KALMÁR ZSIGMOND IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

Átírás

1 1 KALMÁR ZSIGMOND IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KORRIGÁLT KERETTANTERV SZAKISKOLA

2 2 TARTALOMJEGYZÉK Célok és feladatok 3 Magyar nyelv és irodalom 5 Történelem és társadalomismeret 21 Élı idegen nyelv-alapelvek 32 Angol nyelv 33 Német nyelv 50 Matematika 54 Fizika 63 Informatika 73 Biológia és egészségtan 77 Földünk és környezetünk 87 Testnevelés 92 Ének-zene 102 Osztályfınöki 109

3 3 Célok és feladatok A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá pályaorientáció és szakmai alapozás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskola a képességek fejlesztését akkor végezheti eredményesen, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A szakiskolában tanulók egy köre a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai rendszerő tanulmányait. Ezért a szakiskolának különösen nagy figyelmet kell fordítania a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságuk erısítésére. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulókban fejlıdik saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelısségérzet, az igény a munkatársakkal való együttmőködı, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskola társadalmi kötelezettsége, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetıvé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerıpiacon piacképes szakképesítés megszerzését. A szakiskolai oktatás alapvetı célja tehát, hogy tanulói képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek. A hatékony és motiváló tanulási módszerek elsajátítása révén növekszik képességük szakmai és más munkatevékenységek értı és alkotó megtanulására, a folyamatos fejlıdésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre és szükség esetén szakmaváltásra. Lehetıséget kell kapniuk a magasabb szintő szakképzettség megszerzésére a szakmai elımenetel, az egész életen át tartó tanulás folyamán. A szakiskolai tanítási-tanulási folyamat során nı a tanulókban a szakmához kötıdı ismeretek önálló megszerzésének igénye, valamint alkalmasságuk egyéb ismeretek befogadására, értelmezésére, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Elsısorban konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlıdését, de megerısítik és fejlesztik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyiszakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlıdéséhez. A szakiskolában a kerettantervek alapján meghatározott tananyagok tartalma elsısorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, képességek és készségek fejlesztésére irányul, és a tanulók minél cselekvıbb részvételét feltételezi. Ennek érdekében a kerettanterv lehetıséget ad az általános mőveltséget megalapozó évfolyamokon is a gyakorlati oktatás megszervezésére, növelve ezzel a tanulók szakmatanulás iránti motivációját, lehetıvé téve sikerélményhez jutásukat. A tanulók munkatapasztalataik és munkakultúrájuk révén képesek lesznek beilleszkedni a termelési, illetve munkakörnyezetbe, fejlıdik bennük az igényesség munkájuk eredményessége, minısége iránt, és kialakul a munkájukkal kapcsolatos felelısségérzet.

4 4 A szakiskola elsı, differenciált pedagógiai eljárásokat igénylı szakaszában az új ismeretek átadása mellett vállalja az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességő tanulók fejlesztését a továbbhaladáshoz szükséges szintre, valamint tudatos motiválásukat. A helyi pedagógiai programokban meg kell határozni a szakmai képzéshez szükséges és a tanulók többsége számára fejlıdésre ösztönzı, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazását és a megfelelı tanulói aktivitás mellett teljesíthetı tevékenységeket, hogy elkerülhetıvé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetıséget biztosítunk az átlépésre a szakközépiskolai képzésbe.(felnıttoktatás nappali rendszerő képzés) A felzárkóztató oktatásban a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint szocializációjukhoz szükséges általános mőveltségi ismeretekre, készségekre, képességekre tehetnek szert. Az elıírt számú felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhat a szakképzésbe (elsı szakképzési évfolyamba léphet), általános iskolai záróvizsgára jelentkezhet, illetve a szakképzési évfolyamokon folytathatja felkészülését az általános iskolai záróvizsgára és az alapmőveltségi vizsgára is. A szakiskola tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók alapmőveltségi vizsgát tehetnek, szakképzési évfolyamra léphetnek és az átvételre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelıen másik szakiskola, középiskola megfelelı évfolyamán folytathatják tanulmányaikat. B Tantárgy Éves óraszámok évfolyamonként Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra 18,5 18,5 Testnevelés és sport Szakmai alapozás Osztályfınöki Szabadon tervezhetı Kötelezı óraszám a törvény alapján 1017,5 1017,5 Szakképzési évfolyamok Az iskolának évi 222 órában közismereti képzést is adnia kell. Ebbıl az elsı szakképzési évfolyamon 37 órát a Társadalomismeret és etika tantervi modul tanulására kell fordítani. Egyéb tekintetben a közismeretre fordított idıkeret tartalmát a helyi tanterv határozza meg. Megjegyzések: az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése érdekében évfolyamon magyar nyelv és irodalom, történelem és matematika tantárgyak óraszámát a korrepetálási órák terhére, a testnevelés óraszámát a tömegsport terhére évi 37 órával emeltük.

5 5 Célok és feladatok MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM évfolyam A szakiskolában a magyartanítás elsıdleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és beszédtanítás s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. Ez a feladat elválaszthatatlan az önbizalom-erısítéstıl és a sikerélménynyújtástól. E célok elérése érdekében a diákok saját, mindennapi és jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolni kell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe. Lehetıségként figyelembe kell venni az audiovizuális-elektronikus tömegkultúrát is, s ezt a forrást fel kell használni a személyes kifejezıképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra, a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erısítésében. Az irodalom, a mővészet önismereti, önmegértési és önmeghatározást elısegítı lehetıségeit kell tudatosítani. Az olvasmányok kiválasztása az olvasási kedv erısítését és a kommunikációs nevelést szolgálja. Az aktív (s ezáltal is motivált) befogadás elısegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak. A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstıl és szövegalkotástól, annak funkcionális részeként kap helyet. A szakiskolai magyartanításnak különösen szorosan kell együttmőködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezzel szervesen összekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságos életproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel. Fejlesztési követelmények: A kulturált nyelvi magatartás kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres társas-társadalmi beilleszkedéshez és együttmőködéshez, az eredményes problémamegoldáshoz, a konfliktusok kezeléséhez. Szükség van mind az ösztönös kommunikációs ismeretek tudatossá tételére, mind a nyelvi alapképességek szintre hozására és továbbfejlesztésére. Fejlesztendı a beszédpartnerekkel való nyelvi együttmőködés képessége, a különféle szóbeli és írásos mőfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása, a kommunikációs zavarok felismerésének, feloldásának képessége. Szükséges gyakoroltatni a kétszemélyes, a kiscsoportos és a hivatalos-nyilvános kommunikáció módozatait: a körülményekhez, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást; az együttmőködés képességét mind a kortárs, mind a felnıtt partnerekkel, az odafigyelést mások gondolataira és érzelmeire, az udvariasság és a nyelvi illemszabályok megtartását. A szövegértés fejlesztése a többi anyanyelvi terület fejlesztésének az alapja, ezért erre különös gondot kell fordítani. Elengedhetetlenül szükséges a beszédértés tudatos fejlesztése, ennek fontos mozzanatai a közvetlen kommunikációban és az elektronikus tömegkommunikációban szereplı beszédmőfajok, szövegfajták szerkezeti sajátosságainak tudatosítása, illetve a figyelem edzése és irányítása. Az olvasás képessége erısen összetett, beleértjük az olvasástechnikát, a szó szerinti, az értelmezı, a kritikai és a kreatív olvasás képességét, a pontos és kifejezı felolvasást s a szövegbe kódolt üzenet megfejtését, megértését. Az olvasási képességhez hozzátartozik a szöveghez kapcsolódó kérdések föltevése, valamint az olvasói válaszadás is.

6 6 A szóbeli és írásos szövegalkotás képességét egyaránt fejlesztenünk kell. Önbizalomerısítı célzattal fel kell tárni a diákokban szunnyadó, illetve az iskola falain gyakran kívül maradó történetmondási és meggyızı képességet. Erre lehet azután építeni az irodalmi elbeszélések mélyülı megértését és az írásbeli fogalmazások fejlesztését. Ehhez kapcsolódik az igényes és a helyzethez illı szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása, a mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a nem verbális nyelvi elemek összehangolt és célszerő használatának kialakítása. Erısíteni kell az alapvetı fogalmazási típusok megalkotásának képességét szóban (felszólalás, hozzászólás, köszöntı stb.) és írásban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Különös gondolt kell fordítani a közéleti szövegek megalkotásának képességére szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz, kérvény, pályázat stb.). A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés, -kiegészítés és -bıvítés. A tanulási képesség fejlesztése mindenekelıtt az ismeretfeldolgozási technikák megismertetését és gyakoroltatását jelenti. Ez az egész iskola együttes feladata, de természetesen kiemelt szerepet kap az anyanyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelésben is. Idetartoznak a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyőjtés, illetve az olyan szövegfeldolgozási technikák, mint a vázlatkészítés és a lényegkiemelés. Mindez a számítógép korában természetesen kapcsolódik össze a számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatásával. Külön figyelmet kell szentelni a vizuális információ értelmezésének fejlesztésére. Az alapvetı könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása mellett a szakiskolás diákoknak is személyes gyakorlati tapasztalatot kell szerezniük a számítógépes információforrások kezelésérıl. Az anyanyelvi ismeretek külön szerepelnek a tananyagban. A nyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését, analizálásának képességét. Ezt az analizáló képességet azonban fejleszteni kell, elsısorban az alá-, fölé-, mellérendeltségi és a rész-egész viszonyok felismertetésével. A nyelvtani ismereteket a többi fejlesztési feladathoz és a szövegekhez, a hangtant az olvasás-írás és kiejtés fejlesztéséhez, a szófajtant és az alaktant a szóelemzési elven alapuló helyesírási esetek tanításához, a mondattant pedig a szövegértı olvasás, illetve a szövegalkotás fejlesztéséhez célszerő kapcsolni. Az irodalom és az olvasó kapcsolatáról, az irodalom jelentésközvetítı szerepérıl szerzett kapcsolatoknak alapvetı feladata, hogy felismertessék a tanulókkal, hogy az irodalmi mő nem a valóság közvetlen lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, illetve sajátos kommunikációs forma. Epikai, lírai és drámai mővek, illetve mőrészletek olvasása és elemzése során a diákok ismereteket és élményeket szereznek arról, hogy az egyes mőnemek, illetve mőfajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Kiemelt fejlesztési feladat az irodalomolvasás motivációjának megerısítése. Tudatosítani kell, hogy a mővet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezési szabadsága, de az értelemadásnak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai vannak. A szakiskolai irodalomtanítás nemcsak mőveltségközvetítésre törekszik, hanem betekintést nyújt a magyar irodalom és kisebb mértékben a világirodalom néhány jelentıs alkotásának világába is. Kialakítja, illetve megerısíti az igényt, hogy a diák a mőben érzékelje az idı (a keletkezés korának) sajátosságait, illetve fölkészíti bizonyos alapvetı mőfaji és stiláris vonások fölismerésére. A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztésétıl nem választható el az ítélıképesség, az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése. A tömegkultúra és a szépirodalom rendszeresen ismétlıdı együttes, illetve párhuzamos tárgyalása különösen jó alkalmat teremt minderre. A szórakoztatóipari termékekben megmutatkozó leegyszerősített értékszerkezetek és az igényes szépirodalom árnyaltabb értékvilága közötti különbségtétel

7 7 egyszerre fejleszti az erkölcsi és az esztétikai érzékenységet. A szereplık tetteiben megnyilvánuló értékrendszer vizsgálata, az indítékok, körülmények és következmények mérlegelése, miképpen a különbözı értékek közötti választások elemzése, kiemelt szerepet kap a szakiskolai tanulók irodalmi nevelésében. 9. évfolyam Magyar nyelv: heti 1, évi 37 óra, a szabad órakeret terhére heti 1 óra felzárkóztatásra a különbözı iskolákból különbözı felkészültséggel érkezett tanulók tudásalapjának egy szintre hozására. új anyag feldolgozására kb. 29 óra helyesírás gyakorlására, ismétlésre kb. 8 óra Irodalom: heti 2, évi 74 óra, a szabad órakeret terhére heti 1 órafelzárkóztatásra a különbözı iskolákból különbözı felkészültséggel érkezett tanulók tudásalapjának egy szintre hozására. új anyag feldolgozására: 58 óra dolgozatírásra és javításra: 4 óra összefoglalásra, témazárók íratására: 4 óra könyvtárhasználati ismeretekre: 2 óra ismétlésre: 9 óra Belépı tevékenységi formák Kulturált nyelvi magatartás A beszélı és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása. Az órai eszmecserékben, a vizsgált televíziós mősortípusokban és az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok követése, az eltérı vélemények saját szavakkal való újrafogalmazása, a megértés visszaigazolása. A nem nyelvi kifejezıeszközök (testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelı eszközök alkalmazásának gyakorlása. Szövegértés A szó szerinti, az értelmezı (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása (pl. fiktív újság fiktív cikkeinek téma és mőfaj szerinti azonosítása alapján rovatokba rendezés). Kép és szövegrész összekapcsolása témaazonosítás alapján. Szövegrészek (bekezdések) idırendi és/vagy logikai kapcsolatának felismerése. Jelölt és jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felismerése, következtetések keresése, megfogalmazása. Összegzı általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegzı általánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása. Elbeszélı, leíró és érvelı szövegtípusok megkülönböztetése. Szövegalkotás Rendezett, tagolt, olvasható írásmód. Köznapi izgalmas történetek (forró helyzetek), illetve sikeres közönségfilmek, népszerő

8 8 televíziós mőfajok (pl. egy népszerő tévésorozat egy epizódja) cselekményének elbeszélése. A kívülállók számára homályos utalások fokozatos kibontásának, a mondatok teljesebbé tételének gyakorlása. Szövegkiegészítési, szövegtömörítési és szövegbıvítési gyakorlatok. Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása. Kreatív gyakorlatok az alkotótárs helyzetébıl, például a mővek szereplıinek jellemzése egy másik szereplı nézıpontjából, jelenetek elıadása hangnemváltással, befejezésváltozatok alkotása, más nézıpontból való történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szövegrészek rendjének újraalkotása, szereplık szituációhoz kötıdı, ki nem mondott gondolatainak megfogalmazása. Szerzıi utasítás megfogalmazása jelenethez; színpadkép, jelmez legjellemzıbb vonásainak vázlatos leírása. Tanulási képesség Lényegkiemelés mintakövetés alapján ismeretterjesztı, illetve tankönyvi szövegekbıl. Meghatározott elemzési szempontok alapján adatgyőjtés a mő szövegébıl az értelmezés elıkészítésére vagy alátámasztására. Az összegyőjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal. Vázlatkészítés minta alapján. Vázlat szöveggé bıvítése. Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal, alátámasztó részletekkel. Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan. Alapismeretek a könyvtárak számítógépes nyilvántartásáról, illetve a számítógépes keresıprogramokról. Anyanyelvismeret Élıszóban kellı figyelem a mondatfonetikai eszközök helyes a beszélı szándékának és az alkalomnak megfelelı használatára. Törekvés a szöveghő és kifejezı felolvasásra, szövegmondásra, versmondásra. Mások beszédében a hangzó eszközök szerepének, jelentésének megfigyelése, értelmezése. Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásában a szavak jelentésérıl, szófajáról szerzett ismeretek felhasználása. Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása, a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenırzésben. A nehezebb helyesírási kérdésekben a szóelemzı módszer alkalmazása az alaktani ismeretek felhasználásával. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalmi mő mint valóságmodell és teremtett világ a fogalmak értelmezése példákkal. Az irodalomolvasás motivációjának megerısítése a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket felvetı irodalmi mővek közös értelmezésével. Annak tudatosítása, hogy a mővet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója. Irodalmi kifejezésformák A szerzı, az elbeszélı és a szereplık megkülönböztetése, az elbeszélıi nézıpont és a beszédhelyzet (látókör) felismerése. Az elıreutalások és késleltetések felismerése, funkciójuk megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. A tanult epikai mőfajok (regény, novella) megkülönböztetése, illetve azonosítása.

9 9 Az elbeszélı általi és a párbeszédes-színpadi történetmegjelenítés közötti különbségtétel gyakorlása. A több szálon futó cselekmény szálainak szétválasztása és kapcsolódási pontjaik bemutatása (pl. népszerő közönségfilmben). Jelképes tárgyak és visszatérı motívumok felismerése. Az olvasott mővek elhelyezése az idıben, a megírás és a cselekmény idejének megkülönböztetése a tanult mővek esetében. Néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából. Ítélıképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Tapasztalat szerzése az irodalom önmegértést, önértelmezést elısegítı funkciójáról. A mővekben megjelenı emberi szerepek, csoportnormák és értékek felismerése és azonosítása. Az eltérı és egymással szembesülı igazságok, egyazon kérdésre adott eltérı magatartásválaszok felismerése és jellemzése. Szöveg a szöveg ellen állásfoglalás írása a mő egy szereplıjének vagy egészének értékrendje ellen. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. Megjegyzés: átjárhatóság megırzése érdekében az integrált jelleget megszüntetve külön tantárgyként vesszük a magyar nyelv és irodalmat. Az óra elosztása: irodalom heti 2 óra, magyar nyelv heti 1 óra. MAGYAR NYELV Kerettantervi témakörök és tartalmak TÉMAKÖR: Kétszemélyes és kisközösségi kommunikáció TARTALMAK: Kommunikációs helyzetek, a beszélı és a hallgató szerepe. A nyelvi és a nem nyelvi kifejezıeszközök (pl. testbeszéd). Nyelvi viselkedés. Ki, mikor, mit, hol, miért, hogyan s mely eszközök által? Mindennapi szövegek: bemutatás és bemutatkozás, a névjegy, a meghívó és a meghívás, köszönés és a megszólítás, a köszöntés. A beszélgetés illemtana. TÉMAKÖR: Beszéd és beszédértés TARTALMAK: A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a Helyi tantervi javaslat (óraterv és további javaslat) Új anyag feldolgozására: 4 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra LEHETSÉGES PLUSSZ TARTALOM: Az ember és a nyelv, a kommunikáció. A beszéd szerepe az ember és a társadalom életében. Jelek, jelrendszerek. A nyelvi jel. A közlésfolyamat. Nyelvek, nyelvcsaládok. A magyar nyelv eredete, rokonsága finnugor nyelvcsalád. Új anyag feldolgozására: 6 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra LEHETSÉGES PLUSSZ TARTALMAK: A hang, a hangképzés. A hangképzı szervek.

