KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
|
|
- Benedek Botond Szalai
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT (tankönyv) Budapest, 2012
2 NEMZETI KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET A tankönyvet megalapozó tanulmányok szerzői: Külügyi igazgatás: 1. fejezet: Dr. Horváth István 1.3; ; és fejezetek: Dr. Back András ; és 3.7. fejezetek: Dr. Mihajlov Dobromir 4. fejezet: Dr. Précsényi Árpád Biztonságpolitikai ágazat: 1. fejezet: Dr. Kladek András 2-3. fejezetek: Dr. Kuti Ferenc A tananyag hatályosítását 2010-ben elvégezte: Külügyi igazgatás: Dr. Szemesi Sándor Biztonságpolitikai ágazat: Dr. Kladek András A tananyag hatályosítását 2012-ben elvégezte: Külügyi igazgatás: Dr. Mihajlov Dobromir, Dr. Szemesi Sándor Biztonságpolitikai ágazat: Dr. Kladek András, Dr. Kuti Ferenc Budapest, 2012 negyedik, javított kiadás
3 TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ: KÜLPOLITIKAI ÁGAZAT A MAGYAR KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ALAPJAI, CÉLJAI, AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA ÉS MAGYARORSZÁG A MAGYAR KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI, DIMENZIÓI A nemzetközi környezet alakulása Magyarország helye, szerepe, mozgástere A magyar külpolitika stratégiai főirányai Magyarország cselekvési területei A külkapcsolatok eszközrendszere AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJÁNAK ELŐZMÉNYEI A kül- és biztonságpolitika kezdetei A közös kül- és biztonságpolitika a Maastrichti Szerződésben Az Amszterdami Szerződés újításai a közös kül- és biztonságpolitika terén A LISSZABONI SZERZŐDÉS ÉS A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA Alapelvek és célkitűzések Általános eljárási szabályok A tagállamok és az EU-s intézmények hatáskörei és feladatai MAGYARORSZÁG ÉS AZ UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ALAPFOGALMAI KÜLPOLITIKA, DIPLOMÁCIA, NEMZETKÖZI JOG A NEMZETKÖZI JOG FOGALMA, TÁRGYA, FORRÁSAI A nemzetközi jog alapelvei A ius cogensek a magyar Alaptörvényben Az állam, mint nemzetközi jogalany keletkezése Államelismerés, kormányelismerés Az állam elismerése A kormányelismerés Hivatalos kapcsolatok más államokkal: a diplomáciai és konzuli kapcsolatok létesítése A nemzetközi kapcsolatok alanyai Az állam A nemzetközi szervezet Az egyén A kormányközi nemzetközi szervezetek és konferenciák A kormányközi nemzetközi szervezetek meghatározása, osztályozása, tagsága A nemzetközi szervezetek hatásköre, határozathozatala A kormányközi nemzetközi konferenciák A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS A nemzetközi szerződés fogalma és fajtái A nemzetközi szerződéssel kapcsolatos eljárás... 42
4 TARTALOMJEGYZÉK A nemzetközi szerződés előkészítése A nemzetközi szerződés létrehozása A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése, a szerződés kihirdetése A nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, a szerződés beiktatása és hatályba lépése A nemzetközi szerződés hatálya A nemzetközi szerződés érvénytelensége A nemzetközi szerződés megszűnése A nemzetközi szerződés helye a magyar jogrendben AZ UNIÓS JOG HELYE A MAGYAR JOGRENDSZERBEN A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ALAKÍTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ ÁLLAMI SZERVEK FELADATAI MAGYARORSZÁGON A KÜLÜGYI HATALOM FOGALMA ÉS JELLEMZŐI A KÜLÜGYI KÖZIGAZGATÁS FOGALMA ÉS SAJÁTOSSÁGAI AZ ORSZÁGGYŰLÉS (PARLAMENT) ÉS BIZOTTSÁGAI JOGKÖRE, FELADATAI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGKÖRE ÉS FELADATAI A KORMÁNY ÉS TAGJAI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE A KÜLKAPCSOLATOK TERÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÜLÜGYMINISZTER FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉRE AZ EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLAT AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁSKÖRE A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK VIZSGÁLATA TERÉN A nemzetközi jog és a belső jog viszonyának kérdései Belső jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata Nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes és utólagos vizsgálata AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALI TEVÉKENYSÉGÉBEN VALÓ MAGYAR RÉSZVÉTEL, ILLETVE AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ A KÜLÜGYI IGAZGATÁS SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSE A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A KÜLKÉPVISELETEK A DIPLOMÁCIAI KÉPVISELETEK JOGÁLLÁSA, SZEMÉLYZETE, MŰKÖDÉSE ÉS FELADATKÖRE A KONZULI KÉPVISELETEK JOGÁLLÁSA, SZEMÉLYZETE, MŰKÖDÉSE ÉS FELADATKÖRE A TISZTELETBELI KONZULI INTÉZMÉNY A KONZULI IGAZGATÁSI FELADATOK SAJÁT HATÁSKÖRBEN A konzuli igazgatás fogalomköre A rendészeti igazgatás keretében ellátandó feladatok Az idegenrendészeti igazgatás keretében ellátandó feladatok Csatlakozásunk a schengeni rendszerhez A harmadik országbeli állampolgárok ellátása úti okmánnyal Anyakönyvi igazgatással összefüggő feladatok Külföldön tartózkodó magyar hajókkal és repülőgépekkel kapcsolatos konzuli feladatok85
5 TARTALOMJEGYZÉK Közigazgatási feladatok teljesítése, jogsegély közigazgatási ügyben Okirat-kiállítás és tanúsítványkészítés, eljárás közjegyzői minőségben Diplomáciai felülhitelesítés A DIPLOMÁCIAI VÉDELEM ÉS A KONZULI VÉDELEM A DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KÉPVISELETEK KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGEI A diplomáciai képviseletek kiváltságai és mentességei A képviselet személyzetének különböző jogállású tagjait megillető kiváltságok és mentességek A DIPLOMÁCIAI PROTOKOLL ALAPJAI II. RÉSZ: BIZTONSÁG ÉS VÉDELEMPOLITIKA BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA MAGYARORSZÁG BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁJA A biztonság- és védelempolitika alapjai A NATO biztonság- és védelempolitikája Az Európai Unió biztonság- és védelempolitikája Magyarország biztonság- és védelempolitikája A nemzeti biztonsági stratégia AZ ORSZÁGVÉDELEM Az országvédelem alapelvei Az országvédelem főbb területei Az országvédelem igazgatása Az országvédelem központi szervei és védelmi feladatai Az Országgyűlés A Honvédelmi Tanács A köztársasági elnök A Kormány A Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság Az országvédelem igazgatásának területi és helyi szervei, valamint védelmi feladataik A fővárosi, illetve a megyei védelmi bizottságok A helyi védelmi bizottságok A polgármester és a főpolgármester honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatai A Magyar Honvédség A rendvédelmi szervek Az országvédelemben közreműködő polgári szervek A KÜLÖNLEGES JOGREND Rendkívüli állapot Szükségállapot Megelőző védelmi helyzet Váratlan támadás Veszélyhelyzet
6 TARTALOMJEGYZÉK 1.4. A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK RENDSZERE A hadkötelezettség A meghagyás A polgári védelmi kötelezettség A honvédelmi munkakötelezettség A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség A NEMZETGAZDASÁG VÉDELMI FELKÉSZÍTÉSE ÉS MOZGÓSÍTÁSA A SZÖVETSÉGI KÖTELEZETTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS FELADATOK A NATO befogadó nemzeti támogatás A NATO Válságreagálási Rendszer A NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés (CEP) Az Európai Kritikus Infrastruktúrák Védelme MAGYARORSZÁG NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATAI, FELADATAIK, MŰKÖDÉSÜK SZABÁLYAI A NEMZETBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG TÁRSADALMI ELVÁRÁSAI, TÖRVÉNYESSÉGI ALAPJAI A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK SZERVEZETE ÉS JOGÁLLÁSA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK FELADATAI A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI ALAPELVEI A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ÁLTAL ALKALMAZHATÓ INTÉZKEDÉSEK A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ADATKEZELÉSE TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS Külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés A NEMZETBIZTONSÁGI VÉDELEM ÉS ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK PARLAMENTI ELLENŐRZÉSE A NATO-EU MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓK VÉDELME A MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓK VÉDELMÉÉRT FELELŐS NEMZETI BIZTONSÁGI SZERVEZETEK BIZTONSÁGI ALAPELVEK A MINŐSÍTETT INFORMÁCIÓK VÉDELMÉNEK ELEMEI A személyi biztonság Fizikai biztonság A fizikai biztonsági intézkedések kialakítása Biztonsági területek A biztonsági elemek Technikai támadások elleni védelem Adminisztratív biztonság (az információk biztonsága)
7 TARTALOMJEGYZÉK Az információ minősítése és jelölése A minősítés rendje és követelményei Sokszorosítás, fordítás és kivonat Az irattározás rendje A továbbítás rendje A megsemmisítés Biztonsági rendszabályok megsértése, titoksértés és veszélyeztetés Az elektronikus információvédelem IPARBIZTONSÁGI ELLENŐRZÉS
8
9 I. rész: KÜPOLITIKAI ÁGAZAT 1. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai, céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország A rendszerváltást követően Magyarország előbb a NATO (1999-ben), majd az Európai Unió (2004-ben) teljes jogú tagjává vált. Magyarország kül- és biztonságpolitikájának legfontosabb, az említett két nemzetközi szervezet értékeivel és érdekeivel teljes mértékben összhangban levő célkitűzéseit Magyarország külkapcsolati stratégiája, nemzeti biztonsági stratégiája és a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttműködésre vonatkozó kormányzati stratégiája tartalmazza. Jelen fejezetben elsődlegesen a külkapcsolati stratégia céljait és eszközeit tekintjük át, bemutatva azt a nemzetközi környezetet, melyben a magyar kül- és biztonságpolitikának érvényesülnie kell. Ugyancsak ismertetjük az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját, valamint ennek a NATO-hoz való kapcsolódási pontjait A magyar kül- és biztonságpolitika meghatározó tényezői, dimenziói A rendszerváltás óta eltelt két évtized alatt szignifikánsan változott Magyarország, valamint szűkebb és tágabb környezetének helyzete. Hazánk 1999-ben a NATO, majd 2004-ben az Európai Unió tagjává vált, miáltal egy olyan érték- és érdekközösség részese lett, ami hosszútávra megteremheti biztonságunkat, lehetőséget biztosít az ország modernizációjához és felzárkózásához. A változások szükségessé tették a korábban megfogalmazott hármas integrációs, szomszédkapcsolati és nemzetpolitikai prioritásrendszer újragondolását, kiegészítését. Jegyzetünk tartalmi koordinátái szempontjából a modern Magyarország három pillére a parlamentáris demokrácia, a nemzet együttműködése, valamint az értékelvű külpolitika, melynek a legfontosabb forrásai nagyrészt azoknak a szervezeteknek az alapító dokumentumai, amelyeknek hazánk tagja, így különösen: az ENSZ Alapokmánya, az Északatlanti Szerződés (Washingtoni Szerződés) és az Európai Unióról szóló Szerződés (Lisszaboni Szerződés), továbbá a 2011-ben elfogadott Alaptörvényben nevesített külpolitikai vonatkozású értékek, melyek lejjebb kerülnek kifejtésre. (Dr. Martonyi János külügyminiszter által december 19-én bemutatott, Magyar külpolitika az uniós elnökség után címet viselő stratégiai dokumentum) 1 Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra, hogy Magyarország korlátozott erőforrásokkal rendelkező, mind globálisan, mind regionálisan integrálódott, közepes méretű ország. A sikeres modernizáció, a fenntartható fejlődés és a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből való kitörés érdekében egyrészt alkalmazkodnia kell a globális, európai és regionális folyamatokhoz, másrészt aktívan befolyásolnia kell azokat. A magyar külpolitika legáltalánosabb kereteit a nemzetközi jog ius cogensei határozzák meg, melyekről részletesen jelen jegyzet és fejezetei szólnak
10 Közigazgatási szakvizsga: Kül- és biztonságpolitikai ágazat Külpolitikai ágazat A magyar külpolitika alapelveit és céljait az Országgyűlésnek a Magyarország biztonságés védelempolitikájáról szóló 94/1998. (XII. 29.) számú határozata, valamint a 1035/2012. (I. 21.) Korm. határozattal elfogadott, Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája tartalmazza, valamint Magyarország 2020-ig szóló külkapcsolati stratégiájáról szóló 1012/2008. (III. 4.) Korm. határozat, melynek célja, hogy keretbe foglalja Magyarország nemzetközi kapcsolatait, és ugyanakkor mutassa a partnerek számára Magyarország felelős, kiszámítható, értékelvű magatartását. Jelen fejezet keretei között a külkapcsolati stratégia főbb elemeit mutatjuk be. Ugyan jelen kézirat január 20-i lezárásakor nem minősül hivatalos jogforrásnak, de ismertetjük az előzőekben már említett, Magyar külpolitika az uniós elnökség után című dokumentum (a továbbiakban: Stratégiai Dokumentum) egyes megállapításait is, mely a magyar külpolitika aktuális stratégiai irányait és feladatait foglalja össze. A hazánk történelmében első külkapcsolati stratégia alapvetésként meghatározza Magyarországnak az uniós partnerekkel és a NATO szövetségeseivel közösen vallott értékrendjét, és a magyar külpolitika fő célját, feladatát és sarokpontjait. A dokumentum által vallott alapvető értékek: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete, a vállalkozás szabadsága, a kulturális, vallási és etnikai sokszínűség védelme. A Stratégiai Dokumentum a magyar külpolitika értékelvűségének összefoglalásában, kiemeli Magyarország szuverenitását és területi sérthetetlenségét, mint a nemzetközi jogból következő értéket, valamint a határok feletti nemzeti összetartozást, mely azonban csak a nemzetközi jog szabályainak tiszteletben tartása mellett érvényesíthető és érvényesítendő. Magyarország célja, hogy előmozdítsa a békét, a biztonságot, a stabilitást, az állampolgárok jólétét, a gazdasági fejlődést és az európai értékek érvényesülését. A külpolitika feladata az Országgyűlés által a 2020-ig tartó időszakra az ország számára meghatározott átfogó célok versenyképesség fokozása, a társadalmi igazságosság és kohézió erősítése; a biztonságos, fenntartható fejlődés külső feltételeinek megteremtése. Ugyanígy feladata e célok előmozdítása a világban, elsősorban a hatókörének legmegfelelőbb közvetlen térségében Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában, de európai partnereivel, NATO-szövetségeseivel és más hasonló gondolkodású országokkal összefogva a világ más térségeiben is. Magyarország külpolitikájának sarokpontjai: hozzájárulás a gyors és hatékony reagáláshoz a globalizáció kihívásaira, a közép-európai régió együttműködésének elmélyítése és a magyar nemzet összetartozásának erősítése. A továbbiakban a külkapcsolati stratégia elemzi a nemzetközi környezet alakulását, meghatározza Magyarország helyét, szerepét, mozgásterét, a stratégiai főirányokat, az ország cselekvésének területeit, és szűkszavúan bár, de érinti a külkapcsolati tevékenység eszközrendszerét A nemzetközi környezet alakulása A stratégia a nemzetközi környezet legfontosabb formálójaként a globalizáció jelenségét elemzi. Megállapítása szerint a világon soha nem tapasztalt erejű együttműködés és kölcsönös függőség alakult ki az államok, régiók között. Ez elkerülhetetlenné teszi a technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődés vívmányainak megosztását, csökkenti a politikai határok jelentőségét, segíti a szomszédos térségek természetes regionális integrációját, kitágítja a kulturális teret, új piacok nyílnak meg. A globális kihívások csak átfogó, multilaterális keretekben kezelhetők. Felértékelődik a hatékony multilateralizmus, a közös szabályozás, az európai integráció jelentősége, szükség van a NATO szerepvállalására, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának elmélyítésére éppúgy, mint az ENSZ-en belüli hatékony együttműködésre.
11 Külpolitikai ágazat 1. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai, céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország A nemzetközi kapcsolatokban államokkal vetekedő hatást gyakorló nem állami szereplők jelentek meg. Mindez megkívánja a nemzetállamok kizárólagosságára épülő rendszerben kialakított eszközök, a nemzetközi jog és a nemzetközi szervezetek továbbfejlesztését, reformját. Az egyes országok biztonsága szorosan összefügg más, nem csak földrajzilag közel eső országokéval. A biztonság átfogó kategória, a katonai mellett figyelembe veendő politikai, emberi és kisebbségi jogi, gazdasági, információs és technológiai, környezeti, egészségügyi vetülete is. A stratégia szerint Európa így Magyarország és Észak-Amerika hagyományos katonai veszélyeztetettsége középtávon alacsony szintű. Reagálni kell azonban a világ más részein jelentkező fenyegetésekre, az adott régió lakosságát, szomszédjait, és közvetve az egész euroatlanti térséget is érintő hagyományos konfliktusokra. A tervezet az alábbi globális biztonsági kihívásokat jelöli meg: a szélsőséges ideológiák, az etnikai kirekesztés, a regionális konfliktusok, a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése, a természeti és ember okozta katasztrófák, a közegészségügyi-járványügyi kockázatok, az illegális kábítószer- és fegyverkereskedelem, a nemzetközi szervezett bűnözés, és különösen ezek kombinációja. Hatásukat erősíthetik a működésképtelen államok és a tömeges nemzetközi migráció jelentette kockázatok. A nemzetközi környezet alakításának további globális tényezői a fizikai környezet fenntarthatósága, terhelhetőségének kritikus mértéke, az energiaellátás biztonsága. A stratégia által átfogott jövőben az ivóvíz és az élelmiszer ugyanolyan stratégiai termékké válhat, mint az energia. A Stratégiai Dokumentum rámutat arra, hogy a feltörekvő hatalmak (pl. Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, Indonézia stb.) gyors gazdasági növekedésének energia- és nyersanyagigénye, valamint az élelmiszerek iránti, növekvő keresletük fokozottan világít rá a világ természeti erőforrásainak mennyiségi korlátaira. A stratégia külön is kitér a világgazdaság várható változásaira, ideértve a világméretekben tapasztalható kereskedelmi, fizetési egyensúlyhiány, mint lehetséges feszültségforrás szerepét éppúgy, mint egyes térségek (különösen Afrika) elmaradottságát, a munkanélküliség és a jövedelmi különbségek növekedését. Ezen problémák végső soron akár a demokratikus politikai berendezkedés bázisát is gyengíthetik. A Stratégiai Dokumentum külön is hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok és az európai országok relatív gazdasági és politikai vezető szerepe visszaszorulóban van: míg 1991-ben ez a térség adta a világ GDP-jének több mint felét, addig 2011-ben ez az arány már csak 40 % körül alakult, és az előrejelzések szerint 2025-re körülbelül egyharmad lesz. A stratégia a globális helyzet leírását követően foglakozik szűkebb környezetünkkel, az Európai Unió és a hazánkkal szomszédos térség helyzetével. Az EU ma a világ vezető kereskedelmi hatalma, tőke-exportőre és importőre, segélyezője és környezetvédelmi szószólója, a dollárnak komoly versenyt támasztó valutával. Egyik főszereplője a világkereskedelem szabályrendszere alakításának. Az EU világgazdasági befolyását megőrizni, világpolitikai szerepét erősíteni a későbbiekben bemutatásra kerülő lisszaboni célok megvalósítása, az uniós szakpolitikák és az intézményrendszer fejlesztése révén tudja. A közép-, kelet- és délkelet-európai térségben Magyarország hét szomszédja közül négy immár tagja az Európai Uniónak, s közülük három, valamint a várhatóan 2013-ban EU-taggá váló Horvátország a NATO-nak is. 11
12 Közigazgatási szakvizsga: Kül- és biztonságpolitikai ágazat Külpolitikai ágazat Belátható időn belül, a tagsági követelmények teljesítésének függvényében, további szomszédok csatlakozhatnak e szervezetekhez, ugyanakkor ez a perspektíva függ az adott ország belső fejlődésétől, de az Unió és a NATO befogadóképességétől is. A Magyarországgal szomszédos nem EU-tag országok demokratizálódása, gazdasági stabilizálódása és európai felzárkózása, ha differenciáltan is, de folytatódik. A szélsőséges nacionalizmus, az etnikai kirekesztés, gyűlölet eszméi azonban nem tűntek még el, és gazdasági-szociális feszültségekkel párosulva magukban hordozzák a destabilizálódás veszélyét Magyarország helye, szerepe, mozgástere Külön fejezetet szán a külkapcsolati stratégia Magyarország helyének, szerepének és mozgásterének bemutatására a stratégia egészén átvonuló ismert hármas felosztásban. Magyarország az európai integráció, a térségbeli együttműködés, a saját és közös erőfeszítések kombinálása révén használhatja ki a legjobban a globalizáció előnyeit, védekezhet a legeredményesebben kedvezőtlen hatásai ellen. Magyarországot katonai támadás veszélye ma nem fenyegeti, ugyanakkor jelentősen megnőtt a természeti, vagy civilizációs eredetű veszélyhelyzetek, katasztrófák kockázata. Az ország nem közvetlen célpontja a terrorizmusnak, de számolnia kell lehetséges következményeivel. Az ország területe menekültek vagy terroristák számára tranzitútvonallá, előbbieknek célállomássá is válhat. Kiemelt jelentőségű Magyarország számára a leszerelési és fegyverzetkorlátozási rendszerek fenntartása, különös tekintettel az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésre és a nukleáris non-proliferációs 2 rendszer további gyengülésének elkerülésére. A stratégia hangsúlyozza, hogy a globális környezetváltozás egyre nagyobb mértékben befolyásolja Magyarország ökológiai állapotát és versenyképességét. Ugyanakkor a sikeres modernizáció fontos tényezője a hatékony részvétel a környezetvédelem terén folytatott nemzetközi politikai, gazdasági, kutatási és technológia együttműködésben. Magyarország és az Európai Unió a jegyzet témája szempontjából releváns kapcsolatrendszere a jegyzet 1.4. pontjában kerül részletesebb ismertetésre. A NATO hosszabb távon is az európai kollektív biztonság letéteményese, Magyarország biztonságának mindenekelőtt hagyományos, katonai téren elsődleges garanciája, az Egyesült Államok markáns európai szerepvállalásának legfőbb intézményes kerete. Az uniós tag Magyarország alapvető érdeke az atlanti együttműködés erősítése és az európai-amerikai cselekvési egység erősítése. Magyarország határozott törekvése, hogy a NATO és az Európai Unió érdemi gyakorlati és politikai együttműködése erősödjön, és a két szervezet egységesen lépjen fel a nemzetközi biztonság bonyolult, kényes kérdéseiben. Magyarország kül- és biztonságpolitikai, nemzetpolitikai, gazdasági törekvéseinek kitüntetett terepe a szomszédokkal kialakított kapcsolatrendszer. Az ország biztonságára legközvetlenebbül a térségében végbemenő politikai, társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok hatnak. Alapvető magyar érdek a közép-, kelet- és délkelet-európai térség stabilitása, demokratikus és piacgazdasági fejlődése, fokozódó intenzitású együttműködése. 2 Az egyik legnagyobb veszélyt a nemzetközi békére és biztonságra a tömegpusztító - nukleáris-radiológiai, vegyi és biológiai - fegyverek, valamint az előállításukhoz és célba juttatásukhoz szükséges eszközök és technológiák elterjedése jelenti. Fennáll a veszély, hogy terrorista csoportok vagy a terrorizmust támogató államok is hozzájutnak e fegyverekhez és anyagokhoz. Ezt a folyamatot idegen szóval proliferációnak nevezik. Non-proliferáció a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása államközi és nemzetközi szintű összefogással. 12
13 Külpolitikai ágazat 1. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai, céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország Magyarország stratégiai érdeke, hogy Európa minél több országa feleljen meg a csatlakozás politikai és gazdasági feltételeinek, váljon az Európai Unió és a NATO tagjává, és hogy ilyen irányú törekvéseiket politikailag támogassa, felkészülésüket gyakorlati eszközökkel segítse. A Stratégiai Dokumentum rögzíti, hogy Magyarország történelmi sikernek tekinti Horvátország 2013-ra ütemezett európai uniós csatlakozását, melyhez szignifikáns támogató segítséget nyújtott a soros elnöksége alatt. Ugyanígy érdeke a térség országainak uniós taggá válása után megmaradó kisebbségpolitikai, ökológiai, vízügyi és más problémák megoldása, illetve kezelése. A magyar azonosságtudatot nemzeti, közép-európai és európai értékek, érdekek és tapasztalatok alakítják. A magyar nemzet hármas földrajzi-politikai tagoltságban él a magyar állampolgári közösségben, a szomszédos országokban honos kisebbségi magyar közösségekben, valamint a diaszpórában. A Stratégiai Dokumentum külön kiemeli, hogy röviddel a 2010 tavaszán megválasztott Országgyűlés, illetve a Kormány hivatalba lépését követően megszületett a döntés a magyar állampolgárság magyarországi letelepedés nélkül történő megszerzésének lehetőségéről, és január 1-től megkezdődtek a könnyített honosítási eljárások. Magyarország érdeke, hogy egyszerre legyen eredményes a szomszédos országokkal a közös biztonsági, gazdasági és egyéb érdekek mentén alakított államközi együttműködésben és az ottani magyar közösségekhez fűződő viszonyban. Ennek záloga az érintett országok többségi és kisebbségi társadalmai közötti együttműködés kölcsönösen előnyös modelljének kialakítása. Összefoglalásként ide kívánkozik a Stratégiai Dokumentum azon megállapítása, hogy külpolitikánk felelősségi tartományát három koncentrikus körben jelölhetjük meg: elsősorban hazánk, valamint szövetségeseink (így az EU és a NATO tagjai) és partnereink (a nemzetközi közösség tagjai) polgárainak szabadságáért, jólétéért és biztonságáért érzünk felelősséget A magyar külpolitika stratégiai főirányai A magyar külpolitika három stratégiai főiránya folytatója a korábbi hármas prioritásnak, annál azonban szélesebb kitekintésű. A stratégia a főirányokat a legfontosabb célok mentén fogalmazza meg: Versenyképes Magyarország az Európai Unióban, mely vonatkozásban a stratégia az euró magyarországi mielőbbi bevezetése mellett fontosnak tartja a schengeni övezet nyújtotta lehetőségek teljes kihasználását éppúgy, mint az Unió versenyképességének fokozását a lisszaboni stratégia felülvizsgálata nyomán (a valóban egységessé váló piac méreteiből fakadó előnyök kihasználásával). Sikeres magyarság az együttműködő térségben (Közép-, Délkelet- és Kelet-Európa), mely tekintetben a stratégia összekapcsolja a korábbi két prioritást, azaz Magyarország stratégiai érdekei érvényesítését és pozitív szerepét elsősorban Közép- és Délkelet- Európában, kisebb mértékben Kelet-Európában, úgyszintén a határon túli magyarokért Alaptörvényben rögzített felelősségét, amelynek a nemzeti összetartozás alapján, a magyar-magyar és a szomszédsági együttműködés csatornáit felhasználva felel meg. Magyarország - a történelmi konfliktusok politikai lezárása, megnyugtató kezelése érdekében is - nagy súlyt helyez arra, hogy a szomszédos országokkal közösen ápolja a régió valamennyi nemzetének közös értékét képező, nagy jelentőségű történeti, kulturális örökséget. Magyarország támogatja, és segíti a térség országainak euroatlanti közeledését. 13
14 Közigazgatási szakvizsga: Kül- és biztonságpolitikai ágazat Külpolitikai ágazat Jog, biztonság, demokrácia, fenntartható fejlődés (a világ többi része). Ismert tartalommal, de új elemként került a főirányok közé Magyarország és a nagyvilág kapcsolata. A magyar külpolitika következetesen törekszik az alapját képező értékek érvényesülésének világméretű előmozdítására, összhangban az egyetemes nemzetközi jognak az ENSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinki Záróokmányában foglalt elveivel. Magyarország, részben önállóan, de döntően multilaterális keretekben, elsősorban európai uniós partnereivel és NATOszövetségeseivel együtt tevékenykedik, előnyben részesítve a tartós megoldásokat szolgáló, békés, polgári eszközöket. Magyarország tevékenyen részt vesz a gazdasági és kereskedelmi együttműködés feltételeinek alakításában döntő szerepet játszó nemzetközi szervezetek, így a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Világbank (WB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkájában. A Stratégiai Dokumentum három prioritást határoz meg: térségpolitika: térségünkhöz kötődő (a közép- és délkelet-európai térség többi államával közös vagy velük kapcsolatos) érdekeink érvényesítése, beleértve a külhoni magyarság érdekvédelmének elősegítését is; euro-atlanti orientáció: nemzeti érdekeink képviselete az EU-ban és a NATO-ban, így többek között az erős és egységes Európa (sikeres válságkezelés, a közösségi módszer dominanciája a döntéshozatalban) célkitűzéseinek megvalósítása és a transzatlanti együttműködés további erősítése; globális nyitás: kapcsolataink felélénkítése az elmúlt évek során háttérbe szorult relációkban, fellépésünk erősítése a nemzetközi közösségben és aktivitásunk fokozása a globális kihívások kezelése területén Magyarország cselekvési területei A biztonság megteremtése érdekében Magyarország a jövőben is részt vesz a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló béketámogató műveletekben. Növeli védelmi költségvetését, fejleszti felajánlott erőinek katonai, rendvédelmi és polgári komponensét, az ország nemzetközi súlyát és szerepét erősítő képességeket. Aktív szerepet vállal a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtásban. Magyarország hozzájárul a terrorizmust elhárítását, illetőleg megelőzését célzó közös intézkedésekhez. A biztonság kérdését komplex módon kezelve, Magyarország kiemelt figyelmet fordít az energiabiztonság 3 megteremtésére (ideértve az energiahatékonyság növelését, a megújuló energiaforrások használatát és alternatív beszerzési útvonalak kialakítását éppúgy, mint az Unió közös energiapolitikája megteremtésének támogatását), valamint a globális környezetváltozás valószínűségének csökkentésére. A Stratégiai Dokumentum fontosnak tartja megemlíteni, hogy Magyarország Európai Uniós elnökségének egyik vívmányaként útjára indította az EU Duna Régió Stratégiáját, mely az egész régió gazdasági fejlődésének, környezetvédelmének és egyben biztonságának záloga is lehet. Magyarország célja, hogy a gazdaság teljesítménye és az életkörülmények tartósan és gyors ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Ennek alapja egy, tartós államháztartási és külső egyensúlyon nyugvó, növekedés- és fejlesztésorientált gazdaságpolitika. 3 Hazánk energiafelhasználásának jelenleg több mint 60 %-át behozatalból fedezi. A Stratégiai Dokumentum külön kiemeli az energiabiztonsági és energiadiplomáciai kérdések aktualitását. 14
15 Külpolitikai ágazat 1. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai, céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország Magyarország támogatja a nemzetközi működőtőke-áramlás hatékony szabályozására irányuló kezdeményezéseket. A külföldi működő tőke alapvetően korlátozásoktól mentes magyarországi beáramlását a hazai jogszabályokon túl nemzetközi kötelezettségvállalások is garantálják. A Stratégiai Dokumentum megjegyzi, hogy a magyar elnökség alatt az Unió meghatározó lépéseket tett a gazdasági kormányzás megteremtésének irányába. Az éghajlatváltozási problémák kezelése érdekében Magyarország arra törekszik, hogy részt vegyen a globális környezeti kihívások kezelésében (megújuló energia hasznosítása, biológiai sokféleség megteremtése, életminőség javítása) éppúgy, mint a környezetbiztonság növelésében (ideértve például az árvízveszély csökkentését). A Stratégiai Dokumentum arra mutat rá, hogy az új Alaptörvény a magyar külpolitika prioritásaként jelöli meg hozzájárulásunkat a világ fenntartható fejlődéséhez. Az európai integrációban a fenntartható fejlődés olyan átfogó szempont, amelyet az EU összes szakpolitikájának érvényesítenie kell. Hazánk nagyszámú környezetvédelmi egyezménynek részese. Ebből eredően környezeti politikánk nagyrészt nemzetközi vonatkozású ügyekből áll, amelyek már az ún. ökodiplomáciai szerepvállalást is szükségessé teszik. A nemzetközi fejlesztési együttműködés tekintetében Magyarország fontos céljának tekinti az elmaradott térségek támogatását, az éhezés, a járványok és fertőzések mérséklését, az iskoláztatás, a női egyenjogúság és a fenntartható fejlődés biztosítását. Magyarország az uniós elvekkel és célokkal összhangban hatékonyan fellép az illegális migráció ellen. Szabályozott mederben tartja, és a gazdasági növekedés javára kiaknázza a természetes jelenségnek tekinthető legális migrációt. A stratégia külön is hangsúlyozza, hogy Magyarországnak nem célja a szomszédos országokban, illetőleg a diaszpórában élő magyarság tömeges áttelepülésének ösztönzése. A migrációval összefüggésben kell említést tennünk az 1057/2009. (IV. 24.) Korm. határozatról, mely Magyarországnak a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése térségében való együttműködésre vonatkozó, között kormányzati stratégiájáról szól. A stratégia értelmében Magyarországnak aktív szerepet kell vállalnia az illegális migráció elleni hatékony küzdelemben, ugyanakkor pedig a valós hazai munkaerő-piaci igények figyelembevételével kell a legális migrációt előmozdítani, és törekedni kell a származási és tranzitországokkal (különösen az Európai Uniótól keletre, délkeletre fekvő államokkal) való hatékony együttműködésre. A kultúra, tudomány és oktatás tekintetében Magyarország célja, hogy az Európai Kutatási Térségbe történő integrálódásával kihasználja az uniós tagság nyújtotta előnyöket. Magyarország fontosnak tartja, hogy a világban bárhol keletkező új tudományos eredmények a jövő magyar nemzedéke számára hozzáférhetőek és elsajátíthatóak legyenek. Ugyancsak fontos cél, hogy érzékelhetően növekedjen a műszaki és természettudományi szakemberek aránya Magyarországon az elkövetkező években. A Stratégiai Dokumentum külön kitér a sokszínűség tiszteletének szolgálatában álló kulturális, társadalmi és vallásdiplomáciára is. A Stratégiai Dokumentum a fenti prioritások körébe sorolja a nemzeti kisebbségek közösségi jogainak előmozdítását is. A külhoni magyarság és Magyarország együttműködésének közös céljait a külhoni magyar szervezetek és a magyarországi politikai élet főbb szereplőinek közös fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 24-i X. ülésén stratégiai nemzetpolitikai keretdokumentumban foglalta össze. 15
16 Közigazgatási szakvizsga: Kül- és biztonságpolitikai ágazat Külpolitikai ágazat A külkapcsolatok eszközrendszere A stratégia Magyarország külkapcsolatainak fejlesztéséhez, illetve céljainak megvalósításához rendelt eszközrendszer részeként az ország gazdasági erejét, teljesítményét, tudományos-technológiai, kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitását és nemzetközi fejlesztési politikáját említi, valamint a külkapcsolatok alakításának intézményeit veszi sorra. Ezen intézményrendszert a tankönyv további fejezetei részletezik, itt és most csak annyit célszerű megjegyezni, hogy a stratégia az állami szereplők mellett hangsúlyos szerepet szán a reálgazdaságot képviselő munkaadói és munkavállalói szervezeteknek, az önkormányzatoknak és önkormányzati szövetségeknek, valamint a külpolitikai-külkapcsolati területen érdekelt civil szervezeteknek Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának előzményei A kül- és biztonságpolitika kezdetei Az európai integrációs törekvések hívei kezdettől fogva célként jelölték meg nemcsak a gazdaság, hanem a politika különböző területein történő szoros együttműködést is. A bipoláris világrendszer időszakában előtérbe kerültek a közös védelem megteremtésére irányuló erőfeszítések. A gazdasági integráció rendkívüli sikerei ismételten megerősítették azt a gondolatot, hogy a nyugat-európai országok között a politikai, ezen belül a külpolitikai célok, törekvések és eszközök egyeztetésének is van létjogosultsága. Igazi eredmény a hatvanas évek végén következett be, amikor az EK állam- és kormányfőinek 1969 végén tartott csúcstalálkozóján első ízben kaptak a külügyminiszterek megbízást arra, hogy vizsgálják meg a külpolitikai együttműködés lehetőségeit. Ez a felkérés egy sajátos történelmi szituációban következett be, akkor, amikor az európai enyhülés bizonyos körvonalai a Varsói Szerződés csehszlovákiai intervenciója ellenére kezdtek kibontakozni. Nyugat-Európa ekkor kezdte a nemzetközi politikában markánsabban bizonyos sajátos, a külpolitika területén is jelentkező érdekeit megfogalmazni. Az 1970-re elkészült ún. Davignon-jelentés volt az alapja annak, hogy a közel 15 éven át tartó, nem túl intenzív tanácskozások után az 1986-ban elfogadott és 1987-ben hatályba lépett Egységes Európai Okmány szentesítette az Európai Politikai Együttműködést, vagyis megteremtette a külpolitika egyeztetésének bizonyos jogi feltételeit. Az Európai Politikai Együttműködés által megteremtett keretek azokban a külpolitikai kérdésekben irányoztak elő együttes fellépést, amelyekkel minden állam egyet tudott érteni. Hamarosan kiderült, hogy a tagállamok, amelyek a gazdasági együttműködés területén készek voltak a nemzetekfelettiség egyre jelentősebb elemeit elfogadni, a politikában, és kiváltképpen a külpolitikában egyáltalában nem voltak hajlandók szuverenitásuk feladására. Ebből az is következett, hogy kizárólag a kormányközi együttműködés erősítését határozták el és így az együttműködés elsősorban az egyeztetésben nyilvánult meg. A közös európai külpolitikával kapcsolatban a későbbiekben is alapvető fontosságú azt figyelembe venni, hogy bár a nyugat-európai országok közötti együttműködés már régen elmozdult a kormányközi kooperáció szintjéről, a külpolitika képezi az egyik legkényesebb területet, ugyanis a külpolitika áll a legszorosabb összefüggésben a hagyományos nemzetállami szuverenitással A közös kül- és biztonságpolitika a Maastrichti Szerződésben Az 1992-ben aláírt és november 1-jén hatályba lépett Maastrichti Szerződés létrehozta az Európai Uniót, megteremtve annak sajátos három pillérből álló rendszerét. A Maastrichti Szerződés értelmében az Európai Unió második pillére a közös kül- és biztonságpolitika volt.
17 Külpolitikai ágazat 1. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai, céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország A Maastrichti Szerződés az ENSZ Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi Chartában lefektetett (és a pontban részletesebben is bemutatásra kerülő) alapelveket és célokat jelölte meg, amelyek alapján az Unió a nemzetközi béke és biztonság erősítése érdekében tevékenykedhet. A fenti célok elérése érdekében az Unió tagállamainak kötelességévé vált egymás informálása minden általános jelentőségű kül- és biztonságpolitikai kérdésben magatartásuk egyeztetése érdekében, a Tanács pedig azt a hatáskört kapta, hogy megítélje, milyen kérdésben szükséges közös álláspont kialakítása és ennek alapján közös akciók kidolgozása és végrehajtása. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy, jóllehet a Maastrichti Szerződés, valamint az azt felváltó május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés a kormányköziségen túlmutató jelentős elmozdulással egyenértékű, de a közös kül- és biztonságpolitika területén továbbra is alapvetően a kormányközi egyeztetés dominált. Az új uniós kül- és biztonságpolitikai együttműködésnek a leglényegesebb, az eddigiektől eltérő vonása a közös akciókban való részvétel volt. A Maastrichti Szerződés szerint az Európai Tanács határoz arról, hogy egy kérdésben közös akciót lehet-e kezdeményezni. Ez a döntési mechanizmus egyértelműen hangsúlyozza a kormányköziség fontosságát, hiszen csak egyhangú döntés hozható. A Tanács egyhangúlag határozza meg a közös akció céljait, eszközeit, feltételeit és végrehajtási időtartamát. Nagyon lényeges és előremutató mozzanat, hogy az elhatározott közös akciók kötelező jellegűek a tagállamokra nézve, akár álláspontjaikat, akár cselekedeteiket határozzák meg. A közös akciók kiterjednek bizonyos diplomáciai kezdeményezésekre és lépésekre, különös tekintettel a választási megfigyelésekre, a különböző békerendezésekhez nyújtott segítségre és humanitárius segítségnyújtásra. Míg a Maastrichti Szerződés igen lényeges áttörést hajtott végre a közös külpolitika területén, addig a biztonságpolitika védelmi aspektusai továbbra is kidolgozatlanok maradtak. Noha a Maastrichti Szerződés előirányozza a közös európai védelmi politika kialakítását is, amelynek célja az, hogy a jövőben ez igazi közös védelmet biztosítson az Uniónak, igazából az Unió még nagyon távol állt attól, hogy a legáltalánosabb elveken kívül bármilyen egyértelmű elképzelést megfogalmazzon. A Maastrichti Szerződés értelmében az Unió a Nyugat-európai Uniót (NYEU) kérte fel az európai védelempolitikai döntések és akciók kidolgozására és végrehajtására. A NYEU azonban nem volt képes ezen ambiciózus célok teljesítésére, és e szervezet működését 2001-ben gyakorlatilag meg is szüntették. A NYEU állandó tanácsának elnöksége döntése értelmében, tekintettel arra, hogy a szervezet betöltötte történelmi szerepét, a NYEU június 30-án, mint kormányközi nemzetközi szervezet, megszűnt Az Amszterdami Szerződés újításai a közös kül- és biztonságpolitika terén Az Európai Unió előtt álló első jelentős nemzetközi kihívás kétségkívül az elhúzódó délszláv válság volt. Kiderült, hogy az Európai Uniónak sem egységes koncepciója, sem egységes kezelési elvei, sem hatékony fellépésre való elhatározottsága és eszközei nem voltak. Ilyen körülmények között az Európai Unió kereste a helyét, a különböző elvetélt politikai közvetítők kísérletei és rendezési törekvései lényegében kudarcot vallottak. A délszláv kérdésben mutatott passzivitás és kapkodás kiélezte az Unió tagországai közötti álláspontok közötti különbségeket. Az ban megkezdett kormányközi konferencián elemi erővel vetődtek fel általános elvi kérdések is, amelyek természetesen túlmutattak a kül- és biztonságpolitika kérdéskörén. Ilyen kérdéskör volt a döntéshozatallal kapcsolatos előrelépés lehetősége, vagyis az, hogy az Unió elmélyülhete a többségi elv bevezetésével, vagy a kormányköziséget kifejező konszenzust kell fenntartani. 17
18 Közigazgatási szakvizsga: Kül- és biztonságpolitikai ágazat Külpolitikai ágazat Az 1997-ben aláírt és 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződés az együttműködés kormányközi jellegét a kül- és biztonságpolitika területén alapvetően nem érintette, a döntéshozatalban továbbra is megőrizte a konszenzus elvét. Határozott előrelépés következett be viszont egy tervező-elemző és előrejelző egységnek a létrehozásával, valamint a közös kül- és biztonságpolitika eszköztárának kibővítését célzó közös stratégiák elfogadásával és végrehajtásával. Az Amszterdami Szerződés értelmében a közös kül- és biztonságpolitika érvényesítésének fő eszközei a közös stratégiák (átfogó és komplex külpolitikai stratégiák), közös álláspontok (valamely konkrét nemzetközi kérdésben) és közös akciók (operatív fellépés konkrét ügyekben) voltak, de a Tanács egyhangú döntéssel szükség esetén nemzetközi egyezményt is köthetett harmadik államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel. A Tanács, illetve az EU nevében az Elnökség nagyon gyakran élt a nyilatkozat-tétel lehetőségével, amely az Unió álláspontját, elvárásait juttatta kifejezésre konkrét kérdésben, ha ez meghatározott harmadik országnak szólt, akkor démarche volt az elnevezése. Az Amszterdami Szerződéssel a döntési mechanizmusban olyan elemek kerültek előtérbe, amelyek csökkentették a tagállami obstrukció lehetőségét. Bevezették a konstruktív tartózkodás intézményét, amely, biztosítva a rugalmas döntéshozási mechanizmust, egyaránt lehetővé tette a távolmaradást és a döntés végrehajtását. Egy teljesen új intézmény is létrejött, az úgynevezett Mr. CFSP (Common Foreign and Security Policy, a közös kül- és biztonságpolitika angol rövidítése), ami azt jelenti, hogy a Tanács főtitkára kapott felhatalmazást az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája képviseletére. Az Amszterdami Szerződés megerősítette, hogy a közös kül- és biztonságpolitika magában foglalja a közös védelmi politika, illetve a majdani közös védelem fokozatos kialakítását, valamint, hogy a Nyugat-európai Unió szerves részét képezi az EU ilyen irányú fejlődésének A Lisszaboni szerződés és a közös kül- és biztonságpolitika Az Európai Tanács június i ülése döntött az Európai Unió alapszerződéseit módosító kormányközi konferencia megindításáról, egyben meghatározva a konferencia pontos mandátumát is. Az Európai Tanács október i ülése elfogadta a reformszerződést, amelyet az állam- és kormányfők december 13-án Lisszabonban írtak alá, és december 1-jén lépett hatályba. A Lisszaboni Szerződés eredményeként az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) a korábbi nyolc helyett immáron hat címből áll. Az egyik leglényegesebb változás, hogy az Unió hárompilléres szerkezete megszűnt, valamint az Unió jogi személlyé vált, és magába olvasztotta az eddigi Európai Közösséget. A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) immáron része az Unió egységes szerkezetének, azonban továbbra is külön szabályok és eljárások hatálya alá tartozik. A bel- és igazságügyi együttműködésről szóló harmadik pillér az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe (az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosított változatába) épült be, mint a szabadság, biztonság és jog térségére vonatkozó uniós politika. Az Európai Unióról szóló szerződés ötödik címe továbbra is a KKBP-re vonatkozó szabályokat tartalmazza. A cím magában foglalja az Unió külső tevékenységének alapelveit és célkitűzéseit, az általános eljárási szabályokat, valamint a tagállamok és az EU-s intézmények hatáskörét és feladatait a kül- és biztonságpolitika alakításában. 18
19 Külpolitikai ágazat 1. A magyar kül- és biztonságpolitika alapjai, céljai, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája és Magyarország Alapelvek és célkitűzések A Lisszaboni Szerződés alapvetésként megerősíti, hogy az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye. Ezek az alapelvek: a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása. A közös kül- és biztonságpolitika keretében az Unió közös politikákat és tevékenységeket határoz meg és hajt végre, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik annak érdekében, hogy: megvédje értékeit, alapvető érdekeit, biztonságát, függetlenségét és integritását; megszilárdítsa és erősítse a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a nemzetközi jog elveit; összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint a Helsinki Záróokmány elveivel és a Párizsi Charta céljaival beleértve a külső határokhoz kapcsolódókat is megőrizze a békét, megelőzze a konfliktusok kialakulását, és erősítse a nemzetközi biztonságot; elősegítse a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, elsődlegesen pedig a szegénység felszámolását; előmozdítsa valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése révén hozzájáruljon olyan nemzetközi intézkedések kidolgozásához, amelyek a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a környezet minőségének és a világ természeti erőforrásaival való fenntartható gazdálkodásnak a megőrzésére és javítására irányulnak; segítséget nyújtson a természeti vagy ember által okozott katasztrófákkal sújtott embercsoportoknak, országoknak vagy régióknak; és előmozdítsa egy erősebb többoldalú együttműködésen és a világ felelős kormányzásán alapuló nemzetközi rendszer létrejöttét Általános eljárási szabályok Az általános szabályok között meghatározásra kerül az Unió KKBP-re vonatkozó hatásköre, amely a külpolitika minden területére és az Unió biztonságát érintő valamennyi kérdésre kiterjed, ideértve egy közös védelempolitika fokozatos kialakítását, amely közös védelemhez vezethet. A KKBP kormányközi jellegének továbbélését bizonyítja az a rendelkezés, miszerint a közös kül- és biztonságpolitikát az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a tagállamok hajtják végre nemzeti és uniós erőforrások felhasználásával. Az Unió közös kül- és biztonságpolitika folytatása során az alábbi eszközöket veszi igénybe: általános iránymutatások; határozatok, amelyek meghatározzák az Unió által végrehajtandó konkrét műveleti fellépéseket, az Unió által képviselendő álláspontokat egyes földrajzi vagy tematikus természetű kérdésben, illetve a határozatok végrehajtásának szabályait; 19
20 Közigazgatási szakvizsga: Kül- és biztonságpolitikai ágazat Külpolitikai ágazat a tagállamok közötti rendszeres együttműködés. Főszabály szerint az Európai Tanács és a Tanács továbbra is egyhangúlag hozza meg az említett határozatait, minősített többséggel történő döntéshozatalra csupán néhány esetben nyílik lehetőség: amikor az Európai Unió stratégiai érdekeit és célkitűzéseit meghatározó határozata alapján az Unió fellépését vagy álláspontját meghatározó határozat elfogadására kerül sor; amikor az Unió fellépését vagy álláspontját meghatározó határozatot a kül- és biztonságpolitikai főképviselő által benyújtott olyan javaslat alapján fogadja el, melynek benyújtására a főképviselőt az Európai Tanács külön felkérte; amikor az Unió valamely fellépését vagy álláspontját meghatározó határozat megvalósítására vonatkozó bármilyen határozatot fogad el; amikor a kül- és biztonságpolitikai főképviselő javaslatára meghatározott politikai kérdésekben felhatalmazással rendelkező különleges képviselőt nevez ki. Még ezekben az esetekben is azonban, ha a Tanács valamely tagja kijelenti, hogy létfontosságú, konkrétan megnevezett nemzeti politikai okokból ellenzi a minősített többségű határozat elfogadását, a szavazásra nem kerül sor. Az Európai Bíróság továbbra sem rendelkezik hatáskörrel az ide tartozó rendelkezések, valamint az azok alapján hozott jogi aktusok felülvizsgálatára, két kivétellel: hatáskörrel rendelkezik az Unió hatáskörei és a KKBP elhatárolásának ellenőrzésére, amelynek végrehajtása nem sértheti az Unió e hatásköreinek gyakorlását és az intézményeknek az Unió kizárólagos és megosztott hatásköreinek gyakorlására vonatkozó jogosultságait; hatáskörrel rendelkezik a Tanács által a természetes vagy jogi személyekkel szemben elfogadott korlátozó intézkedéseket előíró határozatok ellen benyújtott megsemmisítés iránti keresetek tekintetében, például a terrorizmus elleni küzdelem keretében (vagyonok befagyasztása) A tagállamok és az EU-s intézmények hatáskörei és feladatai A közös kül- és biztonságpolitika alakításában résztvevő intézmények sorában a tagállamok: az Unió érdekeit érintő bármely nemzetközi szintű fellépés vagy kötelezettségvállalás megtétele előtt egyeztetnek a többi tagállammal a Tanácsban vagy az Európai Tanácsban; egy irányba mutató fellépésük útján biztosítják, hogy az Unió képes legyen érdekeinek és értékeinek nemzetközi szinten való érvényesítésére. A tagállamok kölcsönösen szolidárisak egymás iránt; diplomáciai képviseletei és az Unió küldöttségei a harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben együttműködnek egymással és hozzájárulnak a közös megközelítés kialakításához és végrehajtásához; összehangolják cselekvésüket a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi konferenciákon. Ezeken a fórumokon képviselik az Unió álláspontjait. 20
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Kül- és biztonságpolitikai ágazat Jegyzet NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Kül- és biztonságpolitikai ágazat A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Kül- és biztonságpolitikai ágazat Jegyzet Budapest, 2013 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Kül- és biztonságpolitikai ágazat A tananyagot megalapozó tanulmány
KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÁGAZAT (tankönyv) Budapest, 2010. KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT A tankönyvet megalapozó tanulmányok szerzői: Külügyi
A közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések augusztus 31.
A közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat c. tananyagrészéhez tartozó írásbeli esszékérdések 2018. augusztus 31. Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl
8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.
Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája 1 Nemzeti Biztonsági Stratégia I. Magyarország biztonságpolitikai környezete II. Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban III. A Magyarországot
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Kül- és biztonságpolitikai ágazat Jegyzet NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Kül- és biztonságpolitikai ágazat A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában
Magyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre
A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 29. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0367 (NLE) 14996/16 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
Közbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.
VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a
Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.9.19. JOIN(2016) 40 final 2016/0290 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek
EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.
EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, április 2. (OR. en) 8443/14 ASIM 34 RELEX 298 DEVGEN 79
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. április 2. (OR. en) 8443/14 ASIM 34 RELEX 298 DEVGEN 79 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: Tárgy: az Állandó Képviselők Bizottsága/a
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
HU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0442/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselőcsoport nevében
11.4.2016 B8-0442/1 1 10 bevezető hivatkozás tekintettel a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos 2005. október 3-i tárgyalási keretre, tekintettel a Törökországra vonatkozó 2005. október 3-i tárgyalási
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól
1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG
EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
Iromány száma: H/1486. Benyújtás dátuma: :51. Parlex azonosító: XTHAU6B50001
Iromány száma: H/1486. Benyújtás dátuma: 2018-09-17 17:51 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: XTHAU6B50001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Határozati javaslat benyújtása Benyújtó:
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
Döntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
Megvitatandó napirendi pontok (II.) b) A Tanács üléséhez kapcsolódó egyéb napirendi pontok
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. február 19. 6288/18 OJ CRP2 7 TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2018. február 21. (10.00) 1. A napirend elfogadása
Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás
Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.8.27. JOIN(2015) 32 final AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJÉNEK KÖZÖS HATÁROZATA
HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
6981/17 ktr/eo 1 DG C 1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. március 6. (OR. en) 6981/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. március 6. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 6626/17 Tárgy: DEVGEN
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
T/6985. számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló
Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE Számadatok 2007. JANUÁR 1. BEVEZETÉS A 2007. évi költségvetés az első, amely a 2013-ig tartó időszakra szóló új többéves
Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel
A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről
187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.
Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia
AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)
Az EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg
AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.
1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok
9227/19 ADD 1 ll/kk 1 ECOMP.1 LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 11. (OR. en) 9227/19 ADD 1 LIMITE PV CONS 25 ECOFIN 488 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. május 17. 9227/19 ADD
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar
KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás
Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]
5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.
A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
Belső Biztonsági Alap
Belső Biztonsági Alap Rendészeti-bűnügyi információk, uniós szintű információcsere. Tóth Judit főosztályvezető 2016. május 25. 1 Elérhető Források Rendszere (Uniós és hazai társfinanszírozás együttesen)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 4. (OR. en) 12874/16 ADD 4 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 3. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA
A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.26. COM(2014) 386 final 2014/0197 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz
Az uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN. Összeurópai biztonsági struktúra
BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN Összeurópai biztonsági struktúra Cél A megváltozott körülményekre, a radikálisan átalakuló nemzetközi
Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról
Az EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
JOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
AZ EURÓPAI TANÁCS A tagállamok állam-, illetve kormányfői által alkotott Európai Tanács adja az Európai Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányvonalait.
( ) 94/2018. (V. 22.) 3. A
Kivonat a kormány tagjainak európai uniós tárgyú feladatiról (2019. április 5.) 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről 3. A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladat-
MELLÉKLET. a következőhöz. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.2.2. COM(2016) 50 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz A közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem
KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február
KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa
Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács)
Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács) Tanács Minden tagállamot egy, állama nevében kötelezettségvállalásra jogosult miniszter képvisel, akik a küldő tagállam érdekeit képviselik a szavazás során. Az aktuális
Jogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
Integrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )
2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.
alapozó ismeretek 1. Közjogi és közigazgatási ismeretek 2.
tantárgyak alapozó ismeretek Közjogi és közigazgatási ismeretek A magyar külügyi igazgatás Nemzetközi kapcsolatok elmélete Nemzetközi politikai gazdaságtan Nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek szakmai
0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 14. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 14. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0027 (NLE) 6286/17 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 13. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.10. COM(2013) 621 final 2013/0303 (COD) C7-0265/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a belvízi hajózás fejlesztését szolgáló közösségi belvízi flottakapacitási
Az Unió számára nincs lehetetlen 2.rész
2009 július 11. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Az Unió értékelve számára nincs Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Új népszavazás, a 2008-as sikertelen referendum után Írország 2009. október 2-án újra
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
Belső Biztonsági Alap 2014-2020
Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS
1. fejezet. 2. fejezet
Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.
14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!
14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.
várható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.