KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex

Átírás

1 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex május kpmg.hu

2

3 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex május 3 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex felmelegedés helyett fagyot hozott a tavasz A KPMG 2012 tavaszán elkészítette legfrissebb felmérését a magyar vállalati hitelpiacról, melynek keretében a legjelentősebb magyarországi bankok vállalati hitelezésért felelős vezetői fejtették ki véleményüket, illetve ismertették várakozásaikat a hitelpiac különböző aspektusairól ,7-10 A magyar bankszektort jelentős negatív külső hatások érték az elmúlt fél év folyamán: 2011 második felében egyre inkább érzékelhetővé vált az európai gazdasági növekedés lassulása, illetve az euróövezet adósságválságának elmélyülése. A külső gazdasági környezet változása nyomán romlottak a hazai konjunkturális kilátások, emelkedtek a magyar kockázati felárak, illetve gyengült a hazai fizetőeszköz, amely pótlólagos államháztartási kiigazítási lépéseket tett szükségessé, és felvetette a nemzetközi szervezetekkel kötendő új finanszírozási megállapodás szükségességét. A külső hatások mellett a belföldi változások sem kedveztek a bankszektor szereplőinek. A hazai szabályozói környezet változása, az egymást követő devizahitel-adós mentő intézkedések és a bankadó együttesen rendkívüli terhet róttak a hitelintézetekre. Mindemellett a tovább romló portfólióminőség és néhány nagybank által végrehajtott portfóliótisztítás jelentős veszteségeket okozott a bankszektorban. A vállalathitelezési hangulatindex 2012 tavaszán -0,7-es értéket mutatott a -10-től +10-ig terjedő skálán a tavaly őszi +0,1-es értéket követően, amely a vállalati hitelpiac aktuális helyzetének és jövőbeli kilátásainak egyértelmű romlását jelzi a felmérésben részt vevő 8 nagybank vállalati hitelezésért felelős vezetőjének véleménye, illetve várakozásai alapján. Az elmúlt egy évben tapasztalható fokozatos hangulatromlás jól nyomon követhető a hangulatindex értékének változásán, amely a 2011 júniusában mért +1,5-ös szintről 2011 októberére +0,1-re esett vissza, mielőtt negatív tartományba fordult át az idén tavasszal. Bár a bankszektor szereplői alapvetően továbbra is nyitottnak tekintik magukat a vállalati ügyfelek finanszírozására (különösen a működési célú hitelekkel kapcsolatban.), megállapítható, hogy a finanszírozási hajlandóság terén negatív trend mutatkozik az előző év közepe óta. A hitelezési feltételrendszernél a válaszadók növekvő hányada számít annak változatlanságára, míg a korábbi felmérések során több hitelezési vezető is szigorítást várt bankjától. A vállalati hitelportfólió volumenének alakulásával kapcsolatban 2011 közepén még bankszektor szinten stagnálást, saját bankjuk esetében pedig enyhe növekedést tartottak reálisnak a megkérdezettek, de 2011 őszére már egyértelműen borúlátóbb véleményeket fogalmaztak meg. Az összkép a jelenlegi felmérés során sem változott lényegesen: a bankszektor egészében számottevő romlást, saját portfóliójuk esetén pedig inkább változatlanságot várnak az előttünk álló évtől. A negatív tendenciák mellett pozitívumként értékelhető ugyanakkor, hogy a vállalati hitelkereslet terén növekvő érdeklődésről számolt be a bankok többsége, jóllehet, az aktivitás még így sem éri el a 2011 júniusában tapasztalható szintet.

4 4 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex május Felmérésünk további legfontosabb megállapításai a következőkben foglalhatók össze: Bár a bankok hitelezési hajlandósága érzékelhetően csökkent az előző felmérés óta, a válaszadók nagy része 2012 tavaszán is összességében nyitottnak tartotta bankját a vállalati ügyfelek finanszírozására. Az egyes hitelcélokat vizsgálva a bankok körében továbbra is a működési célú hitelek a legkedveltebbek, bár ezen a területen is a korábbiaknál alacsonyabb szintű a finanszírozási hajlandóság. A beruházási tevékenység és az M&A tranzakciókhoz köthető hitelezési hajlandóság tekintetében szintén jelentős visszaesés tapasztalható, míg az ingatlanfejlesztési és projekthitelek megítélése érdemi változást nem mutatva ismét a legrosszabb lett a válaszadók körében. A hitelezési feltételrendszerben összességében nem várható számottevő változás a felmérésben részt vevő bankok szerint, bár a kamatspread, a fedezetekre vonatkozó követelményrendszer és a bankok monitoring-tevékenysége tekintetében némi szigorítást is elképzelhetőnek tartanak a hitelezési vezetők. A vállalatok hitelkérelmeinek, illetve refinanszírozási kérelmeinek elutasítása a megkérdezett vezetők tapasztalata alapján leginkább a vállalat negatív üzleti kilátásaira, múltbeli gazdasági teljesítményére, hitelezési előtörténetére, illetve eladósodottsági szintjére vezethető vissza. A vállalati hitelek állományváltozására vonatkozóan a válaszadók egyöntetűen mérsékelt csökkenést várnak a bankszektor szintjén a következő egy évben. A válaszadók egy bank kivételével egyhangúlag a portfólió minőségének további romlására számítanak az elkövetkező egy évben. Az egyes iparágak közül hitelezési szempontból az ingatlanszektort, az építőipart és a pénzügyi szolgáltató szektort tekintik a legkevésbé vonzónak a hitelezésért felelős vezetők. Legmagasabb hitelezési attraktivitása a termelőiparnak, a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak van a felmérésben résztvevők véleménye alapján. Bár a válaszok jelentős szóródást mutatnak az egyes gazdasági események várható hatásáról, a megkérdezett vezetők szerint összességében egy új nemzetközi hitelmegállapodás ( IMFmegállapodás ) bírna a leginkább kedvező hatással a vállalati hitelpiac dinamikája szempontjából. A legnagyobb konszenzus a magyarországi konjunkturális helyzet javulásának lehetséges hatásával kapcsolatban alakult ki, amelyet minden válaszadó kedvezőnek vagy rendkívül kedvezőnek minősített, így az IMF-megállapodás után a legfontosabbnak tekinthető a potenciális események/ fejlemények közül.

5 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex május 5 Háttér Finanszírozási hajlandóság A vállalati hitelezésért felelős vezetők véleménye alapján a bankok hitelezési hajlandósága egyértelműen csökkent a 2011 őszén készült előző felmérés óta. Három válaszadó továbbra is teljes mértékben nyitottnak ítéli a bankjának hozzáállását az új vállalati hitelek kihelyezéséhez, a résztvevők fele azonban csak kisebb korlátozásokkal finanszírozna vállalati ügyfeleket. Az egyik kereskedelmi bank képviselője aki már a 2011 őszi felmérés során is jelentős korlátozásokhoz kötötte a hitelkihelyezést tovább rontott bankja hitelezési hajlandóságának minősítésén, amely azt jelenti, hogy a bank jelenleg csak kivételes esetben helyez ki új hitelt vállalkozásoknak. A bankok az egyes hitelcélok közül a korábbi felmérésekhez hasonlóan a vállalatok működéséhez kapcsolódó hitelek kihelyezésére mutatnak legnagyobb hajlandóságot: a válaszadók háromnegyede teljes mértékben nyitottnak véli bankját a vállalatok működésének finanszírozására. A beruházási hitelek esetén a válaszok nagyobb szóródást mutatnak: a bankok alig több mint egyharmada tekinti magát nyitottnak, míg a bankok fele kisebb vagy nagyobb korlátozással lenne hajlandó hitelezni, de van olyan válaszadó is, aki csak kivételes esetben finanszírozna beruházásokat. Az M&A tevékenység finanszírozásától a bankok fele teljes mértékben elzárkózik, míg másik felük is csak korlátozások mellett lenne hajlandó hitelnyújtásra, ami az akvizíciós tevékenységhez köthető hitelek szignifikánsan romló megítélését tükrözi a tavaly őszi véleményekhez képest. Az ingatlanfejlesztési és a projekthitelek terén nem történt számottevő változás az elmúlt hónapokban: az összesített válaszok alapján továbbra is a lista végén szerepelnek. A válaszadók fele, négy bank a legkevésbé vonzó kategóriába sorolta ezt a finanszírozási típust (vagyis egyáltalán nem hajlandó új hitelek kihelyezésére), két bank kivételes esetben, két bank pedig kisebb-nagyobb korlátozásokkal helyezne ki ingatlanfejlesztési és projekthiteleket. A bankok hajlandósága vállalati hitelek kihelyezésére összességében (a válaszadó bankok százalékában) Teljes mértékben nyitott/hajlandó Kisebb korlátozásokkal hajlandó Jelentős korlátozásokkal hajlandó (0%) Kivételes esetben hajlandó Egyáltalán nem hajlandó (0%)

6 6 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex május Hitelezési feltételrendszer A felmérésben részt vevők összességében nem számítanak az általános hitelezési feltételrendszer számottevő változására. A megkérdezés alapján mindössze egy válaszadó prognosztizálta azt, hogy kis mértékben szigorodni fognak a követelmények, míg 2011 októberében három vezető gondolta úgy, hogy a szigorítás irányába fog elmozdulni bankjának hitelezési politikája a következő három hónap során (közülük kettő jelentős változásra számított). A kamatfelár változásával kapcsolatban megoszlanak a válaszadók várakozásai: hárman jelezték, hogy nem számítanak változásra, hárman pedig kis mértékű növelést várnak bankjuktól. Emellett egy vezető lehetségesnek tartja a A bankok várakozása a hitelezési feltételrendszer változására az elkövetkező 3 hónapban (a válaszadó bankok százalékában) Jelentősen enyhül (0%) Némileg enyhül (0%) Nem változik Némileg szigorodik Jelentősen szigorodik (0%) Hitelkérelmek/refinanszírozási kérelmek elutasításának jellemző okai (1 Egyáltalán nem jellemző, 5 Kiemelten jellemző) A vállalat üzleti kilátásai A vállalat korábbi gazdasági teljesítménye Hitelezési előtörténet A vállalat eladósodottsági szintje A vállalat likviditási helyzete Saját erő hiánya, összetétele Hitelezési csalás lehetősége Iparág specifikus problémák A vállalat stratégiája Üzleti, pénzügyi tervek kidolgozatlansága Tárgyi fedezetek hiánya kamatspreadek csökkentését, egy interjúalany szerint viszont bankja jelentősen emelni fogja a vállalati hitelek kamatfelárát az előttünk álló negyedévben. A hitelfedezetekre vonatkozó követelményrendszer, illetve a bankok monitoring-tevékenysége tekintetében a felmérésben részt vevők többsége (mintegy kétharmada) úgy gondolja, hogy nem lesz jelentős változás a korábbiakhoz képest, és a többi válaszadó is csak kisebb szigorítást tart elképzelhetőnek. A hitelkeretek maximális összege nem fog lényegesen módosulni a felmérésben részt vevő bankok háromnegyede szerint. Két bank ugyanakkor jelezte, hogy kis mértékű változásra lehet számítani esetükben (az egyik banknál növelésre, míg a másik banknál csökkentésre) a következő 3 hónapban. Felmérésünk során a hitelkérelmek, illetve a refinanszírozási kérelmek elutasításának jellemző okairól is megkérdeztük a hitelezési vezetőket. A tapasztalatok alapján elutasító finanszírozási döntést leggyakrabban a vállalatok gyenge üzleti kilátásai miatt hoznak a vezető bankok Magyarországon (a válaszadók kétharmada gondolja kiemelten jellemzőnek ezt a szempontot). A legfontosabb okok között jellemzőnek említették a vállalatok eladósodottsági szintjét, múltbeli gazdasági teljesítményét és hitelezési előtörténetét: az eladósodottsági szintet a megkérdezettek közel kétharmada, az utóbbi két szempontot pedig azok fele sorolta a kiemelten jellemző indokok közé. Az összesített válaszok alapján a vállalatok likviditási helyzete tekinthető még jellemző elutasítási oknak, míg az egyéb felsorolt szempontokat például a saját erő hiányát, a hitelezési csalás lehetőségét, az iparág-specifikus problémákat a válaszadók kevésbé ítélték jellemzőnek.

7 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex május 7 Vállalati hitelkereslet A vállalati hitelpiac keresleti oldalával kapcsolatos tapasztalatok valamelyest kedvezőbbek 2011 őszéhez képest, ugyanakkor a tavaly tavasszal érzékelt erőteljesebb érdeklődés visszatéréséről még korántsem beszélhetünk. Ahogy legutóbbi felmérésünk alkalmával, úgy a jelenlegi megkérdezés során sem érzékelt változást a válaszadók többsége a vállalatok hitelkeresletében az elmúlt 3 hónapra vonatkozóan (ezúttal a bankok háromnegyede nyilatkozott így). A márciusi vélemények alapján azonban egyik banknál sem volt tapasztalható a kereslet további csökkenése, a vezetők egynegyede pedig kissé növekvő érdeklődésről számolt be. A vállalati hiteltermékek iránti kereslet változása az egyes bankoknál az elmúlt 3 hónapban (a válaszadó bankok százalékában) Jelentősen növekedett (0%) Növekedett Nem változott Csökkent (0%) Jelentősen csökkent (0%) A vállalati hitelportfóliók volumenének változására vonatkozó várakozások a következő 12 hónapban Bank H Bank G Bank F Bank E Bank D Bank C Bank B Bank A Jelentősen csökken Nem változik Jelentősen nő Hitelportfolió volumenének változása Bank Hitelportfolió volumenének változása Bankrendszer Növekedési kilátások A bankszektor vállalati hitelportfóliójának növekedésével kapcsolatos várakozások továbbra is pesszimisták a legnagyobb bankok körében. A vezetők egyöntetűen a volumen csökkenését vetítik előre a következő egy évben, jóllehet jelentős visszaesésre már senki sem számít. Saját banki portfóliójuk növekedési kilátásait illetően a hitelezési vezetők ezúttal is optimistábban nyilatkoztak, mint a bankszektor egészével kapcsolatban. A válaszadók közel kétharmada véli úgy, hogy saját bankja vállalati hiteleinek volumenváltozása jobb lesz a bankszektor átlagánál a következő évben. Három hitelezési vezető szerint enyhén növekedni fog bankjának hitelportfóliója, ugyanennyien csökkenést vetítenek előre, a többi válaszadó pedig stagnálást vár az előttünk álló 12 hónaptól. Jelentős változásra a bankszektorhoz hasonlóan saját portfóliójuk esetében sem számítanak a megkérdezettek. A hitelezési terület dolgozói létszámának bővítését egyik válaszadó sem tartja valószínűnek saját bankjánál 2012-ben. A bankok felénél a munkatársak száma várhatóan nem fog változni az év során, másik felük azonban további leépítést prognosztizál. A megkérdezettek egynegyede 5%-nál kisebb létszámcsökkenéssel számol, egynegyedük ennél nagyobb arányú csökkenést vár a területen.

8 8 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex május Portfólióminőség A vállalati hitelportfólió minőségére vonatkozó várakozások valamelyest romlottak a 2011 őszi felméréshez képest. Korábban megoszlottak a vélemények arról, hogy meddig folytatódik a portfólió több éve tapasztalható minőségromlása. Míg az előző felmérés során a válaszadók egyharmada a negatív trend befejeződésére számított, addig ezúttal egy hitelezési vezető kivételével mindenki a portfólió minőségének további, kismértékű romlását vetítette előre az év hátralévő részére. A bankrendszer vállalati hitelportfóliójának minőségére vonatkozó várakozások (a válaszadó bankok százalékában) 13 Iparágak hitelezési attraktivitása Felmérésünk során megkérdeztük a bankok hitelezési vezetőinek véleményét az egyes iparágak hitelezési attraktivitásáról. A válaszadók egy egytől ötig terjedő skálán mutatták be, hogy pusztán iparági szempontok alapján az egyéb vállalatspecifikus tényezőktől eltekintve mely szektorban tevékenykedő vállalatok finanszírozását tartják üzleti (hitelezési) szemszögből vonzónak. Az összesített eredmények alapján a kereskedelmi bankok körében a termelő vállalatok, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások tekinthetők a legkedveltebb hitelezési célpontnak. A termelőipari cégeket a válaszadók mintegy kétharmada, a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatokat pedig fele sorolta a legvonzóbb kategóriába, emellett senki sem tekinti ezeket az iparágakat a hitelkihelyezés szempontjából az átlagosnál rosszabbnak. Árnyaltabb a kép a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízszolgáltató vállalatok körénél, melyet a bankok közel kétharmada átlagosnál vonzóbbnak tart, egyharmaduk viszont átlagosnak vagy annál kevésbé attraktívabbnak ítél meg. Viszonylag egységes a megítélése a telekommunikáció és posta iparágnak, illetve a halászat és vadászatnak, melyeket a hitelezési vezetők túlnyomó többsége átlagos attraktivitásúnak vél. A kereskedő cégeket szintén átlagos kategóriába sorolta a legtöbb hitelezési vezető, bár itt többen is jelezték, hogy jobban preferálják a kereskedelmet egyéb iparágaknál. A szállítmányozással és raktározással foglalkozó vállalatok megítélése heterogén képet mutat: háromhárom válaszadó átlagosnak, illetve annál kevésbé vonzónak tekinti őket, egy banki vezető az átlagosnál jobban preferálja az iparágat, de akad olyan bank is, amelyik a legvonzóbb szektorok közé sorolja azt. A gazdasági szolgáltatásokat végző cégeket a finanszírozók többsége átlagosnak tekinti, a vendéglátás, illetve a szórakoztató ipar ezzel szemben 87 Jelentősen javul (0%) Némileg javul (0%) Nem változik Némileg romlik Jelentősen romlik (0%) Az egyes iparágak hitelezési attraktivitása (1 Egyáltalán nem vonzó, 2 Átlagosnál kevésbé vonzó, 3 Átlagos, 4 Átlagosnál vonzóbb, 5 Vonzó) Termelőipar Mezőgazd. és élelmiszeripar Villamos energia, gáz, hő és vízszolg. Telekomm. és posta Kereskedelem Halászat, vadászat és erdőgazd. Szállítmányozás és raktározás Gazdasági szolg. Vendéglátás Szórakoztató ipar Pénzügyi szektor Építőipar Ingatlan szektor

9 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex május 9 már a bankok nagyobb részénél kerülendő iparágnak tekinthető. A pénzügyi szektor megítélése határozottan kedvezőtlen: a bankok fele a legrosszabbak közé sorolta és csupán egyetlen válaszadó tartja átlagos vonzerejűnek. A lista végén az építőipar elhúzódó visszaesése folytán az ingatlanszektor és az építőipar szerepel. A hitelezési vezetők háromnegyede szerint ezen iparágak vállalatai a legkevésbé vonzó kategóriába tartoznak, míg a többi válaszadó az átlagosnál gyengébb attraktivitást társít hozzájuk. Makrogazdasági kilátások A bruttó hazai termék növekedésével kapcsolatos kilátások tekintetében csökkenő bizonytalanságra utal, hogy a tavaly tapasztalt jelentősebb megosztottsággal szemben a válaszadók egy bankot leszámítva azonos prognózist adtak a évre: a GDP -1% és +1% közötti változását, vagyis stagnálást várnak az évtől. Egy hitelezési vezető azonban a évi stagnálásról 2012-re visszaesésre (-1% és -3% közötti GDP-csökkenésre) rontotta előrejelzését. A bankok várakozása a magyar gazdaság évi növekedésére vonatkozóan (a válaszadó bankok százalékában) Jelentős növekedés (0%) (+3%-ot meghaladó GDP-növekedés) Növekedés (0%) (+1% és +3% közötti GDP-növekedés) Stagnálás (-1% és +1% közötti GDP-változás) Visszaesés (-1% és -3% közötti GDP-csökkenés) Jelentős visszaesés (0%) (-3%-ot meghaladó GDP-csökkenés) A gazdasági kilátások kapcsán a hitelezési vezetők elmondták véleményüket a legjelentősebbnek vélt egymástól nem feltétlenül független makrogazdasági események, illetve folyamatok vállalati hitelpiacra gyakorolt várható hatásáról. Az összesített eredmények alapján egy új, nemzetközi szervezetekkel kötött finanszírozási megállapodás ( IMF- megállapodás ) gyakorolná a legkedvezőbb hatást a hazai vállalati hitelpiacra, bár az esemény megítélése korántsem egységes: míg a hitelezési vezetők fele rendkívül kedvező fejleménynek vélelmezi, egynegyedük ennél kevésbé tartja meghatározónak (egy kategóriával gyengébb, vagyis kedvező hatásúnak minősítve azt), további egynegyedük szerint pedig csak csekély mértékben javítana a vállalati hitelezés jelenlegi helyzetén. A magyarországi konjunkturális helyzet javulása tekintetében egységesebbek a vélemények: a legtöbb válaszadó egyértelműen kedvezőnek gondolja a javuló makrogazdasági helyzet hatását a vállalati finanszírozás növelésére, viszont csak egy bank szerint járna ugyanez rendkívül kedvező hatással. A befektetői bizalom helyreállítását elősegítő gazdaságpolitikát a résztvevők háromnegyede véli kedvezőnek vagy rendkívül kedvezőnek, egy válaszadó szerint azonban semleges hatása lenne a vállalati hitelezésre. Az eurozóna adósságválságból való kilábalását a felmérésben résztvevők többsége a kedvező kategóriába sorolja, a banki különadó kivezetése, illetve a további devizahiteladós-mentő programok elmaradása azonban a válaszadók nagyobb része szerint csak csekély mértékben javítana a vállalati hitelezésen.

10 10 KPMG Vállalathitelezési Hangulatindex május Egyes események/folyamatok hatása a vállalati hitelezés növekedésére vagy csökkenésének mérséklődésére 2012-ben (1 Semleges hatású, 2 Enyhén kedvező hatású, 3 Kedvező hatású, 4 Rendkívül kedvező hatású) IMF-megállapodás Mo. i konjunkturális helyzet javulása Befektetői bizalmat erősítő gazdaságpolitika Mo. on Kilábalás az eurozóna válságából Banki különadó kivezetése További devizahiteladós-mentő intézkedések elmaradása Megjegyzések: A felmérést a KPMG Tanácsadó Kft. Restrukturálási csoportja végezte 2012 tavaszán. A hangulatindex egységes súlyozással vesz figyelembe tíz tényezőt a következő kiemelt területekről: a bankok hajlandósága a vállalatok finanszírozására különböző hitelcélok szerint, a felmérésben résztvevő bankvezetők várakozása a bankrendszer és a saját bankjuk vállalati portfóliójának alakulására, illetve a hitelezési feltételrendszer egyes elemeinek változtatására vonatkozóan, továbbá a vállalati hitelkereslet érzékelt változása. Az online megkérdezésen alapuló felmérésben nyolc, a vállalati hitelezés területén meghatározó kereskedelmi bank illetékes vezetője vett részt. A felmérésben részt vevő bankok együttes piaci részesedése 2011 végén meghaladta a 70%-ot a vállalathitelezési piacon. A KPMG Tanácsadó Kft. Restrukturálási csoportja a vállalati hitelezéshez kapcsolódó szolgáltatások széles skáláját kínálja a finanszírozáshoz nyújtott tanácsadástól kezdve a független üzleti áttekintéseken át a pénzügyi és működési restrukturálásig. A többi szegmens (háztartási, önkormányzati) mellett a vállalati hitelezésre is kiterjedő részletes hitelezési felmérést készít a Magyar Nemzeti Bank Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok hitelezési gyakorlatának vizsgálatára címmel, negyedéves rendszerességgel. A jegybank 15 bank és 6 lízing cég hitelezési vezetőjének megkérdezésével készített felmérésének elsődleges célja, hogy a pénzügyi stabilitási kockázatok pontosabb értékeléséhez elsősorban kvalitatív jellegű, a hitelkínálatra és keresletre vonatkozó információkkal bővítse az adatszolgáltatás során a hitelezésről rendelkezésre álló állományi és áradatok körét, amellett, hogy az ezekre az információkra alapozott elemzést szélesebb körben is használja a gazdasági szféra. A KPMG vállalati hitelezésre fókuszáló periodikus felmérése mind részletezettségében, mind módszertanában eltérő jelleget mutat, céljának pedig azt tekinti, hogy a vállalati szektor könnyen értelmezhető iránymutatást kapjon a banki hitelezési hajlandóság alakulásával kapcsolatban, illetve a vállalati hitelezéssel foglalkozó banki vezetők átfogó képet alkothassanak a vezetőtársaik várakozásairól.

11

12 Kapcsolat Robert Stöllinger szenior partner T: E: robert.stollinger@kpmg.hu Palotai Zsolt igazgató T: E: zsolt.palotai@kpmg.hu kpmg.hu Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire. A Társaság ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. A Társaság nem vállal felelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, és nélkülözik a Társaságnak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát és az azon alapuló megfelelő szaktanácsadást. A KPMG név, a KPMG logó és a cutting through complexity a KPMG International Cooperative ( KPMG International ) lajstromozott védjegye KPMG Tanácsadó Kft., a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és egyben a független tagtársaságokból álló KPMG-hálózat magyar tagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative-hez ( KPMG International ), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik. Minden jog fenntartva.