ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére május 7.

Átírás

1 Közgyűlés május , Díszterem 2. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésére május 7. Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről Készítette: Látta: Megtárgyalta: Kerkai Dóra főosztályvezető-helyettes, Ivacs Balázs főosztályvezető, Pálfalvi András osztályvezető, Pál Tamásfőosztályvezető-helyettes, Mosoniné Fried Judit osztályvezető, Molnár Andrea szakmai tanácsadó Kotán Attila gazdasági igazgató, Kindert Judit titkárságvezető Főtitkári Értekezlet, Felügyelő Testület, Vagyonkezelő Testület, Vezetői Kollégium, Elnökség I. Vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. törvény 9. (2) bekezdés f) pontja szerint az MTA Közgyűlésének a Felügyelő Testület jelentése alapján jóvá kell hagynia az Akadémia előző évről szóló költségvetési beszámolóját. A jelen előterjesztés mellékletét képező beszámoló az MTA irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek, illetve a központi feladatok finanszírozását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok évi költségvetésének felhasználásáról készített összefoglalót tartalmazza, beleértve a kutatóintézeti körbe nem tartozó költségvetési szervek beszámolóját is. A beszámolót a Vezetői Kollégium tagjai április 9-i ülésükön megtárgyalták és egyhangúlag támogatásra javasolták az Elnökségnek, valamint elfogadásra javasolták a Közgyűlésnek. Az Elnökség tagjai a költségvetési beszámolót április 16-i ülésükön megtárgyalták és egyhangúlag elfogadásra javasolták a Közgyűlésnek. II. Előterjesztés A Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló beszámoló az előterjesztés mellékletét képezi.

2 Közgyűlés május , Díszterem 2. napirendi pont III. Határozattervezet /2013. (V. 7.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. IV. Javaslat az előterjesztés kommunikációjára A határozat megjelenik az Akadémiai Értesítőben, az MTA honlapján, az MTA Intraneten, valamint a közgyűlési határozatok adatbázisában. Budapest, április 19. Pálinkás József s.k. elnök Melléklet: 1 db

3 Közgyűlés május , Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről Budapest,

4 Közgyűlés május , Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet Tartalomjegyzék BEVEZETŐ ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK I. AZ AKADÉMIA FEJEZET ÖSSZESÍTETT KÖLTSÉGVETÉSI ADATAI KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS A évi költségvetési támogatás levezetése A támogatás felhasználási jogcímei A kutatás-fejlesztés (K+F) hazai és nemzetközi adatai Magyarország és néhány környező ország K+F finanszírozási és létszámjellemzői A Visegrádi Együttműködés országainak legfontosabb akadémiai makroadatai BEVÉTELEK Bevételi struktúra A pályázati bevételek alakulása KIADÁSOK Kiadási struktúra Intézményi kiadások FEJEZETI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA, VERSENYPÁLYÁZATOK MARADVÁNYOK Az intézmények előirányzat-maradványának alakulása A fejezeti maradvány alakulása LÉTSZÁMOK II. A VAGYONI HELYZET ALAKULÁSA A ÉVI VAGYONI HELYZET RÉSZLETES BEMUTATÁSA Vagyonkezelő Szervezet AZ EGYES VAGYONELEMEK ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS ÁLLOMÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA Az immateriális javak értékének alakulása Az ingatlanok értékének alakulása Változások az ingatlanállományban Az ingatlanok összesített értékének változása a felújítások és beruházások értékével Az egyéb tárgyi eszközök értékének alakulása A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKBAN LÉVŐ RÉSZESEDÉSEK ALAKULÁSA Az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok évi helyzetének alakulása, üzletrészek vétele és értékesítése Az Akadémia által alapított költségvetési szervek részvétele vállalkozásokban A FORGÓESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA III. AZ AKADÉMIAI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSE KUTATÓKÖZPONTOK ÉS KUTATÓINTÉZETEK A kutatóközpontok és kutatóintézetek fő gazdálkodási adatai Bevételi struktúra Kiadási struktúra Létszámhelyzet A maradványok alakulása TÁMOGATOTT KUTATÓCSOPORTOK IRODÁJA AZ MTA KÖNYVTÁRA MTA TITKÁRSÁGA SZÉCHENYI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI AKADÉMIA TITKÁRSÁGA MTA TERÜLETI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGOK TITKÁRSÁGA MTA LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT MTA JÓLÉTI INTÉZMÉNYEK OTKA IRODA IV. A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA V. MELLÉKLETEK

5 Bevezető A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. tv. 9. (2) f) pontja szerint az Akadémia Közgyűlésének kizárólagos, át nem ruházható hatásköre az MTA előző évről szóló költségvetési beszámolójának jóváhagyása. A beszámoló tartalmazza a) a szakmai tevékenységről és b) az előző évi költségvetés végrehajtásáról, a gazdálkodásról szóló összefoglalót. Jelen összeállítás tartalmazza az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek és a központi feladatok finanszírozását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok évi költségvetésének felhasználásáról készített összefoglaló beszámolót, beleértve a kutatóintézeti körbe nem tartozó költségvetési szervek tevékenységéről szóló beszámolót is. A évről szóló beszámoló a szerkezetében megújult intézményhálózathoz igazodva a korábbinál tágabb összefüggésrendszerben nyújt áttekintést a fejezetről. A évről szóló költségvetési beszámoló az első olyan jelentés, amely tükrözi a szerkezetében megújult 15 kutatóközpontot és kutatóintézetet tartalmazó kutatóhálózat tevékenységét, és bemutatja a jelentősen átalakított 9, kutatóintézeti körbe nem tartozó költségvetési intézmény gazdálkodását. Jelen beszámoló egyúttal az új fejezeti/intézményi beszámolási struktúra bázisa is. A következő évek gazdálkodási teljesítményét ehhez az évhez lehet majd hasonlítani, a most kialakított intézményhálózathoz készíthetők el a különböző szakmai és pénzügyi teljesítményt bemutató idősorok, adathalmazok. Mindez lehetőséget teremt néhány formai és tartalmi újítás bevezetéséhez, melynek fő elemei az alábbiak: Ahol lehetséges és célszerű, a tevékenység három évre ( ) vonatkozó adatai szerepelnek (a 2010-es és 2011-es évet illetően a jogelőd intézmények összehasonlítható módon képzett adatainak felhasználásával). Az éves fejezeti beszámoló első ízben egészül ki hazai és nemzetközi pénzügyi adatokkal annak érdekében, hogy az MTA fejezet tevékenysége mellett szélesebb (hazai és nemzetközi) ágazati összefüggések is láthatóvá váljanak. A korábbi, kizárólag államháztartási/számviteli jellegű magyarázatok mellett (és helyett) több, a szakmai tevékenységet és eredményeket bemutató szövegrész került a beszámolóba, segítendő a költségvetési adatok, folyamatok értelmezését. A pénzügyi táblázatok egységesítésével és egyszerűsítésével a korábbinál több és informatívabb ábra és diagram magyarázza a költségvetési adatokat

6 Összefoglaló megállapítások A évi költségvetés fő adatai 2012 a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete és az MTA fejezet intézményei számára költségvetési gazdálkodási szempontból eredményes év volt. A fejezet évi költségvetése biztosította az Akadémia és intézményei számára a szakmai feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet. Az eredményességet a évi közgyűlésen meghirdetett, az intézményhálózat megújítását célzó elnöki program alapozta meg, amelyet a évi decemberi rendkívüli közgyűlés nagy többséggel támogatott, majd a Kormány és az Országgyűlés az új programok elindítását és az intézethálózat fejlesztését szolgáló forrásokkal megerősített. A 2011-ben megkezdett megújítási program 7, 7 milliárd Ft többlettámogatással folytatódhatott, ami lehetővé tette, hogy a beszámolókban 2012-re mint a fejlesztések évére is tekinthessünk. A 7, 7 milliárd Ft többlettel az MTA költségvetési támogatása 20%-kal nőtt. Ez lehetővé tette a humán- és a kutatási infrastruktúra egyidejű fejlesztését. Ezzel párhuzamosan megtörtént a forráselosztás rendszerének megújítása is, a fejezeti támogatások felosztása döntően pályázati úton, a kiválóság teljesítményelve alapján történt mind a beruházási, felújítási, mind a kutatási programok (Lendület program, támogatott kutatócsoportok) esetében. A Akadémia évi költségvetésének adatelemzése során a következő főbb megállapítások tehetőek: Az MTA fejezet évi jóváhagyott költségvetési támogatása ,0 millió Ft volt, ebből a költségvetési szervek (intézmények) támogatása ,5 millió Ft, a fejezeti kezelésű támogatás 9 113,5 millió Ft. A saját bevétel összege a fejezetben 2012-ben ,6 millió Ft-ot tett ki. Ez az összeg 49,2%-kal magasabb, mint 2011-ben volt. A növekedés egyrészt a nagyobb pályázati bevételeknek, másrészt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületberuházására átvett 3,5 milliárd Ft-nak és a Wigner-CERN projekt 8,5 milliárd Ft-os támogatásának tulajdonítható. A fejezet kiadása 2012-ben ,6 millió Ft volt, ami az előző évinél 18,2%-kal magasabb. A évi intézményi maradvány összege ,5 millió Ft-ot, a fejezeti 2 200,0 millió Ft-ot tett ki. A költségvetési támogatás kétharmada (65,7%) közvetlen akadémiai kutatási célokat szolgált (kutatóintézetek, támogatott kutatócsoportok, fiatal kutatók támogatása, Lendület program stb.). Az országos kutatás- és tudóstámogatás (tiszteletdíjak, nemzetközi kapcsolatok, határon túli magyar tudósok támogatása stb.) céljára a támogatás 24,3%-a került felhasználásra, az igazgatási, jóléti feladatokra felhasznált összeg aránya 7,2% volt. Az MTA fejezet 2012-ben 7,0 milliárd Ft-tal támogatta a hazai nem MTAkutatóintézetben megvalósuló tudományos kutatásokat, amivel a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozójává vált

7 A fejezet intézményeiben foglalkoztatottak átlaglétszáma 2012-ben fő volt, ez 43 fővel kevesebb, mint 2011-ben. A kutatók (beleértve a támogatott kutatócsoportok kutatóit is) száma fő, ez 46 fővel több a évinél ben a fejezeti kezelésű előirányzatok összege beleértve az OTKA-t is 9 113,5 millió Ft volt, ami a teljes támogatás 21%-a. Kiemelendő: o Az OTKA 7 686,0 millió Ft összegű támogatása 41%-kal, 2 250,0 millió Ft-tal haladja meg a évi összeget. o A 2 000,0 millió Ft infrastrukturális fejlesztési támogatás évtizedes szünet után lehetővé tette a kutatási feltételek érdemi javítását. o A kutatóhálózat megújításának 1 458,0 millió Ft összegű támogatása az intézményhálózat jelentős átalakításának finanszírozását szolgálta. Az előző évhez viszonyítva 3,8%-kal csökkent a teljesen leírt gép-műszer állomány. Ez a csökkenés azt jelenti, hogy a teljesen leírt gép-műszer állomány előző években tapasztalt növekedési tendenciája megfordult. Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programját (EISZ) 2012-től az MTA működteti. A program finanszírozására év közben kaptunk 1 426,0 millió Ft-ot. A megújítás részeként 2012-től szinte a teljes akadémiai intézményhálózat egységes, korszerű pénzügyi-gazdálkodási ügyviteli rendszert vezetett be. A klasszikus fejezeti programokon felül az MTA két kormányzati szinten is kiemelt fejlesztést folytatott: o 9,5 milliárd Ft-ból valósul meg az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete (befejezés 2013 őszén), amely az egyetlen hazai főhivatású közfinanszírozású kutatóhálózat rendszerváltás óta legnagyobb beruházása; o a Wigner-CERN Adatközpont felépítése (az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont nemzetközi versenyben nyerte el a 8,5 milliárd Ft-os fejlesztés lehetőségét, átadás 2013 júniusában)

8 A gazdálkodást meghatározó főbb közfeladatok és átalakítások az MTA fejezetben A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának megújítása Az MTA intézményhálózata (a kutatóintézetek és a nem kutatóintézeti körbe tartozó szervezetek) az utóbbi két évtizedben gyakorlatilag változatlan szervezeti keretek között működött. Az intézményhálózatot a szétaprózottság, ennek következtében a rossz költséghatékonyság és a nehézkes (fajlagosan nagy adminisztratív teherrel működő) feladatellátás jellemezte. Az időközben szigorodó költségvetési környezet (csökkenő működési támogatás, befagyasztott az igazgatási területen csökkenő létszám és költségvetés) nyilvánvalóvá tette, hogy változatlan formában sem a kutatóhálózat, sem az intézményrendszer többi eleme nem tartható fenn. E felismerés nyomán és a megújítási program intézményi kereteinek kialakítását megalapozó, a döntést előkészítő egyeztetéseket követően a decemberi közgyűlés csaknem háromnegyedes támogatásával kezdődött el az intézményrendszer teljes átalakítása. A megújítás Magyarország egyetlen főhivatású kutatóintézet-hálózata versenyképességének javítását, a kutatói eredményességre és kiválóságra alapozott felfedező és célzott kutatással foglalkozó kutatóhálózat kialakítását, a teljes akadémiai intézményrendszer erőforrásainak (személyi, infrastrukturális, pénzügyi) hatékony felhasználását, a szervezeti és szerkezeti szétaprózottság megszüntetését célozta. A 40 önálló költségvetési szervből (38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból) álló, többségében 50 főnél kisebb kutatói létszámmal működő kutatóintézet-hálózat csak szakmai töredezettség mellett és jelentős többletköltséggel volt üzemeltethető. Az irányítói tapasztalatok és számos értékelő tanulmány nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózat korábbi szerkezetében eljutott teljesítőképessége határáig, és a jelen versenyképességi követelményeinek nem tud megfelelni. A megújítási program első szakaszában (2011. évi előkészítéssel és évi végrehajtással) a kutatási műhelyek autonómiáját megőrző, a tudományos kiválóságra alapozott, hatékonyabban működő intézményhálózatot hoztunk létre január 1-től 10 (integrált) kutatóközpont és 5 kutatóintézet kezdhette meg működését. Az új kutatóközpontok gazdasági, adminisztratív és üzemeltetési feladatait a korábbinál kisebb költséggel és kisebb létszámmal is el lehet látni. A 15 megújult kutatóközpontban 2012-től 143 fővel alacsonyabb az adminisztratív vagy üzemeltetési feladatokat végző munkatársak létszáma. A létszámcsökkentéssel egyidejűleg általánosan csökkent az intézményi vezetői szintek száma is. Mindez éves szinten mintegy 500 millió Ft összegű megtakarítást eredményezett oly módon, hogy nem volt szükség a kutatói létszám és kapacitás csökkentésére

9 Az MTA kutatóintézet-hálózatát (és létszámait) az alábbi ábra szemlélteti. A szervezeti integrációt követően lehetővé vált a méretgazdaságossági előnyök kihasználása, megkezdődött a működés hatékonyságát is elősegítő versenyképes kutatási környezet kialakítása. Az infrastruktúra-fejlesztéssel lendületet vett a fizikai kapacitások korszerűsítése. A szervezetileg átalakuló/megújuló kutatóközpontok szakmai létszáma már biztosítja azt a kritikus tömeget, ami a nemzetközi pályázati térben is versenyképessé teszi az MTA intézményeit (erősödő konzorciumalkotó képesség, javuló pályázati eredményesség). Az intézmények (kutatócsoportok) versenyképességét növelő fontos eszköz a kutatásfinanszírozás rendszerének megújítása, a fejezeti források bázisalapú szétterítése helyett egyéni kiválóságra alapozott versenypályázat útján történő differenciált szétosztása. Az Akadémia nem kutatóintézeti körbe tartozó intézményeinek megújítása Ebben az intézményi körben is elodázhatatlanná vált a kisméretű, önálló költségvetési szervként működő szervezetek átalakítása, a működés hatékonyságának javítására. Olyan intézményi és szervezeti struktúra kialakítása volt a cél, amely illeszkedik a megújuló kutatóintézet-hálózathoz. Az átalakítás csökkentette az adminisztratív működési költségeket, és lehetővé tette, hogy a kutatóintézetekben zajló hasonló költségcsökkentéssel együtt a fejezet kigazdálkodja a évben érvényesített, a fejezetek költségvetésébe beépülő elvonást. (2011-ben 1 391,4 millió Ft összegű egyensúlyi tartalékot képeztünk, amit a Kormány év végén elvont.) - 7 -

10 További cél volt annak az évek óta tartó folyamatnak a megállítása, hogy az igazgatási egységek és a tág értelemben vett háttérintézményi kör (a vagyon- és létesítménygazdálkodás, köztestületi feladatszervezés, adatbázis-kezelés és minden egyéb, szolgáltató tevékenységet folytató szervezet) a fejezet költségvetési forrásainak egyre növekvő hányadát használja fel. A hatékonyság javításával felszabaduló vagy fel nem használt források kutatási alapfeladatokra vagy más szakmai feladatra fordíthatók. Intézkedések: az MTA Titkárságának átszervezése (az új kutatóhálózathoz illeszkedő szervezeti struktúra, szervezeti egységek összevonása, a létszám és elhelyezés racionalizálása); a Kutatásszervezési Intézet (KSZI) önálló költségvetési szervként történő megszüntetése, közfeladatait jogutódként az MTA Titkársága és az MTA Könyvtára vette át; a Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának összevonása; a Létesítménygazdálkodási Központ (LGK) feladatkörének bővítése, üzemeltetési feladatok centralizálása, átvétele; az MTA Üdülési Központ létrehozása, a korábban önálló egységek integrálása. A fentiekben összefoglalt átalakítás eredményeként a Titkárság és a háttérintézmények 2012-től 85 fővel kisebb létszámmal és éves szinten mintegy 170 millió Ft-os megtakarítással működnek. A megújítás előzőekben bemutatott intézkedéseit az alábbi táblázat foglalja össze. Intézménycsoportok Az intézmények száma Létszám Létszámcsökkentés (fő) fő % m Ft MTA Titkársága ,7 30 A KSZI átszervezése ,0 60 Területi akadémiai bizottságok ,5 25 Üdülők integrálása ,5 20 Egyéb intézmények (5%) ,8 35 Összesen ,1 170 Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program Az Akadémia kezdeményezésére az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program finanszírozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokról szóló 1079/2012. (III. 28.) Kormányhatározat a programot mint közfeladatot az Akadémia irányítása alá helyezte, és költségvetési támogatását (1 426,0 millió Ft-ot) a Magyar Tudományos Akadémia fejezetében biztosította. A 2001-ben indult EISZ Nemzeti Program a felsőoktatási intézmények, az MTA-kutatóintézetek, könyvtárak, valamint nonprofit kutatóhelyek (kórházak, minisztériumi háttérintézmények, szakhatóságok stb.) tudományos adatbázisokkal való kiszolgálására jött létre. A programban

11 felsőoktatási intézmény, 47 nonprofit kutatóintézet (múzeum, könyvtár, kórház) és az MTA intézményei vesznek részt. A program működési modelljét 2012-től egyszerűsítettük. Az MTA Könyvtárában EISZ Titkárság alakult a szakmai feladatok ellátására. A titkárság munkáját a programban részt vevő intézmények delegáltjaiból létrejött szakmai tanácsadó testületként működő EISZ Bizottság segíti ben az átállás évében a korábbi programkoordinátor Educatio Kft. is támogatta a feladatok végrehajtását. Az EISZ-hez szükséges adatbázisok beszerzésében közreműködött az MTA Titkárság Gazdasági Igazgatósága is, 14 közbeszerzési eljárás keretében 19 adatbázis beszerzése valósult meg, nettó 1 517,8 millió Ft összértékben. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete 2013 őszére készül el az akadémiai kutatóhálózat legnagyobb ingatlanfejlesztése, az MTA Természettudományi Kutatóközpont világszínvonalú kutatási lehetőségeket kínáló új épülete. A kormányzati támogatással megvalósuló, 9,5 milliárd Ft összegű beruházás eredményeként akadémiai kutatási, felsőoktatási és innovációs célokat egyaránt szolgáló tudományos központ jön létre. Az épületben kémiai és biológiai laboratóriumok, műszeres vizsgálatokra alkalmas helyiségek és az elmélyült kutatómunkát lehetővé tévő dolgozószobák kapnak helyet. Az épület gazdaságos üzemeltetését fűtését, hűtését, világítását központi légkondicionálás, alapos külső szigetelés, automatikus ablakredőnyök és korszerű, automatikus tűzvédelmi és épületirányítási rendszer fogja biztosítani. Az épület két mélyszintjén parkolók és gépészeti helyiségek, raktárak lesznek. A korszerű, energiatakarékos megoldásoknak köszönhetően az MTA Természettudományi Kutatóközpont üzemeltetési költsége éves szinten mintegy 200 millió Ft-tal csökken. A CERN@WIGNER projekt Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban jön létre a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata. A genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) által finanszírozott, 40 milliárd forint értékű eszközberuházás egyedülálló információtechnológiai és tudományos előnyökkel jár Magyarország számára. A világszínvonalú adatközpont a CERN@Wigner projekt keretében valósul meg, miután a kutatóközpont a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával a CERN nemzetközi tenderén 30 pályázó közül elnyerte a megbízást. A Közép-Európa legnagyobb infokommunikációs beruházásának hazai részéhez szükséges 8,5 milliárd Ft-ot a Kormány biztosította. A Domus program bővítése, a vendégház átvétele A magyar tudományosság integrációját, a kutatói mobilitást, a magyar anyanyelven folyó kutatások ösztönzését szolgáló Domus Hungarica Scientiarum et Artium 1997 óta az oktatási tárca és - 9 -

12 az MTA együttműködésében közös programként működött től a Domus székház (Budapest XIV. kerület, Abonyi út 10. szám alatti ingatlan) akadémiai tulajdonba került, az ösztöndíjprogram pedig akadémiai közfeladat lett, ami lehetővé teszi a program hatékonyabb szervezését. A székház helyet biztosít a határon túli tudományos műhelyek (Sapientia, Bolyai Alapítvány, KMEI) részére is. A Domus program egyik elemeként a vendégházban biztosítjuk az ösztöndíjasok, akadémiai köztestületi tagok, akadémiai, illetve belföldi és határon túli felsőoktatási intézmények alkalmazottainak elszállásolását. Az előző év végén megkezdődött a rossz műszaki állagban átvett épület teljes körű felújításának előkészítése, a tervek szerint 2013-ban a munkálatok lezajlanak, emellett sor kerül az épület bútorzatának és felszerelési tárgyainak megújítására is. A fejezeti gazdálkodási feladatok modernizálása, egységes pénzügyi-ügyviteli rendszer Az intézményhálózat megújításának részeként korszerű pénzügyi, gazdasági, ügyviteli rendszer bevezetése is cél volt. A fejlesztéssel megvalósuló rendszernek meg kellett felelnie mind a jogszabályi előírásoknak, mind az MTA-intézményhálózat sajátosságainak, hogy hatékonyan támogassa a gazdasági szervezetek munkáját. Tekintettel a pénzügyi-gazdálkodási program elterjedtségére és az ezt használó intézmények kedvező tapasztalataira a költségvetési szervek számára elérhető, auditált integrált rendszerek közül a CT-EcoSTAT program bevezetésére került sor. A rendszer keretében megvalósítható a pénzügyi és áfa-nyilvántartás, a főkönyvi könyvelés, a tárgyieszköz-könyvelés, a kötelezettségvállalás-, rendelés-, szerződés-nyilvántartás, a projektnyilvántartás, az anyagnyilvántartás, a kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása, a leltárnyilvántartás, a kiküldetés-nyilvántartás. A fejezeti szintű egységesítés évi lépései: 6 intézmény már korábban a CT-EcoSTAT rendszert használta; 2012-től 3 kutatóközpont (MTA ATK, MTA ATOMKI, MTA ÖK) bevezette, az MTA TTK, valamint az MTA WFK a központ egészére kiterjesztette a használatát; 2012-től az MTA Titkársága teljes körűen bevezette a CT-EcoSTAT-ot; január 1-től további 9 intézménynél esedékes az átállás. A fenti ütemezés alapján 2013-tól csaknem a teljes fejezetben egységesen történik a pénzügyi számviteli feladatok végrehajtása. Felkészülés a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer bevezetésére január 1-től az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 44. -a alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek többségénél, míg január 1-től valamennyi költségvetési szervnél kötelező a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer (KIR) alkalmazása

13 Az MTA fejezet csatlakozására január 1-től kerül sor (az MTA Üdülési Központja már január 1-től a KIR-t használta), így a évi feladat a bevezetés előkészítése volt. Az MTA fejezeténél a havi illetményszámfejtés keretében csaknem jogosult részére történik számfejtés (5500 fő munkavállaló és kb fő tiszteletdíjas, ösztöndíjas, megbízási díjas)

14 I. Az Akadémia fejezet összesített költségvetési adatai millió Ft-ban év (tény) év (tény) év (tény) Index % (2012/2011) Kiadás , , ,6 118,2 Költségvetési támogatás , , ,5 118,5 Bevétel , , ,6 * 149,2 Előző évi maradvány , , ,0 146,7 * Ebből egyszeri tétel az MTA Wigner-CERN fejlesztés 8 500,0 millió Ft-os és az MTA TTK beruházás 3 500,0 millió Ft-os tárgyévi támogatása. Az összesített költségvetési adatok a tárgyév tényadatait mutatják be. Ezek szerint 2012-ben fejezeti szinten ,5 millió Ft költségvetési támogatást használtunk fel. A fejezet intézményeinél ,6 millió Ft államháztartási értelemben vett bevétel keletkezett. Ebből két jelentős (az Országgyűlés által elfogadott költségvetésben még nem szereplő) egyszeri tétel az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont CERN-nel közös beruházásának millió Ft-os támogatása és az MTA Természettudományi Kutatóközpont folytatódó beruházásának millió Ft összegű támogatása. Az előző évi maradvány sor azt mutatja, mekkora az előző évi költségvetés el nem költött része, amit a tárgyév első felében kell felhasználni. A költségvetési támogatás és a bevétel ben fel nem használt része alkotja a tárgyévi maradványt, amit a következő év költségvetésében mutatunk be (a táblázatban ezért nem teljesül automatikusan a kiadás = támogatás +bevétel egyenlet). 1. sz. ábra: A költségvetési támogatás és a bevétel alakulása az MTA fejezetben ( )

15 1. Költségvetési támogatás 1.1. A évi költségvetési támogatás levezetése Az MTA fejezet (az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek [kutatóközpontok, kutatóintézetek, egyéb intézmények], támogatott kutatóhelyek, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok) évre elfogadott költségvetési támogatása ,0 millió Ft volt, amelyből az OTKA-programok támogatása 7 686,0 millió Ft-ot tett ki. Az Országgyűlés által jóváhagyott fejezeti támogatási főösszeg az előző évihez képest a következő forrásokkal egészült ki. millió Ft-ban évi eredeti támogatási előirányzat ,9 Változások: Államháztartási egyensúly megőrzése miatti elvonás 1 391,4 Infrastruktúra-fejlesztés ,0 Új akadémiai kutatócsoport létrehozása egyetemeken + 600,0 Lendület program (III.) kiegészítő támogatása ,0 Tagdíjtámogatás átvétele az Emberi Erőforrások Minisztériumától +0,5 OTKA-programok fejlesztése ,0 Kutatóhálózat megújításának támogatása , évi költségvetési támogatás összesen: ,0 A támogatásból ,5 millió Ft-ot (a teljes keret 79%-át) már a költségvetés elfogadásakor az intézményeknél / intézményi címekre terveztünk (jellemzően működési és felújítási támogatásként). A fennmaradó 21%-ot fejezeti szinten határoztuk meg (fejezeti kezelésű előirányzatok és az OTKA-programok forrásaként). E források felosztása év közben versenypályázatok útján történt hez képest jelentősen változott a fejezet címrendje, azaz az MTA fejezet költségvetési törvényben megjelenő támogatásának részletezése. A változás részben kényszer, azaz előírás miatt történt (a Nemzetgazdasági Minisztérium aktuális évre vonatkozó tervezési követelményei szerint érdemben csökkenteni kellett a fejezeti kezelésű előirányzatok számát), részben az MTA intézményhálózatának átalakítása indokolta (kutatóintézeti címek integrálása, támogatások összevonása)

16 A címrend változását az alábbiakban szemléltetjük: Az MTA fejezet költségvetési címrendjének változása év év I. MTA Titkársága I. MTA Titkársága I/1. MTA Titkárság Igazgatása I/1. MTA Igazgatása I/2. MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyaiösztöndíjak I/2. Doktori tiszteletdíjak és Bolyai-ösztöndíjak I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak díjak I/4. MTA Köztestületi feladatok I/4. Köztestületi feladatok II. MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia I/5. Területi akadémiai bizottságok titkársága III. MTA Könyvtára I/6. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia IV. MTA Matematikai és természettudományi I/8. Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak kutatóintézetek V. MTA Élettudományi kutatóintézetek II. MTA Könyvtára VI. MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek III. Kutatóközpontok, kutatóintézetek VII. MTA Területi akadémiai központok III/1. MTA Kutatóintézetek VIII. MTA Akadémiai létesítmények fenntartása és III/2. Lendület program üzemeltetése IX. MTA Kutatásszervezési feladatok III/3. Infrastruktúra-fejlesztés X. MTA Támogatott Kutatóhelyek III/4. Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása XI. MTA Jóléti intézmények III/5. Fiatal kutatók pályázatos támogatása XII. OTKA Iroda III/6. Kutatóhálózat megújításához kapcsolódó támogatás XIII. Fejezeti kezelésű előirányzatok IV. MTA Támogatott Kutatóhelyek XIII/2. Ágazati célelőirányzatok IV/1. MTA Támogatott Kutatóhelyek XIII/2/1. Tudós társaságok támogatása IV/2. Új akadémiai kutatócsoportok létrehozása az egyetemeken XIII/2/2. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás V. MTA Létesítménygazdálkodási Központ XIII/2/2/1. Magyar Tudomány VI. MTA Jóléti intézmények XIII/2/2/2. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása VII. OTKA Iroda XIII/2/2/3. Központi kiadványok támogatása VIII. Fejezeti kezelésű előirányzatok XIII/2/3. Fiatal kutatók pályázatos támogatása VIII/1. Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) XIII/2/4. MTA Sajátos nemzetközi kapcsolatok VIII/2. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása XIII/2/5. Nemzetközi tagdíjak VIII/3. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása XIII/2/6. Lendület program VIII/4. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok XIII/2/7. Közel-keleti kutatások támogatása VIII/5. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása XIII/2/8. Nagy Imre Emlékház és Nagy Imre Társaság működtetésének alapítványi támogatása XIII/2/9. Bolyai Műhely Közhasznú Alapítvány támogatása XIII/2/10. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása XIII/2/11. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása XIII/2/13. Szakmai feladatok teljesítése XIII/2/14. Intézményekhez le nem bontott bevétel XIII/2/15. Infrastrukturális fejlesztés a kutatóhálózatban XIII/3. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok XIII/3/1. Kutatási témapályázatok XIII/5. Központi kezelésű felújítások XIII/6. Gazdasági és Szociális Tanács működtetése XIII/7. Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása XIII/8. MTA Q2 program XIII/10. Fejezeti általános tartalék

17 A májusi közgyűlés által elfogadott évi költségvetési irányelvek fejlesztési igényeit és ezek megvalósulását a évi költségvetésben az alábbi táblázat mutatja be: Fejlesztési jogcímek Támogatási igény millió Ft-ban OGY támogatás 1. Kutatási infrastruktúra fejlesztése 2 000, ,0 2. A kutatóhálózat fejlesztése: 2.1 Az akadémiai kutatócsoporti új támogatási időszakhoz ( ) kiegészítő támogatás 2.2 Alapellátási támogatási rendszer bevezetése 2.3 Kutatói illetményemelés (5%) 2.4 Kutatói kötelező besorolások rendezése 2.5 Kutatóhálózat átalakításának támogatása 500,0 900,0 480,0 360,0 600, ,0 3. A Lendület program folytatása 800, ,0 4. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 5%-os emelése 60,0 5. Az OTKA-programok fejlesztése 1 800, ,0 Akadémia fejezet fejlesztése mindösszesen: 6 900, ,0 A fenti táblázat azt mutatja, hogy a költségvetési egyeztetések során teljes körűen megvalósultak az irányelvekben foglaltak. A fejezet költségvetési támogatásának egy része természetszerűleg nem az MTA fejezetben kerül felhasználásra. Ennek oka, hogy az MTA több olyan programot működtet, illetve finanszíroz, amely a szűken vett fejezeti határokon átnyúlóan a teljes magyar tudományos közösséget szolgálja. (Ilyen fejezeti keret az OTKA, valamint a Lendület program és a támogatott kutatócsoportok rendszere.) Hasonlóan az MTA intézményrendszere is részesül más fejezetek forrásaiból (pl. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, vagy a Domus Vendégház átvétele, amelyek esetében a feladattal együtt az MTA kapott más fejezettől támogatást). A költségvetési gazdálkodási szabályok következetlenségéből adódik, hogy az éves beszámoló mindezt két lépésben mutatja be. Az alábbi levezetés az MTA fejezet évi költségvetési támogatásának alakulását szemlélteti, beleértve az évközi változásokat is: Jogcímek millió Ft-ban Fejezetek közötti támogatásátcsoportosítás keretében OTKA-témapályázatokból átadás 4 113,0 Egyéb feladatokra átadás (idős akadémikusok támogatása, könyv- és folyóirat-támogatás) 12,8 Egyéb feladatokra átvétel +3,5 EISZ Nemzeti Program támogatása ,0 A évi adókompenzáció támogatása +374,6 A Prémiumévek program kiadásainak támogatása +16,2 Változás összesen 2 305,5-15 -

18 Ezen intézkedések sajátossága, hogy összkormányzati szinten is könyvelték őket (jellemzően kormányhatározattal). A fenti átcsoportosításokon túl további programokra is igaz, hogy nem csak akadémiai intézményekben valósulnak meg. A már nevesített OTKA-pályázatokkal együtt e programokról az alábbi táblázat ad összefoglalást. adatok millió Ft-ban MTA-támogatások fejezeten kívüli felhasználása Támogatási összeg OTKA-pályázatok (egyetemek, főiskolák) 3 858,9 Támogatott kutatócsoportok (egyetemek) 2 282,4 Lendület-kutatócsoportok támogatása (egyetemek) 898,1 Összesen 7 039,4 Összességében elmondható, hogy az MTA fejezet 2012-ben 7,0 milliárd Ft-tal támogatta a hazai nem MTA-kutatóintézetekben megvalósuló tudományos kutatásokat, amivel a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozójává vált A támogatás felhasználási jogcímei A 2012-ben az Akadémia részére az OTKA-programok és Iroda költségvetése nélkül biztosított működési és felújítási célú költségvetési támogatás felhasználásának alakulását a következő mutatószámokkal lehet jellemezni: Felhasználás iránya év év év (%) (%) (%) Közvetlen akadémiai kutatási célokra 67,9 65,9 65,7 ebből: felújítási és kutatási támogatások 9,1 Országos kutatás- és tudóstámogatásra 23,0 24,5 24,3 Igazgatási, jóléti feladatokra 8,6 8,6 7,2 Fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa * 0,5 1,0 2,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 * 2012-ben a maradvány tartalmazza a fejezeti egyensúly-biztosítási tartalékot (1 091,5 millió Ft), amit vissza kell fizetnünk a központi költségvetés részére. 2. ábra: A költségvetési támogatás felhasználásának alakulása (%)

19 Közvetlen akadémiai kutatási célokra felhasznált költségvetési támogatás (65,7%) Ebbe a körbe tartozik: a kutatóintézetek működési célú támogatása, a támogatott kutatócsoportok támogatása, a fiatal kutatók pályázati támogatása, az európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrása, a Lendület program, a felújítási és infrastruktúra-támogatások. Országos kutatás- és tudóstámogatás (24,3%) Ebbe a körbe tartoznak: az akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások, a tudományos társaságok támogatása, a doktori tiszteletdíj és a Bolyai-ösztöndíj, az MTA Könyvtára, a nemzetközi kapcsolatok, a területi akadémiai bizottságok, a Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása, a határon túli magyar tudósok támogatása, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása, a Bolyai Műhely Alapítvány támogatása, a könyv- és folyóirat-kiadás támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek, a központi kiadványok támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek, a Magyar Tudomány folyóirat támogatása. Igazgatási, kutatásszervezési, egyéb kutatást kiegészítő, kisegítő és jóléti feladatok (7,2%) Ebbe a körbe a következő feladatok sorolhatók: szolgáltató kutatást kiszolgáló szervezetek, jóléti intézmények, MTA Titkársága működtetése, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia működtetésének támogatása. Fejezeti maradvány (2,8%)

20 1.3. A kutatás-fejlesztés (K+F) hazai és nemzetközi adatai Magyarország és néhány környező ország K+F finanszírozási és létszámjellemzői A hazai K+F ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2008 óta lassú növekedést mutat, és alakulása kedvezőbb, mint a velünk összehasonlítható környező országokban (Csehország kivételével). A GDP-hez viszonyított hazai K+F ráfordítási arány (1,21%) jelentősen elmarad ugyan az EU-27 átlagosan 2% körüli ráfordítási arányától, de jóval magasabb a román, a szlovák vagy a lengyel aránynál (0,5 0,8%), és csak Csehország ér el jobb eredményt e tekintetben. (Adatforrás: Eurostat) 3. ábra: Teljes K+F ráfordítás a GDP százalékában ( ) A K+F források szerkezete Magyarországon kedvezően alakul: növekszik a piaci és a külföldi források aránya is. (Adatforrás: Eurostat) 4. ábra: A hazai K+F források szerkezete ( )