Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség K Ö Z L E M É N Y

Átírás

1 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: /2009. El adó: dr. Mader Balázs Tárgy: közlemény K Ö Z L E M É N Y Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség székhelye: 6721 Szeged, Fels -Tisza-part 17. elérhet sége: postacím: 6701 Szeged, Pf. 1048, tel.: 62/ , fax: 62/ , atiktvf@atiktvf.hu,internet: értesíti az érintetteket hogy az S.C. DEVAGOLD S.A. megbízásából az S.C. ABSOLUT DESIGN s.r.l. (Deva, str. Iuliu Maniu bl. L2 apt. 35 jud. Hunedoara) elkészítette és Románia Környezetvédelmi Minisztériuma megküldte az Arany, ezüst és fémércek bányászata a Certej-i kerületben címen az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti tervet és környezetvédelmi programot, melyre vonatkozóan a felügyel ség az érintett hatóságok észrevételeit kérte és az összegy jtött véleményt megküldte a román félnek. A vélemény a kés bbiekben kiegészítésre fog kerülni a civil szervezetek által beadásra kerül véleményekkel. A 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 9. szerint: (4) Ha a másik ország értesítése alapján vagy egyéb módon felmerül, hogy egy másik ország kidolgozás alatt álló, a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó - nem EU-tagállam esetén annak megfelel - terve, illetve programja megvalósítása következtében Magyarországon jelent s káros környezeti hatás várható, a nemzetközi eljárással kapcsolatos koordinációs feladatokat b) egy felügyel ség illetékességi területét érint tervnél, illetve programnál, az érintett felügyel ség látja el. (5) A (4) bekezdésben említett koordinációs feladatokon a másik országgal való kapcsolattartást, a konzultációs szándékról való döntést, a konzultációkon való részvételt, továbbá a környezet védelméért felel s érintett magyar szervek, valamint az érintett nyilvánosság tájékoztatásának és véleménynyilvánításának biztosításában való közrem ködést kell érteni. (6) Az eljáró szerv, illetve a felügyel ség a (2) bekezdés szerinti konzultálási szándékkal kapcsolatos döntés meghozásába bevonja a környezetvédelméért felel s érintett szerveket. A közlemény a felügyel ség honlapján is megtalálható. A közlemény közzétételének id pontja: október 14. A közvetlen hatásterülettel valószín leg érintett település: Nagylak, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva, Maroslele, Szeged Ügyfélfogadás Központ: H és Cs: 9:00-11:30 és 12:30-15:00, K 9:00-11:30, Sze 12:30-15:00; Kirendeltség: H-P 9:00-12:00 Központ: 6721 Szeged, Fels -Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) Fax: (62) Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) Fax: (79) atiktvf@atiktvf.hu, Honlap:

2 2 A tervbe és a környezetvédelmi programba az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség ügyfélszolgálati irodájában lehet betekinteni. A terv és program kapcsán Románia Környezetvédelmi Minisztériumának megküldött, fentiek szerint kés bb kiegészítésre kerül véleményt jelen közlemény mellékleteként tüntette fel a felügyel ség. Szeged, október 12. Dr. Mader Balázs s. k. osztályvezet Kapják: 1. Címzett 2. Irattár

3 3 Melléklet a számú közleményhez Szám: /2009. Tárgy: vélemény megküldése Arany, ezüst és fémércek bányászata - Certej Hivatkozási szám: 6068/NN/ Nicolae Nemirschi Miniszter úr Románia Kormánya Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi Minisztere Bukarest Libertatii Boulevard, 12, sector 5 RO Tisztelt Miniszter Úr! A 6068/NN/ számú levelére és felügyel ségre augusztus 24-én érkezett a vélemény továbbítása határidejével kapcsolatos - tájékoztatásukra a felügyel ség mint a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 9. -a szerinti koordináló hatóság az érintett hatóságokkal, civil szervezetekkel együtt az alábbi véleményt adja az Arany, ezüst és fémércek bányászata a Certej-i kerületben cím tervre és programra vonatkozóan. A Greenpeace Magyarország Egyesület, a Magyar Természetvéd k Szövetsége külön levélben jelezte, hogy kéri a véleményezés 30 nappal történ meghosszabbítását; a CSEMETE Egyesület is jelezte a szeptember 24-én tartott közmeghallgatáson, hogy kés bb tudja véleményét a felügyel ségnek beadni, ezeket a véleményeket a felügyel ség október 31- ig az Önök részére kiegészítésként továbbítani fogja. A felügyel ség észrevételei: A felügyel ség álláspontja szerint a környezetvédelmi engedélyezési eljárásba hatásvisel félként a hatáskörrel rendelkez magyar hatóságot a román félnek be kell vonnia a következ k miatt. A tevékenység környezetre gyakorolt hatása egyértelm en jelent snek tekinthet. A következ kben felsorolásra kerül ismeretek nélkül a Magyarországra átterjed környezeti hatások mértéke, a környezetbiztonság megléte nem állapítható meg. A környezeti hatástanulmány többek között válaszokat nyújthat az alábbiakban ismertetésre kerül, f bb felmerült kérdésekre. A kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való magyar részvételt fontosnak és indokoltnak ítéli a felügyel ség.

4 4 Ezek miatt a felügyel ség javaslata a beruházás környezeti hatásvizsgálati dokumentációjának tartalmi követelményeire Magyarország környezetbiztonsága érdekében: A hatásvizsgálati dokumentáció részletesen elemezzen valamennyi tevékenységet, amely potenciálisan határon átterjed környezeti hatást eredményezhet, a létesítés, az üzemeltetés és a felszámolás id szakában. A fenti általános követelményeken belül részletesen térjen ki a következ szempontokra is: I. Környezeti hatások kiemelve az esetlegesen határon átterjed hatásokat kiváltó tényez ket, hatásfolyamatokat és hatásokat 1) Környezeti elemenként részletesen mutassa be a létesítmény építése, üzemeltetése, esetleges haváriás eseménye, valamint felszámolása során várható környezeti hatásokat. Modellszámításokkal igazolja, a várható terjedést, különös tekintettel a határokon átterjed esetleges hatásokra, térképen mutassa be a hatásterületet. 2) Elemezze, milyen hatással jár a kibocsátott szennyvíz a befogadó vízfolyásokra, különös tekintettel a veszélyes anyagok által okozott ökológiai kockázatokra. 3) Adjon információt arról, hogy a technológiai szennyvizek tisztítása során, mely EU direktíváknak és más nemzetközi el írásoknak fognak megfelelni. 4) Elemezze a beruházás kapcsán közvetlenül és közvetve érintett felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetettségét, els sorban az EU Víz Keretirányelv céljainak ( jó kémiai és ökológiai állapot, illetve potenciál) figyelembe vételével. 5) Részletesen elemezze a zagytározó, a medd tározók és a hulladéklerakók lehetséges környezeti hatásait, ismertesse a tervezett m szaki védelem megoldásait. 6) Adjon részletes információkat a zagytározóban lerakni kívánt anyagok pontos összetételér l (pl. cianid koncentráció, nehézfémek koncentrációja, víztartalom, stb) a befogadó vízfolyások hidraulikai és más jellemz inek tükrében. 7) Ismertesse a létesítmény létesítése és üzemeltetés során tervezett környezetirányítási rendszerek alkalmazását. II. Általános információk: 8) A hatásvizsgálati dokumentáció adjon pontos leírást és anyagmérleget a felhasznált veszélyes és mérgez anyagokról. 9) A környezet állapotával kapcsolatosan jellemezze az ún. 0 (azaz a jelenlegi) állapotot, minden egyes környezeti elemre vonatkozóan. 10) Javasoljuk a Maros folyó mint a Certej befogadója VKI szerinti ökológiai és kémiai alapállapot felmérését a Certej torkolati szelvénye fölött és alatt. Az ökológiai állapot felmérés érintse a VKI szerinti biológiai elemeket (fitoplankton, fitobenton, makrofiton, makrozoobenton, hal) és a biológiai elemekre hatással lév kémiai és fiziko-kémiai paramétereket. A kémiai állapot felmérése a veszélyes anyagok, így a nehézfémek, és a cianid koncentrációjának mérését foglalja magába, folyamatosan nagy gyakorisággal 1-2 hetente. A ph, vezet képesség és a cianid koncentráció mérését automata monitoring állomás révén; EWS (early warning system) korai figyelmeztet rendszer keretében javasolt észlelni.

5 5 III. Technológiai folyamatok: 11) Az alkalmazni kívánt technológiai megoldások ismertetése során térjen ki másfajta megoldási módokra is. Elemezze az elérhet legjobb technikának (BAT-nak) való megfelel séget. 12) A részletes technológiai leírás során adjon tájékoztatást minden egyes technológiai folyamatról, készítsen anyagmérleget a folyamatokban felhasznált anyagokról, azok további kezelésér l. 13) Ismertesse az üzemeltetés jellemz m szaki technológiai paramétereit, illetve azokat a m szaki, szervezési megoldásokat, amelyek a súlyos ipari balesetek kialakulásának megel zését szolgálják. 14) A dokumentációban dolgozzanak ki a cianid kezeléssel kapcsolatos tervet. Részletesen elemezze a cianid mentesítés módját, pontosan térjen ki a betartandó határértékekre, az elérhet legjobb technikának (BAT-nak) való megfelel ségre. IV. Vízvédelem: 15) Ismertesse a tevékenység vízmérlegét, (a technológiában felhasznált víz mennyisége, a keletkez kibocsátásra kerül tisztított víz mennyisége) valamint határozza meg a kibocsátott vizek elhelyezését, felszíni vízbe való bevezetés esetén a terjedésének nyomvonalát, különös tekintettel a határon átterjed hatásokra. 16) Határozza meg a keletkez szennyezett csapadékvizek mennyiségét, azok tisztítás utáni felszíni vízbe való bevezetésével kapcsolatban, ismertesse az elvezetési útvonalat. 17) Térképen, helyszínrajzon ábrázolja a teljes érintett vízfolyás-vízgy jt -rendszert és jellemezzék azt. 18) Ismertesse a befogadó vizek vízmin ségi állapotának ismeretében a bebocsátott vizek által generált környezeti hatásokat. 19) Határozza meg a potenciális szennyez források -technológia során alkalmazott, illetve keletkez - szennyez anyagok, szennyezett anyagok tárolására, betározására vonatkozó m szaki paramétereket (kapacitás, m szaki védelem). 20) A hulladéktározók gátján átszivárgó vizekkel kapcsolatban ismertesse a felszíni befogadókba esetlegesen kijutó cianid, illetve nehézfémek által el idézett hatásokat. 21) A gátak építésére vonatkozóan, tekintettel azok 100 m fölötti magasságára és a több millió tonnányi betározott anyagmennyiségekre, igazolják azok állékonyságát, vízzáróságát a környezeti kockázat minimalizálása érdekében. 22) Ismertesse a gátak közé szorított hulladéklerakók aljzatául szolgáló völgyek vízzáróságát igazoló geológiai adatokat. 23) Részletesen elemezze a zagytározó gátjával kapcsolatban betartandó biztonsági követelményeket, adjon pontos leírást a gát tervezett szerkezetére vonatkozóan. 24) Ismertesse, hogy mely m szaki követelmények betartását garantálják a gát építése és üzemeltetése alatt, illetve azt hogyan kívánják ellen rizni. 25) Adjon információt a gát állékonyságával kapcsolatos megfigyel rendszer kiépítésér l, annak pontos megnevezésével és telepítési helyér l.

6 6 V. Hulladékgazdálkodás 26) Adjon részletes tájékoztatást (anyagmérleggel kiegészítve) a technológiát elhagyó melléktermékek, hulladékok mennyiségér l, összetételér l, azok további kezelési és szállítási módjáról. 27) Adjon részletes információt a bányászati tevékenységb l származó medd és más hulladékok lerakásának, kezelésének módjára. VI. Természetvédelem Általánosságban elmondható, hogy a bányászati és feldolgozási tevékenység során magas a szennyez anyag kijutásának a kockázata az él vizekbe. A terület a Maros vízgy jt területéhez tartozik. A Maros folyó mintegy 150 km után belép Magyarország területére. A Maros folyó és hullámtere Magyarország teljes területén Natura 2000 terület (megjegyzend, hogy a Maros alsó szakasza Romániában is az IUCN IV. kategória szerinti Naturpark, egyben Natura 2000 terület). Jelöl él helyei és fajai: Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 91E0 - * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas k ris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterd k (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 - Keményfás ligeterd k nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Chilostoma banaticum: bánáti csiga Unio crassus: tompa folyamkagyló Aspius aspius: balin Gobio albipinnatus: halványfoltú küll Gobio kessleri: homoki küll Gymnocephalus schraetzer: s elymes durbincs Pelecus cultratus: garda Sabanejewia aurata: törpecsík Bombina bombina: vöröshasú unka Emys orbicularis: mocsári tekn s Triturus cristatus: közönséges tarajosg te Lutra lutra: vidra Myotis dasycneme: tavi denevér 28) A 92/43/EEC irányelv a természetes él helyek, illetve a vadon él növény- és állatvilág védelmér l ( él helyvédelmi irányelv ) 6. cikk 3. pontja alapján a Natura 2000 területekre potenciálisan hatással járó projectek, tervek esetében hatásbecslést kell elvégezni a Natura 2000 területre tett hatás vonatkozásában. Az illetékes nemzeti hatóságok csak akkor járulhatnak hozzá a szóban forgó tervhez vagy projecthez, amennyiben el leg megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja sérteni az érintett terület épségét. Ilyen Natura 2000 hatásbecslés jelen eljárást megel en is szükséges. Ennek lefolytatásáról nincs tudomásunk.

7 7 VII. Monitoring 29) Részletesen ismertesse a tervezett környezeti megfigyel rendszereket (valamennyi környezeti elemre) a projekt megkezdése el tti állapotra, az üzemeltetés idejére és a felhagyást követ állapotra, különös tekintettel a felszíni és a felszín alatti vizek állapotára vonatkozóan. A bányászati tevékenységgel els dlegesen érintet terület felszín alatti vizeinek aktuális alapállapotát mind mennyiségileg mind min ségileg szükséges felmérni. Az ipari zónán belül elhelyezett figyel kutakon kívül célszer monitoring pontokat létesíteni az un. véd övezetben is. A folyamatos vízszintmérések mellett a monitoring kutakból származó mintákból átfogó kémiai vizsgálat szükséges a ph, a sótartalom, (só-összetétel) valamint a fém tartalom, beleértve a toxikus fémeket is, és a cianid koncentráció tekintetében. 30) Fentiekben részletezett helyeken talajfuratokat kell létesíteni. A felszín közeli mintákon felül a mélyebb talajszelvényekb l is célszer mintát venni. A talajminták vizsgálatakor az alábbi paramétereket javasolt meghatározni: ph, nedvességtartalom, toxikus fémek és a cianid-tartalom. 31) A fent említett területeken mind a vízmennyiségi, mind a vízmin ségi monitoringot folyamatosan üzemeltetni célszer. A talajmin ségi monitoringot a vízmin ségi monitoringnál kisebb gyakorisággal, de folytatni kell. 32) A monitoring programnak célszer tartalmaznia egy a haváriák esetén alkalmazandó külön mintavételi stratégiát is. 33) Ismertesse, hogyan tervezi az adatok hozzáférhet vé tételének megoldását, a folyamatos, illetve az azonnali kommunikáció meglétét. VIII. Rendkívüli események 34) Mutassa be az esetleges havária bekövetkezésének esetére vonatkozóan a szennyez anyag terjedés lehetséges útvonalait. 35) Mutassa be a határokon átterjed hatásokat, melyet a dokumentáció nem tételez fel, azokat csak helyi hatásként értékeli, azonban nem zárható ki, hogy annak potenciálisan tovább terjed hatása is lehet. 36) Ismertesse a szilárd halmazállapotú cianid odaszállításának módját, a szállítás biztonsági követelményeit, a további felhasználási módot. 37) Részletesen elemezze a rendkívüli id járási körülmények káros hatásai elleni, tervezett intézkedéseket. (extrém csapadékos skenárió) 38) Elemezze a természeti katasztrófák (pl. földrengés, árvíz, földcsuszamlás) hatásai elleni tervezett intézkedéseket. 39) A rendkívüli eseményekkel kapcsolatosan adjon pontos információt a tervezett intézkedésekr l, különös tekintettel a határon átterjed hatásokra, els sorban a vizek szennyezésével kapcsolatos eseményekre. 40) Végezzenek nemzetközileg elismert és elfogadott kockázatelemzést a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban, valamennyi lehetséges m szaki megoldásra kidolgozva. 41) Terjedési modellekkel elemezzék egy esetleges baleset hatásait, következményeit. 42) Részletezze, milyen intézkedéseket tervez a súlyos ipari balesetek megel zésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban. 43) Mutassa be a veszélyhelyzeti feladatok ellátására szolgáló riasztási, védekezési és elhárítási rendszereket, valamint az ezeket m ködtet, és az elhárítást szolgáló infrastruktúrát.

8 8 IX. A létesítmény felhagyását követ intézkedések. 44) A bánya bezárását követ id szakra térjen ki részletesen létesítményenként a rekultiváció módjára. 45) Térjen ki részletesen arra, hogy a kivitelezés során hogyan kívánják a m szaki ellen rzést megvalósítani, alakítsanak ki m szaki ellen rzési rendszert. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata észrevétele: Az Arany, ezüst és fémércek bányászata a Certej-i kerületben cím tervvel kapcsolatosan az S.C. DEVAGOLD S.A. cégnek mindenképpen olyan technológiát kellene választania, amivel megel zhet lenne egy természeti katasztrófa okozása, mely a Tisza esetleges ciánnal való szennyezését okozná. Makó Város Önkormányzata észrevétele: Hivatkozva a /2009 iktató számon küldött levelükre, melyben az S.C. DEVAGOLD megbízásából az S:C: ABSOLUT DESING S.R.L. (Déva, srt. Iuliu Maniu bl. L2 apt 35 jud. Hunedoara) által elkészített és a 'Romániai Környezetvédelmi Minisztérium által megküldött, az Arany, ezüst és fémércek bányászata a Certej-i külterületben" cím tervdokumentációval kapcsolatos véleményezést kérték, Makó város Önkormányzata az érintett kistérségi településekkel közösen, melyek Nagylak, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva, Maroslele az alábbi véleményezést küldi: A kapott dokumentáció a környezeti hatásvizsgálati eljárást megel véleményezési eljárás részeként került megküldésre az Alsó - Tisza -vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Hatósági Osztályától. Tekintettel arra, hogy ez nem egy környezeti hatástanulmány, csak egy azt megel tájékoztatás, így nem várható el a túlzott részletesség. Ezzel szemben a tárgyi ismertet olyan alapinformációk megadásában is hiányos, ami nélkülözhetetlen lenne egy érdemben használható véleményezés elkészítéséhez. Példaként említve a helyszínrajzot, átnézeti rajzot stb. További felmerül kérdések: - Nagy hiányosság, hogy a külszíni bányászat porterhelése nincs vizsgálva. Ez határon túlnyúló veszélyforrás, (lásd: Ruhr-vidéki külszíni bányák, a DCM porát Svédországban kimutatták, Csernobilb l jött radioaktív por.) -A projekt leírása szerint mindent mérnek, leveg -, talajvízmin ség stb., ez fontos, de nincs utalást arra, mi történik, ha nem megfelel a mért érték? -Ki és hol állítja el a felhasználásra kerül vegyszereket? Ezek hol, és milyen hatással vannak a környezette? Az engedélyezési dokumentáció kidolgozásánál javasoljuk a Maros határvízi szakaszának monitorozását a várhatóan kibocsátásra kerül kockázatos komponensekre és természetesen a megvalósulást követ en megfelel rendszerességgel, mivel a területen komoly kockázattal járó kinyerési (cianidos) technológiát terveznek alkalmazni jelent s kapacitásokkal. Így, a zagytárolókban kockázatos anyagok elhelyezése történik jelent s mennyiségben, illetve a tervezett medd és zagytárolók jelent s méret ek.

9 9 A használt szennyezett vizeket a tervek szerint el tisztítás után a környez patakokban tervezik bevezetni. A patakok az el tisztított szennyezett vizet a Maros folyóba vezetik, amely a szennyez anyagokat Magyarországra szállítja. A Maros határvízi szakasza a beruházástól kb. 300 km-es távolságban van. Az engedélyezési anyagban részletesen ismertetni kell, hogy a tervezett beruházás a Maros határvízi szakaszára milyen hatásokkal (vízmin ség, él világ) jár üzemszer m ködés és egy eseteges havária bekövetkezésekor. Ennek a prognózisnak a kontrolját szolgálja a határvízi monitoring. Javasoljuk, hogy a szennyezett vizek kibocsátási pontjain a jellemz kockázatos anyagok monitoringja folyamatos legyen és az interneten online bárki számára hozzáférhet legyen. A megfelel riasztási küszöbértékeket meg kell határozni, hogy egy esetleges havária esetén a károk minimalizálhatóak legyenek. Megfelel kárelhárítási tervet kell készíteni, ezt szintén a széles nyilvánosság részére hozzáférhet vé kell tenni. Szeged, október 5. Tisztelettel: Kardos Sándor Kapják: 1. Címzett 2. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1011 Budapest, F u