Szerkesztették: Hajdú József Kun Attila. Munkajog. P a t r o c i n i u m

Átírás

1 Munkajog

2

3 Szerkesztették: Hajdú József Kun Attila Munkajog P a t r o c i n i u m Budapest, 2014

4 Tartalomjegyzék oldalszám Rövidítések...25 I. Bevezetés, elméleti alapok...29 I.a. A munkajog fogalma. A munkajog elhatárolása A munkajog fogalma A munkajog összetevői A munkajogi szabályozás két területe A versenyszféra munkajoga A közszféra munkajoga A munkajog összetevői Az egyéni munkajog (individuális munkajog) Kollektív munkajog (munkaügyi kapcsolatok) Munkaügyi igazgatás A munkaviszonyra vonatkozó normák rendszere Alaptörvény A magyar munkajog alapvető jogforrásai A munkaviszonyra vonatkozó quasi jogi norma A munkaviszonyra vonatkozó szabályok viszonyrendszere...39 I.b. Nemzetközi és Európai munkajog alapjai (ILO, ET, Eu) A nemzetközi munkajog koncepciója A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Az ILO működése Az ILO tevékenységének célja Az ILO módszerei és törekvései Az ILO szervezete Nemzetközi munkaügyi normák A munkaügyi normák típusai Egyéb eszközök A nemzetközi munkaügyi normák végrehajtásának kikényszerítése Az Európa Tanács Az Európa Tanácsról általában Az Európai Szociális Charta Általános kérdések A revidiált Európai Szociális Charta fontosabb cikkelyei A Charta ellenőrzési mechanizmusa Az Európai Unió munkajoga Az Európai Unió munkajogának jelentése A közösségi jog általános jogelvei Az EU négy alapszabadság Az EU-s munkajogi irányelvek...51

5 5. Kollíziós szabályok...53 I.c. A munkajog szabályozási rendszere: áttekintés A munkajog jogforrási rendszere Kógencia, diszpozitivitás, relatív diszpozitvitás a megállapodások mozgástere A munkáltató és a munkavállaló megállapodásainak mozgástere A kollektív megállapodások mozgástere A kedvezőbbség mibenléte Főszabályok és kivételek avagy hogyan forgassuk az Mt.-t? A munkajog és a polgári jog kapcsolata A munkajog és a közszolgálati jog kapcsolata A munkajogviszonyok Mt.-beli szabályozásának egyes általános sajátosságai...64 I.d. A munkajog kialakulásának történeti fejlődése A munkajog nemzetközi története A római időszak, a feudális időszak A szerződéses szabadság időszaka A kollektív szerződések időszaka Az állami beavatkozás A szociális (jóléti) állam kialakulása és fejlődése A globalizáció hatása a munkajogra A magyar munkajog fejlődése Az előzményektől a II. világháború végéig től az I. világháborúig Az I. világháborútól a Tanácsköztársaság végéig és a Károlyikormány Horthy-korszak től 1967-ig tól a 90-es évekig Az Mt. céljai...78 II. Általános rendelkezések és alapelvek...79 II.a. A munka világát érintő alkotmányos jogok, célok Élethez és emberi méltósághoz való jog Testi és lelki egészséghez való jog Hátrányos megkülönböztetés tilalma Személyes adatok védelméhez való jog Véleménynyilvánítás szabadsága Vállalkozás szabadsága Munkához való jog Pihenéshez való jog Munkaügyi kapcsolatok joga Sztrájkjog...84 II.b. A munka törvénykönyvének alapelvei, általános rendelkezései...85

6 1. Értelmezési alapelvek Általános magatartási követelmények Az általános elvárhatóság Együttműködési kötelezettség, a jóhiszeműség és a tisztesség elve A joggal való visszaélés tilalma A munkáltató jogos gazdasági érdekének a védelme Személyiségi jogok védelme Az egyenlő bánásmód követelménye Az Ebktv. hatálya Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése Közvetlen hátrányos megkülönböztetés Közvetett hátrányos megkülönböztetés Zaklatás Jogellenes elkülönítés Megtorlás Az Ebktv. foglalkoztatással kapcsolatos rendelkezései A pozitív diszkrimináció (előnyben részesítés) Bizonyítási szabályok Az egyenlő bánásmód megsértése miatti igény érvényesítése Közérdekű igényérvényesítés A munka törvénykönyvének hatálya Tárgyi hatály Személyi hatály Területi hatály Időbeli hatály Jognyilatkozatok Kétoldalú jognyilatkozat: a megállapodás Egyoldalú jognyilatkozatok Kötelezettségvállalás Elállás Felmondás Nem normatív tartalmú nyilatkozatok Munkaviszony teljesítésének meghatározása/nyilatkozat Tájékoztatás Alaki szabályok Képviselet Alaki kötöttség, írásbeli jognyilatkozat Az alakszerűségek elmulasztásának következményei A jognyilatkozat közlése Munkáltatói szabályzat Az érvénytelenség Semmisség Megtámadhatóság...104

7 Tévedés Kényszerítés, jogellenes fenyegetés A megállapodás megtámadása Az érvénytelenség jogkövetkezménye Határidők számítása III. A munkaviszony dinamikája III.a. Munkaviszony alanyai Munkavállalók Fogalmak Általános munkavállalói képesség Korlátozottan cselekvőképes személy munkavállalása életévét betöltött, 16 éven aluli személy munkavállalása az iskolai szünet alatt életévét betöltött, 16 éven aluli személy munkavállalása iskolai szüneten kívül eső időben éven aluli személy munkavállalása Cselekvőképtelen személy munkavállalása Fiatal munkavállalók foglalkoztatása Alkalmazási és foglalkoztatási tilalmak Különös munkavállalói képesség Egészségvédelmi célú tilalmak Közérdekű tilalmak Munkáltatók Természetes személy, mint munkáltató Jogi személy, mint munkáltató Jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek A munkáltatói jogkör gyakorlása III.b. Munkaviszony létesítése A munkaszerződés funkciója A szerződés típusa színlelt szerződések A munkaszerződés alakisága A munkaszerződés létesítésének különös feltételei A munkaszerződés tartalma A munkaszerződés tartalmáról általában Szükséges / kötelező tartalmi elemek Munkakör Alapbér A munkavégzés helye Természetes tartalmi elemek Eshetőleges / lehetséges tartalmi elemek Mellőzhetetlen tartalmi elemek A munkaszerződések fajtái időtartamok szerint A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége...126

8 8. A munkaviszony létesítésének egyes előkérdései A munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó egyes eljárások, szabályok Pályázat Próbaidő III.c. Munkaviszony módosítás A munkaviszony módosulása A munkaszerződés módosítása Formai követelmények Ajánlat a munkaszerződés módosítására Tipikus módosítási tényállások A munkakör módosítása Alapbér módosítása Munkahely módosítása A munkaszerződés-módosítás kötelező esetei Bérfejlesztésre irányuló ajánlattételi kötelezettség A várandós és kisgyermekes nők védelme A munkavállaló ajánlatán alapuló munkaszerződés módosítás Részmunkaidőre irányuló módosítási kötelezettség Eltérő megállapodás III.d. A munkáltató személyében bekövetkező változás Dogmatikai változás, és annak indokai A jogügyleten alapuló jogutódlás A munkáltató személyében bekövetkező változás a felszámolási eljárásban A munkáltató személyében bekövetkező változásról való tájékoztatási kötelezettség Az átadó és átvevő munkáltató egyetemleges felelőssége Felmondás a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt Eltérő megállapodás III.e. Megszűnés és megszüntetés A munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről általában A munkaviszony megszűnése A munkaviszony megszűnésének esetei A munkavállaló halála A munkáltató jogutód nélküli megszűnése Határozott idejű munkaviszony lejárta A munkáltató személyében bekövetkező jogállásváltozás A munkaviszony megszűnése a törvényben meghatározott más esetben A munkaviszony megszüntetése A megszüntetés során irányadó általános követelmények Írásba foglalási kötelezettség Indokolási kötelezettség Jogorvoslati kioktatás A megszüntetés időpontjának pontos meghatározása...147

9 A megszüntetésre jogosult személy A megszüntetésre irányuló jognyilatkozat közlése Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés Felmondás A felmondás indokai A felmondás indokolásának tartalmára vonatkozó előírások A határozatlan idejű munkaviszony munkáltató általi felmondására okot adó indokok A határozott idejű munkaviszony munkáltató általi felmondására okot adó indokok Felmondási védelem a munkáltatói felmondás esetén Felmondási idő Végkielégítés A munkavállaló felmondása esetén érvényesülő eltérő szabályok Indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás Az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás írásba foglalása Az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás okai Az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlása Az azonnali hatályú felmondás gyakorlása vétkes kötelezettségszegés miatt (minősített kötelezettségszegés) A fél magatartása miatti azonnali hatályú felmondási okok (objektív lehetetlenülés) Munkavállaló általi indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás Munkaviszony azonnali hatályú felmondása a próbaidő alatt A határozott időtartamú munkaviszony megszüntetése azonnali hatállyal a munkáltató által A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok A csoportos létszámcsökkentés fogalma A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a csoportos létszámcsökkentés esetében A munkáltató tárgyalási kötelezettsége A munkáltató döntése Felmondási védelem csoportos létszámcsökkentés esetén Felmondás jogellenessége csoportos létszámcsökkentés esetén Eljárás a munkaviszony megszűnése és megszüntetése során Munkakörátadás és elszámolási kötelezettség Igazolások kiadása A munkavállaló munkájának írásbeli értékelése A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezménye A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató által...175

10 A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló által A munkaviszony munkavállaló általi jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei III.f. A munkajogi igény érvényesítése A munkaügyi viták fogalma és fajtái Jogviták és érdekviták Egyéni és kollektív munkaügyi vita A vitamegoldási eljárások A munkaügyi jogvitamegoldás eszközei Fizetési felszólítás Fizetési meghagyásos eljárás Peres eljárás Munkaügyi per Elévülés Az igény esedékessé válása Speciális elévülési idők Az elévülés szabályai Közvetítés Békéltetés IV. A munkaviszony statikája és tartalma IV.a. A munkaviszony teljesítése A munkaviszony teljesítésének szabályai Alapvető kötelezettségek A munkáltató alapvető kötelezettségei A munkavállaló kötelezettségei A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Az utasítás teljesítésének megtagadása Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól Keresőképtelenségének időtartama alatt A jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartama alatt A kötelező orvosi vizsgálata tartamára A véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra A szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára Hozzátartozója halálakor két munkanapra Általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre...199

11 5.8. Önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára Bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra Különös méltánylást érdemlő személyi, családi, vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára Munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért Eltérő rendelkezések IV.b. Munka- és pihenőidő A munkaidő fogalma A munkaidő csoportosítása és fajai Napi munkaidő Részmunkaidős foglalkoztatás A munkáltató tevékenységének fajai Megszakítás nélküli tevékenység Többműszakos tevékenység Idényjellegű tevékenység A rendes munkaidő tartamának felhasználása, beosztása Munkaidőkeret Eljárás a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén Munkarend Kötetlen és kötött munkarend Elszámolási időszak A napi munkaidő beosztása Osztott és osztatlan munkaidő A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása Pihenőidők A munkaközi szünet A napi pihenőidő A heti pihenőnap vagy heti pihenőidő Rendkívüli munkaidő A rendkívüli munkaidő elrendelésének korlátai Ügyelet és készenlét Egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések Szabadság Alapszabadság Pótszabadság Személyi körülményekre tekintettel járó pótszabadságok Munkakör alapján járó pótszabadság A szabadság kiadása Betegszabadság Szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság Szülési szabadság...219

12 Alanyi jogon járó fizetés nélküli szabadságok Egyéb munkaidő-kedvezmények A munkaidő és pihenőidő nyilvántartása Eltérő megállapodás IV.c. Díjazás A munka díjazásának fogalma és rendszere A munkabér fogalma A munkabér megállapítása A szabad bérmegállapodás korlátai Az alapbér Időbér A teljesítménybér Az időbér és a teljesítménybér összekapcsolása Borravaló vagy felszolgálási díj Minimálbér és a garantált bérminimum A minimálbérről általában Munkabérelemek Prémium Jutalom Egyéb bérelemek A bérpótlékok rendszere Vasárnapi pótlék A munkaszüneti napi pótlék Műszakpótlék Éjszakai munkavégzés bérpótléka A rendkívüli munkaidőre járó díjazás Az előírtnál rövidebb időben történő foglalkoztatás díjazása Állásidő Mentesítés a munkavégzés alól távolléti díj fizetése mellett Távolléti díj A távolléti díj számítása Költségtérítés Juttatások Támogatások Cafeteria vagy béren kívüli juttatások rendszere A munkabér védelme A munkabér kifizetése A bérfizetés időpontja Bérfizetés előre A bérfizetés helye Elszámolás Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése A munkabérigényről lemondás és engedményezés tilalma Levonás a munkabérből A beszámítás tilalma...238

13 5.3. Bérgarancia Alap IV.d. Felelősség A munkáltató kártérítési felelőssége A munkáltató kártérítési felelősségének alapjai és általános szabályai A munkáltató kártérítési felelősségének feltétele A munkáltató mentesülése a felelősség alól Részbeni mentesülés és kármegosztás A munkáltatói kárfelelősség típusai A munkahelyre bevitt munkavállalói dolgokért valómunkáltatói felelősség A munkavállalók életével, testi épségével, egészségével kapcsolatos károkért való felelősség Egyéb károk A megtérítendő kár A kártérítés módja A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkavállalói kárfelelősség általános jellegzetességei és rendszere Felelősség a vétkesen okozott kárért Az általános felelősségi formula A munkaviszonnyal való összefüggés A munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegése (jogellenesség) Felróhatóság Okozati összefüggés A kár A kártérítés mértéke Mentesülés, kármegosztás, méltányosság Az általános megőrzési felelősség A megőrzési felelősség érvényesítésének feltételei Pénztárosok, pénz- és értékkezelők felelőssége A leltárhiányért való felelősség A leltárhiányért fennálló felelősség feltételei A leltárhiány fogalma Szabályozási kérdések és a munkáltató előzetes tájékoztatási kötelezettsége Leltárfelelősségi megállapodás A leltározás A felelősség mértéke A leltárfelelősség érvényesítése Munkavállalói biztosíték A kárigény érvényesítése IV.e. A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások A versenytilalmi megállapodás A versenytilalmi megállapodás formai és tartalmi követelményei...265

14 Formai követelmények Tartalmi követelmények A Ptk. rendelkezéseinek alkalmazása Az elállás jogának gyakorlása A munkáltató személyében bekövetkező változás hatása a versenytilalmi megállapodásra A versenytilalmi megállapodás megszegése és a kötbér Versenytilalmi megállapodás a köztulajdonban álló munkáltatónál A tanulmányi szerződés Formai követelmények Tartalmi követelmények A munkáltató személyében bekövetkező változás hatása a tanulmányi szerződésre A tanulmányi szerződés megszűnése Szerződésszegés és a kötbér V. Atipikus munkaviszonyok A részmunkaidős munkaviszony A határozott idejű munkaviszony Több fél a munkaviszonyban: megosztott munkakörök és a több munkáltató által létesített munkaviszony Megosztott munkakörök Több munkáltató által létesített munkaviszony A távmunkavégzés A bedolgozói jogviszony Az egyszerűsített foglalkoztatás A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony A vezető állású munkavállaló munkaviszonya Cselekvőképtelen munkavállaló A munkaerő-kölcsönzés Az Európai Unió szabályozása a munkaerő-kölcsönzés tekintetében A 96/71/EK irányelv A 883/2004/EK rendelet A 2008/104/EK irányelv Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony Az Mt.-ben nem nevesített egyes atipikus foglalkoztatási jogviszonyok Tagi munkavégzés a szociális szövetkezetekben A tranzitfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás, mint atipikus munkaviszony Az ösztöndíjas foglalkoztatás Az önálló kereskedelmi ügynök jogállásának szabályozása Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony...301

15 VI. Munkaügyi kapcsolatok VI.a. Munkaügyi kapcsolatok általános rész, országos, ágazati érdekegyeztetés Bevezetés, a munkaügyi kapcsolatok kialakulása Magyarországon A munkaügyi kapcsolatok feladata Az ágazati szociális párbeszéd A tárgyalás szintjei Az ÁPB-k működése A makroszintű érdekegyeztetés Az NGTT VI.b. Participáció, üzemi tanács A participáció és az üzemi tanács fogalma, elhelyezése Az üzemi tanácsokra vonatkozó hatályos magyar szabályozás Az üzemi tanács (illetve üzemi megbízott) választásának szabályai Ki választható üzemi tanács taggá? A választási bizottság és az üzemi tanácsi választás menete A jelöltállítás Az üzemi tanács működése Az elnök (és a tagok) egyéb jogai Az üzemi tanács jogai Az együttdöntési jog A véleményezési jog Tájékoztatáshoz való jog Az üzemi tanács megszűnése Az üzemi tanácstagok megbízatásának megszűnése Az üzemi tanács és a sztrájk Az üzemi megállapodás Az Európai Üzemi Tanács VI.c. A Szakszervezet A szakszervezet fogalma A szakszervezet típusai A szakszervezetek szerveződésének fő modelljei A szakszervezetek típusai a tagságának köre alapján A koalíciós szabadságra és szakszervezet alapítására vonatkozó normák Nemzetközi normák Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Európa Tanács Európai Unió Hazai (belső) normák Az Alaptörvény A társadalmi szervezetek jogi szabályozása Magyarországon A munka törvénykönyve A szakszervezet feladatai, működése...327

16 4.1. A szakszervezeti feladatok áttekintése A szakszervezet jogai Kollektív szerződés megkötésének joga Tájékoztatáshoz és tájékozódáshoz való jog A konzultációhoz való jog Képviseleti jog Munkáltató helyiségeinek használatához való jog Tagdíjlevonással kapcsolatos kötelezettség A szakszervezeti tevékenység védelme A munkavállalók védelme A szakszervezeti tisztségviselők védelme A szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő kedvezmény Összefoglalás VI.d. Kollektív szerződés Bevezetés A kollektív szerződéses szabályozás főbb előnyei A kollektív tárgyalás fogalma A kollektív szerződés a munkajog jogforrási rendszerében A kollektív szerződés szabályozási köre A kollektív alku szintjei Kollektív szerződéskötési jogosultság A kollektív szerződés hatálya A kiterjesztés A kollektív alku folyamata, szerződéskötés Módosítás, felmondás, megszűnés, jogutódlás A munkaügyi ellenőrzés hatásköre a kollektív szerződések vonatkozásában VI.e. Kollektív munkaügyi vita és a sztrájk A munkaügyi érdekviták megoldása Az érdekviták megoldásának eszközei az Mt.-ben Az egyeztető bizottsági eljárás két fajtája Egyeztető bizottsági eljárás 1.: kvázi közvetítés Egyeztető bizottsági eljárás 2.: döntőbizottsági eljárás Kötelező döntőbíráskodás A Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat szerepe érdekviták megoldásában Vitamegoldási eljárások hiánya a kollektív megállapodásokban Sztrájk és más közvetlen akciók Mikor tekinthető jogszerűnek a sztrájk? A sztrájkban való részvétel munkajogi és szociális jogi következményei Igényérvényesítés a sztrájkjog gyakorlásával kapcsolatban Igényérvényesítés egyéb kollektív jogviták esetén...356

17 2.5. A békés vitarendezési módszerek felértékelődése VII. Munkaügyi igazgatás VII.a. Munkaügyi ellenőrzés Bevezetés A munkaügyi ellenőrzés célja A törvény hatálya A munkaügyi ellenőrzés szervezeti felépítése A munkaügyi felügyelő jogállása Speciális szabályok A munkaügyi ellenőrzés tárgya A munkaügyi ellenőrzés eljárási rendje Az eljárás megindulása A munkaügyi felügyelő eljárása A munkaügyi felügyelő jogai és kötelezettségei Eljárási határidők A munkaügyi ellenőrzés szankciói Intézkedések Szankciók Szabálysértési bírság Munkaügyi bírság A központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezés Eljárási bírság Jogorvoslat Rendezett munkaügyi kapcsolatok hiányának hátrányos jogkövetkezményei VII.b. Munkavédelem Bevezetés A munkavédelem célja A törvény hatálya A munkavédelem alapelvei A munkavédelemre vonatkozó szabályok Az állami feladatok végrehajtásáért felelős szervek Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei Általános követelmények A létesítés követelményei Munkavédelmi üzembe helyezés A munkavégzés tárgyi feltételei A munkafolyamatra, a technológiára, az anyagra vonatkozó követelmények Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei Jogok és kötelezettségek...382

18 8.1. A munkáltató kötelezettségei A munkavállaló jogai és kötelezettségei Munkavédelmi képviselet A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása A munkavédelmi hatósági felügyelet és a munkavédelmi bírság A munkavédelmi felügyelő jogosultságai Munkavédelmi hatósági nyilvántartás VIII. A Közszféra munkajoga VIII.a. A közszolgálati tisztviselők jogviszonya A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvényről általában Az új törvény célja A kormányzati és közszolgálati jogviszony jellemzői és jogforrásai A törvény jellemzői A kormányzati és közszolgálati jogviszony jogforrásai A törvény hatálya és értelmező rendelkezések A törvény hatálya Az értelmező rendelkezések Általános magatartási követelmények, személyiségi jogok védelme, és az adatvédelem Általános magatartási követelmények, alapelvek A személyiségi jogok védelme A munkáltató adatvédelmi szabályok betartási kötelezettsége A jognyilatkozatok fajtái, megtételének módja, határidők és az érvénytelenség kérdése A jognyilatkozatok fajtái A jognyilatkozatok megtételének módja Személyes vagy képviselet útján történő nyilatkozattétel Az alaki kötöttség A jognyilatkozat közlése A határidők számítása Az érvénytelenség Semmis Megtámadható Érvénytelenség jogkövetkezménye A Magyar Kormánytisztviselői Kar A kormányzati szolgálati jogviszony A kormányzati szolgálati jogviszony fogalma A kormányzati szolgálati jogviszony alanyai és a munkáltatói jogok A munkáltató A munkáltatói jogok gyakorlása A kormánytisztviselő...400

19 A kiválasztási eljárás A meghívásos eljárás A kormányzati szolgálati jogviszony létrejötte, a kinevezés tartalma A kinevezés tartalma A kinevezés módosítása és a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás A kinevezés módosítása Közös megegyezés A munkáltató egyoldalú módosításával A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás Nem rendelhető ki beleegyezése nélkül Átirányítás Kirendelés Kiküldetés Kormányzati érdekből történő kirendelés Határozott idejű áthelyezés Európai Unió vagy nemzetközi szervezetnél szakértői tevékenység végzése A munkáltatói jogutódlás A kormányzati és közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése A közszolgálati jogviszony megszűnése A kormány és köztisztviselői jogviszony megszüntetése Közös megállapodással Egyoldalú jognyilatkozattal a közszolgálati tisztviselő által Felmentéssel megszüntethető Felmentéssel meg kell szüntetni Felmentési védelem Felmentési idő Végkielégítés Tartalékállomány A jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei Munkáltatói jogellenes megszüntetés A közszolgálati tisztviselő jogellenesen szüntette meg a jogviszonyát Kormányzati és közszolgálati jogviszony tartalma A jogviszonyból folyó jogok és kötelezettségek Államigazgatási és közigazgatási szervek kötelezettségei A közszolgálati tisztviselő kötelezettségei Közszolgálati tisztviselő képzése és továbbképzése Összeférhetetlenség kérdése Munkaidő és pihenőidők Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés díjazása Védelmi szabályok A közszolgálati tisztviselők pihenőideje...411

20 Rendes pihenőidők Rendkívüli pihenőidők A kormány- és köztisztviselők előmenetele és díjazása A közszolgálati tisztviselők besorolása Előrelépés egyéb módon történő biztosítása Teljesítményértékelés, minősítés A közszolgálati tisztviselők díjazása Az alapilletmény Illetménykiegészítés Illetménypótlék Vezetők illetménye és pótléka Illetményvédelem Egyéb juttatások A közszolgálati jogviszony alanyainak munkajogi felelőssége Fegyelmi vétség fogalma, fegyelmi büntetések Fegyelmi eljárás megindításának határideje A fegyelmi eljárásról A közszolgálati tisztviselő kártérítési felelőssége Az államigazgatási szerv és közigazgatási szerv kártérítési felelőssége A közszolgálati jogviszony további alanyai Kormányzati és közszolgálati ügykezelők Szakmai vezetők Közigazgatási államtitkár Helyettes államtitkár A kormányzati szolgálati jogviszonyból folyó jogvita Jogvita A panaszbenyújtási határidő Kormánytisztviselői Döntőbizottság A közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó eltérő szabályok A jogviszony fogalma Közszolgálati jogviszony alanyai A munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlója Köztisztviselők Nem alkalmazható törvényi rendelkezések A jegyző jogállása Munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezések VIII.b. A közalkalmazottak jogállásáról A közalkalmazotti jogviszonyról általában A közalkalmazotti jogviszony fogalma, jellemzői, fajtái és jogforrásai A közalkalmazotti jogviszony fogalma A közalkalmazotti jogviszony jellemzői A létrehozott intézmények fajtái A közalkalmazotti jogviszony jogforrásai...424

21 Nemzetközi jogforrások Nemzeti szintű jogforrások A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó általános rendelkezések és kollektív jogi rendelkezések Általános rendelkezések az Mt. szerint Munkaügyi kapcsolatok az Mt. XIX., XX., XXI. és XXII. fejezet rendelkezései szerint A közalkalmazottak részvételi jogai A közalkalmazotti jogviszony alanyai és a közalkalmazotti jogviszony létrejötte A közalkalmazotti jogviszony alanyai Közalkalmazotti munkáltató (intézmény) A közalkalmazott A fenntartó Pályázati eljárás A közalkalmazotti jogviszony létrejötte A kinevezés tartalma A vezetői kinevezésre vonatkozó eltérő szabályok Munkaviszonyban álló vezető Kinevezett vezető A gyakornoki idő kikötése A közalkalmazotti jogviszony módosítása A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése A közalkalmazotti jogviszony megszűnése A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése A megszüntetés fogalma A megállapodással történő megszüntetés Egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntetés közalkalmazott által lemondással történő megszüntetés Rendkívüli lemondás Egyoldalú jognyilatkozattal történő munkáltatói megszüntetés Állásfelajánlási kötelezettség Felmentési tilalom és korlátozás Felmentési tilalom Felmentési korlátozás Felmentési idő, kötelező munkavégzés alóli felmentés Végkielégítés Nem jár végkielégítés Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetése Munkáltatói rendkívüli felmentés Csoportos létszámleépítés a közalkalmazotti intézménynél...434

22 6.9. A közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei Közalkalmazotti vezetők jogviszonyának megszüntetése A közalkalmazotti jogviszony egyéb módon való megszüntetése Intézkedés a jogviszony megszüntetése esetén a közalkalmazotti jogviszony tartalma A közalkalmazotti jogviszony alanyainak kötelezettségei A közalkalmazottak képzése és továbbképzése A közalkalmazott minősítése Összeférhetetlenség kérdése A munkaidő és pihenőidő A munkaidőre vonatkozó eltérő szabályok A pihenőidőre vonatkozó eltérő szabályok A szabadság kiadása körében eltérő szabály A közalkalmazottak előmenetele és illetményrendszere A közalkalmazottak előmeneteli rendszere A közalkalmazottak fizetési osztályba sorolása A fizetési fokozatba történő besorolás A közalkalmazottak illetményrendszere Garantált alapilletmény A közalkalmazottat megillető egyéb rendszeres illetmények Egyéb nem rendszeres juttatás Illetményvédelmi szabályok A közalkalmazott és az intézmény felelőssége A közalkalmazott fegyelmi felelőssége A közalkalmazott és munkáltató kártérítési felelőssége A munkaügyi viták Felhasznált és ajánlott irodalom...443

23

24 Rövidítések jegyzéke 1992-es Mt évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről AB Alkotmánybíróság ABH Alkotmánybírósági Határozat ADR alternative dispute resolution (alternatív vitarendezési eszközök) Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) ÁPB ágazati párbeszéd bizottságok ÁPB tv évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről ÁRMB Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság ÁSZF általános szerződési feltételek BH bírósági határozat Bjt évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról Btk évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Btv évi LXVI. törvény a Bérgarancia Alapról CEEP The European Centre of Employers and Enterprises providing Public Services (Állami Vállalkozások Európai Központja) COE Council of Europe (Európa Tanács) CSR Corporate Social Responsibility (vállalkozók társadalmi felelőssége) EBH Egyenlő Bánásmód Hatóság Ebktv évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Efo. tv évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról EGT Európai Gazdasági Térség ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete ETUC European Trade Union Confederation (Európai Szakszervezetek Szövetsége) EU Európai Unió EÜT Európai Üzemi Tanács Eütv évi XXI. törvény az Európai Üzemi Tanácsról Flt évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról GEF Gazdasági Érdekegyeztető Fórum GSZT Gazdasági és Szociális Tanács GUF Global Union Federation (szakszervezeti világszövetség) GYED gyermekgondozási díj GYES gyermekgondozási segély GYET gyermeknevelési támogatás

25 Hjt. HR Hszt. Iasz. IFA ILO IMF Infotv. IT Ket. Kjt. KKV KOMT Közvetítői tv. Kttv. Met. MKDSZ MKIR MKK MRP Mt. Mvtv. NAIH NGTT NGTT tv. NMH Nmjtvr. OÉT OMMB Pp. Ptk. SZMSZ SZOT Sztrájk tv. TB évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról humán erőforrás menedzsment évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról International Framework Agreements International Labour Organization (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) International Monetary Fund (Nemzetközi Valutaalap) évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Igazgató Tanács évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról kis- és középvállalkozások Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer Magyar Kormánytisztviselői Kar Munkavállalói Résztulajdonosi Program évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi XCIII. törvény a munkavédelemről Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács évi XCIII. törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról Nemzeti Munkaügyi Hivatal évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról Országos Érdekegyeztető Tanács Országos Munkabér-megállapító Bizottság; később OMB évi III. törvény a polgári perrendtartásról évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szervezeti és működési szabályzat Szakszervezetek Országos Tanácsát évi VII. tv. a sztrájkról társadalombiztosítás

26 TGYÁS UEAPME UNICE Üjt. Vht. WTO terhességi gyermekágyi segély European Association of Craft, Small and Medium-Sized Enterprise Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége (Confederation of European Business) (új neve: BUSINESSEUROPE) évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról World Trade Organization

27

28 I. Bevezetés, elméleti alapok

29

30 I.a. A munkajog fogalma. A munkajog elhatárolása 1. A munkajog fogalma A mindennapokban nagyon sok formában fordul elő munkavégzés. Ez történhet: jog által nem szabályozott keretek között (például családi körben végzett munka, szívességi/baráti alapon történő munkavégzés, játék vagy hobby tevékenység), vagy jogilag szabályozott keretek között (munkajog, polgári jog, közigazgatási jog, büntetés-végrehajtási jog stb.). Természetesen a munkajog tárgyát csak jogilag szabályozott, kifejezetten munkaviszony keretében végzett munkavégzés képezi. Egy másik megközelítésben az ember által más részére végzett munkát rendszertanilag két csoportra oszthatjuk: az egyik, amit önálló munkának nevezünk itt a felek között a szerződéses kapcsolatot az elkészített, rendelkezésre bocsátott dolog, vagy a nyújtott szolgáltatás jelenti [rendszerint a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálya alá tartoznak, például vállalkozás, megbízás]; a másik az, amit ún. önállótlan munkavégzésnek nevezünk itt a felek közötti kapcsolat a közvetlen és alárendelt munkavégzésben nyilvánul meg (munkaviszony). Jogági besorolás: A munkajog az egységes magyar jogrendszer azon ága, mely a független személyek munkaviszonyához tapadó társadalmi kapcsolatokat (munkaviszony) szabályozza. Fontos kihangsúlyozni, hogy a munkajog, mint önálló jogág (vegyes szakjog) nem része a polgári jognak, de nagyon szoros kapcsolat található közöttük. Ez a kapcsolat a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) kapcsán különösen felerősödött. 1 A munkajog fogalma: a jogilag szabályozott munkavégzési viszonyok közül, a munkavállaló, a munkáltató és az érdekképviseletek (szociális partnerek) jogait és kötelezettségeit meghatározó (jogi) normák összessége. A tág értelemben vett munkajogot strukturálisan három nagy részre oszthatjuk: a) egyéni munkajog (individuális munkajog), b) kollektív munkajog, c) munkaügyi igazgatás. 1 A Ptk. az Mt. vonatkozásában szubszidiárius jogszabály, vagyis a jelenlegi Mt. pontosan rögzíti, hogy mely esetekben lehet és kell alkalmazni a Ptk. szabályait és mikor nem (például Mt. 31. ). 31

31 I.a. A munkajog fogalma. A munkajog elhatárolása A munkajog fogalma komplex, gazdasági és szociális viszonyokat egyaránt szabályoz. A modern munkajog kialakulása az ipari forradalom idejére tehető, mely a munkabérleti szerződés (locatio conductio operarum) római jogi alapjain fejlődött ki, majd ezt követően vált az egyéni és kollektív munkakapcsolatok jogává. A magánjogi eredetéből következően annak elveit, értékeit átvéve fejlődött önálló jogággá. Mindennek ellenére főleg az állami beavatkozás és a felek egyenlőtlen pozíciója miatt a szerződéskötési szabadság elve nem érvényesül teljes mértékben és az egész jogág közjogi elemekkel átszőtt. A munkajog kötelmi jellegét vitatni nem lehet, de a munkaviszony tartalmát alkotó jogok és kötelezettségek egy részét legalábbis részben nem a szerződő felek szabad akarata határozza meg. Szladits Károly a következőképpen jellemzi ezt a sajátos viszonyt: (...) a közjogi és magánjogi elemek keveredése relatíve új és viszonylag önálló területeket hoz létre... 2 Mindezek ellenére a magánautonómia részét képező szerződési szabadság munkajogi kifejeződései jól kitapinthatók a munkajogban: mindenki maga dönthet munkája és foglalkoztatása szabad megválasztásáról, a feleknek befolyása van a jogviszony tartalmának kialakítására, a felek szerződési szabadságának nem lehet akadálya a kollektív megállapodás, az Mt. csak garanciális (minimum) feltételeket állapít meg, melytől eltérni korábban csak a munkavállaló javára lehetett (klaudikáló kógencia), viszont az Mt. számos esetben megengedi, hogy a felek szabadon állapodjanak meg. Annak érdekében, hogy definiáljuk, mely jogviszonyok tartoznak a munkajog hatálya alá meg kell határoznunk az önálló és az önállótlan munkavégzés közötti különbséget. Ugyanis az egységes jogirodalmi felfogásnak megfelelően csak az utóbbi tartozik a munkajog hatálya alá. A más részére végzett munka három klasszikus formáját különböztethetjük meg: a munkaszerződés alapján végzett munkát, a vállalkozási szerződés alapján végzett tevékenységet, és a megbízási szerződés alapján történő munkateljesítést. Ezek közül csak az első tartozik az önállótlan munkavégzés kategóriájába, míg a két utóbbi alapvetően önálló munkavégzésnek minősül, annak ellenére, hogy a megbízónak joga van meghatározni a kötelem tárgyát, illetve a vállalkozási szerződésnél annak eredményét. A munkaviszony keretében végzett munkát azért nevezik önállótlan munkavégzésnek, mert a munkavállaló gazdasági függése a munkaviszony teljes tartama alatt fennáll. E vonatkozásban a munkáltató az ura a kötelemnek. Ugyanakkor nem beszélhetünk kifejezett személyi függésről a munkavállalók viszonylatában, hiszen ez ellentmondana a munkaviszony szerződéses alapjának. 2 Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata: második rész. Budapest, Grill Károly Könyvkiadó vállalat, 1933, pp