2002/1. XIV. évfolyam 1. szám AZ MTA MEZÔGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

Átírás

1 22/1 XIV. évfolyam 1. szám AZ MTA MEZÔGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETÉNEK KÖZLEMÉNYEI

2 2 * A martonvásári nemesítés újabb jelentõs sikereket könyvelhet el: állami minõsítést kapott Ukrajnában a korai érésû Mv Pálma. Javító minõségû búzánk, az Mv Magdaléna Macedóniában, az Mv Magdaléna, az Mv Magvas és az Mv Tamara Horvátországban nyerte meg a termesztõk és felhasználók tetszését és kapott állami elismerést. A siker nagyban köszönhetõ a fajták külföldön is bizonyított kiváló minõségi tulajdonságainak. Romániában már két éves kiváló eredményei alapján állami minõsítést nyert a korai Mv Major kukoricahibridünk. * A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centruma tanévnyitó ülésén tiszteletbeli egyetemi docenssé nevezte ki dr. Marton L. Csabát és dr. Pintér Jánost, intézetünk tudományos kutatóit. * A kutatóintézetnek között volt igazgatója Rajki Sándor. A nyolcvan éves akadémikust június 5-én az MTA Agrártudományok Osztálya és a Mezõgazdasági Kutatóintézet által rendezett ünnepségen köszöntötték egykori munkatársai. * A június én tartott országos kalászos gabona tanácskozásunkon ezévben is érdeklõdõk sokasága vett részt. A mezõgazdaság aktuális kérdéseirõl Kékkõi Zoltán az FVM politikai államtitkára tartott tájékoztatót. A legújabb fajtákkal és az agrotechnikai kísérletek eredményeivel ismerkedhettek meg a szakemberek, egyben tájékoztatást kaptak a vetõmagellátás helyzetérõl is. * 21-ben, a Millennium évében július 14-én Martonvásár adott otthont a Fejér Megyei Önkormányzat hagyományos Megyenap-i rendezvényének, melynek helyszíne a Kutatóintézet volt. Ennek keretében EU Fórumot hívtak össze A magyar mezõgazdaság és az Európai Unió címmel. Elõadást tartottak: Horn Péter akadémikus, a Kaposvári Egyetem rektora, dr. Medgyasszay László országgyûlési képviselõ, Várallyay György akadémikus és dr. Udovecz Gábor közgazdász professzor. * Szeptember én az országos kukorica fajtabemutató résztvevõi a növénytermesztés aktuális kérdéseirõl hallhattak új információkat Székely Bertalan FVM fõosztályvezetõtõl, va- 22/1 Eseménynaptár lamint a kukorica nemesítési és agrotechnikai kutatásokkal ismerkedtek. A mostoha idõjárás dacára is szépszámú érdeklõdõ fogadta el meghívásunkat. * Öt tagú iráni mezõgazdasági szakember delegáció volt intézetünk vendége október között. A kukoricatermesztés technológiája, a nemesítési és agrotechnikai kutatási eredmények megismerése mellett vendégeink felkeresték Magyarország legszebb vidékeit is. * A Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alá tartozó intézmények igazgatói tartották értekezletüket Martonvásáron október 26-án Glatz Ferenc az Akadémia elnöke és Kroó Kutatóintézetünk egy munkatársa a Millennium alkalmából magas rangú kormánykitüntetésben részesült, ami az egész martonvásári kutatóintézet számára jelent megtiszteltetést: A Magyar Köztársaság Elnöke Dr. Bedõ Zoltán növénynemesítõnek, a mezõgazdasági tudomány doktorának, a Magyar Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézete igazgatójának a magyar Kitüntetés Norbert az Akadémia fõtitkára jelenlétében. * Hagyományainkhoz híven ebben az évben is részt vettünk az Agra Savaria (Szombathely, március 8-11.), a VI. Alföldi Növénytermesztési Napok Regionális Szakkiállítás és Vásár (Mezõhegyes, 21. június 1-3.), a X. Farmer Expo Nemzetközi Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás (Debrecen, 21. augusztus ) és a Bábolnai Gazdanapok (szeptember ) rendezvényein. Kalászosgabona fajtáink és kukoricahibridjeink iránt minden kiállításon élénk érdeklõdés mutatkozott. A Maraton nevû hibridkukoricánk a debreceni Farmer Expo termékdíját kapta meg. gabonatermelés korszerûsítésének szolgálatában végzett, nemzetközi hírû tudományos munkásságáért, kutatásfejlesztési tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta. Meggyõzõdésünk, hogy ez a megtiszteltetés az egész martonvásári közösségnek is szól, mivel az elmúlt évek sikereit közös összefogással valósítottuk meg. TARTALOMJEGYZÉK Címfotó: Vécsy Attila Eseménynaptár Kitüntetés 2 Dr. Marton L. Csaba Dr. Szundy Tamás Dr. Hadi Géza Dr. Berzsenyi Zoltán Dr. Pintér János: Martonvásári hibridkukorica ajánlat 22 3 Dr. Szundy Tamás Dr. Marton L. Csaba Dr. Hadi Géza Dr. Berzsenyi Zoltán: A kukoricatermesztés jövedelmezõségét befolyásoló néhány tényezõ 8 Dr. Berzsenyi Zoltán Dr. Dang Quoc Lap Dr. Bónis Péter: A vetésidõ és a N-mûtrágyázás hatása a kukoricahibridek termésére és termésstabilitására az években 11 Dr. Árendás Tamás Dr. Bónis Péter Dr. Szundy Tamás Dr. Marton L. Csaba: Aszályos évek Janus-arcai 14 Dr. Bónis Péter Dr. Árendás Tamás Dr. Marton L. Csaba: Martonvásári hibridkukoricák szántóföldi herbicidtolerancia vizsgálata posztemergensen kijuttatott gyomirtó szerekkel 15 Dr. Láng László Dr. Bedõ Zoltán Dr. Árendás Tamás Juhász Angéla Rakszegi Mariann: Búzatermesztési tapasztalatok 21-ben 16 Dr. Bedõ Zoltán Dr. Láng László Láng Dezsõ: Új keményszemû búzafajták: Mambo, Marsall, Amanda és Panna 18 Dr. Bedõ Zoltán Dr. Láng László Láng Dezsõ: Mv Verbunkos: kiemelkedõen magas a sikértartalma 2 Monsanto Martonvásár együttmûködés 21 Három Mv búza elismerése Horvátországban 21 Szundy Péter: Ajánljuk magunkat 22 Felfelé a tudományos ranglétrán 24 Dr. Hornyák Mária: A martonvásári Brunszvikok leszármazottja: Teleki Blanka 25 Dr. Matuz János Dr. Petróczi István Mihály Dr. Szunics László: In memoriam Erdei Péter ( ) 27

3 22/1 Martonvásári hibridkukorica ajánlat 22 3 Anemesítés évente,5 1%-kal növeli az újabb hibridek termõképességét. A termés növekedése nem vagy nem elsôsorban az optimális feltételek között mért terméspotenciál emelkedésének köszönhetô, hanem annak, hogy kedvezôtlen feltételek között az újabb hibridek termôképességük nagyobb százalékát képesek realizálni, jobb stressztoleranciájuk eredményeként. Magyarországon, kontinentális klímán a kukorica termésátlag növelését korlátozó két éghajlati elem, a hômérséklet és a csapadék (Surányi 1917). Surányi megfogalmazása ma még idôszerûbb, mert az utóbbi évtizedben gyakoribb a szárazság, magasabb a nyári hónapok átlaghômérséklete, öszszességében kedvezôtlenebb az éghajlat a kukorica számára, mint a XX. század elsô felében volt. Hazánkban ezért a stressztolerancia nélkülözhetetlen elemei a szárazság- és hidegtûrés. Külön nemesítési módszert igényel a szárazsággal és külön módszert a hideggel szembeni tolerancia javítása. A hideggel szembeni tolerancia azonban segíthet a szárazsággal szembeni védekezésben is. A hidegtûrô hibrid korábban, a vetési szezon elején vethetô. A korábbi vetés korábbi virágzást eredményez, így a kukorica a legérzékenyebb fenofázisában elkerülheti a legnagyobb valószínûséggel a nyár második felében jellemzô aszályos periódust. A korábbi vetés nagyobb termést, alacsonyabb betakarításkori szemnedvességet eredményez. Ilyen szempontok miatt folytatjuk hidegtûrési kutatásainkat, melyek eredményeként hibridjeink hidegtûrése olyan szintû, hogy biztonságos védelmet nyújt a korai vetések esetén elôforduló kedvezôtlen hatásokkal szemben. Kiemeljük, hogy a többvonalas hibridjeink hidegtûrése jellemzôen még jobb, mint a kétvonalasoké. Ez megnyilvánul a rövidebb kelési idôben, s a nagyobb csírázási százalékban is. Természetesen figyelmet fordítunk a hibridek minden agronómiailag fontos tulajdonságára, kiemelten a termôképességére, szárszilárdságára és betakarításkori szemnedvességére. A nemesítési programunkban született, és 22-re ajánlott hibridjeinket ezen szempontok figyelembevételével szeretnénk ismertetni. Szemeskukoricáink között megfelelô arányban találhatók két- és háromvonalas kombinációk. Hibridjeink nagyobb része a FAO 3-as, FAO 4-as éréscsoportba tartozik, mert ezek alkalmazkodnak legjobban a hazai ökológiai feltételekhez (1. táblázat). Legkorábbi hibridünk az Mv TC 272 (1. ábra). Lófogú és simaszemû szülôk keresztezésével állítottuk elô. Az ilyen átmeneti szemtípusú hibridek víz- 1. táblázat Martonvásári hibridkukorica ajánlat 22-re Te nyé s zidõ FAO Sze me s Te rme szté s i javas lat k uk orica Inte nzív Fé linte nzív Exte nzív 1 t/ha fe le tt 6-1 t/ha 6 t/ha alatt Igen korai 28 Mv Mara hibridek 31 Mv Dáma 38 Norma Korai 39 B otond hibridek 39 Mv Mv Major 44 Mv TC 434 Középéré s û 45 Gazda hibridek 45 Maraton 45 Mv Márta Kés õi érésû 54 Nóra hibridek 55 Mv TC 514

4 4 leadása jellemzôen vontatott, lassú. Az Mv TC 272 ezzel szemben gyors vízleadó, a standardhoz hasonló virágzási ideje mellett a betakarításkori szemnedvessége is a gyors vízleadó, lófogú hibridekre jellemzõ. Termôképessége olyan, mint a a kétvonalas standardoké. Az Mv TC 272 szárszilárdsága éréscsoportjában kiemelkedô. A dôlt növények aránya betakarításkor csak feleannyi, mint a standardoké. Ez túlérésben is biztonságos betakarítást ígér. Kedvezô ôszi idôjárás esetén az Mv TC 272 gyors vízleadásának, kiváló szárszilárdságának köszönhetôen akár szárítás nélkül tárolható. Az Mv TC 272 szemtermésének fehérjetartalma magasabb, mint a lófogú hibrideké. A Mara (FAO 297) lófogú szemtípusú, háromvonalas hibrid (2. ábra). A standardoknál 1 2 nappal késôbb virágzik, de vízleadása rendkívül gyors, betakarításkori szemnedvessége a standardokéhoz hasonló. Termése minden termésszint tartományban eléri a standardokét, különösen versenyképes a Mara az átlagos, vagy az átlagnál gyengébb adottságú területeken. A Mara szárszilárdsága kiváló. 22/1 Az Mv TC 272, a Mara, s a 21-ben minôsített Dáma minden évben biztonsággal korán érnek, ideális ôszi búza elôveteménynek számítanak. A Dámát nevéhez illô elegancia jellemzi: növényei középmagasak, gyakran fejlesztenek két csövet, melyek hosszúak és karcsúak, csuhélevelei éréskor felnyílnak (3. ábra). A Dáma levelei ôsszel hosszú ideig élnek és fotoszintetizálnak. A szénhidrátok beépülése a szembe igen alacsony, akár 2% szemnedvesség eléréséig tart. A Dáma virágzási ideje a FAO 2- as standardokhoz képest 3 4 nappal késôbbi. Rendkívül gyors vízleadásának köszönhetôen azonban a betakarításkori szemnedvessége a 18 2%-os tartományban már a standardokhoz hasonló (2. táblázat). Még alacsonyabb szemnedvesség-tartományban késôbbi betakarításkor a Dáma szemnedvessége a FAO 2-as standardoknál is alacsonyabb lehet. Termôképessége kiváló, három év átlagában a standardoknál 3 4%-kal adott nagyobb termést. Késôi virágzása miatt a Dáma tenyészideje FAO 33. A FAO 3-as éréscsoport vezetô hibridje a Norma generatív, kétcsövûségre hajlamos, kiváló szárazságtûrésû, lófogú szemeskukorica (4. ábra). A kedvezô csapadékellátottságot nagy terméssel hálálja meg. Üzemi körülmények között 1997-ben 12,17 t/ha, 1998-ban 12,89 t/ha volt a maximális termése. A kísérleti helyek (26) átlagában 1997-ben 9,76 t/ha, 1998-ban 44 hely átlagában 8,78 t/ha volt a termése (5. ábra). Széleskörû adaptációs képessége a különbözô talajtípusokhoz történô alkalmazkodásban is megnyilvánul. Mind a savanyú homokon, mind a jó mezôségi vályogtalajokon a legjobb hibridek közé tartozik. Kiválóan hasznosítja az elôvetemény által visszahagyott tápanyagot. Vetésforgóban még akkor is eléri a 1 t/ha termésszintet, ha közvetlenül alá nem adunk mûtrágyát. Monokultúrában már az elsô 8 kg/ha N hatására közel négyszeres termést tud adni a nem trágyázott kontrollhoz képest (6. ábra). A tápanyagot a szemtermésbe koncentrálja, vegetatív tömege közepes, betakarítás után kevesebb szármaradványt hagy vissza, így utána a talajelôkészítés olcsóbb. Termésingadozása az évjárat hatására kisebb, mint a versenytársaké. 1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra NORMA FAO 38 A legjobb szárazságtûrõ, korai érésû, generatív szemes kukorica 1996-ban OMÉK nagydíjat kapott

5 22/ ábra (2. táblázat) 6. ábra 7. ábra Az Mv 355 kétszeresen módosított kétvonalas szemeskukorica hibrid. Rendkívül gazdaságos vetômag elôállítása lehetôvé teszi, hogy vetômagja olcsóbb legyen, mint a Normáé. Közepes növénymagasság, nagy, súlyos lófogú szemekkel borított csô jellemzi az Mv 355-öt. Kiemelkedô termôképességét rendkívüli szemhosszúságának is köszönheti. Kedvezô csapadék-ellátottságú években 13,8 t/ha termésre képes üzemi körülmények között (7. ábra). A FAO 3-as és 4-as éréscsoport határán érik, tenyészideje hoszszabb, mint a korai FAO 3-as standardoké, de rövidebb, mint a FAO 4-asoké. Túlérésben is szilárd szára lehetôvé teszi, hogy néhány nap alatt utolérje szemnedvességben is a korábbi, gyorsabb vízleadású FAO 3-as hibrideket. Az Mv 355-höz hasonló megjelenésû a háromvonalas Botond nevû hibridünk. Termôképessége és tenyészideje is hasonló. Szemtelítôdése hosszú (a Normánál korábban virágzik, de szemnedvessége hosszú ideig mintegy 1,5 2%-kal több). Termésingadozása eltérô évjáratokban is kicsi. Üzemi körülmények között 1998-ban 12,9 t/ha volt a rekordja, míg 29 kísérleti hely átlagában 9,17 t/ha termést ért el. A korai éréscsoportba tartozik az Mv NK 333 (FAO 39) is, melyet költségtakarékos low input technológia esetén célszerû termeszteni. Az Mv NK 333 nemcsak igen kedvezô vetômagárával, hanem extenzív körülmények közötti kiváló szemtermésével is felhívja magára a figyelmet. Ezért nemcsak siló-, hanem szemeskukoricaként is közkedvelt a termesztôk körében. Az Mv TC 434 (FAO 44) tipikus kettôs hasznosításra ajánlott hibrid, melyet egyszerre minôsítettek szemes- és silókukoricaként is. Szemesként gyors vízleadóképességû, jó termôképességû, szilárd szárú háromvonalas kukorica (8. ábra). A Maraton egy olyan kétvonalas hibridkukorica, amely az intenzív és extenzív típusú hibridek kedvezô tulajdonságait ötvözi magában. Gyengébb termôhelyi adottságok mellett többet képes teremni, mint a speciális, ilyen feltételek közé ajánlott hibridek, kedvezô körülmények között pedig versenyképes bármely intenzív típusú hibriddel. Másként fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a Maraton egy alapvetôen intenzív típusú hibrid, melybe sikerült beépíteni a szárazságtûrést és az agresszív tápanyagfeltáró képességet. Minden tulajdonságában kiváló, megfelel azoknak az elvásároknak, amelyeket egy korszerû hibridtôl termôképességben, alkalmazkodóképességben, vízleadásban, szárszilárdságban, betegségellenállóságban megkövetelhetünk. Megjelenése is mutatja kvalitásait, a Maraton egy szép, látványos, zöldszáron érô kukorica. (9. ábra) Az OMMI 3 éves kísérleteinek átlagában közel 1%-kal termett többet, mint a standardok, s az új, vele együtt minôsített minden hibridnél nagyobb termést adott. Minôsítése óta is kiváló teljesítmény jellemzi a Maratont. A FAO 4-as éréscsoportban olyan új standardok vannak (Dunia, DK 493), amelyekkel 5 kísérleti évben ( ) tehetünk összehasonlítást. Ennek a végeredménye: 1. Maraton, 2. Dunia st., 3. DK 493 st. Ez a sorrend úgy alakult ki, hogy a Maraton minden évben és minden helyen kiegyensúlyozott, jó teljesítményt nyújtott. A Maraton az OMMI kísérletekben több évben, több helyen kiemelkedô termést adott, pl.: Iregszemcse ( 95) 13,54 t/ha, Ireg-

6 6 szemcse ( 96) 13,57 t/ha, Iregszemcse ( 98) 14,11 t/ha, Debrecen ( 97) 14,76 t/ha, Debrecen ( 98) 14,89 t/ha, Gyulatanya ( 97) 13,86 t/ha, Gyulatanya ( 98) 14,78 t/ha, Kaposvár ( 96) 13,46 t/ha. Saját, öntözéses kísérleteinkben nem ritka a t/ha termésátlag sem. Kiemelkedôen jó alkalmazkodóképességének alapja a szárazságtûrés, a széles tôszámoptimum intervallum és a jó tápanyagfeltáró képesség. A folyamatos tôszámsûrítéses kísérletben a Maraton termése szinte érzéketlennek mutatkozott a tôszám (1. ábra) változására. Csak a legalacsonyabb (2 ezer növ./ha) és a legmagasabb tôszámban (1 ezer növ./ha) nem érte el a 1 t/ha-t. Ilyen szintû tolerancia a magas tôszámtartományban a Maratonnál korábbi érésû, kisebb testû hibridekre jellemzô. Alacsony tôszámtartományban a Maraton nagy termése a kimagasló egyedi produkciójának, hatalmas tárolókapacitásának csôméretének köszönhetô. A vetésidô késésére a hibridek jelentôs terméscsökkenéssel reagálnak. A megkésett vetésekre különösen a késôbbi hibridek érzékenyek. A Maraton ez 22/1 alól is kivétel. Noha a kísérleteinkben a Maraton is a korai vetésben (április 16.) adja a maximális termést, a késôbbi vetésekben mutatott terméscsökkenése kevesebb, mint azt a hibridek átlagában várnánk (11. ábra). A fajta még a legkésôbbi vetésben is 1 t/ha termést ért el. A késôbbi vetésidô hatására sem jelentôs terméscsökkenés oka a Maraton igen jó hô- és szárazságtûrése. A Maraton a gazdaságos kukoricatermeléshez további jó tulajdonságokkal járul hozzá: vízleadása gyors, betakarításkori szemnedvessége megfelel FAO számának (45). A kiemelten gyors vízleadással reklámozott, a FAO 4-as tenyészidô csoport elején érô hibridek és a standardok szemnedvessége betakarításkor nem alacsonyabb, mint a Maratoné. A Maraton szárszilárdsága is kiváló, az álló növények aránya betakarításkor öt év átlagában több mint 98%. A Maraton értékeit már nemcsak Magyarországon, hanem több más országban is állami minôsítéssel honorálták. Az Mv 444 (FAO 45) a Maratonhoz hasonlítható kétvonalas hibrid. Az Mv 444 azonban igényli a kedvezôbb termesztési feltételeket. Intenzív körülmények között az Mv 444 standardokhoz viszonyított terméstöbblete nagyobb, miközben betakarításkori szemnedvessége alacsonyabb. Kedvezô körülmények között, késôi betakarításnál a szemnedvessége még a FAO 3- as standardoknál is alacsonyabb lehet (3. táblázat). A Gazda (FAO 45) a háromvonalas programunkban született értékes hibridek tipikus példája. A versenytársakkal szembeni elônye elsôsorban az átlagos és annál alacsonyabb termésszinten mutatkozik meg, de képes tonnás termésekre is. Nagyon jó az alkalmazkodóképessége, ennek köszönhetôen üzemi körülmények között jobb teljesítményt mutat, mint a kisparcellás kísérletekben. A Márta (FAO 46) egy új háromvonalas kombináció. Növényeinek habitusa az Mv 444-hez hasonló. A Márta is zöldszáron érik, levelei hosszú ideig megôrzik életképességüket. Ez az egyik legtermôképesebb háromvonalas kombináció a FAO 4-as csoportban ban kapott állami minôsítést a Nóra (FAO 54). Háromvonalas kombi- 8. ábra 9. ábra 1. ábra 11. ábra A MARATON vetésidõreakciója 1997-ben (5 trágyaszint átlagában) 12 Szemtermés (t/ha) Vetési dõ

7 22/ táblázat 12. ábra 4. táblázat 13. ábra 14. ábra náció, zöldszáron érik, ôsszel a szemtelítôdés hosszú ideig tart, a szára szilárd. A versenytársakhoz viszonyított nagyobb terméseket bármely körülmények között képes produkálni (12. ábra). Silókukorica hibridjeinkre általában jellemzô a jó termôképesség, a kedvezô csôrészarány az össz szárazanyagon belül és a jó beltartalom, emészthetôség. Az alábbiakban egy olyan silókukorica szortimentet szeretnénk bemutatni, amely átlagos hazai körülmények között mintegy 2-3 hét betakarítási szezonhoz biztosít zöld futószalagot abban az idôszakban, amikor a gabona betakarításával kapcsolatos munkák már befejezôdtek, de az ôszi munkák még nem kezdôdtek el. Az Mv NK 333 (FAO 39) az a hibrid, amely a végfelhasználóknak, az állatoknak is megnyerte a tetszését. Amikor az állatoknak több hibrid közül választási lehetôségük volt, a legtöbbször az Mv NK 333-at fogyasztották el. Az Mv 434 (FAO 44) egy olyan kettôs hasznosításra alkalmas silókukorica hibrid a FAO 4-as kategóriában, mely jó termôképessége mellett a legnagyobb csôaránnyal rendelkezik az össz szárazanyagon belül (4. táblázat). Ha a jó termésnek köszönhetôen a silónak vetett táblát szemesként szeretnénk betakarítani, erre a célra az Mv 434 a legmegfelelôbb hibrid. Az Mv 448-at (FAO 45) tartjuk a legtipikusabb silóhibridnek (13. ábra). Technikai okból is a legalkalmasabb, mert lassú leszáradása és vontatott vízleadása miatt sokáig megtartja optimális érettségi állapotát. A fehérjetartalma magasabb mint a takarmánykukorica hibrideké. Emészthetôsége kiváló, mert a szárában a lignintartalom alacsonyabb. Ezen túl nagyon kedvezô a levél-szár aránya is. A Káma minôsítése 22 tavaszán várható. Ezzel a hibriddel egy új minôségi kategóriát szeretnénk nyitni a silótermesztésben. A Kámába beépítettünk egy, a kukoricafajban természetes módon is megtalálható LFY gént. Ez a gén átalakítja a növény architektúráját: megnöveli a fotoszintézis szempontjából fontos csôfeletti leveleket. Ennek eredménye a nagyobb termés. Az LFY génnel összefüggôen nemcsak a silótermés nô meg, hanem a silóminôség is javul. A legkésôbbi érésû silókukorica hibridünk a Maxima (FAO 58). Nevét onnan kapta, hogy hosszú éveken keresztül ez adta és ez adja ma is a kukoricahibridek közül a legtöbb össz szárazanyagot. A Maxima hektáronkénti szemes termése is kiemelkedôen nagy, ami alkalmassá teszi a nagy teljesítôképességû tehenészetek silótakarmány igényének maradéktalan kielégítésére (14. ábra). Marton L. Csaba Szundy Tamás Hadi Géza Berzsenyi Zoltán Pintér János

8 8 A kukoricatermesztés jövedelmezõségét befolyásoló néhány tényezõ 1. ábra. A kukorica átlagtermése GENETIKAI > 26 t/ha optimális fény hõmérséklet tápanyag víz ÖKOLÓGIAI Magyarország: t/ha optimális technológia idõjárás talaj Akutatásban, mint sok más célszerû emberi tevékenységben az eredményességet nagyrészt az határozza meg, hogy helyes-e a kitûzött cél. A martonvásári kukoricakutatók célkitûzése a kukoricatermesztõk igényeinek minél jobb, teljesebb kielégítése. A kukoricatermesztõk elvárása a termesztés jövedelmezõségének javítása, így a mi legfontosabb feladatunk is ez. A jövedelmezõséget alapvetõen az átlagtermés, az ár és a költség határozza meg. A kutatók az árra közvetlenül nem tudnak hatni, így tevékenységük elsõsorban az átlagtermés növelésére és a kukoricatermesztés költségeinek csökkentésére irányul. Amikor az átlagtermésrõl beszélünk legalább háromféleképpen értelmezhetjük ezt a kifejezést (1. ábra). Az elsõ a genetikai terméspotenciál. Ez alatt a jelenlegi kukoricákban genetikailag meghatározott legnagyobb termést értjük, amely optimális fény, hõmérséklet, tápanyag- és vízellátás mellett érhetõ el. Irodalmi adatokból tudjuk, hogy a kukorica genetikai terméspotenciálja jelenleg 26 t/ha körül van. Ez a termesztõ számára csupán érdekesség, ugyanis ezt gazdaságosan elérni nem lehet. Az átlagtermés másik értelmezése a környezet (idõjárás, talaj) által meghatározott optimális technológiával elérhetõ ökológiai terméspotenciál. Magyarországon az OMMI kisparcellás kísérletei reprezentálják a környezet által meghatározott termés maximumot. Ezek a kísérletek az optimális, vagy azt megközelítõ technológiai szinten vannak beállítva (megfelelõ elõvetemény, tápanyagellátás, vetésidõ, gyomirtás stb.). Évjárattól függõen, az elõzõekben értelmezett, ökológiai terméspotenciál 7,1-13,6 t/ha volt az elmúlt 1 év OMMI kisparcellás kísérletek adatai szerint. Ez az a termésszint, ami elérhetõ Magyarországon. Az adatok egyben arra is rámutatnak, hogy még az optimális technológia alkalmazásával is meglehetõsen nagy (több, mint 6 t/ha) az idõjárás okozta termésingadozás. A minimális termés a maximum 53,7%-a. Az átlagtermés harmadik értelmezése lehet a gyakorlatban realizált terméspotenciál: az országos átlagtermés. Ez hazánkban az elmúlt 1 évben 3,6-6,71 t/ha volt. A termésingadozás 3,11 t/ha. A minimális termés a maximumnak szintén 53,7%-a. Az OMMI kísérletek és az országos átlagtermés adatait a következõ ábrán mutatjuk be (2. ábra). Az ökológiai terméspotenciál és a gyakorlati terméspotenciál közötti különbség tehát nem az idõjárás okozta termésingadozás százalékában van, hanem a termésmennyiségben. A technológia javításával, a megfelelõ fajták megválasztásával az országos átlagtermés még kedvezõtlen években is közelítheti a 7 t/ha-t. A kérdés csak az, hogy megéri-e annak a technológiának az alkalmazása a jelenlegi költség és ár szinten. REALIZÁLT Magyarország: t/ha ökológiai terméspotenciál alkalmazott technológia 22/1 TERMÉSPOTENCIÁL Mv TC 272 FAO 28 Igen korai érésû, kiváló termõképességû, szilárd szárú háromvonalas hibridkukorica Vizsgáljuk meg, hogy a kukorica átlagtermését milyen tényezõk határozzák meg. Amint az elõzõ adatokból láttuk a termõhelynek, annak talaj és idõjárási tulajdonságaival együtt jelentõs hatása van az átlagtermésre. Ugyancsak nagymértékben befolyásolja a termést az alkalmazott agrotechnika (talajelõkészítés, vetés, tõszám, tápanyag, gyomirtás). Mindkét tényezõ a fajtán keresztül érvényesíti a hatását az átlagtermésre. A termõhelynek és az alkalmazott technológiának megfelelõ fajta az átlagtermés növelésének irányába, az adottságoknak nem megfelelõ fajta a terméscsökkenés irányába hat. Ezt a bonyolult összefüggésrendszert, ami az átlagtermés, termõhely, agrotechnika és fajta között van, még nagyon hosszan lehetne elemezni. Most csak néhány részletet említünk meg. A termõhelyi adottságokhoz képest túl korai fajta kevesebbet terem, a túl késõi fajta pedig nem terem annyival többet, mint amennyivel drágább a szárítás. A gyenge vízgazdálkodású talajon hiába alkalmazzuk a legdrágább technológiát, a legintenzívebb fajtát. Ha nincs öntözés, 1 év közül 7-ben csak a költségeinket növeljük és kevesebb termést takarítunk be, mint az adott feltételek között megfelelõ termésstabilitást mutató, kevésbé intenzív fajtával. A mi megítélésünk szerint azok a hibridek, melyek Magyarországon állami minõsítést nyertek értéket jelente-

9 22/ ábra. Mv hibridek teljesítménye OMMI kisparcellás kísérletekben (A minõsítést megelõzõ 3 év átlaga a standard %-ában) 4. ábra. Mv hibridek teljesítménye OMMI kisparcellás kísérletekben (A minõsítést megelõzõ 3 év átlaga a standard %-ában) 11 SZEMTERMÉS 12 SZEMNEDVESSÉG Mv 272 Mara Norma Mv 355 Mv 444 Gazda Maraton Mv 273 Dáma Mv 272 Mara Norma Mv 355 Mv 444 Gazda Maraton Mv 273 Dáma ábra. Mv hibridek teljesítménye OMMI kisparcellás kísérletekben (A minõsítést megelõzõ 3 év átlaga a standard %-ában) SZÁRSZILÁRDSÁGI HIBA Mv 272 Mara Norma Mv 355 Mv 444 Gazda Maraton Mv 273 Dáma t/ha ábra. Martonvásári kukoricahibridek termése üzemi kísérletekben (1997-2) átlag t/ha országos átlag 5.78 t/ha maximum t/ha Mv 272 Mara Norma Mv 355 Mv 444 Gazda Maraton Botond Márta nek, mivel a hazai ökológiai terméspotenciáljuk megfelel a követelményeknek, vagyis képesek az adott környezeti feltételek (talaj, hõmérséklet, csapadék) mellett, az optimális technológiát feltételezve, a maximális termésre. Vizsgáljuk meg néhány martonvásári hibrid legfontosabb agronómiai tulajdonságait (termés, szemnedvesség, szárszilárdság) az OMMI 3 éves kísérleti eredményeinek átlagában, a standard átlag százalékában. Megjegyezzük, hogy az OMMI mindig az adott körülmények között legjobb teljesítményt nyújtó, többnyire nagy területen termesztett, közkedvelt hibrideket használja standardként. Az új fajtajelölteknek ezeknél kell jobbnak lenni valamely fontos agronómiai tulajdonságban úgy, hogy a termésben semmiképpen nem maradhatnak el a standardoktól. Nézzük elõször a termést (3. ábra). A standard átlag százalékában a legnagyobb termést (18%) a Maraton, az Mv 444 (16%), az Mv 355 (16%) és a Dáma (15%) hibridünk adta. (Ez utóbbit 21-ben minõsítették. A leggyengébb hibridek, így a háromvonalas, illetve módosított háromvonalas Mara és Gazda is elérte a standard kétvonalas hibridek termésszintjét. A gyors vízleadó standardoktól lényegében nem tértek el hibridjeink a betakarításkori szemnedvességben (4. ábra). Aki azt állítja, hogy a martonvásári hibridek vízleadása lassúbb, mint más hibrideké, vagy szándékosan félre akarja vezetni a termelõket, vagy nem azonos tenyészidejû hibridek összehasonlításából vonja le a következtetést. A harmadik agronómiai tulajdonság, a szárszilárdság két szempontból is fontos. Az egyik, hogy a szilárd szárú hibrid betakarítási vesztesége a megdõlés miatt minimális. A másik talán még fontosabb: a fiziológiai érés után tovább kint tartható a szántóföldön, ahol tovább csökken a szemnedvessége, így alacsonyabb szemnedvességgel takarítható be, ami a szárítás költségét csökkenti. Az adatokból látható, hogy szinte minden hibridünk szárszilárdsági hibája kisebb, mint a standardoké (5. ábra). Az OMMI kísérletekben mutatott teljesítmény, mivel az optimum szintû technológia alkalmazását tételezi fel, az elõzõekben elmondottak szerint, az ökológiai terméspotenciálnak felel meg. De mi van akkor, ha ettõl eltérõ körülmények között vagyunk kénytelenek kukoricát termelni? Erre a kérdésre keressük a választ agrotechnikai kísérleteinkben. Tõszámkísérleteink nemcsak arra adnak választ, hogy mi az adott hibrid tõszámoptimuma, hanem arra is, hogyan alakul a termés, ha egyenetlen a tõeloszlás, mennyire bírják a vizsgált hibridek a hosszabb rövidebb ideig tartó szárazságot. Vetésidõ kísérleteink adataiból következtetni lehet arra, hogyan alakul a termés és szemnedvesség az optimális és az attól eltérõ vetésidõben. Mûtrágyázási kísérleteink monokultúrában és vetésváltásban megmutatják az adott hibrid optimális tápanyagellátási

10 1 22/1 Hibrid 7. ábra. Martonvásári kukoricahibridek fiziológiai érése és szemnedvessége (Martonvásár, 2) Napok száma fiziológiai érésig szintjét, de rámutatnak arra is, hogyan reagálnak a hibridek az egyenetlen mûtrágya kiszórásra (pl. -24 kg/ha nitrogén hatóanyag). A hibridek végsõ értéke azonban a termesztésben dõl el. A magyar kukoricatermesztésben, a sok valóban jó hibrid mellett elõfordulnak üstökösök, melyek a kiváló reklám, vagy marketing következtében jelentõs területet foglalnak el, de nem alkalmazkodnak megfelelõen a hazai ökológiai viszonyokhoz, így rövid tündöklés után letûnnek. A hibridek valódi értékének megítélésében fontos az alkalmazkodóképesség is. Az eltérõ idõjárási, talajviszonyokhoz és technológiai színvonalhoz való alkalmazkodásról adatokat kaphatunk kisparcellás kísérletekbõl is, de a végsõ értékelés mindenképpen a gyakorlati kukoricatermesztésben történik meg. Mi is vizsgáztatjuk hibridjeinket üzemi termesztési próbákban. Évente 25-4 termõhely adatait dolgozzuk fel. A következõ ábrán (6. ábra) eltérõ évjáratokban, mintegy 1-15 hely terméseredményeit mutatjuk be. Az adatokból látható, hogy minden hibridünk átlagtermése jelentõsen meghaladja az országos átlagot (13-16%). A termésmaximum pedig azt mutatja be, hogy az optimális technológia milyen termés elérését teszi lehetõvé hibridenként. Az igen korai hibridek ökológiai terméspotenciálja 11,4-11,8 t/ha, a korai hibrideké megközelíti a 13 t/ha-t és a középérésûeké meg is haladja azt. Úgy gondoljuk, hogy a martonvásári hibridek mind Szemnedvesség % fiziológiai éréskor Megjegyzés Mv napon: 17-18% Mara napon: 14-15% Norma * 15. napon: 16-17% Mv * 15. napon: 17-18% Mv napon: 16-17% Gazda napon: 18% Maraton napon: 16-17% 13. nap = szept. 8, 14. nap = szept 18, 15. nap = szept. 28. az ökológiai, mind a gyakorlati terméspotenciálban versenyképesek. A másik terület, melyen a kutató igyekszik javítani a kukoricatermesztés jövedelmezõségét a költségek csökkentése. A költségnemek közül most csak kettõvel kívánunk foglalkozni. Az egyik a vetés, mely magába foglalja a vetésidõ, a fajta és a tõszám kérdéseit. A martonvásári kísérletek azt mutatják, hogy a korai vetés nagyobb termést és kisebb betakarításkori szemnedvességet eredményez. Hibridjeink hidegtûrése jó, így korán vethetõk. Kísérleteink arra is rámutatnak, hogy a legtöbb hibrid már 6 ezer tõ/ha állománysûrûségnél eléri a termés maximumát. A 8 ezer tõ/ha, vagy annál nagyobb állománysûrûség száraz években terméscsökkenést okoz. A túl sûrû állomány oktalan kockázat a termelõ számára. A több vetõmag többe kerül, de kevesebbet hoz. Az intenzív hibrid drágább vetõmagja csak akkor éri meg, ha környezeti potenciálban (talaj, víz), és technológiában egyaránt a hibrid igényeinek megfelelõ maximumot tudjuk biztosítani A másik költségnem, amivel most foglalkozni kívánunk a szárítás, illetve az ennek költségét csökkentõ alacsony betakarításkori szemnedvesség. A korai vetés szemnedvességcsökkentõ hatásáról már ejtettünk szót. Most vizsgáljuk meg a szemnedvesség csökkentését célzó nemesítési módszereket. Az alacsony betakarításkori szemnedvességnek két összetevõje van: gyors szemtelítõdés és gyors vízleadás a szemtelítõdés (fiziológiai érés) után. A fiziológiai éréskori alacsony szemnedvességtartalom azt jelenti, hogy a betakarításkori szemnedvesség kevésbé függ a száradási (vízleadási) idõszak idõjárásától. A következõkben néhány hibridünk fiziológiai éréskori szemnedvességét mutatjuk be (7. ábra). A fiziológiai érés idõpontját a maximális ezerszemtömeg elérése jelenti kísérletünkben. Az Mv 272 a vetés utáni napon érte el a fiziológiai érést, amikor szemnedvessége 15-16% volt. A 16. napon már visszanedvesedett (17-18%). Ezt a hibridet tehát a fiziológiai érést követõen célszerû minél hamarabb betakarítani és ha kedvezõ az évjárat szárítani sem kell a termést. A Mara a vetést követõ napon érte el a fiziológiai érést 18-19%-os szemnedvességgel. Szeptember 28-án, a vetés utáni 15. napon 14-15% volt a szemnedvessége. Azt gondoljuk, hogy a Mara szeptember 2-a körül már alacsony szemnedvességgel betakarítható, így még kiváló búza elõvetemény is lehet, kevés szárítási költséggel. A Norma fiziológiai érése 22-24%-os szemnedvességgel a vetés utáni napon következett be. Az elmúlt évben a vetés után 15 nappal szemnedvessége már csak 16-17% volt. Az Mv 444 szemnedvessége (2-21%) a fiziológiai éréskor tenyészidejéhez képest rendkívül alacsony volt. Nem véletlen, hogy ez a hibrid az egyik leggyorsabb vízleadónak bizonyult a hazai szortimentben. A Maraton szemnedvessége (21-22%) a fiziológiai éréskor a középérésû hibridek között az egyik legalacsonyabb, a Gazda szemnedvessége (22-23%) a fiziológiai érés elérésekor a tenyészidõ csoport átlagának felel meg. A bemutatott példák bizonyítják, hogy a martonvásári kukoricahibridek ökológiai terméspotenciálja jó. A gyakorlatban realizálható termõképességük átlagon felüli. A fiziológiai éréskor tenyészidejüknek megfelelõen alacsony a szemnedvességük. Mivel kora tavaszi hidegtûrésük kiváló, korán vethetõk. Termesztésükkel növelhetõ az átlagtermés, csökkenthetõk a költségek, vagyis javítható a kukoricatermesztés jövedelmezõsége. Szundy Tamás Marton L. Csaba Hadi Géza Berzsenyi Zoltán

11 22/1 A vetésidõ és a N-mûtrágyázás hatása a kukoricahibridek termésére és termésstabilitására az években Atermés növelésének, a termésbiztonság fokozásának és a termesztéstechnológia fejlesztésének mindenkor fontos kérdése volt, hogy az egyes tájak agroökológiai adottságainak figyelembevételével megállapítsuk a kukoricahibridek optimális vetésidejét, tenyészidejüktõl és felhasználásuktól függõen. Háromtényezõs, kétszeresen osztott parcellás (split-split-plot) kísérletben, az évek adatai alapján vizsgáltuk a vetésidõ és a N-mûtrágyázás hatását a különbözõ tenyészidejû kukoricahibridek szemtermésére és betakarításkori nedvességtartalmára (%). A kísérletben a N-mûtrágyakezelések képezték a fõparcellát, a vetésidõ az alparcellát és a kukoricahibrid az al-alparcellát. A N-kezelésekben a N-mûtrágya dózisa, 6, 12, 18 és 24 kg ha -1 volt, azonos P- és K-mûtrágya (12 kg ha -1 ) ellátottságnál. A vetés négy idõpontban történt: optimális idõnél 1 nappal korábban (korai), optimális idõpontban (április 24. körül), optimális idõpont után 1 nappal (késõi) és optimális idõpont után 2 nappal (igen késõi). Az 5 kukoricahibridet úgy választottuk ki, hogy eltérõ tenyészidõ-csoportokat képezzenek. A kísérletben szereplõ martonvásári hibridek a vizsgált idõszakban a következõk voltak: Mv TC 287 (FAO 32), Mara (FAO 29), Mv TC 272 (FAO 28), Norma (FAO 37), Mv 355 (FAO 39), Maya (FAO 43) és Maraton (FAO 455). A fõparcella mérete 3 m x 6 m, az alparcella mérete 7,5 m x 6 m, míg az al-alparcellákban a hibridek kétsoronként váltották egymást, puffersorok közbeiktatásával. A vetésidõ jelentõségét bizonyítja, hogy a vizsgált 1 év közül 9 évben szignifikáns volt a vetésidõ hatása a kukorica termésére. Az eltérõ vetésidõvel öszszefüggõ környezeti változást jellemezni tudtuk a kumulált hõegység (GDD), a globálsugárzás és a csapadék mennyiségének észlelt adataival. A késõi és igen késõi vetésidõben a kukorica számára kedvezõtlen környezeti változás nagyobb mértékû volt a növekedés reproduktív idõszakában. Korábbi kutatásainkban megállapítottuk, hogy a vegetatív növekedés kezdeti idõszakában a növekedési mutatók (CGR, LAI, NAR) értéke nagyobb volt a késõi vetésidõben, szemben a korai és átlagos vetésidõvel. A reproduktív növekedés idõszakában viszont e mutatók értéke a korai és átlagos vetésidõben volt a legnagyobb, és a késõi vetésidõben a legkisebb. A vetésidõnek tulajdonítható környezeti változás hatásaként szignifikánsan különbözött a kukoricanövény nõvirágzásának idõpontja. A vizsgált évek átlagában a nõvirágzás idõpontja (a vetéstõl eltelt napokban kifejezve) a különbözõ vetésidõkben (N-mûtrágyázás és a hibridek átlagában) a következõ volt: korai: 85,2, optimális: 78,7, késõi: 74,1, igen késõi: 71,2. A különbség minden évben szignifikáns volt, azonban az évjárat hatásaként a nõvirágzás idõpontja közötti különbség a korai és igen késõi vetésidõben 23 és 9 nap között változott. Az 1. ábrán a vizsgált 1 év átlagában mutatjuk be a vetésidõ, a N-mûtrágyázás és a kukorica tenyészidejének (hibrid) fõ hatását a kukorica szemtermésére és betakarításkori nedvességtartalmára (%). A vetésidõ hatásaként (Nmûtrágyázás és a hibridek átlagában) a kukorica szemtermése korai és optimális vetésidõben volt a legnagyobb (8,61 és 8,56 t ha -1 ) és szignifikánsan kisebb volt a késõi és igen késõi vetésidõben (8,12 és 7,4 t ha -1 ). Az optimális vetésidõhöz viszonyítva a 1 nappal késõbbi vetésidõben 5%-kal, a 2 nappal késõbbi vetésidõben 13,6%-kal csökkent a termés a vizsgált évek átlagában. Egyes évjáratokban azonban a terméscsökkenés mértéke jóval nagyobb nagyságrendû volt (pl ben és 2-ben az igen késõi vetésidõben 3, illetve 4%-kal csökkent a termés). A N-mûtrágyázás hatása (a vetésidõ és a hibridek átlagában) tipikusan másodfokú görbével jellemezhetõ, vagyis legalacsonyabb volt a termés a N-mûtrágyázás nélküli kezelésben (6,48 t ha -1 ), nõtt a termés a 6 és a 12 kg ha -1 N-dózisnál (8,5 és 8,79 t ha -1 ) és ezt követõen, 24 kg ha -1 N-dózisnál szignifikánsan csökkent (8,38 t ha -1 ). A hibridek termése közötti különbségre (a vetésidõ és a N-mûtrágyázás átlagában) 11 az volt jellemzõ, hogy a hosszabb tenyészidejû hibridek szemtermése szignifikánsan nagyobb volt, mint a rövidebb tenyészidejûeké. A kukorica szemtermésének változását a N-mûtrágyázástól és vetésidõtõl függõen a 2. ábrán szemléltetjük. Látható, hogy a különbözõ vetésidõkben a N- mûtrágyázás hatása a kukorica termésére az évjárattól függõen eltérõ volt. A kedvezõ csapadék-ellátottságú évben (április-szeptember hónapokban 369 mm csapadék hullott) az igen késõi vetésidõ kivételével a többi vetésidõben mindegyik N-mûtrágyaszint növelte a termést. A vetésidõk szerint a termés legnagyobb volt a korai és optimális vetésidõben, a késõi és igen késõi vetésidõben csökkent ben kevés csapadék volt, április-szeptember hónapokban összesen 225 mm, ebbõl június-augusztus hónapokban 118 mm hullott. Legnagyobb volt a termés az optimális vetésidõben és 12 kg ha -1 N-dózisnál ban a tenyészidõszakban megfelelõ mennyiségû (529 mm), június-augusztus hónapokban azonban kevés (173 mm) csapadék hullott. Látható, hogy ilyen évjáratban a késõi és igen késõi vetésidõben a termés jelentõsen elmarad a korai és optimális vetésidõtõl, továbbá 6 kg ha -1 dózis felett már nincs termésnövekedés ben, bõséges csapadék-ellátottságnál (467 mm április-szeptember hónapokban és 338 mm június-augusztus hónapokban), amely a vizsgált 1 évben csak egyszer fordult elõ nem volt szignifikáns hatása a vetésidõnek. 2-ben, a kukorica számára rendkívül kedvezõtlen csapadék-ellátottságú évben (április-szeptember hónapokban 188 mm, június-augusztus hónapokban 7 mm csapadék hullott) az igen késõi vetésidõben a termésszint teljesen elmaradt a többi vetésidõtõl (4-5 t ha -1 körüli termés) és a N-mûtrágya termésnövelõ hatása kismértékû volt, mindössze 6 kg ha -1 dózisig volt megfigyelhetõ. A többi vetésidõben a N-mûtrágyareakció tipikus volt. Tíz év átlagában a kukorica termése legnagyobb a korai és az optimális vetésidõben és nem különbözik egymástól egyik N-mûtrágyaszinten sem. A késõi

