VBK/ /2010. Kötés Építőanyagi pari és Szolgáltató KFT Veszprém Kádárta Tószeg u. 30.

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG VBK/ /2010. ügyintéző: Horváth Attila : : attila_horvath@mbfh.hu jogerős: Tárgy: Veszprém III. - dolomit évekre kérelmezett kitermelési MÜT. Kötés Építőanyagi pari és Szolgáltató KFT Veszprém Kádárta Tószeg u. 30. H A T Á R O Z A T A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a KÖTÉS Építőanyag és Szolgáltató Kft. (8411 Veszprém Kádárta Tószeg u. 30. Adószám: továbbiakban: Bányavállalkozó) Veszprém III. - dolomit védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre beterjesztett műszaki üzemi terv (MÜT) kérelmét és mellékleteit felülvizsgálta, és a következő feltételekkel: jóváhagyja, 1. A MÜT hatálya: a határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított 5 év. A MÜT ben, a tervtérképen valamint egyéb mellékletekben, a 2011 évre tervezett tevékenység a MÜT hatályba lépésétől számított 1. évre, a 2012 évre tervezett tevékenység a 2. évre, a 2013 évre tervezett tevékenység a 3. évre, a 2014 évre tervezett tevékenység a 4. évre, a 2015 évre tervezett tevékenység az 5. évre vonatkozik. 2. Engedélyezett termelés: dolomit (kódszám: 4600), XXXXX m3/év. 3. A termelvény-veszteség mértéke: 0 %. 4. A kitermelési tevékenységgel igénybe vehető ingatlan: Veszprém 0179/65 hrsz., a tervtérképen jelölt és jóváhagyott mértékig. 5. Rendelkezés a biztosítékról A Bányakapitányság a biztosíték összegét a Bányavállalkozó által elkészített költségterv alapján XXXXX Ft-ban (azaz XXXXX forint) határozza meg A Bányakapitányság a bányavállalkozó biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatát, amely óvadék, elfogadja. A Bányavállalkozó az óvadéki szerződést és az óvadéki összeg letétbe helyezésének igazolását a határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles a Bányakapitányságnak megküldeni. Ennek elmaradása esetén a Bányakapitányság a biztosíték adási kötelezettség teljesítéséig a bányászati tevékenység folytatását felfüggeszti Veszprém, Budapest u. 2. : (06-88) : 8210 Veszprém, Pf.: 1098 : (06-88) vbk@mbfh.hu

2 6.1. Tájrendezés elvégzésére kötelezés. A Bányavállalkozó köteles a bányatelek és sarokpontjai között elvégezni az ütemezett tájrendezésnek a határpillér illetve végrézsű végleges kialakítását érintő részét a lefejtésre kerülő hosszban és szintig A Bányavállalkozó köteles a bányatelek sarokpontjait jól látható, maradandó módon megjelölni. 7. A Bányakapitányság jóváhagyja a MÜT mellékleteként benyújtott hulladékgazdálkodási tervet. A tárolt bányászati hulladék nem szennyezett talaj. A Bányakapitányság a nem szennyezett talaj depóniát nem sorolja A osztályba. 8. Szakhatóságok. 8.1.A Közép Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Székesfehérvár (tobábbiakban: Felügyelőség) a 30091/2010. számon a műszaki üzemi terv jóváhagyásához a következő feltételekkel járult hozzá: A bányászat során a terület igénybe vételével párhuzamosan ütemezett tájrendezést is kell végezni A tervidőszakban az adott területen belül található konkrét terepi felvételezés eredményeképpen érintettnek minősülő védett növényfajok egyedeit a Balaton - felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság bevonásával, az Igazgatóság képviselőjének szakmai iránymutatása mellett át kell telepíteni a közeli, hasonló élőhelyi adottságú zavartalan gyepfelületekbe. A kitermelés csak az áttelepítés után kezdődhet meg, ezért figyelemmel kell lenni a vegetációs időszakra is A hatásterületen való növényzet porszennyezésének csökkentésére a kiszállításnál ponyvával fedett gépkocsikat kell alkalmazni, valamint a közlekedési utakat rendszeresen locsolni szükséges A bányászati tevékenység, valamint a kialakuló bányatalp a maximális karsztvízszinteket 10 m-en belül nem közelítheti meg A bányatelek É-i részén és a bányatelek D-i részén 1-1 db (összesen 2 db) vízjogi engedéllyel rendelkező monitoring kutat kell létesíteni és üzemeltetni. A monitoring kutakban a karsztvízszintet évenként tizenkét alkalommal (havonta) meg kell mérni, majd a vízszintmérési eredményekből a tárgyi bányatelek területére vonatkozóan meg kell határozni az aktuális karsztvízszinteket. Az aktuális karsztvízszinteket helyszínrajzon, valamint a bányatelek aktuális és kialakuló terepszintjeivel külön-külön keresztszelvényeken is ábrázolni kell. A fenti dokumentációt évenként négy alkalommal (negyedévente) meg kell megküldeni a Felügyelőségre. Határidő: először június 30., majd utána negyedévente A bányatelek É-i részén létesítendő monitoring kútban a mintavételezést és a vízminta vizsgálatát évente egy alkalommal el kell végezni. Vizsgálandó paraméterek: ph, ammónium, nitrit, nitrát, TPH. Amennyiben a felszín alatti vízmintában a vizsgált komponensek tekintetében (B) szennyezettségi határértéket elérő vagy meghaladó koncentrációt mérnek, abban az esetben a fenti komponensek tekintetében a bányatelek D-i részén létesített monitoring kút - 2/9 -

3 vizsgálatát is el kell végezni. A vízminőségi vizsgálatok eredményeit kiértékelve, évente, a tárgyévet követő év március 31-ig kell megküldeni a Felügyelőségre. Határidő: először június 30., majd utána a tárgyévet követő év március A vízmintákat arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezettel kell megvetetni, a vizsgálatokat akkreditált laboratóriumban a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti szabványos mérési módszerrel, (B) szennyezettségi határértékre kell elvégezni. A vizsgálatok eredményeit kiértékelve a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyelőségre meg kell küldeni Amennyiben a mérési eredmények alapján meghatározott karsztvízszintek meghaladnák a dokumentációban meghatározott maximális (eredeti) karsztvízszinteket ezt 8 napon belül be kell jelenteni a Felügyelőségnek - abban az esetben a vonatkozó jogszabály által előírt minimum 10 m-es védőtávolság figyelembevételével felül kell vizsgálni a bányatelek területére meghatározott maximális (eredeti) karsztvízszinteket. Az erre vonatkozó dokumentációt a mérést követő 15 napon belül a Felügyelőségnek be kell nyújtani A vízszintmérés és a vízmintavételezés időpontját 15 nappal előtte be kell jelenteni a Felügyelőségre A tevékenység végzése során csak megfelelő műszaki állapotú munkagépek alkalmazhatók A bányatelken munkagépek és szállítójárművek javítása, karbantartása továbbá üzemanyaggal és kenőanyaggal való feltöltése tilos A kárelhárításhoz szükséges anyagokat a helyszínen kell tárolni A tevékenység során keletkező hulladékok jogszabályi követelményeknek megfelelő gyűjtéséről, további kezeléséről gondoskodni kell. Az érintett területről ártalmatlanítás céljából elszállításra kerülő hulladékok csak hatósági engedéllyel rendelkező szerződő félnek adhatók át A területen keletkező kommunális szennyvíz elhelyezésére szolgáló mobil illemhely megfelelő gyakoriságú ürítéséről/cseréjéről gondoskodni kell, hogy az esetleges túlfolyás biztonságosan elkerülhető legyen A robbantási tevékenységet lehetőleg csapadékmentes időszakban kell végezni a robbantás során esetlegesen bemosódó nitrogén-oxidok mennyiségének csökkentése érdekében Robbantás után a robbanószer maradványokat a területről el kell távolítani. 8.2.Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzője (KOZP/4406/1/2012. számon) a műszaki üzemi terv jóváhagyásához feltétel nélkül hozzájárult. A határozat ellen a közlésétől számított 15 napon belül, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Veszprémi Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft. A díj fizetésének megtörténtét a fellebbezőnek a fellebbezéshez mellékelt postai készpénz-átutalási megbízás igazoló szelvényrészével vagy a bankszámlájának megterhelését tartalmazó napi - 3/9 -

4 bankkivonattal (a továbbiakban együtt: befizetési bizonylat) kell igazolnia. A befizetési bizonylaton a határozat iktatószámát és az A 055 kódszámot is fel kell tüntetni. I N D O K O L Á S A Bányavállalkozó november 29-én a Veszprém III. - dolomit védnevű bányatelek tekintetében, a tervtérképen lehatárolt bányaüzemre kitermelési műszaki üzemi tervet (MÜT) nyújtott be. A Bányakapitányság a kérelmet az évi XLVIII. törvény (Bt.) 27. -a, valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. ( XII.19. ) Korm. rendelet (Vhr.) 13. és 14. -a alapján megvizsgálta és megállapította, hogy a kérelem hiányos. A hiánypótlását a kérelmező határidőn belül teljesítette és ezért a kérelem bányászati szempontból engedélyezhető volt. A Bányakapitányság az eljárást az ingatlan más célú hasznosítási engedélyének időtartamára felfüggesztette. A MÜT-öt a Bányakapitányság megküldte a bányászati szakigazgatási eljárásban érintett szakhatóságoknak, melyek megadták állásfoglalásukat. A Bányakapitányság a Felügyelőség állásfoglalásának jogszerűségét vitatta a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. Korm. rendelet 11. (3) bekezdés, a évi LIII. törvénynek (Kvt.) a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezései [Kvt , ], és a Kvt. 66. (1), (2) alapján, ezért egyeztetést kezdeményezett a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával kapcsolatban. A lefolytatott egyeztetés a Bányakapitányság álláspontját tekintve eredménytelen volt, a Felügyelőség fenntartotta állásfoglalását. Erre tekintettel a Bányakapitányság a rendelkező részben érvényesítette a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását, figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésére. A Felügyelőség a rendelkező részben érvényesített szakhatósági állásfoglalását a következőkkel indokolta: A Felügyelőség 3118/2011. iktatószámú végzésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. (1) bekezdése alapján a Kft-t nyilatkozattételre szólította fel (levegőtisztaság-védelmi, felszín alatti vízvédelmi, vízügyi, valamint táj- és természetvédelmi szempontból). A Felügyelőség a nyilatkozat teljesítési határidejének 22 munkanapot állapított meg. A Kft. 029/2011. iktatószámú levelében kérte a nyilatkozat teljesítési határidejének 30 munkanappal történő meghosszabbítását az alábbiakra hivatkozva: Nyilatkozattételre szólítottak fel a 30091/2010. ügyszámú, 3114/2011. iktatószámú, Végzés tényállás tisztázására felhívásról és az eljáró hatóság értesítéséről tárgyú levelükben. Kérjük a fenti végzésükben a nyilatkozattételre megszabott határidő 30 (harminc) munkanappal történő meghosszabbítását. A Felügyelőség a Kft. kérelmének megfelelően a nyilatkozat benyújtására megállapított határidőt a 13179/2011. iktatószámú végzésében március 30-ra módosította. A Kft március 30-án benyújtotta a Felügyelőség által kért kiegészítést. A benyújtott dokumentáció és a kiegészítés alapján az alábbiak állapíthatóak meg: - 4/9 -

5 A tevékenység érinti a HUBF20017 területkódú Kádártai dolomitmezők megnevezésű kiemelt jelentőségű természet-megőrzési Natura 2000 területet. A tényállás tisztázása keretében a Felügyelőség hatásbecslési dokumentáció benyújtását tartotta szükségesnek. Erre való tekintettel a tervező a szakmai dokumentációt elkészítette és benyújtotta az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NaturaR) 10. -a és 14. számú melléklete szerinti hatásbecslési dokumentációt. A felmérés során megállapításra került, hogy a bányatelken belül kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok nincsenek, de a hatásterületen belül közösségi jelentőségű növényfajok egyedei (a fokozottan védett Seseli leucospermum, Dianthus serotinus subsp. regis-stephani) előfordulhatnak. A hatásterületen belül pannon sziklagyepek találhatóak, így a beruházással érintett területen a Natura 2000 terület jelölő állatfajai közül lápi tarkalepke előfordulása várható, de a faj pusztulása nem feltételezhető, mivel a kitermelés csekély mértékű zavarást jelent e fajok számára. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 42. (1) bekezdése alapján a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása tilos. Az esetlegesen érintett fokozottan védett magyar gurgolya és a Szent István - szegfű egyedeinek áttelepítése mellett a természeti értékek károsodása elkerülhető. A felmérés eredményeképpen megállapítható, hogy a hatásbecslési dokumentációban - a kedvezőtlen hatások mérséklésére tett javaslatok szerinti bányászati kitermelés végzése a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetére, a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, és nem ellentétes a jelölés céljaival. A NaturaR 4. (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 terület állagának megóvása és annak védelme érdekében tett előírások szigorú betartása mellett a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok vagy védett természeti értékek nem károsodnak, a beruházás a táj- és természetvédelmi érdekekkel összeegyeztethető. A fentiek, a NaturaR 8. (1) bek. és 10/A. -a, valamint a Tvt 42. -a és 43. -a alapján a pontokban előírásokat tettem. A terület érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favir.) 7. (4) bek. alapuló 1: es méretarányú érzékenységi térkép (érzékenységi alkategóriák szerinti térkép) alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület. A bányatelek területe érinti a jogerős határozattal kijelölt Veszprém-Kádárta ivóvízbázis hidrogeológiai B védőterületét. A favir. 9. (4) bek. c) pontja szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken tilos olyan bányászati tevékenység végzése, amelynek következtében a külszín megbontásával kialakított bányatalp a maximális karsztvízszintet 10 m-en belül megközelíti. A bányatelek területén a jelenlegi karsztvízszint, valamint a földtani közeg és a felszín alatti víz minőségének meghatározása céljából a bányatelek É-i részén (a bányatelek alól eláramló karsztvíz mintázása céljából) 1 db feltáró fúrást mélyítettek le. A fúrásban a nyugalmi karsztvízszint a felszín alatt 17,68 m-re, a 209,9 mbf szinten állt be. A karsztvíz áramlásának iránya ÉNy-i. Tekintettel arra, hogy a fúrólyukból a földtani közeg mintázását nem tudták elvégezni, így a fúrás közvetlen közelében 1 db feltáró akna létesítésével végezték el a földtani közeg mintavételezést. A fúrásból felszín alatti vízmintavételezést végeztek. A vizsgált felszín alatti vízmintában a ph értéke, az ammónium, a nitrit, a nitrát és a TPH koncentrációja, az 1,0 és 4,0 m-es mélységből vett földtani közegmintákban az - 5/9 -

6 ammónia, a nitrit, a nitrát és a TPH koncentrációja (B) szennyezettségi határérték alatt maradt. A dokumentáció szerint a bányatelek területén az január 1-i nyugalmi karsztvízszint állapotot bemutató térkép szerint a karsztvízszint mbf közötti. A bányától ÉNy-ra található Kádárta-1. és Kádárta-2. jelű monitoring kutakban óta állnak rendelkezésre vízszintmérési adatok. A Kádárta-1. jelű kútban a karsztvízszint változása a 1,5 m-t sem éri el. A Kádárta-2. jelű monitoring kútban 1986-ig a vízszint kb. 2 m-t emelkedett, majd ezt követően 1 m-en belüli ingadozás volt. Az érintett területen az 1990-es évek előtti több 10 m-es nyomáscsökkenés, majd 1990-től kezdve folyamatos nyomásemelkedés nagy késleltetéssel és lényegesen tompítottan jelentkezett. A fenti kutakban az elmúlt 40 évben nem volt jelentős karsztvízszint ingadozás, valamint a Veszprém-Kádárta I. (Kádártai murvabánya) dolomit védnevű bányatelken 2001-ben és 2010-ben mért karsztvízszint is kb. 204 mbf szinten állt be, tehát gyakorlatilag a nyugalmi vízszint nem változik. A fentiek alapján a dokumentáció szerint a bányatelek É-részén lemélyített fúrásban mért nyugalmi karsztvízszint maximális nyugalmi karsztvízszintnek tekinthető, így a bányatelek területén a maximális nyugalmi karsztvízszintek kb. a mbf szintek között vannak. A dokumentáció szerint teljesül a kitermelés során kialakuló bányatalp és a maximális nyugalmi karsztvízszint közötti minimum 10 m-es távolság. A fentiek alapján a és a pontokban előírásokat tettem. Az elvégzett számítások szerint a bányatelek területén havária esemény során, a munkagépből 100 l gázolaj folyhat ki, amely 2,5 m mélységig jutna le, és így a karsztvíz szintjét nem érné el. A dokumentáció szerint az alkalmazott műszaki megoldások illetve védelmi intézkedések betartása mellett a műszaki üzemi terv szerinti tevékenység nem jelent veszélyt a vízbázisra. A favir. 8. b) pontja szerint a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást. A favir. 47. (3) bek. szerint a felszín alatti vizekkel kapcsolatos vizsgálatot, illetőleg a mintavételeket - ideértve a földtani közegre irányuló vizsgálatokat is - csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet (laboratórium) végezheti. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt esetleges hatásának, valamint a karsztvízszint változásának nyomon követése céljából 2 db vízjogi engedéllyel rendelkező monitoring kút létesítését és üzemeltetését tartottam szükségesnek. A vizsgálandó szennyező anyagok körét a tevékenységnél vizsgált jellemzők alapján határoztam meg, a vízszintmérések nagyobb gyakoriságát a kialakuló bányatalp és a dokumentációban meghatározott karsztvízszintek távolsága tette szükségessé. A fentiek alapján a pontokban előírásokat tettem. A mintavételezést és a felszín alatti vízminőségi vizsgálatokat a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletbe foglaltak figyelembevételével kell elvégezni. A bejelentési kötelezettségre a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. (a továbbiakban: Kvt.) 82. (1) bek. alapján a pontban előírást tettem. A Kvt. 6. (1) bek. b) és c) pontjai szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. A fentiek alapján a , valamint a pontokban előírásokat tettem. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv. (a továbbiakban: Hgt.) 13. -a szerint a hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni. - 6/9 -

7 A Hgt. 14. (2) bek. szerint hulladékkezelési tevékenység kizárólag a környezetvédelmi hatóság (az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség) engedélyével végezhető. A veszélyes hulladékokra vonatkozóan a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a kommunális hulladékokra vonatkozóan a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet nyújt részletes szabályozást. A fentiek alapján a pontban előírásokat tettem. A pontban a Kvt. 20. és 21. -a, valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet általános vízvédelmi indokai alapján előírást tettem. A környezetvédelmi munkarészben foglaltak szerint a bánya üzemeltetéséből határértéket meghaladó környezeti zajterheléssel nem kell számolni. A telepítési körülmények alapján a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ZajR.) 9. (1) bek. szerint a műszaki üzemi terv jóváhagyása ellen zajvédelmi szempontból kifogást nem emelek. A csatolt számítások szerint a bánya zajvédelmi hatásterülete védendő létesítményt vagy területet nem érint, így a ZajR. 10. (3) bekezdése értelmében az üzemeltető mentesül a zajkibocsátási határérték kérelem alól. A Kft. a KTJ azonosítású telephelyen működő helyhez kötött légszennyező diffúz forrásra vonatkozóan a Felügyelőség által kiadott /2004. számú levegővédelmi követelményt megállapító határozattal rendelkezik. A benyújtott dokumentáció szerint a bányászati tevékenység közvetlen hatásterülete levegőtisztaság-védelmi vonatkozásban a tevékenység helyétől számított kb. 67 m sugarú kör által határolt területen belül van. A dolomitbányában végzett bányászati tevékenység letakarítás, robbantásos jövesztés, osztályozás, deponálás, rakodás bejelentés köteles helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak számít, ezért az üzemeltető a Felügyelőség részére levegőtisztaság-védelmi változásjelentést nyújtott be LAL nyomtatványon, mely alapján a Felügyelőségen jelenleg a helyhez kötött diffúz légszennyező forrásra vonatkozóan működési engedélyezési eljárás indult. A rendelkezésre álló dokumentáció alapján, a hatáskörömbe utalt kérdéseket megvizsgálva megállapítottam, hogy a műszaki üzemi terv környezetvédelmi szempontból nem kifogásolható, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával a tevékenység nem okoz környezetkárosítást, ezért a szakhatósági hozzájárulást a fenti kikötésekkel megadom. A Felügyelőség a 3123/2011. iktatószámú végzésében a szakhatósági állásfoglalás teljesítésére megadott 22 munkanapos ügyintézési határidőt tíz munkanappal meghosszabbította. Az ügyintézési határidő leteltének napja: április 15. A Felügyelőség az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet VI. részének 8.2. pontja alapján a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja Ft, azaz huszonnyolcezer forint. A Kft. az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Felhívom az eljáró hatóság figyelmét, hogy a Ket. 72. (1) bek. ed) pontja értelmében a határozat indokolásának tartalmaznia kell a szakhatósági állásfoglalás indokolását. - 7/9 -

8 Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg a Ket. 44. (9) bekezdése alapján. A Felügyelőség a döntését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 8. (1)-(2) bekezdése, a Kvt. 66. (1) bek. e) pontja és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése és 3. számú mellékletének 11. pontja szerinti hatáskörében, valamint a rendelet 5. (2) bekezdése és 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. A Veszprém Megyei Jogú Város Jegyzője által adott szakhatósági állásfoglalás indoklása: A veszprémi 01 79/65 hrsz. alatti ingatlanon tervezett tevékenység Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének helyi védett természeti területté nyilvánításáról szóló 7/201 1 (11.24.) Ör. alapján helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint. A bányatelek megállapítási dokumentáció megfelel a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a módosított 61/2003. (XII.22.) számú rendeletével jóváhagyott Veszprém Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve által előírtaknak. A települési önkormányzatjegyzőjének hatáskörét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 3. melléklet 12. pontja állapítja meg; illetékessége a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 21. (1) bekezdésének b) pontján alapul. A Bányakapitányság a rendelkező rész előírásait az alábbiak alapján rendelte el: 1. Vhr. 14. (3) bekezdés. 2. Bt. 27. (4) bekezdés, 3. Bt. 27. (4) bekezdés, Vhr. 13. (3) hc) pontja, tekintettel arra, hogy a Bányavállalkozó nem kérte termelvényveszteség figyelembe vételét. 4. Bt. 27. (4), figyelemmel a Vhr. 13. (2) bekezdésére, tekintettel arra, hogy a Bányavállalkozó tulajdoni lappal és az ingatlantulajdonossal történt, ügyvéd által ellenjegyzett megállapodással igazolta az igénybevétel jogosultságát. 5. Bt. 41. (7) és Vhr. 25. (5)-(8), bekezdés. A Bányakapitányság a Bányavállalkozó által kiszámított biztosítéki összeg jelenértékét elfogadta. A tájrendezésre a MÜT hatálya alatt nem kerül sor, ezért a Bányakapitányság a KSH adatai alapján számított, 3,2 %-os infláció mértékével korrigált biztosítéki összeget határozott meg a következő képlettel: Biztosíték = Bányavállalkozó által számított biztosítéki összeg* (1+0,032) 5, (az 5 kitevő a MÜT hatálya évben megadva a jóváhagyástól számítva). A biztosíték nagysága (a kerekítés szabályai szerint): XXXXX (Ft)*(1+0,032) 5 = XXXXX *1, = XXXXX XXXXX (Ft) Bt. 27. (4), 36. (1), Vhr. 22. (1)-(2) bekezdés, mivel a rendelkező részben szereplő határpontok között, a MÜT mellékletét képező tervtérképen jelölt hosszban a bányászati tevékenység eléri a határpillért /2011. (VIII.18.) NFM rendelet 4. (1) bekezdés. - 8/9 -

9 7. A Bányakapitányság a hulladékgazdálkodási tervet a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet (Bhr.) 4. (4) bekezdése alapján elfogadta, mivel a Bhr. 4. (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában foglaltak (bányászati hulladék-gazdálkodási terv célkitűzései) teljesülnek, a terv a Bhr. 4. (3) bekezdésben felsoroltakat tartalmazza. A fedőletakarításból származó, nem szennyezett talaj deponálásra kerül a bányaüzem területén, egyéb fedő vagy köztes meddő (bányászati hulladék) a bányászati tevékenység során nem keletkezik a bányaüzemben évi CXL. törvény (Ket.) 44. (1) bekezdése, a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdése és 3. számú melléklete. A MÜT igénybevételi terve nem tér el a bányatelek igénybevételi ütemtervétől, ezért e körben rendelkezni nem kellett. A Bt. 43. (9) bekezdés alapján az igazgatási szolgáltatási díj rendezett. A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. (1) a) pontja és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (2) és (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében hozta, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és 1. melléklete alapítja meg. A fellebbezési jog a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési díj mértékét és teljesítésének módját az 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdése és 2. melléklete állapítja meg. Veszprém, március 1. dr. Káldi Zoltán bányakapitány - 9/9 -