KIBOCSÁTÓI TÁJÉKOZTATÓ NÉVRE SZÓLÓ TÖRZSRÉSZVÉNYEKRŐL

Átírás

1 KIBOCSÁTÓI TÁJÉKOZTATÓ NÉVRE SZÓLÓ TÖRZSRÉSZVÉNYEKRŐL Kazincbarcika, Magyarország (a Magyar Köztársaság joga szerint bejegyzett és működő részvénytársaság) A Kibocsátó meghatározó tulajdonosa a CE Oil & Gas Beteiligung und Verwaltung AG, székhelye: A-1010 Bécs, Annagasse 6, Ausztria. A jelen Tájékoztató alapján darab névre szóló, egyenként 202 Forint névértékű törzsrészvény ( Részvények ) kerül Lengyelországban nyilvános forgalomba hozatalra. A jelen Tájékoztató alapján nyilvános forgalomba hozatalra kerülő részvények a Budapesti Értéktőzsdére már bevezetésre kerültek, a Részvény Szekció A kategóriájába, ISIN-azonosítójuk HU A Részvények alapján kibocsátott GDRok az Egyesült Királyság Tőzsdefelügyelete hivatalos kereskedési listáján szerepelnek októberében a Részvények várhatóan bevezetésre kerülnek a Varsói Értéktőzsdére (Giełda Papierów Wartościowych w Warszawie w S.A.) is. A legfontosabb kockázati tényezők között említendő: a Csoporttal kapcsolatos kockázatok, a törzsrészvényekkel kapcsolatos kockázatok, Magyarországgal és Közép-Kelet-Európával kapcsolatos kockázatok. A kockázati tényezők részletes leírása a Tájékoztató I. Fejezet 2. pontja alatt található. A Részvények nyilvános forgalomba hozatala alapjául kizárólag a jelen Tájékoztató szolgál és ez az egyetlen jogilag kötelező erejű, a Kibocsátóval és Részvényekkel kapcsolatos információkat összegző dokumentum. A Lengyel Felügyelet hozzájáruló nyilatkozata Közreműködő: CA IB Securities S.A. ul. Emilii Plater 53, , Varsó székhellyel A jelen Tájékoztató szeptember 15-én Varsóban készült, a benne található információk szeptember 15-ei adatok, kivéve ha eltérő dátum került feltüntetésre. A Tájékoztató a Részvények VÉT-re történő bevezetése napjáig, vagy december 31-ig érvényes, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont. A Tájékoztató másolati példányai a VÉT-re történő bevezetés első napja előtt legalább 3 nappal hozzáférhetőek az Ajánlattevő székhelyén (ul. Emilii Plater 53, , Varsó) a VÉT székhelyén (Giełda Papierów Wartościowych w Warszawie w S.A., ul. Książęca 4, Varsó), és a Lengyel Felügyelet tőkepiaci központjában (Centrum Ofertowe Komisji Papierów Wartośi Giełd, ul. Mazowiecka 13, Varsó). Az Összefoglaló Tájékoztató a Rzeczpospolita című országos napilapban is közzétételre kerül. A Tájékoztató közzétételének napján és érvényességi ideje alatt a Kibocsátó folyamatosan tájékoztatja a Lengyel Felügyeletet és a VÉT-et annak tartalmi változásairól. A tájékoztatást a Kibocsátó köteles a változást előidéző esemény bekövetkeztétől számított 24 órán belül megtenni, illetve a fenti

2 intézményekkel történő közlést követő 20 percen belül a Lengyel Hírügynökségnek (Polska Agencja Prasowa S.A.) megküldeni. Ha a Tájékoztatóban található adat változása a Részvények árát vagy értékét jelentősen befolyásolhatja, a Kibocsátó köteles az adatváltozást kiváltó eseményt követő legfeljebb 7 napon belül ezt közzétenni a Rzeczpospolita című országos napilapban is. 2

3 Fejezet Összefoglalás és kockázati tényezők 1. A Kibocsátó és Tőkecsoportja fontosabb adatainak összefoglalása 1.1 A Kibocsátó üzleti tevékenységének leírása Áttekintés A Társaság Magyarország egyik legnagyobb tőzsdén jegyzett ipari cége mind árbevétel mind kapitalizáció tekintetében, valamint a Csoport mind a commodity (általános) mind a nem-commodity (speciális) vegyipari termékek egyik vezető európai gyártója. A Csoport legfontosabb termékei a TDI és az MDI, melyek izocianát alapú speciális vegyipari termékek, és a PVC, amely commodity termék, a világon a harmadik leggyakrabban használt műanyag. Közép- és Kelet-Európában ( KKE ) a Csoport a TDI vezető előállítója, az MDI egyetlen előállítója és a PVC legnagyobb előállítója, valamint ő rendelkezik az egyik legnagyobb európai PVC-gyártó üzemmel. A Társaság menedzsmentjének véeleménye szerint a Csoport az egyetlen olyan gyártó Európában, amely ezt a termékskálát tudja nyújtani. A Társaság konszolidált értékesítése a 2003., és december 31-vel végződő években millió Ft, millió Ft és millió Ft, a és június 30-val végződő féléves periódusban pedig millió Ft és millió Ft volt. A Társaság konszolidált adózott eredménye 2003., és december 31-vel végződő években millió Ft, millió Ft és millió Ft volt. A június 30-val végződő féléves periódusban a társaság konszolidált nettó vesztesége 742 millió Ft, a június 30-val végződő féléves periódusban a Társaság konszolidált adózott eredménye millió Ft volt. A Csoport működése nagy mértékben integrált, azaz a Csoport számos olyan nyersanyagot állít elő, amelyet fő termékei gyártásakor valamint a PVC mint legfontosabb termékének végtermékké történő feldolgozásakor használ. A Csoport fő termelőegységei egy helyen, Kazincbarcikán, Magyarországon találhatóak, kivéve a Csoport anilin-termelő egységét, amelyet a Társaság 97,5%-os cseh leányvállalata, a BC-MCHZ s.r.o. ( BC-MCHZ ) Ostravában, a Cseh Köztársaságban működtet. Ez az integráció termelési szinergiát teremt a Csoport részére, amely a Társaság menedzsmentje szerint jelentős költségcsökkenést eredményez a Csoportnak. A Csoport jelenleg egy jelentős beruházási programot hajt végre, amelynek célja valamennyi alaptermékgyártó részlege és elsősorban a nagyobb hasznot ígérő izocianátok, a TDI és az MDI gyártási kapacitásának bővítése. A program összességében 70 milliárd Ft tőkebefektetést igényel a években, és a Csoport TDI, MDI és PVC gyártási kapacitásának növelését célozza meg, az alábbiak szerint: Termék Termelőkapacitás végén kt/év Tervezett termelőkapacitás végére kt/év Tervezett termelőkapacitás végére kt/év Tervezett termelőkapacitás végére kt/év TDI MDI PVC A Társaság menedzsmentje szerint a TDI és az MDI kapacitás bővítésével számítani lehet a Csoport célpiacain az adott termékek iránti kereslet növekedéséből származó előnyök kihasználására, a PVC kapacitás bővítésével pedig a Csoport olyan helyzetbe kerülhet, hogy el tudja látni a növekvő keresletet Közép- és Kelet-Európában, valamint további előnyöket nyerhet az izocianát (TDI és MDI) gyártás klór melléktermékeinek a PVC gyártás során történő dupla felhasználásából eredő szinergiák révén. A Csoport fogyasztóknak és ipari felhasználóknak értékesíti a termékeit szerte Európában (Nyugat-Európa, Közép- és Kelet-Európa) és azon túl is (Közel-Kelet, Nyugat- és Észak-Afrika és kisebb mértékben Ázsia). A Csoport üzleti tevékenysége főleg Európára koncentrálódik. 3