12 12 22/1 1. ábra. A vetésidõ, a N-mûtrágyázás és a kukorica tenyészidejének hatása a kukorica szemtermésére és a szemtermés nedvességtartalmára az évek átlagában Kukorica szem term Øse tha a a b c a. A vetøsidı hatæsa N edvessøgtartalom % a 25 b d c VetØsidı VetØsidı b. A N -m ßtrÆgyÆzÆs hatæsa Kukorica szem term Øse tha c ab a a b N edvessøgtartalom % a bc ab bc c N-m ßtrÆgya d zisa kg ha -1 N-m ßtrÆgya d zisa kg ha -1 Kukorica szem term Øse tha a b c d e FAO -csoportok * c. A kukorica tenyøszidejønek hatæsa NedvessØgtartalom % 25 a d c b 2 e FAO -csoportok * *FAO-csoportok? 1. FAO 2 299, 2 3: FAO 3 399, 4 5: FAO Egy-egy részábrán az azonos betûjelölést tartalmazó kezelések szignifikánsan különböznek egymástól a Duncan-teszt alapján vetésidõben a termés 6 kg ha -1 N-dózis felett elmarad a korai és az optimális vetésidõtõl, míg az igen késõi vetésidõben a termés mindegyik N-mûtrágyaszinten szignifikánsan a legkisebb. Vizsgáltuk a vetésidõ, a N-mûtrágyázás és a hibrid hatását a termésstabilitásra. Minél nagyobb egy rendszer varianciája, annál kisebb a stabilitása. A különbözõ vetésidõket összehasonlítva a variációs koefficiens (CV%) értéke legnagyobb az igen késõi és korai vetésidõben (11,87 és 8,2), legkisebb az optimális és a 1 nappal késõbbi vetésidõben volt (3,73 és 4,13). A N-mûtrágyakezelések közül a N-mûtrágyázás nélküli kontroll kezelésben volt a legnagyobb a CV% értéke (14,91) és legalacsonyabb volt a 6 és 18 kg ha -1 közötti N-dózistartományban (3,4 és 4,82 között). A kukoricahibridek között a CV% értéke jelentõsen nem különbözött. A vetésidõ és a hibrid hatása minden évben szignifikáns volt a termés nedvességtartalmára (%), míg a N-mûtrágyázás hatása a vizsgált 1 évbõl 5 évben volt szignifikáns. A vetésidõ hatásaként legalacsonyabb volt a termés nedvességtartalma a korai és az optimális vetésidõben és jelentõsen nõtt a késõi és az igen késõi vetésidõben. A vizsgált 1 év átlagában a különbözõ vetésidõkben (a N- mûtrágyázás és a hibridek átlagában) a szemtermés nedvességtartalma szignifikánsan különbözött és a következõ %-os értékek jellemezték: korai: 18,52, optimális: 19,14, késõi: 21,8, igen késõi: 24,34 (1.a. ábra). A N-mûtrágyázás hatására tipikusan az volt a jellemzõ, hogy a N nélküli kezelésben szignifikánsan nagyobb volt a nedvességtartalom, mint az N-mûtrá-

13 22/ ábra. A N-mûtrágyázás és a vetésidõ hatása a kukorica szemtermésére eltérõ évjáratokban és az évek átlagában K ukorica szem term Øse tha S zd 5% (N ) = 1,71 tha -1 S zd 5% (V) = 1,7 tha -1 VetØsidı K ukorica szem term Øse tha S zd 5% (N ) = 1,52 tha -1 S zd 5% (V) =,93 tha -1 VetØsidı K ukorica szem term Øse tha S zd 5% (N ) = 1,49 tha -1 S zd 5% (V) = 1,34 tha -1 VetØsidı K ukorica szem term Øse tha S zd 5% (N ) = 1,8 tha -1 S zd 5% (V) = 2,69 tha -1 VetØsidı K ukorica szem term Øse tha S zd 5% (N ) = 1,45 tha -1 S zd 5% (V) = 1,32 tha -1 VetØsidı K ukorica szem term Øse tha S zd 5% (N ) =,57 tha -1 S zd 5% (V) =,55 tha -1 VetØsidı N -m ßtrÆgya d zisa kg ha -1 N -m ßtrÆgya d zisa kg ha -1 SzD 5% (V): két vetésidõ között (a hibridek átlagában) a N-mûtrágya-kezelés azonos vagy különbözõ szintjén. SzD 5% (N): két N-mûtrágyázási szint között (a hibridek átlagában) azonos vagy különbözõ vetésidõkben gyázott kezelésekben. A különbözõ dózisok hatása a nedvességtartalomra azonban évjárattól függõen eltérõ volt. A vizsgált 1 év átlagában a termés nedvességtartalma legnagyobb volt a N- mûtrágyázás nélküli kontroll kezelésben (2,98%) és legkisebb a 24 kg ha -1 (2,57%) volt, a többi N-kezelésben szignifikánsan nem változott (1.b.ábra). A különbözõ tenyészidejû hibridek szemnedvesség-tartalmában az a tendencia érvényesült, hogy a korai tenyészidejû hibridek nedvességtartalma volt a legalacsonyabb és a tenyészidõszak növekedésével a nedvességtartalom szignifikánsan nõtt (1.c. ábra). Egyegy FAO csoporton belül azonban különbség volt a hibridek között a termés nedvességtartalmában. A vizsgált 1 év átlagában a hibridek tenyészidõ szerinti növekvõ sorrendjében (a N-mûtrágyázás és a vetésidõ átlagában) a szemtermés nedvességtartalma szignifikánsan különbözött és FAOcsoportok szerinti értékük a következõ volt (%): FAO 2-299: 18,93, FAO 3-399: 2,8 és 2,62, FAO 4-499: 21,39 és 22,83. A vizsgált hibridek közül a Maraton (FAO 455) hibrid termése volt a legnagyobb mindegyik vetésidõben. Az optimális vetésideje a legkorábbi, április 14. és a hozzá tartozó szemtermés 1,88 t ha -1 volt. A 1, 2, illetve 3 nappal késõbbi vetésnél a naponkénti terméscsökkenés,13%,,5% és 1,12% volt. Berzsenyi Zoltán Dang Quoc Lap Bónis Péter

14 14 22/1 Aszályos évek Janus-arcai Amillennium évének szárazsága után a kukoricákat tavaly is sokfelé próbára tette az aszály. A 2. évben a tél és kora tavasz csapadékbõsége után Martonvásáron is már április közepén beköszöntött a nyár és a tenyészidõszakban a sokéves átlagnál 125 mm-el kevesebb csapadék hullott. Az aranyat érõ kevés esõ jótékony hatását tovább gyengítette, hogy májustól szeptemberig 47 olyan hõségnap volt, melyen a napi maximum hõmérséklet meghaladta a 3 C-t. Az elmúlt év idõjárása talán kevésbé volt kíméletlen a kukoricákhoz, de a tenyészidõszak elsõ felében bizony szomjaztak a növények. Tavasszal a talajok az átlagosnál kevesebb felvehetõ vizet tároltak és áprilistól június közepéig a 3 éves értékekhez viszonyítva több mint 6 %-kal volt kevesebb a csapadék mennyisége (57,9 mm). A vontatottabb kezdeti fejlõdéssel magyarázható, hogy tavaly az igen korai hibridek nõvirágzása 6-1, a középérésûeké 6-8 nappal késõbb kezdõdött, mint az azt megelõzõ évben. A termésképzés szempontjából kritikus periódusnak tekintett virágzás idõszakában mind a 2., mind a 21. esztendõben elegendõ csapadék hullott. A szemtelítõdés intenzív szakaszában, július végétõl szeptemberig azonban a jellemzõ 65 mm helyett csak 2, illetve 19 mm esõ öntözte a kukoricákat, miközben a hõségnapok száma 2 és 22 volt az elmúlt két évben. Ezek a kedvezõtlen hatások a hibridek ezerszemtömegének változásában is jól nyomon követhetõek (1 táblázat). Ennek értéke a vizsgált fajták átlagában a 2. évben nem érte el a 25 g-ot és tavaly is 3 g alatt maradt. A fajtaösszehasonlító kísérletekben amelyeket 2-ben április 28-án, a 21. évben pedig április 26-án 5 ismétlésben vetettünk el az éréscsoport hivatalos OMMI standardjainak átlagával összehasonlítva az igen korai hibridek közül a Mara és az Mv 272 tolerálta leginkább a kedvezõtlen idõjárási feltételeket. A Norma és az Mv 355 ezerszemtömege alapján mindkét évben kiemelkedett a korai érésû kukoricák közül. A legkisebb ingadozást a Norma termésében mértük, ami a hibrid rendkívül jó szárazságtûrésével hozható öszszefüggésbe. Hasonló stabilitás jellemezte a középérésû csoportban a Gazdát és a Maratont. Az Mv 444 hibridnél a vizsgált paraméter értékei tavaly meghaladták a standardok átlagát, ugyanakkor a még kritikusabb 2. évben a legkisebb volt az éréscsoport itt bemutatott fajtái közül. Ezek a mérési eredmények megerõsítik azokat a korábbi tapasztalatokat, mely szerint ennek a hibridnek a termése az átlagos és az átlagosnál kedvezõbb csapadék ellátottságú években lényegesen több, mint a standardé. A betakarított szem nedvességtartalmának pontos ismerete az egyik legfontosabb információ a kukoricatermesztõk számára. A martonvásári hibridek teljesítmény-vizsgálatának fontos eleme a fajták vízleadásának folyamatos mérése, melyet augusztus közepétõl kezdve 1 naponként végzünk el. A víztartalmat minden alkalommal parcellánként 5-5 csõ középsõ harmadának lemorzsolt szemtermésébõl határozzuk meg szárítószekrény segítségével, melyben 15 C-on súlyállandóságig szárítjuk a mintákat. A szeptember 27-én mért nedvességtartalmak szerint (1. ábra) a 2. évben az optimális idõben elvetett legrövidebb tenyészidejû martonvásári kukoricák már igen korán, akár szárítás nélkül is tárolókba kerülhettek. Tavaly szeptemberben azonban a hónapra jellemzõ 41 mm helyett 18,3 mm esõ esett Martonvásáron. Ennek ellenére a minõsített igen korai hibridek szemnedvessége 19,25 és 19,65% között változott. Ezek a fajták tehát még a vízleadás szempontjából kedvezõtlen idõjárási feltételek esetén is minimális szárítási igénnyel, korán lekerülhetnek a táblákról, átadva helyüket akár az õszi kalászos gabonáknak is. A korai hibridek közül mindkét évben jó vízleadás jellemezte a Normát és az Mv NK 333-at, melyek szemnedvessége a standardokhoz hasonlóan a csapadékos szeptemberû 21. évben is 23% alá csökkent. A középérésû Mv 444 mindkét õszön igazolta kivételes vízleadó képességét, hiszen szeptember végén a korai éréscsoport legjobb hibridjeinek szemnedvessége jellemezte ezt a fajtát is. Hasonlóan jól csökkentette szemtermésének nedvességtartalmát a Maraton is, melynek vize azonos volt a hivatalos standardok átlagával. Árendás Tamás Bónis Péter Szundy Tamás Marton L. Csaba 1. táblázat. Kukoricahibridek ezerszemtömege a fiziológiai érettség állapotában. Martonvásár, ábra. Kukoricahibridek szemtermésének víztartalma Martonvásár, Ezerszem tömeg (g) 2 21 Mv Mara Dáma Igen korai st Norma Mv Botond Mv NK Korai st Gazda Mv Maraton Márta Középérésû st szemnedvesség % Mv 272 Mara Dáma Igen korai st. Norma Mv 355 Botond Mv NK 333 Korai st. Gazda Mv Maraton Márta Középérésû st.

15 22/1 Martonvásári hibridkukoricák szántóföldi herbicidtolerancia vizsgálata posztemergensen kijuttatott gyomirtó szerekkel 15 Anagyüzemi kukoricatermesztés egyik sarkalatos pontja a gyomszabályozás, ami az egyéb agrotechnikai eljárásokon túl vegyszerek használatával történik. A különbözõ genetikai alapokkal rendelkezõ kukoricahibridek eltérõen tolerálják a gyomirtó szereket. A martonvásári kukoricahibridek herbicidtoleranciájának megismerése fontos részét képezi a termesztéstechnológia kidolgozásának. A különbözõ genotípusok gyomirtó szer érzékenységét fitotronban és szántóföldön beállított kísérletekben egyaránt vizsgáljuk. A fitotronban végzett vizsgálatok elõkísérletek, ahol a pontosan meghatározott klimatikus körülmények között elõre jelezhetõk egyes szántóföldi reakciók. Azonban csak a szabadföldi kísérletek eredményeinek ismeretében adható egyértelmû válasz egy-egy hibrid herbicidtoleranciájának mértékére. Szabadföldi kisparcellás kísérletekben folyamatosan vizsgálunk herbicideket, amelyek közül a posztemergensen kijuttatott Titus 25 DF, Motivell és Mikado két, eltérõ évjáratban tapasztalt hatásait ismertetjük. A 4 ismétléses kísérletekben minden kezelt parcella mellett egy kezeletlen kontroll segíti a fitotoxikus tünetek pontos elkülönítését. A gyomirtó szerek szántóföldi gyakorlatban alkalmazott közép dózisát és ennek kétszeres mennyiségét 4-8 leveles kukoricahibridekre juttatjuk ki. Figyelemmel kísérjük a látható fitotoxikus tünetek idõbeni változását, felvételezzük az 5%-os hím- és nõvirágzásig eltelt napok számát, mérjük a növénymagasságot és a betakarított szemtermés mennyiségét. A vizsgálat elsõ évében a kezelést közvetlenül megelõzõ és azt követõ napokon a léghõmérséklet maximuma meghaladta a 25 C-ot, ami hõ-stresszt jelentett a kukorica számára, míg a 2. évben a permetezés után 1 C alá sülylyedt a hõmérséklet, ami hideg-stresszt váltott ki a kukorica növényekbõl. Az elsõ év aszályos volt, míg a második normál csapadék mennyiséggel és eloszlással jellemezhetõ. Ezek az idõjárási körülmények is hozzájárultak a gyomirtó szerek eltérõ mértékû fitotoxikus tüneteinek és az évjáratok közötti szemtermés szintek különbségeinek kialakulásához. A fitotoxikus károsodás mértéke mindkét vizsgálati évben megközelítõleg azonos szintû volt. A Mikado okozta a leggyengébb tüneteket, a két szulfonilkarbamid készítmény hatása azonban az évjárattól függõen kismértékben eltért egymástól. Az elsõ évben a posztemergens kezeléseket követõ 16. napon a fitotoxikus tünetek hibridektõl függõen az enyhe és erõs (2-5 %) károsodási szint között változtak. A legerõsebb tüneteket a Titus 25 DF kétszeres, valamint a Motivell egyszeres és kétszeres mennyisége váltotta ki. A Mikado mindkét dózisa enyhe-mérsékelt (5-1 Kezelés Dózis g, l/ha Mara Mv TC 287 Mv NK 365 Mv 355 %) tüneteket okozott. A második felvételezés idejére a tünetek erõssége minden kezelés esetében csökkent, a hibridek átlagában nem haladta meg az enyhe-mérsékelt károsodás mértékét. Az Mv NK 365 a Motivell kétszeres menynyisége, a Gazda pedig mindkét szulfonilkarbamid típusú gyomirtó szer kétszeres dózisának hatására közepes, illetve mérsékelt károsodást mutatott. A 2. vizsgálati évben a herbicid kezelések után 14 nappal a látható károsodás mértéke a Titus 25 DF kétszeres mennyiségének hatására 1 hibrid (Márta) esetén ért el közepes (25 %-os) szintet, a többi hibrid ennél kisebb - enyhe-mérsékelt - károkat szenvedett (5-1 %). A hibridek 1. táblázat. Martonvásári kukoricahibridek herbicidtoleranciája szabadföldi kisparcellás kísérletben. 1. vizsgálati év Szemtermés (t/ha) Hibridek Norma Maya Mv NK 424 Gazda Mv TC 514 Átlag Kontroll Titus 25 DF Titus 25 DF Mikado 1.5 4, Mikado Motivell Motivell Átlag SzD 5 % bármely két kombináció között táblázat. Martonvásári kukoricahibridek herbicidtoleranciája szabadföldi kisparcellás kísérletben. 2. vizsgálati év Szemtermés (t/ha) Kezelés Dózis g, l/ha Mara Mv 355 Norma Maya Hibridek Mv NK 424 Gazda Mv TC 514 Irma Márta Átlag Kontroll Titus 25 DF Titus 25 DF Mikado Mikado Motivell Motivell Átlag SzD5% bármely két kombináció között 1.2