TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM

Átírás

1 TANÁRI SZAKMAI GYAKORLATI PROGRAM A szakképzésben dolgozó oktatók számára Insight Project

2 Közreműködő partnerek core partners: Városlődi Villa Oktatás-fejlesztési-, Üdültetési- és Étkeztetési Nonprofit Kft. koordinátor partner applicant co-ordinator Institut pro trénink pohostinnosti core partner Peter Sereinigg Management Consultancy core partner Séf Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola core partner A projektet az Európai Unió támogatta. A kiadványban megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit. Támogatási szerződés száma: HU1-LEO Co-funded by the Lifelong Learning programme of the European Union. The contents of the publication reflects the views only of the authors, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein. Contract number: HU1-LEO

3 TARTALOM Tanári Szakmai Gyakorlati Program... 1 Tartalom... 3 Ábra és táblajegyzék... 6 Bevezetés az Insight projekt Meghatározás és elméleti háttér Tanári Szakmai Gyakorlat Munka-alapú tanulás Miért van szükség a munka-alapú tanulásra? Mit jelent a munka-alapú tanulás? A munka-alapú tanulás, mint logika A Tanári Szakmai Gyakorlat szereplői A Tanári Szakmai Gyakorlat folyamatában résztvevők A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakképző intézmények számára A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a résztvevő tanárok számára A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakmai gyakorlati koordinátor számára A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakmai szakképzési diákok számára A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakmai gyakorlati hely számára A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a mentor számára A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a turisták számára A Tanári Szakmai Gyakorlat lebonyolítása A Tanári Szakmai Gyakorlat folyamatának áttekintése Jelentkezés és kiválasztás Jelentkezési folyamat A Tanári Szakmai Gyakorlat feltételei A Tanári Szakmai Gyakorlat hossza

4 A szereplők feladatainak áttekintése Szakképző intézmények feladatai A résztvevő tanárok feladatai A Tanári Szakmai Gyakorlat koordinátorának feladatai Az ipari partner (fogadó vállalat) feladatai A mentor feladatai A Tanári Szakmai Gyakorlat tartalmának tervezése A Tanári Szakmai Gyakorlat tartalmi tervezésének lépései Igények és lehetőségek A résztvevő tanárok igényeinek felmérése A fogadó vállalkozások, ipari partnerek felmérése A tanárok személyes támogatása a Tanári Szakmai Gyakorlat kivitelezésében Munka-élet egyensúlyának elérése a gyakorlat alatt A stressz kezelése a gyakorlat során Stressz-vizsgálat A gyakorlati alternatívák kiválasztása és a gyakorlati terv finomhangolása Motivációk és célok A célmeghatározás kérdései A munkaterv kialakítása Erőforrások Erőforrás-menedzsmentet érintő kérdések Az erőforrások tervezése A gyakorlat lebonyolítása Gyakorlati szerződés A gyakorlati hely bemutatása A gyakorlat kezdete előtt Ismerkedés a környezettel kapcsolatteremtés és bizalomépítés Bizalomépítés

5 Bizalomépítés strukturált bemutatkozás révén Monitoring a gyakorlat alatt A tanárok adminisztratív teendői a gyakorlat alatt A gyakorlat lezárása A Tanári Szakmai Gyakorlat kiértékelése A Tanári Szakmai Gyakorlat beszámolója A Tanári Szakmai Gyakorlat minőségbiztostása A minőségbiztosítás elve A minőségnyilatkozat Minőségbiztosítás A szakképző intézmény minőségügyi feladatai A gyakorlati koordinátor minőségügyi feladatai A fogadó ipari partner minőségügyi feladatai A résztvevő tanárok minőségügyi feladatai Minőségügyi feladatok a Tanári Szakmai Gyakorlat folyamán A Tanári Szakmai Gyakorlat dokumentálása Mellékletek A1 Jelentkezési lap a tanári szakmai gyakorlatra A2: Szerződési forma A3 Gyakorlati beszámoló A4 Igazolás a szakmai gyakorlatról

6 ÁBRA ÉS TÁBLAJEGYZÉK 1. ábra Két életszféra egyensúlya ábra Három életszféra kapcsolata ábra A Tanári Szakmai Gyakorlati együttműködést segítő tényezők ábra A térbeni és társadalmi helyzet Táblázat A gyakorlati alternatívák táblázata Táblázat A munkaterv kialakításának lépései Táblázat Az erőforrások tervezésének táblázata Táblázat A bemutatkozási adatok rögzítése

7 BEVEZETÉS AZ INSIGHT PROJEKT Az Insight projektet egy olyan időszakban kezdeményeztük, amikor az európai gazdaság több évnyi gazdasági válság időszaka után újra fellendülésben volt. A fejlődés egyik kulcstényezője, amelyet a kutatók és gazdaságpolitikusok már jóval a válság előtt azonosítottak, a versenyképesség különösen az amerikai és ázsiai gazdaságokkal összevetve. A Lisszaboni Szerződés három, egymással összefüggő célt határozott meg: a kutatásra és fejlesztésre fordított összegek növelését a GDP 3 százalékára, a bürokrácia csökkentésével a vállalkozások támogatás, a 70 %-os (nőknél 60%-os) foglalkoztatási ráta elérése. Az oktatás és a gazdasági élet közötti szorosabb kapcsolatok fontosságát kutatások, politikai és gazdasági kezdeményezések is igazolták. E kapcsolatok kiépülését az oktatási rendszer modernizációjának és professzionalizációjának tekintik. Egyéb szempontok mellett, a szakképzés és a gazdasági élet közötti kapcsolatrendszer elengedhetetlenül szükséges a szakemberek magas színvonalú képzéséhez. A mai, egyre gyorsabban változó globális gazdasági környezetben a szakképzésnek szükségszerűen rugalmasnak kell lenni. Folyamatosan figyelni kell a piaci trendeket és az újításokat és biztosítani, hogy azok haladéktalanul és folyamatosan beépüljenek az oktatási gyakorlatba. Ahogyan Bergami and Schuller (2008) rámutat, A mai szakképzés mai trendjei afelé mutatnak, hogy az oktatásnak teljesen érett, önálló munkavégzésre kész végzősöket kell kibocsátania, akik rendelkeznek a legújabb piaci információkkal, és így futva érhetnek földet a munka világában. Mindez messzemenőkig összhangban van a hazai szakképzési rendszerben végbemenő változásokkal. Itt ugyanis a legfontosabb elvárás éppen az, hogy a szakképzés úgy alakuljon át, hogy gyakorlatiasabbá váljon, és jobban megfeleljen a gazdaság elvárásainak. 7

8 Ez azonban nemcsak rendszerszintű változásokat igényel, hanem azt is, hogy a szakképzésben oktató tanárok is ismerjék a piaci viszonyokat és a menedzsment rendszereket. Az ilyen ismeretet viszont csak akkor szerezheti meg az oktató, ha volt és folyamatosan van lehetősége személyes munkatapasztalatot szerezni az általa oktatott területen. A szakképzésben dolgozó tanárok munkatapasztalatnak felmérésre 2012 júniusában online kérdőíves felmérést végeztünk. Az eredmények azt mutatták, hogy az oktatók többsége nem rendelkezik folyamatos lehetőséggel a piaci információk beszerzésére, sőt, jelentős részüknek, a válaszadók közel kétharmadának egyáltalán nem volt személyes munkatapasztalata a turizmus terén. Csupán néhány százalék volt azon válaszadók aránya, akik az oktatás mellett a szakmában is dolgoztak. Bár ez a probléma a szakoktatás egészét érinti, az Insight projekt keretében szűkebben, csak a turisztikai szakoktatás területére adaptáltuk ki kísérleti módszertanunkat. Annak, hogy éppen erre a területre koncentrálunk, többféle oka is van: A turizmus egy olyan gazdasági ág, amely mind hazánkban, mind világszerte rendkívül gyorsan fejlődik. Itthon közvetlenül és közvetetten a GDP 10 %-át állítja elő (WTTC, 2012). Olyan komplex, sokszereplős és dinamikusan változó gazdasági ág ez, amelynek megismerése és nyomon követése az oktatókat és a diákokat is kihívások elé állítja. Munkaerő-igényes ágazatként magas a részesedése a szakképzési programokból. A 2010/11-es tanévben (10,6%) diák vett részt Szálloda és vendéglátás (811-es kód) és 8143 diák Utazás, turizmus és szabadidő (812-es kód) csoportokba sorolt középfokú szakképzési programokban. Ezzel az Insight projektben átvett és adaptált módszertant egy olyan területen próbálhattuk ki, amely a hazai szakképzés 15%-át adja. Az igényfelmérés igazolta, hogy a turisztikai szakképzésben dolgozó oktatók jelentős részének hiányzik a naprakész munkatapasztalata. A projekt célja ezért egy olyan módszertan átvétele és adaptálása volt, amely biztosítja a rendszeres hozzáférést legfrissebb iparági gyakorlatokhoz és piaci információkhoz. Ezzel a módszertan szorosabb kapcsolatot teremt a 8

9 munkaerőpiaci igények, vagyis a munka világa és az oktatás között, ami a mai szakképzésnek elengedhetetlen eleme. E cél elérése érdekében a konzorcium tagjai négy, egymással összefüggő célt határoztak meg: 1. A középfokú oktatásban résztvevő oktatók számára a turisztikai vállalkozások működésébe való betekintés lehetőségének biztosítása; 2. Az oktatók felkészítése attraktív és információgazdag oktatási anyagok készítésére a szakmai gyakorlati tapasztalatok alapján; 3. A gyakorlati rendszer adaptálása során olyan feltételek biztosítása, amelyek a tanárok számára vállalhatóak és ezzel a rendszer fenntarthatóságának biztosítása; 4. A rendszer kialakítása során a hazai szakképzési rendszerhez történő igazodás biztosítása és ezzel elterjedésének megkönnyítése. Ez a dokumentum a partnereinktől átvett módszertani anyagok integrált és adaptált változata. Célja a tanári szakmai gyakorlat módszertanának részletes leírása, egy minden résztvevő által használható kézikönyv biztosítása. Megközelítésében egy olyan gyakorlatias, a tanári szakmai gyakorlat lefolytatását lépésről-lépésre bemutató dokumentum, amelyet a szakmai gyakorlat megvalósítása során lehet használni. Az útmutató a 24 hónapos Insight projekt keretén belül készült el. A projekt az Európai Unió Erasmus+ programjának társfinanszírozásában valósult meg. 9

10 1 MEGHATÁROZÁS ÉS ELMÉLETI HÁTTÉR TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT A Tanári Szakmai Gyakorlat egy néhány hetes időszakban a szakmai gyakorlati helyen történő tapasztalatszerzést és e tapasztalatok hatékony tananyagokká és oktatási módszerekké történő feldolgozását tartalmazza. A Tanári Szakmai Gyakorlat a munka-alapú tanulás elvére épül. A résztvevő tanárok a valós munkafolyamatokba bekapcsolódva szerezhetnek tapasztalatot a turisztikai vállalkozások működéséről. A szakmai gyakorlat keretében a résztvevő tanárok azt a szakmai környezetet ismerhetik meg, amelynek szervezeti struktúráját és működési folyamatait a diákoknak tanítják. Ezzel a szakmai gyakorlat a tanárok szakmai fejlődéséhez járul hozzá. A szakmai gyakorlat során a cél a valós szakmai munkatapasztalat szerzése, ezen keresztül pedig a szakmai munka során történő tanulás, különös tekintettel a fogadó szervezet/vállalat szervezeti struktúrájának megismerése; a fogadó szervezet tevékenységének megismerése; 10

11 a piaci igények jobb megértése; az innovatív új technológiák megismerése; a szakzsargon ismeretének frissítése, új szakkifejezések elsajátítása; az oktató szakmai előmenetelének támogatása. A Tanári Szakmai Gyakorlat így új hatásokkal, ötletekkel és naprakész szakmai és piaci ismeretekkel gazdagítja a résztvevő tanárokat. A gyakorlat ezenkívül hozzájárul a szakmai oktatók szemléletmódjának és önértékelésének fejlesztéséhez azzal, hogy közelebb hozza a versenyszférában szokásos autonómiát, nyitottságot, hatékonyságot, egyéni felelősséget és mobilitást. Hozzájárul a kapcsolatteremtési és kommunikációs készség fejlesztéséhez. A Tanári Szakmai Gyakorlati rendszer működtetése azonban túlmutat a résztvevő oktatók személyes fejlődésén. Szervezeti és egyéni kapcsolatok, valamint a szakképző intézmények és a vállalkozások közötti együttműködések létrejöttével általánosságban is hozzájárul a szakképzés és a munka világa közötti kapcsolatok elmélyítéséhez. A tanári szakmai gyakorlat keretben lehetőség van arra, hogy az elméleti fogalmakat, modelleket összevessék a gyakorlattal, ebből pedig mindkét résztvevő fél profitálhat. A tanári szakmai gyakorlat a legjobb lehetőség arra, hogy az oktató gyarapítsa ismereteit a szakmai munka hétköznapjairól, megtapasztalja a munkahelyi viszonyokat és megismerje a szakmai értékeket. A Tanári Szakmai Gyakorlat akkor lehet sikeres, ha a résztvevő oktatók a munkafolyamatok széles spektrumára láthatnak rá, és ha lehetőségük van a szakmai valóban hasznosítható szakmai tapasztalatok és ismeretek szerzésére. Optimális esetben a tanári szakmai gyakorlat egyszerre biztosítja a vállalati folyamatok és a piaci igények megismerését, valamint rálátást ad az új technológiákra és munkaerőpiaci viszonyokra. Ez a kettősség a napi rutin és az innovatív eljárások természetesen nem feltétlenül ismerhetők meg egy helyen, ezért különös figyelmet kell fordítani a szakmai gyakorlat helyének kiválasztására. Amennyiben ez megfelelően sikerül, a gyakorlat biztosítja az elmélet és a gyakorlat, az oktatott szaktárgyak és a napi szakmai gyakorlat közötti megfelelést. Annak érdekében, hogy 11

12 ez valóban megtörténjen, strukturált ismeretszerzési technikákat kell alkalmazni a gyakorlat során. Ezek közé tartozik a megfigyelés, az interjúkészítés, a dokumentumok gyűjtése, a tevékenység naplózása, illetve mindezek egyeztetése a mentorral. A fentieket összefoglalandó, a tanári szakmai gyakorlat számos különféle célt szolgálhat egyszerre, így: a meglevő elméleti tudás elmélyítését, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását, a szakmai ismeretek frissítését, új szakmai/szervezeti kultúra megismerését, új készséges és kompetenciák kialakítását, elmozdulást a gyakorlatiasabb oktatás felé, gyakorlati példák gyűjtését. Ennek révén az oktatók személyes és szakmai fejlődésének jó eszköze. Összességében tehát a Tanári Szakmai Gyakorlat tanulási lehetőség, amely lehetővé teszi a résztvevők készségeinek és ismereteinek a fejlesztését; szakmai tapasztalat, amelynek során a résztvevő oktatók egy rövid időszakban munkavállalóként tevékenykednek; munka, megfigyelés és ezeken keresztül tanulás kombinációja, amelyre szakmai munkahelyen, az oktatási intézményen kívül kerül sor. Módszertanilag a Tanári Szakmai Gyakorlat a munka-alapú tanulás módszereinek alkalmazását jelenti. 12

13 MUNKA-ALAPÚ TANULÁS Miért van szükség a munka-alapú tanulásra? Manapság a tanulás jellege változik. A folyamatosan változó gazdasági és társadalmi környezet állandó alkalmazkodást kíván meg az új versenytársakhoz, elvárásokhoz és szabályokhoz. Ebből következően azok az oktatási modellek, amelyek az életpálya elején elsajátított ismeretek későbbi felhasználására épültek, ma már nem működnek. A tanulás ugyanis nem zárható le a karrier elején, hanem az életpálya szerves részévé kell, hogy váljon. A munkaadók ma olyan jelentkezőket keresnek, akik az elméleti tudáson túl széles körű gyakorlati ismeretekkel és képességekkel is rendelkeznek. A tanulás ezért nem korlátozódik az iskolarendszerre és nem is ér véget az iskolás kor lezárultával. Az emberek egyre inkább ráébrednek arra, hogy folyamatosan szinten kell tartaniuk, a mai kor követelményeihez kell igazítaniuk ismereteiket és munkamódszereiket ahhoz, hogy a munkaerőpiacon versenyképesek maradjanak. Az élethosszig tartó tanulás megközelítése egyik az erre a probléma adható válaszoknak. Ennek szellemében a munkavégzés részévé válik a folyamatos tanulás és fejlődés, de legalább ennyire fontos, hogy az életpálya során több alkalommal akár többször éles váltás, teljes, nagyrészt az alapoktól kezdődő újraépítkezés is szükségessé válhat. A kérdés azonban az, hogy az élethosszig tartó tanulás szükségessé és elfogadottá válásával hogyan kell változtatni a tanulási megközelítéseken és módszereken. A formális és frontális oktatási módszerek nem képesek a munka változó világának minden kérdését megragadni. Azt, hogy csapatban kell dolgozni, állandó munka helyett újra és újra változó projekteket kivitelezni nagyfokú rugalmasságot igényel. Ez viszont a szakmai tudás mellett felértékeli az olyan puha képességeknek és készségeknek a jelentőségét, mint a szervezőkészség, az önmenedzsment, a hatékony időkezelés, valamint az interkulturális környezetben végzett munka, illetve konfliktuskezelés. Ezek a hétköznapi munkakörnyezetben is fontosak, de a munkaerőpiacra elsőként vagy egy hosszabb kihagyás, mint a munkanélküliség vagy a szülési szabadság után újra belépők esetében kiemelkedő a 13

14 jelentőségük. A munkaadók ugyanis éppen attól tartanak, hogy ezek a csoportok azok, akik a puha készségeknek kevésbé vannak a birtokában, ezért a munkájuk kevésbé lesz hatékony. Ha ezekre a kihívásokra keresünk válaszokat az oktatásban és a tanulásban, akkor egy ősi megoldáshoz jutunk. A munka-alapú tanulás a szakképzés és szakoktatás minden szintjén kezd ma általánosan elfogadott elvvé válni. Visszahozza az informális tanulás hagyományos megközelítését azzal, hogy az ismeretek átadását azok természetes közegébe helyezi szemben az iskola elvont közegével. A munka-alapú tanulás során a tapasztaltabb tanítja és támogatja az újoncot. Valójában a munka-alapú tanulás az oktatás legrégebbi formája. Már jóval a formális, strukturált oktatás kialakulása előtt úgy adták át a tudást az egymást követő generációk között, hogy a gyerekeket és a fiatalokat bevonták a tényleges munkafolyamatokba. Ez történhetett a család, a falu vagy éppen a törzs keretén belül. Egészen kiskoruktól a gyerekek megfigyelhették és utánozhatták az otthon dolgozó szüleiket és más felnőtteket, akik kisebb feladatok elvégzésébe be is vonták őket. Ahogyan fejlődtek, egyre több és bonyolultabb feladatot kaptak és ezzel a következő generáció lényegében éles határ nélkül vette át idősödő szüleik és mestereik egész munkáját. Természetes dolog volt belenőni a munkába, a szakmába formális oktatás és sokszor éles határok, mint például egy szakmai végzettséget igazoló vizsga nélkül. Ez a tanulási modell tradicionális közösségekben mint pl. az amerikai Amishok ma is sikeresen működik, legyen szó gazdálkodásról vagy valamilyen kézműves szakmáról. A modernitás során alakult ki az az elképzelés, hogy a különféle életszférák egymástól elkülönülő területek. Ekkor vált le az oktatás és a munka világa is a magánszféráról és különült el egymástól is térben, időben, a normák, szabályok, társadalmi státusz és a személyes kapcsolatok terén is. Az egyéni életútban is különvált az oktatás és a munka életszakasza és kialakultak az azokat elválasztó korszakhatárok (pl. a záróvizsga egy szakoktatási intézményben). Az oktatás egy önálló logika szerint szerveződő területté vált, amely sokkal inkább kötődött a tudományos kutatáshoz, mint a munka világához. A mai világban azonban ez a modell egyre kevésbé megfelelő. Még a szakoktatásban és a felsőoktatás legalsó szintjein is sokszor inkább irányult a képzés gyenge tudósok, mint 14

15 felkészült szakemberek képzésére. Ez viszont oda vezetett, hogy a végzett szakképzés végzőseinek ismeretei és képességei egyre kevésbé feleltek meg az őket potenciálisan alkalmazó gazdaság igényeinek. Egyebek mellett ez is hozzájárult az ifjúsági munkanélküliség magas értékeihez. Különösen ez utóbbi késztette a döntéshozókat új megoldások keresésére. Amennyiben megfelelően és következetesen alkalmazzák, a munka-alapú tanulás egyike lehet ezeknek az új megoldásoknak. Ennek elterjesztése azonban azt is jelenti, hogy jelentősen meg kell változtatni az oktatás szabályait. A munka-alapú tanulás révén ma az oktatásba tradicionálisnak tekinthető 3logika és módszerek kerülnek vissza. Sokan bíznak benne, hogy ennek révén eredményesen lehet majd áthidalni az oktatott és a piacon várt ismeretek és kompetenciák közötti rést. Mit jelent a munka-alapú tanulás? A munka-alapú tanulás ma még nem tekinthető egy egységes, kiforrott elméleti rendszernek. Sokféle meghatározás létezik. A CEDEFOP szerint: A munka-alapú tanulás ismeretek és készségek szakmai környezetben végzett munka és annak kiértékelése révén történő megszerzése, ami történhet valódi munkahelyen és egy oktatási intézményben is (Cedefop, 2011) Ez a meghatározás kiemeli a munka-alapú tanulás két legfontosabb sajátosságát: Az ismeretek és készségek átadására valódi munkafolyamatokba illeszkedő gyakorlati tevékenység során került sor és nem elméleti magyarázatok révén. A tanulásra az osztálytermen kívül, egy valódi munkahelyen, vagy pedig szimulált munkakörnyezetben (mint pl. egy tanműhelyben) kerül sor. A projekt fejlesztése során áttekintettünk más megközelítéseket is. Különösen hasznosnak gondoljuk a Queensland-i (Ausztrália) kormány módszertani tanulmányában szereplő következő meghatározást: 15

16 [A munka-alapú tanulás] rövid, önkéntes és ellenőrzött körülmények között történő szakmai tanulást jelent. Ennek során a tanuló közvetlenül megfigyelheti egy megszokott munkáját végző tapasztalt szakember munkáját és megbeszélheti vele annak részleteit. (QG, 2010) A kulcs itt a kevésbé tapasztalt személy tanulása: nem a formális képzettség, hanem a több tapasztalat tesz valakit az adott helyzetben oktatóvá. Az egyik oldalon a munka-alapú tanulás kevésbé strukturált oktatást jelent, mint az iskolai tanulás. Csak egy tág tervet lehet készíteni az elsajátítandó ismeretekről és készségekről. A tanulás valódi tárgya, vagyis a konkrét munkahelyi helyzet már a munkafolyamatok függvénye, vagyis bizonyos mértékig a fogyasztói igényektől is függ. Másrészt a munka-alapú tanulás lehetőséget ad a többdimenziós tanulásra. Nemcsak ismeretek, hanem normák, viselkedésmódok, testbeszéd, stb. megfigyelésére és megismerésére is lehetőség nyílik. A tanuló minden érzékszervét felhasználja, hogy érzelmi töltetű, hosszú ideig ható komplex élményre tegyen szert a munkavégzéssel kapcsolatban. Egy további meghatározásként egy Levy (1989) definícióját használhatjuk, aki szerint a munka-alapú tanulás lényege a tanulás és a munka-szerep összekapcsolása. Ez a rendkívül kompakt, de kifejező meghatározás a munka-alapú tanulás lényegét ragadja meg: azt a tényt, hogy a fiatal tanulókat egy rendkívül érzékeny korban helyezi a munka világába. Ott aztán lehetőségük van szakemberekkel való találkozásra, szerepmodellek megtalálására, a munkahelyi kultúrában szocializálódhatnak és kialakíthatják azt a motivációt, amit más körülmények között nem lenne módjuk megszerezni. Azzal, hogy munka-alapú tanulásban vehetnek részt, a (fiatal) szakemberek a munkahelyi szerepbe és nem (vagy nemcsak) a tanuló szerepbe tanulhatnak bele. Mindent egybevéve, az oktatási tevékenységek körét tekintve a munka-alapú tanulás nem egy egységes elmélet, hanem inkább egy gyűjtőfogalom. Beletartozik a tanoncság, a szakmai gyakorlat, 16

17 az iskola utáni gyakorlat, a munkamegfigyelés, a tanműhelyi és laboratóriumi munka, a szimulációk. A munka-alapú tanulás, mint logika A fő módszertani kérdés azonban az, hogy ezt a mély változást hogyan lehet elérni. Ahogyan Gallacher és Reeve rámutatnak, a munka-alapú tanulás csak akkor hozza meg a kívánt eredményeket, ha az oktatást alapjaiban változtatják meg. A munka-alapú tanulás nem csak annyit jelent, hogy a meglevő oktatási programokat áthelyezzük az iskolából a munkahelyekre, hanem a tanulás lényegének és folyamatának radikális megváltoztatását. (cited in Holmes, 1998). Attól függően, hogy ez a változás mennyire alapos, kétféle megközelítést különíthetünk el. Az első a gyakorlati oktatást egy, az elméletivel megegyező fontosságú elemként hozza vissza az oktatásba. Már ez is lehetőséget ad a szakoktatás diákjainak, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák az elméleti ismereteket; megtapasztalják, hogy az egyes részfeladatok hogyan kapcsolódnak össze egy egységes munkafolyamattá; megismerjék a munka világának viszonyait; megtanulják kihasználni a rendelkezésre álló időt és tartani a határidőket; valódi felelősségekkel szembesüljenek, beleértve az értékes szerszámokkal és eszközökkel végzett munkát; kapcsolatok építsenek ki a munka világában, így megtéve az első lépéseket a szakmai kapcsolatrendszer megteremtése felé; végül talán a legfontosabb: kialakítsák szakmai identitásukat és motivációjukat. 17

18 A második megközelítés azonban ennél jóval messzebb megy. Nem egyszerűen csak két különböző komponenst helyez egy oktatási programba, hanem alapvetően változtatja meg az oktatás logikáját. Egy merev, szigorúan strukturált szakképzési program (amiben csak egy komponens a gyakorlati oktatás) helyett ez a megközelítés megengedi, hogy a képzési követelményeket közvetlenül a munka világi határozza meg. A gyakorlatban ez három dolgot jelenthet: az oktatott szakmák körét; az elsajátítandó ismereteket és készségeket; az előrehaladás mérésére használt kritériumokat. 18

19 2 A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT SZEREPLŐI A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT FOLYAMATÁBAN RÉSZTVEVŐK a) Szakképző intézmények A szakképző intézmény a Tanári Szakmai Gyakorlaton résztvevő tanárok munkáltatója (akár teljes, akár részmunkaidőben) b) Résztvevő tanárok Az a szakképző intézmény által (jelen projektben turisztikai szaktárgyakat oktató) oktatóként foglalkoztatott személy, aki részt vesz a Tanári Szakmai Gyakorlaton elfogadva a Tanári Szakmai Gyakorlati Program feltételeit. c) Szakmai gyakorlati koordinátor A képzési koordinátor közvetlenül részt vesz a Tanári Szakmai Gyakorlati Program szervezésében és lebonyolításában, mint a gyakorlatok megvalósításáért felelős 19

20 személy. A Szakmai gyakorlati koordinátor vagy a szakképző intézmény munkatársa, vagy egy külső szakértő. Mindenképpen fontos, hogy széles körű szakmai kapcsolatrendszerrel bírjon. Feladata, hogy a helyi és regionális cégekkel tartsa a kapcsolatot, valamint a résztvevő tanároknak információt és segítséget adjon a megfelelő gyakorlati hely kiválasztásában az elsajátítandó kompetenciák alapján. d) Szakképzés diákjai Bár a szakképzésben résztvevő diákok közvetlenül nem részesei a Szakmai Gyakorlati Programnak, indirekt módon, oktatási programjuk révén mégis a program eredményeinek felhasználói és így érdekeltjei közé tartoznak. Az Insight projekt keretében a szakképzési diák olyan szakoktatási intézményben tanuló diák, aki ott valamilyen turisztikai szakképzésben vesz részt. e) Ipari partner/gyakorlati hely Az ipari partner az a fogadó (az Insight projekt esetében turisztikai) vállalat, amely a résztvevő tanárok számára gyakorlati helyet biztosít. A vállalkozás tevékenységi köre gyakorlatilag bármi lehet az adott szakmai területen belül. A turizmus terén ez jelenthet szálláshelyeket, utazási irodákat vagy éppen rendezvényszervezőket. f) Mentor A mentor az a személy, aki a gyakorlati hely részéről (és általában annak alkalmazottjaként) felelős a résztvevő tanárok szakmai gyakorlatának lebonyolításáért és egyben szakmai fejlődésük nyomon követéséért. g) Turisták A turisták a diákokhoz hasonlóan szintén közvetetten haszonélvezői a Tanári Szakmai Gyakorlati Programnak azon keresztül, hogy fogyasztóként kapcsolatba kerülnek a szakképzésben végzett munkavállalókkal. Márpedig a jobb felkészültségű dolgozók színvonalasabb turisztikai élményt tudnak nyújtani és így javítják a turisták elégedettségét. 20

21 h) Állam Az állam is támogatja a tanárok szakmai gyakorlatát, nem közvetlenül hat arra, hanem különböző szervezeteken keresztül fejti ki a hatását a turisztikai képzés támogatására, finanszírozására és szabályozására. Az állam meghatározza a szakképzés jogi kereteit és az állami hivatalokon, szervezeteken keresztül ellenőrzi az oktatás, szakképzés minőségét. A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakképző intézmények számára A kiküldő iskola a következő előnyöket realizálhatja: Oktatói friss szakmai tapasztalatokhoz juthatnak, ezen keresztül pedig Jobban megérthetik a vállalkozások által elvárt szakmai ismereteket és készségeket; A résztvevő tanárok tapasztalataira építve jobban képes lesz az új témák, ügyek és módszerek alkalmazására, és ezáltal a munkaerőpiaci igények beépítésére az oktatási programjaiba; Olyan szakmai kapcsolatokat tud kiépíteni, amelyek a jövőben anyagi vagy technikai erőforrásokat biztosíthatnak; Vonzóbbá válhatnak jobban képzett oktatóik és szélesebb körű szakmai kapcsolataik révén. A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a résztvevő tanárok számára Az oktatók a következő előnyöket realizálhatja: Megismerik a konkrét fogadó vállalat szerkezetét és működését; Általánosságban is mélyebben megérthetik a versenyszféra vállalatainak működését, szervezeti felépítését, stratégiájukat, munkafolyamataikat, az általuk alkalmazott technológiát és vezetési módszereket, valamint a vállalati kultúrát. 21

22 A gyakorlat olyan szakmai tapasztalatot biztosít, aminek a révén fejleszthetik szakismereteiket és készségeiket; A munkatapasztalat révén konkrét készségek megszerzésére nyílik lehetőség; A gyakorlat a résztvevő tanárok személyes fejlődéséhez is hozzájárul, bővíti érdeklődését és javítja motivációjukat; A megszerzett tapasztalatok átültethetők az oktatás gyakorlatába (a projekt részeként összeállított esettanulmánymódszertan révén); Könnyebben teremtenek kapcsolatot az oktatás során az elméleti ismeretek és a gyakorlati eljárások, valamint az egyes tantárgyak között; Fejlődik személyes szakmai kapcsolatrendszerük; Kialakíthatják és fejleszthetik szakmai viselkedésmódjaikat; Megerősíthetik önbizalmukat. A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakmai gyakorlati koordinátor számára A szakmai gyakorlati koordinátor a következő előnyöket realizálhatja: Szerepköréből adódóan folyamatosan fejlesztheti személyes szakmai kapcsolatrendszerét. Naprakész ismeretekkel rendelkezik mind a szakképzés, mind a szakmában működő vállalatok viszonyairól és működéséről. A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakmai szakképzési diákok számára A szakképzési diákok a következő előnyöket realizálhatják: A tanárok gyakorlata hozzájárul a képzés színvonalának emeléséhez; 22

23 A gyakorlat révén a tanulási folyamat egyszerűbbé válik (mivel a tanárok képesek gyakorlatiasabban átadni az ismereteket); Ennek révén a diákok jobban megismerhetik és megérthetik a szakmai vállalatokat és működésüket. A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a szakmai gyakorlati hely számára A szakmai gyakorlati hely a következő előnyöket realizálhatja: A gyakorlat fogadása révén, a tanárokkal való kapcsolatban betekintést nyerhet a szakképzés oktatási folyamataiba és képzési programjaiba; A gyakorlaton levő tanárok megfogalmazhatnak új ötleteket, véleményeket és ezzel új impulzusokat adhatnak a vállalat fejlődéséhez; A gyakorlat révén kialakulhatnak olyan hosszú távú kapcsolatok a képzőintézményekkel, amelyek révén a jövőben közös projektek is létrejöhetnek; A fogadó vállalat bekerülhet az oktatási anyagba, példák, illetve esettanulmányok formájában, ami a vállalat marketingje szempontjából értékes lehet; A gyakorlaton résztvevő oktató elégedettsége esetén a vállalat jó hírét kelti a diákok potenciális munkavállalók körében. A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a mentor számára A mentor a következő előnyöket realizálhatja: A mentor tapasztalatot szerez a tanárok gyakorlatának szervezésében, ami munkakörének kibővítését jelenti; A gyakorlat fogadása révén, a tanárokkal való kapcsolatban betekintést nyerhet a szakképzés oktatási folyamataiba és képzési programjaiba; Első kézből ismerheti meg a szakképzésben dolgozó oktatók kompetenciáit; 23

24 Gyakorlatot szerez a konfliktuskezelésben, a problémamegoldásban, illetve abban, hogy a gyakorlaton levő oktatókat hogyan lehet a team munkába bevonni. A Tanári Szakmai Gyakorlat előnyei a turisták számára A turisták ugyan nem részesei a programnak, de általánosságban mégis hoz előnyöket ennek a megközelítésnek az elterjedése. Ez elsősorban a jobban képzett munkavállalók révén elnyerhető jobb turisztikai élmény révén következhet be. Ez utóbbi a turisták elégedettségének egyik fő tényezője. 24

25 3 A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT LEBONYOLÍTÁSA A TANÁRI SZAKMAI GYAKORLAT FOLYAMATÁNAK ÁTTEKINTÉSE Annak érdekében, hogy a tanári szakmai gyakorlat sikeresen megvalósuljon, és a maximális előnyökkel járjon, a következő előkészületeket kell figyelembe venni: 1. Minden érintett résztvevő bevonása 2. Jelentkezés 3. Kiválasztás 4. A feladatok egyeztetése 5. A tanárok igényeinek felmérése 6. A lehetséges gyakorlati helyek számbavétele 7. A gyakorlat és a hétköznapi élet összeegyeztethetőségének elemzése 8. A gyakorlati hely kiválasztása és a gyakorlat feltételeinek finomhangolása 9. A gyakorlati szerződés elkészítése (benne rögzítve a gyakorlati tervet) 10. A gyakorlati hely bemutatása, előzetes kapcsolatépítése 11. A gyakorlat lebonyolítása 25

26 12. Visszacsatolás és értékelés JELENTKEZÉS ÉS KIVÁLASZTÁS Elvben minden turizmusban dolgozó oktató jogosult lehet a szakmai gyakorlati programban való részvételre. Nem lehet kor-, nemi vagy etnikai korlátozást alkalmazni. A jelentkezőknek a következő szervezeti és szakmai feltételeknek kell megfelelni: fő vagy mellékállásban egy szakképzési intézményben kell dolgoznia; turisztikai szaktárgyakat vagy szaknyelvi tárgyakat oktat; megfelelő elméleti háttérrel rendelkezik a gyakorlati tapasztalatok rendszerezéséhez és felhasználásához; megfelelő elméleti háttérrel rendelkezik a gyakorlati tapasztalatok elemzéséhez és bemutatásához; nem rendelkezik a közelmúltból turisztikai munkatapasztalattal; a gyakorlat az általa oktatott tárgyak szempontjából releváns ismereteket és kompetenciákat biztosít; szeresse és keresse a kihívásokat és az újdonságokat, valamint legyen elkötelezett a szakmai fejlődés iránt; képes legyen rugalmasan alkalmazkodni az új helyzetekhez és kihívásokhoz; képes legyen csapatban dolgozni, utasításokat végrehajtani és másokkal együttműködni; jó kommunikációs készsége legyen; elkötelezett és támogató attitűddel forduljon a gyakorlati program felé. 26

27 Jelentkezési folyamat Amennyiben a jelentkező jogosult a részvételre és megfelel a fenti feltételeknek, akkor megkezdheti a jelentkezési folyamatot. A jelentkezés valójában az egyéni gyakorlati terv elkészülésével végződő előkészítő szakasz első lépése. A jelentkezés a megadott jelentkezési lap kitöltésével kezdődik. Fontos, hogy a jelentkező alaposan olvassa végig a jelentkezési lapot és töltse ki annak minden rovatát és válaszoljon meg minden kérdést. Szerencsés, ha az összes szükséges információt előre összegyűjti a jelentkező, még mielőtt elkezdi a jelentkezési lap kitöltését. A kérdések meghatározzák, hogy a kért adatokat milyen formában kell megadni. Amennyiben elektronikusan tölti ki a jelentkező a lapot, fontos, hogy a gyakorlat szervezője ben is visszaigazolja a jelentkezés beérkezését. A jelentkező tanároktól a következő információkat kell minimálisan bekérni (ezeket a Tanári Szakmai Gyakorlat szervezője az adott intézmény igényeinek vagy a változó jogszabályi környezetnek megfelelően kiegészítheti): legmagasabb iskolai végzettsége a diploma megnevezésével; további az oktatási tevékenység, illetve a gyakorlat szempontjából fontos iskolai képesítések; nyelvtudás (nyelvvizsgával és anélkül); az oktatott tárgyak megnevezése és tartalmuk rövid összefoglalása; korábbi munkahelyek a versenyszférában; további szakmai gyakorlati tapasztalatok; szociális készségek; probléma megoldási készség bemutatása; a gyakorlat során megszerzendő kompetenciák bemutatása további fontosnak tartott információk. 27

28 A jelentkezési lap tervét a melléklet tartalmazza. A jelentkezési lap mellékleteként érdemes bekérni egy motivációs levelet, amiben a jelentkező részletesebben is kifejtheti az alábbiakat: az oktatási tevékenység bemutatása, különös tekintettel az oktatott kurzusokra, valamint azokra a készségekre és képességekre, amelyeknek tárgyalására sor kerül; a korábbi munkatapasztalat(ok) jellemzőinek bemutatása az akkori feladatok leírásával; az oktatandó kurzusok, illetve témakörök terén mutatkozó hiányosságok önértékelése (ismeretek, készségek, képességek); a Tanári Szakmai Gyakorlaton való részvétel célja(i) és motivációja (mit akar elérni, miben szeretne fejlődni, miért tartja fontosnak); a gyakorlati programmal kapcsolatos elvárások (időbeosztás, szervezési kérdések). A Tanári Szakmai Gyakorlat feltételei A Tanári Szakmai Gyakorlatra a fogadó vállalkozás működési helyétől függően bárhol sor kerülhet. A szolgáltató tehát ugyanúgy lehet vidéki és városi helyszínen is. A gyakorlat megkezdése előtt a következő formai kérdéseket kell előzetesen tisztázni: Munkaidő (hossza, időbeosztása; hétköznapi-hétvégi időszak): nem a munkaidő hossza a lényeges, elsősorban, hanem a releváns feladatok időpontja. Mindenképpen olyan időpontot kell választani, amelyben gyakorlaton résztvevő által keresett ismeretek, készségek és képességek megszerzésére mód nyílik. Munkavégzés helye: a résztvevő tanárok számára reálisan elérhető helyszínben kell megállapodni. Amennyiben nem azon a településen van a gyakorlat, ahol az oktatási intézmény, meg kell oldani a bejárást, illetve annak finanszírozását. Alternatívaként a résztvevő tanár számára szálláslehetőséget kell biztosítani. 28

29 Munkabiztonsági kérdések: rögzíteni kell, hogy kinek a felelőssége az esetleges szükséges biztonsági felszerelés biztosítása, illetve a biztonsági előírások meghatározása és megismertetése. A fogadó intézménynek mindent meg kell tenni a résztvevő tanárok biztonságának garantálásáért a szakmai gyakorlat teljes időtartama alatt. Hasonlóan a résztvevő tanárok esetében is fontos, hogy a gyakorlat során körültekintően és maguk és munkatársaik épségére ügyelve dolgozzanak. A Tanári Szakmai Gyakorlati Programban résztvevő oktatók a gyakorlat megkezdése előtt írásban el kell, hogy fogadják a gyakorlat feltételeit, vállalva, hogy a megadott helyen és időpontokban megjelennek és részt vesznek a megadott tevékenységekben. A résztvevő tanárok időbeosztását a későbbiekben részletezendő egyéni gyakorlati terv alapján kell összeállítani úgy, hogy a tervezett ismeretek, készségek és képességek megszerzésére lehetőségük nyíljon. A Tanári Szakmai Gyakorlat feltételeit, így az időzítést, a helyet, a körülményeket előzetesen írásba kell foglalni és minden félnek iskola, tanárok, fogadó vállalatok aláírásával el kell fogadnia. Ennek a megállapodásnak a célja elsősorban az, hogy a Tanári Szakmai Gyakorlat lebonyolításának keretéül szolgáljon. Ez biztosítja, hogy a gyakorlat a lehető leghatékonyabban valósuljon meg és a lehető legtöbb hasznot hozza. Rögzíti a felek jogait és kötelességeit. A következő témákat kell belefoglalni: a gyakorlat célja; a tervezett tevékenységek és az ezek révén elérendő eredmények; a gyakorlati feltételeket, az időbeosztást és a gyakorlat helyét amennyiben ez előre meghatározható (tehát nem pl. az ügyyfelek igényeiből ad hoc adódik), akkor az elvégzendő feladatokat és a munkavégzést vezető (megfigyelendő) személyt; a gyakorlat sikeres teljesítéséhez a fogadó hely által rendelkezésre bocsátott eszközöket. 29

30 A feltételek bármilyen jellegű megváltoztatása csak az összes érintett fél egyetértésével történhet. A résztvevő tanároknak vállalni kell, hogy a fogadó ipari partner működésével kapcsolatos adatokat és információkat bizalmasan kezelik. A konfliktusok és a munkát hátráltató problémák elkerülése érdekében az ipari partnernek figyelembe kell vennie az alábbiakat: A gyakorlaton levő tanár nem munkaerő, hanem éppen ellenkezőleg, olyan partner, aki rövidtávon, átmenetileg emberi és szervezeti erőforrásokat köt le. Azért érkezik a vállalathoz, hogy megismerje annak működését (az előre egyeztetett területen). Ezért alapvető fontosságú, hogy nyíltan bevonják minden szükséges munkafolyamatba, ellássák minden szükséges információval, megfigyelhesse a munkafolyamatokat és a vezetői gyakorlatot. A mentor az ipari partner, vagyis a fogadó hely alkalmazottja a gyakorlat ideje alatt rendelkezésre kell, hogy álljon annak érdekében, hogy a tanár kérdéseit megválaszolja és esetleges problémáinak megoldásában segítsen. A Tanári Szakmai Gyakorlat hossza A Tanári Szakmai Gyakorlat hossza az elvégzendő feladatok jellegétől és a felek teljesítőképességétől függ. A gyakorlati időszak teljes hossza két hét és egy hónap között változhat. Ez az időtartam azonban nem feltétlenül teljes egészében a gyakorlati helyen töltendő a legtöbb esetben a tanárokat ennyi időre a foglalkoztató szakképző intézmények sem tudják nélkülözni. Amennyiben jól válogatják meg az időpontokat, akkor a gyakorlaton levő tanárok a kulcsfeladatokat ennél sokkal rövidebb idő alatt is megismerhetik. Mivel itt nem arról van szó mint például a tanulók szakmai gyakorlata esetében hogy a szakmai folyamatokat készségszinten be kell gyakoroltatni, hanem csak megismertetése, bemutatásra kerül sor, a tartós jelenlét és az ismétlődő gyakoroltatás nem szükséges. A 2-4 hetes időtartam, ezért úgy értelmezendő, hogy ennyi idő alatt biztosan minden olyan 30

31 munkafolyamat előfordul, amelynek a megfigyelését a tanárok a gyakorlat során célul tűzték ki. A SZEREPLŐK FELADATAINAK ÁTTEKINTÉSE Szakképző intézmények feladatai A szakképző intézmény hozzájárul az általa alkalmazott tanár részvételéhez a Tanári Szakmai Gyakorlati programban és aláírja az ezzel kapcsolatos háromoldalú megállapodást a résztvevő tanárral és az őt fogadó ipari partnerrel. A szakképző intézmény érdeke a stabil, hosszú távú együttműködés a turisztikai szakmai szervezetekkel és a szakmában működő vállalkozásokkal annak érdekében, hogy munkatársai számára biztosítsa a szakmai sajátosságok teljes körű ismeretét, készségeik fejlesztését és szakismeretük bővítését. A gyakorlat során szerzett ismeretek terjesztésére az oktatási intézménynek különös figyelmet kell fordítania. Ennek érdekében a szakképző intézménynek létre kell hozni a tapasztalatok terjesztésének rendszerét. Ennek keretén belül adhatják tovább a gyakorlaton részt vett tanárok az egész oktatói közösségnek a gyakorlat tapasztalatait. Ez történhet személyes találkozókon, workshopok keretén belül vagy akár online, valamely e-learning platform felhasználásával. Fontos, hogy a gyakorlaton résztvevő oktató valamilyen formában (pl. írásbeli jelentéssel vagy szóbeli beszámolóval) külön tájékoztassa az iskola igazgatóját, illetve a képzés vezetőjét a tapasztaltakról és arra építve a képzés struktúrájára, a tantárgyak tartalmára és az oktatásmódszertanra vonatkozó ajánlásokat, javaslatokat fogalmazzon meg. Az igazgatónak, illetve vezetőnek aztán a javaslatokat megfontolva, illetve megvitatva lehetőség szerint mérlegelnie kell azok alkalmazását. Az iskolának erkölcsileg és szervezetileg is támogatnia kell a tanárokat a gyakorlaton való részvételben és hangsúlyozni a Tanári Szakmai Gyakorlati programban való részvétel értékeit. 31

32 A résztvevő tanárok feladatai A Tanári Szakmai Gyakorlat előtt a résztvevő tanároknak pontosan meg kell érteni a Tanári Szakmai Gyakorlati program céljait és működését. Csak ezek megismerésével és megértésével lehetnek képesek a gyakorlat eredményes teljesítésére és az abból fakadó előnyök kihasználására. Az oktatóknak ezért maguk és a program számára meg kell határozniuk, hogy milyen módon profitálhatnak a szakmai gyakorlatból. A résztvevő tanároknak meg kell egyezniük a mentorral arról, hogy a gyakorlat során milyen viselkedést várnak el tőlük (pl. önállóság / háttérben maradás) és milyen feladatokba és munkafolyamatokba láthatnak majd bele. A gyakorlatot pontosan és megbízhatóan kell teljesíteniük. A résztvevő tanároknak haladéktalanul tájékoztatni kell a mentort és rajta keresztül a fogadó vállalkozást minden olyan körülményről és változásról, ami befolyásolhatja a gyakorlaton való részvételt és a gyakorlat eredményes teljesítését. Amennyiben a vállalkozás igényli, betegség vagy bármilyen egyéb egészségügyi probléma esetén a gyakorlattól való távolmaradást orvossal kell igazoltatni. A gyakorlatnak egy későbbi időben történő lebonyolítását vagy befejezését a mentorral kell egyeztetni. Általánosságban, minden változást meg kell beszélni a mentorral és amennyiben ő lát rá lehetőséget, el kell fogadtatni minden résztvevő féllel (vagyis az iskolával, a gyakorlati koordinátorral, a fogadó vállalkozással is). A Tanári Szakmai Gyakorlat során elvárás a résztvevő tanárokkal szemben, hogy teljesítse a gyakorlat minden lépését, részt vegyen az előkészítésben, a megvalósításban és a kiértékelésben is. Konkrétan a tanárok feladata a következő: motiváltan és elkötelezetten valósítsa meg azokat a feladatokat, amelyek elvégzésébe bevonják (különös tekintettel a határidőkre és a szabványosított folyamatok szabályainak betartására); fogadják el és tartsák be a fogadó ipari partner(ek) belső szabályozását; tartsák be a biztonsági és egészségügyi előírásokat; 32

33 kövesse az utasításokat és tartsa magát az előre rögzített munkatervhez és időbeosztáshoz; tartsa be a technikai berendezések használatának szabályait; igyekezzen elsajátítani az előforduló szakkifejezéseket; igyekezzen a lehetőségekhez mérten kerülni a konfliktusokat, illetve megoldani a felmerült problémákat; próbáljon minél inkább a munkahelyi csoport tagjaként viselkedni; kezeljen bizalmasan minden olyan vezetési és céges információt és gyakorlatot, ami a tudomására jut; fogadja el az esetleges kulturális sokféleséget. A Tanári Szakmai Gyakorlat után a résztvevő oktatóknak a szakképző intézmény által meghatározott rendszer szerint tájékoztatni kell az igazgatót, a képzés vezetőjét és a kollégákat a gyakorlat tapasztalatairól. Szerencsés a puszta leíráson túl arra is javaslatokat tenni, hogy a tapasztalatokat figyelembe véve, hogyan lenne érdemes módosítani az oktatási programot, a tantárgyi tartalmakat és/vagy az oktatásmódszertant. A Tanári Szakmai Gyakorlat koordinátorának feladatai A Tanári Szakmai Gyakorlat koordinátora általában a szakképző intézmény munkatársa, de esetlegesen lehet olyan külső szakértő is, aki mind az oktatási intézményben, mind pedig a munka világában kellő kapcsolatrendszerrel bír. Ő a felelős a gyakorlat lebonyolításáért az előkészítés, a megvalósítás és a lezárás időszakában is. A koordinátor információt ad a gyakorlati lehetőségekről, a tanárok által megismerhető feladatokról és munkafolyamatokról. Megszervezi a gyakorlat programját a résztvevő tanárokkal történő egyeztetés és az ipari partnerekkel való együttműködés során. Feladata a partnerek által kínált lehetőségek és a tanárok igényeinek összehangolása annak érdekében, hogy az igényekhez leginkább illeszkedő gyakorlati lehetőséget meg lehessen találni. 33

34 A koordinátor teremti meg a személyes kapcsolatot a tanárok és a fogadóhely között: bemutatja őket a mentor(ok)nak. Mivel mindkét oldal igényeire, lehetőségeire és működésére van rálátása, szükség esetén az ipari partnerhez is tanácsokkal/kérésekkel fordulhat, hogy a gyakorlatot hogyan lehetne jobban lebonyolítani. Mivel közvetlen kapcsolatot ápol az ipari partnerekkel, ismeri a gyakorlati helyet, az ott folyó munkát és az ottani munkatársakat. A Szakmai gyakorlati koordinátor feladatai kiemelten a következők: kialakítja, ápolja és bővíti a kapcsolatot az ipari partnerekkel; tájékoztat a lehetséges gyakorlati helyekről és feladatokról; kiválasztja a jelentkező tanár profiljának leginkább megfelelő gyakorlati helyeket; segít a Tanári Szakmai Gyakorlat megszervezésében és lebonyolításában; kezeli a gyakorlat során felmerülő problémákat; részt vesz a gyakorlat kiértékelésében. Az ipari partner (fogadó vállalat) feladatai Bár a mentor személyesen vezeti be a vállalathoz a résztvevő tanárokat, azonban fontos, hogy a vállalat vezetése mindenkit tájékoztasson érkezésükről és így mindenki vagy legalábbis minden érintett tisztában legyen a gyakorlat céljával és általában támogató környezet alakuljon ki a gyakorlattal kapcsolatban. Ez segít abban, hogy a résztvevő tanárok elvárásai teljesüljenek. Az ipari partner feladatai kiemelten a következők: a gyakorlat során az azon részt vevő tanárokat fogadó és gondozó mentor kijelölése; szervezeti erőforrásokkal támogatja és segíti a mentor munkáját a gyakorlat ideje alatt biztosítja a megfelelő tárgyi és szervezeti feltételeket a gyakorlaton részt vevő tanárok fogadásához; olyan munkahelyre helyezi a résztvevő tanárokat, ahol betekintést nyerhetnek az összes olyan folyamatba, amely a gyakorlat tartalmát adják 34

35 betekintést biztosít a szabályzatokba és az eljárásokat leíró dokumentumokba. A mentor feladatai A mentor az a személy, aki a fogadó ipari partner részéről felelős a gyakorlaton részt vevő tanárok támogatásáért. Ebben az értelemben tehát a mentor feladata a szervezés és a közvetítés. Tájékoztatja a résztvevő tanárokat a vállalat sajtosságairól, a gyakorlat során elérhető lehetőségekről és a fogadó vállalat részéről velük szemben megfogalmazódó elvárásokról, feladatokról. Megszervezi, hogy szakmailag felkészült munkatársakkal kerüljenek kapcsolatba és így kellően sokrétű tapasztalatot szerezhessenek a résztvevő tanárok. A mentor vezeti be a résztvevő tanárokat a gyakorlati helyre, megteremti a kapcsolatrendszert a cégen belül és a gyakorlat során mindvégig támogatja őket. Emberileg a mentor egy felkészült, a cégnél már régóta dolgozó munkatárs, aki így saját tapasztalatára építve is képes támogatást nyújtani a résztvevő tanároknak. A mentort a szerződés alapján a fogadó vállalat nevezi ki. A jó mentor jellemzői: szakmailag felkészült; jó rálátása van a vállalat tevékenységének egészére és ismeri a szakmai folyamatok lényegét; hosszabb ideje a vállalat alkalmazásában áll, így széles körű személyes kapcsolatai vannak a saját részlegén kívül is; kellően motivált a résztvevő tanárok támogatására. Annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményeket érjék el a Tanári Szakmai Gyakorlat során, a mentornak kiemelten a következő feladatokat kell ellátnia: 35

36 segít a személyre szabott gyakorlati program kialakításában a tanárok előre megfogalmazott igényeinek megfelelően biztosítva, hogy a kompetenciahiányosságokat lefedjék; rendszerezi a gyakorlattal kapcsolatos elvárásokat és leírást készít az adott vállalatnál megismerhető feladatokról és munkafolyamatokról; tájékoztatja a résztvevő tanárokat a munkabiztonsági és egészségvédelmi előírásokról és eljárásokról; tájékoztatja a kollégáit a gyakorlaton részt vevő tanárok érkezéséről és jelenlétéről, valamint a gyakorlat céljairól; megszervezi a kívánt munkafolyamatok elérhetőségét és segít az tanároknak az azokba való bekapcsolódásban; részt vesz az egyéni gyakorlati terv összeállításában; biztosítja a kívánt ismeretek, készségek és képességek megszerzéséhez szükséges munkakörnyezetet, valamint nyomon követi a gyakorlatot; amennyiben valamilyen technikai felszerelés használata is szükséges, biztosítja az ahhoz való hozzáférést és biztosítja a használati utasítás és feltételek elérhetőségét; megismerteti a résztvevő tanár(oka)t a vállalat küldetésnyilatkozatával, stratégiájával, valamint a szükséges működési és eljárási rendekkel; a gyakorlat közben ellenőrzi annak sikeres előrehaladását és szükség esetén segíti és támogatja a résztvevő tanárt; összességében biztosítja, hogy a gyakorlat az előzetes terveknek megfelelően zajlik; részt vesz a Tanári Szakmai Gyakorlat utólagos kiértékelésében. 36