4 A Csoportnak nyolc üzletága van: a Társaság öt üzletága, amelyek 2003-ban a Csoport konszolidált árbevételének összesen 70,9%-át adták (a TDI üzletág, a PUR (MDI) üzletág (az MDI üzletág )), a PVC üzletág, a klór-vinil üzletág és kompaund üzletág), a BC-MCHZ által üzemeltetett üzletág és két másik üzletág. A Csoport üzletágainak rövid ismertetése: TDI üzletág: terméke az elsősorban a gépjármű alkatrészeknél, bútoroknál, bevonatoknál, gumianyagoknál és ragasztóknál alkalmazott rugalmas hab gyártásához felhasznált TDI (2003. évi külső értékesítés: millió Ft, a Csoport külső értékesítésének 19,0%-a). MDI üzletág: terméke az építőiparban, hűtőberendezéseknél, gépjárműalkatrészekhez és a cipőiparban felhasznált szilárd szigetelőhab gyártásához alkalmazott nyers, tiszta és módosított MDI (2003. évi külső értékesítés : millió Ft, a Csoport külső értékesítésének 15,8%-a). PVC üzletág: terméke az alapvetően az építő-, kábel és csomagolóanyag-iparban felhasznált PVC gyanta (2003. évi külső értékesítés: millió Ft, a Csoport külső értékesítésének 26,9%-a). Klór-vinil üzletág: termékei a klór (amelyet a termelés során hasznosítanak és a TDI, az MDI és a PVC gyanta gyártásánál nyersanyagként használnak fel), a nátronlúg (amelyet harmadik felek részére értékesítenek, elsősorban a korundgyártás nyersanyagaként történő felhasználáshoz), és a VCM (amely a PVC gyanta gyártás alapanyagaként üzemen belül kerül felhasználásra) (2003. évi külső értékesítés: millió Ft, a Csoport külső értékesítésének 5,4%-a). Kompaund üzletág: termékei a száraz porként és granulátumformában gyártott PVC kompaundok (amelyeket a PVC fólia, ablak-profil, lemez, kábel, cső és csomagolóanyag gyártók használnak fel), valamint a CPE (amelyet a PVC rendszerek ütésállóságának javítására szolgáló adalékként és hőre lágyuló gumianyagként használnak fel) (2003. évi külső értékesítés: millió Ft, a Csoport külső értékesítésének 3,8%-a). BC-MCHZ üzletág: terméke az MDI gyártás fő alapanyagát képező anilin, és a (z elsősorban gumiipari felhasználásra alkalmas) ciklo-hexilamin (2003. évi export árbevétel: millió Ft, a Csoport külső értékesítésének 12,6%-a). Műanyag feldolgozó leányvállalati üzletág: a PVC kompaundokból előállított végtermékeket gyárt, pl. rugalmas és merev fóliák, lemezek, ajtó- és ablak-profilok (2003. évi külső értékesítés : millió Ft, a Csoport külső értékesítésének 9,5%-a). Egyéb leányvállalati üzletág: a Csoport többi leányvállalatát foglalja magában, amely technikai, kereskedelmi és marketingszolgáltatásokat nyújt a Csoport és harmadik személyek részére (2003. évi külső értékesítés: millió Ft, a Csoport külső értékesítésének 7,0%-a) június 30-án a Csoportnak alkalmazottja volt. A Csoport vezető munkavállalói az észak-kelet magyarországi Kazincbarcikán dolgoznak A Csoport története A Társaságot 1949-ben alapították Kazincbarcikán Borsodi Vegyi Kombinát néven, nitrogén alapú műtrágya gyártására. Az első szállítmány 1955-ben hagyta el a gyárat egy öt éves beruházási programot követően. A Társaság első PVC üzemét a hatvanas évek elején építette, s a japán Shin Etsu Chemical Co. Ltd. ( Shin Etsu ) szabadalmaztatott eljárását alkalmazva 1978-ra Közép- és Kelet-Európa vezető PVC gyártójává vált és maradt is a nyolcvanas évek folyamán ban a társaság licenciaszerződés útján jogot szerzett a Mitsui Toatsu Chemicals, Inc. ( MTC ) MDI gyártási eljárásának használatára. Az 1990-ben üzembe helyezett MDI gyár 25 kt/éves kapacitással a 4

5 szovjet és kelet-európai keresletet elégítette ki. Az MDI előállító üzem Közép- és Kelet-Európa egyetlen ilyen gyára. A korai kilencvenes évek magyarországi társadalmi-gazdasági változásai jelentős fordulatot hoztak a Társaság történetében is. A nyolcvanas évek végén felmerült pénzügyi nehézségek után a Társaság tevékenységének fő vonalára (abban az időszakban: PVC és MDI gyártás) helyezte a hangsúlyt a kevéssé jövedelmezőnek tekintett más tevékenységek elhagyása mellett (műtrágya és növényvédőszerek gyártása) ben sor került a Társaság privatizálására és részvénytársasági formában történő újraszervezésére, utat nyitva ezzel a magánszféra befektetéseinek márciusában a Társaság Törzsrészvényeit bevezették a Budapesti Értéktőzsdére és a Törzsrészvényeket megtestesítő GDR-ok Londoni Értéktőzsdén való kereskedését is engedélyezték áprilisában a Társaság 97,5%-os részesedést szerzett Csehország fő anilingyártójában, a Moravské Chemiké Závodyban (ami ezzel BC-MCHZ-vá változott). Bekapcsolódva a Csoport vertikális gyártási struktúrájába, a BD-MCHZ az MDI gyártásához fő alapanyagként szolgáló anilin stabil forrásává vált szeptemberében a Társaság székhelyén, Kazincbarcikán megkezdődött a Társaság legújabb üzletágává váló TDI kereskedelmi célú termelése, vertikálisan integrált, széles vegyi termékkörrel rendelkező gyártóvá téve a Társaságot óta a Csoport elsődlegesen a kapacitás bővítésére - ezen belül is a kevésbé ciklikus és magas nyereségrátájú izocianátokból álló termékek, az MDI és a TDI került túlsúlyba -, valamint az környezeti szabályozásoknak való megfelelésre helyezte a hangsúlyt. 1.2 A fő termékek és szolgáltatások, valamint a Kibocsátó és Tőkecsoportja működési környezete Termelés A Csoport termelőtevékenysége magas szinten integrált azaz a Csoport számos olyan nyersanyagot állít elő, amelyet fő termékei gyártásakor valamint a PVC mint legfontosabb termékének végtermékké történő feldolgozásakor használ. A Csehországban, Ostravában található, BC-MCHZ által működtetett anilin gyártó egységét leszámítva a Csoport valamennyi fő gyártó egysége Kazincbarcikán, Északkelet- Magyarországon található. Ez az integráció jelentős szinergiát eredményez a Csoport számára. Egy példát említve: a Csoport mindhárom fő terméke, az MDI, a TDI és a PVC gyártásához klór szükséges, mely a Csoporton belül kerül előállításra. Emellett a klór az MDI és a TDI gyártása során keletkezett sósav formájában újra felhasználásra kerül a PVC gyártás során. A klórnak az ily módon történő kettős hasznosítása egyedülálló a Csoport versenytársait tekintve és jelentős költségmegtakarítást eredményez a Csoport számára. Az alábbi ábra a Csoport fő gyártási eljárásait, az alapanyag és a késztermék feldolgozását, gyártását mutatja be: 5

6 A klór a Csoport mindhárom alaptermékének: a TDI-nek, az MDI-nek és a PVC-nek is alapanyaga. A Csoport a felhasználásra kerülő klór nagy részét elektrolízis útján állítja elő. Az elektrolízis során elektromos áramot vezetnek kősó-oldaton keresztül, amelynek során klór és nátronlúg keletkezik. Ebből a klór belső felhasználásra kerül, míg a nátronlúgot kereskedelmi forgalomban értékesítik. A PVC előállításának során első lépésként EDC-t gyártanak, méghozzá két lehetséges módon. Vagy klór és etilén, vagy etilén, sósav (amelyet jelentős mennyiségben nyernek TDI és MDI gyártási eljárása során), valamint oxigén reakciójával. Az EDC-t ezt követően szétbontják sósavra és VCM-re, melyet víz hozzáadásával és egyéb vegyi anyagok segítségével polimerizálnak hogy így PVC gyantát nyerjenek. A PVC gyártásának következő lépcsőjében a PVC gyantát egyéb adalékokkal (úgy mint: lágyítók, stabilizátorok, módosítók, színezőanyagok) keverik, amiből száraz vagy granulált PVC vegyületet nyernek, melyet később a Csoport vevői használnak különböző késztermékek gyártásához. A Csoport maga is előállít PVC vegyületekből számos terméket, úgy mint csöveket, fóliákat, lapokat, ablakprofilokat és kész ablakokat. A TDI gyártása során toluol nitrálása megy végbe DNT-vé, majd ezt hidrogénezéssel TDA-vá alakítják. A TDA foszgénezéssel, valamint szén-monoxid és klór reakciójával TDI-vé alakul, mely ekkor 80 fokos. 100 és 65 fokos PVC nyeréséhez az anyagnak további kristályosítási eljáráson kell keresztülmennie. Az MDI-előállítás során elsőként anilin sósavval katalizált kondenzációjával és formaldehiddel MDA keletkezik, melyet előbb foszgenizálnak, majd lepárlással nyers és tiszta MDI jön létre. Az MDI gyártás fontos alapanyagának számító anilint benzol és salétromsav reakciójával állítják elő a BC- MCHZ üzemében. A Csoport jelenleg jelentős beruházási programot valósít meg, melynek célja a kapacitásbővítés a különböző üzletágakban, beleértve a TDI termelőkapacitás 2004 végéig 80 kt/év-re, az MDI termelőkapacitás 2005 végéig 70 kt/év-re, 2006 végéig 160 kt/év-re, és a VCM kapacitás 2004 október végéig 250 kt/év-re való növelését, valamint új, membráncellás technológiával működő klórgyártó üzem építését, melyek kapacitása 2005 év végére-2006 év elejére elérné a 80kt/éves mennyiséget. Az új 6

7 klórtermelő üzem további tervezett kapacitásbővülése 2006 év végére-2007 év elejére eléri a 40 kt/év mennyiséget ban a Csoport átdolgozta a karbantartási üzemszüneti ütemtervét, ennek köszönhetően a kazincbarcikai üzemi egységek leállására csak kétévenként néhány hétre kerül sor szemben a korábbi éves leállásokkal. A kétéves periódusra történő átállást mely a Csoport menedzsmentje szerint a karbantartás minőségét nem érinti - technológiai fejlesztések tették lehetővé. A korábbiakkal megegyezően, az üzemszünetre a termelés-megszakítást minimalizálandó a nyári szabadságolások idejével párhuzamosan, július-augusztus hónapok folyamán kerül sor. A Csoport külön egységeket üzemeltet a melléktermékek és hulladékok szállítására, gyűjtésére, tárolására és kezelésére, biztonsági és sürgősségi szolgáltatásokra, ennek megfelelően a kazincbarcikai és az ostravai üzemek saját tűzoltó egységekkel vannak felszerelve Üzletágak A Csoport szervezetét nyolc üzletág alkotja: a Társaság öt üzletága, melyek együttesen a Csoport évi összesített értékesítésének 70%-át adták (TDI üzletág, PVC üzletág, MDI üzletág, Klór-Vinil üzletág, Kompaund üzletág), a BC-MCHZ által üzemeltetett üzletág, a Társaság műanyag-feldolgozó leányvállalataiból álló üzletág és a Társaság egyéb leányvállalatait alkotó üzletág TDI ÜZLETÁG Bevezetés Ezen üzletág az izocianát alapú speciális vegyi anyag, a TDI termelésére épül, és kiemelkedő szerepet játszik a Csoport nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező és kevésbé ciklikus izocianát alapú anyagokra koncentráló stratégiájában ban a TDI üzletág a Csoport külső eladásainak 19,0%-át adta. Az üzletág a december 31-ével végződő évben összesen tonna TDI-t állított elő. Termékek és felhasználásuk A TDI poliuretán gyártók által, rugalmas vagy lágy habot tartalmazó termékek előállítása során kerül felhasználásra, elsősorban az autó-, a bútor- és a csomagolóiparban. Egyéb felhasználási területet jelent még a burkoló-, tömítő-, ragasztóanyagok, öntött műanyagok gyártása. A Csoport mindhárom fokozatban (TDI 80, TDI 100 és TDI 65) gyárt TDI-t. A fokozat a tartalmazott 2,4 és 2,6-os izomer arányától függ; a TDI 80 80% 2,4-es, 20% 2,6-os izomert, míg a TDI % 2,4-es izomert, a TDI 65 pedig 65%-ban tartalmaz 2,4-es és 35%-ban 2,6-os izomert. A Társaság menedzsmentje szerint a Csoport egyike azon csupán három társaságnak (Közép- és Kelet-Európában pedig az egyedüli társaság), mely a TDI-nek mindhárom fokozatát előállítja. A TDI 80-at és 65-öt elsősorban rugalmas és lágy habok gyártására használják. A TDI 100 egy egyedülálló termék, amelyet burkolatok, merev habok, tömítőanyagok, ragasztók és elasztomerek gyártására használnak, és amelynek jelenleg kevés potencilis helyettesítő terméke van a piacon. Működés és technológia A TDI gyár 60 kt/éves kapacitással működik, mely 50kt/év TDI 80-ból, 6 kt/év TDI 65-ből és 4 kt/év TDI 100-ból áll össze végére a gyártási kapacitás várhatóan 80 kt/év-re növekszik. A TDI gyártása háromlépcsős eljárásban történik: először a toluol nitrálása kénes salétromsav segítségével, amely során DNT keletkezik, majd ennek katalizált hidrogenizálásával köztes termék, a TDA jön létre, amely foszgenizálásával jutunk el a végtermékhez, a TDI-hez. A TDI-t elsősorban 80 fokozatú állapotában állítják elő. A 65 és 100 fokozatú TDI-t a 80-as fokozatú TDI kristályosításával állítják elő. Ezen utolsó lépésben használt foszgén gázt a gyártási eljárás köztes termékeként szénmonoxidból és klórból 7

8 állítják elő és nyomban felhasználásra is kerül, így csökkentve a veszélyes anyag jelenléte jelentette kockázatot és tárolási, szállítási szükségletet. A foszgenizációt a biztonságos, szigorúan ellenőrzött eljárás érdekében zárt, folyamatos légcserét biztosító helységben végzik. A Csoport TDI gyártó egysége a kazincbarcikai telepen, többek között a Mitsui Chemicals Inc., Biazzi S.A. ( Biazzi ), a Plinke GmbH ( Plinke ) és a Kvaerner S.A, ( Kvaerner ) eljárási licenciáját alkalmazva működik június 30-án a TDI üzletágban 199 munkavállaló dolgozott. Nyersanyagok A TDI gyártáshoz felhasznált főbb nyersanyagok a toluol, a salétromsav, a klór, a szénmonoxid és hidrogén. Toluol A TDI gyártásához szükséges toluolt a MOL Rt. ( MOL ) szállítja 3 éves, 2006-ig érvényes szerződés keretében. A szerződésben kikötött ár a nyugat-európai piaci árhoz igazodik. Salétromsav A salétromsavat a Csoport elsősorban a BC-MCHZ-tól szerzi be. Kisebb mennyiség származik magyar, szlovák és lengyel beszállítóktól. A szállítási szerződések mindkét esetben egy évre szólnak, az árak meghatározása pedig Forintban vagy Euróban történik és évente, félévente vagy negyedévente kerülnek felülvizsgálatra. Klór A TDI üzletág a TDI gyártásához szükséges klórt a Csoport Klór-Vinil üzletágától vezetéken keresztül szerzi be. Lásd: Gazdasági egységek Klór-Vinil üzletág. Szénmonoxid és hidrogén A szénmonoxid és a hidrogén szállítása a Csoport székhelyén található Linde Gáz Magyarország Rt.-vel ( Linde ) nemrégiben megújított, 15 évre szóló szállítási szerződés keretében történik, évente felülvizsgált árakkal. A Linde jelenleg építi második szénmonoxid termelő egységét egyfelől a növekvő TDI és MDI gyártás igényeinek kielégítésére, másfelől a termelésnek az egyik üzem kiesése esetén történő biztosítására. Értékesítés és ügyfelek A TDI üzletág az előállított TDI-t elsősorban poliuretángyártók részére értékesíti, a végtermékek pedig főként a gépjármű-, bútor- és csomagolóiparban kerülnek felhasználásra. Bár a poliuretán fogyasztás és a vásárlók száma igen jelentős, a poliuretán gyártók száma korlátozott, legnagyobb számban Olaszországban találhatóak. A TDI meglehetősen magas ára miatt a szállítási költségek a Csoport egyéb termékeivel, így a PVC-vel szemben kevésbé jelentenek korlátozó tényezőt a termék értékesítése tekintetében. A TDI eladások földrajzi megoszlása 2003-ban a következőképpen alakult: Nyugat-Európa: 55% (Németország és Olaszország vezető szerepével), Közép- és Kelet-Európa: 29% (Lengyelország és Magyarország vezető szerepével), egyéb országok: 16% (Nigéria és Izrael vezető szerepével). 8

9 2003-ban az üzletág öt legjelentősebb ügyfele adta együttesen az eladások 24%-át, a tíz legjelentősebb ügyfél pedig a 43%-át. A Csoport számos európai poliuretán gyártó céggel kötött megállapodást, ezek az éves termelés több mint felét jelentik. E megállapodások nagyobb része több mint egy évre szól. Piac és verseny Az SRI Consulting véleménye szerint a TDI iránti kereslet növekedése a 2003-tól 2008-ig terjedő időszakban várhatóan évi 4,2% lesz Közép- és Kelet-Európában, valamint évi 2,9% Nyugat-Európában. A Csoport jelenlegi 60 kt/éves TDI kapacitása (melyet 2004 utolsó negyedévében 80 kt/év-re tervez növelni) az SRI felmérései szerint az európai kapacitás 10, a teljes európai termelés 15%-át jelenti. A Társaság menedzsmentjének becslése szerint a Csoport piaci részesedése Nyugat-Európában 12%, Közép- és Kelet-Európában 23%. A Nemzetközi Izocianát Intézet felmérése szerint a Csoport fő versenytársai a TDI üzletágban Európában a Bayer Polymers (Németország) 163 kt/év kapacitással, a Lyondell (Franciaország) 120 kt/év kapacitással, a Dow Chemicals (Olaszország) 118 kt/év kapacitással, a BASF Elastrogan (Németország) 70kt/év kapacitással és a Zachem (Lengyelország) 60 kt/év kapacitással. A Csoport erős versenypozíciójához hozzájárul a növekvő TDI kereslettel rendelkező közép- és keleteurópai fekvése, ahol a kereslet a középtávú várakozások szerint a jövőben meghaladja a nyugat-európai szintet; valamint a klór kettős felhasználását lehetővé tevő szinergia a Klór-Vinil és a PVC üzletággal. A Csoport menedzsmentjének meggyőződése szerint a TDI mindhárom fajtájának együttes gyártása jelentős vonzerőt jelent az új és meglevő ügyfelek felé, versenyelőnyhöz juttatva a Csoportot. A Csoport egyike azon három gyártónak Európában, amely mindhárom fokozatú TDI-t termeli. A Csoport versenypozícióját javító további tényezőt jelentenek a piacra lépést akadályozó relatív magas költségek és a szükséges technológia bonyolultsága. A Társaság menedzsmentje szerint a Csoport Közép- és Kelet Európában jelenleg egyedüliként tervez kapacitásbővítést, mivel versenytársai elsősorban a világ más területein törekszenek terjeszkedésre, mégpedig elsősorban Ázsiában. Végezetül a menedzsment véleménye szerint a TDI és TDA gyártáshoz használt Mitsui technológia, valamint a DNT előállítására alkalmazott Biazzi eljárás költséghatékony és technológiailag fejlett működést tesz lehetővé MDI ÜZLETÁG Bevezetés Az MDI üzletág