KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Átírás

1 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Hatvan, március 22. Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet Juhász Ferenc Fain Lászlóné elnök ügyvezető ügyvezető főkönyvelő 1

2 1. A vállalkozás főbb adatai, tevékenysége Név: Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet Székhely: 3000 Hatvan Kossuth tér 22. Honlap címe: Levelezési cím: 3000 Hatvan Kossuth tér 22. Telefonszám: Cégjegyzékszám: Adószám: KSH statisztikai számjel: Alakulás éve: Felügyelőbizottság elnöke: Igazgatóság elnöke: Első számú vezető: Dr Balázs László Juhász Ferenc Juhász Ferenc A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. számú törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján az MNB (Magyar Nemzeti Bank) által engedélyezett következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, kezesség és bankgarancia vállalás pénzügyi/befektetési szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) pénzváltási tevékenység A hitelintézet a jogelőd Hatvan és Vidéke, a Csány és Vidéke, valamint Hort és Vidéke Takarékszövetkezetek egyesülésével jött létre 1977-ben évben újabb fúzióra került sor, a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet valamint az Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet egyesülésével. Az egyesülés formája beolvadás volt, a jogutód a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet kirendeltségei: - Hatvan - Hort - Boldog - Csány - Ecséd - Rózsaszentmárton - Heréd - Apc - Lőrinci 2

3 - Új-Hatvan - Petőfibánya - Budapest - Zagyvaszántó - Ecseg - Pásztó - Jobbágyi - Mátraszőlős - Mátraverebély - Szurdokpüspöki - Nagybárkány - Tar Betétgyűjtő pénztár Nagykökényesen és Hasznoson működik. A szövetkezeti hitelintézeti integráció (a továbbiakban: Integráció) több mint 100 önálló, magántulajdonban lévő szövetkezeti hitelintézet takarékszövetkezet, hitelszövetkezet, illetve kisebb bank együttműködése. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának versenyképes és prudens működését biztosító központi bankja, amelynek legfontosabb ügyfelei a bankot alapító szövetkezeti hitelintézetek. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (továbbiakban: MTB, Takarékbank) az Integráció központi bankjaként egyfelől szabályozza és biztosítja az integrációban részt vevő hitelintézetek egységes banki működését és koordinálja üzleti fejlődésüket, másfelől korszerű termékeket és szolgáltatásokat nyújt a szövetkezeti hitelintézetek számára. A Takarékszövetkezet szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvényben foglaltak szerint a Takarékbankkal és az Integrációhoz tartozó többi szövetkezeti hitelintézettel összevont felügyelet alá tartozik. A Takarékszövetkezet a Takarékbank által készített összevont, konszolidált éves beszámolóban teljes körűen bevont leányvállalkozásként szerepel. 3

4 2. Jegyzett tőke, tulajdonosi struktúra A Takarékszövetkezet jegyzett tőkéjében és tulajdonosi struktúrájában 2015-ben jelentősebb változások nem történtek. A jegyzett tőke összege ezer forint, ami ezer forint részjegy-tőkéből és ezer forint egyéb jegyzett tőkéből áll. A tulajdonosi struktúrát tekintve a tagok kizárólag magánszemélyek, a jegyezhető részjegy névértéke 10 ezer forint/db. A részjegyek összetétele a következő: Névérték Össznévérték Darabszám Részjegy (eft/db) (eft) Alaprészjegy Összesen A részjegy-tőkében történt évközi változás hatására - jóváhagyást követően - 20 ezer forint összegben kerül sor a jegyzett tőke leszállítására. A tulajdoni hányad alakulása a következő: Tulajdonosi szektorok db / fő Részjegy Tulajdoni hányad (%) db / fő Részjegy névérték (eft) Tulajdoni hányad (%) Jogi személyek Természetes személyek Összesen A tulajdoni hányadot tekintve 3 fő és azok közeli hozzátartozója (közvetett tulajdon) rendelkezik együttesen 5%-ot meghaladó részaránnyal a Takarékszövetkezet összes részjegytőkéjében. 10% feletti tulajdonnal egy tag sem rendelkezik. 4

5 3. A számviteli politika főbb elemei, értékelési elvek A Takarékszövetkezet éves beszámolóját a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.), a tőkepiacról szóló törvényben (Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben (Bszt.), valamint a számviteli törvényben megfogalmazott alapelveknek és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló, 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet előírásainak megfelelően készítette el, összhangban a társaság számviteli politikájával. A Takarékszövetkezet a számviteli törvény előírásai szerint kettős könyvviteli rendszerben vezeti nyilvántartásait és könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozik. A Takarékszövetkezet könyvvizsgálója a 2015-es üzleti évben a VVA Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft., (3351 Verpelét Rákóczi u.2/7.) az aláíró személyében felelős könyvvizsgáló Vitéz Zsolt (kamarai tagsági szám: MKVK engedély szám: ). A könyvvizsgálati szolgáltatás szerződés szerinti díja nettó ezer forint, amely tartalmazza a magyar számviteli szabályok szerinti egyedi éves beszámoló vizsgálatát. A Takarékszövetkezetnél az éves beszámolót az alábbi személyek írják alá: Juhász Ferenc Fain Lászlóné A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Fain Lászlóné, PM-regisztrációs száma: A mérleg fordulónapja december 31., a mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év január 31. Az éves beszámolóban a számszerű adatok ezer forintban szerepelnek. A Takarékszövetkezet leány vállalatának bemutatása A 100%-os tulajdonlással létrehozott (2010. év) TAKING-HATVAN Ingatlan-értékesítő Korlátolt felelősségű Társaság a tulajdonában álló ingatlanok értékesítésével, illetve bérbeadásával foglakozik. A tevékenység elsődleges jellege alapján a vállalkozás járulékos vállalkozásnak minősül. A Társaság tőke és eredményadatai a következők: 2014.év 2015.év Saját tőke Jegyzett tőke Eredménytartalék Adózott eredmény Hitelintézetünk a számviteli törvény 119. (2) alapján élve a mentesítési szabály lehetőségével nem készített összevont éves beszámolót. A menedzsment megítélése alapján az elkészített beszámoló megbízható és valós képet ad a tulajdonos és a járulékos vállalkozás pénzügyi és vagyoni helyzetéről. 5

6 A Takarékszövetkezet éves beszámolójának részei: Mérleg (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti szerkezetben) Eredménykimutatás (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti szerkezetben függőleges tagolásban) Kiegészítő melléklet (mely magában foglalja a cash flow kimutatást a 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 3. sz. mellékletének A változata szerint) Bár az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés, azt a Takarékszövetkezet minden évben elkészíti és gondoskodik arról, hogy székhelyén és honlapján az érdeklődők számára rendelkezésre álljon. A Takarékszövetkezet rendelkezik mindazon a Takarékszövetkezet sajátosságait figyelembevevő szabályzattal, amelyet a évi CCXXXVII. törvény (a hitelintézetekről, és a pénzügyi vállalkozásokról), valamint a számviteli törvény és a 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet a számviteli politika keretében előír: Számviteli politika keretébe tartozó szabályzatok A hatályba helyezésről szóló határozat száma, utolsó módosítás dátuma Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelés szabályzata 76/ Fedezetértékelési szabályzat 21/ Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalék-képzési Szabályzat 18/ Számlarend és számlatükör Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata 92/ Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat 7/2001/ Pénz- és értékkezelési szabályzat 10/ Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének szabályzata 91/ Kockázatvállalási szabályzat 51/ Befektetési szabályzat 17/ Ügyfél- és partnerminősítési szabályzat 20/ Ügyletminősítési és értékelési szabályzat 52/ Betétgyűjtésre vonatkozó szabályzat Számlavezetésre vonatkozó szabályzat A Takarékszövetkezet nem alkalmazza a valós értékelési eljárásokat, az éves beszámoló készítésénél alkalmazott értékelési elvek az alábbiakban összegezhetők: 3.1. Pénzeszközök Takarékszövetkezet a devizaállományt és a valutakészletet az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékelte. A forint készpénzkészlet, a jegybanknál vezetett forint pénzforgalmi és lekötött számlák, valamint az ezekhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát a mérleg könyv szerinti értéken tartalmazza. 6

7 3.2. Állampapírok, hitelviszonyt megtestesítő és más, változó hozamú értékpapírok A forgatási célú értékpapírok között befektetési célú értékpapírokból a következő évben lejáró tételek átsorolt értéke szerepel. A befektetési célú értékpapírok között mutatja ki a Takarékszövetkezet a hosszú távú kamatjövedelem elérése érdekében vásárolt értékpapírokat. Az értékpapírok értékelése FIFO elv szerinti értékelési eljárással történt, az értékpapírok után a minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerinti értékvesztés elszámolást a takarékszövetkezet nem tartotta indokoltnak. Az értékpapírok vételárában, illetve eladási árában elismert kamatot a Takarékszövetkezet kamatbevételt csökkentő tételként, illetve kamatbevételként számolja el. A devizában kibocsátott értékpapírok az év utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon szerepelnek a mérlegben. A befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke és nettó bekerülési értéke közötti különbözetet a Takarékszövetkezet időarányosan elhatárolja Részvények és részesedések A Takarékszövetkezet a részvények és részesedések között tartós befektetéseket mutat ki, a részesedések után a minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerint értékvesztést számolt el Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni, valamint egyéb követelések A követelések (hitelek, bankközi kihelyezések, egyéb követelések) értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenységhez kapcsolódó külföldi pénznemben fennálló követeléseket az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékelte. A hitelintézetekkel és az ügyfelekkel szembeni követelések után elszámolt értékvesztés meghatározása a vonatkozó jogszabályok és a Takarékszövetkezet minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerint történt. A menedzsment megítélése szerint az elszámolt értékvesztés mértéke megfelelő. A Takarékszövetkezet az ügyletek minősítését egyedi és csoportos egyszerűsített minősítési eljárással. végzi. Az elszámolt értékvesztés szintjét a Takarékszövetkezet az ügyletminősítéssel együtt negyedévente felülvizsgálja, az értékvesztés változás elszámolására azonban tekintettel az adott hónapban történt törlesztésekre, leírásokra, értékesítésekre, stb. havonta kerül sor. Az éven túli lejáratú követelések évben esedékes törlesztő részlete átsorolásra került az éven belüli lejáratú követelések közé. A kamat függővé tételt, illetve a kamatok és kamatjellegű bevételek időbeli elhatárolását a Takarékszövetkezet a 250/2000. (XII.24.) kormányrendeletben előírtaknak megfelelően hajtotta végre. 7

8 3.5. Immateriális javak Az immateriális javak között vagyoni értékű jogok és szellemi termékek (szoftverek) értéke szerepel. Az immateriális javakat Takarékszövetkezet az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően a le nem vonható általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési értéken aktiválja. A Takarékszövetkezet immateriális javainak leírási ideje: Eszközcsoport Hasznos Leírási kulcs élettartam (év) (%) Vagyoni értékű jogok gyorsan elavulók 3 év 33% Vagyoni értékű jogok középtávon elavulók 5 év 20% Vagyoni értékű jogok lassan elavulók 6 év 16% Szellemi termékek (pl. szoftverek) gyorsan elavulók 2 év 50% Szellemi termékek (pl. szoftverek) középtávon elavulók 3 év 33% Szellemi termékek (pl. szoftverek) lassan elavulók 5 év 20% Az értékcsökkenés elszámolása lineáris módszerrel, havi gyakorisággal történik. A Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó vagyoni értékű jogok és szellemi termékek értékcsökkenését egy összegben, beszerzéskor számolta el a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet immateriális javainál értékhelyesbítést nem alkalmaz. A vonatkozó értékadatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza Tárgyi eszközök A tárgyi eszközöket nettó értéken (a beszerzési, előállítási költségek és az értékcsökkenés különbözeteként), a beruházásokat a tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költségein, a beruházásokra adott előlegeket a folyósított összegben szerepelteti a Takarékszövetkezet a mérlegben. A tárgyi eszközök esetében a beszerzési érték részét képezi a tárgyi eszközök le nem vonható általános forgalmi adója is. A terv szerinti értékcsökkenés bruttó érték és a lineáris elszámolás módszerével kerül havonta megállapításra, vagyis a várható élettartam alatt évenként azonos összegű az elszámolt amortizáció. Az alkalmazott leírási kulcsok megegyeznek a társasági adótörvényben meghatározott mértékkel. A vonatkozó értékadatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. 8

9 Eszközcsoport Hasznos Leírási kulcs élettartam (év) (%) Ingatlanok 50 év 2% Egyéb építmények 30 év 3% Bérelt ingatlanon végzett beruházások 16 év 6% Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok konkrét lejárattal a jog fennállásának időszaka az időszaknak megfelelő érték Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok egyéb esetben 5 év 20% Műszaki berendezések, egyéb felszerelési tárgyak 7 év 14,5% Szállító és hírközlő eszközök 7 év 14,5% Ügyvitel-technikai eszközök 3 év 33% Számítástechnikai eszközök gyorsan elavuló 2 év 50% Számítástechnikai eszközök középtávon elavuló 3 év 33% Számítástechnikai eszközök lassan elavuló 5 év 20% Járművek 5 év 20% Irodai bútorok, berendezések 7 év 14,5% Egyéb berendezések, felszerelések (nem banküzemi) 7 év 14,5% A számviteli politikában foglaltaknak megfelelően a Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékcsökkenését egy összegben, beszerzéskor számolja el a Takarékszövetkezet. Értékhelyesbítésre a tárgyi eszközök esetében sem kerül sor Készletek A készleteket a mérlegben az elszámolt értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron, illetve előállítási költségen mutatja ki Takarékszövetkezet. A követelések fejében megszerzett eszközök bekerülési értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. A követelések fejében átvett eszközökkel kapcsolatos értékvesztés elszámolása a várható értékesítési veszteség figyelembevételével történik Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások tartalmazzák a pénzügyileg 2015-ban rendezett, következő év(ek)et érintő költségeket, ráfordításokat, valamint a tárgyévre időarányosan járó, de nem esedékes (megszolgált) bevételeket. Halasztott ráfordítással a Takarékszövetkezet évben nem rendelkezett Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek A kötelezettségek a mérlegben a visszafizetendő értéken szerepelnek. A hitelintézeti tevékenységhez kapcsolódó külföldi pénznemben fennálló kötelezettségek értékelése az év utolsó napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon történt. A hosszú lejáratú kötelezettségek 2016-ban esedékes törlesztése az éven belüli kötelezettségek közé került átsorolásra. A kötelezettségek között mutatja ki a Takarékszövetkezet a tárgyév végén a mérlegkészítésig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások összegét is. 9

10 3.10. Kibocsátott értékpapírok A számviteli szempontból kibocsátott értékpapírokat a Takarékszövetkezet a lejáratkor visszafizetendő névértéken mutatja ki, a kibocsátási érték és a névérték különbözete időarányosan elhatárolásra kerül a kamatok között Céltartalékok A Takarékszövetkezet kockázatvállalásnak minősülő függő kötelezettségekre képzett kockázati céltartalékot szerepeltet a beszámolóban Passzív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolásként kerültek kimutatásra a banküzemi költségekkel kapcsolatos elhatárolásokon kívül a mérleg fordulónapján esedékes, mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett, valamint a mérleg fordulónapján járó, de nem esedékes (megszolgált) ráfordítások, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg rendezett, de nem a tárgyévet illető bevételek. Passzív időbeli elhatárolásként került kimutatásra továbbá a halasztott bevételek összege Saját tőke A saját tőke elemei a mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek Határidős ügyletek értékelése Határidős ügylettel a Takarékszövetkezet nem rendelkezik Nyilvántartási rendszerek változása A nyilvántartási rendszerek körében 2015-ben nem történt változás Besorolások módosítása Az esedékes és a mérlegkészítésig befolyt kamatok összegét a évi beszámolóban kamatkövetelésként mutatja ki a Takarékszövetkezet. Ezen tételek a évi beszámolóban kamatbevételek aktív időbeli elhatárolásaként szerepeltek Jelentős összegű hiba A Takarékszövetkezet háromoszlopos mérleget és eredménykimutatást készít arról az üzleti évről, amelyben az ellenőrzés vagy önellenőrzés során jelentős összegű hiba került feltárásra. A lényegesség elvével összhangban jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a feltárás évében, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, és/vagy saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegétől függően az alábbiak alakul: 10

11 Az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszege Hibák eredményt, saját tőkét módosító értéke mérlegfőösszeg > 25 MrdHUF Jelentős összegű hiba > 500 MHUF 25 MrdHUF > mérlegfőösszeg > 50 MHUF Jelentős összegű hiba > mérlegfőösszeg 2%-a 50 MHUF > mérlegfőösszeg Jelentős összegű hiba > 1 MHUF Leltározási szabályok A hatályos leltárkészítésre vonatkozó előírásokat az Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata tartalmazza A számviteli politika évi változásai A számviteli politika központilag karbantartott szabályai 2015-ben lényeges módon nem változtak. A számviteli politikának a Takarékszövetkezet által karbantartott szabályrendszerében sem volt jelentős változás 2015-ben. 11

12 4. A Takarékszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete 4.1. Eszközök A Takarékszövetkezet eszközállományának tárgyévi és előző évi összetételét a következő táblázatok mutatják: Forint Deviza Összesen Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni köv Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények, részesedések és más vált. hozamú ép Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN * i MNB devizaárfolyamon Forint Deviza Összesen Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni köv Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények, részesedések és más vált. hozamú ép Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN * i MNB devizaárfolyamon A Takarékszövetkezet mérlegében szereplő, sajátos értékelés alá vont eszközök minősítési kategóriánkénti bemutatása a 8. sz. mellékletben szerepel. 12

13 4.1.1 Pénzeszközök Összeg Összeg Készpénz (Pénztár és ATM) MTB-nél vezetett pénzforgalmi számlák Pénzeszközökkel kapcsolatos átvezetési számla Egyéb 0 0 Összesen Devizaszámla állomány Devizanem Összeg forintban CHF EUR USD GBP NOK Összes deviza A devizaszámla pénzeszközökön belüli aránya 12%-ról 26%-ra változott az év során. A változás az ügyfél devizaszámla állomány növekedésének a következménye Állampapírok Könyv szerinti Névérték érték Piaci érték Diszkont- és kamatozó kincstárjegyek Államkötvények Összesen Könyv szerinti Névérték érték Piaci érték Diszkont- és kamatozó kincstárjegyek Jegybanki kötvény Államkötvények Összesen Az állampapír állomány összege csökkent az előző évhez képest, ami kizárólag forint, illetve EUR államkötvényből áll. A befektetési célú államkötvények évben lejáró állománya ( ezer forint) átsorolásra került a forgatási célú állampapírok közé. Az állampapírok közül ezer forint névértékű állomány zárolására került a Takarékszövetkezet kötelezettségeinek fedezetként. 13

14 4.1.3 Követelések A követelésállomány szerkezetét a következő táblázat szemlélteti: Összeg Hitelintézetekkel szembeni követelések (bruttó) Hitelintézetekkel szembeni követelések értékvesztése 0 0 Ügyfelekkel szembeni követelések éven belül (bruttó) Ügyfelekkel szembeni éven belüli követelések értékvesztése Ügyfelekkel szembeni követelések éven túli (bruttó) Ügyfelekkel szembeni éven túli követelések értékvesztése Befektetési szolgáltatásból származó követelések (bruttó) Befektetési szolgáltatásból származó követelések értékvesztése (-) Összesen A hitelintézetekkel szembeni követelések között a Takarékszövetkezet kizárólag Takarékbankkal szembeni követeléseket mutat ki. A teljes követelés 46 %-a hosszú lejáratú, ami szükség esetén fedezetet nyújt a Takarékszövetkezet likviditását biztosító átmeneti hitel igénybevételéhez. A többi kihelyezés rövid lejáratú bankközi betét. Az ügyfelekkel szembeni követelések eredeti lejárat szerinti összegben szerepelnek a táblázatban. A hosszú lejáratú követelésből a következő évben esedékes törlesztő részlet összege ( ezer forint) a mérlegben átsorolásra került a rövid lejáratú tételek közé. Az átsorolás összege éven ezer forint volt. A bruttó hitelállomány összegében az év során kismértékű növekedés, (1,5%) míg az értékvesztés állományban csökkenés (14%) következett be. Az állomány összetételét tekintve kedvező változás a vállalkozói hitelekben történt, a lakossági hitelek iránti kereslet továbbra is mérséklet ütemű. A bruttó hitel 41%-a lakosságnak, 19 %-a önálló vállalkozóknak, 40 %-a társas vállalkozásoknak nyújtott állomány Hitelportfólió, ügyfelekkel szembeni követelések A hitelportfólió minősítés szerinti összetételét a következő táblázat szemlélteti: Bruttó Bruttó Nettó Nettó érték érték % érték % érték % % Problémamentes % % % % Külön figyelendő % % % % Átlag alatti % % % % Kétes % % % % Rossz % % % % Összesen % % % % 14

15 A minősítési kategóriákat tekintve az állomány összetétele nem változott jelentős mértékben az előző évhez képest. Az új folyósításoknak köszönhetően a problémamentes állomány aránya kismértékben nőtt, a kétes minősítésű kategória kivételével a többi kategóriába tartozó állomány nettó összege és aránya is csökkent az év végére én a hitelkövetelések értékvesztéssel való fedezettsége 8,5%, a mutató értéke az előző év végén 10% volt. A késedelmes 90 napon túl lejárt tőke követelések aránya a bruttó kockázatvállalás összegéhez viszonyítva 9%, a mutató értéke 2% ponttal csökkent az egy évvel korábbi értékhez képest. Az átstrukturált hiteleket a következő táblázat mutatja: Bruttó érték Nettó érték Bruttó érték Nettó érték Lakossági jelzálog fedezetű ingatlan hitel Egyéb jelentős arányú hiteltípus Egyéb Összesen A táblázatban a 250/2000. (XII.24.) Kormányrendelet szerinti átstrukturált hiteleket szerepelteti a Takarékszövetkezet. Az átstrukturált állomány 4 lakossági és 5 vállalkozói ügyféllel szemben áll fenn évben 24 db átstrukturált hitelt tartott nyilván a Takarékszövetkezet Befektetési célú részesedések A befektetési célú részesedések értékében és összetételében nem történt változás az előző évhez képest, továbbra is legjelentősebb tétel az Integráció központi bankjában lévő részesedés ( ezer forint). A Takarékszövetkezet tulajdonlásával létrehozott ingatlanforgalmazási társaságban (Taking- Hatvan Kft) fennálló üzletrész könyv szerinti értéke ezer forint, a halmozott értékvesztés összege ezer forint. A Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt-ben, a Banküzlet Zrt.-ben és a Hitelgarancia Zrt-ben fennálló részesedés összegében nem történt változás az előző évhez képest. A Banküzlet Zrt. a konszolidációba bevont társaságok közé tartozó vállalkozás. Az Orient Zrt-ben lévő 500 ezer forint összegű befektetés 100%-ban fedezett értékvesztéssel. Befektetési célú részesedések összetételét a 2. sz. melléklet tartalmazza. 15

16 4.1.6 Értékpapírok A Takarékszövetkezet a magyar állampapírokon kívül az alábbi értékpapírokat tartja a könyveiben december 31-én: Könyv Névérték szerinti érték Piaci érték Belföldi önkormányzati kötvények Belföldi vállalati kötvények Belföldi befektetési jegyek Forgatási célú belföldi tőzsdei részvények forintban Összesen Könyv Névérték szerinti érték Piaci érték Belföldi önkormányzati kötvények Belföldi vállalati kötvények Belföldi befektetési jegyek Forgatási célú belföldi tőzsdei részvények forintban Összesen A vállalati hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között a Takarékszövetkezet kizárólag belföldi pénzügyi intézmény által kibocsátott kötvényeket szerepeltet. A befektetési célú kötvények következő évben esedékes tételei átcsoportosításra kerültek a forgatási célú értékpapírok közé. Az átcsoportosítás összege tárgyévben ezer forint, egy évvel korábban ezer forint volt. A belföldi befektetési jegyek év végén a Magyar Posta Takarék Pénzpiaci Befektetési Alap befektetési jegyeit tartalmazza. A fenti értékpapírok tekintetében értékvesztés elszámolása nem volt indokolt Immateriális javak, tárgyi eszközök Az immateriális javak állományának megbontása év végén: Nettó érték Nettó érték Alapítás-átszervezés aktivált értéke 0 0 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 0 0 Vagyoni értékű jogok Szoftverek 0 0 Egyéb szellemi termékek 0 0 Immateriális javak beruházásai 0 0 Összesen

17 A tárgyi eszközök és immateriális javak összetétele, a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés az 1. számú mellékletben látható. Az immateriális javak állományát tekintve nettó értékkel csak vagyoni értékű jogok szerepelnek a Takarékszövetkezet könyveiben. A szoftver termékek értékcsökkenése a korábbi években elszámolásra került. Az immateriális javak és tárgyi eszköz beszerzésekre ezer forintot fordított a Takarékszövetkezet, ezek alapvetően számítástechnikai berendezések és kapcsolódó szoftverek, valamint egyéb használati eszközök vásárlását jelentette. Az év során egy eszköz értékesítésére került sor, a kivezetett eszköz értékkel már nem rendelkezett, terven felüli értékcsökkenés elszámolása nem volt indokolt. A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam, és a meglévő eszközökre vonatkozó maradványérték újbóli megállapítására nem került sor Egyéb eszközök A készletek állományát a következő táblázat tartalmazza: Nettó érték Nettó érték Követelés fejében átvett ingatlanok, készletek Egyéb készletek Összesen A készletek között nyilvántartott követelés fejében megszerzett ingatlanok (3 db) közül két ingatlan értékesítésre került sor a tárgyévben. A készleten maradt ingatlan (bruttó érték ezer forint) nem régebbi, mint 6 év, a Takarékszövetkezet azt bérbeadás útján hasznosítja, illetve azt értékesíteni kívánja. Az egyéb követelések között vevőkkel, biztosítókkal szembeni követelések, konstrukciókhoz kapcsolódó elszámolások szerepelnek. Meghatározó tétel év végén a Földhitel és Jelzálogbank Nyrt-ben történt tulajdonszerzés, amely cégbírósági bejegyzésére a mérleg készítés időpontjáig még nem került sor. A tőkeemelésre átutalt összeg a bejegyzésig egyéb követelésként került kimutatásra. A Takarékszövetkezet az egyéb késedelmes követelésére 403 ezer forint összegű értékvesztést számolt el Aktív időbeli elhatárolások Összeg Összeg Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek aktív időbeli elhatárolása ebből ügyfelekkel szembeni kamatelhatárolás ebből hitelintézetekkel szembeni kamatelhatárolás ebből értékpapírokból eredő kamatelhatárolás Egyéb bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások 0 0 Összesen

18 Az aktív időbeli elhatárolások összege csökkent az előző évhez képest. A kamatozó eszközök állományában közel 10%-os csökkenés következett be, emellett a kamatlábak évi folyamatos csökkenése is befolyásolta az elhatárolt összegek alakulását Források A forrásállomány tárgyévi és előző évi szerkezetét a következő táblázat szemlélteti: Forint Deviza Összesen Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék 0 0 Mérleg szerinti eredmény Saját tőke FORRÁSOK ÖSSZESEN * i MNB devizaárfolyamon Forint Deviza Összesen Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék 0 0 Mérleg szerinti eredmény 0 0 Saját tőke FORRÁSOK ÖSSZESEN * i MNB devizaárfolyamon 18

19 Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek A Takarékszövetkezet hitelintézetekkel szembeni forrásainak összetétele a következők szerint alakult: adatok ezer forintban Állomány Hitelintézetektől származó betétek (forint és deviza) 0 0 MFB által nyújtott hitel Eximbank által nyújtott hitel 0 0 MTB által nyújtott hitel Egyéb idegen források Összesen A Takarékszövetkezet hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között alapvetően Takarékbankkal, illetve MFB Zrt-vel szembeni kötelezettséget mutat ki. A Takarékbanktól felvett hitel részben a saját jogú deviza hitelnyújtás forrása, részben pedig a Növekedési Hitelprogram keretében biztosított forrás, aminek összege ezer forint. Ez utóbbi kötelezettségből a következő évben lejáró kötelezettség összege ezer forint. A devizahitel állománya a fogyasztókkal történt elszámolás következtében jelentősen csökkent a beszámolásra vonatkozó időszakban. (2015. évben ezer forint, az előző éven ezer forint). Az éven túli kötelezettség következő évben esedékes összege ezer forint átvezetésre került a rövid lejáratú kötelezettségek közé. (2014. évben az így átvezetett összeg ezer forint) Ügyfelekkel szembeni éven túli valamint éven belüli kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni éven túli valamint éven belüli kötelezettségek részletezése, bemutatása: adatok ezer forintban Állomány Lakossági ügyfél éven belül éven túl Vállalkozói ügyfél éven belül éven túl 0 0 Önkormányzat éven belül éven túl 0 0 Nonprofit szervezet éven belül éven túl 0 0 Összes

20 Az idegen forrásokon belül meghatározó tétel az ügyfelekkel szembeni kötelezettség állománya. A táblázatban a kötelezettségek az eredeti lejáratuk szerinti csoportosításban szerepelnek. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettség jelentősen csökkent az elmúlt évhez képest, a változás a lakossági betéteket érintette. Ebben a szektorban elmozdulás történt az ügynöki tevékenység keretében történő értékpapír megtakarítás növekedése irányában. A megbízásból gyűjtött értékpapír állomány az előző évi állomány háromszorosára növekedett ( ezer forint). Az összes betétnek 37%-a takarékbetét, és 63% a számlán lévő megtakarítás. Ez az arány az előző évben 44% és 56% volt. A tartós megtakarítások állományából a következő évben lejáró tételek átvezetésre kerültek az éven belüli tételek közé. Az így átvezetett összeg évben ezer forint, évben ezer forint volt. A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között a számviteli törvény alapján értékpapírnak minősülő takaréklevél-betét állományt szerepelteti a Takarékszövetkezet. A lejárat nélküli állománynak az egy évet megszolgált része a rövid lejáratú kötelezettségek közé került átsorolásra. Ez az összeg évben ezer forint, 2014-ben ezer forint volt Befektetési szolgáltatásból származó ügyfelekkel, és más befektetési szolgáltatókkal szembeni kötelezettségek A Takarékszövetkezet befektetési szolgáltatásból származó kötelezettséggel nem rendelkezik Hátrasorolt kötelezettségek (alárendelt kölcsöntőke) A Takarékszövetkezet hátrasorolt kötelezettséggel nem rendelkezik Egyéb kötelezettségek Az egyéb kötelezettségek között szállítói tartozások, a különféle konstrukciókhoz kapcsolódó elszámolások, illetve valamennyi adónemhez munkavállalói és kifizetői, valamint a Takarékszövetkezetet terhelő egyéb adófizetések kapcsolódó fizetési kötelezettségek szerepelnek. Az egyéb kötelezettségek összege hasonlóan alakult év végén, mint egy évvel korábban Passzív időbeli elhatárolások Állomány Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Egyéb költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Bevételek passzív időbeli elhatárolása Összesen

21 A költségek időbeli elhatárolása között a évet terhelő, de évben kifizetendő, jellemzően szállítói tételek szerepelnek. A kamatráfordítások között a mérleg fordulónapjáig megszolgált kamatok összegét mutatja ki a Takarékszövetkezet. Egyéb ráfordítások között a befektetési célú értékpapírok árfolyamveszteségének az időarányos hányada szerepel december 31-én. Halasztott bevételként térítés nélkül kapott eszközök, illetve az informatikai rendszer fejlesztéséhez nyújtott pénzbeli támogatás költséggel még nem ellentételezett részét mutatja ki a Takarékszövetkezet. A passzív elhatárolás tételein belül a kamatok időbeli elhatárolásának összege csökkent az előző évhez képest, a évben is tartó kamatcsökkenés következtében Saját tőke összetétele Tárgyévi Tárgyévi növekedés csökkenés Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény a tárgyévben Saját tőke összesen A jegyzett tőke változása a évi részjegytőke csökkenése miatt következett be. A változás cégbírósági bejegyzésére a évi beszámoló elfogadása után, június 19-én került sor. A jegyzett tőke változását a Takarékbank jóváhagyta. A évi adózott eredmény összegét ( ezer forint) 10%-os mértékű általános tartalék, illetve ezer forint összegű jóváhagyott osztalék csökkentette. A évi mérleg szerinti eredmény ere forint. A Takarékszövetkezet értékhelyesbítést nem alkalmaz, így értékelési tartalék nem szerepel a saját tőkén belül. 21

22 A Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje és tőkemegfelelése az év során folyamatosan meghaladta a jogszabályi minimumkövetelményt, az adatok december 31-én az alábbiak szerint alakultak: adatok ezer forintban Szavatoló tőke Alapvető tőke (tier 1 vagy t1 tőke) elsődleges alapvető tőke (cet1 tőke) kiegészítő alapvető tőke (at1 tőke) 0 0 Járulékos tőke (t2 tőke) 0 0 Hitelezési és partnerkockázat tőkekövetelménye Piaci kockázat tőkekövetelménye 0 0 Működési kockázat tőkekövetelménye Összes tőkekövetelmény Teljes tőkemegfelelési mutató 20,75% 28,41% Az egyedi alapon megállapított elsődleges alapvető tőkében befizetett tőkeinstrumentumot, ( ezer forint) eredménytartalékot, illetve a tárgyévi eredményt, ( ezer forint) valamint egyéb tartalékokat mutat ki a Takarékszövetkezet ( ezer forint). Ez utóbbi tételek között a tőketartalék,az általános tartalék, valamint az egyéb jegyzett tőke összege szerepel. A levonások között évben kizárólag az immateriális javak ezer forint összege szerepel. A Takarékszövetkezetnek a szavatoló tőke 10%-át meghaladó pénzügyi intézményben lévő közvetlen és közvetett befektetése kizárólag tagintézményben áll fenn, ennek következtében december 31-én ilyen címen nem történt levonás a szavatoló tőke összegéből. A hitelezési kockázat és a működési kockázat tőkekövetelménye hasonlóan alakult, mint az előző évben, piaci kockázat vonatkozásában évben sem keletkezett tőkeképzési kötelezettsége a Takarékszövetkezetnek. A tőkemegfelelési mutató növekedését alapvetően szavatoló tőke összegének a kedvező változása idézte elő Értékvesztés, céltartalékok A Takarékszövetkezet a évi értékvesztés elszámolásnál és céltartalék képzésnél a hatályos jogszabályok, valamint saját minősítési, értékvesztési és céltartalék képzési szabályzatai szerint járt el. Az értékvesztés és céltartalék állomány mozgásait a következő táblázatok mutatják. adatok ezer forintban Értékvesztések Nyitó Képzés Visszaírás Egyéb* Záró Ügyfelekkel szembeni követelésekre Befektetési szolgáltatásból származó követelésekre Befektetési célú részvényekre Befektetési célú kötvényekre Befektetési célú befektetési jegyekre Készletekre Egyéb követelésekre Összesen *: tartalmazza a devizában elszámolt értékvesztések árfolyamváltozásából adódó hatásokat is 22

23 adatok ezer forintban Értékvesztések Nyitó Képzés Visszaírás Egyéb* Záró Ügyfelekkel szembeni követelésekre Befektetési szolgáltatásból származó követelésekre Befektetési célú részvényekre Befektetési célú kötvényekre Befektetési célú befektetési jegyekre Készletekre Egyéb követelésekre Összesen *: tartalmazza a devizában elszámolt értékvesztések árfolyamváltozásából adódó hatásokat is Az ügyfelekkel szembeni követelésekhez (hitel) kapcsolódó értékvesztés állomány 14%-kal csökkent az előző évhez képest. A változáshoz hozzájárult a portfólió tisztítás céljából történt követelések eladása is, aminek hatására az értékvesztés állomány ezer forinttal csökkent. A évi értékvesztés változás nem tekinthető jelentősnek. A befektetési célú részvények értékvesztésének elszámolására a járulékos vállalkozásban lévő üzletrész minősítése miatt került sor mindkét időszakban. Készletek között követelés fejében átvett ingatlanok utáni értékvesztések szerepelnek. A évben történt ingatlanok értékesítése miatt ezer forint összegben került sor értékvesztés visszavezetésére. A készleten maradt ingatlan esetében további értékvesztés elszámolása nem volt indokolt. Céltartalékok Nyitó Képzés Feloldás Záró Nyugdíjra és végkielégítésre Hitelkeretekre és garanciákra Egyéb függő kötelezettségekre Határidős ügyletek várható veszteségére Egyéb célokra Általános kockázati céltartalék Összesen Átvezetés Céltartalékok Nyitó Képzés Feloldás eredménytartalékba Záró Nyugdíjra és végkielégítésre Hitelkeretekre és garanciákra Egyéb függő kötelezettségekre Határidős ügyletek várható veszteségére Egyéb célokra Összesen

24 A céltartalék állomány az előző évhez képest jelentősen csökkent. Az adósokkal történő elszámolás miatt a várható veszteség fedezetére (forint és devizahitel) a Takarékszövetkezet ezer forint céltartalékot számolt el december 31-én. A évi fogyasztókkal történt elszámolás teljes összege ezer forint - felhasználásra került az előző év végén megképzett céltartalékból, a többletként képzett összeg pedig a tárgyévi eredményben, felszabadításként jelenik meg. A függő kötelezettségek utáni céltartalék állomány december 31-én a következő: - Vállalt garancia: ezer forint - Kezességvállalás: ezer forint - Hitelkeret 322 ezer forint 4.3. Mérlegen kívüli tételek Mérlegen kívüli kötelezettségek Adott garancia Nyújtott hitelkeret Peres ügyekből származó és egyéb függő kötelezettségek 0 0 Várható jövőbeni költségek és ráfordítások miatti függő kötelezettségek 0 0 Határidős, deviza és swap ügyletek miatti függő kötelezettségek 0 0 Egyéb 0 0 Összesen A garancia és kezességvállalás között teljes kockázatú, hitelhelyettesítő garancia ( ezer forint) és közepes kockázatú nem hitelhelyettesítő bankgarancia szerepel ( ezer forint). A nyújtott, le nem hívott hitelkeretek lakossági és vállalkozói folyószámlákhoz, valamint ki nem használt Széchenyi Kártyahitelekhez kapcsolódnak. A mérlegen kívüli kötelezettségeken belül az adott garanciák devizanemenkénti megbontása a következő: HUF EUR 0 0 USD 0 0 CHF 0 0 Adott garancia összesen A Takarékszövetkezet mérlegen kívüli kötelezettségei között szereplő, sajátos értékelés alá vont tételek minősítési kategóriánkénti bemutatása a 8. sz. mellékletben szerepel. 24

25 Mérlegen kívüli követelések Függővé tett kamatok Pénzforgalmi szolgáltatások mérlegkészítésig meg nem fizetett jutalékai, költségei miatti követelések Határidős, deviza és swap ügyletek miatti függő követelések Behajthatatlanként leírt, valamint a szerződés szerinti értéknél alacsonyabb áron vásárolt követelések 0 0 Egyéb Összesen A függő kamatok és a pénzforgalmi szolgáltatások miatti mérlegen kívüli követelések összegében nem történt jelentős változás és év során. Határidős ügyletekhez kapcsolódó függő követelést nem tart nyilván a Takarékszövetkezet évben. Az előző évben ilyen tételként a devizahitelek forintosításához szükséges, jövőbeni deviza vétel összege került kimutatásra. Egyéb mérlegen kívüli tételek között a hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszegeket, illetve biztosítékként szolgáló vagyontárgyak értékét mutatja ki a Takarékszövetkezet Nyitott deviza azonnali, határidős és swap ügyletek A Takarékszövetkezet nem rendelkezik nyitott deviza azonnali, határidős és swap ügyletekkel A évi eredmény alakulása Az eredmény összetevőit a következő táblázat szemlélteti: adatok ezer forintban Összeg Összeg Kamatkülönbözet Osztalékbevételek részesedésekből Jutalékokból és díjakból származó nettó eredmény Pénzügyi műveletek nettó eredménye Üzleti tevékenység egyéb eredménye Pénzügyi és befektetési szolgáltatás költségei Értékvesztés és céltartalék képzés miatti eredmény Szokásos üzleti tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Általános tartalék képzése, felhasználása Kifizetendő osztalék Mérleg szerinti eredmény A Takarékszövetkezet főbb pénzügyi mutatóit a 6. számú melléklet mutatja be. 25

26 A kamatozó állományok változása (csökkenés), valamint a kamatcsökkenési folyamat hatására a kamatbevétel és a ráfordítás összege is csökkent az időszak végére. Ezek együttes hatására a kamatkülönbözet 22%-kal csökkent az előző évben realizált értékhez viszonyítva. Az értékpapírokból származó bevétel Takarékbanki osztalékból (2014. évi) származik. A jutalék és díjeredmény magában foglalja a pénzforgalmi szolgáltatás, a hitelezés, a kártyaüzletág, a garancia és kezességvállalás, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó jutalék-és díjbevételeket. A kedvező változást alapvetően a pénzforgalmi jutalékok és a bankkártyához kapcsolódó bevételek növekedése idézte elő, ami a jutalékköteles forgalom növekedésével magyarázható. A Takarékszövetkezet pénzügyi eredményét alapvetően az értékpapírok után elszámolt árfolyamnyereség, illetve árfolyam veszteség határozta meg, ( ezer forint) amit kedvezően befolyásolt a devizában fennálló tételek után elszámolt árfolyam eredmény ( ezer forint). Az egyéb üzleti eredményben kerülnek kimutatásra az egyéb adók, (helyi adó, pénzügyi szervezetek adója, tranzakciós illeték) az adóssal szemben indított eljárások díjai, illetve jogszabály alapján fizetendő felügyeleti díjak összegei. Itt szerepel továbbá a követelés értékesítéséből, illetve annak leírásából származó eredmény, valamint az egyéb céltartalékok összege. Az egyéb eredmény lényegesen kedvezőbben alakult, mint egy évvel korábban, annak köszönhetően, hogy a hitelek (deviza és forint) elszámolása miatt az előző évben megképzett céltartalék visszaírása ( ezer forint) ebben az eredménykategóriában jelenik meg, míg az elszámolásból keletkezett veszteség ( ezer forint) rendkívüli eredményben került kimutatásra. A további eredménytételeket vizsgálva jelentősebb eltérés a fenntartási díjak esetében következett be, ami alapvetően az OBA díjak emelkedésének köszönhető. Az összes bevételből és ráfordításból a tárgyév során devizában elszámolt eredmény összege ezer forint, ami kamatbevétel, illetve ráfordítás különbözetéből (5.891 ezer forint), illetve árfolyam változás eredményéből ( ezer forint) származik. A devizához kapcsolódó eredmény a forintosítás hatására csökkent az előző évhez képest, annak összege évben ezer forint volt. Befektetési szolgáltatási tevékenységből nem származik eredménye a Takarékszövetkezetnek. A Takarékszövetkezet tagja az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA), a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ), a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának, és a Szanálási Alapnak. A szervezetek részére fizetett tárgyévi díjak költségként, illetve egyéb ráfordításként kerültek kimutatásra az alábbi összegekben: adatok ezer forintban Országos Betétbiztosítási Alap Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja Szanálási Alap Összesen:

27 A működési költségek alakulását a következő táblázat mutatja: adatok ezer forintban Anyagköltség Anyagjellegű szolgáltatások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulék Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Összes költség Az anyagköltségen belül energia, illetve a nyomtatványköltségek kerültek elszámolásra, ezek összege számottevően nem változott az előző évhez képest. Az igénybe vett szolgáltatások között legnagyobb arányt a posta, a pénzszállítás, a számítástechnika, illetve a tárgyi eszköz fenntartási költségek, továbbá a szakértőknek fizetett díjak képviselnek. A növekedés leginkább az informatikai és a posta költségeket érintette. A személyi jellegű ráfordítások meghatározó részét a munkabér és az ehhez kapcsolódó járulékok teszik ki. Az egyéb személyi jellegű kifizetések között munkabéren kívüli egyéb juttatások szerepelnek. Az elszámolt költségek összege az előző évi szinten alakult. Az egyéb költségek között került elszámolásra az Integrációs Szervezetnek, a Tőkefedezeti Közös Alapnak és a Szanálási Alapnak fizetett összegei. A Takarékszövetkezet nem számolt el K+F költséget. Rendkívüli eredményben elszámolt tételek részletezése, bemutatása: Rendkívüli eredményben került elszámolásra a fogyasztói kölcsönszerződések árfolyamrés és egyoldalú szerződésmódosítás miatti elszámolások nettó ráfordításának összege. A fogyasztókkal történt elszámolás összegéből ( ezer forint) kamat, jutalék, illetve egyéb bevételként megtérült összeg ( ezer forint) rendkívüli bevételként került kimutatásra. 27