Az új egységes energia elmélet (UNITHE) és a gyakorlatban hasznosítható eredménye
|
|
- Bence Mészáros
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az új egységes energia elmélet (UNITHE) és a gyakorlatban hasznosítható eredménye The New Unified Theory of Energy (UNITHE) and Practically Useful Results Dr. FEKETE Gábor Miskolci Egyetem, Magyarország ABSTRACT By the recognition of the building blocks of our universe, the mechanism of its operation, its system new scientific basis are created that allows the derivation of current axioms and explication of experienced phenomena. The recognition of control ability of space energy allows its useful work and application as new energy source. ÖSSZEFOGLALÓ Univerzumunk építőkövének, működési mechanizmusának, rendszertechnikájának felismerésével új tudományos alapok létesülnek, amellyekkel a jelenlegi axiómák levezethetők és a tapasztalt jelenségek magyarázhatók. A térenergia szabályozóképességének felismerése lehetőséget ad annak munkavégzésére, új energiaforrásként történő alkalmazására. Kulcsszavak Dipólusos energiakvantum, pondusi és nem pondusi energia rendszer, új energiaforrás. 1. BEVEZETÉS Napjainkban a hagyományos energiaforrások energia készletének vészes csökkenése az atomerőművek veszélyessége, az életteret szennyező energiaátalakítások elhagyása az érdeklődés fókuszába helyezte az új alternatív, környezetbarát energiaforrások kutatását. Az egyre jobban terjedő nagyteljesítményű ipari mágnesek által generált mágneses terek kölcsönhatásából származó erőt munkavégzésre hasznosíthatjuk, a mágnes térnek az energia minimumra történő szabályozását illetően. Az egyik gerjesztett mágneses teret a villamos gépek tárgyalásánál szokásos elnevezéssel fluxus térvektorral, a másikat I áram térvektorral írjuk le és kölcsönhatásukat az E K kapcsolati energia térvektor * * adja, amely potenciális energia, ahol E K I j T j E0 VAs, és T a munkavégzés energiája, E 0 a kapcsolati tér energiája, azon energiák, amelyeket a térenergia energia minimumra szabályoz. A technika ma messze megelőzi a tudományt, mivel olyan jelenségeket képes létesíteni, felismerni, amelyeket a tudományos alapokkal még nem lehetséges értelmezni, pl. nanotechnikai-, részecske gyorsítói-, űrbéli- jelenségek, stb. Az új térelmélet, ami egy új energia elmélet ezeket a tudományos hiányosságokat igyekszik pótolni. Létünk terét, univerzumunkat energetikailag két részre bontjuk, vannak a pondusi (új fogalom) és a nem pondusi energia rendszerek. A jelen ismereteinkhez igazítva, pondusi energia rendszer az, aminek tömeget tudunk tulajdonítani, a nem pondusi energia rendszer tömeget nem mutat. Így egy m tömegű pondusi energia rendszert, a térfogatán belül is és kívül is a nem pondusi energia rendszer, röviden nevezve térenergia tölti ki és veszi körül. A nem pondusi energia rendszer építőköve a dipólusos energiakvantum, amit nevezhetünk a kutatók által keresett és elnevezett isteni részecskének is. A nem pondusi energia rendszer elvezet egy új térmodellhez, amely megteremti az új tudományos alapokat és rámutat egy új energiaátalakításra, új energiaforrásra. A tudományos igyekezet során több térelmélet is született, de ismereteim szerint egyiknek sem 8 EMT
2 sikerült egy természethű modellt alkotni. Az új térelmélet térmodellje a jelenségek értelmezésénél természethűnek bizonyul.. AZ ÚJ TÉRMODELL, A PONDUSI ÉS A NEM PONDUSI ENERGIA RENDSZER (UTÓBBI RÖVID ELNEVEZÉSSEL TÉRENERGIA ) DEFINÍCIÓSZERŰEN 1. Létünk terét, univerzumunkat térenergia tölti ki.. A térenergia építőköve a dipólusos tulajdonságú energiakvantum. 3. A végtelen szabadságfokú energiakvantumok nulla spinű mezője létesíti a nem pondusi energia rendszereket, a térenergiát. 4. A spinnel rendelkező energiakvantumok mezője tömeggel rendelkezik, amik a pondusi energia rendszereket létesítik. 5. A pondusi (vagy ismertebb fogalommal anyagi jellegű, tömeggel rendelkező energia) rendszerek periodikus működésű energiakvantumokból épülnek fel, amik létesítik a pulzált irányított teret, amit a nulla spinű energiamező közvetít. 6. A gerjesztett pondusi energia rendszer makroszintű dipólusos tulajdonságot mutat (lásd például a mágneseket, a töltésmegoszlásokat), aminek külső irányított tere ismertebb fogalommal külső aurája munkavégzésre alkalmas a nem pondusi energia rendszernek természetszerűen, statikusan is és dinamikusan is mindenkor az energiaminimumra törekvése, szabályozása által (emlékezz még a 3. definíció!). 