ANYAGMOZGATÁSI RENDSZEREK TERVEZÉSI MODSZEREI ZIEMS, D. - CSELÉNYI J. - KOVÁCS L.

Átírás

1 NME Közrnıérıya, Mskoc, i. Sorozat, Gépészet, 29. (982), kötet, 4 7- ó 7. Í ANYAGMOZGATÁSI RENDSZEREK TERVEZÉSI MODSZEREI ZIEMS, D. - CSELÉNYI J. - KOVÁCS L. Összefogaás A dogozat ınegfogamazza a kompex anyagmozgató rendszert, a rakodás - száítás - tároás tevékenységet és az anyagmozgató rendszer tervezési struktúráját. A tervezési modeek közü üzemek. gépek, berendezések teepítéséné, targoncás járatok tervezéséné, anyagmozgató gépáncok megváasztásáná hasznáhatóakat mutatja be, utava az akamazható optimáási ejárásokra. Ismerteti az anyagmozgató rendszer működési vizsgáatainá hasznáható kibemetikai modeezést is. Bevezetés Az anyagmozgatási foyamatok és rendszerek tervezése mint önáó tudományág nemzetközi szinten is mindössze 20 éves mútra tekint vissza. A magdeburgi Otto von Guericke Műszaki Egyetem és a miskoci Nehézipari Műszaki Egyetem Száítóberendezések Tanszékeiıı egyaránt a 60-as évek közepétő indut meg az e témakörbe tartozó tudományos kutatómunka. A 60-as évek végén már önáó tantárgyként szerepe mind a két intézményné, számos TDK dogozat, dipomaterv és több doktori disszertáció készüt e tudományágbó, a poszt- " DR. Ing. DIETRICH ZIEMS DR. CSELÉNYI JÓZSEF DR. KOVÁCS LASZLO egyetemi docens egyetemi docens egyetemi adjunktus a műszaki tud. kandidátusa Technische Hochschue Magdeburg Nehézipaı-i Műszaki Egyetem 3040, Magdeburg Száítóberendezések Tanszéke Postschiessfach 24. DDR 355- Miskvc-Egyetemváros A kézirat beérkezett: 982. március 0. I47

2 _ăwe9 whmwmšm MEOWÉHRU _mmn%u_ šaëäwă E93 Mmm_s_ wsãwä gäot ãewis ŠOHEL_U<>Z<Wxm>Z NW :ä _ ăug ãnšgãz =oäe _& EONE v_m_nwwe8nd :E2 ëãmnoem É_w m šwnoew ã mfifmwosähã wgcãhgz ˇ_mEH0HNm3_ mgãägz šueë E23 wggë W OÉZNWÉŠE _š`_~ W ÜNA w_o 8* M

3 A graduáis képzésben is nagy hangsúyt kapott. A két tanszék között kezdettő fogva az oktatás és kutatás terüetén szoros együttműködés aakut ki. E dogozatban röviden áttekintjük és jeemezzük az anyagmozgató rendszert, a mozgatástechnoógiai műveeteket és a rendszertervezés fontosabb modujait, majd néhány - a kutatási együttműködés során kifejesztett -- tervezési eemként akarnazott modet mutatunk be. A. Anyagmozgató rendszer, ogisztikai rendszer A termeő váaatok. kompex anyagmozgató rendszerének struktúráját az. ábra mutatja, amey szerint a nyersanyag és késztermék rakodásán, tároásán és száításán kívü ide soroandó a technoógiai foyamaton beüi i. a munkaheyi anyagmozgatás, a csomagoás, a kész termékeosztás. A kompex anyagmozgató rendszer részben vagy egészben magtaáható a szogátató váaatokná is. Az anyagmozgató rendszerben eőforduó mozgatástechnoógiai műveetek: rakodás (R); száítás (S); tároás (T); egységrakományképzés, csomagoás, amit röviden RST tevékenységnek is nevezhetűnk. Az RST tevékenységek jeemzése egjobban a műveet végzése során megtett át (8) és ráfordított idő (t) segítségéve történhet (2. ábra). PS'(tS> SS) (száítás) \ P'T(t'T, s't) (mozgó tároás) PR(fR» SR) (rakodás),...,--,,,-ıf""-.--i. _-,ıııfi T! T,.ııI""'---Š Po (to = So) (ăó tároás) L _ T r ~ -ııı Í 2. ábra 40

