Kooperáció a Duna stratégiával

Átírás

1 Kooperáció a Duna stratégiával A Duna már a régmúltban is rendkívül jelentős szerepet töltött be Közép-Európa gazdaságainak működésében. A vízi út kínálta nemzetközi közlekedési folyosó olcsó és hatékony szállítási lehetőséget kínál nagy tömegű áruk mozgatására. Ennek a potenciálnak a hatékony kihasználása útjában azonban számos technológiai és szabályozási akadály is áll (az év egy szakaszára korlátozott hajózhatóság, korszerű infrastruktúra hiánya és a szabályozás hiányosságai), amelyek megszüntetése vagy minimalizálása közös érdeke az érintetteknek. A folyó menti államok jobb együttműködését ráadásul az Európai Unió is célkitűzésének tekinti. Ennek érdekében indította útjára 2010-ben a Duna stratégiát, amely 14, unión belüli és kívüli ország együttműködésén alapul. A DaHar projekt és annak 7 nemzethez tartozó partnersége, kezdettől fogva szem előtt tartja a Duna stratégia megvalósításában rejlő kihívásokat, különös tekintettel a kikötők és vízi utak fejlesztési lehetőségeire a délkelet-európai térségben. Célkitűzésünk, hogy a partnerséghez tartozó kikötők jelen helyzetének, adottságainak és lehetőségeinek felmérésével felvázoljuk a dunai régió lehetséges fejlesztési irányait. A stratégiában lefektetett célok között 2020-ig a dunai teherforgalom 20%-os növelése szerepel, ami csak úgy lehetséges, ha megfelelő infrastrukturális fejlesztésekkel és szemléletváltással sikerül vonzóvá tenni a folyami útvonalat a különféle cégek számára. Ezért a nagyvárosi kikötők mellett szükség van közúton és vasúton könnyen megközelíthető és a modern kor igényeinek megfelelő kis- és középvárosi kikötők láncolatára. Hiszen csak ezek révén érhető el, hogy az áruk és alapanyagok logisztikájának tervezésekor a hajózás reális alternatíva lehessen. A DaHar projekt már a helyszínek kiválasztásával is erre törekedett (kilenc kikötő hét országban, egymástól relatíve távol) és a kutatások, majd a rájuk épülő fejlesztési tervek és ajánlások elkészítésekor is folyamatosan szem előtt tartja a Duna stratégia irányelveit.

2 Kitörési pont a folyó menti településeknek A fejlesztési tervek fő csapásirányai A DaHar projekt átfogó célja, hogy hatékonyabban integrálja a dunai hajózást a közlekedés logisztikai láncolatába, ezáltal is csökkentve az űrt az érintett városok és a nagy, multimodális központok funkciói és szerepei között. Ezért alapvetően nem a folyó menti nagy metropoliszok (mint Bécs, Budapest vagy Belgrád), hanem olyan kis- és középvárosok kapcsolódtak be, amelyek számára komoly gazdasági értékkel és kitörési potenciállal bír a folyami áruszállítás fejlesztése.

3 A projekt a következő öt tematikus területet határozta meg, amelyekre vonatkozóan a partnerség helyi akcióterveket, konkrét politikai ajánlásokat és közös fejlesztési irányokat tervez kidolgozni, illetve megfogalmazni: 1. Kikötői logisztikai infrastruktúra fejlesztése/kiépítése: A folyami hajózásban rejlő gazdasági potenciál kiaknázását ugyanis a Duna több szakaszán a kikötői infrastruktúra korszerűtlensége és hiányosságai hátráltatják. A DaHar átfogó logisztikai fejlesztési programot kínál, amely megoldást jelenthet az érintett városok és vállalkozások számára. 2. Közúti és vasúti szállítási kapcsolatok: A vízi szállítás hatékonyságának az egyik kulcsa az együttműködés az árut a kikötőkbe és onnan elszállító közúti és vasúti fuvarozó vállalkozásokkal. Ezért olyan korszerű stratégiákra van szükség, amelyek biztosítják a különböző országok érintett vállalatainak a minél szélesebb körű kooperációját az eredményesség érdekében. 3. Kis- és közepes városok kikötőinek bevonása a dunai konténer és RoRo szállítási szolgáltatásokba: Túllépni azon az évtizedes paradigmán, hogy a teherhajózás csak néhány nagyobb kikötőre korlátozódik a folyó mentén és bővíteni azoknak a településeknek, gyártóüzemeknek, mezőgazdasági vállalatoknak és más cégeknek a körét, akik számára elérhetővé válik a vízi szállítása lehetősége. 4. IT megoldások a teherszállítás menedzsment területén (RIS): A Folyóvízi Információs Szolgáltatás (River Information Services) segítségével optimalizálható a vízi utak kihasználtsága és a különféle áruk szállítása. A cél, hogy a modern technológiai eszközpark és az ezeket kiegészítő szoftverek felhasználása minél szélesebb körben elterjedjen, és a hajózási piac szereplői élvezhessék az általa kínált előnyöket. 5. Hajózhatóság, környezeti szempontok: Nagy tömegű áru továbbításának a leginkább környezetkímélő módja napjainkban a folyami hajózás. A vízi utak fejlesztése és az általuk kínált lehetőségek kihasználása így összhangban van az Európai Unió vonatkozó irányelveivel és hozzájárul egy hosszú távon is fenntartható szállítási rendszer működtetéséhez.

4 A projekt eddigi eredményei A projekt indulásakor a deklarált cél egy integrált stratégia megteremtése volt a Duna mentén húzódó logisztikai lánc funkcionális specializációjához. Később erre alapozva készülhetnek el a helyi fejlesztési tervek konkrét és megvalósítható elemekkel. Az együttes gondolkodás és cselekvés eredményképpen létrejövő belvízi szállításfejlesztési irányelv már kézzelfogható befektetési lehetőségeket is tud teremteni. Így megnő a részt vevő városok tőkevonzó képessége, új beruházások, munkahelyek és dinamikus gazdasági környezet jöhet létre. A megvalósítás első szakaszában a nemzetközi partnerek közösen megvizsgálták az érintett kikötőket és elkészítették az aktuális állapotokat részletesen és többféle szemszögből bemutató jelentéseket (State of Art tanulmányok). Emellett külön-külön is felmérték és összegezték a helyszínekben rejlő gazdasági-logisztikai lehetőségeket és a meglévő hiányosságokat is (IWT Lab tanulmányok). Ezek az anyagok egyaránt olvashatók a dahar.eu weboldalon. További elemzések és vizsgálatok eredményeképpen a meglévő előnyöket és hátrányokat, továbbá a növekedési lehetőségeket és kockázatokat egyaránt tartalmazó, a valós helyzettel őszintén szembenéző SWOT-analízisek készültek. Ezek adták a bázisát az eddigi eredményeket összefoglaló ún. status quo jelentéseknek. Ezek mind a kilenc, a projekthez csatlakozott kikötő esetében elkészültek a felső-ausztriai Ennshafentől a Fekete-tenger közelében található Galaţi-ig. Szövegük szintén olvasható a Dahar hivatalos honlapján.

5 A teljes felmérési, vizsgálati és elemzési folyamat vége az eredmények összegzése lett, amelyet a következő lépésben a tervezés és a stratégiaalkotás fog követni. A projekt öt alapvető célterületének megfelelően öt mester tervet dolgoztunk ki, amelyeket Vukováron, egy mesterkurzus keretében egyeztettünk az érintett országok és városok döntéshozóival, vállalati vezetőivel. A végső cél egy olyan stratégia megalkotása, amely magában foglalja és összegzi mindazokat a javaslatokat és ajánlásokat, amelyeket a DaHar projekt kutatásai felvetnek. Ez az integrált stratégia, valamint a rá alapuló helyi akciótervek nyújtanak segítséget azoknak a politikai ajánlásoknak a kidolgozásához, amelyeket a projekt brüsszeli zárórendezvényén fogunk majd bemutatni. A közösen kidolgozott, harmonizált kikötő-fejlesztési célok megkönnyítik az Európai Unió által célirányosan biztosított fejlesztési források hatékony felhasználását és a fenntartható vízi szállítási hálózatok kialakítását.

6 Mester Kurzus a projekt egyik csúcspontja Vukovár, március 5. Másodszor ült össze a DaHar projekt Irányító Bizottsága a kelet-szlavóniai kisvárosban, hogy értékelje az elvégzett feladatokat és egyeztessen a még hátralévő teendőkről. A jelenlegi helyzetet Győri Máté szakmai projekt-vezető foglalta össze. Kiderült, hogy mind az ún. State-of- Art jelentések, mint a kikötő-látogatással egybekötött felmérések befejeződtek és elkészültek a vonatkozó szakmai anyagok is. Jelenleg az öt mestertervet is magába foglaló integrált stratégia munkálatai zajlanak, továbbá folyamatban van a résztvevő kikötőkre specializált helyi akciótervek készítése is. Emellett megkezdődött a Folyami Információs Szolgáltatások (RIS) nevű rendszer tesztüzeme is. Ez a műholdas technológián alapuló berendezés lehetővé teszi, hogy a hajók folyamatosan nyomon kísérjék egymás közlekedésbiztonság szempontjából fontos adatait, így csökken a hajózás függése az időjárási körülményektől és biztonságosabbá is válik. Az ülés további szakaszaiban terítékre kerültek az aktuális feladatok, például egyes részelemek csúszása, az érintett térségek véleményvezéreivel és helyi vezetőivel való kapcsolatfelvétel, valamint a költségvetés közelmúltbeli csökkentése. Emellett a jelenlevők áttekintették a félidős kommunikációs jelentést és a projekt jelenlegi pénzügyi helyzetét. Végül sor került az egyes résztvevők helyi kérdéseinek megvitatására is. Szintén Vukováron, a Mester Kurzust és az Irányító Bizottsági ülést követően sor került a tematikus csoporttalálkozóra is, ahol a mestertervek és a Master Class jelentés kerültek terítékre. A beszélgetés fő témái a projekt soron következő feladatain (mestertervek véglegesítése, Támogatói Fórumok szervezése, Helyi Akciótervek kidolgozása, előkészület a Brüsszeli EU-s prezentációra) túl, a Mester Kurzus fő gondolatai, ezek közül is a hajózhatóság kérdései körül forogtak. Számba vették a szükséges nemzeti és

7 nemzetközi lépéseket, lehetőségeket, infrastrukturális beruházásokat és szervezéssel kapcsolatos teendőket is. Szalma Botond, a Mester Kurzus levezető elnöke a tanácskozást értékelve elmondta, a legfontosabb, hogy elkészültek az állapotfelmérések és megkezdődött a róluk szóló érdemi párbeszéd. Az eredményeket áttekintve kiderült, hogy a hazai kikötők állapota közepesnek mondható, az infrastrukturális adottságok és a gazdasági környezet által predesztináltnál valamivel gyengébb. Ez a szakembereknek nem jelentett igazi meglepetést, viszont számukra is fontos, hogy az így összegyűjtött információk rendszerezve a korábbinál jóval teljesebb képet tudnak adni. A DaHar projekt során összeállított javaslatcsomag ugyanis lényegi előrelépést hozhat, amennyiben meglesz az akarat és a kellő anyagi forrás a megvalósítására. Szalma szerint a várhatóan határidőre elkészülő mestertervek fejlesztési javaslatai hosszú évtizedekre megoldást jelenthetnének a kikötői infrastruktúra problémáira. Ennyi kikötővel ugyanis zökkenőmentesen lehetne bonyolítani a dunai forgalmat, további szárazföldi beruházásokra nem lenne szükség. Kulcskérdés viszont a Duna Bizottság ajánlásaival egybevágó hajózhatósági feltételek biztosítása, vagyis a legalább 2,5 méteres vízmélység az év 330 napján keresztül. Ha ezt sikerülne teljesíteni amelyhez jelentős beruházásokra, gátak és víztározók építésére lenne szükség akkor az energiatermelésből fakadó és a vízgazdálkodási előnyök mellett 30-40%-kal bővülhetne a folyó teherforgalma. Tudta-e?

8 A Duna delta Európa legnagyobb ilyen jellegű torkolata, 3446 km²-es területén Budapest több mint hatszor elférne. A folyó ókorban használt görög neve, az Isztrosz fürgét, gyors folyásút jelent. A Duna egyik legkülönösebb szigete a Vaskapu közelében található Ada Kaleh, ahol a XX. századig török lakosság élt, még mecsetet is építettek maguknak. A sziget a Vaskapu Erőmű építése miatt víz alá került. A legnagyobb dunai sziget a maga 1886 km2-ével a Duna, a Kis-Duna, illetve a Vág-Duna között fekvő Csallóköz, a legnépesebb pedig a részben Budapesthez tartozó Csepel-sziget a maga 170 ezer lakosával. A Duna Vaskapu alatti szakaszán mindössze három közúti híd található, közülük a közel 300 km hosszú bolgár-román határszakaszon csupán egyetlen, a Giurgiu és Rusze közötti Barátság Híd. Összefüggő kerékpárút húzódik a folyó mellett Donauschingen és a Fekete-tenger között, amelynek hossza 2875 km. Magyarországon az első menetrend szerinti dunai gőzhajó július 16-án indult útjára. A gyér forgalom miatt azonban novemberben már le is állt. A Rajna-Majna-Duna-csatorna révén állandó vízi út létesült az Északi-tengertől a Fekete-tengerig. DaHar támogatói fórumok: Várható események: Magyarország, Dunaújváros (2013. május-június) Románia, Galati (2013. október-november) Bulgaria, Lom (2013. április), Silistra (2013. május-június) Szerbia, Novi Sad Szlovákia (2013. május, szeptember) Ausztria, Ennshafen (2013. június) Konferencia és workshop Brüsszelben (2013. október) Zárókonferencia Dunaújvárosban, Magyarországon (2014. január) Elérhetőségek: Dunaújváros Megyei Jogú Város (Vezető Partner) Projektmenedzser: Rédli László 2400 Dunaújváros, Városháza tér 1. Telefon/Fax: , ,