10 10 beszédtempó, a hangerı, beszédszünet. A kifejezı beszéd és felolvasás. A kifejtési hibák és beszédhibák javítása. Beszédmővek meghallgatása, beszámolás a hallottakról. TÉMAKÖRÖK: Írás TARTALMAK A beszéd és az írás. Érdekességek az írás történetérıl és a különféle írásrendszerekrıl. A magyar írásrendszer fıbb sajátosságai (hangjelölı és betőíró), kialakulása, a helyesírás szabályozása. Az íráskép, mint nem verbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép. A helyesírási szabályzat, a helyesírási szótárak. Az alapvetı helyesírási szabályok megtartása. A kiejtés, a szóelemzés, hagyomány és az egyszerősítés elve szerinti írás alapesetei. A szótani ismeretek bıvítése. TÉMAKÖR: Szövegelemzés és szövegalkotás TARTALMAK: A megbeszélés és a vita. Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés, a magánlevél. Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése, anyaggyőjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás. A memorizálás és az elıadás, a vázlatkészítés. A szövegértésben és a szövegelemzésben meghatározó jellegő szófaji, alaktani és mondattani ismeretek ismétlése, bıvítése. TÉMAKÖR: Az olvasás TARTALMAK Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egyben tartó olvasás kialakítása, szintre hozása.) A szó szerinti, az értelmezı (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. A beszédhangok fajtái: a magánhangzók és a mássalhangzók. A hangrend és illeszkedés. A hangváltozások: részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, hangkiesés. Új anyag feldolgozására: 6 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra LEHETSÉGES PLUSSZ TARTALOM: Helyesírás. Az írás kialakulása, írásfajták. A bető, mint jel. A betőrend (ábécé). Szótag, szótagolás, elválasztás. Új anyag feldolgozására: 6 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra LEHETSÉGES PLUSSZ TARTALOM: A szöveg, a szövegfajták, szövegtípusok. A szöveg szerkezete és szerkesztése. A stílus fogalma. A stílusfajták. Új anyag feldolgozására: 5 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra

11 11 IRODALOM Kerettantervi témakörök és tartalmak TÉMAKÖR: Mire jó az irodalom? Nézıpont és nézıpontváltás Az értelmezés Csináljunk újságot hozott anyagból! Indítékok és következmények. Helyi tantervi javaslat (óraterv és további javaslat) Új anyag feldolgozására: 17 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzése: 1 óra LEHETSÉGES PLUSZ TARTALOM: A mővészetekrıl: a mővészetek kialakulása, a fajtái, mővészet és valóság tartalom és forma. Az irodalmi mővek csoportosítása. Indítékok és következmények TARTALMAK: Szövegek témájának és mőfajának azonosítása szövegértési gyakorlatok. Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikus összekapcsolása. Okok és okozatok ismeretterjesztı szövegekben, 19. és 20. századi novellákban, a diák által hozott történetekben, televíziós fikciókban. Fogalmak: Ok-okozati viszonyok, az irodalmi kifejezések sajátosságai, a tudományos érvelés és bizonyítás sajátosságai a mővekben. TÉMAKÖR: Sikerek és kudarcok, életutak történetek a képernyın, az életben, és az irodalomban. A népszerő tévésorozatok, lektőrök és a valóságos élethelyzetek. Emberek és szereplıtípusok. Regény és teleregény. Mitıl lesz érdekes a történetmondás? Fogalmak: Önismeret, emberismeret, életcélok különbözı életszakaszokban, tehetség, siker,, megálmodott jövı, a sikeres ember A kudarcok, sajátos formái, példázat, Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása Móra Ferenc: A szánkó Széchenyi Zsigmond: Európai ız Természettudományos szövegrészletek Adamis Anna. Arra születtem Petıfi Sándor. jövendölés Daidalosz és Ikarosz Újszövetség: A tékozló fiú Kassák Lajos: Egy ember élete (részlet) Márai Sándor : A lustaságról Új anyag feldolgozására: 16 óra

12 12 értékrend, evangélium Kedvencek, különcök és kedvtelések TARTALMAK:. Kedvenc hírességek, állatkedvencek, sportok, hobbi, zene, film, színház, sztárok. Hısök és különcök, régi és mai idıtöltések a bulvársajtóban és az irodalomban. Gárdonyi Géza: Micó Arany János: Toldi Déri Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról Fogalmak: költıi eszközök, hasonlat, metafora, megszemélyesítés, szimbólum Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK A dráma fogalma, jellemzıi Shakespeare: Rómeó és Júlia TÉMAKÖR: Beilleszkedés és kívülmaradás Új anyag feldolgozására: 12 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra TARTALMAK Iskolai történetek novellában, filmben és regényben (regényrészletben). Versek a magányról. Balassi Bálint: Búcsúja hazájától, Egy katonaének Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba Egy kis iskolatörténet Ottlik Géza: Iskola a határon Weöres Sándor. Diáknotesz Fogalmak: hazaszeretet, epika, regény, elbeszélés, idırend, dráma, vígjáték, konfliktus, felelısség, életcél TÉMAKÖR: Nevetés és irodalom TARTALMAK Humoros, szatirikus, ironikus prózai és verses szövegek, drámai jelenetek. Karinthy Frigyes: iskolatársak, Így írtok ti (részletek) Petıfi: Deákpályám Csokonai Vitéz Mihály: Szerelemdal a LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK Legendák: Margit legenda, a Ferenc legenda, Szent László legendája Új anyag feldolgozására: 19 óra Rendszerezésre: 1 óra Ellenırzésre: 1 óra A komédia fogalma, jellemzıi, felépítése, jellemkomikum, helyzetkomikum, tragikum és humor megjelenése egy mővön belül Moliére: Tartuffe Rideg Sándor: Indul a bakterház (video)

13 13 csikóbırös kulacshoz Örkény: egyperces novellák Fogalmak: humor, tréfa, paródia, vallomás, egyperces novella TÉMAKÖR: Klasszikusok filmen TARTALMAK Rész és egész, film és irodalom a történetmondás hasonló és eltérı elemei. Egy egy részlet kinagyítása. Melyik miben ad többet? Fogalmak Fikció, az irodalom mint teremtett világ és sajátos kommunikáció, társadalmi szerepek és hıstípusok, a Biblia, példázat, a mitológia, anekdota, novella, egyperces, regény, elbeszélıi nézıpont, elbeszélıi látókör (elbeszélıi beszédhelyzet); dráma, tragédia, komédia, konfliktus, helyzet- és jellemkomikum, monológ, dialógus, elıreutalás és késleltetés, feszültségkeltés; megszólító-megszólított viszony a versben, ritmus, szóképek és alakzatok, komikum, irónia, szatíra, groteszk; hír, kommentár, interjú, riport. Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (három vers, egy-két soros prózavagy drámarészlet). A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetnek megfelelı nyelvhasználat, a nyelvi, valamint mondatfonetikai eszközök és a nem verbális eszközök (testbeszéd) összehangolása. Az anyanyelvi képességeket megalapozó beszédértés, közepes nehézségő és hosszúságú (mintegy ötszáz szavas) szövegek elolvasása és elemi szintő megértése meghatározott idın (kb. 15 percen) belül: a globális téma azonosítása, a szövegben szereplı ok-okozati viszonyok felismerése; mindennapi szövegek alkotása, egyoldalas, elfogadható külalakú és helyesírású fogalmazás (az élménybeszámoló jellegő elbeszélés és a magánlevél mőfajában), vázlatkészítés. Szövegkiegészítés, lényegkiemelés, szövegtömörítés. Az elbeszélés, illetve a vizsgált dramatikus mőfajok legalapvetıbb feszültségkeltı eszközeinek megragadása, a tanult drámai és epikus mővek történetmegjelenítése közötti különbségtétel; alapvetı ismeretek a tanult irodalmi mővek mőfaji besorolásáról.

14 évfolyam MAGYAR NYELV Órakeret: 37/heti 1 óra Új anyag feldolgozására: Rendszerezésre: Ismétlésre: Szintfelmérésre: 27 óra 4 óra 3 óra 3 óra Minimumkövetelmények A kommunikációs helyzetek és a tömegkommunikáció mőfajainak ismerete. Ismerjék a tanulók a mondat fogalmát, a mondatfajtákat, a mondatrészeket. Tudjanak a tanulók helyesen szöveget szerkeszteni és tagolni. A gyakorlat megkívánta helyesírási szabályokat ismerjék és alkalmazzák. Legyenek képesek önállóan, elfogadható formában őrlapokat kitölteni, önéletrajzot, kérvényt és meghatalmazást készíteni. Tudjanak helyesen hangsúlyozva beszélni, értı módon felolvasni egy megírt szöveget. Értékelés: Rendszeres szóbeli és írásbeli ellenırzés, szóbeli felelt, írásbeli dolgozat, szintfelmérı feladatlap, csoportos és egyéni felkészülés, győjtımunka Kerettantervi témakörök és tartalmak TÉMAKÖR: Kisközösségi és tömegkommunikáció TARTALMAK: Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, győjtése és beépítése a szövegekbe). A tömegkommunikáció összetevıi, folyamata és eszközei. Helyi tantervi javaslat (óraterv és további tartalmak) Új anyag feldolgozására: 4 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Új anyag feldolgozására: 8 óra

15 15 A sajtó; a rádió és a televízió. Nyelvi, nem nyelvi és képi üzenethordozók és hatásuk. Rendszerezés: Ellenırzés: 2 óra 1 óra TARTALMAK: A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat, a megjelenés, testtartás Szövegelemzés és szövegalkotás TARTALMAK: A mondat mint a gondolatközlés eszköze. Szöveg, mondat- és szövegfonetikai eszközök Fogalmak: A szöveg, a mondat, a mondatfajta, fımondat, mellékmondat, mondatrész, szintagma Olvasás LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: A mondatok csoportosítása a beszélı szándéka, a mondatok szerkezete valamint minıségük szerint. Fogalmak: az egyszerő és az összetett mondat, az állító és a tagadó mondat, kijelentı, kérdı, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondat TARTALMAK: A mondatelemzés és a szövegértı olvasás összekapcsolása. A szórend és a hangsúly összefüggése. TÉMAKÖR: Szövegalkotás Új anyag feldolgozására: 12 óra Rendszerezés: 3 óra Ellenırzés: 2 óra LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: A szövegfajták, szövegtípusok. A szöveg szerkezete és szerkesztése. Fogalmak: A stílus, a stílusfajták. LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: Meghatalmazás, felszólítás, igazolás, jegyzıkönyv, feljegyzés, jelentés TARTALMAK: Mindennapi szövegek, Fogalmak: a vita, a megbeszélés, a felszólalás, a hozzászólás, az alkalmi beszéd. Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés. Közéleti szövegek Fogalmak: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, hirdetés, pályázat Tájékoztató mőfajok Fogalmak: a hír, a tudósítás, a riport, az

16 16 interjú, a reklám Véleményt közlı mőfajok Fogalmak: a cikk, a kommentár, a kritika, az olvasói levél TÉMAKÖR: Írás TARTALMAK Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben Fogalmak: a margók, a tagolás, a bekezdés, a kiemelések, a javítások, a központozás, A párbeszéd és az idézés módja A helyesírás fontosabb tanult esetei 37 hét / 2 óra / összesen: 74 Új anyag feldolgozására: 57 óra Rendszerezésre: 7 óra Ellenırzésre: 7 óra Szintfelmérésre: 3 óra 10. évfolyam MAGYAR IRODALOM Minimumkövetelmények: Kialakítani, illetve megerısíteni az igényt, hogy az irodalmi mővekben a diák érzékelje az idı (a keletkezés korának sajátosságait), illetve fölkészíteni bizonyos alapvetı mőfaji és stiláris vonások felismerésére, vagyis legyen tisztában azzal, hogy a különbözı korok más-más kifejezési formákat hoztak létre. Néhány mő ismerete a magyar irodalom legjelentısebb alkotóitól, gondolatok megfogalmazása a tanult mővek jelentésérıl és hatásának eszközeirıl. A tájékozottság bizonyítása a tanult mő tágabb kontextusában, például néhány alkotó portréjának tárgyszerő bemutatása. A két feldolgozott regény, egy dráma, 8-10 novella és hatnyolc lírai vers közül bármelyiknek a bemutatása rövid felkészüléssel, kézbe vehetı szöveg alapján. Idézetek a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban. Memoriter: 6 vers, egy soros drámarészlet. Értékelés:

17 17 Rendszeres szóbeli illetve írásbeli ellenırzés, szóbeli felelet, írásbeli dolgozat, szintfelmérı feladatlap, csoportos és egyéni felkészülés, győjtımunka. Kerettantervi témakörök és tartalmak A meggyızés mővészete TARTALMAK: Meggyızés, rábeszélés reklámokban, publicisztikában, és szépirodalomban. - Kosztolányi Dezsı: Édes Anna (részlet) - Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet) - Egy mai reklám - Egy mai újságcikk Szerelem TARTALMAK: Szerelmes versek a klasszikus és a modern magyar költészetbıl. Vágy és valóság, harmónia és diszharmónia. A versben mondás többlete - avagy amit a formák fejeznek ki. - Illyés Gyula, Jélely Zoltán, Vörösmarty Mihály és Szerb Antal mővei alapján Fogalmak: etika, etikett,,fiktív levél, harmónia, hitvesi költészet Konfliktusok TARTALMAK: Köznapi és drámai konfliktusok megjelenítése és elemzése. - Katona József: Bánk Bán - (10-15 sor memoriter) - Lázár Ervin négy meséje - Fogalmak: - konfliktus, kontraszt, a mese, szerepjáték, - expozíció, bonyodalom, tetıpont, megoldás, közösség és magánélet - Örökségünk TARTALMAK: Nemzeti identitásunk, a magyar irodalom néhány alapszövege. Tündérszép Ilona és Árgyélus Gyermekmondókák, és regösénekek Helyi tantervi javaslat Év eleji szintfelmérı: 1 óra Új anyag feldolgozása: 5 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Új anyag feldolgozása: 8 óra Rendszerzés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: Ady Endre, Juhász Gyula, Vajda János és József Attila néhány szerelmes verse Új anyag feldolgozása: 7 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: Móricz Zsigmond: Barbárok, Hét krajcár Új anyag feldolgozása: 20 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Félévi szintfelmérı: 1 óra LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: Radnóti Miklós: Nem tudhatom

18 18 Kölcsey Ferenc: Emléklapra Feszty-körkép Halotti beszéd és könyörgés (részlet) memoriter Ómagyar Mária-siralom (részletek) Bessenyei György: Magyarság (részlet) Kazinczy Ferenc: A nagy titok Csokonai Vitéz Mihály: Estve (részlet) Berzsenyi: A magyarokhoz (részlet) Kölcsey Ferenc: Parainesis (részletek) Kölcsey Ferenc: Himnusz memoriter Vörösmarty Mihály: Szózat memoriter Fogalmak: örökség, hagyomány, világfa, életfa, tündérmese, epigramma, epigrammagyőjtemény kódex, nyelvemlék, nemzeti öntudat, reformkor, romantika óda, himnusz, Ars poetica Az emberek titkai TARTALMAK: Versek és elbeszélı mővek a személyiség összetettségérıl, szerepek és személyiség, személyiség és élettörténet összefüggésérıl. - Jókai Mór: Az arany ember (kötelezı olvasmány) - Shakespeare: Otelló (részlet) - Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének - Pilinszky János: Egy titok margójára - Rövid részletek a Bibliából Fogalmak: krimi, intrika, kém, kémkedés, romantika, a romantikus regény jellemzıi, realizmus, példázat, Biblia, Ószövetség, Újszövetség, vallás, mítosz, népi hiedelem, babona Erıszak és kiszolgáltatottság TARTALMAK: Bőnügyi történetek a médiában és a szépirodalomban Kosztolányi Dezsı: Édes Anna (részlet) Erıszak a mindennapi életben (cikkek, Új anyag feldolgozása: 11 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Új anyag feldolgozása: 4 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: Kosztolányi Dezsı: Fürdés

19 19 bőnesetek) Fogalmak: Egy mő értelmezése, a cím és feladata, jellemzıi, kényszerítés, kényszerítı körülmények, szimbólum, agresszió, terrorizmus Mire jó az irodalom? TARTALMAK: Értekezı és szépirodalmi mővek az irodalom hatásáról, hasznáról. - Fejes Endre: A hazudós - Sütı András: Anyám könnyő álmot ígér - - Hemingway: Az öreg halász és a tenger Fogalmak. a mese, a mesélés néhány szabálya, fantáziavilág, kisregény, ember és természet, ember és társadalom Új anyag feldolgozása: 3 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra LEHETSÉGES PLUSZ TARTALMAK: A határainkon túli magyar irodalom általános jellemzıi Szólás, szakkifejezés, állandósult szókapcsolat; központozás, párbeszéd, idézés írásmódja; a szöveg, a mondat, mondatfajta, fımondat, mellékmondat,, mondatrész, szintagma, tételmondat, bekezdés, utalószavak; szófajok, toldalékok. Az irodalom mint sajátos kommunikáció, a vers zenei eszközei (rím, ritmus, szöveghangzás), áthajlás, a versmondat, a vers szóláshelyzete, dal, óda, elégia, ballada; értekezés; a szóképek, alakzatok; reklámklip, híradó, hír, kommentár, riport, interjú, hozzászólás, felszólalás, hirdetés, kérvény, kritika, olvasói levél; a szöveg jelentésbeli kapcsolatai, stílusrétegek. Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (6 vers, egy-két soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek alkalmazása szóban és írásban a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelıen. Szerzık és mővek a évfolyamra A Célok és feladatok részben megfogalmazottaknak megfelelıen a szövegválasztásban elsıbbséget élveznek a rövid, prózai alkotások, elsısorban 20. századi magyar szerzık, a humoros írások, illetve a diákok élethelyzeteihez közel álló szituációkat megjelenítı mővek. A 19. századi klasszikusoktól, például Jókaitól vagy Mikszáthtól a regények mellett, illetve helyett több rövidebb novella és karcolat szerepelhet. A magyartanításban megszokottnál jóval többször dolgozhatunk fel mőegész helyett mőrészletet. Kitüntetett helyük van a nem szépirodalmi szövegeknek is. Mindezt az alábbi mőlista nem tükrözheti hően, viszont a késıbb elkészülı ajánlólisták kibonthatják majd. Évente hat-nyolc rövidebb elbeszélés fıképp a 20. század irodalmából (pl. Kosztolányi, Karinthy, Móra, Móricz, Örkény, Szabó István, Galgóczi Erzsébet, Hajnóczy Péter, Csalog Zsolt, Kafka, Hemingway novelláiból, illetve kortárs hazai és külföldi szerzıktıl); évente egy, a tanulócsoport érdeklıdésének figyelembevételével kiválasztott regény. Egy-két részlet a témakörökbe vágó prózai mőbıl (pl. A boldog emberbıl vagy a Puszták népébıl vagy Kassák Egy ember élete címő önéletrajzi regényébıl vagy Tersánszky Józsi Jenı Kakukk Marcijából

20 20 és/vagy az Iskola a határon címő regénybıl, illetve A helység kalapácsából és/vagy Rejtı Jenı valamelyik regényébıl). Néhány a témakörökbe beleillı 20. századi magyar vers (pl. Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének; József Attila: Tiszta szívvel; Juhász Gyula, Szabó Lırinc, Radnóti Miklós, Pilinszky János, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes egy-egy verse). Egy-két bibliai és mitológiai történet; Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály (pl. Ábránd), Petıfi Sándor és Arany János egy-egy verse; részlet Kölcsey Ferenc Parainesisébıl; egy-két részlet Katona József Bánk bánjából; Jókai Mór egy novellája vagy egy regénye, illetve regényrészlete; Mikszáth Kálmán egy novellája vagy egy regénye, illetve annak részlete; Shakespeare és/vagy Moliere egy drámájának megtekintése színházban, filmen, videón vagy részletek olvasása. A továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetek és a tömegkommunikáció mőfajainak ismerete. Értelmes felolvasás és elıadás (felelet, egy megírt szöveg elıadása); a szöveg tagolása. A gyakorlat megkívánta helyesírási esetek ismerete: tulajdonnevek, rövidítések, számok leírása stb. Néhány mő ismerete a magyar irodalom legjelentısebb alkotóitól, gondolatok megfogalmazása a tanult mővek jelentésérıl és hatásának eszközeirıl. A két feldolgozott regény, egy dráma, nyolc-tíz novella és hat-nyolc lírai vers közül bármelyiknek a bemutatása rövid felkészüléssel, kézbe vehetı szöveg alapján.

21 21 TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET évfolyam Célok és feladatok A tantárgy tanításának alapvetı célja nemzeti történelmünk kiemelkedı eseményeinek, sorsfordulóinak felelevenítése. A tantárgy megismertet a modern társadalmak kialakulásának történelmi körülményeivel, mőködésük sajátosságaival, valamint felkészíti a tanulókat a társadalmi jelenségek értelmezésére és az állampolgári feladatokra. A történelem és társadalomismeret tantárgy felkelti a tanulókban a múlt és a jelen társadalmi kérdései iránti érdeklıdést, elısegíti a tanulók hazaszeretetének fejlesztését, felkészít a demokratikus közéletben való tudatos részvételre és szerepvállalásra, hozzájárul a hazánkban élı nemzetiségek, etnikumok, a szomszéd népek, más országok és népek megismeréséhez és megértéséhez, hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit. A tantárgy megismerteti a tanulókkal a demokrácia alap értékeit. Célunk, hogy szolidaritásra, segítıkészségre, mások tiszteletére, állampolgári felelısségtudatra neveljük ıket. Megismertetjük diákjainkkal a nemzeti kultúra valamint az európaiság értékeit. Figyelmüket a hazaszeretet és a más kultúrák iránti nyitottság és tisztelet felé irányítjuk azáltal, hogy példaképeket állítunk eléjük a történelembıl. Kiemelten fontos feladatunk a sokféle iskolából érkezett tanulók között a hátrányok csökkentése, ezért a szabad órakeret terhére heti 1 órában felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. Fejlesztési követelmények A történelem és társadalomismeret tanításban a jártasságok és készségek formálása a tananyag földolgozásának folyamatában, az ismeretszerzés gyakorlatában és önálló képességfejlesztı órákon történik. Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Tudjon ismereteket meríteni közérthetı elsıdleges forrásokból, egyszerő statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, törvényrészletekbıl és egyéb forrásokból. Legyen képes társadalmi tapasztalataiból, valamint egyszerő és közérthetı szöveges és képi információból származó ismereteit önállóan értelmezni, és következtetéseket levonni belılük. Legyen képes egy adott témához információkat győjteni az iskolai vagy más könyvtárban. A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket, illetve az ezekhez kapcsolódó véleményeket. Értse meg, hogy több szempontból is nézhetjük a jelent és a múltat. Legyen képes a különbözı ismeretforrásokból (újság, rádió, televízió stb.) származó információkat kritikusan szemlélni. Értse a folyamatosság és a változás szerepét a tantervben szereplı társadalmitörténelmi folyamatokban. Értse, hogy a folyamatosságnak, az értékek ırzésének és a változásnak egyaránt nagy jelentısége van a társadalom életében. Értse, hogy az emberek az eseményeket és a változásokat különbözıképpen érzékelik és értékelik.

22 22 Legyen képes személyek, helyzetek, események, intézmények bemutatása mellett azok egyszerő értékelésére is. Értékítéletét tudja röviden indokolni. Értse, hogy a személyek és a csoportok cselekedeteit helyzetük, érdekük és az adott történelmi helyzet hogyan befolyásolja. Tudja, hogy a társadalmi-történelmi jelenségeknek lehetnek egy idıben pozitív és negatív oldalai. Konkrét esetekben tudjon különbséget tenni jó és rossz történelmi döntés között. Legyen képes a többségi és kisebbségi vélemény megkülönböztetésére. Kifejezıképességek Tudjon rövid kiselıadást tartani különbözı forrásokból vett szemelvények alapján (irodalmi mővek, tömegkommunikáció stb.). Legyen képes saját szavaival magyarázni egyszerő társadalmi-történelmi összefüggéseket. Tudjon a grafikonokból és statisztikákból egyszerő következtetéseket levonni. Sajátítsa el kulturált vitatkozás szabályait. Legyen képes egy-egy adott témáról néhány mondatban kifejteni önálló véleményét. Legyen képes a tankönyvbıl rövid önálló vázlatot készíteni. Tudjon önállóan győjtött képekbıl tablót készíteni. Szóbeli felelet, feladatlap megoldásához szükséges képességek? Tájékozódás az idıben Tudja a különbségeket és egybeeséseket a világtörténelem korszakai és a hazai történelem korszakai között. Konkrét események kapcsán különböztesse meg a jelent, a múltat. Tudja a tantervben szereplı évszámokat használni a történelmi idıben való tájékozódás céljából. Tudjon használni egyszerő kronológiai táblázatokat. Tájékozódás a térben Tudjon eseményeket leolvasni térképrıl. Tudja különbözı idıszakok térképeit összehasonlítani. Tudja megmutatni különbözı jellegő és méretarányú térképeken a tantervben szereplı topográfiai helyeket. 9. évfolyam Órakeret: 37 hét /heti 2 óra / összesen 74 óra 37 hét/heti 1 óra a szabad órakeret terhére a sokféle iskolából érkezett tanulók ismeretének rendszerezésére, felzárkóztatásra Új anyag feldolgozása: 51 óra + 37 óra felzárkóztatás / Rendszerezés: 8 óra Ellenırzés: 8 óra Szintfelmérés: 3 óra Ismétlés: 4 óra Belépı tevékenységformák Az általános iskolában megismert tevékenységek továbbfejlesztésére szolgálnak.

23 23 Ismeretszerzési és feldolgozási képességek egyszerő történelmi, társadalmi jelenségek összehasonlítása, a társadalmi és politikai viszonyokra vonatkozó egyszerő állítások és következtetések megfogalmazása; néhány konkrét példán keresztül annak bemutatása, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése miként változott az idık folyamán, eligazodás a könyvtárban a tárgyi katalógusok alapján, Kifejezıképességek: egyszerő történelmi események elbeszélése, különbözı forrásokból győjtött információk összevetése szóban, kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról, kiemelkedı történelmi személyek konkrét tetteinek megokolása, rövid írásbeli válaszok megfogalmazása, vázlat készítése tanári segédlettel, ábra, rajz készítése adott témából tanári segítséggel. Tájékozódás az idıben a nagyobb korszakok nevének és sorrendjének ismerete, egyszerő kronológiai táblázatok használata. Tájékozódás a térben egyszerő események leolvasása a térképrıl, Minimumkövetelmény, a magasabb évfolyamba lépés feltételei: A tanulók sajátítsák el, értelmezzék és használják a szakterület kifejezéseit, legyenek képesek történelmi személyek, helyek nevének leírására, kiejtésére. Ismerjék a történelem tárgyi és írásos formáit, legyenek képesek azok hitelességének és értékének megítélésére. Ismerjék az idıbeni és térbeli és tájékozódás módjait és eszközeit, tudják meghatározni a legfontosabb történelmi események színhelyeit a térképen és ismerjék ezek pontos idejét is. Tudjanak bemutatni konkrét eseménysorozatot, alkalmazzák az idırendet és a szinkronitást. Legyenek képesek változások bemutatására egy-egy történelmi koron belül.

24 24 Értékelés: Rendszeres szóbeli ellenırzés, szóbeli felelet, írásbeli dolgozat,(év elején, félévkor és év végén) szintfelmérı feladatlap csoportos és egyéni felkészülés, kis elıadások elkészítése, győjtımunkák elvégzésének értékelése.kerettantervi témakörök és tartalmak Témakör A nemzeti múlt kiemelkedı eseményei, sorsfordulói. A honfoglalás és a magyar államalapítás Tartalmak Évszámok: 895, 1000 Személyek: Árpád, Géza, Szent István, Szent László Fogalmak: törzsszövetség, fejedelem, táltos, államszervezet, királyi vármegye, ispán, legenda, nádor, Szent Korona, székelyek Helynevek: Vereckei-hágó, Erdély, Dunántúl Helyi tantervi javaslatok (óraterv és további tartalmak) Új anyag feldolgozása: 6 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1. óra Lehetséges plusz tartalmak: Évszámok: Személyek: II. András, IV. Béla Fogalmak: kalandozások, királyi-ház, koronázási jelvények, Aranybulla, Helynevek: Augsburg Témakör A középkori magyar királyság virágkora Új anyag feldolgozása: 7 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Tartalmak Évszámok: 1351, 1456 Személyek: Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás Fogalmak:, fınemes, köznemes, város, végvár, Corvina Helynevek: Visegrád, Buda, Nándorfehérvár Lehetséges plusz tartalmak: Évszámok: 1335, 1514 Személyek: Csák Máté, Luxemburgi Zsigmond, Dózsa György Fogalmak: központosított királyság, kormányzó, reneszánsz Helynevek: Várna, Rigómezı

25 25 Témakör Az önálló magyar királyság hanyatlása és bukása. A függetlenségi harcok. Tartalmak Évszámok: 1526, 1541, 1703, 1711 Személyek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: török hódoltság, végvári harcok, hajdúk, kuruc-labanc, trónfosztás, Erdélyi Fejedelemség, Buda felszabadítása Helynevek: Mohács, Eger Új anyag feldolgozása:8 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalmak: Évszámok: , 1686 Személyek: Apáczai Csere János Fogalmak: reformáció, ellenreformáció, Szent Liga Helynevek: Szigetvár, Rodostó Témakör A polgári átalakulás kora. Az imperializmus kora. Tartalmak: Személyek: Watt, Fogalmak: kapitalizmus, gızgép, szabadverseny, munkásmozgalom, nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nemzeti államok, központi hatalmak, antant, gyarmatbirodalom, monopólium Helynevek: Anglia, Franciaország, USA, Témakör: Új anyag feldolgozása: 9 óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalmak: Személyek: Stevenson Fogalmak: dinasztia, dinasztikus út, eszme A modern Magyarország megszületése a XIX. század folyamán. A polgárosodás kezdetei Magyarországon. Tartalmak: Új anyag feldolgozása: 6óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Évszámok:

26 26 Személyek: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Eötvös József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Liszt Ferenc Fogalmak: reformok, örökváltság, közteherviselés, államnyelv, polgárosodás, Akadémia Helynevek: Pozsony Lehetséges plusz tartalmak: Évszámok: 1825 Fogalmak: hitel, árverezés, rendi országgyőlés, államnyelv Témakör: Az es forradalom és szabadságharc. Tartalmak: Évszámok: március 15., október 6. Személyek: Petıfi Sándor, Batthyány Lajos, Bem József, Görgey Artúr Fogalmak: 12 pont, sajtószabadság, felelıs kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, állami függetlenség Helynevek: Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Arad Új anyag feldolgozása: 5óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalmak: Évszámok: szeptember 29.,1849. április 14. Fogalmak: alkotmány, köztársaság, miniszterelnök, Kossuth-bankó Helynevek: Vác, Komárom Témakör: A polgárosodás kibontakozása Magyarországon Tartalmak: Évszámok: 1867., október 6. Személyek: Deák Ferenc, Andrássy Gyula, I. Ferenc József Fogalmak: kiegyezés, polgárosodás, nemzetiségi viszonyok, tıkés fejlıdés, Osztrák-Magyar Monarchia, közös ügyek, dualizmus, nemzetiségi viszonyok Helynevek: Pest, Buda, Óbuda Új anyag feldolgozása: 5óra Rendszerezés: 1 óra Ellenırzés: 1 óra Lehetséges plusz tartalmak: Személyek: Haynau, Alexander Bach, Tisza Kálmán Fogalmak: vámunió, tıkefelhalmozás Témakör: