KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI
|
|
- Anikó Somogyi
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT (tankönyv) Budapest, 2010.
2 KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT A tankönyvet megalapozó tanulmányok szerzői: Külügyi igazgatás: 1. fejezet: Dr. Horváth István 1.3; ; és fejezetek: Dr. Back András ; és 3.7. fejezetek: Dr. Mihajlov Dobromir 4. fejezet: Dr. Précsényi Árpád A Külügyi ágazat című részt lektorálta: Dr. Kardos Gábor Biztonságpolitikai ágazat: 1-6. fejezetek: Dr. Kladek András 7-8. fejezetek: Dr. Kuti Ferenc A Biztonságpolitikai ágazat című részt lektorálta: Kollár Antal A tankönyvet szerkesztette: Dr. Szemesi Sándor A tananyag hatályosítását 2010-ben elvégezte: Külügyi igazgatás. Dr. Szemesi Sándor Biztonságpolitikai ágazat: Dr. Kladek András A hatályosított tananyagot 2010-ben lektorálta: Külügyi igazgatás. Dr. Mihajlov Dobromir Biztonságpolitikai ágazat: Dr. Sebe László Budapest, második, javított kiadás
3 Tartalomjegyzék 1. A MAGYAR KÜL ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ELVEI, CÉLJAI, AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS KÜL ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA ÉS MAGYARORSZÁG A magyar kül és biztonságpolitika alapelvei A nemzetközi környezet alakulása Magyarország helye, szerepe, mozgástere A magyar külpolitika stratégiai főirányai Magyarország cselekvési területei A külkapcsolatok eszközrendszere Az Európai Unió kül és biztonságpolitikájának előzményei A kül és biztonságpolitika kezdetei A közös kül és biztonságpolitika a Maastrichti Szerződésben Az Amszterdami Szerződés újításai a közös kül és biztonságpolitika terén A lisszaboni szerződés és a közös kül és biztonságpolitika Alapelvek és célkitűzések Általános eljárási szabályok A tagállamok és az EU s intézmények hatáskörei és feladatai Magyarország és az Unió kül és biztonságpolitikája Összegzés A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAI Külpolitika, diplomácia, nemzetközi jog A nemzetközi jog fogalma, tárgya, forrásai A nemzetközi jog alapelvei A ius cogensek a magyar Alkotmányban Az állam mint nemzetközi jogalany keletkezése Államelismerés, kormányelismerés Hivatalos kapcsolatok más államokkal: a diplomáciai és konzuli kapcsolatok létesítése A nemzetközi kapcsolatok alanyai A kormányközi nemzetközi szervezetek és konferenciák A nemzetközi szerződés A nemzetközi szerződés fogalma és fajtái A nemzetközi szerződéssel kapcsolatos eljárás A nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, a szerződés beiktatása és hatályba lépése A nemzetközi szerződés hatálya A nemzetközi szerződés érvénytelensége A nemzetközi szerződés megszűnése A nemzetközi szerződés helye a magyar jogrendben Összegzés A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ALAKÍTÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMI SZERVEK FELADATAI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGBAN A külügyi hatalom fogalma és jellemzői... 37
4 3.2. A külügyi közigazgatás fogalma és sajátosságai Az Országgyűlés (parlament) és bizottságai jogköre, feladatai A köztársasági elnök jogköre és feladatai A Kormány és a miniszterelnök feladat és hatásköre a külkapcsolatok terén A külügyminiszter feladat és hatásköre Az Európai Külügyi Szolgálat Az Alkotmánybíróság szerepe a nemzetközi kötelezettségek vizsgálata terén A nemzetközi jog és a belső jog viszonyának kérdései Belső jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata Nemzetközi szerződés alkotmányosságának előzetes és utólagos vizsgálata Az uniós jog helye a magyar jogrendszerben Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való magyar részvétel, illetve az ehhez kapcsolódó kormányzati koordináció Összegzés A KÜLÜGYI IGAZGATÁS SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSE A Külügyminisztérium szervezete és működése A külképviseletek A diplomáciai képviseletek jogállása, személyzete, működése és feladatköre A konzuli képviseletek jogállása, személyzete, működése és feladatköre A tiszteletbeli konzuli intézmény A konzuli igazgatási feladatok saját hatáskörben A konzuli igazgatás fogalomköre A rendészeti igazgatás keretében ellátandó feladatok Az idegenrendészeti igazgatás keretében ellátandó feladatok Csatlakozásunk a schengeni rendszerhez A harmadik országbeli állampolgárok ellátása úti okmánnyal Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok Külföldön tartózkodó magyar hajókkal és repülőgépekkel kapcsolatos konzuli feladatok Közigazgatási feladatok teljesítése, jogsegély közigazgatási ügyben Okirat kiállítás és tanúsítványkészítés, eljárás közjegyzői minőségben Diplomáciai felülhitelesítés A diplomáciai védelem és a konzuli védelem A diplomáciai és konzuli képviseletek kiváltságai és mentességei A diplomáciai képviseletek kiváltságai és mentességei A képviselet személyzetének különböző jogállású tagjait megillető kiváltságok és mentességek A diplomáciai protokoll alapjai Összegzés... 70
5 Biztonságpolitikai ágazat 1. BIZTONSÁG ÉS VÉDELEMPOLITIKA A Magyar Köztársaság biztonság és védelempolitikája Biztonság és védelempolitikai alapfogalmak A NATO biztonság és védelempolitikája Az Európai Unió biztonság és védelempolitikája Magyarország biztonság és védelempolitikája Az országvédelem Az országvédelem igazgatása Az országvédelem központi szervei és védelmi feladatai Az országvédelem igazgatásának területi és helyi szervei, valamint védelmi feladataik A Magyar Honvédség A rendvédelmi (rendészeti) szervek Az ország védelemben kö z r emű ködő polg áriszervek A minősített időszakok és az akkor végrehajtandó feladatok Rendkívüli állapot Szükségállapot Veszélyhelyzet Az Alkotmány 19/E. szerinti minősített időszak Megelőző védelmi helyzet A honvédelmi kötelezettségek rendszere A hadkötelezettség A polgári védelmi kötelezettség A honvédelmi munkakötelezettség A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség A nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása A szövetségi kötelezettségekkel kapcsolatos feladatok A NATO befogadó nemzeti támogatás A NATO Válságreagálási Rendszer A NA TO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés (CEP) Az Európai Kritikus Infrastruktúrák Védelme A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATAI, FELADATAIK, MŰKÖDÉSÜK SZABÁLYAI A nemzetbiztonsági tevékenység társadalmi elvárásai, törvényességi alapjai A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása A nemzetbiztonsági szolgálatok feladatai A nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása és vezetése A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya A nemzetbiztonsági szolgálatok működési alapelvei A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések A nemzetbiztonsági szolgálatok adatkezelése Titkos információgyűjtés Külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés
6 Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés A nemzetbiztonsági védelem és ellenőrzés szabályai A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése A NATO EU MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓK VÉDELME A NATO, EU minősített információk védelméért felelős nemzeti biztonsági szervezetek Biztonsági alapelvek A minősített információk védelmének elemei A személyi biztonság Fizikai biztonság Adminisztratív zóna Adminisztratív biztonság (az információk biztonsága) Az irattározás rendje Az elektronikus információvédelem Biztonsági célkitűzések A számítógépek adattároló eszközeinek biztonsága Elszámoltathatóság A minősített információk elektronikus úton történő továbbítása Iparbiztonsági ellenőrzés
7 KÜLÜGYI ÁGAZAT 1. A magyar kül- és biztonságpolitika elvei, céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország A rendszerváltást követően Magyarország előbb a NATO (1999-ben), majd az Európai Unió (2004-ben) teljes jogú tagjává vált. Magyarország kül- és biztonságpolitikájának legfontosabb, az említett két nemzetközi szervezet értékeivel és érdekeivel teljes mértékben összhangban levő célkitűzéseit a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája, nemzeti katonai stratégiája és a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttműködésre vonatkozó kormányzati stratégiája tartalmazza. Jelen fejezetben elsődlegesen a nemzeti biztonsági stratégia céljait és eszközeit tekintjük át, bemutatva azt a nemzetközi környezetet, melyben a magyar kül- és biztonságpolitikának érvényesülnie kell. Ugyancsak ismertetjük az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját, valamint ennek a NATO-hoz való kapcsolódási pontjait A magyar kül- és biztonságpolitika alapelvei A rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt szignifikánsan változott Magyarország, valamint szűkebb és tágabb környezetének helyzete. Hazánk 1999-ben a NATO, majd 2004-ben az Európai Unió tagjává vált, miáltal egy olyan érték- és érdekközösség részese lett, ami hosszútávra megteremheti biztonságunkat, lehetőséget biztosít az ország modernizációjához és felzárkózásához. A változások szükségessé tették a korábban megfogalmazott hármas integrációs, szomszédkapcsolati és nemzetpolitikai prioritásrendszer újragondolását, kiegészítését. A modern Magyarország három pillére a parlamentáris demokrácia, a szociális piacgazdaság, valamint az európai integráció és atlanti együttműködés. Magyarország korlátozott erőforrásokkal rendelkező, mind globálisan, mind regionálisan erőteljesen integrálódott, közepes méretű ország. A sikeres modernizáció, a fenntartható fejlődés érdekében egyrészt alkalmazkodnia kell a globális, európai és regionális folyamatokhoz, másrészt aktívan befolyásolnia kell azokat. 5
8 A magyar külpolitika legáltalánosabb elveit törvényi szinten a Magyar Köztársaság Alkotmánya tartalmazza. Az általános rendelkezésekről szóló I. fejezet 6. -a szerint: (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől. (2) A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (3) A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. (4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. Az állam és a nép közötti kapcsolatok alapelveit érinti a 8. (1) bekezdése, amely szerint A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. Az alapvető jogokat és kötelezettségeket az Alkotmány XII. fejezete részletezi. A magyar külpolitika alapelveit és céljait mind a mai napig az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájáról szóló 94/1998. (XII. 29.) számú határozata, valamint a 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozattal elfogadott, a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája tartalmazza. A Kormány március 4-én fogadta el a Magyar Köztársaság 2020-ig szóló külkapcsolati stratégiáját (1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat), melynek célja, hogy keretbe foglalja Magyarország nemzetközi kapcsolatait, és ugyanakkor mutassa a partnerek számára Magyarország felelős, kiszámítható, értékelvű magatartását. A hazánk történelmében első külkapcsolati stratégia alapvetésként meghatározza a Magyar Köztársaságnak az uniós partnerekkel és a NATO szövetségeseivel közösen vallott értékrendjét és a magyar külpolitika fő célját, feladatát és sarokpontjait. A dokumentum által vallott alapvető értékek: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete, a vállalkozás szabadsága, a kulturális, vallási és etnikai sokszínűség védelme. Magyarország célja, hogy előmozdítsa a békét, a biztonságot, a stabilitást, az állampolgárok jólétét, a gazdasági fejlődést és az európai értékek érvényesülését. A külpolitika feladata az Országgyűlés által a 2020-ig tartó időszakra az ország számára meghatározott átfogó célok versenyképesség fokozása, a társadalmi igazságosság és kohézió erősítése; a biztonságos, fenntartható fejlődés külső feltételeinek megteremtése. Ugyanígy feladata e célok előmozdítása a világban, elsősorban a hatókörének legmegfelelőbb közvetlen térségében Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában, de európai partnereivel, NATOszövetségeseivel és más hasonló gondolkodású országokkal összefogva a világ más térségeiben is. Magyarország külpolitikájának sarokpontjai: hozzájárulás a gyors és hatékony reagáláshoz a globalizáció kihívásaira, a közép-európai régió együttműködésének, integrációjának elmélyítése és a magyar nemzet összetartozásának erősítése. A továbbiakban a külkapcsolati stratégia elemzi a nemzetközi környezet alakulását, meghatározza Magyarország helyét, szerepét, mozgásterét, a stratégiai főirányokat, az ország cselekvésének területeit, és szűkszavúan bár, de érinti a külkapcsolati tevékenység eszközrendszerét A nemzetközi környezet alakulása A stratégia a nemzetközi környezet legfontosabb formálójaként a globalizáció jelenségét elemzi. Megállapítása szerint a világon soha nem tapasztalt erejű együttműködés és kölcsönös függőség alakult ki az államok, régiók között. Ez elkerülhetetlenné teszi a technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődés vívmányainak megosztását, csökkenti a politikai határok jelentőségét, segíti a szomszédos térségek természetes regionális integrációját, kitágítja a kulturális teret, új piacok nyílnak meg. 6 A globális kihívások csak átfogó, multilaterális keretekben kezelhetők. Felértékelődik a hatékony multilateralizmus, a közös szabályozás, az európai integráció jelentősége, szükség van a NATO szerepvállalására, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának elmélyítésére éppúgy, mint az ENSZ-en
9 belüli hatékony együttműködésre. A nemzetközi kapcsolatokban államokkal vetekedő hatást gyakorló nem állami szereplők jelentek meg. Mindez megkívánja a nemzetállamok kizárólagosságára épülő rendszerben kialakított eszközök, a nemzetközi jog és a nemzetközi szervezetek továbbfejlesztését, reformját. Az egyes országok biztonsága szorosan összefügg más, nem csak földrajzilag közel eső országokéval. A biztonság átfogó kategória, a katonai mellett figyelembe veendő politikai, emberi és kisebbségi jogi, gazdasági, információs és technológiai, környezeti, egészségügyi vetülete is. A stratégia szerint Európa így Magyarország és Észak-Amerika hagyományos katonai veszélyeztetettsége középtávon alacsony szintű. Reagálni kell azonban a világ más részein jelentkező fenyegetésekre, az adott régió lakosságát, szomszédait és közvetve az egész euroatlanti térséget is érintő hagyományos konfliktusokra. A tervezet az alábbi globális biztonsági kihívásokat jelöli meg: a szélsőséges ideológiák, az etnikai kirekesztés, a regionális konfliktusok, a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése, a természeti és ember okozta katasztrófák, a közegészségügyi-járványügyi kockázatok, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem, a nemzetközi szervezett bűnözés, és különösen ezek kombinációja. Hatásukat erősíthetik a működésképtelen államok és a tömeges nemzetközi migráció jelentette kockázatok. A nemzetközi környezet alakításának további globális tényezői a fizikai környezet fenntarthatósága, terhelhetőségének kritikus mértéke, az energiaellátás biztonsága. A stratégia által átfogott jövőben az ivóvíz és az élelmiszer ugyanolyan stratégiai termékké válhat, mint az energia. A stratégia külön is kitér a világgazdaság várható változásaira, ideértve a világméretekben tapasztalható kereskedelmi, fizetési egyensúlyhiány, mint lehetséges feszültségforrás szerepét éppúgy, mint egyes térségek (különösen Afrika) elmaradottságát, a munkanélküliség és a jövedelmi különbségek növekedését. E problémák végső soron akár a demokratikus politikai berendezkedés bázisát is gyengíthetik. A stratégia a globális helyzet leírását követően foglalkozik szűkebb környezetünkkel, az Európai Unió és a hazánkkal szomszédos térség helyzetével. Az EU ma a világ vezető kereskedelmi hatalma, tőkeexportőre és -importőre, segélyezője és környezetvédelmi szószólója, a dollárnak komoly versenyt támasztó valutával. Egyik főszereplője a világkereskedelem szabályrendszere alakításának. Az európai integráció gazdasági erejéhez és szerepéhez egyelőre azonban nem társul ezekkel arányos politikai erő. Az EU világgazdasági befolyását megőrizni, világpolitikai szerepét erősíteni a későbbiekben bemutatásra kerülő lisszaboni célok megvalósítása, a közösségi politikák és az intézményrendszer fejlesztése révén tudja. A közép-, kelet- és délkelet-európai térségben Magyarország hét szomszédja közül négy immár tagja az Európai Uniónak, s közülük három, valamint a nem EU-tag Horvátország a NATO-nak is. Belátható időn belül, a tagsági követelmények teljesítésének függvényében, további szomszédok csatlakozhatnak e szervezetekhez, ugyanakkor ez a perspektíva függ az adott ország belső fejlődésétől, de az Unió és a NATO befogadóképességétől is. A Magyarországgal szomszédos nem EU-tag országok demokratizálódása, gazdasági stabilizálódása és európai felzárkózása, ha differenciáltan is, de folytatódik. A szélsőséges nacionalizmus, az etnikai kirekesztés, gyűlölet eszméi azonban nem tűntek még el, és gazdasági-szociális feszültségekkel párosulva magukban hordozzák a destabilizálódás veszélyét Magyarország helye, szerepe, mozgástere Külön fejezetet szán a külkapcsolati stratégia Magyarország helyének, szerepének és mozgásterének bemutatására a stratégia egészén átvonuló ismert hármas felosztásban. Magyarország az európai integráció, a térségbeli együttműködés, a saját és közös erőfeszítések kombinálása révén használhatja ki a legjobban a globalizáció előnyeit, védekezhet a legeredményesebben kedvezőtlen hatásai ellen. Magyarországot katonai támadás veszélye ma nem fenyegeti, ugyanakkor jelentősen megnőtt a természeti vagy civilizációs eredetű veszélyhelyzetek, katasztrófák kockázata. Az ország nem közvetlen célpontja a terrorizmusnak, de számolnia kell lehetséges következményeivel. Az ország területe menekültek vagy terroristák számára tranzitútvonallá, előbbieknek célállomássá is válhat. Kiemelt jelentőségű Magyarország számára a leszerelési és fegyverzetkorlátozási rendszerek fenntartása, különös tekintettel az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésre és a nukleáris nonproliferációs rendszer további gyengülésének elkerülésére. 7
10 A stratégia hangsúlyozza, hogy a globális környezetváltozás egyre nagyobb mértékben befolyásolja Magyarország ökológiai állapotát és versenyképességét. Ugyanakkor a sikeres modernizáció fontos tényezője a hatékony részvétel a környezetvédelem terén folytatott nemzetközi politikai, gazdasági, kutatási és technológia együttműködésben. Ahogy az Európai Unió egyre inkább valóságos globális politikai tényezővé válik, úgy csatornázhatja be Magyarország globális érdekeit egyre hatékonyabban a közösségi politikákba, a közös kül- és biztonságpolitikába, az európai biztonság- és védelempolitikába. Az uniós külkapcsolatok Magyarország külkapcsolatai is. Az európai szomszédságpolitika magyar szomszédságpolitika is, szolgálja a magyar regionális politika stabilizációs céljait, hozzájárul az érintett országokban élő magyar kisebbségek helyzetének javulásához. Egyre közvetlenebb magyar gazdasági-energetikai és biztonsági érdekek fűződnek immár nemcsak Kelet-Európához, hanem a Dél-Kaukázushoz és Közép-Ázsiához is. Azzal, hogy Magyarország az Unió teljes jogú tagjává vált, a korábbi politika-elfogadó státusszal járó passzív, reagáló, taktikai kérdésekre koncentráló magatartást felválthatja a felelős politika-alakító magatartás, ha az ehhez szükséges költségvetési forrásokat és a megfelelően képzett szakértőket Magyarország biztosítani tudja. A NATO hosszabb távon is az európai kollektív biztonság letéteményese, Magyarország biztonságának mindenekelőtt hagyományos, katonai téren elsődleges garanciája, az Egyesült Államok markáns európai szerepvállalásának legfőbb intézményes kerete. Az uniós tag Magyarország alapvető érdeke az atlanti együttműködés erősítése és az európai-amerikai cselekvési egység erősítése. Magyarország határozott törekvése, hogy a NATO és az Európai Unió érdemi gyakorlati és politikai együttműködése erősödjön, és a két szervezet egységesen lépjen fel a nemzetközi biztonság bonyolult, kényes kérdéseiben. Magyarország kül- és biztonságpolitikai, nemzetpolitikai, gazdasági törekvéseinek kitüntetett terepe a szomszédokkal kialakított kapcsolatrendszer. Az ország biztonságára legközvetlenebbül a térségében végbemenő politikai, társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok hatnak. Alapvető magyar érdek a közép-, kelet- és délkelet-európai térség stabilitása, demokratikus és piacgazdasági fejlődése, fokozódó intenzitású együttműködése. Magyarország stratégiai érdeke, hogy Európa minél több országa feleljen meg a csatlakozás politikai és gazdasági feltételeinek, váljon az Európai Unió és a NATO tagjává, és hogy ilyen irányú törekvéseiket politikailag támogassa, felkészülésüket gyakorlati eszközökkel segítse. Ugyanígy érdeke a térség országainak uniós taggá válása után megmaradó kisebbségpolitikai, ökológiai, vízügyi és más problémák megoldása, illetve kezelése. A magyar azonosságtudatot nemzeti, közép-európai és európai értékek, érdekek és tapasztalatok alakítják. A magyar nemzet hármas földrajzi-politikai tagoltságban él a magyar állampolgári közösségben, a szomszédos országokban honos kisebbségi magyar közösségekben, valamint a diaszpórában. Magyarország érdeke, hogy egyszerre legyen eredményes a szomszédos országokkal a közös biztonsági, gazdasági és egyéb érdekek mentén alakított államközi együttműködésben és az ottani magyar közösségekhez fűződő viszonyban. Ennek záloga az érintett országok többségi és kisebbségi társadalmai közötti együttműködés kölcsönösen előnyös modelljének kialakítása A magyar külpolitika stratégiai főirányai 8 A magyar külpolitika három stratégiai főiránya folytatója a korábbi hármas prioritásnak, annál azonban szélesebb kitekintésű. A stratégia a főirányokat a legfontosabb célok mentén fogalmazza meg: Versenyképes Magyarország az Európai Unióban, mely vonatkozásban a stratégia az euró magyarországi mielőbbi bevezetése mellett fontosnak tartja a schengeni övezet nyújtotta lehetőségek teljes kihasználását éppúgy, mint az Unió versenyképességének fokozását a lisszaboni stratégia felülvizsgálata nyomán (a valóban egységessé váló piac méreteiből fakadó előnyök kihasználásával). Sikeres magyarság az együttműködő térségben (Közép-, Délkelet- és Kelet-Európa), mely tekintetben a stratégia összekapcsolja a korábbi két prioritást, azaz Magyarország stratégiai érdekei érvényesítését és pozitív szerepét elsősorban Közép- és Délkelet-Európában, kisebb mértékben Kelet-Európában, úgyszintén a határon túli magyarokért Alkotmányában rögzített felelős-
11 ségét, amelynek a nemzeti összetartozás alapján, a magyar magyar és a szomszédsági együttműködés csatornáit felhasználva felel meg. Magyarország a történelmi konfliktusok politikai lezárása, megnyugtató kezelése érdekében is nagy súlyt helyez arra, hogy a szomszédos országokkal közösen ápolja a régió valamennyi nemzetének közös értékét képező, nagy jelentőségű történeti, kulturális örökséget. Magyarország támogatja és segíti a térség országainak euroatlanti közeledését-integrációját. Jog, biztonság, demokrácia, fenntartható fejlődés. Ismert tartalommal, de új elemként került a főirányok közé Magyarország és a nagyvilág kapcsolata. A magyar külpolitika következetesen törekszik az alapját képező értékek érvényesülésének világméretű előmozdítására, összhangban az egyetemes nemzetközi jognak az ENSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinki Záróokmányában foglalt elveivel. Magyarország, részben önállóan, de döntően multilaterális keretekben, elsősorban európai uniós partnereivel és NATOszövetségeseivel együtt tevékenykedik, előnyben részesítve a tartós megoldásokat szolgáló, békés, polgári eszközöket. Magyarország tevékenyen részt vesz a gazdasági és kereskedelmi együttműködés feltételeinek alakításában döntő szerepet játszó nemzetközi szervezetek, így a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Világbank (WB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkájában Magyarország cselekvési területei A biztonság megteremtése érdekében Magyarország a jövőben is részt vesz a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló béketámogató műveletekben. Növeli védelmi költségvetését, fejleszti felajánlott erőinek katonai, rendvédelmi és polgári komponensét, az ország nemzetközi súlyát és szerepét erősítő képességeket. Aktív szerepet vállal a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásban. Magyarország hozzájárul a terrorizmus elhárítását, illetőleg megelőzését célzó közös intézkedésekhez. A biztonság kérdését komplex módon kezelve, Magyarország kiemelt figyelmet fordít az energiabiztonság megteremtésére (ideértve az energiahatékonyság növelését, a megújuló energiaforrások használatát és alternatív beszerzési útvonalak kialakítását éppúgy, mint az Unió közös energiapolitikája megteremtésének támogatását), valamint a globális környezetváltozás valószínűségének csökkentésére. Magyarország célja, hogy a gazdaság teljesítménye és az életkörülmények tartósan és gyors ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Ennek alapja egy tartós államháztartási és külső egyensúlyon nyugvó, növekedés- és fejlesztésorientált gazdaságpolitika. Magyarország támogatja a nemzetközi működőtőke - áramlás hatékony szabályozására irányuló kezdeményezéseket. A külföldi működő tőke alapvetően korlátozásoktól mentes magyarországi beáramlását a hazai jogszabályokon túl nemzetközi kötelezettségvállalások is garantálják. Az éghajlatváltozási problémák kezelése érdekében Magyarország arra törekszik, hogy részt vegyen a globális környezeti kihívások kezelésében (megújuló energia hasznosítása, biológiai sokféleség megteremtése, életminőség javítása) éppúgy, mint a környezetbiztonság növelésében (ideértve például az árvízveszély csökkentését). A nemzetközi fejlesztési együttműködés tekintetében Magyarország fontos céljának tekinti az elmaradott térségek támogatását, az éhezés, a járványok és fertőzések mérséklését, az iskoláztatás, a női egyenjogúság és a fenntartható fejlődés biztosítását. Ennek érdekében 2010-ben nemzeti jövedelme 0,17 %-át, míg 2015-ben már 0,33 %-át fordítja majd fejlesztési együttműködésre. Magyarország az uniós elvekkel és célokkal összhangban hatékonyan fellép az illegális migráció ellen. Szabályozott mederben tartja, és a gazdasági növekedés javára kiaknázza a természetes jelenségnek tekinthető legális migrációt. A stratégia külön is hangsúlyozza, hogy Magyarországnak nem célja a szomszédos országokban, illetőleg a diaszpórában élő magyarság tömeges áttelepülésének ösztönzése. A migrációval összefüggésben kell említést tennünk az 1057/2009. (IV. 24.) Korm. határozatról, mely a Magyar Köztársaságnak a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttműködésre vonatkozó, közötti kormányzati stratégiájáról szól. A stratégia értelmében Magyarországnak aktív szerepet kell vállalnia az illegális migráció elleni hatékony küzdelemben, ugyanakkor pedig a valós hazai munkaerő-piaci igények figyelembevételével kell a legális migrációt előmozdítani, és törekedni kell a származási és tranzitországokkal (különösen az Európai Uniótól keletre, délkeletre fekvő államokkal) való hatékony együttműködésre. 9
12 A kultúra, tudomány és oktatás tekintetében Magyarország célja, hogy az Európai Kutatási Térségbe történő integrálódásával kihasználja az uniós tagság nyújtotta előnyöket. Magyarország fontosnak tartja, hogy a világban bárhol keletkező új tudományos eredmények a jövő magyar nemzedéke számára hozzáférhetőek és elsajátíthatóak legyenek. Ugyancsak fontos cél, hogy érzékelhetően növekedjen a műszaki és természettudományi szakemberek aránya Magyarországon az elkövetkező években A külkapcsolatok eszközrendszere A stratégia Magyarország külkapcsolatainak fejlesztéséhez, illetve céljainak megvalósításához rendelt eszközrendszer részeként az ország gazdasági erejét, teljesítményét, tudományos-technológiai, kutatásfejlesztési és innovációs kapacitását és nemzetközi fejlesztési politikáját említi, valamint a külkapcsolatok alakításának intézményeit veszi sorra. Ezen intézményrendszert a tankönyv további fejezetei részletezik, itt és most csak annyit célszerű megjegyezni, hogy a stratégia az állami szereplők mellett hangsúlyos szerepet szán a reálgazdaságot képviselő munkaadói és munkavállalói szervezeteknek, az önkormányzatoknak és önkormányzati szövetségeknek, valamint a külpolitikai-külkapcsolati területen érdekelt civil szervezeteknek Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának előzményei A kül- és biztonságpolitika kezdetei Az európai integrációs törekvések hívei kezdettől fogva célként jelölték meg nemcsak a gazdaság, hanem a politika különböző területein történő szoros együttműködést is. A bipoláris világrendszer időszakában előtérbe kerültek a közös védelem megteremtésére irányuló erőfeszítések. A gazdasági integráció rendkívüli sikerei ismételten megerősítették azt a gondolatot, hogy a nyugat-európai országok között a politikai, ezen belül a külpolitikai célok, törekvések és eszközök egyeztetésének is van létjogosultsága. Igazi eredmény a hatvanas évek végén következett be, amikor az EK állam- és kormányfőinek 1969 végén tartott csúcstalálkozóján első ízben kaptak a külügyminiszterek megbízást arra, hogy vizsgálják meg a külpolitikai együttműködés lehetőségeit. Ez a felkérés egy sajátos történelmi szituációban következett be, akkor, amikor az európai enyhülés bizonyos körvonalai a Varsói Szerződés csehszlovákiai intervenciója ellenére kezdtek kibontakozni. Nyugat-Európa ekkor kezdte a nemzetközi politikában markánsabban bizonyos sajátos, a külpolitika területén is jelentkező érdekeit megfogalmazni. Az 1970-re elkészült ún. Davignon-jelentés volt az alapja annak, hogy a közel 15 éven át tartó, nem túl intenzív tanácskozások után az 1986-ban elfogadott és 1987-ben hatályba lépett Egységes Európai Okmány szentesítette az Európai Politikai Együttműködést, vagyis megteremtette a külpolitika egyeztetésének bizonyos jogi feltételeit. Az Európai Politikai Együttműködés által megteremtett keretek azokban a külpolitikai kérdésekben irányoztak elő együttes fellépést, amelyekkel minden állam egyet tudott érteni. Hamarosan kiderült, hogy a tagállamok, amelyek a gazdasági együttműködés területén készek voltak a nemzetekfelettiség egyre jelentősebb elemeit elfogadni, a politikában és kiváltképpen a külpolitikában egyáltalában nem voltak hajlandók szuverenitásuk feladására. Ebből az is következett, hogy kizárólag a kormányközi együttműködés erősítését határozták el, és így az együttműködés elsősorban az egyeztetésben nyilvánult meg. A közös európai külpolitikával kapcsolatban a későbbiekben is alapvető fontosságú azt figyelembe venni, hogy bár a nyugat-európai országok közötti együttműködés már régen elmozdult a kormányközi kooperáció szintjéről, a külpolitika képezi az egyik legkényesebb területet, ugyanis a külpolitika áll a legszorosabb összefüggésben a hagyományos nemzetállami szuverenitással A közös kül- és biztonságpolitika a Maastrichti Szerződésben Az 1992-ben aláírt és november 1-jén hatályba lépett Maastrichti Szerződés létrehozta az Európai Uniót, megteremtve annak sajátos három pillérből álló rendszerét. A Maastrichti Szerződés értelmében az Európai Unió második pillére a közös kül- és biztonságpolitika volt. A Maastrichti Szerződés az ENSZ Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi Chartában lefektetett (és a pontban részletesebben is bemutatásra kerülő) alapelveket és célokat jelölte meg, amelyek alapján az Unió a nemzetközi béke és biztonság erősítése érdekében tevékenykedhet. 10
13 A fenti célok elérése érdekében az Unió tagállamainak kötelességévé vált egymás informálása minden általános jelentőségű kül- és biztonságpolitikai kérdésben magatartásuk egyeztetése érdekében, a Tanács pedig azt a hatáskört kapta, hogy megítélje, milyen kérdésben szükséges közös álláspont kialakítása és ennek alapján közös akciók kidolgozása és végrehajtása. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy jóllehet a Maastrichti Szerződés, valamint az azt felváltó május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés a kormányköziségen túlmutató jelentős elmozdulással egyenértékű, de a közös kül- és biztonságpolitika területén továbbra is alapvetően a kormányközi egyeztetés dominált. Az új uniós kül- és biztonságpolitikai együttműködésnek a leglényegesebb, az eddigiektől eltérő vonása a közös akciókban való részvétel volt. A Maastrichti Szerződés szerint az Európai Tanács határoz arról, hogy egy kérdésben közös akciót lehet-e kezdeményezni. Ez a döntési mechanizmus egyértelműen hangsúlyozza a kormányköziség fontosságát, hiszen csak egyhangú döntés hozható. A Tanács egyhangúlag határozza meg a közös akció céljait, eszközeit, feltételeit és végrehajtási időtartamát. Nagyon lényeges és előremutató mozzanat, hogy az elhatározott közös akciók kötelező jellegűek a tagállamokra nézve, akár álláspontjaikat, akár cselekedeteiket határozzák meg. A közös akciók kiterjednek bizonyos diplomáciai kezdeményezésekre és lépésekre, különös tekintettel a választási megfigyelésekre, a különböző békerendezésekhez nyújtott segítségre és humanitárius segítségnyújtásra. Míg a Maastrichti Szerződés igen lényeges áttörést hajtott végre a közös külpolitika területén, addig a biztonságpolitika védelmi aspektusai továbbra is kidolgozatlanok maradtak. Noha a Maastrichti Szerződés előirányozza a közös európai védelmi politika kialakítását is, amelynek célja az, hogy a jövőben ez igazi közös védelmet biztosítson az Uniónak, igazából az Unió még nagyon távol állt attól, hogy a legáltalánosabb elveken kívül bármilyen egyértelmű elképzelést megfogalmazzon. A Maastrichti Szerződés értelmében az Unió a Nyugat-európai Uniót (NYEU) kérte fel az európai védelempolitikai döntések és akciók kidolgozására és végrehajtására. A NYEU azonban nem volt képes ezen ambiciózus célok teljesítésére, és e szervezet működését 2001-ben gyakorlatilag meg is szüntették. Legutóbb március 31- én jelentette be a NYEU állandó tanácsának elnöksége, hogy a szervezet betöltötte a történelmi szerepét, és a de jure megszüntetésére előreláthatólag június végén kerül sor Az Amszterdami Szerződés újításai a közös kül- és biztonságpolitika terén Az Európai Unió előtt álló első jelentős nemzetközi kihívás kétségkívül az elhúzódó délszláv válság volt. Kiderült, hogy az Európai Uniónak sem egységes koncepciója, sem egységes kezelési elvei, sem hatékony fellépésre való elhatározottsága és eszközei nem voltak. Ilyen körülmények között az Európai Unió kereste a helyét, a különböző elvetélt politikai közvetítők kísérletei és rendezési törekvései lényegében kudarcot vallottak. A délszláv kérdésben mutatott passzivitás és kapkodás kiélezte az Unió tagországai közötti álláspontok közötti különbségeket. Az 1996-ban megkezdett kormányközi konferencián elemi erővel vetődtek fel általános elvi kérdések is, amelyek természetesen túlmutattak a kül- és biztonságpolitika kérdéskörén. Ilyen kérdéskör volt a döntéshozatallal kapcsolatos előrelépés lehetősége, vagyis az, hogy az Unió elmélyülhet-e a többségi elv bevezetésével, vagy a kormányköziséget kifejező konszenzust kell fenntartani. Az 1997-ben aláírt és 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződés az együttműködés kormányközi jellegét a kül- és biztonságpolitika területén alapvetően nem érintette, a döntéshozatalban továbbra is megőrizte a konszenzus elvét. Határozott előrelépés következett be viszont egy tervezőelemző és előrejelző egységnek a létrehozásával, valamint a közös kül- és biztonságpolitika eszköztárának kibővítését célzó közös stratégiák elfogadásával és végrehajtásával. Az Amszterdami Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika érvényesítésének fő eszközei a közös stratégiák (átfogó és komplex külpolitikai stratégiák), közös álláspontok (valamely konkrét nemzetközi kérdésben) és közös akciók (operatív fellépés konkrét ügyekben) voltak, de a Tanács egyhangú döntéssel szükség esetén nemzetközi egyezményt is köthetett harmadik államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel. A Tanács, illetve az EU nevében az Elnökség nagyon gyakran élt a nyilatkozat-tétel lehetőségével, amely az Unió álláspontját, elvárásait juttatta kifejezésre konkrét kérdésben, ha ez meghatározott harmadik országnak szólt, akkor démarche volt az elnevezése. Az Amszterdami Szerződéssel a döntési mechanizmusban olyan elemek kerültek előtérbe, amelyek csökkentették a tagállami obstrukció lehetőségét. Bevezették a konstruktív tartózkodás intézményét, amely, biztosítva a rugalmas döntéshozási mechanizmust, egyaránt lehetővé tette a távolmaradást és a döntés végrehajtását. 11
14 Egy teljesen új intézmény is létrejött, az úgynevezett Mr. CFSP (Common Foreign and Security Policy, a közös kül- és biztonságpolitika angol rövidítése), ami azt jelenti, hogy a Tanács főtitkára kapott felhatalmazást az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája képviseletére. Az Amszterdami Szerződés megerősítette, hogy a közös kül- és biztonságpolitika magában foglalja a közös védelmi politika, illetve a majdani közös védelem fokozatos kialakítását, valamint hogy a Nyugateurópai Unió szerves részét képezi az EU ilyen irányú fejlődésének A lisszaboni szerződés és a közös kül- és biztonságpolitika Az Európai Tanács június i ülése döntött az Európai Unió alapszerződéseit módosító kormányközi konferencia megindításáról, egyben meghatározva a konferencia pontos mandátumát is. Az Európai Tanács október i ülése elfogadta a reformszerződést, amelyet az állam- és kormányfők december 13-án Lisszabonban írtak alá, és december 1-jén lépett hatályba. A Lisszaboni Szerződés eredményeként az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) a korábbi nyolc helyett immáron hat címből áll. Az egyik leglényegesebb változás, hogy az Unió hárompilléres szerkezete megszűnt, valamint az Unió jogi személlyé vált, és magába olvasztotta az eddigi Európai Közösséget. A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) immáron része az Unió egységes szerkezetének, azonban továbbra is külön szabályok és eljárások hatálya alá tartozik. A bel- és igazságügyi együttműködésről szóló harmadik pillér az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe (az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosított változatába) épült be, mint a szabadság, biztonság és jog térségére vonatkozó uniós politika. Az Európai Unióról szóló szerződés ötödik címe továbbra is a KKBP-re vonatkozó szabályokat tartalmazza. A cím magában foglalja az Unió külső tevékenységének alapelveit és célkitűzéseit, az általános eljárási szabályokat, valamint a tagállamok és az EU-s intézmények hatáskörét és feladatait a kül- és biztonságpolitika alakításában Alapelvek és célkitűzések A Lisszaboni Szerződés alapvetésként megerősíti, hogy az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye. Ezek az alapelvek: a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása. 12 A közös kül- és biztonságpolitika keretében az Unió közös politikákat és tevékenységeket határoz meg és hajt végre, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik annak érdekében, hogy megvédje értékeit, alapvető érdekeit, biztonságát, függetlenségét és integritását; megszilárdítsa és erősítse a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a nemzetközi jog elveit; összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint a Helsinki Záróokmány elveivel és a Párizsi Charta céljaival beleértve a külső határokhoz kapcsolódókat is megőrizze a békét, megelőzze a konfliktusok kialakulását, és erősítse a nemzetközi biztonságot; elősegítse a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, elsődlegesen pedig a szegénység felszámolását; előmozdítsa valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése révén hozzájáruljon olyan nemzetközi intézkedések kidolgozásához, amelyek a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a környezet minőségének és a világ természeti erőforrásaival való fenntartható gazdálkodásnak a megőrzésére és javítására irányulnak; segítséget nyújtson a természeti vagy ember által okozott katasztrófákkal sújtott embercsoportoknak, országoknak vagy régióknak; és előmozdítsa egy erősebb többoldalú együttműködésen és a világ felelős kormányzásán alapuló nemzetközi rendszer létrejöttét.
15 Általános eljárási szabályok Az általános szabályok között meghatározzák az Unió KKBP-re vonatkozó hatáskörét, amely a külpolitika minden területére és az Unió biztonságát érintő valamennyi kérdésre kiterjed, ideértve egy közös védelempolitika fokozatos kialakítását, amely közös védelemhez vezethet. A KKBP kormányközi jellegének továbbélését bizonyítja az a rendelkezés, miszerint a közös kül- és biztonságpolitikát az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a tagállamok hajtják végre nemzeti és uniós erőforrások felhasználásával. Az Unió a közös kül- és biztonságpolitika folytatása során az alábbi eszközöket veszi igénybe: általános iránymutatások; határozatok, amelyek meghatározzák az Unió által végrehajtandó konkrét műveleti fellépéseket, az Unió által képviselendő álláspontokat egyes földrajzi vagy tematikus természetű kérdésben, illetve a határozatok végrehajtásának szabályait; a tagállamok közötti rendszeres együttműködés. Főszabály szerint az Európai Tanács és a Tanács továbbra is egyhangúlag hozza meg az említett határozatait, minősített többséggel történő döntéshozatalra csupán néhány esetben nyílik lehetőség: amikor az Európai Unió stratégiai érdekeit és célkitűzéseit meghatározó határozata alapján az Unió fellépését vagy álláspontját meghatározó határozat elfogadására kerül sor; amikor az Unió fellépését vagy álláspontját meghatározó határozatot a kül- és biztonságpolitikai főképviselő által benyújtott olyan javaslat alapján fogadja el, melynek benyújtására a főképviselőt az Európai Tanács külön felkérte; amikor az Unió valamely fellépését vagy álláspontját meghatározó határozat megvalósítására vonatkozó bármilyen határozatot fogad el; amikor a kül- és biztonságpolitikai főképviselő javaslatára meghatározott politikai kérdésekben felhatalmazással rendelkező különleges képviselőt nevez ki. Még ezekben az esetekben is azonban, ha a Tanács valamely tagja kijelenti, hogy létfontosságú, konkrétan megnevezett nemzeti politikai okokból ellenzi a minősített többségű határozat elfogadását, a szavazásra nem kerül sor. Az Európai Bíróság továbbra sem rendelkezik hatáskörrel az ide tartozó rendelkezések, valamint az azok alapján hozott jogi aktusok felülvizsgálatára, két kivétellel: hatáskörrel rendelkezik az Unió hatáskörei és a KKBP elhatárolásának ellenőrzésére, amelynek végrehajtása nem sértheti az Unió e hatásköreinek gyakorlását és az intézményeknek az Unió kizárólagos és megosztott hatásköreinek gyakorlására vonatkozó jogosultságait; hatáskörrel rendelkezik a Tanács által a természetes vagy jogi személyekkel szemben elfogadott korlátozó intézkedéseket előíró határozatok ellen benyújtott megsemmisítés iránti keresetek tekintetében, például a terrorizmus elleni küzdelem keretében (vagyonok befagyasztása) A tagállamok és az EU-s intézmények hatáskörei és feladatai A közös kül- és biztonságpolitika alakításában részt vevő intézmények sorában a tagállamok az Unió érdekeit érintő bármely nemzetközi szintű fellépés vagy kötelezettségvállalás megtétele előtt egyeztetnek a többi tagállammal a Tanácsban vagy az Európai Tanácsban; egy irányba mutató fellépésük útján biztosítják, hogy az Unió képes legyen érdekeinek és értékeinek nemzetközi szinten való érvényesítésére. A tagállamok kölcsönösen szolidárisak egymás iránt; diplomáciai képviseletei és az Unió küldöttségei a harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben együttműködnek egymással, és hozzájárulnak a közös megközelítés kialakításához és végrehajtásához; összehangolják cselekvésüket a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi konferenciákon. Ezeken a fórumokon képviselik az Unió álláspontjait. Az Európai Tanács megállapítja az Unió stratégiai érdekeit, valamint meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika célkitűzéseit és az arra vonatkozó általános iránymutatásokat, beleértve a védelmi vonat- 13
16 kozású kérdéseket is. Az Európai Tanács ebben a kérdésben egyhangúlag határoz. Az Európai Tanács által elfogadott határozatokat a Szerződésekben előírt eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani. A Tanács az Európai Tanács által meghatározott általános iránymutatások és stratégiai irányvonalak alapján kidolgozza a közös kül- és biztonságpolitikát, és az ennek meghatározásához és végrehajtásához szükséges határozatokat. Az Európai Tanácson és a Tanácson belül a tagállamok tanácskoznak minden általános érdekű kül- és biztonságpolitikai kérdésről annak érdekében, hogy a kérdésben közös megközelítést alakítsanak ki. A Lisszaboni Szerződés lényegében megteremtette az Unió külügyminiszteri pozícióját, azonban a kevésbé problematikus külügyi és biztonságpolitikai főképviselő elnevezés alatt. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki ellátja a Külügyek Tanácsának elnöki tisztjét, javaslataival hozzájárul a közös kül- és biztonságpolitika kidolgozásához, és gondoskodik az Európai Tanács, illetve a Tanács által elfogadott határozatok végrehajtásáról. A közös kül- és biztonságpolitika terén az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a külkapcsolatok egyéb területein pedig a Bizottság közös javaslatokat terjeszthet a Tanács elé. A közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó ügyekben az Uniót a főképviselő képviseli. Az Unió nevében politikai párbeszédet folytat harmadik országokkal, és képviseli az Unió álláspontját a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi konferenciákon. Megbízatásának ellátása során a főképviselőt (a 3.7. fejezetben részletesebben is bemutatásra kerülő) Európai Külügyi Szolgálat segíti. Ez a szolgálat a tagállamok diplomáciai szolgálataival együttműködésben tevékenykedik. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének sérelme nélkül a Politikai és Biztonsági Bizottság figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását a közös kül- és biztonságpolitika alá tartozó területeken. E fejezet keretén belül a Tanács és a főképviselő felelőssége mellett a Politikai és Biztonsági Bizottság gyakorolja a válságkezelő műveletek politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását. A Lisszaboni Szerződés külön is foglalkozik az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa kapcsolatával. Azok a tagállamok, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, egyeztetnek egymással, illetőleg teljes körűen tájékoztatják a többi tagállamot és a főképviselőt, valamint az érintett tagállamok kötelesek az Unió álláspontjának és érdekeinek védelmezésére is, ha az nem ellentétes az ENSZ Alapokmányából fakadó kötelezettségeikkel. Ha az Unió az ENSZ Biztonsági Tanácsának napirendjén szereplő valamely ügyben meghatározta álláspontját, azon tagállamok, amelyek részt vesznek a Biztonsági Tanács ülésein, kötelesek kérni a főképviselő meghallgatását az Unió álláspontjának kifejtése céljából Magyarország és az Unió kül- és biztonságpolitikája A Magyar Köztársaság az EU eddigi legszélesebb bővítési körének részeseként kilenc másik állammal együtt május 1-jén vált az Európai Unió teljes jogú tagjává. Azóta az Unió tovább bővült, jelenleg 27 tagállammal rendelkezik. Mint azt a kül- és biztonságpolitika alapelveinek tárgyalásakor már több ízben említettük, Magyarország külkapcsolatainak elsődleges terepe az Európai Unió. Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz és a NATO-hoz tudatos értékválasztás és felelősségvállalás alapján történt. A két szervezetben betöltött tagság növeli az ország képességét nemzeti érdekeinek érvényesítésére, egyúttal ösztönzi a közös érdekek figyelembevételére. Hazánk tagsága révén partnereivel, szövetségeseivel együtt válaszolhat meg számos, az országot közvetve vagy közvetlenül érintő globális veszélyt, kihívást. Az ország mozgásterét meghatározza, mennyire lesz képes a közös erőfeszítések támogatásával hozzájárulni a két szervezet további erősödéséhez, globális alkalmazkodásának sikeréhez. Ha az ország versenyképes az Unióban, és partnereivel együtt globálisan versenyképessé tudja tenni az integrációt, Magyarország súlya növekedhet közvetlen térségünkben, Európában és a világban. Magyarország stratégiai érdeke, hogy térségünk minél több országa megfeleljen a csatlakozás feltételeinek, és hogy ilyen irányú törekvéseiket politikailag támogassuk, felkészülésüket gyakorlati eszközökkel segítsük. 14 Földrajzi helyzetünk, politikai és gazdasági kapcsolatrendszerünk, áru-, tőke- és technológiaexportunk révén érdemi, mind a magyar, mind a térségi érdekek szempontjából pozitív szerepet tudunk játszani elsősorban Közép- és Délkelet-Európában, kisebb mértékben Kelet-Európában is. Nem elhanyagolható
17 módon hatnak a magyar kül- és biztonságpolitikára azok az ország határaitól távolabb zajló események és folyamatok, amelyekben az Európai Unió érdekelt. A csatlakozási folyamat velejárójaként Magyarország korábbi, politika-elfogadó státusza a passzív, reagáló, taktikai kérdésekre koncentráló magatartás és mentalitás irányába vitt. Most az EU teljes jogú tagjaként lehetősége van arra, hogy a szükséges költségvetési forrásokat és a megfelelően képzett apparátust biztosítva, a korábban már bemutatott külkapcsolati stratégia szóhasználatával élve politikaalakítóvá is váljon. Súlya és befolyása, képessége érdekeinek érvényesítésére jól kiválasztott területeken függ a közös célok érdekében tett erőfeszítéseitől, teljesítményének minőségétől. Ahogy az Európai Unió egyre inkább valóságos globális politikai tényezővé válik, úgy csatornázhatja be Magyarország globális érdekeit egyre hatékonyabban a közösségi politikákba, a közös kül- és biztonságpolitikába, az európai biztonság- és védelempolitikába. Az európai belbiztonsági együttműködés révén nő a magyar állampolgárok biztonsága. Az uniós külkapcsolatok Magyarország külkapcsolatai is. Az európai szomszédságpolitika magyar szomszédságpolitika is, szolgálja a magyar regionális politika stabilizációs céljait, hozzájárul az érintett országokban élő magyar kisebbségek helyzetének javulásához. Egyre közvetlenebb magyar gazdasági-energetikai és biztonsági érdekek fűződnek immár nemcsak Kelet- Európához, hanem a Dél-Kaukázushoz és Közép-Ázsiához is. Magyarország aktív alakítójává akar válni a közösség mélyítését, az európai építkezést szolgáló együttműködéseknek, kész tevékenyen hozzájárulni az uniós polgárok széles értelemben vett biztonságának erősítéséhez. A globális szerepre hivatott Uniónak fejlesztenie kell külkapcsolatait, érvényesítenie a fenntarthatóság versenyképesség, biztonság, környezetvédelem, társadalmi értékek és kohézió szempontjait. Az Uniónak és tagállamainak képessé kell válniuk arra, hogy megteremtsék polgáraik tágabb értelemben vett biztonságának feltételeit. Magyarország célja, hogy létrejöjjön a belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség. Kezdeményező szerepet kíván játszani a belső és a külső fenyegetések elhárításában, a biztonságos külső határok között működő közösség érdekében Összegzés Összefoglalva megállapítható: Magyarország a közös kül- és biztonságpolitika területén a tagság első pillanatától fogva vállalja a tagságból eredő kötelezettségeket, illetve él a tagságból eredő jogokkal. Ennek megfelelően vesz részt a közös európai biztonság- és védelempolitika alakításában, valamint arányos és aktív szerepet vállal annak megvalósításában. Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája megfelel a magyar érdekeknek és céloknak. Ismeret-ellenőrző kérdések Milyen, a magyar külpolitikához kapcsolódó rendelkezéseket tartalmaz a Magyar Köztársaság Alkotmánya? Mely dokumentum tartalmazza a Magyar Köztársaság külkapcsolati stratégiáját? Melyek a külkapcsolati stratégia által vallott alapvető értékek? Milyen szempontok alapján elemzi a nemzetközi környezet alakulását a Magyar Köztársaság külkapcsolati stratégiája? Milyen szempontok alapján elemzi a Magyarország helyét, szerepét és mozgásterét a Magyar Köztársaság külkapcsolati stratégiája? Melyek a magyar külpolitika stratégia főirányai? Mely területeken irányoz elő cselekvést a Magyar Köztársaság külkapcsolati stratégiája? Mutassa be vázlatosan az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának fejlődéstörténetét a Maastrichti Szerződést megelőzően! Milyen főbb változásokat jelentett az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájában az Maastrichti Szerződés? Milyen főbb változásokat jelentett az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájában az Amszterdami Szerződés? Milyen főbb változásokat jelentett az Európai Unió közös kül-és biztonságpolitikájában a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése? 15
18 2. A nemzetközi kapcsolatok alapfogalmai Az első fejezetben bemutatott magyar kül- és biztonságpolitika megvalósítása mindenkor csak a hatályos nemzetközi jog biztosította keretek között és eszközökkel lehetséges. Ebben a fejezetben áttekintjük a nemzetközi jog, a nemzetközi politika (külpolitika) és a diplomácia egymáshoz való viszonyát, a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb alanyainak általános jellemzőit, valamint a nemzetközi jog forrásait, különös tekintettel a nemzetközi szerződések jogára. Részletesen ismertetjük a nemzetközi szerződések általános jellemzőit a szerződések jogáról szóló évi bécsi egyezmény alapján, valamint a nemzetközi szerződések megkötésének rendjét a évi L. törvény alapján Külpolitika, diplomácia, nemzetközi jog Korunkban az államok egymás mellett élése feltételezi, hogy elemi érdekük belső fejlődésükhöz a legoptimálisabb külső feltételek kialakítása, olyan rendezett nemzetközi viszonyok létrehozása, amelyek elősegítik országépítő munkájukat. A külpolitika az államnak az a tevékenysége, amely érdekeinek nemzetközi téren történő érvényesítésére, védelmére, helyzetének alakítására irányul. Az állam külpolitikája kifejezi azokat az elveket és célkitűzéseket, amelyeket valamely állam más államokkal való kapcsolatában érvényesíteni kíván. A külpolitika egymásra épülő elemeit három összetevőre oszthatjuk, melyek a következők: a nemzeti érdekek, nemzeti szerepek meghatározása; az érdekeken alapuló külpolitikai orientációk kijelölése, rövid és hosszabb távú külpolitikai célok meghatározása; konkrét külpolitikai cselekedetek tervezése és végrehajtása. Valamely állam külpolitikája akkor eredményes, ha sikerül nemzetközi kapcsolatait oly módon rendeznie, azaz a nemzetközi jog más alanyaival olyan nemzetközi jogi szabályozásban megegyeznie, ami érdekeinek leginkább megfelel. E cél elérésének elősegítésére az államok általában a diplomácia eszközeit használják. A külpolitika érvényesítésének egyik legjellemzőbb területe a diplomáciai tevékenység. A diplomácia szó több értelmet rejt. Egyrészt egy szervezetet jelent, amely az állami külpolitika érvényesítésének intézményrendszere, másfelől egy tevékenységet, amelyik azonos a szervezet tevékenységével. A diplomácia mint tevékenység a nemzetközi jog alanyainak képviselői útján megvalósuló, a nemzetközi jogi normák által szabályozott tevékenysége, amely az állam külpolitikai céljainak békés eszközökkel való megvalósítására irányul. Ez azt jelenti, hogy a diplomáciai tevékenység része a külpolitikai tevékenységnek, azt is mondhatnánk, hogy annak béke idején kifejtett része. Háború kitörésekor ugyanis a diplomáciai tevékenység az érintett államok között formálisan megszűnik, de a külpolitikai érdekérvényesítés tovább folytatódik, csak most már nem a diplomácia, hanem a katonai tevékenység eszközeivel. E helyzetben ugyanakkor felerősödnek más államoknak a kialakult válság megoldását célzó közvetítő diplomáciai cselekményei, missziói. A diplomáciai tevékenység két vagy több kormányzat közötti kommunikációs kapcsolatként is felfogható. A kommunikációs folyamatként felfogott diplomáciának három eleme van. Az első a közvetlen tárgyalás a felek között. A diplomácia második eleme a jelzés, üzenetküldési szándék egy másik kormány számára. A harmadik elem a nyilvánosság szintjén folyó diplomácia. E vonatkozásban a diplomácia eltér a hagyományos kommunikációs módtól, és modernebb formát ölt: egy szélesebb közönséget próbál meggyőzni, beleértve ebbe egy másik ország közvéleményét és a nemzetközi közvéleményt egyaránt, mely hatással lehet az adott állam kormánypolitikájára. Az állami szuverenitásból eredően minden állam elvileg saját maga, egyedileg fejti ki és érvényesíti nemzetközi törekvéseit. E megállapításnak nem mond ellent, hogy gyakran több szövetségesi viszonyban lévő állam közösen próbálja érvényesíteni külpolitikai törekvéseit azon közös értékek alapján, amelyeket ezen államok közösen meghatároznak. 16
19 A nemzetközi jog ezzel ellentétben azon nemzetközi normákat határozza meg, amelyet két vagy több állam közösen állapít meg, gyakran hosszas érdekegyeztetés, kompromisszum eredményeként. A nemzetközi jog és a külpolitika között kölcsönhatás van, amely abban jut kifejezésre, hogy a külpolitika sok esetben nemzetközi jogi szabályok alkotására irányul. Az állam típusa és külpolitikája rendszerint meghatározó arra nézve, hogy milyen természetű szabályokat alkot más államokkal, vagy milyen szabályokat fogad el a nemzetközi kapcsolatok terén, míg a már létrejött nemzetközi jog határt szab a külpolitika számára, bizonyos korlátokat emel, hiszen már ezekre tekintettel, ezeket betartva kell az államnak a jövőbeli külpolitikai tevékenységét előirányozni és kifejteni. A nemzetközi jogi normák figyelmen kívül hagyása felvet(het)i az állam nemzetközi jogon alapuló felelősségét. A nemzetközi jog és az államok külpolitikája közötti szoros összefüggés tehát abban áll, hogy a nemzetközi kapcsolatok területén mindkettő az állam akaratát fejezi ki. Külpolitikai irányzatát minden állam saját földrajzi, gazdasági és egyéb adottságai, valamint politikai lehetőségei alapján önmaga szabja meg. A nemzetközi jogi norma ezzel szemben több állam külpolitikai célkitűzéseinek összeegyeztetése útján jön létre és azt az egyes államok önkényesen nem változtathatják meg. A már elfogadott nemzetközi jogi szabályozás tehát befolyásolja az állam külpolitikájának további vonalvezetését A nemzetközi jog fogalma, tárgya, forrásai A nemzetközi jog azoknak az államok konszenzusa alapján elfogadott vagy elismert, elsősorban szerződéses és szokásjogi magatartási normáknak az összességét jelenti, melyek a nemzetközi jog alanyai (elsősorban a szuverén államok, kisebb részben a nemzetközi szervezetek, magánszemélyek és az ún. egyéb jogalanyok) közötti kapcsolatok rendezését, közös feladataik megoldását és az ide vonatkozó jogok, kötelezettségek és felelősségre vonás megállapítását szolgálják. A nemzetközi jog tárgyát a nemzetközi jogalanyok elsősorban az államok közötti olyan kapcsolatok képezik, amelyek az államok, mint a főhatalom gyakorlói között közvetlenül vagy közvetve (nemzetközi szervezetek keretében) jönnek létre. Nem minden államközi kapcsolat tárgya ugyanis a nemzetközi jognak, hanem csak azok a kapcsolatok, amelyekben az államok, mint a szuverenitás hordozói lépnek fel. Napjainkban a nemzetközi jog fő funkciója az államok közötti békés, zavartalan kapcsolatok fenntartása, az együttműködés szféráinak kibővítése a hagyományos tárgykörökről újabb területekre (gazdaság, kereskedelem, környezetvédelem, bűnügyi együttműködés stb.). A nemzetközi jog forrásai azok a formák, amelyekben kifejezésre jut a nemzetközi jogot alkotó államok összeegyeztetett akarata. Tekintettel arra, hogy mind a mai napig hiányzik a jogforrások fajtáit kifejezetten nevesítő nemzetközi jogi norma, ebben a kérdésben hallgatólagosan irányadónak minősül a hágai Nemzetközi Bíróság Statútumának (ENSZ Alapokmányának Melléklete) 38. cikke, amely szerint a Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett viszályokat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárásában a következőket alkalmazhatja: az általános vagy a különös nemzetközi egyezményeket; a nemzetközi szokásjogot, mint a jog gyanánt elismert tartós gyakorlat bizonyítékát; a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket; a megelőző bírói döntéseket és a kiváló jogtudósok véleményét, mint a jog megállapításának segédeszközeit. Így a fent felsorolt megismerési formákat tekintjük a nemzetközi jog ún. Statútumon belüli forrásainak, melyek közül a nemzetközi szerződéseket külön alfejezetben mutatjuk majd be. A nemzetközi jogban a szokásjog a nemzetközi szerződésekkel egyenrangú, elsődleges jogforrás. Szokásjogról akkor beszélhetünk, ha legalább két (de jellemzően több) állam hosszabb időn keresztül következetesen ugyanolyan magatartást folytat (ez a szokásjog materiális eleme), és mindezt abból a meggyőződésből teszi, hogy az adott magatartás jogilag kötelező (pszichológiai elem, vagy másnéven opinio iuris, jogi meggyőződés). A szokásjog írásba foglalását nevezzük kodifikációnak (melyet napjainkban elsősorban az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága végez), azonban a kodifikáció eredményeként elfogadott nem- 17
20 zetközi szerződés nem szünteti meg az adott norma szokásjogi jellegét, viszont segíthet tartalmának egyértelműbbé tételében, esetleges továbbfejlesztésében. Szokásjogot kodifikál többek között a későbbiekben részletesen bemutatásra kerülő évi bécsi egyezmény a nemzetközi szerződésekről, az évi bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról, vagy éppen az évi bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatokról. (A szokásjogtól meg kell különböztetnünk a viszonosság elvét, mely nem tekinthető a nemzetközi jog forrásának. A viszonosság azt jelenti, hogy egy államnak számolnia kell azzal, hogy ha egy másik állammal vagy annak polgárával szemben egy adott magatartást tanúsít, akkor hasonló helyzetben a másik állam ugyanolyan magatartást tanúsít majd.) Szokásjog íratlan jogforrás (elsődleges) rugalmas, könnyen módosítható gyakran homályos, nehezen bizonyítható a tartalma vita tárgya lehet, hogy kire vonatkozik Nemzetközi szerződés írott jogforrás (elsődleges) merev, nehezen fejleszthető inkább konkrét, könnyebben értelmezhető a tartalma egyértelmű, hogy kik a részesei A nemzetközi jog másodlagos forrásának tekinthetjük az általános jogelveket (melyek az egyes államok nemzeti jogában létező olyan elvek, melyeket akkor lehet a nemzetközi jogban felhívni, ha az valamely kérdést nem rendez jogi normával, vagy ha igen, az nem egyértelmű), a legkiválóbb jogtudósok tanításait és a korábbi bírósági döntéseket. A nemzetközi jog Statútumon kívüli forrásai a jogforrási hierarchia csúcsán elhelyezkedő ius cogensek (a nemzetközi jog alapelvei), valamint a másodlagos jogforrásnak tekinthető nemzetközi szervezetek határozatai, az autonóm egyoldalú jogi aktusok és a soft law. Az autonóm egyoldalú jogi aktusok a nemzetközi jog forrásai között azért foglalnak el sajátos helyet, mert ezek kizárólag egyetlen állam magatartásához kötődnek. Ilyen autonóm (tehát semmilyen más nemzetközi jogi aktustól nem függő) egyoldalú jogi aktusnak tekinthető valamely tény hivatalos közlése, az elismerés (ideértve a későbbiekben bemutatásra kerülő állam- és kormányelismerést), a tiltakozás, a lemondás és az ígéret. A soft law (puha jog) kifejezéssel egyfelől egyes olyan általánosan megfogalmazott nemzetközi jogi normákat jelölnek, amelyek nem rendelkeznek szankcióval (azaz nem kényszeríthetők ki), másfelől pedig azokat az ajánlásokat, iránymutatásokat, állásfoglalásokat, melyekből a későbbiekben általánosan elfogadott és kikényszeríthető nemzetközi jogi norma keletkezhet, akár szokásjogi úton is. Jogforrási hierarchia a nemzetközi jogban ius cogensek elsődleges, a Statútumban nem szerepel nemzetközi szerződések és szokásjog elsődleges, egyenrangú jogforrások, a Statútumban szerepelnek általános jogelvek, jogtudósok tanításai, bírói döntések, nemzetközi szer- (függetlenül attól, hogy szerepelnek- másodlagos, egyenrangú jogforrások vezetek határozatai, soft law, autonóm egyoldalú jogi e a Statútumban) aktusok A nemzetközi jog alapelvei 18 A nemzetközi kapcsolatokban léteznek olyan elvárások az államokkal szemben, melyeket minden körülmények között biztosítaniuk kell. Ezen elvárások a nemzetközi jog alapelvei, az ún. ius cogensek, azaz a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő olyan szabályai, melyeket az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyannak fogadott el, mint amelyiktől nem lehet eltérni, és amelyet csak a nemzetközi jog ugyanilyen későbbi szabályával lehet megváltoztatni. A ius cogensek fenti meghatározását a szerződések jogáról szóló évi bécsi egyezmény 53. cikke tartalmazza, anélkül azonban, hogy tételesen megjelölné, hogy melyek is a nemzetközi jog alapelvei. Az ENSZ Alapokmányának 2. cikkéből, a cikk értelmezésének tekinthető (XXV.) számú, valamennyi tagállam egyetértésével 1970-ben elfogadott ENSZ Közgyűlési határozatból ( Nyilatkozat az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés nemzetközi jogi elveiről ), valamint a jogilag kötelező erővel nem bíró, 1975-ben elfogadott Helsinki Záróok-
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT (tankönyv) Budapest, 2012 NEMZETI KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET A tankönyvet megalapozó tanulmányok szerzői: Külügyi igazgatás: 1. fejezet: Dr. Horváth
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Kül- és biztonságpolitikai ágazat Jegyzet Budapest, 2013 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Kül- és biztonságpolitikai ágazat A tananyagot megalapozó tanulmány
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Kül- és biztonságpolitikai ágazat Jegyzet NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Kül- és biztonságpolitikai ágazat A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában
8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl
8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;
A közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések augusztus 31.
A közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések 2018. augusztus 31. Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája 1 Nemzeti Biztonsági Stratégia I. Magyarország biztonságpolitikai környezete II. Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban III. A Magyarországot
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 29. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0367 (NLE) 14996/16 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, április 2. (OR. en) 8443/14 ASIM 34 RELEX 298 DEVGEN 79
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. április 2. (OR. en) 8443/14 ASIM 34 RELEX 298 DEVGEN 79 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: Tárgy: az Állandó Képviselők Bizottsága/a
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.9.19. JOIN(2016) 40 final 2016/0290 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és
Magyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.
EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri
Közbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.
A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre
A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a
*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
Döntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Kül- és biztonságpolitikai ágazat Jegyzet NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Kül- és biztonságpolitikai ágazat A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.8.27. JOIN(2015) 32 final AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA
EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0442/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselőcsoport nevében
11.4.2016 B8-0442/1 1 10 bevezető hivatkozás tekintettel a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos 2005. október 3-i tárgyalási keretre, tekintettel a Törökországra vonatkozó 2005. október 3-i tárgyalási
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
Az EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg
( ) 94/2018. (V. 22.) 3. A
Kivonat a kormány tagjainak európai uniós tárgyú feladatiról (2019. április 5.) 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 3. A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladat-
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE Számadatok 2007. JANUÁR 1. BEVEZETÉS A 2007. évi költségvetés az első, amely a 2013-ig tartó időszakra szóló új többéves
Megvitatandó napirendi pontok (II.) b) A Tanács üléséhez kapcsolódó egyéb napirendi pontok
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. február 19. 6288/18 OJ CRP2 7 TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2018. február 21. (10.00) 1. A napirend elfogadása
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)
Iromány száma: H/1486. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: XTHAU6B50001
Iromány száma: H/1486. Benyújtás dátuma: 2018-09-17 17:51 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: XTHAU6B50001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Határozati javaslat benyújtása Benyújtó:
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.26. COM(2014) 386 final 2014/0197 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük
Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)
Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô
JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
AZ EURÓPAI TANÁCS A tagállamok állam-, illetve kormányfői által alkotott Európai Tanács adja az Európai Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányvonalait.
AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás
Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok
6981/17 ktr/eo 1 DG C 1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. március 6. (OR. en) 6981/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. március 6. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 6626/17 Tárgy: DEVGEN
7232/19 ADD 1 REV 1 lg/eo 1 TREE.2.B LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 7. (OR. en) 7232/19 ADD 1 REV 1 LIMITE PV CONS 9 TRANS 178 TELECOM 112 ENER 153 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Közlekedés, Távközlés és Energia)
Az Unió számára nincs lehetetlen 2.rész
2009 július 11. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Az Unió értékelve számára nincs Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Új népszavazás, a 2008-as sikertelen referendum után Írország 2009. október 2-án újra
KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február
KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa
Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. március 20. (OR. hu) 12981/17 ADD 1 DCL 1 FDI 25 WTO 229 A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA A dokumentum száma: Dátuma: 2018. március 1. Új státusz: Tárgy: 12981/17 ADD 1 RESTREINT
MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )
2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.
TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 14. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 14. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0027 (NLE) 6286/17 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 13. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
9227/19 ADD 1 ll/kk 1 ECOMP.1 LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 11. (OR. en) 9227/19 ADD 1 LIMITE PV CONS 25 ECOFIN 488 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. május 17. 9227/19 ADD
KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
TERVEZET! MAGYARORSZÁG KÜLKAPCSOLATI STRATÉGIÁJA. Tartalomjegyzék. II. Magyarország értékrendje, a magyar külkapcsolati politika sarokpontjai
TERVEZET! MAGYARORSZÁG KÜLKAPCSOLATI STRATÉGIÁJA Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Magyarország értékrendje, a magyar külkapcsolati politika sarokpontjai III. A nemzetközi környezet alakulása A globalizáció
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
Harmadik országból érkező idénymunkások
Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb
HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0172/15f. Módosítás. Liadh Ní Riada, Marisa Matias, Younous Omarjee a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
11.3.2019 A8-0172/15f 15 Liadh Ní Riada, Marisa Matias, Younous Omarjee 1 a bevezető hivatkozás (új) tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikkének (2) bekezdésére, 11.3.2019 A8-0172/16 16
A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA
A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat
Az EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
Itthon, Magyarországon
Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
T/6985. számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében
11238/16 gu/kb 1 DGC 1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 18. (OR. en) 11238/16 COAFR 220 CFSP/PESC 618 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. július 18. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól
Az uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács)
Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács) Tanács Minden tagállamot egy, állama nevében kötelezettségvállalásra jogosult miniszter képvisel, akik a küldő tagállam érdekeit képviselik a szavazás során. Az aktuális
Belső Biztonsági Alap
Belső Biztonsági Alap Rendészeti-bűnügyi információk, uniós szintű információcsere. Tóth Judit főosztályvezető 2016. május 25. 1 Elérhető Források Rendszere (Uniós és hazai társfinanszírozás együttesen)
A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája
A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája Zúgó Liliána Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EU szomszédos partnerországok Európai szomszédságpolitika - felülvizsgálat
AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális
AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.
1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok
Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
A SZERZŐDÉS KBVP-RE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI
A KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) az Európai Unió politikai és katonai struktúráinak, valamint külföldön végrehajtott katonai és civil misszióinak és műveleteinek
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 4. (OR. en) 12874/16 ADD 4 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 3. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató