Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről

Átírás

1 Közgyűlés május , Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről Budapest,

2 Közgyűlés május , Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet Tartalomjegyzék BEVEZETŐ ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK I. AZ AKADÉMIA FEJEZET ÖSSZESÍTETT KÖLTSÉGVETÉSI ADATAI KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS A évi költségvetési támogatás levezetése A támogatás felhasználási jogcímei A kutatás-fejlesztés (K+F) hazai és nemzetközi adatai Magyarország és néhány környező ország K+F finanszírozási és létszámjellemzői A Visegrádi Együttműködés országainak legfontosabb akadémiai makroadatai BEVÉTELEK Bevételi struktúra A pályázati bevételek alakulása KIADÁSOK Kiadási struktúra Intézményi kiadások FEJEZETI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA, VERSENYPÁLYÁZATOK MARADVÁNYOK Az intézmények előirányzat-maradványának alakulása A fejezeti maradvány alakulása LÉTSZÁMOK II. A VAGYONI HELYZET ALAKULÁSA A ÉVI VAGYONI HELYZET RÉSZLETES BEMUTATÁSA Vagyonkezelő Szervezet AZ EGYES VAGYONELEMEK ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS ÁLLOMÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA Az immateriális javak értékének alakulása Az ingatlanok értékének alakulása Változások az ingatlanállományban Az ingatlanok összesített értékének változása a felújítások és beruházások értékével Az egyéb tárgyi eszközök értékének alakulása A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKBAN LÉVŐ RÉSZESEDÉSEK ALAKULÁSA Az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok évi helyzetének alakulása, üzletrészek vétele és értékesítése Az Akadémia által alapított költségvetési szervek részvétele vállalkozásokban A FORGÓESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA III. AZ AKADÉMIAI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSE KUTATÓKÖZPONTOK ÉS KUTATÓINTÉZETEK A kutatóközpontok és kutatóintézetek fő gazdálkodási adatai Bevételi struktúra Kiadási struktúra Létszámhelyzet A maradványok alakulása TÁMOGATOTT KUTATÓCSOPORTOK IRODÁJA AZ MTA KÖNYVTÁRA MTA TITKÁRSÁGA SZÉCHENYI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI AKADÉMIA TITKÁRSÁGA MTA TERÜLETI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGOK TITKÁRSÁGA MTA LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT MTA JÓLÉTI INTÉZMÉNYEK OTKA IRODA IV. A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA V. MELLÉKLETEK

3 Bevezető A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. tv. 9. (2) f) pontja szerint az Akadémia Közgyűlésének kizárólagos, át nem ruházható hatásköre az MTA előző évről szóló költségvetési beszámolójának jóváhagyása. A beszámoló tartalmazza a) a szakmai tevékenységről és b) az előző évi költségvetés végrehajtásáról, a gazdálkodásról szóló összefoglalót. Jelen összeállítás tartalmazza az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek és a központi feladatok finanszírozását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok évi költségvetésének felhasználásáról készített összefoglaló beszámolót, beleértve a kutatóintézeti körbe nem tartozó költségvetési szervek tevékenységéről szóló beszámolót is. A évről szóló beszámoló a szerkezetében megújult intézményhálózathoz igazodva a korábbinál tágabb összefüggésrendszerben nyújt áttekintést a fejezetről. A évről szóló költségvetési beszámoló az első olyan jelentés, amely tükrözi a szerkezetében megújult 15 kutatóközpontot és kutatóintézetet tartalmazó kutatóhálózat tevékenységét, és bemutatja a jelentősen átalakított 9, kutatóintézeti körbe nem tartozó költségvetési intézmény gazdálkodását. Jelen beszámoló egyúttal az új fejezeti/intézményi beszámolási struktúra bázisa is. A következő évek gazdálkodási teljesítményét ehhez az évhez lehet majd hasonlítani, a most kialakított intézményhálózathoz készíthetők el a különböző szakmai és pénzügyi teljesítményt bemutató idősorok, adathalmazok. Mindez lehetőséget teremt néhány formai és tartalmi újítás bevezetéséhez, melynek fő elemei az alábbiak: Ahol lehetséges és célszerű, a tevékenység három évre ( ) vonatkozó adatai szerepelnek (a 2010-es és 2011-es évet illetően a jogelőd intézmények összehasonlítható módon képzett adatainak felhasználásával). Az éves fejezeti beszámoló első ízben egészül ki hazai és nemzetközi pénzügyi adatokkal annak érdekében, hogy az MTA fejezet tevékenysége mellett szélesebb (hazai és nemzetközi) ágazati összefüggések is láthatóvá váljanak. A korábbi, kizárólag államháztartási/számviteli jellegű magyarázatok mellett (és helyett) több, a szakmai tevékenységet és eredményeket bemutató szövegrész került a beszámolóba, segítendő a költségvetési adatok, folyamatok értelmezését. A pénzügyi táblázatok egységesítésével és egyszerűsítésével a korábbinál több és informatívabb ábra és diagram magyarázza a költségvetési adatokat

4 Összefoglaló megállapítások A évi költségvetés fő adatai 2012 a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete és az MTA fejezet intézményei számára költségvetési gazdálkodási szempontból eredményes év volt. A fejezet évi költségvetése biztosította az Akadémia és intézményei számára a szakmai feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet. Az eredményességet a évi közgyűlésen meghirdetett, az intézményhálózat megújítását célzó elnöki program alapozta meg, amelyet a évi decemberi rendkívüli közgyűlés nagy többséggel támogatott, majd a Kormány és az Országgyűlés az új programok elindítását és az intézethálózat fejlesztését szolgáló forrásokkal megerősített. A 2011-ben megkezdett megújítási program 7, 7 milliárd Ft többlettámogatással folytatódhatott, ami lehetővé tette, hogy a beszámolókban 2012-re mint a fejlesztések évére is tekinthessünk. A 7, 7 milliárd Ft többlettel az MTA költségvetési támogatása 20%-kal nőtt. Ez lehetővé tette a humán- és a kutatási infrastruktúra egyidejű fejlesztését. Ezzel párhuzamosan megtörtént a forráselosztás rendszerének megújítása is, a fejezeti támogatások felosztása döntően pályázati úton, a kiválóság teljesítményelve alapján történt mind a beruházási, felújítási, mind a kutatási programok (Lendület program, támogatott kutatócsoportok) esetében. A Akadémia évi költségvetésének adatelemzése során a következő főbb megállapítások tehetőek: Az MTA fejezet évi jóváhagyott költségvetési támogatása ,0 millió Ft volt, ebből a költségvetési szervek (intézmények) támogatása ,5 millió Ft, a fejezeti kezelésű támogatás 9 113,5 millió Ft. A saját bevétel összege a fejezetben 2012-ben ,6 millió Ft-ot tett ki. Ez az összeg 49,2%-kal magasabb, mint 2011-ben volt. A növekedés egyrészt a nagyobb pályázati bevételeknek, másrészt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületberuházására átvett 3,5 milliárd Ft-nak és a Wigner-CERN projekt 8,5 milliárd Ft-os támogatásának tulajdonítható. A fejezet kiadása 2012-ben ,6 millió Ft volt, ami az előző évinél 18,2%-kal magasabb. A évi intézményi maradvány összege ,5 millió Ft-ot, a fejezeti 2 200,0 millió Ft-ot tett ki. A költségvetési támogatás kétharmada (65,7%) közvetlen akadémiai kutatási célokat szolgált (kutatóintézetek, támogatott kutatócsoportok, fiatal kutatók támogatása, Lendület program stb.). Az országos kutatás- és tudóstámogatás (tiszteletdíjak, nemzetközi kapcsolatok, határon túli magyar tudósok támogatása stb.) céljára a támogatás 24,3%-a került felhasználásra, az igazgatási, jóléti feladatokra felhasznált összeg aránya 7,2% volt. Az MTA fejezet 2012-ben 7,0 milliárd Ft-tal támogatta a hazai nem MTAkutatóintézetben megvalósuló tudományos kutatásokat, amivel a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozójává vált

5 A fejezet intézményeiben foglalkoztatottak átlaglétszáma 2012-ben fő volt, ez 43 fővel kevesebb, mint 2011-ben. A kutatók (beleértve a támogatott kutatócsoportok kutatóit is) száma fő, ez 46 fővel több a évinél ben a fejezeti kezelésű előirányzatok összege beleértve az OTKA-t is 9 113,5 millió Ft volt, ami a teljes támogatás 21%-a. Kiemelendő: o Az OTKA 7 686,0 millió Ft összegű támogatása 41%-kal, 2 250,0 millió Ft-tal haladja meg a évi összeget. o A 2 000,0 millió Ft infrastrukturális fejlesztési támogatás évtizedes szünet után lehetővé tette a kutatási feltételek érdemi javítását. o A kutatóhálózat megújításának 1 458,0 millió Ft összegű támogatása az intézményhálózat jelentős átalakításának finanszírozását szolgálta. Az előző évhez viszonyítva 3,8%-kal csökkent a teljesen leírt gép-műszer állomány. Ez a csökkenés azt jelenti, hogy a teljesen leírt gép-műszer állomány előző években tapasztalt növekedési tendenciája megfordult. Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programját (EISZ) 2012-től az MTA működteti. A program finanszírozására év közben kaptunk 1 426,0 millió Ft-ot. A megújítás részeként 2012-től szinte a teljes akadémiai intézményhálózat egységes, korszerű pénzügyi-gazdálkodási ügyviteli rendszert vezetett be. A klasszikus fejezeti programokon felül az MTA két kormányzati szinten is kiemelt fejlesztést folytatott: o 9,5 milliárd Ft-ból valósul meg az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete (befejezés 2013 őszén), amely az egyetlen hazai főhivatású közfinanszírozású kutatóhálózat rendszerváltás óta legnagyobb beruházása; o a Wigner-CERN Adatközpont felépítése (az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont nemzetközi versenyben nyerte el a 8,5 milliárd Ft-os fejlesztés lehetőségét, átadás 2013 júniusában)

6 A gazdálkodást meghatározó főbb közfeladatok és átalakítások az MTA fejezetben A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának megújítása Az MTA intézményhálózata (a kutatóintézetek és a nem kutatóintézeti körbe tartozó szervezetek) az utóbbi két évtizedben gyakorlatilag változatlan szervezeti keretek között működött. Az intézményhálózatot a szétaprózottság, ennek következtében a rossz költséghatékonyság és a nehézkes (fajlagosan nagy adminisztratív teherrel működő) feladatellátás jellemezte. Az időközben szigorodó költségvetési környezet (csökkenő működési támogatás, befagyasztott az igazgatási területen csökkenő létszám és költségvetés) nyilvánvalóvá tette, hogy változatlan formában sem a kutatóhálózat, sem az intézményrendszer többi eleme nem tartható fenn. E felismerés nyomán és a megújítási program intézményi kereteinek kialakítását megalapozó, a döntést előkészítő egyeztetéseket követően a decemberi közgyűlés csaknem háromnegyedes támogatásával kezdődött el az intézményrendszer teljes átalakítása. A megújítás Magyarország egyetlen főhivatású kutatóintézet-hálózata versenyképességének javítását, a kutatói eredményességre és kiválóságra alapozott felfedező és célzott kutatással foglalkozó kutatóhálózat kialakítását, a teljes akadémiai intézményrendszer erőforrásainak (személyi, infrastrukturális, pénzügyi) hatékony felhasználását, a szervezeti és szerkezeti szétaprózottság megszüntetését célozta. A 40 önálló költségvetési szervből (38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból) álló, többségében 50 főnél kisebb kutatói létszámmal működő kutatóintézet-hálózat csak szakmai töredezettség mellett és jelentős többletköltséggel volt üzemeltethető. Az irányítói tapasztalatok és számos értékelő tanulmány nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózat korábbi szerkezetében eljutott teljesítőképessége határáig, és a jelen versenyképességi követelményeinek nem tud megfelelni. A megújítási program első szakaszában (2011. évi előkészítéssel és évi végrehajtással) a kutatási műhelyek autonómiáját megőrző, a tudományos kiválóságra alapozott, hatékonyabban működő intézményhálózatot hoztunk létre január 1-től 10 (integrált) kutatóközpont és 5 kutatóintézet kezdhette meg működését. Az új kutatóközpontok gazdasági, adminisztratív és üzemeltetési feladatait a korábbinál kisebb költséggel és kisebb létszámmal is el lehet látni. A 15 megújult kutatóközpontban 2012-től 143 fővel alacsonyabb az adminisztratív vagy üzemeltetési feladatokat végző munkatársak létszáma. A létszámcsökkentéssel egyidejűleg általánosan csökkent az intézményi vezetői szintek száma is. Mindez éves szinten mintegy 500 millió Ft összegű megtakarítást eredményezett oly módon, hogy nem volt szükség a kutatói létszám és kapacitás csökkentésére

7 Az MTA kutatóintézet-hálózatát (és létszámait) az alábbi ábra szemlélteti. A szervezeti integrációt követően lehetővé vált a méretgazdaságossági előnyök kihasználása, megkezdődött a működés hatékonyságát is elősegítő versenyképes kutatási környezet kialakítása. Az infrastruktúra-fejlesztéssel lendületet vett a fizikai kapacitások korszerűsítése. A szervezetileg átalakuló/megújuló kutatóközpontok szakmai létszáma már biztosítja azt a kritikus tömeget, ami a nemzetközi pályázati térben is versenyképessé teszi az MTA intézményeit (erősödő konzorciumalkotó képesség, javuló pályázati eredményesség). Az intézmények (kutatócsoportok) versenyképességét növelő fontos eszköz a kutatásfinanszírozás rendszerének megújítása, a fejezeti források bázisalapú szétterítése helyett egyéni kiválóságra alapozott versenypályázat útján történő differenciált szétosztása. Az Akadémia nem kutatóintézeti körbe tartozó intézményeinek megújítása Ebben az intézményi körben is elodázhatatlanná vált a kisméretű, önálló költségvetési szervként működő szervezetek átalakítása, a működés hatékonyságának javítására. Olyan intézményi és szervezeti struktúra kialakítása volt a cél, amely illeszkedik a megújuló kutatóintézet-hálózathoz. Az átalakítás csökkentette az adminisztratív működési költségeket, és lehetővé tette, hogy a kutatóintézetekben zajló hasonló költségcsökkentéssel együtt a fejezet kigazdálkodja a évben érvényesített, a fejezetek költségvetésébe beépülő elvonást. (2011-ben 1 391,4 millió Ft összegű egyensúlyi tartalékot képeztünk, amit a Kormány év végén elvont.) - 7 -

8 További cél volt annak az évek óta tartó folyamatnak a megállítása, hogy az igazgatási egységek és a tág értelemben vett háttérintézményi kör (a vagyon- és létesítménygazdálkodás, köztestületi feladatszervezés, adatbázis-kezelés és minden egyéb, szolgáltató tevékenységet folytató szervezet) a fejezet költségvetési forrásainak egyre növekvő hányadát használja fel. A hatékonyság javításával felszabaduló vagy fel nem használt források kutatási alapfeladatokra vagy más szakmai feladatra fordíthatók. Intézkedések: az MTA Titkárságának átszervezése (az új kutatóhálózathoz illeszkedő szervezeti struktúra, szervezeti egységek összevonása, a létszám és elhelyezés racionalizálása); a Kutatásszervezési Intézet (KSZI) önálló költségvetési szervként történő megszüntetése, közfeladatait jogutódként az MTA Titkársága és az MTA Könyvtára vette át; a Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának összevonása; a Létesítménygazdálkodási Központ (LGK) feladatkörének bővítése, üzemeltetési feladatok centralizálása, átvétele; az MTA Üdülési Központ létrehozása, a korábban önálló egységek integrálása. A fentiekben összefoglalt átalakítás eredményeként a Titkárság és a háttérintézmények 2012-től 85 fővel kisebb létszámmal és éves szinten mintegy 170 millió Ft-os megtakarítással működnek. A megújítás előzőekben bemutatott intézkedéseit az alábbi táblázat foglalja össze. Intézménycsoportok Az intézmények száma Létszám Létszámcsökkentés (fő) fő % m Ft MTA Titkársága ,7 30 A KSZI átszervezése ,0 60 Területi akadémiai bizottságok ,5 25 Üdülők integrálása ,5 20 Egyéb intézmények (5%) ,8 35 Összesen ,1 170 Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program Az Akadémia kezdeményezésére az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program finanszírozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokról szóló 1079/2012. (III. 28.) Kormányhatározat a programot mint közfeladatot az Akadémia irányítása alá helyezte, és költségvetési támogatását (1 426,0 millió Ft-ot) a Magyar Tudományos Akadémia fejezetében biztosította. A 2001-ben indult EISZ Nemzeti Program a felsőoktatási intézmények, az MTA-kutatóintézetek, könyvtárak, valamint nonprofit kutatóhelyek (kórházak, minisztériumi háttérintézmények, szakhatóságok stb.) tudományos adatbázisokkal való kiszolgálására jött létre. A programban

9 felsőoktatási intézmény, 47 nonprofit kutatóintézet (múzeum, könyvtár, kórház) és az MTA intézményei vesznek részt. A program működési modelljét 2012-től egyszerűsítettük. Az MTA Könyvtárában EISZ Titkárság alakult a szakmai feladatok ellátására. A titkárság munkáját a programban részt vevő intézmények delegáltjaiból létrejött szakmai tanácsadó testületként működő EISZ Bizottság segíti ben az átállás évében a korábbi programkoordinátor Educatio Kft. is támogatta a feladatok végrehajtását. Az EISZ-hez szükséges adatbázisok beszerzésében közreműködött az MTA Titkárság Gazdasági Igazgatósága is, 14 közbeszerzési eljárás keretében 19 adatbázis beszerzése valósult meg, nettó 1 517,8 millió Ft összértékben. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete 2013 őszére készül el az akadémiai kutatóhálózat legnagyobb ingatlanfejlesztése, az MTA Természettudományi Kutatóközpont világszínvonalú kutatási lehetőségeket kínáló új épülete. A kormányzati támogatással megvalósuló, 9,5 milliárd Ft összegű beruházás eredményeként akadémiai kutatási, felsőoktatási és innovációs célokat egyaránt szolgáló tudományos központ jön létre. Az épületben kémiai és biológiai laboratóriumok, műszeres vizsgálatokra alkalmas helyiségek és az elmélyült kutatómunkát lehetővé tévő dolgozószobák kapnak helyet. Az épület gazdaságos üzemeltetését fűtését, hűtését, világítását központi légkondicionálás, alapos külső szigetelés, automatikus ablakredőnyök és korszerű, automatikus tűzvédelmi és épületirányítási rendszer fogja biztosítani. Az épület két mélyszintjén parkolók és gépészeti helyiségek, raktárak lesznek. A korszerű, energiatakarékos megoldásoknak köszönhetően az MTA Természettudományi Kutatóközpont üzemeltetési költsége éves szinten mintegy 200 millió Ft-tal csökken. A CERN@WIGNER projekt Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban jön létre a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata. A genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) által finanszírozott, 40 milliárd forint értékű eszközberuházás egyedülálló információtechnológiai és tudományos előnyökkel jár Magyarország számára. A világszínvonalú adatközpont a CERN@Wigner projekt keretében valósul meg, miután a kutatóközpont a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával a CERN nemzetközi tenderén 30 pályázó közül elnyerte a megbízást. A Közép-Európa legnagyobb infokommunikációs beruházásának hazai részéhez szükséges 8,5 milliárd Ft-ot a Kormány biztosította. A Domus program bővítése, a vendégház átvétele A magyar tudományosság integrációját, a kutatói mobilitást, a magyar anyanyelven folyó kutatások ösztönzését szolgáló Domus Hungarica Scientiarum et Artium 1997 óta az oktatási tárca és - 9 -

10 az MTA együttműködésében közös programként működött től a Domus székház (Budapest XIV. kerület, Abonyi út 10. szám alatti ingatlan) akadémiai tulajdonba került, az ösztöndíjprogram pedig akadémiai közfeladat lett, ami lehetővé teszi a program hatékonyabb szervezését. A székház helyet biztosít a határon túli tudományos műhelyek (Sapientia, Bolyai Alapítvány, KMEI) részére is. A Domus program egyik elemeként a vendégházban biztosítjuk az ösztöndíjasok, akadémiai köztestületi tagok, akadémiai, illetve belföldi és határon túli felsőoktatási intézmények alkalmazottainak elszállásolását. Az előző év végén megkezdődött a rossz műszaki állagban átvett épület teljes körű felújításának előkészítése, a tervek szerint 2013-ban a munkálatok lezajlanak, emellett sor kerül az épület bútorzatának és felszerelési tárgyainak megújítására is. A fejezeti gazdálkodási feladatok modernizálása, egységes pénzügyi-ügyviteli rendszer Az intézményhálózat megújításának részeként korszerű pénzügyi, gazdasági, ügyviteli rendszer bevezetése is cél volt. A fejlesztéssel megvalósuló rendszernek meg kellett felelnie mind a jogszabályi előírásoknak, mind az MTA-intézményhálózat sajátosságainak, hogy hatékonyan támogassa a gazdasági szervezetek munkáját. Tekintettel a pénzügyi-gazdálkodási program elterjedtségére és az ezt használó intézmények kedvező tapasztalataira a költségvetési szervek számára elérhető, auditált integrált rendszerek közül a CT-EcoSTAT program bevezetésére került sor. A rendszer keretében megvalósítható a pénzügyi és áfa-nyilvántartás, a főkönyvi könyvelés, a tárgyieszköz-könyvelés, a kötelezettségvállalás-, rendelés-, szerződés-nyilvántartás, a projektnyilvántartás, az anyagnyilvántartás, a kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása, a leltárnyilvántartás, a kiküldetés-nyilvántartás. A fejezeti szintű egységesítés évi lépései: 6 intézmény már korábban a CT-EcoSTAT rendszert használta; 2012-től 3 kutatóközpont (MTA ATK, MTA ATOMKI, MTA ÖK) bevezette, az MTA TTK, valamint az MTA WFK a központ egészére kiterjesztette a használatát; 2012-től az MTA Titkársága teljes körűen bevezette a CT-EcoSTAT-ot; január 1-től további 9 intézménynél esedékes az átállás. A fenti ütemezés alapján 2013-tól csaknem a teljes fejezetben egységesen történik a pénzügyi számviteli feladatok végrehajtása. Felkészülés a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer bevezetésére január 1-től az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 44. -a alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek többségénél, míg január 1-től valamennyi költségvetési szervnél kötelező a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer (KIR) alkalmazása

11 Az MTA fejezet csatlakozására január 1-től kerül sor (az MTA Üdülési Központja már január 1-től a KIR-t használta), így a évi feladat a bevezetés előkészítése volt. Az MTA fejezeténél a havi illetményszámfejtés keretében csaknem jogosult részére történik számfejtés (5500 fő munkavállaló és kb fő tiszteletdíjas, ösztöndíjas, megbízási díjas)

12 I. Az Akadémia fejezet összesített költségvetési adatai millió Ft-ban év (tény) év (tény) év (tény) Index % (2012/2011) Kiadás , , ,6 118,2 Költségvetési támogatás , , ,5 118,5 Bevétel , , ,6 * 149,2 Előző évi maradvány , , ,0 146,7 * Ebből egyszeri tétel az MTA Wigner-CERN fejlesztés 8 500,0 millió Ft-os és az MTA TTK beruházás 3 500,0 millió Ft-os tárgyévi támogatása. Az összesített költségvetési adatok a tárgyév tényadatait mutatják be. Ezek szerint 2012-ben fejezeti szinten ,5 millió Ft költségvetési támogatást használtunk fel. A fejezet intézményeinél ,6 millió Ft államháztartási értelemben vett bevétel keletkezett. Ebből két jelentős (az Országgyűlés által elfogadott költségvetésben még nem szereplő) egyszeri tétel az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont CERN-nel közös beruházásának millió Ft-os támogatása és az MTA Természettudományi Kutatóközpont folytatódó beruházásának millió Ft összegű támogatása. Az előző évi maradvány sor azt mutatja, mekkora az előző évi költségvetés el nem költött része, amit a tárgyév első felében kell felhasználni. A költségvetési támogatás és a bevétel ben fel nem használt része alkotja a tárgyévi maradványt, amit a következő év költségvetésében mutatunk be (a táblázatban ezért nem teljesül automatikusan a kiadás = támogatás +bevétel egyenlet). 1. sz. ábra: A költségvetési támogatás és a bevétel alakulása az MTA fejezetben ( )

13 1. Költségvetési támogatás 1.1. A évi költségvetési támogatás levezetése Az MTA fejezet (az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek [kutatóközpontok, kutatóintézetek, egyéb intézmények], támogatott kutatóhelyek, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok) évre elfogadott költségvetési támogatása ,0 millió Ft volt, amelyből az OTKA-programok támogatása 7 686,0 millió Ft-ot tett ki. Az Országgyűlés által jóváhagyott fejezeti támogatási főösszeg az előző évihez képest a következő forrásokkal egészült ki. millió Ft-ban évi eredeti támogatási előirányzat ,9 Változások: Államháztartási egyensúly megőrzése miatti elvonás 1 391,4 Infrastruktúra-fejlesztés ,0 Új akadémiai kutatócsoport létrehozása egyetemeken + 600,0 Lendület program (III.) kiegészítő támogatása ,0 Tagdíjtámogatás átvétele az Emberi Erőforrások Minisztériumától +0,5 OTKA-programok fejlesztése ,0 Kutatóhálózat megújításának támogatása , évi költségvetési támogatás összesen: ,0 A támogatásból ,5 millió Ft-ot (a teljes keret 79%-át) már a költségvetés elfogadásakor az intézményeknél / intézményi címekre terveztünk (jellemzően működési és felújítási támogatásként). A fennmaradó 21%-ot fejezeti szinten határoztuk meg (fejezeti kezelésű előirányzatok és az OTKA-programok forrásaként). E források felosztása év közben versenypályázatok útján történt hez képest jelentősen változott a fejezet címrendje, azaz az MTA fejezet költségvetési törvényben megjelenő támogatásának részletezése. A változás részben kényszer, azaz előírás miatt történt (a Nemzetgazdasági Minisztérium aktuális évre vonatkozó tervezési követelményei szerint érdemben csökkenteni kellett a fejezeti kezelésű előirányzatok számát), részben az MTA intézményhálózatának átalakítása indokolta (kutatóintézeti címek integrálása, támogatások összevonása)

14 A címrend változását az alábbiakban szemléltetjük: Az MTA fejezet költségvetési címrendjének változása év év I. MTA Titkársága I. MTA Titkársága I/1. MTA Titkárság Igazgatása I/1. MTA Igazgatása I/2. MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyaiösztöndíjak I/2. Doktori tiszteletdíjak és Bolyai-ösztöndíjak I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak díjak I/4. MTA Köztestületi feladatok I/4. Köztestületi feladatok II. MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia I/5. Területi akadémiai bizottságok titkársága III. MTA Könyvtára I/6. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia IV. MTA Matematikai és természettudományi I/8. Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak kutatóintézetek V. MTA Élettudományi kutatóintézetek II. MTA Könyvtára VI. MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek III. Kutatóközpontok, kutatóintézetek VII. MTA Területi akadémiai központok III/1. MTA Kutatóintézetek VIII. MTA Akadémiai létesítmények fenntartása és III/2. Lendület program üzemeltetése IX. MTA Kutatásszervezési feladatok III/3. Infrastruktúra-fejlesztés X. MTA Támogatott Kutatóhelyek III/4. Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása XI. MTA Jóléti intézmények III/5. Fiatal kutatók pályázatos támogatása XII. OTKA Iroda III/6. Kutatóhálózat megújításához kapcsolódó támogatás XIII. Fejezeti kezelésű előirányzatok IV. MTA Támogatott Kutatóhelyek XIII/2. Ágazati célelőirányzatok IV/1. MTA Támogatott Kutatóhelyek XIII/2/1. Tudós társaságok támogatása IV/2. Új akadémiai kutatócsoportok létrehozása az egyetemeken XIII/2/2. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás V. MTA Létesítménygazdálkodási Központ XIII/2/2/1. Magyar Tudomány VI. MTA Jóléti intézmények XIII/2/2/2. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása VII. OTKA Iroda XIII/2/2/3. Központi kiadványok támogatása VIII. Fejezeti kezelésű előirányzatok XIII/2/3. Fiatal kutatók pályázatos támogatása VIII/1. Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) XIII/2/4. MTA Sajátos nemzetközi kapcsolatok VIII/2. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása XIII/2/5. Nemzetközi tagdíjak VIII/3. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása XIII/2/6. Lendület program VIII/4. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok XIII/2/7. Közel-keleti kutatások támogatása VIII/5. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása XIII/2/8. Nagy Imre Emlékház és Nagy Imre Társaság működtetésének alapítványi támogatása XIII/2/9. Bolyai Műhely Közhasznú Alapítvány támogatása XIII/2/10. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása XIII/2/11. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása XIII/2/13. Szakmai feladatok teljesítése XIII/2/14. Intézményekhez le nem bontott bevétel XIII/2/15. Infrastrukturális fejlesztés a kutatóhálózatban XIII/3. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok XIII/3/1. Kutatási témapályázatok XIII/5. Központi kezelésű felújítások XIII/6. Gazdasági és Szociális Tanács működtetése XIII/7. Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása XIII/8. MTA Q2 program XIII/10. Fejezeti általános tartalék

15 A májusi közgyűlés által elfogadott évi költségvetési irányelvek fejlesztési igényeit és ezek megvalósulását a évi költségvetésben az alábbi táblázat mutatja be: Fejlesztési jogcímek Támogatási igény millió Ft-ban OGY támogatás 1. Kutatási infrastruktúra fejlesztése 2 000, ,0 2. A kutatóhálózat fejlesztése: 2.1 Az akadémiai kutatócsoporti új támogatási időszakhoz ( ) kiegészítő támogatás 2.2 Alapellátási támogatási rendszer bevezetése 2.3 Kutatói illetményemelés (5%) 2.4 Kutatói kötelező besorolások rendezése 2.5 Kutatóhálózat átalakításának támogatása 500,0 900,0 480,0 360,0 600, ,0 3. A Lendület program folytatása 800, ,0 4. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 5%-os emelése 60,0 5. Az OTKA-programok fejlesztése 1 800, ,0 Akadémia fejezet fejlesztése mindösszesen: 6 900, ,0 A fenti táblázat azt mutatja, hogy a költségvetési egyeztetések során teljes körűen megvalósultak az irányelvekben foglaltak. A fejezet költségvetési támogatásának egy része természetszerűleg nem az MTA fejezetben kerül felhasználásra. Ennek oka, hogy az MTA több olyan programot működtet, illetve finanszíroz, amely a szűken vett fejezeti határokon átnyúlóan a teljes magyar tudományos közösséget szolgálja. (Ilyen fejezeti keret az OTKA, valamint a Lendület program és a támogatott kutatócsoportok rendszere.) Hasonlóan az MTA intézményrendszere is részesül más fejezetek forrásaiból (pl. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, vagy a Domus Vendégház átvétele, amelyek esetében a feladattal együtt az MTA kapott más fejezettől támogatást). A költségvetési gazdálkodási szabályok következetlenségéből adódik, hogy az éves beszámoló mindezt két lépésben mutatja be. Az alábbi levezetés az MTA fejezet évi költségvetési támogatásának alakulását szemlélteti, beleértve az évközi változásokat is: Jogcímek Fejezetek közötti támogatásátcsoportosítás keretében millió Ft-ban OTKA-témapályázatokból átadás 4 113,0 Egyéb feladatokra átadás (idős akadémikusok támogatása, könyv- és folyóirat-támogatás) 12,8 Egyéb feladatokra átvétel +3,5 EISZ Nemzeti Program támogatása ,0 A évi adókompenzáció támogatása +374,6 A Prémiumévek program kiadásainak támogatása +16,2 Változás összesen 2 305,5-15 -

16 Ezen intézkedések sajátossága, hogy összkormányzati szinten is könyvelték őket (jellemzően kormányhatározattal). A fenti átcsoportosításokon túl további programokra is igaz, hogy nem csak akadémiai intézményekben valósulnak meg. A már nevesített OTKA-pályázatokkal együtt e programokról az alábbi táblázat ad összefoglalást. adatok millió Ft-ban MTA-támogatások fejezeten kívüli felhasználása Támogatási összeg OTKA-pályázatok (egyetemek, főiskolák) 3 858,9 Támogatott kutatócsoportok (egyetemek) 2 282,4 Lendület-kutatócsoportok támogatása (egyetemek) 898,1 Összesen 7 039,4 Összességében elmondható, hogy az MTA fejezet 2012-ben 7,0 milliárd Ft-tal támogatta a hazai nem MTA-kutatóintézetekben megvalósuló tudományos kutatásokat, amivel a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozójává vált A támogatás felhasználási jogcímei A 2012-ben az Akadémia részére az OTKA-programok és Iroda költségvetése nélkül biztosított működési és felújítási célú költségvetési támogatás felhasználásának alakulását a következő mutatószámokkal lehet jellemezni: Felhasználás iránya év év év (%) (%) (%) Közvetlen akadémiai kutatási célokra 67,9 65,9 65,7 ebből: felújítási és kutatási támogatások 9,1 Országos kutatás- és tudóstámogatásra 23,0 24,5 24,3 Igazgatási, jóléti feladatokra 8,6 8,6 7,2 Fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa * 0,5 1,0 2,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 * 2012-ben a maradvány tartalmazza a fejezeti egyensúly-biztosítási tartalékot (1 091,5 millió Ft), amit vissza kell fizetnünk a központi költségvetés részére. 2. ábra: A költségvetési támogatás felhasználásának alakulása (%)

17 Közvetlen akadémiai kutatási célokra felhasznált költségvetési támogatás (65,7%) Ebbe a körbe tartozik: a kutatóintézetek működési célú támogatása, a támogatott kutatócsoportok támogatása, a fiatal kutatók pályázati támogatása, az európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrása, a Lendület program, a felújítási és infrastruktúra-támogatások. Országos kutatás- és tudóstámogatás (24,3%) Ebbe a körbe tartoznak: az akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások, a tudományos társaságok támogatása, a doktori tiszteletdíj és a Bolyai-ösztöndíj, az MTA Könyvtára, a nemzetközi kapcsolatok, a területi akadémiai bizottságok, a Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása, a határon túli magyar tudósok támogatása, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása, a Bolyai Műhely Alapítvány támogatása, a könyv- és folyóirat-kiadás támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek, a központi kiadványok támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek, a Magyar Tudomány folyóirat támogatása. Igazgatási, kutatásszervezési, egyéb kutatást kiegészítő, kisegítő és jóléti feladatok (7,2%) Ebbe a körbe a következő feladatok sorolhatók: szolgáltató kutatást kiszolgáló szervezetek, jóléti intézmények, MTA Titkársága működtetése, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia működtetésének támogatása. Fejezeti maradvány (2,8%)

18 1.3. A kutatás-fejlesztés (K+F) hazai és nemzetközi adatai Magyarország és néhány környező ország K+F finanszírozási és létszámjellemzői A hazai K+F ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2008 óta lassú növekedést mutat, és alakulása kedvezőbb, mint a velünk összehasonlítható környező országokban (Csehország kivételével). A GDP-hez viszonyított hazai K+F ráfordítási arány (1,21%) jelentősen elmarad ugyan az EU-27 átlagosan 2% körüli ráfordítási arányától, de jóval magasabb a román, a szlovák vagy a lengyel aránynál (0,5 0,8%), és csak Csehország ér el jobb eredményt e tekintetben. (Adatforrás: Eurostat) 3. ábra: Teljes K+F ráfordítás a GDP százalékában ( ) A K+F források szerkezete Magyarországon kedvezően alakul: növekszik a piaci és a külföldi források aránya is. (Adatforrás: Eurostat) 4. ábra: A hazai K+F források szerkezete ( )

19 Az ország egy lakosra jutó K+F ráfordítása 2011-ben lakosonként 120,6 volt; ezzel Csehország mögött a második legjobbak vagyunk a térségben. Az EU-27 vonatkozó adata 500 /fő körül alakult. A K+F ráfordításon belül kiemelt jelentőségű a beruházások mértéke ben Magyarországon a K+F beruházások összege nem érte el a 130 millió eurót, miközben Csehországban közel 500 millió eurót tett ki. A kutatók (FTE) összes foglalkoztatotton belüli aránya Magyarország esetében 2007 óta egyenletesen növekszik (2007: 0,4%; 2011: 0,6%), ugyanakkor az EU-átlagokhoz képest még mindig jelentős az elmaradás. (Adatforrás: Eurostat) 5. ábra: A kutatók (FTE) aránya az összes foglalkoztatott százalékában ( ) A Visegrádi Együttműködés országainak legfontosabb akadémiai makroadatai Sok hasonlóság van a visegrádi országok (V4) tudományos akadémiái között. Ez elsősorban a nemzeti K+F rendszerben elfoglalt helyükből és méretükből következik, mivel ellentétben például Észtországgal ezek az országok kisebb-nagyobb átalakításokkal, de megőrizték tudományos akadémiájuk függetlenségét és kutatóhálózatát. A V4-ek közül a Cseh Tudományos Akadémia (CSTA) létszám- és ráfordításarányai a legmagasabbak az országos K+F adatokhoz viszonyítva, holott a rendszerváltást követően a négy akadémia közül éppen a CSTA mérete csökkent a legnagyobb mértékben. (Ez főként a társadalomtudományi kutatóhelyek megszűnése vagy profiljuk megváltoztatása, illetve a kutatói állomány cseréje és/vagy csökkentése miatt következett be.) Számított kutatói létszámok (FTE) tekintetében a Cseh Tudományos Akadémia képviseli a legnagyobb súlyt az országos K+F rendszerben (17,0%). Az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia részesedése csökkent (2008: 15,0%; 2011: 12,7%)

20 6. ábra: A tudományos akadémiák kutatói állománya az országos kutatói létszámhoz viszonyítva ( ; FTE, %) 7. ábra: A tudományos akadémiák K+F ráfordításainak aránya az összes K+F ráfordítás összegéből ( , %) A Cseh Tudományos Akadémia K+F ráfordítása csökkent ugyan az országoshoz viszonyítva az elmúlt években, de még így is listavezető maradt (13,64%). Az MTA adata 2011-ben szintén csökkenést mutat (a évi országos K+F adat még nem érhető el). Nagy eltéréseket mutat a K+F beruházás mint a kutatás-fejlesztési ráfordítás egyik fontos eleme. A Cseh Tudományos Akadémián valósult meg az összes csehországi K+F beruházás 17,82%-a, ezzel e tekintetben is a CSTA vezeti a sort. Magyarország harmadik helye a 6,80%-os arányból adódik. (Szlovákia adata hiányzik.) 8. ábra: A tudományos akadémiák K+F beruházásainak aránya az összes K+F beruházás összegéből ( , %) 9. ábra: A tudományos akadémiák egy kutatójára (FTE) jutó ráfordítás ( , ) A fajlagos ráfordítási adatok (egy kutatóra jutó K+F ráfordítás) is a CSTA esetében a legmagasabbak ( ), ami közel kétszerese az MTA adatának ( ). (Szlovákia adata itt is hiányzik.) A fajlagos beruházási adatok (egy kutatóra jutó K+F beruházás) tekintetében a Magyar Tudományos Akadémia lemaradása igen jelentős, mindössze euró volt a évi Eurostat adatok szerint. Ugyanakkor a Lengyel Tudományos Akadémia vonatkozó adata euró, a Cseh Tudományos Akadémiáé euró. A közötti időszakban a rendelkezésre álló adatok szerint a V4 akadémiák létszámban és ráfordításban kifejezett súlya inkább csökkent, mintsem növekedett a nemzeti K+F rendszereken belül. Az általuk vállalt közfeladatoktól és a felsőoktatásban zajló folyamatok alakulásától függ, hogy a jelenlegi arányok stabilizálódnak-e

21 2. Bevételek 2.1. Bevételi struktúra Bevételi jogcímek Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfa-bevételek évi (terv) évi (tény) adatok millió Ft-ban A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%) 7 141, ,1 125,3 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 150,5 Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek 3 654, ,7 106, , ,8 * 626,7 Intézményi bevételek összesen , ,1 236,3 Fejezeti bevételek 317,5 Mindösszesen , ,6 238,6 * Itt jelenik meg egyszeri csak a évben felmerülő bevételként az MTA Wigner-CERN 8 500,0 millió Ft-os támogatása, valamint az MTA TTK épületberuházás 3 500,0 millió Ft-os utolsó támogatási részlete és az előző évek maradványfelhasználása 3 418,8 millió Ft értékben. Az intézményi saját bevételek 136,3%-kal meghaladták a tervezett mértéket, aminek okai: Az intézményi bevételek jelentős mértékben alultervezettek voltak, mert a 2012-es korai tervezés (2011. május) miatt kizárólag az akkor ismert bevételi tételeket tartalmazta. Az intézetek sikeres szerepelése miatt évközben több európai uniós, valamint hazai pályázati bevétel folyt be. A pályázatok terhére történő kifizetések az előző időszaki teljesítésekhez képest felgyorsultak. Továbbá a bevételi adatok tartalmazzák a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból az MTA Wigner Fizikai Kutatóközponthoz a Wigner-CERN projektre érkezett millió Ft-ot, valamint az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületberuházására biztosított millió Ft-ot. Ezek a bevételek eseti jellegűek, ebben az évben egyszeri bevételként jelentkeztek. Ezzel együtt is megállapítható, hogy az intézmények a évben is jelentős volumenű saját bevétellel járultak hozzá szakmai feladataik teljesítéséhez. A bevételek jogcímenkénti összetételét és az ezekhez kapcsolódó mutatószámokat a 2. számú melléklet részletezi

22 Bevételi jogcímek év év év Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfa-bevételek adatok millió Ft-ban A év adata a évhez viszonyítva (%) 8 517, , ,1 100,5 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 89,4 869,2 150,5 17,3 Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek 4 193, , ,7 85, , , ,8 258,1 Intézményi bevételek összesen , , ,1 149,8 Fejezeti bevételek 557,6 227,7 317,5 139,5 Mindösszesen , , ,6 149,7 10. ábra: Az MTA irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek saját bevételei ( , millió Ft)

23 2.2. A pályázati bevételek alakulása 2012-ben 4,1%-kal több pályázaton dolgoztak a kutatóközpontok és kutatóintézetek, mint ben. Kiemelkedően megnövekedett az egyéb hazai forrásból támogatott projektek száma, de szignifikánsan emelkedett az elnyert OTKA-pályázatok száma is. Szintén több európai uniós és egyéb külföldi pályázati forrásból támogatott pályázaton dolgoztak, mint az előző évben. Visszaesett a hazai kutatás-fejlesztést támogató pályázatok száma, ami tükrözi a hazai pályázati támogatás visszaszorulását. A pályázati támogatás aránya jelentősen módosult 2011-hez képest. Az OTKA-ból származó pályázati bevételek 25%-kal emelkedtek, jól mutatva a rendelkezésre álló forrás megnövelését. Bár az egyéb hazai pályázatokon jelentős sikereket értek el a kutatóintézetek (főként a matematikai és természettudományi, valamint a humán és társadalomtudományi területen), a támogatás 2012-ben még nem realizálódott. Ugyanígy nem tükrözik vissza a realizálódott bevételek az emelkedő európai uniós pályázati eredményeket. A pályázatok számának csökkenésével egyenes arányban csökkent a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból származó pályázati támogatás. Kivételt képez az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületberuházására biztosított 3,5 milliárd Ft-os támogatás és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont 2012-ben elért páratlan pályázati eredménye: 8,5 milliárd Ft támogatást nyertek el nagybiztonságú adatközpont létrehozásának támogatására az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Nagy Hadronütköztetője (LHC) számításigényeinek segítése céljából. A projekt keretében Európában először valósul meg üzemszerűen működő, redundáns, nagy távolságú, 100 Gb/sec sávszélességű hálózati összeköttetés, amely közvetlenül kapcsolja össze a CERN LHC genfi gyorsítóberendezését a budapesti Wigner Adatközponttal. Ez az optikai hálózat önmagában a teljes hazai internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd. 11. ábra: Az MTA-kutatóközpontok és -kutatóintézetek pályázati bevételei ( , millió Ft)

24 3. Kiadások 3.1. Kiadási struktúra Kiadási jogcímek évi (terv) évi (tény) adatok millió Ft-ban A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%) Személyi juttatások , ,2 92,0 Munkaadókat terhelő járulékok 6 837, ,5 97,1 Dologi kiadások , ,1 146,5 Beruházási, felújítási kiadások 4 376, ,4 288,7 Pénzeszközátadások, kölcsönök 157,9 705,4 446,7 Intézményi kiadások összesen , ,6 123,1 Fejezeti kiadások 9 113, ,2 35,1 Mindösszesen , ,8 * 109,2 * Az alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány (60,8 millió Ft) nélkül Intézményi kiadások Az intézmények tényleges pénzforgalmi alaptevékenységre felhasznált, vállalkozási maradvány nélküli kiadásai ,8 millió Ft-ot tettek ki, melyek közül a legjellemzőbb összehasonlítható kiadási jogcímek a következők voltak. Kiadási jogcímek év év év adatok millió Ft-ban A év adata a évhez viszonyítva (%) Személyi juttatások , , ,2 96,9 Munkaadókat terhelő járulékok 6 756, , ,5 100,1 Dologi kiadások , , ,1 113,5 Beruházási, felújítási kiadások 8 054, , ,4 290,4 Összes pénzforgalmi kiadás , , ,2 115,0 12. ábra: A kiadási jogcímek alakulása az Akadémia intézményeiben ( , millió Ft)

25 4. Fejezeti források felhasználása, versenypályázatok A évi költségvetési törvényben biztosított 7 700,0 millió Ft többlettámogatás felhasználása, pontosabban a forrásallokáció (vagyis a különböző programok támogatásának eljuttatása az intézményekhez) döntően versenypályázatokon keresztül, a kiválóság alapján történt. Az intézményhálózat megújításához illeszkedően a fejezeti támogatások szétosztásánál szakítottunk a báziselvvel. Megszűnt az a gyakorlat, hogy a különböző programok forrásainak elosztása a korábbi évek hagyományán, az intézményi bázisadatokon vagy egyéb statikus paraméteren alapul ben az MTA kutatóintézetei nemcsak az OTKA vagy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatását, hanem a fejezet saját forrásait is kizárólag nyílt pályázattal, versenyben nyerhették el. Mindez a szóban forgó támogatások erősen differenciált elosztását jelentette, kedvező helyzetbe hozva az innovatív, invenciózus kutatókat, kutatócsoportokat, intézményeket. Minderre úgy került sor, hogy fejezeti szinten a forráselosztás igazgatási, adminisztratív költségei nem növekedtek. A 2012-re meghatározott fejlesztési célok a kutatási infrastruktúra fejlesztése, a kutatóhálózat fejlesztése, a Lendület program bővítése, az OTKA-programok fejlesztése többlettámogatását az alábbi táblázat összegzi: adatok millió Ft-ban Fejlesztési jogcímek Többlettámogatás összege 1. A kutatási infrastruktúra fejlesztése 2 529,4 2. A kutatóhálózat fejlesztése 1 176,0 3. A Lendület program bővítése 1 345,5 4. Új támogatott kutatócsoportok 600,0 MTA fejlesztése összesen: (1+2+3) 5 650,9 5. OTKA-programok fejlesztése 2 250,0 Akadémia fejezet fejlesztése mindösszesen 7 900,9 Amint látható, a beszámoló tényadatai esetenként eltérnek az egy évvel korábban irányelvi szinten rögzített javaslatoktól. Ennek fő oka, hogy az egyes jogcímeknél/feladatoknál a tárgyévi felhasználás során ésszerű változtatásokat eszközöltünk (pl. a kutatási infrastruktúra fejlesztésére kapott 2 000,0 millió Ft-on túl további fejezeti forrásokat sikerült koncentrálni, a Lendület program bővítésének végösszegét a zsűri döntése határozta meg, stb.). A pályázati rendszerben elosztott támogatások részletes bemutatása 1. A kutatási infrastruktúra fejlesztése Két fordulóban (2012 tavasza, 2012 ősze) és két kategóriában (általános, azaz alapvető infrastruktúra és kiemelkedő kutatási infrastruktúra) került sor pályázatra. A beérkezett igények összege (két forduló, két kategória) 5,9 milliárd Ft-ot tett ki, vagyis közel háromszorosa volt a rendelkezésre álló forrásnak. Értékelésük után összesen 2 529,4 millió Ft infrastruktúra-fejlesztési támogatás került átcsoportosításra, amelyből 2 458,6 millió Ft-ot a kutatóközpontok és kutatóintézetek részére biztosítottunk. Mindezt részletesen a 17. számú melléklet mutatja be

26 2. A kutatóhálózat megújítása A kutatóhálózat megújításának célja az új szerkezetű kutatóintézet-hálózat számára a tartalmi szervezeti megújulást támogató programok finanszírozása volt. Kiemelt cél volt a szervezetépítés, a szervezeti megújulás, a PI intézeti modell támogatása, a kutatási eredményességet ösztönző fejlesztések, az integrált kutatóközpontok stabil működését elősegítő intézkedések támogatása. Összesen mintegy 1,9 milliárd Ft egyszeri és 3,7 milliárd Ft beépülő támogatásra érkezett igény, ami átlagosan 30%-os nyerési arányt tett lehetővé. A szintén kétfordulós pályázat második szakaszában külön jogcímként megjelent a fiatalabb kutatói generáció mobilitásának elősegítése, melyre összesen 200 millió Ft-ot fordítottunk. A támogatás részletes adatait a 19. számú melléklet mutatja be. 3. Támogatott kutatócsoportok egyetemeken és közgyűjteményekben Az Akadémia által meghirdetett pályázat útján 2012-ben 600 millió Ft-ot fordítottunk új akadémiai kutatócsoportok létrehozására. Az új pályázati felhívásra 75 igény érkezett. Minden egyes pályázatot 3 bíráló értékelt, majd az előterjesztő által felkért 17 tagú zsűri 21 pályázatot javasolt támogatásra, 8-at a matematikai és természettudományi, 8-at az élettudományi és 5-öt a humán és társadalomtudományi területen. A döntéssel a évi pályázat 53 kutatócsoportja mellett 21 új kutatócsoport alakulhatott a közötti időszakra. Jelenleg tehát 74 egyetemeken és közgyűjteményekben működő akadémiai kutatócsoport dolgozik. Az új forrás azt is lehetővé tette, hogy a január 1. és december 31., valamint a július 1. és június 30. között működő kutatócsoportok (53+21 csoport) az előző ciklusokhoz képest fajlagosan jóval nagyobb összegből gazdálkodjanak. 4. Lendület program A 2009 januárjában indult Lendület kiválósági program közötti pályázati felhívására 132 db pályázat érkezett, amely jelentősen meghaladta a korábbi évek jelentkezőinek számát. A zsűri javaslatára az MTA elnöke 37 új kutatócsoport indulásáról döntött. Mindezzel együtt összesen 65 Lendület-kutatócsoport kezdhette meg, illetve folytathatta működését 2012-ben. Az átlagos éves támogatási összeg kutatócsoportonként a 2009-es 48 millió forintról 2012-re 33,8 millió forintra csökkent (ebben szakterületi arányváltozások is közrejátszottak). A legtöbb kutatócsoport szám szerint 17 az orvosi tudományok területén jöhetett létre, de jelentős számú a fizika területén működő csoport is. Az MTA kutatóhálózatán belül a Természettudományi Kutatóközpontban található a legtöbb (9) Lendület-kutatócsoport, az intézetek között pedig a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezet 5 kutatócsoporttal. Az egyetemek között az ELTE az első (7 kutatócsoport) ben Lendület programra összesen 2 432,2 millió Ft-ot fordítottunk, ebből 1 534,2 millió Ft az MTA kutatóhálózatában, 898,0 millió Ft az egyetemeken hasznosult (18. számú melléklet) folyamán az Akadémia lehetőséget kívánt biztosítani néhány, a világ legjobbjai közé tartozó külföldi kutató 3 12 hónap időtartamú magyarországi meghívására, ennek megvalósítására mintegy 100 millió Ft értékben belső pályázatot hirdetett. A felhívásra 16 tudós jelentkezett, közülük hatan nyertek el támogatást 3 12 hónap időtartamú magyarországi tartózkodásra és tudományos munkára összesen 70 millió Ft értékben. 5. Az OTKA-programok Az OTKA-programok évi költségvetési támogatása 7,686 milliárd Ft-ot tett ki, ami 41%-kal magasabb a évi támogatásnál (5,436 milliárd Ft) óta ez a legmagasabb összeg, amivel

27 az OTKA gazdálkodhatott. Az OTKA Bizottság által 2012-re meghirdetett 2012/1 pályázati fordulóra 1551 pályázat érkezett. Ez a 2011-es évhez képest másfélszeres emelkedést jelent mind a darabszámot, mind az igényeket illetően. A pályázók által a teljes kutatási időszakra kért támogatási összeg mintegy 36,3 milliárd Ft, közel ötszöröse a rendelkezésre álló forrásnak. A költségvetési többlettámogatás terhére a 2012/1-es ciklusban 339 db pályázat került támogatásra, szemben a 2011/1 pályázat keretében támogatott 305 db pályázattal. Különösen látványos (1,7- szeres) a növekedés a 2010/1-es pályázati ciklus 196 db támogatott pályázatához viszonyítva. A többlettámogatás fontosságát leginkább az mutatja, hogy az átlagos nyerési arány a többlettámogatás nélkül a 2011/1-es forduló esetén kb. 14%, a 2012/1-es fordulóban mindössze kb. 7,9% lett volna. Ezzel szemben a 2011/1-es fordulóban a tényleges átlagos támogatás 32,8%, míg a 2012/1-es fordulóban 21,86%-os volt. Az MTA kutatóhálózatában a évben 108 új pályázat támogatásáról döntöttek mintegy millió Ft összegben. A 2012-ben 113 új pályázat számára ítéltek meg támogatást, amelynek összege millió Ft-ot tett ki. Becslések szerint e többlettámogatás nélkül 2011-ben csupán 46 db pályázatot (kb millió Ft értékben), míg 2012-ben 42 db pályázatot (981 millió Ft értékben) támogathattak volna. Felújítási támogatás A különböző létesítmények állagának megóvását és/vagy tényleges megújítását szolgáló támogatás összege 2012-ben közel duplájára nőtt 2011-hez képest, így 1 109,3 millió Ft-ot tett ki. A felhasználási célok között tovább erősödött a kutatóhálózat támogatása. A felújítási támogatás intézményi kör szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. Intézmények adatok millió Ft-ban év év év m Ft (%) m Ft (%) m Ft (%) Kutatóhálózat 441,5 61% 405,7 68% 769,4 69% Jóléti intézmények 86,9 12% 47,0 8% 29,1 3% MTA LGK (székház, Nádor u., Budaörsi út) 113,6 16% 102,9 17% 186,8 17% Területi akadémiai bizottságok létesítményei 37,0 5% 18,9 3% 82,1 7% MTA Könyvtára 47,5 6% 25,0 4% 41,9 4% Összesen: 726,4 100% 599,5 100% 1 109,3 100% ábra: A felújítási támogatások felhasználása intézményi kör szerint (millió Ft, illetve százalék; )

28 Az MTA kutatóhálózatában elosztott pályázati támogatások A kutatási infrastruktúra fejlesztése, a kutatóhálózat szervezeti fejlesztése és a Lendület program kibővítése jelentős forrásokat biztosított 2012-ben az MTA kutatóközpontjai és kutatóintézetei számára. Az MTA kutatóhálózatának pályázati támogatását az alábbi táblázat foglalja össze. Intézmény Költségvetési támogatás Infrastruktúra fejlesztése Lendület (2012, forráselőrehozással együtt) Felújítási pályázat Kutatóhálózat megújítása 2012-es előirányzat terhére adatok millió Ft-ban 2013-as előirányzat terhére Összesen (2012) MTA ATK 1 225,8 172,5 137,3 29,5 115,9 48,9 455,1 MTA ATOMKI 651,3 305,0 39,1 16,8 92,7 75,9 453,6 MTA BTK 1 748,2 108,9 54,6 0,0 170,8 148,1 334,3 MTA CSFK 638,0 165,2 94,0 23,8 47,7 100,7 330,6 MTA EK 807,5 49,9 0,0 72,0 74,2 76,9 196,1 MTA KOKI 546,1 266,4 268,2 32,0 27,9 57,9 594,4 MTA KRTK 618,7 103,3 47,7 3,9 75,5 28,5 230,4 MTA NYTI 323,7 73,5 21,6 0,0 23,6 35,8 118,8 MTA ÖK 551,3 199,2 43,3 5,1 59,3 58,4 306,9 MTA RAMKI 340,4 21,0 79,1 0,0 22,2 59,0 122,3 MTA SZBK 1 079,3 296,2 110,5 24,8 76,0 61,1 507,4 MTA SZTAKI 835,7 30,0 42,4 0,0 83,4 43,4 155,8 MTA TK 610,0 55,3 29,0 32,0 91,7 55,7 208,0 MTA TTK 1 990,7 331,2 442,9 0,0 75,7 75,1 849,8 MTA WFK 1 410,5 281,1 136,9 18,6 108,3 113,5 544,9 Összesen: , , ,5 258, , , ,5-28 -

29 A pályázatok révén elnyert támogatások egymáshoz viszonyított arányát és nagyságát mutatja az alábbi ábra. 15. ábra: A pályázati támogatások típusainak megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2012, millió Ft) A források oldaláról az intézmények többsége számára az infrastruktúra-fejlesztési pályázat biztosította a legtöbb új lehetőséget. Különösen magas volt ennek aránya az MTA Atommagkutató Intézetben, az MTA Ökológiai Kutatóközpontban és az MTA Nyelvtudományi Intézetben. Ez többek között az érintett intézmények európai uniós pályázati sikerességével és az adott projektek infrastrukturális igényeivel függ össze. A Lendület program arányaiban az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben hozott kiemelkedő sikert anyagi értelemben is: összes pályázati forrásuk 64,7%-a köszönhető a nyertes kutatók teljesítményének. A kutatóhálózat egésze az infrastruktúra-fejlesztés kapcsán élvezett kiemelkedő támogatást 2012-ben

30 Közgyűlés május , Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet 5. Maradványok 5.1. Az intézmények előirányzat-maradványának alakulása Az akadémiai intézmények alaptevékenységével összefüggő maradványa a következőképpen alakult: Tárgyévi maradvány: Előző évek fel nem használt maradványai: Összesen: Ebből: Kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány: Kötelezettségvállalással terhelt maradvány: Ebből: Intézményi bevételekből származó maradvány: Fejezeti többlettámogatásokból származó maradvány: ,1 millió Ft 15,4 millió Ft ,5 millió Ft 32,4 millió Ft ,1 millió Ft 9 923,9 millió Ft 8 873,2 millió Ft év év év adatok millió Ft-ban A év adata a évhez viszonyítva (%) Intézményi maradványok 4 812, , ,1 251,3 Fejezeti maradványok 1 254, , ,0 81,4 A évi maradványból jelentős tételt jelent a MTA TTK épületberuházás (4,2 milliárd Ft), valamint a Wigner-CERN beruházás maradványa (4,4 milliárd Ft). A évi alaptevékenységi maradvány intézménycsoportonkénti összetételét a 8. számú mellékle tartalmazza A fejezeti maradvány alakulása Az Akadémia központi feladatainak évi maradványa 2 200,0 millió Ft volt. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása: 120,6 millió Ft Fiatal kutatók pályázatos támogatása: 14,3 millió Ft Nemzetközi kapcsolatok támogatása: 21,1 millió Ft A Lendület program támogatása: 9,9 millió Ft Határon túli tudósok és tudományos szervezetek támogatása: 15,3 millió Ft Szakmai feladatok teljesítése: 107,3 millió Ft Felújítás támogatása: 7,6 millió Ft Fejezeti egyensúly-biztosítási tartalék: 1 091,5 millió Ft OTKA-programok: 812,4 millió Ft

31 6. Létszámok A 2011-ben megfogalmazott irányelveknek megfelelően eltérő mértékben változott a kutatói és a nem kutatói létszám; az intézményhálózat megújítása elsősorban a nem kutatói létszámot csökkentette. 16. ábra: Az Akadémia kutatóközpontjainak és kutatóintézeteinek összlétszám-alakulása ( ) Átlagosan 10-20%-kal csökkent a nem kutatói állomány, de van olyan intézmény, ahol 2010-hez képest akár 40-50%-os csökkenés is realizálódott. Ezzel is összefügg, hogy az Akadémia kutatóhálózatában éves szinten a rendszeres személyi juttatások összege kismértékben ugyan, de csökkent. A nem rendszeres juttatások összege valamelyest nőtt 2011-hez képest. 17. ábra: Rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások ( , millió Ft)

32 Az új struktúrában az MTA TTK vezeti a létszámrangsort (686 fővel), a létszámában legkisebb kutatóintézet a RAMKI 99 fős átlaglétszámmal. A és évi adatok a jogelőd intézmények adatainak aggregálásával készültek. 18. ábra: Kutatói átlaglétszám és a nem kutatók létszáma az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben ( )

33 Az MTA kutatójának egyharmada nő (34,0%). Kutatóközponti (intézeti) szinten azonban a megoszlás nagyon változatos képet mutat. Az alábbi ábrából az egyes intézményeket, illetve részben az egyes szakterületeket is jellemző megoszlásról kapunk képet. A közvélekedést megerősítve a RAMKI-ban (6%), illetve a SZTAKI-ban dolgozik (9%) a legkevesebb női kutató. (Megjegyzés: az ábrán az intézményi sorrend alapja a kutatói létszám, a fiatal kutatók ebben nem szerepelnek.) Férfi (%) Nő (%) MTA TTKMTA TTK MTA BTKMTA BTK MTA WFKMTA WFK MTA ATKMTA ATK MTA SZBKMTA SZBK MTA TKMTA TK MTA SZTAKIMTA SZTAKI MTA CSFKMTA CSFK MTA KRTKMTA KRTK MTA ÖKMTA ÖK MTA ATOMKIMTA ATOMKI 54 MTA NYTIMTA NYTI MTA EKMTA EK MTA KOKIMTA KOKI MTA RAMKIMTA RAMKI 19. ábra: Nemek szerinti megoszlás az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2012) Kedvező fejlemény, hogy a korábbi évekkel ellentétben, erősödőben van az MTA kutatóhálózatán belül a fiatal középgeneráció és 2012 között nem csupán az arányuk nőtt, hanem az abszolút számuk is (az alábbi ábra a kutatói létszámokat a fiatal kutatói létszám nélkül mutatja). A korfa kedvező alakulása nem független attól, hogy a Lendület programban sikeresen pályázók jelentős része a éves generációból kerül ki. A 2011 évtől bevezetett professor emeritus cím bevezetésének hatása már 2012-ben megmutatkozott a 70 év feletti kutatói létszám csökkenésében (fő) 2012 (fő) év felett év év év év év alatt ábra: Az Akadémia kutatóinak kor szerinti megoszlása abszolút számokban ( )

34 A funkcionális területet érintő, 2011 szeptemberében elrendelt 5%-os létszámcsökkentéssel és a kutatóprofesszor emeritus cím adományozásának lehetőségével a évi kormányzati intézkedések előtt stabilizáltuk a közalkalmazotti létszámot szeptemberében elrendelt 5%-os létszámcsökkentés Kutatóprofesszor emeritusok száma december 31-én MTA Agrártudományi Kutatóközpont 24 9 MTA Atommagkutató Intézet 9 8 MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont 25 7 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 10 4 MTA Energiatudományi Kutatóközpont 14 7 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 8 3 MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont 10 5 MTA Nyelvtudományi Intézet 6 MTA Ökológiai Kutatóközpont 10 1 MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet 4 4 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont 20 5 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 7 2 MTA Természettudományi Kutatóközpont 32 3 MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont 18 6 Összesen

35 A határozott idejű foglalkoztatottak számának alakulása Az MTA kutatóintézeti hálózatában dolgozók közel 40%-a szerződéses állományban van. Az egyes intézmények közötti különbségek mögött nagy súllyal szerepelnek a tudományterületi jellegzetességek, de befolyásolják vezetési koncepciók is. A határozott idejű foglalkoztatottak között sok a fiatal. A szerződéses állomány a SZTAKI-ban a legnagyobb (59%), de jóval az átlag felett van az SZBK-ban (54%) és az MTA TTK-ban is (50%) december 31-i zárólétszám Zárólétszámból: határozott idejű foglalkoztatottak száma MTA Agrártudományi Kutatóközpont MTA Atommagkutató Intézet MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA Energiatudományi Kutatóközpont MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont MTA Természettudományi Kutatóközpont MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Összesen

36 II. A vagyoni helyzet alakulása Az akadémiai intézményhálózat átfogó szervezeti megújítása az akadémiai vagyonra vonatkozó szabályozások felülvizsgálatát is szükségessé tette. A Vagyongazdálkodási irányelvek módosítását az intézményhálózat megújításával összefüggésben kialakult új vagyongazdálkodási célkitűzéseknek megfelelően a évi közgyűlés jóváhagyta. Az új irányelvek alapján egyszerűsödik az eddigi bürokratikus szabályozás, és a döntéshozatal eljárásrendje világosan elkülönül az operatív feladatok végrehajtási mechanizmusától. Az irányelvekben kiemelt helyen szerepelnek a szellemi tulajdonnal való gazdálkodást érintő iránymutatások. A közgyűlés által elfogadott irányelvek alapján az Akadémia elnöke közzétette az átdolgozott és a döntéshozó testületek által jóváhagyott Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatot, amelyben a vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait rögzítették. A szabályzat rendelkezéseivel összhangban megújult a szabályzat mellékletét képező Ingatlanhasználati szerződés és az Ingóvagyon-használati szerződés is. A szellemitulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat elkészítését az Akadémia 183. közgyűlése írta elő 2012 májusában. A cél az volt, hogy az Akadémia az új szabályzattal olyan központi szellemitulajdon-politikát hozzon létre, amely mintaszabályzatként egységesíti és modernizálja a megújult akadémiai kutatóintézet-hálózat szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozási megoldásait ben a szükséges egyeztetéseket követően mind az Akadémia Vagyonkezelő Testülete, mind az Elnökség támogatta a javaslat elfogadását. A 2013-as év feladata lesz az intézményi szellemitulajdon-kezelési szabályzatok aktualizálása az új akadémiai szabályzat iránymutatása alapján. A szabályzat összhangot teremt az intézményi és az egyéni érdek, a publikációs kényszer és az eredmények hasznosítása, a felfedező és célzott kutatások között. Az intézményhálózat megújításának programjával párhuzamosan került sor az Akadémia tulajdonában lévő gazdasági társaságok működésének közgazdasági és jogi szempontrendszerű ideértve a gazdálkodást, a tevékenység értékelését és az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülését felülvizsgálatára. A közgazdasági átvilágítás során csoportképző vizsgálati ismérv volt az egyes társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozások jövedelmezőségi-megtérülési mutatói. A vizsgálat eredményét a következő ábra szemlélteti:

37 21. ábra: Az Akadémia tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozások jövedelmezőségi-megtérülési mutatói

38 A közgazdasági ismérvek szerint csoportokba sorolt vállalkozásokhoz eltérő tulajdonosi irányítási attitűd került megfogalmazásra. Az alacsony megtérülésű, profil idegen üzletrészek értékesítésre kerülnek, illetve ezeknél a társaságoknál az Akadémia végelszámolást kezdeményez 2013 során. A tulajdonosi irányítás, a felelősség egyértelműsítése érdekében az Akadémia több vállalkozás esetében is magához vonja a tulajdonosi felügyeletet, megszüntetve azt a kettős állapotot, hogy egyes vállalkozások esetében tulajdonosként az Akadémia szerepelt a cégbírósági nyilvántartásban, viszont a tulajdonosi képviseletet kutatóintézeti vezető látta el. Természetesen a változás nem érinti a kft.-k és a kutatóintézetek közötti indokolt szakmai kapcsolatokat. Az évek során többször módosult a jogszabályi környezet a közalkalmazottak gazdasági társasági szerepvállalási lehetőségei tekintetében, így számos esetben előfordul, hogy az alapításkor kiadott közalkalmazotti részvételi engedély nem felel meg a jelenlegi jogszabályok előírásainak. A jogi felülvizsgálat célja az volt, hogy kiszűrje a magánszemély tulajdonosok, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok közalkalmazotti jogviszonyukkal való összeférhetetlenségét. Az összeférhetetlenségi vizsgálat eredménye alapján az Akadémia elnöke felhívást intézett az érintett intézmények vezetőihez, akik intézkednek a közalkalmazotti jogviszonnyal összeférhetetlen helyzet megszüntetéséről

39 1. A évi vagyoni helyzet részletes bemutatása Az MTAtv a értelmében az Akadémia vagyonába tartozik az állami vagyonról szóló törvény alapján az Akadémiának átadott vagyon. Idetartoznak az ingatlanok, az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a pénz, a befektetések és a részesedések is. Az akadémiai vagyon évi alakulását, összehasonlítva a évivel, a 20. számú melléklet mutatja be. A mellékletben szereplő idősoros adatok szerint a teljes vagyon-állomány, döntően a forgóeszköz-állomány során kimutatottak jelentős bővülése miatt, mintegy 30 százalékkal növekedett. Forgóeszközként számoljuk el ugyanis mind az Akadémia folyamatban lévő két nagyberuházásához (MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete és a Wigner-Cern projekt), mind a kutatási infrastruktúra fejlesztése, a kutatóhálózat szervezeti fejlesztése és a Lendület program kibővítését célzó pályázatokhoz kapcsolódó még fel nem használt pénzeszköz-átadásokat. Ha ezen tételektől megtisztítjuk az adatsorokat, kitűnik, hogy sem a hagyományos vagyonelemek tekintetében, sem a vagyonelemek értékében a évihez képest jelentős változás nem történt. A vagyon évi összetételét az alábbi diagram szemlélteti: 22. ábra: Az Akadémia vagyonának összetétele (%) és bruttó értéke (millió forint) december 31-én Az akadémiai vagyonba beletartoznak az intézményhálózat kezelésében lévő vagyonelemek, valamint a Vagyonkezelő Szervezet által kezelt részesedések és pénzeszközök Vagyonkezelő Szervezet Az Akadémia vagyonával kapcsolatos végrehajtási jogkört, valamint elszámolási és nyilvántartási feladatokat ellátó Vagyonkezelő Szervezet évi gazdálkodási eseményei a következők voltak: Az Akadémia 33 akadémikus, illetve akadémiai dolgozó felajánlásával az MTA Művészeti Gyűjtemény részére megvásárolta a Waldstein Jánost ábrázoló Amerling-képet

40 Az AKAMECH 2011 Kft. végelszámolása befejeződött, a vagyonrész (15,2 millió Ft) befizetése az Akadémia részére megtörtént. Az Akadémia értékesített két balatonfüredi apartmant, vételárukat (9,5 millió Ft) az MTA elnöke engedélyével az MTA Agrártudományi Kutatóközpont használhatta fel klímakamrák felújítására. A Martonseed Zrt. megkezdte a kölcsön törlesztését, melyből a évben 50 millió Ft folyt be. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont részére nyújtott kölcsön 115,5 millió Ft. A korábbi időszak döntései alapján nyilvántartott kölcsöneink értéke az alábbiak szerint alakult: Martonseed Zrt. részére nyújtott akadémiai kölcsön: Nanochem Kft. részére nyújtott tagi kölcsön: Archeosztráda Kft. részére nyújtott tagi kölcsön: Anxiofit Kft. részére nyújtott tagi kölcsön: Energiatudományi Kutatóközpont részére nyújtott kölcsön: Üdülési Központ részére nyújtott kölcsön: 176,0 millió Ft 24,0 millió Ft 38,1 millió Ft 16,0 millió Ft 100,0 millió Ft 13,4 millió Ft A Szervezet által kezelt pénzeszközök a következők: Zemplén Géza-díj, Jakab Irénhagyaték, Martonseed Zrt. értékesítési bevétele, Közinforg Alapítvány törzstőkéje, Kálló esperes úti ingatlan értékesítési bevétele, Takács Imre-díj, Arany János Közalapítványtól átvett tőke, Simonyi Károly-díj, Wigner Jenő-díj, MOL-díj, Oláh György-díj, Pungor Ernő-díj, Erdős Pál Matematikai Díj, Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Díj, Bader művészettörténeti ösztöndíj, Mohar Lászlóné hagyatéka (Környezetvédelmi Tudományos Díj). Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből 42,3 millió Ft kamatbevétel. A Martonseed Zrt., valamint az Archeosztráda Kft. általi kamattörlesztések összege összesen 7,6 millió Ft-ot tett ki. A Martonseed Zrt. által fizetett földhaszonbérleti díj bevétele 24,4 millió Ft volt. A záró taggyűlések összesen 125,2 millió Ft osztalékot hagytak jóvá az Akadémia részére, melynek átutalása megtörtént a Vagyonkezelő Szervezet részére. 2. Az egyes vagyonelemek összetételének és állományának változása 2.1. Az immateriális javak értékének alakulása Az immateriális javakkal való gazdálkodás (kivéve a gazdasági társaság alapítását) az intézmények hatáskörében történik. A szellemi termékek esetében megtörtént az egységes eljárási rend kidolgozása, március 1- jén hatályba lépett a Magyar Tudományos Akadémia Szellemitulajdon-kezelési szabályzata tavaszán megkezdődhet az intézményi szabályzatoknak a központi szabályzatban meghatározott irányelvek szerinti kidolgozása

41 2.2. Az ingatlanok értékének alakulása Változások az ingatlanállományban Ingatlantulajdon-szerzés a Magyar Államtól való ingyenes átruházással: Budapest XIV. kerület, Abonyi u. 10. szám alatti (32717/2 hrsz.) kivett irodaház és kollégium megnevezésű Domus Vendégház 1/1 tulajdoni hányada. Tulajdonszerzés ideje: január 31. Ingatlanértékesítés: Balatonfüred, Kosztolányi Dezső u. 10. földszint 4. szám alatti (3928/X/4 hrsz.) kivett üdülőegység megnevezésű, 29 m 2 alapterületű társasüdülő-apartman 1/1 tulajdoni hányada. Értékesítés ideje: február 24. Értékesítési ár: 4,75 millió Ft Balatonfüred, Kosztolányi Dezső u. 10. földszint 6. szám alatti (3928/X/6 hrsz.) kivett üdülőegység megnevezésű, 29 m 2 alapterületű társasüdülő-apartman 1/1 tulajdoni hányada. Értékesítés ideje: február 24. Értékesítési ár: 4,75 millió Ft Az ingatlanok összesített értékének változása a felújítások és beruházások értékével A évben az intézmények részére felújítási feladatokra összesen 1 109,3 millió Ft támogatás és bevétel került átadásra, amely teljes körűen építési és műszerfelújítást finanszírozott az alábbi ütemezésben: éves felújítási keretből épület- és műszerfelújításokra 662,9 millió Ft, évközben meghirdetett kutatóhelyi infrastruktúra-fejlesztéssel összekapcsolódó épület- és műszerfelújításokra 258,3 millió Ft, évről előrehozott évi kötelezettségvállalással terhelt épület- és műszerfelújításokra 188,1 millió Ft. Az ingatlanállomány könyv szerinti értékének részletezését a 22. számú melléklet tartalmazza Az egyéb tárgyi eszközök értékének alakulása Az egyéb tárgyi eszközökkel való gazdálkodás az intézmények hatáskörében történik. Az Akadémiai Alapszabály. rendelkezése szerint az 50 millió Ft egyedi bruttó érték feletti tárgyi eszközök értékesítéséhez az Akadémia elnökének engedélye szükséges. A évben 50 millió Ft egyedi bruttó érték feletti tárgyi eszköz értékesítésére az Akadémia intézményeiben nem került sor

42 Az Akadémia gép-műszer állományának intézményenkénti alakulását a 21. számú melléklet mutatja be. A gép-műszer állomány használhatósági szintjének tudományterületenkénti alakulását az alábbi diagram szemlélteti: 23. ábra: A gép-műszer állomány használhatósági szintjének alakulása az Akadémia kutatóhálózatában ( ) A teljesen leírt (0 értéken számon tartott), de még használatban lévő gép-műszer állomány eredeti (bekerülési) értéke a tudományterületeken évben összesen ,7 millió Ft volt, mely a teljes állomány 51,1%-át tette ki. Az előző évhez viszonyítva 3,8%-kal csökkent a teljesen leírt gép-műszer állomány. Ez a csökkenés azt jelenti, hogy a teljesen leírt gép-műszer állomány előző években tapasztalt növekedési tendenciája megfordult. 3. A gazdasági társaságokban lévő részesedések alakulása Az intézmények kezdeményezésére és eszközeikkel alakult társaságok részesedésével való gazdálkodást akadémiai döntések alapján többnyire a kutatóközpontok és kutatóintézetek végzik. A közvetlen akadémiai részvétellel működő társaságok részesedésével többségében az Akadémia Vagyonkezelő Szervezete gazdálkodik, de egyes esetekben a tulajdonosi képviselet feladatát kutatóintézet látja el. Az utóbbi csoportnál 2013-ban változás lesz, mert az MTA SZBK kivételével a többi társaság esetében a tulajdonosi képviseletet és az üzletrészek után járó osztalékot az Akadémia magához vonta. A Vagyonkezelő Szervezetnél nyilvántartott egyes részesedések utáni osztalékbevétel is eseti döntéssel a kutatóközpontot, illetve kutatóintézetet illetheti meg Az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok évi helyzetének alakulása, üzletrészek vétele és értékesítése A Vagyonkezelő Szervezetnél nyilvántartott, közvetlen akadémiai kezelésű társaságoktól realizált osztalékbevétel 125,2 millió Ft, amely az előző évi teljesítés 64%-a. Az elért osztalékbevétel aránya a kezelt részesedések állományához viszonyítva 25,4%-os volt. Kiemelkedően eredményesen gazdálkodik az Akadémiai Kiadó Zrt., bár a realizált osztalék mintegy 89 millió Ft az előző évi 124 millió Ft-tal szemben. A zrt évi éves beszámolója alapján 2013-ban a évihez hasonló osztalékbevétel várható. Eredményesen gazdálkodott az Izotóp Intézet Kft., ahol a évi megemelkedett radioaktív jódkibocsátás miatt az Akadémia

43 elnöke rendkívüli taggyűlést kezdeményezett, és az ülésen elfogadott határozatokra figyelemmel meghozta a szükséges szervezeti és személyi döntéseket. A kft. jelentős, 100 millió Ft-os nagyságrendű beruházásokat hajtott végre, melyek még 2013-ban is folytatódnak, és csökkentik a környezetterhelést, javítják a termelés biztonságát. A korábbi évek eredményes gazdálkodása a évi 50 millió Ft után 2012-ben 10 millió Ft osztalékelvonást tett lehetővé az Akadimpex Kft.-től. A Mindentudás Egyeteme Nonprofit Kft ben megvalósította a nagy sikerű Mindentudás Egyeteme 2.0 médiasorozatot. A pénzügyi elszámolások lezárása után az Akadémia kezdeményezte a kft. végelszámolását, amely folyamat hamarosan lezárul Az Akadémia által alapított költségvetési szervek részvétele vállalkozásokban Az intézmények osztalékbevétel címén 13,5 millió Ft-ot realizáltak, amely az előző évi osztalékbevétel 66%-a. Az elért osztalékbevétel aránya a részesedések állományához viszonyítva 30%-os. Az Izotóp Intézet Kft. esetében a teljes tulajdonosi irányítás és az osztalék 2012-ben az Akadémiához került, így 2011-ben még kapott az Energiatudományi Kutatóközpont 8,751 millió Ft átengedett osztalékbevételt, de 2012-ben ezen a jogcímen már nem volt bevétele a kutatóközpontnak. A részesedések állományának alakulását a 23. számú melléklet mutatja be. Az AKAMECH 2011 Kft. végelszámolásának lezárultával az üzletrész értéke a táblázat évi oszlopában az MTA SZTAKI üzletrészei között már nem szerepel. A Biopolisz Kft.-nél a tulajdonosok 2012 második felében törzstőke-leszállítást hajtottak végre, 41 millió Ft-ról 16,4 millió Ft-ra. Az MTA SZBK tulajdonosi részarány így nem változott, az üzletrész értéke viszont 1,5 millió Ft-tal csökkent. A tőkekivonás ellenértékét a tulajdonosok pénzben elvonták a vállalkozástól, azaz a 1,5 millió Ft befolyt az MTA SZBK számlájára. A pályázatokhoz kapcsolódó fenntartási kötelezettségek lejárta után várhatóan a kft. végelszámolásra kerül. 4. A forgóeszközök állományának alakulása Az akadémiai intézmények eszközállományának egy részét a forgóeszközök alkotják évben jelentős mértékben, 33,3 milliárd Ft-ra emelkedett a forgóeszközök állománya. Ez a évi 14,5 milliárd Ft-hoz viszonyítva 129,6 %-os növekedést jelent, és lényegében csak a már korábban jelzett, még fel nem használt pénzeszköz-átadásokhoz köthető. Az akadémiai vagyon alakulását a volumen-változáson túlmenően a belső összetétel alapján számított jellemző mutatók alapján megállapítható, hogy: A beszámolási időszakban a forgóeszközök lekötöttsége azaz a készletek és a forgóeszközök aránya 3,5%-ról 1,5%-ra csökkent az előző időszakhoz viszonyítva. Ezzel egyidejűleg magas, 98 %-os a szabad forgóeszközök mutatója, ami azt jelenti, hogy szinte a teljes forgóeszköz állomány szükség esetén rövid időn belül mobilizálható. A tőke-feszültségi mutató - azaz a kötelezettségek és a saját forrás (saját tőke és tartalékok) aránya 36,9%-ról 54,3%-ra emelkedett az előző évhez viszonyítva. A kötelezettségek volumene ugyan 99,5%-kal növekedett, azonban a saját tőke 7,6%-os és a tartalékok 115,8%-os növekedése ezt ellensúlyozta. A vagyon összetételén belül tehát az idegen források aránya jelentősen csökkent az elmúlt évhez képest

44 Az intézmények likviditási helyzetét a likviditási ráta jellemzi, amely szerint a rövid lejáratú kötelezettségeket évben 1,2-szeresen, míg évben 1,3-szorosan lehetett forgóeszközökből finanszírozni. A mobilizálható forgóeszközökből az intézmények teljes kötelezettség állománya is finanszírozható. Az akadémiai intézmények likviditási helyzete az előző évhez viszonyítva némileg javult

45 III. Az akadémiai intézmények működési költségvetése 1. Kutatóközpontok és kutatóintézetek Az alábbiakban az új kutatóintézet-hálózatot mutatjuk be. Az MTA kutatóközpontjai, kutatóintézetei 2012-től MTA Agrártudományi Kutatóközpont MTA ATK MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont MTA BTK MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA CSFK MTA Energiatudományi Kutatóközpont MTA EK MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont MTA KRTK MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA ÖK MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont MTA TK MTA Természettudományi Kutatóközpont MTA TTK MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont MTA Wigner FK MTA Atommagkutató Intézet (ATOMKI) MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) MTA Nyelvtudományi Intézet (NYTI) MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (RAMKI) MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Az új kutatóközpontokat alkotó intézetek teljes és rövidített nevükkel Állatorvos-tudományi Intézet (ÁOKI) Mezőgazdasági Intézet (MGKI) Növényvédelmi Intézet (NÖVKI) Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Filozófiai Intézet (FILKI) Irodalomtudományi Intézet (ITI) Művészettörténeti Intézet (MKI) Néprajztudományi Intézet (NKI) Régészeti Intézet (RI) Történettudományi Intézet (TTI) Zenetudományi Intézet (ZTI) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (CSKI) Földrajztudományi Intézet (FKI) Geodéziai és Geofizikai Intézet (GGKI) Földtani és Geokémiai Intézet (GKI) Atomenergia-kutató Intézet (AEKI) Izotópkutató Intézet (IKI) Közgazdaság-tudományi Intézet (KTI) Regionális Kutatások Intézete (RKK) Világgazdasági Intézet (VKI) Balatoni Limnológiai Intézet (BLKI) Duna-kutató Intézet (DKI) Ökológiai és Botanikai Intézet (ÖBKI) Kisebbségkutató Intézet (ENKI) Jogtudományi Intézet (JTI) Politikatudományi Intézet (PTI) Szociológiai Intézet (SZKI) Enzimológiai Intézet (EI) Anyag- és Környezetkémiai Intézet (AKI) Szintetikus Kémiai Intézet (SZKI) Molekuláris Farmakológiai Intézet (MFI) Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet (MFA) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (PKI) Részecske- és Magfizikai Intézet (RMKI) Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet (SZFKI) Biofizikai Intézet (BFI) Biokémiai Intézet (BKI) Genetikai Intézet (GI) Növénybiológiai Intézet (NBI)

46 A megújítási folyamat főbb jellemzői Az akadémiai költségvetési szervek átalakításával a költségvetési szervek közfeladatainak ellátása nem sérült: a jogutód költségvetési szervek a közfeladatokat teljes, általános jogutódként látják el. A megújítás önmagában a foglalkoztatási jogviszonyokat sem érintette. A január 1-től szerkezetében megújult kutatóközpontok szervezetét (így engedélyezett létszámát, vezetői szintjeit, szervezeti egységeit stb.) a központok új szervezeti és működési szabályzata határozta meg. Az új kutatóközpontok funkcionális (gazdasági, adminisztratív, üzemeltetési) feladatai összesen 143 fővel kisebb személyi állománnyal (ezzel egyidejűleg a vezetői szintek csökkentésével) láthatók el, ami mintegy félmilliárd Ft-os megtakarítást eredményezett. Mindeközben a kutatási kapacitás (kutatói létszám) nem csökkent. A funkcionális (gazdasági és műszaki-ellátó) területen történt létszámcsökkentést mutatja be az alábbi táblázat. adatok fő-ben Működtetési kategóriák Korábbi létszám Új létszám Létszámcsökkentés Gazdasági funkciók Műszaki-ellátó funkciók Összesen Az új kutatóközpontok és kutatóintézetek alapfeladatai MTA Agrártudományi Kutatóközpont A kutatóközpont tevékenységének célja, hogy alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat és fejlesztéseket végezzen az agrártudományok területén, valamint a társadalom számára hasznos és nélkülözhetetlen tudományos ismereteket közvetítsen. MTA Atommagkutató Intézet Az intézet alaptevékenysége a természet törvényeire irányuló mikrofizikai kutatás. Ezzel hozzájárul a világban folyó tudományos kutatások eredményeihez és a hazai tudományos kultúra fenntartásához. Tevékenységében az alapkutatás mellett az alkalmazásoknak is fontos szerep jut. Az eredmények közvetlenül hasznosulnak a környezetkutatásban, a földtudományban, a régészetben és a gyógyászatban. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont A kutatóközpont a filozófia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a néprajz, a régészet, a történettudomány és a zenetudomány területén alap- és alkalmazott kutatásokat művelő és koordináló, közfeladatokat ellátó önálló jogi személy, amely a történelem, a művelődés, a művészetek és a társadalmi-kulturális örökség az Európai Unióban nemzeti hatáskörbe utalt kutatását a vizsgált témák magyarországi és magyar nemzeti vonatkozásainak nemzetközi összefüggésekbe helyezésével végzi. Intézeteinek hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerére alapozva elősegíti a magyar és magyarországi bölcsészettudományi kutatások sokoldalú jelenlétét a hazai és nemzetközi tudományos életben. MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont A kutatóközpont csillagászati és földtudományi (földrajzi, földtani, geokémiai, geodéziai és geofizikai) felfedező kutatásokat folytat, és felhasználásra készíti elő eredményeiket. Alapkutatási

47 tevékenységeinek sorában megalapozó elméleti vizsgálatokat, obszervatóriumi, terepi és laboratóriumi méréseket végez, feldolgozza és közzéteszi a mérési adatokat, új módszerek kialakítására törekszik. Működteti a Nemzeti Szeizmológiai Hálózatot, valamint obszervatóriumokat tart fenn. MTA Energiatudományi Kutatóközpont A kutatóközpont nemzetközi színvonalú tudományos kutatásokat végez a magyar nukleáris biztonsági ismeretek folyamatos elmélyítése érdekében, a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőműblokkok biztonságáról, az üzemanyagciklus zárásáról, az új atomerőmű-generáció kifejlesztéséről, az ionizáló sugárzások (neutron, γ- és elektronsugárzás) és az anyag kölcsönhatásáról, valamint az izotóp- és nukleáris kémia, a sugárhatás-kémia, a sugárvédelem és a nukleáris biztonság, a reakciókinetika, a heterogén katalízis és az ún. megújuló energiaforrások területén. MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Az intézet tevékenységének középpontjában az idegtudományi alapkutatások állnak, így az idegingerület-átvitel, a tanulás és emlékezés, a viselkedés, az öregedéssel összefüggő és epilepsziás agyi károsodás, valamint a hormonkiválasztás központi és környéki idegrendszeri szabályozásának kutatása. A kutatócsoportok multidiszciplináris megközelítési módot alkalmaznak, a hagyományos, megalapozott és bevált módszereket (anatómiai, elektrofiziológiai, neurokémiai és farmakológiai metodológia) ötvözik a legújabb eljárásokkal. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont A kutatóközpont elméleti és empirikus kutatásokat végez a közgazdaság-tudományokban, a világgazdasági és regionális kutatásokban, valamint mindezek más társadalomtudományokkal határos területein. Feladata a piacgazdaság, különösen a magyar gazdaság, a nemzetközi gazdasági-politikai környezeti feltételek és a térbeli folyamatokat meghatározó tényezők tudományos elemzése. MTA Ökológiai Kutatóközpont A kutatóközpont a szárazföldi és vízi életközösségek összetételét, szerkezetét, működését és változásait vizsgálja az élőhelyek, a biodiverzitás és a vízminőség védelmével, továbbá nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos kutatásokat végez, a tájhasználat, a vízhasználat, a tájrendezés, a vízkormányzás és minden stratégiai környezeti tervezés vagy beavatkozás tudományos megalapozását és hatáselemzését végzi, valamint a táji-regionális léptékű, hosszú távú folyamatok ökológiai hátterét vizsgálja. MTA Nyelvtudományi Intézet Alapfeladata tudományos kutatásokat folytatása a magyar nyelvészet, az általános és alkalmazott nyelvészet, az uráli nyelvészet és a fonetika területén, a magyar irodalmi és köznyelv nagyszótárának elkészítése, archív anyagainak gondozása. Tudományos megközelítésben vizsgálja a magyar nyelv különböző változatait és az országon belül és kívül beszélt kisebbségi nyelveket, valamint az európai integráción belüli nyelvpolitikai kérdéseket. Kiegészítő feladatként nyelvi korpuszok és adatbázisok létrehozásával, számítógépes alkalmazások nyelvészeti alapjainak megalkotásával, valamint közönségszolgálati tevékenységgel, szakértői vélemények készítésével is foglalkozik. Mindezek mellett az intézetben működtetett MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Tanszék révén részt vesz a felsőoktatásban is

48 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont A kutatóközpont elméleti, empirikus és összehasonlító kutatásokat folytat a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. A kutatóközpont alapkutatásokat, alkalmazott és összehasonlító kutatásokat is végez. MTA Természettudományi Kutatóközpont A multidiszciplináris természettudományi kutatások központja az enzimológia, a szintetikus kémia, a molekuláris farmakológia, az anyag- és környezetkémia, a műszaki fizika és az anyagtudomány, valamint a kognitív idegtudományok és a pszichológia területén tevékenykedik. MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Az intézet kutatási feladatai a következők: alapkutatás a matematikai struktúrák témájában, matematikai analízis és alkalmazásai, alap- és alkalmazott kutatás a sztochasztika témájában, diszkrét matematikai témában, valamint bioinformatikai területeken. Az intézet kutatási, illetve speciális feladata az Országos Matematikai Szakkönyvtár fejlesztése. MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Az intézet tevékenységének fő jellemzője az informatikai, irányítástechnikai, alkalmazott matematikai alap- és alkalmazott kutatás széles körű művelése és az itt megszerzett speciális ismeretek hasznosítása a kutatás-fejlesztés, rendszertervezés és rendszerintegrálás, tanácsadás, oktatás, szoftverfejlesztés területén. Kiemelt kutatási területek: automatizált irányítási rendszerek, CNN Analogikai Celluláris új elvű számítógép, GRID számítóhálózatok, elosztott számítási architektúrák, mérnöki és menedzsmentintelligencia, nagy sebességű hálózatok és biztonsági kérdéseik, képfelismerés és képfeldolgozás, világháló-informatika, matematikai informatika. MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont A kutatóközpont tevékenysége a modern biológia minden területére kiterjed. A biofizika területén alapvető feladat a biológiai rendszerek és folyamatok fizikai megközelítéssel való értelmezése és a biológiai anyagok vizsgálata különös tekintettel fizikai tulajdonságaikra. A biokémia területén alapvető feladat a biológiai folyamatok molekuláris részleteinek felderítése biokémiai, molekuláris, valamint szintetikus és evolúciós rendszerbiológiai megközelítéssel. A genetika területén célkitűzés az öröklődés molekuláris mechanizmusainak vizsgálata különféle modellszervezetekben. A növénybiológia területének célkitűzése a fényérzékelést, a fényenergia hasznosítását, a fejlődést és a stresszválaszokat meghatározó gének és molekuláris mechanizmusok azonosítása és magas színvonalú vizsgálata növényekben, algákban és cianobaktériumokban. A központ intézeteiben elsősorban alapkutatás folyik, de a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása is fontos szempont. MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont A kutatóközpont felfedező jellegű kísérleti és elméleti fizikai kutatásokat végez hazai bázisú, illetve külföldi székhelyű kutatóberendezésekkel a részecskefizika, a magfizika, az általános relativitáselmélet és gravitáció, a fúziós plazmafizika, az űrfizika, a nukleáris anyagtudomány, a szilárdtest-fizika, a statisztikus fizika, az atomfizika, az optika és az anyagtudomány területén számos esetben nemzetközi együttműködésben

49 1.1. A kutatóközpontok és kutatóintézetek fő gazdálkodási adatai adatok millió Ft-ban év év év Eredeti Teljesítés * Teljesítés * Módosított előirányzat Teljesítés előirányzat * (terv) Kiadások , , , , ,0 Bevételek , , , , ,7 Átlaglétszám * alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány nélkül Bevételi struktúra Bevétel fajtája év év év Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfa-bevételek adatok millió Ft-ban A év adata a évhez viszonyítva (%) 6 952, , ,0 94,9 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 81,5 867,9 149,8 17,3 Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek 3 934, , ,4 89, , , ,6 267,2 Összesen , , ,8 151,8 Költségvetési támogatás , , ,0 122,1 Maradványok igénybevétele 5 068, , ,9 137,3 Együtt , , ,7 137, Kiadási struktúra Kiadások fajtája év év év adatok millió Ft-ban A év adata a évhez viszonyítva (%) Személyi juttatások , , ,3 96,2 Munkaadókat terhelő járulékok 4 273, , ,6 99,5 Dologi kiadások 11 00, , ,1 97,9 Beruházási és felújítási kiadások 6 102, , ,0 322,7 Pénzeszközátadások, kölcsönök 498, ,4 539,0 38,3 Együtt , , ,0 117,7 Alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány 54,8 70,3 60,7 86,4 Mindösszesen , , ,7 117,6-49 -

50 1.2. Létszámhelyzet * év év év adatok főben A év adata a évhez viszonyítva (%) Engedélyezett létszám ,7 Záró létszám ,5 Teljes átlaglétszám ,7 Teljes munkaidőben foglalkoztatottak ,7 Részmunkaidőben foglalkoztatottak ,4 Állományba nem tartozók ,1 Az átlaglétszámból kutatói létszám ,3 Fokozat szerinti megoszlás ebből: nő 782 Akadémikusok ,8 MTA doktora címmel rendelkezők ,0 Kandidátusok és PhD-/DLAfokozattal rendelkezők ,7 Fokozattal nem rendelkezők ,2 Korcsoport szerinti megoszlás (fiatal kutatói keret terhére foglalkoztatottak létszáma nélkül) 30 év alattiak , év közöttiek , év közöttiek , év közöttiek , év közöttiek ,6 71 év felettiek ,6 * A létszámadatokhoz alkalmazott definíciók: Az engedélyezett létszám a december 31-i állapotnak megfelelő, az irányító szerv által engedélyezett létszámkeret. Az átlaglétszám a havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. A záró létszám a költségvetési év utolsó napján, tehát december 31-én ténylegesen betöltött létszám

51 1.3. A maradványok alakulása év év év adatok millió Ft-ban A év adata a évhez viszonyítva (%) Költségvetési maradvány 3 865, , ,3 254,5 Vállalkozási maradvány 643,0 232,8 160,1 68,8 A kutatóközpontok és kutatóintézetek közül négy végzett ténylegesen vállalkozási tevékenységet: az MTA Atommagkutató Intézet, az MTA Természettudományi Kutatóközpont, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és az MTA Ökológiai Kutatóközpont. A évi vállalkozási maradvány (160,1 millió Ft) legjelentősebb része az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetnél (11,0%) és az MTA Természettudományi Kutatóközpontnál (66,2%) keletkezett. A évi maradványból jelentős tételt jelent a MTA TTK épületberuházás (4,2 milliárd Ft), valamint a Wigner-CERN beruházás maradványa (4,4 milliárd Ft)

52 2. Támogatott Kutatócsoportok Irodája Az Akadémia kutatóhálózatába tartoznak az MTAtv 17. (1) bekezdésében foglaltak szerint a támogatott kutatócsoportok. A támogatott kutatócsoportok adminisztrációs, gazdálkodási feladatait a Támogatott Kutatócsoportok Irodája (TKI) intézi. A kutatócsoportok száma, összetétele A Támogatott Kutatócsoportok Irodájának munkájában jelentős változásokat hozott a év. A közötti periódusban működő 79 támogatott kutatócsoport közül január 1-jén 42 folytatta tevékenységét, és 11 új csoport alakult július 1-jén újabb 21 kutatócsoport alakult meg. Ennek megfelelően 2012 közepétől a hálózatban összesen 74 támogatott kutatócsoport működik az alábbi tudományterületi megoszlásban: 31 matematika és természettudomány, 24 élettudomány, 19 humán- és társadalomtudomány. Az egyetemeken létrehozott Lendület-kutatócsoportok száma 2012 folyamán az újabb pályázati fordulót követően 9-ről 26-ra emelkedett. E csoportok munkájának adminisztratív támogatását és munkaügyi, pénzügyi, számviteli, ügyviteli feladatait szintén a TKI látja el. A kutatócsoporti hálózat tudományterületi megoszlását mutatja be az alábbi táblázat. Támogatott kutatócsoportok Összesen Egyetemi Lendületcsoportok megoszlása száma száma megoszlásoszlása meg- száma Kutatócsoportok ebből: matematika, természettudomány 31 42% 12 46% 43 43% élettudomány 24 32% 12 46% 36 36% társadalomtudomány 19 26% 2 8% 21 21% Fontos feladatot jelentett a további támogatásban nem részesülő kutatócsoportok hivatalos megszüntetése. A megszűnt és az MTA infrastrukturális utótámogatású kutatócsoport státuszt elnyerő csoportok befogadó intézményei számára lehetőség nyílt a kutatócsoport eszközeinek bérbevételére (21 csoport élt ezzel a lehetőséggel). Azon csoportok esetében, amelyek nem éltek ezzel a lehetőséggel, a befogadó intézmény könyv szerinti értéken megvásárolhatta az új ciklusban támogatást nem kapó kutatócsoportok eszközeit

53 Közgyűlés május , Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet A támogatott kutatócsoportok megoszlása Befogadó intézmény Matematikai és természettudományok támogatott kutatócsoportok száma Lendületkutatócsoportok száma létszáma támogatott kutatócsoportok száma Élettudományok Társadalomtudományok Összesen Lendületkutatócsoportok száma Egyetemek: Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem * Kaposvári Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szent István Egyetem Szegedi Tudományegyetem ** Pannon Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közgyűjtemények: Magyar Természettudományi Múzeum Országos Széchenyi Könyvtár Iroda 16 Összesen * Tartalmazza a Magyar Természettudományi Múzeummal közös kutatócsoportot. ** Tartalmazza a Magyar Országos Levéltárral közös kutatócsoportot létszáma támogatott kutatócsoportok száma Lendületkutatócsoportok száma létszáma támogatott kutatócsoportok száma Lendületkutatócsoportok száma létszáma

54 Közgyűlés május , Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet Létszámhelyzet év év év adatok főben A év adata a évhez viszonyítva (%) Engedélyezett létszám ,6 Teljes átlaglétszám ,6 Teljes munkaidőben foglalkoztatottak ,8 Részmunkaidőben foglalkoztatottak ,5 Az átlaglétszámból kutatói létszám ,9 Fokozat szerinti megoszlás ebből: nő 197 Akadémikusok ,0 MTA doktora címmel rendelkezők 347,4 Kandidátusok és PhD-/DLAfokozattal rendelkezők ,7 Fokozattal nem rendelkezők ,9 Korcsoport szerinti megoszlás (a fiatal kutatói keret terhére foglalkoztatottak létszáma nélkül) 30 év alattiak , év közöttiek , év közöttiek , év közöttiek , év közöttiek ,3 71 év felettiek ,0 A évi létszám az előző évhez viszonyított jelentős emelkedése, valamint belső struktúrájának változása egyrészt az év eleji ötéves periódus lejárta miatti ciklusváltásból, másrészt a többletforrások által keletkezett lehetőségekből (2012. második félévétől 21 új támogatott kutatócsoport, valamint 17 Lendület-kutatócsoport indulhatott a TKI keretein belül) adódott

55 Lendület program A program elindításakor 5, 2010-ben 7 kutatóintézeti Lendület-kutatócsoport indult; a évi pályázatnak pedig 7 kutatóintézeti és első ízben 9 egyetemi nyertese is lett. A évi pályázati kiírásra 132-en nyújtottak be pályázatot. 3-3 független és anonim bírálat ismeretében a pályázatokat az MTA elnöke által felkért zsűri rangsorolta. A döntés eredményeként július 1-jétől újabb 37 kutatócsoport létesülhetett (kutatóintézetekben 20, egyetemeken 17) második felétől az MTA-kutatóhálózatnak immár összesen 65 Lendület-kutatócsoportja van: 39 kutatóközpontokban és kutatóintézetekben, 26 egyetemeken. Az évenkénti szakmai és pénzügyi beszámolókat 2012-ben is szakértők véleményezték. A szakmai beszámolók értékelése alapján az előterjesztő valamennyi kutatócsoportot további támogatásra érdemesnek tartotta. A évi öt Lendület-nyertes közül három kutatócsoport évi támogatási összege a hároméves kutatómunkáról készített átfogó bírálatok, javaslatok alapján beépült az intézmények (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, MTA Szegedi Biológiai Központ, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) költségvetésébe. A megújuló akadémiai intézményhálózat idei hatékony gazdálkodásának köszönhetően lehetőség nyílt rá, hogy a 2012/2013-as támogatási időszak forrásai bővüljenek a kutatási program teljes futamidejére tervezett támogatások belső átcsoportosításával. A kutatócsoport-vezetők által kért idei póttámogatás összességében nem növeli a kutatócsoport által elnyert 5 évre szóló támogatási összeget, az előrehozás összegével csökkennek a következő évekre tervezett támogatások. A forrás-előrehozás lehetőségére a szeptember 28-i határidőig 12 kutatócsoporttól érkezett be igény, összesen mintegy 144 millió Ft értékben. Lendület programra fordított támogatás évi összegét az alábbi táblázat mutatja be. Pályázat Kutatócsoportok száma (db) Támogatási összeg (ezer Ft) évi pályázatok IV. évi támogatás évi pályázatok III. évi támogatás évi pályázatok II. évi támogatás évi pályázatok I. évi támogatás Összesen Az egyetemi Lendület-csoportok csak 2011-től indultak, így érthető, hogy 2012-ben a pályázati összeg több mint 60%-át MTA-kutatók nyerték el. Az így keletkezett többletforrás egyre jelentősebb arányt képvisel egyes intézetek bevételeiben

56 A Lendület program intézmények szerinti támogatását az alábbi táblázat szemlélteti. adatok millió Ft-ban Intézmény MTA Agrártudományi Kutatóközpont 51,1 137,3 MTA Atommagkutató Intézet 19,9 29,1 MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont 54,6 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 47,2 45,8 45,7 94,0 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 37,2 107,6 132,7 268,2 MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont 35,0 40,7 45,3 MTA Nyelvtudományi Intézet 26,9 21,6 MTA Ökológiai Kutatóközpont 56,7 43,3 MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet 38,9 60,0 64,0 79,1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet 42,4 MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont 30,1 79,9 83,0 110,5 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 29,0 MTA Természettudományi Kutatóközpont 60,0 150,0 221,7 442,9 MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont 45,0 64,6 136,9 MTA Intézmények összesen 213,5 523,3 807, ,5 Egyetemek összesen 282,8 898,1 Mindösszesen: 213,5 523, , ,2 24. ábra: A támogatott Lendület-nyertesek száma és az évenként megítélt támogatási összeg,

57 25. ábra: Lendület-kutatócsoportok intézményenként (2012) 26. ábra: Egy kutatóra jutó Lendület-támogatás (millió Ft, 2012)