Intézményi önértékelés. A tanfelügyelet tükrében

Átírás

1 Intézményi önértékelés A tanfelügyelet tükrében

2 Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló törvény rögzíti az országos pedagógiai szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet ) kereteit. (Nkt ) 38/2009. (XII. 29.) OM rendeletben új szakterületként megjelenik a pedagógiai szakmai ellenőrzési és pedagógusminősítési szakértő. A 20/2012-es EMMI rendelet szabályozza a tanfelügyelet megszervezését és lefolytatását.(még módosítani fogják!)150. és a 152. (Önértékelés) (4): Az intézményvezető a nyilvános szempontok alapján elkészíti az intézmény ennek részeként saját önértékelését, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá (7) szerint az intézményi önértékelés egyik alapja a tanfelügyeleti ellenőrzésnek (1) szerint az önértékelési szempontok egységesek és nyilvánosak (2) szerint az önértékelési szempontokat a hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá. A 326/2013 (VIII.30.) kormányrendelet is módosítás előtt áll. Megtörtént!!! 268/2014 (XI.3.) kormányrendelet.

3 Milyen változások várhatóak? A tanfelügyeleti kézikönyvek már megjelentek, majd minden területre, kivéve ped. szakszolgálat, pedagógiai szakmai szolgáltatás decemberében fognak megjelenni várhatóan a kiegészített, szakterületenkénti Tanfelügyeleti és önértékelési kézikönyvek. (9 db)(oktatas.hu)

4 Hol tart jelenleg a folyamat? Ez év őszén tesztelik az intézményi standardokat,(50 intézményben) majd véglegesíteni fogják őket, s ezek jelennek majd meg a fenti kézikönyvekben. Az önértékelést és a tanfelügyeletet informatikai rendszer fogja támogatni (2014 végére) valamint szakértői képzésekre is sor fog kerülni minőségfejlesztésből. (OH szervezésében) Erre szükség is lesz, hiszen belső értékelési csoportoknak működniük kellene már jövőre.

5 Hol tart jelenleg a folyamat? Október végére ígéri az OH 21+3 szak- és területspecifikus szakmai tartalmak Útmutatóhoz való igazítását, valamint az intézményvezetők portfolió felületének módosítását (ped. kompetenciák bemutatása) Még folyik jelenleg is és augusztus 31-ig tart A pedagógus minősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása, és korrekciója című kutatás. Ezen belül kiemelt feladat a mesterpedagógus és a kutatótanár fokozatok szakmai tartalmának részletes kidolgozása, ezen útmutatók elkészítése.

6 Mi az ami már eddig körvonalazódott? A tanév rendjéről szóló rendelet 35/2014 (IV. 30.) 9 (10) kimondja az intézményi intézkedési terv elkészítését. Az általános, a középfokú iskola igazgatója az Nkt. 80. (1) bekezdése alapján a 2013/2014. tanévben és a korábbi tanévekben megszervezett országos alapkészség, képesség mérésről a Hivatal által feldolgozott és közzétett tanulói és intézményi adatok alapján, feladat ellátási helyenként elemzi az intézmény pedagógiai munkáját, különös tekintettel az azonos iskolatípusok országos átlagadataival való összehasonlításra, az iskola családi háttérindexéhez mért iskolai pedagógiai teljesítményekre, az iskola pedagógiai fejlesztő munkájának hatására és a mérési eredmények időbeni változásaira. Ennek keretében az iskola igazgatója azonosítja az intézményi pedagógiai munka erősségeit, gyengeségeit és intézményi intézkedési tervben határozza meg az intézményi pedagógiai munka eredményességének fejlesztése érdekében szükséges intézkedéseket. Az elemzést is tartalmazó intézményi intézkedési tervet az igazgató június 10- éig készíti el, majd a nevelőtestület véleményének figyelembevételével június 30-ig véglegesíti és megküldi a fenntartójának. A fenntartó rendszeresen ellenőrzi az intézményi intézkedési tervben foglaltak teljesítését. (A kék háttérrel rendelkező diák Maus Pál és Molnárné Stadler Katalin előadásaiból valók)

7 Maus Pál prezentációjából; Pedagógusok értékelése külső elvárások mentén Pedagógus, vezető, intézmény külső értékelése saját célok mentén. Pedagógus, vezető, intézmény belső értékelése saját célok mentén.

8

9

10 A tanfelügyeleti ellenőrzés szakaszai I. Előkészítés Időkeret biztosítása az a szakértők számára Tájékoztatja az intézmény az érintett pedagógusokat, valamint a külső partnereket, megszervezik az ellenőrzés intézményi szakaszát. Az intézmény gondoskodik a tanfelügyeleti standardok megismertetéséről az érintett pedagógusokkal és az ellenőrzésben részt vevő külső partnerekkel. Az intézmények az ellenőrzési tervnek megfelelően elkészítik belső ellenőrzési tervüket, kijelölik az érintett pedagógusok belső ellenőrzésének időpontját, tájékoztatják az ellenőrzésben részt vevő partnereket.(egy pedagógust kétévenként!) A pedagógusminősítés alapját képező kompetenciák. indikátorok mentén az intézmények meghatározzák a pedagógusok belső értékelésének alapját képező elvárásokat. A tanfelügyelethez kapcsolódó önértékelési standard alapján az intézmény lebonyolítja a pedagógusok belső értékelését. A tanfelügyeleti intézményvezetői ellenőrzés előkészítése a pedagógus ellenőrzéshez hasonlóan.

11 A tanfelügyeleti ellenőrzés szakaszai II. Lebonyolítás A szakértők felkészülnek a dokumentumok alapján és egyeztetnek az intézményvezetővel az ellenőrzés részleteiről. Az intézmények megszervezik a helyszíni ellenőrzést (óralátogatás, interjúk, helyszíni dokumentumellenőrzés) A szakértők a fenti módszerekkel összegyűjtik a szükséges információkat. A szakértők megbeszélik a tapasztaltakat, és az elvárások teljesülésének megállapított mértéke alapján meghatározzák a kiemelkedő és fejleszthető területeket, értékelik a pedagógus kompetenciákat.

12 A tanfelügyeleti ellenőrzés szakaszai III. Lezárás A szakértők rögzítik az értékelést az erre a célra kialakított informatikai rendszeren. Az érintett pedagógusok, vezetők értékelik a szakértők munkáját. Az érintett pedagógusok, vezetők, intézmények, felülvizsgálják/elkészítik a fejlesztési tervüket.

13 Z ÖNÉRTÉKELÉS Az önértékelés A szervezet (intézmény) vagy az egyén (vezető, pedagógus) tevékenységeinek, kompetenciáinak és eredményeinek átfogó, szisztematikus, rendszeres, összehasonlító, önmaga által elvégzett felülvizsgálata meghatározott szempontok szerint. Segít meghatározni: az erősségeket, amelyekre építeni lehet a továbbfejlesztésben a fejleszthető területeket, amelyek javítására célokat jelölnek ki, és fejlesztéseket indítanak el.

14 Tanfelügyelethez kapcsolódó önértékelés Három szint: pedagógus, vezető, intézmény Kiemelt célok - Iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez. - Az intézmény / vezető / pedagógus felkészülésének támogatása a tanfelügyeleti ellenőrzésre értékelésre. A pedagógusok felkészülésének támogatása a minősítésre. (Vezető, Belső értékelési csoport és a szaktanácsadó!!) A fejlődés, az előrehaladás mérése a saját intézményi célokhoz, elvárásokhoz mérten. Főbb jellemzők - Alapelv: a külső értékelés (tanfelügyelet) és az önértékelés szoros kapcsolata. - Az intézményi önértékelés fókuszában a tanulási-tanítási folyamat, a pedagógiai munka minősége áll. - Az intézményi / vezető / pedagógus önértékelés egységes szempont- és eszközrendszere összhangban van a tanfelügyeleti intézmény / vezető / pedagógus értékelés szempont- és eszközrendszerével, pedagógusok esetében a minősítési rendszer követelményeivel is. - A tanfelügyeleti értékelési szempontok mindhárom szinten kiegészülnek az önértékelést támogató szempontokkal, elvárásokkal (új kézikönyv 2014 december)

15 Az intézményvezetés feladata Az intézményvezetés felelőssége a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, ha szükséges, az óralátogatási, dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítása. (Tanfelügyeleti kézikönyv 11. oldal) Vagyis egy eljárásrendet szükséges kialakítani az önértékelés lebonyolítására mindhárom szinten

16 A pedagógus feladata A pedagógusok felelőssége abban áll, hogy az óra- és foglalkozáslátogatás, az azt követő interjú valamint dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségüket, pedagógiai kompetenciájukat, hivatásszeretetüket bizonyítsák. (Tanfelügyeleti kézikönyv)

17 Következtetések Minden konferencián felhívják a figyelmet arra, hogy nem sablongyártás a cél, hiszen a kötelezettségek teljesítése során a környezeti, a tárgyi és a humán tényezők is befolyásolják azt, hogy egy-egy iskola mit tud tervezni, végrehajtani, és milyen eredményeket képes elérni. Szintén fontos, ha nem kívánunk duplán dolgozni, hogy a belső értékelés módszereit (amennyiben működik az intézményben) igazítsuk a tanfelügyelet módszereihez!

18 A TANFELÜGYELETHEZ KAPCSOLÓDÓ ÖNÉRTÉKELÉS FOLYAMATA HÁROM FŐ FÁZIS: I. Az önértékelés előkészítése, megtervezése II. Az önértékelés megvalósítása, erősségek és fejleszthető (NEM FEJLESZTENDŐ!!) területek meghatározása a prioritások mentén III. Az önértékelés követése, fejlesztések megvalósítása

19 I. Előkészítés, tervezés Az önértékelés szervezeti hátterének megteremtése fős önértékelési csoport létrehozása és felkészítése, felkészülése az önértékelésre. Fő feladatok: - A tanfelügyelethez kapcsolódó önértékelési rendszer kiépítése - Az önértékelés lebonyolításának irányítása, koordinálása az intézményben. Ami biztos kiindulópont lehet: az elégedettség mérés lebonyolítása, valamint a korábbi évek mérési eredményei) 326/2013 EMMI rendelet 17 szerint rendelhető el nekik a munka, a munkaidő neveléssel oktatással le nem kötött részében. (Probléma: Januártól kellene működnie, de ez tanév közepe. Igazából jövő tanévre lehetne ezt jól megszervezni.) Az intézmény meglévő önértékelési rendszerének megfeleltetése a központi rendszerrel (Csak a Kézikönyv módosítása után!) - Szintek, területek, szempontok, eljárások, módszerek, eszközök elemzése, összehasonlítása, a szükséges módosítások elvégzése, pl. területek / szempontok átvétele a pedagógus (77 indikátor), a vezető és az intézmény szintjén, partneri kérdőívek felülvizsgálata, kiegészítése Az önértékelés megvalósításának megtervezése Projektterv, ütemterv készítése, határidők, felelősök meghatározása. Tájékoztatás az önértékelésről amely során az intézményvezető tájékoztatja a nevelőtestületet és az érintett partnereket (pl. szülők, tanulók) az önértékelés indításáról és az önértékelési projekt részleteiről (cél, a megvalósítás fő lépései, résztvevők, határidők), benne saját szerepükről és feladataikról.

20 II. Megvalósítás A 1. Saját intézményi elvárás-rendszer meghatározása Az általános elvárás-rendszer értelmezése, adaptálása, lefordítása saját intézményi elvárásokra, mindhárom szinten, az intézményi alapdokumentumokban meghatározott intézményi célok figyelembevételével. (A későbbi Táblázatok felhasználásával a Kézikönyvből) Az intézmény pedagógusokra vonatkozó saját elvárás-rendszere. Egy külön dokumentumban (ped.program) rögzítve. Az intézmény vezetőre vonatkozó saját elvárás-rendszere. Egy külön dokumentumban (ped.program) rögzítve. (Nkt bekezdés) Az intézménynek az intézmény nevelő-oktató munkájára vonatkozó saját elvárás-rendszere. A Pedagógiai Programnak az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait rögzítő fejezetében megjelenítve.

21

22 II. Megvalósítás B 2. Az önértékelés elvégzése - Az intézményi elvárásokhoz képest az adott szinten az értékelés elvégzése, a megadott eszközrendszerrel. (Dokumentumelemzés, kérdőívek, interjúk, megfigyelés) - Erősségek és fejleszthető területek meghatározása. - Az erősségek és a fejleszthető területek értékelő lapon történő rögzítése. (Valószínűleg online felület lesz) Pontozás. (Pedagógus önértékelés esetében, kompetenciánként, a minősítésben használt 0-3 skálán.) (Nincs összehangolva!!!, a kérdőíveken (0-5 skála) 3. Az önértékelés eredményeinek összevetése a külső tanfelügyeleti értékelés eredményeivel. 4. A megvalósítandó fejlesztések kijelölése - Fejlesztendő terület(ek) kiválasztása, amelye(kke)l foglalkozni kíván az intézmény / vezető / pedagógus. (SÜRGŐSSÉG)

23 III. Fejlesztési fázis A kiválasztott fejleszthető területekre fejlesztési célok meghatározása. (Táblázatok a kézikönyvből!!!) A fejlesztések megtervezése. Az önértékelés eredménye alapján minden alkalommal mindhárom szinten fejlesztési tervet kell készíteni: - egyéni: pedagógus, vezető (2 évre) - intézményi. (5 évre) A fejlesztések megvalósítása. Pedagógusok esetében szaktanácsadó igénybevételére van lehetőség. A fejlesztések eredményeinek értékelése Visszamérés a következő önértékeléssel vagy a tanfelügyeleti értékeléssel. Ezekből pedig trendvizsgálat.

24 Következtetések, gyakorlati tanácsok I. az intézményi minőségfejlesztés két legfontosabb eszközének az intézményi önértékelést és az arra épülő iskolafejlesztést tekinthetjük. Igazából csak a jogszabályokból és a tanfelügyeleti kézikönyvből tudunk következtetni arra, mit kell tartalmaznia az önértékelésnek. A fejlesztési tervet biztosan. Az elégedettségi kérdőíveket és azok értékelését. Lesznek továbbképzések ebben a témában, ezért akiket önértékelési csoport tagjainak nevezünk ki, azokat érdemes, sőt kötelező lesz (mint a Komp. méréses képzésre) elküldeni rá. Decemberben jelennek meg területenként az önértékelési útmutatók, akkor érdemes belekezdeni az önértékelés kidolgozásába Reménykeltő, hogy pontosan meg fogják adni az önértékelés szempontjait, a kísérleti anyagok abba az irányba mutatnak, hogy az EFQM modell egyfajta adaptációja lesz a standardok alapja.

25 Következtetések, gyakorlati tanácsok II. Mivel az önértékelés és a tanfelügyelet szempontjai, standardjai ugyanazok, kiindulhatunk a jelenlegi kézikönyvekből, következtetéseket levonva az önértékelésre. Jó hír, hogy még időben vagyunk! Mindenekelőtt az I. tervezési fázist érdemes elkezdeni télen, tehát először is kialakítani egy önértékelési csoportot, (vagy korábbi min. biztosítási tapasztalattal rendelkező kollégákból, de lehet újakból is, mert mindenképpen továbbképzésre kell majd küldeni e témában.

26 Következtetések, gyakorlati tanácsok III. E csoport egy projekttervet, ütemtervet állítson össze, melyben határidők és felelősök kijelölésre kerülnek. Ebben célszerű függővé tenni az ütemterv megvalósulását az önértékelési szempontok megjelenésétől!! Ezzel levédi magát az intézmény, ha csúszik a megvalósítás, hiszen jogszabályba rögzített, hogy az önértékelés szempontjai nyilvánosak..

27 Következtetések, gyakorlati tanácsok IV. A nevelőtestület, a szülők, tanulók tájékoztatása az önértékelés indításáról, főleg saját szerepükről ezzel kapcsolatban. A tanév rendjéről szóló rendelet 9. tartalmazza azt is, milyen mérésekben kell részt vennie az intézménynek! Ezeket építsük be az intézményi szintű fejlesztési/megvalósítási tervbe! (De a kompetenciamérést mindenképp!)

28 Következtetések, gyakorlati tanácsok V. A rendelet 4. melléklete tartalmazza a 2013-as mérés tanulói képességszint határokat. Ezeket építsük be a trendvizsgálatba! Az intézményi önértékelés és az intézkedési terv elkészítésében is nagy segítségünkre lehet az OKM FIT szoftver: Kompetencia mérések eredményei Kiválaszthatjuk az elemzés típusát: - Pontszám-elemzés - Tanulói profil - Feladatonként elért eredmények

29 Tervek, elképzelések I. Az tanfelügyeleti értékelés eredménye olyan (online) formában kerül meghatározásra, hogy annak alapján az intézmények el tudják készíteni a következő időszakra (5 év) vonatkozó fejlesztési terveiket. A pedagógusminősítés szoros kapcsolatban fog állni a tanfelügyelettel és a belső értékeléssel. (8 kompetenciaterület)

30 Tervek, elképzelések II. A tanfelügyeleti ellenőrzés előzményeként minden intézményben meg kell történnie az ellenőrzésre kijelölt pedagógusok, intézményvezetők és intézmények egységes belső ellenőrzésének, valamint a tanfelügyelethez szükséges dokumentumok feltöltésének egy erre a célra kialakított informatikai felületre.

31 Tervek, elképzelések III. Az intézményi önértékelésnek minden intézmény esetében tartalmaznia kell egy, a tanfelügyeleti ellenőrzésnek megfeleltethető részt, s ezt fogják intézményi önértékelés alatt érteni. Az intézmény, az önértékelés során azt vizsgálja, hogy tudott megfelelni saját céljainak, (ped. Program, fejlesztési terv) azok megvalósításában hol tart.

32 Tervek, elképzelések IV. Az intézményi önértékelés irányítását az intézmény (nevelőtestület) méretétől függően egy 3-5 fős belső értékelési csoportnak célszerű végeznie, amelynek tagjait az intézményvezető jelöli ki. Az önértékelés során a csoport tagjai a tanfelügyeleti szakértőkhöz hasonló szerepben látják el a feladatot, de bizonyos esetekben, például a pedagógusok értékelésekor az óralátogatásba bevonhatnak további kollégákat is. Órakedvezmény jár-e? Nem tudjuk.

33 Tervek, elképzelések V. A belső értékelési csoport segíti az intézményvezetőt az éves belső értékelési terv elkészítésében a megyei ellenőrzési tervvel összhangban, ahhoz igazodva. A belső értékelési tervnek rögzítenie kell az értékelési folyamat mérföldköveit, és meg kell adnia az értékelésben közreműködő partnerek (tanulók, szülők, kollégák stb.) bevonásának módját.

34 I. SZINT: Pedagógusok belső értékelése A pedagógusok belső értékelését a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően, legalább kétévente el kell végezni. (Tehát ezt minden évben meg kell tenni az arra az évre ped-szakmai ellenőrzésre kijelölt pedagógusokkal.) Az értékelés alapját a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. Az önértékelési csoport a pedagógusokkal szembeni intézményi elvárás-rendszert rögzíti az erre a célra fejlesztett informatikai rendszerben. Az első önértékelésnél elég lesz a pedagógus belső értékelési dokumentumainak vizsgálata. Pl. kérdőívek, tanmenet, napló, tanulók füzetei. Két óra látogatása és interjúk + összegzés!!! Ezt feltölteni az online felületre, a pedagógus véleményével kiegészítve.

35 II. Szint Intézményvezető belső értékelése A vezető belső értékelésének az intézményi önértékelés keretében a vezető tanfelügyeleti ellenőrzését megelőzően, legalább a vezetői megbízás második és negyedik évében meg kell történnie. A Vezető az Intézményvezetői elvárásrendszerben rögzíti a követelményeket ez a dokumentum képezi az önértékelés és a tanfelügyeleti értékelés alapját. A vizsgált dokumentumok köre más, mint a pedagógus esetében: vezetői pályázat, kérdőívek ( ) Ped. Program, SZMSZ, munkatervek, stb.

36 III. Szint: Az intézmény önértékelése Az intézmény önértékelésének az intézmény tanfelügyeleti ellenőrzését megelőzően rendelkezésre kell állnia. (2015-ben még valószínűleg nem lesz!) A teljes körű intézményi önértékelést a tanfelügyeleti ellenőrzési ciklus során legalább egy alkalommal el kell végezni. (5 évente egyszer) A tanfelügyeleti ellenőrzést legalább ötévente egyszer el kell végezni. Tehát a ped. programban a nevelő oktató munka céljait módosítani szükséges - a későbbiekben megjelenő intézményi önértékelési szempontok alapján. A kérdőíves felmérések alkalmazása az intézményi önértékelés keretében történik, a tanfelügyeleti ellenőrzés csak annak eredményét használja fel.

37 Köszönöm a figyelmet! Kerekes András pedagógiai szakértő Heves Megyei Pedagógiai Intézet 06/36/