7. Az aura energiaforrása a térenergia, katalizátor a gerjesztett anyag, ahol a térenergia, a nem pondusi energia rendszer természetszerű szabályozási mechanizmusával kimeríthetetlen új energiaforrásként jelenhet meg. A nem pondusi energiarendszer, mint térenergia felismerése a tudományt új alapokra helyezi, aminek segítségével azt kiegészíti, bizonyos területeit újraértelmezi. Ennek érdekében a pondusi rendszerek kapcsolatának matematikai leírására bevezetésre került a már említett E K kapcsolati energia térvektor és a pondusi és a nem pondusi energia rendszerek működési kapcsolatának értelmezésére egy új ötödik tehetetlenségi kölcsönhatás. A tehetetlenségi kölcsönhatás bevezetésével, az Egységes energia elmélettel UNIFIED THEORY OF ENERGY (UNITHE) az éter- a relativitás- és a kvantum- elmélet összekapcsolható, az erős, gyenge, elektromágneses, gravitációs kölcsönhatások közös alapon újra értelmezhetők, a tudomány számára ma axiómaként ismert villamos tér, mágneses tér, gravitáció, tehetetlenség levezethetők, így azok többé nem axiómák. A természethű modellel a térnek nincs olyan része, ami anyag és energia mentes, ismert értelmezésben tehát a vákuum nem létezik! Az új egységes energia elmélettel a legfrissebb tudományos megfigyelések, a fénysebességnél gyorsabb sebességű mozgások és információ átvitelek értelmezhetők, természethűen magyarázhatók. Nézzünk egy klasszikus kísérletet, az elektronnak villamos térben való mozgását. Állandó nagyságú villamos térben, ha elektront gyorsítunk, egyre nagyobb sebességeknél az elektron gyorsulása egyre kisebb. A magyarázat Einsteini felfogásban: mivel az elektron töltése és a villamos tér változatlan, ezért az elektronra ható gyorsító erő állandó, aminek következtében Newton axiómája alapján az F me a állandó akkor igaz, ha a csökkenésével m e értéke nő. A kísérlet eredménye alátámasztja Einstein relativitás elméletét. Az új energia elmélet alapján a magyarázat: Newton axiómája szerint az impulzusváltozás erőszükséglete, F d( me v) / dt állandó, ahol a végeredmény: FB v ( dme / dt) és FK me ( dv / dt). Az F B, a v sebességgel haladó m e elektron tömeg belső aura erőrendszerének változása. Annak érdekében, hogy m e elektron tömege és töltése változatlan maradjon, m e tömegnek nem szabad megváltoznia. Így F B 0. Azonban F K, m e elektron tömeg d v sebesség változásához tartozó kapcsolati energia sávváltás (külső auraváltás erő szükséglete), dv / dt állandó esetén a v sebesség növekedésével nő (modellszerű magyarázata a későbbi 1. ábra alapján is követhető). Ennek 9
3 következménye F és m e állandósága mellett, v növekedésével, a dv / dt a csökkenése. Ugyan arra az eredményre jutottunk, mint Einsteini felfogásban, de a jelen rendszerben m e elektron tömeg változatlan maradt. Ha m e tömeg v * állandó sebességgel halad, akkor a maga előtti teret F K fékező erővel * alakítja át aurája alakjára, de ugyanekkor a térenergia a mögötte lévő teret F K toló erővel alakítja vissza. Így, v állandó sebességgel haladó m e tömeg energiája változatlan marad. Továbbá a relatíve nullasebességű születési tömegenergia változatlansága alapján írható me v m0e. Röviden, a sebességtől függő kapcsolati energia sáv, sávváltása (a fékező illetve toló erők különbsége) okozza a testek tehetetlenségét. 3. A TÉRENERGIA, AZ IRÁNYÍTOTT TÉR, A TÉRKAPCSOLATOK ÉS MODELLEZÉSÜK A térenergia építőköve: a dipólusos tulajdonságú energiakvantum. Fő jellemzője: hogy építőkövével azonos valószínűséggel és azonos valószínűségű energiasűrűséggel tölti ki létünk terét, megteremtve a nulla spinű energiamezőt, az univerzumunkat, továbbá az elemi térfogatban a térenergia jellemezhető végtelen kicsi és végtelen darabszámú dipólusos energiakvantummal, amelynek energia összege az elemi térfogatban egységnyi energiájú. Továbbá az egységnyi térfogatban végtelen elemi térfogat van, így az egységnyi térfogat nem pondusi energiája végtelen nagy. (A tudomány által definiált anyag is átrendeződéssel a térenergiából keletkezik! {magyarázat később!}). Az irányított tér: a dipólus-rendezett nem pondusi energia rendszer, amely a térben energiadifferenciát mutat! Ilyen például a mágneses és a villamos tér, amelyek között rendszertechnikailag csak az anyag gerjesztésének módja a különbség. A térenergia modellezése: a dipólusos tulajdonságú, energetikailag végtelen szabadságfokú és nulla spinű, a teret azonos valószínűséggel és energiasűrűséggel kitöltő, az irányított terének energiaspektrumát is figyelembe vevő térenergiát, egységnyi térfogatban modellezhetjük nullától végtelenig terjedő diszkrét frekvenciájú és egységnyi energiatartamú energiaadagokkal (1. ábra). Így: P VA 1 f VAs / s 1/ T VAs / s P T 1 T. i i i / 1 T ami az eredeti definíció eredményét adja! Az egységnyi térfogat energiája: P T dt dt ln ln VAs A gravitációs tér: az anyag (a pondusi energia rendszer) és a gerjesztett anyag együttes irányított tere. Az anyag irányított terére jellemző, az azonos struktúrájú felépítésben periodikusan mozgó alapelemek által létesített periodikusan pulzált irányított tér. A pulzáció idejének felében a dipólusos tulajdonságnak megfelelően egy inercia rendszerben (a mágnesség-tanból ismert pólusok definíciójával) az északi, a másik felében a déli spektrumú pólus a jellemző. Így amikor az egyik tömeg északi spektrumú, akkor a másik tömeg déli spektrumú. (Mindig vonz! Mindig a nagyobb tömeg szinkronozza magára a kisebbet!) Így az anyagok közötti gravitációs tér, az anyagok által létesített periodikusan pulzált irányított tér! A gerjesztett anyag irányított terének villamos analóg modelljét a. ábra mutatja, ahol I az irányított tér intenzitása, t az eredő negatív hatás ideje, t az eredő pozitív hatás ideje. A tömeg értelmezése és mérése: Maxwell idejében ( ) még létezett a teret kitöltő alapjaiban teljesen ismeretlen úgynevezett éter, amit ma akár nevezhetnénk sötétenergiának, nullaponti energiának, Higgs-térnek, térenergiának, stb.- nek. Einstein ( ) egy nagy gondolkodó volt, 30 EMT
4 1. ábra. A térenergia egységnyi energiatartamú teljesítmény- idő és frekvencia-spektruma. ábra. A gerjesztett anyag irányított terének villamos analóg modellje és kísérletekkel próbálta bizonyítani az éter létezését vagy nem létezését, aminek kimenete, hogy egyiket sem sikerült bizonyítani. Ekkor jött Einstein nagy zsenialitása, kijelentése, már pediglen az éter nem létezik (ne feledjük ez még ma sem bizonyított!). A nagy elme zseniális kijelentésének eredménye a relativitáselmélet megszületése. Einstein tömeg-energia ekvivalencia összefüggése: E mc VAs, Nm, J, a fotonra: E f m f c. Hozzuk vissza és töltsük ki a teret az ismeretlen éterrel, az új energia elmélet alapján a nem pondusi energiarendszerrel. Helyezzük el a fotont a térenergiával jellemzett térbe és írjuk fel Einstein tömeg-energia ekvivalencia összefüggése alapján E foton energiát: f m f cc E f E f m f c EKf 0. Az összefüggésekből látható, hogy a foton energiája egyenlő a korábban bevezetett E K kapcsolati energiával, ami a leíró sebességirány azonossága miatt skalárként írható, f index a fotonra utal. Az E f - el ellentétben az EKf - összefüggésben a jellemző két energiarendszer kapcsolatának energiája is megjelenik, azaz a c sebességgel haladó m f foton tömeg energia spektrumának, aurájának kapcsolata a tér c sebességű és f c frekvenciájú energia spektrumával, aurájával, amely kapcsolatot a térenergia mindenkor energia minimumra szabályoz. A bevezetett természethű tér-rendszerben egy forrásból megszülető foton leválásának aktivációs energiáját, annak energia megmaradását c sebességgel történő haladással biztosítja a térenergia. Így a foton nyugalmi állapota a fénysebességgel való haladás. Az E 0 f, az m f m0 f állandóságra utal. A térenergia által biztosított szabályozott energia egyensúlyban felírható még E tér Emozgási, f. Így az irányított terek kapcsolatából származó ener- c gia: 31
5 E Kf / m cc c Etér 1 0 f. A jellemző energiák az irányított térkapcsolattal: E mozgási ' ' 1/ m v 1/ I v Nm, 1/ 1/ L Nm E forgási, 1/ L I 1/ I VAs, Ekondenzáto r 1/ C U 1/ Q U VAs m g h Nm, ahol a helyzeti energiánál elmarad az / Ete kercs, E helyzeti 1 szorzó mivel nincs auraváltás! Összegezve Einstein tömeg-energia ekvivalencia összefüggésében szereplő m tömegnek az új térelmélet szerint aurája is van. Továbbá mozgási sebességétől független, csak egyféle tömegértéke létezhet, amit nevezhetünk m 0 nyugalmi tömegnek is, ami csak addig létezik változatlan formában, amíg a belső aura nem változik meg. Tehát: az m tömeg méréssel meghatározható értékét, az m 0 -t a pondusi energia és a nem pondusi energia rendszer kölcsönhatása adja. A tömeg spektrográfokban az ismert gyorsítási eljárással azt mérjük, hogy az m tömeget képviselő energiakombináció (pondusi energia) milyen ellenállást tanúsít a nem pondusi energia mezőben való gyorsítása során, vagyis mekkora tehetetlenségi energiát igényel. Így a gyorsítási eljárással az m tömeg tehetetlenségét mérjük, ami méréskor az Einstein által definiált nyugalmi tömegértéket adja. Az előzőek alapján még az is megállapítható, hogy egy anyagnak a térben való haladása során nem a sebessége korlátozott, hanem a gyorsulása! A tömegdefektus magyarázata: az A tömegszámú, Z rendszámú atom atommagjának tömege A Z m A Z m Z m p A Z mn M,, a proton tömege p, a neutron tömege m n. A tömegmegmaradás törvénye alapján: M,. A m tömeghiány, amit úgy értelmeznek, hogy a protonok és neutronok egyesítésekor felszabadult energia eltávozott, és elvitt egy bizonyos tömeget. A relativitás elméletből a tömeg-energia ekvivalencia alapján következik: m c Ekötési. Az új térelmélet szerint: A protonok és neutronok egyesítésekor nincs tömegeltávozás, nincs energia felszabadulás, nincs energia eltávozás, csak energia átalakulás van! A részecskék alapvető tulajdonságaik a tömegük, a különböző töltéseik és a spinjük, amiket az új térelmélet szerint ki kell egészíteni a periodikusan pulzált irányított terük és irányított terük, másképpen