BIOLÓGIA évfolyam

Átírás

1 BIOLÓGIA évfolyam A szakközépiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók az élő természettel kapcsolatos ismereteiket elmélyítve és gazdagítva - egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, beleértve az ember testi-lelki egészségét fenntartó tényezőket. E cél teljesülése közben fejlődnek tanulási képességeik: jártasságot szereznek tudásunk forrásainak feldolgozásában, érvényességi körének megítélésében és az új ismeretek önálló megszerzésében. Felkészülnek az ok-okozati összefüggéseket kereső, megértő és kritikus gondolkodásra, és egyre gyakorlottabban ismerik fel az áltudományos, megtévesztő propagandát, amelynek így elutasítására is képessé válhatnak. A biológia különleges helyet foglal el a természettudományok között, hiszen vizsgálódási köre az élővilág. Tanulmányozása során a diákok nemcsak az élővilág állandóságának és változékonyságának alapjait és az élővilág egységét ismerik meg, hanem az embernek az élővilág evolúciójában elfoglalt helyét is. Fontos, hogy megértsék az ebből az egyedülálló helyzetből adódó szabadságot és felelősséget. Biológiai tanulmányaik hozzásegítik a fiatalokat a természeti, társadalmi és gazdasági rendszerek szoros kapcsolatának és rendkívüli összetettségének megértéséhez. Fontos belátniuk, hogy a fenntartható gazdálkodáshoz természettudományos ismeretek is szükségesek. A biológia tanulása közben a tanulók egyre rutinosabbá válnak a természettudományos megismerési módszerek használatában. A tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek, az önálló és a csoportmunka során a nyomtatott és elektronikus anyagok feldolgozása fejlesztik együttműködési készségüket, és ezen keresztül segítik az emberek sokféleségének értékként való elfogadását. A középfokú biológia tanulása során a megfigyelések, ismeretek megfogalmazása révén gazdagodik a tanulók anyanyelvi kifejezőkészsége. Egyre gyakorlottabbá válnak az objektív szemléletű leírásban, tapasztalataik esztétikus rögzítésében, az önálló ismeretszerzésben és a problémamegoldásban. A kritikus, önálló információszerzés, a médiatudatosság, a tudománytörténeti tájékozódás az európai és a hazai kultúra megbecsülését erősíti. A fenntartható gazdálkodás feladatainak megfogalmazása a természeti feltételekkel és a nemzeti hagyományokkal összhangban álló gazdasági és vállalkozói kompetenciákat is fejleszti. Az egészségét fenntartó és az azt fenyegető tényezők megismerése segít az egészségtudatos magatartás kialakításában és megvalósításában. A biológiának a minden ember számára nélkülözhetetlen ismereteket és képességeket közvetítő műveltségkép eredményes közvetítése érdekében a kerettanterv a tematikai egységek feldolgozását gyakorlati problémák, jelenségek és gyakorlati alkalmazások fölsorolásával támogatja. A kulcskompetenciák: az ismeretek, a képességek és az attitűdök integrált fejlesztése A kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos kompetencia; digitális kompetencia; a hatékony, önálló 1

2 tanulás; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához, gazdálkodói-vállalkozói szerepkörhöz. A Nemzeti alaptanterv az iskolai oktatás-nevelés folyamatában érvényesülő kompetenciafejlesztés fogalmát az Európai Unióban elfogadott értelmezéssel összhangban a következőképpen írja le: a kompetencia a vonatkozó ismeretek, képességek és attitűdök rendszere. A kerettanterv, illetve az oktatási program a kulcskompetenciák érvényesítésében a konkretizálás és integrálás elvét követi. Felmutatja egyrészt azokat a tanulói tevékenységeket, amelyek az egyes témakörhöz tartozó ismeretek elsajátításához vezetnek (vezethetnek), másrészt megjelöli a kognitív fejlesztéshez (is) szükséges fogalmakat. A képességfejlesztés elveit és gyakorlati megvalósulását a tanulói tevékenységek eredményeként feltételezve képviseli; a tanári tevékenységekben a képességfejlesztő pedagógiai eljárásokat, módszereket jelöli meg; a tematikai egységek leírásában közli az előzetes ismereteket, tevékenységeket. Az attitűdök kialakításában majd továbbfejlesztésében az adott tematika tartalmi elemeivel összhangban figyelembe veszi a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak attitűdbeli összetevőit. Ezek között megjelennek ugyanis a kooperatív tanulás elveit képviselő tevékenységek (pl. párbeszédre, mások megértésére való törekvés; új tanulási lehetőségek felkutatása, részvétel, alkalmazás); a tanulás eredményességére utaló fogalmak (pl. megértés, tudatosítás); a motiváció fogalomkörébe tartozó személyes tulajdonságok (pl. kíváncsiság, nyitottság, érdeklődés); személyiségjellemzők (pl. önismeret, függetlenség, kreativitás); továbbá a formális elfogadáson túli értékbeli meggyőződések (pl. tisztelet, felelősségteljes magatartás). Nyilvánvaló, hogy az attitűdök jelentős része fejleszthető a tanórai tevékenységekben, az iskolai lét egészében, más részük azonban távlatos érvénnyel, hosszabb távú célként tételezhető. A jól szervezett, pontos, hatékonyan felhasználható ismeretrendszer tud megfelelő alapot biztosítani a képességek fejlesztéséhez, s a működő képességek teszik lehetővé az ismeretek megfelelő mélységű feldolgozását, megértését és alkalmazni tudását. Az ismeret és a képesség jellegű tudás tehát nem állítható szembe egymással, és a minőségi tudás egymással nem felcserélhető részét jelenti. A műveltség kialakítása szempontjából az is meghatározó, hogy az oktatási program szellemiségének megfelelően a mindennapi életből vett példák segítségével, problémafelvető kérdésekkel és aktív ismeretszerzést, továbbá ismeretkonstruálást igénylő feladatokkal folyamatosan ösztönözzük a tanulókat arra, hogy ők maguk is növeljék tájékozottságukat, gyarapítsák fogalmaikat, új kapcsolatokat fedezzenek fel meglévő tudásukban. Az ismeretek és a képességek integrált fejlesztésének stratégiája megfelelő válasz lehet a tanítási tevékenységek minőségét és hatékonyságát, továbbá a tanulás eredményességét egyaránt érintő kihívásokra. Az oktatási program tanulásképe és tudásképe az ismeretekben, képességekben kifejezésre jutó műveltség mellett a gondolkodásmódban (mentalitásban), a viselkedésben, az erre utaló attitűdben, a kommunikációban megjelenő műveltséget is magában foglalja. A tanulás ugyanis az egész személyiség részvételét igényli. Ezért képviseli az oktatási program azt a felfogást, hogy az iskolai munka során a tanulás minden kognitív és emocionális összetevőjét mozgásba hozásával kell fejleszteni. A képességfejlesztést össze lehet és össze kell kapcsolni a fejlődést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezők megerősítésével, például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének felfedeztetésével, a diákok együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével. Nem elég tehát az ismeretek megértésére és megjegyzésére koncentrálni, hanem alkalmat kell adni az ismeretek alkalmazását biztosító feladatok gyakorlására, a problémák, problémahelyzetek elemzésére és megoldására, a különböző gyakorlati tevékenységek tanulására, a tanulás módszereinek elsajátítására, a 2

3 gondolkodási eljárások tanulására. Mindez természetesen akkor hatékony, ha az értékek iránti pozitív attitűdök és a szociális magatartásformák egyaránt kialakulnak, továbbformálódnak. Több kompetencia részben fedi egymást és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A kulcskompetenciák alkotóelemei között rendkívül nagyok az egyéni különbségek, ezért fejlesztésük differenciált tanulásszervezést, továbbá az egyéni feladatmegoldások eltéréseit hatékonyan kezelő fejlesztő értékelést igényel. A kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása A tanítás-tanulás szemléleti egységének és a tanulók személyiségnevelésének eredményessége szempontjából lényeges, hogy érvényesüljenek olyan kiemelt fejlesztési feladatok, amelyek az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, és ezáltal is elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Minden műveltségterület és minden tantárgy kerettantervében helyet kapnak azok az ismeretek, tanulói tevékenységek, amelyek hozzájárulhatnak az énkép és önismeret; a hon- és népismeret; az európai azonosságtudat kialakításához és az egyetemes kultúra iránti fogékonyság és tisztelet megalapozásához, s amelyek közvetlen szerepet játszanak az aktív állampolgárságra, demokráciára, a környezettudatosságra nevelésben; a gazdasági neveléssel is összefüggő információs és kommunikációs kultúra elsajátításához, s amelyek jól szolgálják a tanulók testi és lelki egészségének megőrzését, s az egész életen át folyó tanulásra való felkészülésüket. A tanulás tanítása és a felkészülés a felnőttlét szerepeire kiemelt fejlesztési feladata a fentiekkel összefüggésben különösen nagy jelentőségű a kerettanterv műfajában. A tanulás tanítása ugyanis nem csak a pedagógiai eljárások és módszereknek a tanítási témákkal harmonizáló megválasztásában érvényesül, hanem magukban a tanulói tevékenységekben is. A pedagógiai eljárás tehát a tanulási folyamat megszervezését, röviden a tanulásszervezést is érinti. A tanulásszervezés pedig annak az eldöntését is igényli, mikor és a folyamat mely pontján eredményes az egyéni munka (pl. feladatmegoldás, tankönyvi szöveg feldolgozása, interakció IKT eszközökkel), mely pontján a kooperatív tanulás (pl. csoportmunka, pármunka, vita, irányított megbeszélés) és mikor érdemes a tanórán kívüli tanulási helyszíneket választani (pl. terepmunka, tanulmányi séta, különböző ipari, mezőgazdasági és szolgáltatásokat végző munkahelyek, közintézmények meglátogatása, könyvtári foglalkozás, múzeumlátogatás vagy egy színházi előadás megtekintése). A felkészülés a felnőttlét szerepeire kiemelt fejlesztési feladat megvalósításában óhatatlanul figyelembe kell venni a tanulók iskolán kívüli életmódját, szabadidő-eltöltési szokásaikat is, például azt, hogy napjainkban a médiumok, továbbá a kortárs csoport meghatározó szerepe, mindenekelőtt a televízió, továbbá a számítógép és az internet világa és elterjedtsége jelentős mértékben átalakítja a fiatalok szocializációs folyamatát. A televízió gyökeresen megváltoztatja a korábbiakban kialakított fokozatos átmenetet a gyermekkorból serdülőkorba, az ifjúkorba, majd a felnőttkorba. A kerettanterv javaslatai a következőképpen képviselik e fejlesztési feladatot: a tanulói tevékenység tárgyában (témájában) gyakran utalnak a diákok mindennapi tapasztalataira, a jelen problémáira, az őket körülvevő természeti, tárgyi, társadal- 3

4 mi környezetre; a tevékenységek és az értékelési eljárások támogatják az önismeretet, ezáltal a pályaorientációt, továbbá a szociális kompetenciák fejlesztése révén a majdani munkavállalást, majd munkavégzést. Mindez azonban körültekintő, a konkrét iskola és tanulócsoport sajátosságait messzemenőkig figyelembe vevő pedagógiai attitűddel lehet csak eredményes. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, inkluzív pedagógia A kerettanterv alapjául szolgáló Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának is alapdokumentuma. A sajátos nevelési igény a diákok között fennálló különbségek olyan formája, amely a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálásnál nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybe vételét teszi szükségessé. Az alapdokumentumban körvonalazott nevelési, oktatási, fejlesztési tartalmak a tanulók között fennálló különbségek ellenére minden gyermek számára szükségesek. A Nemzeti alaptanterv külön pontban rögzíti is a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai fejlesztésének kötelezettségét, a differenciált tanulás fontosságát. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül ugyanis nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. A tanórákon számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez javasolt a tanórán kívüli foglalkozások rendszere mellett az iskolák közötti együttműködés is. Az infokommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. A tanulók között fennálló különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni az intézmény pedagógiai minőségirányítási programjában, a helyi tantervben, a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. A kerettanterv tantárgyi dokumentumai bevezetőikben utalnak a sajátos nevelési igényű tanulók differenciált fejlesztésének lehetséges területeire, formáira. Egészségfejlesztés, környezettudatosságra nevelés, fogyasztóvédelmi oktatás A kerettanterv érvényesíti az iskolai oktatás-nevelés közös, átfogó elveit, így részt vállal az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem társadalmi feladataiból. E feladatok az iskolai nevelés egészében és minden egyes tantárgyban is érvényesíthetőek, összhangban a tantárgyak sajátosságaival és képzési tartalmaival. Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. E feladatból adódóan az iskolának minden tevékenységével a holisztikus egészségfejlesztési modell szerint szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Ehhez személyi és tárgyi környezetével az iskola 4

5 segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. A helyi egészségnevelési program elkészítése kiváló alkalom az iskolának arra, hogy újragondolja, rendszerbe foglalja egészségnevelési tevékenyégét. Ebben érvényesíteni lehet a következőket: a heti többszöri testmozgás biztosítása; az életvezetésben az egészségkárosító magatartásformák megelőzése (pl. drogprevenció); társas-kommunikációs készségek fejlesztése; a mindennapi környezet és életvitel (pl. környezet, háztartás, iskola, közlekedés) testi épséget veszélyeztető tényezőinek megismertetése; felkészítés a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra; a betegségek megelőzésében, a korai szűrésekben a személyes felelősség jelentőségének beláttatása; általában a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztése. A kerettanterv tantárgyi dokumentumai bevezetőikben utalnak az egészségfejlesztés lehetséges területeire, formáira. Az iskolának a tanórákon kívül is számos lehetősége van az egészségfejlesztésre, így például önismereti csoportfoglalkozások szervezése, szakmai segítők igénybe vétele, részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését, valamint óvja, védje a természetes és épített környezetét, valamint olyan életvitelt alakítson ki, amely mentes a számára káros ártalmaktól. A környezeti nevelés akkor eredményes, ha a tanulók megismerik azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak, továbbá konkrét hazai példákon is felismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A hatékony és meggyőző környezeti nevelés elengedhetetlen feltétele és egyúttal célja is, hogy a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve számos módon szerezhet érvényt a környezeti nevelésnek. A környezettudatosságra nevelés természetes színtere az iskolában az összes tantárgy tanórai foglalkozása mellett a nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. témanapok, projekttanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások, tanulmányi kirándulások), továbbá a tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek), esetleg hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, az iskola környezetében lévő vállalkozásokkal). A kerettanterv tantárgyi dokumentumai bevezetőikben utalnak a környezettudatosságra nevelés lehetséges területeire, formáira. A környezettudatosságra nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy a középiskola befejezésekor a diákok a tőlük elvárható felelősségi szinten megértsenek, saját életükre alkalmazni tudjanak néhány alapvető fogalmat. Ilyen a fenntartható fejlődés, a növekedés korlátai, az alapvető emberi szükségletek fogalmainak tartalma és jelentősége. Ezek mellett fontos magatartásbeli összevető az elővigyázatosság elve a döntéshozatalban, valamint a természetben és az emberi kapcsolatokban egyaránt jellemző kölcsönös függőség elvének felismerése. Mindezekhez az iskolának olyan irányú fejlesztéseket kell előnyben részesítenie, amelyek képessé teszik a tanulókat a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezettudatosságra nevelés módszereiben tehát 5

6 egyaránt jelen kell lennie a környezet állapotáról, a társadalom és a környezet viszonyáról szóló információgyűjtésnek, információ-feldolgozásnak, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatalnak, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtási módszereinek. A környezettudatosságra nevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Ezek között kap helyet a fogyasztóvédelmi oktatás, amelynek célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, valamint a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása (fogyasztói önvédelmi ismeretek, jogorvoslati módok). Mindehhez szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: környezettudatos fogyasztás, mint egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között; a kritikus fogyasztói magatartás (a fogyasztói jogok érvényesítése); élelmiszerbiztonság, vásárlási szokások. A fogyasztóvédelmi oktatás színtere lehet a tantárgyi tanórai foglalkozás, a tanórán kívüli tevékenységek, hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). A kerettanterv tantárgyi dokumentumai bevezetőikben utalnak a környezettudatosságra nevelés lehetséges területeire, formáira. A fogyasztóvédelmi oktatásban a tanórai foglalkozásokra javasolt változatos módszereket lehet alkalmazni: pl. interjúk, felmérések készítése, statisztikai adatok elemzése az emberek vásárlási szokásairól; vásárlási számlák tanulmányozása, egy pénzintézet és egy energiaszolgáltató tevékenységének megismertetése, a tapasztaltak kiértékelése; szituációs játékok; fogyasztói kosár készítése; érdekérvényesítő kommunikációs gyakorlatok; a fogyasztásra ösztönző reklámok hatásának elemzése. A kerettanterv tantárgyi dokumentumai bevezetőikben utalnak a fogyasztóvédelmi oktatás lehetséges területeire, formáira. A szakközépiskolákban mindezen kereszttantervi követelmények érvényesítésére módot ad a tág értelemben vett szakmai orientáció, továbbá a szakmacsoportos alapozás. A tanulási elméletek eredményeinek hasznosítása az iskolai gyakorlat megújításában A tanulásról szóló tudás az utóbbi évtizedekben jelentősen gazdagodott. A minden elsajátítási jelenséget, tanulási folyamatot közös szabályszerűségekre visszavezető tanuláselmélet alkalmazása helyett ezért az egymással párhuzamosan élő tanuláselméletek legfontosabb megállapításainak együttes figyelembevétele látszik célszerűnek, aszerint válogatva közöttük, hogy a tanulás egyes összetevőinek megértéséhez és fejlesztéséhez melyik adhatja a leghasznosabb segítséget. Például a kognitív pedagógia eredményeit elsősorban az ismeretek megértése, a tanulási transzferre vonatkozókat az ismeretek alkalmazása, a szociális tanulási folyamatok fontosságát hangsúlyozókat pedig a tanulási módszerek, a gondolkodási eljárások és a magatartásformák tanulása terén érdemes figyelembe venni és felhasználni. A tanulási célok meghatározásakor a tartós, elmélyült tudás kialakítását állítjuk középpontba. A kerettanterv az ismeretanyag megtervezésében a hangsúlyt a tudás minőségi jellemzőire: a szervezettségre, a megértés mélységére, az alkalmazhatóságra helyezi. Olyan tanítási programokat és olyan tanulási környezet létrehozását feltételezi, amelynek eredményeként sem az ismeretek, összefüggések tanulása sem a képességek fejlesztése nem válik egyoldalúvá 6

7 és öncélúvá. E felfogás értelmében a tudás rugalmas adaptálhatósága és továbbépíthetősége válik fontossá, így a tanulási célok és az alkalmazhatóság kritériumai közelítenek egymáshoz. A kerettanterv szerkesztői fontos pedagógiai célnak tekintik a motivációt, általában a diákok érzelmi és kognitív érintettségének növelését, intellektusuk mellett érzelmi intelligenciájuk fejlesztését. Fontosnak tartjuk, hogy a kerettanterv képviselje a több önbizalom, kevesebb kudarc elvet. A szerkesztők minden képzési szakaszban fontos elvnek tartják továbbá a differenciálást, az egyéni képességek, egyéni tudás- és képességszintek figyelembe vételét a tanulói terhelésben, valamint a fejlesztő értékelésben. A kerettanterv az alacsonyabb és magasabb óraszámok ajánlásával lehetőséget teremt eltérő tanulási utak iskolai szintű biztosítására, de mindkettő biztosítja a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítést és felkészülést. A kerettanterv a tantárgyak közötti kapcsolódási pontok megnevezésével lehetőséget teremt a tantárgyak kölcsönös egymáshoz kapcsolódására. A témaegységekhez kapcsolt széles tanulói tevékenységrepertoár, a differenciált tanulási utak felajánlása, valamint az ajánlott pedagógiai eljárások változatossága lehetővé teszi, hogy többféle képzési célú és arculatú iskola is alkalmazni tudja e kerettantervet. A tudás konstruálásában, a fogalmi műveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. Ahogyan e kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, minden tantárgy a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét. E fogalomrendszerben azonosíthatjuk a kulcsfogalmakat, amelyek lehetővé teszik, illetve alapul szolgálnak a jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A kulcsfogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője. Az egyedi fogalmi ismeretek, az egy-egy konkrét témához kötődő fogalomhasználat jelentőségét is elsősorban az határozza meg, hogy elősegítik-e a kulcsfogalmak megértését, illetve megfelelő élmény- és ismeretanyagot biztosítanak-e az adaptív tudást hordozó kulcsfogalmak alkalmazni tudásához. A kulcsfogalmak tehát az adott ismeretrendszer fogalmi hálójának csomópontjait jelentik, amelyek sok más fogalommal kapcsolatba hozhatóak. A kulcsfogalmak más és más kontextusban szükségszerűen újra és újra megjelennek az ismeretek értelmezésekor. Képesek a tanulásban, a jelenségek leírásában először rendezetlen halmazként megjelenő konkrét fogalmakat, tényeket struktúrákká, fogalmi hálókká rendezni, így alkalmazásuk révén könnyebb értelmezni és befogadni az új információkat és tapasztalatokat is. A tantárgyak kulcsfogalmai tehát átfogó, a tanítási-tanulási folyamatban szükségszerűen ismétlődő fogalmak. E gazdag jelentésmezővel rendelkező fogalmak jellegüknél fogva, tartalmi összetevőik révén érintkeznek is egymással. A kulcsfogalmak természetesen fokozatosan telítődnek konkrét tartalmakkal, azaz fokozatosan épül fel az a fogalmi háló, ami végül is a fogalmi műveltségben ölt/het testet. A fogalmi gondolkodás fejlesztésének természetesen nem a fogalmak definiálása a célja, hanem azok megértése, alkalmazása Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák A kerettanterv változatos tanulói, tanári tevékenységet a differenciált, egyéni tanulási utakat középpontba helyező tanórai munkát azzal is elő kívánja segíteni, hogy sokszínű, pedagógiai módszereket és szervezési munkaformákat ajánl az alábbi példák szerint. Tanulói tevékenységek: tankönyvi szövegek megbeszélése, (egyéni vagy közös) feldolgozása, értelmezése; ismeretterjesztő irodalmi és dokumentum szövegek (egyéni vagy közös) feldolgozása, elemzése; tankönyvi ábrák, képek megbeszélése, elemzése; (irányított) információk gyűjtése, elemzése adatsorokból, grafikonokból, térképekből; példák, hivatkozások, esetek gyűjtése; irányított információgyűjtés internetes forrásokból; szemelvények irá- 7

8 nyított elemzése; információgyűjtés írott szövegekből (pl. forrásokból, feldolgozásokból); (irányított) információgyűjtés vizuális, akusztikus forrásokból; vizuális anyagok (pl. diaképek, fotók, videofilm) irányított feldolgozása, elemzése; információk (szövegek, képek stb.) összehasonlítása; adatsorok alapján grafikon, tematikus térkép rajzolása; adatok, tények alapján modellek készítése, rajzolása; rajz, illusztráció, sematikus ábra készítése; tanulói kísérlet, mérés; tanulói kiselőadás; tanulói prezentáció; önálló (számításos, írásos, gyűjtéses stb.) feladatmegoldás; dokumentáció elemzése, értelmezése; játék, szimuláció, szerepjáték, drámajáték; vita, disputa; verseny, vetélkedő; projekt; portfolió; könyvtári gyűjtőmunka. Szervezési és munkaformák: egyéni munka, pármunka, csoportmunka, gyakorlat. Tanórán kívüli formák: terepgyakorlat, kirándulás, könyvtári óra, múzeumlátogatás, múzeumi óra, tanulmányi kirándulás, színházlátogatás. Tanári tevékenységek: közös, osztályszintű feldolgozás (megbeszélés, kérdve kifejtő módszer stb.), tanári magyarázat, előadás, prezentáció (ppt, interaktív tábla, internet), tanári szemléltetés, pl. képek, irodalmi szövegek, videofilm segítségével, tanári kísérlet, tanári mintaadás, bemutatás (ének, testnevelés, életvitel stb.). Az egyes műveltségterületek részei és tartalma Az egyes műveltségterületek kerettantervi struktúrája rugalmasan alkalmazkodik az adott műveltségterület tartalmához és pedagógiai sajátosságaihoz. Vannak azonban olyan tartalmi elemek és jellegzetességek, amelyek mindegyikre érvényesek. Célok és feladatok A biológiatanítás célja: Az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve megismertetni a tanulókkal az élő természet legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítani az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, elhelyezni a tudományok rendszerében a biológia elsajátított ismereteit, egyúttal kialakítani az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. Bemutatni, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget kialakítani, amelyben elfogadott az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége. Rámutatni az életközösségek szerveződésében felismerhető lényeges összefüggésekre. Az élő és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként megismertetni. Áttekintő képet nyújtani a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjairól. Természettudományos bizonyítékokkal alátámasztani az élővilág egységességét, és elhelyezni az embert térben és időben a földi élővilágban. Megismertetni a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és önszabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítani az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot. 8

9 Képessé tenni a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságokkal összhangban levő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszintű ismeretterjesztő művek feldolgozásával kialakítani az önálló ismeretszerzés igényét. Ezzel fejlesztve a tanulók problémaérzékenységét, helyzetelemzését és kreativitását. Elősegíteni az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Rámutatni a biológia etikai és társadalmi, gazdasági kérdésekkel való kapcsolatára. Közvetítsen erkölcsi értékeket. Formálja és erősítse a kötelességtudatot. Tudatosítani, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelkedő jelentősége van. Nyilvánvalóvá tenni, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, és ezek nyomon követésével lehetséges a világ jelenségeinek egyre teljesebb megértése, a harmonikus fejlődés érdekében a folyamatok befolyásolása. A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audiovizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása. Csoportos tevékenységekkel fejleszteni az együttműködésre vonatkozó készségeket és olyan magatartási mintát adni, amely segít az emberek sokféleségének elfogadásához. Követelmények: A tanulók legyenek képesek a biológiai vizsgálómódszerek segítségével a biológiai jelenségek és folyamatok megismerésére, ismereteik önálló bővítésére, felhasználására, tudják használni az írott és az elektronikus információhordozókat, összevetni a különböző források ismereteit, a tapasztalatokat értékelni, megmagyarázni, ismereteiket mások számára is érthető módon előadni, egészséges életmódjukkal kapcsolatos igényeik megfogalmazására, a rajtuk múló feltételek megteremtésére, az élő környezet értékeinek felismerésére és megbecsülésére, a környezettudatos magatartásra, kezeljék igényesen a természeti környezet állapotát, problémáit, óvják és ápolják környezetüket, az élő környezettel foglalkozók munkájának tiszteletére, pályaválasztásukkor a biológiai ismereteik alkalmazására, a megszerzett jártasságokat, képességeket, készségeket alkalmazni a mindennapi élet feladataiban, a problémák megoldásában. 9

10 A kerettanterv alkalmazása Helyi tanterv az 51/2012. (XII.21) EMMI rendelet: 6. sz melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára a os sorszámú biológia kerettanterv alapján készült. Témakör Tartalom Bevezetés a biológiába A biológia tudománya A biológiai rendszer. A mesterséges és természetes rendszer. Az élet jellemzői Az élő rendszerek tulajdonságai. A szerveződési szintek. Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága Vírusok, A vírusok felépítése, a vírusfertőzés folyamata és a vírusok egészségügyi prokarióták és jelentősége. egysejtű eukarióták A baktériumok felépítése és egészségügyi jelentőségük. Az eukarióta egysejtűek néhány képviselőjének testszerveződése és jelentősége. Az állatok teste és életműködései A növények teste és életműködései Az állati test szerveződésének bemutatása tipikus példákon keresztül. Az állati sejt, a szövetek típusai, funkciói. A heterotróf anyagcsere lényege. Az önfenntartó és fajfenntartó életműködés fogalma. Az önfenntartó és fajfenntartó életműködések, valamint a környezet, az életmód és a testszerveződés kapcsolata néhány fontos állatcsoportban. Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége. A növényi test szerveződésének és anyagcseréjének általános jellemzői. A növényi sejt. A növényi szövetek típusai, funkciói. A növények anyag-felvétele, a tápanyagok szállítása, az autotróf anyagcsere lényege. A növények testfelépítése. A növények szervei és ezek szerepe. A növények ivaros és ivartalan szaporodásának lényege, a zárvatermők virága. Az életmód, testfelépítés és a környezet összefüggései. Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége. A gombák teste és életműködései A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. A gombák jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal. Az életközösségek általános jellemzői Az élettelen környezeti tényezők és ezek változásai Az élő környezeti tényezők Az életközösségek anyagés energiaforgalma A környezet fogalma. Az élő- és élettelen környezet. A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői. A víz-, levegő- és talajvédelem. Az élettelen környezeti tényezők élővilágra gyakorolt hatásai. Az élőlények tűrőképessége. A populáció fogalma. Egyedszám, egyedsűrűség és ezek változása, koreloszlás. Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok. Termelők, fogyasztók, lebontók. Az ökoszisztéma fogalma. Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. 10

11 Témakör Tartalom Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. A természetes és mesterséges életközösségek Az élővilág törzsfejlődése Az evolúció alapjai és bizonyítékai Az evolúció lehetséges folyamata Az ember evolúciója A természetes életközösségek. Az élővilág sokféleségének fontossága, az ember hatása az életközösségekre. A legfontosabb hazai életközösségek. Környezetrombolás és környezetvédelem. Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai. A természetes szelekció darwini modellje. Az evolúció bizonyítékai. Az élet keletkezése és az evolúció legkorábbi történései. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A növény- és állatvilág őseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A jelenkori élővilág kialakulása. A korai emberfélék kialakulása. A Homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása. A jelenkori bioszféra A Föld globális problémái. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője. A sejtek felépítése és működése A sejtek felépítése és anyagcseréje A szaporodás és öröklődés sejttani alapjai A biogén elemek és a víz. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. Az eukarióta sejt legfontosabb sejtalkotói. A biológiai membránok és a sejtmag felépítése és funkciója. A passzív és aktív transzport jellemzői. A katalízis fogalma és az enzimek szerepe a biológiai folyamatokban. A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok jelentősége. A sejtciklus. Örökletes információ a sejtben, a kromoszóma és a gén fogalma. A génműködés, az öröklődő információ megnyilvánulása. A mitózis és a meiózis folyamata és biológiai jelentősége. A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei. Az ember életműködései és az életműködések szabályozása A bőr és a mozgás A táplálkozás A bőr felépítése és funkciói. A csontok kémiai összetétele, szerkezete és kapcsolódása, a csontváz. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A vázizom felépítése. A mozgásszervi és bőrbetegségek, sérülések megelőzése. A mindennapos testmozgás jelentősége.. A táplálkozás jelentősége és folyamatai. Az emésztés lényege. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészséges táplálkozás. A légzés A légzőkészülék felépítése és működése. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. 11

12 Témakör A keringési rendszer A kiválasztás Az idegrendszer Tartalom A testfolyadékok összetétele, keletkezése, kapcsolatuk. Az ember keringési szervrendszerének részei és működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. A kisebb vérzéssel járó sérülések ellátásának módjai. A kiválasztószervek felépítése. A vese működésének lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei és ezek szerepe. Az életfolyamatok idegi szabályozása. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az immunitás Az immunrendszer szerepe. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. A legfontosabb belső elválasztású mirigyek és hormonjaik. Az életfolyamatok hormonális szabályozása. Az ember leggyakoribb hormonális betegségei. Az érzékelés Az ember szaporodása és egyedfejlődése A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. A kémiai érzékelés fogalma. Az íz- és szagérzékelés. A bőr érző működése. Az érzékszervek védelme és betegségei. Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és működése. A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus. A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása és lefolyása, a szülés. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, nemi betegségek és megelőzésük. A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége. Az embrionális és posztembrionális fejlődés szakaszai, jellemzői. Az öröklődés alapjai Egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése. A gének és a környezet hatása a tulajdonságok kialakulására Több tulajdonság egyidejű öröklődése. A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma. A környezet szerepe a fenotípus kialakulásában. Az intermedier és a domináns recesszív öröklésmenet jellemzői. Néhány fontos emberi tulajdonság, betegség, vércsoportok öröklődése. Az emberi ivar kialakulása. A nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. A genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai A genetikai kutatások jelentősége. A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései. 12

13 Témakör Általános ismeretek egészségügyi Tartalom A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Veszélyeztető tényezők, civilizációs betegségek, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség. A tanulók értékelése Az értékelés funkciói közül kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a tanulót elsősorban saját teljesítményéhez viszonyító, fejlesztő értékelésnek, ugyanis ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, az ösztönzésben, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. Az értékelhető tanulói megnyilvánulásokra vonatkozó szóbeli és/vagy írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak konkrét problémákra, egyúttal javaslatokat is tehetnek a fejlesztésre. A tanulók önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet. A tanuló munkájának értékelése során meg kell vizsgálni: milyen mélységben sajátította el a biológia nyelvezetét; megszerezte-e a kellő ismereteket a természeti környezet jelenségeiről, folyamatairól, ezek törvényszerűségeiről; birtokába jutott-e az ismeretszerzés különböző folyamatainak, a tanulás, a megfigyelés, kísérlet, modellezés, kutatás területein; milyen mélységben alakult ki problémafelvető és megoldó képessége elméleti és gyakorlati területen; képes-e a szerzett tapasztalatok, ismeretek önálló rendszerezésére, csoportosítására, a felmerült problémák világos megfogalmazására, kifejtésére, demonstrálására; felismeri-e a tudományterület gyakorlati alkalmazásának fontosságát, lehetőségeit; képes-e megfogalmazni a természeti, a biológiai jelenségek ok-okozati összefüggéseit; felismeri-e az idő és tér szerepét a természeti környezet és természeti jelenségek kialakulásában, elhelyezkedésében, mindezek összefüggéseit, egymásra való hatásukat; ismeri-e a biológia fejlődését, kimagasló alakjainak munkásságát, a tudományterület helyét, szerepét az emberiségi művelődéstörténetében. Az eredményes előrehaladás egyik fontos előfeltétele a tanulók tudásának folyamatos ellenőrzése és értékelése. A biológiaórákon értékeljük a tanulók szóbeli megnyilvánulását, írásbeli teljesítményét, manuális tevékenységét. 13

14 A szóbeli megnyilvánulások lehetnek feleletek, hozzászólások, képelemzések, a tananyag feldolgozását segítő jó kérdések, önálló gondolatok, kiselőadások stb. Az írásbeli teljesítmények a tankönyv feladatainak megoldása, alkalomszerűen készített feladatlapok megoldása, feladatgyűjtemények válogatott feladatainak megoldása, különféle tesztek megoldása projekt munka, házi dolgozat készítése stb. Manuális tevékenységek csoportosítás, rendszerezés, kísérletezés, Internethasználat, stb. Az osztályozás Fontos szempont, hogy az osztályzattal történő értékelés a tantervi követelmények megvalósulását számon kérő szummatív értékelés. Éppen ezért zavart okozhat, ha az osztályzatnak ez a szerepe elbizonytalanodik, azaz hol a biztatás (formatív értékelés), hol pedig a büntetés eszköze. A szummatív típusú felmérő, összegző, záró minősítések, amelyek szelekciós funkciót is betöltenek, csak akkor hitelesek, ha objektívek, ha következetesek, ha meghatározott és nyilvános kritériumok alapján történnek. Jeles /5/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tett; Jó /4/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával eleget tett; Közepes /3/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tett, a nevelő vagy tanulótársa segítségére (javítására, kiigazítására) többször rászorult; Elégséges /2/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal eleget tett, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és készségekkel rendelkezik; Elégtelen /1/ érdemjegyet kap a tanuló, ha a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazításokkal sem tudott eleget tenni, és a tantervben előírt gyakorlati munkafolyamatokat önállóan elvégezni nem tudja. 14

15 A szóbeli ellenőrzés formái: házi feladat, frontális osztálymunka, tanulói kiselőadás, felelet. Írásbeli munka ellenőrzése: írásbeli felelet, témazáró dolgozat, röpdolgozat, házi feladat, projektmunka, anyaggyűjtés. A biológia tantárgy jellegéből adódóan az otthoni feladatok zöme szóbeli, ám e mellett az írásbeli munkák jelentősége sem elhanyagolható, bár nem napi gyakoriságú. Jellegét tekintve lehet válasz megadott kérdésekre, tankönyvi feladat megoldása, vázlatkészítés, leíró vagy elemző dolgozat és kutatómunka is. Otthoni írásbeli feladat biológiából nincs minden órára, kisebb feladatok heti-kétheti rendszerességgel fordulnak elő. Bármilyen jellegű legyen is az adott feladat, mindig a tanórai ismeretek előkészítésére, gyakorlására, elmélyítésére vagy a tananyagot kiegészítő információk szerzésére irányul. Az írásbeli feladatok ellenőrzése az elkészítés tényére és tartalmára terjed ki, mely az óra keretein belül az osztállyal közösen vagy egyénileg történhet. Nagyobb írások, nehezebb feladatok ellenőrzése a tanórán kívül, általában érdemjegyben is kifejezve zajlik. Minden tanuló pontosan tudja, hogy mi az, amit meg kell tanulnia, mi az, amit gyakorolnia kell tanóráról-tanórára. A tanultak visszaidézésére pedig minden órán számíthat, bár ez nem mindig jelent szóbeli vagy írásbeli feleletet. Minden tanuló tudja, hogy a biológia tantárgyhoz kapcsolódó tudást a tanórai jegyzet és vázlat alapján, a tankönyvből és más, ajánlott irodalom alapján szerezheti meg. Az írásbeli számonkérések mindegyikével kapcsolatban történik valamiféle egyeztetés, ennek mértéke és kiterjedése pedig a dolgozat jellegétől függ. A nagyobb egységet lezáró, 45 perces témazáró dolgozat esetén az egyeztetés a tartalomra, a formára és az értékelésre terjed ki, az időpontra nem. A kisebb részekből, néhány anyagból írt röpdolgozat vagy kisdolgozat esetén csak az értékelésre terjed ki. Az értékelés minden esetben a közösen meghatározott, százalékban megadott határok alapján történik, legyen az bármilyen dolgozat. A témazáró dolgozat tartalmát és formáját lényegében a lezárandó rész határozza meg, de e mellett a szaktanár döntése alapján történik. Nem történik konkrét megegyezés az időpontokban, mert ez attól függ, hogy milyen az osztály érdeklődése az adott témakörhöz. Biológiában az értékelés pontozással történik, melyet a közösen meghatározott százalékhatárok váltanak át egyértelműen az egytől ötig terjedő érdemjegyekre. A dolgozat jellege határozza meg a százalékokat, mely igazodik az érettségi értékelési rendszeréhez. Ezek a százalékhatárok minden tanuló által ismertek és mindig tudják, hogy a dolgozatban szereplő kérdések egyenlő értékűek-e, és ha nem, akkor melyek súlyozottak. A megírt dolgozatok értékelése, a súlyos tévedések javítása és az érdemjegy megállapítása is mindig megtörténik, de nem mindennek van nyoma a naplóban, vannak csupán tájékoztató jellegű felmérések. A félévi és év végi osztályzatok kialakításában az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró dolgozatokat, melyek piros színnel kerülnek be a naplóba, kétszerese az egyéb jegyekének. Az írásbeli feleletek, szóbeli feleletek, röpdolgozatok, melyek zöld színnel kerülnek be a naplóba egymással egyenértékűek. A tanulói kiselőadás, órai munka, otthoni anyaggyűjtés, melyek kék színnel kerülnek be a naplóba alacsonyabb értékűek, a félévi és év végi osztályzat kialakításában a tanuló munkához való pozitív hozzáállását bizonyítja, így az érdemjegy megszerzésénél a kerekítés során a jobb osztályzatot kapja. 15

16 Rendje: A tervezett írásbeli beszámolók közül csak a témazáró dolgozatok idejét kell a tanmenetben rögzíteni. A javítás lehetőségéről a szaktanár dönt. A javítást kérheti a tanuló, illetve kötelezővé teheti a szaktanár. Történhet szóban vagy pótdolgozat megírásával, amennyiben azt az érdemjegyek száma vagy egy tananyagrész ellenőrzése indokolja. Az eredeti érdemjegy is beszámít a tanulmányi munkába (beírva marad). A félévi és év végi osztályzatokat az adott időszakban szerezett érdemjegyek alapján, pedagógiai szempontok figyelembe vételével alakítjuk ki. Az osztályozó vizsgán az ott nyújtott írásbeli és szóbeli (gyakorlati) teljesítményt értékeli a bizottság. A félév és a tanév végén az elért kiemelkedő teljesítményért, az általános követelmény szintet meghaladó munkáért a tanuló tantárgyi dicséretet kaphat. A félévi és év végi osztályzatok kialakítása a kerettantervben szereplő továbbhaladás feltételein alapul, és emellett a súlyozottan szereplő témazáró dolgozatok határozzák meg. A kétszeresen számolt témazárókkal kialakult átlagnak minimum 1,8-et kell elérnie az elégséges osztályzathoz, 1,8 esetén pedig az érdemjegy pedagógiai mérlegelésen múlik. Helyi és központi értékelés Az értékelés iskolai elveinek kidolgozása az iskola pedagógiai programjának, műveltségterületi, tantárgyi szinten pedig a helyi tantervének feladata. A központi mérések országos szinten, teljes körűen, azonos követelményekre épülő feladatsorokkal vizsgálják a tanulók képességeit. Ezért meghatározó a tanulók fejlesztésében, hogy az iskola és az egyes tanár is figyelemmel kísérje az évente egy alkalommal történő központi mérések eredményeit, azaz a 10. évfolyamon az Országos Kompetenciamérés (szövegértés és matematika) az iskolára, a tanulócsoportokra, az egyes tanulókra érvényes eredményeinek tanulságait. A középiskolai oktatási-nevelési folyamat a kétszintű érettségi vizsgával zárul. A vizsgateljesítmények értékelése mindkét vizsgaszinten központi értékelési kritériumok alkalmazásával történik, a vizsgát szabályozó dokumentumoknak megfelelően. Értékelési alapelvek a pedagógus számára egyrészt törvényi kötelezettség, másrészt vállalt felelősség, nem megtorló, hanem a tanuló folyamatos fejlesztését szolgálja, törvényes, szakszerű, tervszerű, kiszámítható, nyilvános folyamat, az értékelt bevonásával történik, részben kritérium-, részben normaorientált, tartalmazza a kritériumokat, indikátorokat. Az értékelés célja legyen kimutatható a nyilvánosságra hozott követelményrendszernek való megfelelés, legyen követhető az intézményi céloknak, értékeknek való megfelelés, legyenek kimutathatóak a pedagógiai eredmények a nevelési programban megfogalmazott céloknak való megfelelés alapján, a választott értékeken, objektivitáson alapuló legyen az egyén szakmai fejlődése. 16

17 Az értékelés fajtái Diagnosztikus értékelés (bemenet): adottságok, kulcskompetenciák (képességek, ismeretek), igények, elvárások, szocio-emoció (attitűd, aspiráció), személyiség Szabályozó értékelés (folyamat): tanulás, személyiségfejlődés, pályaorientáció Összegző értékelés (kimenet): eredmények, teljesítmények, kulcskompetenciák, képességek, ismeretek (tanulmányi eredmények, versenyeredmények, továbbtanulás, beválás), elégedettség, szocio-emocionális terület (attitűd, aspiráció, szorgalom ), személyiség (én/önismeret, szabálykövetés, magatartás, elismerések, elmarasztalások), kapcsolat (kortárscsoport, pedagógus, személyzet, osztály, iskola) Az értékelés formái Önértékelés, osztályfőnök értékelése, szaktanár értékelése, (kortárs)csoport értékelése A tanulmányi munka értékelése Az értékelés célja: tájékoztatás, visszacsatolás, orientálás, külső szabályozás, motiválás, megerősítés. Az értékelés követelményei: tárgyszerűség, megbízhatóság, érvényesség, egyenletes terhelés. Az elméleti órákon és a gyakorlati foglalkozásokon érdemjeggyel kell értékelni a tanulók tudását, ismereteinek gyakorlati alkalmazását, gyakorlati készségük fejlődését, az elméleti és a gyakorlati foglalkozásokon való aktív részvételüket. A tanuló teljesítményét folyamatosan értékeljük, és félévente legalább három érdemjegyet adunk. Az érdemjegyekkel történő értékelés során törekszünk a tanulók egyenletes és arányos terhelésére. Az iskola nevelői személyes felelősséggel döntenek az osztályozás-értékelés kérdésében. Döntésüket azonban indokolni kötelesek, ha erre a nevelőtestület igényt tart. Az érettségi felkészítés történhet osztálykeretben, illetve évfolyamszinten szerveződött csoportokban. Ha a tantárgyat alapórában is tanulják, az érdemjegyet az alapórát tartó tanár adja a felkészítőn végzett teljesítmény figyelembevételével, az óraszámok arányának megfelelően. Ha a tanuló csak fakultációra jár, ottani munkája alapján kapja érdemjegyét. A témazáró dolgozat időpontját a tanulókkal a megírás előtt legalább egy héttel előre közöljük. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A javítás lehetőségéről a szaktanár dönt. A javítást kérheti a tanuló, illetve kötelezővé teheti a szaktanár. Történhet szóban vagy pótdolgozat megírásával, amennyiben azt az érdemjegyek száma vagy egy tananyagrész ellenőrzése indokolja. Az eredeti érdemjegy is beszámít a tanulmányi munkába (beírva marad). A félévi és év végi osztályzatokat az adott időszakban szerezett érdemjegyek alapján, pedagógiai szempontok figyelembe vételével alakítjuk ki. Az osztályozó vizsgán az ott nyújtott írásbeli és szóbeli (gyakorlati) teljesítményt értékeli a bizottság. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért, az általános követelmény szintet meghaladó munkáért a tanuló tantárgyi dicséretet kaphat. Az írásbeli és szóbeli számonkérés arányának megválasztása az adott tárgyból az érettségi vizsga formájától függ, a tanárok módszertani szabadsága érvényesül. 17

18 Az iskolai beszámoltatás A szóbeli felelet, röpdolgozat, feladatlap kisebb anyagrészből nyújtott teljesítményt mér. A témazáró dolgozatokra adott érdemjegy nagyobb anyagrészből nyújtott összteljesítményt tükröz. A házi dolgozat, kiselőadás egy témakör otthoni munkában való feldolgozása. Írásbeli házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése. Gyakorlati tevékenység ellenőrzése, minősítése. Próba érettségi. Külső értékelés országos kompetenciamérések érettségi vizsga szakmai vizsgák OKTV és egyéb tanulmányi versenyeredmények A tankönyvek kiválasztásának elvei Ha átgondoljuk, melyek azok a tartalmi összetevők és minőségi kritériumok, amelyek különösen fontosak lehetnek a kerettantervben, majd a helyi tantervben foglaltak megvalósulása szempontjából, közelebbről is számba vehetjük a tankönyvek kiválasztásában szerepet játszó általános minőségi kritériumokat. A szakmai hitelesség, szakmai megbízhatóság mellett alapvető minőségi összetevő a tanulási folyamat támogatása, irányítása, a tanulási stratégiák közvetítése, valamint az adott korosztály motiválása, gondolkodásra, olvasásra, tanulásra ösztönzése. Ennek egyik eszköze a tankönyv vizuális formája, megszerkesztettsége, illusztrációs anyaga. Az eredményes és motiváló ismeretközvetítés feltétele az életszerűség, az önértékelés elősegítése, például a kérdések, feladatok rendszere által. A középiskolában a tankönyvek megválasztásának további mérvadó szempontja, hogy a tankönyv feleljen meg az érettségi vizsgára történő felkészítés és felkészülés kritériumainak is. A tankönyv tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott fejlesztési követelményeknek és a középszintű érettségi vizsgakövetelményeknek, legyen alkalmas az ezen dokumentumokban foglaltak megtanítására, elsajátítására. Szakmai, továbbá nyelvi szempontból (helyesírás és nyelvhelyesség tekintetében) is legyen hibátlan. Segítse elő a diákok önálló tanulását; tagolása, kiemelési rendszere legyen világos, áttekinthető. Szakmódszertani kimunkáltsága révén az ismeretszerzés folyamatát kielégítő magyarázatokkal, megfelelő mértékű szemléltetéssel könnyítse. Átgondolt fogalomrendszer használatával, a tananyag jól áttekinthető szerkezetével, a fogalmak és jelenségek egymásra építésével az ismeretszerzés mellett a logikus gondolkodás képességeinek fejlesztését is szolgálja. A tankönyveknek a diákok tipikus életkori sajátosságaihoz, valamint az adott iskolatípusba járó középiskolások feltételezett szociokulturális környezetéhez kell illeszkednie, különösen az elvont gondolatmenetek, az absztrakt fogalmak használatát illetően. Tartalmilag, formailag, szerkesztési sajátságaival keltsen érdeklődést, biztosítsa az eredményes tanuláshoz nélkülözhetetlen motiváltságot. Részben ezzel, részben pedig az iskola tantervi célkitűzéseivel összefüggésben, folyamatosan utaljon a tananyag mindennapi élettel való kapcsolataira, az alkalmazás, a gyakorlati felhasználás lehetőségeire. A tankönyv ábraanyaga is álljon a fentiek szolgálatában. Korunk diákjainak színes, jó minőségű képeket tartalmazó művet kell kézbe adni. Az ábrák nem lehetnek öncélúak, funk- 18

19 ciójuk az illusztrálás, az önálló tanulás, értelmezés, magyarázás. Fölösleges, zavaró részleteket, feliratokat nem tartalmazhatnak. Szükségszerű, hogy az ábrák szövegei és feliratai a tankönyvi szöveggel összhangban álljanak. A szöveg és az illusztráló képanyag kapcsolatát világos utalásrendszer biztosítsa. Lényeges, hogy az ábrák a hozzájuk tartozó szöveg tanulmányozásakor lehetőleg lapozás nélkül elérhetők legyenek. Általában egy-egy tanórányi témához a tankönyvben feladatoknak is kell tartozniuk, amelyek elősegítik a megértést és a továbbgondolást, az ismeretek és a közöttük levő összefüggések felismerését. Az egyes témák feldolgozásához tartozó összefoglalások mutassanak rá a részletek közti összefüggésekre, és a tematikai egységben foglalt tananyagot lehetőleg új aspektusból is világítsák meg. Lényeges, hogy a tankönyv ne csak biológiai szakmai tudást közvetítsen, hanem tekintsen ki a világ más területei és a társadalom felé; mutassa be a biológiai művelődési anyagnak ezekkel való kapcsolatait is. Feleljen meg az egészségügyi követelményeknek: betűmérete és -típusa révén a szöveg legyen jól olvasható. Könyvészeti szempontból lényeges, hogy a diákok által folyamatosan forgatott könyv bírja az igénybevételt, ne essen szét. Mindezek mellett további szempont, hogy a tankönyv ára a családok teherbíró képességének határán belül maradjon. Választott tankönyvek: Kropog Erzsébet: A mi világunk Biológia Kropog Erzsébet: A mi világunk Biológia Berger J.: A mi világunk Biológia

20 Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez szakközépiskola Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Biológia évfolyam A szakközépiskolai biológia tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élővilág sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentő sokféleségének megőrzése iránti felelősségérzet alakulását. A nagy élőlénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős állampolgári magatartás alakulását is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése és egy részüknek a kipróbálása fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári gyűjtő- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazását erősíti, és az önálló tanulás képességét is fejleszti. 20

21 Óraszám: 72/év 2/hét 10. évfolyam Az éves óraszám felosztása Témakör Óraszám 1. Láthatatlan élővilág - Mikróbák 10 óra 2. A Zöld Birodalom A növények világa 12 óra 3. Akik benépesítik a Földet Az állatok világa 14 óra 4. Kapcsolatok az élők és élettelen között Élőlények és környezetük 12 óra 5. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése 11 óra 6. Másfélmillió lépés Magyarországon A Kárpát-medence élővilága 10 óra 7. Kiselőadások; projektmunkák értékelése 2 óra 8 Év végi összegzés 1 óra Óraterv Témakör Összes óra Új anyag Gyakorlati óra Gyakorlás Összefogla ló óra Ellenőrző óra 1.Láthatatlan élővilág Mikróbák A Zöld Birodalom A növények világa Akik benépesítik a Földet Az állatok világa 4. Kapcsolatok az élők és élettelen között Élőlények és környezetük 5. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése 6. Másfélmillió lépés Magyarországon A Kárpát-medence élővilága Kiselőadások; projektmunkák értékelése Év végi összegzés

22 Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/ Fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák Láthatatlan élővilág Órakeret Mikrobák 10 óra Vírusok, baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák általános jellemzői. Személyi: biológia szakos tanár Tárgyi: képi szemléltetéshez és mozgófilm-bemutatáshoz szükséges vetítőberendezés, sokszorosító készülék, mikroszkóp, dokumentumkivetítő A mikrobák elterjedését biztosító anyagcsere és genetikai változatosság értelmezése a felépítés és működés, valamint a rendszerek szempontjából. Rendszerszemlélet alkalmazása a mikrobák környezeti szerepének értékelésében. A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentőségének felismerése. Hogyan lehet vizsgálni a szabad szemmel nem látható élőlényeket? A mikrobiológia alapvető vizsgálati módszerei. Melyek a mikrobák főbb csoportjai, milyen a testfelépítésük? A vírusok szerkezete. A baktériumok sejtfelépítése. Az egysejtű eukarióták sejttípusa, változatos testfelépítése és mozgása. Az egysejtű, fonalas és teleptestű gombák testfelépítése. A mikrobák elhelyezése az élővilág méretskáláján. Melyek a mikrobák életfeltételei? Mi befolyásolja környezeti elterjedésüket? Anyagcsere típusok. A mikrobák földi anyagforgalomban játszott szerepe, jelentősége. Ősbaktériumok. Szélsőséges életformák, feltételezett földön kívüli életlehetőségek. Hogyan előzhető meg a káros mikrobák elszaporodása? A fertőtlenítés és sterilizálás fogalma, jelentősége. A mindennapi környezet higiéniájának jelentősége. Az élelmiszerek romlásának okai, tartósítási lehetőségek. Növények mikrobiális kártevők elleni védelmének jelentősége, módszerei. Melyek a mikrobák gazdasági hasznosításának lehetőségei? A mikrobiális tevékenység mezőgazdasági, élelmiszeripari és gyógyszeripari. Az ehető gombák táplálkozási jelentősége. Mi a fertőzés, hogyan terjednek a fertőző betegségek? A mikrobiális fertőzések módjai, megelőzésük és gyógyításuk lehetőségei. Az élővilág szabad szemmel nem látható mérettartományát magában foglaló élet értelmezés. A mikrobák környezetünkben való általános előfordulásának felismerése. A baktériumok és az egysejtűek sejttípusainak a felépítés és működés, a rendszerek szempontjai alapján való összehasonlítása. A mikrobák szerepének bemutatása a szén-és a nitrogén födi körforgásában. Az élet fizikai határainak tágabb értelmezése, Érvek és ellenérvek gyűjtése a Földön kívüli élet lehetőségéről. Példák a mindennapi életben használható fertőtlenítési és sterilizálási eljárásokra. Előnyök és hátrányok összegyűjtése. A mikrobák tevékenységéhez köthető tartósítási, 22

23 Kapcsolódási pontok Taneszközök Kulcsfogalmak/ fogalmak konyhatechnológiai, élelmiszeripari és gyógyszergyártási folyamatok megismerése. Kísérletek önálló elvégzése és értelmezése (erjedés, sörélesztő, antibiózis, fertőtlenítőszerek hatása). Kutatómunka a helyi és világjárványok kialakulásáról, a megelőzés és elhárítás lehetőségeiről; a fertőzések megelőzési lehetőségeiről. Indokolt esetben az orvoshoz fordulás szükségességének felismerése. Kémia: fertőtlenítőszerek; a kísérleti eszközök és használatuk. Matematika: mennyiségi összehasonlítás, mértékegységek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a járványok történelmi szerepe. Fizika: energiaátalakulások. Földrajz: az antibiotikumok bevezetésének hatása a népességszám változására. tanulói mikroszkóp és a mikroszkópizáláshoz szükséges eszközök, egysejtű moszat és/vagy állati egysejtű tenyészete Sejtes és nem sejtes szerveződés, mikroba, vírus, baktérium, penészgomba, élesztő, egysejtű, autotrof és heterotrof, antibiotikum, fertőtlenítés, sterilizálás. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/ Fejlesztési követelmények A Zöld Birodalom Órakeret A növények világa 12 óra Szerveződési szintek, sejt és szövet fogalma, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin). Ivaros és ivartalan szaporodásmódok lényege. Az éghajlati alkalmazkodás példái a növényvilágban. Az éghajlati övek természetes életközösségei (biomok). Személyi: biológia szakos tanár Tárgyi: képi szemléltetéshez és mozgófilm-bemutatáshoz szükséges vetítőberendezés, sokszorosító készülék. A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének a fenntarthatóság valamint a tudomány, technika, kultúra szemszögéből való értelmezése. A biológiai ismereteken alapuló önálló véleményalkotás, tudatos vásárlói attitűd formálása. A növények esztétikai szerepének felismerése. Miért tekinthetők a növények az életközösségek termelőinek? Hogyan függenek össze a növények életfolyamatai a sejtszintű felépítéssel és működéssel? A növényi sejtek felépítése, sajátos alkotói. A növényi sejt anyagfelépítő működése, a fotoszintézis folyamata, feltételei. Hogyan függ össze a növények testfelépítése és életmódja? A növényi szövetek alaptípusai. A hajtásos növények létfenntartó szerveinek felépítése és működése. Hogyan szaporodnak a növények? Milyen feltételeket igényelnek a növények fejlődésükhöz? A virág felépítése, a megtermékenyítés. Beporzási módok. A 23

24 Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák Kapcsolódási pontok Taneszközök Kulcsfogalmak/ fogalmak növekedés és fejlődés tényezői, szabályozása. A növényi egyedfejlődés típusai, példákkal. Ivartalan szaporodási módok. Melyek a növényvilág jelentősebb csoportjai, jellegzetes képviselői? A nagy növénycsoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) főbb jellemzői. Példák evolúciós folyamatokra, irányokra. Mely növények fontosak a gazdálkodásban és mindennapi környezetünkben? Hogyan és miért jelennek meg a növények a városi, épített környezetben? Milyen anyagokat köszönhetünk a növényeknek? Gabonafélék, ipari növények, erdőalkotó fák, dísznövények (néhány ismert példa). A városi parkok jelentősége, jellegzetes növénycsoportjai, a szobanövények gondozása. Növényi eredetű anyagok élelmiszer alapanyagok, ipari nyersanyagok, gyógyszer hatóanyagok jelentősége, példái. Hogyan jelennek meg a gazdálkodás és a fenntarthatóság szempontjai a növénytermesztésben? Talajminőség, talajművelés. Vegyszeres növényvédelem előnyei, hátrányai. A nagyüzemi monokultúra és a biogazdálkodás előnyei, hátrányai. A nemesítés és a fajtamegőrzés jelentősége, eljárásai. A növényi sejtek vizsgálata; a sajátos sejtalkotók jellegzetes feladatai. Növényi szövetek vizsgálata hajtásos növény különböző létfenntartó szervein. Állandóság és változás szempontjai alapján az ivaros és az ivartalan szaporodásmódok összehasonlítása. A fejlődéstörténeti rendszerben tükröződő evolúciós folyamatok felismerése. Adott szempontok alapján halmazba sorolás. A növényvilág és az emberi társadalom sokoldalú kapcsolatának (pl. élelmezés, ipari nyersanyagok, jóléti funkciók) értelmezése néhány konkrét példán keresztül. A mezőgazdaságban alkalmazható termelési módok lényegi jellemzőinek összehasonlítása; az egyes eljárások összehasonlítása. Matematika: halmazok, felosztás. Kémia: a szerves és szervetlen anyagok megkülönböztetése, a víz adszorpciója, oxidáció, redukció, viaszok, cellulóz. Fizika: diffúzió, lencserendszerek, elektronmikroszkóp. Földrajz: egyes fajok jelentősége a táplálékellátásban.,a plankton és a kőolaj összefüggése Művészetek: a fa- és virág-szimbolika. tanulói mikroszkóp és a mikroszkopizáláshoz szükséges eszközök, kézinagyító, csiperke termőteste, lombosmoha, egyszikű, kétszikű növény szára, virága Fotoszintézis, növényi szövet és szerv, fejlődéstörténeti rendszer, nemzedékváltakozás, nyitvatermő, zárvatermő, növénynemesítés. 24

25 Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/ Fejlesztési követelmények Akik benépesítik a Földet. Az állatok világa Órakeret 14 óra Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin)/. Az éghajlati övek természetes élővilága. Személyi: biológia szakos tanár Tárgyi: képi szemléltetéshez és mozgófilm-bemutatáshoz szükséges vetítőberendezés, sokszorosító készülék. A felépítés és a működés összekapcsolása az állati szövetek, szervrendszerek leírásában. Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek állatvilágon belüli vizsgálatában. Az alkalmazkodás és az állatfajok földrajzi elterjedése közötti összefüggések értelmezése az állandóság és a változás szempontjából. Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátása, a fenntarthatóság szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek fejlesztése. Miért van szükségük az állatoknak (szerves) táplálékra? Hogyan függenek össze az állatok életfolyamatai a sejtszintű felépítéssel és működéssel? A lebontó anyagcsere biokémiai folyamatai, sejten belüli lokalizációja. A sejtlégzés folyamata, feltételei. A felépítés, anyagátalakítás, raktározás lehetőségei. Hogyan függ össze az állatok testfelépítése és életmódja? Az állati szövetek alaptípusai. Az állati szervezet létfenntartó szervrendszerei és szervei (anyagforgalmi, szabályozási, mozgási). Meghatározó evolúciós folyamatok, fejlődési lépések és irányok. Milyen szaporodásmódok fordulnak elő az állatvilágban? Hogyan alakult ki és mi a jelentősége az ivaros (szexuális) szaporodásnak? Miért jellemző egyes állatfajokra a sok utód, míg mások több energiát fordítanak a kevesebb utód felnevelésére? Ivartalan szaporodásmódok példái. Ivaros szaporodás elve, a megtermékenyítés módjai. Egyedfejlődési szakaszok, típusok. Egyedfejlődés és törzsfejlődés kapcsolata. Melyek az állatvilág nagyobb csoportjai, jellegzetes képviselői? A nagy állatcsoportok (gerinctelenek, gerincesek törzsei, néhány fontosabb osztály és rend) főbb jellemzői, jellegzetes fajok. Példák evolúciós folyamatokra, irányokra. Melyek a gazdálkodás szempontjából legfontosabb állatcsoportok? Milyen gazdasági és környezeti hatása van az állattenyésztésnek? Halászat, haltenyésztés. Vadállomány, vadgazdálkodás. Húshasznosításra tartott állatok (sertés, szarvasmarha, juh, baromfi). Az állattenyésztés biológiai alapjának jelentősége (fajok, fajták). A takarmánytermesztés, hulladékelhelyezés környezeti hatása. Miért tartunk társként, kedvtelésből állatokat? Melyek az állattartás elemi szabályai, törvényi keretei? A kutya és az ember együttélése, kutyatartási szokások, szabályok. Egyéb társ- és hobbiállatok, tartásuk módjai. Az etikus állattartás elvei, törvényi szabályozása. Az állatvédelmi törvény főbb elvei, előírásai. 25

26 Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák Kapcsolódási pontok Taneszközök Kulcsfogalmak/ fogalmak Mit tanulhat a technika az állatoktól? A bionika fogalma, területei, néhány fontosabb alkalmazás példája (pl. cápabőr, műselyem, bionikus szem, cochleáris implantátum). Az állati sejtek lényegi jellemzőinek, a felépítés és funkció kapcsolatának felismerése. A táplálkozás, tápanyagfelvétel és lebontás, valamint a szervezet energiaigénye és ellátása közötti összefüggés felismerése. A szervrendszerek törzsfejlődésének az állandóság és változás szempontjain alapuló értelmezése. Megfigyelések, kísérletek önálló elvégzése, a mikroszkóp önálló használata. Az ivartalan és az ivaros szaporodás, illetve az egyedfejlődési szakaszok és a törzsfejlődés összehasonlítása. Ismert állatok rendszertani besorolása a rendszertani csoportok lényegi jellemzőinek megkülönböztetése alapján. Tejtermelési, és a tejtermékek fogyasztásával kapcsolatos adatok elemzése. Érvek gyűjtése a tejtermékek fogyasztásának előnyeiről. Érvek és ellenérvek ütköztetése a hobbiállatok tartásával kapcsolatban. Ismeretterjesztő források feldolgozása a bionika témaköréből, az információk kritikus értelmezése a tanultak tükrében. A fogyatékkal élőkkel kapcsolatos helyes viselkedés. Filozófia: logika és kategóriák. Kémia: mészváz, kitin, szaru, hemoglobin, kollagén. Fizika: rakétaelv, emelőelv, gáztörvények (légzés), a lebegés feltétele, vezérlés, szabályozás. Földrajz: korallzátonyok, édesvízi és tengeri mészkő; demográfia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ízeltlábúak egészségügyi jelentősége; a gerinces állatok történeti jelentősége. állatpreparátumok (pl. csigaházak, csontvázak, emlősök fogai stb.) lehetőleg: tanári és tanulói számítógép internet-hozzáféréssel; ismeretterjesztő kiadványok Sejtlégzés, mitokondrium, embrionális és posztembrionális fejlődés, állati szövet és szerv, gerinctelen és gerinces állat (férgek, ízeltlábúak, puhatestűek; halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök), állattenyésztés, vadgazdálkodás, bionika. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kapcsolatok az élők és élettelen között Órakeret Élőlények és környezetük 12 óra Az időjárás és az éghajlat elemei, élettelen környezeti tényezők, tűrőképesség, faj. Személyi: biológia szakos tanár Tárgyi: képi szemléltetéshez és mozgófilm-bemutatáshoz szükséges vetítőberendezés (optimális esetben: számítógép, projektor), sokszorosító készülék. Az életközösségek mint rendszerek vizsgálata, a természet erőinek és kölcsönhatásainak megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és 26

27 Ismeretek/ Fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák Kapcsolódási pontok vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése. A terepen végzett vizsgálatok során a természeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata. Melyek az élővilágegyed feletti szerveződési szintjei? Populáció, társulás. A bioszféra szintje, a globális folyamatok iránya, jelentősége. Hogyan befolyásolja az élettelen környezeti tényezők az élőlények létfeltételeit? Az élőlények környezeti igénye, a szárazföldi és vízi környezet sajátosságai. Környezeti eltartóképesség, tűrőképesség, korlátozó tényező, bioindikáció, indikátor szervezet fogalma, példái. Milyen kapcsolatok, kölcsönhatások működnek az együtt élő fajok között? Hogyan jellemezhető az élőlények komplex életfeltételrendszere? Populációs kölcsönhatások. Niche (élettani és ökológiai) fogalma, néhány példa. A szabad és a foglalt niche biológiai következményei. Hogyan vizsgálhatók az életközösségek? Milyen fontosabb jellemzőket lehet meghatározni? Az életközösségek állapotjelzői és vizsgálati módszerei. Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendeződése. Milyen változások, folyamatok figyelhetők meg az életközösségekben? Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra. Táplálékpiramis és táplálkozási hálózatok. Ciklikus folyamatok; egyirányú változások, véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások (járványok, hernyórágás). Az élettelen környezet és az élővilág közötti kölcsönhatások értelmezése. Az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálata megfigyelések és kísérletek alapján. Az élőlények életközösségekben játszott szerepének értelmezése diagramok, képek, videók alapján. Életközösségek vizsgálata terepen, a tapasztalatok rögzítése, értelmezése. Az anyag, energia és információ szempontjainak alkalmazása az életközösségekben zajló folyamatok értelmezésében. A anyagi körfolyamatok és az energiaáramlás közötti különbség felismerése. Összefüggés keresése a táplálékhálózatok felépítése, a táplálékpiramisok és a mezőgazdaság, élelmezés kérdései között. Fizika: hatásfok, a termodinamika főtételei, a nyílt rendszerek jellemzői. Földrajz: korfa, demográfiai mutatók, évszakos és napszakos változások, a földrajzi övezetesség. Matematika: matematikai modellek (gráfok, függvények, függvényábrázolás, statisztikai elemzések). Kémia: növényvédőszerek, antibiotikumok, kolloidok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a szikesedés és talajerózió mint történelemformáló tényezők (Mezopotámia, Hortobágy); növényi, állati és emberi élősködők demográfiai hatásai. 27

28 Taneszközök Kulcsfogalmak/ fogalmak lehetőleg: tanári és tanulói számítógép internet-hozzáféréssel; ismeretterjesztő kiadványok Populáció, társulás, ökoszisztéma, bioszféra, élőhely, niche, szimbiózis, predáció, élősködés, antibiózis, versengés, környezeti eltartóképesség, tűrőképesség, bioindikáció, biodiverzitás, biomassza, táplálékpiramis, táplálkozási hálózat. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/ Fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák Érthetjük őket? Az állatok viselkedése Órakeret 11 óra Az éghajlati alkalmazkodás példái az állatvilágban (biomok). Jelentősebb állatcsoportok lényegi jellemzői. Állati viselkedésformák, öröklött és tanult magatartás. Megfigyelés és kísérletezés célja és módszerei a biológiában. Személyi: biológia szakos tanár Tárgyi: képi szemléltetéshez és mozgófilm-bemutatáshoz szükséges vetítőberendezés, sokszorosító készülék, dokumentum vetítő Viselkedésformák típusokba sorolása, a cél, forma és eredet kérdéseinek megválaszolása. Az állatvilágban megfigyelhető kommunikációs formák és tanulási típusok összehasonlítása. A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazásán keresztül az állati viselkedés alkalmazkodási folyamatként való értelmezése. Milyen szerepe lehet a viselkedésnek az állatok életében? Az állati magatartás funkciójának értelmezése, fontosabb területei és példái. Milyen formái, elemei lehetnek az állatok viselkedésének? A magatartás elemekre, egységekre bontása, mozgásmintázat fogalma, példái. Miben térnek el a magatartás öröklött, illetve tanult formái? Feltétlen reflex fogalma, példái. Öröklött mozgáskombináció jellemzői, feltételei. A tanult magatartásformák jelentősége az alkalmazkodásban, optimalizációban. Társításos, operáns és belátásos tanulás. A megerősítés szerepe. Hogyan kommunikálnak az állatok? Milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az állati viselkedés és az emberi magatartás között? Az állati kommunikáció célja és formái. Agresszió, önzetlenség, személyes tér, államalkotás jellegzetességei. A szocialitás megjelenése, a kultúra magatartást befolyásoló hatása. Az állati viselkedésmódok motivációinak, alkalmazkodási és optimalizációs jellegének felismerése. Megfigyelt jellemzők alapján típusok felismerése, besorolása. Az állati viselkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése, elemekre bontás és összegzés. Az öröklött és tanult magatartásformák, tanulási típusok megkülönböztetése, típusokba való besorolása. A magatartás és az állatok környezethez való alkalmazkodása közötti összefüggés felismerése. 28

29 Kapcsolódási pontok Taneszközök Kulcsfogalmak/ fogalmak Az állati kommunikáció módjainak felismerése konkrét magatartásmódok, viselkedési helyzetek esetében. Az állati viselkedés és az emberi magatartás bizonyos területeinek és elemeinek összehasonlítása. Fizika: hang és ultrahang (frekvencia). Etika: csoportnormák, önismeret, énkép. Magyar nyelv és irodalom: a verbális és nonverbális kommunikáció. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség történelmében, a tömegek manipulálásának eszközei. Vizuális kultúra: a reklámok hatása, szupernormális ingerek. Informatika: prezentációkészítés, internethasználat. Földrajz: a Föld mágneses tere ismeretterjesztő kiadványok, internet használata Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió, altruizmus, kulturális öröklődés. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/ Fejlesztési követelmények Másfélmillió lépés Magyarországon - A Kárpát-medence élővilága Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség, diverzitás. Személyi: biológia szakos tanár Tárgyi: képi szemléltetéshez és mozgófilm-bemutatáshoz szükséges vetítőberendezés (optimális esetben: számítógép, projektor), sokszorosító készülék. Órakeret 10 óra A hazához való kötődés erősítése Magyarország és a Kárpátmedence, életközösségeinek megismerésével. Egyes környezeti problémák következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenység környezetre való hatásának vizsgálata. A helyi környezeti problémák megismerése, felkészítés a figyelemfelhívásban és megoldásban való aktív szerepvállalásra. Melyek a Kárpát-medence jellegzetes élőhelyei, életközösség típusai és társulásai? Miként védik élő természeti örökségünket nemzeti parkjaink? Vizes élőhelyeink. Fátlan társulások. Fás társulások, erdő típusok. A magyarországi nemzeti parkok területi elhelyezkedése, jellegzetes tájai és védett értékei. A Kárpát-medence területén található jelentősebb természetvédelmi területek. Hogyan befolyásolja az emberi tevékenység a Kárpát-medence életközösségeit? Milyen veszélyek fenyegetik élő természeti értékeinket és mit tehetünk a védelmük érdekében? A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetés formái. A környezeti állapot bioindikációjának lehetőségei, indikátorszervezetek. 29

30 Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák Kapcsolódási pontok Taneszközök Kulcsfogalmak/ fogalmak Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások példái. A természetvédelem törvényi szabályozása. Helyi cselekvési lehetőségek, civil szervezetek szerepe. Terepen végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok megismerése, és a fajismeret bővítése. Helyi környezeti probléma feltárása, adatgyűjtés, cselekvési stratégia kialakítása. A lokális és globális megközelítési módok közötti kapcsolat felismerése az ökológiai rendszerek tanulmányozása során. Földrajz: hazánk nagytájai, talajtípusok, éghajlati viszonyok, erózió, mállás, humusz. Kémia: műtrágyák, növényvédőszerek, rovarölőszerek, az indikáció általános elvei. Matematika: grafikonok, mérés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Kárpátmedence történeti ökológiája (pl. fokos gazdálkodás, lecsapolás, vízrendezés, szikesek, erdőirtás és -telepítés, bányászat, nagyüzemi gazdálkodás). Magyar nyelv és irodalom: természetleírások (pl. Jókai Mór, Fekete István). lehetőleg: tanári és tanulói számítógép internet-hozzáféréssel; ismeretterjesztő kiadványok Társulás, biológiai sokféleség, természeti érték, vizes élőhely, fás társulás, fátlan társulás, özönnövény, bioindikáció, veszélyeztetettség, természetkárosítás, természetvédelem. A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén A biológiai szerveződési szintek ismerete, megfelelő kezelése a problémamegoldás során. Felépítés és működés összefüggésén alapuló magyarázatok, következtetések a növényi és állati szervezet megismerése során. Az autotrófia biokémiai lényegének és ökológiai jelentőségének felismerése. A természetes élőhelyek típusainak, jellemzőinek lényegi ismerete, az egyes élőlénycsoportok környezeti igényével való kapcsolatba hozása. Az állati viselkedésmódok céljának, formáinak és eredetének, az állati közösségekben meghatározó társas kapcsolatok formáinak és funkcióinak ismerete. Etikai elvek alkalmazása az ökológiai problémák értelmezése és megoldása során. Aktív szerepvállalás és cselekvőképesség a helyi természeti értékek védelmében. A biológiai vizsgálatok megfelelő eszközeinek és módszereinek gyakorlati alkalmazása. Az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségek használata az önálló tanulás során. 30

31 évfolyam Ebben a tanulási szakaszban kiemelt cél az emberi szervezet felépítésének és működésének, az ember testi és lelki egészségének, a természeti környezetbe való beilleszkedésének vizsgálata. A témakörök közműveltségi elemei között megtalálhatók azok a kulcsfogalmak, amelyek biztosítják a tudás rendszerszerű építését, kapcsolódásokkal szolgálnak a mindennapi életben való alkalmazás felé. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel, építkezve a tanulók előzetes tapasztalataira és tudására. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ szempontjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember minél mélyebb megismerése érdekében nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel és a társas magatartással összefüggő problémákat is vizsgálják. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív részvétel képességét. 31

32 Óraszám: 72/év 2/hét 11. évfolyam Az éves óraszám felosztása Témakör Óraszám 1. Sejtjeinkben élünk - A sejt 10 óra 2. Szépség, erő, ügyesség - Az emberi test 12 óra 3. Szorgos szerveink A szervezet anyagforgalma 15 óra 4. Védelmi vonalaink - Az immunrendszer és a bőr 7 óra Egyensúly és alkalmazkodás - Az életműködések szabályozása Vagyok, mint minden ember - Az ember egyéni és társas viselkedése 16 óra 9 óra 7. Projektmunkák értékelés 2 óra 8. Év végi összefoglalás 1 óra Témakör Óraterv Összes óra Új anyag Gyakorlati óra Gyakorlás Összefogla ló óra Ellenőrző óra Sejtjeinkben élünk - A sejt Szépség, erő, ügyesség - Az emberi test Szorgos szerveink A szervezet anyagforgalma Védelmi vonalaink - Az immunrendszer és a bőr Egyensúly és alkalmazkodás - Az életműködések szabályozása Vagyok, mint minden ember - Az ember egyéni és társas viselkedése 7. Kiselőadások; projektmunkák értékelése Év végi összefoglalás

33 Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek, Milyen sajátos fizikai-, kémiai jellemzői vannak a sejteknek? A környezet fizikai hatásai és az életlehetőségek közötti összefüggések. A víz biológiai szempontból fontos jellemzői. A sejtplazma mint oldat. A környezeti koncentráció hatása. A sejteket felépítő szerves anyagok fontosabb típusai, sajátos biológiai funkciói. Hogyan működik a sejt, mint bonyolult vegyi üzem? Az enzimműködés lényege, jelentősége. A sejteket károsító fizikai és kémiai hatások főbb típusai. Miért igényelnek a sejtek energiát? Hogyan juthatnak hozzá? A biológiai folyamatok energetikai összefüggései. Az ATP szerepe. Felépítő anyagcsere: fotoszintézis. Lebontó anyagcsere: sejtlégzés, erjedés. A folyamatok alapegyenlete, energiamérlege. Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a Órakeret Sejtjeinkben élünk - A sejt 10 óra A sejt felépítése, fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. Szövet fogalma, típusai. A sejt biológiai szerveződési szintként való meghatározása. Rendszer és környezet összefüggéseinek alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezet és a kémiai felépítés összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság és változás értelmezése a sejtben zajló folyamatok vonatkozásában. Fejlesztési követelmények Az élő állapot fizikai feltételeinek, határainak meghatározása. Rendszer és környezet összefüggésének elemzése. Az élő rendszerek sajátos kémiai összetételének ismerete, a bennük végbemenő kémiai folyamatok szabályozottságának belátása. A fizikai hatások élőlényekre gyakorolt hatásának elemzése, egyszerű kísérletek elvégzése, értelmezése. Az élő rendszerek energiaszükségletének megértése, a sejtszintű energiaátalakító folyamatok lényegének ismerete. A sejtműködés szabályozottságának felismerése, általánosítása az élő állapotra. Kapcsolódási pontok Fizika: diffúzió, ozmózis; hő, hőmérséklet; elektromágneses hullámok, hullámhossz; energia fogalma, mértékegysége, formái és átalakíthatósága, potenciál, feszültség. Kémia: fontosabb fémes és nem fémes elemek; szerves vegyületek sajátosságai, csoportjai; kémhatás, ph; ion; oldódás, oldatok koncentrációja, kémiai kötés, katalízis, katalizátor. Matematika: a mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel, nagyságrendek; hossz-, terület-, felszín-, térfogatszámítás; halmazok használata, 33

34 működésüket? A sejtmembrán jelforgalmi funkciója. A kémiai kommunikáció, anyagfelvétel és -leadás módjai. Kulcsfogalmak/ fogalmak osztályokba sorolás, rendezés. Informatika: az információ fogalma, egysége Biogén elem, enzim, kicsapódás, lebontó és felépítő anyagcsere, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, mitokondrium, zöld színtest. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek, Milyen külsődleges, formai jellegek figyelhetők meg az emberi testen? Szimmetria, testtájak és arányok. A felegyenesedett testtartás, gerincoszlop alakja, tartáshibák. A testi jellegek eltérései, átlagértékek és szélsőségek. Az emberi rasszok jellemző testi jellegei. Milyen kép él bennünk a Órakeret Szépség, erő, ügyesség - Az emberi test 12 óra A gerinces testfelépítés alapvető jellemzői. Az ember fő testtájai, arányai és szimmetriái. Az emberi egyedfejlődés főbb szakaszai. A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. A harántcsíkolt izomszövet felépítése. Az izomműködés alapvető mechanikai elvei. A törzs és a végtagok mozgásképességét kialakító szervrendszerek felépítése és működése. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. Az ember megismerésével és egészségével összefüggő tudatosabb testkép kialakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése. Az emberi mozgásképesség mélyebb megértése, a szervrendszerek felépítésének és működésének k*apcsolatba hozása. A biológiai szerveződési szintek együttes kezelése a mozgásképességgel összefüggő magyarázatokban. A kémiai felépítés és a működés kapcsolatának értelmezése a csont és az izom vonatkozásában. Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izomösszehúzódás, az izommozgás és a mozgásképesség fejlődése esetében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmód iránti igény kialakítása, erősítése. Az egészség megőrzendő értékként való tudatosítása. A testi és lelki egyensúly kapcsolatának, együttes jelentőségének elfogadtatása. Fejlesztési követelmények Az emberi test szimmetria viszonyainak bemutatása, a fő testtájak megnevezése. Érvek gyűjtése a helyes testtartás fontosságáról. Az emberi fajra jellemző testi sokféleség okainak vizsgálata példákon. A saját testtel kapcsolatos ismeretek elmélyítése, képzetek formálása, tévképzetek felszínre Kapcsolódási pontok Matematika: Halmazok használata; tulajdonságok kiemelése, analizálása. Szimmetria; forma, arányok összehasonlítása, osztályokba sorolása, rendezése különféle tulajdonságok szerint. Vizuális kultúra: 34

35 testünkről? El tudjuk-e fogadni a saját testünket? Testkép és lelki egyensúly összefüggése. A normál testsúly, testalkat megőrzésének fontossága. A megjelenés, a testkép módosításának lehetőségei, előnyök, mellékhatások, veszélyek. Milyen a csont összetétele, szöveti és szervi felépítése? Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A csontok formai típusai, kapcsolódási formái. Miként alakítják ki az izmok testünk mozgásképességét? A vázizmok összehúzódási képessége. A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán. Az emelő elv érvényesülése. Az izomerő és munka értelmezése. Milyen összefüggés van az életmód, munka és a mozgásszervrendszer állapota között? A fizikai terhelés hatása a csontozatra és az izomzatra. A munkaterhelés lehetséges hatása, az alkalmazkodás módja. Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések, sérülések? Milyen elsősegély alkalmazható sérülések esetén? A mozgásszegény életmód káros következményei. Szűrővizsgálatok lehetősége, fontossága. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológiai alapjai, fontossága. Sérülések típusai, alapvető hozása, korrigálása. Önismeretet fejlesztő csoportmunka feladatok. A csontok szerkezete, összetétele és funkciója közötti összefüggések felismerése. A csontok egymással és az izmokkal való kapcsolódási módjainak összefüggésbe hozása a mozgásképességgel. Metszetek és makettek használata. Az izomösszehúzódás szöveti szintű értelmezése. Az izomzat hierarchikus felépítésének, rendszerszerűségének felismerése. A szövet-, szerv- és szervezetszintű működések összefüggésbe hozása. Mechanikai elvek alkalmazása. A testi képességek, adottságok és a munkavégzés, munkaformák összefüggésének elemzése. Adatgyűjtés a mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásairól. A rendszeres testmozgással kapcsolatos szokások és tapasztalatok felmérése az osztály tanulóinak körében. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. formák arányviszonyai; vizuális reklámok. Földrajz: kontinensek földrajza, népek, népcsoportok. Fizika: sűrűség, szilárdság, rugalmasság; erő, munka, energia; egyszerű gépek. Kémia: a víz; kalcium és vegyületei; fehérjék; kolloid állapot. Mozgóképkultúra és médiaismeret: emberábrázolás a képzőművészetben, filmben és irodalomban; a divat. Testnevelés és sport: mozgáskultúra, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a helyes testtartás; gerincvédelem; a fittség jellemzői. Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték. 35

36 elsősegélynyújtási ismeretek. Hogyan növelhető a fizikai teljesítőképesség? Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. Étrend, táplálékkiegészítők, teljesítménynövelők - előnyök, hátrányok, veszélyek. Kulcsfogalmak/ fogalmak A balesetmegelőzés teendőinek összegyűjtése különböző élethelyzetekben (pl. sportolás, házimunka, közlekedés). Elsősegélynyújtás megismerése a vizsgált baleseti sérülések körében. Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata és értékelése. Bilaterális szimmetria, testkép, testtartás, rassz, rasszjelleg, normál testsúly, túlsúly, elhízás, táplálkozási zavar, reflex, ízület, csontsűrűség, izom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izomösszehúzódás. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek, Mi történik az elfogyasztott ételekkel a szervezetünkben? A tápcsatorna szakaszai. Az Órakeret Szorgos szerveink - A szervezet anyagforgalma 15 óra Tápanyagok, a tápcsatorna szakaszai, emésztés és felszívódás. Élelmiszerminőség, a tudatos vásárlás szempontjai. Az egészséges táplálkozás étrendi összefüggései. Testsúlyproblémák okai és következményei. Légutak, tüdő, légcsere és gázcsere. A sejtlégzés folyamata. A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. Vércsoportok. Nyirok, nyirokkeringés. A szív és a keringési rendszer felépítése és működése. Az anyagforgalom beillesztése a szervezet egészének önfenntartó működésébe. A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet alakítása. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek fejlesztése az emésztési folyamatok és a máj élettani szerepének megértésén, értelmezésén keresztül. A légzőrendszer felépítésének és működésének megismerésén keresztül a légzőrendszerre ható környezeti hatások felismerése, megbetegedésekkel való kapcsolatának megértése. A levegőminőség védelmére irányuló cselekvési lehetőségek felismerése, az egészségmegőrzést szolgáló attitűdök alakítása. Az anyagfelvevő, szállító és kiválasztó folyamatok rendszerszintű értelmezése. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód megismerése, attitűdök fejlesztése. Elsősegélynyújtás elsajátítása alapvető vérzéseknél és szívmegálláskor. Fejlesztési követelmények A tápcsatorna felépítése és a Kapcsolódási pontok Kémia: Aminosavak. fehérjék szerkezete; 36

37 emésztés fogalma, emésztőnedvek, a folyamat lépései. A tápanyagok felszívódása. A tápcsatorna mozgása. A máj elhelyezkedése és szerepe a szervezet működésében. Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, az elhízásnak, illetve az alultápláltságnak? Testtömegindex, normál testsúly, túlsúly és elhízás következményei és emelkedő kockázatok. Tápanyagok fajlagos energiatartalma. Az alultápláltság, éhezés jelei, következményei. Milyen minőségi szempontokat kell figyelembe venni a helyes táplálkozás érdekében? Mit jelent az élelmiszer összetétel és minőség? A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Fehérjebevitel, élelmi rostok, vitaminok forrásai, hatásaik és jelentőségük. Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Az élelmiszer higiénia fogalma, gyakorlati szempontjai. A normál bélflóra jelentősége. Élelmiszer allergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. A tartós stressz emésztőrendszerre gyakorolt hatása. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői. Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan változik a be- és kilégzett levegő összetétele? benne végbemenő folyamatok élettani céljának, fő lépéseinek értelmezése. A máj funkciójának elemzése. A normál testsúly megőrzése jelentőségének belátása, bizonyítékok gyűjtése a túlsúly és az elhízás kockázatairól. Életmódhoz igazodó étrendtervezés, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok kezelése, használata. A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere-betegségek tünetei, kezelésük, az orvoshoz fordulás szükségessége. Ismertető összeállítása a szájhigiéné és a rendszeres fogápolás helyes gyakorlatáról. A légutak és a tüdő felépítése alapján a bennük végbemenő katalizátor. Reakcióhő; lipidek, szteroidok, koleszterin; glükóz, keményítő, cellulóz; vas és vegyületei, komplex vegyületek; kémhatás, ph; oldószer, oldat; ionvegyületek; kolloid rendszerek, koaguláció; oldatok koncentrációja; ozmózis. Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; gázok nyomása, áramlások; sűrűség; nyomás; diffúzió, ozmózis; elektromos áram. Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés. Földrajz: a Föld légköre; alapgázok és szennyezők. 37

38 A felső- és alsó légutak felépítése. A ki- és belégzés folyamata, légzőizmok. A gázcsere fogalma és feltételei. A hemoglobin szerepe, jelentősége. Vitálkapacitás, légzési perctérfogat fogalma. Melyek a gyakoribb légzőszervi megbetegedések, mit tehetünk a megelőzés érdekében? Levegőminőség jelentősége, jelentősebb légszennyező anyagok és szűrésük módjai. Kockázatok, kórképek, megelőzési és gyógyítási lehetőségek. Mi a szerepe a szervezet belső környezetét alkotó folyadéktereknek? Belső környezet fogalma, folyadékterek típusai, szabályozottságának élettani jelentősége. Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan és miért alvad meg a vér? A vér és a szövetközti nedv, illetve a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A vér oldott és sejtes elemei. A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat fő lépései és tényezői. A vérrög képződés kockázati tényezői és következményei. Hogyan működik a szívünk? Mi az erek feladata? A szív fölépítése, működésének szakaszai. A szívritmus, pulzusszám, pulzustérfogat és perctérfogat összefüggése. Értípusok, artéria, véna, kapilláris felépítése, funkciója. Vérkörök. Vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. élettani folyamatok értelmezése. A légcsere biomechanikai szempontú leírása. A gázcsere folyamatának és biológiai szerepének magyarázata. A fontosabb légzőszervi betegségek kockázatainak, tüneteinek összehasonlítása, azonosítása. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati teendők összegyűjtése (pl. légzésvédelem, higiénia). A külső és a belső környezet értelmezése, a szabályozottság élettani jelentőségének felismerése. A vér összetételét, állapotát jellemző fontosabb adatok elemzése. A véralvadás folyamatának és biológiai jelentőségének megértése, a trombózisos betegségekkel való összefüggésbe hozása. Az érrendszer és a szív felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése. A vese felépítése, a benne végbemenő élettani folyamatok értelmezése. 38

39 Hogyan szabályozza a szervezet a testfolyadékok összetételét, mennyiségét? A vese szervi felépítése, a vesetestecske részei, működése. A vizelet képzése. A folyadékbevitel és a sófogyasztás összefüggése, a vérnyomásra gyakorolt hatásuk. Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Érelmeszesedés, trombózis, infarktus, szélütés. Kockázatot jelentő élettani jellemzők Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggések. Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Kulcsfogalmak/ fogalmak Ismeretterjesztő anyag összeállítása a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségeiről, idejében való felismerése jelentőségéről, az ezzel kapcsolatos teendőkről. Alapfokú elsősegélynyújtási (különböző vérzések ellátása) és újraélesztési gyakorlat (helyzetfelismerés és beavatkozás). Tápanyag, élelmiszerminőség, étrend, energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia. Légcsere, gázcsere, légút, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma. Belső környezet, folyadéktér, szabályozott állapot, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, vérkör, kamra, pitvar, szívbillyentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Órakeret Védelmi vonalaink - Az immunrendszer és a bőr 7 óra A vér összetétele, vérsejttípusok. A fehérvérsejtek feladatai. Nyirok, nyirokkeringés, nyirokszerv fogalma, funkciói. Belső környezet fogalma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. A bőr felépítése, rétegei, függelékei. A bőr főbb funkciói. Az immunrendszer szerepének, jelentőségének felismerése. A saját/idegen megkülönböztetésen alapuló védelmi mechanizmus megértése. Az autoimmun folyamatok értelmezése néhány 39

40 gyakoribb betegség (pl. allergia) példáján. A rákbetegségek és az immunrendszer állapota közötti összefüggés megértése. Az immunrendszert erősítő, egészséges életmód jellemzőinek ismerete, alkalmazást segítő attitűdök erősítése. A bőrt veszélyeztető hatások felismerése, a megelőzést szolgáló életviteli szokások, ápolási eljárások megismerése. A testi-lelki egészség megőrzése iránti igény erősítése, a személyes felelősség tudatosítása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok ismeretek Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet be az átültetett szervek kilökődése? A veleszületett immunitás fogalma, folyamata. Gyulladás. A szerzett, specifikus immunitás jellemzői. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Antigén és antitest fogalma, reakciója. Miért van szükség a védőoltásokra? Mi a magyarázata a védőhatásuknak? Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. Passzív és aktív immunizálás. Az immunizálás közegészségügyi előnyei. Gyakoribb védőoltások. Mi gyengíti és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek? Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kezelt stressz immunvédelmet gyengítő hatása. A HIV fertőzés és az immunrendszer gyengülése közötti összefüggések, az AIDS betegség. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Az immunrendszer területeinek, komponenseinek és működésének összefüggésbe hozása. Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alkalmazása a mindennapi életvitelben. A védőoltások indokoltságának elfogadása, hatékonyságuk biológiai magyarázata. A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai érvekkel való alátámasztása. A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életvitel jellemzőinek összegyűjtése. Kémia: fehérjék harmadlagos szerkezete; cukrok, poliszacharidok, lipidek; zsírok, kémhatás; mosó- és tisztítószerek. Fizika: hő, hőáramlás, párolgás; elektromágneses sugárzások spektruma, UV sugárzás, dózis. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: középkori járványok. Testnevelés és sport: mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; higiéniai ismeretek. Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Mit jelez testünk állapotából? A bőr funkciói. A bőr rétegei, A bőr funkcióinak beillesztése a szervezet szintű működésbe. 40

41 szöveti felépítésük. Felépítés és működés összefüggései. A bőr mikrobái, bőrflóra. Bőrhibák típusai, okai. A bőr regenerációja, sebgyógyulás. Felépítés és működés szempontú folyamatértelmezés. Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb megbetegedései, mit tehetünk megelőzésük érdekében? A bőr higiénéje. Kiszáradás elleni védelem, táplálás. A bőrallergia okai, tünetei. A napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. Kulcsfogalmak/ fogalmak Személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és egészségmegőrzésével kapcsolatos szokások, életmód tudatosulása. Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett immunitás, antigén, antigén felismerés, antitest, nyiroksejt, védőoltás, immunizálás; hám, irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, érző idegvégződés, bőrallergia. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Egyensúly és alkalmazkodás - Az életműködések Órakeret szabályozása 16 óra Vezérlés és szabályozás fogalma. Mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). Az idegi szabályozás alapelve. Az idegszövet felépítése, előfordulása és funkciói. Elemi idegi folyamatok, ingerület keletkezése és vezetése. Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. Reflex fogalma. Érzékek és érzékszervek, a szem és a fül felépítése. A gerincvelő elhelyezkedése, szerkezete és funkciója. Az agy részei, kapcsolatai és főbb funkciói. A stressz biológiai értelmezése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei. A külső és belső érzékelés összefüggésbe hozása a szabályozott belső állapottal. A hormonális szabályozás konkrét mechanizmusainak értelmezése. A teljesítményfokozó hormonális szerek veszélyeinek felismerése, használatuk elutasítása. Hormonális rendellenességre visszavezethető betegségek, gyakoribb kórképek megismerése. Az idegi és hormonális szabályozás közötti kapcsolat felismerése. Az agyi funkciók hierarchikus egymásra épülésének felismerése. Az idegrendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek felismerése, a gyakoribb betegségtípusok megismerése, a megelőzést szolgáló életmód- tanácsok elfogadása. A mentálhigiéné értelmezése, lehetőségeinek megismertetése. A tudatmódosító, függőséget okozó szerek elutasítása. 41

42 Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek, Hogyan képes a szervezet szabályozni belső állapotát? Vezérlés és szabályozás különbsége. A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. Milyen szabályozó rendszerek működnek a szervezetünkben? Milyen kapcsolat van közöttük? Az idegi és a hormonális szabályozás lényegi jellemzői, különbségek, munkamegosztás. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése, agyalapi mirigy hormonok, szabályozásuk és hatásaik. Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek és mi a hatásuk? A hormonhatás jellemzői, hormon és receptor összefüggése. A vércukorszint szabályozása. A pajzsmirigy hormonjai, hatásuk. A kalciumszint szabályozása. A mellékvese hormoncsoportjai, fő hatásterületeik. Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? A szerzett cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelésük. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. A hormonális dopping módszerei, veszélyei. Fejlesztési követelmények Az élő állapot értelmezése, feltételeinek megfogalmazása. A szabályozottság jelentőségének felismerése. A hormonhatás megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentőségének felismerése. A hormonális és az idegi szabályozás időbeli jellemzőinek és hatásterületeinek összehasonlítása. A rendszerszerűség, összehangoltság elemzése konkrét példán. A belső elválasztású mirigyek fontosabb hormonjainak megismerése, szabályozási területeinek és hatásainak azonosítása. Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése. A teljesítményfokozó és izomtömeg növelő szerek használatának elutasítása. Kapcsolódási pontok Kémia: lipidek, szteroidok; peptidek; glükóz, glikogén; jód, komplex vegyületek; kalcium és vegyületei; a molekulák szerkezete, ionok. Fizika: elektromosság, töltéshordozó; potenciál, feszültség; látható fény, domború lencse képalkotása, törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek, hullámhossz és frekvencia. Testnevelés és sport: prevenció, egészségvédelem, teljesítményfokozó szerek veszélyei; motoros képességek. Technika, életvitel és gyakorlat: baleseti veszélyek, kockázatok. 42

43 Hogyan működnek az idegsejtjeink? Az idegsejt felépítése. Inger, ingerület, ingerküszöb fogalma. Idesejtek kapcsolódása, a kémiai szinapszis, serkentés és gátlás. A szinapszisok működésére ható drogok, mérgek. Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? A gerincvelő felépítése, elhelyezkedése, kapcsolatai, funkciói. Reflexkör fogalma. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. Hogyan képesek érzékszerveink a környezeti ingerek felfogására? Mit tehetünk, érzékelési képességeink megőrzése érdekében? A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. A kémiai érzékelés. Észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Zajártalom. Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Mi történik pihenés, feltöltődés során? Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Szimpatikus és paraszimpatikus működés. Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol őrizzük emlékeinket, tanult képességeinket? Különböző ingertípusok csoportosítása. A reflexes szabályozás elvének megértése, reflextípusok összehasonlítása. Reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése. Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése, megértése. Érvelés az érzékszervek egészségmegőrzését szolgáló életvitel, az egészséges környezet igénylése, az ahhoz való jog érvényesítése témájában. Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás területeinek, módjainak és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése egy példán. 43

44 Az agy részei. Agyidegek. Agykéreg, kéreg alatti magvak, fehérállomány. Értelmi és érzelmi működés, memória. Éberség és alvás ritmusa. Felépítés és működés kapcsolatba hozása a legfontosabb agyi területek esetében. Milyen idegrendszeri zavarok, rendellenességek és megbetegedések fordulhatnak elő? Mit tehetünk megelőzésük érdekében? Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei. Fejlődési zavarok, rendellenességek, fogyatékosság. Kulcsfogalmak/ fogalmak A gyakoribb idegrendszeri zavarok, rendellenességek és megbetegedések azonosítása, a megelőzés és gyógyítás lehetőségeinek összegyűjtése. Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvesehormon, idegsejt, inger, ingerület, szinapszis, gerincvelői reflex, szomatikus és vegetatív idegrendszer, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, Vagyok, mint minden ember - Az ember egyéni és Órakeret társas viselkedése 9 óra Az ember testi és szellemi fejlődésének szakaszai, főbb jellemzői. Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás). A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok. Szerepek a családban, a társadalomban. A viselkedési normák és szabályok szerepe. Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárssegítők és szakemberek segítségével. Az önismeret, önelfogadás, társas együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség tudatosítása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak, elkerülésének, élethelyzetek megoldási lehetőségeinek értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. Az emberi agresszió és összetartozás jellemzőinek, okainak, befolyásolása módjainak megismerése. Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése, más kultúrák elfogadásának és tiszteletének erősítése. A fogyatékkal élő emberek állapotának megértése, a segítő magatartás erősítése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának belátása. A tanulási képességekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismeretek és gyakorlati készségek fejlesztése. A motiváció, az érzelmi viszonyulás tanulással összefüggő jelentőségének felismerése, a pozitív attitűd erősítése. Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 44

45 ismeretek Miben közösek az emberi csoportok az állatokéval és miben különbözünk tőlük? Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés, csoportnormák elfogadása és az ezzel kapcsolatos érzelmek kimutatása, a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Hogyan valósul meg az emberi viselkedésben a személyiség értelmi és érzelmi kettőssége? Hogyan tanulunk? Az ember, mint megismerő lény. Az érzelmek biológiai funkciói. Az állatok és az ember tanulási képessége. Tanulási típusok. A tanulás és a memória kapcsolata. A motiváció, az érzelmi viszonyulás jelentősége a tanulásban. Mi ébreszti föl és mi gátolja az emberi együttműködés és agresszió formáit? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? Szociokulturális hatások. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai, testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Mit tehetünk mentális egészségünk megóvása érdekében? A lelki egészség fogalma. Élethelyzetek, krízisidőszakok előfordulása, kezelése. A segítségkérés és nyújtás lehetőségei a köz- és a civil szférában. A párkapcsolat és a Az állati és emberi kommunikáció formáinak összevetése. Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok összehasonlítása, csoportosítása. Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, reklám, előítélet fölismerése. A tanulási képességet, hatékonyságot befolyásoló tényezők alapján következtetések levonása, tanulási szokások tudatosítása, alakítása. Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők összehasonlítása állatoknál és embereknél. Az egészség és betegség fogalmaira vonatkozó különböző szemléletű magyarázatok összevetése. Betegjogok, az alternatív gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak értelmezése. Magyar nyelv és irodalom: Kommunikáció, metakommunikáció; az emberi kapcsolatok, az agresszió, segítőkészség, befogadás és kirekesztés irodalmi példái; szerelem és csalódás témái. Az érvelés módjai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az agresszor fogalmának történeti megközelítése; történeti perek, előítéletek, propagandahadjáratok példái. Etika: emberi kapcsolatok; befogadás, kirekesztés; agresszió. 45

46 munkahelyi közösség, a baráti kapcsolatok jelentősége. A tevékenység, az alkotás és a személyi autonómia fontossága. Az orvoshoz fordulás szükségességének esetei. Kulcsfogalmak/ fogalmak A kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeinek bemutatása. Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz, deviancia, lelki egészség, megküzdés, függőség. 46

47 12. évfolyam Óraszám: 32/év 1/hét Az éves óraszám felosztása Témakör Óraszám 1. Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika 6 óra 2. Nemzedékről nemzedékre Az öröklődés törvényei 5 óra 3. Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás 5 óra Kibontakozás - a biológiai evolúció Vagyok, mint minden ember Az ember egyéni és társas viselkedése Jövőnk a tét Gazdálkodás és fenntarthatóság 6 óra 4 óra 4 óra 7. Kiselőadások, projektmunkák értékelése 1 óra 8. Összegző ismétlés, útravaló 1 óra Óraterv Témakör Összes óra Új anyag Gyakorlati óra Gyakorlás Összefogla ló óra Ellenőrző óra 1. Megfejthető üzenetek Molekuláris genetika 2. Nemzedékről nemzedékre Az öröklődés törvényei Új kezdetek Szaporodás, szexualitás Kibontakozás - a biológiai evolúció Vagyok, mint minden ember Az ember egyéni és társas viselkedése 6. Jövőnk a tét Gazdálkodás és fenntarthatóság Projektmunkák értékelés Év végi összefoglalás Összesen

48 Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/ Fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika Órakeret 6 óra A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel). A sejt felépítése. Személyi: biológia szakos tanár Tárgyi: képi szemléltetéshez és mozgófilm-bemutatáshoz szükséges vetítőberendezés (optimális esetben: számítógép, projektor), sokszorosító készülék. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. Vizsgálati módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti igény felkeltése. Hogyan tárolódik az élőlények tulajdonságait meghatározó biológiai információ? A nukleinsavak alapfölépítése. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során. Hogyan változhat meg a genetikai információ? A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezők. Az információ átrendeződése, a genetikai rekombináció lehetősége, módjai. A vírusok sokszorozódása, vírus okozta betegségek. Milyen előnyei és kockázatai lehetnek a géntechnológiának? A géntechnológia lényege, lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása (GMO, génterápia). A genomika céljai. Hogyan hangolódik össze a gének sokaságának működése? A sejtek állapotának tartós megváltozása: differenciálódás, a többsejtűek egyedfejlődése. Példa a génműködés szabályozottságára. Őssejt fogalma, lehetséges felhasználása. Tartós károsodás (szövetelhalás) és regeneráció. Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? A szabályozott működés (osztódás, differenciálódás) zavara. Miért fejlődünk, öregszünk és miért halunk meg? Az öregedés molekuláris szintű tényezői. A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása. A gén fogalom molekuláris szintű értelmezése. Kodonszótár használata. Génmutáció következményének meghatározása (kodonszótár segítségével). Mutagén hatások kerülésének, ill. mérséklésének módjai. Tények, adatok gyűjtése és értékelése a géntechnológia lehetőségeiről és kockázatairól. Szabályozott génműködés értelmezése. Daganatra utaló jelek fölismerése. 48

49 Kapcsolódási pontok Taneszközök Kulcsfogalmak/ fogalmak Információforrások kritikus értékelése. Adatok gyűjtése és értékelése az öregedési folyamat befolyásolhatóságáról. Kémia: Cukrok, foszforsav, kondenzáció. A fehérjék fölépítése. Fizika: elektromágneses és radioaktív sugárzások típusai. Magyar nyelv és irodalom; mozgóképkultúra és médiaismeret: Fejlődés, öregedés és halál témái. Tudományos-fantasztikus témakörök. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Hiroshima, Bhopal, Csernobil környezeti katasztrófák. Etika: a tudományos eredmények alkalmazásaival kapcsolatos dilemmák. Képi szemléltetéshez és mozgófilm-bemutatáshoz szükséges vetítőberendezés (optimális esetben: számítógép, projektor), sokszorosító készülék. Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, rekombináció, differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/ Fejlesztési követelmények Nemzedékről nemzedékre Órakeret Az öröklődés törvényei 5 óra A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. A biológiai sokféleség példái a távoli tájak és a Kárpát-medence élővilágával kapcsolatban. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoportantigének. Személyi: biológia szakos tanár Tárgyi: képi szemléltetéshez és mozgófilm-bemutatáshoz szükséges vetítőberendezés (optimális esetben: számítógép, projektor), sokszorosító készülék. A tulajdonságok átörökítését, változatok kialakítását lehetővé tevő biológiai működések megértése és evolúciós jelentőségük felismerése. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása (betegségek kockázati tényezői). Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? Mendel szemléletmódja (a gén, mint szerkezet nélküli egység), módszere, eredményei. Allélkölcsönhatások (dominancia). Testi és ivari kromoszómák, a nemhez kötött öröklés jellemzői. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, természetvédelem, rokonházasság veszélye). Példák a genetikai kapcsoltság jelenségére és magyarázatára (kromoszómák) az emberi tulajdonságok öröklődésében. Mi az oka és jelentősége biológiai sokféleségünknek? A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe. Melyek az ember leggyakoribb genetikai betegségei? Mit tehetünk a 49

50 Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák Kapcsolódási pontok Taneszközök Kulcsfogalmak/ fogalmak megelőzésük érdekében? Egy gén által meghatározott betegségek példái (domináns és recesszív génhibák). Több gén által meghatározott (poligénes) genetikai betegségek, a hajlam fogalma. A génvizsgálatok és a genetikai tanácsadás jelentősége. A megjelenés és az azt meghatározó biológiai rendszer megkülönböztetése, a változékonyság/változatosság okainak felismerése. Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása (az öröklésmenet ismeretében). Minőségi és mennyiségi jelleg megkülönböztetése. Példák a biológiai sokféleség biológiai szerepére (pl. növény- és állatnemesítés). A genetikai meghatározottság és az életmód általi befolyásolhatóság felismerése, összefüggésbe hozása. Matematika: valószínűség, halmazok. Magyar nyelv és irodalom: példák az emberi élet értékére. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: termékeny félhold az állat- és növénynemesítés történelmi szerepe, helyszínei. Földrajz: a kontinensek jellegzetes élővilága. tanulói mikroszkópok, mikroszkopizáláshoz szükséges eszközök, a szaporítószervekből készült szövettani metszetek Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás). Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/ Fejlesztési követelmények Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás Órakeret 5 óra Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. Személyi: biológia szakos tanár Tárgyi: képi szemléltetéshez és mozgófilm-bemutatáshoz szükséges vetítőberendezés (optimális esetben: számítógép, projektor), sokszorosító készülék. A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján. Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi működések példáján. A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő önismeret fejlesztése. Milyen szaporodásmódok jellemzőek az élővilágban? Hogyan alakítható ki az utódnemzedékek azonossága, illetve sokfélesége? A számtartó és a számfelező osztódás, a sejtciklus. Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. Növények ivartalan szaporítása. Klónozás. Mi a biológiai funkciója az emberi nemek különbözőségének? Mi jellemzi nemi működéseinket, szexualitásunkat? Elsődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, 50

51 Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák Kapcsolódási pontok Taneszközök Kulcsfogalmak/ fogalmak ivarszervek felépítése, működése. A nemi működések szabályozása, a női menstruációs ciklus. Családtervezés. A kiegyensúlyozott és biztonságos nemi élet szempontjai, megvalósításának lehetőségei. Melyek az emberi élet fejlődési szakaszai, jellemzői? A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés, szülés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői. Az ivartalan és az ivaros szaporodás előnyeinek és hátrányainak összevetése. Az ivarsejtek összehasonlító leírása. Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában. A férfi és a női nemi működések összehasonlítása. Érvek gyűjtése a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságáról. Irodalmi-történelmi példák a felelős családtervezésen alapuló életvezetésre. Az emberi életkor-szakaszok sajátosságainak bemutatása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; magyar nyelv és irodalom; technika, életvitel és gyakorlat: A nemi különbségeket kiemelő, illetve az azokat elfedő szokások, öltözetek. A szerelem és szexualitás, a család és születés, a gyermekkor és serdülés mint irodalmi téma. Etika: az egyén szabadsága és felelőssége. tanulói mikroszkópok, mikroszkopizáláshoz szükséges eszközök, a szaporítószervekből készült szövettani metszetek Ivartalan és ivaros szaporodás, klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatestserkentő és sárgatest-hormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény, családtervezés. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kibontakozás - a biológiai evolúció Órakeret 6 óra Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Személyi: biológia szakos tanár Tárgyi: képi szemléltetéshez és mozgófilm-bemutatáshoz szükséges vetítőberendezés (optimális esetben: számítógép, projektor). Az evolúció fogalmi értelmezése, alapvető mechanizmusainak megismerése. Az élővilág folyamatos, lassú változásának felismerése. Az evolúció egyirányú folyamatként való értelmezése, figyelemfelhívás a fajok megőrzésének fontosságára. Az élővilág evolúciójáról alkotott elképzelések értelmezése az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és 51

52 Ismeretek/ Fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák Kapcsolódási pontok Taneszközök Kulcsfogalmak/ fogalmak háttérbe szorulásaként. Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra és mi jelezhető előre a jövőből? A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója (korreláció), a lelet kora. Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. Mennyire állandóak vagy változóak az élőlények? Milyen hatások okozzák a fajok kihalását, új fajok megjelenését? Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Darwinnak és kortársainak érvei a fajok változása mellett. Az evolúció darwini leírása. A környezethez való alkalmazkodás evolúciós lehetőségei. Szelekció típusok. A populációgenetikai modell. Melyek voltak a földi evolúció nagy korszakai? Az élet keletkezése, a korai életformák alkalmazkodása. A szárazföld meghódítása. A hüllők virágkora. Az emlősök térhódítása, az ember megjelenése. Hogyan befolyásolhatják véletlenszerű változások a jövőt meghatározó folyamatokat? Van-e iránya az evolúciónak? Nem alkalmazkodási jellegű evolúciós folyamatok. Kihalások, katasztrófák. A jelenkori gyors fajpusztulás okai és veszélyei, a fajmegőrzési programok jelentősége. Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). A Gaia-elmélet lényege. A korreláció-elv alkalmazása. A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése. Az evolúciós gondolat változásának értelmezése Populációgenetikai folyamatok értelmezése. Az evolúciós folyamat jelentősebb, érdekesebb időszakainak megismerése, hosszútávú időszemlélet kialakítása. Érvek és ellenérvek összevetése. Információforrások kritikus felhasználása. Fizika: az Univerzum kialakulása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: társadalomfejlődési elméletek; példák a technikai evolúcióra; a szelekció szerepe a növény- és állatnemesítésben; ásatások, restaurálás, kormeghatározás; járványok történelemformáló szerepe. Magyar nyelv és irodalom: népek és nyelvek rokonságának kérdése. Művészetek: stílusok változásai. Etika: az ember helye és szerepe. lehetőleg: tanári és tanulói számítógép internet-hozzáféréssel; ismeretterjesztő kiadványok Kibontakozás (evolúció), rátermettség, kiválogatódás (szelekció), alkalmazkodás, fajkeletkezés, kövület (fosszília), korreláció, törzsfa. 52

53 Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/ Fejlesztési követelmények Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák Vagyok, mint minden ember Órakeret Az ember egyéni és társas viselkedése 4 óra Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás). Személyi: biológia szakos tanár Tárgyi: képi szemléltetéshez és mozgófilm-bemutatáshoz szükséges vetítőberendezés, sokszorosító készülék. A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség, valamint a szülők, a család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek megelőzésében. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása. Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése. A fogyatékkal élő emberek megismerése, állapotuk megértése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának megismerése. Miben közösek az emberi csoportok és az állatok csoportjai? Miben különbözünk tőlük? Mi ébreszti föl, és mi gátolja az emberi együttműködés és agresszió formáit? Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés (párkapcsolat, család), csoportnormák elfogadása (morál) és ezzel kapcsolatos érzelmek kimutatása (szégyen, szánalom, büszkeség), a szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Milyen értelmi és érzelmi működések határozzák meg az emberi viselkedést? Az ember mint megismerő lény (utánzás, belátás, párbeszéd, gondolati sémák, előítéletek). Szociokulturális hatások (testkép, fogyatékkal élők, idős emberek, betegek, magzatok életének értéke). A memória. Az érzelmek meghatározottsága, alakíthatósága, biológiai funkciói (adaptív válasz, kommunikáció). Hogyan befolyásolják emberi kapcsolataink egyéni életünket és egészségünket? A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai, testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai. Az állati és emberi kommunikáció formáinak összehasonlítása. Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok különbségeinek megfogalmazása. Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők különbségeinek megfogalmazása állatok és ember között. A tartós és kiegyensúlyozott párkapcsolatot fenntartó és fenyegető hatások értelmezése. Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, reklám, előítélet fölismerése. Az ember értelmi és érzelmi működésének értelmezése, példák a 53

54 Kapcsolódási pontok Taneszközök Kulcsfogalmak/ fogalmak kettősségben rejlő egység jótékony hatásaira. Betegjogok, alternatív gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak értelmezése. Megküzdési stratégiák ismerete. A kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeinek fölismerése. Magyar nyelv és irodalom: kommunikáció, metakommunikáció; érvelés; példák alá-fölérendeltségen alapuló és szabad választáson nyugvó emberi kapcsolatokra; az agresszió és a segítőkészség, befogadás és kirekesztés irodalmi feldolgozása; az egészség és betegség mint metafora; az alkoholizmus, a játékszenvedély, a személytől való függés példái; szerelem és csalódás témái. Történelem, tásadalmi és állampolgári ismeretek: az agresszor fogalmának történeti megközelítése; történeti perek, előítéletek, propaganda-hadjáratok példái. Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz, megküzdés, függőség. Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/ Fejlesztési követelmények Jövőnk a tét Órakeret Gazdálkodás és fenntarthatóság 4 óra Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. Genetikai sokféleség. Személyi: biológia szakos tanár Tárgyi: képi szemléltetéshez és mozgófilm-bemutatáshoz szükséges vetítőberendezés, sokszorosító készülék. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen mértékig és mennyire tartósan befolyásolhatjuk e feltételeket? Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák (pl. ártéri fokgazdálkodás, székely falutörvények). Mik a történelem környezeti, biológiai tanulságai? A természeti környezet átalakítása: mezőgazdaság területigénye, városiasodás, infrastruktúra kiépítés. 54

55 Pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési és munkaformák Kapcsolódási pontok Taneszközök Kulcsfogalmak/ fogalmak Káros következmények: az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, kihalása, talajerózió. Milyen gazdálkodási és gondolkodási- életmódbeli formák lehetnek fennmaradásunk feltételei? Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő tényezői A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása. A természeti értékek tartós fennmaradása feltételeinek felismerése. A lakókörnyezet közelében lévő életközösségek állapotának megfigyelése, a védelemre való felhívás és cselekvés megalapozása. Helyi környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése, egyéni vélemények megfogalmazása. Az ökológiai lábnyom csökkentése lehetőségeinek megfogalmazása az iskolai, ill. lakókörnyezetben. Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történeti ökológia; civilizációs korszakváltások okai; példák nemzetközi egyezményekre; globalizációs tendenciák és függetlenségi törekvések hátterei. Magyar nyelv és irodalom: ember és természet viszonyának megfogalmazásai. Etika: környezeti etika. Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, erózió, kibocsátás (emisszió), határérték, környezeti terhelés. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló gyakorlatot szerez a biológia különböző szerveződési szintjein (sejt, szerv, szervrendszer, egyed és egyed feletti szintek) a fölépítés és működés kapcsolatainak felismerésében és elemzésében. A működés törvényszerűségeit képes valamilyen sokaság alkotóinak közös viselkedésében keresni, a funkciót e működések magasabb szerveződési szintben betöltött szerepeként értelmezni. Szemléletében megjelenik a folyamatok egyszeriségét, megismételhetetlenségét jelentő történetiség is. Ismeri a tudomány leíró módszereit és magyarázó erejét, de megtalálja az így leírt folyamatok és formák szerepét is a természet egészében. Biológiai és történeti tudása révén képessé válik az értékes hagyományok és az önpusztító szokások közti különbségtételre. Felismeri a környezetet, testi és szellemi egészségünket próbára tevő globális válság jeleit és elfogadja, hogy személyes felelősségünk is van a jövőért; képes ismereteit alkalmazni egyéni életvitelében, egyéni és közösségi döntéseiben, cselekedeteiben. 55

56 Helyi tanterv és jelenleg érvényes közép- és emeltszintű érettségi követelmények viszonya A helyi tanterv órára íródott a szakközépiskolák követelményrendszere alapján.(kerettanterv felhasználásával) Az érettségi követelményrendszere órára lett megtervezve. A szakközépiskolai biológia oktatás harmadik évében, 12. osztályban, az óraszám lecsökken heti egy órára, ami hátrányt jelent a gimnáziumi oktatással szemben. Vannak témakörök, amik beolvadnak a többi téma tárgyalásába és nem jelentkezik külön. (pl: immunrendszer, sejtbiológia, biokémia, a szervezet anyagforgalma) A tanuló középszintű érettségi vizsgát a hiányok pótlása mellett tud eredményesen letenni.az iskola sem közép- sem emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést nem vállal. TÉMÁK 1.1. A biológia tudománya BIOLÓGIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY VIZSGASZINTEK Középszint 1. Bevezetés a biológiába Emelt szint Tudja, hogy a rendszerezés Fogalmazza meg a különbséget a Vizsgálati alapegysége a faj, de ennél nagyobb feltevés (hipotézis) és az elmélet szempontok rendszertani kategóriák is vannak: (teória) között. ország, törzs, osztály. Értelmezzen biológiai kísérletet, Értelmezze a természetes rendszert az ismertesse a szempontokat, ismerje élővilág fejlődéstörténete alapján. föl a kísérleti változót. Tudja használni a fénymikroszkópot: Ismertesse a modellalkotás Vizsgáló módszerek tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, lényegét. metszetet elemezni Az élet jellemzői Az élő Értelmezze működő rendszerként rendszerek az élő szervezeteket. Ismertesse a szerveződési szint Fogalmazza meg az élő rendszerek fogalmát és biológiai tartalmát: sejt általános tulajdonságait: alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed anyagcsere, homeosztázis, feletti, szövet, szerv, szervrendszer, ingerlékenység, mozgás, egyed, populáció, társulás, biom, alkalmazkodás, belső egység, Szerveződési bioszféra. Értelmezze, hogy a időzítő és irányító mechanizmusok szintek magasabb szerveződési szintek (biológiai óra), növekedés, működései magukba foglalják az szaporodás, öröklődés és öröklődő alacsonyabb szintűekét, de azokból változékonyság, evolúció, nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai halandóság. Hozzon példákat folyamatok az életműködések ezekre. 56

57 részjelenségei) Fizikai, kémiai alapismeretek Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét.végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával. Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás). Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát. Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, ph - ozmotikus viszonyok). TÉMÁK 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukor-érzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelőzhetőségét. VIZSGASZINTEK Középszint 2. Egyed alatti szerveződési szint Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben. Ismertesse a H +, Ca 2+, Mg 2+, Fe 2+3+, HCO 3 -, a CO 3 2- ionok Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés). Magyarázza a kromatográfia elvi alapját. Hozza összefüggésbe az ATPbontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium). Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim működéséhez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet mutatja be. Emelt szint Ismertesse az I, F, Si szerepét az élő szervezetben. Ismertesse a Na +, K +, Cl -, NO 2 -, NO 3 -, PO 4 3- ionok természetes természetes előfordulásait. előfordulásait. Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort. Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban. Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel Ismertesse a lipidek oldódási Tudja, hogy mely mirigyek tulajdonságait, hozzon rá köznapi hormonjai szteránvázasak. példákat. Értelmezze, hogy a zsírban oldódó 57

58 Szénhidrátok Fehérjék vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje el a zsírok szerkezetét (glicerin + zsírsavak). Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés). Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét. Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására. Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz. Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát. Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét. Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal. Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj. Ismertesse és ismerje el a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtől. Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék). Mondjon példát ezek előfordulására. Magyarázza, miért elengedhetetlen Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyamatában (Avitamin, rodopszin). Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá példákat a makromolekulaalapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában. Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképződést. Hozza összefüggésbe a 58

59 Nukleinsavak, nukleotidok 2.2. Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojásés hússütés). Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémek, mechanikai hatás). Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep. Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó) és helyét. Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a széndioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét. stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működését a sejt öngyógyító folyamataival. Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukorbázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát. Ismertesse a nukleotidok (NAD +, NADP +, ATP) biológiai jelentőségét. Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete). Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait. Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét. 59

60 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Elhatárolás Mozgás Anyagcsere Osztódás Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse a mindennapi felhasználását. Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül. Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben. Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében. Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt. Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját. Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis). Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNSmegkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás). Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist. Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a szén-dioxid keletkezését, a folyamat helyét. Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül. Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit. Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal. Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma). 60

61 A sejtműködések vezérlése változatosságot. Magyarázza, hogy a sejt hogyan Értelmezze a K-Na-pumpa válaszolhat külső és belső ingerekre fontosságát. (valamilyen belső anyag Magyarázza a programozott és koncentrációváltozása, működésének nem programozott sejthalál megváltozása: alakváltozás, különbségét. Hozzon ezekre elválasztás vagy elektromos változás). példákat. TÉMÁK 3.1. Nem sejtes rendszerek Vírusok 3.2. Önálló sejtek Baktériumok Egysejtű eukarióták VIZSGASZINTEK Középszint 3. Az egyed szerveződési szintje Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia). Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését. Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel. Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre. Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat. Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg Emelt szint Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet. Hasonlítsa össze a priont a vírussal. Hozzon példát kemo- és fototróf, valamint auto- és heterotróf baktériumokra. Ismertesse a baktériumok DNSének jellemzőjét, és a baktériumok ivaros jellegű folyamatait. Ismertesse az endoszimbióta elméletet. Elemezzen az egysejtűek életmódjával összefüggő 61

62 3.3. Többsejtűség A gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet mozgásukat. Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással. A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását. Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat. Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét. Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A növényvilág főbb csoportjai a szervi Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való kísérleteket. Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés). Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit. Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét. 62

63 differenciálódás szempontjából Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából A növények szövetei, szervei - Szövetek szaporodás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével. Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós újításokat (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós újításokat (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós újításokat (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - gyűrűsférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfejűek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat. Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét. Ismertesse és ábrán ismerje föl a kettős megtermékenyítés folyamatát. 63

64 Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristályzárványt. Értelmezze a látottakat. Ismertesse a gyökér, a szár és a levél - Gyökér, szár, levél alapfunkcióit. - Virág, termés Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat. Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen. Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát. Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre. Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben. Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével. Értelmezze, hogy a gázcserenyílások működése hogyan függ össze a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével. Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet. Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával. Tudjon kapcsolatos teremteni a virág és a termés részei között. Ismertesse a hormonok szerepét a növények életében, értelmezzen az auxin hatására vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád). 64

65 kapcsán. Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés) Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése - Szövetek - Szaporodásegyedfejlődés - Viselkedés Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben. Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése). Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés). Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió). Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér. 65

66 TÉMÁK 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró Bőr Szabályozás VIZSGASZINTEK Középszint 4. Az emberi szervezet Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét. Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek). Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit. Magyarázza a hám megújulását. Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban. Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani A bőr vonatkozásait, a védekezést. Tudja, gondozása, védelme mit jelent a bőr tisztán tartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük. Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés. Tudjon égési sérülést ellátni A mozgás Vázrendszer Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit. Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját. Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a Emelt szint Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak. Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist. 66

67 Izomrendszer Szabályozás A mozgás és mozgási rendszer egészségtana fiatalkori és időskori csontsérülésekkel. Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit. Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be. Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait. Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget. Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom. Magyarázza az izom saját Ismertesse a vázizom felépítését: energiatároló és oxigéntároló izomsejt, izomrost, izompólya, inak. Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz. Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek. Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, ízületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei. Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának molekuláinak szerepét. Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca 2+ -ion és az ATP szerepét. Értse az izomláz kialakulásának okait. Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás alapvető háttere az izomtónus. 67

68 4.4. A táplálkozás Táplálkozás Emésztés Felszívódás Szabályozás lehetőségeit. Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében. Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában. Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait. Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között. Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit. Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben. Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet. Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét. Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában. Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet. Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát. Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés). Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig. Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelentőségét. (D-, E-, K-, 68

69 Táplálkozás egészségtana 4.5. A légzés Légcsere Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár. Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével. Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása). Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően. Ismertesse az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait. Ismertesse a légzőrendszer funkcióit. Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat. A-, B 1- -, B 6 -, B 12 -C vitamin és folsav). Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát. Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal. Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát. Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a légzőmozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést. Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légzőműködéseket. 69

70 Gázcsere Hangképzés Szabályozás A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) 4.6. Az anyagszállítás A testfolyadékok Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével. Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát. Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre. Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést. Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben. Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja. Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok. Tudja, mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt. Ismertesse a tüdőben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomás-viszonyok figyelembevételével). Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét. Ismertesse az orron át történő Kapcsolja össze fizikai belégzés előnyeit a szájon át történő ismereteivel a légmell és a belégzéssel szemben. keszonbetegség kialakulását. Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma). Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét. Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással. Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására. Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a Hozza összefüggésbe a tüdőléghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással. Ismertesse a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje). Ismertese, hogy mi okból változhat a vér kémiai 70

71 A szöveti keringés A szív és az erek Szabályozás A keringési rendszer vérplazma arányát, a vérplazma fő összetétele (ph, glükózszint). alkotórészeit és jelentőségüket. Ismertesse a vörösvérsejtek, a Ismertesse a sérült érfal, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék vérlemezkék, a trombi, a fibrin, a szerepét, keletkezésük helyét, a kalciumion szerepét a véralvadás normál értéktartománytól az eltérés folyamatában, tudja, hogy a okait, és következményeit. folyamathoz K-vitamin szükséges. Ismertesse a vérzéscsillapítás Hozza összefüggésbe ezeket a módjait. vérzékenység kialakulásával. Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait. Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti Ismertesse a nyirokrendszer folyadék szerepét, mint a sejtek felépítését. közötti anyagcsere helyét. Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben. Magyarázza a hajszálerek keringési Hozzon példát a kapillárisok jellemzőit, funkcióját az szerepére a különböző szervekben: anyagcserében. vese, vékonybél, agy, máj. Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét Ismertesse a szív felépítését és működését. Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása. Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét. Tudjon pulzust és vérnyomást mérni. Ismertesse a lép helyét és szerepét. Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást. Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját. Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján. Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását ábrázoló görbéket. Ismertesse a szívfrekvencia, verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Végezzen alapvető számításokat ezekkel az adatokkal.értelmezze, milyen tényezők segítik a vénás áramlást. Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját. 71

72 egészségtana, elsősegélynyújtás 4.7. A kiválasztás A vizeletkiválasztó rendszer működése Szabályozás A kiválasztó szervrendszer egészségtana 4.8. A szabályozás Idegrendszer visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát. Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását. Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket. Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik. Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na +, K +, CI - ionok, gyógyszerek, hormonok. Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét. Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben. Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében. Ismertesse a művesekezelés jelentőségét. Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. - Információelméleti Értse a visszacsatolások szerepét a Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban. Ismertesse a kiválasztás három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció). Ismertesse a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a szűrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait. Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján. Ismertesse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában Ismertesse különböző korok elgondolásait, modelljeit az idegrendszer működéséről (viasztábla, mechanikus gőzgép, telefonközpont, számítógép). 72

73 vonatkozások - Sejtszintű folyamatok - Szinapszis - Az idegrendszer általános jellemzése szabályozásban Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását). Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki. Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra. Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő). Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését. Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt) Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának feltételeit. Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt. Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus). Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás. Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok). Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok. Ismertesse a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálkozás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis 73

74 - Gerincvelő - Agy - Testérző rendszerek - Érzékelés - Látás ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját. A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését. Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agygerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el. Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége). Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját. Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs/nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy). Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti. Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait. Értelmezzen kétpontküszöb térképet. Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet. Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak. Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a multiplex) betegség kialakulásával. Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióiról. Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, az agykéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvásébrenléttel és a kómával. Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet. Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan. Értelmezze az agykéreg működését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével. Tudja, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont). Ismertesse a szem részletes felépítését és működését (sugárizom működése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, 74

75 - Hallás és egyensúlyérzés - Kémiai érzékelés - Testmozgató rendszerek - Vegetatív érző és mozgató rendszerek szürke- és a zöldhályog lényegét. Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet. Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit. Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait. Ismerje föl rajzon a külső-, a középés a belső fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét. Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására. Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító-pszichés hatását. Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét. Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxidérzékenységét, hatásukat a légzésre. Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben. Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit. Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció. működése). Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés fizikai és élettani alapjait. Ismertesse a látórendszer kapcsolatait az egyensúlyérzékkel. Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és működését (Cortiszerv, alaphártya, szőrsejtek). Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését. Ismerje fel ábrán a szimpatikus és Értelmezze milyen folyamatok a paraszimpatikus idegrendszer szabályozását jelenti a vegetatív anatómiai hasonlóságait és működés, hogyan valósul ez meg. különbségeit. Ismertesse a szembogár (pupilla), a Ismertesse, hogyan valósul meg 75

76 Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. szervezetünkben a keringés, és a testhőmérséklet szabályozása. Ismertesse az emberi viselkedés Hasonlítsa össze az öröklött és tanult - A magatartás elemei evolúciós (genetikai), ökológiai, magatartásformákat. kulturális alapjait. - Öröklött elemek - Tanult elemek - Emlékezés Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak. Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió). Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján. Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítéselkerülés, játék, kíváncsiság és unalom). Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd). Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban. Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséből. Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, előhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros, rövid távú, hosszú távú memória) és az információfeldolgozás 76

77 - A társas viselkedés alapjai - Pszichés fejlődés Az idegrendszer egészségtana - Drogok A hormonrendszer - Hormonális működések - Belső elválasztású mirigyek Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés). Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), alturizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében. Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival. Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit. Tudja a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit. Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit. Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében. Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását. Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is. Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek kontrollfolyamatait. Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció). Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszomatikus betegségek kialakulásával. Magyarázza, hogy személyiségtényezők, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia). Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét. Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség) Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrátanyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok): só- és vízháztartását, kálciumanyagcseréjét. Ismertesse az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: 77

78 - A hormonrendszer egészségtana Az immunrendszer - Immunitás elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin. agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai. Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait. Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az Tudja, hogy hormon nem csak inzulin, trioxin és az adrenalin belső elválasztású mirigyben termelésén keresztül. Ábra alapján - a jöhet létre, gyakorlatilag minden pajzsmirigy példáján - elemezze a szerv képes előállítani hormont. hormontermelés szabályozásának alapelveit. Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait. Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában. Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra. Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát. Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét. - Vércsoportok Ismertesse az AB0 és Rh- Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésből eredő rendellenességeket, a növekedési hormon példáján. Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt. Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését. Ismertesse a vérszérum fogalmát. Ismertesse az autoimmun betegségek létezéséről és lényegét. 78

79 - Az immunrendszer egészségtana 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés Szaporítószervek Egyedfejlődés - A szaporodás, fejlődés egészségtana vércsoportrendszert. Ismertesse az anyai Rhösszeférhetetlenség jelenségét. Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét. Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait. Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot. Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát. Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit. Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét. Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása). Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén. Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait. Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát. 79

80 tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhető meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét. 5. Egyed feletti szerveződési szintek TÉMÁK 5.1. Populáció Környezeti kölcsönhatások VIZSGASZINTEK Középszint Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését. Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket. Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk Emelt szint Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószínűség, az előfordulási gyakoriság fogalmát. Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás). Hozza összefüggésbe az r- és a K- stratégia fogalmát a környezet állandóságával, az élőlény élettartamával és testnagyságával. Magyarázza ezeket grafikus ábrán. Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását. Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az élettani és az 80

81 Kölcsönhatások - Viselkedésbeli kölcsönhatások - Ökológiai kölcsönhatások és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői - a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj - hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusait. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket. Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal. ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét. Ismertesse és magyarázza a hasonló igényű populációk kizáródásának elvét (Gauze elv). Hozza összefüggésbe az elvet a biológiai sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal. Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérsékletének az összefüggését. Példákon keresztül mutassa be az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségeket, az emberi nyelv sajátosságait. Ismertesse az agresszív és az önzetlen viselkedés kialakulásának csoportszelekciós és rokonszelekciós hipotézisét. Alkosson véleményt az emberi agresszivitás eredetéről, szerepéről, kiváltó okairól, megszüntethetőségéről. Hozza kapcsolatba a táplálkozási és élősködő kapcsolatokat a populációk létszámváltozásaival. Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek. 81

82 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) Az életközösségek jellemzői Hazai életközösségek Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát. Magyarázza az életközösségek időbeni változásait. Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit. Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások). A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket. Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát Bioszféra Értelmezze a bioszférát - Globális folyamatok ökoszisztémaként (Gaia). Soroljon fel és magyarázzon Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, értelmezzen egy ökológiai mintázatot bemutató ábrát. Ismertesse a szukcesszió, az aszpektus, a kezdő (pionír), a zárótársulás és a leromlás (degradáció) fogalmát. Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, hogyan változik az életközösség a szukcesszió folyamatában. Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg. Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának lehetséges okait (legeltetés, tavak kotrása). Hasonlítsa össze az alábbi élőhelytípusokat: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös ligeterdő, nyáras-borókás. Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők - faültetvények, folyószabályozás, legeltetés). Ismertesse a szikes puszták jellemzőt, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést. Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat. Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat (vetési, útszéli, vágástársulások), kialakulásuk okait, jellemző fajait. Ismertesse a városok ökológiai hatásait. Ismertesse a közlekedés 82

83 5.4. Ökoszisztéma civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és Anyagforgalom a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés Energiaáramlás okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban. (úthálózat) ökológiai hatásait. Tudja, hogy a mennyiségi növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát. Értelmezze az ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásra utaltságát, a ragadozók szerepét a társulás stabilitásának fenntartásában. Elemezzen táplálékhálózatot. Ismertesse a foszfor körforgásában a tengeri madarak szerepét, a biológiai ciklusból való kilépés lehetőségét (foszfátüledék). Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában. Hasonlítsa össze a produkció, biomassza és egyedszám fogalmát. Értelmezzen ökológiai 83

84 Biológiai sokféleség 5.5. Környezet- és természetvédelem - Levegő - Víz Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park) Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát. Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO 2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas esők okát és következményeit. Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén. Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. Értelmezze a közműolló fogalmát, a produkció és energia piramist. Értelmezze a biomassza és a produkció függését a globális éghajlati tényezőktől. Értelmezze a sokféleséget (diverzitást) a gének szintjén (pl. a heterozigótaság mértéke a populációban), a faj szintjén (pl. a fajok száma) és az ökoszisztéma szintjén (pl. a tápláléklánc szintjeinek száma). Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per).fogalmazza meg véleményét ezek hatékonyságáról. Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásai bizonyítására. 84

85 - Energia, sugárzás - Talaj - Hulladék mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről. Ismertesse a hagyományos és az alternatív energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről. Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással. 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció TÉMÁK 6.1. Molekuláris genetika Alapfogalmak Mutáció VIZSGASZINTEK Középszint Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit. Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű. Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez. Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. Emelt szint Használja a kodonszótárt. Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására. A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az 85

86 A génműködés szabályozása 6.2. Mendeli genetika Minőségi jellegek Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére. Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt. Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit. Indokolja, hogy különböző felépítésűés működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja. Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét. Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket. Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rhés AB0-vércsoportok öröklődését. aminosavsorrendben. Ismertesse a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta). Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat. Ismerje fel ábra alapján a laktózoperon részeit, értelmezze szerepüket. Tudja, hogy az eukarióta sejt génműködésének a szabályozásában erősítő és kioltó faktorok vesznek részt. Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával. Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés). Magyarázza miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak. Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni. 86

87 Mennyiségi jellegek Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés). Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható. Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma). Ismertessen öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás). Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével Populációgenetika és evolúciós folyamatok Ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők. Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását. Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét. Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére. Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és a színtévesztés példáján. Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból. Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére. Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését. Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban normáleloszláshoz közelít. Ismertessen módszereket az öröklött és a környezeti hatások szétválasztására (ikervizsgálat, környezetváltoztatás). Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését. Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit. Értelmezze a Hardy-Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén. Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől. Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet 87

88 Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható. Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni. Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás) Biotechnológia Ismertesse a klón fogalmát Bioetika következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés). Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait. Ismertesse a relatív és az abszolút (C 14 /C 12 ) kormeghatározás fogalmát. Ismertesse az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket. Ismertesse az ugrásszerű (pontozott) evolúció tényét az értelmezések lehetőségeit. Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte). Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást. Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot. Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről. Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait. 88

89 6.4. A bioszféra evolúciója Prebiológiai evolúció Az ember evolúciója Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget. Ismerje a Human Genom Program célját. Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket. Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait. Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól. Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse. Indokolja az élő sejt kialakulásához vezető lehetséges lépéseket. Ismertesse Miller kísérletét és annak jelentőségét. Értse, hogy a szerves anyagok kialakulása nem jelenti automatikusan az élő rendszerek kialakulását. Ismertesse a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseire vonatkozó elképzeléseket. II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 120 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga szöveges adatok szöveges adatok tárolására és tárolására és NINCS megjelenítésére megjelenítésére NINCS nem alkalmas nem alkalmas 89

90 zsebszámológép A vizsgabizottságot működtető NINCS intézmény biztosítja Nyilvánosságra hozandók zsebszámológép Állat és Növényismeret c. könyv vagy ezzel egyenértékű információt NINCS tartalmazó egyéb kiadvány, illetve kísérlethez szükséges eszközök szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Anyag NINCS NINCS NINCS A) feladat témakörei Mikor? NINCS NINCS NINCS jogszabály szerint KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA Írásbeli vizsga 120 perc Szóbeli vizsga 15 perc A) feladat: 8-10 feladatból álló feladatsor B) feladat: projektmunka* vagy (80 részfeladat) egy téma kifejtése gyakorlati feladat 100 pont 25 pont 25 pont * Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van. Írásbeli vizsga Általános szabályok Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői A vizsgafeladatok a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: - biológiai tények és elvek felidézésének képessége, - a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége, - a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének készsége, - szakmai szövegek, ill. ábrák értelmezésének a képessége. Az írásbeli feladatlap formai jellemzői A feladatlap 8-10 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára 90

91 irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat. Feladattípusok Feleletválasztós feladatok - igaz/ hamis állítás; - egyszerű választás; - összetett választás (a helyes betűk felsorolásával); - többféle asszociáció; - struktúra-funkció, illetve ábraelemzés; - illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok - rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen); - ábrakészítés vagy kiegészítés, - egyszerű számítás. Az írásbeli feladatlap értékelése A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapont szerezhető. A vizsgadolgozatot a szaktanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti. A vizsgázó által elért dolgozatpontokat 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát, pl. a dolgozatban szerzett 80 pont esetén 80 * 1,25 = 100 pont. Ha az így kiszámított vizsgapont nem egész szám, akkor a kerekítés szabályai alapján kell kerekíteni. Szóbeli vizsga Általános szabályok A középszintű szóbeli vizsga tételsorának és értékelési útmutatójának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli első részében a projektmunkát választja, akkor ez a munka a vizsgázó által önállóan elvégzett és a projektmunkát segítő konzulens szaktanár által ellenőrzött vizsgálat (kísérlet vagy megfigyelés). Ennek eredménye a munkanapló, amely mindig tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját. A projekt témáját a vizsgázó szabadon választhatja meg, majd konzulens szaktanárával egyezteti. A projektmunkát segítő konzulens szaktanárnak el kell utasítania a témaválasztást, amennyiben az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő vagy az iskolai munkát akadályozza. A középszintű szóbeli vizsgán a vizsgázó segédeszközként az Állat- és Növényismeret c. könyvet, vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadványt, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközöket veheti igénybe, amelyeket a vizsgabizottságot működtető intézménynek kell biztosítania. A vizsgázó a felkészülési idő alatt - a tételétől függően - elvégzi a vizsgálatot, illetve elemzést, majd - a tétel által megkívánt módon - rögzíti eredményeit. A vizsgázó a felkészülési idő alatt készített vázlatát használhatja. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje. A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: 91

92 - a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége, - az ismeretek alapján az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége, - a helyi, ill. regionális problémák ismerete, - a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik, illetve a környezetvédelmi ismeretek összefüggésében. A tételsor jellemzői A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára. A tétel jellemzői Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet projektmunka bemutatása vagy laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek a feladatok között). Ez utóbbi lehet - növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével vagy - több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése vagy - nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (például képanyag - videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján. Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha határidőre nem adja be, akkor a szóbeli vizsgán A) feladatot kell húznia. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő. A B) feladat egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B) feladatokat az ember szervezete és egészsége, valamint a természet- és a környezet védelme témakörből kell összeállítani. Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is. A szóbeli vizsgarész értékelése A két feladatra pont adható. Az A) feladat értékelése Projektmunka esetén: A beadott munka értékelése: A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása A megfigyelés/kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások) Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága A munka bemutatásának értékelése: A munka céljának pontos megfogalmazása A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása 2 pont 3 pont 5 pont 2 pont 3 pont 15 pont 2 pont 3 pont 92

93 A tapasztalatok lényegre törő összefoglalása Koherens, logikus fölépítés A projektmunkára összesen: 3 pont 2 pont 10 pont 25 pont Az A) feladat (amennyiben az nem projektmunka bemutatása) tartalmi összetevőre adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza. Az A) feladat értékelési szempontjai, ha nem projektmunka: A feladat megértése és helyes elvégzése Az értékelés tartalmi helyessége A felelet fölépítése, nyelvi kifejezőkészség Összesen: A felelet felépítésének és előadásának értékelése: 5-10 pont pont 5 pont 25 pont - Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak 5 pont megfelelően adta elő - Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem 4 pont kapcsolódnak egymáshoz) - Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag 3 pont sikeresen megválaszolta - Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült 2 pont - Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés 1 pont - Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához 0 pont A B) feladat értékelése A B) feladat tartalmi összetevőire adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza. A felelet felépítésének és előadásának értékelésében az A) feladatban leírtak az irányadók. A B) feladat értékelésének szempontjai Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete A véleményalkotás módja, ellentétes vélemények összevetése A felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség Összesen pont 5-0 pont 5 pont 25 pont EMELT SZINTŰ VIZSGA Írásbeli vizsga 240 perc Szóbeli vizsga 20 perc Egy 8-10 feladatot tartalmazó feladatsor Egy választható esszé- vagy problémafeladat Egy A és egy B feladat előadása 80 pont 20 pont 50 pont 93

94 Írásbeli vizsga Általános szabályok Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői A feladatsor első része a követelményrendszer egészét lefedő feladatokból áll. A feladatsor második része, a vizsgázó által választható esszék, illetve problémafeladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki: A) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód; B) ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan. A vizsgázónak a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell, hogy melyik feladatot választotta. Az írásbeli vizsga feladatai az alábbi kompetenciák vizsgálatára helyezik a hangsúlyt: - egyszerű ismeretfelidézés (reproduktív feladat); - adatértés és -értelmezés, szabályfelismerés (grafikonok, táblázatok); - szövegértés és -elemzés; - példamegoldás; - problémafeladat (a probléma, a választott módszer, az eredmények érvényessége és a hibalehetőségek felismerése, elemzése); - halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), ill. fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével); - képek sorba rendezése, kiegészítése, magyarázata. Feladattípusok Feleletválasztós feladatok - igaz/ hamis állítás; - egyszerű választás; - összetett választás (a helyes betűk felsorolásával); - többféle asszociáció; - struktúra-funkció, ill. ábraelemzés; - illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok - rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen); - számolásos feladat; - ábrakészítés vagy -kiegészítés; - irányított esszé (a szempontok - nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő - pontos megadásával, valamint a tartalomra kapható részpontszámok feltüntetésével). Az írásbeli feladatlap értékelése A javítás központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Az első rész 80 pont, a választható feladat 20 pont. Ha a vizsgázó nem jelöli a választását vagy az nem egyértelmű, akkor az első választható feladat megoldását kell értékelni. Szóbeli vizsga Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. 94

95 Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje. A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői A szóbeli vizsgán a vizsgázó tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről, olvasottságáról tesz bizonyságot. A tételsor jellemzői A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsornak a követelményrendszer minden fő témakörét érintenie kell. Valamennyi tételhez két feladat -A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára. A tételek jellemzői A) feladat: A közzétett témakörök egyikéhez kapcsolódó feladat kifejtése megadott szempontok alapján. B) feladat: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján. A szóbeli vizsgarész értékelése Mind az A, mind a B feladat értékelésénél pont adható a tartalomra és 5-5 pont a kifejtés módjára. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. A felelet felépítését és a nyelvi kifejezőkészséget a középszintű szóbeli vizsgánál leírt módon kell értékelni. Az új pontozási rendszer az érettségin: Középszintű érettségi: % elérése esetén jeles (5) 60-79% elérése esetén jó (4) 40-59% elérése esetén közepes (3) 25-39% elérése esetén elégésges (2) 0-24% elérése esetén elégtelen (1) 95