A Humán Osztenzív-Kommunikatív és Referenciális. Jegyek Szerepe Csecsemık és Kutyák szociális. tanulásában. Kupán Krisztina
|
|
- Andor Hajdu
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola, vezetıje: Dr. Erdei Anna Etológia Doktori Program, vezetıje: Dr. Miklósi Ádám A Humán Osztenzív-Kommunikatív és Referenciális Jegyek Szerepe Csecsemık és Kutyák szociális tanulásában Doktori Értekezés Tézisei Kupán Krisztina Témavezetı: Dr. Ádám Miklósi ELTE Etológia Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c Bevezetés Általános nézet, hogy az imitációnak (vagy utánzásos tanulásnak) embereknél meghatározó szerepe van a csecsemıkori kognitív és szociális fejlıdésben (Heyes 2009). Továbbá fontos mechanizmusa a humán kulturális öröklésmenetnek (Heyes 2009) és a kummulatív kultúrának (Tomasello 1999). Széles körben úgy tartják, hogy az emberek szociális tanulási folyamatai egyedülálló jellegzetességekkel bírnak ( Humán Vieslkedési Komplexum - Csányi 2000). Az egyik ilyen sajátos jelleg az un. osztenzív-kommunikatív és referenciális (OKR) jegyek jelenléte bizonyos információközlı helyzetekben. A természetes pedagógia elmélete (TPE - Csibra & Gergely 2009) szerint ezeknek a nem verbális kommunikatív és referenciális jegyeknek speciális irányító szerepe van a csecsemık utánzásos tanulásában. A szerzıpáros szerint a természetes pedagógia egy olyan egyedülálló tanító-tanuló környezet az emberek esetében, amely gyors és hatékony tudás átadást tesz lehetıvé a tudással rendelkezı tanító és a naiv tanuló fél között. A két fél kölcsönös képes az OKR jegyek használatára/értelmezésére ezekben a helyzetekben. Csibra és Gergely feltételezi továbbá, hogy az OKR jegyek szerepet játszanak a kognitív szempontból átlátszatlan események utánzásának kiváltásában (Gergely és Csibra 2006), helyzetfüggı szelektív utánzást tesznek lehetıvé (Király et al. 2004), ezenkívül a közvetített információ generalizált tanulását váltják ki (Csibra & Gergely 2009). A csecsemık akik a TPE alapján a legáltalánosabb tanulók veleszületett érzékenységgel rendelkeznek az információközlı személy által használt OKR jegyekre, melyek fokozott figyelmi állapotot váltanak ki bennük. Ezzel szemben a felnıttek, akik a legáltalánosabb tanítók intuitíven használják ezen jegyeket, amikor tanítani akarnak (Gergely & Csibra 2006). Ennek a rituálénak fontos szerepe van abban, hogy biztosítsa a befogadó fél felkészültségét az információ befogadására. A referenciális jegyek szerepe, hogy segítsenek a tanuló félnek beazonosítani az új és releváns elemeit a bemutatónak, vagyis amelyeket érdemes megtanulni. Érdekes módon az emberrel közös szociális környezetben élı családi kutya is érzékenynek bizonyult az OKR jegyekre (Miklósi & Soproni 2005; Topál et al. 2009a; Szetei et al. 2003; Erdıhegyi et al. 2007). A kutyák domesztikációs elmélete szerint (Miklósi et al. 2003) az emberrel közös evolúciójuk során a kutyáknál olyan bélyegek alakultak ki, amelyek növelik a sikerességüket az új antropogén környezetben. Emiatt a kutya kiválóan alkalmas modell az emberrel párhuzamos viselkedéses bélyegek tanulmányozásához legalább 3 okból (Topal et al. 2009a): 1.) a kutyák és az emberek közös szociális környezetben élnek hasonló 1. 2.
2 szocio-kognitív kihívásokkal/problémákkal, 2.) kutyák és az emberek konvergens evolúciós folyamatokon mentek keresztül, olyan törzsfejlıdés-tanilag távoli fajok, melyeknek hasonló viselkedéses jegyei alakultak ki azáltal, hogy hasonló szocio-kognitív környezethez kellett alkalmazkodniuk (Miklósi & Topál 2012), 3.) nem csak hasonló viselkedési jegyeket birtokolnak, hanem a teljes viselkedési komplexumaik mutatnak magas szintő hasonlóságot ( Kutya Viselkedési Komplexum - Topál et al. 2009a). Általános célkitőzések A doktori disszertációmnak két fı célja van: 1.) kísérletesen tesztelni a TPE-nek bizonyos állításait és olyan tényezıket vagy feltételeket keresni, amelyek esetlegesen befolyásolják a csecsemık pedagógiai tanulását; 2.) összehasonlítani kutyák és csecsemık érzékenységét a humán OKR jegyekre, továbbá azok értelmezését annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk ezen kulcsok funkciójáról és mechanizmusáról az információközlı rendszerekben. A vizsgálataim során két különbözı módszertani megközelítést alkalmazok. Elsıként különbözı életkorú csecsemıket és felnıtt kutyákat hasonlítok össze azonos kísérleti körülmények között. Annak érdekében, hogy az OKR jegyek hatását vizsgáljam a kutyák és csecsemık viselkedésén a tesztek során szisztematikusan variálom a kommunikatív jegyek bemutatók közbeni jelenlétét/hiányát. Másodsorban új változók használatát vezetem be (úgymint a bemutató személy jelenléte/távolléte a teszthelyzet alatt vagy a feladat bonyolultsága), amelyek korábban módosító hatásúnak bizonyultak legalább valamelyik alanycsoport kommunikatív megértésére. Azonban ezek a hatások nem voltak szisztematikusan tesztelve kommunikatív ill. nem kommunikatív bemutató helyzetekben. Az összehasonlító vizsgálatokat három kognitív szintre osztottam a három vizsgálatnak megfelelıen: 1.) kommunikatív érzékenység és válaszkésség szintje (1. Vizsgálat), 2.) OKR jegyek értelmezésének szintje (2. Vizsgálat), 3.) az átadott információ generalizációs értelmezésének szintje a kommunikatív jegyek függvényében (3. Vizsgálat). 1. Vizsgálat: Kutyák tekintetkövetı viselkedése a bemutató során használt kommunikatív jegyek függvényében Téglás, E., Gergely, A., Kupán, K., Miklósi, Á., Topál, J. (2012). Dogs gaze following is tuned to human communicative signals. Current Biology, 22, 1-4. Az elsı szinten kutyák kommunikatív jegyekre való érzékenységét és válaszkészségét hasonlítom csecsemıkéhez. Alapvetı fontosságú, hogy azonos módszerrel teszteljük kutyák és csecsemık fogékonyságát és válaszkészségét ezen külsı ingerekre annak érdekében, hogy a hátterükben álló mentális mőködéseiket össze tudjuk hasonlítani. Ez a vizsgálat a kutyák OKR jegyekre való érzékenységét vizsgálja eye tracker módszerrel (Tobii X50 Eye Tracker). A vizsgálat protokollja egy korábban csecsemıkön végzett kísérlet módszertanát követi (Senju & Csibra 2008). Ezáltal lehetıséget biztosít a két csoport viselkedésének indirekt összehasonlításához. Senju és Csibra (2008) kísérlete 6,5 hónapos csecsemık esetében igazolta, hogy a tekintetkövetı viselkedésük bemutatófüggı: nagyobb valószínőséggel követték a monitoron megjelenı személy tekintetének irányát egy kommunikatív, mint egy nem kommunikatív helyzetben. Miután a kutyák csecsemıkhöz hasonlóan érzékenynek bizonyultak a humán OKR jegyekre (lásd Bevezetı) feltételeztük, hogy ebben a helyzetben is hasonló viselkedést mutatnak a csecsemıkhöz. A kísérleti csoportban kutyák (N = 15) tekintet irányának koordinátáit elemeztük. Az alanyok egy kétszer hat próbából álló filmsorozatot néztek végig, mind kommunikatív és nem kommunikatív helyzetekben. Mindegyik próba a következı lépésekbıl épült fel: I. Bevezetı szakasz: a képernyın szereplı bemutató személy (modell) mozdulatlanul áll és lefelé néz, két oldalán két azonos edény áll. II. Megszólító szakasz: a.) kommunikatív helyzetben a modell felemeli a fejét, egyenesen a kutyára (kamerába) néz, és magas hangon megszólítja ( Szia kutya! ) és b.) nem kommunikatív helyzetben mindig lefelé nézve mély hangon megszólítja a kutyát ( Szia kutya! ), eközben egy figyelemfelhívó mozgó alakzat jelent meg a feje elıtt. III. Jeladó szakasz: a modell elfordítja a fejét az egyik edény felé és így marad mozdulatlanul érzelemkifejezés nélküli arcot vágva. A megszólító szakaszban a kutyák hasonló ideig nézték a modellt a két bemutató helyzetben (kommunikatív vs. nem kommunikatív). Az alanyok hosszabb ideig nézték a modell által jelölt oldalt, mint a nem jelöltet a kommunikatív bemutató után. Ilyen különbség nem volt tapasztalható a nem kommunikatív bemutató után, ahol hasonló idıt töltöttek a két oldal megfigyelésével
3 Az elsı tekintetirányok elemzése azonban nem hozott ilyen eredményt: nem volt különbség a jelzett és nem jelzett oldalak között sem kommunikatív sem nem kommunikatív helyzetekben. Az összegzett nézési idık egy alanyon belüli elemzéséhez 11 kutyától sikerült érvényes adatokat szerezni mindkét bemutató helyzetbıl. Az adatok elemzése azt mutatja, hogy a kutyák nagyobb valószínőséggel követték a modell tekintetét a kommunikatív, mint a nem kommunikatív helyzetben. Az elsı tekintetirányok elemzésekor itt sem találtunk a bemutató helyzetek között különbséget. csigarendszer segítségével nem látható módon össze volt kötve, így amikor a személy elıremozdította az egyiket a másik ennek következtében felemelkedett és kigurult belıle egy teniszlabda). Ez a kevéssé hatékony és kauzálisan nem átlátható megoldás vagy kommunikatív vagy nem kommunikatív helyzetben volt bemutatva. A teszthelyzet alatt az alanyok vagy a bemutató személy jelenlétében, vagy távollétében próbálhatták ki a kísérleti eszközt. Ezek után a választási viselkedésük volt kódolva: ez lehetett a bemutatott megoldás követése (üres edény manipulálása) vagy az egyéni megoldás választása (közvetlenül a rejtett edény választása). 2. Vizsgálat: A bemutató személy és a kommunikatív jegyek hatása kutyák és csecsemık választási viselkedésére: összehasonlító vizsgálat Kupán, K., Miklósi, Á., Gergely, G., Topál, J. (2011). Why do dogs (Canis familiaris) select the empty container in an observational learning task? Animal Cognition, 14, A második szinten direkt módszerekkel hasonlítottuk össze az OKR jegyek értelmezését kutyák és csecsemık között. A TPE állítása szerint a kommunikatívan közölt információ hosszú távú tanulást eredményez csecsemık esetén, az ilyen bemutatókat tanítási helyzetként értelmezik (Király et al. 2004; Csibra & Gergely 2009). A kutyák szintén hajlamosak a kommunikatív bemutató követésére, (csecsemıkhöz hasonlóan) olyan esetekben is, amikor a bemutató egy látszólag kevésbé hatékony megoldást ismertet (Király et al. 2004; Erdıhegyi et al. 2007). Azonban arról kevés információ áll rendelkezésünkre, hogy vajon (a csecsemıkhöz hasonlóan) tanítási helyzetként értelmezik-e ezeket a bemutatókat, vagy inkább egy fajta utasításként, amely elıírja hogyan kell viselkedni abban a konkrét helyzetben. Amennyiben tanításként értelmezik, tehát tanulnak a bemutatóból, akkor feltételezhetı, hogy a bemutató személy viselkedésének követése független a bemutató személyétıl és az adott kontextustól. Ezzel szemben, ha egy elıírt parancsot teljesítenek, akkor a viselkedésük helyzetfüggı, csak abban az adott környezetben figyelhetı meg. Ennek tesztelése érdekében két független változót használtunk a kísérlet során: a) kommunikatív kulcsok jelenléte vagy hiánya, és b) a bemutató személy jelenléte vagy távolléte a választás alatt. Ebben a vizsgálatban három alanycsoport viselkedését vizsgáltuk: felnıtt kutyákét (N = 62), 14 és 18 hónapos csecsemıkét (N = 49; N = 55). Az alanyok háromszor egymás után megfigyelhették hogyan lehet egy játéktárgyat kinyerni egy távoli nem átlátszó edény alól azáltal, hogy egy másik átlátszó és üres edényt manipuláltunk (a két edény egy A 18 hónaposok eredményeinek statisztikai elemzése szignifikáns interakciót mutatott a bemutató helyzet és a bemutató személy jelenléte / távolléte változók között: a) több csecsemı választotta a bemutatott megoldást (üres edény) a kommunikatív / nincs jelen helyzetben, mint a nem kommunikatív / nincs jelen -ben, b) több csecsemı választotta a bemutatott megoldást (üres edény) a nem kommunikatív jelen helyzetben, mint a nincs jelen -ben, c) nem volt különbség azonban a kommunikatív jelen vs. nincs jelen helyzetek között, mindkét esetben a csecsemık az üres edényt preferálták. A 14 hónaposok eredményeinek statisztikai elemzésekor nem találtunk sem a bemutató helyzet és a bemutató személy változóknak hatását a választási viselkedésükre, amely mind a négy helyzetben randomnak bizonyult. A kutyák választási viselkedésére hatással volt a bemutató helyzet változó, de nem a bemutató személy változó: nagyobb valószínőséggel választottál a bemutatott megoldást (üres edény) a kommunikatív helyzetben, mint a nem kommunikatívban függetlenül a bemutató személy jelenlététıl. A kutyák és a 18 hónapos csecsemık választási viselkedése hasonlónak bizonyult a kommunikatív / jelen helyzetben ahol mindkét csoport inkább az üres edényt preferálta. Ezenkívül a nem kommunikatív / nincs jelen helyzetben, ahol mindannyian inkább a rejtett edényt, vagyis az önálló megoldást választották. A másik két helyzetben ( kommunikatív / nincs jelen és nem kommunikatív / jelen ) kevesebb kutya választotta az üres edényt, mint a 18 hónapos csecsemık
4 3. Vizsgálat: Külalak vagy hely? Az osztenzív-kommunikatív és referenciális jegyek hatása a kutyák és csecsemık keresési stratégiájára vagy hely-központú keresést. Mindhárom kísérlet során variáltuk a kommunikatív és referenciális jegyek használatát a bemutató során. A vizsgálatok harmadik szintje volt, hogy hogyan értelmezik a különbözı csoportok az információt, amelyet a kommunikatív bemutató során megfigyelnek a természetes pedagógia elmélet generalizációs hipotézise alapján (Csibra & Gergely 2009). A generalizációs hipotézis azt állítja, hogy az OKR jegyek segítségével közvetített információ általános érvényő tudást hordoz a megfigyelı fél számára, amely késıbb minden hasonló helyzetre/tárgyra érvényesíthetı. Amikor a csecsemı egy tárggyal kapcsolatos bemutatót figyel meg kommunikatív helyzetben akkor annak a külsı tulajdonságait jegyzik meg (pl. szín vagy alak), mint a tárgy állandó és általánosítható bélyegei. Ezzel szemben a nem kommunikatív bemutató során hajlamosabbak a tárgy helyérıl tanulni (Csibra & Gergely 2009). A vizsgálat célja tehát az volt, hogy teszteljük ezt a hipotézis. Ennek érdekében egy edénycserés helyzetet hoztunk létre (lásd Haun et al. 2006): két különbözı átlátszóságú vagy színő edényt használtunk a bemutató során, amely egy labda elrejtésébıl vagy megszerzésébıl állt. Majd a bemutató után az alany számára nem látható módon az edényeket megcseréltünk. Ezáltal lehetıségünk nyílt letesztelni, hogy az alanyok a tárgy külalakja (külalak-központú) vagy a bemutató alatt megfigyelt helye (hely-központú) alapján választanak, mivel a csere során a tárgy eredeti helyére egy másmilyen külalakkal rendelkezı edény került, míg a rejtett edény más helyre került. Az 1. Kísérletben azt teszteltük, hogy felnıtt kutyák (N = 35), 12 és 18 hónapos csecsemık (N = 10; N = 12) tudnak-e követni egy sima edénycserét egy átlátszó és egy nem átlátszó edény között. A bemutató során egy teniszlabdát a nem átlátszó edénybe rejtettük el. A 2. Kísérletben azt teszteltük, hogy 19 hónapos csecsemık (N = 28) képesek-e generalizálni egy bemutatott eszközhasználatot (2. Vizsgálattal megegyezı kísérleti helyzet). Az alanyok megfigyelhették az üres és átlátszó edény manipulálását, ami a távolabbi rejtett és nem átlátszó edény felemelkedését és a teniszlabda kigurulását eredményezte. Ezután a két edényt az alany számára nem látható módon megcseréltük. Annak érdekében, hogy az edénycsere hatása az alanyok választási viselkedésére jobban megfigyelhetı legyen a választási eredményeket összevetettük a 2. Vizsgálatban szereplı 18 hónaposok kommunikatív / jelen és nem kommunikatív / jelen helyzetben történı választásaival. A 3. Kísérletben két azonos alakú átlátszatlan, de különbözı színő edényt használtunk. A fı kérdésünk ebben az esetben az volt, hogy különbözı alanycsoportok (13 hó: N = 30; 19 hó: N = 34; 5 év: N = 26; felnıtt: N = 41) milyen stratégiát használnak, hogy megtalálják az elrejtett tárgyat: külalak-központú 1. Kísérlet: A csecsemık többsége követte a cserét és a rejtett edényt választotta függetlenül a bemutató helyzettıl. Ezzel szemben a kutyák választása mind kommunikatív, mind nem kommunikatív helyzetben randomnak bizonyult. 2. Kísérlet: Nem találtunk hatását az OKR jegyeknek a csecsemık hely választására, de marginális hatása volt az edénycserének: a csecsemık nagyobb valószínőséggel választották nem manipulált oldalt az edények cseréje után. 3. Kísérlet: Az alanycsoportok választásának statisztikai elemzése a bemutató helyzet hatását mutatta ki: az alanyok általánosan inkább a hely alapján választottak a nem kommunikatív helyzetben, mint a kommunikatívban. Azonban ez a különbség eltőnt, amennyiben az egyes alanycsoportokon belül vizsgáltuk a hatást. Az alanycsoportok edényválasztásának elemzésekor azt tapasztaltuk, hogy egyik csoport sem mutatott preferenciát egyik edényre sem: az edényválasztásuk mind kommunikatív, mind nem kommunikatív helyzetben randomnak bizonyult. Értékelés Az érzékenység és válaszkésség szintjén (1. Vizsgálat) indirekt összehasonlításos módszerrel nagyfokú hasonlóságot tapasztaltam kutyák és csecsemık között (lásd még Lakatos et al. 2009, Topál et al. 2009b). Az eredmények igazolják, hogy 1.) az OKR jegyek (csecsemıkhöz hasonló) fokozott figyelmi állapotot váltanak ki a kutyáknál: nagyobb valószínőséggel követik a referenciális jegyeket (tekintetirány) egy kommunikatív helyzetben (lásd még Kaminski et al. 2012); 2.) a kommunikatív jegyek által kiváltott szelektív válaszkészség bizonyíték lehet arra, hogy a kutyák (csecsemıkhöz hasonlóan) az OKR jegyeknek valóban kommunikációs szándékot tulajdonítanak (lásd még Senju & Csibra 2008; Lakatos et al. 2009). Ez alátámasztja azt a hipotézis, hogy a szocializációs folyamatok során a kutyáknál csecsemı-szerő kommunikációs rendszer alakult ki. A kommunikatív jegyek értelmezése szintjén (2. Vizsgálat) kapott eredmények arra utalnak, hogy azonos viselkedéses válaszok mögött különbözı belsı motivációk állhatnak csecsemık és kutyák esetében (lásd még Topál et al. 2009b). Az idısebb csecsemıkorosztály 7. 8.
5 eredményei alátámasztják a TPE állításait miszerint a kommunikatív bemutató valami új és releváns információt közöl számukra, amit érdemes megtanulni. Emiatt a bemutató személy jelenlététıl függetlenül utánozták a bemutatott akciót (Király et al. 2004; Király 2009; Csibra & Gergely 2009). Ezzel szemben a kutyák választása feltehetıen viselkedéses szinkronizáció vagy a bemutató személy által elıírt viselkedéses válasz teljesítésének eredménye, amelyet a kommunikatív helyzet vált ki, de csak a bemutató személy jelenlétekor (Topál et al. 2009a, b). Ez a magasabb rendő cél felülírhatja a kutyák saját viselkedéses válaszát, vagyis, hogy a legegyszerőbb módon megszerezzék a bemutatóban szereplı tárgyat. Az embernek ez a fajta hatása a kutyák viselkedésére hasznos lehet a gazda és kutya közti konfliktusok elkerüléséhez és az együttmőködés kialakításához. A generalizációs képesség szintjén (3. Vizsgálat) kapott eredmények nem támasztják alá egyértelmően a TPE-ét. Az 1. Kísérletben a kutyák nem tudták követni az edénycserét sem kommunikatív sem nem kommunikatív helyzetben. Ez lehet annak az eredménye, hogy nem képesek az eredeti helyzetet generalizálni, azonban azzal is magyarázható lehet, hogy egyszerően nem vették észre a cserét. A bonyolult eszközhasználatos helyzetben (2. Kísérlet), ahol a csecsemıknek alkalmazniuk kellett a korábban megfigyelt megoldást egy megváltozott helyzetre (edények megcserélıdtek) csecsemık követni tudták az edénycserét, de ez független volt a kommunikatív jegyek jelenlététıl. A 3. Kísérletben lehetséges, hogy az OKR jegyek hatással voltak az alanyok választási stratégiájára, mivel általános szinten találtam különbséget a két bemutató helyzet között. Azonban a csoportokon belüli stratégiapreferencia hiányából arra következtettem, hogy az egyes egyedeknek erıs egyéni preferenciája van, amely ekkora elemszámnál elnyomja az OKR jegyek hatását. Továbbá lehetséges, hogy a szín, mint külalak (ami az egyetlen megkülönböztetı bélyeg volt a két edény között) nem generalizálható tulajdonság, mivel nem utal semmilyen funkcionális jellegre. Összegezve a vizsgálatok eredményeit arra következtetésre jutottam, hogy a csecsemık rugalmasan és szelektíven támaszkodnak az OKR jegyekre a kognitív képességeik, a feladattal kapcsolatos megértésük és meglévı ismereteik alapján. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy még a negatív eredmények sem feltétlenül mondanak ellen a TPE-nek. Inkább arra utalnak, hogy a pedagógiai tanulás nem általános érvényő, hanem megvannak a feltételei és kontextusai, amelyekben a leghatékonyabb információátadást teszi lehetıvé. Csányi, V. (2000). The human behavior complex and the compulsion of communication: Key factors of human evolution. Semiotica, 128(3-4). doi: /semi Csibra, Gergely, & Gergely, G. (2009). Natural pedagogy. Trends in Cognitive Sciences, 13(4), doi: /j.tics Erdıhegyi, Á., Topál, J., Virányi, Z., & Miklósi, Á. (2007). Dog-logic: inferential reasoning in a two-way choice task and its restricted use. Animal Behaviour, 74(4), doi: /j.anbehav Gergely, G., & Csibra, G. (2006). Sylvia s recipe: The role of imitation and pedagogy in the transmission of cultural knowledge. In N. Enfield & S. Levinson (Eds.), Roots of human sociality: Culture, cognition, and interaction (pp ). Oxford: Berg Publishers. Haun, D. B. M., Call, J., Janzen, G., & Levinson, S. C. (2006). Evolutionary psychology of spatial representations in the hominidae. Current Biology, 16(17), doi: /j.cub Heyes, C. (2009). Evolution, development and intentional control of imitation. Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences, 364(1528), doi: /rstb Kaminski, J., Schulz, L., & Tomasello, M. (2012). How dogs know when communication is intended for them: How dogs know. Developmental Science, 15(2), doi: /j x Király, I., Krekó, K., Kupán, K., Csibra, G., Gergely, Gy. (2004). The role of communicative referential cues in observational learning during the second year. Poster presented at International Conference on Infant Studies, Chicago,USA. Lakatos, G., Soproni, K., Dóka, A., & Miklósi, Á. (2009). A comparative approach to dogs (Canis familiaris) and human infants comprehension of various forms of pointing gestures. Animal Cognition, 12(4), doi: /s Miklósi, Á., Kubinyi, E., Topál, J., Gácsi, M., Virányi, Z., & Csányi, V. (2003). A simple reason for a big difference. Current Biology, 13(9), doi: /s (03)00263-x Miklósi, Á., & Soproni, K. (2005). A comparative analysis of animals understanding of the human pointing gesture. Animal Cognition, 9(2), doi: /s Miklósi, Á., & Topál, J. (2012). The Evolution of Canine Cognition. In J. Vonk & T. Shackelford (Eds.), The Oxford Handbook of Comparative Evolutionary Psychology (pp ). New York: Oxford University Press. Senju, A., & Csibra, G. (2008). Gaze following in human infants depends on communicative signals. Current Biology, 18(9), doi: /j.cub Szetei, V., Miklósi, Á., Topál, J., & Csányi, V. (2003). When dogs seem to lose their nose: an investigation on the use of visual and olfactory cues in communicative context between dog and owner. Applied Animal Behaviour Science, 83(2), doi: /s (03)00114-x Tomasello, M. (1999). The cultural origins of human cognition. Cambridge, MA: Harvard University Press. Topál, J., Miklósi, Á., Gácsi, M., Dóka, A., Pongrácz, P., Kubinyi, E., Csányi, V. (2009a). Chapter 3 The Dog as a Model for Understanding Human Social Behavior. In Advances in the Study of Behavior (Vol. 39, pp ). Elsevier. Retrieved from Topál, J., Gergely, G., Erdıhegyi, Á., Csibra, G., & Miklósi, Á. (2009b). Differential sensitivity to human communication in dogs, wolves, and human infants. Science, 325(5945), doi: /science
Hírlevél. Hírek: 2010. október. Családi Kutya Program. Szonda Tudományos magazin. Tudományos Diákköri Konferencia. Kutyaviselkedés-terápia szimpózium
Hírlevél 2010. október ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Szonda Tudományos magazin A nemrégiben A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója címen
RészletesebbenHírlevél. Hírek: 2012. február. Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! Elektronikus formában a Kutyagondolatok nyomában című könyv
Hírlevél 2012. február ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Top Mancs Kutyaetológia Nyári Tábor 2012-ben is! A korábbi évekhez hasonlóan idén nyáron
RészletesebbenHírlevél. Hírek január. A Családi Kutya Program kutatásai az egyik legnevesebb biológiai szaklapban. Rádióadás. Tv adás
ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Hírlevél 2012. január Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek A Családi Kutya Program kutatásai az egyik legnevesebb biológiai szaklapban Január 5-én jelent
RészletesebbenVizuális kommunikáció vizsgálata kutya és ember között
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola, vezetője: Dr. Erdei Anna Etológia Doktori Program, vezetője: Dr. Miklósi Ádám Vizuális kommunikáció
RészletesebbenKutyagondolatok nyomában
Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)
RészletesebbenA társas befolyásolás hatásának vizsgálata a kutya ember interakciókra
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola, vezetője: Prof. Erdei Anna Etológia Doktori Program, vezetője: Prof. Miklósi Ádám A társas befolyásolás hatásának vizsgálata
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia Doktori Tanács. Doktori disszertáció tézisei A SZOCIÁLIS KOGNÍCIÓ ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA:
Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanács Doktori disszertáció tézisei A SZOCIÁLIS KOGNÍCIÓ ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA: A KUTYA, MINT AZ EMBERI TÁRSAS VISELKEDÉS EGY LEHETSÉGES MODELLJE Topál József a biológia
RészletesebbenCSALÁDI KUTYA PROGRAM
CSALÁDI KUTYA PROGRAM HÍRLEVÉL - JÚNIUS Szerkesztette: Szánthó Flóra és Kovács Krisztina TARTALOM 1 2 3 Tanszéki események Do as I do szeminárium 52. Animal Behaviour Society konferencia, Alaszka SPARCS
RészletesebbenKutya (Canis familiaris) robot interakció
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Biológia Doktori Iskola, Vezető: Prof. Dr. Erdei Anna Etológia Doktori Program, Vezető: Prof. Dr. Miklósi Ádám Kutya (Canis familiaris) robot interakció A kutyák
RészletesebbenOTKA T049615: Konspecifikus és heterospecifikus szociális információszerzés lehet ségei és korlátai kutyák esetében (2005-2009) Zárójelentés
OTKA T049615: Konspecifikus és heterospecifikus szociális információszerzés lehet ségei és korlátai kutyák esetében (2005-2009) Zárójelentés A szociális tanulás kutatása az utóbbi id k egyik legdivatosabb
RészletesebbenA kutya evolúciós sikertörténet? A legnépszerűbb társállat
A kutya evolúciós sikertörténet? A legnépszerűbb társállat Domesztikált fajok ősi faj dom. faj idő (i.e.) kapcsolat jellege Vadjuh juh 8000 (K-K) hús Őstulok marha 6000 (K-K, India) szállít, hús 3000-től
RészletesebbenElektronikus változat: = Ft/fejezet. A háziasítás: 5. fejezet ( o)
Elektronikus változat: http://www.interkonyv.hu/konyvek/?isbn =978-963-2792-88-0 32-216 Ft/fejezet A háziasítás: 5. fejezet (161-222 o) Miklósi, Á: Dog Behaviour, Evolution, and cognition (Oxford University
RészletesebbenA fajok közötti kommunikáció vizsgálata
A fajok közötti kommunikáció vizsgálata Interspecifikus kommunikáció más faj vészjelzésének megértése?? mézkalauz méhészborz növények kártevő rovarok ellen predátorokat invitálnak kémiai jelekkel Emberközpontú
RészletesebbenSzociális tanulás. Miklósi Ádám ELTE Etológia Tsz
Szociális tanulás Miklósi Ádám ELTE Etológia Tsz 2016 Tudományos történet: A jelsorrend módosítja széncinegék viselkedését Suzuki (Nature Communications) 2016 Japán széncinege A cinegék felismerik a jelek
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR PSZICHOLÓGIATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGYED KATALIN. Doktori (Ph.D) értekezés tézisei
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR PSZICHOLÓGIATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA EGYED KATALIN AZ ATTITŰDÖK MEGÉRTÉSE CSECSEMŐKORBAN: A TÁRGYKÖZPONTÚ MEGKÖZELÍTÉS Doktori (Ph.D) értekezés
RészletesebbenTARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI
TARTALOM Prológus: Comparare necesse est (Az eredeti angol kiadáshoz) 13 Elõszó a magyar kiadáshoz 17 1. fejezet A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI 1.1 Bevezetés 19 1.2 A behaviorizmustól
RészletesebbenKutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József
Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József Társas-kognitív nyelvészeti előadás-sorozat 2012. május 7. Mitől ember az
RészletesebbenKomparatív szociális kogníció: viselkedéses, genetikai, és neurohormonális komponensek
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola, vezetője: Dr. Erdei Anna Etológia Doktori Program, vezetője: Dr. Miklósi Ádám Komparatív szociális kogníció: viselkedéses,
RészletesebbenA ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI
A 2010. ÉVI KOMPETENCIAMÉRÉS FIT- JELENTÉSEINEK ÚJ ELEMEI Balázsi Ildikó ÚJDONSÁGOK A FIT-JELENTÉSEKBEN Új, évfolyamfüggetlen skálák matematikából és szövegértésbıl egyaránt Új ábrák: a két év alatti fejlıdés
RészletesebbenTanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata. Doktori tézisek. Papp László
Tanácsadás az ápolásban: Ápolóhallgatók tanácsadói kompetenciájának vizsgálata Doktori tézisek Papp László Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezetı: Dr. Helembai Kornélia PhD,
RészletesebbenEtológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter
Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 KÖVETELMÉNY (!) - Előadások anyaga (ppt-pdf: honlapról) - Csányi Vilmos Etológia Számonkérés: - írásbeli vizsga
RészletesebbenAkilencvenes évek elejétõl a magyar gazdaság és társadalom gyors átrendezõdésen. tanulmány
Csapó Benõ Molnár Gyöngyvér Kinyó László SZTE, Neveléstudományi Intézet, MTA-SZTE Képességkutató Csoport SZTE, Neveléstudományi Doktori Iskola A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító
RészletesebbenA fizikai világ modelljének felfedezése az agyban. Orbán Gergő. CSNL Lendület Labor MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont.
A fizikai világ modelljének felfedezése az agyban CSNL Lendület Labor MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Lendület program Idegsejtek: Az idegrendszer építőkövei Érzékelés, döntés, végrehajtás 3 Agy vs. Környezet
RészletesebbenMech professzor előadása az ELTE-n
Hírlevél 2010. május ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Tanszékünk volt munkatársa Hevesi Endre-díjat kapott Huszonharmadik alkalommal adták át a
RészletesebbenHumánetológia. A főemlősök összehasonlító etológiája: Kognició. Miklósi Ádám ELTE BI Etológia Tanszék
Humánetológia A főemlősök összehasonlító etológiája: Kognició Miklósi Ádám ELTE BI Etológia Tanszék 2017 Evolúciós alkalmazkodás: Ökológiai megközelítés Mi a kognició? 1. A fajra jellemző mentális képességek
RészletesebbenÉlethelyzetek. Dr. Mészáros Attila. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. Élethelyzetek. 2. Élethelyzetek, konfliktusok
Négy alaphelyzetet különböztetünk meg, attól függıen, hogy Az innováció humánaspektusai: üzleti kommunikáció alárendelt, felsıbbséggel bíró vagy egyenlı a személyközi kapcsolat. A pozitív és negatív simogatás
RészletesebbenTop Mancs Kutyaetológia nyári tábor
Hírlevél 2011. május ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj Csányi Vilmos etológus, Gergely Pál biológus és Inzelt György
RészletesebbenFizikai-ökológiai kogníció és problémamegoldás. Konok Veronika A kutyafélék evolúciója kurzus 2016
Fizikai-ökológiai kogníció és problémamegoldás Konok Veronika A kutyafélék evolúciója kurzus 2016 Problémamegoldás Probléma: viszonylagos rendszerességgel jelentkező környezeti állapotok alternatív döntések
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
RészletesebbenA kommunikáció kognitív megközelítése
A kommunikáció kognitív megközelítése Konok Veronika 2017 FIGYELEM! Ezt az anyagot az Etológia Tanszék munkatársai állították össze kizárólag oktatási céllal, az Alkalmazott Etológia kurzuson résztvevők
RészletesebbenZáróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, Filozófia:
Záróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, 2018 Filozófia: 1. Mi a kapcsolat az agyak a tartályban gondolatkísérlet és a szkepszis problémája között Wright, Crispin (1992) On Putnam's Proof That
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.
RészletesebbenEtológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter
Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 A félév tematikája alkalom Téma előadó 1 Bevezetés az etológia tudománya Pongrácz Péter 2 4 kérdés az etológiai
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenKommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1
Katona Lucia Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1 1. Bevezetés Ez a tanulmány arra a nyelvvizsgáztatásban döntő jelentőségű kérdésre igyekszik válaszolni, hogy az idegennyelv-tudás mérésekor mit és
RészletesebbenBefogadó részleg Módszertani délelőtt. 2010. június 8.
A Befogadó részleg tárgyi feltételeirıl, adottságairól. A részleg elhelyezése tökéletesen alkalmas a szükséges izolációra. Az emeleti szinten lehetıség van két, egyenként 12 fıs csoport mőködtetésére,
RészletesebbenHumánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék
Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humán viselkedési komplex (Csányi 1999) Nem szekvenciális, hanem párhuzamos folyamatok az evolúcióban, egymástól részben
RészletesebbenKoreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata
Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola
RészletesebbenKutya és ember párhuzamok: Az emberi kommunikációra való érzékenység evolúciója. 1
Kutya és ember párhuzamok: Az emberi kommunikációra való érzékenység evolúciója. 1 Topál József PhD, tudományos főmunkatárs MTA Pszichológiai Kutatóintézet topaljozsef@gmail.com Az állati és emberi viselkedés
RészletesebbenFİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) Kutatási terv október 20.
FİBB PONTOK PIACKUTATÁS (MARKETINGKUTATÁS) 2010. október 20. A kutatási terv fogalmának, a különbözı kutatási módszerek osztályozása, a feltáró és a következtetı kutatási módszerek közötti különbségtétel
RészletesebbenNEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység
NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2835-09/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység idıtartama: 30 perc A /07. (V. 21.) SZMM rendelet
RészletesebbenNYELVISMERET, NYELVTANULÁSI
NYELVISMERET, NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ ÉS HARMADIK NYELV A nyelvi és motivációs felmérés néhány tanulsága a BGE turizmus - vendéglátás szakos I. évfolyamos hallgatók leggyengébb csoportjában Fűköh Borbála
RészletesebbenETOLÓGIA. A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter
ETOLÓGIA A kommunikációs magatartásformák evolúciója - csalás, megtévesztés - Pongrácz Péter Őszinteség? Manipuláció? Korai etológia ( információ-megosztás ) Egyértelmű, őszinte, kölcsönösen előnyös Evolúcióbiológia
Részletesebbenférjezett, egy gyermek édesanyja 2012. január szeptember MTA ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport Tudományos ügyintéző PhD, summa cum laude
Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Név VARGÁNÉ KIS Anna Telefon (36) 30 359 0178 E-mail vargane.kis.anna@ttk.mta.hu Skype varganekis.anna.kpi Állampolgárság magyar Születési idő 1987. július 23. Családi
RészletesebbenEmber állat interakciók. Társállatok etológiája
Ember állat interakciók Társállatok etológiája 1. Az alkalmazott etológia helye és szerepe az etológiai kutatásokban Gazdasági és állatvédelmi szempontok Mi tekinthető társállatnak? Kulturális és ökológiai
RészletesebbenVédett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése
Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.
RészletesebbenVadbiológiai kutatási módszerek
Vadbiológiai kutatási módszerek Kérdés Kutatás előzetes kérdésfeltevéssel indul (korábbi ismereteink, olvasmányaink, stb.) A kutatás elején a kérdések gyakran homályosak, szerteágazóak Egy kérdés több
RészletesebbenEmberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna
Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó
Részletesebbenés a két kvantoros mondatok: válaszidő és
Óvodások és a két kvantoros mondatok: válaszidő és szemmozgás. Zétényi Tamás Gerőcs Mátyás É.Kiss Katalin (BME, MTA) II. Magyar Szemmozgáskutatás Konferencia, Kecskemét, 2016 Június 10. kvantoros? két?
RészletesebbenA tanári bevezetés szakasza Európában
A tanári bevezetés szakasza Európában 2008. december 11. Stéger Csilla TANÁROK ÉS OKTATÓK KLASZTER PLA (egymástól tanulás tevékenysége) a tanári bevezetésrıl 2008. október 26-30. Tallinn, Észtország 11
RészletesebbenAlapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes -
Alapvetı európai szociális gondozói tudáskimenetek - Basic European Social Care Learning Outcomes - 1. A szociális munka értékei 1.1 Tisztában van a következı értékek jelentésével és tiszteletben tartásuk
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 3 Issue 3 Gödöllı 2007 260 ÉLETPÁLYÁK PATHS OF LIFE Dr. Miklósi Ádám Munkahelyi cím: Eötvös Loránd Tudományegyetem
RészletesebbenOKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció
TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 számú támogatási szerzıdés 6.5.2-es "Tanulói hálózatok, hálózati modellek mint az iskolafejlesztés eszközei" címő elemi projekt Tapasztalatok és lehetıségek a kulcskompetenciáknak
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
RészletesebbenHírlevél. Hírek: 2012. november. Családi Kutya Program. Tudományos Diákköri Konferencia. Magyar Etológiai Társaság XIV.
Hírlevél 2012. november ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek: Tudományos Diákköri Konferencia November 24-én került sor az ELTE Biológus Tudományos
RészletesebbenKreativitás fejlesztése. Készítette: Koltói Lilla, 2010
Kreativitás fejlesztése Készítette: Koltói Lilla, 2010 Kreativitás és környezet Kreativitásnak kedvezı fizikai környezet Kreativitásnak kedvezı szociális környezet Gyerekeknél: bátorító felnıtt Kreativitás
RészletesebbenA kötıdési és kommunikációs viselkedés és a szívmőködés közötti kapcsolat vizsgálata kutyákon
Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola, Etológia Doktori Program A kötıdési és kommunikációs viselkedés és a szívmőködés közötti kapcsolat vizsgálata kutyákon Doktori értekezés tézisei Tóthné
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)
RészletesebbenMagyar Tudomány 2006 2
Magyar Tudomány A koponya tudósa, Lenhossék József Az agresszió képi kifejezése Társadalomföldrajz Határkutatás regionális tudományok A tudományos teljesítmény mérése Oktatáspolitika 2006 2 127 Magyar
RészletesebbenAz állati viselkedés tanulmányozása
Az állati viselkedés tanulmányozása Viselkedési mintázatok és tanulási folyamatok vizsgálata Biológia BSc. B / Pszichológia BA gyakorlat A kísérleteket végezték:............ Gyakorlatvezető:... Időpont:...
RészletesebbenMiért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara
Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja
RészletesebbenTisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága
@ Budapest University of Technology and Economics Nagy hálózatok evolúciója Gulyás András, Heszberger Zalán High Speed Networks Laboratory Internet trendek Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok
RészletesebbenDr. Beatrix Lábadi. Dr. Beatrix Lábadi Published at University of Pécs ( . CONTACT TEACHING. University lecturer
University lecturer. CONTACT Institute of Psychology, H7624 Pécs Ifjúság u. 6. Room: B 205 Tel: +36 72 501516 /24196 E-mail: labadi.beatrixt@pte.hu [1] TEACHING Research Method Ethics Developmental Cognitive
RészletesebbenTÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján
Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)
RészletesebbenA KLASSZIKUS NELDER-MEAD ÉS EGY ÚJONNAN KIFEJLESZTETT OPTIMUMKERESİ ELJÁRÁS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A KLASSZIKUS NELDER-MEAD ÉS EGY ÚJONNAN KIFEJLESZTETT OPTIMUMKERESİ ELJÁRÁS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kıházi-Kis Ambrus Kecskeméti Fıiskola GAMF Kar Természet és Mőszaki Alaptudományi Intézet Fizika
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
RészletesebbenA gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás
A gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás A vizsgált kérdések Hogyan értelmezik az óvodáskorú gyerekek a számneves kifejezéseket tartalmazó mondatokat? Milyen értelmezésbeli
RészletesebbenA kommunikáció szerepe a sportpedagógiában
Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,
RészletesebbenKapcsolatok kialakulása és fennmaradása klaszterek tudáshálózataiban
Kapcsolatok kialakulása és fennmaradása klaszterek tudáshálózataiban Juhász Sándor 1,2 Lengyel Balázs 1,3 1 Hungarian Academy of Sciences, Agglomeration and Social Networks Lendület Research Group 2 University
RészletesebbenA kvantitatív kutatás folyamata
A kvantitatív kutatás folyamata A kvantitatív stratégia keretében zajló kutatómunka teljes ívét a következı szakaszokra lehet osztani: 1. Tájékozódás 2. Tervezés 3. Elıvizsgálat (Pilot vizsgálat) 4. Adatgyőjtés
RészletesebbenA LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK
kutyakonyv_korr.qxd 2006.11.01. 18:35 Page 191 A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK Adaptáció (adaptation) A szó szerinti jelentése: hozzáidomulás. Biológiai értelemben akkor nevezünk adaptívnak
RészletesebbenÖsszehasonlító viselkedéskutatás
Összehasonlító viselkedéskutatás A darwini keretben felvethető proximatív és ultimatív magyarázatok -Törzsfejlődés (evolúció) -Egyedfejlődési történet (ontogenezis) -Mechanizmus (szabályozás) -Adaptációs
RészletesebbenOn-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.
On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A
RészletesebbenELŐREHALADÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN
Harmati-Pap Veronika Nyelvészdoktoranduszok 20. Országos Konferenciája 2016. December 1. ELŐREHALADÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN Téri és Idői Referenciakeretvizsgálat a magyar nyelvben 1. Mi az a referenciakeret?
RészletesebbenÉletkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában. Fenyvesi Katalin
Életkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában Fenyvesi Katalin 1 Áttekintés Az átfogó projekt A motivációról és érzelmi tényezőkről szóló alprojekt Informánsok Adatgyűjtés
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Bevezetés Statisztikai mintavétel
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Bevezetés Statisztikai mintavétel Miért tanuljunk statisztikát? Általános mőveltség, hétköznapi haszon Közgazdaságtan, filozófia, szociológia Statisztika: Miért
RészletesebbenEGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!
EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az
RészletesebbenMesterséges kommunikáció?
Mesterséges kommunikáció? Az emberi nyelv evolúciója nyomában. Egyedi és csak ránk jellemző? Egyes összetevők, kritériumok megléte más fajokban bizonyítja, hogy? Modell technika - Alex Avian LEarning Experiment
RészletesebbenAz orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés
Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló
RészletesebbenA populáció meghatározása
A mintavétel Mi a minta? Minden kutatásban alapvetı lépés annak eldöntése, hogy hány személyt vonjunk be a vizsgálatba, és hogyan válasszuk ki ıket ezek a mintavétellel kapcsolatos alapvetı problémák.
RészletesebbenKÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.
Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.
RészletesebbenA kutyák vokális kommunikációjának. etológiai vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola, vezetője: Dr. Erdei Anna Etológia Doktori Program, vezetője: Dr. Miklósi Ádám A kutyák vokális kommunikációjának etológiai
Részletesebbenmódszertan 1. Folyamatosság - Kockák 2. Konzultáció 2 Konzulens, szakértők 4. Bibliográfia - Jegyzetek
módszertan 1. Folyamatosság - Kockák 2. Konzultáció 2 Konzulens, szakértők 3. Kihívások Konferencia / Esettanulmányok 4. Bibliográfia - Jegyzetek 1. Folyamatosság - Kockák 2. Konzultáció 2 Konzulens, szakértők
RészletesebbenA hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban
A hasonlóság és a vonzerő szerepe a párválasztásban Kocsor Ferenc 12 Juhász Szabolcs Rezneki Rita Bereczkei Tamás 1 1 PTE BTK, Pszichológiai Intézet 2 PTE ÁOK, Magatartástudományi Intézet 1 1 Vázlat A
RészletesebbenFélidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén
Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu
RészletesebbenA szerhasználat kapcsolati háttere: h
A szerhasználat kapcsolati háttere: h kötıdési deficitek az anya-gyerek kapcsolatban, a serdülıkori beavatási rítusok r hiánya és s a modern társadalomhoz való alkalmazkodás s nehézs zségei Meskó Norbert
RészletesebbenIsmétlı áttekintés. Statisztika II., 1. alkalom
Ismétlı áttekintés Statisztika II., 1. alkalom Hipotézisek Milyen a jó null hipotézis?? H0: Léteznek kitőnı tanuló diszlexiások. Sokkal inkább: H0: Nincs diszlexiás kitőnı tanuló általános iskolában Mo-on.
RészletesebbenPÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI PROGRAM. Durst Péter
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI PROGRAM Durst Péter A magyar mint idegen nyelv elsajátításának vizsgálata különös tekintettel a fınévi
RészletesebbenNaiv szociológia tanulás társas közegben. Király Ildikó
Naiv szociológia tanulás társas közegben Király Ildikó Elemi értelmezési keret https://www.youtube.com/watch? v=vtnmlt7qx8e Naiv Pszichológia Általános tendecia, hogy bármilyen megfigyelt ágenst személyes,
RészletesebbenUdvardyné Tóth Lilla intézeti biológus
Udvardyné Tóth Lilla intézeti biológus Tudományos közlemények Közlemények idegen nyelven TÓTH, L. GÁCSI, M. TOPÁL, J. MIKLÓSI, Á.: Playing styles and possible causative factors in dogs behaviour when playing
RészletesebbenA SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA. 2009-2010. tanév
A 133/2010.(VI.17.) KT határozat melléklete A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA 2009-2010. tanév Készítette: Szarkáné Dubabér Mária és a Minıségbiztosítás,
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségszámítási alapok
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségszámítási alapok Bevezetés A tudományos életben vizsgálódunk pontosabb megfigyelés, elırejelzés, megértés reményében. Ha egy kísérletet végzünk, annak
RészletesebbenÖsszefoglaló - Jármőipari biztonságtechnikai szakmai nap
Összefoglaló - Jármőipari biztonságtechnikai szakmai nap 2010 október 26. kedd 09:30 INNONET elıadóterme - 9027 Gyır, Gesztenyefa u. 4. 09:30 09:35 Köszöntı Kabács Zoltán NYDRFÜ által felkért külsı szakértı
Részletesebben2013. január ELTE Etológ ia Tanszék Szerkeszti: Családi Ku tya Program Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek
Hírlevél 2013. január ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Program Szerkeszti: Turcsán Borbála és Kis Anna Hírek Etológia tesztek, ahogy ők látják Dorisz egy lelkes belga juhászkutya, a gazdája pedig még
RészletesebbenÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN)
ÉRZELEM ÉS MEGISMERÉS A KOGNITÍV MODELLEKBEN (ÉS A BETEGSÉGEKBEN) VIKOTE előadás, 2015. június 6 Pléh Csaba Középeurópai Egyetem Kognitív tudományi Tanszéke vispleh@ceu.edu Áttekintés Klasszikus kognitív
RészletesebbenA kommunikáció és az információmegosztás mennyiségi vizsgálata a rehabilitációs teamben a kommunikáció mennyiségi vizsgálóeljárásnak bemutatása
Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése Szeged, 2010. szeptember 2-4. A kommunikáció és az információmegosztás mennyiségi vizsgálata a rehabilitációs teamben
RészletesebbenDr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.
Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna
RészletesebbenPublikációk. Könyvek, könyvfejezetek:
Publikációk Könyvek, könyvfejezetek: 1. Molnár György: Az IKT-val támogatott tanulási környezet követelményei és fejlesztési lehetőségei, In: Dr. Benedek András (szerk.): Digitális pedagógia - Tanulás
Részletesebben6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,
6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban
Részletesebben