mondva belső és külső aurájukkal! Az egyesítési folyamathoz jelen van m p (a periodikusan pulzált irányított terével és az irányított terével, ami gerjesztett állapotának következménye) és m n (a periodikusan pulzált irányított terével). Nagy közelségbe kerülve, az egymásra szinkronozott periodikusan pulzált irányított terük igen erős gravitációs kölcsönhatást eredményez, és létrejön az M tömegű atommag. Ennek periodikusan pulzált irányított tere, mint külső aura energetikailag annyival kevesebb, mint amennyit a belső gravitációs kölcsönhatás E K kapcsolati energiaként leköt. A protonnak az irányított tere megmarad, mivel ez nem kerül kölcsönhatásba! Az elméletek összekapcsolásával: m c Ekötési EK VAs! A második egyenlőség nem csak törvényszerű, hanem természethű egyezőséget mutat. A neutron bomlás folyamata és magyarázata: a folyamatot az ismert Feynman-gráffal szemléltetik. Az átalakulás során W bozon keletkezik. A bomlási folyamat kiinduló és átalakult tömegei mneutron m proton melektron mantineutrino. Az átalakulás során a W bozon tömege m 80 mneutron. A klasszikus fizika szerint ez nem lehetséges! A kvantummechanika szerint rezonanciatömeg, ahol a részecske nincs tömeghéjon, amit egy Breit-Wigner eloszlás ír le. A határozatlansági reláció alapján a tömegeloszlás szélessége, szórása, részecske élettartama számítható. Ezek a matematikai eljárások kiválóan leírják a tényleges folyamatot, de, hogy a természetben mi okozza ezt és miért történik így, arra nem ad magyarázatot! A gyakorlati megfigyelés eredményét Higgs próbálta megmagyarázni. Ez a szellemes Higgs-mechanizmus miatt van. Bevezetve egy új mezőt, Higgs-mező, kiderül, hogy a vákuum tulajdonságai változnak! Ha a semleges Higgs-mezővel találkozik a W és Z bozon a vákuumbeli útján, akkor ellenállást érez. Emiatt lesz tömege. Ez az egyetlen magyarázat eddig arra, hogy miért van a kétfajta bozonnak tömege. A végső bizonyíték az lenne, ha a spin nélküli Higgs-részecskét kísérletileg megtalálnák. Az összes új gyorsítóban (Svájci kutatóközpont CERN) ez W 3 EMT
6 után kutatnak. Az új térelméleti alapokon elemezve a neutron bomlását, egy olyan neutron állapotot elemezhetünk, aminek energetikailag stabilis és labilis mozgásállapota kis értékű energiadifferencián valósul meg. Az m neutron tömeget egy természetes változó energiájú külső (zavaró) irányított térbe elhelyezve, a neutron rendszer labilis energetikai állapotában auraváltást szenved, és m proton tömegű stabilizált mozgásállapotba alakul át. Az auraváltás következménye a kapcsolati tér térenergiájának állapotváltozása, egy dinamikus turbulens állapotba való átmenet, aminek spinje van. Így a dipólusos energiakvantumokat, a nem pondusi energia rendszert egy periodikus pályára viszi, aminek periodikusan pulzált irányított tere aurája, valóban tehetetlenséget mutat, amit m tömegként érzékelünk. Mivel a turbulens m tömegű energiakombináció, E E W W kritikus nem éri el azt az értéket, amitől stabilis állapotba kerülhetne, ezért az visszaalakul nulla spinű állapotába. Az instabil m tömegként jelentkező energiakombinációban jelenlevő irányított terű energiakombinációk elektron, W antineutrinó továbbra is változatlanul megmaradnak, a térenergia, a nem pondusi energia rendszer által biztosított energia megmaradás és energia egyensúly miatt. Végül az antineutrinó párjával a nulla spinű tér energiája lesz. Megjegyzés: A Higgs által keresett spin nélküli mezőt, akár térenergiának, nem pondusi energia rendszernek is definiálhatjuk! Ha a tér egy pontjának környezetében például a pulzált irányított terek kölcsönhatásából a kritikus érték feletti energiadifferencia változás lép fel, E Ekritikus, akkor ott létrejöhet a periodikusan pulzált irányított tér. Ily módon a térenergiából anyag keletkezhet (például a fekete lyukak születése stb.)! Ha véletlenszerűen a kritikus értéket jóval meghaladó energiadifferencia lép fel E Ekritikus és az öngerjedő folyamat állandósul, akkor folyamatosan energiaátalakulás történik oly módon, hogy az energiaforrásként szolgáló nem pondusi energia rendszert, térenergiát, főleg anyagi jellegű formában (például fotonok) a forrástér kisugározza. Így születhetnek és működhetnek a csillagok, amint Napunk is! Az öngerjedés állandósulási folyamata anyagrendszereket is kibocsáthat, amelyeket gravitációs kapcsolatban megtarthat. Visszatérve a Higgs-bozonra, amely valószínűleg a várt formában nincs, de keletkezhetnek a W és Z bozonnak megfelelő tömegértékek, úgy mint ettől eltérőek sorozata is. Az általam ismert legújabb (009) Relativitáselmélet tankönyv [5] szerint általánosan: m0 m, m 0 nyugalmi tömeg, c fénysebesség. v 1 c De a tankönyv szerzője írja, valójában 0 m m, és a CERN kísérleteire is hivatkozik. Így a fenti összefüggéssel leírt tapasztalást a tankönyv szerint az idő-dilatáció okozza, ami a hivatalosan elfogadott relativitáselmélet axióma rendszerében rendben is van. A tankönyv szerzője továbbá határozottan kijelenti, hogy az éter nem létezik, hivatkozva a Michelson-Morley kísérletre. A kísérlet mérési eredménye, hogy az éternek a sebessége a Földhöz képest nulla. Továbbgondolva, akkor nem is létezik az éter. Ezzel a továbbgondolással a kísérlet, Einstein elméletét támogatja. Öröm számomra, hogy az új energia elmélet alapján is a nulla-sebességű mérési eredményre kéne jutni a létező éter, azaz térenergia, a nem pondusi energia rendszer tekintetében. Az új egységes energia elmélet képes természethűen a legújabb tudományos kísérleteket is [6] értelmezni. A kísérletek tapasztalásai röviden: ha elektronpárokat létesítünk és azok több km-re is vannak egymástól, az egyik állapotának változása, a másik változását is eredményezi a fénysebességnél gyorsabban, vagy ha elektronokat vizsgálva egy vagy több elektron is tud interferálni, de ha megfigyelőt (elektronokat detektáló elemeket) alkalmazunk, az interferencia megszűnik. A jelenlegi tudományos alapokkal ezek a jelenségek nem értelmezhetők. A jelenségeket jelen ismereteinkkel (az új egységes energia elméletet kivéve) vagy a [6] cikk szerint továbbgondolva, természetidegen, de logikus eredményekre jutunk. A folyamatok elemzése alapján ma úgy tűnik nincs olyan fizikai jelenség, amit az új energia elmélettel ne lehetne természethűen értelmezni. A 30 éves kutató munkám alapján kijelenthető: A relativitáselmélet a jelenlegi tudományos alapokkal cáfolhatatlanul igaznak bizonyul! Az új egységes energia elmélet az új alapokkal szintén cáfolhatatlanul igaznak bizonyul! De! A relativitáselmélet a legalapvetőbb fizikai jelenségeket nem tudja értelmezni, azonban az új egységes energia elmélet igen! Így! A relativitáselméletet a természethez igazítani kéne! Az egységes energia elmélet már természet-hű! 33
7 4. AZ ÚJ TÉRELMÉLET GYAKORLATBAN HASZNOSÍTHATÓ EREDMÉNYE A/ Az energia szabályozott frekvenciaváltós aszinkron motor hajtás: A továbbiakban a kapcsolati energia térvektort K index elhagyásával E jelölöm. 3. ábra. Az indukciós gép kombinált kapcsolati energia és kapcsolati energia szabályozási diagramja 4. ábra. Az áram alapú energia szabályozás (CBEC) 5. ábra. Dinamikus fékezésnél az áram alapjel alakulása 6. ábra. Az indukciós motor dinamikus fékezése 34 EMT
8 7. ábra. A tengely fordulata és nyomatéka A ábrákon mutatott négynegyedes hajtást a Retronic prozess-systemtechnik GmbH nál (volt NSZK) fejlesztettem ki [4]. A témában 3 db szabadalom született. Az analóg technikával megvalósított hajtás rendkívül gyors, dinamikus és pontos fordulatszám szabályozást végez. A fordulatszám szabályozást a rendszer úgy végzi, hogy nem méri és nem is számítja a tengelyfordulatot, de mégis dinamikusabb és pontosabb a tengelyfordulat, mint a szokásos megoldásokkal. Az energiával történő optimális gazdálkodást, az élő rendszerekre jellemző szabályozással, a kapcsolati energia hibajel E F generálja (4. ábra). A technológiához illeszthető E I szabályozási függvényt az alábbi összefüggés adja: E I B A I, B A I Z ahol az illesztéshez az A, B, Z paraméterek megadása szükséges a 4. árán látható módon. A rendszer főbb egységei (4. ábra): IFIMD frekvenciaváltós indukciós motor hajtás, EM energia modell, ERU energia referencia egység, EC energia szabályozó, CC áram szabályozó, SFSCU tengelyfrekvencia kereső és követő egység, RFI rotor frekvencia illesztő. A Siemens egyik fejlesztő mérnöke 1995-ben megnézte a hajtást, és nem értette hogyan lehet ilyen rendszert létrehozni. Majd említette, 0 5 évvel megelőztem az ipari igényt. Ez a megállapítás még ma is igaznak bizonyul. B/ A mechanikusan kényszerített új típusú energiaátalakítás: A mágneses terek E Exy kapcsolati energiájából származó erőrendszer mechanikus átalakítására mutatnak példát a ábrák. Az I a bolygó mozgást végző mágnes, II a gyűrű mágnes. Részletes ismereteket a [3] irodalom ad. A bemutatott energia átalakítási eljárás alapja 009-ben kapott szabadalmat []. 8. ábra. A Híd szögsebessége 35
9 9. ábra. A kapcsolati energia 10. ábra. A berendezés C/ A szabad mozgású, a természet működését másoló új típusú energiaátalakítás: A transzformátor, a legegyszerűbb villamos gép is egy energia szabályozott rendszer. A szabályozást, a terhelés okozta térhiba kijavítását a Maxwell egyenletek szerint, a veszteségek elhagyásával, a Vs dimenzióval jellemzett irányított tér, a nem pondusi energia rendszer a t t U t dt L I t összefüggés egyenlőségének mindenkori biztosításával végzi. Az V k g 0 generátor kényszer feszültsége, I g A a gerjesztő kényszer válasz árama, L H U k a rendszer induktivitása. Itt, ebben az energia átalakító rendszerben (és alkalmazott rendszereinkben is) szabályozással a térenergia sajnos csak az energia szállítását tudja végezni. A jövő energia átalakító berendezéseiben, a szabad mozgású új típusú energia átalakítókban a szabályozással, a térenergia maga is munkát végezhet, megvalósítva ezzel egy új kimeríthetetlen energiaforrást, amely végtelen teljesítménnyel is képes szabályozni. Az előzőek szerinti nagyteljesítményű energia átalakító rendszernek európai szabadalmi bejelentése megtörtént [1]. A további információk közlését a dolgozat behatárolt terjedelme nem teszi lehetővé. 5. ÖSSZEGZÉS ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A napvilágra került információk elemzése során úgy tűnik nincs olyan fizikai jelenség ma, amit az egységes energia elmélettel (UNITHE) ne lehetne természethűen értelmezni. Köszönet mind azoknak, akik a 30 éves kutató munkám során támogattak. Köszönet elődeinknek, akik a jelen tudományt kutatásaikkal megalapozták, a részecske fizikusoknak, akik folyamatosan elvégzik helyettem a szükséges kísérleteket és közzétételükkel lehetőséget adnak elméletem helyességének bizonyítására. Köszönöm munkatársam és feltalálótársam Pintér Csaba vállalkozási és kereskedelmi igazgató tulajdonosnak az utóbbi időszakban nyújtott igen értékes támogatását, a szerkesztő bizottságnak és Dr. Bíró Károly professzor úrnak, hogy lehetőséget adtak a publikációra. a 36 EMT
10 6. IRODALOM [1] Fekete, G., Pintér, Cs.: Method and apparatus for exploiting interaction energy of magnetic fields, European patent application, Number: E , 011. [] Fekete, G.: Process for moving inducted voltage -less rolling part placed in magnetic field and equipment for realisation of process, University of Miskolc, Hungarian patent: HU B1, 009. [3] Fekete, G.: Rectifying of Contact Energy in New Systems. 16th International Conference on Electrical Drives and Power Electronics (EDPE 007), High Tatras, Slovakia, 007, Proceedings: Power Generation and Transmission, Full paper on CD-ROM. [4] Fekete, G.: A New Energy Controlled Current Source Inverter Fed Induction Motor Drive, 9th International Conference and Exhibition on Power Electronics and Motion Control, EPE-PEMC 000, Kosice, Slovak Republic, 000. Proceedings, Vol. 7., pp: [5] Hraskó, P.: A relativitáselmélet alapjai. Tankönyv, Typotex Kiadó, 009, ISBN [6] INTERNET: 37
A CERN méréseit igazoló új egységes energia elmélet (UNITHE) és hasznosítása az energia átalakításokban
A CERN méréseit igazoló új egységes energia elmélet (UNITHE) és hasznosítása az energia átalakításokban The new unified theory of energy (UNITHE) supporting CERN measurements and its utilization in energy
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.
Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György,
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó
Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.
Pósfay Péter ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. A Naphoz hasonló tömegű csillagok A Napnál 4-8-szor nagyobb tömegű csillagok 8 naptömegnél nagyobb csillagok Vörös óriás Szupernóva
Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
http://www.flickr.com Az atommag állapotait kvantummechanikai állapotfüggvénnyel írjuk le. A mag paritását ezen fv. paritása adja meg. Paritás: egy állapot tértükrözéssel szemben mutatott viselkedését
9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
Az atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
A modern fizika születése
MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,
Részecskefizika kérdések
Részecskefizika kérdések Hogyan ad a Higgs- tér tömeget a Higgs- bozonnak? Milyen távla= következménye lesznek annak, ha bebizonyosodik a Higgs- bozon létezése? Egyszerre létezhet- e a H- bozon és a H-
Bevezetés a részecskefizikába
Bevezetés a részecskefizikába Kölcsönhatások Az atommag felépítése Az atommag pozitív töltésű protonokból (p) és semleges neutronokból (n) áll. A protonok és neutronok kvarkokból + gluonokból állnak. A
TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság alapok Minta feladatsor
Mi az áramerősség fogalma? (1 helyes válasz) 1. 1:56 Normál Egységnyi idő alatt áthaladó töltések száma. Egységnyi idő alatt áthaladó feszültségek száma. Egységnyi idő alatt áthaladó áramerősségek száma.
Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja
CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja 1954-ben alapította 12 ország Ma 20 tagország 2007-ben több mint 9000 felhasználó (9133 user ) ~1 GCHF éves költségvetés (0,85%-a magyar Ft) Az
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
A testek részecskéinek szerkezete
A testek részecskéinek szerkezete Minden test részecskékből, atomokból vagy több atomból álló molekulákból épül fel. Az atomok is összetettek: elektronok, protonok és neutronok találhatók bennük. Az elektronok
Úton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.
Úton az elemi részecskék felé Atommag és részecskefizika 2. előadás 2010. február 16. A neutron létének következményei I. 1. Az atommag alkotórészei Z db proton + N db neutron, A=N+Z az atommag tömege
Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
Atommodellek. Az atom szerkezete. Atommodellek. Atommodellek. Atommodellek, A Rutherford-kísérlet. Atommodellek
Démokritosz: a világot homogén szubsztanciájú oszthatatlan részecskék, atomok és a közöttük lévı őr alkotja. Az atom szerkezete Egy atommodellt akkor fogadunk el érvényesnek, ha megmagyarázza a tapasztalati
Bevezetés a részecske fizikába
Bevezetés a részecske fizikába Kölcsönhatások és azok jellemzése Kölcsönhatás Erősség Erős 1 Elektromágnes 1 / 137 10-2 Gyenge 10-12 Gravitációs 10-44 Erős kölcsönhatás Közvetítő részecske: gluonok Hatótávolság:
Részecskefizikai gyorsítók
Részecskefizikai gyorsítók 2010.12.09. Kísérleti mag- és részecskefizikai szeminárium Márton Krisztina Hogyan látunk különböző méreteket? 2 A működés alapelve az elektromos tér gyorsítja a részecskét különböző
A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában
A legkisebb részecskék a világ legnagyobb gyorsítójában Varga Dezső, ELTE Fiz. Int. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék AtomCsill 2010 november 18. Az ismert világ építőkövei: az elemi részecskék Elemi
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12
Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
1. SI mértékegységrendszer
I. ALAPFOGALMAK 1. SI mértékegységrendszer Alapegységek 1 Hosszúság (l): méter (m) 2 Tömeg (m): kilogramm (kg) 3 Idő (t): másodperc (s) 4 Áramerősség (I): amper (A) 5 Hőmérséklet (T): kelvin (K) 6 Anyagmennyiség
Atomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
Modern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
További olvasnivaló a kiadó kínálatából: HRASKÓ PÉTER: Relativitáselmélet FREI ZSOLT PATKÓS ANDRÁS: Inflációs kozmológia E. SZABÓ LÁSZLÓ: A nyitott
Az isteni a-tom További olvasnivaló a kiadó kínálatából: HRASKÓ PÉTER: Relativitáselmélet FREI ZSOLT PATKÓS ANDRÁS: Inflációs kozmológia E. SZABÓ LÁSZLÓ: A nyitott jövő problémája TIMOTHY FERRIS: A világmindenség.
Hadronok, atommagok, kvarkok
Zétényi Miklós Hadronok, atommagok, kvarkok Teleki Blanka Gimnázium Székesfehérvár, 2012. február 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Atomok Démokritosz: atom = legkisebb, oszthatatlan részecske Rutherford
Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.)
Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Atomok, atommodellek (tankönyv 82.o.-84.o.) Már az ókorban Démokritosz (i. e. 500) úgy gondolta, hogy minden anyag tovább nem osztható alapegységekből,
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés
Radioaktivitás. 9.2 fejezet
Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)
A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája
A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
Thomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
Azonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban.
Kvantum statisztika A kvantummechanika előadások során már megtanultuk, hogy az anyagot felépítő részecskék nemklasszikus, hullámtulajdonságokkal is rendelkeznek aminek következtében viselkedésük sok szempontból
http://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK
ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK Az atomok felépítése Készítette: Horváthné Vlasics Zsuzsanna Mi van az atomok belsejében? DÉMOKRITOSZ (Kr.e. 460-370) az anyag nem folytonos parányi, tovább nem bontható,
NAGY Elemér Centre de Physique des Particules de Marseille
Korai CERN együtműködéseink a kísérleti részecskefizika terén Az EMC és L3 kísérletek NAGY Elemér Centre de Physique des Particules de Marseille Előzmények A 70-es évektől kezdve a CERN meghatározó szerephez
FIZIKAI NOBEL-DÍJ, Az atomoktól a csillagokig dgy Fizikai Nobel-díj 2013 a Higgs-mezôért 10
FIZIKAI NOBEL-DÍJ, 2013 Az atomoktól a csillagokig dgy 2013. 10. 10. Fizikai Nobel-díj 2013 a Higgs-mezôért 10 A tömeg eredete és a Higgsmező avagy a 2013. évi fizikai Nobel-díj Az atomoktól a csillagokig
Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István
Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes
Speciális relativitás
Fizika 1 előadás 2016. április 6. Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2016. április 4.. 1 Egy érdekesség: Fizeau-kísérlet A v sebességgel áramló n törésmutatójú folyadékban
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
Biofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél
Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél Fémgőz és plazma Buza Gábor, Bauer Attila Messer Innovation Forum 2016. december
KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek
KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300
Speciális relativitás
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 3. (b) Speciális relativitás Relativisztikus dinamika Utolsó módosítás: 2013 október 15. 1 A relativisztikus tömeg (1) A bevezetett Lorentz-transzformáció biztosítja
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
A spin. November 28, 2006
A spin November 28, 2006 1 A spin a kvantummechanikában Az elektronnak és sok más kvantummechanikai részecskének is van egy saját impulzusnyomatéka amely független a mozgásállapottól. (Úgy is mondhatjuk,
Az atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2017/2018. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
Theory hungarian (Hungary)
Q3-1 A Nagy Hadronütköztető (10 pont) Mielőtt elkezded a feladat megoldását, olvasd el a külön borítékban lévő általános utasításokat! Ez a feladat a CERN-ben működő részecskegyorsító, a Nagy Hadronütköztető
Elektromágneses hullámok
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses
JÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT!
JÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT! Dr. Oláh Éva Mária Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint MTA Wigner FK, RMI, NFO ELTE, Fizikatanári Doktori Iskola, Fizika Tanítása Program PhD olaheva@hotmail.com
Typotex Kiadó. Záró megjegyzések
Záró megjegyzések Az olvasó esetleg hiányolhatja az éter szót, amely eddig a pillanatig egyáltalán nem fordult elő. Ez a mulasztás tudatos megfontoláson alapul: Ugyanazért nem kerítettünk szót az éterre,
A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek
A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ
Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?
Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.
MGFIZIK z atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. Z TOMMG SZERKEZETE, RDIOKTIVITÁS PTE ÁOK Biofizikai Intézet Futó Kinga magfizika azonban még nem lezárt tudomány,
EGYSZERŰ, SZÉP ÉS IGAZ
EGYSZERŰ, SZÉP ÉS IGAZ AVAGY EGY FIZIKUS (FIZIKATANÁR?) VILÁGKÉPE Trócsányi Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem és MTA-DE Részecskefizikai Kutatócsoport 62. Országos Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató,
Osztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
2, = 5221 K (7.2)
7. Gyakorlat 4A-7 Az emberi szem kb. 555 nm hullámhossznál a Iegnagyobb érzékenységű. Adjuk meg annak a fekete testnek a hőmérsékletét, amely sugárzásának a spektrális teljesitménye ezen a hullámhosszon
egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-
egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
A lézer alapjairól (az iskolában)
A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o
I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI
I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI 1 A digitális áramkörökre is érvényesek a villamosságtanból ismert Ohm törvény és a Kirchhoff törvények, de az elemzés és a tervezés rendszerint nem ezekre épül.
Termodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
Gyorsítók. Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen. Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1
Gyorsítók Veszprémi Viktor ATOMKI, Debrecen Supported by NKTH and OTKA (H07-C 74281) 2009. augusztus 17 Hungarian Teacher Program, CERN 1 Az anyag felépítése Részecskefizika kvark, lepton Erős, gyenge,
Molekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
Axion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék
Az axion mint sötét anyag ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Borsányi Sz., Fodor Z., J. Günther, K-H. Kampert, T. Kawanai, Kovács T., S.W. Mages, Pásztor A., Pittler F., J. Redondo, A. Ringwald, Szabó K. Nature
Fermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz
Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz 1. C 1 pont 2. B 1 pont 3. D 1 pont 4. B 1 pont 5. C 1 pont 6. A 1 pont 7. B 1 pont 8. D 1 pont 9. A 1 pont 10. B 1 pont 11. B 1 pont 12. B 1 pont
Miskolci Egyetem. Gépészmérnöki Kar. Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék SZAKDOLGOZAT. Fa - Rock Hajtás. Dr. Fekete Gábor
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Elektrotechnikai-Elektronikai Tanszék SZAKDOLGOZAT Fa - Rock Hajtás Dr. Fekete Gábor 2004 Mélyen Tisztelt Gyűrűavató Szakestély, Magas Prezidium, Mégmagasabb Preases!
Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus
Jelöljük meg a kérdésnek megfelelő válaszokat! 1, Hullámokról általában: alapösszefüggések a harmonikus hullámra. A Doppler-effektus Melyik egyenlet nem hullámot ír le? a) y = A sin 2π(ft x/λ) b) y = A
A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.
MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -
TestLine - Fizika 8. évfolyam elektromosság 2. Minta feladatsor
1. Fizikai mennyiségek Jele: (1), (2), (3) R, (4) t, (5) Mértékegysége: (1), (2), (3) Ohm, (4) s, (5) V 3:06 Normál Számítása: (1) /, (2) *R, (3) *t, (4) /t, (5) / Jele Mértékegysége Számítása dő Töltés
PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE
PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,
KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS
KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS
(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)
Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű
A Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata
Az áram és a mágneses tér kapcsolata Mágneses tér jellemzése: Mágneses térerősség: H (A/m) Mágneses indukció: B (T = Vs/m 2 ) B = μ 0 μ r H 2Seres.Istvan@gek.szie.hu Sztatikus terek Elektrosztatikus tér:
Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1
Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása
TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9
TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha
A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK
- 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,
FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015
FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni
A sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen
A sötét anyag nyomában Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen Látható és láthatatlan világunk A levegő Túl kicsi dolgok Mikroszkóp Túl távoli dolgok távcső, teleszkópok Gravitációs vonzás, Mágneses
. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K
T É M A K Ö R Ö K ÉS K Í S É R L E T E K Fizika 2018. Egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!
FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június
1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra
Az optika tudományterületei
Az optika tudományterületei Optika FIZIKA BSc, III/1. 1. / 17 Erdei Gábor Elektromágneses spektrum http://infothread.org/science/physics/electromagnetic%20spectrum.jpg Optika FIZIKA BSc, III/1. 2. / 17
Sugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja
Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben
Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával
Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének