Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről

Átírás

1 Közgyűlés május , Díszterem 2. napirendi pont 1. sz. melléklet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről Budapest,

2 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK I. AZ AKADÉMIA FEJEZET ÖSSZESÍTETT KÖLTSÉGVETÉSI ADATAI KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS A évi költségvetési támogatás levezetése Az MTA és a felsőoktatás kapcsolata A költségvetési támogatás felhasználási jogcímei Magyarország és néhány környező ország K+F finanszírozási és létszámjellemzői Létszámok BEVÉTELEK Bevételi struktúra A pályázati bevételek alakulása KIADÁSOK Kiadási struktúra Intézményi kiadások FEJEZETI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA, VERSENYPÁLYÁZATOK MARADVÁNYOK LÉTSZÁMOK II. A VAGYONI HELYZET ALAKULÁSA A ÉVI VAGYONI HELYZET RÉSZLETES BEMUTATÁSA AZ EGYES VAGYONELEMEK ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS ÁLLOMÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA Az immateriális javak értékének alakulása Az ingatlanok értékének alakulása Változások az ingatlanállományban Az egyéb tárgyi eszközök értékének alakulása A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKBAN LÉVŐ RÉSZESEDÉSEK ALAKULÁSA Az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok évi helyzetének alakulása Az Akadémia által alapított költségvetési szervek részvétele vállalkozásokban III. AZ AKADÉMIAI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSE KUTATÓKÖZPONTOK ÉS KUTATÓINTÉZETEK A kutatóközpontok és kutatóintézetek fő gazdálkodási adatai Létszámhelyzet * TÁMOGATOTT KUTATÓCSOPORTOK IRODÁJA AZ MTA KÖNYVTÁR ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT MTA TITKÁRSÁG A SZÉCHENYI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI AKADÉMIA TITKÁRSÁGA MTA TERÜLETI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGOK TITKÁRSÁGA MTA LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT MTA JÓLÉTI INTÉZMÉNYEK OTKA IRODA IV. A FEJEZETI KEZELÉSŰ TÁMOGATÁSOK ALAKULÁSA V. MELLÉKLETEK LISTÁJA

3 Bevezető A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. tv. 9. (2) bekezdés f) pontja szerint az Akadémia Közgyűlésének kizárólagos, át nem ruházható hatásköre a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) előző évről szóló költségvetési beszámolójának jóváhagyása. A beszámoló tartalmazza a) a szakmai tevékenységről és b) az előző évi költségvetés végrehajtásáról és a gazdálkodásról szóló összefoglalót. Jelen összeállítás magában foglalja az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek és a központi feladatok finanszírozását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok évi költségvetésének felhasználásáról készített összefoglaló beszámolót, beleértve a kutatóintézeti körbe nem tartozó költségvetési szervek tevékenységéről szóló beszámolót is. Összefoglaló megállapítások A évi költségvetés fő adatai A év a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete és az MTA fejezet intézményei számára költségvetési, gazdálkodási szempontból kiegyensúlyozott gazdálkodást hozó, eredményes év volt. A fejezet évi költségvetése biztosította az Akadémia és intézményei számára a szakmai feladatellátás forrásait. Az Akadémia évi költségvetési adatainak elemzése alapján a következő főbb megállapítások tehetők: Az MTA fejezet évi jóváhagyott költségvetési támogatása ,5 millió Ft volt (13,8%-kal magasabb az előző évinél), ebből a költségvetési szervek (intézmények) támogatása ,9 millió Ft, a fejezeti kezelésű támogatás összege ,6 millió Ft volt. Kiemelendő: o az OTKA 7 686,0 millió Ft összegű támogatása, o az 1 742,0 millió Ft infrastrukturális fejlesztési támogatás, o a Lendület program 3 388,7 millió Ft összegű támogatása, o a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítésének millió Ft összegű támogatása ben ,0 millió Ft saját bevételt terveztünk, így a fejezet tervezett összkiadása a költségvetési törvény szerint ,5 millió Ft-ot tett ki. A évi tényleges felhasználási adatok alapján a fejezet kiadása ,8 millió Ft volt, ami több mint 2 milliárd Ft-tal haladta meg a tervezettet. A fejezet saját bevétele 2014-ben , 9 millió Ft-ot tett ki, amely 10,5%-kal magasabb az előző évinél

4 A költségvetési támogatás közel háromnegyede (74,8%) közvetlen kutatási célokat szolgált. (2013-ban ez az érték 71,5% volt.) Az országos kutatás- és tudóstámogatás (tiszteletdíjak, nemzetközi kapcsolatok, határon túli magyar tudósok támogatása stb.) céljára kifizetett támogatás aránya 18,6%-ot tett ki, az igazgatási, jóléti feladatokra felhasznált összeg aránya 7,2 %-ról 6,6% -ra csökkent. Az MTA fejezet 2014-ben 7,9 milliárd Ft-tal támogatta a hazai nem MTAkutatóintézetben megvalósuló tudományos kutatásokat, amivel a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozójává vált. (2013-ban 7,5 milliárd Ft-ot fordított a fejezet erre a célra.) A fejezet intézményeiben foglalkoztatottak átlaglétszáma 2014-ben fő volt, ez gyakorlatilag megegyezik a évi adattal. A kutatók (beleértve a támogatott kutatócsoportok kutatóit is) száma fő, ez 11 fővel több a évinél. A évi vagyongazdálkodás összefoglaló jellemzése Az Akadémia vagyonával (ingatlan, ingó, társasági részesedések) való évi gazdálkodás a két évvel korábban az akadémiai intézményi integrációval párhuzamosan a teljes szabályozási környezet új alapokra történő helyezésével megindított folyamat kiteljesedéseként értékelhető. A feleslegessé váló, jelentős felújításra szoruló és ezért gazdaságtalanul üzemeltethető ingatlanok értékesítése felgyorsult, az Akadémia érdekeit nem szolgáló, előnytelen ingatlanhasználati megállapodásokat megszüntettük. Az Akadémia gazdasági társaságokban való részesedések közgazdasági felülvizsgálatát immár folyamatba építve érdemi tisztulást értünk el a vállalati portfólióban, amely részeként egyrészt az Akadémia alapfeladatától távoli tevékenységű, másrészről a nem kielégítő jövedelmezőségű, sokszor ráfizetéses cégektől váltunk meg. Közép távon a korábban jellemzősen spin-off cégekként létrehozott, mára küldetésüket teljesítve azonban az Akadémia érdekeit nem szolgáló társaságok további radikális csökkentésére törekszünk. Az elmúlt évek kiteljesedett célzott pályázati lehetőségei eredményeként a belső összetétel arányainak változatlansága mellett mind az ingatlan-, mind az ingóvagyon változását továbbra is az értéknövekedés, azaz a korszerűsödés folyamata jellemzi

5 A gazdálkodást meghatározó főbb programok, projektek az MTA fejezetben MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza A Kormány 8 milliárd Ft-os támogatásával, 2014-ben megkezdődött az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóházának építése. A Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Millenniumi Városközpont és a lágymányosi egyetemi campus közelében épülő kutatóház annak a 2010-ben elindított, átfogó akadémiai programnak a keretében készül el, amelynek eredményeként kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán fenntartható, a városban szétszórtan elhelyezkedő ingatlanok helyett, a versenyképességet biztosító, korszerű, hatékonyan üzemeltethető, a tudományterületek együttműködését tudatosabban erősítő, 21. századi színvonalú kutatóközpontokban folytathatják munkájukat a kutatók. Az infrastruktúra-fejlesztési program első jelentős beruházása a 2013 őszén felavatott, a lágymányosi egyetemi campuson megtalálható Természettudományi Kutatóközpont felépítése volt. A jelenlegi beruházással felépülő épületben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont kap helyet. Az épület tervezésénél és kivitelezésénél az energiatakarékos, a világszínvonalú kutatási lehetőségeket biztosító MTA Természettudományi Kutatóközpontjában már bevált megoldásokat alkalmazzák. Az MTA az épület kivitelezéséhez április 1-jén kapta meg a hatóságoktól a jogerős építési engedélyt, majd az év folyamán lefolytatta a kiviteli tervek készítéséhez, továbbá az épület szerkezetépítésének kivitelezéséhez szükséges közbeszerzési eljárásokat. Év közepén elkészültek az épület kiviteli tervei, majd a pályázaton nyertes kivitelező szeptember hónapban megkezdte az épület szerkezetének építését. Az épület szerkezete a tervek szerint 2015 júniusában fog elkészülni. A kutatóközpont az elkészült tervek alapján a IX. kerületben a Vaskapu utca 41. és a Tóth Kálmán utca 4. szám alatt található területen három tömbből egy nyolc-, egy hat és egy négyemeletes épületből fog állni. A nyolcemeletes bölcsészettudományi tömbben a régészet, az irodalom, a néprajz, a művészettörténet, történelem és a filozófia művelői kapnak helyet. A négyemeletes társadalomtudományi tömbben a politikai és jogtudományi, a szociológiai, kisebbségkutatási, valamint a közgazdaságtani szakterületek kutatói dolgoznak majd. A hatemeletes épülettömb helyet ad a könyvtárnak, szeminárium termeknek és az archívumoknak is. A könyvtári szinteken számtalan kötet elérhető lesz szabadpolcos rendszerben és a pinceszinten elhelyezkedő tömör raktárban. A 2014 szeptemberében megkezdett munkák nyomán tervek szerint a kulcsrakész épület II. negyedében fog elkészülni. Kiválósági központok A felsőoktatás és az akadémiai kutatóintézet-hálózat együttműködésének új terepe a közös kiválósági központok kialakítása. A kiválósági központok célja a kormányzat felsőoktatási és kutatási innovációs politikájának támogatása, a felsőoktatás és az akadémiai intézményhálózatok együttműködésével (részben) új kutatási innovációs centrumok kialakítása, melyek képesek külföldről is kutatókat hazánkba vonzani

6 Akadémiai kutatóközpontok (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA Természettudományi Kutatóközpont) egyetemi partnerekkel ben koncentrált, 3 éves kutatási programokat indítottak a precíziós gyógyászat biológiai alapjai, az extrém anyagok, energiák és technológiák, valamint a MEDinPROT fehérjetudományi kiválósági együttműködés témakörében. Ezekhez a kutatásokhoz az Akadémia mindösszesen 330 millió Ft támogatást biztosított. Az első éves beszámolók szerint az eredmények ígéretesek, így indokolt a program kiterjesztése. Szakmódszertani pályázat A Magyar Tudományos Akadémia 2014-ben először hirdetett nyílt jellegű pályázatot a szakmódszertan tudományos megalapozását és megújítását segítő, alapvetően új vagy a hazai módszertani hagyományokra építő, interdiszciplináris kutatások 12 hónapon át történő támogatására. A pályázati támogatási időszak alatt a nyertes pályázók kidolgozzák a szakmai fejlesztés koncepcióját, feltárják a személyi és tárgyi feltételeket, felmérik a szükséges feladatokat, valamint elkészítik az újonnan kidolgozott, illetve tovább fejlesztendő szakmódszertani program hatástanulmányát. A felhívásra 88 pályázat érkezett: 71 pályázat felsőoktatási intézményből és 17 pályázat MTA kutatóközpontból, illetve kutatóintézetből. A benyújtott pályázatok témájuk szerint igen változatosak voltak: a fizikától a matematikán, a természettudományokon át a magyar nyelv és irodalom, az idegennyelv-oktatás, az ének-zenei és művészeti oktatás, valamint a hátrányos helyzetűek oktatása, a pedagógia, a pszichológia és az egészségnevelés témájáig sokféle szakterületet képviseltek. A pályázatokat a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának tagjaiból álló zsűri december 9-i ülésén bírálta el. A zsűri a beérkezett pályázatokat általában magas színvonalúnak ítélte. Nagyra értékelte a munkatervek szakmai megalapozottságát és kidolgozottságát, és javaslatát a évre rendelkezésre álló 50 millió forintos támogatási keret figyelembe vételével hozta meg. Folytatódó ingatlan-korszerűsítések Az akadémiai intézményrendszer racionalizálásával együtt elindult ingatlan-korszerűsítési folyamat következő elemeként megkezdődött az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA SZBK) épületének rekonstrukciója. Az MTA SZBK évben a beruházás első szakaszának lezárásához 500 millió Ft akadémiai támogatásban részesült. A rekonstrukció első üteme során megvalósul a fő laborépület fűtésének teljes rekonstrukciója, illetve az épület hőszigetelése. Az új fűtési rendszer alkalmas lesz az épület szabályozott fűtésére-hűtésére. Az átalakítás során az elektromos hálózat modernizálása is megtörténik és új villám védelmi rendszer kerül felszerelésre

7 Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont évben 650 millió forint központi akadémiai támogatást nyert a csillebérci telephelyén lévő főépületének felújítására. Ez egy átfogó rekonstrukció első üteme, melynek során az épületben lévő szolgálati lakások felszámolásra kerülnek, az épület belső átalakításával és a további ingatlanfejlesztéssel (egy új modern kutatóépület építésével) megoldhatóvá válhat a Földrajztudományi Intézet, valamint a Földtani és Geokémiai Intézet elhelyezése. Nemzeti Agykutatási Program (NAP) A 2014-ben indult Nemzeti Agykutatási Program (NAP) célja a hazai agykutatás meglévő egyetemi és MTA kutatóintézményi bázisának megerősítése, ennek érdekében kiemelkedő laboratóriumok, klinikai kutatóműhelyek és vállalkozások K+F együttműködési feltételeinek megteremtése, új innovációs eredmények elérése, és a hazai egészségipar nemzetközi versenyképességének növelése. A december 31-ig 12 milliárd Ft összegű támogatással megvalósuló program az agykutatás infrastruktúrájának fejlesztését, és az infrastruktúra kihasználtságának és eredményességének optimalizálását valósítja meg. A támogatás felhasználása konzorciális keretek között történik. A konzorcium vezetője az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet. A konzorcium tajga még az MTA Természettudományi Kutatóközpont, az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, és a Richter Gedeon Nyrt. A NAP két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forinttal gazdálkodó "A" alprogram stratégiai célja a már nemzetközi élvonalba tartozó kutatóhelyek megerősítése új kutatási témák, technológiák bevezetésével, az akadémiai-ipari kapcsolatok fejlesztésével. Az 5,6 milliárd Ft összköltségű B" alprogram célkitűzése az agyelszívás visszafordítása és kiegyensúlyozása külföldön dolgozó kutatók meghívásával és alkalmazásával. Az "A" alprogramba 58 kutatási téma került, a B alprogram keretében pedig összesen 32 kutatócsoport elindításáról született döntés, amelyek 2015 elején kezdték meg működésüket. Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program Az MTA kiemelt közfeladatának tekinti a tudományos kutatások eredményeihez való széles körű szakmai hozzáférés biztosítását. A kutatásban és a felsőoktatásban világszerte megfigyelhető az elektronikus tartalmakra történő átállás, melynek hazai eszköze az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) program. Az MTA 2012-ben vette át a program irányítását. A programot 2014-ben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozta millió Ft-tal, ehhez adódtak hozzá a felhasználók befizetései. A feladat koordinátora az MTA Könyvtár és Információs Központ

8 I. Az Akadémia fejezet összesített költségvetési adatai Az Akadémia fejezet költségvetési törvényekben jóváhagyott évi előirányzatai az alábbiak: millió Ft-ban év (eredeti) év (eredeti) év (eredeti) Kiadás , , ,5 106,9 Költségvetési támogatás , , ,5 113,8 Bevétel , , ,0 88,3 Index % (2014/2013) Az Országgyűlés által évente jóváhagyott költségvetési keretek felhasználása év közben rendre módosul, a fejezet költségvetési tényadatait az alábbi táblázat részletezi: millió Ft-ban év (tény) év (tény) év (tény) Kiadás** , , ,8 92,4 Költségvetési támogatás , , ,4 115,8 Bevétel ** ,6 * , ,9 110,5 Előző évi maradványok igénybevétele Index % (2014/2013) 9 346, , ,2 70,0 * Ebből egyszeri tétel volt a CERN@Wigner projekt 8 500,0 millió Ft-os és az MTA TTK beruházás 3 500,0 millió Ft-os támogatása. ** 2014-ben tartalmazza a költségvetési és finanszírozási műveleteket. Az összesített költségvetési adatok szerint a fejezet kiadása 2014-ben ,8 millió Ft volt. Az Akadémia 2014-ben fejezeti szinten ,4 millió Ft költségvetési támogatást használt fel. A fejezet intézményeinél ,9 millió Ft államháztartási értelemben vett bevétel keletkezett, ami több mint 10 %-kal magasabb az előző évi bevételi adatnál. Az előző évi maradványok igénybevétele sor azt mutatja, mekkora az előző évek költségvetés el nem költött részéből mennyit használtak fel a tárgyév során a feladataikra. A fenti két táblázat összehasonlításából az is látható, hogy kiadási oldalon a fejezet teljesítménye rendre meghaladja a tervezettet (2014-ben több mint 2 milliárd Ft-tal), a bevételek pedig túlteljesülnek (2014-ben 11 milliárd Ft-tal), továbbá minden évben jelentős összegű maradvány keletkezik többek között azért is, mert az intézményrendszer a tárgyévi támogatást nem tudja év végéig teljes körűen felhasználni

9 1. Költségvetési támogatás 1.1. A évi költségvetési támogatás levezetése Az MTA fejezet (az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek [kutatóközpontok, kutatóintézetek, egyéb intézmények], valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok) évre elfogadott költségvetési támogatása ,5 millió Ft volt, amelyből az OTKA-programok támogatása 7 686,0 millió Ft-ot tett ki. Az Országgyűlés által jóváhagyott fejezeti támogatási főösszeg az előző évihez képest az alábbiak szerint módosult: millió Ft-ban évi eredeti támogatási előirányzat ,5 Változások: Pedagógus életpálya-modell támogatása +8,0 Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítésének támogatása ,0 Posztdoktori ösztöndíjak pótlólagos támogatása + 600,0 Lendület program pótlólagos támogatása + 400,0 Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok pótlólagos támogatása + 600,0 Kiválósági központok támogatása + 300,0 Fűtőelem-csere támogatása + 450, évi költségvetési támogatás összesen: ,5 A évi költségvetési támogatás a évihez képest közel 14 %-kal emelkedett, ehhez az is hozzájárult, hogy a költségvetési egyeztetések során a Közgyűlés által elfogadott évi költségvetési irányelvekben megfogalmazott fejlesztési igények támogatást kaptak. A évi költségvetési irányelvekben szereplő támogatási igényt és ezek megvalósulását a évi költségvetésben az alábbi táblázat mutatja be: adatok millió Ft-ban 1. Kiválósági programok Fejlesztési jogcímek a. Posztdoktori támogatási rendszer bevezetése/kiterjesztése Támogatási igény OGY Támogatás 600,0 600,0 b. A Lendület program bővítése 400,0 400,0 2. Európai uniós és a Horizont 2020 pályázatok önrészének támogatása 600,0 600,0 3. Kiválósági központok létrehozása és fejlesztése 1 300,0 300,0 4. Az OTKA programok támogatásának növelése 700,0 5. Infrastrukturális fejlesztések 300,0 Akadémia fejezet fejlesztése mindösszesen: 3 900, ,0-9 -

10 A évi költségvetési támogatásból ,9 millió Ft-ot (a teljes keret 56,1%-át) már a költségvetés elfogadásakor az intézményi támogatásként terveztünk (jellemzően működési és felújítási támogatásként). A fennmaradó 43,9% fejezeti szinten került meghatározásra, fejezeti kezelésű támogatásként és az OTKA-programok forrásaként. E források felosztása év közben versenypályázatok útján történt hoz képest jelentős mértékben változott a fejezet címrendje, azaz az MTA fejezet költségvetési törvényben megjelenő támogatásának részletezése. A változások lényege: a fejezeti kezelésű előirányzatok között újként jelent meg a Posztdoktori pályázatok támogatása, valamint Kiválósági központok támogatása, illetve a nem kutatóintézetek körébe tartozó támogatásokat koncentráltuk az MTA egyéb intézmények címbe

11 Az MTA fejezet költségvetési címrendjének változása év I. MTA Titkársága I/1. MTA Igazgatása I/2. Doktori tiszteletdíjak és Bolyai ösztöndíjak I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak I/4. Köztestületi feladatok I/5. Területi akadémiai bizottságok titkársága I/6. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia I/8. Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak II. MTA Könyvtára III. Kutatóközpontok, kutatóintézetek III/1. MTA Kutatóintézetek III/2. Lendület program III/3. Infrastruktúra fejlesztés III/4. Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok III/5. Fiatal kutatók pályázatos támogatása IV. MTA Támogatott Kutatóhelyek IV/1. MTA Támogatott Kutatóhelyek V. MTA Létesítménygazdálkodási Központ VI. MTA Jóléti intézmények VII. OTKA Iroda VIII. Fejezeti kezelésű előirányzatok VIII/1. Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása VIII/2. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása VIII/3. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása VIII/4. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok VIII/5. Tudományos könyv- és folyóiratkiadás támogatása VIII/13. Szakmai feladatok teljesítése VIII/15. Központi kezelésű felújítások év I. MTA Titkársága I/1. MTA Igazgatása I/2. Doktori tiszteletdíjak és Bolyai ösztöndíjak I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak I/4. Köztestületi feladatok II. MTA Könyvtár és Információs Központ III. MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek IV. MTA Támogatott Kutatóhelyek V. MTA egyéb intézmények V/1. MTA Létesítménygazdálkodási Központ V/2 MTA Jóléti intézmények V/3. Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága V/4. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia VI. OTKA Iroda VII. Fejezeti kezelésű előirányzatok VII/1. Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása VII/2. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatás VII/3. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása VII/4. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok VII/5. Tudományos könyv- és folyóiratkiadás támogatása VII/6. Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása VII/7. Infrastruktúra fejlesztés VII/8. Lendület program VII/9. Fiatal kutatók pályázatos támogatása VII/10. Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak VII/11. Posztdoktori pályázatok támogatása VII/12. Szakmai feladatok teljesítése VII/13. Kiválósági központok támogatása VII/14. Központi kezelésű felújítások VII/15. MTA Bölcsészet és Társadalomtudományok Kutatóháza létrehozása

12 A fejezet költségvetési támogatásának egy része természetszerűleg nem az MTA fejezetben kerül felhasználásra. Ennek oka, hogy az MTA több olyan programot működtet, illetve finanszíroz, amely a szűken vett fejezeti határokon átnyúlóan a teljes magyar tudományos közösséget szolgálja. (Ilyen fejezeti keret az OTKA, valamint a Lendület program és a támogatott kutatócsoportok rendszere.) Ehhez hasonlóan az MTA intézményrendszere is részesül más fejezetek forrásaiból (2014-ben ez 19,2 millió Ft-ot jelentett). A költségvetési gazdálkodási szabályok következetlenségéből adódik, hogy az éves beszámoló mindezt két lépésben mutatja be. Az alábbi levezetés az MTA fejezet évi költségvetési támogatásának alakulását szemlélteti, beleértve az évközi változásokat is: Jogcímek Fejezetek közötti támogatásátcsoportosítás keretében millió Ft-ban OTKA-témapályázatokból átadás 3 905,1 Egyéb feladatokra átadás (kiválósági központ támogatása) 65,0 Egyéb feladatokra más fejezetektől átvétel +19,2 Lendület Program kiegészítő támogatása +400,0 Pedagógus szociális ágazati pótlék támogatása +1,0 A évi adókompenzáció támogatása +230,0 A Prémiumévek program kiadásainak támogatása +10,8 Változás összesen 3 309,1 A fentiek alapján 2014-ben az MTA fejezetben felhasznált költségvetési támogatás összege ,4 millió Ft-ot tett ki Az MTA és a felsőoktatás kapcsolata A fenti átcsoportosításokon túl további programokra is igaz, hogy nem csak akadémiai intézményekben valósulnak meg. A már nevesített OTKA-pályázatokkal együtt e programokról az alábbi táblázat ad összefoglalást. adatok millió Ft-ban MTA-támogatások fejezeten kívüli felhasználása év év év OTKA-pályázatok (egyetemek, főiskolák) 3 858, , ,4 Támogatott kutatócsoportok (egyetemek) 2 282, , ,5 Lendület-kutatócsoportok támogatása (egyetemek) 898, , ,6 Összesen 7 039, , ,5 Összességében elmondható, hogy az MTA fejezet 2014-ben mintegy 7,9 milliárd Ft-tal támogatta a hazai nem MTA-kutatóintézetekben megvalósuló tudományos kutatásokat, amivel továbbra is a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozója

13 1. ábra: Az MTA felsőoktatáson keresztül nyújtott támogatása ( ) 1.3. A költségvetési támogatás felhasználási jogcímei A 2014-ben az Akadémia részére az OTKA-programok és Iroda költségvetése nélkül biztosított működési és felújítási célú költségvetési támogatás felhasználásának alakulását a következő mutatószámokkal lehet jellemezni: Felhasználás iránya év év év (%) (%) (%) Közvetlenül kutatási célokra 65,7 71,5 74,8 ebből: felújítási és kutatási támogatások 9,1 7,8 8,0 Országos kutatás- és tudóstámogatásra 24,3 21,1 18,6 Igazgatási, jóléti feladatokra 7,2 7,2 6,6 Fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa 2,8 0,2 0,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 Mivel a fejezeti többlettámogatások alapvetően kutatási feladatok finanszírozását szolgálták, tovább javult a közvetlen kutatási célokra felhasznált támogatás aránya úgy, hogy az igazgatási kiadások részaránya csökkent

14 2.ábra: A költségvetési támogatás felhasználásának megoszlása (2014) Közvetlen kutatási célokra felhasznált költségvetési támogatás (74,8%) Ebbe a körbe tartozik: a kutatóintézetek működési célú támogatása, a támogatott kutatócsoportok támogatása, a fiatal kutatók pályázati támogatása, az európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrása, a Lendület program, a felújítás, beruházás és infrastruktúra-fejlesztési támogatások. Országos kutatás- és tudóstámogatás (18,6%) Ebbe a körbe tartozik: az akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások, a doktori tiszteletdíj és a Bolyai-ösztöndíj, az MTA Könyvtár és Információs Központ, a nemzetközi kapcsolatok, a területi akadémiai bizottságok, a Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása, a határon túli magyar tudósok támogatása, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása, a Bolyai Műhely Alapítvány támogatása, a tudományos társaságok támogatása, a könyv- és folyóirat-kiadás támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek, a Magyar Tudomány folyóirat támogatása. Igazgatási, kutatásszervezési, egyéb kutatást kiegészítő, kisegítő és jóléti feladatok (6,6%) Ebbe a körbe a következő feladatok sorolhatók: szolgáltató kutatást kiszolgáló szervezetek, jóléti intézmények, az MTA Titkárság működtetése, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia működésének támogatása

15 1.4. Magyarország és néhány környező ország K+F finanszírozási és létszámjellemzői A hazai K+F ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2008 óta lassú növekedést mutat, és alakulása kedvezőbb, mint a velünk összehasonlítható környező országokban (Csehország kivételével). A GDP-hez viszonyított hazai K+F ráfordítási arány (1,41%) jelentősen elmarad ugyan az EU-27 átlagosan 2% körüli ráfordítási arányától, de jóval magasabb a román, a szlovák vagy a lengyel aránynál (0,4-0,9%), és csak Csehország ér el jobb eredményt e tekintetben. (A 3. ábrán szintén feltüntetett Szlovénia és Ausztria e tekintetben más kategóriát képeznek, pusztán földrajzi közelségük miatt kerültek feltüntetésre az ábrán.) (Adatforrás: Eurostat) 3. ábra: Teljes K+F ráfordítás a GDP százalékában ( ) A K+F források szerkezete Magyarországon kedvezően alakul: jelentősen növekszik a piaci és a külföldi források mennyisége; arányait tekintve a külföldi források részesedése növekszik, a vállalati forrásoké stagnál, az állami források részaránya gyengén csökken

16 (Adatforrás: KSH) 4. ábra: A hazai K+F források szerkezete ( ) Az ország egy lakosra jutó K+F ráfordítása 2011-es 120,6 értékről 2012-re 126,6 -ra, ra 142,8 -ra nőtt; ezzel Csehország mögött a második legjobb eredményt mutatja Magyarország a közép-európai térségben. Az EU-27 vonatkozó adata 540 /fő körül alakult 2013-ben. A kutatók (FTE) összes foglalkoztatotton belüli aránya Magyarország esetében 2007 óta egyenletesen növekszik (2007: 0,44%; 2013: 0,64%), ugyanakkor az EU-átlagokhoz képest még mindig jelentős az elmaradás. (Adatforrás: Eurostat) 5. ábra: A kutatók (FTE) aránya az összes foglalkoztatott százalékában ( )

17 1.5. Létszámok A kutatás-fejlesztés jelentőségét mutatja a kutatás-fejlesztés területén foglalkoztatottak évről évre kissé emelkedő száma is: 2013-ben an dolgoztak kutatóként, 24%-kal többen, mint 2004-ben. A kutatók száma mellett a K+F területen dolgozók teljes létszáma is növekedett, de csekélyebb mértékben (17%-kal 2004-hez képest). (Adatforrás: KSH) 6. ábra: A kutatói létszám alakulása Magyarországon ( ) (Adatforrás: KSH) 7. ábra: A K+F létszám alakulása Magyarországon ( ) A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók számához hasonlóan fokozatosan növekszik a kutatóhelyek száma is ben a vállalkozási területen található a legtöbb kutatóhely (1712), számuk hoz képest 67%-kal nőtt. A kutatói létszám e szektorban az elmúlt években szintén jelentősen emelkedett, 2006-hoz képest 110%-kal

18 (Adatforrás: KSH) 8. ábra: A kutató-fejlesztő helyek száma Magyarországon ( ) (Adatforrás: KSH) 9. ábra: A kutató-fejlesztő helyek kutatóinak tényleges létszáma Magyarországon ( )

19 2. Bevételek 2.1. Bevételi struktúra Bevételi jogcímek Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfabevételek év (terv) év (tény) adatok millió Ft-ban A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%) 7 105, ,0 132,4 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek - 40,5 - Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek 3 623, ,4 99, , ,5 291,2 Finanszírozási (értékpapír) bevételek 1 300,0 Intézményi bevételek összesen , ,4 171,5 Fejezeti bevételek 1 309,5* Mindösszesen , ,9 180,8 * Itt jelenik meg egyszeri csak a évben felmerülő bevételként az OTKA Programok maradványaként befolyt 958 millió Ft támogatás. Az intézményi saját bevételek 71,5%-kal meghaladták a tervezett mértéket, aminek okai: Az intézményi bevételek jelentős mértékben alultervezettek voltak, mert a 2014-es költségvetés korai tervezése miatt kizárólag az akkor ismert bevételi tételeket tartalmazták. Az intézetek sikeres szerepelése miatt évközben több európai uniós, valamint hazai pályázati bevétel folyt be. Az uniós társfinanszírozású, valamint egyéb hazai pályázatok időszaki kifizetései az előző évekhez képest felgyorsultak. Mindez szükségessé teszi a bevételtervezés fejezeti szintű felülvizsgálatát. Ezzel együtt is megállapítható, hogy az intézmények a évben is jelentős volumenű saját bevétellel járultak hozzá szakmai feladataik teljesítéséhez. A bevételek jogcímenkénti összetételét és az ezekhez kapcsolódó mutatószámokat a 2. számú melléklet részletezi

20 Bevételi jogcímek év év év Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfabevételek adatok millió Ft-ban Index % (2014/2013) 8 951, , ,0 87,3 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 150,5 153,0 40,5 26,5 Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek 3 878, , ,2 85, , , ,5 173,2 Finanszírozási (értékpapír) bevételek 1 300,0 Intézményi bevételek összesen , , ,4 116,3 Fejezeti bevételek 317, , ,5 57,8 Mindösszesen , , ,9 110,5 10. ábra: Az MTA irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek saját bevételei ( , millió Ft)

21 2.2. A pályázati bevételek alakulása Az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek 2014 folyamán kevésbé eredményesen szerepeltek az alapkutatási, kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok többségében, mint egy évvel korábban. Az intézeti kutatók által művelt OTKA-pályázatok száma 22%-kal csökkent, ez az eredmény gyakorlatilag a évi szintet jelenti. A támogatási összeg visszaesése ennél kisebb mértékű: 9% ben különösen a matematikai és természettudományi területen csökkent az OTKÁ-tól származó bevétel. Örvendetes változás, hogy az egyéb hazai pályázatok (ÚSZT, Széll Kálmán Terv, NKA stb.) száma másfélszeresére emelkedett (58%-kal), és a bevétel is hasonló arányban nőtt (43%-kal). Az európai uniós pályázatok száma 2014-ben a teljes kutatóintézet-hálózat tekintetében 15%- kal emelkedtek, a támogatási összeg azonban szinte azonos maradt. Az egyéb külföldi források támogatott pályázatok száma harmadával csökkent, a bevétel azonban csak 5%-kal esett vissza. 11. ábra: Az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek pályázati bevételei ( , millió Ft)

22 3. Kiadások 3.1. Kiadási struktúra Kiadási jogcímek év (terv) év (tény) adatok millió Ft-ban A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%) Személyi juttatások , ,1 112,9 Munkaadókat terhelő járulékok 6 359, ,5 117,2 Dologi kiadások 9 730, ,0 180,8 Beruházási, felújítási kiadások 1 276, ,1 565,7 Pénzeszközátadások, kölcsönök 145, ,8 923,6 Finanszírozási(értékpapír) kiadások 1 300,0 Intézményi kiadások összesen , ,5 149,3 Fejezeti kiadások , ,3 17,7 Mindösszesen , ,8 104,4 A ténylegesen felmerülő kiadások a tervezetthez képest emelkedtek, melynek oka a kutatócsoportok számának bővülése, valamint a fejezeti fejlesztési támogatások növekedése. Az intézményi kiadások növekedésének technikai oka az, hogy az MTA fejezet költségvetésében a költségvetési törvény jóváhagyásakor még fejezeti kezelésű előirányzatként szereplő tételek egy része a felhasználás során intézményi kiadássá válik. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő fejezeti kiadások csökkentek. Az összesített kiadás két közgazdasági ok miatt is nőtt. Egyrészt ahogy azt az előzőekben bemutattuk a fejezet saját bevételei jelentősen meghaladták a tervezettet, és ezt az intézményrendszer a kiadásainak finanszírozására fordította, másrészt az előző évi kötelezettségvállalással terhelt maradványok felhasználása is megtörtént (ezt az I/5. fejezetben mutatjuk be) Intézményi kiadások Az intézmények tényleges pénzforgalmi alaptevékenységre felhasznált, vállalkozási maradvány nélküli kiadásai ,7 millió Ft-ot tettek ki, a pénzeszközátadások, kölcsönök és a finanszírozási kiadások nélkül számítva. Ezek közül a legjellemzőbb összehasonlítható kiadási jogcímek a következők voltak: Kiadási jogcímek év év év adatok millió Ft-ban Index % (2014/2013) Személyi juttatások , , ,1 106,3 Munkaadókat terhelő járulékok 6 637, , ,5 111,6 Dologi kiadások , , ,0 100,5 Beruházási, felújítási kiadások , , ,1 41,4 Összesen: , , ,7 88,5-22 -

23 A beruházási kiadások évi csökkenését az okozta, hogy 2013-ban ezen kiadások között szerepelt az MTA TTK épületberuházás és a CERN@Wigner projekt mindösszesen 12 milliárd Ft-os fejlesztési kiadása, évben pedig ilyen nagy nagyságrendű kifizetés nem történt. A dologi kiadások az előző évihez képest azonos szinten maradtak, amellyel biztosítani lehetett a feladatok megvalósítását. A személyi kiadások növekedése a kutatócsoportok számának emelkedésével, a posztdoktori és vendégkutatói pályázatokkal, valamint a kiválósági központok alakulásával függ össze. 12. ábra: A kiadási jogcímek alakulása az Akadémia intézményeiben ( , millió Ft)

24 4. Fejezeti források felhasználása, versenypályázatok A évi költségvetési törvényben biztosított főbb fejezeti támogatások felhasználása, pontosabban a forrásallokáció (vagyis a különböző programok támogatásának eljuttatása az intézményekhez) döntően versenypályázatokon keresztül, a kiválóság alapján történt. Mindez a szóban forgó támogatások erősen differenciált elosztását jelentette, kedvező helyzetbe hozva az innovatív, kiváló eredményeket elérő kutatókat, kutatócsoportokat, intézményeket. Minderre úgy került sor, hogy fejezeti szinten a forráselosztás igazgatási, adminisztratív költségei nem növekedtek. A pályázati rendszerben elosztott támogatások részletes bemutatása 1. Infrastruktúra-fejlesztési pályázatok Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2012-ig több mint egy évtizeden át nem történt jelentős kutatási infrastruktúra-fejlesztés ben az MTA két alkalommal írt ki kutatási infrastruktúra-fejlesztési pályázatot. A januári és őszi pályázati fordulók alapján a támogatás az alábbiak szerint alakult: adatok ezer Ft-ban Intézmények MTA Agrártudományi Kutatóközpont MTA Atommagkutató Intézet MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA Energiatudományi Kutatóközpont MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont MTA Természettudományi Kutatóközpont MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Támogatott Kutatócsoportok Irodája MTA Könyvtár és Információs Központ MTA Létesítménygazdálkodási Központ MTA Üdülési Központ MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága MTA Titkárság Összesen

25 2. Felújítási támogatás A különböző létesítmények állagának megóvását, illetve tényleges megújítását szolgáló támogatás összege 2014-ben a évi szintet meghaladva, 1 309,2 millió Ft-ot tett ki. A felhasználási célok között továbbra is a legnagyobb arányú a kutatóhálózat támogatása. A felújítási támogatás intézményi kör szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. adatok millió Ft-ban év év év Intézmények M Ft % M Ft % M Ft % Kutatóhálózat 769,4 69% 737,7 62,8% 1 011,2 77,2% Jóléti intézmények 29,1 3% 75,7 6,4% 59,2 4,5% MTA LGK (Székház, Nádor u., Budaörsi út) 186,8 17% 278,1 23,7% 226,3 17,3% Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága 82,1 7% 34,7 3,0% 10,0 0,8% MTA Könyvtár és Információs Központ 41,9 4% 48,4 4,1% 2,5 0,2% Összesen: 1 109,3 100% 1 174,6 100,0% 1 309,2 100,0% ábra: A felújítási támogatások felhasználása intézményi kör szerint (millió Ft, illetve százalék; ) 3. Lendület-kutatócsoport pályázatok A program évi elindításakor 5, 2010-ben 7 kutatóintézeti Lendület-kutatócsoport indult, ami 2011-ben 7 kutatóintézeti és 9 egyetemi csoporttal bővült ben 20 kutatóintézeti és 17 egyetemi, valamint 2013-ban 8 kutatóintézeti és 6 egyetemi nyertes kezdhette meg kutatásait. A évi pályázat alapján újabb 18 kutatócsoport jött létre (kutatóintézetekben 10, egyetemeken 8). Időközben a évi 5 Lendület-nyertes közül három kutatócsoport évi támogatása beépült az intézmények (MTA Természettudományi Kutatóközpont, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) költségvetésébe, kettő pedig 2014 nyaráig működött önálló csoportként, támogatásuk 2015-től épült be a befogadó intézmények költségvetésébe végén a Lendület program keretében összesen 92 Lendületkutatócsoport dolgozott: 52 kutatóközpontokban és önálló kutatóintézetekben, 40 pedig az egyetemeken

26 A Lendület programban 2014-ben felhasznált 3 561,2 millió Ft támogatásból 2 078,6 millió Ft az MTA intézményeiben, 1 482,6 millió Ft az egyetemeken hasznosul. * Három Lendület-csoport véglegesítése miatt december 31-én 76 csoport működött **Két újabb Lendület-csoport véglegesítése miatt december 31-én 92 csoport működött. 15. ábra:a Lendület program évenkénti támogatási összege és a csoportok száma ( ) A Lendület programra fordított támogatás évi összegét az alábbi táblázat mutatja be. Pályázat Kutatócsoportok száma (db) Támogatási összeg (ezer Ft) évi pályázatok V. évi támogatás évi pályázatok IV. évi támogatás évi pályázatok III. évi támogatás évi pályázatok II. évi támogatás évi pályázatok I. évi támogatás évi pályázatok I. évi támogatás Összesen 94* * Jelenleg a működő kutatócsoportok száma 92, a 2009-ben indult 5 kutatócsoport 2013-tól, illetve 2015-től véglegesítést nyert a kutatóhelyén

27 A Lendület program évi intézmények szerinti támogatását az alábbi táblázat szemlélteti. Intézmény / (kutatócsoportok száma) Támogatás (M Ft) MTA Agrártudományi Kutatóközpont (3) 114,3 MTA Atommagkutató Intézet (1) 25,0 MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (2) 73,6 MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (4) 121,5 MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (6) 236,8 MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (2) 86,7 MTA Nyelvtudományi Intézet (1) 22,3 MTA Ökológiai Kutatóközpont (1) 42,4 MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (3) 108,6 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (1) 42,0 MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (5) 214,4 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (3) 101,2 MTA Természettudományi Kutatóközpont (14) 630,2 MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (8) 259,6 Az MTA kutatóintézmények összesen(54)* 2 078,6 Egyetemek összesen (40) 1 482,6 Mindösszesen: 3 561,2 *Két Lendület-kutatócsoport véglegesítése miatt, tárgyév végéig 52 csoport működött. 16. ábra: Lendület-kutatócsoportok intézményenként ( ; az adott év december 31-én működő csoportok száma)

28 Az MTA kutatóhálózatában legtöbb Lendület-kutatócsoporttal az MTA Természettudományi Kutatóközpont rendelkezik, a 2014-ben alakult 2 új csoporttal együtt az év végén az intézményben összesen 13 kutatócsoport működött. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban a év végén 8 Lendület-kutatócsoport tevékenykedett, és szintén jelentős számú kutatócsoporttal rendelkezik az MTA KOKI és az MTA SZBK. Az egyetemi Lendület-csoportok többsége a hat kutatóegyetemen (BME, DE, ELTE, PTE, SE, SZTE) működik, a nem kutatóegyetemi rangú intézmények mindössze 3 kutatócsoporttal rendelkeznek a 40 egyetemi Lendület-csoport közül. 17. ábra: Egy Lendület-kutatócsoportra jutó támogatás (millió Ft, ) A kutatócsoportonkénti átlagos támogatás 2014-ben 22,3 és 45,0millió Ft között alakult, ami az előző évekhez képes a különbségek mérséklődését jelzi. A legmagasabb csoportonkénti átlagos támogatási összeggel 2014-ben az MTA TTK rendelkezett

29 4. Európai uniós és egyéb külföldi és hazai kutatóintézeti pályázatok kiegészítő támogatása 2014-ben két ütemben (májusban és októberben) volt lehetőség pályázati kiegészítő támogatások igénylésére. A két forduló alapján a kutatóközpontok és - intézetek összesen 966,5 millió Ft támogatásban részesültek, az MTA Könyvtár és Információs Központ részére biztosított forrással együtt az Akadémia e célra mindösszesen 976,5 millió Ft összegű támogatást biztosított. A támogatást elsősorban az Európai Unió által kiírt, a jelentősebb egyéb külföldi pályázatokra, illetve az Új Széchenyi Terv keretében elnyert pályázatok kiegészítő forrásaként lehetett felhasználni. Az első ütem támogatásának elosztásakor az önrésszel rendelkező FP7-es keretprogram pályázatai kaptak prioritást, míg a második ütemben a H2020 program 2014-ben megjelenő pályázati kiírásaira történő felkészülés elősegítése volt a cél. 5. Vendégkutatói pályázat Az akadémiai kutatóhálózat megújítási programjának részeként a nemzetközileg kiemelkedő külföldi vendégkutatók magyarországi meghívására is nyílt lehetőség. A hazai kutatóhelyek és kutatócsoportok munkájában való részvételre szóló pályázatra a nemzetközileg legelismertebb kutatók köréből 2014-ben 28-an jelentkeztek. A független bírálók és a zsűri véleménye alapján az Akadémia elnöke kilenc kutató meghívását hagyta jóvá összesen 108,1 millió Ft keretösszegű támogatással. A kiválasztott nemzetközi hírű vendégkutatók 3 10 hónapot töltenek Magyarországon, bekapcsolódva az MTA kutatóközpontjainak és kutatócsoportjainak tudományos tevékenységébe. 6. MTA Posztdoktori Kutatói Program Az Akadémia 2013-ban a kutatóintézet-hálózat megújítási programjának újabb elemeként a teljes kutatói pályaív kiépülését támogató és a kutatócsoportok versenyképességét erősítő posztdoktori álláshelyekre először hirdetett pályázatot. A évre közzétett pályázati felhívásra 119 érvényes pályázat érkezett. Az MTA elnöke által létrehozott bírálóbizottság tagjai a 24 hónapon át adható havi bruttó 300 ezer Ft kutatási támogatásra benyújtott pályázatok közül 83-t találtak támogatásra érdemesnek. A posztdoktori támogatások 2014-ben a következőképpen alakultak: Pályázat Posztdoktorok száma Támogatási összeg (ezer Ft) évi pályázatok (12 hónapra) évi pályázatok (4 hónapra) Összesen

30 Az MTA kutatóhálózatának intézményei számára juttatott főbb évi tételeket az alábbi táblázat foglalja össze: Intézmény Költségvetési támogatás Infrastruktúra fejlesztése Felújítási támogatás Lendület program támogatása EU-s és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása Mobilitás, konferenciaszervezés és kiváló külföldi kutatók Posztdoktori támogatás Összesen (2014) adatok millió Ft-ban 1 kutatóra jutó átlagos pályázati támogatás MTA ATK 1250,6 135,5 9,6 114,3 43,3 11,3 7,1 321,1 1,3 MTA ATOMKI 702,2 207,8 25,0 33,2 25,0 16,1 307,1 3,4 MTA BTK 1581,1 222,5 73,6 22,8 14,3 36,1 369,3 1,3 MTA CSFK 745,5 163,3 17,9 121,5 120,6 16,9 13,3 453,5 3,8 MTA EK 1283,3 72,1 64,4 0,0 33,9 0,0 5,2 175,6 2,2 MTA KOKI 576,7 165,9 265,0 236,8 132,2 8,3 8,2 816,4 9,4 MTA KRTK 655,5 34,3 1,3 86,7 35,5 2,7 8,4 168,9 1,4 MTA NYTI 359,0 31,7 22,3 49,2 23,4 9,7 136,3 1,4 MTA ÖK 610,1 116,5 5,0 42,4 17,6 3,9 7,3 192,7 1,9 MTA RAMKI 455,5 26,3 15,2 108,6 0,0 2,2 9,1 161,4 1,8 MTA SZTAKI 842,1 26,2 44,1 42,0 42,7 0,5 155,5 1,2 MTA SZBK 1150,5 227,1 500,0 214,4 54,2 9,4 20, ,5 5,5 MTA TK 670,2 26,9 101,2 33,8 0,9 2,9 165,7 1,0 MTA TTK 2065,8 652,8 13,8 630,2 134,0 3,8 23, ,5 3,4 MTA WFK 1493,0 94,0 259,6 213,5 8,9 18,2 594,2 2,8 Összesen: , ,9 936, ,6 966,5 131,5 185, ,7 2,7-30 -

31 A pályázatok révén elnyert támogatások egymáshoz viszonyított arányát és mértékét mutatja az alábbi ábra. 18. ábra: A pályázati támogatások típusainak megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2014, millió Ft)

32 A pályázatok révén elnyert, kutatószámra vetített támogatások egymáshoz viszonyított arányát és mértékét mutatja az alábbi ábra. 19. ábra: Az egy kutatóra jutó pályázati támogatások megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2014, millió Ft/kutató)

33 5. Maradványok Az intézmények költségvetési maradványának alakulása Az akadémiai intézmények alaptevékenységével összefüggő maradvány a következőképpen alakult: Maradvány összesen: ,3millió Ft Ebből: Kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány: - millió Ft Kötelezettségvállalással terhelt maradvány: ,3 millió Ft Ebből: Intézményi bevételekből származó maradvány: 5 601,2 millió Ft Fejezeti többlettámogatásokból származó maradvány: 8 152,1 millió Ft év év év adatok millió Ft-ban Index % (2014/2013) Intézményi maradványok , , ,3 138,0 Fejezeti maradványok 2 200, , ,9 164,5 Mind az intézmények maradványa nőtt az előző évhez képest, mind pedig a fejezeti többlettámogatásokból származó maradványok nagysága és részaránya is emelkedő tendenciát mutat. A évi maradványból jelentős tételt jelent a MTA TTK épületberuházás (4,2 milliárd Ft), valamint a CERN@Wigner projekt maradványa (4,4 milliárd Ft), míg a évi maradványban szerepel a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítésének 1,3 milliárd Ft-os maradványa ben a maradványok ismét jelentős összegűek, melynek oka, hogy a kutatásra, valamint az infrastruktúra fejlesztésére nyújtott támogatások felhasználása lelassult. A évi alaptevékenységi maradvány intézményenkénti összetételét a 8. számú melléklet tartalmazza. A fejezeti maradvány alakulása Az Akadémia központi feladatainak évi maradványa az alábbiak szerint alakult: Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása: 147,0 millió Ft Fiatal kutatók pályázatos támogatása: 12,9 millió Ft Infrastruktúra fejlesztés támogatása: 9,9 millió Ft Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak támogatása: 106,2 millió Ft EU-s ás hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása: 10,6 millió Ft Határon túli tudósok és tudományos szervezetek támogatása: 11,8 millió Ft Szakmai feladatok teljesítése: (OTKA-val együttesen) 970,8 millió Ft Felújítás támogatása: 40,3 millió Ft Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítése: 2 390,4 millió Ft Összesen 3 699,9 millió Ft Ebből: Kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány: 150,4 millió Ft Kötelezettségvállalással terhelt maradvány: 3 549,5 millió Ft

34 6. Létszámok A kutatóhálózat megújítása során megfogalmazott elveknek megfelelően eltérő mértékben változott a kutatói és a nem kutatói létszám; a megújítással elsősorban a nem kutatói létszám csökkent. 20. ábra: Az Akadémia kutatóközpontjainak és kutatóintézeteinek összlétszám-alakulása ( ) Intézményenként vizsgálva a létszámadatokat megállapítható, hogy az új kutatóhálózati struktúrában az MTA TTK létszámában a legnagyobb (654 fővel), az MTA RAMKI pedig a legkisebb létszámú kutatóintézet 115 fős átlaglétszámmal

35 21. ábra: A kutatói átlaglétszám és a nem kutatók létszáma az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben ( ) Az MTA kutatójának egyharmada nő (36,3%), kutatóközponti (intézeti) szinten azonban a megoszlás nagyon változatos képet mutat. Az alábbi ábrából az egyes intézményeket, illetve részben az egyes szakterületeket is jellemző megoszlásról kapunk képet. A közvélekedést megerősítve a RAMKI-ban (7%), illetve a SZTAKI-ban dolgozik (10%) a legkevesebb női kutató

36 22. ábra: Nemek szerinti megoszlás az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2014) Kedvező fejlemény, hogy a korábbi évekkel ellentétben továbbra is erősödőben van az MTA kutatóhálózatán belül a fiatal középgeneráció. A korfa kedvező alakulása nem független attól, hogy a Lendület programban a sikeresen pályázók jelentős része a éves. A professor emeritus cím évtől való bevezetésének hatása már 2012-ben megmutatkozott a 70 év feletti kutatói létszám csökkenésében. 23. ábra: A kutatók kor szerinti megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaiban és -intézeteiben (2014)

37 II. A vagyoni helyzet alakulása Három évvel ezelőtt megkezdődött az Akadémia vagyongazdálkodási tevékenységének újrahangolása. A cél elsősorban az akadémiai intézményrendszer szervezeti megújulásához alkalmazkodni képes, a korábbiakhoz viszonyítva aktívabb vagyongazdálkodási eszközök rendszerszerű alkalmazását lehetővé tévő szabályozási környezet létrehozása volt. A megújulás első lépcsőjeként 2012-ben a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló évi XL. törvény (a továbbiakban MTAtv.) adta lehetőségeken belül megtörtént valamennyi, az akadémiai vagyongazdálkodást érintő szabályozás felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása, ezen belül a Vagyonkezelő Testület támogatásával az Elnökség teljesen új Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat), valamint év első negyedévében Szellemitulajdon-kezelési szabályzatot fogadott el. Az akadémiai vagyonnal való aktívabb gazdálkodásban rejlő potenciál jobb kiaknázásával nyerhető forrásbővüléssel tovább javulhatnak az élvonalba tartozó kutatások finanszírozási lehetőségei. Az akadémiai ingatlanportfólió azon elemeinél, amelyek nem használhatóak kutatási célokra, ugyanakkor bérbeadásukkal a jelenlegi ingatlanpiacon jelentősebb felújítások, korszerűsítések nélkül reménytelen megfelelő hozamot elérni, a felelős vagyonhasznosítás egyedüli, reális módja a hatályos Szabályzatban rögzítettek szerint az ingatlanértékesítés. A 2014-es év, az azt megelőző évhez hasonlóan intenzív volt az Akadémia ingatlangazdálkodással összefüggő feladatainak ellátása terén. Az akadémiai intézményhálózat megújításával összefüggésben történt intézeti költözések során az üressé váló ingatlanok további hasznosítása vált szükségessé. Ezen ingatlanok egy része, - tekintettel arra, hogy nem akadémiai tulajdonú ingatlanok - a hatályos szerződésekből való sikeres kilépések következtében végleg kikerültek az Akadémia használatából. További ingatlanok akadémiai hasznosíthatóságuk hiánya miatt értékesítésre kerültek. Az Akadémia az ingatlanpiacon évek óta húzódó ingatlan válság hatása alatt évben is kedvezően értékesített ingatlanokat, mely két nagy értékű, de az Akadémia által nem használt ingatlan eladásában koncentrálódott. Az intézményhálózat megújításának programjával párhuzamosan került először sor az Akadémia tulajdonában lévő gazdasági társaságok működésének közgazdasági felülvizsgálatára. A közgazdasági átvilágítás során csoportképző vizsgálati ismérv volt az egyes társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozások jövedelmezőségi-megtérülési mutatói. Az első vizsgálat ( év) eredményét az 24. ábra szemlélteti. A 2014-ben történt értékelés eredményét a 25. ábra tartalmazza. Az ábrákat összehasonlítva szembetűnő a portfólió tisztulása: 2012 végén még 8 jelentős veszteséggel működő társaságot tüntettünk fel az ábrában. Ez a szám elsősorban a 2012-ben született tulajdonosi intézkedések végrehajtásának köszönhetően, az időközben végrehajtott beolvadással (Nanochem Kft.), megkezdett végelszámolással (Archeosztráda Kft., Akaprint Kft., Tactologic Kft., és a felszámolás alá került Icono-Pharma Kft.) 3-ra csökkent

38 24. ábra: Az Akadémia tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozások jövedelmezőségimegtérülési mutatói

39 25. ábra: Az Akadémia tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozások jövedelmezőségimegtérülési mutatói

40 1. A évi vagyoni helyzet részletes bemutatása Az MTAtv a értelmében az Akadémia vagyonába tartozik az állami vagyonról szóló törvény alapján az Akadémiának átadott vagyon. Idetartoznak az ingatlanok, az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a pénzeszközök, a befektetések és a részesedések is. Az akadémiai vagyon évi alakulását, összehasonlítva a évivel, a 20. számú melléklet mutatja be. A mellékletben látható, hogy évben a vagyon összetétele nem változott, míg a vagyonelemek értéke közel 10 százalékkal növekedett a évihez képest. Az egyes vagyonelemek arányának a évihez viszonyított változását a teljes vagyonon belül az alábbi diagrampár szemlélteti: év év 0,3% 16,5% 4,0% 41,1% 0,3% 18,9% 4,0% 37,3% 38,1% 39,0% Immateriális javak (4.523,4 millió Ft) Ingatlanok (46.374,9 millió Ft) Egyéb tárgyi eszközök (42.946,5 millió Ft) Részesedések (382,0 millió Ft) Likvid eszközök (18.591,8 millió Ft) Mindösszesen: ,6 MFt Immateriális javak (5.101,9 millió Ft) Ingatlanok (47.041,9 millió Ft) Egyéb tárgyi eszközök (49.764,4 millió Ft) Részesedések (323,9 millió Ft) Likvid eszközök (23.831,1 millió Ft) Mindösszesen: ,3 26. ábra: Az Akadémia vagyonának összetétele (%) és bruttó értéke (millió forint) december 31-én és december 31-én Az akadémiai vagyon részét képezik az intézményhálózat kezelésében lévő vagyonelemek, valamint a Vagyonkezelő Szervezet által kezelt részesedések és pénzeszközök is

41 Vagyonkezelő Szervezet Az Akadémia vagyonával kapcsolatos végrehajtási jogkört, valamint elszámolási és nyilvántartási feladatokat ellátó Vagyonkezelő Szervezet évi gazdálkodási eseményei a következők voltak: Az Akadémia a néhai Köpeczi Béla hagyatékából megalapítandó Erdély Öröksége Alapítvány induló alaptőkéjeként 10 millió Ft-ot utalt át. Az ingó hagyaték ebben az évben csak részben került értékesítésre, melyből 5,9 millió Ft folyt be. Az Akadémia az MTA Természettudományi Kutatóközpont lágymányosi telekárának törlesztésére 111,7 millió Ft-ot fizetett ki. Az Akadémia 22,9 millió Ft-ot fizetett ki az ingatlanokkal és értékesítésükkel kapcsolatban (értékbecslésre, hirdetésekre, árverési biztosra, közjegyzőre). Az Akadémia akadémiai intézmények részére 240 millió Ft visszatérítendő támogatást nyújtott. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont csillebérci telephelye rekonstrukciós munkáinak I. ütemére 650 millió Ft került átutalásra. A Szervezet által kezelt pénzeszközök a következők: Zemplén Géza-díj, Jakab Irénhagyaték, Martonseed Zrt., illetve a Szentháromság utcai ingatlan értékesítési bevétele, Közinforg Alapítvány törzstőkéje, a Kálló esperes úti ingatlan értékesítési bevétele, Takács Imre-díj, az Arany János Közalapítványtól átvett tőke, Simonyi Károly-díj, Wigner Jenő-díj, MOL-díj, Oláh György-díj, Pungor Ernő-díj, Erdős Pál Matematikai Díj, Szádeczky-Kardoss Elemér-díj, Polányi Mihály-díj, Ernst Jenő-díj, Králik Lajos-díj, Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Díj, Bader művészettörténeti ösztöndíj, Mohar Lászlóné hagyatéka (Környezetvédelmi Tudományos Díj). Az év elején az értékesítésre került a Szentháromság utcai ingatlanból millió Ft bevétel folyt be. A Fúziótech Kft., illetve az Archeosztráda Kft-beli részesedés értékesítésre került, melyből összesen 6,9 millió Ft bevétel származott. Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből 7 millió Ft kamatbevétel keletkezett. A gazdasági társaságoknak nyújtott tagi kölcsönök utáni kamattörlesztések összege összesen 3,5 millió Ft-ot tett ki. A Martonseed Zrt. által fizetett földhaszonbérleti díj bevétele 24,4 millió Ft volt. Az akadémiai tulajdonú gazdasági társaságok záró taggyűlései összesen 160,8 millió Ft osztalékot hagytak jóvá az Akadémia részére, melynek átutalása megtörtént a Vagyonkezelő Szervezet részére

42 2. Az egyes vagyonelemek összetételének és állományának változása 2.1. Az immateriális javak értékének alakulása Az immateriális javakkal való gazdálkodás (kivéve a gazdasági társaság alapítását) az intézmények hatáskörében történik. A szellemi termékek esetében elkészült az egységes eljárásrend és március 1-jén hatályba lépett a Magyar Tudományos Akadémia Szellemitulajdon-kezelési szabályzata. A központi szabályzatban meghatározott irányelvek alapján megtörtént az intézményi szabályzatok kidolgozása Az ingatlanok értékének alakulása Változások az ingatlanállományban A 2014-es év, az azt megelőző évhez hasonlóan intenzív volt az Akadémia ingatlangazdálkodással összefüggő feladatainak ellátása terén. Az akadémiai intézményhálózat megújításával összefüggésben történt intézeti költözések során az üressé váló ingatlanok további hasznosítása vált szükségessé. Ezen ingatlanok egy része, - tekintettel arra, hogy nem akadémiai tulajdonú ingatlanok - a hatályos szerződésekből való sikeres kilépések következtében végleg kikerültek az Akadémia használatából. További ingatlanok akadémiai hasznosíthatóságuk hiánya miatt értékesítésre kerültek. Az Akadémia az ingatlanpiacon évek óta húzódó ingatlan válság hatása alatt évben is kedvezően értékesített ingatlanokat, mely két nagy értékű, de az Akadémia által nem használt ingatlan eladásában koncentrálódott. Ingatlantulajdon-szerzés évben az MTA nem vásárolt, illetve nem vett tulajdonba ingatlant. Ingatlanértékesítések Budapest II., Ferenchegyi lépcső 2. (Pusztaszeri út ) szám alatti volt Kémiai Kutatóintézet telephelyének értékesítése Az értékesítés tárgya: Budapest II. kerület, Ferenchegyi lépcső 2. szám alatti (15399/2 hrsz.) m 2 alapterületű telken elhelyezkedő összesen m 2 hasznos alapterületű középületek 1/1 tulajdoni hányada. Az árveréssel történő értékesítés időpontja: december 3. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontja: január 20. Az ingatlan birtokának átadása: február

43 Értékesítési ár: millió Ft Az ingatlanon 7 db különálló épület helyezkedik el, melyek korábban az MTA Kémiai Kutatóközpont, majd az MTA Természettudományi Kutatóközpont használatában voltak, de az új Természettudományi Kutatóház átadását és az akadémiai intézetek kiköltözését követően üresen állt. A teljes telephely évben az MTA Létesítménygazdálkodási Központ fenntartásába került, aki állagmegóvást és őrzést látott el az ingatlanon. Az értékbecslő az ingatlan valós piaci értékét millió forintban határozta meg. Az ingatlan árverés útján került értékesítésre, és millió Ft áron kelt el. Az értékbecslésben szereplő értékhez képest 25 %-kal magasabb áron történő értékesítés gazdálkodási szempontból sikeres volt, különösen, hogy az értékesített ingatlan hasznosítása nagyon behatárolt és az ingatlanpiacon kevés a mozgás. Budapest VI. kerület, Andrássy út 62. szám alatti egykori Andrássy Palota épületének értékesítése Az értékesítés tárgya: Budapest VI. kerület, Andrássy út 62. szám alatti (28765 hrsz.) 720 m 2 alapterületű telken elhelyezkedő 2762 m 2 hasznos alapterületű középület 1/1 tulajdoni hányada. Az árveréssel történő értékesítés időpontja: december 4. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontja: december 19. Az ingatlan birtokának átadása: február 9. Értékesítési ár: 700 millió Ft Az egykori Andrássy Palota alápincézett, földszint+háromemeletes neoreneszánsz stílusban épült, egyedileg védett műemléki besorolású épület. Az ingatlan mint akadémiai célokra nem hasznosított épület - korábban az MTA Létesítménygazdálkodási Központ fenntartásába került, egyéb célú hasznosítása tartós bérleti szerződéssel volt biztosított. Az ingatlan üzemeltetését határozott időre egy külsős cég látta el, az épület legfőbb bérlője a Török Kulturális Intézet volt. Az ingatlanra két értékbecslés készült, az egyik 549 millió forintban, a másik 575 millió forintban határozta meg annak forgalmi értékét. Az ingatlan árverés útján került értékesítésre, és 700 millió Ft áron kelt el. Az értékbecslésekben szereplő alacsonyabb értékhez képest 27 %-kal, a magasabb értékhez képes 21 %-kal nagyobb áron történt az ingatlan értékesítése. A és évek között lezajlott ingatlanértékesítésekből befolyt, illetve ingatlan vásárlásra kiadott összegeket a következő diagram szemlélteti:

44 27. ábra: Ingatlanvásárlások és értékesítések értéke ( , millió Ft) Egyéb ingatlanügyek végleges lezárása Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet elhelyezése céljából bérelt volt iskolaépület visszaadása Újpest Önkormányzata részére A korábbi elképzelések és tervek szerint az MTA ÖK Duna-kutató Intézet egy újpesti ingatlanban kapott volna helyet. Ennek érdekében április 14-én a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata között bérleti szerződés jött létre a Budapest IV. kerület Attila u szám alatti (70351/1 hrsz.) ingatlanon lévő műemléki épület bérbeadására vonatkozóan, 50 éves időtartamra. Ugyanakkor az épület Duna-kutatás céljára történő teljes felújításának költségigénye elérhette volna a 800 millió Ft-ot is. Az épület állaga erősen leromlott, homlokzata balesetveszélyessé vált, műemléki jellegéből adódóan minden felújításának engedélyeztetése körülményes lett volna. A költséghatékonyságot és az MTA ÖK Duna-kutató Intézet személyi állományát, területi igényét is figyelembe véve az a konszenzusos döntés született, hogy az intézet az eddigi 4, szétszórtan elhelyezkedő telephelyéről, az MTA TTK költözése miatt megüresedő, Budapest XI., Karolina út 29. szám alatti akadémiai tulajdonú épületbe költözik. Az Akadémia ennek megfelelően haladéktalanul kezdeményezte a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését. Az ingatlan bérleti szerződés megszüntetés aláírásának a napja: március 28. Ingatlan birtokának átadása Újpest Önkormányzata részére: március

45 Az MTA Ökológiai Kutatóközpont gödi Duna-kutató épületének visszaadása az ELTE részére Az ingatlan-nyilvántartás szerint a Magyar Állam tulajdonában és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (továbbiakban: ELTE) kezelésében van a 2131 Göd, Jávorka u. 14. (367 hrsz.) szám alatti m 2 területű oktatási és kutatási funkciójú természetvédelmi terület (Huzella-kert). A természetvédelmi terület közepén helyezkedik el a 270 m 2 hasznos alapterületű földszintes egykori Duna-kutató Állomás épülete. Az állami tulajdonú épület akadémiai használatára a kutatók Karolina útra történő költözése miatt már nem volt szükség, így megkezdődhetett az épület visszaadásával kapcsolatos előkészítő munka. Az épület átadás-átvételével kapcsolatos ELTE-vel kötött megállapodás aláírása és az épület birtokbaadása megtörtént. Ingatlan birtokának átadása az ELTE részére: január 26. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet által igénybe vett épületrész visszaadása az Önkormányzat részére Az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületének átadását követően megkezdődött az érintett akadémiai kutatóintézetek átköltözése. A Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet egyike volt az első beköltözőknek. Az intézet által ez ideig használt és megüresedő épületrész a Budapest VI. kerület Rippl- Rónai utca 22. (Szondi utca ) szám alatti helyrajzi számú saroktelken lévő épülettömbben található. A évben az Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata megállapodást kötött az épület Akadémia által használt területrészére vonatkozó és az Akadémiát illető használat jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, és az ingatlan térítésmentes használatáról. A megállapodás szerint a tárgyi ingatlan nem akadémiai szerv részére történő bérbeadása, továbbhasznosítása a szerződésben foglaltak szerint nem lehetséges. Mivel más akadémiai költségvetési szerv beköltözése nem merült fel, az Akadémia kezdeményezte az ingatlan visszaadását az önkormányzatnak. Ingatlan birtokának átadása a Fővárosi Önkormányzat részére: február 20. Az ingatlanállomány könyv szerinti értékének részletezését a 22. számú melléklet tartalmazza

46 2.3. Az egyéb tárgyi eszközök értékének alakulása Az egyéb tárgyi eszközökkel való gazdálkodás az intézmények hatáskörében történik. Az Akadémia Alapszabályának rendelkezése szerint az 50 millió Ft egyedi bruttó érték feletti tárgyi eszközök értékesítéséhez az Akadémia elnökének engedélye szükséges. A évben 50 millió Ft egyedi bruttó érték feletti tárgyi eszköz értékesítésére az Akadémia intézményeiben nem került sor. Az Akadémia gép-műszerállományának intézményenkénti alakulását a 21. számú melléklet mutatja be, a gép-műszerállomány használhatósági szintjének tudományterületenkénti alakulását pedig az alábbi diagram szemlélteti: 28. ábra: A gép-műszerállomány használhatósági szintjének alakulása az Akadémia kutatóhálózatában ( ) A tudományterületeken a teljesen leírt (nulla értéken számon tartott), de még használatban lévő gép-műszerállomány eredeti (bekerülési) értéke évben összesen ,7 millió Ft volt, mely a teljes állomány 39,2 %-át tette ki

47 3. A gazdasági társaságokban lévő részesedések alakulása A részesedések állományának alakulását a 23. számú melléklet mutatja be. A 2012-ben megkezdett reorganizációs, racionalizálási, hatékonyság növelési program folytatódott ben is. Az akadémiai (rész)tulajdonban lévő gazdasági társaságok száma 3 társasággal csökkent. A súlyosan eladósodott, likviditási zavarokkal küzdő TECHNOORG LINDA Tudományos Műszaki Fejlesztő Kft.-ben lévő ezer Ft névértékű, 14,1 %-os tulajdoni arányt biztosító üzletrészét értékesítette az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. A vételár 24 millió Ft volt. Szintén értékesítésre került a veszteségesen működő Fúziótech Műszaki Szolgáltató Kft.-ben lévő, 26 %-os tulajdoni arányt biztosító üzletrész. Az üzletrész közvetlen akadémiai tulajdonban volt, az értékesítés az üzletrészre eső eszközértéken történt, így a 260 ezer Ft névértékű üzletrész eladási ára ezer Ft volt. Az év során befejeződött az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és az Akadémia közös tulajdonlású vállalkozásának, az Archeosztráda Kutató, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek a végelszámolása, melynek végén közel 6,5 millió Ft pénzeszköz maradványt kapott az Akadémia során megkezdődött a TactoLogic Műszaki kutató-fejlesztő Kft. végelszámolása, ami várhatóan 2015-ben fog lezárulni. Szintén 2014-ben indult az Akaprint Nyomdaipari Kft. végelszámolása, ami gyakorlatilag 2014-ben le is zárult januárjában a NAV befejezte az ilyenkor szokásos, végső vizsgálatát és megállapítást nem tett. Amennyiben ezt jelzi a cégbíróságnak, úgy a törlési eljárás befejeződhet, és az Akadémia hozzájut a kft. 16,5 millió Ft pénzeszköz maradványához. Az év során új társaság alapítására nem került sor. Üzletrészvásárlás egy esetben történt, az MTA ATOMKI a meglévő 24 %-os üzletrésze mellé névértéken további 24 %-os tulajdoni hányadot vásárolt a PHARMATOM HUNGÁRIA Kft.-ben. Az üzletrész vásárlás az MTA ATOMKI-val közös pályázat sikeres megvalósítását szolgálta, mivel kivásárlásra került a projekt megakadását okozó tulajdonostárs, aki nem teljesítette a pályázati önrész szolgáltatási kötelezettségét. A hiányzó önrészt a tulajdonosváltozást követően az MTA ATOMKI és a Richter Nyrt. tulajdonostárs együttesen bocsátotta a kft. rendelkezésére. A reorganizált társaságok hatékonyabb működését szemlélteti az érdemi akadémiai tulajdonosi irányítással, azaz 25% + 1 szavazati aránnyal, illetve annál nagyobb akadémiai tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező társaságok évi várható eredményéről készített alábbi diagram. A működő, végelszámolás alatt nem álló társaságok száma 21 db-ról 18 db-ra csökkent, a 18 db cég várható adózás előtti eredménye a - korábbi éveknél lényegesen eredményesebb évi, 21 cégtől származó adózás előtti eredményt várhatóan 18 %- kal haladja meg

48 millió Ft 29. ábra: Az érdemi akadémiai tulajdonosi irányítással (25%+1 szavazat felett) működő gazdasági társaságok számának és nyereségének alakulása ( ) Az elmúlt 3 év racionalizálási folyamatának eredményét szemlélteti a következő grafikon, amelyben 2012., 2013., években a részesedésekbe fektetett akadémiai vagyon alakulását és az aktuális évek osztalék bevételei alakulását mutatjuk be. A befektetett összeg csökkent, 2012-höz képest a év végi részesedési állomány közel 40 %-kal kisebb, míg az osztalék bevétel 34 %-kal lett nagyobb Részesedés Osztalék 30. ábra: Akadémiai részesedések és a kapott osztalék alakulása , millió Ft)