3. Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja

Átírás

1 Pedagógiai-mővelıdési program Oladi Általános Mővelıdési Központ OM azonosító: Az Oladi ÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolájának pedagógiai programja A szakiskolában tanított tantárgyak helyi tantervei 1. kötet Szombathely 2011.

2 - 2 - Tartalomjegyzék BEVEZETİ... 4 Önmeghatározás... 4 Általános célok és feladatok a szakiskola évfolyama számára... 5 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 6 Általános célok és feladatok... 6 A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai... 6 Fejlesztési követelmények évfolyam évfolyam A tanulók értékelése, ellenırzése Módszertani ajánlások Feltételek TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET Általános célok és feladatok A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények évfolyam évfolyam A tanulók értékelése, ellenırzése Módszertani ajánlások Feltételek AZ ESZKÖZÖK ELHELYEZÉSE SZERTÁR, ILLETVE AZ OKTATÁS FELTÉTELEINEK MIND TELJESEBB BIZTOSÍTÁSA SZAKTANTEREM MŐKÖDTETÉSÉT TESZI SZÜKSÉGESSÉ.NÉMET NYELV NÉMET NYELV Általános célok és feladatok A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények Belépı tevékenységformák osztály osztály A tanulók értékelése, ellenırzése Módszertani ajánlások Feltételek Szakmai tartalom ANGOL NYELV Fejlesztési követelmények Kommunikációs szándékok Fogalomkörök A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése Beszédkészség Olvasott szöveg értése Íráskészség Kommunikációs szándékok... 49

3 - 3 - fogalomkörök MATEMATIKA Célok és feladatok A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények évfolyam évfolyam A tanulók értékelése, ellenırzése Módszertani ajánlások Feltételek INFORMATIKA Általános célok és feladatok A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Fejlesztési követelmények évfolyam évfolyam A tanulók értékelése, ellenırzése Módszertani ajánlások Feltételek Szakmai tartalom... 73

4 - 4 - Bevezetı Az OÁMK Teleki Blanka Középiskolája és Szakiskolája a jelen tantervet a szakiskola (szakmunkásképzı iskola) évfolyama számára dolgozta ki a Közoktatási törvény, a Nemzeti Alaptanterv és a szakiskola Évfolyama számára kiadott kerettantervek elıírásai alapján. Célrendszerében az intézmény Pedagógiai programjához igazodik, figyelembe véve az 1998-ban a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány pályázatán díjat nyert helyi tantervünkben megfogalmazott elképzeléseinket is. Az iskola profiljának megfelelıen a közös mőveltségtartalmakat elsısorban olyan helyi elemek egészítik ki, amelyek a könnyő- és szolgáltatóipari szakmák eredményes tanulását készítik elı, de a tantervet - az általános mőveltségelemek túlsúlya miatt - más szakmákat oktató intézmények is könnyen adaptálhatják. A tantárgystruktúrát a kerettanterv meghatározza, ugyanakkor a követelmények teljesítésére való sikeres felkészítés indokolttá teszi a rendelkezésre álló szabad sáv és a nem kötelezı tanítási órákra biztosított idıkeret 10 %-ának terhére az óraszámok megengedett mértékő megnövelését. A szakiskolák számára kiadott kerettantervek közül a B változatot választottuk, nem elsısorban a tanulók terhelhetısége miatt, hanem azért, mivel a könnyőipari és az egyéb szolgáltató szakmák tanításához is szükséges a megfelelı szintő természettudományos alapozás. A kémia, az informatika, valamint a rajz és vizuális kultúra különösen hangsúlyt kell hogy kapjon a Évfolyamon a késıbbi eredményes szakmai képzés érdekében. A tanterv alkalmas elsısorban a humán szakterület egyéb szolgáltatás és a mőszaki szakterület könnyőipar szakmacsoportjában az alapmőveltségi vizsgára való felkészítésre, az átjárhatóság biztosítására, a végleges pálya- és szakmaválasztásnak a 10. évfolyam végére való kitolására. A tanterv tartalmazza a Évfolyam helyi tantárgyi tanterveit, valamint a szakképzı évfolyamok közismereti anyagát. A szakmai elıkészítés és alapozás tantárgyaiból a pályázati anyagban terjedelmi megfontolásból - a Humán szakterület egyéb szolgáltatások szakmacsoport számára készült helyi tantervet közöljük csak. A tantárgyi tanterveket a 12. évfolyam Gazdasági és munkajogi ismeretek tantárgy kivételével - munkatársaink készítették el a kerettantervek figyelembe vételével és felhasználásával. Mivel elıírás, hogy a helyi tanterveknek tartalmazniuk kell a kerettantervek moduljait, ezért a tantárgyi tantervek egyes fejezetei szinte szó szerint a kerettantervek elıírásait követik (Általános célok és feladatok, fejlesztési követelmények, belépı tevékenységformák, a továbbhaladás feltételei). Ezeket kék a nyomtatásban szürke - betőkkel különítettük el a helyi szabályozástól (A tantárgy tanításának helyi céljai, további tananyagtartalmak, az egyes évfolyamokra megállapított követelmények, módszertani ajánlások, értékelés, a tankönyv kiválasztásának elvei, tárgyi feltételek). Teljes egészében helyileg szabályozott a Testnevelés és a Német nyelv tantárgy Évfolyamra szóló tanterve, valamint az osztályfınöki órák helyi tanterve. Ennek a teljességre törekvı, a kerettantervi és a helyi szabályozást egybeszerkesztı, egymáshoz rendelı módszernek az volt a célja, hogy a szaktanár egy dokumentumban kapja kézbe mindazt, amit a tantárgyi mikrotervezésnél, a tanmenetek elkészítésénél figyelembe kell vennie. A megjelenített mőveltségtartalom csak a megnövelt óraszámokban tanított tárgyaknál egészül ki jelentısebb mennyiségő helyi tananyaggal. Úgy ítéltük meg a szakiskolába lépı gyerekek képességét, tudásszintjét figyelembe véve -, hogy a rendelkezésre álló idıkeret a kötelezı tartalmak biztonságos elsajátítására elegendı, megfelelı mennyiségő idıt kell hagyni a gyakorlásra, a rendszerezésre, az ismeretek és készségek megerısítésére. Másrészt a legtöbb tantárgy kerettantervi követelményrendszere elégséges alapot jelent a továbblépésre, a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A tanterv megvalósításához rendelkezésre álló idıkeret egy-egy évfolyamon 185 nap, azaz 37 tanítási hét. Az alapmőveltségi vizsga bevezetése után azonban a 10. évfolyamon az idıkeret várható csökkenésével kell számolni! Önmeghatározás A Teleki Blanka Szakképzı Iskola és Kollégium 1986 szeptembere óta mőködik Szombathely egyik legújabb városrészén, az Oladi lakótelepen. Az intézmény nevelı-oktató tevékenységét az iskolai oktatás általános mőveltségét megalapozó pedagógiai szakaszában (9-10., illetve évfolyamonként egy szakközépiskolai

5 - 5 - osztályban a évfolyamon), valamint az iskolai oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítı pedagógiai szakaszában folytatja. Pedagógiai tevékenyégét felnıttképzési formák egészítik ki. Az intézmény szakképzı iskola, ezen belül szakközépiskolai és szakiskolai feladatot lát el. E tevékenységét elsısorban könnyőipari és szolgáltató szakmák területén gyakorolja. Ebbıl fakadó hivatása a szakemberképzés. Képzési profiljában meghatározó szerepet játszanak azok a szakmák, amelyek az öltözködéssel, az ember külsı megjelenésével kapcsolatosak (ruha- és cipıipari szakmák, fodrász, kozmetikus, stb). Az iskola pedagógiai alapelvei a Pedagógiai program alapján: Az esélyegyenlıség és a képesség szerinti differenciálás elve. Igazodás a tanuló egyéni fejlıdési üteméhez. Értékközvetítés. Nyitottság. A piac és a gazdasági környezet igényeinek figyelemmel kísérése a képzés tartalmában és az iskolafejlesztési tevékenységben. Hagyományos keretek közt korszerő, az új módszereket keresı oktatás. Tanulóközpontúság az alapozásban, teljesítményközpontúság a középiskolában és a szakképzésben. Aktivitásra ösztönzı, cselekedtetı technikák alkalmazása. A fiatalok személyiségfejlıdését elısegítı (pozitív irányú) és kevésbé korlátozó iskola megvalósítása. Tevékenységét az iskola a világnézeti pluralizmus és semlegesség jegyében végzi. Tanulóinkat a teljes lakosság körébıl várjuk. Vállaljuk - az iskola szakmai profiljának keretei között - a gyengébbek felzárkóztatását, de a tehetséggondozást is elsısorban a szakmai versenyekre, illetve a szakirányú továbbtanulásra való felkészítés terén. Általános célok és feladatok a szakiskola évfolyama számára Az általános képzés lezárása, felkészítés az alapmőveltségi vizsgára. A szakképzés megalapozása, elıkészítése. Pályaorientáció, a választott szakma megismertetése. A tanulók alapismereteket szereznek a munka világáról. Személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztése Tanulási technikák kialakítása A tanulók ismerjék meg a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Patriotizmus, egészséges nemzettudat kialakítása Az egyetemes emberi értékek megismertetése és tiszteletben tartására nevelés A másság elfogadására, toleranciára nevelés. Egészséges életmódra nevelés. A harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. Kommunikációs készségek fejlesztése. A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek és a kulturált viselkedési normák kialakítása (udvariasság, figyelmesség, köszönés) A fenti célok akkor tekintendık megvalósítottnak, ha a tanulók legalább 90%-a sikeres alapvizsgát tesz, alkalmassá válik a késıbbiekben a szakmai tárgyak tanulására, megfelelı állóképességet szerez a fizikai munkavégzéshez, a személyiség- és képességfejlesztés területén mérhetı, ellenırizhetı eredményeket ér el.

6 - 6 - Magyar nyelv és irodalom Általános célok és feladatok A szakiskolában a magyartanítás elsıdleges célja a tág értelemben vett olvasás-, írás- és beszédtanítás s mindezeken keresztül a gondolkodástanítás. A zömükben tanulási kudarcok emlékeit hordozó és többségükben alulmotivált diákok kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességét kell erısíteni. Ez a feladat elválaszthatatlan az önbizalom-erısítéstıl és a sikerélmény-nyújtástól, a pedagógus pozitívumokra figyelı attitődjétıl. Az elıbbi célok elérése érdekében a diákok saját, mindennapi s jobbára az elektronikus tömegkultúrából táplálkozó kultúráját is méltányolni kell, illetve kiindulási alapként szükséges bevonni az anyanyelvi és az irodalmi nevelésbe. Lehetıségként és nem ellenségként kell figyelembe venni az audiovizuáliselektronikus tömegkultúra másodlagos szóbeliségét, s ezt a forrást fel kell használni a személyes kifejezıképesség fejlesztésében, illetve a magaskultúra, a szépirodalom s ezen belül a nemzeti irodalom befogadása iránti készség erısítésében. Az irodalom, a mővészet önismereti, az önmegértést és önmeghatározást elısegítı lehetıségeit kell tudatosítani. Az (irodalmi és nem irodalmi) olvasmányok kiválasztását alá kell rendelni a motivációs célzatnak, az olvasási kedv erısítésének és a kommunikációs nevelésnek mint központi célnak. Az aktív (s ez által is motivált) befogadás elısegítése érdekében nagy súlyt kell kapniuk a kreatív szövegértési-szövegalkotási gyakorlatoknak. A leíró nyelvtan tanítása nem különülhet el a szövegértéstıl és szövegalkotástól, annak funkcionális részeként kap helyet. A kommunikációs képesség fejlesztése során kerülni kell az olvasmányokkal, a filmrészletekkel, illetve a megbeszélt életproblémákkal össze nem függı absztrakt, motiválatlan feladatokat. A szakiskolai magyartanításnak különös tekintettel a feltételezhetı szocializációs nehézségekre különösen szorosan együtt kell mőködnie a társadalom- és emberismerettel, illetve az ezekkel szervesen összekapcsolódó etikai neveléssel. Kapcsolatot kell keresnie a diákok valóságos életproblémáival és kielégítetlen társadalmi szükségleteivel. A tantárgy tanításának helyi céljai és feladatai Az irodalomtanítás célja, hogy a mőalkotások segítségével maradandó érzelmi és értelmi hatással esztétikai élményt nyújtsunk a tanulóknak. Az elemzett mővek értékei segítsenek a helyes életforma kialakításában, a világ dolgaiban való eligazodásban. Fontos cél az irodalom (az olvasás) megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerısítése. Az irodalomtanítás feladata, hogy sajátíttassa el a tantervi anyagban szereplı ismereteket. Alakítsa azt az elemzı készséget, amely a mővek belsı világa és formája közötti összefüggések meglátását biztosítja. Tudatosítsa a mőalkotásokban levı emberi élményeket, magatartásformákat. Fejlessze a tanulók ízlését, esztétikai fogékonyságát, ítéletalkotó képességét. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy eligazodjanak az értékes és értéktelen alkotások között. Sajátíttassa el az információk megtalálásának és felhasználásának módjait. Az irodalom anyaga tematikus elrendezéső, ugyanakkor egyes témakörök lehetıséget teremtenek alapvetı mőfaj- és irodalomtörténeti ismeretek közvetítésére. A szépirodalmi mővek erkölcsi, filozófiai üzenete az osztályfınöki órák emberismeret anyagához nyújtanak érzelmi és gondolati hátteret. A magyar nyelvi ismeretek tanításának célja, hogy megfelelı anyanyelvi mőveltség birtokába jussanak a tanulók. Legyenek képesek a nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazására, alkalmazzák tudatosan a különbözı nyelvi rétegek szókészletét (köznyelv, szaknyelv, irodalmi nyelv). Legyen életkoruknak megfelelı szóbeli és írásbeli kifejezıképességük, szóválasztásuk. Legyenek képesek az önálló ismeretszerzésre: jegyzet és vázlat készítésére elıadásról és írott szövegrıl, forrásokból idézésre. Jellemezze ıket az együttmőködési képesség a beszédpartnerrel, alkalmasak legyenek saját álláspont kialakítására, az ellenvélemény mérlegelésére.

7 - 7 - Az anyanyelvi készségek fejlettsége, a nyelvtani kategóriák ismerete elıfeltétele az eredményes idegennyelvtanulásnak. A szövegtani fejezetek feldolgozását - ha a tárgyi feltételek ezt lehetıvé teszik - célszerő összekötni a számítógépes szövegszerkesztés gyakorlásával, megteremtve ezzel a kapcsolatot a számítástechnika tantárggyal. A tananyag elıkészíti a szakképzı évfolyamok kommunikáció tantárgyának tanulását (önéletrajz írása, hirdetés megfogalmazása, stb.). Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartás kialakítása nélkülözhetetlen a sikeres társas-társadalmi beilleszkedéshez és együttmőködéshez, az eredményes problémamegoldáshoz, a konfliktusok kezeléséhez. Szükség van mind az ösztönös kommunikációs ismeretek tudatossá tételére, mind a nyelvi alapképességek szintre hozására és továbbfejlesztésére. Fejlesztendı a beszédpartnerekkel való nyelvi együttmőködés képessége, a különféle szóbeli és írásos mőfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása, a kommunikációs zavarok felismerésének és feloldásának képessége. Szükséges gyakoroltatni a kétszemélyes, a kiscsoportos és a hivatalos-nyilvános kommunikáció módozatait: a körülményekhez, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást; az együttmőködés képességét mind a kortárs, mind a felnıtt partnerekkel, az odafigyelést mások gondolataira és érzelmeire, az udvariasság és a nyelvi illemszabályok megtartását. A szövegértés fejlesztése az alapja a többi anyanyelvi terület fejlesztésének, ezért erre illetve az itt tapasztalt hiányosságok feltárására és megszüntetésére kívánatos különös gondot fordítani. Elengedhetetlenül szükséges a beszédértés tudatos fejlesztése ennek fontos mozzanatai a közvetlen kommunikációban és az elektronikus tömegkommunikációban szereplı beszédmőfajok, szövegfajták szerkezeti sajátosságainak tudatosítása, illetve a figyelem edzése és irányítása. Az olvasás képessége erısen összetett, beleértjük az olvasástechnikát, a pontos és kifejezı olvasást s a szövegbe kódolt üzenet megfejtését, megértését. A két terület elválaszthatatlan, fejlesztése párhuzamosan folyik. Fejlesztendı, illetve kialakítandó a szó szerinti, az értelmezı, a kritikai és a kreatív olvasás képessége. Az olvasási képességhez hozzátartozik a szöveghez kapcsolódó kérdések feltevése (ez a képesség ugyanis a további olvasás biztosításának a feltétele), valamint az olvasói válaszadás, a kifejleti jóslatok alkotásának képessége (ez pedig a személyes kötıdés, a szöveg belsıvé tételének és megtartásának záloga). A fejlesztı munka nem rekedhet meg a rutinszerő szövegértési gyakorlatoknál, a tanulóknak be kell mutatnunk a tömegkommunikáció és a szépirodalom összetett jelentéső szövegeit is. A szóbeli és az írásos szövegalkotás képességét egyaránt fejlesztenünk kell. Itt szükséges és lehetséges építeni a szóbeli szövegalkotás sokakban meglévı, de az iskola által mőfaji, tematikus vagy szövegszerkesztési okokból gyakran nem honorált képességeire. Önbizalom-erısítı célzattal fel kell tárni a diákokban szunnyadó, illetve az iskola falain gyakran kívül maradó történetmondási és meggyızı képességet. Erre lehet azután építeni az irodalmi elbeszélések mélyülı megértését és az írásbeli fogalmazások fejlesztését. A korlátozott kódban elıadott élménybeszámolót, történetmondást, érvelést is méltányolni kell, majd a kifejtetlen utalások, elemek kibontásának technikáját kell türelmesen és fokozatosan elsajátíttatni. Ehhez kapcsolódik az igényes és a helyzethez illı szóhasználat, mondat- és szövegalkotás gyakoroltatása, a mondat- és szövegfonetikai eszközök, valamint a nem verbális nyelvi elemek összehangolt és célszerő használatának kialakítása. Erısíteni kell az alapvetı fogalmazási típusok megalkotásának képességét szóban (felszólalás, hozzászólás, köszöntı stb.) és írásban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). Különös gondot kell fordítani a közéleti szövegek megalkotásának képességére, szintén szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz. kérvény, pályázat stb.) A fejlesztés meghatározó területe a rendszeres szövegtömörítés, szövegkiegészítés és szövegbıvítés. A tanulókat fel kell készíteni némely szövegek szóbeli elıadására is, ezért a memória és az elıadói-kommunikációs képességek fejlesztésére is hangsúlyt kell helyezni. A szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztésétıl nem választható el az ítélıképesség, az esztétikai és erkölcsi érzékenység növelése. A tömegkultúra és a szépirodalom rendszeresen ismétlıdı együttes, illetve párhuzamos tárgyalása különösen jó alkalmat teremt minderre. A szórakoztatóipari termékekben megmutatkozó leegyszerősített értékszerkezetek és az igényes szépirodalom árnyaltabb értékvilága közötti különbségtétel egyszerre fejleszti az erkölcsi és az esztétikai érzékenységet. A szereplık tetteiben megnyilvánuló értékrendszer vizsgálata, az indítékok, körülmények és következmények mérlegelése, miképpen a különbözı értékek közötti választások elemzése, kiemelt szerepet kap a szakiskolai tanulók irodalmi nevelésében. A tanulási képesség fejlesztése mindenekelıtt az ismeretfeldolgozási technikák megismertetését és gyakoroltatását jelenti. Ez az egész iskola együttes feladata, de természetesen kiemelt szerepet kap az

