Az önminősített egészségmutató, mint a pszichikai jóllét indikátora: serdülő populáció körében végzett magatartás-epidemiológiai elemzés
|
|
- Marcell Gábor Vörös
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EREDETI KÖZLEMÉNYEK Az önminősített egészségmutató, mint a pszichikai jóllét indikátora: serdülő populáció körében végzett magatartás-epidemiológiai elemzés Kriston Pálma Pikó Bettina dr. Kovács Eszter Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Szeged Szegedi Tudományegyetem és Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskolája, Magatartástudományi Program, Budapest Bevezetés: A magatartás-epidemiológiai kutatások széles körben használt mérőeszköze az önminősített egészségmutató, amely az egészségi állapot és életminőség informatív globális indikátora. Célkitűzés: A szerzők a serdülők szubjektív egészségi állapotát vizsgálták az egyéni pszichológiai védőfaktorok, valamint rizikótényezők tükrében. Módszer: A vizsgálatra 2010 őszén került sor Szegeden. Az adatfelvétel önkitöltéses kérdőív segítségével történt. A mintába 656 középiskolás tanuló került. Az elemzésnél alkalmazott logisztikus regressziónál független változóként szerepeltek az egyéni pszichológiai mutatók, függőként pedig az egészség önértékelése. Eredmények: Azok a fiatalok, akik kedvezőbbnek értékelték egészségüket, az életelégedettség és optimizmus skálán magasabb pontszámot értek el, az alacsony önminősítés a depresszió és agresszió magasabb értékeivel függött össze. Nemi különbséget a protektív és rizikófaktorok körében is találtak. A belső kontroll védőhatása és a depresszió, érzelmi agresszió, külső kontroll rizikóhatása kimutatható volt a lányoknál a pszichikai egészségre nézve. Következtetés: Az önminősített egészségmutató lehetővé teszi a pszichikai jóllétre való következtetést, alkalmazásával utat nyithat a prevenció irányába a magatartás-orvoslás területén. Orv. Hetil., 2012, 153, Kulcsszavak: egészség önértékelése, belső/külső kontroll, optimizmus, életelégedettség, érzelmi agresszió, depreszszió Self perceived health, as an indicator of psychological well-being: behavioural epidemiological analysis among the adolescent population Background: Self rated health is a widely used measure in behavioural epidemiological studies which is a global, informative indicator of health status and quality of life. Aim: The main goal of the present study was to examine the relationship between subjective health status of adolescents with individual, psychological protective and risk factors. Method: The authors performed the study among youth in Szeged, Hungary in the autumn of Data collection was based on self-administered questionnaires. 656 high school students were included in the sample. Logistic regression analyses were applied to detect associations including the individual, psychological indicators as dependent variables and self perceived health as an independent variable. Results: It was found that adolescents with better self perceived health had higher scale points of optimism and satisfaction with life, whereas lower self rated health correlated with higher values of depression and emotional aggression. There were gender differences in both protective and risk factors. Internal locus of control was a protective factor while depression, emotional aggression, and external locus of control were risk factors of psychological health among girls. Conclusion: Self rated health can be a possible indicator of subjective well-being that may open a way to prevention in behavioural medicine. Orv. Hetil., 2012, 153, Keywords: self perceived health, internal/external locus of control, optimism, satisfaction with life, emotional aggression, depression (Beérkezett: szeptember 29.; elfogadva: október 25.) DOI: /OH évfolyam, 47. szám
2 A biopszichoszociális egészségmodell szemléletében kezdeményezett magatartás-epidemiológiai kutatások széles körben használt mérőeszköze évtizedek óta az önminősített egészségmutató, amely az egészségi állapot, életminőség informatív, globális indikátora [1, 2]. A morbiditás és a mortalitás prediktora is egyben [3, 4, 5], ugyanis több vizsgálat összefüggést talált az önminősített egészség és a halálozással is kapcsolatba hozható krónikus megbetegedések, cardiovascularis rendellenességek, diabétesz, biokémiai szinten pedig a gyulladásos markerek között [6, 7]. Az egészség pszichoszociális dimenziójára fokuszáló kutatások bebizonyították, hogy az egészség önértékelése alkalmas a pszichikai jóllét és életminőség meghatározó komponenseinek vizsgálatára is. Kimutatták, hogy a szubjektív jóllét egyéni pszichológiai védőfaktorai: optimizmus, élettel való elégedettség, önbecsülés és a belső kontroll [1, 2, 8]; rizikófaktorai: agresszió, depresszió, pszichoszomatikus tünetképzés [9, 10, 11] és szociális faktorai: társas kapcsolati háló működése, társadalmi-gazdasági státus [12, 13] a szubjektív egészségi állapotra igazoltan kihatnak. Összefoglalva: a mérő lehetővé teszi az egészségi állapotra való következtetést, alkalmazása elősegítheti a biológiai, pszichikai és szociális folyamatok rövid és hosszú távú detektálását, amelynek eredményeként utat nyithat a prevenció és a felesleges medikalizáció elkerülésének irányába a magatartás-orvoslás területén. Viszonylag csekély számban születtek olyan kutatások, amelyek a serdülő korosztály komplex pszichikai egészségi állapotának feltérképezését tűzték ki célul e globális egészségindikátor révén. A serdülőkor fejlődéstanilag kritikus életperiódusnak számító időszak, noha a halálozási és morbiditási mutatók tekintetében kedvező életszakaszról van szó [14]. Az epidemiológiai kutatások eredményei megerősítik a fiatalok kedvezőtlen egészségi állapotának és egészség-magatartási szokásainak növekvő számát, amelynek hátterében az életszakaszra jellemző pszichoszociális változások autoritás-, identitáskrízis, kapcsolatháló átrendeződése és a belőlük fakadó pszichés distressz, adaptációs zavarok állhatnak [15, 16]. Ezek a változások a biológiai-hormonális folyamatokra is kihatnak, ezt szemlélteti a korcsoportban magas pszichoszomatikus tünetképzés aránya is [16, 17, 18]. A testi panaszokkal együtt járó kezeletlen negatív emocionális állapot a depressziós tünetek táptalaja is egyben, amelyek növekedése szintén erre az időszakra tehető [10, 19]. A hangulatzavar etiológiájával foglalkozó kutatók megállapították, hogy az érzelmi, viselkedésbeli szimptómák: szorongás, üresség, bánat, sírás, a motiváció hiánya, enerváltság, és az ezeket kísérő szomatikus panaszok: fejfájás, emésztési zavar, generalizált fájdalom; biokémiai szinten az alacsony szerotonin- és noradrenalin aktivitással, hormonális szinten a kortizol emelkedett mennyiségével áll összefüggésben [20]. A depresszió pszichés és szociális hátterére fokuszáló vizsgálatok szerint a pszichoszociális stresszorok: alacsony önbecsülés, társas támogatás hiánya, negatív életesemények előfordulása, például szülői bántalmazás az élettani folyamatokkal interakcióban, ugyancsak hozzájárulnak a kialakuláshoz [10]. Ezzel párhuzamosan felhívták a figyelmet a szocioökonómiai (lakókörnyezet, család anyagi helyzete) és szociodemográfiai (szülők iskolai végzettsége, nem) mutatók szerepére is [10, 21]. A nemi különbségeket vizsgálva kimutatták, hogy a lányok körében sokkal gyakoribb a depressziós tünetek aránya, amelynek hátterében szocializációs folyamatok, a társadalmi normák által közvetített viselkedésbeli elvárások állhatnak [22]. A fiúkkal ellentétben jobban kimutathatják diszkomforttal kapcsolatos érzéseiket, ebből következően érzékenyebben reagálnak a stresszre, könnyebben felismerik a lehetséges stresszorokat [23]. A fiúk számára nem megengedhető a gyengeség, sebezhetőség kimutatása a magas szerepelvárások, a tradicionális maszkulin férfi ego képének való megfelelés következtében [24]. Az önminősített egészségmutatóval folyó vizsgálatok alátámasztották a szubjektív egészségi állapot és a depressziós tünetek közötti összefüggést a nemi különbségek szempontjából is [25]. A lányokra nagyobb mértékben jellemző az egészségi állapot kedvezőtlenebb megítélése [14, 25]. Az egészség önértékelése mutatóját a depresszió mellett más rizikófaktorokkal kapcsolatban is tesztelték, ezek egyike az érzelmi agresszió. A harag/düh a coping stratégiák inadaptív formája, amelynek fokozott megjelenése adaptációs zavarra utalhat [1, 9]. Fennállását számos organikus és pszichés egészségproblémával összefüggésbe hozták serdülők körében. Kapcsolatot találtak a pszichoszomatikus megbetegedések, a depresszió, evészavar, a kognitív funkciók deficites működése és a szerhasználat között [26, 27, 28]. Bizonyos kutatások szerint az érzelmi agresszió prediktora az alacsony önminősített egészségnek, más vizsgálatokban a szubjektív egészségi állapot negatív minősítése jósolta be a haragra/dühre való hajlamot [1, 9]. A nemi különbségek vizsgálatára irányuló kutatások többsége bizonyította, hogy a lányok körében az érzelmi forma fokozottabban észlelhető, ezt élettani folyamatok szintjén is igazolták. Összefüggést találtak az ösztrogén emelkedett szintje és a harag/düh között esetükben [29]. A kockázati tényezők azonosításával párhuzamosan születtek olyan kutatások, amelyek a pozitív pszichológia szemléletében a szubjektív jóllét protektív tényezőinek feltárására irányultak. Ilyen tényezők egyike a személyiségvonások közül a belső/külső kontroll. A kontrollhelyelméletet Rotter neve fémjelzi, amelynek lényege az egyének különböző elvárásai a viselkedés és az azt követő megerősítés között. A belső kontrollal rendelkező személyek szerint az életesemények alakulására képesek saját belső cselekedeteik által befolyással bírni, a külső kontrollos egyének viszont a viselkedést követő megerősítést cselekedetüktől függetlenül, a külső erők összjátékának gondolják [30]. Az elmélet biokémiai szinten is igazolást nyert. Kimutatták, hogy a ho évfolyam, 47. szám 1876 VOSI HETILAP
3 movanillinsav dopaminszármazék-értéke külső kontrollos személyeknél magasabb, mint a belső kontrollal rendelkező egyének esetében [31]. A két különböző vonástípus viselkedéses szinten más-más copingstratégiákat mobilizál [32], amelyek az egészséggel kapcsolatos magatartási döntésekre, az objektív/szubjektív egészségi állapotra is kihatnak. A belső kontrollos személyek általában jobban bíznak egészségi állapotuk aktív alakításában, míg a külső kontrollal rendelkezők fatalistábbak ezen a területen is. Nemi különbségek nem mutathatók ki egyértelműen a kontroll kérdésében, mivel a biológiai alapú mechanizmusok mellett bizonyos kutatások a kulturális sajátosságokból adódó ellentmondásos eredményekre is felhívták a figyelmet [33]. A szubjektív jóllétet meghatározó karakterjegyek közé sorolható a diszpozicionális optimizmus is, amely a jövőre vonatkozó pozitív elvárásokat foglalja magában [34]. Pozitív kapcsolatát számos vizsgálat megerősítette a fizikális és szubjektív egészségi állapotra nézve. Kimutatták, hogy kontrollált helyzetben az immunfunkciók működésére serkentőleg hat a T-sejtek arányának emelkedése, a természetes ölősejt citotoxicitása által [35]. Ezenkívül összefüggést találtak az optimizmus és a rendszeres testedzés, tudatos étkezés [36], a társas támogatás, énhatékonyság [37] és a problémafókuszú megküzdési stratégia között [38]. Továbbá bizonyos vizsgálatok szerint a magasabb vonásoptimizmus prediktora az önminősített egészség pozitívabb értékelésének és az alacsony tünetszámnak [39, 40]. A személyiségvonások mellett a szubjektív jóllét meghatározó mutatójaként tartják számon az élettel való elégedettséget. Globális és specifikus mutató is egyben, ugyanis az általános életelégedettségen kívül bizonyos részterületekkel való elégedettséget is kifejez [41]. Az epidemiológiai kutatások a mortalitásban és morbiditásban betöltött prediktív szerepére is rávilágítottak. Férfiak körében az élettel való elégedetlenség a halálozás mellett az egészségkockázati magatartással: alkoholfogyasztás, dohányzás és a szociodemográfiai mutatókkal: családi állapot, társadalmi réteghelyzet is jelzett összefüggést [42]. Ezzel párhuzamosan sikerült igazolniuk a szubjektív jóllét protektív és rizikótényezőivel való szoros kapcsolatát [43]. Az önminősített egészségmutató mérőeszközével folyó kutatások megerősítették az élettel való elégedettség és a szubjektív egészségi állapot közötti összefüggést is [44]. Jelen tanulmány célja volt megvizsgálni a szubjektív jóllét egyéni pszichológiai védőfaktorait: optimizmus, élettel való elégedettség, belső kontroll; és rizikófaktorait: külső kontroll, depresszió, érzelmi agresszió, az egészség önértékelés tükrében. Feltételeztük, hogy a szubjektív egészségi állapotnak prediktorai a pszichológiai mutatók, valamint az egészség önértékelése és az egyéni pszichológiai mutatók között nemi különbségek fellelhetők. Minta és módszer Kérdőíves felmérésünk 2010 őszén zajlott Szegeden (Szegedi Ifjúságkutatás 2010) középiskolás fiatalok körében (N = 656). Véletlenszerű kiválasztással négy középiskola diákjai kerültek a mintába, az iskolatípusonkénti megoszlás a következő volt: 63,4% szakközépiskola, 20,6% gimnázium és 16,0% szakiskola. Életkor szerint 14 és 21 év közöttiek (5 6. osztályos tanulók is kerültek a mintába), az átlagéletkor 16,5 év (szórás = 1,5) volt. A nemek aránya: 50,8% fiú, 49,1% lány. A kérdőívek kitöltése előtt ismertetett instrukciók magukban foglalták az adatgyűjtés céljáról való felvilágosítást, valamint a kutatás etikai vonatkozásával (önkéntesség, anonimitás) kapcsolatos tájékoztatást is. A kérdőívek kitöltése előzetes tesztelésre alapozva körülbelül percet vett igénybe, a válaszadási arány 93,7% (700 kérdőívből) volt. Kutatásunk egyszerre próbált fokuszálni a serdülők objektív és szubjektív egészségi állapotát veszélyeztető rizikótényezőkre, mint a depresszió és agresszív viselkedés; illetve célunk volt a pozitív pszichológia szellemében a protektív faktorokra: kontroll (külső/belső), optimizmus, élettel való elégedettség való összpontosítás is. Az egészségi állapot önértékelésének a mérése azzal az egyszerű kérdéssel történt, hogy milyennek értékeli egészségi állapotát hasonló korú társaiéhoz képest. Egy négyfokú skálán (1 = rossz; 2 = elfogadható; 3 = jó; 4 = kiváló) kellett jelölniük a választ. A kockázati tényezők közül a depressziós tünetegyüttes méréséhez a Child Depression Inventory (CDI) magyar nyelvre adaptált, rövidített változatát használtuk [45, 46]. A nyolc itemből áll, az állítások az alábbi tüneteket mérték: anhedonia, szomorúság, öngyilkossági gondolatok, döntésképtelenség, szeretetlenség, önmaga iránt érzett gyűlölet, másokkal való jó/rossz kapcsolat, sírás. A tünetek előfordulása az elmúlt két hétre vonatkozott, három válaszkategóriát különítettünk el, amelyek kódjai az alábbiak voltak: 0, 1, 2. A megbízhatósági értéke jelen mintán (Cronbachalfa) 0,75 lett. A rövidített pontokat összeadás után 3,375-del szoroztuk meg annak érdekében, hogy összehasonlítsuk az eredeti, 27 állítást tartalmazó CDI osztva a rövidített nyolc állítást tartalmazó verzióval = 3,375. A számítások alapján az átlag és a szórás értéke következőképp alakult jelent mintán: átlag = 7,02; szórás = 7,72. A megoszlás felső 10%-át jelző úgynevezett cutoff érték 17 lett. Az agresszió méréséhez Buss és Perry agressziót mérő kérdőívét alkalmaztuk [47], amelynek három alskáláját fizikai agresszió (kilenc tétel), verbális agresszió (öt tétel) és érzelmi agresszió (hét tétel) vontuk elemzésbe. Példák az egyes alskálákra: fizikai agreszszivitás: Van úgy, hogy nem tudom kontrollálni magam, hogy meg ne üssek valakit ; verbális agresszió: Gyakran vitatkozom az emberekkel ; érzelmi forma: Néhány barátom forrófejűnek tart. A válaszlehetőségek 1-től 5-ig VOSI HETILAP évfolyam, 47. szám
4 1. táblázat A pszichológiai mutatók leíró statisztikája nemenként Fiúk (átlag, szórás) Lányok (átlag, szórás) Élettel való elégedettség Terjedelem: 5 35 Átlag: 22 Medián: 22 Szórás: 6,2 Optimizmus Terjedelem: Átlag: 27 Medián: 27 Szórás: 5 Belső kontroll Terjedelem: 1 13 Átlag: 6,8 Medián: 7 Szórás: 2 Külső kontroll Terjedelem: 1 13 Átlag: 6,1 Medián: 6 Szórás: 2 Depresszió Terjedelem: 0 40 Átlag: 7 Medián: 3 Szórás: 7,7 Érzelmi agresszió Terjedelem: 7 35 Átlag: 17,9 Medián: 18 Szórás: 5,2 22,59 (6,16) 27,013 (4,92) 7,06 (2,11) 5,91 (2,09) 5,76 (6,97) 17,7 (5,1) 21,42 (6,20) 27,640 (5,05) 6,69 (2,02) 6,31 (2,03) 8,24 (8,23) 18,05 (5,4) T-érték 2,357 1,570 2,226 2,349 4,036 0,81 Szignifikancia 0,019* 0,117 0,026* 0,019* 0,000*** 0,416 (p) érték Kétmintás t-próba *p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001 terjedtek, ahol az 1 = egyáltalán nem értek egyet az állítással, 5 = teljesen egyetértek az állítással. A fizikai agressziót mérő pontértékei 9 és 45 között változhattak, a jelen mintával kiszámított megbízhatósági értéke (Cronbach-alfa) 0,81 lett. A verbális agreszszió alskáláján szerzett pontértékek 5 és 25 közé eshettek, megbízhatósági értéke (Cronbach-alfa) 0,70 volt. A harag, düh értékei 7 és 35 között változhattak, megbízhatósági értéke e skálának (Cronbach-alfa) 0,77. A protektív pszichológiai tényezők közül a belső/ külső kontrollt a Locus of Control Scale 13 itemes, rövidített kérdőív alapján mértük [48]. A páronkénti állításokat tartalmazott, amely egyike a belső (például: Az emberek életében sok rossz dolog saját tévedésüknek köszönhető), a másik a külső (például: Az emberek életében sok rossz dolog részben a balszerencsének köszönhető) kontrollnak felelt meg. A válaszadónak a magához közelebb álló állítást kellett jelölnie. A páros itemeket összeadva kaptuk meg a Belső és Külső Kontroll pontokat (1 13 pont), amelyek megbízhatósági értéke jelen mintán (Cronbach-alfa) mindkét esetben 0,70 lett. A diszpozicionális optimizmus mérésére a Life Orientation Test magyarra adaptált változatát használtuk [34]. A 12 állítást tartalmazó például: Bizonytalan helyzetben általában a legjobbat várom válaszkategóriái 1-től (egyáltalán nem értek egyet) 7-ig (teljesen egyetértek) terjedtek, a pontértékek 12 és 40 között lehettek. A megbízhatósági értéke saját mintán (Cronbach-alfa) 0,66 volt. Végül az élettel való elégedettség méréséhez a The Satisfaction With Life Scale (SWLS) öt itemből álló skálát alkalmaztuk, amelyből az általános életelégedettségre következtethettünk [49]. Például: Ha még egyszer újraélhetném az életem, szinte semmit nem változtatnék. A válaszkategóriák 1-től 7-ig terjedtek, ahol 1 = egyáltalán nem értek egyet, 7 = teljesen egyetértek. A pontértékek 5 és 35 közé eshettek, a megbízhatósági értéke jelen mintán (Cronbach-alfa) 0,83 volt. A kérdőív magyarra adaptált változatát korábbi kutatásokban sikerrel alkalmazták. A statisztikai elemzést SPSS for MS Windows 15,0 programcsomag segítségével végeztük, a maximum szignifikanciaszint 0,05 volt. A leíró statisztikánál kétmintás t-próbát alkalmaztunk. A központi statisztikai elemzést bináris logisztikus regresszióelemzéssel végeztük, amelyhez dichotomizáltuk az egészség önértékelése mutatóját kiváló/jó és elfogadható/rossz kategóriákra. A dichotomizált egészség-önértékelés mutatóját tekintettük függő változónak, míg az egyéni pszichológiai mutatókat független változóként vontuk elemzésbe. Ha a logisztikus regresszió esélyhányadosának (, odds ratio) értéke >0, akkor pozitív irányú (kockázatnövelő) kapcsolat állítható fel, ha viszont <1, akkor negatív kapcsolatról, azaz protektív hatásról beszélhetünk. A szignifikancia megállapításához 95%-os konfidenciaintervallumot () és p-értéket is számítottunk. A statisztikai szignifikancia feltétele az volt, hogy az érték ne tartalmazza az 1,00-t. Eredmények Az 1. táblázatban látható a pszichológiai mutatók leíró statisztikája. A nemi összehasonlítás céljából kétmintás t-próbát alkalmaztunk, amelynek eredményei szerint a fiúk átlagpontja az élettel való elégedettség (M = 22,59; p = 0,019), belső kontroll (M = 7,06; p = 0,026) esetében magasabbnak bizonyult a lányokéhoz képest. A kockázati tényezők elemzésénél azonban látható, hogy fordított összefüggés rajzolódott ki az előző adatokhoz képest. A lányok mind a külső kontroll (M = 6,31; p = 0,019), mind a depresszió (M = 8,24; p = 0,000) skálán szerzett átlagértékei magasabbak voltak a fiúk pontértékeihez képest. Mindkét esetben szignifikánsan igazolt nemi különbségekről számolhatunk be. A fiúk jobban bíznak képességeikben az események kimenete lére való irányítás tekintetében és elégedettebbek is életükkel, a lányok fatalistábbak és körükben jellemzőbb a depressziós tünetegyüttesről való beszámolás is. A 2. táblázat mutatja az önminősített egészségi állapot statisztikai értékeit nemenként. A számadatokból évfolyam, 47. szám 1878 VOSI HETILAP
5 2. táblázat Az önminősített egészségmutató gyakorisági adatai nemenként % Milyennek értékeli egészségi állapotát? Fiúk (n = 333) Lányok (n = 322) Teljes minta (n = 655) Kiváló 28,5 17,4 23,1 Jó 48,3 59,9 54,0 Elfogadható 21,9 20,2 21,1 Rossz 1,2 2,5 1,8 Szignifikancia (p) érték 0,002** χ 2 -próba **p<0,01 látható, hogy a fiúk és a lányok többsége jónak értékelte egészségi állapotát (fiúk = 48,3%; lányok = 59,9%), kiválónak a fiúk 28,5%-a, a lányok 17,4%-a. Az elfogadható kategóriát szintén a fiúk jelölték gyakoribbnak (fiúk = 21,9%; lányok = 20,2%), rossznak a fiúk 1,2%-a, a lányok 2,5%-a. A χ 2 -próba alapján a nemek szerinti eltérés szignifikánsnak bizonyult. A 3. táblázatban az egészség-önértékelés dichotomizált változója és a pszichológiai mutatók közötti összefüggés tesztelése látható. A t-statisztika- és a szignifikanciaértékekből megállapítható, hogy azok a fiatalok, akik egészségüket kiválónak, jónak értékelték, mind az élettel való elégedettség (M = 22,90; p = 0,000), az optimizmus (M = 27,80; p = 0,000) és a belső kontroll (M = 7,00; p=0,04) alskálán magasabb átlagpontot értek el szemben azokkal, akik elfogadhatónak vagy rossznak minősítették saját állapotukat. Az elfogadható és rossz kategóriát jelölők a külső kontroll (M = 6,53; p = 0,008), a depresszió (M = 10,59; p = 0,000) és az érzelmi agresszió (M = 19,56; p = 0,000) alskálán értek el magasabb eredményt. Az alacsonyabb önminősített egészségi állapot az általunk vizsgált rizikófaktorokkal, míg a magas önminősített egészségi állapot a védőfaktorokkal mutatott szignifikáns kapcsolatot. A 4. táblázat tartalmazza az egészség önértékelését befolyásoló pszichológiai mutatók logisztikus regreszszióanalízisét mindkét nem vizsgálatára nézve. Az esélyhányadosok és a hozzájuk kapcsolódó konfidenciaintervallumok értékei alapján megállapítható, hogy az optimizmus és az élettel való elégedettség pozitív összefüggésben áll a dichotomizált önminősített egészségmutatóval, a rizikófaktorok között pedig a depresszió és 3. táblázat A pszichológiai mutatók leíró statisztikája az önminősített egészségmutatókkal összefüggésben Milyennek értékeli saját egészségi állapotát? (SPH) Kiváló, jó (átlag, szórás) Elfogadható, rossz (átlag, szórás) Élettel való elégedettség Terjedelem: 5 35 Átlag: 22 Medián: 22 Szórás: 6,2 Optimizmus Terjedelem: Átlag: 27 Medián: 27 Szórás: 5 Belső kontroll Terjedelem: 1 13 Átlag: 6,8 Medián: 7 Szórás: 2 Külső kontroll Terjedelem: 1 13 Átlag: 6,1 Medián: 6 Szórás: 2 Depresszió Terjedelem: 0 40 Átlag: 7 Medián: 3 Szórás: 7,7 Érzelmi agresszió Terjedelem: 7 35 Átlag:17,9 Medián: 18 Szórás: 5,2 22,90 (6,00) 27,80 (4,91) 7,00 (2,04) 5,98 (2,043) 5,97 (7,04) 17,42 (0,24) 18,84 (5,90) 25,62 (4,94) 6,43 (2,14) 6,53 (2,125) 10,59 (8,84) 19,56 (0,41) T-érték 7,142 4,627 2,866 2,676 6,386 4,320 Szignifikancia 0,000*** 0,000*** 0,004** 0,008** 0,000*** 0,000*** (p) érték Kétmintás t-próba *p<0,05 **p<0,01 ***p<0, táblázat A pszichológiai mutatók összefüggése az önminősített egészségmutatóval: Logisztikus regresszió eredményei ( esélyhányadosok) Élettel való elégedettség Optimizmus Belső kontroll Külső kontroll Depresszió Érzelmi agresszió Fiúk (n = 333) Egészség önértékelése (SPH) 0,892 0,851 0,935*** 0,917 0,866 0,972** 0,921 0,811 1,046 1,065 0,936 1,211 1,242 1,099 1,402*** 1,064 1,009 1,121* Lányok (n = 322) Egészség önértékelése (SPH) 0,895 0,854 0,938*** 0,907 0,859 0,959*** 0,825 0,719 0,946** 1,215 1,060 1,393** 1,308 1,173 1,459*** 1,101 1,047 1,159*** = (odds ratio) esélyhányados; = 95%-os konfidenciaintervallum *p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001 VOSI HETILAP évfolyam, 47. szám
6 érzelmi agresszió jelzett statisztikailag igazolt kapcsolatot a szubjektív egészségi állapottal. A nemi összehasonlításból kitűnik, hogy a lányoknál a depressziós tünetegyüttes ( = 1,308; CI = 1,173 1,459) és az érzelmi agresszió ( = 1,101; CI = 1,047 1,159) erősebb öszszefüggést jelzett az önminősített egészségi állapottal. A belső/külső kontroll alskálán kapott eredmények szerint az egészségmutató és a kontroll közötti szignifikáns összefüggés csak a lányok körében volt igazolható. A számértékekből látható, hogy körükben a belső kontroll ( = 0,825; CI = 0,719 0,946) protektív és a külső kontroll ( = 1,215; CI = 1,060 1,393) rizikóhatása volt kimutatható a saját egészség értékelésére. Megbeszélés A magatartás-epidemiológiai kutatások közismert mérőeszköze az önminősített egészségmutató, amely lehetővé teszi az egészség pszichoszociális dimenziójára való következtetést [8]. Kutatásunkban célunk volt serdülőmintán az egészség önértékelését elemezni a szubjektív jóllét pszichológiai faktorainak összefüggésében. A serdülőkor a mortalitási és morbiditási adatok tekintetében kedvező életperiódus, mégsem problémamentes időszak a korcsoportban jelen lévő lelki egészségproblémák növekvő száma és a pszichoszomatikus tünetképzés magas aránya miatt [9, 10, 11]. Ebből következően lehetetlen a fiatalok egészségi állapotának beható vizsgálata a pszichoszociális mutatók hátterének ismerete nélkül [50]. A pszichikai egészséget és az egészség önértékelését veszélyeztető kockázati faktorok egyike a depresszió, amelynek megjelenése serdülőkortól kezdve az életkorral arányosan nő [10]. Jelen kutatásunkban a korábbi eredményekhez hasonlóan kimutattuk, hogy a depresszió összefüggésben áll az egészség alacsony önminősítésével, a szubjektív egészségi állapotnak prediktora a hangulatzavar. A depressziós tünetegyüttes előfordulásának nemi különbségeire koncentrálva elmondható, hogy a lányok körében magasabb érték rajzolódott ki, ami szintén egybecseng az előző vizsgálatok eredményeivel. Hátterében a társadalmi normákból adódó szerepelvárások, az erőteljesebb szülői kontroll megnyilvánulása állhat [22]. Kialakulásában a fokozott önmonitorozásnak, a biológiai-hormonális változásokból következő testkép módosulásával való elégedetlenségnek is szerepe lehet [51]. A nem megfelelő copingstratégiák szintén rizikóforrást jelentenek a pszichikai egyensúlyra nézve, ezek egyike az érzelmi agresszió. Vizsgálatunkban a depresszióhoz hasonlóan az egészség negatív önminősítésével mutatott összefüggést. Tovább elemezve megállapíthattuk, hogy az egészség önértékelésének szignifikáns prediktora a haragra/dühre való hajlam, ahogyan ezt már korábban bizonyították [1]. A nemek között jelen vizsgálatban nem találtunk számottevő különbséget, így a korábbi adatok eredményeit az agresszív viselkedés érzelmi formája lányoknál jellemzőbb nem tudtuk megerősíteni, csak tendenciaként. A külső kontroll a fenti két tényezőhöz hasonlóan az alacsony önminősített egészséggel állt kapcsolatban, amely igazolja a kontrollhelyelméletből következő hatalom nélküliség, külső erőktől függés, az egészségi állapot aktív alakításába vetett hit, képesség hiányát. Vizsgálatunkban jellemzően lányok körében volt nagyobb arányban kimutatható ez a vonástípus, amelynek magyarázata összefügghet társadalmi, kulturális adottságokkal, egyúttal a lelki egészségproblémák fokozottabb előfordulásával is. A protektív pszichológiai tényezők és az egészség pozitív értékelése közötti összefüggést sikerült kimutatnunk az optimizmus, az élettel való elégedettség és a belső kontroll esetében. A diszpozicionális optimizmus és az élettel való elégedettség az egészség szubjektív értékelésének szignifikáns bejóslója mind a fiúk, mind a lányok körében, ami egybecseng korábbi vizsgálatok eredményeivel [40, 44]. Nemi különbség jelen kutatásunkban a belső kontrollnál volt kimutatható. Protektív szerepe és a pozitív egészségminősítés közötti összefüggés csak a lányoknál volt igazolható. Az optimizmus szintjében nem találtunk szignifikáns átlagkülönbséget a nemek között, noha tendenciaként megjelent a lányok magasabb értéke. Az élettel való elégedettség és a belső kontroll jellemzően a fiúknál volt meghatározóbb, ez statisztikailag is alátámasztást nyert. Végül, az egészség önértékelésének nemi összehasonlítása ugyancsak mutatott eltéréseket a pszichológiai faktorokhoz hasonlóan. A fiúk jellemzően inkább a kiváló és a jó kategóriát jelölték, míg a lányok a jó és elfogadható/rossz minősítést választották többségben. Összességében az eredmények a fiúk pozitív egészségértékelését mutatták ki, amelyhez az egyéni pszichológiai védőfaktorok is hozzájárultak. Lányok esetében a kedvezőtlenebb egészségminősítés és a pszichés kockázati faktorok túlsúlya rajzolódott ki. A fennálló nemi különbségek beható megértéséhez szükséges lehet további kutatások kezdeményezése a védő- és kockázati faktorok részletesebb és szélesebb spektrumon való kiterjesztése által. Eredményeink megerősítik az önminősített egészségmutató és az egyéni pszichológiai tényezők közötti összefüggést, valamint felhívják a figyelmet a magatartás-orvoslás kiemelt feladatára: a védőfaktorok erősítésére. A pozitív gondolkodás, a hatékony problémacentrikus copingstratégiák elsajátítása és a belső kontroll kialakítása kulcsmomentum a prevenció és az objektív/ szubjektív egészségi állapot javítása szempontjából. Irodalom [1] Pikó, B. F., Keresztes, N.: Self-perceived health among early adolescents: Role of psychosocial factors. Pediatr. Int., 2007, 49, [2] Pikó, B. F., Hamvai, Cs.: Studies on the influence of parental and personal psychologic protective factors on self-rated health. [Az egészségi állapot önértékelését befolyásoló szülői és egyéni pszichológiai védőfaktorok vizsgálata serdülők körében.] Mentálhig. Pszichoszom., 2009, 10, [Hungarian] évfolyam, 47. szám 1880 VOSI HETILAP
7 [3] Idler, E. L., Benyamini, Y.: Self-rated health and mortality. J. Health Soc. Behav., 1997, 38, [4] Heistaro, S., Jousilahti, P., Lahelma, E., et al.: Self rated health and mortality: A long term prospective study in eastern Finland. J. Epidemiol. Commun. Health, 2001, 55, [5] Lyyra, T. L., Leskinen, E., Jylhä, M., et al.: Self-rated health and mortality in older men and women: A time-dependent covariate analysis. Arch. Gerontol. Geriatr., 2009, 48, [6] Molarius, A., Janson, S.: Self rated health, chronic diseases, and symptoms among middle-aged and elderly men and women. J. Clin. Epidemiol., 2002, 55, [7] Christian, L. M., Glaser, R., Porter, K., et al.: Poorer self-rated health is associated with elevated inflammatory markers among older adults. Psychoneuroendocrinology, 2011, 36, [8] Hoyt, L. T., Chase-Landsale, P. L., McDade, T. W., et al.: Positive youth, healthy adults: does positive well-being in adolescence predict better perceived health and fewer risky health behaviors in young adulthood? J. Adolesc. Health, 2012, 50, [9] Pikó, B. F., Keresztes, N., Pluhar, F. Zs.: Aggressive behavior and psychosocial health among children. Pers. Indiv. Diff., 2006, 40, [10] Pikó, B. F., Fitzpatrick, K.: Depressive symptomatology among Hungarian youth: A risk and protective factors approach. Am. J. Ortopsychiatry, 2003, 73, [11] Pikó, B. F., Barabas, K., Boda, K.: Frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on self perceived health in a Hungarian student population. Eur. J. Public Health, 1997, 7, [12] Pikó, B. F.: Does wealth equal to happiness? Psychologic health of adolescents from the view of social disparity. [Gazdagság egyenlő boldogság? Serdülők pszichikai egészsége a társadalmi egyenlőtlenségek tükrében.] Társadalomkut., 2001, 28, [Hungarian] [13] Goodman, E., Huang, B., Schafer-Kalkoff, T., et al.: Perceived socioeconomic status: A new type of identity that influences adolescents self-rated health. J. Adolesc. Health, 2007, 41, [14] Jerdén, L., Burell, G., Stenlund, H., et al.: Gender differences and predictors of self-rated health development among Swedish adolescents. J. Adolesc. Health, 2011, 48, [15] Cole, M., Cole, S. R.: Developmental psychology. [Fejlődéslélektan.] Osiris Kiadó, Budapest, [Hungarian] [16] Greene, J. W., Walker, L. S.: Psychosomatic problems and stress in adolescence. Pediatr. Clin. North. Am., 1997, 44, [17] Pikó, B., Keresztes, N.: Psychosomatic symptom formation as a health status indicator in early adolescence: behavioral epidemiologic analysis. [Pszichoszomatikus tünetképzés mint egészségindikátor a korai serdülőkorban: magatartás-epidemiológiai elemzés.] Orv. Hetil., 2006, 147, [Hungarian] [18] Beck, J. E.: A developmental perspective on functional somatic symptoms. J. Pediatr. Psychol., 2008, 33, [19] Kalmár, P.: Occurrence of symptoms of depression in adolescents in the 14th district of Budapest in [Depressziós tünetek előfordulása adolescens korú fiataloknál Budapesten, a XIV. kerületben, 2011-ben.] Egészségfejl., 2011, 52, [Hungarian] [20] Comer, R. J.: Soul diseases. [A lélek betegségei.] Osiris Kiadó, Budapest, [Hungarian] [21] Kopp, M., Szedlák, S., Lőke, J., et al.: Prevalence and significance of symptoms of depression in the Hungarian population. [A depressziós tünetegyüttes gyakorisága és jelentősége a magyar lakosság körében.] Lege Art. Med., 1997, 7, [Hungarian] [22] Pikó, B. F., Balázs, M. Á.: Control or attendance? Association between parental training style and depression in adolescents. [Kontroll vagy részvétel? A szülői nevelési stílus összefüggése a serdülőkori depresszióval.] Psychiat. Hung., 2010, 2, [Hungarian] [23] Csabai, M., Molnár, P.: Medical and clinical health psychology. [Orvosi és klinikai egészségpszichológia.] Medicina Kiadó, Budapest, [Hungarian] [24] Pikó, B. F.: Sociology of health psychology. [Egészségszociológia.] Újman dátum Könyvkiadó, Budapest, [Hungarian] [25] Bauldry, S., Shanahan, M. J., Boardman, J. D., et al.: A life course model of self-rated health through adolescence and young adulthood. Soc. Sci. Med., 2012, 75, [26] Lamb, J. M., Puskar, K. R., Sereika, S., et al.: Anger assessment in rural high school students. J. Sch. Nurs., 2003, 19, [27] Kaltiala-Heino, R., Rimpelä, M., Rantanen, P., et al.: Bullying at school an indicator of adolescents at risk for mental disorders. J. Adolesc., 2000, 23, [28] Musante, L., Treiber, F. A.: The relationship between angercoping styles and lifestyle behaviors in teenagers. J. Adolesc. Health, 2000, 27, [29] Finkelstein, J. W., Susman, E. J., Chinchilli, V. M., et al.: Estrogen or testosterone increases self-reported aggressive behaviors in hypogonadal adolescents. J. Clin. Endocrinol. Metab., 1997, 82, [30] Carver, C. S., Scheier, M. F.: Character psychology. [Személyiségpszichológia.] Osiris Kiadó, Budapest, [Hungarian] [31] De Brabander, B., Declerck, C. H.: A possible role of central dopamine metabolism associated with individual differences in locus of control. Pers. Indiv. Diff., 2004, 37, [32] Gomez, R.: Locus of control and type a behavior pattern, as predictors of coping styles among adolescents. Pers. Indiv. Diff., 1997, 23, [33] Louden, D. M.: Internal versus external control in Asian and West Indian adolescents in Britain. J. Adolesc., 1978, 1, [34] Scheier, M. F., Carver, C. S.: Optimism, coping, and health: Assessment and implications of generalized outcome expectancies. Health Psychol., 1985, 4, [35] Segerstrom, S. C., Taylor, S. E., Kemeny, M. E., et al.: Optimism is associated with mood, coping, and immune change in response to stress. J. Pers. Soc. Psychol., 1998, 74, [36] Szondy, M.: Optimism, pessimism, health and health behaviour. [Optimizmus, pesszimizmus, egészség és egészségmagatartás.] PhD dissertation, ELTE, Budapest, [Hungarian] [37] Karademas, E. C.: Self-efficacy, social support and well-being. The mediating role of optimism. Pers. Individ. Diff., 2006, 40, [38] Carver, C. S., Scheier, M. F., Weintraub, J. K.: Assessing coping strategies: A theoretically based approach. J. Pers. Soc. Psychol., 1989, 56, [39] Wenglert, L., Rosén, A. S.: Optimism, self-esteem, mood, and subjective health. Pers. Indiv. Diff., 1995, 18, [40] Pikó, B. (ed.): In the wake of protective factors. Prevention of harmful addictions and health promotion in adolescents. [Védőfaktorok nyomában. A káros szenvedélyek megelőzése és egészségfejlesztés serdülőkorban.] L Harmattan, Budapest, [Hungarian] [41] Diener, E., Suh, E. M., Lucas, R. E., et al.: Subjective well-being: Three decades of progress. Psychol. Bull., 1999, 125, [42] Koivumaa-Honkanen, H., Honkanen, R., Vinamaki, H., et al.: Self-reported life satisfaction and 20 year mortality in healthy Finnish adults. Am. J. Epidemiol., 2000, 152, [43] Huan, V. S., Yeo, L. S., Ang, R. P., et al.: The influence of dispositional optimism and gender on adolescents perception of academic stress. Adolescence, 2006, 41, [44] Pikó, B.: Health psychologic survey of subjective well-being among young adults: association between life satisfaction and health. [A szubjektív jóllét egészségpszichológiai vizsgálata fiatalok körében: az élettel való elégedettség és az egészség összefüggése.] Alk. Pszichol, 2005, 7, [Hungarian] [45] Kovacs, M.: Children s Depression Inventory (CDI). Toronto: Multi-Health Systems, VOSI HETILAP évfolyam, 47. szám
8 [46] Rózsa, S., Kő, N., Komlósi, A., et al.: Possibilities of questionnery measurement of depression in children and young adult based on observation from clinical and normative samples. [Gyermek- és serdülőkori depresszió kérdőíves mérésének lehetősége a klinikai és normatív mintán szerzett tapasztalatok alapján.] Pszichol., 1999, 19, [Hungarian] [47] Buss, A. H., Perry, M.: The aggression questionnaire. J. Pers. Soc. Psychol., 1992, 63, [48] Rotter, J. B.: Generalized expectancies for internal versus external control of reinforcement. Psychol. Monogr., 1966, 80, [49] Diener, E., Emmons, R. A., Larsen, R. J., et al.: The satisfaction with life scale. J. Pers. Assess., 1985, 49, [50] Pikó, B. F.: Self-perceived health among adolescents: The role of gender and psychosocial factors. Eur. J. Pediatr., 2007, 166, [51] Ivarsson, T., Svalander, P., Litlere, O., et al.: Weight concerns, body image, depression and anxiety in Swedish adolescents. Eat. Behav., 2006, 7, (Pikó Bettina dr., Szeged, Szentháromság u. 5., pikobettina@yahoo.com) Napivizit.hu Az egészségügyi szakma zártkörű portálja az Akadémiai Kiadótól Regisztráljon Ön is! A Napivizit.hu hiteles és megbízható információforrás, amire a napi munkája, illetve továbbképzése során támaszkodhat. Szakmai újdonságok Kezelési irányelvek Szakmapolitika Praxishirdetések Álláshirdetések Regisztráljon most: napivizit.hu A használat során szerzett hűségpontokat prémium tartalmakra válthatja évfolyam, 47. szám 1882 VOSI HETILAP
életmód és egészség az új Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia
Társadalmi egyenlőtlenségek, életmód és egészség az új ifjúság körében Pikó Bettina dr. SZTE ÁOK Magatartástudományi Tanszék, Szeged Új Ifjúság: Társadalomtudományi konferencia Egyenlőtlenségek és egészségi
RészletesebbenVallásosság mint védőfaktor? Serdülők pszichikai egészségének szociális epidemiológiai vizsgálata
EPIDEMIOLÓGIAI TANULMÁNYOK ság mint védőfaktor? Serdülők pszichikai egészségének szociális epidemiológiai vizsgálata PIKÓ BETTINA DR. KOVÁCS ESZTER Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar,
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÖNÉRTÉKELÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ SZÜLÔI ÉS EGYÉNI PSZICHOLÓGIAI VÉDÔFAKTOROK VIZSGÁLATA SERDÜLÔK KÖRÉBEN
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 10 (2009) 3, 239 248 DOI: 10.1556/Mentál.10.2009.3.4 AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ÖNÉRTÉKELÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ SZÜLÔI ÉS EGYÉNI PSZICHOLÓGIAI VÉDÔFAKTOROK VIZSGÁLATA SERDÜLÔK KÖRÉBEN
RészletesebbenA fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.
A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:
RészletesebbenFizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
RészletesebbenA jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében
MPT Nyíregyháza 2008 A jó alkalmazkodás prediktorai serdülők körében A szociális önértékelés specifikus szerepe hátrányos helyzetű csoportokban Örkényi Ágota, Zakariás Ildikó, Kökönyei Gyöngyi, Várnai
RészletesebbenA kiégés szindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztály dolgozóinak körében 2017
XVI. Magyar Sürgősségi Orvostani Kongresszus Siófok, 2017.11.09-11. A kiégés szindróma vizsgálata a Szegedi Tudományegyetem Sürgősségi Betegellátó Osztály dolgozóinak körében 2017 Dr. Töreki Annamária
RészletesebbenSzorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében
Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenMAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK
MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi
RészletesebbenIskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
RészletesebbenA probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél
A probléma-megbeszélés észlelt könnyűsége és testi-lelki tünetek gyakorisága serdülőknél Költő András, Zsiros Emese, Simon Dávid, Arnold Petra, Huhn Zsófia, Németh Ágnes Magyar Pszichológiai Társaság XXII.
RészletesebbenKAMASZOK KAPCSOLATAI: ( HBSC
KAMASZOK KAPCSOLATAI: Pszichoszociális tényezők szerepe a magyar serdülők életmódjában az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 2002 2010 közötti adatai alapján Szimpózium
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenFIATALOK SZABADIDŐS FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA. Doktori értekezés. Tari-Keresztes Noémi
FIATALOK SZABADIDŐS FIZIKAI AKTIVITÁSÁNAK MAGATARTÁSTUDOMÁNYI VIZSGÁLATA Doktori értekezés Tari-Keresztes Noémi Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Magatartástudományi Program
RészletesebbenDr. Láng András. Dr. Láng András Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://pszichologia.pte.hu) Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT
Dr. Láng András Egyetemi adjunktus KAPCSOLAT Pszichológia Intézet 7624 Pécs Ifjúság u. 6. Iroda: B 308 Tel: +36 72 501516 E-mail: andraslang@hotmail.com [1] OKTATÁS Fejlődéslélektani műhelymunka (BA) TAT
RészletesebbenOROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.
ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem
RészletesebbenAz életminõséggel foglalkozó kutatások körében egyre elterjedtebb a szubjektív
Iskolakultúra 2004/8 Örkényi Ágota Koszonits Rita tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest tudományos munkatárs, Szociológiai Kutatóintézet, MTA, Budapest Akiknek sem otthon, sem
RészletesebbenPszichometria Szemináriumi dolgozat
Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenBoldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
RészletesebbenAz érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)
Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina
RészletesebbenDr. Margitics Ferenc
Dr. Margitics Ferenc Publikációs jegyzék HAZAI KIADVÁNYOK Könyv Margitics Ferenc, Figula Erika, Pauwlik Zsuzsa (2010): Temperamentum, karakter és iskolai erőszak. Élmény 94 Bt, Nyíregyháza, 142 p. Figula
RészletesebbenTársadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona
Társadalmi nem gender és egészségmagatartás Dr. Csörsz Ilona Gender és egészségmagatartás Az orvosi és magatartástudományi szakirodalom a férfiak és nők egészséggel, betegséggel halálozással kapcsolatos
RészletesebbenA stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán
A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenGyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekek életminősége
Gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekek életminősége Nemes Éva Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Intézet, Debrecen Treat to target stratégia - Tradicionális kezelési stratégiák
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenMitől boldogok a mai fiatalok? Vallás, spiritualitás és a mentális jóllét összefüggései középiskolások körében
Az alábbi dokumentumot magáncélra töltötték le az eutmed.hu webportálról. A dokumentum felhasználása a szerzői jog szabályozása alá esik. L A M - t u d o m á n y I O r v o s l á s é s t á r s a d a l o
RészletesebbenAz akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség
Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenAlulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés
RészletesebbenSpiritualitás vallás egészség. a spirituális jóllét mutatóinak tükrében
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 12 (2011) 3, 261 276 DOI: 10.1556/Mental.12.2011.3.4 Spiritualitás vallás egészség. Fiatalok MENTÁLIS egészsége a spirituális jóllét mutatóinak tükrében PIKÓ BETTINA 1
RészletesebbenEvészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal
Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris
RészletesebbenEgészségvédő viselkedés. Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba
Egészségvédő viselkedés Orvosi pszichológia I. Előadás Hamvai Csaba 2012.03.02. Kérdések 1. Mi a koherencia (Antonovsky)? 2. Mik a szívós személyiség ismérvei? 3. Mi a belső kontroll? Miről lesz szó? Az
RészletesebbenZÁRÓBESZÁMOLÓ. Bevezetés: Ifjúság a modern társadalomban
ZÁRÓBESZÁMOLÓ Bevezetés: Ifjúság a modern társadalomban A modernizáció alapvető változásokat hozott a fiatalok helyzetében. A modern társadalom egyik sajátos jelensége az ún. ifjúsági moratórium (Erikson,
RészletesebbenProf. Enikő Csilla Kiss
Professor of Personality Psychology Head of the Personality and Health Psychology Department. CONTACT Institute of Psychology, H7624 Pécs Ifjúság u. 6. Room: B 307 Tel: +36 72 501516 / E-mail: kiss.eniko
RészletesebbenAlacsony iskolázottság hatása szívinfarktus, vagy ACBG utáni rehabilitációra, adverz kardiovaszkuláris eseményekre.
dr. Simon Attila 1, dr. Tiringer István 2, dr. Berényi István 1, dr. Gelesz Éva 1, Prof. dr. Veress Gábor 1 1: Állami Szívkórház, Balatonfüred 2: PTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Alacsony iskolázottság
RészletesebbenA dohányzási szokásokat befolyásoló környezeti tényezők egy- és kétpetéjű ikrek körében
EREDETI KÖZLEMÉNY A dohányzási szokásokat befolyásoló környezeti tényezők egy- és kétpetéjű ikrek körében Bakkné Nagy Mónika 1 Tárnoki Dávid László dr. 2 Tárnoki Ádám Domonkos dr. 2 1 Debreceni Egyetem,
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
RészletesebbenA depresszió és a mindfulness kapcsolata
A depresszió és a mindfulness kapcsolata A mindfulness fogalmának tisztázása, kérdőíves alkalmazása a depresszió vizsgálatában Altbäcker Anna Szakdolgozatvédés, 2010 ELTE PPK Pszichológia szak Témavezető:
RészletesebbenPublikációs jegyzék. 1. Piczil Márta, Pikó Bettina (2012): Az ápolás mint hivatás - Magatartástudományi elemzés. JATEPress, Szeged.
Publikációs jegyzék Könyvek 1. Piczil Márta, Pikó Bettina (2012): Az ápolás mint hivatás - Magatartástudományi elemzés. JATEPress, Szeged. Könyvrészletek 1. Piko B. F., Piczil M. (2007): The role of psychosocial
RészletesebbenOrvostanhallgatók egészség-magatartása. Mentálhigiénés készségfejlesztés a hazai orvosképzésben
EREDETI KÖZLEMÉNYEK Orvostanhallgatók egészség-magatartása. Mentálhigiénés készségfejlesztés a hazai orvosképzésben Rosta Eszter dr. Almási Zsuzsanna Karácsony István Konkolÿ Thege Barna dr. Hegedűs Katalin
RészletesebbenSzorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után
Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május
RészletesebbenTESTKÉP- ÉS ÉTKEZÉSI ZAVAROK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS TANULÓKNÁL
Egészségtudományi Közlemények, 7. kötet, 1. szám (2017), pp. 25 30. TESTKÉP- ÉS ÉTKEZÉSI ZAVAROK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁS TANULÓKNÁL LUKÁCS ANDREA 1 PAPP VIKTÓRIA 1 SASVÁRI PÉTER 2 Összefoglalás: A szerzők
RészletesebbenA BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN
A BETEGSÉGREPREZENTÁCIÓ ÉS ÉLETMINŐSÉG KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA SZTÓMÁVAL ÉLŐK KÖRÉBEN In: Gy. Kiss Enikő, Polyák Lilla (szerk). (2012): Egészség Rehabilitációs Füzetek II. A személyes és társas tényezők
RészletesebbenA nyelvtanári kiégés kockázatának empirikus vizsgálata. Thékes István, adjunktus Gál Ferenc Főiskola
A nyelvtanári kiégés kockázatának empirikus vizsgálata Thékes István, adjunktus Gál Ferenc Főiskola Általános gondolatok a kiégésről A munkában való kifáradás, a naponta kapott újabb és újabb feladatok
RészletesebbenCsalád, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében
Család, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jól-lét kapcsolata városi fiatal felnőttek körében Busa Csilla*, Tistyán László*, Kesztyüs Márk*, Füzesi Zsuzsanna** *Fact Alkalmazott Társadalomtudományi
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Petra Petrovics Correlation & Linear Regression in SPSS 4 th seminar Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Correlation
RészletesebbenZ GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.
Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság
RészletesebbenPszichoszomatikus betegségek. Mi a pszichoszomatikus betegség lényege?
Pszichoszomatikus betegségek Pécsi Tudományegyetem Mi a pszichoszomatikus betegség lényege? Valódi organikus háttérrel rendelkező kórképek, amelyek kóreredete multifaktoriális A genetikai, immunológiai,
RészletesebbenTémavezető: Dr. Sándor János. Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék
TÁMOP-4.2.2.-A-11/1/KONV-2012-0031 1 Népegészségügyi ellenőr szak IV. évfolyam, 2 Népegészségügyi ellenőr III. évfolyam Témavezető: Dr. Sándor János Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani
RészletesebbenBabeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar. Egészségpszichológia és közegészségtan dr.
Babeş Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Szociológia és Szociális Munka Kar Egészségpszichológia és közegészségtan dr. Dégi László Csaba A tantárgy leírása Tartalmi leírás Az előadás megismerteti a szociális
RészletesebbenSzilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében
Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás
RészletesebbenRegulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében
Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);
RészletesebbenEgészség-magatartással kapcsolatos attitűdök vizsgálata középiskolás és egyetemista fiatalok körében
Egészség-magatartással kapcsolatos attitűdök vizsgálata középiskolás és egyetemista fiatalok körében Nagy Beáta Erika 1 Kovács Karolina Eszter 2 Debreceni Egyetem, 1 Általános Orvostudományi Kar, Gyermekklinika,
RészletesebbenMagyar daganatos betegek pszichoszociális állapota
Magyar daganatos betegek pszichoszociális állapota Rohánszky Magda 1, 2 Katonai Rózsa 2, 3 2, 4, 5 Konkolÿ Thege Barna dr. 1 Egyesített Szent István és Szent László Rendelőintézet és Kórház, Onkológiai
RészletesebbenWestern societies: negative attitudes towards obesity from early childhood. Negative prejudice and discrimination may have a deleterious effect on
Ildikó Papp1, Edit Czeglédi2, Ferenc Túry1 Semmelweis University 2Eötvös Loránd University 1 Paper read at the Jubilee Congress on Eating Disorders 2010, The 18th International Conference, October 21-23,
RészletesebbenA Honvéd Testalkati Programban résztvevők motivációjának vizsgálata. Rázsó Zsófia Novák Attila szds.
A Honvéd Testalkati Programban résztvevők motivációjának vizsgálata Rázsó Zsófia Novák Attila szds. MH EK VEI KJSZ Egészségfejlesztési Osztály A Magyar Katonai Katasztrófaorvostani Társaság XVIII. Tudományos
RészletesebbenAz egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.
Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János
RészletesebbenAz egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai
Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere
RészletesebbenPszicho-szociális tényezők szerepe a koraterhességi várandósok egészségképére és életmódjára
Pszicho-szociális tényezők szerepe a koraterhességi várandósok egészségképére és életmódjára Dr. Bödecs Tamás Pécsi Tudomány Egyetem ETK Szombathelyi Képzési Központ Szeged, 2010.06.10. Előzmények Alacsony
RészletesebbenStressz, coping és reziliencia korai serdülőkorban
Pikó Bettina Hamvai Csaba SZTE ÁOK Magatartástudományi Intézet Szegedi Tudományegyetem, Magatartástudományi Intézet, Szeged Stressz, coping és reziliencia korai serdülőkorban Tanulmányunkban a korai serdülők
RészletesebbenÉrzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében
Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés az egészségügyi dolgozók körében Doktori értekezés Tandari-Kovács Mariann Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hegedűs Katalin
RészletesebbenPályaorientáció (2011-) Önismeret, csapatépítés, konfliktuskezelés (2013 - ) Tárgyalási stratégiák (2011-)
SZEMÉLYES ADATOK Név: Dr. Tari- (leánykori név: ) Email: noisyka1980@gmail.com; tari@jgypk.u-szeged.hu Munkahely: SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet Beosztás: egyetemi adjunktus Intézeti
RészletesebbenIskolai kortársbántalmazás áldozatának lenni az osztályban
Iskolai kortársbántalmazás áldozatának lenni az osztályban Pszichés és szomatikus tünetek többszintű elemzése Zsiros Emese 1, Simon Dávid 1,2, Arnold Petra 1, Huhn Zsófia 1, Költő András 1, Németh Ágnes
RészletesebbenFizikailag aktív kortársak prototípusészlelése szegedi egyetemisták körében
Fizikailag aktív kortársak prototípusészlelése szegedi egyetemisták körében Keresztes Noémi 1, Pikó Bettina 1, John de Wit 2, Horváth Gábor 3, Szilágyi Nóra 4 1 Szegedi Tudományegyetem, Magatartástudományi
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Correlation & Linear. Petra Petrovics.
Correlation & Linear Regression in SPSS Petra Petrovics PhD Student Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise
RészletesebbenAZ ANYA-GYERMEK KÖTŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÖRÖKBEFOGADOTT ILLETVE VÉR SZERINTI GYERMEKEK ESETÉN
AZ ANYA-GYERMEK KÖTŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÖRÖKBEFOGADOTT ILLETVE VÉR SZERINTI GYERMEKEK ESETÉN EXAMINATION OF MOTHER-CHILD BONDING AMONG ADOPTED CHILDREN AND OWN CHILDREN Gáspár Rita Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenA VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE
A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat
RészletesebbenKapcsolatháló-elemzés az iskolai közösségek vizsgálatában II.
Kapcsolatháló-elemzés az iskolai közösségek vizsgálatában II. Boda Zsófia Néray Bálint Budapesti Corvinus Egyetem Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ 2011. március 22. 1. Tartalom A központ kutatási
RészletesebbenMunkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.
Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb
RészletesebbenMunkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor. Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft.
Munkatársi, munkahelyi kapcsolatok Stressz mint cardiovasculáris rizikófaktor Lang Erzsébet Vasútegészségügy NK. Kft. Pécs Kardiológia ????? Miért??? Lehet, hogy külön utakon járunk?! Együtt könnyebb?
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Correlation & Linear Regression in SPSS Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Exercise 1 - Correlation File / Open
RészletesebbenPHD-TÉZISEK. PhD-TÉZISEK
PHD-TÉZISEK PhD-TÉZISEK A halálkép alakulása és változása Magyarországon, a korosztályos értékítélet-különbségek és a lehetséges mérési módszerek vizsgálata. Tabu-e még a halál? ZANA ÁGNES Semmelweis Egyetem,
RészletesebbenFAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE István Harcsa Judit Monostori A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, 2012 november 22-23 Introduction Factors which
RészletesebbenCséplő Máté PTE Egészségtudományi Doktori Iskola, hallgató
Cséplő Máté PTE Egészségtudományi Doktori Iskola, hallgató Budapesti Rendőr Főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály rendőri állományának egészségi állapota és egészségmagatartása 2012-2014 követéses
Részletesebben5-8. OSZTÁLYOS TANULÓK MINDENNAPI KIHÍVÁSAI AZ ÉNHATÉKONYSÁG TÜKRÉBEN EVERYDAY CHALLENGES OF 5-8. GRADE STUDENTS IN THE LIGHT OF SELF-EFFICACY
Gradus Vol, No (06) 48- ISSN 064-804 -8. OSZTÁLYOS TANULÓK MINDENNAPI KIHÍVÁSAI AZ ÉNHATÉKONYSÁG TÜKRÉBEN EVERYDAY CHALLENGES OF -8. GRADE STUDENTS IN THE LIGHT OF SELF-EFFICACY Nagyné Hegedűs Anita *
RészletesebbenREZILIENCIA ÉS EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA
REZILIENCIA ÉS EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA 2. Tudomány és spiritualitás konferencia, 2019. jún. 15. Kiss Enikő Csilla PTE Pszichológia Intézet A reziliencia fogalom általános jelentése Rugalmas ellenállási képesség,
RészletesebbenRibarics Ildikó PTE Klinikai Központ Ápolásszakmai Igazgatóság
Mammográfiás szűrés vagy diagnosztika? Emlő képalkotó vizsgálatok elemzése a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Radiológiai Klinika Mammográfiás Centrumában Ribarics Ildikó PTE Klinikai Központ Ápolásszakmai
RészletesebbenTisztelt Selmeci József Csongor!
Selmeci József Csongornak A Magyar Jóga Társaság elnökének Tisztelt Selmeci József Csongor! E levélhez csatoltan küldjük a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Jóga Társaság szervezésében 2013/14-ben
RészletesebbenNegatív gyermekkori élmények: a hazai vizsgálatok első eredményei különös tekintettel a drogfogyasztók adataira. Makara Mihály dr.
Negatív gyermekkori élmények: a hazai vizsgálatok első eredményei különös tekintettel a drogfogyasztók adataira Makara Mihály dr. WHO ACE-IQ Az Egészségügyi Világszervezet nemzetközi kérdőíve a gyermekkori
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenHALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE
HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő
RészletesebbenDr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.
Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,
RészletesebbenA CONNOR DAVIDSON REZILIENCIA KÉRDŐÍV 10 ITEMES VÁLTOZATÁNAK JELLEMZŐI
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2015, 15(1):129 136. 129 A CONNOR DAVIDSON REZILIENCIA KÉRDŐÍV 10 ITEMES VÁLTOZATÁNAK JELLEMZŐI JÁRAI Róbert 1 VAJDA Dóra 1 HARGITAI Rita 2 NAGY László 1 CSÓKÁSI Krisztina 1 KISS
RészletesebbenGyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében
Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos
RészletesebbenAzt csinálni, amit a Szelf akar
Azt csinálni, amit a Szelf akar Motiváció az autonómia-szükséglet perspektívájából Takács Hilda 15 16 17 Jegyzetek 1. Niemiec, Cristopher P. Ryan, Richard M.: Autonomy, competence and relatedness in the
RészletesebbenDr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért november 15.
Dr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért 2018. november 15. PÉNZ a boldogság bitorlója? A jövedelemegyenlőtlenség természetes határa A boldog ember gondolata a
RészletesebbenFIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola
FIT-jelentés :: 2014 10. évfolyam :: Szakközépiskola Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola 6724 Szeged, Mars tér 14. Létszámadatok A telephely létszámadatai a szakközépiskolai
RészletesebbenSTATISZTIKA. András hármas. Éva ötös. Nóri négyes. 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 ANNA BÉLA CILI 0,5 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM.
STATISZTIKA 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 MAGY. MAT. TÖRT. KÉM. ANNA BÉLA CILI András hármas. Béla Az átlag 3,5! kettes. Éva ötös. Nóri négyes. 1 mérés: dolgokhoz valamely szabály alapján szám rendelése
RészletesebbenBírálói vélemény. A disszertáció terjedelme 222 oldal, amelyhez 30 oldalas irodalomjegyzék tartozik és a kutatások kérdőívei egészítenek ki.
Bírálói vélemény Pikó Bettina Fiatalok lelki egészsége és problémaviselkedése a rizikó- és protektív elmélet, a pozitív pszichológia és a társadalomlélektan tükrében című akadémiai doktori értekezéséről
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK
AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp
RészletesebbenA pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban
A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:
RészletesebbenA kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.
LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás
RészletesebbenStressz-M kérdőív leírás
Stressz-M kérdőív leírás www.healthy-workplaces.eu www.stressz-m.hu A kérdőív kialakításának a főbb szempontjai: Cél: Egy olyan pszichoszociális kockázatok felmérésére használható eszköz elkészítése, mely
RészletesebbenAz autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei
Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi
RészletesebbenTEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A PEDAGÓGUSOK TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐZETES HIEDELMEI DR.SASS JUDIT - DR. BODNÁR ÉVA
TEHETSÉGBARÁT ISKOLA KONFERENCIA A PEDAGÓGUSOK TEHETSÉGGONDOZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐZETES HIEDELMEI DR.SASS JUDIT - DR. BODNÁR ÉVA KUTATÁSI KÉRDÉSEK Az iskolák tehetséggondozó munkájára hogyan hat a pedagógusok
RészletesebbenA gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra. Doktori tézisek. Dr. Pilling János
A gyász hatása a testi és a lelki egészségi állapotra Doktori tézisek Dr. Pilling János Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Prof. Kopp Mária, egy. tanár, DSc Hivatalos
RészletesebbenCsaládok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében
BUSA CSILLA KESZTYÜS MÁRK FÜZESI ZSUZSANNA TISTYÁN LÁSZLÓ Családok, barátok, közösségek a testi, lelki és szociális jóllét kapcsolata városi felnõtt fiatalok körében Bevezetés A fiatal felnõttek egészségmagatartása
RészletesebbenInternethasználat pszichés hatása
Elméleti háttér Internethasználat pszichés hatása (1) Negatív hatás: depresszió, magány, stressz, alacsonyabb elégedettségi szint (2) Pozitív hatás:pl. online közösségbe való bevonódás alacsonyabb stressz-szint
RészletesebbenMAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 7 (2006) 3, 247 255 DOI: 10.1556/Mentál.7.2006.3.8 A WHO JÓL-LÉT KÉRDÕÍV RÖVIDÍTETT (WBI-5) MAGYAR VÁLTOZATÁNAK VALIDÁLÁSA A HUNGAROSTUDY 2002 ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS
Részletesebben