INDIKÁTOR tavasz. A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése

Átírás

1 INDIKÁTOR A Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérése A h a z a i m i k r o -, k i s - é s k ö z é p v á l l a l a t o k k ü l f ö l d i p i a c i t e v é k e n y s é g é t a k a d á l y o z ó t é n y e z ő k, a k ü l f ö l d i p i a c r a l é p é s m o t i v á c i ó i é s a z e x p o r t - p i a c o k k i v á l a s z t á s á n a k l e g f o n t o s a b b k r i t é r i u m a i A finanszírozási akadályok jelentik az egyik legkomolyabb nehézséget a magyarországi mikro-, kis- és középvállalatok (KKV) exportja előtt. Az exportfinanszírozási termékek penetrációja rendkívül alacsony, ami többek között a hazai vállalatok alacsony pénzügyi kultúrájára is visszavezethető. A másik komoly akadályt a belső humánkapacitások korlátozottsága jelent. A magyarországi exportvállalatok számának növelése a humánerőforrás bővítésén és minőségének javításán keresztül képzelhető el elsősorban. Az i vállalati felmérése alapján az értékesítés bővítése, a nyereségesség növelése, valamint az új piacokhoz való hozzáférés motiválja elsősorban a vállalatok külföldi tevékenységét. Az export célpiacok kiválasztásában elsősorban a személyes tapasztalatok, s nem pedig az olyan objektív szempontok játszanak szerepet, mint a külföldi piac távolsága, fejlettsége, ill. mérete. A finanszírozási nehézségek, ill. az exporttámogatás hiánya leghátrányosabban azokat a belföldi tulajdonú, mikro- és kisvállalatokat érinti, amelyek a következő 12 hónap során tervezik a termékeik/szolgáltatásaik külföldi értékesítésének elindulását. Ez alapján a pénzügyi problémák enyhítése, az exporttámogatások bővítése, ill. jobb célzottsága az egyik legfontosabb eszköze lehet a hazai exportösztönzési politikának. A felmérésben szereplő (jelenleg vagy korábban már exportáló) KKV-k mindössze 8,7%-a vett már igénybe valamilyen exportfinanszírozási terméket. Az agráriumban és a szolgáltató szektorban, valamint a mikrovállalkozások körében az exporthitel, ill. garancia termékek penetrációja 0,-os. Elsősorban a külföldi tulajdonú ipari középvállalatok körében volt eddig kereslet ezen pénzügyi eszközök iránt, az igénybevevő vállalatok aránya azonban egyik szegmensben sem érte el a 25%-ot. A legnépszerűbbnek az exporthitel-termékek bizonyultak: az összes KKV 11,7%-a vett már ilyet igénybe, míg hitelgaranciát mindössze 2,-uk használt már korábban. Az exportfinanszírozási termékek alacsony hazai penetrációjának egyik oka (a kínálati oldali magyarázatok mellett) a magyarországi KKV-k alacsony pénzügyi fejlettsége lehet. Miközben a többség ismeri ezeket a finanszírozási eszközöket (a cégek alig több mint ötöde nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri az ilyen típusú konstrukciókat), a vállalatvezetők nem feltétlenül látják át az exportfinanszírozási termékek előnyét. Ezt közvetetten az is alátámasztja, hogy a jelenleg, vagy korábban már termékeit/szolgáltatásait külföldön értékesítő mikro-, kis- és középvállalatok több mint kétharmada véli úgy, hogy nincs szüksége ezekre a termékekre. A vállalatok alacsony pénzügyi kultúráját támasztja alá, hogy a felmérésben szereplő vállalatok mindössze kevesebb mint ötöde alkalmaz a devizakockázatok kezelésére alkalmas pénzügyi eszközöket (fedezeti ügyleteket). A KKV harmada nem is ismeri ezeket a termékeket, különösen magas ez az arány az agrár-, ill. mikrocégek körében (46,2%, ill. 56,). Az exportfinanszírozási eszközök iránti kereslet várhatóan a jövőben sem fog dinamikusan emelkedni: a vállalatok mindössze 2-a tervezi valamelyik típus igénybevételét. A legnagyobb érdeklődés az ipari középvállalatok körében várható. A belső humánkapacitások jelentik az egyik vízválasztót a jelenleg exportáló, ill. nem exportáló cégek között: az exportáló vállalatok körének bővítéséhez így ennek a problémának a feloldásán keresztül (is) vezethet az út. A legkomolyabb kapacitáskorlátot az jelenti, hogy nincs elég erőforrás egyrészt a külpiaci lehetősége elemzésre, másrészt a potenciális külföldi partnerek felkutatására. A humánerőforrás nem megfelelő szintje a mikrovállalkozások számára jelenti a legnagyobb nehézséget: mivel a legkisebb méretű cégek esetében a szokásosnál is nagyobb szerep hárul az első számú vezetőre, így érthető, hogy ebben a vállalati körben a cégvezető kapacitásának, idejének hiánya okozza a legkomolyabb problémát. A külpiaci tevékenységre fókuszáló munkatárs kulcstényező lehet a terjeszkedésben is: azon vállalatok körében, amelyek tervezik a jelenlegi exportpiacaik bővítését a következő 12 hónap során, több mint kétszer akkora az ilyen szakembereket foglalkoztató cégek aránya, mint az exportáló, de terjeszkedést nem tervező vállalatok körében. Az export növeléséhez, új piacokon való megjelenéshez, ill. az exportáló cégek körének bővítéséhez fontos eszköz lehet a külpiaci ismeretekkel rendelkező, az exportpiaci lehetőségeket elemezni, a potenciális partnereket felkutatni képes, nyelv(ek) et beszélő munkavállalók alkalmazásának támogatása (pl. járulékkedvezménnyel), illetve az ilyen irányú képzések megerősítése, az oktatás vállalati igényekkel való jobb összehangolása. Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: Honlap: Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

2 A külső adminisztratív elsősorban a mikrovállalkozásokat, valamint a potenciális új exportáló cégeket (jelenleg nem értékesítik termékeit/szolgáltatásait külföldön, de tervezik) akadályozza a külföldi értékesítésben: jelentős nehézséget okoz a számukra a külföldi szabályozás megismerése, s az adminisztratív kötelezettségeknek való megfelelés költségei. Gazdaságpolitikai eszközökkel elsősorban a külföldi szabályozás megismerését lehet könnyíteni. A felmérésben szereplő cégek a vizsgált tényezők közül legkevésbé a versenyképességi hátrányokban látják a külföldi értékesítés akadályait. Ennek megítélése azonban erősen szubjektív: a jelenleg is exportáló cégek mindkét tényezőt komolyabb korlátnak ítélik meg, mint a külföldi értékesítés elkezdését még csak tervező vállalatok. Ez utóbbiak esetleges téves (túlzottan optimista) helyzetértékelése ugyanakkor az exporttevékenység kudarcát okozhatja. Az értékesítés bővítése, a nyereségesség növelése, valamint az új piacokhoz való hozzáférés motiválja leginkább a felmérésben szereplő vállalatok nemzetköziesedését. A hazai piac/kereslet szűkössége elsősorban az ipari, ill. mikrovállalatokat tereli a külföldi tevékenység irányába. Míg a szekunder szektorban ez az erős exportorientáltságra, ill. a belső kereslet tartósan alacsony szintjére vezethető vissza, a 0-9 főt foglalkoztató cégek viszont vélhetően a belföldi piaci struktúrák merevségét megkerülve, a külföldi piacokon megjelenve próbálnak meg növekedni. A potenciális új exportőrök esetében a kedvezőbb külső környezet jelenti az elsőszámú hajtóerőt a külföldi piacokra való kilépésben, azaz nem (csak) növekedési stratégia hajtja ezeket a vállalatokat: a válaszok alapján ebben a vállalati körben az export inkább egy menekülési stratégiának tekinthető. A növekedési kilátások az átlagosnál fontosabb hajtóerőt jelentenek a családi és a belföldi tulajdonú cégek esetében, s ez az első számú motivációja azon exportcégeknek is, amelyek a jelenlegi mellett új piacok(ok)on is terveznek megjelenni termékeikkel, szolgáltatásaikkal. A felmérésben szereplő KKV-k esetében a külföldi piac(ok) kiválasztásában az elsődleges szempontot a korábbi üzleti, ill. személyes tapasztalat jelenti, ami a pszichológiai tényezők fontosságára hívja fel a figyelmet. Ezt követik csak az olyan az értékesítés szempontjából objektívebb tényezők, mint a külföldi piac távolsága, fejlettsége, ill. mérete. A saját, ill. az ismerősök tapasztalata az adott piaccal kapcsolatban elsősorban az agrár, kisebb mértékben a szolgáltató cégek választását befolyásolja, míg az ipari vállalatok számára ez az átlagosnál kevésbé fontos szempont. Utóbbiak számára a legfontosabb a megcélzott exportpiac mérete, fejlettsége. A középvállalati kör esetében szintén ez utóbbi kritériumok játsszák a fontosabb szerepet. A közvetlen repülőjárat, vagy az adott piac és Magyarország közötti vasúti összeköttetés gyakorlatilag egyáltalán nem fontos a felmérésben szereplő vállalatok számára, míg a potenciális célországban jelenlévő kereskedőház, külképviselet a piacválasztásban szintén elhanyagolható tényező. Ez utóbbi elsősorban annak tudható be, hogy korábban a külképviseletek gazdasági kapcsolatok ösztönzésben játszott szerepe nem volt számottevő, a kereskedőház-hálózat kiépítése pedig egyrészt még az elején tart (2013-ban nyitották meg az első nyolc létesítményt), másrészt a távolabbi, EU-n kívüli piacokra koncentrál, amely a hazai vállalatok, s különösen a KKV-k csak egy részének jelent egyelőre célpontot (többek között a hiányzó tapasztalatok miatt). Az elemzés felépítése Az elemzés elején áttekintést adunk az i vállalati felmérésben szereplő mikro-, kis- és középvállalatok exporttevékenységéről. Ezt követően megvizsgáljuk a külföldi értékesítést nehezítő tényezőket. Részletesen kitérünk a finanszírozási akadályokra, a belső humánkapacitásbeli, ill. külső adminisztratív ra, valamint a versenyképességi problémákra. Ezt követően elemezzük a felmérésben szereplő vállalatok külföldi piacon való tevékenységének motivációit. Végül az export célpiacok kiválasztásában szerepet játszó tényezők vizsgálatával zárul az írás. Az elemzésben főkomponens-elemzést (is) használtunk (a módszertani kérdésekről lásd bővebben a 11. oldalon található Mellékletet). 2

3 Exportáló mikro-, kis- és középvállalatok Az i felmérésben összesen 333 KKV szerepelt, ebből 319 vállalat válaszolt az exportra vonatkozó kérdésre. Közöttük 190 db (59,6%) értékesítette termékeit/szolgáltatásait külföldön, 129 db (4%) viszont kizárólag a belföldi piacra koncentrált. Az exportáló cégek aránya az ipari szektorban a legmagasabb (76,5%), amit az agrárium (53,8%) és a szolgáltató szektor (43,1%) követett. A vállalkozások 37,9%- ának a teljes árbevétel kevesebb mint felét adja a külföldi értékesítésből származó bevétel, 21,6%-nak viszont ez a meghatározó bevételi forrása. Leginkább az ipari vállalatokra jellemző az erőteljesebb exportorientáció: ebben a szegmensben a cégek33,6%-ának a teljes árbevétel legalább felét a külföldi eladások biztosítják (5,4% kizárólag exportra termel) (1-2. ábra) A leginkább nemzetköziesedett ágazat a közúti járműgyártás (ebben a körben valamennyi cég több mint a bevételének felét exportból biztosítja), amit a textilipar és a gépgyártás követ. A mezőgazdaságon belül a két alágazatban hasonló a nemzetköziesedés szintje, a szolgáltató szektorban viszont jelentős különbségek vannak: a felmérésben szereplő ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek egyike sem exportál, míg a szállítás, raktározás területén működő vállalatok több mint harmada elsősorban a külföldi megrendeléseiből él (3. ábra). A mikrovállalkozások közel 7-a egyáltalán nem exportál, míg ez az arány a kis-, ill. középvállalatok esetében 43,0, ill. 28,. Az főt foglalkoztató cégek közel harmadánál a bevételek nagyobbik hányadát az export biztosítja. A jelenleg exporttevékenységet nem folytató KKV-k 41,9%-a korábban még nem gondolt külföldi értékesítésre. Ez leginkább az agrárcégekre (58,3%) jellemző, amit az ipari (51,4%), ill. szolgáltató vállalatok (35,4%) követnek. Méret szerint nincs lényeges eltérés, a külföldi tulajdonú cégek között viszont egy ilyen vállalatot sem lehet találni, a családi vállalkozások esetében pedig az átlaghoz hasonló mértékben jelent ez akadályt. A Magyarországon működő külföldi vállalatok döntő hányada (68,3%) elsősorban exportra termel, azaz betelepüléseket leginkább az olcsó (humán)erőforrás, a földrajzi elhelyezkedés, s nem pedig a helyi piac mérete vezérelte. A családi cégek megoszlása az exporttevékenység alapján gyakorlatilag megegyezik a mintaátlaggal (4. ábra). A jelenleg exporttevékenységet nem folytató magyarországi KKV-k 16,7%-a korábban már értékesítette termékeit/szolgáltatásait külföldön. A legnagyobb arányban az agráriumban és az iparban, ill. a kisvállalatok körében találhatóak meg ezek a cégek (5. ábra) ,7% 12,3% 18,2% 69,1% 4. ábra: Vállalatok exportorientációja* méret, régió és tulajdonosi szerkezet szerint 44,7% 43, 32, 40, 28, 29,4% Nem exportál % 50,5% Közép-Mo. 27,8% 25,8% 46,4% 46, Nyugat-Mo. 17,7% 15,7% 36,3% 39,7% Kelet-Mo. 44,6% Belföldi * * külföldi értékesítésből származó bevétel aránya a teljes árbevételből; **a tulajdonosok több mint 5-a belföldi/külföldi magán, vagy jogi személy 68,3% 29,3% 2,4% Külföldi * 20,7% 40,5% 38,8% ábra: Vállalatok exportorientációja* ágazati bontásban 58,3% 33,3% 8,3% 50, 50, 50, 50, 31,3% 62,5% 6,3% 9,1% 36,4% 54,5% 9,1% 63,6% 27,3% 3,8% 61,5% 34,6% 10, 45, 45, 10,7% 32,1% 57,1% 100, 70, 26,7% 3,3% 55,6% 33,3% 11,1% 33,3% 52,4% 14,3% 85,7% 14,3% 20, 45, 35, 100, 60, 20, 20, 77,8% 11,1% 11,1% 42,9% 50, 7,1% 79,2% 20,8% 55,6% 44,4% Növénytermesztés Állattenyésztés 53,8% 46,2% 11,5% 42,3% 46,2% Energetika 1. ábra: Exportáló vállalatok megoszlása 2. ábra: Vállalatok exportorientációja* Élelmiszeripar Textilipar Fafeldolgozás Vegyi anyag előállítás 76,5% 23,5% 33,6% 43, 23,5% Fémfeldolgozás Gépgyártás Közúti gépjármű gyártás Építőipar Turizmus, vendéglátás Nagykereskedelem Nem exportál * külföldi értékesítésből származó bevétel aránya a teljes árbevételből 11,1% 31,9% 56,9% Kiskereskedelem Szállítás, raktározás Ingatlanügyletek Számviteli tanácsadás Mérnöki tevékenység 21,6% 37,9% 4% Nem exportál * külföldi értékesítésből származó bevétel aránya a teljes árbevételből ,1% 56,9% 59,6% 4% Nem exportál Exportál 5. ábra: A jelenleg nem exportáló vállalatok megoszlása a korábbi exporttevékenység tükrében 45,5% 54,5% 72,7% 27,3% Korábban exportált 93,4% 6,6% Szolgáltató szektor 88,6% 11,4% IKT szolg. Közösségi szolgáltatások 80, 82,5% 83,3% 20, 17,5% 16,7% Korábban sem exportált Gépjárműker. és javítás 3

4 A külföldi értékesítést nehezítő akadályok A vállalati válaszok alapján a külföldi tevékenység legkomolyabb akadályát a külföldi termékbevezetés költségessége, a magas szállítási költségek, valamint az exporttámogatások hiánya jelenti. A legkevésbé a minőség, ill. az értékesítési ár versenyképessége okoz problémát. Külön vizsgáltuk a magas szállítási költségek exportot akadályozó szerepét (egyrészt ez kapta a második legmagasabb pontszámot, másrészt a faktorelemzésből ez a változó végül kimaradt - lásd. Melléklet). Elsősorban az agrárcégek számára jelent ez komoly visszatartó erőt, míg vállalati méret szerint nincsen jelentős különbség a tényező megítélésében. A szállítási költségek a potenciális új exportőrök (akik jelenleg nem exportálnak, de tervezik a külföldi értékesítés elindítását) számára is az átlagosnál komolyabb visszatartó erőt jelentenek. A cégen belüli humánkapacitás korlátozottsága elsősorban a mikrovállalkozásokat tartják vissza az exporttól. A külső adminisztratív akadályok a szolgáltató szektorban és a legkisebb cégek körében jelentenek komoly hátráltató tényezőt, míg az agrárcégeket ez kevésbé akadályozza a külföldi tevékenységben. A finanszírozási nehézségek főleg a mikro- és kisvállalatok exportját nehezíti, versenyképességi problémákkal (leginkább az ár tekintetében) pedig elsősorban az agrárcégek küzdenek. A belső humánkapacitások jelentik az egyik vízválasztót a jelenleg exportáló, ill. nem exportáló cégek között: az exportáló vállalatok körének bővítéséhez így ennek a problémának a feloldásán keresztül (is) vezethet az út. A (külső) adminisztratív a potenciális új exportvállalatok számára számítanak komoly nehézségnek, ill. ezek lehetett az okai többek között a korábbi exporttevékenység felfüggesztésének. A finanszírozási nehézségek a jelenleg nem exportáló, de azt tervező cégek számára jelenti a legkomolyabb akadályt. Versenyképességi problémákkal nem nagyon számolnak a külföldi értékesítést elindítani tervező cégek (különösen, ha korábbi exporttapasztalattal már rendelkeznek). A jelenleg exportáló vállalatok esetében viszont többek között ez akadályozhatja a terjeszkedést (5-6. ábra). 4. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő akadályokból alkotott főkomponensek értéke a jelenlegi és tervezett exporttevékenység szerint 0,6 0, Belső humánkapacitás Külső adminisztratív Finanszírozási akadályok Versenyképességi problémák 2. ábra: A szállítási költségek mint külföldi értékesítést nehezítő tényező megítélése** Belföldi Külföldi Jelenleg is exportál Jelenleg nem exportál, de korábban már exportált Jelenleg nem exportál és korábban sem exportált 2,50 2,75 3,00 3,25 3,50 * a tulajdonosok több mint 5-a belföldi/külföldi magán, vagy jogi személy; * 1. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő körülmények megítélése* Drága a külföldi termékbevezetés Magas szállítási költségek Exporttámogatások hiánya Nincs erőforrás a külpiaci lehetőségek elemzésére Finanszírozási nehézségek Nincs erőforrás a külföldi partnerek felkutatásra Vezetők kapacitásait leköti a belföldi piac Bonyolult a külföldi szabályok megismerése Tájékoztatás hiánya az exportlehetőségekről Drága a külföldi szabályoknak való megfelelés Hiányos külpiaci ismeretek Kapacitáskorlát Nyelvi problémák Nincsenek megfelelő munkatársak Eddig még nem gondolt külföldi értékesítésre Ár nem versenyképes Minőség nem versenyképes 0,5 - - Belső humánkapacitás 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3, ábra: A külföldi értékesítést nehezítő akadályokból alkotott főkomponensek értéke az egyes szektorokban Belső humánkapacitás Külső adminisztratív 5. ábra: A külföldi értékesítést nehezítő akadályokból alkotott főkomponensek értéke a korábbi exporttapasztalat függvényében Külső adminisztratív Finanszírozási akadályok Jelenleg nem exportál, de korábban már exportált Jelenleg nem exportál és korábban sem exportált Finanszírozási akadályok Versenyképességi problémák Versenyképességi problémák 4

5 Finanszírozási akadályok A finanszírozási akadályokat két megközelítésből vizsgáltuk: a finanszírozási nehézségek, ill. az exporttámogatás hiányának megítélése oldaláról. Mindkét finanszírozási aspektus hasonló vállalati körben jelent elsősorban nehézséget a külföldi értékesítésben: a belföldi tulajdonú, mikro- és kis méretű cégek számára. A szektorok között méréskelt eltérés van: az agrárvállalatok inkább a támogatások hiányát, míg a szolgáltató cégek a pénzügyi problémákat emelik ki akadályként (az iparvállalatok mindkettőt átlagos mértékben ítélték meg fontosnak). A jelenleg nem exportáló vállalatok körében mindkét finanszírozási tényező komolyabb akadályként jelenik meg, ami alapján a pénzügyi problémák enyhítése, az exporttámogatások bővítése, ill. jobb célzottsága az egyik legfontosabb eszköze lehet a hazai exportösztönzési politikának (1-2. ábra). 1. ábra: A finanszírozási Finanszírozási nehézségek mint nehézségek külföldi értékesítést nehezítő tényező megítélése** 2. ábra: Az exporttámogatások hiányának mint külföldi értékesítést nehezítő tényező megítélése** Belföldi Külföldi 2,0 2,2 2,4 2,6 2,8 3,0 3,2 3,4 3,6 * a tulajdonosok több mint 5-a belföldi/külföldi magán, vagy jogi személy; * Belföldi Külföldi 2,0 2,2 2,4 2,6 2,8 3,0 3,2 3,4 3,6 * a tulajdonosok több mint 5-a belföldi/külföldi magán, vagy jogi személy; * A képet árnyalja ugyanakkor, hogy a pénzügyi problémákkal küzdő vállalatok értékelték az átlagosnál komolyabb hátráltató tényezőnek a finanszírozási akadályokat. Mind a finanszírozási gondok, mind az exporttámogatások hiánya azon cégek esetében jelent nagyobb nehézséget, amelyek pénzügyi problémákkal küzdenek (a saját források a folyó kiadásaik fedezésére sem elégségesek). Ez alapján feltételezhető, hogy ezek a problémák csak részben kapcsolódnak a külföldi piacokon való megjelenéshez, ill. az exporttevékenység folytatásához (3. ábra). 3. ábra: A finanszírozási Finanszírozási akadály főkomponens akadályok értékének alakulása a vállalatok finanszírozási helyzetének tükrében 4. ábra: A finanszírozási akadályok megítélése* a finanszírozási helyzet tükrében Nincs szüksége külső forrásra - Beruházásra már nem elegendőek a saját források A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás - A folyó költségek fedezésére sem elég a saját forrás Beruházásra már nem elegendőek a saját források Nincs szüksége külső forrásra 2,25 2,50 2,75 3,00 3,25 3,50 Exportfinanszírozási termékek A felmérésben szereplő KKV-k mindössze 8,7%-a vett már igénybe valamilyen exportfinanszírozási terméket. Az agráriumban és a szolgáltató szektorban, valamint a mikrovállalkozások körében az exporthitel, ill. garancia termékek penetrációja 0,-os az i eredményei alapján. Elsősorban a külföldi tulajdonú, az ipari és a középvállalatok körében volt eddig kereslet ezen pénzügyi eszközök iránt, az igénybevevő vállalatok aránya azonban egyik szegmensben sem érte el a 25%-ot. A legnépszerűbbnek az exporthitel-termékek bizonyultak: az összes (jelenleg vagy korábban már exportáló) KKV 11,7%-a vett ilyet igénybe, míg hitelgaranciát mindössze 2,-uk használt korábban (1. ábra). 25% 2 15% 1 5% 1. ábra: Az exportfinanszírozási termékek igénybevétele az egyes vállalati szegmensekben* 0, 1,7% 1,7% 19, 0, 0, Szolgáltató szektor * a jelenleg exportáló, ill. korábban már valamikor exportáló vállalatok körében 1,4% 1,4% 1,8% 0,9% 2,6% 18,8% 0,7% 10, Belföldi 2,6% 17,9% Külföldi 1, 1, 10,7% Exporthitel Exporthitel-garancia Mindkettő 5

6 Az exportfinanszírozási termékek alacsony hazai penetrációjának egyik oka (a kínálati oldali magyarázatok mellett) a magyarországi KKV-k alacsony pénzügyi fejlettsége lehet. Miközben a többség ismeri ezeket a termékeket (a cégek alig több mint ötöde nyilatkozott úgy, hogy nem ismeri az ilyen típusú konstrukciókat), a vállalatvezetők nem feltétlenül látják át az exportfinanszírozási termékek előnyét. Ezt közvetetten az is alátámasztja, hogy a jelenleg, vagy korábban már termékeit/szolgáltatásait külföldön értékesítő mikro-, kisés középvállalatok több mint kétharmada véli úgy, hogy nincs szüksége ezekre a termékekre (2. ábra). A vállalatok alacsony pénzügyi kultúráját támasztja alá, hogy a felmérésben szereplő vállalatok kevesebb mint ötöde alkalmaz mindössze a devizakockázatok kezelésre alkalmas pénzügyi eszközöket (fedezeti ügyleteket). Ez az arány az exportvállalatok esetében is alig haladja meg a 25%-ot. A KKV harmada nem is ismeri az ilyen típusú termékeket, különösen magas ez az arány az agrár-, ill. mikrocégek körében (46,2%, ill. 56,). A szektorok közül csak az iparban számottevő (26,8%) a fedezeti ügyleteket alkalmazó cégek részaránya. A vállalati mérettel egyenes arányosan növekszik a vállalatok pénzügyi tudatossága: a középvállalatok körében majdnem minden harmadik vállalkozás igénybe vesz ilyen eszközöket. Itt is megmutatkozik a külföldi tulajdonú cégek (fejlettségbeli) előnye: körükben duplája a devizakockázat kezelésére pénzügyi eszközöket alkalmazó vállalatok részesedése (3. ábra). 2. ábra: Az exportfinanszirozási termékek igenybevétele ellen szóló érvek* Nincs szüksége ezekre a termékekre Nem ismeri ezeket a termékeket A piacon fellelhető konstrukciók nem megfelelőek Túl szigorú fedezeti előírások Túl magas kamat Túl rövid futamidő 0,6% 15,7% 22,5% 8,4% 6,2% 67,4% * a jelenleg, vagy korábban már exportáló vállalatok válaszainak arányában; több válasz is lehetséges ábra: A devizakockázat kezelésére szolgáló pénzügyi eszközök használata az egyes vállalati szemgensekben* 46,2% 42,3% 11,5% 26,1% 38,2% 47,1% 26,8% 51,1% 10,7% 2, 12, Szolgáltató szektor 56, 42, 37, 50,9% 21,9% 48,9% 29,2% 39,3% 45,1% 15,6% Belföldi 12,5% 25,7% 33,2% 50, 37,5% 26,3% 18,3% Külföldi 48, Igen Nem (ismeri) Nem (nem ismeri) Exportcégek 48,5% A nem megfelelő konstrukcióval a cégek 15,7%-a indokolta, hogy korábban miért nem vett igénybe exporthitelt-, ill. garanciát. Elsősorban a (túl) szigorú fedezeti előírások riasztják el a KKV-kat, amit a túl magas kamatok követnek. A kínált futamidőt a vállalatok elenyésző százaléka ítélte (túl) rövidnek (2. ábra). Az exportfinanszírozási termékek iránti kereslet várhatóan a jövőben sem fog dinamikusan emelkedni: a vállalatok mindössze 2-a tervezi valamelyik típus igénybevételét. A legnagyobb érdeklődés az ipari középvállalatok körében várható, s az exportfinanszírozási termékek iránti keresleti tervek alapján nem látszik érdemi különbség a belföldi, ill. külföldi tulajdonú cégek között (4. ábra). Belső humánkapacitásbeli A vállalaton belüli humánkapacitás-korlát elsősorban a vállalati méret, ill. az exporttevékenység jelenlegi szintje (exportál vs. nem exportál) szempontjából osztja meg a felmérésben szereplő KKV-kat. A teljes mintát tekintve a vállalatok legkomolyabb kapacitáskorlátját az okozza, hogy nincs elég erőforrás egyrészt a külpiaci lehetőségek elemzésére, másrészt a potenciális külföldi partnerek felkutatására. Erre a problémára jelenthetnek megoldást az ún. kereskedőházak. A humánerőforrás nem megfelelő szintje a mikrovállalkozások számára jelenti a legnagyobb nehézséget: mivel a legkisebb méretű cégek esetében a szokásosnál is nagyobb szerep hárul az első számú vezetőre, így érthető, hogy ebben a vállalati körben a cégvezető kapacitásának hiánya okozza a legkomolyabb problémát. A nyelvtudás egyedül a mikrocégek esetében jelentkezik komolyabb akadályként (1. ábra). 4. ábra: Az exportfinanszírozási termékek igénybevételével kapcsolatos tervek az egyes vállalati szegmensekben* 3 25% 2 15% 1 5% 13,3% 8,4% 3,7% 15, 6,8% 4,5% 1,4% 2,7% Szolgáltató szektor 4,5% 8,8% 2,9% 5,9% * a jelenleg exportáló, vagy a külföldi értékesítés elindítását tervező cégek körében 8,6% 1,9% 13,3% 9,9% 2,8% 9,2% Belföldi 5,1% 2,6% 12,8% Külföldi Exporthitel Exporthitel-garancia Mindkettő 1. ábra: A belső humánkapacitás egyes tényezőinek megítélése* Nincs erőforrás a külpiaci lehetőségek elemzésére Nincs erőforrás a külföldi partnerek felkutatásra Vezetők kapacitásait leköti a belföldi piac Hiányos külpiaci ismeretek Nyelvi problémák Nincsenek megfelelő munkatársak 8,2% 2,6% 9,2% 2,25 2,50 2,75 3,00 3,25 3,50 3,75 6

7 A jelenlegi, ill. tervezett exporttevékenység alapján a potenciális új exportáló cégek számára jelent az átlagosnál komolyabb problémát a belső humánkapacitás elégtelen szintje (2. ábra). A felmérésben szereplő (jelenleg is exportáló, ill. a külföldi értékesítés elindítását tervező) KKV-k 38,3%-a foglalkoztat olyan munkatársat, aki kizárólag a külföldi üzleti kapcsolatokat intézi (3. ábra). Elsősorban a külföldi tulajdonú ipari vállalatok körében jellemző ez. A vállalati méret növekedésével párhuzamosan egyre több cég számára nyílik lehetőség a humánerőforrás ilyen irányú bővítésére. A külpiaci tevékenységre fókuszáló szakember kulcstényező lehet a terjeszkedésben is: azon vállalatok körében, amelyek tervezik a jelenlegi exportpiacaik bővítését a következő 12 hónap során, több mint kétszer akkora az ilyen munkatársat foglalkoztató cégek aránya, mint az exportáló, de terjeszkedést nem tervező cégek esetében. A jelenleg nem exportáló, de a külföldi értékesítés elindítását fontolgató vállalatok körében mindössze 7,7% alakított ki ilyen pozíciót a cégen belül. Ezeknél a vállalkozásoknál a külpiacok megfelelő elemzéséhez, a potenciális üzleti partnerek felkutatásához külső erőforrás igénybevételére lehet szükség. Az export növeléséhez, új piacokon való megjelenéshez, ill. az exportcégek körének bővítéséhez fontos eszköz lehet a külpiaci ismeretekkel rendelkező, az exportpiaci lehetőségeket elemezni, a potenciális partnereket felkutatni képes, nyelv(ek)et beszélő szakemberek alkalmazásának támogatása (pl. járulékkedvezménnyel). Emellett fontos lenne az ilyen irányú képzések megerősítése, az oktatás vállalati igényekkel való jobb összehangolása. 2. ábra: A belső humánkapacitás egyes tényezőinek megítélése* Nincs erőforrás a külpiaci lehetőségek elemzésére Nincs erőforrás a külföldi partnerek felkutatásra Vezetők kapacitásait leköti a belföldi piac Hiányos külpiaci ismeretek Nyelvi problémák Nincsenek megfelelő munkatársak 1,75 2,00 2,25 2,50 2,75 3,00 3,25 3,50 3,75 4,00 3. ábra: Kizárólag a külföldi üzleti kapcsolatokat intéző munkatársat alkalmazó vállalatok aránya az egyes vállalati szegmensekben* A vállalatok döntő többsége az angol, ill. a német nyelvet használja külföldi üzleti kapcsolatai során. Az angol nyelv két kivételtől eltekintve (agrárium, mikrovállalatok) valamennyi szegmensben a leginkább alkalmazott idegen nyelv. Ezeken kívül csak az orosz nyelvet használja a cégek legalább 1-a (4. ábra) ,3% 52,7% 48,7% 49,2% 62, 61,7% 80, 73,7% 7% 78,3% 76, 92,3% 48,7% 47,3% 51,3% 50,8% 38, 38,3% 20, 26,3% 29,6% 21,7% 24, 7,7% Alkalmaz Szolgáltató szektor Nem alkalmaz Belföldi Külföldi Nem exportál, de tervezi * a jelenleg exportáló, ill. a külföldi értékesítés elkezdését tervező vállalatok körében Exportál, de nem tervez terjeszkedést Exportál és tervez terjeszkedést angol német orosz francia olasz román spanyol szlovák kínai arab japán egyéb** 4. ábra: A külföldi üzleti kapcsolatok során használt nyelv* 8,6% 7,3% % % 12,4% 1,7% 1,3% 8,6% 3,9% 3,4% 61,4% 75,1% * a jelenleg exportáló, ill. a korábban már valamikor exportáló vállalatok körében; több válasz is lehetséges; ** cseh, lengyel, portugál, szerb, bolgár, svéd A németországi (ill. osztrák) exportreláció fontosságát jelzi, hogy a német nyelvre lenne a jelenleg használt(ak)on kívül a legnagyobb szüksége hazai KKV-knak. Ezt szorosan az orosz és az angol követi. Előbbi fontossága a keleti, volt szovjet-utódállamok felé való nyitást jelezheti. A cégek 10,5%-ának olasz nyelvet ismerő munkavállalóra is szüksége lenne. Az eddigi exportpiacok bővítését, ill. a külföldi értékesítés elindítását a következő 12 hónapban tervező vállalatok körében az orosz nyelv iránti igény a legerősebb, amit a német és az angol követ. Szintén komolyabb igény mutatkozik a francia, román, kínai és olasz nyelvek ismerete iránt. 5. ábra: A külföldi üzleti kapcsolathoz további szükséges nyelv lenne** német orosz angol olasz francia román kínai spanyol szlovák cseh horvát szerb török lengyel egyéb* orosz német angol francia román kínai olasz szlovák cseh spanyol török egyéb* 10,5% 7,3% 7,3% 7,3% 4, 4, 4, 2,4% 1,6% 1,6% 1,6% 4, 6. ábra: A külföldi értékesítés elindítását, ill. az eddigi exportpiacok bővítését tervező vállalatok idegennyelvre vonatkozó igénye** 3, 6, 6, 4,5% 9, 9, 9, 9, 9, 16,4% 20,9% 25,4% 5% 1 15% 2 25% 3 * lengyel, bolgár, indonéz, portugál, szlovén, szerb; ** több válasz is lehetséges 25,8% 22,6% 21,8% 5% 1 15% 2 25% 3 * bolgár, indonéz, portugál, ukrán, szlovén; ** több válasz is lehetséges 7

8 Külső adminisztratív A (külső) adminisztratív elsősorban a mikrovállalkozásokat akadályozza a külföldi értékesítésben: jelentős nehézséget okoz a számukra a külföldi szabályozás megismerése, s az adminisztratív kötelezettségeknek való megfelelés költségei (1. ábra). A szolgáltató szektor vállalatainak jelentenek még az átlagosnál nagyobb problémát a (külső) adminisztratív akadályok, ami többek között a szektor specialitásaiból (nemzeti szintű szabályozások) is fakad. A (külső) adminisztratív nak való megfelelés könnyítése érdemben hozzájárulhatna a hazai export bővüléséhez. Miközben a jelenleg is exportáló, s új piacokon való megjelenést is tervező vállalatoknak ez alig okoz problémát, a potenciális új exportcégek számára ez komoly kihívást jelent (2. ábra). Gazdaságpolitikai eszközökkel elsősorban a külföldi szabályozás megismerését lehet könnyíteni, amely összességében a külső adminisztratív kötelezettségeknek való megfelelés költségeit is mérsékelheti. 1. ábra: A külső adminisztratív megítélése* szektor és vállalati méret szerint 2. ábra: A külső adminisztratív megítélése* a jelenlegi és tervezett exporttevékenység függvényében Bonyolult a külföldi szabályok megismerése Bonyolult a külföldi szabályok megismerése Drága a külföldi szabályoknak való megfelelés Drága a külföldi szabályoknak való megfelelés 2,25 2,50 2,75 3,00 3,25 3,50 3,75 2,00 2,25 2,50 2,75 3,00 3,25 3,50 3,75 Versenyképességi problémák A felmérésben szereplő cégek legkevésbé a versenyképességi hátrányokban látják a külföldi értékesítés akadályait. Vállalati méret szerint mind az ár, mind a minőség alapú versenyképesség a mikrocégek körében jelent az átlagosnál komolyabb problémát (1. ábra). Az ipari vállalatokhoz képest az agrár- és szolgáltató cégek is komolyabb nehézségnek vélik a termékeik/szolgáltatásaik árát, minőségét. A versenyképesség megítélésének szubjektív jellegére is visszavezethető, hogy a jelenleg is exportáló cégek mindkét tényezőt komolyabb akadálynak tekintik, mint a külföldi értékesítés elkezdését még csak tervező vállalatok. Ez utóbbiak esetleges téves (túlzottan optimista) helyzetértékelése ugyanakkor az exporttevékenység kudarcát okozhatja (2. ábra). 1. ábra: A versenyképességi problémák megítélése* szektor és vállalati méret szerint 2. ábra: A versenyképességi problémák megítélése* a jelenlegi és tervezett exporttevékenység függvényében Ár nem versenyképes Ár nem versenyképes Minőség nem versenyképes Minőség nem versenyképes 1,50 1,75 2,00 2,25 2,50 1,25 1,50 1,75 2,00 2,25 2,50 8

9 A külföldi piacokon való megjelenés motivációja Az értékesítés bővítése, a nyereségesség növelése, valamint az új piacokhoz való hozzáférés motiválja leginkább a felmérésben szereplő vállalatok nemzetköziesedését (1. ábra). Külön vizsgáltuk a hazai piac/kereslet korlátosságát, valamint a költségek csökkentését, mint a külföldi piacokra való kilépést motiváló tényezőket (ennek elsősorban az volt az oka, hogy a faktorelemzésből ez a két változó végül kimaradt - lásd. Melléklet). A hazai piac/kereslet szűkössége elsősorban az ipari, ill. mikrovállalatoknak jelent ösztönzést a külföldi tevékenységre. Míg a szekunder szektorban ez az erős exportorientáltságra, ill. a belső kereslet tartósan alacsony szintjére vezethető viszsza, a 0-9 főt foglalkoztató cégek viszont vélhetően a belföldi 1. ábra: A külföldi piacon való megjelenés motiváló tényezői* Értékesítés bővítése Nyereségesség növelése Új piacokhoz való hozzáférés Versenyképesség javítása Hazai piac/kereslet korlátossága Innovációs kapacitás bővítése Költségek csökkentése Új technológiához való hozzáférés Kedvezőbb finanszírozási feltételek Kedvezőbb adózási környezet Kedvezőbb jogszabályi környezet 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 * ötfokú (1-5) Likert-skála: 1 - legkevésbé motiváló tényező, 5 - legfontosabb motiváló tényező; a jelenleg exportáló, ill. a külföldi értékesítés elindítását tervező cégek körében piaci struktúrák merevségét megkerülve, a külföldi piacokon megjelenve próbálnak meg növekedni (2. ábra). A vállalati költségek csökkentése valamelyest fontosabb az iparban, mint a másik két szektorban. Vállalati méret szerint elsősorban a mikrocégek számára, kisebb mértékben pedig a középvállalatoknak jelent motivációt (3. ábra). 2. ábra: A hazai piac/kereslet korlátosságának mint a nemzetközi tevékenységet motiváló tényezőnek a megítélése** Belföldi Külföldi 2,50 2,75 3,00 3,25 3,50 3,75 4,00 4,25 * a tulajdonosok több mint 5-a belföldi/külföldi magán, vagy jogi személy; *; a jelenleg exportáló, ill. a külföldi értékesítés elindítását tervező cégek körében 3. ábra: A vállalat költségeinek csökkentésének mint a nemzetközi tevékenységet motiváló tényezőnek a megítélése** Belföldi Külföldi 2,50 2,75 3,00 3,25 3,50 * a tulajdonosok több mint 5-a belföldi/külföldi magán, vagy jogi személy; *; a jelenleg exportáló, ill. a külföldi értékesítés elindítását tervező cégek körében A kedvező (adózási, jogszabályi, finanszírozási) környezet elsősorban a mikrovállalatok nemzetköziesedését segíti, emellett (kisebb mértékben) az ipari vállalatok külföldi tevékenységére is motiválólag hat. Az agrár és szolgáltató cégek esetében viszont ez az átlagosnál kevésbé fontos ösztönző erő (4. ábra). Az értékesítés, ill. a nyereség növelése szintén a mikrovállalkozókra hat a leginkább ösztönzőleg, a szektorok közül pedig az ipari, ill. mezőgazdasági vállalatok számára jelent az átlagosnál erősebb motivációt. A potenciális új exportőrök esetében (akik jelenleg nem értékesítenek külföldön, de tervezik azt) a kedvezőbb külső környezet jelenti az elsőszámú hajtóerőt a külföldi piacokra való kilépésben, azaz nem (csak) növekedési stratégia hajtja ezeket a vállalatokat: ez alapján ebben a vállalati körben az export inkább egy menekülési stratégiának tekinthető. A növekedési kilátások az átlagosnál fontosabb motiváló tényezőnek számítanak a családi és a belföldi tulajdonú cégek esetében, s ez az első számú motivációja azon exportcégeknek is, amelyek a jelenlegi mellett új piacok(ok)on is terveznek megjelenni termékeikkel, szolgáltatásaikkal (5. ábra). 4. ábra: A külföldi piacokra való kilépés motivációiból alkotott főkomponensek értéke az egyes szektorokban, ill. vállalati méret szerint 0,5 - - Kedvező környezet Növekedési kilátások 5. ábra: A külföldi piacokra való kilépés motivációiból alkotott főkomponensek értéke tulajdonosi szerkezet, ill. exporttevékenység szerint 0,7 0,6 0,5 - - * a tulajdonosok több mint 5-a belföldi/külföldi magán, vagy jogi személy Kedvező környezet Belföldi Növekedési kilátások Külföldi 9

10 A külföldi piac kiválasztását meghatározó tényezők A felmérésben szereplő KKV-k esetében a külföldi piac(ok) kiválasztásában az elsődleges szempontot a korábbi üzleti, ill. személyes tapasztalat jelenti, s csak ezt követik az olyan az értékesítés szempontjából objektívebb tényezők, mint a külföldi piac távolsága, fejlettsége, ill. mérete (1. ábra). A közvetlen repülőjárat, vagy az adott piac és Magyarország közötti vasúti összeköttetés gyakorlatilag egyáltalán nem fontos a felmérésben szereplő vállalatok számára, míg a potenciális célországban jelenlévő kereskedőház, külképviselet a piacválasztásban szintén elhanyagolható szerepet játszik. Ez utóbbi elsősorban annak tudható be, hogy korábban a külképviseletek gazdasági kapcsolatok ösztönzésben játszott szerepe nem volt számottevő, a kereskedőház-hálózat kiépítése pedig egyrészt még az elején tart (2013-ban nyitották meg az első nyolc létesítményt), másrészt a távolabbi, EU-n kívüli piacokra koncentrál, amely a hazai vállalatok, s különösen a KKV-k csak egy részének jelent egyelőre célpontot. A saját, ill. az ismerősök tapasztalata az adott piaccal kapcsolatban elsősorban az agrár, kisebb mértékben a szolgáltató cégek választását befolyásolja, míg az ipari vállalatok számára ez az átlagosnál kevésbé jelentős szempont (2. ábra). Utóbbiak számára a legfontosabb a megcélzott exportpiac mérete, fejlettsége. A középvállalati kör számára szintén ezek az objektív kritériumok játsszák a főbb szerepet. A korábbi tapasztalat a családi tulajdonban lévő vállalakozások számára az átlagosnál fontosabb információforrást jelent a külpiacokról való döntésben, míg a piac mérete, fejlettsége az ő esetükben kevésbé fontos kritériumok (3. ábra). A potenciális új exportcégek körében a saját, ill. az ismerősök tapasztalata kevésbé számít - ennek részben a hiányzó külpiaci gyakorlat az oka. A piac mérete, fejlettsége a jelenleg exportáló és terjeszkedést tervező vállalatok esetében jelent az átlagosnál lényegesebb mérlegelési szempontot. 2. ábra: A külföldi piac kiválasztását meghatározó tényezőkből alkotott főkomponensek értéke az egyes szektorokban, ill. vállalati méret szerint 0, Saját/ismerős korábbi Piac mérete, fejlettsége Egyéb tapasztalata 1. ábra: A külföldi piac(ok) kiválasztását befolyásoló tényezők fontossága* Saját korábbi ÜZLETI tapasztalat Saját korábbi SZEMÉLYES tapasztalat Külföldi piac távolsága Külföldi piac fejlettsége Külföldi piac mérete Ismerős korábbi ÜZLETI tapasztalat Ismerős korábbi SZEMÉLYES tapasztalat Eltérő jogrendszer/szabályok Autópálya Mo. és az adott piac között Adott nyelv ismerete Adott kultúra hasonlósága Közvetlen repülőjárat Magyarországról Magyar kereskedőház, külképviselet jelenléte Vasúti kapcsolat Mo. és az adott piac között 1,75 2,00 2,25 2,50 2,75 3,00 3,25 3,50 3,75 * ötfokú (1-5) Likert-skála: 1 - legkevésbé hangsúlyos tényező, 5 - leghangsúlyosabb tényező; a jelenleg exportáló, ill. a külföldi értékesítés elindítását tervező cégek körében 3. ábra: A külföldi piac kiválasztását meghatározó tényezőkből alkotott főkomponensek értéke tulajdonos, ill. exporttevékenység szerint 1,0 0,8 0,6 - * a tulajdonosok több mint 5-a belföldi/külföldi magán, vagy jogi személy -0,6 Saját/ismerős korábbi Piac mérete, fejlettsége Egyéb tapasztalata Belföldi Külföldi Az Egyéb tényezők megítélése az agrár- és szolgáltató cégek, a mikrovállalkozások, ill. azon vállalatok körében számít az átlagosnál fontosabbnak, amelyek jelenleg nem exportálnak, de a külföldi értékesítés elindítását tervezik a következő 12 hónapban (2-3. ábra). Ezért az egyéb tényezők által lefedett tényezőket ezekben a bontásokban külön is megvizsgáltuk. A potenciális új exportcégek külpiacokról való döntésében az eltérő jogszabályi környezet, a kereskedőház/külképviselet jelenléte, a vasúti, ill. autópálya-kapcsolat, valamint a kulturális tényezők játszanak az átlagosnál meghatározóbb szerepet (4. ábra). A mikrovállalkozások a kereskedőházak, ill. külképviseletek jelenlétét veszik figyelembe jobban a döntéseikben. A szolgáltató szektor vállalatainak a kulturális hasonlóság, míg az agrárcégeknek a vasúti kapcsolat számít lényegesebb kritériumnak. A felmérésben szereplő mezőgazdasági vállalkozások számára a kereskedőház, külképviselet jelenléte az átlagosnál kevésbé fontos szempont. 4. ábra: Az "Egyéb főkomponens" által lefedett tényezők megítélése* 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 Eltérő jogrendszer/ szabályok * ötfokú (1-5) Likert-skála: 1 - legkevésbé hangsúlyos tényező, 5 - leghangsúlyosabb tényező Adott nyelv ismerete Adott kultúra hasonlósága Közvetlen repülőjárat Autópálya Mo. és az adott piac között Vasúti kapcsolat Mo. és az adott piac között Magyar kereskedőház, külképviselet jelenléte 10

11 Melléklet: Módszertan Egy-egy ötfokú (1-5) Likert-skála segítségével a felmérésben résztvevő cégek 17 szempont alapján (lásd 4. oldal) értékelhették a külföldi értékesítést nehezítő tényezőket, 14 változó szerint sorolhatták be az exportpiacok kiválasztásában szerepet játszó kritériumok fontosságát (lásd 10. oldal), ill. 11 ismérv alapján azonosíthatták saját motivációikat az exporttevékenységre vonatkozóan (lásd 9. oldal). A vizsgált változók nagy száma miatt mind három esetben szükség volt a változók csökkentésére. Ehhez fel kellett tárni a változók közötti kapcsolatokat, összefüggéseket, amihez faktorelemzést alkalmaztunk. Célunk az volt, hogy a 17, 14, ill. 11 ismérvből egymással korrelálatlan faktorokat hozzunk létre, ezért főkomponens-elemzést alkalmaztunk. Az így mesterségesen előállított főkomponenseket annak feltárására használtuk, hogy az egyes vállalati szegmensekben (szektor, méret, tulajdonosi szerkezet), valamint a jelenlegi, ill. tervezett exporttevékenység függvényében hogyan ítélik meg a felmérésben szereplő cégek a külföldi értékesítést nehezítő körülményeket, mi alapján döntenek egy külföldi célpiac kiválasztásakor, ill. mi motiválja őket az exporttevékenységre. Az elemzés első szakaszában megvizsgáltuk, hogy az adataink alkalmasak-e a főkomponens-elemzés elvégzésére. Ehhez az általánosan elfogadott módszereket alkalmaztuk (Sajtos-Mitev, 2007, Kovács, 2009). A vizsgálatok eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy mind a vállalatok önjellemzését, mind a célkitűzéseit lefedő változószettek mögött meghúzódik látens struktúra (Székelyi-Barna, 2002), így alkalmasak a főkomponens elemzésre. Külföldi értékesítést nehezítő körülmények - 17 ismérv: a Bartlett-teszt alapján a változószettt megfelelt a főkpomponens-elemzésre (a nullhipotézist el lehet vetni, mivel a szignifikancia szint kisebb, mint 5). A Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) kritérium értéke 0,758, azaz a változók főkomponens-elemzésre való alkalmassága megfelelő. Exportpiacok kiválasztásában szerepet játszó kritériumok - 14 ismérv: a Bartlett-teszt alapján a változószettt megfelelt a főkpomponenselemzésre (a nullhipotézist el lehet vetni, mivel a szignifikancia szint kisebb, mint 5). A Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) kritérium értéke 0,721, azaz a változók főkomponens-elemzésre való alkalmassága megfelelő. Motiváció a külföldi piaci jelenlétre - 11 ismérv: a Bartlett-teszt alapján a változószettt megfelelt a főkpomponens-elemzésre (a nullhipotézist el lehet vetni, mivel a szignifikancia szint kisebb, mint 5). A Kaiser-Meyer-Olkin (KMO) kritérium értéke 0,778, azaz a változók főkomponens-elemzésre való alkalmassága megfelelő. A főkomponens-elemzéssel végül 4, 3, ill. 2 db komponens létrehozása látszott indokoltnak (döntésünket a Kaiser-kritérium alapján hoztuk meg). A külföldi értékesítést nehezítő körülményeket leíró 17 ismérvből végül az alacsony kommunalitás miatt egyet ( Magasak a szállítási költségek ) kizártunk. A négy faktor a tartalmuk alapján a következő átfogó nevet kapta: belső humánkapacitás, külső adminisztratív, finanszírozási akadályok, versenyképességi problémák. Az exportpiacok kiválasztásában szerepet játszó 14 kritériumból alkotott három komponens a tartalmuk alapján a következő átfogó nevet kapta: saját/ismerős korábbi tapasztalata, piac mérete, fejlettsége, ill. egyéb kritériumok. A külföldi piaci jelenlét motivációját leíró 11 ismérvből végül az alacsony kommunalitás miatt kettőt ( Vállalat költségeinek csökkentése, Hazai piac/kereslet korlátossága ) kizártunk. A két faktor a tartalmuk alapján a következő átfogó nevet kapta: kedvező környezet, növekedési kilátások. A hiányzó értékeket mindhárom főkomponens-elemzés esetében átlaggal való helyettesítéssel (replace with mean) pótoltuk. Felhasznált irodalom: Kovács Erzsébet (2009): Pénzügyi adatok statisztikai elemzése. Tanszék Kft, Budapest Sajtos László Mitev Ariel (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest Székelyi Mária Barna Ildikó (2008): Túlélőkészlet az SPSS-hez. Többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számára. Typotex Kiadó, Budapest 11