8 - 8 - anyanyelvi-irodalmi-kommunikációs nevelésben is. Idetartoznak a jegyzetelés, a könyvtári anyaggyőjtés, illetve az olyan szövegfeldolgozási technikák, mint a vázlatkészítés és a lényegkiemelés. Mindez a számítógép korában természetesen kapcsolódik össze a számítógépes szövegszerkesztés gyakoroltatásával. Külön figyelmet kell szentelni a vizuális információ értelmezésének fejlesztésére. Az alapvetı hagyományos könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása mellett társadalompolitikai szempontból is elengedhetetlen, hogy a szakiskolás diákok is személyes gyakorlati tapasztalatot szerezzenek a számítógépes információforrások hozzáférésérıl és kezelésérıl. Az anyanyelvi ismeretek nem külön, hanem integráltan szerepelnek a tananyagban. A nyelvi tudatosság nem elvont fogalmak ismeretét jelenti, hanem a nyelv megfigyelését, analizálásának képességet. Ezt az analizáló képességet azonban fejleszteni kell, elsısorban az alá-fölé-mellérendeltségi és a rész-egész viszonyok felismerését. A nyelvtani ismereteket a többi fejlesztési feladathoz és a szövegekhez célszerő kapcsolni. A hangtant az olvasás-írás és a kiejtés fejlesztéséhez, a szófajtant és az alaktant a szóelemzési elven alapuló helyesírási esetek tanításához, a mondattant pedig a szövegértı olvasás, illetve a szövegalkotás fejlesztéséhez. Ez az elrendezés a legszükségesebb ismeretek átadását biztosítja, nyelvtan helyett nyelvtani magyarázatokat, nyelvhelyességi, helyesírási és nyelvi illembeli tanácsokat. A kommunikációs képességfejlesztés elsıdlegessége nem jelenti azt, hogy az irodalom és az olvasó kapcsolatáról, az irodalmi élmény jelentésközvetítı szerepérıl, illetve az irodalmi kifejezésformákról a szakiskolások nem szereznek tapasztalatot. A fejlesztés alapvetı feladata e téren, hogy felismertesse a tanulókkal, hogy az irodalmi mő nem az önmagában amúgy sem megragadható nyers valóság lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, illetve sajátos kommunikációs forma, jelentésteremtı, jelentésközvetítı rendszer sajátos törvényszerőségekkel. Epikai, lírai és drámai mővek, illetve mőrészletek olvasása és elemzése során a diákok ismereteket és élményeket szereznek arról, hogy az egyes mőnemek, illetve mőfajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Kiemelt fejlesztési feladat az irodalomolvasás motivációjának megerısítése. Tudatosítani kell, hogy a mővet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezési szabadsága, de az értelemadásnak vannak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai. A diákokat segíteni kell annak megfigyelésében és megfogalmazásában, hogy az olvasói élmény megteremtésében milyen hatóeszközök játszanak szerepet. A szakiskolai irodalomtanítás nem elsısorban mőveltségközvetítésre törekszik, ugyanakkor betekintést nyújt a magyar irodalom és kisebb mértékben a világirodalom néhány jelentıs alkotásának világába, kialakítja, illetve megerısíti az igényt, hogy a diák a mőben érzékelje az idı (a keletkezés korának) sajátosságait, illetve felkészít bizonyos alapvetı mőfaji és stiláris vonások felismerésére. 9. évfolyam Az integrált anyanyelvi-irodalmi tantárgy heti óraszáma: 3 Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A beszélı és a hallgató szerepének megfigyelése és gyakorlása. Az órai eszmecserékben, a vizsgált televíziós mősortípusokban és az irodalmi mővekben megjelenı álláspontok követése, az eltérı vélemények saját szavakkal való újrafogalmazása, a megértés visszaigazolása. A nem nyelvi kifejezıeszközök (pl. testbeszéd) megfigyelése és tudatos alkalmazása. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelı eszközök alkalmazásának gyakorlása. Szövegértés A szó szerinti, az értelmezı (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. Szövegek, szövegrészek globális témájának megállapítása (pl. fiktív újság fiktív cikkeinek téma és mőfaj szerinti azonosítása alapján rovatokba rendezés). Kép és szövegrész témaazonosítás alapján történı összekapcsolása. Szövegrészek (bekezdések) idırendi és/vagy logikai kapcsolatának felismerése. Jelölt és jelöletlen ok-okozati kapcsolatok felismerése, következtetések keresése, megfogalmazása. Összegzı általánosításokhoz alátámasztó részletek, részletekhez összegzı általánosítások (tételmondatok) keresése, azonosítása. Elbeszélı, leíró és érvelı szövegtípusok megkülönböztetése.

9 - 9 - Szövegalkotás Rendezett, tagolt, olvasható írásmód. Köznapi izgalmas történetek (forró helyzetek), illetve sikeres közönségfilmek, népszerő televíziós mőfajok (pl. egy szappanopera egy epizódja) cselekményének elbeszélése. A kívülállók számára homályos utalások fokozatos kibontásának, a mondatok teljesebbé tételének gyakorlása. Szövegkiegészítési, szövegtömörítési és szövegbıvítési gyakorlatok. Elbeszélés, leírás, magánlevél fogalmazása. Kreatív gyakorlatok az alkotótárs helyzetébıl, például a mővek szereplıinek jellemzése egy másik szereplı nézıpontjából, jelenetek elıadása hangnemváltással, befejezésváltozatok alkotása, más nézıpontból való történetátírás, hiányzó szövegrészek beírása, szövegrészek rendjének újraalkotása, szereplık szituációhoz kötıdı, ki nem mondott gondolatainak megfogalmazása. Szerzıi utasítás megfogalmazása jelenethez; színpadkép, jelmez legjellemzıbb vonásainak vázlatos leírása. Ítélıképesség, erkölcsi és az esztétikai érzékenység Tapasztalat szerzése az irodalom önmegértést, önértelmezést elısegítı funkciójáról. A mővekben megjelenı emberi szerepek, csoportnormák és értékek felismerése és azonosítása. Az eltérı és egymással szembesülı igazságok, egyazon kérdésre adott eltérı magatartásválaszok felismerése és jellemzése. Szöveg a szöveg ellen állásfoglalás írása a mő egy szereplıjének vagy egészének értékrendje ellen. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. Tanulási képesség Lényegkiemelés mintakövetés alapján ismeretterjesztı, illetve tankönyvi szövegekbıl. Meghatározott elemzési szempontok alapján adatgyőjtés a mő szövegébıl az értelmezés elıkészítésére vagy alátámasztására. Az összegyőjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal. Vázlatkészítés minta alapján. Vázlat szöveggé bıvítése. Tételmondat kiegészítése érvekkel, példákkal, alátámasztó részletekkel. Szövegtömörítés minta követésével, majd önállóan. Alapismeretek a könyvtárak számítógépes nyilvántartásáról, illetve a számítógépes keresıprogramokról. Anyanyelvismeret Élıszóban kellı figyelem a mondatfonetikai eszközök helyes a beszélı szándékának és az alkalomnak megfelelı használatára. Törekvés a szöveghő és kifejezı felolvasásra, szövegmondásra, versmondásra. Mások beszédében a hangzó eszközök szerepének, jelentésének megfigyelése, értelmezése. Irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásában a szavak jelentésérıl, szófajáról szerzett ismeretek felhasználása. Minden írásbeli feladatban a tanult szabályok ismeretében a helyesírási hibák kijavítása, a helyesírási szótár önálló, rendszeres használata az önellenırzésben. A nehezebb helyesírási kérdésekben a szóelemzı módszer alkalmazása az alaktani ismeretek felhasználásával. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalmi mő mint valóságmodell és teremtett világ a fogalmak értelmezése példákkal. Az irodalomolvasás motivációjának megerısítése a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket felvetı irodalmi mővek közös értelmezésével. Annak tudatosítása, hogy a mővet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója. Irodalmi kifejezésformák A szerzı, az elbeszélı és a szereplık megkülönböztetése, az elbeszélıi nézıpont és a beszédhelyzet (látókör) felismerése. Az elıreutalások és késleltetések felismerése, funkciójuk megfogalmazása. A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. A tanult epikai mőfajok (regény, novella) megkülönböztetése, illetve azonosítása. Az elbeszélı általi és a párbeszédes-színpadi történetmegjelenítés közötti különbségtétel gyakorlása. A több szálon futó cselekmény szálainak szétválasztása és kapcsolódási pontjaik bemutatása (pl. népszerő közönségfilmben). Jelképes tárgyak és visszatérı motívumok felismerése. Az olvasott mővek elhelyezése az idıben, a megírás és a cselekmény idejének megkülönböztetése a tanult mővek esetében. Néhány fontos részlet felidézése az alkotók életrajzából. Megjegyzés: a tantárgy integrált jellegének megfelelıen az irodalmi és anyanyelvi témakörök nem válnak el egymástól, az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés terepe a témák és tevékenységek mentén szervezett magyaróra. Az anyanyelvi nevelés az egyes irodalmi témakörök tárgyalásával párhuzamosan folyik, a nyelvi témákat tehát nem egymás után következı fejezetekként, hanem folyamatosan fejlesztendı képességterületként kell felfogni.

10 Témakörök, tartalmak TÉMAKÖRÖK TARTALMAK SZERZİK ÉS MŐVEK FOGALMAK NYELVTAN Csináljunk újságot hozott Hír, kommentár, interjú, anyagból! riport. Indítékok és következmények Szövegek témájának és mőfajának azonosítása szövegértési gyakorlatok. Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikus összekapcsolása. Okok és okozatok ismeretterjesztı szövegekben, 19. és 20. Századi novellákban, a diák által hozott történetekben, televíziós fikciókban. Napilapok, folyóiratok cikkei Egy riport olvasása és elemzése Hír, kommentár, interjú a televízióban Néhány bibliai és mitológiai történet Részletek a Bibliából A világ teremtése A bőnbeesés Bábel tornya A tékozló fiú Görög mítoszok Prometheusz Erisz almája Egy ismeretterjesztı szöveg elemzése Maupassant: Az ékszer Kosztolányi Dezsı: Fürdés Móricz Zsigmond: Tragédia Galgóczi Erzsébet: Tizenegy több, mint három Szabadon választott történetek, TV játék és példázatok megbeszélése A biblia, a mitológia fikció, az irodalom mint teremtett világ és sajátos kommunikáció Novella, példázat Kétszemélyes és kisközösségi kommunikáció Kommunikációs helyzetek; a beszélı és a hallgató szerepe. A nyelvi és a nem nyelvi kifejezıeszközök (pl. testbeszéd). Nyelvi viselkedés: Ki, mikor, mit, hol, miért, hogyan s mely eszközök által? Mindennapi szövegek: a bemutatkozás és a bemutatás, a névjegy, a meghívó és a meghívás, a köszönés és a megszólítás, a köszöntés. A beszélgetés illemtana. Írás A beszéd és az írás. Érdekességek az írás történetérıl és a különféle írásrendszerekrıl A magyar írásrendszer fıbb sajátosságai (hangjelölı és betőíró), kialakulása, a helyesírás szabályozása. Az íráskép mint nem verbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép. A helyesírási szabályzat (AkH.), a helyesírási szótárak. Az alapvetı helyesírási szabályok megtartása (a mondatkezdés és -zárás, a szavak különírása, a szavakban a betők pontos és helyes sorrendő leírása).

11 TÉMAKÖRÖK TARTALMAK SZERZİK ÉS MŐVEK FOGALMAK NYELVTAN Sikerek, kudarcok, életutak történetek a képernyın, az életben és az irodalomban társadalmi szerepek és hıstípusok regény Klasszikusok filmen Kedvencek, különcök és kedvtelések Beilleszkedés és kívülmaradás A szappanoperák és a valóságos élethelyzetek. Emberek és szereplıtípusok. Hétköznapi konfliktusok a tévéfilmekben és az irodalomban. Regény és teleregény. Mitıl lesz érdekes a történetmondás? Rész és egész, film és irodalom a történetmondás hasonló és eltérı elemei. Egy-egy részlet kinagyítása. Melyik miben ad többet? Kedvenc hírességek, állatkedvencek, sportok, hobbi, zene, film, színház, sztárok. Hısök és különcök, régi és mai idıtöltések a bulvársajtóban és az irodalomban. Iskolai történetek novellában, filmben és regényben (regényrészletekben). Versek a magányról. Karinthy Frigyes: A cirkusz Mikszáth Kálmán: Szücs Pali szerencséje vagy Szegény Gélyi János lovai Hemingway: Az öreg halász és a tenger (filmváltozat) Jókai Mór: Az arany ember Részletek Jókai Mór: Az arany ember címő regényébıl Filmváltozat Várkonyi Zoltán rendezésében Boccaccio: A sólyom feláldozása Mrozek: A juhászkutya Tamási Áron: Sóvidéki társasjáték Krúdy Gyula: A hírlapíró és a halál Egy színdarab vagy zenés játék megtekintése a tanár vagy a tanulók választása szerint Kosztolányi Dezsı: Kísérem a fiam az elbeszélıi nézıpont és iskolába látókör (elbeszélıi Móra Ferenc: Szeptemberi emlék beszédhelyzet), elıreutalás Illyés Gyula: Puszták népe (részlet) és késleltetés, Mándy Iván: Dolgozatírás feszültségkeltés, Ottlik Géza: Apagyi vagy részlet az megszólító-megszólított Iskola a határon címő regénybıl viszony a versben, ritmus, Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba szóképek és alakzatok A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerősítés elve szerinti írás alapesetei. A szótani ismeretek rendszerezése és bıvítése. Beszéd és beszédértés A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a beszédtempó, a hangerı, a beszédszünet. A kifejezı beszéd és a felolvasás. A kiejtési hibák és a beszédhibák javítása. Beszédmővek meghallgatása, beszámolás a hallottakról. dráma, komédia, konfliktus, Szövegelemzés és szövegalkotás A helyzet- és jellemkomikum, megbeszélés és a vita. Az elbeszélés, a tragédia, monológ, leírás, a jellemzés és a magánlevél. dialógus, Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése, anyaggyőjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás. A memorizálás és az elıadás; a vázlatkészítés.

12 TÉMAKÖRÖK TARTALMAK SZERZİK ÉS MŐVEK FOGALMAK NYELVTAN Nevetés és irodalom Humoros, szatirikus, ironikus A helység kalapácsából prózai és verses szövegek, drámai jelenetek Anekdota, egyperces, komikum, irónia, szatíra, groteszk Jókai Mór: A két szász vagy A két Markov Mikszáth Kálmán: A korlátfa vagy A pénzügyminiszter reggelije Rejtı Jenı: Piszkos Fred, a kapitány (részlet) Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek) Karinthy Frigyes: Így írtok ti (részletek) Örkény István egyperces novelláiból Olvasás Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egyben tartó olvasás kialakítása, szintre hozás). A szó szerinti, az értelmezı (interpretáló), a kritikai és a kreatív olvasás fejlesztése. A szövegértésben és a szövegelemzésben meghatározó jelentıségő szófaji, alaktani és mondattani ismeretek ismétlése, kibıvítése.

13 Kötelezı házi olvasmány: Jókai Mór: Az arany ember Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (3 vers, egy-két soros próza- vagy drámarészlet). Követelmények A tanuló nyelvi magatartása legyen azon a szinten, hogy képes legyen a társaival való együttmőködésre a feladatok megoldásában, ismerje meg és alkalmazza a kulturált érintkezés szabályait (alkalomnak és napszaknak megfelelı köszönés, bemutatkozás, bemutatás szabályai, a beszélgetés illemtana). Tudja értı figyelemmel hallgatni beszélgetıtársát, ne vágjon a szavába, a mindennapok kommunikációját szimuláló helyzetekben legyen képes kulturáltan, nyelvileg helyesen kifejezni önmagát. A szövegértés területén legyen képes a közvetlen kommunikációban elıforduló beszédmőfajok, szövegfajták sajátosságainak felismerésére, a lényeg megértésére és kiemelésére, perces beszédmő hallás utáni összefoglalására. Az olvasás területén feleljen meg a szó szerinti és az értelmezı olvasás követelményeinek, legyen képes a szöveghez kapcsolódóan kérdéseket feltenni, az olvasott szöveg legfontosabb gondolatait megérteni, tartalmát összefoglalni, és röviden önállóan is értelmezni. A szóbeli és az írásos szövegalkotás területén nyelvhasználatát igényes és a helyzethez illı szóhasználat, mondat- és szövegalkotás jellemezze, a mondat- és szövegfonetikai eszközöket, valamint a nem verbális nyelvi elemeket ismerje, törekedjen tudatos alkalmazásukra. Ismerje a tanév során tanult fogalmazási mőfajok sajátosságait, legyen képes a tanév során tanult mőfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, magánlevél) nyelvi és stilisztikai szempontból megfelelı színvonalú szövegeket alkotni hétköznapi témákban és a tanult epikai mővekhez kapcsolódva. Legyen képes szövegek tömörítésére, kiegészítésére és bıvítésére, legyen képes alkalmazni a szövegfeldolgozási technikákat (vázlatkészítés, jegyzetelés, lényegkiemelés). Legyen képes a megtanult memoritereket folyamatos beszédben elmondani. Az anyanyelvi ismeretek területén legyen képes az általános iskolában tanult leíró nyelvtani kategóriák, fogalmak helyes alkalmazására, az alapvetı nyelvtani jelenségek és szabályszerőségek felismerésére. Az irodalomolvasás során értse meg, hogy az irodalmi mő nem a nyers valóság lenyomata, hanem világértelmezés és teremtett világ, sajátos kommunikációs forma. Ismerje a tanult mőfajok legfontosabb sajátosságait. Legyen képes a mőveket a tanultak alapján vagy kérdésekre válaszolva ismertetni, a jelentés szintjén elemezni. Legyen képes a tanult mővekben a szereplık tetteiben megnyilvánuló értékrendszer vizsgálatára, az indítékok, körülmények és következmények mérlegelésére. Az év folyamán két dolgozatot kell írni a magánlevél és az elbeszélés vagy jellemzés mőfajából. Minimális követelmények, a továbbhaladás feltételei Az anyanyelvi képességeket megalapozó beszédértés, közepes nehézségő és hosszúságú (mintegy ötszáz szavas) szövegek elolvasása és elemi szintő megértése meghatározott idın (kb. 15 percen) belül: a globális téma azonosítása, a szövegben szereplı ok-okozati viszonyok legalább nyolcvan százalékának megértése; mindennapi szövegek alkotása, egyoldalas, elfogadható külalakú és helyesírású fogalmazás (az élménybeszámoló jellegő elbeszélés és a magánlevél mőfajában), vázlatkészítés. Sikeres szövegkiegészítés, lényegkiemelés, szövegtömörítés. Az elbeszélés, illetve a vizsgált dramatikus mőfajok legalapvetıbb feszültségkeltı eszközeinek megragadása, a tanult mővek közül néhányban a szereplık választási helyzeteinek, motivációjának világos megfogalmazása, a (tanult) drámai és epikus mővek történetmegjelenítése közötti különbségtétel; alapvetı ismeretek a tanult irodalmi mővek mőfaji besorolásáról, legfontosabb hatóeszközeirıl. 10. évfolyam Az integrált anyanyelvi-irodalmi tantárgy heti óraszáma: 3

14 Belépı tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs mőfajok értı és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében. A sajtó és a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztı és szórakoztató mőfajainak megkülönböztetése. Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs mőfajok alkotására. Az eltérı és a saját vélemény kulturált ütköztetése, összevetése. A írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékő mintáinak tanulmányozása. Beszédhelyzet és stíluseszközök viszonyának felismerése. Szövegértés Írásos (saját és szépirodalmi) szöveg kifejezı elıadása. Hosszabb és igényesebb mővek hallás utáni követése, beszámolás a hallottakról. Értı hangos és néma olvasás. Meggyızési technikák (pl. tekintélyérv, példa jellegő érvsor, többségi érv, negatív érvelés) felismerése. Elbeszélı, leíró és érvelı szövegtípusok jellemzıinek felismerése. Szó szerinti és metaforikus, szótári és a szövegkörnyezetbıl adódó jelentés megkülönböztetése. Az írott és tömegkommunikáció néhány alapvetı mőfajának (hír, kommentár, riport, interjú) azonosítása, a mőfaji sajátosságokból fakadó közlési korlátok, illetve az esetleges manipulációs szándékok és eszközök felismerése. Szövegalkotás Kommunikációs helyzetek elemzése: állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, győjtése és beépítése a szövegbe. Meggyızı-érvelı szövegmővek alkotása, illetve hasonló jellegő audiovizuális produktumok leírása, megtervezése. A közéleti írásbeliség mőfajai, például levél, kérvény, önéletrajz, hirdetés készítése; közlı mőfajok, például cikk, hozzászólás, felszólalás. Kreatív gyakorlatok az alkotótárs helyzetébıl: pl. hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. Instrukciók írása (díszlet, jelmez, színpadkép, színpadi mozgás). Ítélıképesség, erkölcsi és az esztétikai érzékenység A feldolgozott mővek szereplıinek tetteiben megnyilvánuló értékrendszer vizsgálata, az indítékok, körülmények és következmények mérlegelése, a különbözı értékek közötti választások elemzése. A szórakoztatóipari termékek egyszerőbb értékszerkezeteinek és emberképének összevetése az igényes irodalmi és filmalkotások összetettebb értékszerkezeteivel, árnyaltabb emberképével. Tanulási képesség Önálló lényegkiemelés ismeretterjesztı, illetve tankönyvi szövegekbıl (tételmondatok kiemelése). A tanár által megadott, illetve a tanuló által kiválasztott és/vagy megfogalmazott elemzési szempontok alapján adatgyőjtés a mő szövegébıl az értelmezés elıkészítésére vagy alátámasztására. Az összegyőjtött szövegadatok szembesítése felkínált értelmezési változatokkal. Önálló vázlatkészítés. Fogalmazás, illetve beszámoló készítése meghatározott gyakorlati vagy irodalmi témáról hagyományos és elektronikus információforrások igénybevételével. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Annak tudatosítása, hogy az irodalom sajátos kommunikációs forma, jelentésteremtı, jelentésközvetítı rendszer, teremtett világ, sajátos törvényszerőségekkel. Epikai, lírai és drámai mővek, illetve mőrészletek olvasása és elemzése során ismeretek és élmények szerezése arról, hogy az egyes mőnemek, illetve mőfajok sajátos kifejezésmódjának eszközeit alkalmazó alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Különbségtétel a mővek szó szerinti és metaforikus jelentése között. Irodalmi kifejezésformák A költı életrajzi alakjának és a versben megszólaló én -nek a megkülönböztetése. A vers beszédhelyzetének, megszólító-megszólított viszonyának bemutatása, a vers esetleges jelenetkeretének, epikus magjának felismerése a tanult mővekben. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (pl. beszédhelyzet, idıszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. Az epikai és a drámai mővek történetbemutatásának és szövegfelépítésének összevetése és megkülönböztetése. A magyar irodalom néhány nagy alkotójától származó mővek megismerése. Ismeretek szerzése e jelentıs írók életérıl és koráról. Megjegyzés: a tantárgy integrált jellegének megfelelıen az irodalmi és anyanyelvi témakörök nem válnak el egymástól. Az anyanyelvi nevelés az egyes irodalmi témakörök tárgyalásával párhuzamosan folyik, a nyelvi

15 témákat tehát nem egymás után következı fejezetekként, hanem folyamatosan fejlesztendı képességterületként kell felfogni.

16 Témakörök, tartalmak TÉMAKÖRÖK TARTALMAK SZERZİK ÉS MŐVEK FOGALMAK NYELVTAN A meggyızés mővészete Meggyızés, rábeszélés reklámokban, publicisztikában és szépirodalomban. Szerelem A tömegkommunikáció összetevıi, folyamata és eszközei. A sajtó; a rádió és a televízió. Szerelmes versek a klasszikus és a modern magyar költészetbıl. Vágy és valóság, harmónia és diszharmónia. A versben mondás többlete avagy amit a formák fejeznek ki. Reklámszöveg vagy termékismertetı elemzése Egy publicisztikai szöveg elemzése Platon: Szokratesz védıbeszéde (részlet) részlet Kölcsey Ferenc Parainesisébıl Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne néki Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem Vörösmarty Mihály: Ábránd, Csongor és Tünde (részlet), Petıfi Sándor: Szeptember végén Minek nevezzelek? Vajda János: Húsz év múlva Juhász Gyula: Milyen volt, Anna örök Ady Endre: Héja-nász az avaron Szabó Lırinc: Semmiért egészen József Attila: Óda vagy Flóra Radnóti Miklós: Tétova óda Déry Tibor: Szerelem Oravecz Imre verseibıl Az irodalom mint sajátos kommunikáció Szólás, szakkifejezés, állandósult szókapcsolat, szófajok, toldalékok. Értekezés híradó, hír, riport, interjú, reklámklip, Kommentár, kritika, olvasói levél, a vers zenei eszközei (rím, ritmus, szöveghangzás), áthajlás, a versmondat, a vers szóláshelyzete, dal, óda, elégia, ballada, a szóképek és alakzatok Kisközösségi és tömegkommunikáció Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, győjtése és beépítése a szövegekbe). Nyelvi, nem nyelvi és képi üzenethordozók és hatásuk. Szövegelemzés és szövegalkotás Tájékoztató mőfajok: a hír, a tudósítás, a riport, az interjú, a reklám. Véleményt közlı mőfajok: a cikk, a kommentár, a kritika, az olvasói levél. Beszéd és beszédértés Az írásos (saját és szépirodalmi) szöveg kifejezı elıadása.

17 TÉMAKÖRÖK TARTALMAK SZERZİK ÉS MŐVEK FOGALMAK NYELVTAN Konfliktusok Köznapi és drámai konfliktusok Shakespeare: Romeo és Júlia - megjelenítése és elemzése. Örökségünk Az emberek titkai Nemzeti identitásunk, a magyar irodalom néhány alapszövege. Versek és elbeszélı mővek a személyiség összetettségérıl, szerepek és személyiség, személyiség és élettörténet összefüggéseirıl. filmváltozat Moliere egy drámájának megtekintése videón vagy részletek olvasása. egy-két részlet Katona József Bánk bánjából; Halotti beszéd, Ómagyar Máriasiralom Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz I., II. Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Arany János: Szondi két apródja Ady Endre: Föl-földobott kı József Attila: A Dunánál Márai Sándor: Halotti beszéd Berzsenyi Dániel: A közelítı tél Arany János: A tamburás öregúr Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének; József Attila: Tiszta szívvel Radnóti Miklós: Mint a bika, Járkálj csak halálraítélt! Franz Kafka: Az ítélet Kosztolányi Dezsı: A kulcs Szürke glória Központozás, párbeszéd, idézés írásmódja Felszólalás, hozzászólás. A szöveg, a mondat, mondatfajta, fımondat, mellékmondat, utalószavak, mondatrész, szintagma. A szöveg jelentésbeli kapcsolatai, stílusrétegek. tételmondat, bekezdés, utalószavak, A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat, a megjelenés, a testtartás, a hangjelek. Hosszabb és igényesebb mővek hallás utáni követése, beszámolás a hallottakról. Írás Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben: a margók, a tagolás, a bekezdés, a sorok, a szavak és a betők, a kiemelések, a javítások. Helyesírás: a tulajdonnevek és az összetett szavak fontosabb tanult esetei, gyakoribb rövidítések; a számok és a keltezés írása; a központozás alapesetei; a párbeszéd és az idézés módja. Szövegelemzés és szövegalkotás Szöveg, mondat, mondatfajták, szófaj, szóelem (tı és toldalék), mondat- és szövegfonetikai eszközök. A szöveg nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szöveg értelmezése. A beszédhelyzet hatása a szöveg jelentésére.

18 TÉMAKÖRÖK TARTALMAK SZERZİK ÉS MŐVEK FOGALMAK NYELVTAN Erıszak és Kérvény, hirdetés kiszolgáltatottság Mire jó az irodalom? Bőnügyi történetek a médiában és a szépirodalomban (pl. egy bőnügyi hír, egy krimi és az Édes Anna összevetése). Értekezı és szépirodalmi mővek az irodalom hatásáról, hasznáról. Poe: A Morgue utcai kettıs gyilkosság Egy TV krimi megbeszélése Móricz Zsigmond: Barbárok Kosztolányi Dezsı: Édes Anna Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról Fejes Endre: A hazudós Goethe: Maradandóság a változásban Rilke: Archaikus Apolló-torzó Petıfi Sándor: A XIX. század költıi Paul Verlaine: Költészettan Mindennapi szövegek. A vita, a megbeszélés, a felszólalás. a hozzászólás, az alkalmi beszéd (pl. köszöntı). Közéleti szövegek: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, hirdetés, válasz a hirdetésre, pályázat. Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél írásának finomítása, pl. a leírás és az elbeszélés kombinálása, a párbeszédek beépítése, az idézetek alkalmazása. Olvasás A mondatelemzés és a szövegértı olvasás összekapcsolása (a mondatrészek és a köztük lévı viszonyok felismerése, a fımondat megkeresése, a beékelt mondatok elemzése és felolvasása stb.). A szórend és a hangsúly összefüggése. Olvasás a sorok között, a manipuláció felismerése.

19 Kötelezı házi olvasmány: egy regény Memoriter Teljes mővek és részletek szöveghő felidézése (6 vers, egy-két soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelı alkalmazása szóban és írásban. Az évi órakeret felosztása Az órakeret felosztása Új anyag feldolgozására és gyakorlásra Írásbeli számonkérésre, dolgozatírás- és javításra Összefoglalásra (témakörök végén) Év eleji és év végi ismétlésre Összesen 184 óra 12 óra 14 óra 12 óra 222 óra Követelmények A kulturált nyelvi magatartás területén: Legyen képes a gyakorolt kommunikációs helyzetekben a beszédpartnerekkel való nyelvi együttmőködésre, a különféle szóbeli és írásos mőfajok kommunikációs technikáinak alkalmazására, alakuljon ki benne a kommunikációs zavarok felismerésének és feloldásának képessége. Legyen képes alkalmazkodni a különbözı kommunikációs helyzetekhez. A szövegértés területén legyen képes a közvetlen kommunikációban és az elektronikus tömegkommunikációban elıforduló beszédmőfajok, szövegfajták sajátosságainak felismerésére, a lényeg megértésére és kiemelésére, perces beszédmő hallás utáni összefoglalására és értelmezésére. Az olvasás területén alakuljon ki az értelmezı, kritikai és kreatív olvasás képessége. Legyen képes kérdéseket feltenni a tömegkommunikáció és a szépirodalom összetett jelentéső szövegeihez is, ezek legfontosabb gondolatait megérteni, tartalmát összefoglalni, értelmezni. A szóbeli és az írásos szövegalkotás területén: A tanuló nyelvhasználatát igényes és a helyzethez illı szóhasználat, mondat- és szövegalkotás jellemezze, alakuljon ki a nem verbális nyelvi elemek összehangolt és célszerő használatának képessége. Ismerje a tanév során tanult szóbeli és írásos fogalmazási mőfajok sajátosságait, legyen képes a tanév során tanult mőfajokban nyelvi és stilisztikai szempontból megfelelı színvonalú szövegeket alkotni. Legyen képes közéleti, hivatalos szövegek megalkotására is szóban (állásinterjú) és írásban (önéletrajz. kérvény, pályázat stb.) Legyen képes szövegek tömörítésére, kiegészítésére és bıvítésére, legyen képes alkalmazni a szövegfeldolgozási technikákat (könyvtári anyaggyőjtés, vázlatkészítés, jegyzetelés, lényegkiemelés). Legyen képes szövegtani ismereteit a számítógépes szövegszerkesztésben is alkalmazni, legyenek jártasak a számítógépes információforrások kezelésében. Legyen képes a megtanult memoritereket folyamatos beszédben elmondani. Az anyanyelvi ismeretek területén: Fejlıdjön a tanuló nyelvi tudatossága. Ismerje fel az alá-fölé-mellérendeltségi és a rész-egész viszonyokat. Tudjon eligazodni lexikonokban, enciklopédiákban, szótárakban, antológiákban. Az irodalomolvasás területén: Legyen képes a három mőnem megkülönböztetésére, ismerje a tanult mőfajok legfontosabb sajátosságait. Legyen képes a tanult mőveket a tanultak alapján ismertetni, többoldalúan elemezni, legyen képes felismerni a tartalom és a forma összefüggéseit, legyen képes az önálló véleményalkotásra. Az epikai, lírai és drámai mővek,

20 illetve mőrészletek olvasása és elemzése során a diákok ismerjék fel, hogy az alkotások hogyan járulnak hozzá az olvasó önismeretének, világértelmezésének gyarapodásához, illetve egy nemzeti kultúra közös utalásrendszerének kialakulásához. Kiemelt fejlesztési feladat az irodalomolvasás motivációjának megerısítése. Tudatosítani kell, hogy a mővet mindig ketten alkotják: a szöveg és olvasója, és hogy az olvasónak mindig van bizonyos értelmezési szabadsága, de az értelemadásnak vannak a szöveg és kontextusa által kijelölt határai. A diákokat segíteni kell annak megfigyelésében és megfogalmazásában, hogy az olvasói élmény megteremtésében milyen hatóeszközök játszanak szerepet. Az év folyamán két dolgozatot kell írni a jellemzés és az értekezés mőfajából. Minimumkövetelmények, a továbbhaladás feltételei A kommunikációs helyzetek és a tömegkommunikáció mőfajainak ismerete. Értelmes felolvasás és elıadás (felelet, egy megírt szöveg elıadása); a szöveg tagolása. A gyakorlat megkívánta helyesírási esetek ismerete: tulajdonnevek, rövidítések, számok leírása stb. Néhány mő ismerete a magyar irodalom legjelentısebb alkotóitól, gondolatok megfogalmazása a tanult mővek jelentésérıl és hatásának eszközeirıl. A két feldolgozott regény, egy dráma, tíz-húsz novella és hat-nyolc vers közül bármelyiknek bemutatása rövid felkészüléssel a kéznél lévı szöveg alapján. A tanulók értékelése, ellenırzése Az értékelés eszközei, területei: szóbeli feleletek, kiselıadások, feladatlapok, iskolai és házi dolgozatok, amit a tanár szöveges értékeléssel is ellát; a közös munkában való részvétel értékelése, olvasói, színházi, illetve filmélményrıl készült beszámoló értékelése. A tanulói teljesítmény érdemjegyekkel történı értékelése arányosan terjedjen ki az irodalmi mővek ismeretére és a nyelvi készségek színvonalára. Közel egyenlı arányban jelenjenek meg a szóbeli és az írásbeli számonkérési formák. Évente a meghatározott mőfajokban legalább két iskolai dolgozatot kell íratni, amelyre a tanuló a tartalom, a helyesírás és a nyelvi-stilisztikai megformálás színvonalát tükrözı érdemjegyet kap. Módszertani ajánlások A magyar nyelv és irodalom órákon irodalomolvasás folyik. Az elemzésben a mőközpontúság érvényesüljön, adjunk teret a tanulók önálló véleménynyilvánításának, neveljük arra ıket, hogy minél teljesebben legyenek képesek felfogni az olvasott szövegek jelentéstartományát. Az anyanyelvi nevelésében érvényesüljön a nyelvhasználat-központúság. Az új anyagok feldolgozásakor célszerő indukciós nyelvi anyagokból kiindulni. Változatos feladattípusok alkalmazásával fektessünk kellı hangsúlyt a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, a szóbeli és írásbeli kifejezıkészség, a helyesírás folyamatos javítására. A tudatos és szabatos nyelvhasználat kialakítása megköveteli a korábbi ismeretek szinten tartását, szükség esetén rendszerezését. Különösen a 10. évfolyamon célszerő könyvtári órákat beépíteni, illetve lehetıséget kel arra biztosítani, hogy a számítógépes szövegszerkesztést és információszerzést megfelelı tárgyi környezetben tudják a tanulók gyakorolni. Feltételek A tankönyv kiválasztásának elvei A tankönyv megválasztásában nehézséget jelenthet, hogy a kerettanterv részletes mőlistát nem közöl, azt a helyi tantervek határozzák meg. Célszerő lehet ezért saját szöveggyőjtemény összeállítása. (A jelen tantervben elıírt mővek a korábbi szakiskolai magyar-tankönyvekben vagy a Magyar Elektronikus Könyvtár anyagában megtalálható.)