ME ÁJK Doktorképzés V október 18.
|
|
- Máté Fekete
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Jogtudomány és jogoktatás térben és időben III. ME ÁJK Doktorképzés V október 18.
2 a ius commune recepciója hosszúlefutású kultúrtörténeti és szociológiai folyamat földrajzi területenként eltérő időpontokban lejátszódó, de összeurópainak tekintett folyamat lényege a jogéletnek, a jog művelésének tudományossá válása, vagyis a jogi, politikai kérdéseknek a korabeli tudomány, elsősorban a skolasztikus jogtudomány segítségével való megoldása, a közélet racionalizálása a ius commune jogvégzetteken keresztüli beszivárgása az egyes társadalmak jogéletébe (előbb politikai, majd gyakorlati jogéletbeli alkalmazásuk) - csendes recepció néhol törvényhozási aktussal írják elő a ius commune alkalmazását - formális recepció Reichskammergerichtsordnung
3 az usus modernus Pandectarum (1) A 17. század a német magán- és közjogtudomány születésének évszázada a római jog gyakorlatbeli szubszidiárius alkalmazása, az európai jogtudomány eredményeinek ütköztetése a helyi partikuláris jogokkal és joggyakorlattal, a római jog asszimilálásának folyamata jellemezte a birodalmi jogászok tevékenységét már a 16. század végétől a Birodalmi Kamarai Bíróság joggyakorlatának feldolgozása (Joachim Mynsinger, Andreas Gail) volt az első lépcső, mely egy önálló német jogtudomány kialakulása felé vezetett A német jogászok praktikus, a hazai szokásjogot is figyelembe vevő beállítottsága a 17. századtól a korábbitól eltérően kezdte értékelni a római jog szerepét a német joggyakorlatban: a római jognak csak a gyakorlat által kívánt szabályai és csak a gyakorlat által megkívánt módosulásokkal kerültek alkalmazásra
4 az usus modernus Pandectarum (2) A ius commune tudománya, a 17. század általános empirizmusát követve kénytelen volt a korábban uralkodó, a szent és sérthetetlen tekintélyű jogkönyveket interpretáló, azok tételeit időtlenül örökérvényűnek tekintő és a jogi problémák megoldásánál abból kiinduló kazuisztikus mos italicust elvetni. Az új módszernek továbbra is az egyes jogesetből kellett kiindulnia. Értékelnie kellett az esetet, el kellett helyeznie a jogintézmények elméletben lassan kialakuló rendszerében. Az alkalmazandó jogszabály ilyetén megállapítása után kellett megoldani a problémát. A rendkívül sok szintű joganyag rendszerbe foglalása, az alkalmazandó pozitív jog megállapítása és a gyakorlat számára való érthető közvetítése lett az új magánjogtudomány, az usus modernus Pandectarum fő törekvése. Hosszan tartó tudományos feldolgozás révén kialakult a ius commune pozitív dogmatikája, mely már nem az autoritatív szövegeket, hanem a magánjogi joggyakorlatot tartotta szem előtt a német alkotmánytan és közjogtudomány kialakulása és gyors felfutása is jellemző - új jogi szakterület alakul: ius publicum Romano-Germanicum
5 ump - hatás a jogoktatásban (1) A 17. század egyetemi jogoktatását az önálló elméleti-praktikus német jogtudomány (iurisprudentia romano-germanica) fellendülése, illetve a kívülről, elsősorban Németalföldről érkező hatások befolyásolták. A jogászok újólagos gyakorlat felé fordulásának párhuzamaként az előretörő újabb jogoktatási irányzat abban különbözött a 16. század elejének reformmozgalmaitól, hogy a gyakorlati igényeket ismét jobban szem előtt tartotta. Jellemzők: Az oktatás egyre inkább elszakadt az egyes törvényhelyek exegézisétől. Ennek helyére az Institutiók összefüggő tárgyalása, vagyis egy gyakorlatipedagógiai szempontokat jobban figyelembe vevő módszer lépett. A reform kihatással volt a hagyományos rendes előadásokra, amennyiben a haszontalan anyagrészeket megpróbálta kiszorítani az oktatásból. A rendes előadások mellé - melyeket a gyakorlatban teljesen elfoglalt ordináriusok helyett helyettesek adtak általában elő - a magánkollégiumok (conversatoria, examinatoria, disputationes) léptek az oktatás új, fontos intézményeiként. Ezek nem voltak kötve a hagyományos oktatási anyaghoz és módszerekhez. Hamarosan a karok is ajánlották ezeket a foglalkozásokat a hallgatók számára, s végül a tantervben is helyet kaptak. Ezek után a különböző oktatási rendezvényeket publica, privata és privatissima jelzővel illették. Az új előadási formát a gyakorlati jogi munkára való jobb előkészítés igénye hívta életre.
6 ump - hatás a jogoktatásban (2) További jellemzők: A hagyományos, a Corpus Iuris könyvei szerint felépülő tanszéki rendszer lassú felbomlása (a strassburgi statutumokban a hagyományos anyagbeosztást modern, szisztematikus tananyagok váltották fel már a XVII. század legelején) A ius publicum, a római jogból és a hűbérjogból kinőtt tantárgy volt a német jogi karok nagy újítása a XVII. században. A század második felében megszaporodtak az ilyen tárgyú előadások. Több helyen a hűbérjoggal együtt adták elő, de 1700 táján már több karon külön tantárgyként szerepelt. A közjog tantervben való megjelentetése a korai felvilágosodás egyik reformkövetelése volt. A magánjognál méltóbbnak és hasznosabbnak tartották a hallgatók számára. A felvilágosult szellemű reformok a közjog oktatását, elsősorban hallei mintára mindenütt bevezették. A tudományos feldolgozás középpontjába került ius patrium vagy statutarium külön tanszékkel a XVIII. században honosodott meg a német karokon (Lipcse 1702, Kiel 1712, Tübingen 1727), elsősorban holland mintára. Már a 17. század elején felfedezhető egyes tantervekben a hazai jog és a római jog eltéréseinek alapos vizsgálata (1604 Strassburg, 1634 Erfurt).
7 új korszak - természetjog A természetjogi gondolkodás és a természetjog, mint a jogtudomány alapozó ismeretkörének XVII-XVIII. századi fellendülését alapvetően három okra vezethetjük vissza: a geocentrikus világkép megváltozásával a természettudományi gondolkodásban bekövetkezett alapvető változásokra, melyek az összes tudományokban, így a társadalomtudományokban is jelentős módszertani átalakulást eredményeztek; a reformáció hatására, mely új egyházak létrejöttében és a teológiai igazságok bizonyos relativizálásában nyilvánult meg elsősorban; az abszolutista állam megjelenésére, a feudális és rendi államkapcsolatoktól eltérő nemzetállami formák kialakulására.
8 racionalizmus - észjog A jogi gondolkodás, és a jogoktatás szempontjából a karteziánus racionalizmus hatása emelendő ki. A tekintélyelvűség tagadása, a kanonizált (antik) jogforrások autoritásával szembeni kritikus elemzés módszere hamar utat talált a jogi gondolkodásban is : a matematikai megközelítés, az evidens tényekből való kiindulás, a bonyolult szabályok egyszerűbbekre való visszavezetésének igénye erősen befolyásolta a sok tekintetben középkori gondolkodásmódhoz kötött jogtudományt. A karteziánus megközelítés hatására a jogban is el kezdték keresni azokat a magasabb rendű szabályokat, amelyekből az egyes jogszabályok levezethetők lettek. A szisztematikus-deduktív módszer vált uralkodóvá a jogtudományban. Az eseti döntéseket elválasztották az azok alapjául szolgáló és kidolgozandó alapelvektől, melyek alapján aztán más jogesetek is megoldhatóvá váltak. A módszer karöltve a joggyakorlatra koncentráló és szintén általános tudományelméleti alapokon nyugvó empirizmussal a XVIII. századtól egyre inkább utat talált a jogi oktatásba is. Az Institutiók pozíciója tovább erősödött a Corpus Iuris többi részeivel szemben. A Corpus Iuris középkor óta ratio scriptanak, a jogi ésszerűség megtestesítőjének tartott szabályai a felvilágosult, racionalisztikus gondolkodás mércéjével mérve sokat veszítettek tekintélyükből, heves kritikának voltak kitéve.
9 felvilágosodás és észjog A folyamat beleillett a kor általános társadalom- és művelődéstörténeti történéseinek sorába A XVI. Lajos Franciaországában kialakult irodalmi vita, az ún. querelle des anciens et modernes legfontosabb kérdése az volt, hogy az ókor irodalmát továbbra is abszolút példaképnek kell-e tekinteni vagy pedig a korabeli irodalom is legalább egyenrangúnak tekinthető vele, ha nem mindjárt értékesebb is annál. Először itt merült fel az az eretnek gondolat, hogy a korabeli civilizáció s itt figyelembe jöttek az akkor fellendülő természettudományok eredményei is magasan felülmúlja az ókor műveltségét. Ezzel tulajdonképpen először ingott meg Európa történetében az antik kultúra magasabbrendűségébe vetett, korábban általános hit. Az így trónfosztott ismeretek helyét a racionális gondolkodás korabeli eredményei foglalták el. Hasonló folyamat játszódott le a XVII-XVIII. században a jogtudomány területén is. Ekkortól a római jog nem azért érvényesül, mert ésszerű, hanem éppenséggel csak akkor tekinthető érvényesnek, amennyiben ésszerű. A XVII-XVIII. században tehát megingott a közös jogi (ius commune) források teljességének ésszerűségébe vetett évszázados meggyőződés. A római jog közismert elveit, szabályait kezdték az ésszerűség szempontjai szerint vizsgálni és bírálni.
10 a természetjog Az ésszerűség ezen korszakában következett be az egységes európai jogtudomány utolsó nagy fordulata, a természetjoghoz fordulás: A természetjogi megközelítés legfontosabb jellegzetessége az volt, hogy teljesen elszakadt a történeti forrásoktól és a hagyományos tekintélyektől, s ugyanakkor egy új jogrendszer megteremtésére törekedett, melyet az ésszerűség segítségével közvetlenül levezethetőnek tartott. Ezen dedukció kiindulópontja a társadalmi szerződés gondolata volt: az emberek egy meghatározott tartalmú szerződéssel hozták létre államilag és jogilag rendezett közösségeiket. A szerződés tartalmát az ember természetéből és azokból a jogokból látták levezethetőnek, melyekkel az emberek valamikor a természetes szabadság állapotában, a társadalmi szerződés megkötése előtt rendelkeztek. A társadalmi szerződés célja végeredményben nem volt más, mint hogy megvédje az emberek ezen ősi jogait. Ennek megfelelően az emberek társadalmi jogai és kötelezettségei, vagyis a jogrendszer az emberi természetből és emberi méltóságból, mint kiindulópontból, pusztán matematikai úton levezethetők - mos geometricus
11 természetjog és felvilágosodás A felvilágosodás gyakran használta fel humanitárius céljai megvalósítására a természetjogi elveket. A természetjog a felvilágosodás korának állam- és jogelméleti alapjait szolgáltatta. A felvilágosodás kori egyetemekre utat találva a természetjog az abszolutista bürokrácia későbbi vezetőinek gondolatait is meghatározta, tehát elsősorban a közigazgatásban és a törvényhozásban jutott gyorsan szerephez. A jogtudományi szakágakban és a jogszolgáltatásban hatása később jelentkezett.
12 jogoktatás a természetjog korában A felvilágosodás korának jogoktatását, a jogi stúdiumok felvilágosult megreformálásának eredményeit a következőben lehet összefoglalni. A római jog oktatásbeli szerepe nagymértekben csökkent, a Corpus Iuris Civilis joganyaga háttérbe szorult a tantervekben. A justinianusi jog teljes mértékben elveszítette ratio scripta jellegét. Visszaszorult a magánjog területére. Ezzel párhuzamosan nagymértékben nőtt a természetjognak, mint tantárgynak a jelentősége a jogi oktatásban. Az első természetjogi tanszékek Heidelbergben 1661, Kielben 1665, Groningenben 1667, Lundban 1668 jöttek létre, sokszor a filozófiai karok keretében - így a késői alapítású és a felvilágosodás mintaegyetemének tekintett Göttingenben is. (természet- és nemzetközi jogi előadások megjelenésének éve tantervekben: Leiden 1658, Jéna 1665, Bázel 1666, Oderafrankfurt 1675, Marburg és Erfurt 1676, Straßburg 1677, Helmstedt 1679, Königsberg 1673) A szisztematikus módszer teljes mértékben győzedelmeskedett a tradicionális megközelítési módok felett. Az egyes materiákból végleg önállósodtak a különböző új tantárgyak, mint a magánjog, eljárásjog, büntetőjog és közjog. A szisztematikus-deduktív módszer teljesen kiszorította a kazuisztikát. A pozitivista szemléletnek megfelelően egyre nagyobb szerepet kapott az egyetem székhelyének megfelelő nemzeti jog (ius hodiernum) oktatása is.
13 jogoktatás a természetjog korában(2) Samuel Puffendorff Christian Wolff Fontos jellegzetesség a történelmi megközelítés szerepének felértékelődése. Ez elsősorban a közjognak és a történelemnek a német jogtudományban a XVII. század eleje óta meglévő szoros kapcsolatát jelentette, de más országok jogi oktatásában és más jogterületeken is befolyást nyert a historikus megközelítés: államtörténet, államelmélet és statisztika. A jogoktatást a felvilágosodás szellemében alapított illetve ezen elveket átvevő, már meglévő egyetemeken teljes egészében az állami szükségleteknek rendelték alá. Az igazgatási szolgálatra vagy a joggyakorlatra való mind racionálisabb előkészítés igénye jelent meg a tantervekben. Egyes helyeken szigorúan racionalizálták a tanulmányi időt, pontosan meghatározták az egyes feladatkörök ellátásához szükséges ismereteket. A maturitási rendszer mellett kialakult az államvizsgák rendszere. Az egyetemi tanulás egyre inkább a különböző jogi pályákra képesítő diploma megszerzését célozta meg.
14 reformegyetemek a XVII. század második felében az egyetemeket és ezek között is elsősorban a birodalmi egyetemeket egy bizonyos megújulási szándék jellemezte - ez a szándék kiterjedt mind az oktatás tartalmi megújítására, mind az egyetemi élet, a szokások, sőt szervezetének bizonyos megreformálására is a XVII. század végén XVIII. század elején átalakulás ment végbe a tudományok hierachiájában a német egyetemeken és Európa más egyetemein is - a közéleti hasznosság elve alapján az egyetemi tudományok lassan levetkőzték a teológia gyámságát, rendszerezettebbé, enciklopédikusabbá és gyakorlatra orientáltabbá váltak a jogtudomány előretörése, a teológia visszaszorulása - mely nem zajlott le küzdelmek, viták nélkül - az egyetemek képét tartósan és jelentősen megváltoztatta, lazított a tradíciókhoz való kötődésen - a fejlődés hozzájárult az intézmények alapjaiban történő megújulásához, a tantárgyak, a módszerek bizonyos megváltozásához jelentős szemléleti változást tükrözött, hogy a fennmaradt négy fakultásos szervezetben: az oktatott tantárgyak nem határolódtak el élesen egymástól, nem váltak az egyes professzorok monopóliumaivá. Egy jogász-professzornak át kellett tudnia tekinteni a jogi kar teljes oktatási anyagát, sőt a hallei megújult jogoktatásban szükséges és elvárt volt egy jogász professzortól, hogy a segédtudományok terén is fejtsen ki oktatási tevékenységet ez a hajlékonyság, rugalmasság volt az, ami az új igényeknek megfelelővé tette az egyetemeket, továbbélésüket biztosította
15 reformegyetemek (2) a hallei egyetemről kiinduló másik nagyhatású törekvés egy elegáns, világi mindenekelőtt nemesi illetve udvari tudomány - a philosophia aulica - oktatása és szolgálata volt - ennek fő letéteményesei pedig a jogi karok voltak ugyanakkor cél volt a tudományos tradícióknak és szervezeti kereteiknek a megtisztítva megőrzése, régi jogaiba való visszahelyezése is, éppen a jogtudomány művelése által - a tudományok feladata a vezetők kiképzésének elősegítése, a világ rendjének megőrzése érdekében a meghirdetett és a gyakorlatba átültetett törekvések a nemesek egyetemekre való visszatérését eredményezték: a polgári kritikák ellenére - a XVI. század végén és a XVII. század elején lejátszódott folyamatokhoz hasonlóan - a köztisztségek betöltésében a XVIII. század elején refeudalizáció ment végbe a birodalomban, és Európa abszolutista államaiban - az egyetemek reformja alátámasztotta ezt a folyamatot az udvari kultúra és viselkedés messzemenő figyelembe vétele a nemesség számára ismét érdekessé tette az egyetemeket a felvilágosodás korának universitásai közül elsősorban Göttingen tekinthető nemesi egyetemnek, hiszen hallgatóinak majd egyharmada tartozott a nemesség körébe Halle és Göttingen egyetemeinek köszönhetően bizonyossá vált, hogy a megújított tantárgyi rendszer, a megjavított egyetemi élet ésszerű nevelésre és eredményes, praktikus ismeretek közvetítésére alkalmas, s ezzel kihívást jelentett és példakép lett az összes német egyetemek számára
16 Christian Thomasius reformgondolatai egy teológiától mentes, a közjót és annak előfeltételeként a nyilvánosságot, és a nyilvános közszereplést minden tekintetben a legfontosabb tényezőnek tekintő új tudományos rendszert és oktatási módszert valósítottak meg a jogtudomány köré csoportosítva. célja megvalósításának legfontosabb eszközei az egyetemek voltak: "Universitäten sollen seminaria reipublica sein." - pedagógiai törekvései az új vezető tudományág, a jogtudomány köré csoportosítva egy jövőbe mutató, korszerű és gyakorlati, funkcionális szempontokat szem előtt tartó tudományos világképet valósítottak meg nem lehetett független környezete, kora elképzeléseitől, de tudományos tanai rendkívül sok egyéni vonást is hordoztak - a korai felvilágosodás eszméi, a teológia gyámkodásának levetése, a tudományok autonóm megalapozása, a természetjog bevonása a tudományos gondolkodásba mind olyan gondolatok, melyek Thomasius munkáiban a tudományok rendjének szisztematikus újjágondolását tükrözték, és egész munkásságának sajátos egyéni hangsúlyokat adtak a ius publicum, a természetjog, a birodalomtörténet, a politika, az államismeret és az irodalomtörténet az ő tevékenysége folytán lettek a modernebb egyetemek vezető tantárgyaivá, ezek az egyéni vonások tették őt a XVII. századi német egyetemek atyjává, újjászervezőjévé
17 Halle Halle volt az első német egyetem, amely csaknem kizárólag világi érdekek szolgálatában jött létre az egyetemalapításban konfessionális megfontolások is szerepet játszottak: a brandenburgi tartomány vallási békéjének helyreállítása volt az iskola létrehozásának egyik indoka - az uralkodó-ház kálvinista, az alattvalók nagy rész lutheránus volt - az ortodox lutheránus befolyású egyetemekkel (Lipcsével, Wittenberggel és Jénával) szemben kellett bizonyos toleráns ellenpontot alkotnia a hallei egyetemnek vallási türelmesség, fejedelmi gondoskodás, barokk reprezentációs törekvések és állami szükségletek fonódtak össze
18 Halle (2) jelentős szerepet játszott az egyetem megalapításában és szellemiségének formálásában az uralkodó-ház azon törekvése, hogy az állami közigazgatást a régi egyetemek terhes és bénító szellemétől mentes hivatalnokokkal lássák el a fokozatos racionalizáció és szekularizáció a különböző német tartományokban jól képzett hivatalnokokat igényelt - éppen ezen igényeknek köszönhető, hogy a XVIII. század folyamán majd valamennyi német egyetem Halle példáját követte megújulási törekvéseiben a professzori állásokba neves és modern tanárokat sikerült megnyerni, akik szemben álltak a hagyományos tanítási és kutatási irányokkal - a professzorok jelentős szabadságot és mozgásteret kaptak a kísérletezéshez, melyek az egyetem szellemi és intézményi megújulásához vezettek, melyet az uralkodó ház is elvárt a professzorok és az uralkodó megbízottai által közösen kidolgozott kari statutumok érthető, rövid előadásokat ajánlottak - a polihisztorikus képzés ideáljának megfelelően nem írtak elő semmiféle előadási monopóliumot - egyik karon sem voltak behatárolt és egy adott professzorhoz rendelt szakterületek: a professzorok megbeszélései alapján kerültek az egyes tantárgyak elosztásra, a tanárok válthatták, helyettesíthették egymást a tanárok tanítási szabadsága tehát jelentős volt, s ez Halle szabad, modern és világi egyetem felé tett lépéseit bizonyította - ez a szabadság a modern egyetem és a modern diszciplinák megszületését tette lehetővé
19 a hallei jogi kar a jogi kar számára a hosszú évtizedekig meghatározó alapindíttatást Thomasius és Samuel Stryk megnyerése adta - Stryk mint az usus modernus utolsó nagy képviselője s a fiatalabb, magát egész élete folyamán jogásznak tartó Thomasius nagyszerűen kiegészítették egymást a tanításban. Stryk volt a primarius, tehát a rangidős és ő adta elő a kor vezető disciplinájának tartott ius publicumot a fontos újítások azonban Thomasiustól indultak ki ezen a területen is - alapfelfogásuk azonossága nagyban hozzájárult a kar fényes indulásához Halle új jogoktatási rendszere hadat üzent a tekintélyek megmásíthatatlan igazságát hirdető skolasztikának (Schulfüchserei, Pedanterei) valamint a teológia tudományok közötti vezető szerepének (Mönchsbarbarei) a gyakorlatra irányuló, konkrét ismereteken alapuló oktatás lett a cél, melyhez az elegáns, udvari viselkedés formák elsajátíttatása is hozzátartozott. az egyetemek állami intézményekként a világi tevékenység számára képeztek ki s így jogos volt az igény, hogy a jogi kar legyen a vezető
20 természetjogi szerepet a hallei jogi kar (2) a thomasiusi és stryki felfogás szerint a jogász nem csak az egyes jogterületekkel volt köteles behatóan foglalkozni, hanem a jogtudomány teljességét uralnia kellett ennek megfelelően négy nagy szakterületben kellett mindjobban elmélyednie: ius civile, ius naturae et gentium, ius publicum és ius circa sacra. mindezek mellet a jogászi ismereteket más tudományok és alapismeretek tették teljessé - elsősorban az alapos történeti ismeretek, illetve a jog, a jogrendszer és a történeti események egymásra hatásának ismerete volt a thomasiusi felfogásban nélkülözhetetlen (Reichs-Historie, Staaten-Historie) a kifejezetten jogi szakterületek ismereteiben való elmerülés előtt a hallgatóknak bizonyos alapismeretek elsajátítására volt szükségük. A logika, a philosophia aulica illetve a philosophia practica (etika és politika), s az erkölcsi ismeretekkel összefüggésben a természetjogi elvek voltak a joghallgató számára rendkívüli haszonnal Thomasius későbbi tudományos felfogásában a ius naturae azonban elveszti központi szerepét, mert kevésbé hasznosnak tartja a gyakorlati jogászi tevékenység számára - a jog, a jogtudomány történetiségének előtérbe kerülése kérdésessé tette a természetjog normatív szerepét ezek után a pozitív jogrendszer tölt be - a kései thomasiusi felfogás szerint -
21 Johann Peter von Ludewig Nikolaus Hieronimus Gundling Justus Henning Böhmer Johann Gottlieb Heineccius jogoktatás Halléban 1694-es jogi kari statutum az oktatás legfőbb célja a salus publica szolgálata volt a tanulmányok felépítése és tárgyak beosztása tanszékek szerint nagyjában megfelelt a hagyományos képnek (professor iuris canonici, Codicis, Pandectarum, Institutiones Imperiales) de a statutumok emellett jelentős újításokat is tartalmaztak visszatérő kívánalomként jelentkezett a szabályozásban a gyakorlatra irányultság, mely az addigi oktatást tartalmilag változtatta meg, hiszen Thomasiusnál a gyakorlatra irányultság kívánalma a német jogi örökség erősebb figyelembevételét és a jog történeti levezetését jelentette a kizárólag római jogi előadások helyére német eljárásjogi, büntetőjogi, hűbérjogi tárgyak lépnek - a két Corpus Iuris még mindig jelentős alapját adta az oktatásnak, de a birodalmi és tartományi törvényhozás és a jogszolgáltatás figyelembe vételével kellett oktatni őket collegio oeconomico camerali
22
23 a bécsi jogi kar 1753 előtt Bécs jogi kara a XV. század végéig facultas iuris canonici maradt - a jogi kart a teológiai alárendeltjeként kezelték a római jog oktatásának bevezetése - a humanizmus győzelmeként értékelhető, tehát beleilleszthető abba a folyamatba, melynek a jogélet és a oktatás terén a laicizálódás, a világi jog uralomra jutása és a római jog recepciója volt a legfőbb kísérő jelensége I. Ferdinánd reformjai (1533, 1537, 1554) - az állami szekularizált befolyás növekedése az egész egyetemen, különösen a jogi karon - ez együtt járt az egyetemi autonómia intézményeinek fokozatos visszaszorulásával cél: az egyetemet, azon belül is elsősorban a jogi kart az állam számára hasznossá tenni - a hivatalnokok képzésének fő helyévé, s fokozódó állami jellegével egyre inkább állami hivatallá kezdett válni az egyetem a reformok a jogi oktatás szélsőségesen humanista jellegén nem változtattak - Bécs a jogi humanizmus azon vívmányaihoz ragaszkodott egészen a XVII. század első harmadának végéig, melyek máshol vereséget szenvedtek - hosszú ideig nem tudtak túllépni a római jogi forrásoknak a jogi humanizmus negatív módszer-maradványai által meghatározott feldolgozásán és oktatásán - egészen Mária Teréziáig
24 a bécsi jogi kar 1753 előtt (2) a XVII. századi stagnáció oka a pénzügyi rendezetlenség volt - az egyetem jezsuita vezetés alá kerülése (1623) sem kedvezett a két világi karnak, az orvosi és jogi fakultásnak a XVII. század egyetlen nevesebb jogászt sem tud felmutatni a kar oktatói között - a fakultás falai között jelentősebb jogi szakmunka nem született, még az oktatott római jog területéről sem - a gyakorlatiatlan, nagy hanyagsággal tartott előadásokat csak amiatt látogatta a hallgatóság, mert az ügyvédséghez és egyes tisztségekhez elő volt írva a doktori cím de a bécsi jogoktatás a XVII. században egyre inkább közeledett, elsősorban módszertanilag (a humanista szövegértelmezés haszontalan terheit fokozatosan levetkőzve) a Birodalom többi egyetemeinek gyakorlatához a tantárgyi választék ugyan több kísérlet ellenére sem bővült, a ius communen alapuló tananyag azonban a német egyetemekéhez hasonló szervezeti, személyi, tantervi és módszertani keretek között került oktatásra négy tanszék: canonista, legista I, legista II, institutionarius
25 a megújulás felé a szakképzett hivatalnokok iránti igényét az állam a XVII. század végétől még más forrásból látta kielégíthetőnek az egyetem tudományos nívótlansága és a hallgatói erkölcsök elszabadulása miatt a felsőbb osztályok tagjai a kor német divatjának megfelelően elfordultak az egyetemtől március 29-én egy újfajta főiskola, az ún. akadémia kapott Bécsben privilégiumot az akadémia tanterve jelentősen eltért az egyetemétől, modernebb volt annál a jogtudományok területén az egyetemen elhanyagolt tárgyakat is oktatták (pl. állam- és nemzetközi jog) az egyetem jelentős konkurenciát kapott, s az akadémia hamarosan a legfontosabb előiskola lett a magasabb állami tisztségek felé törekvők, elsősorban a jövő diplomatái számára
26 a megújulás A kar csaknem két évszázados vegetálásának Mária Terézia reformjai vetettek véget - a Habsburg állam egyre növekvő hivatalnok-igénye ekkor kényszerítette ki azokat a reformokat, melyeket más német államok már évszázaddal korábban megvalósítottak Az egyetem teljes állami ellenőrzése, az egyetemi autonómia szűkítése az állam javára (az egyházi, nemesi és városi szabadságok szűkítésével párhuzamosan), az egyetemi jogoktatás hivatalnokképzésnek való teljes alárendelése Mária Terézia egyéb felvilágosult reformjainak sorába illeszkedve ekkorra vált elkerülhetetlenné A császárnő szakértői közötti vita legfontosabb kérdése az egyetemi jogoktatás célja volt - Mária Terézia "rendeleti felvilágosultsága" (verordnete Aufklärung) a tudomány ápolásának igényét egyértelműen megtagadva, az egyetem kizárólagos céljaként az állam hivatalnokok hatékony, szigorúan racionális képzését jelölte meg április 28-án engedélyezték a protestáns német mintákat követő tervezetet, de nem szankcionálták, azonban lehetővé tették kísérleti kipróbálását
27 reform n a reform teljes szakítást jelentett a jogi karon korábban alkalmazott oktatási módszerrel új tantárgyakat vezetett be (természetjog, közjog, államtörténet), de a korábbi tanítási- és tanszabadságot teljes mértékben megszüntette. mind a tanárok, mind a hallgatók számára a legmesszebbmenő racionalitással, szigorú-an előírta kötelességeiket, melyek betartását végső soron a kar élére állított Studien-direktor, az államérdek megtestesítője ellenőrizte a reform mindaddig beváltotta a hozzáfűzött reményeket, míg a kiváló, de kötöttségeik miatt tulajdonképpen állami hivatalnokként tevékenykedő tanárok első generációja kezében volt az oktatás - amikor ezek a kiváló erők elfogytak, az oktatás színvonala rögtön csökkent
28 reform n (2) A gyakorlati irányultságú reformok Mária Terézia alatt tehát az előző oktatással való teljes és következetes szakítást jelentették - az öt új tanszék beosztása a következő volt. 1. Ius publicum universale et particulare, ius feudale 2. Ius canonicum 3. Digesta és ius criminale 4. Institutiones, Historia iuris, Ius naturae 5. Reichs-Historie A tárgyak oktatását öt évre osztották el, de hallgatóktól korábban megkövetelt egységes tanulmányi idő helyett a reform a foglalkozási csoportok szerint különböző elvárásokat támasztott: A jegyzők, városi írnokok két évig tanultak: az első évben Institúciók és a természetjog, a második évben hazai jog, és mindkét évben a Digesta hallgatása volt a kötelező - ezután két év gyakorlat, és négy vizsgáztató előtti elméleti és gyakorlati vizsga volt megkövetelve Az udvari bíróságnál és máshol alkalmazott levéltárosok számára három évet írtak elő, ami után két év gyakorlat és vizsga következett Ügyvédek, kerületi bíróságok tisztviselői, városi syndicusok, udvari bírák, tanácsosok és professzorok számára ötéves tanulást irányzott elő a reform
29 reform n az első generáció után felismert színvonalcsökkenést volt hivatva megállítani az akkori Studiendirektor, Franz Ferdinand Schrötter (Martini közreműködésével összeállított) reformstatutuma az október 3-án életbe lépő új tanrend és statutum egy szigorúbb, kötöttebb vizsgarendet és az oktatás az eddiginél fokozottabban történeti alapokra helyezését, s ezzel a német birodalmi jogtudomány történetipublicisztikus (göttingai) irányzatához való közeledést eredményezte - igaz a kizárólagos hivatalnokképzést célzó racionalitás elve egyre inkább áthatotta az oktatást a bécsi jogi kar természetjog uralta korszakában, 1753 után két tendencia érvényesül: a gyakorlati hasznosság az elvont tudományossággal szemben, s az osztrák nemzeti nevelés, mely meghatározta a tananyagot is Martini hatására a természetjog állt az oktatás középpontjában, míg a többi tárgyak kissé háttérbe szorultak a kor jellegzetessége volt a politikai tudományok, a polizey- és kamerális tudományok megerősödése - ez jól szolgálta az állami hivatalnokok képzését, mint legfőbb célt, ugyanakkor a tereziánus-jozefinus állam fő szellemi áramlatát is megtestesítette
30 reform n (2) a reform alapvetően nem változtatott a tantárgyi felépítésen, de beépítette az időközi módosulásokat - az ötéves curriculum tárgyai, előadói a következők voltak: 1. Természetjog, a római jog története, Institutiók; 2. Pandekták, Codex Theresianus, Ius germanicum, büntetőjog (Nemesis Theresiana); 3. Egyházjog, egyházi államjog, egyházjogtörténet; 4. Német államjog, kiegészítésekkel az örökös tartományok és az általános állam- és népjogokból, valamint hűbérjog; 5. Történeti jogtudomány vagyis Birodalomtörténet különös figyelemmel az osztrák történelemre, az európai államok alkotmányai; ezenkívül még négy rendkívüli tanár alkalmaztatását is előirányozták: általános és osztrák eljárásjog, a birodalmi bíróságok gyakorlata, a jog elemei és a régebbi birodalomtörténet számára tartalmilag az oktatás nem sokat változott, talán a történeti-közjogi érdeklődés és irányultság bizonyos erősödését lehet a reform-ratioban felfedezni - A vizsgarend azonban jelentősen módosult, szigorodott. A hallgatók számára szemeszterenkénti vizsgákat rendeltek el Döntő jelentőségű esemény volt a kar történetében a protestánsok doktori címhez jutásának engedélyezése (1778. augusztus 22.)
31 reform n a tudományos szempontokat teljesen háttérbe szorító minimalizmus csúcspontját II. József alatt érte el - korában a jogi oktatásnak már a felvilágosodás és a természetjog elveit figyelembe vevő nemzeti (jozefinista) nevelést kellett szolgálnia, s kizárólag az állam igényeit kellett kielégítenie újításai tartalmilag nem mentek túl a korábbi változtatásokon, de egy kicsinyes, kisiskolás vizsgarendszerrel sújtott jogoktatást vezetett be július 12-én egy császári rendelet kimondta, hogy amint a többi karokon, a jogi karon is az előadásokat német nyelven kell tartani Tárgyak: 1. év. Természetjog, általános állam- és népjog - büntetőjog - német jogtörténet 2. év. A római jog története, Institutiók, Digesta - Egyházi közjog 3. év. Egyházi magánjog - Hűbérjog - Német államjog - Osztrák magánjog 4. év. Politikai tudományok - Általános és osztrák statisztika Rendkívüli tárgyakként szerepeltek: üzleti stílus, birodalmi eljárásjog, német magánjog, jogi-politikai ökonómia, államszámvitel az eddig a filozófiai fakultáson Sonnenfels által oktatott politikai és kameralisztikai tárgyak átkerültek a jogi karra
32 a nagyszombati jogi kar (1) január 16-án volt a jogi kar ünnepélyes megnyitója Az alapítólevél fontos rendelkezése, hogy a tanároknak legyen gondjuk a hazai jog összekapcsolására a kánonjoggal és a római joggal, így segítsék hazai jogunk továbbfejlesztését Már az egyetem alapításánál kibontakozott a tanterv gyakorlati irányultsága. Nem utánozták teljesen a külföldi, főleg a bécsi mintát, hanem a hazai jogélet szükségleteit vették figyelembe. Négy tanára közül kettő a hazai jogot ismertette, sőt az egyik tanszék feladata a gyakorlat ismertetése volt. A tanszékek a következőképpen álltak fel: egy jezsuitának volt fenntartva a kánonjog oktatása napi egy óra előadási idővel, egy másik professzor a római jogot oktatta naponta 2 óra előadással, két professzor a hazai anyagi és eljárásjoggal foglalkozott, napi egy órában. A kánonjog oktatását nagyban meghatározta, hogy a tanszéket évente vagy kétévente cserélődő jezsuiták töltötték be - az oktatók tudományos munkájára ez hátrányosan hatott ki. A római jog keretében kezdetektől elsősorban, de nem kizárólag az Institutiókra koncentráltak. A római jogászok között is gyakori volt a csere, s ezen a tanszéken is megfordultak jezsuiták.
33 a nagyszombati jogi kar (2) Legteljesebb képünk az egyetemi jogoktatásról a hazai jog (ius patrium) tekintetében lehet - általában gyakorló jogászok adták elő, több világival is találkozunk, de ugyanakkor az esztergomi káptalan tagjai is részt vettek az oktató munkában Az anyagi jog terén a hallgatóknak a Tripartitumot, az azt kiegészítő törvényeket és a hatályos szokásjogot adták elő - Az eljárásjog keretében a hazai eljárásjog alapelveit kellett elsajátítaniuk, a különböző bírósági fajták szerint bontva. Ennek során azonban előírás volt, hogy tekintettel kell lenni a római és kánonjogra is, valamint a gyakorlatban alkalmazott formulák megismertetésére is. A hazai jog területén tevékenykedő professzorok között több kiemelkedő tudományos szerzőt is találunk, bár műveik nagy része kéziratban maradt. Ezen munkák elsősorban az oktatás részére készültek, de jelentőséget tulajdonítottak a gyakorlat igényeinek is. Vagyis nem csak a joghallgatók, hanem a patvaristák, gyakorlatban tanuló gyakornokok is haszonnal forgathatták az egyetemről kikerülő műveket. Ez nagymértékben elősegítette a hazai jog elméleti feldolgozását a XVIII. század első felében, amihez az is hozzájárult, hogy a hazai jog professzorai hosszabb ideig megmaradtak általában tanszékükön.
34 a nagyszombati jogi kar (3) Az egyetemen tanult jogászok a joggal foglalatoskodók kisebb részét képezték, de ez nem csökkenti a kar jelentőségét. A jogi karon inkább kaptak a hallgatók egy rendszeres és mélységében is jelentős ismereteket, vagy legalább is a lehetőség sokkal inkább adott volt, mint az elméleti képzést egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben nyújtó patvaristáskodás. Az egyetem mindenképpen jelentősen hozzájárult a magyar jogtudomány relatíve jelentős fejlődéséhez. Természetesen ez a jogtudomány jórészt, de nem teljesen nélkülözte azokat a ius communéból származó alapokat.
35 a reform szele A Bécsben bevezetett reformok kezdettől fogva irányadók voltak a többi Habsburg-ország számára is, így a nagyszombati egyetemre is hamarosan a bécsi minta alapján vezettek be egyes változtatásokat. Az udvar nyomatékosan előírta, hogy az oktatási rendszer egysége érdekében Magyarországon is eltérés nélkül kell megvalósítani a bécsi egyetem rendszerét. A Habsburg dinasztia érdekében állt, hogy a magyar jogi kart is politikai céljainak segítőjévé tegye, s saját szempontú reformot vigyen végbe a jogoktatásban. Ezzel a kar kifejezetten a központi hatalom eszközévé kezdett válni a magyar rendekkel vívott politikai harcban ban sor került a jogi kar reformjára, talán azért is később, mert vezetése nem a jezsuiták kezében volt, hanem a kar az esztergomi káptalan irányítása alatt állott. Itt előbb a káptalan igyekezett rendet teremteni az oktatásban, a helytartótanács pedig az alapítvány kezelését vizsgálta felül, nagyrészt átvéve a káptalan előírásait. Az november 3-án kiadott rendelet a nagyszombati karnak is kötelezettségévé tette, hogy olyan tárgyakat oktasson, melyek az állam igazgatását szolgálják. Legjelentősebb változás a természetjog tanításának bevezetése volt - a római jog tanárárra bízva -, amely Samuel Pufendorf, Christian Tomasius és Christian Wolff alapján a felvilágosodott abszolutista uralkodó hatalmának egyik pillérét képezte.
36 további reformkísérletek Planum Universitatis - Nicky Kristóf : a bécsi egyetem törvényeit és oktatási módszerét kell követni, de nem lehet egyszerűen lemásolni, mert amennyiben a helyzet kívánja, magyar nemzeti tulajdonságokhoz kell alkalmazkodni. A tárgyak között teljesen új kezdeményezésnek számított az államigazgatási és pénzügyi ismeretek (politia et studium camerale) bevezetése Sonnenfels alapján (Grundsaetze der Polizey-, Handlungs- und Finanzwissenschaften-1761) Ez a tantárgy elsősorban gyakorlati ismereteket adott és az abszolutisztikus államhatalmat alapozta meg. Sonnenfels munkája azonban az ausztriai viszonyok figyelembevételével készült, ezért kezdettől gondoltak arra, hogyan lehetne a magyarországi sajátos helyzethez és törvényekhez alkalmazni. A jogi karon a tervezet előírta, hogy a kánonjog tanára csak világi ember lehet, be kell vezetni a büntetőjog tanítását és ezt azzal indokolja, hogy Magyarországon gyakoriak a bűnügyek. De egyúttal arra is figyelmeztet, hogy e téren különös gondosságra van szükség, mivel ember életéről és testéről van szó.
37 további reformkísérletek Norma Studiorum (1770) Új tárgyak kerültek a jogi karon bevezetésre: Magyarország partikuláris közjoga államigazgatási és pénzügyi ismeretek (tanszéke a bölcsész karon) Az örökös tartományokban bevezetett büntetőjogi rend átvételét Magyarországon, és tanításának megkezdését külön kiemelte. Megengedte protestáns hallgatók beiratkozását a jogi karra. Részletes tanári utasításokat adott az oktatás mikéntjére - ugyanakkor rendezte a tanárok fizetését
38 Planum iuridicae facultatis A reformokat végül is az 1775-ben kiadott Planum iuridicae facultatis fejezte be új szervezeti, tanulmányi és vizsga szabályzatot adva a karnak. Mutatis mutandis megegyezik a bécsi kar szabályzatával. Szervezet: igazgató - dékán - öt rendes tanár Három évfolyamra osztják el az anyagot (Bécsben öt év!) 1. év: természetjog, római jog története, Institutiók 2. év: egyetemes államjog, Digesták, magyar magánjog és büntetőjog 3. év: egyházjog, európai alkotmányok tana, magyar közjog A doktori szigorlatok átszervezése bécsi mintára: 1. Természetjog és egyházjog 2. Római és büntetőjog 3. Hazai jog és elméleti statisztika emellett egy értekezést is írnia kellett a jelöltnek Bevezette a külön egyházjogi doktorátust nb. A joghallgatók majdnem 70%-a nemes volt, a polgárok 18,8%-ot, a libertinusok és nem nemesek viszont 11,1%-ot tettek ki.
39 a Ratio educationis és a jogoktatás Az új hivatalnoki réteg képzését vette célba a Ratio educationis jogi tanrendje és az öt királyi akadémia is. Az Ürményi József fogalmazta Ratio-ban az államot kétségtelenül a magyar királyság jelenti, s a jövendő jogászokat, államigazgatási szakembereket ennek szolgálatára kívánta felkészíteni. A jogi oktatást szabályozó paragrafusok ennek köszönhetően az állami megújulás teljes körű nemzeti programját nyújtják, de program sohasem kerül ellentétbe a felvilágosult abszolutizmus modernizálást sürgető céljaival: központi helyet biztosított a természetjogi ideológiának, és az új Polizey-Wissenschaft-nak. Három nagy tantárgycsoport: a közjog: az általános, a nemzetközi és a magyar közjog - elméleti bázisát a természetjog adta a hazai jog: magánjog, büntetőjog, eljárásjog és magyar jogtörténet eredetileg kameralista ihletésű közigazgatási, kereskedelmi, pénzügyi ismeretkörök Királyi akadémiák: Kassán, Nagyszombatban, Győrött, Nagyváradon, és Zágrábban
Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint
Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete
Osztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
Kössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak allokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv / képzési idő Kredit Százalék
A PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére I. A képzést megalapozó ismeretkörök óraszámának, és összkredit értékének
Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI PROGRAM Tanulmányi modul: nappali tagozaton kötelezően megszerzendő kredit: 72 kredit, legalább 11 kurzus (4 kötelező előadás, 2 kötelező
Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)
Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Intézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)
Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára
Tantárgy összefoglaló
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a
1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása
1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának
A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának A magyar állam- és jogrendszer, jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra c. doktori programjának módosított
Tantervelmélet. Kaposi József
Tantervelmélet Kaposi József A tantervelmélet meghatározása Az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó diszciplína. A tantervekkel, tartalmuk kiválasztásával, elrendezésével, kidolgozásával, funkcióival,
Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens
Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A
Osztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
Dr. Szoboszlai-Kiss Katalin, PhD egyetemi docens. Szenátus által elfogadott adat. Szenátus által elfogadott adat. Tárgy típusa
A tantárgy neve magyarul: A tantárgy neve angolul: Tantárgykód (technikai kód): A tantárgy oktatásáért felelős tanszék neve: A tantárgyfelelős neve: tudományos fokozata, beosztása: Kontaktórák száma nappali
X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő
TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
A TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár 1.2 Kar Római Katolikus Teológia 1.3 Intézet Didaktikus Teológia 1.4 Szakterület Római
A PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve
A PTE-ÁJK levelező tagozatának mintatanterve Általános ismeretek / képzési idő Kredit Százalék Általános szociológia 15 2 Politikaelmélet 15 2 Filozófia és jogi etika 30 5 Közgazdaságtan 30 5 Szaknyelv
TÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása
1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár
A PTE-ÁJK ÁF levelező tagozatán oktatott tantárgyak (tanegységek) kreditallokációja
A PTE-ÁJK ÁF levelező tagozatán oktatott tantárgyak (tanegységek) kreditallokációja I. Az ÁJK-nak a teljes képzési időre vonatkozó óraszáma, és az összes kredit megállapítása. tantárgyak óraszám kredit
Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia
Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére
A PTE-ÁJK levelező munkarendjében oktatott tantárgyak kreditallokációja A tanulmányaikat 2007/2008-as tanévben megkezdő hallgatók részére Általános társadalomtudományi ismeretek+nyelv Óra/ képzési idő
I. Az ÁJK-nak a teljes képzési időre vonatkozó óraszáma, és az összes kredit megállapítása. tantárgyak óraszám kredit %
A Pécsi Tudományegyetem Állam - és Jogtudományi Kar diplomás levelező tagozatán oktatott tantárgyak (tanegységek) kreditallokációja felsőbb szemeszteresek részére I. Az ÁJK-nak a teljes képzési időre vonatkozó
Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
Európa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
Emberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3
Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK 2016-17. tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3
EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
A PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja
A PTE-ÁJK nappali tagozatán oktatott tantárgyak kreditallokációja I. Az ÁJK-nak a teljes képzési időre vonatkozó óraszáma, és az összes kredit megállapítása. tantárgyak óraszám kredit % Kötelező tantárgyak
Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
Eszterházy Károly Egyetem. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme
PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán
PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály
A kétfejű sas árnyékában
A kétfejű sas árnyékában MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 2. FORDULÓ MÁRIA TERÉZIA ÉS II. JÓZSEF, A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS II. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail
100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
Mi köze a sógunoknak a leanhez?
A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés
11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák
11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat
TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái V. A hallgatók lehetőségei és kötelességei a gyakorlat
büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei
2.94.5. KERETTANTERV (a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ) alapján Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek 9 12. középiskolai évfolyamokra szóló tananyagának büntetés-végrehajtási szakmai ismeretek fejezetei
Oktatói munka hallgatói véleményezése es tanév I. félév. Oktatók
1. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2016-2017-es tanév I. félév Oktatók A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az ország legfiatalabb felsőoktatási intézményeként olyan örökséget hordoz,
III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI
III. AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2012. ÁPRILIS 17-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 14/2012. (IV. 17.) OBT határozat a Szervezeti és működési szabályzat elfogadásának időpontjáról Az Országos Bírói Tanács a végleges
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott
Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta
TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat
TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái I. Felépítés Nappali tagozat A német nemzetiségi szakirány
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben
A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés
A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM
ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.
A tantárgy címe: Nemzetközi jog I. gyakorlat. Tantárgyfelelős: Dr. Szalai Anikó adjunktus, PhD
A tantárgy címe: Nemzetközi jog I. gyakorlat Tantárgyfelelős: Dr. Szalai Anikó adjunktus, PhD Tantárgy oktatója, oktatói (amennyiben nem azonos a tantárgyfelelőssel): Dr. Szalai Anikó adjunktus, PhD Dr.
FEB 93 Ifjúsági Oktatási Alapítvány. Közhasznúsági jelentés FEB 93 IFJÚSÁGI OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS
FEB 93 IFJÚSÁGI OKTATÁSI ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2016 1 1. Számviteli beszámoló 2. A költségvetési támogatás felhasználása 3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás 4. Cél szerinti juttatások
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV Szakfelelős: Dr. Christián László - 2015 - I. A Szakokleveles magánnyomozó szakirányú
ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról
OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.
1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív
Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Egyetem Doktori és Habilitációs Szabályzata,
Az írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
Tanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak művészettörténet specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési- és kimeneti
MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS
MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOM- BIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI BA KÉPZÉS TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA képzés 2006/2007. tanévben indult
Tanterv-, és curriculumelmélet műfaji fejlődése. Kaposi József
Tanterv-, és curriculumelmélet műfaji fejlődése Kaposi József A tantervelmélet meghatározása Az oktatás tartalmi szabályozásával foglalkozó diszciplína. A tantervekkel, tartalmuk kiválasztásával, elrendezésével,
TÖRTÉNELEM Borhegyi Péter
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 9-10. Borhegyi Péter Tankönyvi szerzők: Dr. Németh György (az
A győri jogászképzés évfordulójára
ALAPíTás A győri jogászképzés évfordulójára A győri jogászképzés évszázadait tárja fel és mutatja be ez a kötet, [*] amit figyelmükbe ajánlunk.. Sok jogász még a győri egyetem jogi karán diplomát szerző
Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015
Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése
A felsőfokú szakképzésbe való felvétel követelményei
A felsőfokú szakképzés megnevezése: Jogi asszisztens A felsőfokú szakképzés szakmacsoportja: Ügyvitel szakmacsoport A szakképesítés OKJ azonosító száma, kiadásának éve: 55 6 01 0000 00 00 008. A szakmai
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
TÁMOP : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN
TÁMOP-3.1.8 : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN TÁMOP-3.1.8 Az intézményi külső és belső értékelési rendszerek fejlesztése A tanulói teljesítménymérés rendszerének fejlesztése A Magyar Képesítési
ikt. szám: tárgy: elökészltö:
BUD8.P9ST Budapest Főváros Önkormányzata Budapest Főváros Föpolgármestere Pénzügyi Főpolgármester-helyettes ikt. szám: ]:.c../t.ast. FPH 034/ c2.18 -\ j :WI/ tárgy: Javaslat a Budapesti Corvinus Egyetem
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB03 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Jövedéki jog 1. 3. A tantárgy megnevezése (angolul):
H E L Y I T A N T E R V - a(z) SPORT ágazathoz tartozó REGENERÁLÓ BALNEOTERÁPIÁS MASSZŐR
H E L Y I T A N T E R V - (A SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV ALAPJÁN) a(z) SPORT ágazathoz tartozó REGENERÁLÓ BALNEOTERÁPIÁS MASSZŐR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ 11. évfolyam 1. SPORT-ÉS OLIMPIATÖRTÉNET 108 óra 1.1. A tantárgy
GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.
GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot
2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat
Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.
Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok
1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
Oktatói munka hallgatói véleményezése as tanév II. félév. Oktatók
Oktatói munka hallgatói véleményezése 2017-2018-as tanév II. félév Oktatók A Nemzeti Közszolgálati Egyetem olyan örökséget hordoz, amely a tudást mindig értéknek, kiindulási alapnak tekintette. Ennek szellemisége
A Kari Tanács május 18-i ülésének határozatai
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar A Kari Tanács 2006. május 18-i ülésének határozatai A Kari Tanács a napirendi pontokat egyhangúan elfogadta. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-
Tanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak filozófia specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési- és kimeneti követelményeiben
Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV
Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV A doktori képzés általános rendjéről az Eszterházy Károly Főiskola Intézményi Doktori és Habilitációs
A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann
A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.
Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma
Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai
ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon
ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon A magyar jogtörténet iránt érdeklődők számára is értékes tanulmány jelent meg 2010-ben a Schriften zur Europäischen Rechts- und Verfassungsgeschichte
FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK
1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév