Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola. Házirend

Átírás

1 Csepel-sziget Általáns és Szakképző Iskla, Speciális Szakiskla 1212 Budapest, Széchenyi u. 93. Tel.: (1) Házirend Budapest, szeptember 02. Szénásy Zltán Intézményvezető Ezen példány srszáma:01 Kiadás száma: 02 Kiadás dátuma: 2013.

2 I. Fejezet 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) A Házirend jgszabályi alapjai - A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - A évi CLXXXVII. törvény - a szakképzésről - A nemzeti és etnikai kisebbségek jgairól szóló évi LXXVII. törvény; - A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési ktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény; - A közigazgatási hatósági eljárás és szlgáltatás általáns szabályairól szóló évi CXL. törvény; - A 2/2005. évi (III.1) OM rendelet a sajáts nevelési igényű gyermekek tanulók isklai ktatásának irányelve kiadásáról. (2) A Házirend célja a) Intézményünk házirendje lyan jgfrrás, amely a vnatkzó törvények keretei között meghatárzza a tanulók életkráhz, egészségi állaptáhz, fejlettségi szintjéhez igazdva a tanulói jgk és kötelességek teljesítésének helyi szabályait. (3) A Házirend tartalmazza a) A tanulók jgait és kötelességeit, amelyek közvetlenül vagy a diákönkrmányzat útján kiterjednek az isklai közösség alakítására, fejlesztésére, az önművelődésre, az érdekvédelemre, a közéleti tevékenység fórumaira, a szabad idő jó megszervezésére. b) A tanulók felelősségét az isklával, a közösségi élettel, a társadalmi és személyi tulajdnnal, a munkával, a tanulással,a kulturált magatartással kapcslatban. c) Az iskla munkarendjére vnatkzó követelményeket (az isklába érkezés ideje, óraközi szünetek, igazlásk, köszönés, öltözködés, tisztaság, balesetvédelem, stb.) és tilalmakat (pl. dhányzás, szeszesital-fgyasztás, drg, stb.). d) Az isklán kívüli viselkedés nrmáit (közlekedés, kirándulás, ünnepi alkalmak stb.). e) Az iskla helyiségeinek (a tanulószba, a könyvtár, a trnaterem-szba, az infrmatikaterem, stb.) belső használati rendjét. f) A házirend előírásait az első tanítási napn a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel ismertetni kell. g) A házirendet a tanulók iránti bizalm szellemében kell megfgalmazni, hzzáférhető helyen kifüggeszteni, illetve minden lyan fórumn, infrmációhrdzó felületen megjeleníteni, ahl bárki tájékzódhat az előírásairól. 2

3 (4) A házirend időbeli hatálya Ez a házirend az intézménnyel szerződéses jgvisznyban álló valamennyi tanulóra, pedagógusra, isklai alkalmazttra, valamint az intézménnyel közvetlen jgi kapcslatban nem álló jgi személyekre is egyaránt vnatkzik. Érvényes a hatályba lépés napjától a visszavnás időpntjáig, az intézmény területére történő belépéstől annak elhagyásáig, valamint a nevelőtestület, a diákönkrmányzat által szervezett tanítási időn kívüli prgramkn is. (5) A Házirend elfgadása, módsítása és felülvizsgálata A házirendet az intézmény nevelőtestülete fgadja el. Elfgadásánál egyetértési jgt gyakrl a diákönkrmányzat és az isklaszék és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, melylyel egy időben az előző házirend érvényét veszti. Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módsítani, ha jgszabályváltzásk, illetve az intézmény vezetősége, nevelőtestülete, diákönkrmányzata, valamint az isklaszék közül bármelyikük kezdeményezése megalapztt. II. Fejezet 2. TANULÓI JOGOK (1) A tanuló jgai a) A gyermek, a tanuló jga, hgy személyiségét, emberi méltóságát és jgait tiszteletben tartsák, a bántalmazással fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal szemben az elhanyaglással és az infrmációs ártalmmal szemben megvédjék. b) Nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. c) Tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hvatartzására, tvábbá védelmet kell kapnia lyan kárs hatáskkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a prngráfia. d) A tanulók, és a szülők részéről jelentkező igények esetén az iskla a tanórán kívüli fglalkzásk keretében megszervezi a vallásktatást. e) Az iskla elősegíti az iskla valamennyi tanulója és fglalkztatttja számára, az emberi és az államplgári jgk érvényesítését megkülönböztetés nélkül. f) Az intézmény pedagógusainak, alkalmazttainak is tartózkdniuk kell minden lyan döntéstől, intézkedéstől és cselekvéstől, amely e tanulói jgk sérelmével járhat. 3

4 III. Fejezet 3. A DIÁKOK TÁJÉKOZTATÁSA (1) A tanulói jgk gyakrlásáhz szükséges infrmációk a) Az iskla biztsítja minden tanuló számára, hgy a jgaik gyakrlásáhz szükséges infrmációkhz hzzájussanak. b) Elhelyezi a nevelői szbában a tanulói jgkkal kapcslats jgszabálykat és az iskla e kérdésre vnatkzó belső szabályzatait. c) A Házirendet és az SZMSZ tanulókra vnatkzó részeit az iskla minden diákja kézhez kapja. d) Az sztályfőnöki órákn közvetlenül, diáktanácsn keresztül közvetve flyamatsan tájékztatást kapnak a diákk a jgaik gyakrlásáhz szükséges jgszabályk váltzásáról, nevelőtestületi döntésekről. e) A tanulói jgk gyakrlása nem krlátzhatja másk jgainak érvényesítését, nem veszélyeztetheti a tanuló és társai, az intézmény alkalmazttainak egészségét, testi épségét, illetve a tanuláshz, művelődéshez való jg érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. f) Az iskla, a pedagógus nem láthatja el a család, a szülő feladatát, nem helyettesítheti és pótlja a szülői gndskdást, visznt a nevelő-ktató tevékenysége srán együttműködik a családdal - a jgszabálykban meghatárzttak szerint -, elősegíti a gyermek, a tanuló családban történő nevelkedését. g) Isklánk a sajáts pedagógiai eszközrendszerével megpróbálja elősegíteni és támgatni a családjából vagy más isklákból kirekesztett gyermek, tanuló biztnságát, kráhz és szükségleteihez igazdó gndzását, személyiségének kibntakztatását, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárítását, a társadalmba való beilleszkedését, valamint önálló életvitelének megteremtését. (2) A tanulók tájékztatása az iskla működéséről a) Az iskla flyamatsan tájékztatja a diákkat az isklai élet tanulókra vnatkzó kérdéseiről. b) A nevelői szbában elhelyezi az iskla működésével kapcslats dkumentumkat (Pedagógiai Prgram, Isklai Munkaterv). c) Minden tanuló és szülő tájékztatást kap évente március 15-ig a következő tanév kötelező és választható fglalkzásairól, tervezett prgramjairól. d) Minden tanuló, illetve szülő a tanév elején írásban kap tájékztatást a tanév rendjéről, fntsabb eseményekről, prgramkról. 4

5 e) Flyamatsan tájékztatást kapnak a tanulók közvetlenül az sztályfőnöki órákn, iskla gyűlésen, követve a diáktanácsn keresztül. f) Flyamats tájékztatást az iskla napi működésével, rendezvényeivel, prgramjaival a DÖK faliújságn keresztül. (3) A tanulók tájékztatása a személyüket és tanulmányaikat érintő kérdésekről a) Az iskla minden tanulójának jga van tájékzódni a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, amelyet a tájékztató füzetén keresztül, sztályfőnöki órákn, illetve szülői értekezleteken, a nevelők fgadóóráin biztsítunk. b) Kérésére az sztályfőnök bevnásával betekintést nyerhet a róla vezetett nyilvántartáskba, sztálynaplóba, szaktanáraival egyeztetve tanulmányzhatja az sztálynaplóba beírt sztályzatait, írásbeli feleleteit, felmérő dlgzatait. Ugyanezen jgk a tanuló szüleit is megilletik. Amennyiben a tanuló, illetve gndviselője kérésére nem kap sztályfőnökétől, szaktanárától egy héten belül érdemi tájékztatást, úgy ezt az intézmény vezetőjétől kérheti írásban. c) Amennyiben az intézmény vezetője 30 napn belül nem ad megfelelő tájékztatást, úgy a tanuló, illetve gndviselője írásban az isklaszékhez frdulhat, mely a srn következő ülését követő egy héten belül köteles állásfglalásáról a kérelmet benyújtót írásban tájékztatni. (4) Személyes adatk védelme a) Az iskla a tanulóról kizárólag csak azkat a személyes adatkat tarthatja nyilván melyeket a közktatási törvény 2. számú melléklete meghatárz. A tanuló adatlap kitöltésével tesz eleget adatszlgáltatási kötelezettségének, innen ismerheti meg a nyilvántartásra kerülő adatkat. Az adatlapt a tanuló sztályfőnökénél tanév közben is megtekintheti. b) A szakképző isklában az alkalmazttak, illetőleg a tanulók nyilvántarttt és kezelt adatairól a közktatási törvény 2. számú melléklete, az isklarendszeren kívüli szakképzésben részt vevők kezelt adatairól a felnőttképzési törvény melléklete intézkedik. c) A szakmai vizsga adatai statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyaznsításra alkalmatlan módn, a miniszter által meghatárztt szabályk szerint átadhatók. (5) Levelezéshez való jg gyakrlása a) A tanuló levelezéshez való jgának tiszteletben tartása miatt a tanórákn elvett leveleket ellvasni, fellvasni nem lehet. b) A leveleket a tanuló az óra végén visszakapja. c) E jg gyakrlása nem sértheti másknak ezt a jgát, és nem krlátzhatja társai tanuláshz való jgának gyakrlását. 5

6 IV. Fejezet 4. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSA, JAVASLATTÉTELI LEHETŐSÉGE (1) Véleménynyilvánítás az iskla működéséről a) Az iskla tanulói minden őket érintő kérdésben szabadn véleményt nyilváníthatnak, javaslatkat fgalmazhatnak meg. Ez lehet közvetlen és közvetett. Közvetlenül véleményt nyilváníthatnak, javaslatt tehetnek az iskla működésével kapcslatban: Osztályfőnöki órákn. Diákparlamenten, iskla gyűléseken. Közvélemény-kutatás, beszélgetés útján. Diákmédiákn, véleményező gyűjtőládán keresztül. Közvetett módn: A diáktanácsban, sztályfőnökük közvetítésével. Az Isklaszék megbeszélésein. Diákmédiákn keresztül. b) A véleményező gyűjtőláda az iskla flysóján, nyilváns helyen kerül elhelyezésre, melyet hetente közösen ürít a diákönkrmányzatt segítő tanár és a diákk isklai képviselője. A gyűjtőládába csak névvel ellátva lehet véleményt elhelyezni. c) Amennyiben a tanulók véleménye az intézmény működésével kapcslatban valamilyen intézkedést kíván vagy javaslatt fgalmaz meg, akkr a srn következő diáktanácsi ülés elé terjeszthetik tt a kérdést megvitatva az adtt kérdésben döntésre jgsult elé kerül. A döntésre jgsult 30 napn belül köteles érdemi választ adni a diáktanácsnak. Amennyiben az iskla valamely testülete a döntésre jgsult, akkr a beterjesztés utáni első ülését követő egy héten belül köteles az érdemi válaszadásra. d) Kötelező kikérni a diáktanács véleményét minden lyan kérdésben hztt döntés előtt, amely a tanulók nagybb közösségét érinti. (2) Véleménynyilvánítás a nevelők munkájáról a) Az iskla tanulói szabadn véleményt nyilváníthatnak az őket tanítók munkájáról. E véleménynyilvánítás nem sérthet emberi méltóságt. A véleménynyilvánítás frmái, fórumai: Egy-egy nevelő személyes megkeresése. Szervezett közvélemény-kutatás, interjúmódszer. Diákparlament. Isklai gyűlés. Diáktanács. Oktatási, szakmai fórumk. Osztály vagy évflyamszintű megbeszélés. 6

7 b) A véleménynyilvánítás kiterjedhet az ktató-nevelőmunka egészére. c) Szervezett közvélemény kutatásra vagy az interjú módszer alkalmazására évente egyszer, a másdik félév végén kerül sr, illetve amennyiben ezt a nevelőtestület vagy a diáktanács kéri. d) Osztály vagy évflyamszintű ktatási, szakmai fórumt, megbeszélést mind a diákk, mind a nevelők kezdeményezhetnek. Ezt meg kell tartani, amennyiben az érintett közösségek tagjainak több mint fele kezdeményezi. e) A megbeszélésre a kezdeményezéstől számíttt 30 napn belül srt kell keríteni. V. Fejezet 5. TANULÓI ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS (1) A tanuló személyesen vagy képviselői útján részt vehet az érdekeit érintő döntések meghzatalában, a nevelési-ktatási intézmény irányításában. (2) Az iskla tanulóinak jga, hgy képességeiknek, érdeklődésüknek, adttságaiknak megfelelő nevelésben és ktatásban részesüljenek, képességeikhez mérten tvább tanuljanak. (3) A tanórákn és a tanórán kívüli tevékenységek szervezésénél az intézményvezetés figyelembe veszi a tanulók képességeit, adttságaik különbözőségéből eredő különbségeit. (4) A tanórákn a szaktanárk lehetőséget adnak differenciált fglalkztatásra, a tanórán kívüli tevékenységek keretében pedig szakkörök, felzárkóztató fglakzásk, önképzőkörök szervezésével biztsítják a tanulók számára a lehetőséget arra, hgy képességeiknek megfelelő képzésben részesüljenek. (5) Vendégtanulói jgviszny létesítésének szabályai a) A tanuló kérelmére az intézmény igazgatója engedélyezheti, hgy az isklában ktatttaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése, illetve nyelvtanulás céljából másik isklában elméleti tanítási órákn, illetőleg gyakrlati fglalkzáskn vegyen részt, vendégtanulói jgvisznyt létesítsen. (6) Választható tantárgyak, fglalkzásk igénybevétele a) A tanuló jga, hgy tanulmányai srán a pedagógiai prgramban meghatárztt keretek között tantárgyakat válasszn a jgszabálykban rögzítettek szerint. b) Az iskla minden év március 15-ig tájékztatja a tanulókat azkról a tantárgyakról, melyek közül a tanuló választhat. A tájékztató lehetőség szerint- a felkészítő tanár nevét is tartalmazza. A tanuló választását minden év május 20-ig írásban jelenti be. A választható tantárgyakat a Házirend 3. számú melléklete tartalmazza. 7

8 (7) Tanórán kívüli fglalkzásk megválasztása a) Az iskla a tanórai fglalkzásk mellett- a tanulók érdeklődése, igénye szerint tanórán kívüli fglalkzáskat szervez. b) Tanórán kívüli fglalkzásk frmái: Tanulószbai fglalkzás. Felzárkóztató fglalkzás. Szakmai vizsgára felkészítő fglalkzás. Tanflyam. Szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör. Énekkar, művészeti csprt. Isklai sprtkör. Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, bajnkság. Diáknap. Tanulmányi kirándulás. Kulturális illetve sprtrendezvények. c) A tanórán kívüli fglalkzásk, prgramk szervezése, előkészítése a nevelőtestület feladata. (8) A tanulószba igénybevétele a) A tanuló jga különösen, hgy napközi tthni vagy tanulószbai ellátásban részesüljön. b) A tanulók tanulószbán készülhetnek fel a következő napi tanítási órákra, fglalkzáskra. c) A tanulószbai fglalkzásra szeptember 15. illetve február 15-ig jelentkezhetnek a tanulók. d) Kiskrú tanulók szüleinek írásban kell nyilatkzniuk a tanulószba igénybevételéről. e) A tanulószbára beírt tanulók számára a 9. és 10. évflyamn kötelező és ingyenes a részvétel, a 11. évflyamtól a részvétel térítésköteles. (9) Tantárgyi, tanévi, részleges, vagy teljes felmentések a) A szülő illetve a nagykrú tanuló kezdeményezheti a magántanulói jgviszny létesítését illetve biznys tantárgyak esetében a tanórák látgatása vagy az értékelés alóli felmentést. Minden ilyen esetben az igazgató a gyermekjóléti szlgálat határzatát figyelembe véve közli döntését. b) A felmentések ügyintézésének eljárás rendjét a Házirend 4. számú melléklete tartalmazza. 8

9 (10) Független vizsgabizttság előtt tett vizsgák szabályai a) A tanuló kérelmére független vizsgabizttság előtt adhat számt tudásáról. b) A független vizsgabizttság előtt letehető vizsgát közismereti tantárgyak esetében az Országs Közktatási és Értékelési Vizsgaközpnt, szakmai tantárgyak esetén az illetékes miniszter által megbíztt intézmény szervezi. c) A tanuló kiskrú tanuló szülője aláírásával a félév, illetve a szrgalmi idő utlsó napját megelőző harmincadik napig, illetve az engedély megadását követő hárm napn belül jelentheti be, ha sztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizttság előtt kíván számt adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hgy a tanuló milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. d) Az igazgató öt napn belül tvábbítja a kérelmet a kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szrgalmi idő utlsó hetében szervezi meg a vizsgát. e) A tanuló a kiskrú tanuló szülője a biznyítvány átvételét követő tizenöt napn belül kérheti, hgy független vizsgabizttság előtt javítóvizsgát tegyen. (11) Tankötelezettség teljesítésére vnatkzó szabályk a) A Fővársi Önkrmányzat gndskdik azkról a tanköteles tanulókról akik, nem nyertek felvételt a középisklákba. b) Isklánk beisklázási körzete elsősrban Budapest és Pest Megye. A tanulók a pályaválasztási tanácsadáshz, tvábbtanulási tájékztatókhz a szülői, tanulói tájékztatókn jutnak hzzá. (12) Tanulói teljesítmények értékelése a) A tanuló munkáját érdemjegyekkel kell értékelni. b) A tanuló sztályzatait az évközi teljesítménye és érdemjegyei, valamint az sztályzó, a különbözeti és a javítóvizsgán nyújttt teljesítménye alapján kell megállapítani. c) Az ktattt tantárgyak óraszámának függvényeként határzzák meg a munkaközösségek a szóbeli és írásbeli feleletek számát, de figyelembe kell venniük, hgy félévente legalább hárm érdemjeggyel kell értékelni a tanuló munkáját. d) A tanulónak jga van ahhz, hgy az év végi végső érdemjegyének megállapításakr figyelembe vegyék az első és a másdik félévi érdemjegyeket. Az értékelés srán kialakíttt, sztálynaplóba bekerülő érdemjegyekről, feljegyzésekről a tanuló és szülője az ellenőrzőn keresztül flyamatsan értesül, ezért a tanuló napnta köteles az ellenőrző könyvet magával hzni, érdemjegyeit bejegyezni. e) Ha a tanuló elveszíti ellenőrzőjét sztályfőnökénél jelzi, aki az új ellenőrzőbe beírja a krábbi eseményekkel kapcslats bejegyzéseket. 9

10 f) A félévi és év végi sztályzat megállapításáhz a tanulónak sztályzó vizsgát kell tennie, ha Felmentetést kaptt a tanórai fglalkzáskn való részvétel alól. Engedélyt kaptt arra, hgy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A megengedettnél többet mulaszttt és a nevelőtestület engedélyezte számára az sztályzó vizsga letételét. Független vizsgabizttság előtt ad számt tudásáról. (13) Számnkéréssel kapcslats krlátzásk a) A tanulóval tanárai egy adtt napn kettőnél több nagy dlgzatt nem írathatnak. b) A témazáró dlgzatk íratásának időpntját egy héttel előbb közölni kell a tanulóval. c) A tanuló dlgzatát a dlgzatt írató tanár 10 munkanapn belül értékelve vissza kell adja. d) A 15 munkanapn túli dlgzatkiadás esetén a tanuló dönthet arról, hgy dlgzatának érdemjegyét beíratja-e a naplóba. e) A tanuló a kijavíttt dlgzatát megtekinti, és az érdemjegy csak ezt követően kerül a naplóba beírásra. (14) A tanulók jutalmazása, dicséretek a) Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten flyamatsan jó tanulmányi eredményt ér el, az sztálya illetve az iskla érdekében közösségi munkát végez, isklai vagy isklán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, bármely módn hzzájárul az iskla jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskla jutalmban részesíti. b) A jutalmazás történhet írásban vagy szóban. c) Az isklai jutalmazás frmái: Szaktanári dicséret. Osztályfőnöki dicséret. Igazgató-helyettesi dicséret. Igazgatói dicséret. Nevelőtestületi dicséret. Nevelőtestületi dicséret A tanuló kiemelkedő teljesítményéért járó dicséretet be kell írni az ellenőrzőbe, év végén pedig a biznyítványba és a törzslapba. Főnix emlékplakett Azknak a végzős tanulóknak adható a nevelőtestület egyöntetű döntése alapján, akik önmagukhz képest úgy emberileg, mint szakmailag a legjbb eredményt, illetve teljesítményt nyújtttak. 10

11 VI. Fejezet 6. A TANULÓKAT MEGILLETŐ JUTTATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK (1) A tanulók jga, hgy családjuk anyagi helyzetétől függően, kérelemre ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljenek, tvábbá, hgy részben vagy egészben mentesüljenek a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, illetve engedélyt kapjanak a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (2) Az iskla megszervezi a tanulók ingyenes tankönyvellátását, a nappali rendszerű ktatásban részt vevő minden a kedvezmény igénybe vételére jgsult tanuló részére. (3) Az iskla tvábbi kedvezményeket biztsít azn tanulóknak, akiknek családi háttere ezt indklttá teszi. (4) Az iskla minden év június 10-ig közzé teszi azknak a tankönyveknek, ajánltt és kötelező lvasmányknak a jegyzékét, amelyeket az isklai könyvtárból a tanulók kölcsönözhetnek. (5) Oktatási szünet, pihenőidő a) A tanulószerződés alapján gyakrlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként (évflyamnként) legalább harminc nap ktatási szünet, tvábbá azkban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, ezen felül tvábbi öt nap ktatási szünet. b) A tanulmánykat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idő illeti meg. c) Az (5) bekezdés a)-b) pntjában biztsíttt felkészülési idő megilleti azt a tanulót is, akinek a gyakrlati képzése nem tanulószerződés alapján történik. d) Az ktatási szünetet a szakképző iskla ktatási szünetében lehetőleg egybefüggően kell kiadni. e) Ha a tanuló az utlsó évflyamt követő első szakmai vizsgán eredményesen megfelelt, ktatási szünetre nem tarthat igényt. f) A felkészülési idő - függetlenül a szakmai vizsga sikerétől - egy ízben illeti meg a tanulót. A gazdálkdó szervezet a szakmai vizsga megismétlésekr is biztsíthat felkészülési időt. A felkészülési időt közvetlenül a szakmai vizsga előtt, a gyakrlati képzés idejének terhére kell kiadni. g) A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére - kivéve, ha a társadalmbiztsítási szabályk szerinti üzemi baleset és fglalkzási betegség miatt nem tud részt venni a gyakrlati képzésben - naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre - az e) bekezdésben fglalt kivétellel - a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. h) A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának hetvenöt százaléka jár. 11

12 i) Az ktatási szünet és a felkészülési idő kiadásánál a heti pihenőnapkat és a munkaszüneti napkat figyelmen kívül kell hagyni. j) A terhes, illetőleg a szülő tanulót a munkajgi szabályk szerinti szülési szabadság illeti meg. (6) A tanuló pénzbeli juttatása a) A tanulószerződés alapján a gazdálkdó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni. (Szt.63. (1) a). b) A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évflyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakrlati képzési napk számától - a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évflyam másdik, illetve tvábbi féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelének és szrgalmának figyelembevételével emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékztatni kell a tanuló tanulói jgvisznya szerint illetékes szakképző isklát. c) A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajgi szabályk figyelembevételével kell kifizetni. d) Kivnat a Szakképzési törvényből: 64. (1) A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján - a (2) bekezdésben fglalt kivétellel - a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazlatlan mulasztásával aránysan - a tanulókat megillető juttatásk részletes szabályairól szóló rendeletben meghatárzttak szerint - csökkenteni kell. (2) Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időaránys része illeti meg. (3) A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szrgalmi időszakt követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befejező szakképzési évflyamn a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányk befejezését követő első kmplex szakmai vizsga utlsó napjáig illeti meg. (4) A tanulót a 67. (1) bekezdése alapján megillető betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg. (5) A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a munka törvénykönyvéről szóló törvény szabályai figyelembevételével kell kifizetni a tanuló részére. (6) A tanuló részére járó tanulói pénzbeli juttatásból levnásnak csak jgszabály, végrehajtható határzat vagy a tanuló hzzájárulása alapján van helye. A levnásra a munka törvénykönyvéről szóló törvénynek a munkabérből történő levnásra vnatkzó szabályait kell alkalmazni. (7) Jgalap nélküli kifizetés esetén a tanulói pénzbeli juttatást a tanulótól a munka törvénykönyvéről szóló törvényben szabályztt módn lehet visszakövetelni. e) Jgalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajgi szabályk szerint lehet visszakövetelni. 12

13 (7) Egyéb juttatásk a) A tanulót a gyakrlati képzésével összefüggésben - a külön jgszabály rendelkezései szerint - kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkdási eszköz, útiköltség-térítés, a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót ezen kívül az összefüggő szakmai gyakrlat időtartamára díjazás illeti meg. (8) A szakisklai tanulmányi ösztöndíj A szakisklai tanulmányi ösztöndíj (a tvábbiakban: ösztöndíj) bevezetésének célja, hgy a szakisklai képzésben résztvevő, gazdaság által igényelt szakképesítést tanulók támgatásban részesüljenek. A gazdaság által igényelt szakképesítéseket a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizttság (a tvábbiakban: MFKB) határzza meg megyénként, minden év március 31-ig, a következő tanévre vnatkzóan. Az ösztöndíj frrása a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze. Nem részesülhet ösztöndíjban: - a tanév adtt félévében a tanuló, ha az azt megelőző félévben 2,51 alatti tanulmányi átlageredményt ért el, - a tanév ismétlésére kötelezett tanuló, a megismételt tanév időtartama alatt, - a tanuló az adtt tanévben, ha igazlatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát, - a tanuló az adtt tanévben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a tvábbiakban: Nkt.) 58. (4) bekezdés c), e) és f) pntjában meghatárztt fegyelmi büntetés esetén az arról szóló határzat jgerőre emelkedésének napjától. Az ösztöndíjas tanuló az ösztöndíjra az első szakképzési évflyam tanévének kezdő napjától az utlsó szakképzési évflyamn a tanulmánykat lezáró, a tanév rendjében meghatárztt első szakmai vizsga letételére kijelölt hónap végéig jgsult, amely időtartamt nem hszszabbítja meg a javító- vagy pótló vizsga időpntja. Az ösztöndíj flyósítása független a tanulónak más jgcímen fizetett egyéb juttatásktól. Az ösztöndíj mértékét félévente kell megállapítani, a félévi értesítőben, illetve az év végi biznyítványban szereplő érdemjegyek szerint számíttt tanulmányi átlageredmény alapján. A tanulmányi átlageredmény meghatárzása srán az általáns kerekítési szabályk szerint kell eljárni. Amennyiben a tanuló tudásának félévi vagy év végi minősítése és értékelése srán bármely tantárgyból elégtelen (1) sztályzatt kaptt, tanulmányi átlag nem számítható, ekkr a tanulót kmpetenciafejlesztésben kell részesíteni.. Az ösztöndíj mértéke az első szakképzési évflyam első félévében tanulónként egységesen Ft/hó. 13

14 Az első szakképzési évflyam másdik félévétől kezdődően, és a tvábbi félévekben, ha a tanulmányi átlageredmény: - 2,51 és 3,0 között van, az ösztöndíj mértéke Ft/hó; - 3,01 és 3,5 között van, az ösztöndíj mértéke Ft/hó; - 3,51 és 4,0 között van, az ösztöndíj mértéke Ft/hó; - 4,01 és 4,5 között van, az ösztöndíj mértéke Ft/hó; - 4,51 és 5,0 között van, az ösztöndíj mértéke Ft/hó. A július és augusztus hónapkra flyósíttt ösztöndíj mértéke megegyezik a tanév másdik félévében flyósíttt ösztöndíj mértékével. A 2,51 tanulmányi átlageredményt el nem érő tanuló számára az isklának biztsítania kell a szakmai kmpetenciákat fejlesztő ktatásban való részvétel lehetőségét. A szakisklai tanulmányi ösztöndíjra vnatkzó jgszabályk: - A Krmány 328/2009. (XII. 29.) Krm. rendelete a szakisklai tanulmányi ösztöndíjról - A Krmány 157/2010. (V. 6.) Krm. rendelete a szakisklai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Krm. rendelet módsításáról (9) Tanulókat érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és eljárás a) A nappali tagzats tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesülnek az iskla egészségügyi hálózatn keresztül. b) Tanévente egyszer fgászati, szemészeti, hallás és belgyógyászati szűrővizsgálatkat szervezünk. c) A vizsgálatk srán tiszteletben kell tartani a tanuló emberi méltóságát. d) A tanuló, illetve a szülő tiltakzása esetén az iskla eltekint az egészségügyi vizsgálat leflytatásától, de véleményüket írásban kell leadniuk. e) A vizsgálat leflytatásakr biztsítani kell a megfelelő végzettségű és szakértelmű személyt és a tanulók személyiségi jgainak védelmét. Kiskrú tanuló esetén a szülőket is értesítjük a vizsgálatkról. f) Szülői kérés esetén a fgászati, szemészeti, hallás- vizsgálat egyénileg, más az isklaegészségügyön kívüli rvsnál is végezhető, de a vizsgálat eredményéről igazlást kell hzni. g) Amennyiben a szülő, vagy a tanuló nem járul hzzá a vizsgálat leflytatásáhz felhívjuk a figyelmet a vizsgálat elmaradásából eredő hátránykra. Ha a tanuló érdekében szükség van a vizsgálat leflytatására, az iskla a gyermekjóléti szlgálatn keresztül intézkedik. h) Ha a tanuló tanítási órán, tanórán kívüli fglalkzásn, vagy szünetben rsszul érzi magát, sztályfőnökénél kell jelentkeznie panaszával. Amennyiben sztályfőnöke nincs az intéz- 14

15 ményben az ügyeletes intézményvezetőtől kell engedélyt kérnie az rvsi vizsgálat céljából történő eltávzásra. i) Ha a kiskrú tanuló feltételezett betegsége veszélyezteti a többi tanuló egészségét értesíteni kell a szülőt, hgy gyermekét vigye el rvsi vizsgálatra. Ha a szülő nem viszi el gyermekét rvsi vizsgálatra az iskla az illetékes egészségügyi hatósághz frdul a vizsgálat leflytatása érdekében. j) Ha a tanulót az isklában baleset éri, az iskla mentőt hív és ezzel egy időben értesíti szülőjét, vagy más elérhető családtagját. (10) A tanuló által előállíttt termék, dlg, alktás vagyni jgára vnatkzó díjazásszabályai a) A tanulói jgvisznyból, az abból eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jgvisznyhz kapcslódó, aznban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatk teljesítésekr előállíttt dlg feletti vagyni jg az isklát illeti. b) A tanulót díjazás csak akkr illeti meg, ha az iskla a vagyni jgkat másra ruházza át. c) A megfelelő díjazásban a tizennylc évnél idősebb tanuló vagy a tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén a szülő, vagy a tizennégy évnél idősebb, de még nem nagykrú tanuló esetén a szülő és a tanuló és az iskla állapdik meg, ha a vagyni jg átruházása alkalmszerűen, egyedileg elkészített dlgra vnatkzik. d) A tanítási órák keretében, a tanítási flyamat részeként, rendszeresen, sztály, csprt keretében elkészített dlgk vagyni jgának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes ktatási flyamatban résztvevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell meghatárzni. VII. Fejezet 7. A TANULÓK KÖTELESSÉGEI (1) Fglalkzáskn való részvétel a) A tanuló kötelessége, hgy részt vegyen a kötelező és a választtt fglalkzáskn és szakmai gyakrlatkn tanuljn szrgalmasan, képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el. b) A választható fglalkzáskra minden év május 15. napjáig kell jelentkezniük tanulóinknak. c) A következő tanév elején (szeptember 10-ig) az intézményvezetés elkészíti a fglakzásk besztását. (2) Mulasztásk igazlása a) Ha a tanuló a tanítási órákról, fglalkzáskról távl marad mulasztását igazlnia kell. b) A tanulóknak a tanóráról vagy a tanórán kívüli fglalkzásról történő hiányzását szülői vagy rvsi igazlással kell igazlniuk. 15

16 (3) A mulasztás igazlásának módzatai: a) A tanuló beteg vlt, és azt rvsi igazlással igazlja. b) A tanuló kiskrú tanuló esetén a szülő előzetes írásbeli kérelmére igazltan távl maradhat az alábbi esetekben: Szülői kérésre egy tanévben hárm napra. Osztályfőnöki engedéllyel egy tanévben hárm napra. Szülői kérésre, sztályfőnöki támgató véleménye alapján az igazgató engedélyt adhat hárm napnál hsszabb időtartamra.. c) A tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alaps indk miatt nem tudtt kötelességének eleget tenni. A hiányzásk miatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótlnia kell. (4) Az igazlásknál az alábbiakat kell figyelembe venni: A szülőnek, nagykrú tanulónak betegség vagy más rendkívüli k miatt történő hiányzás első napján értesítenie kell az isklát. A szülői igazlásk nem használhatók fel az isklai rendezvények elkerülésére, illetve az isklai szünetek meghsszabbítására. A tanulóknak a szülői vagy rvsi igazlást az sztályfőnöknek kell bemutatniuk, legkésőbb a mulasztást követő 3. napn. Amennyiben ezt a kötelezettségét a tanuló elmulasztja hiányzása igazlatlanná válik. Ha sprtversenyeken, rendezvényeken, tanulmányi versenyeken a tanuló az isklát képviseli, nem számít hiányzónak. (5) Igazlatlan hiányzásnak tekinthető minden lyan hiányzás, melynek igazlása nem történt meg az előírt határidőig, vagy nem felelt meg az igazlt hiányzás feltételeinek. (6) Az iskla értesíti a szülőt A tanköteles tanuló az első igazlatlan, a nem tanköteles kiskrú tanuló estén 10 órát elérő igazlatlan mulasztáskr. Az értesítésben az iskla felhívja a szülő figyelmét az igazlatlan mulasztás következményeire. Ha az értesítés eredménytelen marad és a tanuló ismételten igazlatlanul mulaszt, az iskla értesíti a gyermekjóléti szlgálatt. a) Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben 10 óránál többet mulaszt igazlatlanul az iskla igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerinti illetékes jegyzőt. b) 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 51. (5) Ha a tanköteles tanuló igazlatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskla a mulasztásról tájékztatja az általáns szabálysértési hatóságt - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékztatja a gyermekjóléti szlgálatt, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, tvábbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszlgálatt. Ha a tanköteles tanuló igazlatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskla igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkdási helye szerint illetékes gyámhatóságt és krmányhivatalt. 16

17 c) Ha a tanulónak egy tanítási évben 30 óra igazlatlan mulasztása van Tanköteles tanulónál az iskla igazgatója kezdeményezheti a tanuló áthelyezését másik isklába. A már nem tanköteles tanulót töröljük a névsrból. d) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazlt és igazlatlan mulasztása együttesen meghaladja A 250 órát. A szakképesítés megszerzésére felkészítő évflyamn az elméleti tanítási órák 20%-át. Egy adtt tantárgy évi óraszámának 30%-át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem vlt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén a tanuló nem sztályzható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hgy sztályzó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az sztályzó vizsga letételét akkr tagadhatja meg, ha az igazlatlan mulasztásk száma meghaladja az igazlt mulasztásk számát, és az iskla eleget tett értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatárztt mértéket, és emiatt teljesítménye nem vlt érdemjeggyel értékelhető, félévkr sztályzó vizsgát kell tennie. e) Ha a tanuló a tanítási nap flyamatát megszakítva valamelyik közbülső vagy utlsó óráról engedély nélkül eltávzik, az igazlatlan órai büntetés mellett fegyelmező intézkedést is kell tenni. (7) Tanórai késések a) Ha a tanuló a tanórai fglalkzás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazlnia kell. Az elkéső tanuló nem zárható ki tanóráról. b) A késés igazlható: A közlekedési vállalat igazlásával. Családi k esetén szülői igazlással. Hivatals elfglaltságról szóló igazlással. A testnevelés órára a becsengetés után nem lehet bemenni a balesetek elkerülése végett. A tanuló az óra végét köteles a prtán megvárni. c) Az órai késéseknél a szaktanárk bevezetik a naplóba a mulaszttt percek számát. Ezeket havnta az sztályfőnökök összesítik és 45 perces órákra váltják át. Az így létrejövő órák a tanuló igazlatlan hiányzásának számítanak az adtt tanévben. (8) Tanulmányi kötelezettségek teljesítése a) A tanulónak eleget kell tennie rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének. b) Figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen kell részt vennie a tanítási órákn, választtt fglalkzáskn, szakmai gyakrlatkn 17

18 (9) Tanítási órák rendje a) A tanítási órák kezdetét hsszú csengetéssel jelezzük. A becsengetés után a tanulóknak az sztályteremben, vagy szaktantermi óra esetében a flyósón fegyelmezetten kell várniuk a tanárt. b) A tanuló kötelessége, hgy: Az óra alatt a tantermet rendeltetésszerűen használja. Jelezze, ha a berendezésben valamilyen sérülést tapasztal. Az óra végén a használt eszközök állaptát ellenőrizze, és az eszközt adja át a tanárnak. A tanítási idő után, ha a tanulók elhagyják az sztálytermet, azt be kell zárni és a teremkulcst a tanáriban le kell adni. A tanórák végén a tanuló az általa használt tanteremben köteles padjából a szemetet kiüríteni, és a szemétksárba helyezni, a székeket az utlsó óra után a tanuló asztalra feltenni. Az óra megkezdése után érkező tanuló későnek számít, amit a tanár az sztálynaplóban rögzít, a tanulónak pedig a késést igazlnia kell. (10) A tanítási órákn a tanuló köteles Felszereléseit, füzeteit, könyveit, egyéb tanszereit előkészíteni. Az órán figyelni. Képességeinek megfelelően aktívan részt venni a munkában. Kézfelemeléssel jelezni, ha szólni kíván. Felszólításra, az adtt kérdésre felelni. (11) Az iskla épületének elhagyása a) A tanítás, a gyakrlati fglalkzás ideje alatt a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskla épületét. b) Az iskla bejárati kapuja reggel 09:00 órától 12:00 óráig zárva van. Ezen időszak alatt az iskla területét csak különösen indklt esetben lehet elhagyni c) Indklt esetben a távzásra íráss engedélyt az sztályfőnök, az igazgatóhelyettesek, vagy az igazgató adhat. d) Az íráss engedélyt kilépéskr a prtán le kell adni. e) A tanuló rsszulléte esetén értesítjük a szülőt, vagy más hzzátartzót, (szükség esetén mentőt hívunk) megkérjük, jöjjön el gyermekéért. (12) A tanulók ruházatával, megjelenésével kapcslats szabályk a) Testnevelési órán a fglalkzás jellegének megfelelő öltözetben lehet részt venni. Utcai ruhában és cipőben tils a trnateremben megjelenni. Balesetveszély miatt az ékszerek használata tils. A testnevelési órán megőrzésre átadtt értékeket a testnevelő tanár köteles megőrizni. Tanóra alatt az öltözőben tanári engedéllyel csak a felmentett tanulók tartózkdhatnak. Ha felmentettek nincsenek az öltözőt be kell zárni és a kulcst a testnevelő tanárnak át kell adni. A gyógytestnevelésre utalt, illetve a teljes mentesítést kaptt tanulók az első ill. utlsó testnevelés óráról távl maradhatnak. 18

19 b) Az isklai ünnepélyeken sötét (kék vagy fekete) szknya, ill. hsszú szövetnadrág és fehér blúz, ing a kötelező viselet. Kivételt képezhet a szalagavató bál és a ballagás, melyre a tanulók külön készíttethetnek alkalmi viseletet. (Ehhez a tanulók egyöntetű döntése, a szülők jóváhagyása szükséges.) (13) A tanuló saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásának szabályai a) A tanév első tanóráján szaktantermenként a terem és eszközhasználat rendjéről a szaktanár ad tájékztatást a tanulóknak. b) A tanuló kötelessége, hgy megőrizze, illetőleg az előírásknak megfelelően kezelje a rábíztt, vagy az ktatás srán használt eszközöket, óvja az iskla létesítményeit, felszereléseit. c) Kölcsönzés esetén, a határidő lejártakr az isklának vissza kell szlgáltatni minden, az iskla tulajdnát képező tárgyat, eszközt, könyvet. d) Ennek elmulasztásakr az igazgató egyedi mérlegelés alapján dönt arról, hgy fegyelmi eljárást kezdeményez, vagy rendőrségi feljelentést tesz (14) Testi épség és egészségvédelme a) A tanulónak óvnia kell saját és társai testi épségét, egészségét, el kell sajátítania és alkalmaznia kell az egészségét és biztnságát védő ismereteket. b) Tvábbá haladéktalanul jelentenie kell a felügyeletét ellátó tanárnak, vagy más isklai alkalmazttnak, ha saját magát, társait, az iskla alkalmazttait, vagy máskat veszélyeztető állaptt, tevékenységet, illetve balesetet észlel, tvábbá amennyiben állapta ezt lehetővé teszi-, ha megsérült. c) Az iskla területén, és a bejárattól számíttt 5 méteren belül a dhányzás szigrúan tils! (15) Az isklai helyiségek használatának rendje A tanulónak meg kell tartania az isklai tanórai és tanórán kívüli fglalkzásk, az iskla helyiségei és az iskláhz, tartzó területek használati rendjét, a gyakrlati képzés rendjét, az iskla, szabályzatainak előírásait. 19

20 (16) Létesítmény-használattal kapcslats tanulóra vnatkzó védő-óvó előírásk a) A tanév első napján, illetőleg az újnnan érkező tanulók esetén a belépést követően sztályfőnöki órák keretében balesetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi ktatásban részesül minden tanuló, az ktatás megtörténtét aláírásukkal igazlják a tanulók. b) A szaktantermekben és a trnaszbában az első tanítási órán kell a balesetvédelmi és munkavédelmi ktatást megtartani. c) A tanuló jga, hgy az iskla biztsítsa testi épségének megóvását és erkölcsi védelmét az isklába való belépéstől az iskla jgszerű elhagyásáig, valamint az iskla épületén kívüli kötelező fglalkzásk ideje alatt. d) Az iskla minden tagjának a balesetet, tűzesetet jelenteni kell, és az ezekre vnatkzó szabályk szerint kell eljárni. e) Rendkívüli esemény esetén intézkedést az isklában az igazgató hzhat. f) Ha az igazgató akadályztatva van, illetve távlléte esetén az SzMSz-ben szabályztt helyettesítési rend szerint kell eljárni és az intézkedést meghzni. g) Tűz-és bmbariadó esetén az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. h) Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről az igazgató vagy az intézkedéssel megbíztt személy aznnal dönt. i) A rendkívüli esemény miatt kieső órák pótlásáról az isklavezetés intézkedik. j) Az elmaradt órákat pótlni kell, ha mód van rá, a veszély elhárítása után közvetlenül flytatódik a tanítás azzal az órával, ahl a rendkívüli helyzet miatt befejeződött. k) Ha a veszély elhárítása után közvetlenül nincs már lehetőség a pótlásra, akkr az elmaradt órákat szmbati napn, illetve a tanítási szünet egy napján pótlni kell. (17) Tanulók által bevitt dlgk elhelyezési szabályai a) A testnevelési órák értékmegőrzéssel összefüggő rendelkezésein túl igény szerint gndskdni kell az isklába hztt nagy értékű eszközök (ékszer, jelentős összegű pénz, mbiltelefn) átmeneti megőrzéséről. b) Ezeket a tanuló aláírásával ellátva, lezárt brítékban a titkárságn adhatja le megőrzésre a tanítás végéig. c) A szabályktól eltérő elhelyezés esetén az értékekért az iskla nem vállal felelősséget. 20

21 (18) Tanulói jgvisznyból származó jgk és kötelezettségek gyakrlását, teljesítését akadályzó magatartáskra vnatkzó tiltásk: Tils: Az isklába behzni minden lyan eszközt, amely a tanórai munkáhz nem szükséges és balesetveszélyes (pl. szúró- vagy vágóeszközök, gázspray, fegyver vagy annak látszó tárgy, petárda vagy egyéb erőszakra alkalmas eszköz). A tilalmat megszegők ellen fegyelmi eljárás indul. Megbtránkzást keltő vagy gyűlöletre uszító szimbólumt viselni, másk fenyegetése, terrrizálása,(e szabály megszegőivel szemben fegyelmi eljárást kezdeményez az iskla.) Az isklában és az isklán kívül rendezett prgramkn szeszes italt, kábítószert fgyasztani. Az órai munkáhz nem tartzó tárgyat (mbiltelefn, walkman, discman stb.) az órán használni. Amennyiben a tanuló megszegi ezt a szabályt, és a szaktanár figyelmeztetése ellenére sem teszi el az óráhz nem szükséges hlmit, a szaktanár a tanóra végéig a tárgyat elveheti. Az óra befejezése után a tanuló a tulajdnát visszakapja, Rendkívüli esetet kivéve az isklába nagy értékű ékszert behzni. Ha az ékszereket és a nagybb összegű pénzt a tanuló megőrzésre nem adja át, ezek eltűnéséért az iskla nem vállal felelősséget. Megbtránkztatásra kt adó öltözéket, testékszereket viselni, Tanórákn, vagy tanórán kívüli fglalkzáskn rágógumit, naprafrgót és tökmagt rágni. (19) Az iskla által szervezett, a pedagógiai prgram végrehajtásáhz kapcslódó isklán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás Az iskla által szervezett szabadidős prgramkra, az iskla területére és a tanórákra vnatkzó szabályk érvényesek. Ezektől eltérésre az sztályfőnök adhat engedélyt. (20) Az intézményi rendezvények, ünnepek rendje, nrmatív szabályai A tanuló kötelessége, hgy segítse elő az iskla feladatainak teljesítését, őrizze hagymányait, vegyen részt az isklai kötelező tanórán kívüli prgramkn, az isklai munkatervben megjelölt ünnepélyeken, rendezvényeken. Az intézmény hagymányainak áplása, jó hírnevének megőrzése, az isklaközösség minden tagjának jga és kötelessége. A hagymányk áplásával kapcslats teendőket, időpntkat, felelősöket a nevelőtestület jelöli ki, jelzi az éves munkatervben ill. az éves ütemtervben. A tanulók életével összefüggő hagymányk: Szalagavató. Diákönkrmányzati-nap. Kpjafa avatás. Ballagás. A felhasználható tanítás nélküli napk számát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabja meg. Egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról a diákönkrmányzat dönt, ez az ún. Önkrmányzati-nap melyet különböző prgramk lebnylítására használ fel az iskla. A szervezést a DÖK javaslatai alapján, a DÖK tanár segíti. A többi tanítás nélküli munkanapt a nevelőtestület véleménye alapján használja fel az iskla. Amennyiben ily módn nem kerül felhasználásra valamennyi tanítás nélküli munkanap, a felhasználásról a nevelőtestület dönt. 21

22 VIII. Fejezet 8. A TANULÓKRA VONATKOZÓ FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK (1) Azt a tanulót, aki Tanulmányi kötelességeit flyamatsan nem teljesíti, A házirend előírásait megszegi, igazlatlanul mulaszt, vagy bármely módn isklai viselkedésével árt az iskla jó hírnevének, fegyelmező vagy fegyelmi intézkedésben kell részesíteni. (2) A fegyelmező intézkedések a szaktanári intézkedések kivételével nem lehetnek párhuzamsak (azaz többször nem ismételhetők meg), hanem egymásra épülve fkzatsan erősödő tartalmúak és fegyelmi eljárásig vezethetnek. (3) Az isklai fegyelmező intézkedések frmái: Osztályfőnöki (nevelőtanári) szóbeli figyelmeztetés. Osztályfőnöki (nevelőtanári) írásbeli figyelmeztetés. Osztályfőnöki (nevelőtanári) intés. Igazgatóhelyettesi figyelmeztetés. Igazgatóhelyettesi intés. Igazgatói figyelmeztetés. Igazgatói intés. Nevelőtestületi figyelmeztetés. Nevelőtestületi intés. (4) Köznevelési törvény 58. (3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlysan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határzattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és leflytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskrú tanuló esetén e jgt a szülő gyakrlja. (4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrvás, b) szigrú megrvás, c) meghatárztt kedvezmények, juttatásk csökkentése, megvnása, d) áthelyezés másik sztályba, tanulócsprtba vagy isklába, e) eltiltás az adtt isklában a tanév flytatásától, f) kizárás az isklából. (5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)-f) pntjában és az (7) bekezdés e) pntjában meghatárztt fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkr a szülő köteles új isklát, kllégiumt keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más isklában, kllégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napn belül nem ldódik meg, a krmányhivatal hét napn belül köteles másik isklát, kllégiumt kijelölni számára. A (4) bekezdés d) pntjában szabályztt fegyelmi büntetés akkr alkalmazható, ha az iskla igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskla igazgatójával megállapdtt. A (4) bekezdés c) pntjában meghatárztt fegyelmi büntetés szciális kedvezményekre és juttatáskra nem vnatkztatható. (6) A szakképző iskla tanulója ellen flytattt fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vnni a területileg illetékes kamarát. 22

23 (5) A fkzatsság elvét meg kell tartani, de a súlys, jgellenes tevékenység esetén el lehet tekinteni a fegyelmi fkzatk betartásától. Ilyen esetekben a tanulót a jgerős döntés meghzataláig az iskla látgatásától el lehet tiltani. Ezek az esetek a következők lehetnek: Súlys agresszivitás máskkal szemben, Alkhl, drgfgyasztás, Nappali tagzats tanuló dhányzása Zárt helyen történő dhányzás Társadalmellenes, közösségellenes cselekedetek, Rendőrségi eljárást kiváltó cselekedetek, melyek kihathatnak az iskla életére, Szándéks durva rngálás. (6) A fegyelmi büntetést a megválaszttt és az eljárást leflytató Fegyelmi Bizttság elnöke ismerteti a nevelőtestülettel és az iskla vezetőségével, majd közli a tanulóval, a szülői közösség képviselőivel és a diákönkrmányzattal. A fegyelmi büntetést kiszabó határzat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek srán írásban kérelmet nyújthat be az iskla fenntartójáhz egyéni érdeksérelemre, törvényességi kifgáskra alapzva. (Felülbírálati kérelem, Törvényességi kérelem). (7) A tanuló isklai tanulmányai flytatása srán kztt gndatlan vagy szándéks kárkzás esetén kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a kárkzás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskla igazgatója határzza meg, mely nem haladhatja meg: Gndatlan kárkzás esetén a kárkzás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér 50%-át. Szándéks kárkzás esetén a kárkzás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér 5 havi összegét. IX. Fejezet 9. A TANULÓK RÉSZVÉTELE AZ ÉRDEKEIKET ÉRINTŐ DÖNTÉSEK MEGHOZATA- LÁBAN Az sztályközösségek belső életének szervezésére diákönkrmányzatt hzhatnak létre. Az iskla nagybb közösségei Az isklai diákönkrmányzat véleményezési jgának gyakrlása szempntjából az iskla nagybb közössége alatt egy sztályt értünk. 23

24 X. Fejezet 10. DIÁKÖNKORMÁNYZAT LÉTREHOZÁSÁNAK SZABÁLYAI, ELJÁRÁSRENDJE (1) A tanulók közösségei döntési jgkört gyakrlhatnak saját közösségi életük szervezésében, ellenőrzésében, értékelésében. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. (2) A diákönkrmányzat munkáját a tanulók által felkért nagykrú személy segíti, aki a diákönkrmányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkrmányzat képviseletében is. (3) A tanuló választó és választható a diákképviseletbe. (4) A diákönkrmányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fgadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napn belül nyilatkznia kell. (5) A szervezeti, működési szabályzatt, illetve módsítását jóváhagyttnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napn belül nem nyilatkzik. 11. Diákparlament (1) Diákparlamentet az isklában évente két alkalmmal szervezünk. Az elsőt legkésőbb minden tanév któber 15. napjáig, a másdikat minden tanév első félévének lezárását követő két héten belül. A knkrét időpntt minden esetben az iskla éves munkatervében kell megjelölni. (2) A diákparlamentet megelőzően minden sztály és a nevelők közössége is áttekinti a tanulói jgk, kötelességek érvényesülésének lehetőségeit, az iskla működésével kapcslats kérdéseket, javaslatkat, melyet eljuttatnak a diáktanácshz és az intézmény vezetőjéhez. Ezeket a diáktanács megvitatja, s kialakítja álláspntját. (3) A diákparlament egyrészt a fent leírt módn kialakult véleményeket, javaslatkat vitatja meg, másrészt az előzetesen kiszttt, isklában rendszeresített Hzzászólási jegyeken minden diáknak, nevelőnek lehetőségében áll hzzászólását előzetesen jelezni. (4) Hzzászóláskra közvetlenül a diákparlamenten is lehetősége van az iskla minden tanulójának, nevelőjének. (5) Amennyiben a diákparlamenten döntéshzatalra is sr kerül, az nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. (6) A diákparlamentet a diákönkrmányzatt segítő tanár vezeti. 24