TARTALOM. Fókusz 1. Aktuális 4. Kutatás 5. Hírek 7. FÓKUSZ FELSİOKTATÁSI VITAFÓRUM JANUÁR 11.

Átírás

1 TARTALOM Fókusz 1. Aktuális 4. Kutatás 5. Hírek 7. FÓKUSZ FELSİOKTATÁS VTAFÓRUM JANUÁR 11. A Nemzeti Erıforrás Minisztérium által készített új felsıoktatási törvény koncepciója kapcsán az MKK indokoltnak tartotta, hogy a gazdaság is kifejthesse álláspontját a felsıoktatás és a gazdaság kapcsolatának témakörében. Ennek érdekében egy vitafórum került megszervezésre, melyen elıadást tartott Parragh László, az MKK elnöke, Hoffmann Rózsa, a NEFM felsıoktatásért felelıs állmatitkára, Dux László, a NEFM helyettes államtitkára, Sándorné Kriszt Éva, a Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Fıiskola rektora. A rendezvényen részt vettek területi kereskedelmi és iparkamarák, valamint megyéket reprezentáló jelentısebb vállalkozások vezetıi, képviselıi. Parragh László már elıadásának címében világosan, tömören és lényegre törıen megfogalmazta az MKK álláspontját: Befo lyást a gazdaságnak a felsıoktatásban! Azaz elvárásként fogalmazódott meg, hogy a gazdasági igények, a gazdasági elvárások is megjelenjenek a jelenleg zajló döntéshozatalban. Az elhelyezkedési esélyeket vizsgálva megállapítható, hogy a diplomások helyzete jobb, mint a szakképzetteké vagy az érettségizetteké, nem beszélve a csak 8 osztályt végzettekrıl. Ennek ellenére a felsıoktatás számtalan anomáliával küszködik, ami már társadalmi szinten is érzékelhetı. A felsıoktatás tömegessé válását fémjelzi, hogy a hallgatói létszám közel négyszeresére növekedett az elmúlt 20 év alatt és jelenleg a munkaerı piacra kilépık közül minden második pályakezdı munkavállaló diplomás. Az általános iskolában és a felsıoktatásban tanulmányaikat megkezdık száma közel azonossá vált. Középtávon viszont várható egy jelentıs létszám-csökkenés már csak a demográfiai változásoknak köszönhetıen is. Az elmúlt évek beruházásai elsısorban az

2 infrastruktúrába irányultak, az oktatás színvonala viszont nem javult. Ennek az infrastruktúrának egy része felesleges infrastruktúraként fog jelentkezni. Már most az oktatási kapacitás 30%-a kihasználatlan. A mennyiségi változásokkal a minıségi követelmények nem tartottak lépést. A fı kérdés ma már nem az, hogy a korosztály hány százaléka kerül be a felsıoktatásba, hanem az, hogy a végzettek milyen aránya hagyja el az intézményeket verseny- és piacképes ismeretekkel. Sajnos a tapasztalatok ezen a téren igen kedvezıtlenek, ráadásul a képzési idı hosszabbodik. Tulajdonképpen az életpályának egy szakaszaként nem a tanulást kezeli a fiatal vagy a család, hanem az életmódnak egy része, amikor hét-nyolc évig tart az oktatás, jár a diákigazolvány, járnak azok a kedvezmények, amelyek társadalmi költségként megjelennek az adófizetıknél. Nem véletlenül hívják ıket megélhetési álhallgatóknak. A minıségi követelmények felhígulását jelzi az is, hogy 1990-ben még a jelentkezıknek mintegy 36 százaléka került be a felsıoktatásba - nyert felvételt -, addig ban már gyakorlatilag 80 százaléka. Visszatérı kérdés, hogy sok-e a felsıoktatási intézmény. Ma Magyarországon 26 egyetem van és 43 fıiskola, ebbıl 29 állami fönntartású, 26 egyházi és 14 alapítványi fenntartású. Véleményünk szerint az intézményi darabszám teljesen közömbös, ez legfeljebb munkaszervezési kérdés. A lényegi kérdés, hogy mi legyen az oktatás célja: elitképzés vagy vidékmegtartás. A kamara elnökének véleménye szerint: elitképzés és vidékfejlesztés, értelmiségmegtartás. Nyilvánvaló az, hogy Magyarország nem lehet versenyképes, magas színvonalú képzés nélkül Nyilvánvaló, ahhoz, hogy a magyarországi vidék fejlıdhessen - és ez már túlmutat az oktatásügyön -, kellenek olyan fıiskolák vagy egyetemek, amelyek alkalmasak arra, hogy megtartsák az értelmiséget az adott térségben, amelyek értelmiségformáló tényezık, és amelyek szolgálni tudják a roma-felzárkózást. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az oktatás szerkezete és a reálgazdasági igények találkozzanak. A gazdasági szereplık kapjanak intézményesített lehetıséget arra, hogy megfogalmazhassák igényeiket. Ennek megfelelıen elengedhetetlen a mőszaki és természettudományi képzésben résztvevık arányának a növelése, akár duplájára növelése. Az OECD-országok összehasonlításában sajnos sereghajtók vagyunk. gényként merül fel a részünkrıl, hogy a gazdasági szereplık a kamarák által képviselve - részt vegyenek az államilag támogatott képzés befolyásolásában. Legyen lehetısége a kamarának érdemben befolyásolni a képzési keretszámokat. Fontos a reálgazdasági igények képzésben való megjelentetése. Az elnök javasolta a szakképzésben már mőködı RFKB rendszer felsıoktatásra történı kibıvítését. Ennek lényege, hogy meghatározott technikákkal megbecsülik a munkaerıpiaci keresletet, s ez a döntéshozatalban is érvényre jut. Az MKK Közgazdasági gazgatósága által elvégzett kutatás és a kapcsolódó számításaik szerint évente min md Ft többletköltség jelentkezik a felsıoktatásban, feleslegesen, elsısorban a túlképzés (másodsorban a kiszorító hatás, illetve a lemorzsolódás) miatt. A finanszírozási rendszer nem hatékony, nem ösztönöz a minıség javítására. Az intézmények a normatív finanszírozás miatt a hallgatói létszám növelésében és fenntartásában érdekeltek. Az állami támogatás független a munkaerı-piac és a hallgatók értékítéletétıl, nem teljesítmény-orientált. A végzett hallgatók 30-40%-a nem kap diplomát, mivel nincs meg a nyelvvizsgája. Nincs egy olyan felsıoktatási stratégia, ami a felsıoktatás jövıképét mutatná. Ezt összefüggésben kell kezelni azzal a teljes közoktatási reformmal és átalakítással, amit ma a mindennapokban látni lehet. A felsıoktatási képzési rendszer leggyengébb láncszemének a gyakorlati képzés számít, mivel továbbra is megmaradt a túlságosan

3 teoretikus és akadémiai jelleg. Mindenképpen indokolt lenne egy olyan átfogó stratégia kidolgozása, amely egységes rendszerben támogatja a szakmai gyakorlat megszerzésének különbözı formáit. Semmivel nem pótolható a szerepe a hallgatók tanulmányaik alatti hosszabb összefüggı szakmai gyakorlatának. A felsıfokú szakképzés intézménye vitatott kérdés a magyar szakképzési rendszerben. Nincs meg a helye, szerepe, s a gazdaság sem tudja értelmezni. Alapvetıen két probléma miatt nem szolgálja a gazdaság érdekeit. Egyrészt nem az igényelt szakmákban történik döntıen a képzés, másrészt igen alacsony a gyakorlati órák száma, azaz a képzés nem gyakorlat-orientált. Jelenleg dobbantó -nak használják a felsıoktatási intézménybe történı továbbtanuláshoz. ntézményes együttmőködést kell kialakítani a munkaerıpiac és az oktatási intézmények között, a kapcsolatrendszerüket erısíteni kell. Fontos, hogy a felsıoktatásban is megjelenjen a vállalkozói kultúra. Pozitívum, hogy már több intézményben elindult vagy már mőködik egy ilyenfajta gondolkodás, s hogy megjelent a menedzsment szemlélető vezetés- és gondolkodásmód. Kiemelten fontos terület a K+F, hiszen a felsıoktatás és a gazdaság között az egyik legerısebb kapocs lehet. Kitörési pont lehet ez a térségeknek, intézményeknek. Fontos az alkalmazott kutatás erısítése. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági szereplık az alkalmazott kutatásban érdekeltek, nem pedig az elméleti kutatásban, vagy elméleti kutatásban csak másodlagosan, és ez lehetıséget teremthet a kis- és középvállalati kör bevonására. Az egyre élesedı és sokrétő versenyben a siker feltétele minden szereplı számára az együttmőködés. Fontos az állami irányítás erısítése a regionális tervezésben, azaz, hogy hogyan és milyen szerkezetben oktasson egyegy felsıoktatási intézmény. Hangsúlyt kell helyezni a Felsıoktatási Tudományos Tanácsnak (vagy majd ahogy hívni fogják) proaktív szerepvállalására, amiben elébe megy a kihívásoknak és problémáknak. Kiemelten kell foglakozni a pályakezdı fiatal diplomások pályakövetési rendszerének országos kiépítésével, a pályakezdı diplomás munkanélküliek számának és összetételének alakulásával, illetve nyomon kell követni a végzettek elhelyezkedési mutatóit is. Nagyon fontos, hogy a gazdasági szereplık intézményes módon bevonásra kerüljenek a felsıoktatás irányításába, befolyásolásába, és ebben nyilvánvalóan a kamarák, mint a gazdaság képviselıi, kulcsszerepet kell hogy betöltsenek. Hoffmann Rózsa államtitkár vázolta fel az új felsıoktatási törvény koncepciójának kialakítását befolyásoló legfontosabb tényezıket, hazai és nemzetközi vonatkozásban. Kiemelte a közoktatás fontosságát, hiszen ha a közoktatás nem teljesíti magas szinten a küldetését, akkor a felsıoktatás rossz pozícióból indul. Több fronton és több ponton kell elkezdeni azokat a változtatásokat, amelyek reményeik szerint gyors - néhány év alatt mérhetı és látványos - eredményeket mutatnak. Kiemelte, hogy számos javaslat, kritika érte a koncepciót, melyek egy részét beépítették, figyelembe vették az újabb verziók kialakításában. A koncepció tehát állandó átalakulásban van. Felvázolta a törvény-tervezet alapvetı alapelveit, ezek közül elsısorban a minıséget kiemelve. Zárszavában azon reményének adott hangot, hogy pár év múlva már arról lehet majd beszámolni, hogy ha még döcögve is, de már jól mőködik az egész rendszer. A továbbiakban négy-ötperces hozzászólásban vállalatvezetık, illetve Bihall Tamás, az MKK oktatásért felelıs alelnöke fogalmazta meg véleményét a koncepciót illetıen. Hozzászólásában kiemelte, hogy az oktatás lehet a magyar gazdaság jövıjének, a magyar társadalom, a magyar gazdaság fejlesztésének a záloga, tehát mi alapvetıen érdekeltek vagyunk egy erıs közoktatási és felsıoktatási rendszer megteremtésében. Ehhez minden támogatást meg kell adni. Nem lehet megkerülni a gazdaság igényét, a gazdaság véleményét sem tartalmi, sem mennyiségi vonatkozásban a felsıoktatás-teljesítménnyel kapcsolatban. Javasolta, hogy a gazdaság igényének, véleményének érvényesítése, figyelembe vétele mind tartalmi, mind mennyiségi vonatkozásban, intézményesített formában jelenjen meg a kormány által jóváhagyott koncepcióban, valamint a késıbbi a

4 törvénykezési fórumokon elfogadott dokumentumokban. Az alelnök felajánlotta a kamara segítségét a gazdaság által igényelt oktatási területeken népszerősítı, figyelem-felkeltı rendezvénysorozat megszervezésében, ezáltal is orientálva a továbbtanulókat, segítve a koncepció alapelveinek érvényesülését. Javasolta továbbá, hogy a kutatás-fejlesztés terén az intézmények és a gazdaság kapcsolatrendszerének a kibontását érdemes lenne pár határozottabb mondattal megerısíteni. Sándorné Kriszt Éva, a Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Fıiskola rektora röviden összefoglalta azt a véleményt, amit a Rektori Konferencia kialakított az új koncepcióval kapcsolatban, illetve javaslatokat tett a képzési szerkezettel, illetve a szakképzéssel kapcsolatban. Végül Dux László a koncepcióalkotással kapcsolatban további részleteteket osztott meg a hallgatósággal. Kiemelte, hogy a gazdaság és a felsıoktatás kapcsolatának erısítése általa elismerten is teljesen jogos igény, a minisztérium nyitott ez irányban. AKTUÁLS MAGYAR KÉZMŐVES REMEK ELSMERİ CÍM A Magyar Kézmőves Remek díjátadó ünnepségre és a kiállítás megnyitójára január 20-án került sor hagyományosan a városligeti Vajdahunyadvárban. A rendezvény fıvédnıkeként Cséfalvay Zoltán stratégiai államtitkár és Parragh László az MKK elnöke - beszédeik megtartása után - adták át a nyertesek díjait, Juhász József levezetı elnök termékismertetıje mellett. Ezt követıen az idei emléklapok átadására került sor Dunai Péter fıtitkár közremőködésével. A Magyar Kereskedelmi és parkamara által 2001-ben alapított címre 2010-ben kilencedik alkalommal pályázhattak az érdeklıdık. A különleges elıállítási technológiát ırzı, kiemelkedı minıségő kézmőves termékek díjazásának célja a magyar kézmőves hagyományok és adottságok társadalmi elismerése, köznapi hasznosítása, a hagyományırzı kisipari tevékenység, a kézmőves ipar rangjának emelése, piaci lehetıségeinek feltárása, bıvítése. A pályázat különlegessége, hogy valamennyi kézmőves (221) szakmára kiterjed, alapvetıen a szakmai tevékenységet díjazza, de nem korlátozza a díjak számát, és támogatja a marketinget ben neves szakemberekbıl álló zsőri döntése alapján a 60 pályázatból 26 pályamő érdemelte ki termékeivel a Magyar Kézmőves Remek elismerı címet. A cím odaítélésénél a zsőri a termékek eredetiségét, a nemzeti kultúrát ırzı, egyedi értéket képviselı hagyományhőséget, a kivitelezés minıségét és turisztikai hasznosíthatóságát vizsgálta, illetve értékelte. A díjazott kézmőves termékek elıállításuk, használatuk bemutatásával bıvítik az ország, egy-egy régió turisztikai programkínálatát, hozzájárulnak a magyar imázs erısítésére alkalmas igényes termékek kereskedelmi választékának szélesítéséhez, minıségi színvonalának emeléséhez, a magyar kulturális örökség sajátos közvetítéséhez. A MAGYAR KÉZMŐVES REMEK elismerı oklevél mellett valamennyi díjazott lehetıséget kap arra, hogy használhassa a Magyar Kézmőves Remek lógót és termékéhez meghatározott tartalmú elismerı kártyát készíthessen. A három nyelven megtervezett kártya szövege utal a termék eredetére, a hagyományra és rövid tájékoztatást ad a gyártóról

5 A Magyar Kézmőves Remek címet nyert pályázók termékeibıl az MKK a címátadást követıen kiállítást rendez, amely az idén február 13-ig lesz látható a Magyar Mezıgazdasági Múzeumban. Emléklapot 34 pályázó kapott, akik közül többen a Kézmőves Remek kiállításon is bemutathatják termékeiket a díjazottak mellett. A Magyar Kézmőves Remek címő idıszaki kiállítás január 21-tıl február 13-ig tekinthetı meg a Magyar Mezıgazdasági Múzeumban. KUTATÁS MAKROGAZDASÁG KLÁTÁSOK A 2011-ES ÉVRE A VLÁGGAZDASÁG KLÁTÁSA A gazdaságelemzık 2010 végén és 2011 elején úgy látják, hogy a 2011-es évben a világgazdasági válságból való kilábalás a korábban vártnál lassabb ütemben fog megvalósulni. Ennek fı oka, hogy a világgazdaság fellendülése 2010 végére veszített tempójából, miután az amerikai növekedés és a feltörekvı piacok bıvülése is lelassult. Az OECD novemberi elemzése szerint második felében erısödtek a kockázatok a világgazdaság jövıjét illetıen, ami elsısorban az európai adósságválság ismételt felbukkanásával és a devizaháború kiélezıdésével indokolható. Az OECD szakértıi szerint a világgazdaság bıvülési üteme 2011-ben 4,2 százalékra lassulhat a 2010-re jelzett 4,6 százaléktól, majd 2012-ben ismét 4,6 százalékos növekedési ütem várható. (A májusi jelentésben az OECD még 4,6 százalékos 2010-es és 4,5 százalékos 2011-es bıvülést jósolt.) 1 Forrás: A szervezet a 33 OECD-tagállamra vonatkozóan 2 már csak 2-2,5 százalékos növekedéssel számol 2011-re a korábban jelzett 2,8 százalékos átlag helyett. Az euróövezet gazdaságának 2011-es növekedését tekintve 1,5-2 százalékos, az Egyesült Államokéra vonatkozólag pedig 1,75-2,25 százalékos emelkedésre számít a nemzetközi szervezet prognózisa. (2010. júniusi elırejelzésében az OECD az euróövezetre még 1,8 százalékot, az Egyesült Államokra pedig 3,2 százalékot valószínősített.) A német gazdaság 2011-ben A német gazdaság helyzete a magyar gazdasági szereplık szempontjából igen fontos, mivel Németország hazánk legfontosabb exportpiaca: a évi magyar külkereskedelmi forgalomban 25 százalék feletti részesedést ért el. A gazdasági válság következtében a német bruttó hazai termék (GDP) igen erıteljes zuhanást szenvedett el 2008-ban elsı negyedévében tovább fokozódott a visszaesés üteme, majd lassú növekedés vette kezdetét: 2009 második negyedévétıl 2010 elsı negyedévéig 1 százalék alatti, 2010 második negyedévében pedig igen jelentıs, 2,2 százalékos növekedési ütemet tapasztaltunk. (A 20 éve történt újraegyesítés óta ez utóbbi volt a legnagyobb mértékő GDP-emelkedés Németországban.) 2010 harmadik negyedévében a várakozásokat meghaladó mértékben lassult a német gazdaság.3 A megelızı negyedév rekordnövekedése után ezúttal csak 0,7 százalékkal javult a gazdasági teljesítmény a megelızı negyedévhez képest. Azonban az elızı év azonos negyedévéhez viszonyítva jelentıs, 3,9 százalékos gyarapodást regisztráltak, és jó hír az is, hogy a GDP összes összetevıje nıtt, tehát a nettó 2 Forrás: des 3 Forrás:

6 export és a beruházások mellett a belsı fogyasztás és a kormányzati kiadások is emelkedtek. Európa legnagyobb gazdasága a helyi kormányzat becslése szerint az év egészében 3,7 százalékkal bıvülhet, ami 1991 óta nem látott mértékő javulás lenne utolsó hónapjaiban tehát Németország egyértelmően az európai gazdasági fellendülés legfontosabb mozgatórugójává vált. Elırejelzések szerint a német gazdaság teljesítménye 2011 végére fogja elérni a válság elıtti szintet, és ebben a legfontosabb tényezı, az export helyét át fogja venni a belsı kereslet. A német gazdasági minisztérium szerint ben az eddig vártnál nagyobb lehet a gazdaságnövekedés, jövıre azonban lassulás várható. A minisztérium elemzıi szerint a hazai össztermék 2,1-2,4 százalékkal nı az idén, amely meghaladja a kormány eddigi hivatalos várakozásait (1,8 százalék). A jövı évre 1,6-1,9 százalékos gazdaságnövekedési elırejelzést adott a minisztérium. Németország ipari termelése szintén mélyrepülésbe kezdett a gazdasági válság hatására: a 2008 közepén tapasztalt 1-2 százalékos lassulás után az utolsó negyedévben már 6,6 százalékkal volt alacsonyabb az ipari termelés, mint a megelızı negyedévben. A mélypont 2009 elsı negyedévében következett be, ekkor 12 százalékos visszaesést mutattak az adatok 2008 végéhez képest. Ezek után a helyzet gyors javulást mutatott: 2009 harmadik negyedévében már 3,5 százalékkal nıtt az ipari termelés a megelızı negyedévi adathoz képest utolsó negyedében lassult a fellendülés: ekkor már csak alig több, mint 1 százalékos növekedést tapasztaltunk a német ipari termelés volumenében elején is csupán 1,7 százalékkal nıtt az ipari termelés, a második negyedévben azonban már több, mint 5 százalékos javulást mutatnak az adatok a megelızı negyedévhez képest. A berlini DW gazdaságkutató intézet adatai szerint az ipar az átlagot jóval meghaladó mértékben járul hozzá 4 Forrás: ohet_a_nemet_gazdasag_a_vartnal.html a gazdasági teljesítmény növekedéséhez, a válság elıtti szint elérése azonban várhatóan több évet vesz igénybe. A Német Kereskedelmi és parkamara tanulmánya szerint ben mintegy 5 százalékos növekedést produkálhat a német ipar. A javuló kilátásokat mutatja, hogy az ipari cégek ötöde létszámbıvítést tervez 2011-ben, amely révén mintegy 70 ezer új munkahely keletkezhet a német gazdaságban. A németországi ipari és kereskedelmi kamarák 2010 ıszi konjunktúra-felmérése, mely a német gazdaság szereplıinek aktuális helyzetmegítélését és közeljövıvel kapcsolatos várakozásait mutatja be, jóval kedvezıbb képet mutat a korábbi felmérésekhez képest: a német vállalatok mind a gazdasági növekedés, a lakossági fogyasztás, a beruházások, az export, mind pedig a munkaerı-piaci kilátások területén javuló tendenciákra számítanak ben. A magyar gazdaság várható növekedése A magyar gazdaságelemzık egyöntetően arra számítanak 6, hogy 2011-ben gyorsulni fog a magyar gazdaság növekedése, az elırejelzések 2,3-3,1 százalék körüli bıvülést prognosztizálnak. A 2011-es növekedési elırejelzések összevetésekor az derül ki, hogy minden magyar és nemzetközi intézmény bıvülést vár a magyar gazdaságtól, annak várható mértéke azonban eltérı. Az elemzık többsége szerint a kormány 3 százalékos növekedési célja túlzottan ambiciózus, ennél csak a jegybank és a Századvég optimistább. A magyar gazdasággal kapcsolatban a Pénzügykutató Zrt. a legpesszimistább: a cég szakemberei 2,3-2,8 százalékos növekedést várnak 2011-re. A Pénzügykutatóhoz hasonló növekedési ütemmel számol a Nemzetközi 5 Forrás: 6 Forrás: gazdasag_2011_ben.html

7 Valutaalap (MF) és az OECD is: a két nemzetközi szervezet egyaránt 2,5 százalékos GDP-bıvülést tart elképzelhetınek. Ennél kicsivel optimistább a GK, mely hivatalosan 2,7 százalékos növekedést jelez elıre. Nagyjából a kormány terveinek megfelelı bıvülést lát az Ecostat (2,9 százalék), illetve a Kopint-Tárki (3 százalék). Ennél némileg magasabb az MNB 3,1 százalékos prognózisa, míg a legoptimistább a Századvég Gazdaságkutató Zrt.: ık 3,3 százalékos növekedést is megvalósíthatónak tartanak. Ha a növekedési elırejelzések hátterét vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy az elemzık többsége szerint 2011-ben is az export lesz a növekedés legfontosabb húzóereje, ugyanakkor részben a kedvezı adóváltozások miatt fellendülhet a háztartások fogyasztása is. A megvizsgált kutatóintézetek többsége abban is egyetért, hogy 2011-ben nem lesz komoly kihívás a 3 százalék alatti költségvetési hiánycél teljesítése. Ebben a tekintetben azért bizonytalanok az elırejelzések, mert a nyugdíjrendszer átalakítása komoly egyszeri bevétellel járhat, melynek köszönhetıen akár 5-6 százalékos többlet is lehet a büdzsében. Az infláció tekintetében a Századvég számít a legmagasabb adatra, vélhetıen a belsı fogyasztás élénkülésével magyarázzák a 4,2 százalékos elırejelzést. A legalacsonyabb pénzromlási ütemet a Pénzügykutató és az Ecostat tartja elképzelhetınek, szerintük 3 százalék körül maradhat az infláció. 1. ábra: A németországi bruttó hazai termék (GDP) negyedéves volumenindexei, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok (elızı negyedév=100,0%), százalék A németországi bruttó hazai termék (GDP) negyedéves volumenindexei, szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok (elızı negyedév=100,0%), Megvalósult adat Elırejelzés negyedévben Elırejelzés negyedévben Forrás: ábra: A magyar bruttó hazai termék (GDP) volumenindexei (%), szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok (elızı év azonos idıszaka = 100,0%) százalék Forrás: KSH A magyar bruttó hazai termék (GDP) volumenindexei (%), szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok (elızı év azonos idıszaka = 100,0%) HÍREK január 6-án Egerszalókon került megrendezésre a Heves megyei Kereskedelmi és parkamara hagyományos Gazdasági Évnyitója, amelyen Dr. Bánhidy Péter a HKK elnöke köszöntıjét követıen Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Simon Zsolt a Szlovák Köztársaság mezıgazdasági és vidékfejlesztési minisztere, valamint Dr. Parragh László az MKK elnöke tartottak elıadásokat a magyarszlovák együttmőködési lehetıségekrıl. Ezt követıen került sor a megyei kamarai díjak, illetve oklevelek átadására január 11-én több száz meghívott vállalkozó elıtt Dr. Orbán Viktor miniszterelnök, Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter mutatták be a Talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programját, az Új Széchenyi Tervet. A rendezvényen az MKK részérıl Dr. Parragh László elnök, Miklóssy Ferenc általános alelnök, Dr. Vereczkey Zoltán alelnök és Dunai Péter fıtitkár vettek részt. A rendezvényt követıen kaptuk a felkérést, hogy a területi kamarák vegyenek részt az ÚSZT-t bemutató országjáró rendezvények elıkészítésében és lebonyolításában. Ennek nyomán a hónap hátralévı részében számos megyeszékhelyen került sor ilyen rendezvény megtartására január 18-án tartották Nagykanizsán a Nagykanizsai Kereskedelmi és parkamara

8 megalakulásának 10. évfordulóját ünneplı küldöttgyőlést, amelyen részt vett Dr. Parragh László elnök, Dunai Péter fıtitkár, valamint a régió megyei kamaráinak és a városi kamarák elnökei. A küldöttgyőlésen Dr. Polay József a Nagykanizsai KK elnöke köszöntıjét követıen Cseresnyés Péter Nagykanizsa polgármestere mondott üdvözlı beszédet, majd az MKK elnöke tartott elıadást a gazdaság helyzetérıl és a kamarai rendszer megerısítésének feladatairól január 19-én Hódmezıvásárhelyen a Csongrád megyei KK Városi Szervezete tartott gazdasági fórumot, amelyen Dr. Lázár János polgármester, országgyőlési képviselı, a FDESZ frakcióvezetıje, valamint Dr. Parragh László az MKK elnöke tartottak elıadásokat a gazdaság helyzetérıl, és a kamarai rendszer tervezett megújításáról január 21-én Lajosmizsén tartotta a Bács megyei KK Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen Gaál József elnök köszöntıjét követıen Dr. Parragh László az MKK elnöke, Petykó Zoltán a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke és Font Sándor a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke tartottak elıadásokat a gazdaság helyzetérıl és az új fejlesztéspolitikai programokról január között Miklóssy Ferenc az MKK általános alelnöke részt vett az Orbán Viktor miniszterelnököt egyiptomi hivatalos látogatására elkísérı üzleti delegációban. A delegáció részt vett az Egyiptomi Üzletemberek Szövetsége által szervezett üzleti fórumon, amelynek keretében az MKK általános alelnöke megbeszélést folytatott az Egyiptomi Kereskedelmi Kamarák Szövetsége Egyiptomi Magyar Bizottságának vezetıjével, majd ezt követıen másnap a Kamarai Szövetség elnökével tárgyalt a további együttmőködési lehetıségekrıl január 27-én Szekszárdon került sor a Dél-dunántúli Kereskedelmi és parkamarák Szövetsége szervezésében a Dél-dunántúli Minıségi Díj díjátadó ünnepségre, amelyen Dr. Fischer Sándor soros elnök köszöntıjét követıen Dunai Péter az MKK fıtitkára adott tájékoztatást a kamara által az elmúlt idıszakban elért eredményekrıl, valamint a kamarai törvénymódosítás elıkészületeirıl, majd ezt követıen került sor a díjak átadására február 1-én Dunai Péter fıtitkár vezetésével országos titkári értekezlet megtartására került sor Budapesten, amelyen megbeszélték a szakképzési feladatrendszer beindításának tapasztalatait, a békéltetı testületek költségvetési támogatásának felosztására vonatkozó javaslatot, valamint az országos koordináció és hálózatszerő mőködés erısítését szolgáló feladatokat február 1-én Dr. Schmitt Pál a Magyar Köztársaság elnöke fogadta az EuroSkills lisszaboni versenyén eredményesen szereplı magyar csapatot. Az ünnepi fogadáson a köztársasági elnök, Dr. Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár és Dr. Parragh László az MKK elnöke mondott köszöntıt, illetve az elért eredményeket méltató beszédet február 2-án Dunai Péter fıtitkár a békéltetı testületek elnökei részére tartott konzultációt, amelyen megvitatták a békéltetı testületek évi tevékenységéhez nyújtott költségvetési támogatás felosztására vonatkozó javaslatot, valamint a békéltetı testületek ebben az évben esedékes újjáválasztásának elıkészítési feladatait. A konzultáción részt vett Dr. Szöllısi László a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára is