KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Átírás

1 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Hatvan, április 05. Mátra Takarékszövetkezet Juhász Ferenc Fain Lászlóné elnök ügyvezető ügyvezető főkönyvelő 1

2 1. A vállalkozás főbb adatai, tevékenysége Név: Mátra Takarékszövetkezet Székhely: 3000 Hatvan Kossuth tér 22. Honlap címe: Levelezési cím: 3000 Hatvan Kossuth tér 22. Telefonszám: Cégjegyzékszám: Adószám: KSH statisztikai számjel: Alakulás éve: Felügyelőbizottság elnöke: Igazgatóság elnöke: Első számú vezető: Sándor Miklósné Juhász Ferenc Juhász Ferenc A Mátra Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. számú törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján az MNB (Magyar Nemzeti Bank) által engedélyezett következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, kezesség és bankgarancia vállalás pénzügyi/befektetési szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) pénzváltási tevékenység A hitelintézet a jogelőd Hatvan és Vidéke, a Csány és Vidéke, valamint Hort és Vidéke Takarékszövetkezetek egyesülésével jött létre 1977-ben. Az ezt követő fúzióra évben került sor, az Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet beolvadásával. A jogutód takarékszövetkezet Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezetként végezte tevékenységét évben a Takarékszövetkezet újabb egyesülésről döntött. A befogadó Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet a beolvadó Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet, a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Turai Takarékszövetkezet egyesülését az Egri Törvényszék Cégbírósága a /260 cégjegyzékszámon október 31-i időpontra vonatkozóan jegyezte be. A jogutód takarékszövetkezet Mátra Takarékszövetkezet néven 66 kirendeltség működtetésével folytatja tevékenységét. 2

3 A Takarékszövetkezet kirendeltségei: Hatvan Gyöngyöspata Nagykáta Hort Gyöngyöstarján Szentmártonkáta Boldog Szücsi Szentlőrinckáta Csány Gyöngyös I. (Magyar u.) Tápiószecső Ecséd Gyöngyös II. (Kócsag u.) Kóka Rózsaszentmárton Erdőtelek Tóalmás Heréd Tenk Budapest II. Pesti u. Apc Kömlő Budapest III. Róna u. Lőrinci Hatvan II. Horváth M. u. Zsámbok Új-Hatvan Bodony Hévízgyörk Petőfibánya Mátraballa Iklad Budapest Krisztina krt. Mátraderecske Galgamácsa Zagyvaszántó Recsk Galgahévíz Nagykökényes Parád Kartal Ecseg Eger Valkó Jobbágyi Domoszló Püspökhatvan Mátraszőlős Markaz Aszód Mátraverebély Kisnána Budapest IV. Zalán u. Nagybárkány Tápiógyörgye Dány Pásztó Újszilvás Tura Szurdokpüspöki Tápiószőlős Tar Tápiószele Hasznos Farmos A szövetkezeti hitelintézeti integráció (a továbbiakban: Integráció) több 63 önálló, magántulajdonban lévő szövetkezeti hitelintézet takarékszövetkezet, hitelszövetkezet, illetve kisebb bank együttműködése. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának versenyképes és prudens működését biztosító központi bankja, amelynek legfontosabb ügyfelei a bankot alapító szövetkezeti hitelintézetek. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (továbbiakban: MTB, Takarékbank) az Integráció központi bankjaként egyfelől szabályozza és biztosítja az integrációban részt vevő hitelintézetek egységes banki működését és koordinálja üzleti fejlődésüket, másfelől korszerű termékeket és szolgáltatásokat nyújt a szövetkezeti hitelintézetek számára. A Takarékszövetkezet szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvényben foglaltak szerint a Takarékbankkal és az Integrációhoz tartozó többi szövetkezeti hitelintézettel összevont felügyelet alá tartozik. A Takarékszövetkezet a Takarékbank által készített összevont, konszolidált éves beszámolóban teljes körűen bevont leányvállalkozásként szerepel. 3

4 2. Jegyzett tőke, tulajdonosi struktúra A Takarékszövetkezet jegyzett tőkéjében és tulajdonosi struktúrájában évben az alábbi változások történtek: A tárgyévben lezajlott egyesülést követően a taglétszám jelentősen (955 tag) változott. A tulajdonosi összetételt tekintve december 31-én fő magánszemély tag mellett 12 jogi és jogi személyiség nélküli taggal is rendelkezik a jogutód Takarékszövetkezet. A nem magánszemélyek által birtokolt részjegyek értéke ezer forint, a magánszemély tagok részjegy tulajdonának összege ezer forint. A jegyezhető részjegy névértéke 10 ezer forint/db. A Takarékszövetkezet jegyzett tőkéje december 31-én ezer forint, ami ezer forint részjegy-tőkéből és ezer forint egyéb jegyzett tőkéből áll. A részjegyek összetétele a következő: Részjegy Névérték Össznévérték Darabszám (eft/db) (eft) Alaprészjegy Összesen A részjegy-tőkében az egyesülést követően történt változás hatására - jóváhagyás után - 50 ezer forint összegben kerül sor a jegyzett tőke leszállítására. A tulajdoni hányad alakulása a következő: Tulajdonosi szektorok db / fő Részjegy Tulajdoni Részjegy névérték hányad névérték (eft) (eft) (%) db / fő Tulajdoni hányad (%) Jogi személyek Természetes személyek Összesen A tulajdoni hányadot tekintve 5%-ot, illetve 10%-ot meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal egy tag sem rendelkezik a Takarékszövetkezet összes részjegytőkéjében. 4

5 3. A számviteli politika főbb elemei, értékelési elvek A Takarékszövetkezet éves beszámolóját a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.), a tőkepiacról szóló törvényben (Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben (Bszt.), valamint a számviteli törvényben megfogalmazott alapelveknek és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló, 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet előírásainak megfelelően készítette el, összhangban a társaság számviteli politikájával. A Takarékszövetkezet a számviteli törvény előírásai szerint kettős könyvviteli rendszerben vezeti nyilvántartásait és könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozik. A Takarékszövetkezet könyvvizsgálója a 2016-es üzleti évben a EXTRA-AUDIT Könyvelő és Könyvvizsgáló Kft., (6000 Kecskemét, Dobó körút 10.2/A) az aláíró személyében felelős könyvvizsgáló Eszterbauer Julianna (MKVK tagsági szám: ; pénzügyi minősítés száma E /95). A könyvvizsgálati szolgáltatás szerződés szerinti díja évi nettó ezer forint, amely tartalmazza a magyar számviteli szabályok szerinti egyedi éves beszámoló vizsgálatát. A Takarékszövetkezetnél az éves beszámolót az alábbi személyek írják alá: Juhász Ferenc Fain Lászlóné A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Fain Lászlóné, PM-regisztrációs száma: A mérleg fordulónapja december 31., a mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év 8. munkanapja. Az éves beszámolóban a számszerű adatok ezer forintban szerepelnek. A Takarékszövetkezet leány vállalatainak bemutatása A Takarékszövetkezet december 31-én két leányvállalattal rendelkezik. A 100%-os tulajdonlással létrehozott (2010. év) TAKING-HATVAN Ingatlan-értékesítő Korlátolt felelősségű Társaság a tulajdonában álló ingatlanok értékesítésével, illetve bérbeadásával foglakozik. A KÁTAK-Invest Kft december 13-án kezdte meg működését, a jogelőd nagykátai takarékszövetkezet banküzemi ingatlanjainak kezelésével és bérbeadásával foglalkozik. A jogutód Takarékszövetkezet 99,9 százalékban tulajdonos a társaságban. A tevékenységek elsődleges jellege alapján mindkét vállalkozás járulékos vállalkozásnak minősül. 5

6 A Társaságok tőke és eredményadatai a következők: TAKING-Hatvan Kft 2015.év 2016.év Saját tőke Jegyzett tőke Eredménytartalék Adózott eredmény KÁTAK-Invest Kft 2015.év 2016.év Saját tőke Jegyzett tőke Eredménytartalék Adózott eredmény Hitelintézetünk a számviteli törvény 119. (2) alapján élve a mentesítési szabály lehetőségével nem készített összevont éves beszámolót. A menedzsment megítélése alapján az elkészített beszámoló megbízható és valós képet ad a tulajdonos és a járulékos vállalkozás pénzügyi és vagyoni helyzetéről. A Takarékszövetkezet éves beszámolójának részei: Mérleg (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti szerkezetben) Eredménykimutatás (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti szerkezetben függőleges tagolásban) Kiegészítő melléklet (mely magában foglalja a cash flow kimutatást a 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 3. sz. mellékletének A változata szerint) Bár az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés, azt a Takarékszövetkezet minden évben elkészíti és gondoskodik arról, hogy székhelyén és honlapján az érdeklődők számára rendelkezésre álljon. A Takarékszövetkezet rendelkezik mindazon a Takarékszövetkezet sajátosságait figyelembevevő szabályzattal, amelyet a évi CCXXXVII. törvény (a hitelintézetekről, és a pénzügyi vállalkozásokról), valamint a számviteli törvény és a 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet a számviteli politika keretében előír: 6

7 Számviteli politika keretébe tartozó szabályzatok A hatályba helyezésről szóló határozat száma, utolsó módosítás dátuma Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelés szabályzata 76/ Fedezetértékelési szabályzat 129/ Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és Céltartalék-képzési Szabályzat 129/ Számlarend és számlatükör Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata 92/ Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat 7/2001/ Pénz- és értékkezelési szabályzat 10/ Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének szabályzata 91/ Hitelkockázat-kezelési szabályzat 24/ Befektetési szabályzat 17/ Ügyfél- és partnerminősítési szabályzat 127/ Betétgyűjtésre vonatkozó szabályzat Számlavezetésre vonatkozó szabályzat A Takarékszövetkezet nem alkalmazza a valós értékelési eljárásokat, az éves beszámoló készítésénél alkalmazott értékelési elvek az alábbiakban összegezhetők: 3.1. Pénzeszközök Takarékszövetkezet a devizaállományt és a valutakészletet az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékelte. A forint készpénzkészlet, a jegybanknál vezetett forint pénzforgalmi és lekötött számlák, valamint az ezekhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát a mérleg könyv szerinti értéken tartalmazza Állampapírok, hitelviszonyt megtestesítő és más, változó hozamú értékpapírok A forgatási célú értékpapírok között befektetési célú értékpapírokból a következő évben lejáró tételek átsorolt értéke szerepel. A befektetési célú értékpapírok között mutatja ki a Takarékszövetkezet a hosszú távú kamatjövedelem elérése érdekében vásárolt értékpapírokat. Az értékpapírok értékelése FIFO elv szerinti értékelési eljárással történt, az értékpapírok után a minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerinti értékvesztés elszámolást a takarékszövetkezet nem tartotta indokoltnak. Az értékpapírok vételárában, illetve eladási árában elismert kamatot a Takarékszövetkezet kamatbevételt csökkentő tételként, illetve kamatbevételként számolja el. A devizában kibocsátott értékpapírok az év utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon szerepelnek a mérlegben. A befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke és nettó bekerülési értéke közötti különbözetet a Takarékszövetkezet időarányosan elhatárolja. 7

8 3.3. Részvények és részesedések A Takarékszövetkezet a részvények és részesedések között tartós befektetéseket mutat ki, a részesedések után a minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerint értékvesztést számolt el Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni, valamint egyéb követelések A követelések (hitelek, bankközi kihelyezések, egyéb követelések) értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenységhez kapcsolódó külföldi pénznemben fennálló követeléseket az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékelte. A hitelintézetekkel és az ügyfelekkel szembeni követelések után elszámolt értékvesztés meghatározása a vonatkozó jogszabályok, valamint a Takarékszövetkezet minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak alapján történt. A menedzsment megítélése szerint az elszámolt értékvesztés mértéke megfelelő. A Takarékszövetkezet az ügyletek minősítését egyedi és csoportos egyszerűsített minősítési eljárással végzi. A csoportos egyszerűsített minősítés összeghatára a szavatoló tőke 1%-a. Az egyszerűsített minősítés kizárólag a késedelmes napok figyelembe vételével történik (A verzió). Az elszámolt értékvesztés szintjét a Takarékszövetkezet az ügyletminősítéssel együtt negyedévente felülvizsgálja, az értékvesztés változás elszámolására azonban tekintettel az adott hónapban történt törlesztésekre, leírásokra, értékesítésekre, stb. havonta kerül sor. Az éven túli lejáratú követelések évben esedékes törlesztő részlete átsorolásra került az éven belüli lejáratú követelések közé. A kamat függővé tételt, illetve a kamatok és kamatjellegű bevételek időbeli elhatárolását a Takarékszövetkezet a 250/2000. (XII.24.) kormányrendeletben előírtaknak megfelelően hajtotta végre Immateriális javak Az immateriális javak között vagyoni értékű jogok és szellemi termékek (szoftverek), valamint az alapítás-átszervezés aktivált értéke szerepel. Az immateriális javakat a Takarékszövetkezet az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően a le nem vonható általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési értéken aktiválja. 8

9 A Takarékszövetkezet immateriális javainak leírási ideje: Eszközcsoport Hasznos élettartam (év) Leírási kulcs (%) Alapítás-átszervezés aktivált értéke, ha a hasznos élettartam megbízhatóan becsülhető a teljes hasznos élettartam az időszaknak megfelelő érték Alapítás-átszervezés aktivált értéke, ha a hasznos élettartam megbízhatóan nem becsülhető 5 év 20% Kísérleti fejlesztés aktivált értéke, ha a hasznos élettartam megbízhatóan becsülhető a teljes hasznos élettartam az időszaknak megfelelő érték Kísérleti fejlesztés aktivált értéke, ha a hasznos élettartam megbízhatóan nem becsülhető 5 év 20% Vagyoni értékű jogok gyorsan elavulók 3 év 33% Vagyoni értékű jogok középtávon elavulók 5 év 20% Vagyoni értékű jogok lassan elavulók 6-10 év 10-16% Szellemi termékek (pl. szoftverek) középtávon elavulók 3 év 33% Szellemi termékek (pl. szoftverek) lassan elavulók 5 év 20% Speciális szellemi termékek (pl. üzleti szoftverek, egyedi funkcionalitással) a teljes hasznos élettartam az időszaknak megfelelő érték Egyéb szellemi alkotások gyorsan elavulók 3 év 33% Egyéb szellemi alkotások lassan elavulók 5-10 év 10-20% Üzleti vagy cégérték (goodwill) 5 év 20% Az értékcsökkenés elszámolása lineáris módszerrel, havi gyakorisággal történik. A Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó vagyoni értékű jogok és szellemi termékek értékcsökkenését egy összegben, beszerzéskor számolta el a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet immateriális javainál értékhelyesbítést nem alkalmaz. A vonatkozó értékadatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza Tárgyi eszközök A tárgyi eszközöket nettó értéken (a beszerzési, előállítási költségek és az értékcsökkenés különbözeteként), a beruházásokat a tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költségein, a beruházásokra adott előlegeket a folyósított összegben szerepelteti a Takarékszövetkezet a mérlegben. A tárgyi eszközök esetében a beszerzési érték részét képezi a tárgyi eszközök le nem vonható általános forgalmi adója is. A terv szerinti értékcsökkenés bruttó érték és a lineáris elszámolás módszerével kerül havonta megállapításra, vagyis a várható élettartam alatt évenként azonos összegű az elszámolt amortizáció. Az alkalmazott leírási kulcsok megegyeznek a társasági adótörvényben meghatározott mértékkel. A vonatkozó értékadatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. 9

10 Hasznos Eszközcsoport Leírási kulcs (%) élettartam (év) Földterület, telek - 0% Ingatlanok, épületek, építmények év 2-6% Egyéb építmények 30 év 3% Bérelt, idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházások 16 év 6% Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok konkrét lejárattal a jog az időszaknak fennállásának megfelelő érték időszaka Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok egyéb esetben 5-6 év 17-20% Műszaki berendezések, hírközlő eszközök, ügyviteli eszközök, egyéb felszerelési tárgyak gyorsan elavulók 3 év 33% Műszaki berendezések, hírközlő eszközök, ügyviteli eszközök, egyéb felszerelési tárgyak lassan elavulók 7 év 14,5% Számítástechnikai eszközök középtávon elavuló 3 év 33% Számítástechnikai eszközök lassan elavuló 5 év 20% Járművek maradványérték nélkül 5 év 20% Járművek maradványértékkel 5 év a maradványérték figyelembe vételével megállapított % Irodai bútorok, berendezések 7 év 14,5% Egyéb berendezések, felszerelések (nem banküzemi) 7 év 14,5% A számviteli politikában foglaltaknak megfelelően a Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékcsökkenését egy összegben, beszerzéskor számolja el a Takarékszövetkezet. Értékhelyesbítésre a tárgyi eszközök esetében sem kerül sor Készletek A készleteket a mérlegben az elszámolt értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron, illetve előállítási költségen mutatja ki Takarékszövetkezet. A követelések fejében megszerzett eszközök bekerülési értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. A követelések fejében átvett eszközökkel kapcsolatos értékvesztés elszámolása a várható értékesítési veszteség figyelembevételével történik Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások tartalmazzák a pénzügyileg évben rendezett, következő év(ek)et érintő költségeket, ráfordításokat, valamint a tárgyévre időarányosan járó, de nem esedékes (megszolgált) bevételeket. Halasztott ráfordítással a Takarékszövetkezet évben nem rendelkezett Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek A kötelezettségek a mérlegben a visszafizetendő értéken szerepelnek. A hitelintézeti tevékenységhez kapcsolódó külföldi pénznemben fennálló kötelezettségek értékelése az év utolsó napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon történt. 10

11 A hosszú lejáratú kötelezettségek 2017-ban esedékes törlesztése az éven belüli kötelezettségek közé került átsorolásra. A kötelezettségek között mutatja ki a Takarékszövetkezet a tárgyév végén a mérlegkészítésig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások összegét is Kibocsátott értékpapírok A számviteli szempontból értékpapírként kezelt, kibocsátott értékpapírokat a Takarékszövetkezet a lejáratkor visszafizetendő értéken mutatja ki Céltartalékok A Takarékszövetkezet kockázatvállalásnak minősülő függő kötelezettségekre képzett kockázati céltartalékot szerepeltet a beszámolóban Passzív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolásként kerültek kimutatásra a banküzemi költségekkel kapcsolatos elhatárolásokon kívül a mérleg fordulónapján esedékes, mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett, valamint a mérleg fordulónapján járó, de nem esedékes (megszolgált) ráfordítások, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg rendezett, de nem a tárgyévet illető bevételek. Passzív időbeli elhatárolásként került kimutatásra továbbá a halasztott bevételek összege Saját tőke A saját tőke elemei a mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek Határidős ügyletek értékelése Határidős ügylettel a Takarékszövetkezet nem rendelkezik Nyilvántartási rendszerek változása A nyilvántartási rendszerek körében évben nem történt változás Besorolások módosítása A számviteli törvény módosulása miatt a évi rendkívüli bevételek és ráfordítások tételei átsorolásra kerültek az eredménykimutatásban az egyéb bevételek, illetve egyéb ráfordítások közé évben rendkívüli tételeket a Takarékszövetkezet nem számolt el, minden korábban ilyennek minősített tétel az egyéb eredményben került kimutatásra. A Takarékszövetkezet a mérleg szerinti eredmény definíciójának a megszűnése miatt a évi adózott eredményből fizetendő, jóváhagyott osztalék összegével megnövelte (1.529 ezer forint) a évi eredmény összegét, illetve ugyan ezzel az összeggel csökkentette az egyéb kötelezettségek értékét. 11

12 3.17. Jelentős összegű hiba A Takarékszövetkezet háromoszlopos mérleget és eredménykimutatást készít arról az üzleti évről, amelyben az ellenőrzés vagy önellenőrzés során jelentős összegű hiba került feltárásra. A lényegesség elvével összhangban jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a feltárás évében, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, és/vagy saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegétől függően az alábbiak alakul: Az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszege Hibák eredményt, saját tőkét módosító értéke mérlegfőösszeg > 50 MHUF Jelentős összegű hiba > mérlegfőösszeg 2%-a 50 MHUF > mérlegfőösszeg Jelentős összegű hiba > 1 MHUF Leltározási szabályok A hatályos leltárkészítésre vonatkozó előírásokat az Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata tartalmazza A számviteli politika évi változásai A számviteli politika központilag karbantartott szabályai 2016-ban követték a Számviteli törvény változásait. A számviteli politikának a Takarékszövetkezet által karbantartott szabályrendszerében sem volt jelentős változás 2016-ban. 12

13 4. A Takarékszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete 4.1. Eszközök A Takarékszövetkezet eszközállományának tárgyévi és előző évi összetételét a következő táblázatok mutatják: Forint Deviza Összesen Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni köv Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények, részesedések és más vált. hozamú ép Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN * i MNB devizaárfolyamon Forint Deviza Összesen Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni köv Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények, részesedések és más vált. hozamú ép Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN * i MNB devizaárfolyamon A Takarékszövetkezet mérlegében szereplő, sajátos értékelés alá vont eszközök minősítési kategóriánkénti bemutatása a 8. sz. mellékletben szerepel. 13

14 4.1.1 Pénzeszközök Összeg Összeg Készpénz (Pénztár és ATM) MTB-nél vezetett pénzforgalmi számlák Pénzeszközökkel kapcsolatos átvezetési számla Egyéb 0 0 Összesen Devizaszámla állomány Összeg forintban Devizanem CHF EUR USD GBP NOK Összes deviza A devizaszámla pénzeszközökön belüli aránya 26%-ról 32%-ra változott az év során. A változás az ügyfél devizaszámla állomány növekedésének a következménye Állampapírok Névérték Könyv szerinti érték Piaci érték Diszkont- és kamatozó kincstárjegyek Államkötvények Összesen Könyv szerinti Névérték Piaci érték érték Diszkont- és kamatozó kincstárjegyek Államkötvények Összesen Az állampapír állomány összege az egyesülés következtében jelentősen nőtt az előző évhez képest, ami kizárólag forint államkötvényből áll. 14

15 A befektetési célú államkötvények évben lejáró állománya ( ezer forint) átsorolásra került a forgatási célú állampapírok közé. Az állampapírok közül ezer forint névértékű állomány zárolására került a Takarékszövetkezet kötelezettségeinek fedezetként Követelések A követelésállomány szerkezetét a következő táblázat szemlélteti: Összeg Hitelintézetekkel szembeni követelések (bruttó) Hitelintézetekkel szembeni követelések értékvesztése 0 0 Ügyfelekkel szembeni követelések éven belül (bruttó) Ügyfelekkel szembeni éven belüli követelések értékvesztése Ügyfelekkel szembeni követelések éven túli (bruttó) Ügyfelekkel szembeni éven túli követelések értékvesztése Befektetési szolgáltatásból származó követelések (bruttó) Befektetési szolgáltatásból származó követelések értékvesztése (-) Összesen A hitelintézetekkel szembeni követelések között a Takarékszövetkezet kizárólag Takarékbankkal szembeni követeléseket mutat ki. A teljes követelés 34 %-a hosszú lejáratú, ami szükség esetén fedezetet nyújt a Takarékszövetkezet likviditását biztosító átmeneti hitel igénybevételéhez. A többi kihelyezés rövid lejáratú bankközi betét. Az ügyfelekkel szembeni követelések eredeti lejárat szerinti összegben szerepelnek a táblázatban. A hosszú lejáratú követelésből a következő évben esedékes törlesztő részlet összege ( ezer forint) a mérlegben átsorolásra került a rövid lejáratú tételek közé. Az átsorolás összege éven ezer forint volt. A beolvadó takarékszövetkezetek hitelállományával együtt az ügyfelekkel szembeni bruttó követelés több mint háromszorosára nőtt. A hitelállományon belül a lakossággal szembeni kitettség aránya 52 %. A magánszemélyek finanszírozását illetően a folyószámla, a fogyasztási, illetve a lakáscélú hiteleken túl a Takarékszövetkezet hat zálogházzal áll függő ügynöki kapcsolatban, akik tíz zálogfiókot üzemeltetnek. A vállalkozói hitelek állománya ezer forint, ebből az NHP hitelek összege ezer forint. Az összes hitelállomány 2%-a devizában fennálló kitettség, amely kizárólag vállalkozásokkal szembeni követelés. Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléssel a Takarékszövetkezet nem rendelkezik december 31-én. 15

16 4.1.4 Hitelportfólió, ügyfelekkel szembeni követelések A hitelportfólió minősítés szerinti összetételét a következő táblázat szemlélteti: Bruttó Bruttó Nettó érték Nettó érték érték % érték % % % Problémamentes % % % % Külön figyelendő % % % % Átlag alatti % % % % Kétes % % % % Rossz % % % % Összesen % % % % A tárgyévi egyesülés következtében az állományok összege jelentős mértékben változott az előző évhez képest. A minősítési kategóriák szerinti összetételt, illetve azok arányát tekintve, átrendeződés a problémamentes és a külön figyelendő, valamint a rossz minősítésű állományokban következett be december.31-én a hitelkövetelések értékvesztéssel való fedezettsége 14,6%, az előző év végén az értékvesztés és a bruttó hitel aránya 8,5% volt. A fúzió hatására a hitelállomány növekedésével együtt a problémás 90 napon túli tartozással rendelkezők állománya is nőtt, a mutató értéke 9%-ról, 16%-ra változott. Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelésekkel a Takarékszövetkezet nem rendelkezik december 31-én. Az átstrukturált hiteleket a következő táblázat mutatja: Nettó Nettó Bruttó érték Bruttó érték érték érték Lakossági jelzálog fedezetű, devizás ingatlan hitel Egyéb jelentős arányú hiteltípus Egyéb Összesen A táblázatban a 250/2000. (XII.24.) Kormányrendelet szerinti átstrukturált hiteleket szerepelteti a Takarékszövetkezet. Az átstrukturált állomány 126 lakossági és 31 vállalkozói ügyféllel szemben áll fenn évben 9 db átstrukturált hitelt tartott nyilván a Takarékszövetkezet. 16

17 4.1.5 Befektetési célú részesedések Az előző évhez képest a részesedések értékét és összetételét részben az egyesülés következtében átvett befektetések, valamint az FHB Nyrt-ben történt tulajdonszerzés befolyásolta. Legjelentősebb befektetésnek a Takarékbankban, valamint az FHB Nyrt-ben, az Integráció tagintézményében lévő tulajdoni részesedés tekinthető. A Banküzelet Zrt-ben lévő részesedés a konszolidációs körbe tartozó társaságban lévő befektetésnek minősül. A Takarékszövetkezet két leányvállalattal rendelkezik, amely társaságok közül a Taking- Hatvan Kft. követelés fejében átvett ingatlanokkal, a Kátak-Invest Kft. a tulajdonába átadott banküzemi működést szolgáló ingatlanok kezelésével és hasznosításával foglalkozik. Hitelintézetünk az egyesülésből adódóan tulajdonos lett további két-két a tevékenységüket tekintve követelések kezelésével, illetve behajtásával foglalkozó, valamint informatikai és kommunikációs szolgáltatást nyújtó társaságokban. Az utóbbi társaságok közül az egyik a beolvadó takarékszövetkezet informatikai rendszerét üzemeltette, a másik az adatkommunikációt biztosította. A követelés kezelésével és behajtásával foglalkozó társaságokban Hitelintézetünk jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik. A Magyar Takarék Befektetési és Vagyonkezelő Zrt-ben a fennálló részesedés összegében nem történt változás az előző évhez képest. Az Orient Zrt felszámolása a beszámolás időpontjában is tart, a részesedés teljes összege értékvesztéssel fedezett. A társaságok minősítésére az alábbiak szerint került sor: A Szabályzatban választható két minősítési módszer közül a részesedések a korrigált saját tőke módszerrel értékeltek, kivéve az FHB részvényeket, mely értékelésére a diszkontált jövőbeni cash flow (jövedelmezőség) alapú módszer került alkalmazásra. A korrigált saját tőkén alapuló minősítés objektív, statikus és dinamikus mutatószámokra, továbbá szubjektív megítélés alá eső árfolyamkockázati tényezőkre épül. A DCF módszer során a befektetésből származó jövőbeni tervezett cash-flow-ok diszkontált értéke alapján kerül meghatározásra a piaci érték. Mindkét értékelés esetén a piaci tendenciákat és változásokat akkor veszi figyelembe a Takarékszövetkezet, ha az jelentős és éven túli, tehát tartós. A mérlegkészítés időpontjában ( ) ezek a feltételek a minősítések alapján nem álltak fenn, nem volt olyan tendencia, ami tartósnak minősíthető. Értékvesztés elszámolására (225 ezer forint) a Taking-Hatvan Kft esetében került sor. Befektetési célú részesedések összetételét a 2. sz. melléklet tartalmazza. 17

18 4.1.6 Értékpapírok A Takarékszövetkezet a magyar állampapírokon kívül az alábbi értékpapírokat tartja a könyveiben december 31-én: Könyv Névérték Piaci érték szerinti érték Belföldi önkormányzati kötvények Belföldi vállalati kötvények Belföldi befektetési jegyek Forgatási célú belföldi tőzsdei részvények forintban Összesen Névérték Könyv Piaci érték szerinti érték Belföldi önkormányzati kötvények Belföldi vállalati kötvények Belföldi befektetési jegyek Forgatási célú belföldi tőzsdei részvények forintban Összesen A vállalati hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között a Takarékszövetkezet kizárólag belföldi pénzügyi intézmény által kibocsátott (MFB Zrt., FHB Zrt,, MTB Zrt.) kötvényeket szerepeltet. A befektetési célú kötvények következő évben esedékes tételei átcsoportosításra kerültek a forgatási célú értékpapírok közé. Az átcsoportosítás összege tárgyévben ezer forint, egy évvel korábban ezer forint volt. A belföldi befektetési jegyek év végén a Magyar Posta Takarék Pénzpiaci Befektetési Alap befektetési jegyeit tartalmazza. A fenti értékpapírok tekintetében értékvesztés elszámolása nem volt indokolt Immateriális javak, tárgyi eszközök Az immateriális javak állományának megbontása év végén: Nettó érték Nettó érték Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 0 0 Vagyoni értékű jogok Szoftverek Egyéb szellemi termékek 0 0 Immateriális javak beruházásai 0 0 Összesen

19 A tárgyi eszközök és immateriális javak összetétele, a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés az 1. számú mellékletben látható. A táblázat nyitó adatai tartalmazzák az egyesülés miatti állománynövekedéseket is. Az immateriális javak állományán belül legjelentősebb tétel az alapítás átszervezés aktivált értékeke, amely mind a befogadó, mind a beolvadó takarékszövetkezeteknek az egyesüléssel kapcsolatos informatikai, jogi, és egyéb szakértői díjait foglalja magában. Az alapítás átszervezés értéke az eredménytartalékból a lekötött tartalékba került átvezetésre. Tárgyi eszköz beszerzés nem volt számottevő az év során. Az állomány változás egy telek tulajdonjogának a rendezéséből, illetve számítástechnikai berendezések, valamint egyéb használati eszközök vásárlásából adódik. Az év során néhány elavult műszaki berendezés sejtezésére került sor, a kivezetett eszközök értékkel már nem rendelkeztek, terven felüli értékcsökkenés elszámolása nem volt indokolt. A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam, és a meglévő eszközökre vonatkozó maradványérték újbóli megállapítására nem került sor évben. 1.8 Egyéb eszközök A készletek állományát a következő táblázat tartalmazza: Nettó érték Nettó érték Követelés fejében átvett ingatlanok, készletek Egyéb készletek Összesen A készletek között nyilvántartott követelés fejében megszerzett ingatlanok értéke a fúzió hatására jelentősen változott. A Takarékszövetkezet az előző évhez képest (1 ingatlan) 11 ingatlannal rendelkezik december 31-én. Az ingatlanok közül 3 ingatlan esetében az átvétel hat évnél régebbi. Az ingatlanok minősítése és a szükséges értékvesztés elszámolása értékbecslés alapján történt. Takarékszövetkezet az ingatlanokat értékesíteni kívánja, amelyből jelenleg 5 ingatlant bérbeadás útján hasznosít. Az egyéb követelések között vevőkkel, biztosítókkal szembeni követelések, konstrukciókhoz kapcsolódó elszámolások szerepelnek. Meghatározó tétel a évben kötött Tanácsadási szerződés (EIR) alapján fennálló követelés összege, amely ellenértékét mind a befogadó, mind a beolvadó takarékszövetkezetek pénzügyileg kiegyenlítették. A szerződés szerinti szolgáltatás teljesítése társaság részéről folyamatban van. A Takarékszövetkezet az egyéb késedelmes követelésére ezer forint összegű értékvesztést tart nyilván. Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelésekkel a Takarékszövetkezet nem rendelkezik. 19

20 4.1.9 Aktív időbeli elhatárolások Összeg Összeg Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek. aktív időbeli elhatárolása ebből ügyfelekkel szembeni kamatelhatárolás ebből hitelintézetekkel szembeni kamatelhatárolás ebből értékpapírokból eredő kamatelhatárolás Egyéb bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások 0 0 Összesen Az aktív időbeli elhatárolások összege a csökkenő kamatok ellenére jelentősen változott az előző évhez képest. A növekedés azzal magyarázható, hogy az egyesülés miatt a kamatozó eszközök állománya több mint a kétszeresére nőtt, emiatt az időarányosan járó kamat összege is arányosan több Források A forrásállomány tárgyévi és előző évi szerkezetét a következő táblázat szemlélteti: Forint Deviza Összesen Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Tárgyévi eredmény 0 0 Saját tőke Összesen * i MNB devizaárfolyamon 20

21 Forint Deviza Összesen Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék 0 0 Tárgyévi eredmény Saját tőke Összesen * i MNB devizaárfolyamon A évi eredményből jóváhagyott és fizetendő osztalék miatt (1.529 ezer forint) módosításra került az összehasonlítandó időszak Tárgyévi eredmény és az Egyéb kötelezettségek mérlegsorai Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek A Takarékszövetkezet hitelintézetekkel szembeni forrásainak összetétele a következők szerint alakult: adatok ezer forintban Állomány Hitelintézetektől származó betétek (forint és deviza) 0 0 MFB által nyújtott hitel Eximbank által nyújtott hitel 0 0 MTB által nyújtott hitel Egyéb idegen források Összesen A Takarékszövetkezet hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között Takarékbankkal, illetve MFB Zrt-vel szembeni kötelezettséget mutat ki. Az előző évhez viszonyított állománynövekedést illetve annak összetételét alapvetően a tárgyévben lezajlott egyesülés befolyásolta. A Takarékbanktól felvett hitel részben a saját jogú deviza hitelnyújtás,( ezer forint) részben a Növekedési Hitelprogram, ( ezer forint) illetve agrár-forgóeszköz beszerzésre felhasználható ( ezer forint) forrás. Az MFB Zrt. által nyújtott refinanszírozási forrás (Mikrohitel és egyéb hitel program) összege ezer forint. 21

22 Az éven túli kötelezettség következő évben esedékes összege ezer forint átvezetésre került a rövid lejáratú kötelezettségek közé. (2015. évben az így átvezetett összeg 262,673 ezer forint) Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettséggel nem rendelkezik a Takarékszövetkezet Ügyfelekkel szembeni éven túli valamint éven belüli kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni éven túli valamint éven belüli kötelezettségek részletezése, bemutatása: adatok ezer forintban Állomány Lakossági ügyfél éven belül éven túl Vállalkozói ügyfél éven belül éven túl 0 0 Önkormányzat éven belül éven túl 0 0 Nonprofit szervezet éven belül éven túl 0 0 Összes Az idegen forrásokon belül meghatározó tétel az ügyfelekkel szembeni kötelezettség állománya. A táblázatban a kötelezettségek az eredeti lejáratuk szerinti csoportosításban szerepelnek. A betétállomány a beolvadó takarékszövetkezetek forrásait is figyelembe véve ugyan megnégyszereződött az előző évhez képest, a lakossági megtakarításokat tekintve azonban jelentős elmozdulás figyelhető meg értékpapír és egyéb befektetési formákban történő megtakarítások növekedése irányában. A megbízásból gyűjtött értékpapír és egyéb állomány az előző évi állomány több mint ötszörösére növekedett ( ezer forint). A betétállomány összetételét tekintve legjelentősebb a lakossággal szembeni kötelezettség, amelynek 75 százaléka számlán elhelyezett megtakarítás. A klasszikus betéti formákat tekintve az okiratos betétek állománya a legmeghatározóbb. Szektor szerinti összetétel alapján a betétek 78 százaléka lakossági, 15 százaléka vállalkozói és 7 százaléka egyéb szektorral szembeni kötelezettség. A tartós megtakarítások állományából a következő évben lejáró tételek átvezetésre kerültek az éven belüli tételek közé. Az így átvezetett összeg évben ezer forint, évben ezer forint volt. Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettség össszge1.334 ezer forint az időszak végén. 22

23 A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között a számviteli törvény alapján értékpapírnak minősülő takaréklevél-betét állomány, illetve az állomány tőkésített kamata szerepel. A tőkésített kamat összegét az összehasonlító időszakban a passzív kamatelhatárolások között szerepeltette a Takarékszövetkezet ( ezer forint). A lejárat nélküli állománynak az egy évet megszolgált része a rövid lejáratú kötelezettségek közé került átsorolásra. Ez az összeg évben ezer forint, 2015-ben ezer forint volt Befektetési szolgáltatásból származó ügyfelekkel, és más befektetési szolgáltatókkal szembeni kötelezettségek A Takarékszövetkezet befektetési szolgáltatásból származó kötelezettséggel nem rendelkezik Hátrasorolt kötelezettségek (alárendelt kölcsöntőke) Hitelnyújtó Hitelösszeg Kamatláb Lejárat SZHISZ ,9% - A Takarékszövetkezet ezer forint alárendelt kölcsöntőkét tart nyilván december 31-én, amit az OTIVA (általános jogutód a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezet) nyújtott az egyik beolvadó takarékszövetkezet részére. Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettséggel nem rendelkezik a Takarékszövetkezet Egyéb kötelezettségek Az egyéb kötelezettségek között szállítói tartozások, a különféle konstrukciókhoz kapcsolódó elszámolások, illetve valamennyi adónemhez munkavállalói és kifizetői, valamint a Takarékszövetkezetet terhelő egyéb adófizetések kapcsolódó fizetési kötelezettségek szerepelnek. Az egyéb kötelezettségek összege a fúzió miatt jelentősen változott az előző évhez képest. Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettséggel nem rendelkezik a Takarékszövetkezet Passzív időbeli elhatárolások Állomány Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Egyéb költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Bevételek passzív időbeli elhatárolása Összesen

24 A kamatráfordítások között a mérleg fordulónapjáig megszolgált kamatok összegét mutatja ki a Takarékszövetkezet. Az itt kimutatott tételek összege lényegesen kevesebb december 31-én, mint egy évvel korábban, ami azzal magyarázható, hogy a számviteli szempontból értékpapírnak minősülő takaréklevél tőkésített kamata tárgyévben átsorolásra került az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek közé. Egyéb ráfordítások között a befektetési célú értékpapírok árfolyamveszteségének az időarányos hányada, illetve az egyéb jutalék jellegű ráfordítások tárgyévet terhelő összegei szerepelnek. A költségek időbeli elhatárolása között a évet terhelő, évben fizetendő, jellemzően szállítói tételek kerültek elszámolásra. Halasztott bevételként térítés nélkül kapott eszközök, illetve a évben kötött Tanácsadási Szerződésben (EIR) foglalt fejlesztéshez nyújtott pénzbeli támogatás költséggel nem ellentételezett részét mutatja ki a Takarékszövetkezet Saját tőke összetétele Egyesülés Tárgyévi Tárgyévi hatása növekedés csökkenés Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Adózott eredmény Saját tőke A táblázatban a nyitó időszakra vonatkozó saját tőke összege az összehasonlítás miatt - tartalmazza a évi eredményből jóváhagyott és fizetendő osztalék összegét, (1.529 ezer forint) amely összeggel az Egyéb kötelezettség mérlegsor is korrigálásra került. A saját tőke összetételét döntően befolyásolta a négy takarékszövetkezet egyesülése. A cégbíróság által bejegyzett tőke összege ezer forint, amelyből ezer forint a részjegytőke, és ezer forint az egyéb szövetkezeti vagyon. Tárgyévi csökkenésként a Takarékszövetkezet évi részjegytőke változása jelenik meg, amely cégbírósági bejegyzésére az egyesülés bejegyzésével egy időpontban, október 31- én került sor. Az eredménytartalék változását több tényező befolyásolta. Az előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése pozitívan, míg a beolvadó takarékszövetkezetek állománya negatívan hatott a tartalék alakulására. Tovább csökkentette az eredménytartalék értékét az alapításátszervezés értékének a lekötött tartalékba történő átvezetése is. A lekötött tartalék összege ezer forint december 31-én, amely kizárólag az alapítás-átszervezés aktivált értékéhez kapcsolódik. Ez utóbbi tétel elszámolása részben az egyik beolvadó takarékszövetkezethez, részben a jogutód hitelintézethez köthető. 24

25 A Takarékszövetkezet évi adózott eredménye ezer forint, az általános tartalékból a veszteségnek megfelelő összeg felhasználásra került. A Takarékszövetkezet értékhelyesbítést nem alkalmaz, így értékelési tartalék nem szerepel a saját tőkén belül. A Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje és tőkemegfelelése az év során folyamatosan meghaladta a jogszabályi minimumkövetelményt, az adatok december 31-én az alábbiak szerint alakultak: adatok ezer forintban Szavatoló tőke Alapvető tőke (tier 1 vagy t1 tőke) elsődleges alapvető tőke (cet1 tőke) kiegészítő alapvető tőke (at1 tőke) 0 0 Járulékos tőke (t2 tőke) Hitelezési és partnerkockázat tőkekövetelménye Piaci kockázat tőkekövetelménye Működési kockázat tőkekövetelménye Összes tőkekövetelmény Teljes tőkemegfelelési mutató 28,41% 15,26% A szavatoló tőke összetételének változását a beolvadó takarékszövetkezetek tőkeelemei befolyásolták. Az elsődleges alapvető tőkében figyelembe vehető részjegytőkét ( ezer forint), eredménytartalékot ( ezer forint) valamint egyéb tartalékokat mutat ki a Takarékszövetkezet ( ezer forint). Ez utóbbi tételek között a tőketartalék ( ezer forint), az általános tartalék ( ezer forint), a lekötött tartalék ( ezer forint), valamint az egyéb jegyzett tőke összege ( ezer forint) szerepel. A járulékos tőke ezer forint összegű alárendelt kölcsöntőkét tartalmaz. A levonások között évben kizárólag az immateriális javak ezer forint összege található. A kockázati kitettség érték alakulása: adatok ezer forintban Hitelkockázat Ebből - mérlegen belüli mérlegen kívüli Korrigált hitelkockázat Súlyozott (hitelkockázat) Működési kockázat Piaci kockázat Teljes kockázati kitettség érték Szavatoló tőke Tőkemegfelelési mutató 28,41% 15,26% 25

26 A hitelezési kockázat és a működési kockázat, illetve ezek tőkekövetelménye az egyesülés hatására jelentősen változott. A tőkemegfelelési mutató értéke csökkent, ami a teljes kockázati kitettség értékének a szavatoló tőkénél nagyobb arányú növekedése miatt következett be Értékvesztés, céltartalékok A Takarékszövetkezet a évi értékvesztés elszámolásnál és céltartalék képzésnél a hatályos jogszabályok, valamint saját minősítési, értékvesztési és céltartalék képzési szabályzatai szerint járt el. Az értékvesztés és céltartalék állomány mozgásait a következő táblázatok mutatják: adatok ezer forintban Értékvesztések Nyitó Képzés Visszaírás Egyéb* Záró Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelésekre Befektetési szolgáltatásból sz. követelésekre Befektetési célú részvényekre Befektetési célú kötvényekre Befektetési célú befektetési jegyekre Készletekre Egyéb követelésekre Összesen *: tartalmazza a devizában elszámolt értékvesztések árfolyamváltozásából adódó hatásokat is adatok ezer forintban Értékvesztések Nyitó Képzés Visszaírás Egyéb* Záró Ügyfelekkel szembeni követelésekre Befektetési szolgáltatásból sz. követelésekre Befektetési célú részvényekre Befektetési célú kötvényekre Befektetési célú befektetési jegyekre Készletekre Egyéb követelésekre Összesen *: tartalmazza a devizában elszámolt értékvesztések árfolyamváltozásából adódó hatásokat is A táblázatban a nyitó adatok tartalmazzák az egyesülésből adódó értékvesztés állományok összegét is. Az ügyfelekkel szembeni követelésekhez (hitel) kapcsolódó értékvesztés állomány az egyesülés hatására jelentősen nőtt. A növekedés üteme meghaladta a hitelállomány növekedését, ami a portfólió minőségének kedvezőtlen alakulására vezethető vissza. Az állomány minőségére tekintettel az értékvesztéssel való fedezettség 14,6 % az időszak végén. 26