Nemzetközi gazdálkodás 14 A két árfolyamrendszer összevetése

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi gazdálkodás 14 A két árfolyamrendszer összevetése"

Orsolya Sarolta Lukácsné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Nemzetközi gazdálkodás 14 A két árfolyamrendszer összevetése nagyon örülöük, hoyg at évfolyam kitartó magja az utolsó előadáson is itt van... lazulós nemzetközi lészen most.. kicsit a technikai is rásegítrett a dolgora, ugyanis tegnap előállítottam egy csodálatos előadásvázlatot, elküldtem magamnak ben, és amikor itt megnyitottam csupa ÿ betűt láttam milyen lőynei és hátrányai vannak a élkt árdfolyamrendszernek? ha megreformálják a nemzközi pü. rendszert, melyik esetben mire kell számítani rögzített árfolyamrendszer plűáne ha igazán kemény rögzítés (szűk ingadozási sáv...), és soha nem vátoztatunk árfolyamot, legfeljebb 25 évente egyszer... a kemény rögzítést meg lehet valósítani drasztikus pü. intézkedésekkel lásd euró... vagy átvesszük az USD-t, mint fizetési eszköz... viszont ha úgy rögzítü nk, hogy megtartjuk a saját valutát, az egy borzasztóan kényes rendszer. azért, mert itt a gazdaságpolitika kötelezettséget vállal... itt nem lehet mérlegelni, hogy kellemes-e az intervenció hatása. stabilitása ki van téve a spekulációnak: az a lehetősége az rögzített árfolyamos rendszernek, ha megtartják a szabad nemzetközi tőkeáramlást, akkor kulcskérdés, ogy agazd. szereplők által várt árfolyam és a hivatalos árfolyam egybeesik... E hivatalos 4 E expected ennek kell alárendelni a gazdaságpolitikát, hogy a gazdasági szereplők véletlenül se alakítsanak ki más árfolyamvárakozást, mert ha ez megtörténik, akkor: mer ha nem: rajz: NG14-1.svg 1. ábra magasabb a várt árfolyam leértékelési várakozás... relkezdenek külföldi valutát vásárolni... A Jegybank meg a fölső sávig ezt vállalja. Ha jelentős piaci szereplők (pl. amerikai nyugdíjalapok...) elkezdenek szabadulni a hazai valutától, és elkezdi vásárolni a Jegybank valutatartalékait, kérdés, hogy ohl áll meg a folyamat... Lehet trükközni... kamatemelés, kölcsönfelvét... De ha nagyon erős, akkor a Jegybank tartalékai napok alatt kimerülnek a spekulánsok által... és ilyenkor a Jegybank kénytelen leértékelni a valutát, ergó a spekulánsok q...sokat nyernek. ha E e > E hivatalos, akkor instabil a rendszer... a nagytőkések tőketulajdona mellett eltörpül a jegybankok tartaléka nagyon fegyelmezett gazdaságpolitikát kell folytatni: el kell kerülni az ikerdeficitet.. hellottak már óla? külön-külön biztos... ez az, amikor jelentős hiány alakul ki az áőllami ktgvetésben, és ezzel együtt a folyó fizetési mérlegben. S = I + NX megtakarítás = beruházás + nettó export 1

2 afo- ha Magyarországon az utóbbi öt évben szűk rögzítés lett volna, tutira kispekulálják belőle rintot... a tartós folyó fizetési mérleg annak a jele, hogy nem sokáig tartható már ott az árfolyam... Milyen formái alakultak ki a rögzített árfolyamos rendszernek az utóbbi 100 évben? két legfogntosabb (annyit kell tudni róluk, amennyi a tankönyvben van..) arany standard rendszer... Bretton Woods-i rendszer arany standard rendszer 1870-től az II. világháborúig... a hazai valuta aranyra volt váltható... fix árfolyamon. moinden valutának megvolt az aranytartalma, ezáltal létrejött egy fix árfolyamrendszer: attól függően, hogy egységéért mennyi aranyat lehetett kapni minden ország aranyhoz rögzített, ezáltal kialakult egy fix árfolyam... elég jól érvényesült a való életben is... volt igyan kis ingadozás, ez abból adódott, hogy ha túlságosan leértékelődött volna egy adott valuta, akkor érdemesebb volt beváltani a valutát, és arannyal fizetni... aranyat külfüldre szállítva, ott beváltva... az arany szállítása határozta meg az ingadozási sávot felső aranypont alsó aranypont természetes ingadozásból eredő sávhatárok... ez a rendszer azzal szűnt meg, hogy megszűnt az egyes váalutűák aranyhoz kötése Bretton Woods-i rendszer 1944-es konferencia ott... ez is rögzített vot, de tök más, mint az arany standard: itt nem voltak beválthatóak a valuták aranyra... itt volt egy valuta, amelynke kiemelkedő nemzetközi szerepet szántak: USD... kulcsvaluta rendszer mindenki dollárhoz rögzítette az árfolyamát.. meghatároztak hivatalos ingadozási sávokat... USA-nak ebből nagyon sok előnye származott aszimmetrikus helyzet USA jegybank vállalja: ha külföldi jegybankok igénylik, akkor a valutát átváltja fix értéken aranyra 1oz arany = 34 dollár vagy hasonló 2

3 aranydevizastandard rendszer előny: ha a dollár a tranzakciós- és tartalékvaluta, és ahhoz rögzítenek... akkor rengeteg dollárra van szükság... a dollár meg csak úgy kerülhetett ki, hogy pl: amerikai külker mérlegnek hiánya van... USA a többletimportért papírdollárt ad... így dollárért USA külföldön reáldolgokat vásárolhatott óriási összegekben amikor már kicsit több volt kint a dollár, mint egészséges lett volna, és megpróbálták érvényesíteni a jegybankok az ígérvényt... no akkor az amerikaiak nagyon megsértődtek... amikor már összeomlott a rendszer, az amcsik visszavonták az ígéretet, és mindenkinak a nyakán maradt a fedezet nélküli dollár... rajz: NG14-1.svg 2. ábra mindenki rögzítette a saját árfolyamát a dollárhoz... jenkik meg az aranyhoz, csak nem váltották be... monetáris poltikánál a többieknek kellett interveniálni, ergó ki voltak szolgáltatva az amerikai monet. polnak... aminél a jenkiknek nem kellett interveniálni, a többiek igen... aszimmetrikus rendszer volt: saját pénzért ingyen reáljószágok, illetve intervenciós kötelezettség híján szabad politika... működött, nem is túl rosszul... mi a szimmetrikus? lebegő árfolyamos rendszer pl... arany standard szintén, mert volt egy nemzetközi valuta, az arany, és ehhez rögzítette minden ország a saját valutáját.. ha valamelyik ország gazdasági stikliket követett el, aranyáramlás következik be..., nem feltétlenül aszimmetrikus a rögzített árfölyam, csak akkor, ha egy ország valutája lezs a közös valuta... most is lehet szimmetrikusat csinálni, de kell hozzá egy n+1-edik valuta... nem az arany, mert Keynes szerint az egy letűnt barbár világ rekvizituma... a Bretton Woods-i konferencián ezzel előállt, de ezt az amcsik lesöpörték, vajon miért? IMF által létrehozott világpénz van: SDR... de ez inkább csak jegybanki tartalékeszköz szerepet tölt be, viszonylag szűk körben.. nem lenne elvi akadálya, hogy továbbfejlesszék... Szovjeteekt kifegyverkezzük a pénzükből.. lebegő árfolyam: 3

4 rajz: NG14-1.svg ábra3: Y X E NX ha viszont: rajz: NG14-1.svg ábra4: R E e rögzített árfolyam: rajz: NG14-2.svg ábra1 R E interv. MB M S AA[ ւ ]; DD[ ւ ] DD is eltolódik, mert a beruházások kamatlábérzékenyek... tehát: R I(R) Infláció a két árfolyamrendszerben... rögzített árfolyamrendszernél kis ország kénytelen importálni a külföldi inflációt akkor is, ha nem akarja, lebegő árfolyamrendszernél amióta áttértek lebegőre, azóta sokkal jobban szóródnak az inflációs ráták lebegő árfolyamrendszer: q = E P P π > π Q NX DD[ ց ]; E expected AA[ ւ ] Y const. rajt: NG14-2.svg 2. ábra 1. rész a hazai inflációs rátának nem kell emggyorsulnia/fölemelkednie lebegő árfolyamrendszerben... Y marad... rögzített árfolyamrendszer...: rajz: NG14-2.svg 2. ábra 2. rész... tfh: külföldi inflá ráta > hazai... π > π ( SRAS[ ]) Q NX DD[ ց ] valutavasarlas. MB M S át kell venni a külföldi infláció mértékét... ebben az esetben hátrány... de fordított helyzetben lehet előny... lebegő ráfolyam, mint automatikus stabilizátor rajz: NG14-3.svg 1. ábra itt a kiinduló helyzetünbk... az árfolyam lebeg... a kormányzat nagy arányú ktgvetési expanzióba kezd: G E e ; NX versenyszektornak kellemetlen is lehet... 4

5 pl. amerikai kifegyverkező gazdpol: G nagyarányú növelése... de pl autóipar nagyon rosszul járt... makroszinten lehet, hogy stabilizál, de ágazati szinten... lebegő árfolyam egyik legfontosabb gyakorlati hátránya, hogy az árfolyamok nagyon nagy mértékben ingatoznak: volatilisek azóta lett rá magyarázat.. no de miért nem jó ez? a nominális árfolyamról van szó...ha nagyokat ugrál az árfolyam, de az árszínvonal stabilabb, a reálárfolyam a nominálissal együtt mozog... ez azért kellemetlen, mert a reálárfolyam a nettó export szempontjából emghatározó: egyszer versenyképes lesz a kompetitív (verseny-) szektor, egyszer hátrányba kerül... viszonylagos védelem: határidő devizapiacok... de ahhoz nemigen lehet hozzáférni... tk 680. oldal: mélységesen egyetértek a tankönyv szerzőivel ezen a ponton lehet elmélkedni az egyes árfolyamrendszerek előnyein hátrányai, s látják, egy előadást is el lehet ezzel tölteni, de sokkal fontosabb dolog az, hogy mennyire fegyelmezettek a gazd. politikák milyen a gazdasági politikák nemzetküzi koordinációja rögzített árfolyamrendszer is lehet tökjó, ha fegyelmezett, emrt akkor nincs spelkuláció... lebegő érfolyamnál is megjelennek a monetéris döntések, árfolyamugrándozásokként... mindkettő jó, ha a gazdpolnak nincsenek nagy bakugrásai... illetve ha ezt a nemzetközi hatalmak kooridnálnák egymás közt magánvélemény, amit valószínűleg nem túl sokan osztanak: azt tapasztaltam a saját életemben.. életm sokat a szocializmus rendszerében, és utáltamm... éltem 17 évet a kapitalizmust, és éppúgy utálom... szüval: ha megváltoztatjuk a tulajdoni, kormányzati formákat, nem sok változik amiktől az élet jobb/rosszabbá válik, az az emberi magatartás, ezt lehet javítani/rontani, ettől változik az életminőség. csak mindeki csak a sajátjára gondol ergó ciki. 5

Hasonló dokumentumok

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások