A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyama számára

Átírás

1 A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyama számára [A félkövér betűtípussal írt adatok a kerettanterv részei!]

2 Az őskor és az ókori Kelet 1. Esszé (10 pont) Az élelemtermelés forradalma, mesterségek és kereskedelem ( o.) Mezopotámia ( o.) Egyiptom ( o.) Palesztina és a zsidók ( o.) Óperzsa Birodalom ( o.) Indiai és kínai kultúra ( o.) 2. Személyek Hammurapi Kheopsz, II. Ramszesz Ádám, Éva, Noé, Ábrahám, Mózes, Dávid, Salamon I. Dareiosz, Xerxész Buddha, Asóka, Csin Si Huang-ti 3. Események Kr. e k.: a homo sapiens megjelenése Kr. e k.: az élelemtermelés kezdete, újkőkor Kr. e k.: az állam megjelenése, ókor kezdete Kr. e k.: Egyiptom egyesülése Kr. e. XVIII. sz.: Hammurapi (törvényei) Kr. e k.: az árja hódítás Indiában Kr. e k.: a föníciai írás kialakulása Kr. e. X. sz.: a zsidó állam virágkora (Dávid, Salamon) Kr. e. VI. sz.: a babiloni fogság Kr. e. 525: Egyiptom perzsa meghódítása Kr. e : Dareiosz Kr. e. VI. sz.: a buddhizmus születése 4. Fogalmak őskor, régészet, kronológia, embertan, forrástípusok ügyes ember (Homo habilis), felegyenesedett ember (Homo erectus), Neander-völgyi ősember, Homo sapiens (értelmes ember) őskőkor-újkőkor, eszközhasználat, eszközkészítés társadalom, munkamegosztás, gyűjtögetés, halászat, vadászat mágia (varázslat), természetimádat (kultusz), szellemek, barlangrajz termelés, földművelés, állattenyésztés, kézművesség, csere rézkor, bronzkor, vaskor ókor, állam, város, birodalom, despotizmus, öntözéses földművelés templomgazdaság, ékírás fáraó, piramis, hieroglifa, múmia (mumifikálás) építészet, szobrászat többistenhit/ politeizmus, egyistenhit/ monoteizmus, Biblia, Ószövetség, vallási dualizmus brahmanizmus, buddhizmus kaszt(rendszer) 5. Topográfia Rudabánya, Vértesszőlős Neander-völgy, Crô-Magnon Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Sumer, Babilon, Asszíria Egyiptom, Nílus Palesztina (Kánaán), Jeruzsálem, Júdea, Izrael, Fönícia (Türosz), Perzsia, India, Indus, Kína, Jangce

3 Az ókori Hellász 1. Esszé (10 pont) A görög vallás és sport (57-62., 100. o.) Az athéni demokrácia kialakulása és fénykora (63-67., 77., o.) A görög-perzsa háborúk ( o.) A görög hétköznapok és a görög művészet (83-88., 100., 103. o. + füzet) A görög bölcselet története (89-93., [100.,] 104. o.) A Kelet meghódítása Nagy Sándor ( o.) 2. Személyek Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész Miltiádész, Leonidász, Themisztoklész Dareiosz, Xerxész olümposzi istenek (Zeusz, Héra, Pallasz Athéné, ) Periklész, Pheidiász, Mürón II. Philipposz, Nagy Sándor (Alexandrosz) Hérakleitosz, Szókratész, Platón, Arisztotelész Hérodotosz, Thuküdidész 3. Események Kr. e. XIII. század: dór vándorlás, a mükénéi civilizáció pusztulása (1100 k.) Kr.e. 776: az első feljegyzett olümpiai játékok Kr. e. 621: Drakón reformjai Kr. e. 594: Szolón reformjai Kr. e. VI. század: türannisz Athénban (Peiszisztratosz) Kr. e. 508: Kleiszthenész reformjai Kr. e. V-IV. század: klasszikus kor Kr. e. 490: marathóni csata Kr. e. 480: thermopülai csata, szalamiszi csata Kr. e. 478: déloszi szövetség Kr. e. 448: béke a perzsákkal Kr. e as évek: Periklész kora Kr. e : peloponnészoszi háború Kr. e : Nagy Sándor Kr. e. 331: gaugamelai csata Kr. e. III-I. század: hellenizmus kora 4. Fogalmak polisz (városállam), arisztokrácia, démosz, türannisz görög gyarmatosítás, piac, kereskedelem arkhón, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás (osztrakizmosz), bulé, napidíj, Árész-dombi tanács (Areioszpagosz), metoikosz, rabszolga hoplita, falanx arisztokratikus köztársaság, gerúszia, apella, felügyelők, helóta, körüllakó khitón, agora, akropolisz, színház, sztoa, mítosz természetfilozófia, dialektika, idea-tan, szofisták, filozófia, sztoikusok hellenizmus 5. Topográfia Kréta, Mükéné, Iónia Athén, Attika, Spárta, Peloponnészosz, Korinthosz Olümpia, Olümposz, Delphoi Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz Makedónia, Perzsa Birodalom, Alexandria

4 Az ókori Róma 1. Esszé (10 pont) A római köztársaság válsága és az egyeduralom létrejötte ( o.) A római kultúra ( o. + képek, + füzet) A kereszténység születése (153-9., o.) A dominatus kora, ( , o.) Pannónia története (különösen Savariáé) ( o. + a tényanyag végén) 2. Személyek Romulus Hannibal, Scipio, Gracchusok, Marius, Sulla, Spartacus Pompeius, Iulius Caesar Antonius, Octavianus Augustus főbb istenek Cicero, Plutarkhosz, Tacitus Claudius, Nero, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius, Septimius Severus Názáreti Jézus Krisztus, (Szent) Pál, (Szent) Péter (Máté, Márk, Lukács, János) Diocletianus, Constantinus Theodosius, Attila (Szent) Quirinus és Márton 3. Események Kr. e. 753: Róma alapítása, 510: a királyság megdöntése, köztársaság alapítása Kr. e. 494: a plebejusok kivonulása (néptribunusi tisztség), 367: Licinius-Sextius-féle földtörvény Kr. e. 287: népgyűlési határozatok senatusi megerősítés nélkül is érvényesek Kr. e : az 1. (Sicilia provincia), : a 2. (216 Cannae, 202 Zama), : a 3. pun háború, 168 Makedónia meghódítása Kr. e. 133, 123: a Gracchusok reformkísérlete Kr. e : Spartacus-rabszolgafelkelés Kr. e. 60: az 1. triumvirátus, 48: pharszaloszi csata, 44. III. 15.: Caesar meggyilkolása a szenátusban Kr. e. 43: a 2. triumvirátus, 31: actiumi csata, 27-Kr. u. 14: Augustus Caesar, Kr. e. 9: Pannónia meghódítása Kr. e. 7-5: Jézus születése 43: Claudius megalapítja CC Savariát : Trajanus (107: Dacia meghódítása), : Hadrianus, : Marcus Aurelius 212: Caracalla: római polgárjog a birodalom minden szabad lakosának : dominatus ( : Diocletianus) 313: Constantinus milánói edictuma (türelmi rendelet), 325: I. egyetemes nicaeai zsinat IV. sz. eleje: Szt. Quirinus és Márton 395: Nagy Theodosius kettéosztja a birodalmat 451: catalaunumi csata, 455: vandálok pusztítják el Rómát, 476: Odoaker lemondatja az utolsó nyugatrómai császárt 4. Fogalmak királyság, köztársaság, patricius, cliens, plebejus, közföld (ager publicus) senatus, consul, dictator, néptribunus, censor XII táblás törvények provincia, colonia, barbár senatori rend (nagybirtokos arisztokrácia), latifundium, lovagrend, antik proletariátus, rabszolga triumvirátus, Julián-naptár, császár, császárság, principátus amfiteátrum, gladiátor, circus limes, legio, dominatus (tetrarchia), colonusok vallás, misztériumvallások, farizeus, zsinagóga, megváltó (Messiás), diaszpóra, Újszövetség, evangélium, apostol, keresztény

5 egyházi hierarchia, püspök, milánói edictum, zsinat, (Szentháromság-)dogma 5. Topográfia Róma, Capua Karthágó, Szicília, Cannae, Zama Pharszalosz, Actium Africa, Gallia, Hispania, Britannia, Macedonia Palestina (Iudaea), Jeruzsálem Borostyánkőút, Selyemút, Tömjénút Constantinopolis, Nicaea Pannónia, Aquincum, Sopianae, Savaria, Scarbantia, Vindobona, Arrabona, Dacia

6 A kora középkor (V-X. század) 1. Esszé (10 pont) A Frank Birodalom ( o.) A nyugati és keleti keresztény egyház kialakulása ( o. + e vallásokra megtérő népek [ o.]) Feudális gazdaság és társadalom ( o.) Mohamed és az iszlám ( o.) 2. Személyek Nagy Theodorik, Merovingok, Klodvig, Karolingok, Martell Károly, Kis Pippin, Nagy Károly Nursiai Szent Benedek, Nagy Szent Gergely, Madarász Henrik, I. (Nagy) Ottó Justinianus, Cirill és Metód, Szvatopluk, I. (Hős) Boleszláv, Simeon, Vlagyimir Mohamed 3. Események V. sz. vége (481): Frank Királyság V. sz. vége (489): Keleti-gót Királyság VI. sz.: a szláv törzsek szétvándorlása őshazájukból 622: Mohamed futása (hidzsra) 732: poitiers-i csata 751-: Kis Pippin 756: Pápai (Egyházi) Állam létrejötte 800: Nagy Károly császár ( ) IX. század: Morva Fejedelemség (Szvatopluk) 843: verduni szerződés 900 k.: Bolgár Cárság (Simeon) 900 k.: Kijevi Rusz alapítása (Vlagyimir) 933: merseburgi csata 955: Lech-mezei (augsburgi) csata X. sz.: a horvát állam születése 962: Nagy Ottó császár ( ), Német-római Birodalom 1025: Lengyel Királyság (I. Boleszláv) 1054: nagy egyházszakadás (szkizma) 4. Fogalmak középkor, frank, gróf, grófság, őrgrófság, kancellária, oklevél, normann egyház, római katolikus egyház, pápa, Pápai (Egyházi) Állam, pátriárka, érsek, püspök, szent szerzetes, szerzetesrend, kolostor (monostor), bencések (bencés rend), apát, kódex uradalom, legelőváltó (vadtalajváltó), két- és háromnyomásos gazdálkodás, nehézeke, borona, szügyhám (nyakhám), kengyel hűbéri lánc, hűbérúr (senior), hűbéres (vazallus), beneficium (adománybirtok), hűbérbirtok (feudum) jobbágy, (jobbágy)telek, tized (dézsma), robot, majorság (allódium) Corpus iuris, (Kijevi) Rusz iszlám, Korán, hidzsra, dzsihád, kalifa, Ramadán (böjt) 5. Topográfia Poitiers, Aachen, Verdun, keleti és nyugati gótok, frankok, vandálok, normannok, (britek, angolszászok,) avarok, Augsburg Róma, Egyházi (Pápai) Állam, Monte Cassino Konstantinápoly (Bizánc), Alexandria, Jeruzsálem morvák, csehek, lengyelek, bolgárok, horvátok, oroszok, Kijev Arábia, Mekka, Arab Birodalom, Bagdad, Gibraltár, Cordoba

7 A magyarság története az államalapításig (-1000) 1. Esszé (10 pont) A magyar nép őstörténete, vándorlása ( o.) A Kárpát-medence a magyarok előtt és a honfoglalás ( o.) A kalandozó hadjáratok és az államalapítás ( o.) 2. Személyek Álmos, 7 vezér [Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm/Tétény] és 7 törzs [Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján Jenő, Kér, Keszi], Árpád, Kurszán, (Nagy Károly, Pribina, Szvatopluk, Bölcs Leó, Simeon) Madarász Henrik, I. (Nagy) Ottó, Taksony, Géza fejedelem, Sarolt, Gyula, I. (Szent) István király, (Bajor) Gizella hercegnő, Koppány, II. Szilveszter, (Szent) Imre herceg, (Szent) Gellért püspök, Gyula, Ajtony 3. Események Kr. e. IV.: évezred urali kor Kr. e. III.: évezred finnugor kor Kr. e k.-700 k.: ugor kor Kr. u. 800 k.: Magna Hungaria elhagyása IX. sz.: levédiai és etelközi tartózkodás 895: honfoglalás, 904: Árpád nagyfejedelem 907: pozsonyi csata 933: merseburgi csata (Madarász Henrikkel) 955: augsburgi magyar vereség (I. Ottótól) 970/ : Géza nagyfejedelem 973: Géza fejedelem quedlinburgi követsége (I. Ottónál) 997/ : Szent István nagyfejedelemsége/ királysága 4. Fogalmak nomadizmus, nép, nemzet, nyelvcsalád, finnugor, őshaza, sztyepp, táltos, sámánizmus, kazár, kettős fejedelemség, kende/kündü, gyula, nemzetség, törzs, törzsszövetség, kabar, székely, (nagy)fejedelem, avar, frank, bolgár, bő, jobbágy, ín, honfoglalás, kalandozások szeniorátus, primogenitúra, vármegye, ispán, tized, egyházmegye, érsekség, püspökség, Szent Korona 5. Topográfia Ural, Volga, Don, Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Duna, Vereckei-hágó, Erdély hágói, Merseburg, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Erdély, Somogy, Veszprém, Pécsvárad

8 I. Pannonia ( ) Pannónia és Savaria története az ókorban a) Meghódítása Pannoniába Kr. e. IV. században kelták vándoroltak be (pannonok, illírek), törzsenként telepedtek le, nem hoztak létre egységes államot, a terület nagy részét ők lakták. 1 A rómaiak előrenyomulása a Száva felől terjeszkedve folyamatosan alávetette őket, majd Augustus hadvezére Tiberius Kr. u. 9-ben 3 éves véres háborúban legyőzte az (adók és a katonasorozások miatt kitörő) pannon lázadást, majd provinciát szervezett (Kr. u. 10), végül a birodalom északon és keleten is egészen a Dunáig terjesztette ki a határait, Claudius császár idején pedig hivatalosan is felvette a Pannonia nevet. 2 A terület két szempontból volt fontos Rómának: a Duna vonala északról biztosította Itáliát a váratlan támadásokkal szemben és a Duna fontos kereskedelmi útvonal volt. Emellett Pannónián át vezetett a Borostyánút, ami Rómát (pontosabban az észak-itáliai Aquileiát) és a Balti-tenger partvidékét kötötte össze. b) A települések Tehát Kr. u. 10-ben már provinciává szervezett területről beszélhetünk, melynek területe Magyarország nyugati felén, azaz a Dunántúlon kívül a mai Kelet-Ausztriát és Észak-Szlovéniát, valamint a Kárpát-medence délnyugati részét, azaz Észak-Horvátországot, Észak-Szerbia egy részét (Macsói körzet és a Vajdaság szerémségi körzete), valamint Bosznia-Hercegovina északi sávját foglalta magába. Egymás után születtek a települések (villák, municipiumok vagy coloniák). Az első városok a Borostyánút mentén épültek, mint pl. Savaria (Szombathely), Scarbantia (Sopron), Carnuntum (Petronell, Bad Deutsch-Altenburg) 3. Később Duna (Danubius) mentén fekvő védelmi vonal részeként katonai táborok és mellettük városok alakultak ki, 4 pl. Vindobona (Bécs), Arrabona (Győr), Brigetio (Komárom-Szőny), Aquincum (Óbuda). Városok alakultak ki a provincia belső területén is: Sopianae (Pécs), Gorsium (Tác), Siscia (Sziszek a Száván). 5 c) A provincia története 69-ben a provincia 3 légiónyi helyőrsége segítette hatalomra a Nerot követő polgárháború végén az első Flavius császárt, Vespasianust. Domitianus korára (I. század vége) kiépült a Duna-menti limes, amikre nagy szükség is volt a germán és szarmata (jazig) betörések miatt. Később Traianus császár 106-ban két részre (Alsó- és Felső-Pannóniára). 6 Innen kiindulva vezette a hadjáratait Dacia meghódítására, Decebal legyőzésére (107). Járt itt Marcus Aurelius, a filozófuscsászár az első nagyobb germán támadás ellen harcolva. 7 Szintén a pannoniai légiók választották császárrá 193-ban egy hosszabb polgárháború közben Septimius Severust (egyes vélemények szerint Savariában). A győzelmek miatt nőtt a katonai erő, így sok veterán telepedett le. A túlparti germánok és szarmaták egy részét is szövetségesként tudták használni a védekezésben. A III. sz. végén Diocletianus négy különálló provinciára osztotta a tartományt. 8 d) Kultúra A kelta-római településeken előrehaladt a városiasodás, Róma épületeit másolva épültek: paloták (Savaria, Aquincum), kaszárnyák, középületek, fürdők (Savaria), szentélyek, amfiteátrumok (Aquincum), színházak (Savaria, Gorsium), utak, vízvezetékek és csatornák, a házakban freskók, mozaikok (Caesariana Baláca, Aquincum, Savaria), 1 Pannon és illír törzsek: taurisci (mai Burgenland), arabiates (a Rába-Arrabo és a Zala/ Sala környékén), boii, azali (a Duna déli partján az előbbiek északnyugaton, pl. Savaria környékén, az utóbbiak északkeleten), eravisci (a Duna keleti partján), hercuniati (ezek szomszédjai délre), pannonii (Észak- Horvátország), iassii (boioktól délre), oseriates/ oteriates (Balatontól délre), latovici (délnyugaton), andizites (Dráva-vidék), amantini (Dráva vidék), scordisci (a Szávától délre délkeleten), breuci (Száva mentén, az előzőktől nyugatra). 2 A terület meghódítása valamikor Kr. e. 35-ben kezdődött (Kr. e. 33: Siscia), de Kr. e. 14-ig a csak a Pelsotól (Balaton) nyugatra eső területek elfoglalása történt meg. Kr. e ig leigázták a Dravus (Dráva) és Savus (Száva) között élő kelta pannon törzseket (scordiscus, breucus, amantinus), majd Kr. u. 6-9 verték le a pannon-dalmata lázadást, kialakítva a provinciát (eredetileg Illyricum Inferior néven). Ekkor jelentek meg a Duna északi partján a germánok (kvádok, markomannok) támadásaikkal később jelentős problémákat okozva. Később Claudius császár a birodalmat ig keleten is egészen a Dunáig terjesztette ki (a Duna-Tisza közén 30 k. megjelenő és innen betörő szarmaták ellen), ekkor lesz hivatalosan Pannonia. 3 Az út Aquileiától indult, melyet a II. században alapítottak, egyéb települések az út mellett: Emona (Ljubljana), Celeia (Celje), Poetovio (Ptuj), Salla (Zalalövő). 4 A kelta provincialakók nem a legiókban, hanem a flottában szolgálhattak. Más települések a limesnél: Gerulata (Pozsony-Oroszvár), Ad Flexum (Mosonmagyaróvár), Quadrata (Lébény), Solva (Esztergom), Cirpi (Dunabogdány), Ulcisia Castra (Szentendre), Campona (Nagytétény), Matrica (Százhalombatta), Intercisa (Dunaújváros), Lussonium (Dunakömlőd) vagy Singidunum (Begrád). 5 Más települések a provincia belsejében Aqua Viva (Varasd), Aqua Iasae (Daruvár), Cibalae (Vinkovci), Mursa (Eszék), Sirmium (Mitrovica, Szávaszentdemeter), Alisca (Szekszárd), Mursella (Árpás), Dotis (Tata), Mogentianae (Tüskevár?), Caesariana (Baláca), Valcum (Fenékpuszta). 6 A nyugati rész, Pannonia Superior ( felső ) fővárosa Carnuntum, míg a keleti terület, Pannonia Inferior ( alsó ) székhelye Aquincum volt. 7 Ezek voltak a kvád-markomann háborúk ( , Commodus zárta le győzelemmel, az északi germán vandál, gót és burgund törzsek mozdították rá a birodalomra e két törzset, ill. a hermundurok, naristák, később pedig a longobárdok és vandálok is támadtak, de a germánoknak ki kellett üríteniük a túlpartot és ott is római erődök épültek). Ennek idején a keletről érkező súlyos pestisjárvány (167-9) is pusztított a lakosságot, de a veszteséget germán hadifogoly colonusokkal pótolták. 8 Pannonia Prima ( első ) északnyugaton, fővárosa Savaria, Pannonia Valeria ( valeriusi ) északkeleten Sopianae székhellyel, Pannonia Secunda ( második ) délkeleten, fővárosa Sirmium és Pannonia Savia ( szávai ) délnyugaton, fővárosa Siscia.

9 bronzemlékek, illetve kőfaragványok, síremlékek 9 maradtak fenn. A vezető réteg a II. századra romanizálódott, de ezt a rómaiak bölcsen nem erőltették és bár sok volt a betelepülő, de a lakosság megőrizte régi szokásait, törzsi szervezetét is. Sokféle vallás terjedt el itt, a tartományba érkező katonákkal népszerű keleti (misztérium)vallások is érkeztek.: volt Mithrász- (Fertőrákos, Aquincum), Ízisz-szentély (Savaria, 188 k.). Ezek mellett, ill. után sok keresztény emlék is fennmaradt. A kereszténység elterjedésének jele az a sok használati tárgy, melyet a XP (Khrisztosz) monogrammal, vagy kereszttel jelöltek meg (mécses, lámpaakasztó, ruhacsat, kőbe vésett feliratok, ). Pannoniának híres ókori szentjei is voltak: Quirinus, Siscia mártír püspöke és Martinus, a Savariában született római katona, később tours-i püspök, az egyik legkedveltebb európai szent, a mi Szent Mártonunk. e)néhány fontosabb település emlékei: Aquincum: Aquincum esetében a romok megtekintésekor láthatjuk a katonai (Kr. u. 89) és a tőle jól elkülönülő polgárvárost (Hadrianus alapította), a katonai tábor két amfiteátrumának romjai is megtekinthetők. 10 Emellett nevezetesek a vízvezetékrészletek, Mithraeum (Mithrász-szentély), a helytartói palota a mai Hajógyári-szigeten (közel száz festett helyisége volt), a tartomány egyik legjelentősebb fazekasműhelye, egy hatalmas katonavárosi gyógyfürdő a padlófűtés részleteivel, egy szép faragott kövekkel rendelkező kőtár, valamint a gyönyörű mozaikokkal ékes Hercules-villa. Különlegesség a szépen rekonstruált, megszólalható állapotban levő víziorgona. A város 106-tól a IV. század végéig Alsó-Pannónia székhelye volt Scarbantia: A Flaviusok alapította városban fennmaradtak a forum, az itt levő jelentős magtár (horreum) és a városfal maradványai. Kiemelkedő emlék a capitoliumi templom 3 istenszobra ( capitoliumi triász : Juppiter, Juno és Minerva), de volt itt egy kicsi Ízisz-oltár és kisebb szentély is, a közelben, Fertőrákos mellett pedig egy katonák által alapított Mithrász-szentély található. Sopianae: A Hadrianus alapította város leghíresebb emlékei a kereszténység elterjedésének korából valók, mintegy 20 föld alatti ókeresztény sírkamrát és temetői együttest tártak fel a városban értékes freskókkal 11. A város a IV. századtól Pannonia Valeria székhelye volt. Gorsium: Az ország legnagyobb római kori szabadtéri múzeuma, régészeti parkja: az egész egykori forum, egy díszkút, több szép sírkő és a színház maradványai is megtalálhatók (utóbbiban előadásokat tartanak). f) Hanyatlás A központi hatalom és a határvédelem gyengülésével (kb. 160-) a belső városok erősödtek meg: pl. Gorsium (Tác), Sopianae (Pécs). A Duna-Tisza-közi sáncok a nagy szarmata sáncrendszer részét képezték (IV. század). A gótok támadása után más germán törzsek törtek be vagy vándoroltak át Ny-ra. Az elit elmenekült a belső területekre (Vindobona, Siscia) vagy a biztonságosabb Noricumba. A kb. 400 éves római uralomnak a hunok vetettek véget (a Dunántúlt 433/434-ben, a Száva vidékét a 440-es években hódítják meg), de hamarosan ők is eltűntek, a népvándorlás kora 12 pedig 1-2 évtized alatt szinte teljesen elpusztította a városokat, melyek romjait, emlékeit ma a régészek tárják fel. III. Savaria története () a) Alapítása: Szombathely területe ősidők óta lakott, amelyet az itt előkerült kő- és csonteszközök is bizonyítanak. A római város települési előzményeiről a legutóbbi időkig kevés adat állt rendelkezésünkre. A környéken feltárt kelta telepek (Velem Szent Vid, Sé, Bucsu stb.) valószínűleg nem érhették meg a római foglalást, de a Nyugat-Szombathelyen a múlt évben előkerült késő-kelta településrészlet már vsz. közvetlenül az alapítás előtti, körüli korból való. 13 A Borostyánkőút mellett fekvő terület már várossá nyilvánítása előtt előbb ló- és kocsiváltó hely, majd katonai tábor volt: lovas- és gyalogos segédcsapatok és két legio állomásozott itt. A várost, azaz coloniát Kr. u. 43 k. alapította Claudius császár Colonia Claudia Savaria (v. Savariensium) néven, veteránok letelepítésére. 14 A kiszolgált katonák, a hozzájuk csatlakozott kereskedők, iparosok, mindezek családtagjai, valamint rabszolgái által lakott település 9 Caesariana (Baláca) madárábrázolásos mozaikja, Aquincum, Hercules villa: Hercules és Deianeira jelenete, Aquincum és Savaria helytartói palotájának (utóbbinál) delfines vagy a szombathelyi főtér alatt található geometrikus mozaikjai. Sok helyütt találtak bronzemléket is találtak, legszebbek pl. a nagydémi vagy a sárszentmiklósi leletek itáliai műhelyek munkái. A faragott sírkövek közül az aquincumi és savariai lapidarimban, illetve Gorsiumban (pl. Flavia Usaiu eraviszkusz asszonyé) találhatók a legszebbek, ezek értékes római és kelta viselettörténeti források is. 10 A mai pesti belváros partján épült fel a gyakori ellenerődök egyik példánya, Contraaquincum (itt állomásozott a Classis Flavia Pannonica dunai flotta harmadik hajóraja). 11 A leghíresebbek: a korsós sírkamra és a Péter-Pál sírkamra, falain a névadó ókori freskókkal. Föléjük kápolnát emeltek, 2000 óta az épületegyüttes az UNESCO Világörökség része ben a keleti gótok (473-ig birtokolják szinte egészen), majd a szvévek, szkírek, longobárdok (510 k.), gepidák (530-as évek), 567-ben pedig az avarok érkeznek az egykori provinciába. 13 Kutatása során nagyszámú kerámia lelet mellett egy faszerkezetes lakóház maradványait sikerült a szakembereknek feltárniuk. 14 A várost tehát a savariaiak claudiusi kolóniája néven alapították, első lakói a Legio XV. Apollinaris veteránjai, emlékeik a Savaria Múzeumban található a sírkövek, mint pl. egy veronai katonáé.

10 létrejötte vsz. Pannónia tartománnyá szervezésével függött össze (ezért Emona és talán Scarbantia mellett a tartomány legkorábbi települése). Az ókori város hagyományos római szokás szerint négyszög alaprajzú a Perint (Sibaris) és rómaiak által kiásott patakág, a Gyöngyös közt (mai határok: Kiskar utca Petőfi utca Király utca Thököly utca), vsz. fallal körülvett. Az itt áthaladó Borostyánkőút egy része máig fennmaradt a városban (Ízisz-szentély mellett és a Romkertben). b) Funkciói: A város kereskedelmi csomóponton épült, a nyugati városszélen vámállomás is működött (a Rómától való távolságot mérő mérföldkövet is találtak, mely Pannóniában egyedülálló lelet). Mint római jogú város polgárai, Savaria lakói a római polgárok teljes körű jogait élvezték, a város fokozatos virágzása az egész környék fejlődésére jótékonyan hatott. 15 A gyorsan fejlődő Savaria, Pannónia 106-ban történt kettéosztását követően de talán már korábban is Pannonia Superior (Felső-Pannónia) tartomány székhelye, azaz civil igazgatásának és a császárkultusznak a központja lett. 16 A városnak császári palotája, fürdője, amfiteátruma épült. A tartomány prefektusa volt Septimius Severus is, akit a légiók és a környező tartományok elöljárói itt kiáltottak ki császárrá 193-ban. A Római Birodalom Kr. u. III. század végi Diocletianus-féle közigazgatási átszervezést követően Savaria lett Pannonia Prima tartomány székhelye. Itt székelt a helytartó, itt őrizték a tartomány kincstárát. Falai között gyakran fordultak meg a római császárok is vendégként, savariai tartózkodásukról az antik történetírók adatai mellett az itt kiadott császári rendeletek is tanúskodnak. Savaria fontos vallási központ is volt, Jupiter és Minerva szobortöredékét is megtalálták, itt állt Ízisz egyiptomi eredetű misztériumvallásának szentélye is. 17 A kereszténység terjedése elérte Savariát is. Savaria két szentet is adott a keresztény egyháznak. Vélhetően az itteni keresztények elrettentését szolgálta Szent Quirinus sisciai püspök kivégzése, akit 303-ban itt dobtak a megáradt Sibaris (Perint) patakba, malomkővel a nyakában, miután nem volt hajlandó megtagadni hitét. 18 A keresztényüldözéseknek Constantinus császár hatalomra jutása vetett véget, A császár uralkodása alatt átszervezte a tartományokat és Savariát ekkor tette Pannonia Prima tartomány székhelyévé, a szarmaták elleni hadjárata során 356- ban hosszabb ideig időzött itt. Itt született 317-ben az egész ókori Európa egyik legnagyobb szentje, Szent Márton, aki később a galliai Tours hittérítő püspöke lett. 19 c) A város külső képe Savaria alapításakor még nem voltak kőbányák, téglagyárak, de hiányoztak az építőanyag szállítását lehetővé tevő kiépített utak és hidak is. Ezért a város házait kezdetben fából és vályogból készítették, melyhez Pannonia hatalmas, egybefüggő tölgy erdői és az itt talált jó minőségű agyag szolgáltattak nyersanyagot. Fából és földből készültek a város legkorábbi védművei is. Az Kr. u. II. század elejétől kezdve rövid idő alatt megváltozott a város képe, hiszen nem csak a középületek és templomok, hanem már a város lakóházai is kőből épültek. A század közepétől Savaria egy jellegzetes római kisváros képét mutatta. A falakkal körbevett belváros területe 25 hektár, a beépített területe hozzávetőlegesen hektár lehetett. Lakóinak számát 6-10 ezer közé tehetjük. Az ókori forum (főtér) nagyjából megfelel a mainak. Itt lehettek a nagyobb középületek: a Domitianus idején épült Capitoliumi (Juppiter, Juno és Minerva triászának épült) temploma, a tanácsháza és a bírósági csarnok. A Járdányi Paulovics István Romkertben találhatók a legimpozánsabb feltárt romok: az egykori helytartói palota, mellette fürdő padlófűtéssel, a Mercurius-szentély (kereskedők, utazók, tolvajok védője), a vámház a várost elkerülő út részletével és kézműves műhelyekkel. A képtár melletti szabad területen található az Ízisz-szentély (épült 188 k.), jelenleg rekonstrukciós munkálatok folynak és eredeti formájában állítják helyre. Constantinus uralkodása idején volt a város ókori virágzásának tetőpontja, népessége jelentősen megnőtt, nagyszabású középületek, hivatali épületek, közfürdők, színházak, templomok, bazilikák épültek, melyek közül kiemelkedik a Szent Quirinus bazilika és a pompázatos császári palota. A város ekkor egy valóságos kis Róma képét mutatta. A városfalakon kívül is jelentős épületek álltak: nyugaton és délen hatalmas szentélykörzetek helyezkedtek el. A város színháza nyugatra, a Kálvária-dombon lehetett. A falaktól távolabb a műhelyek és az iparosok lakóházai álltak, majd ezeken túl, a városból kivezető utak mellett terültek el a temetők. 15 Nerva császár előbb felmentette a polgárokat az adózás alól, Traianus pedig lándzsás légiót alapított az itteniekből. 16 Itt székelt a helytartó, azaz prefektus, itt ülésezett a tartománygyűlés és itt álltak az istenné vált római császárok templomai is. 17 Emellett megtalálták a római-görög és keresztény vallás számos, az egyiptomi, a kisázsiai, a szír és a zsidó vallások néhány korabeli emlékét is. 18 Miután nem volt hajlandó megtagadni hitét, Savaria színházában (ma Kálvária-domb) halálra ítélték. Mártírhalálának emlékhelye az Óperint utcánál található, nevét egy ókeresztény stílusú Szalézi templom is őrzi (Brenner János körút). Itt szenvedett vértanúhalált két társával Szent Rutilus, Szent Iréneusz és sok más névtelen keresztény, akiknek nevét nem jegyezte fel a történelem. 19 A legenda szerint a Szentmárton városrészben született (a Szent Márton domonkos templom helyén), ahol kútja és (Rumi-Rajki Istvántól) szobra áll, melyen édesanyját kereszteli meg. Híres története szerint katonaként kardjával kettévágta a köpenyét, hogy megossza azt egy fázó koldussal. Később keresztény lett, de püspökké választásakor elbújt és a házi ludak gágogása miatt találták meg, így ezen háziállatok kapcsolódnak ünnepnapjához (november 11). Szombathelyen két ereklyéjét őrzik: egy koponyacsont-darabkát a Székesegyházban, ujját a Szent Márton templomban.

11 A gyors és átfogó városrendezés következtében alig egy emberöltő alatt Savaria képe jelentősen átalakult. A környező hegyek forrásaitól Rohonc Bucsu Sé útvonalon érkező 25 km hosszú, földalatti boltozott vízvezetéket építettek, amely nem csak az egészséges ivóvizet adta, de a közfürdőket is ellátta. 20 A város teljes területét csatornázták, az utakat hatalmas bazaltkövekkel burkolták. A középületeket szobrokkal, impozáns kőfaragványokkal, mozaikokkal díszítettek, de a lakóházak többségét is falfestmények, gipsz-stukkókkal díszítették. d) Gazdasága: Fazekasság: Az ásatási leletek alapján ma már világosan látjuk, Savaria az alapítást követően rövidesen Nyugat- Pannónia egyik legfontosabb ipari központjává vált. A helyben található igen jó minőségű agyag fejlett fazekasipar kialakulását eredményezte, mely itáliai mintákat és a helyi kelta fazekasság hagyományait használta fel. A legjelentősebb műhelynegyedet Savaria nyugati külvárosában tárták fel. 21 Fémművesség: A fémből készült eszközöket és viseleti tárgyakat, csatokat, fibulákat a legkorábbi időktől kezdve nagy mennyiségben állították elő Savariában. A város számos pontján kerültek elő vasmegmunkálásra, bronzöntésre utaló leletek. 22 Kőfaragás: Savariából napjainkig közel 400 feliratos kőemléket köztük fogadalmi oltárokat, síremlékeket, domborművet és szobrot ismerünk, ezeket helyi műhelyek készítették, 23 melyek itáliai minták szerint, de helyi ízléssel dolgoztak. A legszebb szobrokat, domborműveket, mint pl. a hatalmas istenszobrokat, az Iseum domborműveit vagy Venus márvány torzóját vsz. rangos itáliai műhelyek mesterei helyben készítették. A Kr. u. IV. század végéről származó gyönyörű ókeresztény márványfeliratot vándor festők és kőfaragó mesterek alkották itt. emléküket őrzi a Savaria Múzeum lapidariuma (kőtára). Mezőgazdaság: A provinciává szervezést követően a tartomány területét felmérték és kijelölték a települések helyét, földbirtokok határát, Savaria környékén a birtokok jelentős részét a veteránok között osztották szét. A veteránbirtok területe mintegy 20/30 hektár volt, ezt a veterán családtagjaival, illetve néhány rabszolgával meg tudta művelni, ezáltal a megélhetésüket is biztosította. A művelhető földterület érdekében hatalmas területeken irtották ki az erdőt, vagy csapoltak le mocsarakat. A földeken elsősorban gabonaféléket, emellett főként ipari haszonnövényeket, illetve takarmánynövényeket termesztettek. 24 Kimutatható a fejlett római állattartás és borszőlőtermesztés (bár szőlőt a kelták már a rómaiak előtt is termesztettek). e) Hanyatlása: Valentianus császár halála után, 377-ben a hunok kezdték elözönleni Pannóniát, Macrinus, a tartomány prefektusa saját seregének feláldozásával sem tudta megakadályozni a hunok és a velük szövetséges barbár népek hódítását, de a falakkal körülkerített város még ellenállt a népvándorlás özönének. A várost csak között Attila hun király tudta elfoglalni. A hunok pusztítását a források szerint a 456. IX. 7-én bekövetkezett földrengés tetőzte be, amely teljesen lerombolta a várost (ezt az adatot a régészek elutasítják, mivel a savariai épületek alapjai nem sérültek). Savaria lakóinak többsége a birodalom bukását követően Itáliába költözött. 25 A súlyos pusztítások ellenére régészetileg bizonyítható, hogy a helyben maradt római lakosság egy része túlélte a népvándorlás viharait. A város folyamatosan lakott maradt, városfalait helyreállították, a római épületek helyére azok anyagának felhasználásával kevésbé pompázatos lakóépületek épültek. A falak védelmet nyújtottak a lakosság számára. Nekik köszönhető, hogy Szombathely antik neve napjainkig fennmaradt. A rómaiakat követően az avarok, majd Nagy Károly frankjai, a X. századtól pedig a honfoglaló magyarok telepedtek meg a környéken. Savaria-Szombathely Magyarország egyetlen, kétezer éve folyamatosan lakott települése. f) A velünk élő múlt: A város korabeli kulturális emlékeit őrzi a Savaria Múzeum, a Smidt Múzeum, a Járdányi-Paulovics István Romkert és egy hamarosan létrehozandó kiállítás az Iseumnál. A Savaria történetével kapcsolatban álló császárok nevét, emlékét őrzi a Fő téri Császár-kő. A régmúlt századok megörökítésének feladatát vállalta magára a minden év augusztus végén megrendezésre kerülő Savaria Történelmi Karnevál. 20 A vízvezeték egy feltárt darabja ma is megtekinthető az egykori bucsui vasútállomás mellett. Az utca alatt húzódó városi szennyvízcsatorna egy részlete figyelhető meg a Fő téri OTP bankfiókja alatt kiállított utcarészletnél. 21 A savariai kerámiamunkák a tartomány távolabbi területein, pl. Carnuntumban, és Vindobonában is előfordulnak. Ide tartoztak a mindennapok háztartási cserépedényei, raetiai edények másolatai, majd később mázzal bevont edények mellett apró terrakotta szobrocskákat is készítettek. A fazekasság Pannonia idegen kézre kerülése után is folytatódott, a városba költöző műhelyek még a Kr. u. V. század közepéig gyártották a római hagyományon alapuló termékeiket. 22 A legfontosabb leletegyüttes egy, a Kr. u. IV. század végén működött ötvösműhely volt, termékei között ládikák, apró vödör, domborított bronzlemezből készült díszítései mellett, a drót és lemezhulladékok között keresztény jelvénnyel (christogramm) díszített ruhakapcsoló tű töredéke is előkerült. 23 Az egyiket, a IV. sz. végéről fel is tárták oszloplábazatok, falburkoló lapok és finomabb faragványok és szerszámokkal (pl. kőfaragó kalapács). 24 A birtokközpont és egyben a tulajdonos lakhelye a villa rustica volt, melyet gyakran padlófűtéssel, fürdővel és festett, mozaikos helyiségekkel is elláttak. Az itt termesztett gabona nem biztosította a lakosság és a hadsereg élelmezési szükségletét, a későrómai időszakig Pannónia élelmiszerimportra szorult. 25 Egy középkori legenda szerint a hunok elől menekülő savariaiak voltak Velence alapítói.

12 Források: Pannóniáról: Vas megyéről: Dr. Borovszky Samu: Vas vármegye. Magyarország vármegyéi és városai sorozat. Budapest, interneten: Vas megye kézikönyve. Magyarország megyei kézikönyvei sorozat. 17/I. kötet. CEBA - Életünk Faludi Ferenc Alapítvány, Savariáról (Szombathelyről): Nevezetes savariaiakról (szombathelyiekről):