A nemzetközi idegenforgalom. Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008

Átírás

1 A nemzetközi idegenforgalom Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2008

2 Történelmi előzmények Már a rómaiak is Középkor (tanulás, szakmai képzés) Ipari forradalom hatása (szabadidő növekedése + tőkefelhalmozás) Arisztokraták, polgárság (Baden Baden, Karlovy Vary, Marienbad) Ipari munkások növekvő szabadidő (városon belüli zöld területek, nagyvárosok környéki pihenőhelyek) II. világháborút követő időszak nemzetközi turizmus fellendülése jóléti állam kiépülése közlekedés fejlődése (légi közlekedés)

3 Fogalmak Turista: Aki üdülés, pihenés, szakmavégzés céljából nem az állandó lakóhelyén legalább 24 órát tölt. Felső határ elvileg nincs (12 hónap felett már semmiképp nem turista) Belföldi turizmus Nemzetközi turizmus határátlépők száma = turisták száma a regisztráció hiánya miatt ma már ez sem pontos (lásd Schengen) Felmérés legpontosabb módszere reprezentatív felmérés a határt átlépők körében (utazási szokások vizsgálata). Fontos: A turisták száma a látogatók és nem a személyek számát jelenti!

4 Kereskedelmi férőhelyek száma: az engedéllyel rendelkező, állandóan vagy időszakosan működő, éjszakai tartózkodásra és elszállásolásra szolgáló, üzletszerűen üzemeltetett létesítmények (férőhely és szálláshely adatok is vannak kapacitás, kihasználtság, vendégéjszakák száma) Deviza bevételek és kiadások: Bevételnek számít a külföldiek által elköltött pénzösszegnek a nemzetközi fizetési mérlegben megjelenő része (tehát a devizaszámlák forgalma nem tartozik ide) Kiadásnak számít a külföldön elköltött pénzösszeg, ami az adott cél ország nemzetközi fizetési mérlegében megjelenik A belföldi turizmusban keletkező bevételekhez a belföldi vendégéjszakák száma adhat kapaszkodót

5 A turizmus típusai Az utazás célja szerint csoportosítva szabadidős (rekreációs) klasszikus üdülés. Speciális változata a gyógykezelés, egészségmegőrzés, melyet bizonyos adatforrások külön kezelnek, a vadászturizmus, a rendezvénylátogatás, a rokonlátogatás stb. üzleti turizmus konferencia, kiállítás, vásár stb. Elsősorban Európában és Észak-Amerikában növekszik gyorsan a turizmus ezen ága. vallási turizmus (zarándoklat) bevásárló turizmus (határmenti térségek, nagyvárosok átutazás egyéb

6 A nemzetközi turisták megoszlása a látogatás célja szerint (2006, WTO): Rekreációs turizmus 51% Rokon- és barát látogatás, egészségügyi, vallási turizmus 27% Üzleti turizmus 16% Ismeretlen 6%

7 Az utazás módja szerint csoportosítva A turisták megoszlása az utazás módja szerint (2006, WTO): Közúti közlekedés 43% Légi közlekedés 46% Vízi közlekedés 7% Vasúti közlekedés 4%

8 A szervezés jellege szerint csoportosítva Egyénileg szervezett nem utaztatási jogkörrel rendelkező szervezet által szervezett Szervezett utaztatási jogkörrel rendelkező szervezet által - utazási irodák ill., ügynökségek által szervezett utazás, mely lehet egyéni és társas utazás is (legalább 10 fő csoport esetében beszélhetünk társas utazásról)

9 A nemzetközi turizmus jelentősége 1950-ben 25 millió fő 2006-ban 840 millió fő A közvetlen bevétel: kb. 730 milliárd USD Egyéb közvetett bevétel: kb milliárd USD A legintenzívebb növekedés: Afrika (évi 9%), Ázsia és a Pacifikus térség (évi 8%), Európa és Amerika (évi 4-5%) Pl.: Vietnam, Kambodzsa, Laosz, Fülöp-szigetek, Kína, Balti államok

10 A turizmus helyzete napjainkban A WTO helyzetértékelése szerint az utóbbi években a következő tényező hatottak/hatnak a világturizmus alakulására: Terrorizmus (illetve a terrorcselekményektől való félelem lásd 9/11) Természeti katasztrófák (hurrikánok, cunami) Egészségügyi pánik (lásd madárinfluenza, SARS) Politikai és gazdasági bizonytalanság (lásd Irán, Észak-Afrika stb.) Növekvő olajárak (a Brent kb. 100 USD) Sportrendezvények (téli- és nyári olimpia, labdarugó EB és VB) Németországban 2006-ban a VB hatására a turisztikai bevételek 11,5%- kal nőttek. Évfordulók (Picasso születésének 125., Mozart születésének 250., Rembrandt születésének 400. évfordulója) Gyors gazdasági növekedés (az utóbbi hónapokat leszámítva)

11 A gazdasági növekedés és a turizmus közötti kapcsolat igen szoros!

12 A turisták számának várható bővülése 2020-ig

13 A jövőben várható az Ázsia és Pacifikus térség felértékelődése, valamint Európa visszaszorulása

14 Európa Észak-Európa Dél-Európa Ázsia Óceánia Dél-Ázsia Afrika Észak-Afrika Dél-Afrika (Szaharától l délre) d Amerika Észak-Amerika Karibi térst rség Közép-Amerika Dél-Amerika régió Világ összesen Nyugat-Eur Európa Közép és s Kelet-Eur Európa Észak-kelet kelet Ázsia Dél-kelet Ázsia A nemzetközi turizmus, 2006 (WTO) Érkező nemzetközi zi turisták k száma (millió fő) ,8 54,9 149,8 91,2 164,9 167, ,9 10,5 8,8 40,7 14,9 25,8 135,8 90,7 19,4 7 18,8 a nemzetközi zi turizmusból l származ rmazó bevétel (milliárd USD) ,5 59,9 130,8 37,3 146,5 152,6 74,3 40,6 26,3 11,5 24,3 8,5 15, ,5 22,1 5,4 14 Egy főre f jutó költés (USD/fő)

15 A legfontosabb országok (2006) A fogadott turisták száma alapján Franciaország 79,1 Lengyelország 15,7 Spanyolország 58,5 Görögország 16 USA 51,5 Horvátország 8,7 Kína 49,6 Csehország 6,5 Olaszország 41,1 Magyarország 9,3 Nagy-Britannia 30,7 Németország 23,6 Mexikó 21,4 Ausztria 20,3 Ausztrália 5 Argentína 4,2 Thaiföld 13,9 Kuba 2,2 Hong Kong (Kína) 15,8 Marokkó 6,6 Malajzia 17,5 Tunézia 6,6 Indonézia 4,9 Egyiptom 8,7 Fülöp-szigetek 2,8 Dél-Afrikai Közt. 8,4 Dominikai Közt 4 Szaúd-Arábia 8,6 Puerto Rico 3,7 Szíra 4,4 Forrás: WHO

16 A keletkezett bevételek alapján (milliárd USD) USA 85,7 Ausztrália 17,8 Spanyolország 51,1 Törökország 16,9 Franciaország 42,9 Ausztria 16,7 Olaszország 38,1 Lengyelország 7,2 Kína 33,9 Görögország 14,3 Nagy-Britannia 33,6 Magyarország 4,5 Németország 32,8 Horvátország 7,9 Csehország 5 Thaiföld 12,4 Tunézia 2,2 Hong Kong 11,6 Marokkó 6 Malajzia 9,6 Egyiptom 7,6 Indonézia 4,5 Dél-Afrikai Közt. 7,9 Fülöp-szigetek 2,5 Szaúd-Arábia 5 Dominikai Közt 3,8 Szíria 2,2 (2005) Puerto Rico 3,2 Argentína 3,3 Kuba 2,2 A GDP-hez viszonyított aránya akár 10% is lehet!

17

18 Az egy turistára jutó bevétel alapján (USD 2002) Dánia 2878 Luxemburg 2495 Kolumbia 1778 Ausztrália 1671 USA 1589 Új-Zéland 1427 Izrael 1389 India 1233 Németország 1066 Venezuela 1083 Peru 994. Malajzia 510 Fülöp-szigetek 901 Maldív-szigetek 656 Srí Lanka 644 Thaiföld Magyarország 103 (450)

19 A legtöbbet költő országok

20 A kontinensek közötti kapcsolat erőssége Afrika Amerika EAP Európa Közel- Kelet Dél- Afrika Afrika 41,6 4,1 2,3 38,3 3 0,5 Amerika 0,3 71,8 7,3 17,9 0,2 0,3 EAP 0,5 7,3 76,9 11,3 0,4 1,5 Európa 0,6 6,6 3,2 86,3 0,4 0,4 Közel- Kelet Dél- Amerika 3,3 6 5,5 35,4 37,5 7,7 2,6 9, ,1 23,7

21 Egyesült Államok Évi 50 millió külföldi turista + belföldi turizmus (csak a nemzetközi turizmusból a magyar GDP több mint felének megfelelő bevétel az amerikai GNP mindössze 1%-a) Turisztikai centrumok Forgalmas repülőterek (Atlanta és Chicago éves forgalma millió fő) Nemzeti parkok (Yosemite N. P., Yellowstone N. P., Lake Mead N. P., Glacier N. P.) évente kb. 350 millió látogató! Alaszka (Nemzeti Parkok, Denali) Florida, Kalifornia Hawaii Történelmi emlékhelyek

22

23 Mount Rushmore Dél-Dakota Gettysburg National Military Park - Pennsylvania Edgar Allan Poe Nemzeti történeti emlékhely - Virginia Denali Alaszka

24

25

26 A turisztikai bevételek és kiadások mérlege pozitív! az egy turistára jutó bevétel magas (kb dollár pl. Las Vegas, Atlantic City ebben sokat segít) 4 millió szállodai szoba (a világ legnagyobb férőhely kapacitásával rendelkezik) több mint 5 millió foglalkoztatott A külföldi turisták döntő többsége repülővel érkezik (New York, Miami, Los Angeles, Chicago) Az ide érkező turisták 2/3-a nyugat-európai (főleg brit) és távol-keleti (főleg japán) A külföldre utazó amerikaiak fő célterületei: Nyugat-Európa (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország) és távol-kelet (Japán, Kína)

27 A turisták megoszlása (%) Az USA-ba utazó külföldi turisták Nyugat-Európa 45,8 Egyesült Királyság 21,2 Németország 6,5 Franciaország 3,8 Kelet-Európa 1,9 Karibi térség (Bahama, Jamaica) 5,4 Dél-Amerika 8,1 Távol-kelet 28,5 Japán 18,4 Dél-Korea 3,1 Ausztrália és Óceánia 3,2 Közel-Kelet 2,5 Külföldre utazó amerikaiak Nyugat-Európa 47 Egyesült Királyság 18 Franciaország 9 Németország 9 Olaszország 5 Hollandia 2 Kelet-Európa 4 Karibi térség 9 Dél-Amerika 7 Távol-kelet 28 Japán 7 Kína 7 Dél-Korea 4 India 3 Thaiföld 2 Ausztrália és Óceánia 4 Közel-Kelet 3

28 Franciaország A legtöbb fogadott nemzetközi turista (80 millió fő), 43 mrd USD bevétel + jelentős belföldi turizmus (600 ezer szállodai szoba) A bevételek és a kiadások mérlege pozitív (kb. 20 mrd USD) A turisták nagyobb része közúton és vasúton érkezik Turisztikai vonzerők: Természeti adottságok (tengerpart, Alpok, Pireneusok stb.) Gasztronómia (sajtok, bor 17 borrégió) Kultúra, építészet (Párizs, Loire-völgy 40 ezer műemlék, 1000 fesztivál) Turisztikai centrumok: Párizs: kultúra, divat, építészet, gasztronómia, üzleti turizmus Cǒte d Azur (Marseille, Cannes): parfüm, szerencsejáték, sport, tengerpart, műemlékek

29 Atlanti partvidék (La Rochelle, St-Nazaire, Cherbourg, Boulogne, Brest, Bordeaux, Bayonne): tengerpart, sajátos hagyományok és népszokások, természeti környezet, műemlékek, gasztronómia borturizmus Alpok: síelés, extrém turizmus Chamonix, Albertville, Grenoble, természeti környezet Route de Napoleon (panorámaút) Pireneusok: téli sportok, zarándokhely (Lourdes), Massif Central: természeti környezet (egykori vulkánok), gyógyfürdők (Vichy), rekreációs turizmus, cseppkőbarlangok Kelet-Franciaország (Burgundia, Lotharingia, Elzász: természeti környezet, falusi turizmus, üzleti- és konferenciaturizmus (Strassbourg) Korzika: Természeti környezet, kultúra (+ robbantások). Külbirtokok: Reunion, Francia-Guyana, Polinézia főleg a téli szezonban népszerűek

30 Fontosabb tengerparti üdülőhelyek

31 Francia borrégiók

32

33 Spanyolország 60 millió fogadott nemzetközi turista 52 mrd USD bevétel + nem annyira jelentős belföldi turizmus (a külföldi vendégéjszakák száma kétszerese a hazainak) Az egy turista által elköltött összeg magas (tengerparti üdülés, 1-2 hetes turnusok) A turisták többsége repülővel érkezik (a Baleár-szigetekre máshogy nem igazán lehet) Több a szállodai szoba, mint Franciaországban (680 ezer) főleg a tengerparti sávban találhatóak Turisztikai centrumok: Atlanti-partvidék Costa Verde, Costa Real Földközi-tenger partvidéke Costa Brava, Costa del Sol, Costa de la Luz, Costa Blanca

34 Madrid Andalúzia Valencia Katalónia Baleár-szigetek, Kanári-szigetek Belső Spanyolország (Madrid, La Mancha, Kasztília, Leon, Aragónia, Pamlóna Hegyvidékek (Pireneusok, Sierra Nevada)

35 A vendégéjszakák száma az egyes régiókban

36

37 Horvátország 9 millió fogadott nemzetközi turista, 8 mrd USD bevétel + ehhez képes szinte elhanyagolható belföldi turizmus 140 ezer foglalkoztatott Az egykori Jugoszlávián belül ingen fontos üdülőhely volt akkor még a belföldi turizmus is dominált (összesen évente kb. 10 millió külföldi turista) A háború miatt visszaesés az utóbbi 10 évben dinamikus növekedés Az egy turista által elköltött összeg magas (tengerparti üdülés, 1-2 hetes turnusok) A turisták többsége autóval érkezik (az utóbbi években kiépített autópályák) a turisták 80%-a szgk-val érkezik, 10%-a busszal. A turisták 4/5-e visszatérő (elégedettek)

38 Turisztikai vonzerő: tengerpart (a turisták többsége ide érkezik) tiszta víz, sok sziget, (búvárkodás, vitorlázás) kulturális örökség (ókori és középkori épületek) Turisztikai centrumok: Dalmácia (Zadar, Trogír, Split, Makarska, Dubrovnik) Isztriai-félsziget (Pula, Fiume) Zágráb

39 Egyetlen nagy hátrány: erőteljes szezonalitás!

40 Fontosabb célpiacok