2006/1. XVIII. évfolyam 1. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

Átírás

1 2006/1 XVIII. évfolyam 1. szám AZ MTA MEZÕGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2 2 2006/1 Eseménynaptár Bemutatók Július én nagy érdeklõdés kísérte az Országos Kalászos Gabona Bemutatót. A közel ezer résztvevõ az elõadásokból és az azt követõ szántóföldi szemlén tájékozódhatott a kalászos kutatás legújabb eredményeirõl és a vetõmagellátás helyzetérõl. Tömösközi Sándor a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszékének docense az Európai Unió országainak búza minõségvizsgálati módszereirõl adott részletes tájékoztatást. Nyugdíjba vonulásuk alkalmából köszöntük meg dr. Bódis László, Schutzbach László és Turcsányi Sándor uraknak a martonvásári gabonafajták vetõmag termeltetése és forgalmazása terén végzett több évtizedes munkásságát. A Bázismag Kft. szervezésében augusztus 22 szeptember 12. között 11 helyen (Nagybaracska, Apátfalva, Kamut, Hajdúszovát, Gesztely, Jászárokszállás, Pápa, Beled, Csömödér, Osztopán és Zomba) roadshow keretében ismerkedhettek a résztvevõk a termesztésre ajánlott kukorica hibridekkel. Szeptember 7-én és 8-án Országos Kukorica Bemutatót tartott intézetünk Martonvásáron. A szép számmal érkezett érdeklõdõk a kukorica nemesítési és agrotechnikai kutatások eredményeirõl kaptak tájékoztatást, illetve ismerkedhettek a kísérleti parcellákkal. Meghívott elõadónk Vancsura József, a Gabonatermesztõk Országos Szövetségének elnöke Búza betakarítás után kukorica betakarítás elõtt címmel tartott elõadást az ágazat helyzetérõl, feladatairól. Szeptember 27-én Csomaközre hívta, várta a gazdákat és nagytermelõket szántóföldi szemlére a Bázismag Kft. A résztvevõk az Mv 277, a Hunor, a Norma, az MvNK 333 és a Gazda hibridjeinkkel ismerkedhettek meg saját termesztési körülményeik között. Hazánk uniós csatlakozása óta elsõ alkalommal rendezték meg a Hungexpo területén augusztus 27 - szeptember 4. között a nagy múltú Országos Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást, melyen intézetünk is részt vett. A kellemes nyárutói idõjárásnak és a két teljes hétvégének köszönhetõen mindenki elégedett lehetett, mert a kiállítói standokat rengetegen keresték fel, s az érdeklõdõk bõséges és szakszerû információkkal távozhattak. Tanácskozások Az MTA vezetõsége Akadémiai Fórumot rendezett október 12-én Budapesten, melynek keretében 11 kutatóintézet képviselõje köztük intézetünk is adott számot az elmúlt idõszakban elért, nemzetközi szinten is elismert eredményeirõl. A rendezvénysorozat további két alkalommal folytatódik, s azokon a többi, szám szerint 37 kutatóintézet számol be tevékenységérõl. A Zemun Polje-i Kukorica Kutatóintézet október án ünnepelte alapításának 60. évfordulóját, melynek tiszteletére nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek Belgrádban. Intézetünk nevében dr. Marton L. Csaba, tudományos igazgatóhelyettes köszöntötte az Intézményt, illetve tartott elõadást, valamint a Növénytermesztési Osztály munkatársai két poszteren számoltak be kutatási eredményeikrõl. Kiállítások A szentendrei skanzen adott otthont október 2-án A hagyomány élménye címû immáron 6. alkalommal megrendezett program keretében a kukoricanap-nak, melyen a nemesítéssel, termesztéssel kapcsolatos ismeretekhez intézetünk révén juthattak az érdeklõdõk. Második alkalommal rendezték meg szeptember 30 - október 2. között a Budapesti Corvinus Egyetemen az Izfeszt Élelmiszerek és Kertészeti Termékek Kiállítása és Vására címû seregszemlét. A kiemelt témák között szerepelt a kenyér is, így intézetünk a malmi, durum és tönköly búzáit, illetve ezek malom-, sütõ- és száraztésztaipari termékeit mutatta be az érdeklõdõ, többnyire fõvárosi embereknek. Vendégeink A Világbank megbízásából és támogatásával 17 fõs azerbajdzsán delegáció tartózkodott intézetünkben november között Yakub Ismail Guliev vezetésével. Látogatásuk célja a mezõgazdasági oktatás, kutatás és szaktanácsadás területén elért hazai eredmények tanulmányozása volt, illetve a hasznosítható tapasztalatok bevezetése Azerbajdzsánban, az agrártermelés hatékonyságának javítása érdekében. Személyi hírek A Gödöllõi Egyetemen október 14-én ünnepélyes körülmények között emlékeztek meg dr. Antal József professzor úr 85. születésnapjáról. Intézetünk nevében dr. Berzsenyi Zoltán, tudományos osztályvezetõ köszöntötte az ünnepeltet. Az MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Bizottsága október 20-án tisztújító közgyûlést rendezett Budapesten. A húsz fõs vezetõségbe be, illetve újra választották intézetünk öt munkatársát: dr. Láng Lászlót, dr. Marton L. Csabát, dr. Sutka Józsefet, dr. Szundy Tamást és dr. Veisz Ottót. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában november 8-án Tudományos Konferenciát rendeztek a 85. születésnapját ünneplõ dr. Bocz Ernõ professzor úr tiszteletére. Intézetünk nevében az egykori tanítvány, dr. Marton L. Csaba tudományos igazgatóhelyettes gratulált a jubilánsnak. November derekán ünnepelte 80. születésnapját Király Zoltán akadémikus, intézetünk egyik legelsõ munkatársa, aki jelenleg a Tudományos Tanácsunk tagja. További életéhez jó erõt és egészséget kívánunk.

3 Amartonvásári kukoricanemesítés legfontosabb célja a termõképesség növelése mellett a hibridek alkalmazkodóképességének javítása, a szárszilárdság erõsítése és a betakarításkori szemnedvesség csökkentése. Ez utóbbi jelentõségét az elmúlt két szezon tapasztalatai is megerõsítik, hiszen a kisebb betakarításkori szemnedvességgel jelentõsen csökkenthetõ a szárítási költség. A korán, az átlagosnál szárazabb szemterméssel betakarítható hibridek kiválasztását indokolja az is, ha a vetésváltás során õszi kalászost kívánunk a kukorica után termeszteni. Ezt a kukoricabogár elterjedése miatt, a kártétel mérséklése, az igazán hatékony védekezés érdekében is fontos szem elõtt tartani. A martonvásári kukorica fajtaszortiment összeállításánál a hibridek agronómiai értékei a meghatározóak. Emellett törekszünk arra, hogy a régebbi hibrideket újabbak, a változó termesztõi igényekhez jobban alkalmazkodó hibridek váltsák fel. Az utóbbi két évben sokat tettünk annak érdekében, hogy megfeleljünk a felgyorsult fajtaváltás igényeinek ben 5, 2005-ben 14 új martonvásári kukoricahibrid 13 szemes +1 siló hibrid kapott állami minõsítést Magyarországon. Kiemelkedõ eredményként kell értékelnünk a 19 martonvásári nemesítésû hibrid minõsítését, mert nem volt gyakorlat korábban, hogy egy fajtatulajdonos egymás követõ két évben közel 20 hibridje kapjon állami minõsítést. Az új hibridek eddig nem használt friss genetikai háttérre épülnek, amely rögtön szembetûnik a korábbi hibridektõl eltérõ látványos fenotípusos megjelenésükön (1. kép). Olyan új géneket és génkombinációkat sikerült beépítenünk az eddigi kiemelkedõ termõképesség, szárazságtûrés és alkalmazkodóképesség mellé, mint a különlegesen gyors szemtelítõdés és vízleadás. A most elismert hibridek egy része (Mv 251, Mv 277) átlagos vagy annál szárazabb években nem igényel szárítást a termés tárolásához. Az eredmények eléréséhez az új genetikai anyagok bevezetése mellett a több mint 10 éve mûködõ téli generációs nemesítési program is jelentõsen hozzájárult. Így 2006/1 Hibridkukorica fajtaajánlat Martonvásár, kép Új, látványos fenotípus 1. táblázat Martonvásári kukoricahibrid ajánlat 2006 Hibrid Típus FAO Virágzás Hasznosítás Szemtípus szám nap FAO Mv 251 ÚJ! TC szemes lófogú Mara TC szemes lófogú FAO Amanita ÚJ! SC szemes lófogú Mv 277 MSC szemes lófogú Somacorn SC szemes lófogú Hunor SC szemes lófogú Norma SC szemes lófogú Mv NK 333 TC siló/szemes lófogú Mv 355 DMSC szemes lófogú FAO Árpád ÚJ! SC szemes lófogú Bogát ÚJ! TC szemes lófogú Mv Majoros TC szemes lófogú Mv 434 TC szemes/siló lófogú Gazda MTC szemes lófogú Maraton SC szemes lófogú Mv 444 SC szemes lófogú Tisza SC szemes lófogú FAO Kámasil SC siló lófogú Mv 500 ÚJ! SC szemes lófogú Maxima TC siló lófogú 3

4 4 2006/1 lehetõvé vált egy évben két generációt felnevelni, ezáltal az idõigényes szülõi törzselõállítást és fajta kipróbálást lényegesen lerövidíteni. A téli generációs programunk további, nem várt hozadéka volt, hogy Chilében, az ottani klimatikus adottságok következtében közvetlen szelekciót tudtunk folytatni a gyorsabb érés érdekében, valamint az, hogy egy évben két igen eltérõ környezetben tudtuk szelektálni az új genotípusokat, ami segített az alkalmazkodóképesség továbbfejlesztésében. A hazai szélsõséges, kontinentális éghajlati viszonyok között a hibridek szárazságtûrésének nemesítéssel történõ javítása alapvetõ eszköze a változékony évjáratok miatt bekövetkezõ termésingadozások csökkentésének. A Martonvásáron több évtizede folyamatosan beállított tõszám tolerancia kísérletek többek között a szárazságtûrés modellezésére is alkalmasak, hiszen a sûrítés hatására jelentõsen csökken a növény számára hozzáférhetõ víz és oldott tápanyag mennyisége. Ilyen körülmények között, a szárazságtûrést modellezõ tõszámkísérletekben is értékeljük tehát hibridjeinket. Az utóbbi egy, másfél évtized martonvásári nemesítési programjának tudatosan felvállalt része a környezet- és költségkímélõ technológiával gazdaságosan termelhetõ, betegségeknek ellenálló, kiváló alkalmazkodóképességû takarmánykukoricák nemesítése. Köztermesztésre ajánlott hibridjeink megfelelnek ezeknek az elvárásoknak. Az újonnan minõsített kukoricáink melyek egy része már beépült a vetõmag-termesztési programba is, valamint a már közismert fajtáink egy-egy jellemzõ tulajdonságát az 1. táblázat ismerteti. A martonvásári hibridek között a legkorábbi érésû a 2004-ben minõsített Mv 251. Termõképessége a standardokhoz hasonló, gyors vízleadóképességének köszönhetõen a betakarításkori szemnedvessége a kísérlet 3 évének átlagában a standardoknál 1%-kal kisebb. Az Mv 251 azzal tûnt ki a többi hibrid közül, hogy szemnedvessége az OMMI kísérlet mindhárom évében 15% alatt volt betakarításkor (1. ábra). Ez a kukorica ben és 2005-ben is élen járt a vízleadás gyorsaságában. Az Mv 251 tehát egy új tenyészidõ kategóriát nyitott: a kedvezõ években szárítás nélkül betárolható, 2. táblázat Az Mv 277 teljesítménye a FAO szemeskukorica éréscsoportban (OMMI ) Fajta FAO Szemtermés Szemnedvesség Szárszilárdsági szám t/ha % % hiba % Mv ,38 109,4 17,9 2,5 Helga st ,53 100,4 17,8 1,9 Monessa st ,88 92,4 16,8 0,7 Virginia st ,93 105,1 18,2 2,8 igen korai érésû hibridek éréscsoportját. A csapadékos évben is kiemelkedett a hibridek közül, hiszen termése jelentõsen meghaladta a standardokat és szára még túlérésben is szilárd maradt. A Mara (FAO 297) lófogú szemtípusú, háromvonalas hibrid. A standardoknál 1 2 nappal késõbb virágzik, de a vízleadása rendkívül gyors, betakarításkori szemnedvessége a standardokéhoz hasonló. A termése minden termésszint tartományban eléri a standardok termését. A kiváló szárszilárdsággal rendelkezõ Mara különösen versenyképes az átlagos, vagy az átlagnál gyengébb adottságú területeken. Az Amanita (Mv 271) igen korai, zöldszáron érõ, alacsony szemnedvességgel betakarítható, stabilan bõtermõ, szilárd szárú hibridkukorica, mely koraisága alapján tipikus búza elõvetemény. Az OMMI 3 éves kísérleti eredményei (1. ábra), valamint egyéb kísérleti adatok alapján megállapítható, hogy a standardok átlagánál 10%-kal többet termõ Amanita egyike a Magyarországon rendelkezésre álló legjobb, búza elõveteményként használható kukoricahibrideknek. A kukorica-búza vetésváltásba ideálisan beilleszthetõ, igen korai Mv 277 szintén a vízleadás bajnokainak elitjébe tartozik. Az OMMI 3 éves kísérleti eredményei (2. táblázat), valamint egyéb kísérleti adatok alapján bebizonyosodott, hogy a standardoknál 9,4%-kal többet termõ Mv 277 búza elõveteményként az egyik leggazdaságosabban termelhetõ kukoricahibrid. Az Mv 277 terméspotenciálját jól jellemzi, hogy a debreceni OMMI állomáson termése elérte a 15 t/ha-t. 1. ábra Az Mv 251 és az AMANITA termése és szemnedvessége OMMI, ábra Az Mv 277 nitrogén-reakciója trágyázási kísérletben Martonvásár, 2004

5 Az Mv 277 sokoldalú alkalmazkodóképességét, stabil, megbízható termõképességét az agrotechnikai kísérletek eredményei is szemléletesen bizonyítják (2 3. ábra). A hibrid ritka állományban gyakorlatilag két, teljes értékû csövet terem. Tõszám-kiegyenlítõ képessége egészen kiváló: ezer tõ/ha tõszám intervallumban stabilan 10,3 t/ha volt a termése. Az Mv 277 hideg talajban is rövid idõ alatt kikel, fiatalkori fejlõdése gyors, ezért korán vetve a tenyészidõ csapadékban és napfényben gazdagabb elsõ felét jól kihasználja, így a korai vetést többlet terméssel hálálja meg. Az Mv 277 a száraz termesztési körülményekhez is átlag felett képes alkalmazkodni. Erre utal az a tény, hogy termése még egészen megkésett vetés hatására sem csökken számottevõen. Az Mv TC 277 elõnyös termesztési tulajdonságai mellett az egyik legszebb állományú fajta, amelyet a 2. kép szemléltet. Az Mv 251, a Mara, az Amanita és az 2006/1 5 Mv TC 277 minden évben biztonsággal korán érnek, a hazai kukorica szortimentet tekintve ideális õszi búza elõveteménynek számítanak. Az újonnan minõsített hibrideknek több mint a fele a FAO 300-as tenyészidõ csoportba tartozik. Ezek közül kiemelkedik teljesítményével a Somacorn (Mv 293), mely több mint 10%-kal adott nagyobb termést a vizsgált évek átlagában, a megfelelõ standardhoz viszonyítva (4. ábra). A Somacorn (Mv 293) vizsgálata a FAO 200-as csoportban folyt, hasonlóan további 4, most minõsített hibridhez, de a minõsítéskor a FAO 300-as csoportba kerültek. Különösen 2004-ben szerepelt kiemelkedõen a Somacorn. A nyolc kísérleti hely átlagában 12,75 t/ha termést adott. Négy kísérleti helyen száraz szemtermése meghaladta a 13 t/ha-t (Gyulatanya 13,34 t/ha, Eszterágpuszta 13,93 t/ha, Iregszemcse 13,78 t/ha, Debrecen 13,40 t/ha). Az Mv 293-nak elõször a Soma nevet adtuk, de mivel az EU listán már szerepelt hasonló nevû hibridkukorica, ezért kiegészítettük az amerikai angolban a kukoricának megfelelõ corn szóval. A Somacorn magyarul tehát azt jelenti: Soma kukorica tavaszán kapott állami minõsítést a Hunor. A Hunort FAO 400-as szintû termés, és FAO 200-as szintû betakarításkori szemnedvesség jellemzi (5. ábra). Az OMMI eredményei alapján a Hunor 3 év átlagában 10%-kal adott nagyobb termést, mint a standardok, miközben szemnedvessége 1%-kal volt kisebb azokénál. A Hunor termése az éréscsoport legtermõképesebb standardját 6 %-kal múlta felül, szemnedvessége ugyanakkor 2%-kal volt kisebb. A Hunor még a FAO 400-as standard Dunianál is több és lényegesen szárazabb termést adott. A tenyészidejét tekintve 350-es FAO-számú hibrid gyors vízleadásának köszönhetõen korán betakarítható, ezért a fõ kukoricatermõ területeken ideális õszi búza elõvetemény lehet. Vetésével min- 3. ábra Az Mv 277 tõszám-reakciója növényszám kísérletben Martonvásár, ábra A SOMACORN termése és szemnedvessége OMMI, ábra A HUNOR termése és szemnedvessége OMMI, ábra A HUNOR tõszám-reakciója növényszám kísérletben Martonvásár, 2004

6 6 2006/1 2. kép Mv kép Norma den évben igen száraz, a standardoknál lényegesen kevesebb vizet tartalmazó termés takarítható be. A Hunor kiváló szilárdságú zöld száron érik, s a legtöbb kukorica betegséggel szemben ellenálló. Kiemelkedõ termõképességének, átlag feletti agronómiai reakcióinak (6. ábra), igen gyors vízleadásának, alacsony szemnedvességének köszönhetõen a Hunor egy igen fontos tenyészidõ csoport FAO 300 egyik leggazdaságosabban termelhetõ hibridje. A FAO 300-as éréscsoport vezetõ hibridje a Norma. Generatív, kétcsövûségre hajlamos, kiváló szárazságtûrésû, lófogú szemeskukorica hibrid (3. kép). A kedvezõ csapadékellátottságot nagy terméssel hálálja meg. Gazdaságokban beállított üzemi kísérletek eredményei szerint a Norma termése száraz években 45%-kal, míg csapadékos években 38%- kal haladta meg az országos termésátlagot, maximális termése több mint 12 tonna volt. Széleskörû alkalmazkodóképessége megnyilvánul a különbözõ talajtípusokhoz történõ jó adaptációban is. A savanyú homokon éppen úgy a legjobb hibridek közé tartozik, mint a jó mezõségi vályogtalajokon. Kiválóan hasznosítja az elõvetemény által visszahagyott tápanyagot. Vetésforgóban termesztve, kedvezõ évjáratban még akkor is elérheti a 10 t/ha termésszintet, ha közvetlenül alá nem adunk mûtrágyát. Monokultúrában már 80 kg/ha N hatására közel kétszeres termést tud adni a nem trágyázott kontrollhoz viszonyítva (7. ábra). A tápanyagot a szemtermésbe koncentrálja, vegetatív tömege közepes, a betakarítás után kevesebb szármaradványt hagy vissza, így az utána vetett növény talajelõkészítése olcsóbb. Termésingadozása az évjárat hatására kisebb, mint a versenytársaké. Az Mv 355 kétszeresen módosított kétvonalas szemeskukorica hibrid. Rendkívül gazdaságos vetõmag elõállítása teszi lehetõvé, hogy vetõmagja olcsóbb legyen, mint a Normáé. Közepes növénymagasság, nagy, súlyos lófogú szemekkel borított csõ jellemzi az Mv 355-öt. Kiemelkedõ termõképességét rendkívüli szemhosszúságának is köszönheti. Kedvezõ csapadék-ellátottságú években 13 t/ha átlagtermésre is képes üzemi körülmények között. A FAO 300-as és 400-as éréscsoport határán érik, tenyészideje hosszabb, mint a korai FAO 300-as standardoké, de rövidebb, mint a FAO 400- asoké. Túlérésben is szilárd szárának is köszönhetõen szemnedvességben néhány nap alatt utoléri a korábbi, gyorsabb vízleadású FAO 300-as hibrideket. A korai éréscsoportba tartozik az Mv NK 333 (FAO 390) is, melyet költségtakarékos low input technológia esetén célszerû termeszteni. Az Mv NK 333 nemcsak igen kedvezõ vetõmagárával, hanem extenzív körülmények közötti kiváló szemtermésével is felhívja magára a figyelmet. Ezért nemcsak siló-, hanem szemeskukoricaként is közkedvelt a termesztõk körében. A FAO 400-as tenyészidõ csoportban minõsített hibridek közül kiemelkedik az Árpád (Optima) teljesítménye (4. kép). Termése 5,8%-kal múlta felül a standardot, s csak 10 FAO-számmal csúszott át a FAO 400-as tenyészidõ csoportba. Szemnedvessége a standard Dunianál is kisebb 0,6%-kal. Az Optima nevet is azért kellett megváltoztatni, mert volt már hasonló nevû kukorica hibrid az EU listán. A Bogát (Mv 462) hibridet dicséri, hogy háromvonalas kombináció, mégis jobb teljesítményt nyújtott, mint a kétvonalas standardok (8. ábra). A FAO 400-as éréscsoport elején érik az egyik legszebb hibrid, a Majoros (FAO 430). Korábbi nevét Mv Major az EU listára történõ felvétele miatt kellett megváltoztatnunk. A Majoros gyors vízleadásának köszönhetõen az éréscsoport egyik legkorábbi tagja. A standardokhoz viszonyított terméstöbbletét változatos ökológiai és termesztési feltételek mellett is képes megõrizni. Az Mv TC 434 (FAO 440) tipikus kettõs hasznosításra ajánlott hibrid, melyet egyszerre minõsítettek szemes- és silóhasznosításra is. Szemesként gyors vízleadóképességû, jó termõképességû, szilárd szárú háromvonalas kukorica (5. kép).

7 2006/ ábra A Norma N-mûtrágya reakciója Martonvásár, ábra A BOGÁT termése és szemnedvessége OMMI, A Gazda (FAO 450) a háromvonalas programunkban született értékes hibridek tipikus példája. A versenytársakkal szembeni elõnye elsõsorban az átlagos és annál alacsonyabb termésszinten mutatkozik meg, ugyanakkor képes tonnás hektáronkénti termésekre is. Nagyon jó az alkalmazkodóképessége, ennek köszönhetõen üzemi körülmények között jobb teljesítményt mutat, mint a kisparcellás kísérletekben. A Maraton egy olyan kétvonalas hibridkukorica, amely ötvözi magában az intenzív és extenzív típusú hibridek kedvezõ tulajdonságait. Gyengébb termõhelyi adottságú helyeken többet képes teremni, mint a speciális, ilyen feltételek közé ajánlott hibridek, kedvezõ körülmények között pedig versenyképes bármely intenzív típusú hibriddel. Másként fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a Maraton egy alapvetõen intenzív típusú hibrid, melybe sikerült beépíteni a szárazságtûrést és az intenzívebb tápanyagfeltáró képességet. A Maraton megjelenésében is szép, látványos, zöldszáron érõ kukorica (6. kép). A Maraton az OMMI kísérletekben több évben, több helyen kiemelkedõ termést adott, pl.: Iregszemcsén a kísérletek különbözõ éveiben 13,54 t/ha, 13,57 t/ha, illetve 14,11 t/ha, Debrecenben 14,76 t/ha, 14,89 t/ha, Gyulatanyán 13,86 t/ha, 14,78 t/ha, Kaposváron 13,46 t/ha volt a termése. Saját, öntözéses kísérleteinkben nem ritka a t/ha termésátlag sem. Kiemelkedõen jó alkalmazkodóképességének alapja a szárazságtûrés, a széles tõszámoptimum, a jó tápanyagfeltáró és -hasznosító képesség (9. ábra), valamint az átlagosnál kisebb vetésidõ érzékenység (10. ábra). A folyamatos tõszámsûrítéses kísérletben a Maraton termése kivételesen kiegyenlített, azaz széles tõszám optimumú hibrid. A termése csak a legalacsonyabb (20 ezer tõ/ha) és a legmagasabb tõszámban (100 ezer tõ/ha) nem érte el a 4. kép Árpád 5. kép Mv TC 434

8 8 2006/1 9. ábra A MARATON N-mûtrágya reakciója Martonvásár, ábra A MARATON vetésidõ reakciója Martonvásár, t/ha-t. Ilyen szintû tolerancia a magas tõszámtartományban a Maratonnál korábbi érésû, kisebb testû hibridekre jellemzõ. Alacsony tõszámtartományban a Maraton nagy termése a kimagasló egyedi produkciójának, hatalmas tárolókapacitásának csõméretének köszönhetõ. A gazdaságos kukoricatermeléshez a Maraton további jó tulajdonságai járulnak hozzá: vízleadása gyors, betakarításkori szemnedvessége megfelel FAO számának (450). A kiemelten gyors vízleadással reklámozott, a FAO 400-as tenyészidõ csoport elején érõ hibridek és a standardok szemnedvessége betakarításkor nem alacsonyabb, mint a Maratoné. A Maraton szárszilárdsága is kiváló, az álló növények aránya betakarításkor öt év átlagában több mint 98%. Az Mv 444 (FAO 450) a Maratonhoz hasonlítható kétvonalas hibrid. Az Mv 444 azonban igényli a kedvezõbb termesztési feltételeket. Intenzív körülmények között a hibrid standardokhoz viszonyított terméstöbblete nagyobb, miközben betakarításkori szemnedvessége alacsonyabb. Kedvezõ körülmények között, késõi betakarításnál a szemnedvessége még a FAO 300-as standardokénál is alacsonyabb lehet. A Tisza (FAO 490) virágzási ideje és betakarításkori szemnedvessége alapján a FAO 400-as csoport végén érik. A FAO 520-as standard Florencianál mindkét tenyészidõ tulajdonságban korábbi. A Tisza tenyészidejéhez illõ, kiemelkedõ termõképességgel rendelkezik. Az OMMI három éves vizsgálatainak átlagában 11,2%-kal adott nagyobb termést, mint a standardok átlaga. A Tisza minden évben, minden standardnál lényegesen nagyobb termést adott (11. ábra). A FAO 500-as csoportban ritka a minõsítés. Ritka, mert vetésterületi aránya korlátozott, s ritka azért is, mert jók a standardok. Az Mv 500 (Mv 502) azonban 4,9%-kal adott nagyobb termést, mint ezek a jó standardok, miközben szemnedvessége a standardoknál kisebbnek bizonyult (12. ábra). Silókukorica hibridjeinkre általában jellemzõ a jó termõképesség, a magas csõrészarány az összes szárazanyagon belül, az értékes beltartalom és a jó emészthetõség. Az alábbiakban egy olyan silókukorica szortimentet mutatunk be, amely átlagos hazai körülmények között mintegy 2 3 hét betakarítási szezonhoz biztosít zöld futószalagot abban az idõszakban, amikor a gabona betakarításával kapcsolatos munkák már befejezõdtek, de az õszi munkák még nem kezdõdtek el. Az Mv NK 333 (FAO 390) hidegtûrõ, gyors kezdeti fejlõdéssel bíró, szárazságtûrõ, korai érésû silókukorica, kedvezõ beltartalmi mutatókkal, íz és zamatanyagokkal. Az Mv 434 (FAO 440) egy olyan kettõs hasznosításra alkalmas silókukorica hibrid a FAO 400-as kategóriában, mely jó termõképessége mellett a legnagyobb csõaránnyal rendelkezik az összes szárazanyagon belül. Ha a jó termésnek köszönhetõen a silónak vetett táblát szemesként szeretnénk betakarítani, erre a célra az Mv 434 a legmegfelelõbb hibrid. Az Mv 448-at (FAO 450) 11. ábra A TISZA termése és szemnedvessége OMMI, ábra Az Mv 500 termése és szemnedvessége OMMI,

9 2006/ kép Maraton 7. kép Mv kép Kámasil 9. kép Maxima tartjuk a legtipikusabb silóhibridnek (7. kép), mert lassú leszáradása és vontatott vízleadása miatt sokáig megtartja optimális érettségi állapotát. A fehérjetartalma nagyobb mint a takarmánykukorica hibrideké általában. Emészthetõsége kiváló, mert szárában a lignintartalom kevesebb, ezen felül nagyon kedvezõ a levél-szár aránya is. Az utóbbi években a nagy tejtermelõképességû tehenészetek igényeinek kielégítésére olyan új típusú silókukoricákat állítottunk elõ, melyek nemcsak a hazai, de a szintén igényes nyugat-európai felhasználók figyelmét is felkeltették. E hibridek nemcsak kiemelkedõ biomassza termést adnak, hanem ezen belül az értékesebb, több energiát tartalmazó csõ feletti szár és levél, valamint a szemtermés mennyisége is nagyobb, mint a hagyományos silókukoricáké. A csoport reprezentánsai, a Kámasil és a Limasil egy új minõségi kategóriát nyitott a silótermesztésben. A Kámasilbe Európában elsõként egy, a növényfajban természetes módon is megtalálható LFY gént építettünk be (8. kép). Ez a gén átalakítja a növény architektúráját, ugyanis lényegesen megnöveli a fotoszintézis szempontjából fontos csõfeletti levelek számát, aminek eredménye a nagyobb termés. Az LFY génnel összefüggõen nemcsak a silótermés nõ meg, hanem a silóminõség is javul. A Kámasil vetõmagjának kereskedelmi mértékû termesztését 2004-ben kezdtük meg Magyarországon és Franciaországban, ahol az ilyen típusú silókukoricákat a kedvezõbb beltartalom és a jobb emészthetõség miatt részesítik elõnyben. Az idén további új, leafy típusú hibrideket jelentettünk be az OMMI-hoz állami minõsítésre. A legkésõbbi érésû (FAO 580) silókukorica hibridünk a Maxima (9. kép). A hibrid a nevét a kiemelkedõ termõképességérõl kapta. A Maximát szemes termése is alkalmassá teszi a nagy teljesítõképességû tehenészetek silótakarmány igényének maradéktalan kielégítésére, mert az összes szárazanyagon belül igen nagy a csõ részaránya. Marton L. Csaba Szundy Tamás Hadi Géza Pintér János Berzsenyi Zoltán Árendás Tamás Bónis Péter

10 /1 Az új kukorica hibridek bizonyítottak Amagyar beltenyésztéses hibridkukorica nemesítés 1935-ben magánvállalkozásként indult a Fejér megyei Mindszentpusztán. Pap Endre itt kezdte meg a hazai származású nemesítési alapanyagokból különbözõ tenyészidejû és eltérõ morfológiai tulajdonságokkal rendelkezõ beltenyésztett kukorica törzsek és hibridek elõállítását. A második világháború éveiben a munka megszakadt, a nemesítési anyag jelentõs része elpusztult. Nagy anyagi ráfordítással a nemesítési munka 1950-tõl, Martonvásáron folytatódott tovább. A hazai forrásokból származó alapanyagok kiegészültek azokkal az amerikai beltenyésztett törzsekkel is, amelyek a mosonmagyaróvári Intézettõl kerültek át Martonvásárra. Nem sokkal ezután, 1953-ban Európában is elsõként Martonvásáron megszületett az elsõ beltenyésztéses hibridkukorica, amelyet Mv 5 néven minõsítettek és 21 évig volt köztermesztésben. Ezt követõen a martonvásári hibridek rohamosan terjedtek az országban. A hibridek többsége a 156 jelû Mindszentpusztai Sárga Lófogú fajtából elõállított törzsre épült, de már jelentõs számban használták a hibridek szülõkomponenseiként az amerikai vonalakat is. Már az Mv 5 egyik szülõtörzse is amerikai származású volt. A kukoricanemesítés széles genetikai bázison azóta is töretlenül folytatódik Martonvásáron, az itt született hibridek állják a versenyt a multinacionális cégek fajtáival. Az elsõ martonvásári beltenyésztéses hibridkukorica 50. születésnapját követõen született meg az elhatározás a Kukoricanemesítési Osztályon, hogy reprodukáljuk a 60-as, 70-es években állami elismerésben részesült hibrideket és hasonlítsuk össze ezeket a mai fajtaszortimentben jól szereplõ és szintén állami minõsítést kapott hibridekkel. A munka elõzményét jelentette 2001-ben a régi hibridek szülõtörzseinek felszaporítása, a évben az SC kombinációk (Mv SC 380, Mv SC 530), 2003-ban pedig a TC és a DC hibridek (Mv TC 431, Mv TC 26, Mv DC 602) elõállítása. A reprodukált törzsekbõl és hibridekbõl néhányat a év folyamán a mai nemesítési programban jól szereplõ törzsekkel és hibridekkel hasonlítottunk össze, négyismétléses, véletlen elrendezésû kísérletben Mezõkövesden, Árpádhalmán és Martonvásáron. Két régi SC hibridet (Mv SC 380, Mv SC 530) vetettünk össze a mai fajtakínálatban jól szereplõ és FAO szám tekintetében azonos, vagy közel azonos új, martonvásári SC hibridekkel (Hunor, Tisza, Kámasil). Az Mv SC 380 hibridet években termesztették, kombinációs képlete 156xW153R. A 156-os vonal amelyre a es években a martonvásári hibridek többsége épült az ban minõsített Mindszentpusztai Sárga Lófogú fajtából elõállított magyar törzs (MPS C o ), a W 153 R pedig Lancaster vonal ((La.153 x W8) x La 153). Az Mv SC 530 hibrid az évek között volt köztermesztésben, elõállítási képlete 156 x N6. Szülõi komponensei közül az anyai törzs szintén a 156, az N6 pedig Nebraskából származik (Hayes Golden). Az új hibridek szülõi vonalait HMv 1, HMv 2, HMv 3, HMv 4 és HMv 5 névvel jelöltük. Az új hibridek kombinációs képlete: Hunor (HMv2 x HMv 1), Tisza (HMv4 x HMv2), Kámasil (HMv 3 x HMv 5). A régi vonalak átlagtermése 2,85 t/ha volt. A legtöbb termést a 156 érte el (3,01 t/ha), de ettõl az eredménytõl igazolhatóan nem különböztek a kísérletben szereplõ amerikai törzsek termésátlagai sem (1. ábra). A régi hibridek átlaga 7,14 t/ha volt, az Mv SC 530 7,42 t/hat, az Mv SC 380 igazolhatóan kisebb termést ért el (6,87 t/ha). Az új törzsek kísérleti fõátlaga 4,87 t/ha volt. A legnagyobb termést a HMv 3 törzsnél mértük (6,31 t/ha), ettõl az eredménytõl szignifikánsan nem különbözött a HMv 4 (6,30 t/ha) és a HMv 2 termése (6,04 t/ha). A HMv 1 és HMv 5 1. ábra A régi szülõtörzsek és hibridjeik termése a termõhelyek átlagában (t/ha) 2. ábra Az új szülõtörzsek és hibridjeik termése a termõhelyek átlagában (t/ha)

11 vonalak termésszintje igazolhatóan kisebb volt (3,01; 2,71 t/ha) (2. ábra). Az új hibridek kísérleti fõátlaga elérte a 10,52 t/ha-t. Kísérletünkben a legnagyobb termést a Tisza adta (9,85 t/ha), 2006/1 ettõl az eredménytõl igazolhatóan nem különbözött a Hunor átlagtermése (10,32 t/ha). A legkisebb szemtermés a silókukorica hibrid Kámasilt jellemezte (8,22 t/ha). 3. ábra A törzsek és a hibridek termése termõhelyenként a genotípusok átlagában (t/ha) 4. ábra A törzsek és hibridjeik termésének stabilitásvizsgálata (CV, %) 5. ábra A genotípusok növénymagassága a termõhelyek átlagában (cm) 11 A legnagyobb termésátlagokat a régi és az új törzseknél, valamint az új hibrideknél a mezõkövesdi termõhelyen mértük (3. ábra). A martonvásári kisebb termések elsõsorban a termékenyülés idején (július) tapasztalható légaszálynak tudhatók be. Minden genotípus vonatkozásában az árpádhalmi eredmények bizonyultak a leggyengébbnek, amit elsõsorban a vegetációs periódusban lehullott csapadék kisebb mennyiségével és kedvezõtlen eloszlásával magyarázhatunk. A törzsek és a hibridek termésének stabilitását a variációs koefficiens értékek (CV) kiszámításával vizsgáltuk (4. ábra). Mind a régi, mind az új törzsek relatív szórása nagyobb volt, mint a hibridjeiké. Ez a jelenség azzal magyarázható, hogy a vonalak az ökológiai hatásokra érzékenyebben reagálnak, mint a hibridek. A termés relatív szórása a régi törzseknél jelentõs volt (31,21%). A legnagyobb termõhelyenkénti ingadozás a W 153 R törzset jellemezte. A kísérletben szereplõ két régi hibrid termése kisebb mértékben ingadozott, mint a törzseké (23,68%). Az új martonvásári törzsek alkalmazkodóképessége jobbnak bizonyult, mint a régi vonalaké. Ennek köszönhetõen a termésstabilitásuk kiváló, termésük variációs koefficiens értéke közepesnek volt mondható (18,71%). Az új hibrideket szintén kiváló alkalmazkodóképesség jellemzi, ezt tükrözi termésük relatív szórása is (16,95%). A hibridvigort a régi és az új hibrideknél a termés alapján vizsgáltuk. A régi hibrideknél nagyobb volt a szülõtörzsekhez viszonyított heterózis (251%), mint az újaknál (209%). A jelenleg használt új, martonvásári törzsek termésszintje közel kétszer akkora, mint a régieké, így az utód hibrideknél tapasztalt heterózis alacsonyabb szintje ezzel is magyarázható. Az összehasonlító vizsgálatok során mértük a genotípusok növény- és fõcsõmagasságát, továbbá planiméterrel meghatároztuk a fõcsõ fölötti, asszimiláló levélterület nagyságát. Mérési eredményeink szerint az új hibridek átlagosan 15 cm-rel magasabbak a régieknél (5. ábra). A törzsek esetében ez a magasságbeli növekedés jóval nagyobb, átlagosan 41 cm volt. A növények méretbeli növekedése egyben a nóduszok számának gyarapodását is jelentette. Ennek köszönhetõen az új törzsek és hibridjeik leveleinek száma

12 /1 Fõcsõ fölötti levélterület, cm 2 6. ábra A régi és az új törzsek fõcsõ fölötti levélterülete (cm 2 ) és levélszáma (db) a termõhelyek átlagában 7. ábra A régi és az új hibridek fõcsõ fölötti levélterülete (cm 2 ) és levélszáma (db) a termõhelyek átlagában SzD 5% levélterület =42,351 SzD 5% levélszám =0,247 MvSC 380 MvSC 530 Hunor Tisza Kámasil Régi hibridek Új hibridek 1. táblázat A genotípusok néhány terméselemének variációs koefficiens értéke a termõhelyek átlagában (CV, %) Genotípus Csõhossz Csõátmérõ Szemsor Szem/sor Ezerszemt. Csõtömeg Új törzsek HMv 1 12,9 3,2 4,7 9,3 12,5 18,9 HMv 2 13,9 8,0 10,0 14,0 18,4 20,6 HMv 3 6,6 4,2 5,4 7,1 13,9 13,9 HMv 4 9,4 2,2 7,6 6,6 17,8 14,2 HMv 5 6,1 2,4 3,5 14,7 10,2 12,8 átlag 9,8 4,0 6,2 10,3 14,6 16,1 Új hibridek Hunor 4,1 2,2 5,0 5,5 5,6 5,9 Tisza 5,6 4,2 4,4 7,0 7,8 15,2 Kámasil 7,9 3,1 5,4 5,2 5,0 11,8 átlag 5,9 3,2 4,9 5,9 6,1 11,0 Régi törzsek ,6 5,8 7,7 15,9 8,1 25,0 N 6 12,0 6,2 6,7 8,0 9,7 8,6 W 153R 14,8 5,1 6,5 6,9 6,8 20,9 átlag 13,1 5,7 7,0 10,3 8,2 18,2 Régi hibridek Mv SC ,0 4,2 7,2 8,4 6,5 12,3 Mv SC ,7 6,3 5,8 7,4 8,5 22,0 átlag 11,4 5,3 6,5 7,9 7,5 17, Fõcsõ fölötti levélszám, db is több, mint a régieké. A nagyobb levélszám a fõcsõ fölötti asszimilációs levélterület növekedését is eredményezte (6.,7. ábra). A régi törzsek átlagos, fõcsõ fölötti levélterülete 1910 cm 2, az újaké 2050 cm 2 volt, a fõcsõ fölötti átlagos levélszám 6,5 db, illetve 6,9 db. Az új hibridek fõcsõ fölötti asszimilációs levélterülete átlagosan 241 cm 2 -rel volt nagyobb, mint a régieké. Az új hibridek fõcsõ fölötti levélszáma 8,3 db, a régieké 7,0 db volt. A fõcsõ fölötti levélszámban, illetve a fõcsõ fölötti levélterületben megmutatkozó eltérések mind a törzsek, mind a hibridek vonatkozásában statisztikailag igazolhatóak voltak. A vizsgált terméselemeket tekintve a kísérletben szereplõ régi és új törzsek varianciája jelentõs volt és eltért egymástól (1. táblázat). A tulajdonságok relatív szórása nagyobb volt a régi törzseknél, mint az újaknál. Ugyanakkor az új törzsek között jelentõsebb különbségeket tapasztaltunk adott paraméter relatív szórása tekintetében, mint a régieknél. Mind az új, mind a régi törzsek CV értéke nagyobb volt, mint a hibridjeiké, és azt is megállapíthattuk, hogy a régi hibridek alkalmazkodóképessége a vizsgált tulajdonságok tekintetében rosszabb, mint az újaké, amit a nagyobb CV értékek jeleztek. A táblázat azt is jól szemlélteti, hogy a nagy h 2 értékkel jelzett tulajdonságok (csõátmérõ, szemsorszám), amelyek öröklõdése genetikailag jól determinált, kisebb variabilitással válaszoltak a környezeti változásokra. A terméselemek közül a csõtömeg és a csõhossz variabilitása volt a legnagyobb az összes genotípus átlagában (16,0%, 10,3%). Valamennyi vizsgált paraméter átlagában a három új, martonvásári hibrid relatív szórása volt a legkisebb. Az új, martonvásári nemesítésû beltenyésztett törzsek keresztezésével elõállított új hibridek termésének és legfontosabb terméselemeinek variabilitása kisebb mértékû volt az eltérõ kísérleti helyeken, mint a régi törzsekbõl elõállított hibrideké. Az új hibridek kiváló termésstabilitása jobb alkalmazkodóképességüknek köszönhetõ. A nagyobb potenciális termõképességen kívül ezzel is magyarázható, hogy a három eltérõ termõhelyen 30 50%-kal több termést adtak, mint a régi hibridek. Hegyi Zsuzsanna Pók István Pintér János Marton L. Csaba

13 2006/1 Józan vezetõk italos motorok Kukorica bioetanol Foto: NCGA, 2004 Még néhány pillanat a képzõdéséhez szükséges idõhöz képest valóban csak pillanat és a kõolaj evilági története befejezõdik. Néhány energia és profit éhes generáció sikeresen konvertálja a föld hatalmas energia készletét sok hasznos termék és szolgáltatás mellett globális klímaproblémákat okozó füstté, gázzá, környezetet szennyezõ anyaggá. Azt ma még nem tudjuk pontosan, hogy ha egyszer elfogy a kõolaj, mivel csillapítjuk energiaéhségünket. Arra azonban már ma is törekednünk kell, hogy minden lehetséges módot találjunk meg helyettesítésére. A még gazdaságosan kitermelhetõ kõolaj készletek gyors csökkenése, a háborúk okozta sokadik olajárrobbanás új közgazdasági környezetbe helyezte a már korábbról is ismert energiaforrásokat. A repceolajból nyerhetõ biodiesel, a cukorrépa, burgonya, kukorica cukorból nyerhetõ alkohol, az etanol versenyképessé vált a benzinnel, a diesel olajjal szemben. Ma azonban már igényesebbek vagyunk az energiaforrással szemben, mert tanultunk az elmúlt száz év szomorú eseményeibõl. Olyan energiaforrást szeretnénk, amely nem, vagy kevésbé környezetszennyezõ, mint a kõolaj származékok. Szerencsénkre a bioetanol ilyen. Amellett, hogy az ezzel az üzemanyaggal hajtott jármûvek káros anyagkibocsátása kisebb, az energiaforrás elõállítása a kukoricatermesztés során a növény CO 2-t köt meg, tehát tisztítja a levegõt. A növény a fotoszintézis során pontosan azt az anyagot, a széndioxidot vonja ki a levegõbõl, amit a globális klímaváltozás egyik forrásának tartanak. Az is az elvárásaink közé tartozik, hogy az új energiaforrás megújítható energia legyen, tehát idõrõl idõre ismét elõ lehessen állítani. A kukorica ezt is biztosítja, mert évrõl-évre nagy biztonsággal, gazdaságosan újra elõállítható, így alapja lehet a fenntartható gazdaságnak. A többi bioetanol forrással (cukorrépa, burgonya) szemben az elõnyei közé tartozik, hogy a betakarítástól a következõ termés beéréséig jól tárolható, tehát egy feldolgozó folyamatos, teljes évi mûködését biztosítja. A bioetanol gyártás kukoricára alapozott technológiája teljes mértékben kidolgozott. A kukorica nagy keményítõtartalma miatt alapvetõen alkalmas a cukor bioetanol gyártásra. A nemesítés nem túl bonyolult módszerekkel, okos mûszerekkel végzett szelekció segítségével képes a keményítõtartalom további, kismértékû növelésére. Ezek az átlagosnál több keményítõt tartalmazó martonvásári kukorica hibridek készen állnak, termesztésük nem igényel különleges technológiát. A keményítõcukor-bioetanol fermentáció technológiája ismert, mint ahogyan az üzemanyag formában történõ felhasználáshoz szükséges ismeretek is rendelkezésre állnak. A jelenlegi európai szabványok szerint az etanol 5% mértékig közvetlenül is bekeverhetõ a benzinbe. A hazai gyakorlat várhatóan az lesz, hogy az etanolt elõbb átalakítják etil-tercierbutil-éterré, (ETBE), s ezzel fogják helyettesíteni az egyik magas oktánszámú benzinkomponenst, a szintetikus metanolt (MTBE). Az EU ajánlása szerint kívánatos, hogy 2010-re 5,75%-ot érjen el a bio üzemanyagok felhasználásának az aránya. A szükséges beruházások elkészítésével a hazai kukoricatermésnek egy új, jelentõs felhasználási területét jelenti majd a bioetanol ben várhatóan a termés 3 5%-át már erre a célra fogják felhasználni. A kukorica cukor bioetanol távolabbi perspektíváját olvashatjuk ki a világ legnagyobb energiafogyasztó, s egyben legnagyobb kukoricatermelõ országa, az USA példájából is. A számok annál is inkább példa értékûek, hiszen az USA tartja ellenõrzése alatt hazájában és USA vállalatok révén a világ más területén eszközölt befektetésein keresztül a világ legnagyobb kõolaj vagyonát. Megjegyzendõ, hogy Magyarország a kõolaj szükségleteinek 20%-át sem tudja hazai termelésbõl fedezni! A kukoricatermelõ farmerek statisztikai adatai szerint 2004-ben az USA-ban 25 millió tonna kukoricából készült bioetanol, ami a teljes éves magyar kukorica termés háromszorosa. A takarmányozási (57%) és export cél (19%) után az etanol 13 gyártás volt a harmadik legnagyobb kukorica felhasználó (11%) ben az USA-ban forgalmazott benzin 30%-a tartalmazott bioetanolt. Ez a jelentõs és hirtelen kukorica piac bõvülés a jó termésátlagok ellenére is magasan tartotta a kukorica árát. Egy-egy új etanol üzem létesítése az adott térségben érezhetõ kukorica áremelkedést eredményezett. A számok makro méretekben is meggyõzõek. A bioetanol termelés az elmúlt 20 évben közel megtízszerezõdött, s 2004-ben elérte a 10 milliárd litert. Ezt a mennyiséget 74 üzem állította elõ, miközben további 13 új üzem beruházása folyt, 20%-kal bõvítve a kapacitást. A tervek szerint 2012-ben 19 milliárd literre bõvül a kapacitás. Ez a bioetanol volumen napi 311 ezer hordó kõolaj importját váltja ki. A kukorica alapú bioetanol gyártás 9 milliárd dollárral járult hozzá az USA GDP-jéhez. Az etanol gyártás után befizetett adó meghaladta a 2 milliárd dollárt. Egy-egy ütem új munkahelyet teremt, helyben tartja a mezõgazdasági vidékek lakóit, piacot biztosít a növénytermesztésnek. A bioetanol gyártás során 67%-kal több energia keletkezik, mint amennyit a gyártásához felhasználnak. A felhasznált energiába beletartozik a gyártás és a kukoricatermesztés teljes energiaigénye, de még a vetõmagtermesztés energiafelhasználása is. A bioetanol termelés gazdaságosságának növelését célozzák azok a kutatások, melyek a szem mintegy 10%-át kitevõ rostnak többnyire hemicellulóznak a bontásával foglalkoznak. A hemicellulóz C5 cukor, amit nem bont az élesztõ. Az élesztõgomba biotechnológiai átalakításával elérhetõ, hogy a hemicellulózt cukorrá, majd alkohollá alakítva jelentõsen (kb. 15%-kal) növelhetõ az egységnyi szemes kukoricából kinyerhetõ alkohol mennyisége. Kutatás-fejlesztés terén a kukorica további lehetõségeket tartogat az energia szektor számára. A ma többnyire melléktermék kukoricaszár alapanyaga lehet a lignocellulóz alapú bioetanol gyártásnak, valamint a teljes növény hasznosításával a biogáz termelésnek. Ez az eljárás tovább javíthatja a kukoricatermesztés egyébként is kedvezõ energiamérlegét. Módosított keményítõ összetétel segítségével és további biotechnológiai eljárásokkal a kukorica kiválthatja a petrolkémiai alapanyagokat az ipar számos területén is. Marton L. Csaba

14 /1 A NIR spektroszkópia felhasználása a martonvásári silókukorica nemesítésben Asilókukorica minõségének javítására irányuló kutatásaink új lendületet kaptak. Egy tavaly beadott GVOP pályázat pozitív elbírálása, és az idén áprilisban történt sikeres szerzõdéskötés után lehetõségünk nyílt egy Bruker MPA típusú Fourier transzformációs NIR (Near Infrared Reflectance) spektrométer beszerzésére az EU és az NKTH támogatásával. Ez a készülék lehetõséget ad nekünk a silókukorica minták beltartalmának és emészthetõségének közvetlen vizsgálatára in vitro körülmények között, amelyhez nem szükséges a minták sokszor rengeteg idõt és munkát igénylõ elõkészítése, roncsolása, és nem utolsósorban kiküszöbölhetõk a hosszadalmas laboranalitikai vizsgálatok. A kalibráció után lehetõség lesz a minták emészthetõségének vizsgálatára is, melyhez nem lesz szükség élõ, bendõfisztulázott állatokkal történõ etetési kísérletekre. A mérési eljárás lényege, hogy a lézersugár kb. 3 cm mélyre behatol a mintába, és több síkban végzi a letapogatást, miközben a mintatartó forog. Így egy mintáról egy mérési folyamat alatt akár 32 elemzés is készülhet, melyeket átlagolva kapjuk a végleges spektrumot. A mûszer a közel infravörös tartományban ( cm 1 ) történõ fényelnyelést, ill. -visszaverõdést méri. A letapogatás 2 cm 1 léptékben történik, ami nagyon pontos mérést tesz lehetõvé. A mûszer kalibrációja szecskázott silókukorica minták beltartalmának vizsgálatára nemrég készült el a Kukoricanemesítési Osztály újonnan kialakított NIR laborjában, a szállító cég képviselõinek irányításával. A kalibrációhoz az adato- NIR spektrométer mûködés közben kat egy korábbi közös pályázatban történõ együttmûködés keretében a VE Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar Állatélettani és Takarmányozástani Tanszékétõl kaptuk. Az ott megvizsgált minták martonvásári silókukorica hibridekbõl és szülõtörzseikbõl származnak, melyekbõl itt Martonvásáron is lefagyasztottunk egy kisebb mennyiséget. Elõzetes szántóföldi kísérletek: 2003-ban és ben Martonvásáron, többismétléses kísérletben elvetettük az összes martonvásári silókukorica hibridet és azok szülõi komponenseit, a hivatalos standardokat, illetve összehasonlítás céljából néhány tipikus szemeskukorica hibridet. A tenyészidõszak során több idõpontban mértük a növények zöldtömegét, szárazanyag-produkcióját és termését. A betakarításra a silóérettség állapotában került sor, amikor a szemtelítõdés már befejezõdött, és a növény még zöld volt. Ekkor a soronként kiválasztott 10 reprezentatív növénynek külön vettük a csõ alatti és csõ fölötti szárrészét, a csõ alatti illetve a csõ fölötti leveleit, valamint a csövét. Ezeknek külön-külön megmértük a tömegét, szárazanyag tartalmát és kiszámítottuk arányukat a teljes növényhez képest. Erre azért volt szükség, hogy megállapíthassuk, milyen mértékben befolyásolja a különbözõ növényi részek aránya (pl. csõ:szár arány) a teljes növény emészthetõségét. A soronként kapott átlagmintákat a 1. ábra Kalibráció nyersfehérje tartalomra 2. ábra Kalibráció nyershamu tartalomra további vizsgálatokhoz úgy készítettük elõ, mint azt a silózáshoz kell: a teljes növényt szecskáztuk, majd homogenizálás után egy kisebb mennyiséget lefagyasztottunk a beltartalom és az in vivo emészthetõség vizsgálatához, amit a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezõgazdaságtudományi Karának Állatélettani és Takarmányozástani tanszékén végeztek el. A kapott laboratóriumi eredmények alapján történt a mûszer kalibrációja. Kalibráció: A kalibrációt a rendelkezésre álló fagyasztott minták mérésével kezdtük, mellyel párhuzamosan Keszthelyen zajlottak még a laboratóriumi vizsgálatok az egyes beltartalmi paraméterekre vonatkozóan. Minden mintából két adagot fagyasztottunk le, amelyek közül az egyik került a laborba, a másik maradt Martonvásáron, így a kapott eredmények ugyanarra a mintára vonat-

15 2006/ ábra Kalibráció nyerszsír tartalomra 4. ábra Kalibráció nyersrost tartalomra 5. ábra Kalibráció lignin tartalomra Minta 1. táblázat A 2005-ös minták beltartalmi adatai (%) ADF Lignin Nyersfehérje Nyershamu Nyersrost Nyerszsír 1 14,59 2,01 8,06 3,74 12,65 1, ,84 2,34 7,06 3,74 14,79 1, ,93 2,59 7,36 3,70 13,65 1, ,00 3,11 7,44 3,70 14,65 1, ,49 2,11 8,71 4,51 13,92 1, ,22 2,44 7,82 4,19 14,63 1, ,61 3,01 7,17 3,68 15,52 1, ,18 2,91 7,72 3,80 13,71 1, ,10 2,76 7,90 3,79 14,05 1, ,33 2,34 8,38 4,32 13,82 1, ,16 2,41 8,27 4,27 15,22 1, ,58 2,34 7,44 3,73 13,79 1, ,94 2,91 7,40 3,67 13,78 1, ,44 2,54 8,80 4,62 14,47 1, ,80 1,98 7,86 4,13 13,81 1, ,97 2,40 8,14 4,37 14,36 1, ,93 2,92 7,46 3,92 14,88 1, ,91 2,39 7,95 4,24 14,48 2, ,04 2,02 7,54 3,96 14,02 1, ,63 2,36 7,68 4,08 15,25 1, ,97 2,21 8,16 4,32 13,91 1, ,55 1,52 7,68 3,83 13,44 1, ,28 2,05 8,26 4,52 14,69 1, ,67 1,81 8,34 4,18 15,17 1, ,86 2,57 7,81 3,99 14,14 1, ,90 2,50 7,96 4,48 14,86 1, ,48 2,46 7,98 4,32 15,03 1, ,49 2,06 7,37 3,65 14,55 1, ,59 2,16 7,28 3,70 13,94 1, ,24 2,36 6,66 3,46 14,35 1, ,31 2,19 7,57 3,71 15,21 1, ,07 2,11 7,60 3,43 15,37 1, ,73 2,20 7,65 3,66 13,75 2, ,58 1,89 7,43 3,86 14,42 2,16 Átlag 15,3940 2,3520 7,7620 3, ,3620 1,6810 SZD 5% 0,7780 0,2382 0,2351 0,1955 0,5897 0,1894 koznak, ezáltal azok jobban összevethetõk és a kalibráció is pontosabb. A mérés elõtt a fagyasztott, szecskázott silókukorica mintákat néhány órával a mérés elõtt tálcákra tettük hogy kiengedjenek, majd kisebb darabokra aprítottuk. A mûszer segítségével minden mintáról 32 elemzés készült, melyeket átlagolva a készülékhez tartozó számítógép képernyõjén kirajzolódott az elnyelési görbe. A méréseket minden mintával háromszor ismételtük, mindig kiürítve és újratöltve a mintatartó edényt. Így egy silókukorica mintához három spektrumot kaptunk. Ezeknek a görbéknek a lefutása hasonló volt minden hibridnél, leginkább intenzitásbeli eltérések voltak, vagyis egyes csúcsok magasabbak vagy alacsonyabbak voltak. A laboratóriumi vizsgálatok a Wendeii-módszer szerint történtek. A szórás minden esetben 5%-on belül volt. Az adatokat a szárazanyag százalékában fejeztük ki (g/100g szárazanyag). A kalibrációs eljárás lefolytatásához a mûszerhez kapott számítógépes szoftvert (OPUS) használtuk. A nagy menynyiségû adat miatt egy program lefuttatása több napot is igénybe vett. Az egyes tulajdonságokra külön kalibrációt készítettünk (1 5. ábra). A hibrideket és a törzseket is külön kezeltük, mivel ezek beltartalma között igen nagy eltérések is lehetnek. Emiatt a kalibrációs eljárás a vártnál hosszadalmasabb volt, de a projekt lezárása elõtt sikeresen befejezõdött.

16 /1 Bendõfisztulázott juh Ez a kalibráció szecskázott silókukorica minták beltartalmának meghatározásához használható. A késõbbiekben frissen vett mintákat kívánunk mérni. Mivel a mérési eljárás gyors és egyszerû, lehetõség lesz különbözõ idõpontokban vizsgálni a kukoricanövények beltartalmát anélkül, hogy nagy mennyiségû mintát kelljen fagyasztva tárolni. Mintavételezés és mérések: Az elõzõ évekhez hasonlóan 2005-ben is elvetettük a vizsgálni kívánt silókukorica hibrideket, 4 ismétléses kisparcellás kísérletben. Ebben nemcsak a korábbi években vizsgált hibrideket, hanem új kombinációkat is teszteltünk. A tenyészidõszak folyamán megfigyeltük a növények fejlõdését, felvételeztük a virágzási idõt, és ezen adatok alapján terveztük meg a mintavételezés sorrendjét. A mûszer kalibrációja nem készült el addigra, mire a szántóföldi mintavételezést megkezdtük (augusztus vége), ezért elõbb lemértük a 2005-ös silókukorica mintákat, az adatokat eltároltuk, és a kalibráció elkészültekor visszamértük. Ennek oka, hogy a rendelkezésre álló fagyasztott minták nagy mennyisége miatt a mérés lassan haladt, és a kalibrációs folyamat is lassabban zajlott a vártnál, valamint az új mintákat frissen akartuk lemérni, mivel a késõbbiekben is ez a célunk (ne kelljen azokat fagyasztva tárolni). A korábban, a virágzási idõ és egyéb szempontok (pl. FAO-szám) alapján meghatározott sorrendet követve augusztus végén megkezdtük a mintavételezést. Egyszerre több hibridet is mintáztunk, hogy ne húzódjon el a munka, és még az ideális körüli (30 35%) szárazanyag-tartalomnál történjen a betakarítás. Ismétlésenként 5 reprezentatív növényt vágtunk ki (hibridenként összesen 20-at), melyeket aztán leszecskáztunk, majd homogenizálás után 1 kg mennyiséget vettünk ki belõle a mérésekhez. Ezzel párhuzamosan a szárazanyag-tartalom meghatározásához is vágtunk ki növényeket, melyeket súlyállandóságig, 105 C-on történõ szárítás után visszamértünk. A frissen szecskázott minták mérését a kalibrációnál leírt módon végeztük. A mérési eredményeket, vagyis a kapott spektrumokat eltároltuk, majd a kalibráció elkészülte után visszamértük. Az eredményeket az 1. táblázatban mutatjuk be. Négy minta esetében a szárazanyagtartalom nem érte el a 30%-ot, ezért ezeket a méréseket megismételtük. A késõbbi mintavételezésnél a beltartalmi mutatók eltértek a korábbitól. A kapott adatokból végzett varianciaanalízis alapján állapítottuk meg a hibridek közötti különbségeket az egyes beltartalmi paraméterekre vonatkozóan. A továbbiakban a kalibráció bõvítése a cél, elsõsorban a silókukorica minták emészthetõségére vonatkozóan, melyhez a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat már megkezdtük Keszthelyen, bendõfisztulázott juhokkal. Ezek eredményére azonban még várni kell az élõ állatokkal történõ vizsgálatok idõigényessége miatt. A mûszer a szemeskukorica keményítõtartalmának gyors és pontos vizsgálatát is lehetõvé teszi, ami a jövõben az alternatív üzemanyag-gyártás egyik alapanyaga lehet. Reményeink szerint a mûszer segítségével könyebbé tehetõ a nemesítéshez szükséges szelekciós munka, általa hamarabb jelenthetünk be új, kiemelkedõ beltartalmi paraméterekkel rendelkezõ kukoricahibrideket, illetve -törzseket. A gazdálkodók számára hasznos információkat nyújthat az új eszköz arra vonatkozóan, hogy az adott hibrid a jó termõképesség mellett milyen beltartalmi paraméterekkel bír, melyek azok a kukoricák, amelyek emészthetõsége átlag feletti, s ezáltal az állati takarmányozásban gazdaságosabban használhatóak, mint a korábbi fajták. Ezúton is köszönjük az EU és az NKTH támogatását. A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósult meg. Tóthné Zsubori Zsuzsanna Spitkó Tamás Marton L. Csaba A Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézetének honlapja a címen érhetõ el. Honlapunkon a látogató részletes ismertetést találhat az intézetrõl, különbözõ részlegeirõl, az ott végzett kutatási és publikációs tevékenységrõl, az intézetben dolgozó munkatársak elérhetõségérõl. Beszámolunk az intézet által szervezett konferenciákról és egyéb rendezvényekrõl. Ugyanitt a sok hasznos információ megszerzésén túl, folyamatosan megjelentetjük a MartonVásár címû kiadványunk anyagát is. A látogató az ACTA AGRONOMICA honlapjához és egyéb hasznos honlapokhoz is kapcsolódhat. Reméljük a jövõben Ön is rendszeresen megtekinti intézetünk idõrõl-idõre megújuló honlapját.

17 Abiotechnológia eszköztára számos megoldást, módszert nyújthat a klasszikus növénynemesítési és genetikai problémák megoldására, erre szolgálnak jó példaként a marker kapcsoltsági térképek is. Intézetünkben Magyarországon elsõként hoztunk létre a kalászos gabonafélék közül árpában marker kapcsoltsági térképet. Felmerülhet a kérdés, hogy miért pont az árpa, miközben a búza sokkal nagyobb gazdasági jelentõséggel bír hazánkban? Ennek egyik oka az, hogy az árpa éppen olyan modellnövénynek számít a kalászos gabonafajok között, mint a lúdfû (Arabidopsis thaliana) a kétszikû növények esetében. Az árpa genetikai vizsgálatait nagymértékben megkönnyíti, hogy a diploid genomja sokkal kisebb méretû és egyszerûbb felépítésû, mint az összetett genomú búzáé. Emellett árpában a molekuláris biológia széles és rohamos léptekkel bõvülõ eszköztára is rendelkezésre áll, különbözõ típusú marker információk, kapcsoltsági térképek, BAC 2006/1 Elkészült az elsõ hazai árpa marker kapcsoltsági térkép könyvtárak, kiterjedt EST adatbázisok, sõt a tavalyi év folyamán elkészült az elsõ árpa DNS chip is (Affimetrix), amely mintegy gén szekvenciáját tartalmazza csak néhányat említve a teljes repertoárból. Mi is az a marker kapcsoltsági térkép? Egy adott növényegyed nemcsak a morfológiai és agronómiai tulajdonságok szintjén jellemezhetõ, hanem az örökítõ anyagot tartalmazó genom szintjén is. Ehhez különbözõ típusú DNS markerek állnak rendelkezésünkre, amelyek a DNS szerkezetében az egyedek között kimutatható különbségekre alapozódnak. Ezek a különbségek többnyire nem befolyásolják a tulajdonságokat, de mint az ujjlenyomat az embert megbízhatóan jellemzik hordozójukat. Ilyen DNS markerek nagy számban és viszonylag egyenletes eloszlásban fordulnak elõ a genomban. A kapcsoltsági térkép elkészítéséhez két genotípust esetünkben két árpafajtát keresztezünk, majd az utódnemzedék egyedeit minél 1. ábra Dicktoo x Kompolti korai árpa populáció marker kapcsoltsági térképe 17 több, a genomot egyenletesen lefedõ DNS markerrel jellemezzük. Az utódnemzedékben a markerek egymáshoz viszonyított hasadási arányai alapján elkészíthetõ a marker kapcsoltsági térkép. Az árpa térképezõ populáció létrehozásához két eltérõ származású és adaptációs típust képviselõ fajtát választottunk ki. Az egyik az Egyesült Államokban nemesített és 1952-ben minõsített Dicktoo hatsoros fajta, a másik a Magyarországon nemesített és 1973-ban minõsítést kapott Kompolti korai, hatsoros árpafajta volt. A keresztezésükbõl származó F 1 növények kalászaiból portok kultúrát indítottunk, felhasználva ennek a szövettenyésztési eljárásnak azt a tulajdonságát, hogy a regenerált növények haploid kromoszóma számmal rendelkeznek, és így a spontán kromoszómaszám megkettõzõdését követõen homozigóták lesznek. Jelenleg a Dicktoo x Kompolti korai populáció marker térképe 128 markert tartalmaz a hét alapkromoszóma számmal megegyezõ hét kap- 1H 0 mst102 4 Bmac144d 5 mst101 7 MWG OPF14 17 OPK16 18 abc Bmac MWG OPE OPO18 44 OPB OPS16 56 Bmac32 58 Bmag OPT ABC152a 111 HvHVA1 114 BCD265c 123 OPP OPX031 2H 3H 4H 0 ABG8 0 3 ABC311 6 HvM36 9 ABG318 ABG ABG Bmac222a 52 OPP OPA OPQ abg wg Bmag bcd Bmac144b 108 OPU HvM OPD7 OPL HvPhyA BCD265a Bmag384b OPS OPJ CAB 41 Bmac30 OPI41 46 OPP Bmag Bmac310 OPK OPJ15 65 OPU ABG abg54 OPO OPR HvM67 ABG4 115 OPS HvZCCTH Bmag Hdamyb OPS192 HvM62 OPH122 HvM H 6H 7H 0 OPT151 0 Bmac316 0 HvM4 7 Bmag136b 14 Bmag337 ABC152c 14 abc OPJ4 20 Bmag Bmag abc mr Bmag KsuA1a 46 OPA abc3061 OPH81 58 OPH Bmag OPA abc OPE abg OPI Bmag120 OPA abc OPS32 65 abc3063 Bmag HvVRT-1 69 abc Ebmac OPT14 ABG OPQ17 OPR151 OPK112 abc OPB031 Ebmac ABC172

18 /1 2. ábra A vernalizációs igény génjének azonosítása, kalászolási idõre kifejtett hatásának vizsgálata a Dicktoo x Kompolti korai árpa populációban Dicktoo x Kompolti korai DH vonalak kalászolása HvSnf2 ZCCTH 4H HvPhyA BCD265a OPJ053 CAB Bmac30 OPP101 Bmag353 Bmac310 OPJ15 OPU162 ABG366 abg54 OPR195 HvM67 OPS HvZCCTH 1.19 Hdamyb Likelihood ratio HD16h uv HD16 vern csoltsági csoportban (1. ábra). Típusuk szerint 32 SSR, 16 RFLP, 59 RAPD, 20 STS, 1 morfológiai és 4 génspecifikus marker található benne. Az alábbiakban néhány példán keresztül szemléltetjük a térképezõ populáció és a marker kapcsoltsági térkép felhasználásának lehetõségeit. Gének térképezése A lúdfû és a rizs teljes genomi szekvenciájának meghatározását követõen nagy intenzitással folynak a funkcionális genomikai kutatások, amelyek során azonosítják, hogy az egyes gének milyen tulajdonságok kialakításában játszanak szerepet, illetve, hogy milyen génregulációs folyamatok határozzák meg az egyes fenotípusosan manifesztálódó tulajdonságokat (virágzás, stressz tûrés). Az alapvetõ tulajdonságok szabályozásában szerepet játszó gének viszonylag szoros homológiát mutatnak a növényfajok között, amely lehetõvé teszi a lúdfûnél azonosított gének homológ megfelelõinek keresését és azonosítását más növényfajokban, így a gabonafélékben is. A már eddig összegyûlt eredmények felhívják a figyelmet azonban a növényfajok között az evolúció során bekövetkezett változásokra és különbségekre is. Számos példa mutatkozik arra, hogy az azonos génszerkezet nem jár feltétlenül együtt azonos funkcióval, vagy fordítva, az azonos funkciójú gének nem feltétlenül hasonló szerkezetûek. A DK populációban génspecifikus primerek alkalmazásával térképeztük a vernalizációs igény meghatározottságában szerepet játszó Vrn-H2 gént a 4H, míg a Vrn-H1 gént az 5H kromoszómára. Bebizonyosodott, hogy ebben a populációban teljes egészében a Vrn-H2 gén felelõs a vernalizációs igény meghatározásáért, szignifikánsan befolyásolva a kalászolási idõt (2. ábra). Érdekes módon az árpa Vrn-H2 génnek nincs ortológja a lúdfû genomban. A DK populációban térképeztük a fitokróm és kriptokróm fotoreceptor géncsalád tagjait is, és míg a lúdfûben a fotoreceptor gének mutációja szignifikáns hatással van a nappalhossz érzékenységre, addig árpában e gének térkép-pozíciója nem esett egybe a nappalhossz érzékenységért felelõs kromoszóma régiókkal. Ezekbõl a példákból is látható, hogy az agronómiailag fontos tulajdonságok genetikai hátterét nem elég a modell fajokban vizsgálni, az ott kapott eredményeket a termesztett növényfajokra is ki kell terjeszteni. Mennyiségi tulajdonságok genetikai vizsgálata Az agronómiailag fontos tulajdonságok (termés mennyiség, virágzási idõ, abiotikus stressz tolerancia stb.) jelentõs hányada mennyiségi tulajdonság. Kialakításukban több kishatású gén játszik szerepet, amelyek hatását a környezeti tényezõk is jelentõsen befolyásolhatják, számos nehézséget okozva az ilyen tulajdonságok genetikai vizsgálatában. A mennyiségi tulajdonságok marker kapcsoltsági térképekre alapozott elemzése (QTL elemzés) lehetõvé teszi az egyes tulajdonság genetikai meghatározottságában szerepet játszó lókuszok számának és genomiális elhelyezkedésének azonosítását. Különbözõ technikák állnak rendelkezésünkre, amelyek elõsegíthetik az egyes lókuszok szerepének tisztázását. Megoldást jelenthet az összetett tulajdonságok komponensekre történõ bontása, és a komponensek párhuzamos QTL elemzése az összetett tulajdonsággal. Ezzel az eljárással bizonyítottuk be, hogy a Vrn-H2 gént hordozó régió kalászolási idõre kifejtett szabályozó hatása nemcsak a vernalizációs igény, hanem a nappalhossz érzékenység meghatározásán keresztül is történik. A DK populációban a nappalhossz érzékenységet is a Vrn-H2 lókusz határozta meg, a vonalak nappalhossz érzékenységében jelentkezõ variabilitás 93%-át magyarázva. Másik alkalmazható eljárást a QTL dinamikai vizsgálatok jelentik, lehetõvé téve annak a meghatározását, hogy az adott lókusz milyen környezeti feltételek között fejti ki a hatását. A nappalhossz és a Vrn-H2 gén kapcsolata csak akkor bizonyult szorosnak, amikor a nappalhossz meghaladta a 12 órát. A QTL elemzés gyakorlati haszonnal is járhat, amennyiben lehetõvé teszi a gének pontos ismerete nélkül is a tulajdonságot javító allélok azonosítását. A QTL régiót közrefogó markerekkel lehetõség nyílik a kedvezõ QTL lókuszok nemesítési anyagokba történõ beépítésére markeren alapuló szelekció alkalmazásával. Összefoglalva, a marker kapcsoltsági térképek értéke épp abban rejlik, hogy egyrészt a növény oldaláról lehetõvé teszi bármilyen vizsgált tulajdonság genetikai szabályozásában szerepet játszó lókuszok azonosítását, másrészt a genom oldaláról hozzájárul a DNS szekvencia szinten ismertté vált gének növényszintû manifesztálódásának meghatározásához. Bár e technika alkalmazására egyre több példát találhatunk a lúdfûben, jelentõsége mégis elsõsorban azokban a növényfajokban óriási, amelyek teljes genomja még nem ismert, valamint nem áll rendelkezésre a génmûködés azonosításához elengedhetetlen, különféle módon elõállított mutáns egyedek nagy száma. Karsai Ildikó Mészáros Klára Szûcs Péter

19 2006/1 Lézerekkel a nemesítés szolgálatában Az intézet biológiai szekciója egy GVOP pályázat elnyerésével a molekuláris biológia technikai arzenáljának egyik csúcskészülékét a Typhoon 9410 típust állítja a nemesítés szolgálatába. Napjainkban szinte havonként látnak napvilágot élõlények genomjának teljes adatsorai, melyek kiértékelése a bioinformatika és a genomika szerves összjátékának eredményeként, egyre célzottabb nemesítést segíthet elõ. A nemesítés újabb és újabb kihívásoknak kell megfeleljen, mely nemcsak szakmai kérdés, hanem gazdasági is. A multinacionális vállalatokkal és jelentõsen jobb támogatással mûködõ EU intézményekkel csak a legkorszerûbb technikák alkalmazásával tartható a magyar nemesítés versenyképessége. Ezt szolgálja a növényi génexpressziós vizsgálatok csúcstechnikáját képviselõ DNS mikrorend (microarray) készülék beszerzése. Mit is jelent ez? A DNS mikrorend elemzés segítségével több ezer gén megnyilvánulását, jelenlétét lehet egyidejûleg nyomon követni. A módszer a nukleinsav hibridizáción alapul, tehát génpróbákkal és jelöléssel dolgozik. A próbák lehetnek szintetikus oligonukleotidok vagy cdns fragmentumok. Az oligonukleotidokat melyeket a félvezetõk kifejlesztésénél alkalmazott fotolitográfiával rögzítenek úgy tervezik meg, hogy azok specifikusak legyenek azokra a génekre, melyeket tanulmányozni, azonosítani kívánnak. A cdns mikrorendek esetében a próbákat általában EST szekvenciákat tartalmazó könyvtárak felsokszorozásával (PCR technikával), azoknak membránra vagy üveglapra történõ felvitelével végzik el 19 (mikrorendek), a nagyfokú precizitás szükségessége miatt lehetõleg robotokkal. Az így elõkészített mikrorendeket a vizsgálandó mintából kinyert mrns populációról készített cdns-sel hibridizáltatjuk. Ezután következik az a lépés, ahol a csúcstechnológia belép. A cdns-eket fluoreszkáló cianin festékekkel, általában Cy3 és Cy5 készítményekkel jelöljük. A Cy3 emissziós maximuma 543, a Cy5-é 633 nm, tehát megfelelõ gerjesztés esetében zöld, illetve vörösre hajló fényt bocsát ki a megjelölt minta. Ezt mérik a lézerek. A mi esetünkben három különbözõ lézer, három különbözõ színt használhat fel. A fénykibocsátást konfokális lézerberendezés méri, mely lehetõvé teszi nemcsak a génexpresszió tényét, hanem annak erõsségének kimutatásával a génmûködés nyomon követését is, azaz a gének megszólaltatását. A most e célra beszerzett csúcstechnológiát jelentõ mûszer az intézet kutatóit is nagy kihívás elé állítja, de egyben lehetõséget kínál versenyképességük bizonyítására is. Balázs Ervin Változások a Bázismag Kft. életében szeptember 1-jétõl a Bázismag Kft. új ügyvezetõje dr. Oross Dénes lett. A korábbi ügyvezetõ, Szundy Péter augusztus 31.-vel távozott a Bázismag Kft-tõl. Vezetése alatt számos dolog megújult a cég életében, ami a nagyobb versenyképesség elengedhetetlen feltétele volt. Köszönjük Szundy Péternek a cég érdekében végzett munkáját és erõfeszítéseit, s további munkájához sok sikert kívánunk. Dr. Oross Dénes jól ismert a vetõmagszakmában Magyarországon és külföldön, s széleskörû kapcsolatokkal, tapasztalatokkal rendelkezik, különösen a hibridkukorica forgalmazás területén. Az utóbbi két évben 19 új kukorica hibridünk kapott állami elismerést Magyarországon, s további 10 külföldön. Ezeket az új Mv hibrideket már széles körben termelik nemcsak itthon, hanem Európa számos országában, Franciaországtól Oroszországig. A sikerek mögött több évtized kitartó és eredményes nemesítõi munkája húzódik meg, ami a martonvásári nemesítés versenyképességét igazolja. A martonvásári kukoricahibridek új generációjának megjelenése, sikeres regisztrációja és magyarországi bevezetése komoly munkát igényel az új vezetéstõl, s Intézetünk minden támogatást biztosít a siker elérése érdekében. Célunk az, hogy az átütõ sikereket felmutató martonvásári hibridkukorica-nemesítés produktumait egy megújult, modern, dinamikus kereskedelmi szervezet képes legyen sikerrel képviselni, forgalmazni, az Önök minél nagyobb megelégedésére. Ennek érdekében továbbfejlesztettük a Bázismag Kft. területi képviselõi hálózatát, hogy kollégáink minél több idõt és energiát tölthessenek partnereink jobb kiszolgálásával. Bízunk abban, hogy Önök is megismerik és elfogadják megújult hibridkukorica portfóliónk értékeit, s minél nagyobb területen termelve gyõzõdnek meg a régebbi és az új martonvásári hibridek kiválóságáról és versenyképességérõl. Bedõ Zoltán Marton L. Csaba

20 /1 Közelebb a termelõkhöz Bõvülõ területi képviseleti hálózat a Bázismag Kft.-nél Területi képviselõ hálózat Csak a változás örök, idézhetnénk kiterjesztõen a filozófust, amikor a társadalmi és gazdasági változásokon túlmenõen ejtünk szót a Bázismag Kft. elõtt álló feladatokról a 2005/2006 forgalmi idõszak indítása kapcsán. Ez a harmadik új típusú szezon társaságunk életében, amikor a szerzett tapasztalatok birtokában tevékenységünket elõremozdító változásokról döntünk. Ahhoz, hogy partner, illetve termelõ közelbe kerüljünk és maradjunk, bõvítenünk kell a képviseleti és az értékesítési szaktanácsadó hálózatunkat. A mellékelt térképen mutatjuk be a képviseleti hálózatunkhoz rendelt, a termelõ és kereskedelmi partnereinkhez differenciáltan kapcsolódó új értékesítési szaktanácsadóinkat. A hálózat bõvítése mellett másik fontos nem rangsorolható feladatunk a vevõi körben érzékelhetõ termékfejlesztés. A vetõmag termeltetési programunkat úgy állítottuk össze, hogy abban az új hibridjeink domináljanak, kívánatos egyensúlyt tartva a közelmúltban bevezetett és a már jól ismert kukoricákkal (1. táblázat). Termékeink a termelõk körében csak akkor lehetnek sikeresek, ha bevezetésüket megelõzõen széleskörû üzemi körülményekhez hasonló feltételek között kipróbáljuk. Ezt a célt szolgálja az országos bemutatósor hálózat, ahol a minõsítés különbözõ fázisaiban lévõ hibridjeinket helyen teszteljük. Területi képviselõink és értékesítési szaktanácsadóink készséggel adnak tájékoztatást a bemutatósorok mérési eredményeirõl, ezáltal is segítve a termelõt a feltételeihez legjobban igazodó fajták kiválasztásában. Az uniós csatlakozás kitárja a kukorica vetõmag-export és -import kapuit, mely egyben jelent lehetõséget, másrészt veszélyt is a belsõ piacunkra. Akkor cselekszünk a kor szellemének megfelelõen, ha a politika biztosította új kereteket Gyõr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye Területi képviselõ: Zambó István Értékesítési szaktanácsadó: Halász László (Gyõr megye) 2. Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye Területi képviselõ: Istvándi László Értékesítési szaktanácsadó: Papp Imre (Komárom megye) 3. Baranya, Somogy, Tolna megye Területi képviselõ: Szóta Ferenc Bács-Kiskun, Pest, Nógrád, Heves megye Területi képviselõ: Molnár Krisztián Értékesítési szaktanácsadó: Paksy Péter (Pest, Nógrád, Heves megye) 5. Békés, Csongrád megye Területi képviselõ: Mézes Zoltán Értékesítési szaktanácsadó: Marosán Tamás (Békés megye) 6. Szolnok megye Értékesítési szaktanácsadó: Csákvári Péter Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területi képviselõ: Smied Mihály