A NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGARENDSZER VISSZAHATÁSA AZ ANGOL NYELVOKTATÁSRA
|
|
- Teréz Pap
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Nábrádi Nóra A NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGARENDSZER VISSZAHATÁSA AZ ANGOL NYELVOKTATÁSRA Doktori értekezés tervezet Témavezető: Várnainé Dr. habil Kis Ilona 1
2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A TÉMAVÁLASZTÁS AKTUALITÁSA... 4 A KUTATÁS CÉLJA... 5 A KUTATÁS HIPOTÉZISEI... 6 KUTATÁSI MÓDSZEREK... 7 AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE A KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE BEVEZETÉS A NYELVTUDÁS FOGALMA A kommunikatív kompetencia A KOMMUNIKATÍV NYELVI TESZTEK A nyelvi tesztek funkciói és tartalma Normaorientált és kritériumorientált nyelvi tesztek Objektív és szubjektív elbírálású tesztek Közvetlen és közvetett tesztelés Diszkrétpontos és integráló tesztelés A KOMMUNIKATÍV NYELVI TESZTEK MINŐSÉGI MUTATÓI Reliabilitás (megbízhatóság) Validitás (érvényesség) A kommunikatív nyelvi tesztek további minőségi mutatói ÖSSZEGZÉS A VIZSGA TANÍTÁSI TANULÁSI FOLYAMATRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK ELMÉLETI ÁTTEKINTÉSE BEVEZETÉS A VISSZAHATÁS FOGALMA A visszahatás értéke Visszahatás és validitás A VISSZAHATÁS TÉNYEZŐI ÉS FOLYAMATA VISSZAHATÁST VIZSGÁLÓ EMPIRIKUS KUTATÁSOK ÖSSZEGZÉS A MAGYARORSZÁGI NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGARENDSZER BEVEZETÉS A NATO STANAG 6001 SZABVÁNY A MAGYARORSZÁGI NATO STANAG 6001 VIZSGARENDSZER A magyarországi NATO STANAG 6001 vizsgarendszer létrehozása A magyarországi NATO STANAG 6001 vizsgarendszer akkreditálása A magyarországi NATO STANAG 6001 vizsgarendszer szintillesztése A NATO STANAG 6001 VIZSGALEÍRÁSA (SPECIFIKÁCIÓ) A kommunikatív nyelvi kompetencia értelmezése a vizsgaleírásban
3 A kommunikatív nyelvi kompetencia szintjeinek mérése SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER A MAGYARORSZÁGI NATO STANAG 6001 VIZSGAFELADATAI A KOMMUNIKATÍV NYELVI TESZTEK MINŐSÉGI MUTATÓINAK VALÓ MEGFELELÉS ÖSSZEGZÉS EMPIRIKUS KUTATÁS A NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ TANÁROK VIZSGÁVAL KAPCSOLATOS NÉZETEINEK FELMÉRÉSÉRE BEVEZETÉS A KÉRDŐÍV FEJLESZTÉSE A KÉRDŐÍV FELÉPÍTÉSE A KUTATÁS A populáció A lekérdezés A minta általános jellemzői Statisztikai módszerek A KÉRDŐÍV ELEMZÉSE A NATO STANAG 6001 nyelvvizsga megítélése A nyelvoktatás gyakorlata Tanfolyami értékelés ÖSSZEGZÉS A NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGARENDSZER MAKROKÖRNYEZETI TÉNYEZŐKRE GYAKOROLT HATÁSA BEVEZETÉS A KUTATÁS Az interjúalanyok Az interjú kérdései Az interjúk feldolgozása ÖSSZEGZÉS ÖSSZEGZÉS, EREDMÉNYEK, JAVASLATOK A KUTATÓMUNKA ÖSSZEGZÉSE AZ EREDMÉNYEK EGYBEVETÉSE A HIPOTÉZISEKKEL ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK HASZNOSÍTHATÓSÁGA JAVASLATOK TOVÁBBI KUTATÁSOK FOLYTATÁSÁRA ÁBRÁK TÁBLÁZATOK FÜGGELÉK FELHASZNÁLT IRODALOM
4 BEVEZETÉS A TÉMAVÁLASZTÁS AKTUALITÁSA Magyarország NATO tagsága, ezáltal a magyar katonák NATO beosztásokban, valamint a nemzetközi béketámogató műveletekben történő helytállása érdekében használható, életszerű szakmai angol nyelvtudás megszerzése vált szükségessé. Ebből következően kiemelt jelentőségű, hogy a nyelvismeret szintjének mérése és értékelése egységes, a NATO által elfogadott követelmények szerint történjen. A NATO 1976 óta alkalmazza a NATO STANAG et, a szövetség által elfogadott, egységes nyelvi követelményeken alapuló szabványt, amely alapján a tagországok egyénileg fejlesztik ki saját nyelvvizsgarendszerüket. A vizsgarendszerek kidolgozásánál követni kell a szabvány kritérium-leírásait, a készségszintek egységes értékelési skáláját. Ennek azért van különös jelentősége, mert csak az értékelés kritériumainak összehangolásával biztosítható a standardizálás, azaz, hogy a nyelvtudás szintjének megállapítása nemzetközileg valóban egységes legyen. Az egységes nyelvi követelmények meghatározása és megkövetelése nagymértékben hozzájárul a NATO-n belüli interoperabilitás 2 megteremtéséhez. Magyarországon 1997 óta folyik STANAG nyelvvizsgáztatás, akkreditált nyelvvizsgaként 2005 óta működik a vizsgarendszer NATO STANAG 6001 katonai szaknyelvi nyelvvizsga néven. Jelenleg közel ezer magyar katona teljesít külszolgálatot multinacionális környezetben, ahol a sikeres helytállásnak, a szakmai felkészültségen kívül, a megfelelő szintű angol nyelvismeret is elengedhetetlen feltétele. A nyelvtudás fontos kritérium a missziós részvételre történő kiválasztásnál. E feltétel teljesítése sok esetben a megfelelő szintű NATO STANAG 6001 nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzését jelenti. Ebből következően a sikeres vizsga tétje igen nagy lehet. 1 Standardisation Agreement (Szabványosítási Egyezmény), a 6001 számú szabvány a nyelvismeret szintjének minősítésére szolgál. 2 NATO tagok és partnerek közötti együttműködés képessége. 4
5 A nyelvvizsgák különösen a nagy téttel bíró, az egyén számára fontos döntéseket megelőző vizsgák visszahatást gyakorolhatnak a nyelvtanulás folyamatára. Ez a hatás lehet pozitív, azaz a kívánt készségek és képességek kialakulását és fejlődését elősegítő. Negatív visszahatásról beszélünk abban az esetben, ha a vizsgára történő felkészülés nem segíti elő a kívánt nyelvi készségek fejlődését. Az oktatás folyamán számos tényező közvetítheti a vizsga visszahatását. Ilyenek a vizsga jellemzői (célja, módszere, tartalma, a mért készségek), presztízse (tétje, státusza az adott rendszerben), személyi tényezők (a tanárok oktatási háttere, vizsgához fűződő attitűdjei), mikrokörnyezeti tényezők (az adott oktatási intézmény) és makrokörnyezeti tényezők, azaz a társadalmi csoport, amely az adott teszt eredményeit használja. A Magyar Honvédség által megrendelt nyelvtanfolyamok zárásaként adott szintű NATO STANAG 6001 nyelvvizsgát kell tennie a beiskolázott állománynak, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (NKE HHK) tanuló tisztjelölt hallgatók számára a diploma megszerzésének feltétele a STANAG 2 szintű nyelvvizsga-bizonyítvány. A NATO STANAG 6001 vizsgarendszernek a nyelvoktatásra gyakorolt hatásán keresztül fontos szerepe van a NATO kompatibilis nyelvoktatás korszerűsítésében. A NATO STANAG 6001 szabványnak ezt az aspektusát eddig senki nem vizsgálta Magyarországon, és ismereteim szerint nemzetközi szinten sem. A KUTATÁS CÉLJA A NATO STANAG 6001 prediktív szintező nyelvvizsga, ahol a jelöltnek a jövőbeni feladatai ellátásához elengedhetetlen nyelvi rátermettségét kell bizonyítania. A vizsga a visszahatásán keresztül hivatott elősegíteni a szükséges nyelvtudás megszerzését. Ezeket a megállapításokat alapul véve az alábbi célokat határoztam meg: 1. Megvizsgálni a magyarországi NATO STANAG 6001 vizsgarendszer tulajdonságait és feltárni a várható visszahatás jellegét. 5
6 2. Feltérképezni a NATO STANAG 6001 nyelvvizsgára felkészítő tanárok vizsgával kapcsolatos nézeteit és attitűdjeit, valamint véleményüket a vizsga nyelvoktatásra gyakorolt hatásáról. 3. Felmérni, hogy a vizsgarendszer követelményei milyen mértékben tükrözik a célpopuláció valós nyelvhasználati igényeit a külszolgálati tapasztalattal rendelkező katonák szerint. 4. Az eredmények fontos visszajelzésül szolgálnak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Nyelvvizsgaközpont (továbbiakban NKE Nyelvvizsgaközpont) számára a vizsga visszahatásával kapcsolatban, egyben kijelölhetik a vizsgarendszer fejlesztésének irányait. A KUTATÁS HIPOTÉZISEI A magyarországi NATO STANAG 6001 vizsgarendszer visszahatásának kutatásában a fenti kutatási céloknak megfelelően, valamint a szakirodalomban fellelhető más nyelvvizsgákkal kapcsolatos visszahatás kutatások eredményei alapján az alábbi hipotéziseket állítottam fel: 1. A magyarországi NATO STANAG 6001 nyelvvizsgarendszer hatást gyakorol a Magyar Honvédség és az NKE HHK keretein belül folyó angol nyelvoktatásra. 2. Az a tény, hogy a NATO STANAG 6001 kommunikatív, feladatközpontú szaknyelvi vizsga, arra enged következtetni, hogy a vizsga által megkövetelt tartalmak és funkciók nyelvórán történő fejlesztése jótékony hatású a kommunikatív szaknyelvi kompetencia kialakítása szempontjából. 3. Mivel a hallgatók előmenetele szempontjából fontos döntések múlhatnak a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzésén, feltételezhető, hogy a tanárok nagy jelentőséget tulajdonítanak a sikeres szereplésnek. 4. A tanárok vizsgával kapcsolatos nézeteit, attitűdjeit befolyásolják a vizsgával kapcsolatos ismereteik, valamint vizsgáztatói tapasztalataik. 6
7 5. Mivel a magyarországi NATO STANAG 6001 nyelvvizsgarendszert szükségletelemzést követően alakították ki, feltételezhető, hogy a vizsgán tesztelt készségek és a feladatokban szimulált nyelvhasználati helyzetek alapvetően egybeesnek a célpopuláció valós igényeivel. 6. Feltételezem, hogy a NATO STANAG 6001 magas presztízzsel bír a Magyar Honvédségen belül. KUTATÁSI MÓDSZEREK A NATO STANAG 6001 nyelvvizsgarendszer visszahatásának vizsgálatában elméleti és empirikus kutatási módszereket egyaránt alkalmaztam. 1. Összegyűjtöttem és tanulmányoztam a nyelvvizsgáztatással, a szaknyelvi vizsgáztatással és szaknyelvoktatással foglalkozó szakirodalmat, beleértve a hazai katonai szaknyelvoktatással kapcsolatos disszertációkat és cikkeket. 2. Áttekintettem a NATO STANAG 6001 szabvány kritérium-leírásait. 3. Tanulmányoztam a magyarországi NATO STANAG 6001 szaknyelvi vizsgarendszer akkreditációs beadványát, vizsgaleírását, valamint feladatait. 4. Kérdőíves vizsgálatot végeztem a magyarországi NATO STANAG 6001 nyelvvizsgára szervezett formában felkészítő tanárokkal. A vizsgával kapcsolatos nézeteiket, a visszahatás mértékét, valamint a visszahatás és egyéb változók kapcsolatát vizsgáltam. 5. Interjút készítettem tizenkilenc külszolgálati tapasztalattal rendelkező katonával, akiket a célpopuláció nyelvhasználati igényeiről, a NATO STANAG 6001 nyelvvizsgával rendelkező külszolgálatot teljesítő katonák nyelvi felkészültségéről, valamint a nyelvvizsgarendszerrel kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztem. 6. A kérdőíves vizsgálat során szerzett adatokat, válaszokat statisztikai módszerekkel elemeztem, az interjú kérdéseire kapott válaszokat tartalomelemzés módszerével értékeltem. 7
8 7. Az eredmények értékelésénél, szintetizálásánál, következtetéseim levonásánál és az ajánlások megfogalmazásánál többéves katonai szaknyelvoktatási és vizsgáztatói tapasztalatomat is alkalmaztam. AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE Az értekezés öt fejezetből áll. Az első fejezetben ismertetem a kommunikatív nyelvi tesztelés alapfogalmait. Bemutatom a kommunikatív tesztek elméleti megalapozását szolgáló legismertebb kommunikatív kompetencia modelleket, majd áttekintem ezen nyelvi tesztek funkcióit, típusait és minőségi mutatóit. A második fejezet a nyelvvizsgák tanítási-tanulási folyamatra gyakorolt hatásának elméleti áttekintését tárgyalja. Kitérek a visszahatás fogalmának és tényezőinek ismertetésére és bemutatom a jelentősebb visszahatás működését leíró elméleti modelleket. A harmadik fejezet a magyarországi NATO STANAG 6001 vizsgarendszert mutatja be. A fejezet elején ismertetem a nyelvvizsgarendszer alapjául szolgáló, NATO-szerte alkalmazott STANAG 6001 készségszintmérő skálát, a magyarországi NATO STANAG 6001 vizsgarendszer kialakításának és akkreditálásának körülményeit és a Közös Európai Referenciakeret szintjeinek való megfeleltetés folyamatát. A vizsgaleírás alapján bemutatom a vizsgarendszer elméleti alapját képező nyelvtudásmodellt, valamint rámutatok arra, hogy a NATO STANAG 6001 vizsgarendszer mennyiben felel meg a szaknyelvi vizsgák kritériumainak. A tesztfeladatok típusának, az értékelés módjának és a teszt minőségi mutatóinak vizsgálatával feltárom, hogy a nyelvvizsgarendszer hogyan törekszik eleget tenni a kommunikatív nyelvi tesztekkel szemben támasztott követelményeknek. A negyedik fejezet a magyarországi NATO STANAG 6001 nyelvvizsgára felkészítő tanárokkal folytatott kérdőíves kutatásom eredményeit ismerteti. A kérdőíves kutatás célja felmérni azt, hogy milyen nézetekkel és attitűdökkel rendelkeznek a tanárok a vizsgával kapcsolatban, mennyire érzik annak hatását a mindennapi munkájukra. A kérdőívek statisztikai elemzését 66 válasz alapján végeztem el. 8
9 Az ötödik fejezet a NATO STANAG 6001 célpopulációjával készített interjúk kvalitatív elemzését tartalmazza. Tizenkilenc külszolgálati tapasztalattal rendelkező tiszttel készítettem célzott interjút annak érdekében, hogy megismerjem a nyelvvizsgarendszerről alkotott nézeteiket. Arra a kérdésre kerestem választ, hogy mennyire tartják érvényesnek a vizsgát abban a tekintetben, hogy a számukra szükséges nyelvtudást kéri számon, azaz képes-e a vizsga visszahatásával elősegíteni a valós nyelvhasználati helyzetekre való felkészülést. Az értekezés a kutatási eredmények összefoglalásával és további kutatási irányok kijelölésével zárul. 9
10 1. A KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE BEVEZETÉS A fejezet szakirodalmi szintézis, mely áttekinti a kommunikatív nyelvi tesztelés alapfogalmait, módszereit, típusait, funkcióit. Először a kommunikatív tesztek elméleti alapját képező kommunikatív kompetencia modelleket mutatom be, mivel ezek határozzák meg alapvetően a tesztelés eszközeit és módszereit. Ezután a kommunikatív tesztek funkcióinak és típusainak áttekintésére térek rá, végül a nyelvi tesztek minőségi mutatóinak ismertetésével zárul a fejezet A NYELVTUDÁS FOGALMA A nyelvvizsgák az egyén nyelvtudásának szintjét kívánják mérni. Ahhoz, hogy a nyelvtudás mérhető és a mérés érvényes legyen, pontosan meg kell határozni a nyelvtudás fogalmát. A nyelvtudás fogalma koronként mást és mást jelentett. Ezt mutatják az idegen nyelvtanítás történetében bekövetkezett különböző korszakváltások. Az egyes korszakokban uralkodó módszerek a nyelvtudás és nyelvelsajátítás lényegéről alkotott felfogást tükrözik. A XIX. század elején megjelenő nyelvtan-fordító módszer középpontjában a nyelvtan deduktív úton történő elsajátíttatása és a fordítás állt. A nyelvtudás a nyelvről való tudást jelentette, az idegen nyelv gyakorlati használata háttérbe szorult. A XIX. század végén hódító direkt módszer alapját a behaviourizmus pszichológiai irányzata képviselte. A nyelv tanulását szokások begyakorlásának folyamataként értelmezték, a módszer a kreativitást nem vette figyelembe. Ezzel szemben a kognitív módszer lényege a hibákból való tanulás. Az irányzat szerint a nyelvtanulók kognitív képességeiket felhasználva kreatív módon hipotéziseket gyártanak az idegen nyelv szerkezetéről. Ezeket kipróbálják, majd, amennyiben szükséges, módosítják. Ez alkotja a nyelvtanulás folyamatát, melynek során egyre több és pontosabb szabályt 10
11 sajátítanak el. A kommunikatív szemléletű nyelvtanítás napjaink irányzata, melynek célja a kommunikatív kompetencia megszerzése. A kommunikatív kompetencia a nyelvi normák, szabályok ismeretén túl magában foglalja azt a tudást, amelynek birtokában a beszélő a helyzetnek megfelelően képes használni az adott kódokat A kommunikatív kompetencia Nyelvtudás fogalmán ma elsősorban a kommunikatív kompetencia bizonyos fokú meglétét értjük. A fogalom Hymes (1972) nevéhez fűződik, aki szerint a nyelvi tudáson kívül a kommunikatív kompetenciába beletartozik a szociolingvisztikai tudás is, amely azt jelenti, hogy a nyelvhasználó ismeri a nyelv kontextusban történő használatának szabályait. Canale és Swain (1980, 1983) kommunikatív kompetencia modellje a legismertebb és leggyakrabban idézett. A modell négy tényezőt tartalmaz: nyelvi kompetencia (linguistic competence), szociolingvisztikai kompetencia (sociolinguistic competence), beszéd és szövegalkotói kompetencia (discourse competence), valamint stratégiai kompetencia (strategic competence). A nyelvi kompetencia a nyelvileg helyes és pontos mondatok létrehozásának képessége. A szociolingvisztikai kompetencia az anyanyelvűek számára is elfogadható, jól megformált mondatok létrehozásának képessége. A nyelvhasználó képes a nyelvet az adott társadalmi helyzetben, a megfelelő konvenciók szerint használni, figyelembe véve a körülményeket (például a résztvevők státuszát, az üzenet műfaját, az interakció típusát stb.). Ilyen módon mind az elfogadhatóság követelményeinek, mind a társadalmi elvárásoknak eleget tesz. A beszéd és szövegalkotói kompetencia azt jelenti, hogy a nyelvhasználó képes mondanivalóját hosszabb nyelvi megnyilvánulásokban előadni, vagyis meg tud felelni a szövegkohézió és koherencia kritériumainak. A szövegkohézió eszközei arra szolgálnak, hogy egy hosszabb nyelvi szakaszban 3 KLEIN Ágnes (2011): A nyelvelsajátítástól a nyelvtanulásig: Anyanyelvelsajátítás kétnyelvűség idegennyelv-tanulás. (letöltés: augusztus 4.) 11
12 is egyértelmű legyen, hogy a cselekvések mikor kire vonatkoznak. A koherencia az egész szöveg értelmességét jelöli. A stratégiai kompetencia lehetővé teszi a nyelvhasználó számára, hogy a kommunikatív kompetencia fenti összetevőiben jelentkező hiányosságait kompenzálja (például lexikai hiányosság esetén egy szó körülírása). 4 Bachman (1990) elgondolása szerint a kommunikatív nyelvi képesség (communicative language ability) három komponensből áll: nyelvi kompetencia, stratégiai kompetencia és pszicho-fiziológiai mechanizmusok. A nyelvi kompetencia szervezési és pragmatikai kompetenciákból tevődik össze. A szervezési kompetencia nyelvtani és szövegalkotói aspektusból, a pragmatikai kompetencia illokúciós (beszédfunkciókat kifejezni képes) és szociolingvisztikai kompetenciából áll. A stratégiai kompetencia a beszédfunkciók értékelését, tervezését és megvalósítását foglalja magában. A pszicho-fiziológiai mechanizmusok a produktív és receptív készségeket (beszédkészség, íráskészség, hallott szöveg értése, olvasott szöveg értése) jelentik. Bárdos (2002) a következő táblázatban állítja egymás mellé a fent idézett két kommunikatív kompetencia modellt: 4 idézi BÁRDOS Jenő (2002): Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest o. 12
13 KOMMUNIKATÍV NYELVI KÉSZSÉGEK BACHMAN I. Nyelvi kompetencia 1. Szervezési/elrendezési kompetencia: A) nyelvtani B) szövegalkotói 2. Pragmatikai kompetencia: A) illokúciós B) szociolingvisztikai II. Stratégiai kompetencia 1. (A beszédprodukciók) kiértékelése 2. tervezése 3. megvalósítása III. Pszichofiziológiai mechanizmusok 1. Produktív: A) szóbeli B) vizuális 2. Receptív: A) hallási B) vizuális CANALE & SWAIN nyelvi szövegalkotói szociolingvisztikai stratégiai beszéd írás hallásértés olvasás 1. táblázat: Bachman és Canale & Swain kommunikatív kompetencia modelljének összehasonlítása (Forrás: Bárdos o.) A nyelvhasználó kommunikatív nyelvi kompetenciái a nyelvhasználat során aktivizálódnak. Ez azt jelenti, hogy a kommunikatív nyelvi kompetenciák közvetlenül nem mérhetők, a nyelvhasználat során következtethetünk meglétükre vagy hiányukra, azaz a konstruktum 5 fejlettségének szintjére. 5 A konstruktum a nyelvi tesztek által mérendő tudást, képességet, készséget jelenti. A konstruktum maga a tesztelendő nyelvtudás. 13
14 1.2. A KOMMUNIKATÍV NYELVI TESZTEK 6 A kommunikatív tesztelés célja a jelölt kommunikatív kompetenciáinak mérése és értékelése. A mérés és értékelés kifejezések különböző fogalmakat takarnak. A mérés az értékelés előfeltétele, melynek eredménye egy adatgyűjtést követő számszerűség. A mérés eredménye szolgáltat adatokat az értékeléshez, amely döntéshozatalt, minőségi megítélést jelent. 7 A mérés eszközei a nyelvi tesztek, melyek kontrollált feltételek mellett bizonyos cselekvési és viselkedési módokra ösztönzik az egyéneket, és amelyekből következtetéseket lehet levonni az egyén közvetlenül nem megfigyelhető tulajdonságairól (tudásáról, képességeiről, készségeiről). A nyelvi tesztek alkalmazásának célja a konstruktum mozgósítása. 8 Ezáltal, a teszten elért eredmények alapján különböző döntéseket hozunk, vagyis értékeljük a jelöltet. A nyelvi teszteket többféle szempont alapján lehet osztályozni. Bachman (1990) az alábbi szempontokat javasolja: a teszt funkciója (vagy célja) szerint (például besorolási, felvételi, teljesítményteszt) tartalom szerint (például tananyag által meghatározott teljesítményteszt vagy elméleti konstrukcióhoz igazodó készségszintet vizsgáló teszt) vonatkoztatási rendszer szerint (normaorientált vagy kritériumorientált tesztek) értékelés típusa szerint (objektív vagy szubjektív tesztek) teszttechnikák és tesztmódszerek szerint 9 (például közvetett vagy közvetlen, diszkrétpontos vagy integráló tesztek). A továbbiakban a nyelvi tesztek funkció és tartalom szerinti osztályozása következik, majd áttérek a norma- és kritériumorientált, az objektív és szubjektív értékelésű, a közvetlen és közvetett tesztelés, és végül a diszkrétpontos és integráló teszttípusok bemutatására. 6 A nyelvi teszt kifejezést, szélesebb értelemben véve, a nyelvvizsga szinonimájaként használom, az idegen nyelvi tudásszint mérését és értékelését értem alatta. 7 BÁRDOS Jenő (2002): Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 35. o. 8 VÍGH Tibor (2010): Az idegen nyelvi érettségi működése és hatása a tanulói teljesítmények és a tanári nézetek tükrében. Doktori (PhD) értekezés. Szegedi Tudományegyetem. 8. o. 9 idézi BÁRDOS Jenő (2002): Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest o. 14
15 A nyelvi tesztek funkciói és tartalma A kommunikatív nyelvi tesztek kialakításánál elsősorban a teszt célja (funkciója) határozza meg, hogy mely tartalmak és készségek kerüljenek mérésre. Vannak tesztek, amelyek a jelölt jövőbeli beválásával kapcsolatosan vonnak le következtetéseket az elért eredményből, és vannak olyanok, amelyek a korábbi nyelvtanulás eredményességét vizsgálják és értékelik. A fenti szempont alapján az alábbi teszttípusokat különbözteti meg a szakirodalom: A jövőbeli beválásra vonatkozó tesztek (prognosztikus tesztek) - A nyelvtanulási képességek tesztjei (language aptitude tests) olyan prognosztikus tesztek, amelyek azt vizsgálják, hogy a jelölt milyen mértékben alkalmas idegen nyelv elsajátítására. - A besorolási tesztek (placement tests) a csoporttervezés eszközei, változatos, általában objektív teszttechnikák jellemzik. Fontos szempont a diszkriminativitás, olyan tesztfeladatok alkalmazása, amelyek minél jobban differenciálnak a jelöltek között. - A szelekciós tesztek (selection tests, gatekeeping tests) célja a jelöltek közül a legjobbak kiválasztása. Ennél a teszttípusnál is fontos a jól differenciáló tesztfeladatok alkalmazása. Egy besorolási teszt is lehet szelekciós teszt abban az esetben, ha például nem minden jelentkezőt vesznek fel egy kurzusra. - A készségszintet vizsgáló vagy szintező tesztek (proficiency tests) a korábbi nyelvtanulási élményektől függetlenül mérik a jelölt nyelvi képességeit, céljuk az elért tudásszint mérése. A követelményeket a konstruktum határozza meg. A szintező típusú teszteknek két fajtája létezik: az általános, valamint a szakmai célú nyelvhasználatot mérő tesztek. A szintező nyelvvizsgák rokonságot mutatnak a szelekciós tesztekkel abban az értelemben, hogy adott értékpont alatt teljesítő jelöltek megbuknak. Amennyiben a vizsga tétje magas, a szintező tesztek erőteljes visszahatást gyakorolhatnak a tanítás-tanulás folyamatára. 15
16 A tantervi követelményekre vonatkozó nyelvi tesztek (diagnosztikus tesztek) - A haladási tesztek (progress tests) a prognosztikus tesztekkel ellentétben olyan diagnosztikus tesztek, amelyeknek fő szerepe a hiányosságok feltárása. Céljuk annak felmérése, hogy az elvégzendő tananyagot milyen mértékben sikerült elsajátítani. Fő szerepe a visszacsatolás, a teszten elért eredmény általában nem jár súlyos következményekkel. - A teljesítménytesztek (achievement tests) olyan diagnosztikus célú tudásszintmérő eszközök, amelyek átfogóan vizsgálják, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el az adott tananyagot. A teljesítménytesztek a tanítási-tanulási folyamat eredményességét vizsgálják Normaorientált és kritériumorientált nyelvi tesztek A norma- és kritériumorientált tesztek (norm-referenced and criterionreferenced tests) elsősorban a teszteredmények értelmezésének módjában különböznek egymástól. A normaorientált tesztek a jelölt eredményét a többi jelölt eredményéhez képest értelmezik. Mivel a normaorientált tesztek célja az, hogy a jelöltek nyelvtudását a viszonyítási csoporthoz képest értékeljék, fontos szempont a diszkriminativitás, azaz az erős és a gyenge jelöltek közötti különbségtétel. Normaorientált teszt például egy felvételi vizsga, ahol adott számú jelentkező kerülhet be, tehát adott jelölt sikeressége függ a többi jelölt teszten elért teljesítményétől. A kritériumorientált tesztelés esetében az elérendő célok szintekre bomlanak. Minden szintnek részletes leírása (descriptor) van, amelynek alapján a jelölt teljesítménye (függetlenül a többi jelölt teljesítményétől) valamelyikbe besorolható. Az adott szint leírása alapján kaphatunk képet arról, hogy a jelölt mit tud kezdeni a nyelvvel, milyen képességekkel rendelkezik adott külső kritériumhoz képest. A modern általános vagy szaknyelvi szintező tesztek általában a kritériumorientált tesztek csoportjába tartoznak. A NATO STANAG 6001 szaknyelvi vizsga is ebbe a csoportba sorolható. A kritériumorientált tesztek kritériumskálákkal rendelkeznek, amelyek útmutatásul szolgálnak a vizsgára készülők (és a felkészítő tanárok) számára. 16
17 A vizsga előre meghatározott követelményei tehát markánsan befolyásolhatják a tanítási-tanulási folyamatot Objektív és szubjektív elbírálású tesztek Az objektív és szubjektív elbírálású tesztek (objective and subjective tests) közötti különbség a pontozás módjában rejlik. Az olyan tesztek, amelyek értékelésénél a vizsgáztató vagy javító értékítéletére van szükség szubjektív tesztek. Az objektív tesztek ezzel szemben olyan feladatokból állnak, ahol csak egyetlen helyes megoldás lehetséges, így nincs szükség értékítéletre. Objektív teszttechnika például a feleletválasztós teszt, az igaz/hamis választás vagy a párosítási feladatok. Szubjektív teszttechnika az irányított interjú, a képleírás, a szerepjátszás, a tömörítés vagy az esszéírás. A szubjektív értékelésű feladatoknál a szubjektivitás a vizsgáztatók megfelelő képzésével, és kritériumorientált vizsgák esetében a kritériumok pontos megfogalmazásával csökkenthető. A magyarországi NATO STANAG 6001 vizsga mindkét teszttechnikát alkalmazza Közvetlen és közvetett tesztelés A közvetlen/közvetett megkülönböztetés a teszt felépítésére vonatkozik. A nyelvi tesztelésben közvetlen mérésnek (direct testing) tekinthető a produktív készségek produkció általi mérése, vagyis a beszédkészség beszéltetéssel, az íráskészség íratással történő tesztelése. A NATO STANAG 6001 vizsgán a beszédkészség és az íráskészség mérése közvetlenül történik. Közvetett mérésről (indirect testing) beszélünk abban az esetben, amikor egy készség mögött meghúzódó alkészségeket, a képességek alkotóelemeit vizsgálja a teszt. Ide taroznak a szókincstesztek vagy a nyelvtani ismereteket mérő tesztek. A receptív készségek mérése közvetett módon történik, ezek a készségek ugyanis közvetlenül nem figyelhetők meg, hiszen a megértés folyamata az agyban zajlik, az értettség mértékére csak közvetett módon következtethetünk a vizsgafeladatokon keresztül. 17
18 Diszkrétpontos és integráló tesztelés A közvetlen és közvetett tesztelés kategóriájától nem független a diszkrétpontos és integráló (discrete point and integrative testing) megkülönböztetés. A diszkrétpontos tesztelés esetében egy item 10 a nyelv egyetlen elemének ismeretét méri, például egy igeidő vagy egy vonzat ismeretét. Az integráló tesztelés esetében, ezzel szemben, a nyelv több elemének kombinálására van szükség a feladat megoldásához. A diszkrétpontos tesztek mindig közvetettnek tekintendők, az integráló tesztek többnyire közvetlenek. A NATO STANAG 6001 vizsga az integráló tesztelés módszereit alkalmazza A KOMMUNIKATÍV NYELVI TESZTEK MINŐSÉGI MUTATÓI Egy teszt létrehozásánál és működtetésénél a legfontosabb szempont, hogy céljának megfelelő, hasznos, azaz használható legyen. Bachman és Palmer (1996) a használhatóság (usefulness) kifejezést használják, amely gyűjtőfogalom és egy teszt legfontosabb minőségi mutatóit öleli fel. A szerzőpáros a tesztek hat tulajdonságát sorolja a használhatóság kategóriájába: megbízhatóság (reliability), szerkezeti érvényesség (construct validity), autentikusság (eredeti forráson alapuló, életszerű) (authenticity), interaktivitás (érvelés, meggyőzés, érdeklődés, kíváncsiság felkeltése) (interactivity), teszthatás (impact) és gazdaságosság (practicality). A használhatóság mindig az adott tesztre vonatkozóan, a teszt célját, a vizsgázók célpopulációját és a nyelvhasználat tartományát (kontextusát) figyelembe véve állapítható meg és értékelhető. 11 A klasszikus tesztelmélet szerint a jó teszt legfontosabb kritériumai a validitás (érvényesség) és a reliabilitás (megbízhatóság). A validitás azt jelenti, hogy a teszt valóban azt méri, aminek mérésére hivatott. Érvényes például az a beszédértést mérő 10 A legkisebb önállóan értékelhető feladatelem, tesztlépés. 11 BACHMAN, L., PALMER, A. (1996): Language Testing in Practice. Oxford University Press. 18. o. 18
19 teszt, amely a hallott szöveg megértését méri és nem az olvasási készséget teszteli bonyolultan feltett kérdéseken keresztül. A reliabilitás a vizsga megbízhatóságát mutatja, vagyis azt, hogy az értékelés valóban következetes-e. Abban az esetben következetes az értékelés, ha egy másik alkalommal ugyanolyan feltételek között ugyanazt a tesztet megoldva, ugyanazt az eredményt érné el a vizsgázó. Ha a tesztnek nem megfelelő a megbízhatósága, akkor érvényes sem lehet, ugyanis, ha nem megbízható a mérés, nem tudhatjuk pontosan, hogy mit mutat a mérőszám, azaz a teszteredmény. Ha egy teszt megbízhatósága megfelelő (pl. mindig ugyanazt az eredményt éri el a vizsgázó), abból még nem feltétlenül következik, hogy érvényes is. Hughes példájával élve, ha egy íráskészség vizsga ötszáz szó lefordíttatásából áll, az a mérés ugyan lehet megbízható, de az íráskészség mérésének érvényes módja aligha Reliabilitás (megbízhatóság) Egy teszt megbízhatósága annál magasabb, minél jobban reprodukálhatóak az eredmények, vagyis minél pontosabb a mérés. Adott teszteredményben mindig együtt van jelen a jelölt tényleges pontszáma és a mérési hiba. A megbízhatóság különböző statisztikai módszerekkel számszerűsíthető, így állapítható meg a mérési hiba. Ideális esetben amelyet lehetetlen elérni a reliabilitási együttható egy egész. Diszkrétpontos tesztek (például nyelvtani-, írott szövegértési-, szókincstesztek) esetében magasabb reliabilitás mutatót lehet elérni (0,90-0,99 között), beszédértési teszteknél ennél egy tizeddel gyengébbet, és további egy tizeddel gyengébbet a beszédkészség vizsgáknál. 13 A mérési hibának sokféle oka lehet, amelyek egy része a vizsga megfelelő lebonyolításával kiküszöbölhető. Lényeges, hogy a feladatok utasítása egyértelmű legyen, elegendő idő álljon a vizsgázók rendelkezésére, és a jelöltek rendelkezzenek elég információval a várható feladattípusokkal kapcsolatban. A megbízhatóság függ a teszt hosszától is. Minél hosszabb a teszt, annál megbízhatóbb. Nagyon fontos az is, hogy a vizsgáztatók és értékelők megfelelően képzettek és értékítéleteikben 12 HUGHES, A. (2003): Testing for Language Teachers. 2. kiadás, Cambridge University Press. 50. o. 13 BÁRDOS Jenő (2002): Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 38. o. 19
20 egységesek legyenek. A szubjektív elbírálású teszttechnikák esetén a vizsgáztatók és javítók következetességén múlik a vizsga megbízhatósága. Ennek biztosítása érdekében szokták vizsgálni két vagy több pontozó eredményeinek egyezését (vizsgáztatók közötti megbízhatóság, inter-rater reliability), valamint egy pontozó ugyanarra a feladatra két különböző alkalommal adott pontszámát (vizsgáztató következetessége, intra-rater reliability). A megbízhatóság kiszámítására többféle statisztikai módszer létezik. Ilyenek az ismétlés (test-retest), a párhuzamos tesztelés (parallel forms) és a felező módszer (split-half method) Validitás (érvényesség) Az érvényesség a teszt legfontosabb minőségi mutatója, alkalmasságának alapvető kritériuma. Az érvényesség megállapításához pontosan meg kell határozni, hogy mire készült az adott teszt, mi a célja. Csak ennek tudatában jelenthető ki, hogy a teszt valóban azt méri, aminek mérésére használjuk. A validitásnak több típusa létezik, melyek közül a szerkezeti érvényesség (construct validity) a legfontosabb, legátfogóbb fogalom. Szerkezeti érvényesség (construct validity) A konstruktum a teszt által mérendő pszichikus struktúra, vagyis a közvetlenül nem megfigyelhető és mérhető tudás, képességek, készségek. A szerkezeti érvényesség azt mutatja, hogy az adott nyelvi teszt eredményei igazolják a vizsgált nyelvi jelenségek mögé képzelt konstruktum meglétének mértékét, azaz a teszt megfelel az alapjául szolgáló elméleti koncepciónak. Ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy egy teszt a kommunikatív kompetenciát méri, meg kell határozni a kommunikatív kompetencia fogalmát, és rá kell mutatni a teszt és a kommunikatív kompetencia közötti összefüggésekre. 14 A szerkezeti érvényességet átfogó 14 Kontra, E. H. Kormos, J. (2007): An Introduction to Language Testing for Teachers of English. Okker Kiadó, Budapest. 26. o. 20
21 fogalomként használják a kutatók, meglététét a tartalmi és kritériumfüggő validitás vizsgálatával igazolják. 15 Tartalmi érvényesség (content validity) A tesztek összeállításakor válogatni kell a mérendő nyelvi jelenségek között, ugyanis nincs olyan hosszú teszt, amely a konstruktum összes elemét vizsgálhatná. Egy teszt abban az esetben rendelkezik tartalmi érvényességgel, amennyiben reprezentatív mintát vesz azokból a releváns nyelvi készségekből, struktúrákból, amelyek mérésére hivatott. Az, hogy mi számít releváns struktúrának, készségnek, a teszt céljától függ, és ezt a tesztfejlesztők a tesztfejlesztés korai szakaszában pontosan meghatározzák. 16 Minél magasabb egy teszt tartalmi érvényessége, annál magasabb a szerkezeti érvényessége is, vagyis annál inkább azt méri, aminek a mérésére hivatott. Ha egy teszt túlságosan szűk körűen válogat a vizsgálandó elemekből, vagyis konstruktuma alul-reprezentált, negatív visszahatást gyakorolhat a tanítás-tanulás folyamatára, hiszen amit nem mér egy teszt, azt a felkészülés során sem tanítják. 17 Kritériumfüggő érvényesség (criterion-related validity) A szerkezeti érvényesség bizonyításának másik módja a statisztikai módszerekkel igazolható külső- vagy kritériumfüggő érvényesség vizsgálata. A kritériumfüggő érvényességet külső, az adott teszttől független mérce segítségével igazolják. Két fajtája ismert, a megegyező/egyidejű érvényesség (concurrent validity), valamint a jósló/előrejelző érvényesség (predictive validity). A megegyező érvényesség úgy állapítható meg, hogy a jelöltnek adott teszten elért eredményét összehasonlítják egy közeli időpontban végzett már elismert mérce szerinti eredményével (például egy már standardizált, elfogadott teszten nyújtott teljesítményével). Az összehasonlítás eredményét a korrelációs együttható fejezi ki, melynek értéke -1,0-től +1,0-ig terjedhet. A valóságban a korrelációs együttható +0,5 és +0,7 között mozog. 15 HUGHES, A. (2003): Testing for Language Teachers. 2. kiadás, Cambridge University Press. 26. o. 16 HUGHES, A. (2003): Testing for Language Teachers. 2. kiadás, Cambridge University Press. 26. o. 17 HUGHES, A. (2003): Testing for Language Teachers. 2. kiadás, Cambridge University Press. 27. o. 21
22 Az előrejelző érvényesség arra utal, hogy egy teszt milyen mértékben képes megjósolni a jelölt jövőbeli teljesítményét. Az előrejelző érvényesség vizsgálatánál a jelöltnek egy adott teszten elért eredményét hasonlítják össze egy későbbi teszten elért eredményével. Tipikus példája ennek a felvételi tesztek és a későbbi eredmények egybevetése, amely segítségével bizonyítható a felvételi vizsga előrejelző képességének érvényessége. 18 Triviális vagy látszatvaliditás (face validity) A fogalom a teszt felhasználók (vizsgázók, tanárok, döntéshozók, beiskolázók) általi elfogadottságára utal. Egy teszt látszatvaliditása abban az esetben magas, ha az megfelelőnek tűnik a felhasználók számára, mert azt méri, aminek mérésére hivatott. A látszatvaliditás nem tudományos kategória, mégis fontos, mert, ha egy teszt nem tűnik megfelelőnek a felhasználók számára, nem fogadják el és nem veszik komolyan. A látszatvaliditással rendelkező teszt esetében viszont feltételezhető, hogy a jelöltek a lehető legjobb teljesítményt igyekeznek nyújtani rajta A kommunikatív nyelvi tesztek további minőségi mutatói A megbízhatóság és a szerkezeti érvényesség mellett, a nyelvi tesztelés elméletével foglalkozó szakemberek további minőségi mutatókra hívják fel a figyelmet, amelyekkel a jó tesztnek rendelkeznie kell. Bachman és Palmer (1996) rendszerében az autentikusság, az interaktivitás, a teszthatás és a gazdaságosság kritériumai egészítik ki a klasszikus minőségi mutatókat. Az autentikusság, az interaktivitás és a teszthatás szoros kapcsolatot mutat a teszt érvényességével. Autentikusság (authenticity) Abban az esetben autentikus a vizsgafeladat, amennyiben a feladat jellemzői megfeleltethetők a valós célnyelvhasználat jellemzőinek. Vagyis a tesztfeladat autentikussága révén kapcsolódik a célnyelvi tartományhoz: a tesztfeladat megoldása 18 BÁRDOS Jenő (2002): Az idegen nyelvi mérés és értékelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 45. o., HUGHES, A. (2003): Testing for Language Teachers. 2. kiadás, Cambridge University Press o. 22
23 során alkalmazott idegen nyelvhasználatnak meg kell egyeznie azzal, ahogyan célnyelvi szituációban alkalmazná a jelölt a nyelvet. Az autentikusság a célnyelvhasználat jellemzőivel való megfeleltethetőség révén rokonítható a tartalmi érvényességgel. Az autentikusság fogalma vonatkozhat a vizsgafeladatként használt szövegekre, 19 valamint magára a szituációra, amelyben a jelöltnek életszerű feladatot kell végrehajtania. A tesztfeladatok autentikussága tartalomelemzéssel vizsgálható. Interaktivitás (interactivity) Az interaktivitás azt mutatja, hogy a jelöltek a tesztfeladatok megoldásánál milyen mértékben vonják be nyelvi képességeiket (nyelvtudásukat és stratégiai kompetenciájukat), az adott témával kapcsolatos háttértudásukat, valamint érzelmi reakcióikat. A kommunikatív tesztek szerkezeti validitása abban az esetben magasabb, ha a jelölt relatíve nagyobb mértékben vonja be nyelvi képességeit és kevésbé az adott témával kapcsolatos háttérismereteit. 20 Egy teszt interaktivitását tartalomelemzéssel, a jelöltek viselkedésének megfigyelésével és a teszteredmények elemzésével vizsgálhatjuk. 21 Teszthatás (impact) A teszteknek, különösen a nagy téttel bíró, fontos döntéseket megelőző vizsgáknak következményei vannak. Bachman és Palmer (1996) ezt teszthatásnak nevezi, amelynek két szintjét különbözteti meg. A mikroszintű teszthatás (washback) a tanítás-tanulás folyamatában résztvevő egyénekre gyakorolt hatást jelenti, a makroszintű hatás az oktatási rendszerre és a társadalom egészére vonatkozik. Már maga a tény, hogy valamely készséget tesztelünk, bizonyos értékeket és célokat tartalmaz. A tesztek virtuálisan az oktatás rendszerének és a társadalom egészének 19 Az autentikus szövegek a célnyelven valóban előforduló, nem nyelvtanulók számára írt szövegek. 20 BACHMAN, L., PALMER, A. (1996): Language Testing in Practice. Oxford University Press. 29. o. 21 VÍGH Tibor (2010): Az idegen nyelvi érettségi működése és hatása a tanulói teljesítmények és a tanári nézetek tükrében. Doktori (PhD) értekezés. Szegedi Tudományegyetem. 20. o. 23
24 igényeit szolgálják. A teszteredmények alapján hozott döntéseknek komoly következményei lehetnek az egyénre és a társadalomra nézve. 22 Mivel a nagy téttel bíró vizsgák erőteljes hatást gyakorolnak a tanítás-tanulás folyamatára és résztvevőire, a nyelvtudás minősége szempontjából fontos, hogy ez a hatás pozitív, a konstruktum által meghatározott készségek fejlődését elősegítő legyen. Gazdaságosság (practicality) A gazdaságosság a tesztfejlesztéshez és a vizsgaalkalmak lebonyolításához rendelkezésre álló és szükséges források viszonyát jelenti. A gazdaságosságot a kettő hányadosa fejezi ki: ha ez a szám egynél nagyobb, a teszt hatékony és gazdaságos. A gazdaságosság mindig csak specifikus helyzetekre nézve értelmezhető, az adott teszt tulajdonságait és kontextusát figyelembe véve. Morrow (1979) 23 szintén a kommunikatív tesztek alapvető jellemzőjeként határozza meg az interaktivitást és az autentikusságot. Morrow (1991), 24 a kommunikatív tesztek fejlesztésének tárgyalásánál öt olyan tulajdonságot sorol fel, amellyel a jó tesztnek rendelkeznie kell: A készségeket külön-külön, egymástól független modulokban mérje; A teljesítményt tesztelje, azaz, hogy a jelölt mit tud kezdeni a nyelvvel; Feladatalapú legyen, vagyis az idegen nyelven történő kommunikáció során valamilyen feladatot kelljen végrehajtani a megértésen vagy a nyelvi produkción keresztül; Kritériumorientált legyen, vagyis a kommunikatív teszteknek arra kell választ adniuk, hogy a jelölt milyen mértékben tud a nyelvvel jelentést kommunikálni; 22 BACHMAN, L., PALMER, A. (1996): Language Testing in Practice. Oxford University Press. 30. o. 23 MORROW, K. (1979): Communicative Language Testing: Revolution or Evolution? In: Brumfit, C.J. és Johnson, K.: (szerk.) The Communicative Approach to Language Teaching. Oxford University Press o. idézi: BAILEY, K. M. (1996): Working for Washback: a review of the washback concept in language testing. In: Language Testing. 13. évf. 3.sz o. 24 MORROW, K. (1991): Evaluating Communicative Tests. In: Anvian, S. (szerk.), Current Development in Language Testing. Anthology Series 25, Singapore o. idézi: BAILEY, K. M. (1996): Working for Washback: a review of the washback concept in language testing. In: Language Testing, 13. évf. 3.sz o. 24
25 Jó osztálytermi gyakorlatra ösztönözzön, vagyis pozitív hatást gyakoroljon a tanítás-tanulás folyamatára. Megállapítható, hogy a kommunikatív nyelvi tesztekkel szemben támasztott követelmények, a klasszikus jóságmutatókon kívül az autentikusság, interaktivitás, a pozitív visszahatás, a kritériumorientáltság és a teljesítmény értékelése. ÖSSZEGZÉS Ahhoz, hogy a nyelvtudás mérhető legyen, pontosan meg kell határozni, hogy mit is jelent a nyelvtudás. Napjainkban a nyelvtudás fogalmán a kommunikatív kompetencia bizonyos szintű meglétét értjük. Canale és Swain kommunikatív kompetencia modellje a legismertebb, amely szerint a kommunikatív kompetencia négy tényezőt tartalmaz: nyelvi kompetencia, szociolingvisztikai kompetencia, beszéd és szövegalkotói kompetencia, valamint stratégiai kompetencia. A nyelvhasználó kommunikatív kompetenciái a nyelvhasználat során aktivizálódnak. A kommunikatív tesztelés célja a jelölt kommunikatív kompetenciáinak mérése és értékelése. A kommunikatív kompetencia összetevőinek fejlettségére, azaz a mérendő konstruktumra a nyelvhasználat vizsgálata során következtethetünk. A mérés eszközei a nyelvi tesztek, amelyek kontrollált feltételek mellett olyan cselekvési módokra ösztönzik a jelölteket, amelyekből következtetéseket vonhatunk le az egyén tudását, képességeit, készségeit illetően. A nyelvi teszteket többféle szempont szerint lehet osztályozni: a teszt célja (funkciója), tartalma, vonatkoztatási rendszere, az értékelés típusa vagy az alkalmazott teszttechnikák alapján. Funkciójuk szerint prognosztikusnak nevezzük az olyan teszteket, amelyek a jelölt jövőbeli beválását vizsgálják, míg a diagnosztikus tesztek a jelölt teljesítményét a tantervi követelményekhez képest értékelik. A prognosztikus tesztek csoportjába a nyelvtanulási képességek tesztjei, a besorolási tesztek, a szelekciós tesztek és a szintező tesztek tartoznak. A diagnosztikus tesztek közé a haladási és a teljesítménytesztek sorolhatók. A teszt tartalmát tekintve 25
26 megkülönböztetünk konstruktum által meghatározott, valamint adott tanterv anyagára épülő teszteket. A teszt funkciója és tartalma között szoros az összefüggés. Vonatkoztatási rendszerük alapján a nyelvi tesztek lehetnek norma- vagy kritériumorientáltak. A normaorientált tesztek a jelölt eredményeit a többi jelölt eredményeihez viszonyítva értékelik, míg a kritériumorientált tesztek egy előre meghatározott kritériumrendszerben minősítik a vizsgázó teljesítményét. Az értékelés típusa szerint megkülönböztetünk objektív és szubjektív elbírálású teszteket. Az objektív tesztek pontozásánál nincs szükség a javító értékítéletére, a szubjektív tesztek értékelésénél azonban szerepet játszanak az értékelő döntései. Az alkalmazott teszttechnikákat figyelembe véve beszélhetünk közvetlen és közvetett, valamint diszkrétpontos és integráló tesztelésről. Közvetlen tesztelésnél a produktív készségeket produkció útján mérik, a közvetett tesztelési eljárások a készségek alkotóelemeit vizsgálják. A receptív készségek mérése közvetett módon történik, mivel ezek a készségek közvetlenül nem figyelhetők meg. A diszkrétpontos tesztelésben, mely mindig közvetettnek tekinthető, egy item a nyelv egyetlen elemét teszteli. Az integráló teszttechnika alkalmazásánál a nyelv több elemének kombinálására van szükség a feladat megoldásához. A közvetlen tesztelés integráló is egyben. A nyelvi tesztek klasszikus minőségi mutatói a megbízhatóság (reliabilitás) és az érvényesség (validitás). A reliabilitás a mérés pontosságát, reprodukálhatóságát jelöli. A megfelelő lebonyolítás, a vizsgáztatók és értékelők magas szintű képzettsége, valamint a megfelelő számú tesztlépés növeli a teszt megbízhatóságát. A validitás a teszt létjogosultságának alapvető kritériuma, amely azt mutatja, hogy a vizsga ténylegesen azt méri, aminek a mérésére készült, és nem valami mást. A validitásnak több típusát különbözteti meg a szakirodalom. A szerkezeti validitás azt jelöli, hogy a teszt valóban a mérendő pszichikus struktúrát, a konstruktumot (esetünkben a kommunikatív kompetenciát) vizsgálja-e. A tartalmi validitás azt mutatja, hogy a teszt megfelelően reprezentatív mintát vesz-e a konstruktumból. A kritériumfüggő validitás az adott teszttől független, külső kritérium segítségével igazolható. Két fajtája ismert: a megegyező validitás és az előrejelző validitás. A 26
27 látszatvaliditás azt jelzi, hogy egy teszt a felhasználói (nem teszteléssel foglalkozó szakemberek) számára mennyire elfogadható, érvényes. A kommunikatív nyelvi tesztek esetében fontos szempont még a konstruktum készségenkénti mérése, a kritériumorientáltság, a nyelvi teljesítmény feladatalapú tesztelése, az autentikusság, az interaktivitás, a pozitív teszthatás és a gazdaságosság. Egy tesztfeladat abban az esetben autentikus, amennyiben megoldása során alkalmazott idegen nyelvhasználat megegyezik azzal, ahogy a jelölt a valós célnyelvi szituációban használná a nyelvet. Az interaktivitás arra utal, hogy a jelölt milyen mértékben vonja be nyelvi képességeit a feladat megoldásához. A teszthatás a tesztelés következményeit jelenti az egyénre, az oktatás rendszerére, valamint a társadalom egészére nézve. Mivel a tesztek a felhasználók, a társadalom igényeit kell, hogy szolgálják, fontos, hogy ez a hatás pozitív legyen. A gazdaságosság gyakorlati fogalom, és egy teszt kivitelezhetőségét, hatékony működését jelenti. A nyelvtudást mérő vizsgákkal szemben komoly elvárások fogalmazódnak meg, melyek közül az egyik a pozitív visszahatás. A következő fejezet a visszahatás (teszthatás) fogalmával, a jelenséggel kapcsolatos kutatási eredmények áttekintésével és a legfontosabb visszahatás működési modellek bemutatásával foglalkozik. 27
28 2. A VIZSGA TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK ELMÉLETI ÁTTEKINTÉSE BEVEZETÉS Jelen fejezetben a vizsgák elsősorban a nyelvvizsgák visszahatásával kapcsolatos legfontosabb elméleti és empirikus kutatások eredményeit ismertetem. Kitérek a visszahatás fogalmának értelmezésére, és bemutatom a szakirodalomban fellelhető jelentősebb, a visszahatás működését leíró elméleti modelleket A VISSZAHATÁS FOGALMA Az angol nyelvű szakirodalom leggyakrabban a washback kifejezést használja a nyelvvizsga, és általában bármilyen teszt, visszafelé, a tanítási-tanulási folyamatra gyakorolt hatásának leírására. A magyar szakirodalom a visszahatás, illetve a teszthatás fogalmakat alkalmazza. Az angol nyelvű publikációkban bár a washback a legelterjedtebb ugyanerre, illetve ezzel rokon jelenségekre még számos kifejezéssel utalnak a szerzők: backwash (visszahatás), test impact (teszthatás), curriculum alignment (tanterv vizsgához hangolása), measurement driven instruction (értékelés által vezérelt oktatás). Ezek közül a megnevezések közül a washback és a backwash teljes szinonimának tekinthetők, azaz a vizsgák a tanítás és tanulás folyamatára, valamint közvetlen szereplőire (tanár, tanuló, tanórai munka, alkalmazott módszerek, tananyagok stb.) gyakorolt hatását fedik. A test impact kifejezésen a vizsgák tágabb, az oktatás rendszerére, az oktatáspolitikára, szélesebb társadalmi körökre gyakorolt hatását értik. Hamp-Lyons (1997) 25 értelmezésében a washback ugyancsak a teszteknek az oktatásra gyakorolt 25 HAMP-LYONS, L. (1997): Washback, Impact and Validity: Ethical concerns. In: Language Testing. 14 évf. 3. sz o. 28
29 hatására utal, míg az impact tágabban értve az oktatási rendszer és a társadalom egészére vonatkozik. Bachman és Palmer (1996) 26 az impact fogalmát használják, amelyen egy teszt széles körűen értelmezett következményeit értik. Egy teszt alkalmazása és az eredmények interpretálása két szinten fejti ki hatását: mikrokörnyezeti szinten (a tanítási-tanulási folyamat résztvevőire gyakorolt hatás) és makrokörnyezeti szinten (a társadalomra és az oktatási rendszerre gyakorolt hatás). A washback fogalmát az impact egyik dimenziójaként értelmezik. A vizsgák hatással vannak a tanítás és a tanulás folyamatára, akár irányíthatják is azt. Erre utal az értékelés által vezérelt oktatás (measurement driven instruction) kifejezés (Popham 1987). 27 A koncepció lényege, hogy amit és ahogyan mérünk és értékelünk, az az oktatási folyamatban értékké válik. (McEwen 1995) 28 Annak érdekében, hogy a vizsga valóban meghatározza a tanulás folyamatát, a tanítás tartalmát és a felkészítés menetét a vizsgakövetelményekkel összhangba kell hozni. Ezt jelenti a tanterv vizsgához való hangolásának (curriculum alignment) koncepciója (Shephard 1990). 29 Shohamy (1993) 30 négy definícióban foglalta össze a visszahatás különböző aspektusait: 1. A visszahatás (washback) a teszt a tanításra és a tanulásra gyakorolt hatását jelenti. 2. Az értékelés által vezérelt oktatás (measurement driven instruction) arra utal, hogy a vizsgának kell meghatároznia a tanulás folyamatát. 3. A tanterv vizsgához hangolása (curriculum alignment) a vizsga és a tematika kapcsolatára helyezi a hangsúlyt. 26 BACHMAN, L., PALMER, A. (1996): Language Testing in Practice. Oxford University Press o. 27 idézi: CHENG, L., CURTIS, A. (2004): Washback or Backwash: A Review of the Impact of Testing on Teaching and Learning. In: Cheng, L., Watanabe, Y., Curtis, A. (szerk.): Washback in Language Testing, Research contexts and methods, Mahwah, New Jersey, Lawrence Erlbaum Associates. 4. o. 28 idézi: VÍGH Tibor (2007): A vizsgák tanítási-tanulási folyamatra gyakorolt hatásának elméleti és empirikus kutatása. In: Magyar Pedagógia évf. 2. szám o. (letöltés: szeptember 7.) 143. o. 29 idézi: CHENG, L., CURTIS, A. (2004): Washback or Backwash: A Review of the Impact of Testing on Teaching and Learning. In: Cheng, L., Watanabe, Y., Curtis, A. (szerk.): Washback in Language Testing, Research contexts and methods, Mahwah, New Jersey, Lawrence Erlbaum Associates. 4. o. 30 idézi :BAILEY, K. M. (1999): Washback in Language Testing. In: TOEFL Monograph Series. (letöltés: március 3.) 4. o. 29
A NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGARENDSZER VISSZAHATÁSA AZ ANGOL NYELV OKTATÁSÁRA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola TÉZISFÜZET Nábrádi Nóra A NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGARENDSZER VISSZAHATÁSA AZ ANGOL NYELV OKTATÁSÁRA A VIZSGÁRA
MI VAN A VIZSGAFELADAT MÖGÖTT? A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ELEMEI A NYELVVIZSGÁZTATÁSBAN VADÁSZ ISTVÁNNÉ
ÁLTALÁNOS VADÁSZ ISTVÁNNÉ MI VAN A VIZSGAFELADAT MÖGÖTT? A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ELEMEI A NYELVVIZSGÁZTATÁSBAN Egy nyelvvizsgarendszer akkor működik sikeresen, ha mögötte egy szigorú minőségbiztosítási rendszer
II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)
MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó
MIT MÉR A STANAG 2 ÍRÁSKÉSZSÉG VIZSGA?
MIT MÉR A STANAG 2 ÍRÁSKÉSZSÉG VIZSGA? Régen az írás külön hivatás volt, az írásos dokumentumokat képzett írnokok készítették. Ma az írás képessége szinte mindenki számára nélkülözhetetlen a mindennapi
Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek
Gyakorlatias tanácsok PLA fejlesztőknek Beszédes Nimród Attiláné Békéscsabai Regionális Képző Központ Képzési igazgatóhelyettes 2007. november 28-30. A jogszabályi háttérről 2001. évi CI. törvény 24/2004.
A KOMMUNIKATÍV TESZTELÉS ELMÉLETI ALAPJAI. Vígh Tibor Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola
MAGYAR PEDAGÓGIA 105. évf. 4. szám 381 407. (2005) A KOMMUNIKATÍV TESZTELÉS ELMÉLETI ALAPJAI Vígh Tibor Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola A kommunikatív tesztelés célja a nyelvhasználó
A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)
A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett
A katonai szaknyelvi nyelvvizsgarendszerek a Közös Európai Referenciakeret normarendszerében
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola Szebenyi Gabriella A katonai szaknyelvi nyelvvizsgarendszerek a Közös Európai Referenciakeret normarendszerében című doktori (PhD) értekezés
HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A
HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS
Budapesti Gazdasági Egyetem Nyelvvizsgaközpont. Tájékoztató szeptember 27.
Budapesti Gazdasági Egyetem Nyelvvizsgaközpont Tájékoztató 2017. szeptember 27. A GAZDASÁGI KOMMUNIKÁCIÓ egynyelvű vizsgarendszer bemutatkozik Diplomához elfogadják? Minden gazdaságtudományok képzési terület
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
DOKTORI (PhD) értekezés
DOKTORI (PhD) értekezés Nábrádi Nóra 2015 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Nábrádi Nóra A NATO STANAG 6001 NYELVVIZSGARENDSZER VISSZAHATÁSA
NYELVISMERET, NYELVTANULÁSI
NYELVISMERET, NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ ÉS HARMADIK NYELV A nyelvi és motivációs felmérés néhány tanulsága a BGE turizmus - vendéglátás szakos I. évfolyamos hallgatók leggyengébb csoportjában Fűköh Borbála
Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1
Katona Lucia Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 1. Bevezetés Ez a tanulmány arra a nyelvvizsgáztatásban döntő jelentőségű kérdésre igyekszik válaszolni, hogy az idegennyelv-tudás mérésekor mit és
A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter
A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter Fogalma a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett
A VIZSGÁK TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK MODELLEZÉSE 1. Vígh Tibor Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola
A VIZSGÁK TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK MODELLEZÉSE 1 Bevezetés Vígh Tibor Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola A visszahatás fogalmát és folyamatát a pedagógiában
Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret
Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet
TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL Az OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett és
Képesség. Beszámoló Verify képességtesztek eredményéről. Név László Hammer. Dátum 2018 szeptember 28. SHL.com
Képesség Név László Hammer Dátum. SHL.com Beszámoló képességtesztek Ez a képességteszt-jelentés Hammer László Verify képességteszten szerzett pontszámát mutatja. Nem felügyelt képességteszt használata
Képesség. Beszámoló Verify képességtesztek eredményéről. Név Mr. Jelölt. Dátum.
Képesség Beszámoló Verify képességtesztek Név Mr. Jelölt Dátum www.ceb.shl.com Beszámoló képességtesztek Ez a képességteszt-jelentés Mr. Jelölt Verify képességteszten szerzett pontszámát mutatja meg. Nem
TÖRÖK JÓZSEF. Az idegen nyelvi longitudinális mérés tapasztalatai
TÖRÖK JÓZSEF Az idegen nyelvi longitudinális mérés tapasztalatai 2007/2008. tanév bemenet 2008/2009. tanév követés A vizsgált időszak A longitudinális vizsgálat célja bemeneti mérés 9. évfolyam kezdetén
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL A NEMZETKÖZI K APCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
Idegen nyelvi mérés 2014/2015-ös tanévben
Idegen nyelvi mérés 2014/2015-ös tanévben Az idegen nyelvi mérés keretében az angol nyelvet első idegen nyelvként tanulók szövegértési készségeinek írásbeli mérésére került sor. 6. évfolyamán a KER szerinti
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ AZ EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
VIZSGALEÍRÁS. Nyelvvizsga elnevezése. Nyelvvizsga típusa és nyelve. Nyelvvizsga szintjei. Elérhetőségek
VIZSGALEÍRÁS Nyelvvizsga elnevezése LanguageCert IESOL (Reading and Writing) írásbeli nyelvvizsga LanguageCert IESOL (Listening and Speaking) szóbeli nyelvvizsga Nyelvvizsga típusa és nyelve A Vizsgaközpont
Idegennyelvi mérés 6.o
Idegen nyelvi és célnyelvi mérés iskolánkban a 2014/2015-ös tanévben Az idegen nyelvi mérés keretében az angol nyelvet első idegen nyelvként tanulók szövegértési készségeinek írásbeli mérésére került sor.
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév
Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd
NYELVISKOLA. angol középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam. (54 órás)
NYELVISKOLA angol középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam (54 órás) Cél: A kurzus a középfokú (B2) nyelvvizsgára, illetve az ennek megfelelő emelt szintű érettségire készít fel. A tanfolyam végén
név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program neveléstudományok BTK Nyelvpedagógia Brózik-Piniel Idegennyelvi-szorongás
név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program határidő Idegennyelvi-szorongás Language anxiety Érzelmeink szerepe a nyelvtanulásban The role of emotions in language learning Heltai
TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM EGYNYELVŰ GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM EGYNYELVŰ GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL Az OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett
A VIZSGÁK TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS EMPIRIKUS KUTATÁSA
MAGYAR PEDAGÓGIA 107. évf. 2. szám 141 161. (2007) A VIZSGÁK TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS EMPIRIKUS KUTATÁSA Vígh Tibor Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori
NYELVISKOLA. francia középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam. (54 órás)
NYELVISKOLA francia középfokú nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam (54 órás) Cél: A kurzus a középfokú (B2) nyelvvizsgára, illetve az annak megfelelő emelt szintű érettségire készít fel. A tanfolyam végén
A KOMMUNIKATÍV TESZTELÉS AZ IDEGEN NYELVI MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERÉBEN
Vígh Tibor (2007): A kommunikatív tesztelés az idegen nyelvi mérés és értékelés rendszerében. Tematikus elıadás. In: Korom Erzsébet (szerk.): PÉK 2007 V. Pedagógiai Értékelési Konferencia: Program Tartalmi
PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS)
PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS). FŐBB PONTOK A kutatási terv fogalmának meghatározása, a különböző kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtető kutatási módszerek közötti különbségtétel
AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK
OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak
SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI FELHÍVÁS ÉRDEKLŐDŐKNEK!
SZEGEDI FELSŐOKTATÁSI NYELVVIZSGA FELHÍVÁS ÉRDEKLŐDŐKNEK! Tisztelt Nyelvvizsgázni Vágyó! Szeretnénk a figyelmét ismételten felhívni arra a nyelvvizsgázási és felkészülési lehetőségre, amit a szegedi Gál
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik
AZ ÚJ KÖZÉPSZINTŰ (KER B1) ÉS EMELT SZINTŰ (KER B2) ÉRETTSÉGI 2015. ÉVI PRÓBAMÉRÉS ÉS A 2014. ÉVI KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI EREDMÉNYEK
AZ ÚJ KÖZÉPSZINTŰ (KER B1) ÉS EMELT SZINTŰ (KER B2) ÉRETTSÉGI 215. ÉVI PRÓBAMÉRÉS ÉS A 214. ÉVI KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI EREDMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE 215 1 BEVEZETŐ Az oktatásügy tartalmi
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
Általános angol nyelvvizsgák
Általános angol nyelvvizsgák Cambridge English: Preliminary (PET) és PET for Schools - B1 (alapfok) A Cambridge English: Preliminary (PET) olyan készségeket mér, melyek meglétére hétköznapi helyzetekben
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
Nyelv és szakma - nemzetközi kitekintés és a hazai tapasztalatok
Nyelv és szakma - nemzetközi kitekintés és a hazai tapasztalatok Egy nyelvet beszélünk? Öveges Enikő 2011. november 21. 1 Kitekintés legalább egy idegen nyelv kötelező 18 éves korig (pl. Bulgária, Csehország:
ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK
ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK SZABADON VÁLASZTHATÓ KURZUSOK ANGOL NYELVBŐL 1. Szak megnevezése: Jogász osztatlan képzés szabadon választott 2. A tantárgy neve: Középfokú nyelvvizsgára előkészítő,
AZ ARMA KATONAI SZAKMAI NYELVVIZSGA ELMÉLETI HÁTTERE
VÁRNAINÉ DR. KIS ILONA AZ ARMA KATONAI SZAKMAI NYELVVIZSGA ELMÉLETI HÁTTERE Magyarország NATO- illetve közeli EU-tagsága az egész védelmi szférának modernizációs feladatokat jelent, mivel a honvéd, a rendőr,
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DANCSÓ TÜNDE Tartalom A standard fogalma A standardleírás jellemzői
Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához
Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA
M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere.
Országos Próbanyelvvizsga Rendszer Az 1996-ban alakult Országos Próbanyelvvizsga Rendszer ismertebb nevén az OPR - a Felvételi Információs Szolgálat együttműködő partnere. Az OPR a következőkben szeretné
IDEGEN NYELVI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE. 2017/2018 tanév
IDEGEN NYELVI MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2017/2018 tanév Készítette: Dusekné Gombaszegi Judit munkaközösség vezető Az angol nyelvi munkaközösség tagjai: Berkes Helga Dusekné Gombaszegi Judit Gyóni Annamária
A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
Az értékelés rendszere - hasznos tanácsok az akkreditált képzési programokhoz
Az értékelés rendszere - hasznos tanácsok az akkreditált képzési programokhoz A képzések lényeges eleme az értékelés, hiszen ez alapján kap visszajelzést a résztvevő és az intézmény is a képzés hatékonyságáról.
KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök
Széky Annamária * PRÓBACSOMAG A VALÓDI TUDÁSÉRT A VIZSGÁRA KÉSZÜLÉS HELYE A NYELVTANULÁSBAN
Széky Annamária * PRÓBACSOMAG A VALÓDI TUDÁSÉRT A VIZSGÁRA KÉSZÜLÉS HELYE A NYELVTANULÁSBAN A BGF KVIFK Idegen Nyelvi Intézete egy olyan kiadványt indított el 2000-ben, melynek kötetei nem hagyományos
6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában
TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ. Általános útmutató
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató
EUROPASS PORTFOLIÓ Mobilitás az Európai Unióban Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató Munkavállalói mobilitás Cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiója Eszköz: növelni kell a tanulmányi
ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA
ANGLISZTIKA ALAPKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA Az anglisztika szak létesítési dokumentuma szerint: a záróvizsgára bocsátás feltétele egy sikeres szakdolgozat, a kritérium jellegű záróvizsga két részből áll: egy
4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam KERszintben
IDEGEN NYELVEK Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A
KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN
Rádi Ildikó* KREATÍVAN HASZNÁLHATÓ IDEGENNYELV-TUDÁS MEGSZERZÉSÉNEK NYELVPEDAGÓGIÁJA NEUROLINGVISZTIKAI MEGKÖZELÍTÉSBEN 1. Problémafelvetés: hol keressük a hibát a mai nyelvoktatásban? Anyelvoktatás gyakorlata,
Három éves szakiskolai kerettanterv. Idegen nyelv Angol
Idegen nyelv Angol Készítette: Bugyinszki Adrienn Király Endre Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Forrás: Szakiskolai közismereti program Oktatáskutató és Fejlesztő Központ http://szaki.ofi.hu/tajekoztatok-a-3-eves-szakiskolai-kerettantervrol/
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ
ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu
Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG KÜLSZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ ÁLOMÁNYANAK VIZSGÁLATA A VÁLASZTOTT MOZGÁSFORMÁK,
Pszichometria Szemináriumi dolgozat
Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának
Elemzés és intézkedési terv - kompetenciamérés
Elemzés és intézkedési terv - kompetenciamérés Jedlik Ányos Gimnázium 2018. június 29. 1 A KOMPETENCIAMÉRÉS ELEMZÉSE, INTÉZKEDÉSI TERV Tartalom A KOMPETENCIAMÉRÉS ELEMZÉSE, INTÉZKEDÉSI TERV... 2 TÖRVÉNYI
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
BGF idegenforgalmi, pénzügyi, üzleti nyelvvizsga
BGF idegenforgalmi, pénzügyi, üzleti nyelvvizsga Vizsgaleírás ALAPFOK Írásbeli 1. írott szöveg értése: 20 pont 40 perc Egy-két, összesen 1500-1800 n terjedelmű idegen nyelvű szöveg alapján a vizsgázó a
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel
Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi
A szakdolgozat-készítés szabályai
A szakdolgozat-készítés szabályai Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható,
A pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK JOGI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT
ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TANTÁRGYI PROGRAMOK JOGI FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT KÖTELEZŐ NYELVI KURZUSOK ANGOL NYELVBŐL 1. Szak megnevezése: Jogi felsőoktatási szakképzés, levelező 2. A tantárgy
KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
A mérés problémája a pedagógiában. Dr. Nyéki Lajos 2015
A mérés problémája a pedagógiában Dr. Nyéki Lajos 2015 A mérés fogalma Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel
A szaknyelvtudás konstruktumának modellezése Havril Ágnes
A szaknyelvtudás konstruktumának modellezése Havril Ágnes 1. Bevezetés A tanulmány alapját egy többéves, elméleti és gyakorlati szempontokat átfogó PhD munka képezi, amely az angol kommunikatív szaknyelvi
H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E
MENNYIBEN HASONLÍT A HAZAI STANAG NYELVVIZSGA A NEMZETKÖZI ETALONHOZ? A MAGYARORSZÁGI NATO STANAG 6001 2-ES SZINTŰ READING FELADATAINAK ÖSSZEVETÉSE A BAT AZONOS SZINTŰ FELADATAIVAL HOW DOES THE HUNGARIAN
A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén
A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti
S atisztika 2. előadás
Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás
Magyarországon és az Európai Unióban. Tesztelmélet
Magyarországon és az Európai Unióban 2020 jelentős egészségügyi szakember hiány gazdasági migráció munkaadók igényei munkavállalók igényei mérés eredményének értelmezése magyar vs. angol egészségtudományi
Zöld Út gazdasági nyelvvizsga
Zöld Út gazdasági nyelvvizsga Vizsgaleírás ALAPFOK (0 + kb. 12 ) FÕ NYELVI KÉSZSÉG olvasott értése: 1 gazdasági illetve mezőgazdasági + 1 közös (környezet) SZÖVEGFAJTA, MÛFAJ funkcionális, informatív,
Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a
Az értékelés során következtetést fogalmazhatunk meg a a tanuló teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre a szülők teljesítményére, a tanulási folyamatra, a célokra és követelményekre
7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill.
7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban Pedagógiai értékelés fogalma: Az értékelés során értéket állapítunk meg: közvetlenül: közvetve: - valamilyen
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
Az új érettségi rendszer bevezetésének tapasztalatai
Középiskolai biológiatanárok szaktárgyi továbbképzése Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar Budapest, 2017.10. 06 Kleininger Tamás Az új érettségi rendszer bevezetésének
A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le
NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
ORVOSI SZAKNYELVI ECL NYELVVIZSGA
CONSORTIUM FOR THE ECL CERTIFICATE OF ATTAINMENT IN FOREIGN LANGUAGES FOR MEDICAL PURPOSES ORVOSI SZAKNYELVI ECL NYELVVIZSGA VIZSGASPECIFIKÁCIÓ PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Idegen Nyelvi Titkárság H-7633 Pécs,
PROFEX egészségügyi szaknyelvi vizsgák évente kétszer, tavasszal és ősszel kerülnek megrendezésre.
Tájékoztató a PROFEX szaknyelvi vizsgáról A PROFEX államilag elismert, három fokozatú, kétnyelvű, orvostudományi és egészségtudományi szaknyelvi vizsga, amely jelenleg angol és német nyelvből tehető. Az
IV. A munkaköri leírás és elemzése
BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A munkaköri leírás és elemzése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási