Web2.0 a könyvtárak világában Szűcs Viktor Vida Andrea 1

Átírás

1 Web2.0 a könyvtárak világában Szűcs Viktr Vida Andrea 1 Napjainkban a webet böngészve lépten-nymn találkzhatunk a Web 2.0 kifejezéssel. De vajn tudjuk-e pntsan, mi rejlik mögötte? Kmly webtechnlógiai újítás, valami egészen új prgram, vagy csak szép nagyra fújt, színes léggömb, ami kipukkadhat egy óvatlan mzdulatra, és nem marad a helyén más, mint üres levegő? Jelentős új tartalmat adhat-e a könyvtárak váltzásaihz? Beépíthető-e könyvtáraink már meglévő digitális világába? A Web 2.0 és a Könyvtár 2.0 fgalmkörét kíséreltük meg körüljárni, értelmezni a Szegedi Bölcsészettudmányi Kari knferencián, a könyvtárinfrmatikai szekcióban mégpedig sajáts módszerrel, a webkettes filzófiának megfelelően: erősen interaktív módn, bevnva hallgatóságunkat is, egyfajta közösségi megszttt tudástár kialakításával. Mi a web2.0? Mindenek előtt arról érdeklődtünk: ki nem halltt még sha erről a fgalmról. A mintegy ötvenfős hallgatóság körében csak kevesen akadtak, akik egyáltalán nem találkztak még a web2.0-val. A többség halltt vagy lvastt már róla, ám amikr együtt próbáltuk meghatárzni, mi is rejlik mögötte pntsan, már igen skféle megldási javaslat felmerült. Maga a Web2.0 elnevezés egy 2004-es knferencián 2 született meg, amikr Tim O Reilly és Dale Dugherty egy szekció vita alkalmával megjegyezték, hgy a web fntsabbá vált, mint valaha, új ldalak születnek meglepő gyrsasággal, s izgalmas, új technlógiák jelennek meg. Észrevették, hgy a 2001-es dtcm lufi 3 kipukkanását túlélő webes vállalkzásk és cégek mindegyike rendelkezett néhány közös tulajdnsággal. Ennek kapcsán úgy vélték, hgy a dtcm vállalkzásk hirtelen összemlása egy úgy irányvnalat jelölt ki a weben, amely 1 Az előadás elhangztt a Bölcsészettudmányi Kari Knferencia Könyvtártudmányi szekciójában Szegeden április 18-án 2 What Is Web 2.0 by Tim O'Reilly. 3 Dt-cm bubble.

2 életre hívta a Web2.0 fgalmát. O Reilly 2005-ös alapvetésében megjegyzi, hgy a kétkedők szemében, a Web2.0 egy újabb dtcm léggömb, míg másknak egy teljesen új filzófia és megközelítési mód. Valóban nehéz pntsan definiálni, erre száms kísérlet született már az Interneten, de egyik sem igazán meggyőző. 4 Maga a fgalm és a mögötte rejlő jelenség annyira újkeletű, hgy meghatárzása száms ellentmndást rejt magában. Ennek megfelelően igen sk vitát lvashatunk a témáról, ezek alapvető lényege: (1) a fgalm mögött semmi sincs, ez csak közönséges marketing buzzwrd 5 ; (2) nem beszélhetünk verziószámról, hisz az csak a szftverek jellemzője a web pedig nem prgram, hanem platfrm, (3) a kifejezés evlúciós technikát jelent, amit fölösleges srszámzni stb. Mindezeknél aznban skkal izgalmasabb kérdés a felhasználói szkásk átalakulása az utóbbi években, mert lényegében ez az, ami az új jelenséget létrehzta. Figyelemre méltó jelenség az is, hgy miközben még a web2.0 fgalma sincs igazán tisztázva, már web3.0-ról, sőt web4.0-ról beszélnek, pl. a Netwrkshp 2007 knferencián 6. Az Internetre nemes egyszerűséggel azt szkták mndani: minden megtalálható rajta, csak győzd megtalálni kiválgatni a zajból. Az ezredfrdulóra nyilvánvalóvá vált, hgy milyen rhams mértékben nő az infrmációáradat az Interneten. 7 Ám mit kezd a felhasználó ilyen kezelhetetlen mennyiségű infrmációval? A fejlesztők flyamatsan egyre kifinmultabb algritmussal működő keresőmtrkkal próbálják áthidalni ezt a nehézséget. Megjelent és rhamsan a legnépszerűbb keresőmtrrá vált a Ggle. 4 Természetesen az Internetet, a webet jelöltük ki kutatási területnek, így elkerülhetetlen a kaptt infrmációk képlékenysége, esetleges megbízhatatlansága. A témáhz szervesen vagy lazábban kötődő blgkat, fórumkat, lvastunk át, ld. Irdalm. Az egymásnak ellentmndó álláspntk, vélemények között nem kívánunk állást fglalni sem pr, sem kntra. Néhány felsrlás, a teljesség igénye nélkül: Rigr :32:58 Mert nincs itt szó hirtelen váltásról, egyszerűen»beszagsdtt«a mezei webldal, jött a vendégkönyv, a webldal generátr, a fórum, elkezdtek páran naplószerű webldalt gyártani, egyre méretesebb,»színesebb«multimédia tartalm fért el weben (sávszélesség stb.) ksdtt a webprgramzás, az autmatikus üzenetek, generált ldalak, jelentések statisztikák keresőmtrk beágyazása, címkék stb. Meg fejlődik ez még tvább az egyre népszerűbb videótartalmmal. Egy egy fejlődési flymat, (sic!) csak valaki egy pntn 2.0-át kiálttt. Bővebben: 5 (Marketing) buzzwrd: divatszó, lyan kifejezés, mely vagy önmagában véve már eleve tartalmatlan, vagy értelmét vesztette a flyamats elkptatás srán. Egyrészt a média termeli ki (kedvelt újságírói szenzációhajhász kifejezések frmájában), másrészt ma már internetes közösségek is kialakítják a maguk léggömbjeit mely ez esetben a buzzwrd szinnimájaként fgható fel. A marketing világában szintén könnyen alakulnak ki a könnyen fgyasztható, divats, trendi azaz tartalmatlan, értelmetlen kifejezések. 6 Ládi László: Könyvtár 2.0. Netwrkshp áprilisában 114 millió site-t regisztrált a Netcraft.

3 A web2.0 legfntsabb alapelemei és gyakrlati alkalmazásai Feltétlenül érdemes egy pillantást vetni az O Reilly cikkében található táblázatra, amely nem más, mint a krábban említett 2004-es knferencián tarttt ötletbörzének az elsődleges lecsapódása, kézzel fgható váltzata, amelyben a régi és az új webet hasnlítják össze. Talán nem mindegyik pnttal ért egyet mindenki nem is srljuk fel az összeset - és jóllehet 2005 óta finmdtak a web2.0-hz kapcslódó kulcsavak, s a számuk is váltztt, mégis, ezek az elsődleges gndlatfszlányk jól mutatják azkat az attitűdöket, amelyek a web2.0- ra jellemzőek. Web 1.0 Web 2.0 DubleClick Ggle AdSense Oft Flickr Akamai BitTrrent Saját, személyes webldalak Blgk, blgszféra Britannica Online Wikipedia, wikik (TiddlyWiki, Ziddlywiki, PerlTiddlyWiki, StickyWiki, stb.) Trükközés a dmain nevekkel Kereső ptimalizálás Oldal nézettsége Cst per click Fizetés kattintásnként Publikálás Részvétel Taxnómia Flkszónómia Ezek közül érdemes kiemelni, pl. a BitTrrentet, amely egy prtkll és egy fájlcserélő kliens prgram neve is egyben. A lényege, hgy a fájlk letöltése nem egy közpnti szerverről történik, hanem decentralizálva, elszórtan elhelyezkedő számítógépekről. A kliensek a fájlkat apró darabkban töltik le, miközben maguk is letöltésre kínálják a már letöltött darabkat. A hiányzó fájldarabkat egy nymkövető, az ún. tracker segítségével kutatja fel a kliensprgram. Minél keresettebb egy fájl, annál több kliens gépnél találhatók meg a darabjai, ez által a letöltés gyrsul, ellentétben a közpnti szerverekkel, ahl a sávszélesség krlátztt. A BitTrrent technlógia kimndttan alkalmas nagy méretű fájlk megsztására. A Ggle AdSense mindig az adtt webldal jellegének megfelelő hirdetéseket helyez el a lapn, így nem frdul elő, hgy pl. egy népszerű webldaln, da nem illő hirdetések rntják el az összképet. A kereső ptimalizálás (Search Engine Optimalizatn) is szrsan kapcslódik a web2.0- hz és természetesen magáhz a Ggle-hz (Page Rank) is, hiszen a SEO lényege, hgy az ptimalizált welap a kereső mtrk találati listájának előkelő helyén szerepeljen. A dtcm lufi is többek közt azért durrant lyan nagyt, mert a webes vállalkzásk arra alapzták népszerűségüket, hgy próbáltak minél hangzatsabb dmain neveket regisztrálni a weblapjuk számára, miközben a tartalm silány minőségű vlt, s a befektetők gyrs hasznt remélve, esetenként dllár milliókat invesztáltak egy-egy szépen csengő prjektbe. A dtcm lufi egyik áldzata vlt a mypets.cm, amely kisállatk eladásával próbált nagy hasznhz jutni.

4 Technlógiai újításk Alapvetően webre készülnek a fejlesztések, és flyamatsan zajlanak, így nem meglepő a flyamats béta-állapt. A fejlesztők flyamatsan el is várják a felhasználók visszajelzéseit, figyelik a trendeket, ezek alapján gyakran akár napnta többször is frissülhet, finmdhat egy prgram.ezek többnyire javascript-alapúak. Egyáltalán nem szigrúan védett prgramk: szabadn letölthetők, átalakíthatók mint pl. a 2005-ben megjelent GgleMaps, melynek ma már száms váltzatával találkzhatunk netszerte. 1. Ajax: az Ajax az Asynchrnus Javascript and XML (Aszimmetrikus Javascript és XML) kifejezést takarja, amely egy kifinmult módszer arra, hgy egy hnlapt interaktívvá tegyünk. Az Ajax nem egyetlen technlógia, hanem több már meglévő technlógia, prtkll és mdell együttes alkalmazása, amelyek így jóval erőteljesebben használhatók. Az Ajax lényege, hgy anélkül tudunk adatkat kérni a szervertől, majd azkat a böngészőben megjeleníteni, hgy az ldalt újratöltenénk. Ez az aszinkrn kmmunikáció a felhasználó elől rejtve marad, az Ajax mintegy új rétegként beékelődik a szerver és a böngésző közé. Az Ajax magában fglalja a(z): (X)HTML és CSS szabványkat, amelyek a tartalm megjelenítésére és frmázására szlgálnak. Dcument Object Mdell-t (DOM), mely a dinamikus megjelenítésért és az interaktivitásért felelős. XML-t és XSLT-t az adattvábbításra, de más frmátum is megfelel. XMLHttpRequest bjektumt, amely az aszinkrn adatcserét végzi a szerver és a kliens között. Javascriptet, ami az egészet összefgja. Frrás:

5 Jellemző ajaxs példa, amikr nem az egész ldal, hanem csak egy része váltzik, így mindig csak az éppen szükséges adat töltődik le a szerverről, és ennek köszönhetően lecsökken a várakzási idő. 8 Az Ajaxnak természetesen megvannak a kritikusai is, akik szerint az összetett technlógiák miatt nem egyszerű ajaxsítani egy ldalt, ezenkívül a régebbi böngészők nem támgatják a Javascriptet. Remus Stratulat a blgjában 9 felhívja a figyelmet az ún. memry leak -re, memóriaszivárgásra. Amikr egy hagymánys weblapt elhagyva egy másikra lépünk, a memóriából felszabadulnak az előző ldaln használt Javascript váltzók, Ajax használatakr kicsit más a helyzet, hiszen ebben az esetben nincs memória felszabadítás. Természetesen ahhz, hgy a memória szivárgás mértéke az egekbe szökjön, az kellene, hgy 4-5 böngészőfül legyen nyitva egyszerre, és mindegyikben ajaxs weblap dlgzzn. Az Ajax tehát nem csdafegyver, amit léptennymn használni kell, mert ez a legeslegjbb a világn. Az Ajax egy, már meglévő technlógiákn alapuló eljárás, ami, ha megfelelően használják, megkönnyíti a felhasználók dlgát, és növeli a böngészés élményét (lecsökkent válaszidő, átláthatóbb tartalm). Száms Javascript keretrendszer (framewrk) támgatja az Ajaxt, közülük talán a legismertebb és legelterjedtebb, a Prttype 10. A Prttype leegyszerűsíti a hagymánys Javascriptes utasításkat, és száms könnyítést tartalmaz, régen várt hiánysságkat pótl, amelyek segítségével gyrsabban tudunk jól átlátható és egyszerűbben javítható kódt írni. Ajaxs megldáskat használ többek között a Gmail, a Flikr, és az Orkut. 2. Mashup: lyan website vagy webes alkalmazás, mely egy vagy több frrásból kmbinált tartalm felhasználásával készült, másik alkalmazást (pl. API) épít be magába. 3. RSS: az RSS (Really Simple Syndicatin Nagyn Egyszerű Tartalmszlgáltatás, bár létezik Rich Site Summary, RDF Site Summary értelmezés is) annak ellenére, hgy egy rövidítés, nem egy bnylult infrmatikai fgalmat takar, hanem egy valóban könnyen megérthető technlógiát. Az RSS lényege, hgy segítségével egy helyre gyűjthetjük a bennünket érdeklő webldalak legfrissebb híreit, cikkeit, anélkül, hgy egyesével meglátgatnánk azkat, sk időt megtakarítva ezzel. Az RSS-nek jó néhány verziószáma létezik (0.90, x, 1.0, 2.0) és különböző fejlesztők keze munkája van benne, (Netscape 11, RSS-DEV Wrking Grup, UserLand Sftware 12 ) a legtöbb RSS lvasó szftver elbldgul velük, bármelyik verzióról is legyen szó. Maga az RSS egy szöveg alapú frmátum, egy speciális XML fájl, amely egy elemlistát tartalmaz. Ehelyett azt is mndhatnánk, hgy cikkek listáját tartalmazza, de ez nem teljesen igaz, hiszen nem csupán cikkeket, friss híreket, hanem akár blgbejegyzéseket, vagy fórum hzzászóláskat is nymn követhetünk a segítségével. Mindegyik bejegyzés (lista elem) tartalmaz egy címet, egy rövid kivnatt a tartalmból, és egy linket, amely a teljes szövegre mutat. Ezen kívül pcinálisan megjeleníthető a tartalmi elem létrejöttének, közzétételének a dátuma, a szerző neve, stb. Az RSS-t is használó webldalakn gyakran egy narancssárga [kép: xml.gif], vagy egy [kép: rss.gif] ikn figyelmeztet bennünket. Ezeket az RSS hírcsatrnákat (feed-eket) a megfelelő RSS lvasó szftverünk (aggregátr) segítségével flyamatsan figyelemmel kísérhetjük, így mindig időben 8 Pl. JmlaTeszt Prtál by Viktr Szűcs. 9 Biggest AJAX prblem. 10 Prttype. 11 Netscape. 12 UserLand Sftware.

6 értesülünk a legfrissebb infrmációkról. RSS lvasóból több fajta is létezik, van asztali (desktp) és webes, ingyenesen használható (freeware) és fizetős váltzat. Talán az egyik legskldalúbb és legkönnyebben használható és az átlags felhasználói igényt kielégítő asztali RSS lvasó szftver az ingyenes GreatNews, amelyet a Curi Studi 13 készített és fejleszt flyamatsan. GreatNews Az egyik legnagybb előnye, hgy támgatja az ún. drag-and-drp funkciót, azaz a nekünk tetsző RSS csatrnák URL címét nem kell kézzel beírnunk, hanem az előbb említett kis narancssárga színű iknt egyszerűen behúzzuk az RSS lvasóba és máris egy új RSS csatrnát lvashatunk. A GreatNews minden elindításkr megjeleníti a legújabb híreket, de természetesen az időközben megjelent friss infrmációkról is értesít bennünket egy felbukkanó bubrék ablakban, ill. bármikr frissíthetünk mi is, amikr csak kedvünk tartja. Azn kívül, hgy kedvenc RSS csatrnáinkat kategóriákba rendezhetjük, a GreatNews rendelkezik egy másik haszns funkcióval, a témafigyeléssel. Kulcsszavakat adhatunk meg és azt, hgy ezeket a kulcsszavakat mely RSS csatrnákn figyelje. Így pl. a népszerű dán biztnsági cég, a Secunia legfrissebb híreiből kiszűrhetjük, pl. az Ubuntu Linuxra vnatkzó infrmációkat. Az így megjelölt híreket külön színnel emeli ki a szftver, hasnlóképpen a még nem lvastt, ill. a már lvastt cikkeket. A szftver előre beállíttt időközönként a régi bejegyzéseket kitörli, így szabadítva fel helyet az újak számára. Kedvenc RSS csatrnáinkat természetesen exprtálhatjuk, így könnyen át lehet őket költöztetni, pl. egy másik számítógépre. 4. ATOM: Az RSS mellett a másik ismert és használt frmátum az ATOM, eredetileg azért hzták létre, hgy kiküszöböljék az RSS különböző váltzataiban talált hibákat. Fnts megemlíteni, hgy az ATOM egy, az IETF (Internet Engineering Task Frce) által bejegyzett szabvány, míg az RSS nem, valamint az ATOM Open Surce, azaz nyílt frráskódú, szabadn felhasználható, módsítható, az RSS jgai visznt a Harvard egyetemet illetik. 13 GreatNews: The Intelligent RSS Reader.

7 Közössé tett élmények Participatív média: a médiában is új fgalm jelent meg az ezredfrdulóra: az ún. participatív média, az államplgári újságírás, melynek lényege a fent vázlt demkratizmus: bárki bárhl lehet aktuális újságíró, amennyiben frissen tudósít az események sdráról : adtt esetben mbiltelefnról, pda-ról valóban a helyszínről küldheti el saját élményeit. Nyilván nem hasnlítható ez a képzett, igényes újságíráshz, mégis skan vevők rá, mert mára mindennél fntsabb lett az aznnali, a legfrissebb infrmáció fgadása az internetes fgyasztói szkáskra ez a legjellemzőbb. Kutatásk tanúsítják: az átlagfelhasználók többsége gyrs, aznnali infrmációt keres a weben, és kevéssé törődik a kaptt infrmáció hitelességével. Ugyanez érvényesül a hírlvasási szkásk területén is. Blgk 14 : egyre népszerűbb műfaj: többnyire személyes napló, de egyre több közéleti személyiség használja, plitikusk is előszeretettel élnek a lehetőségeivel. Napjainkban egyre több közintézmény is elindítja saját blgját, így pl. könyvtárak is, ld. később. Tartalmmegsztás A közösségi ldalak lényege, hgy a regisztrált felhasználók szabadn le és fel is tölthetnek a hnlap jellegének megfelelő tartalmakat, pl. ftókat (Flickr), zenét (Duban), könyvajánlókat (Duban), videókat (YuTube), szöveges tartalmakat. Könyvjelzőmegsztás 15 : megkérdeztük a közönséget: ki használ a böngészőjében könyvjelzőket: szinte mindenki jelentkezett. Innen már csak egy lépés (szó szerint!) ezek megsztása máskkal is. Ennek az is az előnye, hgy a felhasználó nemcsak a saját gépén, de bárhnnan a világban elérheti saját könyvjelzőit, másrészt ha meg kívánja sztani máskkal is, akkr másk is megismerhetik ezeket a linkajánlatkat. A felhasználó maga is böngészhet más felhasználók hasnló vagy eltérő témájú könyvjelzőgyűjteményében, így bővítheti ismereteit. Tvábbi előnye még a webes könyvjelző-szlgáltatásknak, hgy az egyes bejelölt hivatkzásk címkézhetők is (ezt hamarsan részletesen kitárgyaljuk.) Megldható az is, ha valaki nem akar egész site-t elmenteni, hanem csak egy részletét, pl. egy cikket, leírást elküldhet magának és másnak is a Clipmarksszlgáltatással 16 és természetesen csevegés is indítható a témáról, kmmentálhatók és visszakereshetők a bejelölt részletek. A StumbleUpn 17 segítségével egyetlen kattintással elküldhetjük bárkinek az ajánltt hnlap címét. Természetesen ez esetben is címkézhető a tartalm. Mindezek a szlgáltatásk egyszerűen beépíthetők a Firefx böngészőbe, így valóban minden funkciójuk könnyedén előhzható 18 (Ld. mellékelt ábra). 14 Blg = weblg: webes alkalmazás, amely időpnttal elláttt bejegyzéseket tárl egy nyilváns webldaln. Általában a legfrissebb bejegyzések kerülnek a lap tetejére. Egy-egy témáhz közvetlen megbeszélési, kmmentálási lehetőség is kapcslódik, így egy-egy blg köré szrs baráti közösségek, csprtk is szerveződhetnek. 15 Jellemző módn az előadáshz kapcslódó hivatkzáskat is ilyen frmában gyűjtöttük össze a hallgatóság részére: 16 ClipMarks. 17 StumbleUpn. 18 extensins, azaz kiterjesztések: a Firefx böngészőbe beépíthető segédprgramk, azaz a böngésző alapviselkedését, tudását kiterjesztő szftverek, pl. firebug, stumble, clipmarks, stb.

8 Firefx böngészőbe építhető Clipmarks-kiterjesztés Firefx böngészőbe építhető Ici-kiterjesztés Firefx böngészőbe építhető StumbleUpn-kiterjesztés Wiki: nemcsak egy új technlógiát jelent, nemcsak az egyre népszerűbb webenciklpédiát: a Wikipediát, hanem általáns szemléletváltást mely azért nem teljesen ismeretlen a nyílt frráskódú perációs rendszereket kedvelők körében. A szemlélet lényege: az Internet és a rajta elérhető tudás mindenkié. Minden felhasználónak jga van hzzájutni az infrmációhz. A Wikipedia, mint enciklpédia, kikerüli a hagymánys szerkesztőbizttságt: bárki hzzátehet saját tartalmat. Természetesen már megalakulása óta flyamats vita kíséri a működését: Az SZTE Egyetemi Könyvtár földrajzi helyzete a Wikimapián Wikimapia.rg és József Attila Tanulmányi és Infrmációs Közpnt szócikk a Wikipediában.

9 mennyire megbízhatók az így kaptt infrmációk? Hgyan tudják kiszűrni a nem daillő tartalmat? Mi a garancia arra, hgy az enciklpédiába bekerült infrmációk hitelesek-e, illetve a Wikipedia szerkesztői közössége gndskdik-e az egyes szócikkek javításáról, tökéletesítéséről? Maga a technlógia is azt a célt szlgálja, hgy egy átlag-felhasználó is könnyen, gyrsan tudjn szócikket szerkeszteni és azt a rendszerbe tölteni. A szócikkek közt szerves kapcslat áll fenn. Ezen túl aznban a Wikipedia még száms szlgáltatást tartalmaz, szinte napnta jelennek meg újabb és újabb tematikus enciklpédiák, ami aznban még figyelemre méltóbbá teszi: egyszerű kézikönyvek, tankönyvek is írhatók ebben a rendszerben. A Wikimapia szlgáltatás pedig a GgleMaps és a Wikipedia tulajdnságait ötvözi bemutattt példánkn éppen a Szegedi Egyetemi Könyvtár pnts földrajzi helyzetét állítttuk be, és a már fent lévő adatkat némileg bővítettük, pntsítttuk. Egyszerű kezelői felület: az újfajta ldalak alapfilzófiája a tartalmfeltöltés, amit valamilyen módn szabályztt szinten szinte bármelyik felhasználó, látgató szabadn megtehet: a lehetőség többnyire csak egyszerű regisztrációhz kötődik. A tartalmfeltöltés da-vissza-irányú, a site írható és lvasható, azaz megjelent az RW-web kifejezés is. tartalm le- és feltöltés da-vissza = kétirányú (RW)-web bárki feltölthet bármit ingyenesen. Flksznómia: az új műszó a flklór és a taxnómia kereszteződéséből jött létre. Jelentése ennek megfelelően egy újfajta sztályzási rendszer, melynek alapja a közösség, mely amellett, hgy megsztja egymás közt az infrmációt, sajáts módn tárgyszavaza is a feltöltött tartalmat. Ezek az egyénileg adtt csprtsító tényezők a tagek, vagyis címkék. Ezt a rendszert száms webkettes szlgáltatás alkalmazza, pl. a már említett ici közösségi könyvjelzőtár is. Nézzük meg pl., hgyan fest az előadásunkhz összeállíttt linkgyűjtemény címketára: Az ábrán jól látható, hgy milyen címkékkel láttuk el a témáhz összegyűjtött egyes hnlapk hivatkzásait. Sőt az is igen szemléletesen kitűnik, hgy egyes címkék milyen arányban frdulnak elő a többihez képest. Ez az ún. felhő-nézet. Ebben a rendszerben is helyet kap a flyamats fejlesztés, ezzel tökéletesíthető flyamatsan a nyilvánvalóan nem szakemberek, nem címleíró könyvtársk által adtt tárgyszavak listája. Az egy fgalmkörbe tartzó címkék pedig egy fgalm köré csprtsíthatók, tömbösíthetők mint ahgy ezt is szemügyre vehetjük a fenti ábránkn. Közösségi ldalak: amikr arról faggattuk hallgatóinkat, hgy ki nincs fenn az iwiwen, jóval kevesebb kéz lendült a magasba, mint a ki vann fenn rajta? kérdésre. Száms közösségi ldal van ma már a weben, de az iwiw annyiból mindenképp különösen figyelemre méltó számunkra, hgy magyar fejlesztés, és elindulásakr, 2002-ben még egyeduralkdó vlt az egész Interneten jóllehet, igazi népszerűségét az elmúlt néhány évben érte el. Kevesebben, de azért ismerik és használják a MyVip közösségi ldalt is. Hírldalak: nemcsak maga a hír fnts, hanem hgy mit gndlnak róla az ldal látgatói. A hírlvasók percről percre frissülnek vagy frissíthetők.

10 A Lng Tail, vagyis Hsszú Fark jelenség A lng tail 20 jelenségre Chris Andersn hívta fel a figyelmet a Wired 21 magazin egyik cikkében, majd azns című könyvében, amely immárn magyarul is lvasható. Andersn azt állítja, hgy a kultúra (ide srlja a zene-, és filmipart, valamint az internetet is) területén egy lyan népszerűségbeli megszlás tapasztalható, amelyet grafikusan ábrázlva egy lyan grafiknt kapunk amely leginkább egy balra néző kígyóhz hasnlít, magasan tarttt fejjel és rövid, hamar elvéknydó farkkal. A grafikn függőleges tengelyén van ábrázlva a népszerűség (pl. Mekkra az eladtt CD lemezek száma? Egy adtt filmet hányan néztek meg? Mekkra a nézettsége egy adtt hnlapnak?, stb), a vízszintes tengelyen pedig az egyes előadók, filmek, hnlapk Jól látható, hgy a fejben vannak a legnépszerűbb zenék, filmek, előadók, hnlapk, a farkrészben pedig a kevésbé ismertek, vagy népszerűek. Andersn szerint a farkrész mindeddig el vlt vágva; ezt diktálta ugyanis az üzleti világ törvénye. Csak azkkal érdemes fglalkzni, amelyek hasznt hznak, amit a többségnek el lehet adni, ami a legtöbb embert érdekli. A kevesek, akik a laps farkrész által jelzett kisebbségben vannak, nem számítanak jelentős bevételi frrásnak, ezért nem éri meg nagybb erőfeszítést tenni az érdekükben. Andersn szerint aznban váltzik a helyzet, ugyanis a technikai fejlődésnek köszönhetően a farkrész meghsszabbdik, sőt vastagabb is lesz egy kicsit. Ma már bárki blglhat, pdcastlhat, felteheti kedvenc képeit, videóit, saját maga készített zenéit az Internetre, és megszthatja máskkal. Így a kisebb népszerűséggel rendelkező internetes ldalaknak is van létjgsultsága, hiszen nem kíván sk pénzt, fegyvert, paripát a megvalósításuk. Mindegyik, kis részterületnek megvan a maga kis tplistája, a saját rajngótábra, ennélfgva az egymás mellett létező apróbb részegységek megnyújtják a grafikn farkrészét, s némileg meg is vastagítják. Érdemes tehát fglalkzni a kisebb piaci helyekkel is. Ezt a sk részpiact magába lvasztó jelenséget nevezi Andersn lng tail - nek 22. Ott van pl. az Amazn, ami jóval több könyvet frgalmaz, mint egy hagymánys könyvesblt, mert nem csak a népszerű könyvekre kncentrál. Természetesen nem fg eltűnni a képzeletbeli kígyó fejrésze sem, állítja Andersn, hiszen tömeges népszerűségnek örvendő zenék, filmek, internetes ldalak mindig lesznek, ugyanakkr a farkrész is tele van szeméttel, azaz felesleges, semmitmndó tartalmmal bíró ldalakkal, blgkkal, stb, 20 Lng Tail szócikk, Wikipedia. 21 The Lng Tail by Chris Andersn. 22 Bőgel György: Mi az a lng tail?

11 ahnnan nekünk kell kiszűrni a számunkra fnts infrmációkat. Akárhgy is van, érdemes lesz figyelemmel kísérni a lng tail jelenséget. A web2.0 könyvtári alkalmazásai Amikr a gyakrlati alkalmazáskról kérdeztük előadásunk közönségét, kiderült, hgy szinte mindenki ismeri ezeknek valamilyen frmáit: ismeri és gyakran lvassa esetleg szerkeszti is a Wikipediát, gmailes szlgáltatáskat használ, gtalkkal (is) tartja a kapcslatt ismerőseivel, munkatársaival, ici-ldalakn gyűjti könyvjelzőit, iwiw-en és/vagy MyVIPen regisztrált és gyűjti az ismerőseit, blgt lvas vagy szerkeszt, rss-lvasóba rendszerezi az őt érdeklő legfrissebb híreket stb. Így elérkeztünk a következő, számunkra különösen izgalmas kérdéshez: vajn az egyetemi ktatók, hallgatók és a könyvtársk általában mennyire élnek ezekkel a lehetőségekkel? Alkalmazhatók-e a fenti prgramk, jelenségek a könyvtárs szakmában? Ha alapsabban szemügyre vesszük a közkeletű web2.0-es alkalmazáskat: aránylag kevés lyat találunk, ami a prfesszinális módn kifejlesztett prgram köpenyébe burklva igényes és magas színvnalú tartalmat szlgáltatna. Épp ezért különösen fnts, hgy a könyvtárak, amennyiben élnek ezekkel az új lehetőséggel, feltétlenül ragaszkdjanak az eddig is rájuk jellemző igényességhez és a minőség magas színvnalú biztsításáhz. Szétnéztünk a weben, elsősrban a hazai lehetőségeket vizsgáltuk meg, és az alábbi szlgáltatáskat választttuk ki, mert megérdemlik, hgy néhány szót szóljunk róluk: A Crvinus Egyetemi Könyvtár és az ELTE Egyetemi Könyvtár új felületen, javascripttel megvalósíttt chat-ablakban 23 tart fenn flyamats nline tájékztató szlgálatt. Feltett kérdéseink természetesen magára a szlgáltatásra vnatkztak. Minden kérdésünkre néhány percen belül gyrs, krrekt választ kaptunk. A mélyebb infrmatikai tudást feltételező kérdésünkre is aznnal választ kaptunk, a tájékztatós klléga nem lévén infrmatikus, tvább irányíttt minket szakértő kllégájáhz, akitől pnts választ kaphattunk. Ez a szlgáltatás magas színvnalú, igényes, követendő példa lehet más nagybb könyvtárak számára is, amennyiben flyamatsan biztsítani tudják, hgy mindig vnalban legyen egy ügyeletes tájékztató munkatárs. 24 A szó szrs értelmében vett könyvtári prtálk közül a FSZEK hnlapját 25 emeltük ki: kiemelt helyen mindig a legfrissebb infrmációk láthatók, könyvtári rendezvényekről szóló híradásk, kiállítás-megnyitók, tanflyamk, pályázatk és díjkisztók. A két szélső szlpban állandó rvatk vannak: a navigációs menü, gyrskeresés a katalógusban, könyvhsszabbítási lehetőség, szlgáltatáskeresés gyrsmenüből, fórum, hírlevél. A regisztrált felhasználókat még ennél is több interaktív lehetőség várja. Blg: könyvtári blgkkal több helyen is találkzhatunk, a klg.hu egy helyre gyűjti, összefgja ezeket. Ez év április végére már új terminus is született erre a műfajra: a liblgszféra (Takács Dániel, klg.hu). Ezen a gyűjtőldaln részletesen lvashatunk a 23 meebme widget alkalmazásával, ld. meeb me widget! 24 A Szegedi Egyetemi Könyvtárban régi hagymány, 1998 óta működik flyamatsan az ben bnylítható tájékztató szlgálat. Többféleképp közelíthető meg a Könyvtár hnlapján: minden ldaln kiemelt helyen szerepel a Kérdés? menüpnt, az egyes ldalakn külön szerepel alul a témáhz kapcslódó munkatársak -címe, így napnta több kérdés befut a Tájékztató Csprt közös -címére. Ezekre minden esetben rövid időn, maximum 1-2 órán belül küldünk választ, az időtartam a válaszlás mélységétől függ. A válaszadás a Könyvtár zárva tartási idejében is flyamats, mivel mindig akadnak köztünk, akik saját szabadidejükben is válaszlnak az ekre, amikr épp vnalban vannak. 25 A prtál neve: SupPrtal, InstantWeb-fejlesztés, amit a FSZEK infrmatikusai finmítttak tvább az egyedi igényeknek megfelelően.

12 könyvtári blgk történetéről, kialakulásáról is. A klg.hu április óta is nagyn skat fejlődött, figyelemreméltó újdnságk jelentek meg rajta: a FIKSZ E-ngine Kimndttan könyvtársk és könyvtárs-hallgatók számára készült, elsősrban kutatási és önképzési célból. A Ggle Custm Search mtrjára épülő kereső ezernél is több könyvtári, könytár-infrmatikai, stb. ldal tartalmában keres Vagy itt van a KataKer - a Ggle Custm Search mtrra épülő kereső a Katalist (a magyar könyvtársi 26 levelezőlista) archívumát teszi kereshetővé. Mindenképp érdemes a könyvtárs szakmának figyelemmel kísérni ezt a blggyűjtőldalt, értékes infrmációk, szlgáltatásk segíthetik mindannyiunk munkáját, gndlatkat cserélhetünk, újító ötletekkel találkzhatunk és azkat meg is vitathatjuk. Jellemző tendencia, hgy még mindig elsősrban a fiatalabb krsztály vesz aktívan részt a blgglásban, közismert könyvtári szakemberek nevével kevéssé találkzunk. Ennek megfelelően pl. az Országs Széchényi Könyvtár blgja meg sem jelenik a Könyvtár nyitólapján semmilyen frmában, úgy tűnik, nem hivatals szerveződés. Valójában a címe sem utal arra, hgy az egész könyvtárat képviselné: OSZK-említések a szépirdalmban; Felhívás irdalmi idézetek gyűjtésére. 27. Egyes esetekben aznban könyvtárs szakemberek indítanak el saját, személyes, ám egyben színvnalas szakmai blgt, pl. Németh Mártn, az OSZK munkatársa. 28, vagy az ELTE Egyetemi Könyvtár blgja (Darvas Tóth Péter) 29, az Élet és Könyvtár 30 (Takács Dániel). A Magyar Elektrnikus Könyvtár skldalú szlgáltatásai mellé természetes módn igazdik a legfrissebb lehetőségek mindig naprakész alkalmazása, így már előadásunk idején is készen álltak az újszülött blggal 31. Akkr még kevés hír szerepelt benne, ám a blg azóta is flyamatsan működik és hírt ad a MEK legfrissebb rendezvényeiről, aktualitásairól. Az lvasóközönség még kevéssé figyelt fel a kétldalúság lehetőségeire, így a blg egyelőre inkább MEK-faliújságként funkcinál, mintsem interaktív site-ként. Ez aznban rajtunk, felhasználókn múlik. A MEK RSS-lvasás lehetőségét is biztsítja. Az RSS csatrnájuk nagyn jól működik, nincs más dlgunk, mint egyetlen mzdulattal behúzni a linket kedvenc RSS aggregátrunkba, majd várni az új híreket. BitTrrent alkalmazása: szintén a Magyar Elektrnikus Könyvtár kiválóan működő krszerű szlgáltatása. A technlógiai újításknál részletesen ismertettük ennek működési elvét. A MEK dkumentumainak könnyű, gyrs fájlcseréjét teszi lehetővé, jelentős mértékben tehermentesítve a MEK közpnti szerverét, a dkumentumtvábbításba aktívan bevnva a felhasználókat is. Mivel a MEK teszi közzé a trackereket, nem fenyeget az a veszély, hgy kalózdkumentumk kerülnek ki a trrent-hálóra. 26 Takács Dániel: A magyar liblgszféra. Klg.hu. 27 Ez a blg csupán kelléke az iwiw-es ldalamnak. Itt gyűjtöm - segítségetekkel - azkat az irdalmi utaláskat, ahl az Országs Széchényi Könyvtár akár csak mint helyszín»szerepel«, de írhatnak rólam bármilyen más ügyből kiflyólag is... OSZK blg. 28 E blggal az a fő célm, hgy tvábbi adalékkkal szlgáljak a nemzeti könyvtári hálózatk menedzselését, valamint a könyvtárak társadalmi pzícióját érintő tág témakörökben. Bár tulajdnképpen szó eshet benne mindenről ami aktuálisan fglalkztat. Jelenlegi munkahelyem az OSZK, ahl rendszerkönyvtársként dlgzm. Németh Mártn könyvtárügyi blgja. 29 Darvas Tóth Péter. ELTE Egyetemi Könyvtár blgja. 30 Takács Dániel. Élet és könyvtár. 31 MEK Hírblg.

13 Ésszerű és aktuális, lehetséges megldásk RSS: a MEK (és más könyvtárak) mintájára többen is beépíthetnék könyvtári szlgáltatásaik közé. Blg: új könyvek frissülő listája a hnlapn (vö. duban.net, amazn review-k) Twitter: a twitter nem más, mint egy miniblg, ami elsősrban személyes jellegű, de talán más területeken is használható. Legfntsabb jellemzője, hgy legfejjebb 140 karaktert lehet egy-egy bejegyzésbe beleírni, ami kb. egy sms hsszának felel meg. Nagy előnye, hgy nem csak asztali számítógépről, hanem PDA-ról, vagy mbiltelefnról is lehet friss bejegyzést (pst-t) küldeni. A könyvtárakban arra is lehetne használni, hgy pl. az előjegyzett és a kölcsönzőbe frissen visszaérkezett könyvekről tájékztassa a PDAján éppen a könyvtári hnlapt nézegető lvasót. De még ez sem feltétlen szükséges, hiszen a twitter bejegyzések nymn követhetőek pl. a Gtalkn is. Ehhez pedig nem kell más, mint egy Gmailes aznsító és egy Gtalk kliensprgram, mindez természetesen ingyen. Közösségi infrmációk 32 : képzeljünk el egy lyan könyvtárat, ahl a számítógépes katalógus mellett, de ahhz szrsan kapcslódva létezik egy közösségi infrmációs réteg, amely lyan meta adatkkal látja az el az lvasókat, amelyekre a könyvtári katalgizálás már nem tér ki, hiszen nem is feladata. Mégis, így skkal több haszns és kézzelfgható infrmációt tudna adni az lvasóknak. Pl. ha egy könyvet tudnának minősíteni az lvasók, releváns infrmációkkal tudnák kiegészíteni (egyéb kapcslódó könyvek, a szerzőről szóló infrmációk, a témával kapcslats hnlapcímek, rss feed-ek, stb ), mindezt úgy, hgy a könyvtári számítógépes katalógus rekrdját érintetlenül hagyják. del.ici: a nagybb linkgyűjteménnyel rendelkező könyvtárak feltehetnék Kedvenceiket a del.ici-ba, hiszen így szélesebb felhasználói réteg számára lenne elérhető, sőt, más könyvtárak frissülő linkgyűjteményének váltzásait is figyelemmel lehetne így kísérni. Új kmmunikációs csatrnák a felhasználók felé: skype, msn, chat, twitter Igényes nline tájékztatás : kutatásaink srán tanulmányztuk a különböző nline tájékztató szlgálatkat is, így jutttunk el a világszerte közismert és népszerű Ask a Librarian-hez, valamint az lyannyira jellemzően webkettes típusú, közösségi infrmáció-megsztásn alapuló Answerbag tipikus közösségi ldaláhz. Egy nagyn általáns kérdéssel teszteltük a két site közti különbséget: a hw many websites are n the internet kérdésünkre az Answerbagen megdöbbentően váltzó színvnalú, helyenként igényes, skszr pedig silány, felületes válaszkat kaptunk. Az Ask a librarian és a szintén méltán népszerű hazai MIT-HOL-szlgáltatásk aznban évek óta egyenletes színvnalú, igényes válaszkat adnak a hzzájuk befutó kérdésekre. Tartalmfeltöltés igényesen: szabad hzzáférésű tartalmmegsztó helyeken rajtunk, felhasználókn múlik leginkább a site színvnala. Ha mi, igényes felhasználók, könyvtársk értékes tartalmakkal bővítjük ezeket, akkr emelkedni fg a színvnala, a megbízhatósága. A Wikipedia szócikkei közt gyakran találkzunk lyankkal, melyeket könyvtárs kllégáink töltöttek fel, pl. dr. Kkas Kárly szócikke az Őszikékről minden tekintetben megállja a helyét az enciklpédiában. Vagy az. SZTE Egyetemi Könyvtár szócikkét is tvább bővíthetjük, kiegészíthetjük, pntsíthatjuk a rólunk szóló adatkat. Pdcast: a pdcasting működésében hasnló a szöveges RSS feed-hez, azzal a különbséggel, hgy a pdcasttal hangzó anyagkhz lehet hzzájutni. Maga a szó az Apple cég méltán népszerű zenelejátszó eszközének, az ipd-nak a nevéből, és a bradcasting, (műsrszórás) kifejezés kmbinációjából jött létre. A szöveges váltzathz 32 Imecs Ágnes: Részvételen alapuló könyvtár. tipp.klg.hu.

14 hasnlóan itt is fel lehet iratkzni és figyelemmel lehet kísérni megfelelő szftverrel egyegy pdcast csatrnát, hgy meghallgathassuk másk hangzó dkumentumait. Az infrmáció itt is XML-ben érkezik, de az URL nem egy szöveges tartalmra, hanem egy média fájlra mutat: általában.mp3 frmátumra, de lehet videó vagy kép is, ilyenkr vide pdcastról, vagy vdcastról beszélünk. Egy nagyn jó és ingyenesen használható pdcast vételre alkalmas szftver a Juice 33. Összegzés Összességében végül arra jutttunk, hgy a könyvtárak szempntjából feltétlenül érdemes időt szánni rá, átgndlni a témát: ha fantáziát látnak a web2.0 világában: már meglévő alkalmazáskat érdemes-e adaptálniuk, avagy saját fejlesztésekkel igazdjanak ehhez a világhz? Ehhez természetesen mindenek előtt meg kell határzni: Mi a céljuk pntsan? Miből álljn a fejlesztés vagy az alkalmazás? Milyen szlgáltatást kíván nyújtani a könyvtár? Nem utlsó srban: van-e rá kapacitás a fejlesztő szakemberek körében: aki létrehzza és aki flyamatsan fenntartja? Az új szlgáltatásknál is ügyelni kell arra, hgy mindegyik minőségi és igényes legyen, ezzel is megőrizve sőt tvábbfejlesztve a könyvtárak rangját, hírnevét a flyamatsan megújuló Internet világában is. IRODALOM Mi a web2.0 What Is Web 2.0 by Tim O'Reilly. [ ] Dt-cm bubble. [ ] NESTA, Frederick: Ggle yur library's missin = Libr.J. 131.vl n p. Blgger-e vagy? Tóta W. Árpád blgja: [ ] Szerinted mi az a Web 2.0? [ ] Az eltévedt muzsikusk. [ ] A bullshit visszanyal. [ ] Csrdás Attila: A feltölthető világ - Web 2.0. Magyar Narancs. [ ] Library 2.0 kncepció [ ] Ládi László: Könyvtár 2.0. Netwrkshp [ ] Web2.0 sng, Are Yu Blgging This? [ ] David Lee King: the revlutin is just beginning. [ ] Könyvtári alkalmazásk ELTE BTK Könyvtártudmányi Tanszék [ ] Könyvtári blgk - Magyarrszágn miért nem? [ ] A kulturális mdernizáció irányai. OKM Jelentés [ ] 33 Juice, the crss-platfrm pdcast receiver.

15 Itt az alkalm szerkessz helyettünk te! HVG. [ ] Oblasna Universal na Naukva Bibliteka Im. D. I. Cizevs kg. Wap-Onlain Katalg. [ ] Könyvtárpntinfó. Olvasóknak és könyvtáraiknak. [ ] HUNRA-blg. A Magyar Olvasástársaság blgja. [ ] Előtájékzódás. [ ] Újabb Skype-s elérhetőség a BME OMIKK-ban. [ ] 33 dlg, amiért még nélkülözhetetlenek a könyvtársk. Vita. [ ] A Millin Penguins. [ ] K I T -- Könyvtár - Infrmáció - Társadalm (2007/5., jan. 31.). [ ] OSZK-említések a szépirdalmban. [ ] OfficeZilla. [ ] Abut hw many web sites are n the Internet in ttal? [ ] WWW FAQs: Hw many web sites are there? [ ] June 2007 Web Server Survey. [ ] Németh Mártn könyvtárügyi blgja. [ ] ELTE Egyetemi Könyvtár blgja. [ ] MEK Hírblg. [ ] Imecs Ágnes: Részvételen alapuló könyvtár. tipp.klg.hu. [ ] Wikipedia, Wiki-alkalmazásk [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] Mindig akadhat egy nálad ksabb [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] StickyWiki (MichaelBridgen) : [ ] PerlTiddlyWiki (PhnHawk) [ ] ZiddlyWiki (TimMrgan) Zpe környezetre adaptálva: [ ] A Wikipedia majdnem lyan pnts, mint az Encyclpaedia Britannica. [ ] Citizendium. [ ] RSS [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ]

16 [ ] Netscape. [ ] UserLand Sftware. [ ] GreatNews: The Intelligent RSS Reader. [ ] [ ] [ ] BitTrrent [ ] [ ] AdSense és SEO [ ] [ ] [ ] Ajax [ ] [ ] [ ] Jmla Teszt Prtál by Viktr Szűcs. [ ] Biggest AJAX prblem. [ ] Prttype. [ ] Lng Tail LngTail: [ ] Bőgel György: Mi az a lng tail? [ ] The Lng Tail by Chris Andersn. [ ] Közösségi ldalak Itt a startlap.hu knkurenciája? Nemcsak gyűjt, de értékel is az új linkajánló. [ ] Online Excel. Xcellery. [ ] Dlgmvan.hu: [ ] Tp Web 2.0 Sites. [ ] Facebk is a scial utility that cnnects yu with the peple arund yu. [ ] shrttext.cm. [ ] Az Én fiókm. [ ] Myspace versus Facebk scial netwrks in the eyes f the blgsphere. [ ] del.ici.us. Vida Andrea web2.0 linkgyűjteménye. [ ] ClipMarks. [ ] Strypalza. [ ] Wiki-alkalmazás: [ ] Chat Meebme widget! [ ] Pdcast Juice, the crss-platfrm pdcast receiver. [ ] Wikipedia. [ ]