4 Rakodásná (c:-i; száı'rásná(->) és tároásná (V) ıı ıııcp,t- ıı: az időráfordítás: ASR =sr -so; Ass =ss-so; AST `= sy-~80; Átaában: AÍR=ÍR""Í0; AfS='S Z'0; AÍT=ÍT"'Í0. ASS>ASR; AÍS>AÍR; ČıÍT>AÍS. A hagyományosnak számító áó tároásná: A ST = Ü Q mozgó tároásná (p. görgősoros tároás): AST>Ü. Napjainkban egyre jobban feismerhető, hogy az anyagmozgató rendszer tervezéséhez szorosan kapcsoódik az anyagmozgatássa (rakodás, száítás, tároás, egységrakományképzéı csomagoás) összefüggő energia, információ és munkaerő áramás és ezeket megvaósító tech nikai, szervezeti egységek tervezése is. Ezért hasznájuk újabban mi is az eőbbieket mind mu gába integráó ogisztikai rendszer fogamát, erre terjesztjük ki a tervezési tevékenységet is. Az anyagmozgató rendszer tervezési struktúráját a 3. ábra mutatja. Az ábrában fetiıı feett moduokna az adott adatokró, fetéteektő és céfüggvényektő függően átaában sokfée tervezési mode akamazható. A következőkben néhány jeegzetes modet ismertetünk. 2. Teepítési modeek Üzemek, gépek, technoógiai berendezések teepítése, - ha egyéb fetéteek (energiacsatakozás, aapozási igény, technoógiai eőírás, kiszogáási heyszükséget, stb.) kieégítést nyernek - optimaizáható az anyagmozgatási munka minimaizáása aapján. Értemezzük az anyagáram mátrixot: `...j...n...s...v A - - Qıı Qız Q= z` az, = 8- - Qzı Ű Q22 ISO n I

5 z _!\ ı 't ıi ıııı Iı`ı\ r..ır _--z-._-z --"rák -* W Ű- E f Közveteten kapcsoódó részrendszer Fe- es Icudóıı.'yı-L F* 7 i W *. 7 7 ı _ F *D Hozgaaisi reációk. ı_ 74 J.. -J i,` Közvetenü kapcsoódó í L_ részrendszer. A nyagáram F I*. J i : 7' ' Í Kötségek Tervezés aapadataiz, Egyéb eőírások Tervezési rendszer IL. 4 _ I Részrendszerekre bontás 2 3 Erendezés, teepítés.. úttervezés Egységrakomány tervezés 4 Rakomány tervezés, Anyagmozgató eszközszám meghatározása. 5 W Anyagmozgıtó eszköz kiváasztása, paraméter meghatározása Tároók tervezése kapacitás tervezése 3 9 iesztés, időrendi. sorrendi programozás irányítás tervezése Í ' IO Rendszer jeemzőinek értékeése > a íííííííííííiíííiıwz í 3. ábra

6 aho qü az i-edik objektumbó a i-edik objektumba 6 vizsgáati idő aatt mozgatandó anyagmennyiséget jeöi. Az objektumok teepítésére j szogáó teepheyek között a mozgatási páyákon mér hető útvonaak hosszát tartamazza az útmátrix:...)\...n...s...v, ' ' Lıı L: I I. ' ˇ L2 L22 n... v I Az anyagáram mátrix particionáható: i=,...,s, _ teepıtett, ]=,...,s ietve i=(s+),...,(s+v) I`=(S+).-.-.(S+v) objektumra. Az útmátrix is particionáható teepíteten k=,...,s 7\=,...,s a, fogt ietve k=(s+),...,(s+v) 7\=(s+),...,(s+v) _, ures teepheyekre. A fenti particionáásokka a teepítési feadatok három aapvátozatát értemezhet- jük. 52

7 2.. Teepített objektumok közötti anyagáramás A fenti esetet a Q ıı és Lu mátrix részek írják e. Mive rendre: CA z -= k I es 0/\ J 2: Ă így az objektumoknak a teepheyekhez vaó hozzárendeé se mar ' megtörtént, ezért anyagmozgatási munka szempont"b' ja o csupan ' a teepıtes ' ' ertekeesere ' ' ' ' vegezhető ' e: W: SP-Í(Qıı Í- ) (2) aho a Tfeső index a mátrix transzporátját jeöi. Közvetett módon e mode vátozat ıs ` fehasznáh ato' a teephey optımaıs ˇ ' ˇ megvaasztására, ' ha a Qu és L, mátrixokat több cepítési variáció esetére értemezzük és így ezekre küön-küön kiszámítjuk ( 2) szerinti W-I ameyek összehasonításáva adódik a egkedvezőbb megodás Teepített és teepíteten objektumok közötti anyagáramás A fenti esetben a reációban szerepő objektumok közü vagy a feadóhey vagy zı jiı gadóhey teepített, vagyis Q2 "">L2'fé ietve Q2 *L2'I'é hozzárendeések adottak. Tekintette arra, hogy a számításba vett objektumok bárme yı'k c egyszerre betötheti a feadóhey és fogadóhey szerepét is, ezért Q2 és Qzı mátrix részekhez tartozó teepíteten ob'ektumok J teepítési heyekhez vaó optimáis hozzárendeését egymássa összefüggésben ke vizsgáni. A hozzárendeés: (s+) (s+)...k...(s+v) Y = Í Ya: (3) (s+v) mátrix keresését jeenti, aho y,-k azt jeöi, hogy az i-edik objektum kerühet-e i-edik teepheyre vagy sem, ezért: 53

8 értéket vesz fe. J'z`k"={ 0 Az optimáis teepítés céfüggvénye: w. = Spur Ko.. L3; + of;...) Y= Min! (4) amit s+v SH yi" Z J*z`ız=; y,,= Z'.Vz`ı<= kz 3+ i= s+ fetéteek meett ke evégezni. E fetéteek azt fejezik ki, hogy egy-egy objektum csak egy teepheyre i. egy-egy teepheyre csak egy objektum teepíthető. A (4) céfüggvényben Q és L mátrixok szorzatösszege egy hatékonysági mátrixot ered ményez. Ha az () szerirıti L fmátrix szimmetrikus, a (4) céfüggvény az aábbira egyszerűsödik: W. = Spuf{(Q + o. n; Y}= Min! A fenti normá hozzárendeési feadat azt ú. n. magyar módszerre megodható Teepíteten objektumok közötti anyagáramás A fenti esetben az egy reációban evő objektumok közü a feadóhey és a fogadóhey is teepíteten. Iyenkor a _ Q: 2 ˇ* L 2 2 kvadratikus hozzárendeést keresünk: (s+) T (s+)...k...(s+v) I 7 Y: Í, yik 54

9 3.0 az ym Č 'cıe/.ıisv ıırıııııın ) srrıııvc. amey Az optiıııııs ce tggvéııye: I' W. = Spur ı(yto mí. = Mint. s+v S+v yi: Z J'z7z=; J'ız= Z J'zız=ız= k=s+ i=s+ fetéteek meett végezhető e. meg. A fenti kvadratikus hozzárendeési feadat a,,branch and bound módszerre odható 3. Targonca-járattervezés modejei A A pavionszerűen teepített üzemrészek közötti anyagmozgatásná korszerű megodást eredményez az optimáisan programozott targoncás járat. Tekintsük adottnak az: ıí ' ` O O...n...;...n j Á R=.. z` r,-,- esz. = ii I.~,-.. nlf nl _, mátrixokat, aho a r,--jeöi a üvizsgáati idő aatt i-edik feadó heyrő a j-edik fogadóheyre irányítandó targoncás járatok számát, á- a feadó és fogadóheyek között a száítópáyán mért egrövidebb utat. Az optimáis járatprogramot (p) akkor kapjuk, ha a kiszogáásra fordított idõ: T(P)= Íız(P)+Íü(P)+ ÍR(P)+ ÍWÍP) :M3 (5) aho t,,(p) a hasznos-, t,-,-(p) az üresjárati menetidőt tr (p) a rakodási-, tw(p) a várakozási időt jeöi. Vizsgájuk azt az esetet, ha tr (p) = konst; tw(p) = 0, 55

