Összefoglaló a július július 25 között készített "Akadálymentesítési ismeretek" kérdőíves felmérés eredményéről.

Átírás

1 CAMELOT Mozgássérült Fiatalok Győri Egyesülete 9021 Győr, Amadé L. u. 1. Telefon/Fax.: (96) Internet: Adószám: Számlaszám: UniCredit Bank Hungary Zrt.: Összefoglaló a július július 25 között készített "Akadálymentesítési ismeretek" kérdőíves felmérés eredményéről. Készítette: Pécsi Gertrúd, Péter Pál Péter, Vid Natasa és Vid Gábor 1. Mintacsoport bemutatása A kérdőíves felmérést on-line végeztük, Facebook megosztásokon keresztül értük el a kitöltőket. A felmérés nem reprezentálja a teljes lakosságot, azonban az általunk elérni kívánt embereket igen. A Camelot Egyesület projektjeinek eredményét a saját honlapján, illetve az akadalymentesmagyarorszag.hu honlapon keresztül mutatja be, ezért az, ugyanezen csatornán megszólított emberek körében végzett felmérés jól reprezentálja a pályázati projektünk célközönségét. A kérdőív kialakítása olyan volt, hogy csak a teljesen kitöltött kérdőíveket lehetett elküldeni, azaz minden kérdésre választ kellett adni. A kérdőívet 177 fő töltötte ki. A legfiatalabb válaszadó 14 éves, a legidősebb 76 éves, a válaszadók átlagéletkora 39,4 év. A válaszadók életkor szerinti megoszlását az alábbi (1. ábra) mutatja be. 1. ábra Kitöltők életkor szerinti megoszlása 13/1

2 A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be, (1. táblázat). 8 Általános iskola 6 fő 3,39 % Középfokú szakképzés (érettségi nélkül) 10 fő 5,65 % Érettségi 56 fő 31,64 % Főiskola (vagy BSC) 65 fő 36,73 % Egyetem (vagy MSC) 39 fő 22,03 % PHD fokozat 1 fő 0,56 % Összesen 177 fő 100,00 % 1. táblázat: A válaszadók iskolai végzettségi adatai A válaszadók lakóhely szerinti megoszlását az alábbi 2. táblázat mutatja be. Budapest és Pest megye 72 fő 40,68 % Megyeszékhely 31 fő 17,51 % Megye jogú város 8 fő 4,52 % Többi város 39 fő 22,04 % Nagyközség, község 27 fő 15,25 % Összesen 177 fő 100,00 % 2. táblázat: A válaszadók lakóhely szerinti megoszlása A válaszadók fogyatékosságát, illetve a környezetükben élő fogyatékos személyeket három kérdésben, azonos kategóriák szerint vizsgáltuk, a válaszokat az alábbi (3. táblázat) táblázat mutatja be. Kitöltő Kitöltő családjában, munkatársai, barátai körében van-e (több válasz is megengedett) Nem/Nincs 130 (73,45%) 32 Mozgássérült 29 (16,38%) 87 Látássérült 3 (1,69%) 44 Hallássérült 5 (2,82%) 50 Értelmi 0 31 fogyatékos Pszichés beteg 2 (1,13%) 22 Autizmus 0 35 spektrum zavar Egyéb 5 (2,82%) 17 élő Halmozottan fogyatékos 3 (1,69%) 24* 3. táblázat A kitöltők fogyatékossági adatai Megjegyzés: * több kitöltő félreértette a kérdést, és ezt jelölte meg akkor is, amikor több, különböző élő családtagja, barátja, munkatársa van. Összevetve a 3. táblázat adatait a KSH 2011-es népszámlálási adataival, azt látjuk, hogy a mintánkban a aránya (47 fő, 26,55 %) lényegesen nagyobb, mint a 13/2

3 hazai lakosság esetén. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a teljes lakosság fő; él fő (4,94 %). A jelentős eltérés oka, hogy a Camelot Egyesület elsősorban a et (és köztük a mozgássérülteket) éri el kialakult kapcsolatrendszere segítségével. Ez megfigyelhető a fogyatékosság típusa szerinti megoszlásban is. A KSH 2011 népszámlálási adatai szerint mozgássérült fő (47,33 %), míg a mintacsoportban 29 fő(61,7 %) (a mintacsoportban összesen 47 fő élő). Az egyes fogyatékossági csoportok arányát nem lehet összehasonlítani a KSH adataival, hiszen egy elektronikus kérdőív kitöltésénél hátrányt jelenthet az autizmus és az értelmi fogyatékosság is. Azonban látható, hogy a családon, barátokon, munkatársakon keresztül megjelentek az ezen csoportokba tartozó emberek. A vizsgálatban részt vett kitöltők közül 99 fő (55,93 %) tanulmányai, munkája, önkéntes tevékenysége során dolgozott élő személlyel, és 78 fő (44,07 %) nem. A válaszadók közül összesen 16 fő (9,09 %) az, akinek semmilyen kapcsolata nincs, vagy nem volt kel (azaz valamennyi erre vonatkozó kérdésre nem vagy nincs választ adott). 2. Az egyes kérdésekre adott válaszok elemzése 2.1. Akadálymentesítés alapfogalmainak ismerete A kérdőívben három kérdésben azt vizsgáltuk, hogy a kitöltők mennyire ismerik az akadálymentesítés három fogalmát. Mindhárom kérdésnél három lehetőség közül lehetett választani: 1. Nem hallottam még erről a fogalomról, 2. Halottam már, de nem tudom pontosan mit jelent, 3. Ismerem a fogalom jelentését. A válaszokat a teljes mintán, illetve a korábbiakban bemutatott csoportok (fogyatékosság szerint) esetén is értékeltük. 13/3

4 Ismeri-e a "komplex akadálymentesítés" fogalmát? Fogyatékossággal Nem körében van élő körében nincs élő Nincs kapcsolata kel Nem hallotta (1) 37 (21 %) 2 (4 %) 35 (27 %) 29 (20 %) 8 (25 %) 5 (32 %) Hallotta, de nem tudja a pontos 74 (42 %) 16 (34 %) 58 (45 %) 60 (41 %) 14 (44 %) 9 (56 %) jelentését (2) Ismeri a jelentését (3) 66 (37 %) 29 (62 %) 37 (28 %) 56 (39 %)) 10 (31 %) 2 (12 %) Összesen: táblázat: Ismeri-e a komplex akadálymentesítés fogalmát? kérdésre adott válaszok A válaszokat 3 csoportba osztottuk, az alapján, hogy a válaszadó milyen választ adott a kérdésre. Az így képzett 3 csoport válaszai alapján megvizsgáltuk, hogy melyik kérdésekre adtak eltérő válaszokat (ehhez chi-négyzet próbát használtunk, azonban tudni kell, hogy az adataink értékelése során a chi-négyzet próba nem ad pontos eredményt, ezért utána grafikusan is ellenőriztük azokat a válaszokat, amelyeknél a chi-négyzet próba eltérést jelzett). Ez alapján szignifikánsnak tekinthető eltérést két (egymással részben összefüggő) kérdés esetén találtunk "Igaz-e az az állítás, hogy átlagosan minden 7. embert érint az akadálymentesítés valamilyen formája? 1 " (5. táblázat); illetve "Igaz-e az az állítás, hogy átlagosan minden 50. embert érint az akadálymentesítés valamilyen formája? 2 " (6. táblázat). Nem hallott a "Komplex akadálymentesítésről" Hallott róla, de nem tudja a pontos jelentését Ismeri a jelentését Igaznak tartja 92 (52 %) 17 (46 %) 31 (42 %) 44 (66 %) Hamisnak tartja 85 (48 %) 20 (54 %) 43 (58 %) 22 (33 %) Összesen: táblázat Igaz-e az az állítás, hogy átlagosan minden 7. embert érint az akadálymentesítés valamilyen formája? Összehasonlítva azzal a kérdéssel, hogy ismeri-e a "komplex akadálymentesítés" fogalmát. 1 A kérdésre adott válaszok részletes elemzését ld fejezetben 2 A kérdésre adott válaszok részletes elemzését ld fejezetben 13/4

5 Nem hallott a "Komplex akadálymentesítésről" Hallott róla, de nem tudja a pontos jelentését Ismeri a jelentését Igaznak tartja 50 (28 %) 9 (24 %) 28 (38 %) 13 (20 %) Hamisnak tartja 127 (72 %) 28 (76 %) 46 (62 %) 53 (80 %) Összesen: táblázat Igaz-e az az állítás, hogy átlagosan minden 50. embert érint az akadálymentesítés valamilyen formája? Összehasonlítva azzal a kérdéssel, hogy ismeri-e a "komplex akadálymentesítés" fogalmát Ismeri-e az "Egyetemes tervezés" fogalmát? A kérdés vizsgálatát hasonlóan végeztük el, mint az előző kérdésnél. Fogyatékossággal Nem körében van élő körében nincs élő Nincs kapcsolata kel Nem hallotta (1) 78 (44 %) 16 (34 %) 62 (48 %) 61 (20 %) 17 (53 %) 8 (50 %) Hallotta, de nem tudja a pontos 56 (32 %) 11 (23 %) 45 (34 %) 47 (41 %) 9 (28 %) 5 (31 %) jelentését (2) Ismeri a jelentését (3) 43 (24 %) 20 (42 %) 23 (18 %) 37 (39 %)) 6 (19 %) 3 (19 %) Összesen: táblázat Ismeri-e az egyetemes tervezés fogalmát Ez alapján egy kérdés esetén találtunk a három csoportban eltérő választ. "Igaz-e az az állítás, hogy átlagosan minden 50. embert érint az akadálymentesítés valamilyen formája?" (8. táblázat). Nem hallott a "Egyetemes tervezésről" Hallott róla, de nem tudja a pontos jelentését Ismeri a jelentését Igaznak tartja 50 (28 %) 19 (24 %) 23 (41 %) 8 (19 %) Hamisnak tartja 127 (72 %) 59 (76 %) 33 (59 %) 35 (81 %) Összesen: táblázat Igaz-e az az állítás, hogy átlagosan minden 50. embert érint az akadálymentesítés valamilyen formája? Összehasonlítva azzal a kérdéssel, hogy ismeri-e az "egyetemes tervezés" fogalmát. 13/5

6 Ismeri-e a "taktilis vezetősáv" fogalmát? A kérdés vizsgálatát hasonlóan végeztük el, mint az előző kérdéseknél. Fogyatékossággal Nem körében van élő körében nincs élő Nincs kapcsolata kel Nem hallotta (1) 85 (48 %) 18 (34 %) 67 (51 %) 67 (46 %) 18 (56 %) 11 (69 %) Hallotta, de nem tudja a pontos 22 (12 %) 7 (23 %) 15 (12 %) 17 (12 %) 5 (16 %) 3 (19 %) jelentését (2) Ismeri a jelentését (3) 70 (40 %) 22 (42 %) 48 (37 %) 61 (42 %) 9 (28 %) 2 (12 %) Összesen: táblázat Ismeri-e a taktilis vezetősáv fogalmát A korábbiak szerint képzett három csoportnál több kérdés esetén is eltérést találtunk a válaszok között. Az iskolai végzettség tekintetében (10. táblázat), megállapítottuk, hogy a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb valószínűséggel ismerik ezt a fogalmat. Általános iskola Középfokú szakképzés (érettségi nélkül) Érettségi (szakközép iskola, gimnázium) Főiskola (vagy BSC) Egyetem (vagy MSC) PHD fokozat Nem hallotta (1) 85 (48 %) 4 (66 %) 6 (60 %) 34 (46 %) 26 (40 %) 14 (36 %) 1 Hallotta, de nem tudja a 22 (12 %) 1 (17 %) 4(40 %) 6 (12 %) 9 (14 %) 2 (5 %) 0 pontos jelentését (2) Ismeri a jelentését (3) 70 (40 %) 1 (17 %) 0 (0 %) 16 (42 %) 30 (46 %) 23 0 (159 %) Összesen: táblázat Ismeri-e a taktilis vezetősáv fogalmát válaszok megoszlása iskolai végzettség szerint Három Igen/Nem választást lehetővé tevő kérdésnél szintén találtunk eltérést a három csoport válasza között (11. táblázat). 1. Ön családjában, körében van élő személy?- Látássérült? 2. Igaz az az állítás, hogy "Akadálymentesítésnek tekinthetjük azt is, ha egy internetes honlap olyan betűtípusokat, színeket használ, amelyet gyengén látók is el tudnak olvasni?" 3. Igaz az az állítás, hogy " átlagosan minden 7. embert érint az akadálymentesítés valamilyen formája" 13/6

7 Ön családjában, körében van élő személy?- Látássérült Nincs ilyen személy Igaz az az állítás, hogy "Akadálymentesítésnek tekinthetjük azt is, ha egy internetes honlap olyan betűtípusokat, színeket használ, amelyet gyengén látók is el tudnak olvasni?" Nem igaz az előző állítás Igaz az az állítás, hogy " átlagosan minden 7. embert érint az akadálymentesítés valamilyen formája" Nem igaz az előző állítás 26 (56 %); Nem hallotta (1) 85 (48 %) 12 (27 %) 73 (55 %) 59 (45 %); [69 %] 3 [31 %] Hallotta, de nem 22 (12 %) 4 (9 %) 18 (13 %) 13 (10 %); 9 (20 %); tudja a pontos [59 %] [41 %] jelentését (2) Ismeri a jelentését 70 (40 %) 28 (64 %) 42 (32 %) 59 (45 %); 11 (24 %); (3) [84 %] [16 %] 38 (41 %); [45 %] 6 (7 %); [27 %] 48 (52 %); [69 %] Összesen: táblázat Ismeri-e a taktilis vezetősáv fogalmát válaszok megoszlása iskolai végzettség szerint 47 (69 %); [55 %] 16 (19 %); [73 %] 22 (12 %); [31 %] Ismeri-e a "komplex akadálymentesítés" fogalmát és Ismeri-e az "Egyetemes tervezés" fogalmát? Megvizsgáltuk, hogy a kitöltők közül hány válaszadó adott egyező választ arra a kérdésre, hogy "ismeri-e a komplex akadálymentesítés fogalmát" és arra a kérdésre, hogy "ismeri-e az egyetemes tervezés fogalmát" (12. táblázat) Fogyatékossággal Nem körében van fogyatékosságal élő körében nincs fogyatékosságal élő Nincs kapcsolata kel Nem hallotta (1) 29 (48 %) 2 (8 %) 27 (40 %) 22 (29 %) 7 (42 %) 4 (40 %) Hallotta, de nem tudja a pontos 27 (12 %) 4 (16 %) 23 (34 %) 22 (29 %) 5 (29 %) 4 (40 %) jelentését (2) Ismeri a jelentését (3) 36 (40 % 19 (76 %) 17 (26 %) 31 (42 %) 5 (29 %) 2 (20 %) Összesen: táblázat Együttes válaszok az "ismeri-e a komplex akadálymentesítés fogalmát" és az "Ismeri-e az egyetemes tervezés fogalmát" kérdésekre 3 A második [szögletes zárójel]-ben szereplő százalék értékek a "Nem hallotta", "Hallotta, de nem ismeri", "Ismeri" választ adók százalékában vannak megadva. 13/7

8 A fentiek alapján azon 66 válaszadó közül, aki azt válaszolta, hogy ismeri a komplex akadálymentesítés fogalmát (ld. 4. táblázat) mindössze 36 válaszadó ismeri az egyetemes tervezés fogalmát is (ld. 12. táblázat) Igaz-hamis állítások A kérdőívben nyolc kérdést tettünk fel, amelyekről a válaszadóknak el kellett döntenie, hogy szerinte igaz vagy hamis az adott állítás Az az épület vagy berendezési tárgy tekinthető akadálymentesnek, amely önállóan, biztonságosan és kényelmesen megközelíthető és használható a élő emberek által is. Az állítás igaz. A hatályos Magyar jogszabályok, nemzetközi irányelvek figyelembe vételével, nagyon leegyszerűsítve az akadálymentesítés legfontosabb követelményei a fent felsoroltak, azaz önállóan, biztonságosan, kényelmesen használható. A kérdést a kitöltők közül 164 (92,66 %) válaszadó igaznak és 13 (7,34 %) hamisnak jelölte meg Akadálymentesítésnek tekinthetjük azt is, ha egy internetes honlap olyan betűtípusokat, színeket használ, amelyet gyengén látók is el tudnak olvasni? Az állítás igaz. Az ún. infokommunikációs akadálymentesítés egyik első lépése a megfelelő betűtípus, színek (betű és háttérszín), kontrasztarány megválasztása, azért, hogy mindenki számára olvasható legyen. A kérdést a kitöltők közül 131 (74,01 %) válaszadó igaznak és 46 (25,99 %) hamisnak jelölte meg Az akadálymentesítés során megpróbáljuk megismerni a élő személyek, hiányzó képességeit, és ehhez igazítjuk a műszaki megoldásokat. Az állítás hamis. Az egyetemes tervezés és kapcsolódó elvek (szabványok, ajánlások, útmutatók stb.) alapján meg kell határozni azokat a képességeket, amelyekkel a legtöbb ember (beleértve a et is) rendelkezik, és ezen ismeretek alapján úgy kell megtervezni egy terméket, egy épületet, környezetet, számítógépes programot stb., hogy az a lehető legtöbb ember számára használható legyen. A kérdést a kitöltők közül 69 (38,98 %) válaszadó hamisnak és 108 (61,02 %) igaznak jelölte meg. Azok közül, akik a választ igaznak jelölték meg 48 fő nem hallotta, 35 fő hallotta, de nem ismeri, 25 fő ismeri az egyetemes tervezés fogalmát. Ez a nagy arányban előforduló 13/8

9 téves jelölés, figyelembe véve, hogy összesen 43 válaszadó jelölte meg, hogy ismeri az egyetemes tervezés fogalmát (ld. 7. táblázat) és közülük 25-en (58,14 %) jelölték meg hibásan ezt a kérdést, azt jelezheti, hogy a fogalmat ugyan ismerik, de a gyakorlatba ültetni már nem tudják Az akadálymentes hozzáférés biztosítása minden szolgáltató számára kötelező Az állítás hamis. A hatályos Magyar jogszabályok csak a közszolgáltatásokhoz (állami, önkormányzati, vagy ehhez szorosan kapcsolódó) történő akadálymentes hozzáférést írja elő. A versenyszférában működő szolgáltatók (pl. pénzintézetek, vendéglátó létesítmények, szórakozóhelyek, fodrászatok stb.) számára csak akkor teszi kötelezővé, ha annak építéséhez, felújításához állami, önkormányzati vagy Európai uniós támogatás igénybevétele történt. A kérdést a kitöltők közül 94 (53,11 %) válaszadó hamisnak és 83 (46,89 %) igaznak jelölte meg. Megvizsgáltuk, hogy a választ igaznak, illetve hamisnak megjelölők között melyik kérdésekre adott válaszban van eltérés. Az eltéréseket a skála jellegű változóknál két mintás t próbával, a kategória jellegű változóknál chi-négyzet próbával vizsgáltuk (figyelembe véve, a módszerek sajátosságait, korlátait). Azokat a válaszokat, ahol az igaz, illetve hamis állítást megjelölők eltérő választ adtak az alábbiakban mutatjuk be. 2. ábra Az akadálymentes hozzáférés biztosítása minden szolgáltató számára kötelező igaz-hamis állítást megjelölő válaszadók életkorának összehasonlítása (box-whisker diagram). 13/9

10 3. ábra Az akadálymentes hozzáférés biztosítása minden szolgáltató számára kötelező igaz-hamis állítást megjelölő válaszadók "A fizikai akadálymentesítés (pl. lépcső helyett rámpa, szélesebb ajtók, megfelelően elhelyezett kapaszkodók stb.) véleménye szerint melyik csoportoknak mennyire fontos (1 nem fontos, 5 nagyon fontos). Az értelmi fogyatékosoknak." kérdésre adott válaszainak megoszlása (box-whisker diagram) Az akadálymentes hozzáférés biztosítása az állami, önkormányzati intézmények számára kötelező, azonban a jogszabály nem tartalmaz határidőt arra vonatkozóan, hogy ezt mikorra kell elérni. Az állítás igaz. A jogszabályok előírják az állami, önkormányzati intézmények számára az akadálymentes hozzáférés biztosítását, azonban a jogszabályok nem tartalmaznak erre vonatkozó határidőt, annyit tartalmaznak, hogy "új beruházásnál, jelentős átalakításnál, felújításnál" kell megvalósítani. A kérdést a kitöltők közül 86 (48,59 %) válaszadó igaznak és 91 (51,41 %) hamisnak jelölte meg. Az erre a kérdésre adott válaszok szerint képzett csoportoknál nem találtunk szignifikánsnak tekinthető eltérést a többi kérdésre adott válaszban Műemlék épületek nem akadálymentesíthetőek, műemlék védelmi okok miatt. Az állítás hamis. Megfelelő körültekintéssel, a műemlék védelmi hatósággal konzultálva a legtöbb hazai műemlék felújítása, átalakítása során megtalálható az a módszer ahogyan akadálymentesíthető. Néhány esetben kompromisszumot kell kötni a műemlékvédelem és az akadálymentesség szempontjai között. A kérdést a kitöltők közül 158 (89,27 %) válaszadó hamisnak és 19 (10,73 %) igaznak jelölte meg. Mivel a válaszadók jelentős többsége megfelelően adott erre a kérdésre választ részletesen nem elemeztük. 13/10

11 Átlagosan minden 7. embert érint az akadálymentesítés valamilyen formája. Az állítás igaz. A hazai statisztikák és a nemzetközi szinten elérhető tanulmányok alapján átlagosan Európában minden 7. embert (száz főből minden 14. embert) érint az akadálymentesítés valamilyen formája. Ebbe a számba nem csak a et számítják bele, hanem beleszámítják a babakocsit toló szülőket, az idős koruk miatt nehezebben mozgó, esetleg gyengébben látó, halló embereket. Valamint azokat is, akik egyegy betegség vagy baleset miatt ideiglenes kerülnek (pl. begipszelték a lábukat) abba a helyzetbe, hogy szükségük legyen erre. Továbbá beleszámítják azokat a hozzátartozókat, barátokat, akik ezeket a személyeket kísérik, vagy együtt élnek és a közös program szervezése miatt fontossá válik számukra is az akadálymentesítés (pl. egy élő gyermeket nevelő szülő). A kérdést a kitöltők közül 92 (51,98 %) válaszadó igaznak és 85 (48,02 %) hamisnak jelölte meg. A korábban ismertetettek szerint elvégeztük a kérdésre igaz-hamis állításokat bejelölő válaszadók vizsgálatát. Eltérést a következőkben bemutatásra kerülő kérdésekre adott válaszokban tapasztaltunk. Általános iskola Középfokú szakképzés (érettségi nélkül) Érettségi (szakközép iskola, gimnázium) Főiskola (vagy BSC) Egyetem (vagy MSC) PHD fokozat Az állítás igaz (helyes válasz) 92 (52 %) 1 (17 %) 4 (40 %) 21 (38 %) 37 (57 %) 28 (72 %) 1 Az állítás hamis (helytelen 85 (48 %) 5 (84 %) 6 (60 %) 35 (62 %) 28 (43 %) 11 (28 %) 0 válasz) Összesen: táblázat Átlagosan minden 7. embert érint az akadálymentesítés valamilyen formája igaz-hamis állítást megjelölő válaszadók iskolai végzettségének összehasonlítása Ön tanulmányai, munkája, önkéntes tevékenysége során dolgozott-e élő személyekkel? - Igen Előző kérdésre nem választ adók Az állítás igaz (helyes válasz) 92 (52 %) 60 (61%) 32 (41 %) Az állítás hamis (helytelen 85 (48 %) 39 (39 %) 46 (59 %) válasz) Összesen: táblázat Az "Átlagosan minden 7. embert érint az akadálymentesítés valamilyen formája" igaz-hamis állítást megjelölő válaszadók " Ön tanulmányai, munkája, önkéntes tevékenysége során dolgozott-e élő személyekkel?" kérdésre adott igen-nem válaszok összehasonlítása 13/11

12 4. ábra Az "Átlagosan minden 7. embert érint az akadálymentesítés valamilyen formája" igaz-hamis állítást megjelölő válaszadók "A fizikai akadálymentesítés (pl. lépcső helyett rámpa, szélesebb ajtók, megfelelően elhelyezett kapaszkodók stb.) véleménye szerint melyik csoportoknak mennyire fontos (1 nem fontos, 5 nagyon fontos). A babakocsit toló szülőknek." kérdésre adott válaszainak megoszlása (box-whisker diagram) Átlagosan minden 50. embert érint az akadálymentesítés valamilyen formája. Az állítás hamis. Részletesen ld. (2.2.7 bekezdés). A kérdést a kitöltők közül 127 (71,75 %) válaszadó hamisnak és 50 (28,25 %) igaznak jelölte meg. Mivel a válaszadók jelentős többsége megfelelően adott erre a kérdésre választ részletesen nem elemeztük Az akadálymentesítés különböző formái mennyire fontosak az egyes fogyatékossági csoportok számára kérdésekre adott válaszok A kérdőívben 2 kérdés vonatkozott arra, hogy különböző csoportoknak mennyire fontos az akadálymentesítés egy-egy módja. A vizsgálatban a következő csoportokban kérdeztük meg a válaszadók véleményét: 1. Kerekesszéket használó mozgássérülteknek 2. Hallássérülteknek 3. Értelmi fogyatékosoknak 4. Babakocsit toló szülőknek 5. Gyengénlátóknak, aliglátóknak 6. Vakoknak 7. Beszéd fogyatékosoknak 8. Idős embereknek 9. Ideiglenesen nehezen mozgó (pl. lábtörés után begipszelt láb miatt) embereknek 10. Pszichés sérülteknek 13/12

13 11. Autizmus spektrum zavarral nek A kérdések vizsgálatánál az egyes kérdésekre adott válaszok átlagát számítottuk ki a teljes mintára. A fizikai akadálymentesítés (pl. lépcső helyett rámpa, szélesebb ajtók, megfelelően elhelyezett kapaszkodók stb.) véleménye szerint melyik csoportoknak mennyire fontos (1 nem fontos, 5 nagyon fontos) Egy ügyfélszolgálati pult elhelyezése, az ügyfélszolgálati munkatárs megvilágítása véleménye szerint melyik csoportoknak mennyire fontos (1: nem fontos; 5 nagyon fontos) Kerekesszéket használó mozgássérülteknek 4,96 4,30 Hallássérülteknek 2,47 3,91 Értelmi fogyatékosoknak 3,3 3,78 Babakocsit toló szülőknek 4,72 3,45 Gyengénlátóknak, aliglátóknak 4,16 4,47 Vakoknak 4,28 3,91 Beszéd fogyatékosoknak 2,19 3,51 Idős embereknek 4,43 4,23 Ideiglenesen nehezen mozgó (pl. lábtörés 4,39 3,67 után begipszelt láb miatt) embereknek Pszichés sérülteknek 2,65 3,38 Autizmus spektrum zavarral nek 2,98 3, táblázat 2.3. Az akadálymentesítés különböző formái mennyire fontosak az egyes fogyatékossági csoportok számára kérdésekre adott válaszok 3. Következtetések A kérdőív elemzése során megállapítottuk, hogy a kevés kitöltő ellenére a válaszok alátámasztják azt a tapasztalatunkat, hogy az emberek nagy része már érti a fizikai akadálymentesítés fogalmát, azonban nagy arányban nincsenek tisztában egyrészt ennek gyakorlati megvalósításával, illetve az akadálymentesítések olyan formáival, amelyek nem tartoznak a fizikai akadálymentesítés tárgykörébe. Ilyen pl. egy ügyfélszolgálati pult elhelyezése és megvilágítása, amely nem csak a látássérülteknek, hanem a hallássérülteknek is fontos, hiszen ez megkönnyíti számukra a szájról olvasást (ld. 15. táblázat). Ugyanígy általánosságban már hallottak a komplex akadálymentesítés illetve az egyetemes tervezés fogalmairól, de ezt gyakorlatba nem tudják átültetni. Szintén megfigyelhető az eredményekből, hogy azon személyek, akik nem találkoztak kel kevésbé ismerik ezeket a fogalmakat. 13/13