10 és a ı9 vizsgáati időtartamon beü nincs eőírás a rakományok ki- i. beszáítási időponüaha. A mode aakuása szempontjábó fontos az R mátrix feépítése. 3.. Egészszámú járatok, áamásonként azonos be- i. kiépő forgaom A fenti esetben ri,-=integer!(i=,2,...,n,`j=,2,...,n) és s,-=f,- (i=,2,...,n) aho n n s,-= Z r,-í és r,-i-_ *'-4. ;_ı H. _ı Iyen esetben az (5) szerinti optimáás visszavezethető Euer gráfra, aho a csúcsokat a áomások és az éeket a járatok képezik. Mive az Euer gráfban egaább egy, de eseteg több azonos hosszúsági, minden járatot tartamazó járatánc képezhető, ezért üresjárat néküi [ta (p) = 0] megodáshoz jutunk. Minden Euer-gráfbó eszármaztatott megodás egyenértékű, mert a th (p) = 0] megodáshoz jutunk. Minden Euer-gráfbó eszármaztatott megodás egyenértékű, mert a th (p) = konst.* 3.2. Egészszámú járatok, eőfordunak oyan áomások, aho a be- i. kiépő forgaom etérő A fenti esetben r,-í = Integer! (ı`=,2,.,n; j=, 2, _..,n), de eőfordu oyan áomás, aho Si f/=f}. Ha 8,- >f,-, akkor befutó üresjárat szükséges, ameynek száma: hi = SJ'. Ha 8,- < f,-, akkor kifutó üresjárat szükséges, ameynek száma: di = ' Si. 56

11 Az összes üresjáratok száma: H n Z = Z d. = Üı = Í 2-'= vagyis az összes befutó üresjárat száma megegyezik az összes kifutó üresjárat számáva Mive ez esetben is: - th (p) = konst, így az (S)eérhető: ü(p)=min!--ra (6) Mive *.. L.. u(p) = -uše aho v a targonca átagos haadási sebessége, ig/ a (-6) visszavezethető: Lü = Vagyis: LM- ÍLMŠ Lü(P) = ÍÍjXfj=Min! (7) aho x,-í az i-edik áomásró a i-edik áomásra befutó üresjáratok számát jeöi. Szükséges hogy a k m Z xi; = hi és Z xi; = d,- (8) f=ı 7: fetéteek tejesüjenek. Az jj a redukát útmátrix eeme, amey az útmátrixbó képezhető. Ha h,- = 0, akkor ietve d,- = 0 esetén (Í=,2,...,n), z;,.=o (f=,2,...,_ ), 57

12 eenkező esetben vagyis az L mátrixnak a h és d Vektorok nua eemeihez tartozó oszopai i. sorai törésre kerünek. A (7) céfüggvény a (8) szerinti fetéteek meett a ineáris programozási feadat száa ítási feadatára vezetődik vissza Esoztó- i. gyűjtő körjáratok Ha az ffi < ésazrmátrix: P P2 P3...P,...P T P' :P fn f'3..j',-...rın sorvektorrá vagy P P " O P2 "2 r= Pi riı Pn rn oszopvektorrá degeneráódik, vaamint II PI ro = Z' rü- < ietve ro = Z rf, <, ıııı ı-l akkor eosztó- i. gyűjtő körjáratokat ke szerveznünk. Ez esetben minden áomás csak egyszer keresendő fe. Igy eérhető, hogy fı2(p)=0. S8

13 Iyenkor az (5) céˇuggvéııyz t;,(p)=min! (IO) amey figyeembe véve: La (D) fh (P) = " `;`_ *Í feadatra vezethető vissza. Ha ismerjük az áomások közötti egrövidebb utat tartamazó I. mátrixot, akkor 3.,, = 2' M=,, x,,=min! i= F-5 'ııı '= aho x,-,- azt jeöi, hogy az i-edik áomásró a i-edik áomásra megy-e targonca vagy sem. Igy Xij = { 0 értéket vehet fe és az optimáást a NJ H '-'22 II- -..._ zu-. H 'Hıı? i -ıf. -._ Ãı I-Ő "M= _5 II'- fetéteek tejesítéséve ke megodani úgy, hogy az egymáshoz kapcsoódó reációkra érvényesíteni ke. I={ in kapcsoódási fetétet. A fenti optimáás eghatékonyabban az oszopösszegező ejárássa hajtható végre. Ha (9) fetéte nem tejesü a feadatot P pontbó kiinduva több - a (0) céfüggvény szerint - köıjáratra ke bontani. Erre heurisztikus módszerként a módosított oszopösszegcző ejárást dogoztuk ki. 4. Kibemetíkai modeezés Az anyagmozgató rendszer működésének eírásáná egyik - szées körben hasznáható módszer - a kibernetikai modeezés. A modeezés során a 4. ábrának megfeeően három aapvető eemet küönböztetünk meg: - forrás (feadó hey), ameynek csak kimenete; nyeő (fogadóhey), ameynek csak bemenete; anyagmozgató (RST tevékenység) eem, ameynek be- és kimenete van. ISU

14 _čvtš u5583 Bgããg HE B\ 3583 gfiogg QEH šw_ Ha É Í IRI

15 A be- és kimenő jeeket Booe vátozó segítségéve ehet eírni. Az aııyagıııozgató eem ehet: rakodó (R), száító (S) és tároó (T) eem. A egegyszerűbb anyagmozgató rendszer kibernetikai modejét az 5. ábra mutatja. Értemezhető az anyagmozgató eem bemeneti (input) és kimeneti (output) kapcsoatai. Az input ehetséges áapotai: - az anyagrnozgatási tevékenység a forrásbó eindu, ha: = A F V - anyag várakozik a forrásná, ha: I = A Ü V - anyagmozgató eszköz várakozik a forrásná: -_-9- I = AFWV - a forrás és az anyagmozgató eszköz közü egyik sincs megfeeő áapotban, hu:.-ııı p_ı I = A f V Az Output ehetséges áapotai: - az anyagmozgatási tevékenység a nyeőbe foyik, ha 0 = WFIB - a nyeő várakozik anyagra, ha: 0 = WHB - az anyagmozgató eszköz várakozik a nyekőné, ha: õzwoã - az anyagmozgató eszköz és a nyeő közü egyik sincs megfeeő áapotban: igi-pí 0=WfB A 6. ábra néhány anyagmozgató eemet mutat be, fetüntetve azok be- és kimeneti áapotait és a forrás i. nyeő áapotátó függő kapcsoási ehetőségeit. ö

16 Á W f..,. Bemenet és kimenet Anyagmozgató eem *j Mode eem áapota... Pocos ávány \` F " * "? W "T " " ˇ 7 "ff ñýñ 7 V T W ~ V n W Lehetséges kapcsoások Jr`ı0 Jnő J`n0 JnÕ`.TŰŐ t ; r Görgős száítópáya V fn - Vnw *i V S W -Í Száítószaag A, \ /N t.tfi0 Trfő Jfő Tab' 4 _ - :.... _...,. Enıeõviás targonca A F V S W -g Vfi-; N Joó' Toő F N ` r L U 6. ábra (ı

17 5. Anyagmozgató gépánc megváasztásának módszere Az anyagmozgató rendszerben i. részrendszerben evő anyagmozgató gépánc megváasztása az eőforduó RST eemek figyeembevéteéve páyaszakaszonként történhet. A végrehajtandó anyagmozgatási feadatbó meghatározhatókpáyaszakaszonkénth D08- váasztandó eszközök paramétereire vonatkozó asó- i. feső korátok. Az az anyagmozgató eszköz vehető számításba a kiváasztásná, ameyre fenn á, hogy rf Š Xrfız <frj () aho x,-,, az i-edik páyaszakaszon, a i-edik paramétert jeöi a k-adik eszközné. A (I ) fetétenek vaamennyi paraméterre (Í =,. _., m) ke tejesüni. A fentiekné figyeembe veendő mozgatástechnoógiai. paraméterek: p: teherbrás, mozgatási sebesség, száító eem befogaó méretei, páyaemekedés vagy ~ ejtés, páyahossz stb. Átaában a ( ) fetéte több eszközné tejesü, ezek közü azt ke kiváasztani, amey bizonyos céfüggvé nyeket számításba véve a egkedvezőbb. Iyen céfüggvény komponensek ehetnek: p: üzemetetési kötség, beruházási kötség, energia-fehasznáás, többcéú fehasznáhatóság, atomatizátsági fok megbízhatóság stb. Cészerű a küönböző - a () fetétenek megfeeő - eszközöket a céfüggvény komponenseként O _- p között pontozássa értékeni. Az iyen minősítő pontszámokat cészerű...v...r ' ˇ' X * Yí = k ykv Í., s _ J mátrixban összefogani, ahoy,, a c-adik eszköz V-dik minősítő jeemzőit jeöi az :'- edik páyaszakaszon. Szükséges az egyes minőségi jeemzőket súyozni. A súyozási tónyezőket ' 'Í ı` 'I ˇ fiz`= vm rr _, (ı3

18 tartamazza, aho fn az az i-edik páyaszakaszon v-edik minőségi jeemző súyát fejezi ki, amit kívánatos 0 *-Š. 7; -Š -re úg fevenni, hogy Í' E nfy = v= tejesüjön. Képezhető: optimáis vátozat: Zf = Yi Hz' z (2) zi, = Max{"Zizz} (V =, 2,...,r) (3) A (3) szerinti optimáásnak csak akkor van étjogosutsága, ha az egyes páyaszakaszoknak egymáshoz i. a forrás és nyeőhöz vaó iesztése figyemen kívü hagyható. Az esetek döntő részében a gépáncban szerepő eszközök iesztése is jeentősen befoyásojaj a megváasztást A. E zert ' ez esetben az optimáis megváasztást nem páyaszakaszonként. hanem az egész gépáncra összesitve - az ieszthet oseget Í ıs ` figyeembe veve ' - ehet csak evégenz Az eredő céfüggvény a 7. ábrában fetüntetett gráf szerint: Ha =MaX{5ıP(UošUı)+Z(U)+ Őz-P (ur Uz)+ +2-'(U2)+ 63[P(U2šUa)+Z(U3) 'Í' e(n_) [P(u(n 2) u(n_u + z(u,,:)] + 8,, z(u )}, (4) ameyben (uı... u._) értékeit ke meghatározni. Az z(u,-) a (2) szerint képezhető és a súyozott minősítő pontszámot jeöi. A P(u(f_); u,-) az (i - )-edik és az i-edik páyaszakaszon evő eszközök iesztését minősíti megfeeő pontszámokka, meyeket a 7. ábrában a gráf éet jeöik - Az E, ` az egyes PáYa- szakaszokon evő eszközök s u' yat ' fejezi ki, ameyben a műszaki-gazdasági jeentőség jut kifejezésre. Cészerű az E,--t úgy fevenni, hogy Ošgá és n- Z' 65: r'-`-`- Ü teiesüjön. (ı4

19 m_p\ffi 25 :a A_N Á3 Šaz Špj _ Z :N *Tsa_ 4: NnMN _j gp NEü :gm mó_ :N `mfiuou tea? Zga GN ăãn7 :N xoääsaăwm. Ǹ ` i XOBZOmuA Z0"H2S9 6 S

20 A (4) szerinti feadat dinamikus programozást jeent, ameyet szekvencráis optimáássa ehet megodani. Ha az egymáshoz kapcsoódó eszközök egymássa nem ie hetők P(u(,-_,, ; Hz) =~ pontszámot vesz fe, mert így biztosítható, hogy ne egyen része a megodásnak (ezen éeket a gráfban sem tüntetjük fe). _ IRODALOM. CSELENYI I. - KIS G. - TARNAI J.: Anyagmozgatási foyamatok és rendszerek tervezése, küönös tekintette a tervezés automatizáására. Anyagmozgatás-Csomagoás, 6 (97) CSELENYI J. -NAGY I. :Anyagmozgatási rendszerek szervezésének és irányításának átaános szempontjai. 8. Országos Anyagmozgatási Konferencia, Bp CSELÉNYI J. - KOVACS L. : Targoncás járatok számítógépes tervezése. 3. Országos Targonca Üzemetetői Ankét, Sopron CSELÉNYI J. - MANG B.: Gépipari szereőszaagok Optimáis megváasztása. Darabáru száítás szaagon és görgősoron konferencia. Miskoc, CSELÉNYI J.: Modern matematikai módszerek akamazása a gyárfejesztésse kapcsoatos any ug mozgatási tervezésben. Anyagmozgatás-Csomagoás 4. (969) CSELENYI J. -CSIZMADIA L. -KOVACS L. - MANG B.: Szereési foyamatok anyagmozgatási rendszerének számítógépes megváasztása. Szereés korszerűsítése szimpózium. Bp KAUFMAN, A.:Az optimáis programozás. Bp. Műszaki Könyvkiadó KREKO B.: Lineáris programozás. Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó KREKÓ B.: Optimumszámtás Bp. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó FELFÖLDI L.: Anyagmozgatási foyamatok tervezése. Bp. Műszaki Könyvkiadó, SCHMIGALLA, H.:Methoden zur op timaen Maschinenanordnung. Berin ZIEMS, D.:Zur theore tischen Beherrschbarkeit fördertechnischer Prozesse. Dissertation, TH Magdeburg, 970. DESIGN METHODS FOR MATERIAL HANDLING SYSTEMS by D. ZIEMS - J. CSELÉNYI - L. KOVACS Summary The description of a compex materia handing system, the oading, transport and storing activities, and the design methods for such a materia handing system is given. Design modes of instaation of pants, -machines, equipments, those of panning of truck runs and seection of machine chains for materia handing are presented, aong With references. to appicabe optiınization techniques. The cybernetica modeing utiizabe in the investigations of materia handing systems is aso acquainted with. 66

21 PLANUNGSMETHODEN FÜR MATERIALTRANSPORTSYSTEME von D. ZIEMS - I. CSELENYI - L. KOVACS Zusammenfassung Die Arbeit umfaiăt das kompexe Materiafuíisystem, die Transport-Umschag-Lagerungnttgkeit und die Projektierungsstruktur fúr Materiafuišsystem. Vonden Projektierungsmodeen werden die vorgestet, die bei Layoutge statung von Betrieben, Maschiııen und Anagen, bei Projektierung von Fahruııgen für Fuı-föı-defmitte, bei Auswah von Maschinenkette fúr Materiafuiı verwendbar sind. angewiesen auf die verwendbaren Optimierungsverfahren. Es wird auch der kybernetische Modebuu bekannt gegeben, der bei Wirkungsuntersuchungen des Materiafufisystems verwandbar ist. METOJb TIPOEKTHPOBAHHH CPICTEM TEXHOIIOFH'-IECKOFO TPAIICITOPTA J. III/IMC - FI. -IEIIEHI/I - JT. KOBAÍI Pe sro M e B paõore paccıvıorprınaercn Koıvrnnexcnasr cncreıvra Texnonormrecxoro Tpancnopra E coucraımu n-ıı Tenrsırocrefi norpyakrı - Tpar-ıcnopra - xpaneıma a Tarorce crpyıcrypa npoexrupoaauıuı cııc'reıvıı.ı ren Honormıecxoro Tpaucnopra. Ha Monerıefi pac'-ıera npeııcraaııerıızı Te, Koropızıe nprmeıuııorcıı ııpu pacnonoıxeı-mu Mamma H arperarorı, E crporrrenrzcrae sarıonoıa, npoeıcrupoaaamı Kypcoa aunoııııaıx norpyaımxoa, B Dıaõope uenefi Texao nomuecxoro Tpancnopra. Aıaroprzı npennaraıor Meronızı oııruwmaaımn, a Taıoxe Kuõepnemuecxyıo Monenrs rum uccnenonarma paõorrzı cacıewı Texaonoısıuecxoı-ıı Tpancnopra. tm

22

23 A NEHEZıPARı MŰSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI III. sorozat GÉPÉSZET 29. KÖTET, - 3. FÜZET A magdeburgi Otto von Guericke Műszaki Egyetem és a miskoci Nehézipaxi Műszaki Egyetem közötti barátsági szerződés megkötésének 20. évforduója akamábó rendezett, jubieumi Gépszerkezettani Konferencián, Miskocon, 980. szeptember 9-én ehangzott eőadások MISKOLC, 982.

24 HU-ISSN SZERKESZTÖ BIZOTTSÁG: TERPLÁN ZENÓ feeős szerkesztő CZIBERE TIBOR, KOZÁK IMRE, ROMVÁRI PÁL, TAJNAFÖI JÓZSEF Kiadja a Nehézipari Műszaki Egyetem Kiadásért feeős: Dr. Kozák Imre rektorheyettes Nyomdaszám: KSZ NME Miskoc-Egyetemváros, 982. Engedéy száma: MTTH-III-383I976. Sajtó aá rendezte: Dr. Farkas József egyetemi tanár Technikai szerkesztők: Kovácsné Kismarton Gabriea, Németh Zotánné Kézirat szedése: 982. aug okt. 5-ig. A sokszorosítóba eadva: 982. okt. 27. Pédányszám: 400 Készüt IBM-72 eektronikus composer szedésse, rotaprint emezrő az MSZ és MSZ szabványok szerint, 4 BI5 ív terjedeemben A sokszorosításért feeős: Tóth Ottó mb. üzemvezető

25 TARTALOMJEGYZÉK Dr. Czibere Tibor rektor, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA eveező tagja megnyitó beszéde Dr. Probst Reinhardt rektor, professzor üdvöző szavai _, _,,, Feischer, G. - Szota Gy.: A triboógiai kutatások eredményei Leistner, F. - Terpán Z.: A boygóművek tervezési kérdései Krampitz, R. - Érsek D.: A viamos energia fehasznáása - a technoógiai haadás jeemzője Guericke, W. - Kiss Fetevések az egyengetési foyamat minőségének javításában és az egyengetőgépek automatizáásában Kunad, F. - Kuge, R. - Buge, H. - Wetze, A. - Sáyi I.: Vederánc-hajtóművek dinamikus terheésének csökkentésérő Neide, W. - Farkasné Mayr Kára: A egújabb ángvizsgáati kutatások eredményei a magdeburgi és a miskoci műszaki egyetemek együttműködése tükrében Atenbach, J. - Berger, H. - Nándorı' F. - Páczet I. - Weese, W.: Gépipari szerkezetek sziárdságtani számítására akamas hatékony végeseemes programok a Magdeburgi Műszaki Egyetemen és a Nehézipari Műszaki Egyetemen Ziems, D. - Cseényi J. - Kovács L.: Anyagmozgatási rendszerek tervezései módszerei. i 4 (ı