egy izocianát-alapú nem-commodity vegyipari terméket, az MDI-t termeli, és kulcsszerepet játszik a Csoport arra irányuló stratégiájában, hogy a magasabb hozzáadott értékű és kevésbé ciklikus, izocianát-alapú nem-commodity vegyi anyagokra koncentráljon. Jelenleg a Csoport az egyetlen MDI termelő Közép-Kelet-Európában ban az MDI üzletág a Csoport külső értékesítéseihez 15,8%-kal járult hozzá. Az MDI üzletág teljes MDI termelése 2003-ban tonna volt. Termékek és felhasználásuk Az MDI egy különleges vegyi anyag, amelyet más anyagokkal vegyítenek (pl. poliollal, katalizátorokkal, habzó vegyszerekkel, stb.) poliuretán rendszerek gyártása érdekében, amelyeket az egyes poliuretán termelők különleges igényeihez igazítanak. Az MDI üzletág nyers, tiszta és módosított MDI-t termel. Az MDI üzletág ammóniát is gyárt. A Csoport 75%-ban nyers MDI-t, a fennmaradó 25 %-ban pedig tiszta és módosított MDI-t termel. A nyers MDI legnagyobb végfelhasználója az építőipar, ahol a nyers MDI-t szigetelőanyagok, például panelek és habtömbök gyártására használják. Az MDI szintén nagy végfelhasználói szegmense a műszaki szigetelőanyagok, főként a burkoló-szigetelő és a csőszigetelő elemek. A tiszta MDI-t különösen a cipőgyártásban használják, cipő- és cipőtalp készítésére. A különleges MDI típusokat az autógyártásban 9

10 használják, belső és külső alkatrészek, például ajtótáblák, ülések, lökhárítók gyártására. A tiszta és módosított MDI-t burkoláshoz, ragasztókhoz, tömítéshez és gumihoz is használják. A Csoport MDI termékeit az ONGRONAT védjegy alatt értékesítik. Működés és technológia A Csoport első MDI gyártó üzletágát 1990-ben nyitotta meg, 25 kt/év termelőkapacitással, az MTC licence alapján használt technológiával, és a Chisso Engeneering Co. Ltd. tervei alapján. A Csoport az MTC licence alapján használt technológia kiterjesztésével 1995-ben kezdte növelni termelőkapacitását 32,5 kt/év, majd 1997-ben 40 kt/év mennyiségre. A 40 kt/év-ről a jelenlegi 60 kt/év termelőkapacitásra történt növekedést a Csoport ben saját technológiájának bevezetésével érte el. A Csoport MDI termelésének további növelését tervezi, 2005 végére 70 kt/év, és 2006 végére 160 kt/év mennyiségre. Az MDI termelőkapacitás 160 kt/év-re történő növelését egy új 100 kt/év termelőkapacitású MDI üzletág várhatóan 2005 negyedik negyedévében történő üzembe helyezésével tervezik elérni (amely mennyiség később 125 kt/év-re felemelhető). Az MDI gyártási folyamata során az anilin formaldehiddel történő kondenzálása révén - sósavat használva katalizátorként - MDA-t gyártanak, amit pedig foszgén gázzal vegyítenek majd desztillálás során nyers és tiszta MDI-t nyernek belőle. Az MDI üzletág korszerű párologtató eljárást alkalmaz a TDI és az MDI gyártása során nagy mennyiségben felgyülemlő sós ipari szennyvíz kezelésére, a TDI és az MDI üzletágak által termelt felesleges hő felhasználásával. Ez az eljárás kristályosított sót eredményez. A további tisztítást nem igénylő kristályosított sót aztán a Klór-Vinil üzletág klór és nátronlúg gyártására használja elektrolízis üzemében, amely klórt TDI, MDI és VCM (a PVC termelés egyik közbenső alapanyaga) gyártására használnak. Ez az eljárás lehetővé teszi a Csoport számára, hogy betartsa a sós ipari szennyvíz termelésének korlátozására vonatkozó előírásokat. A tervezett MDI termelékenység növelésével kapcsolatban a Csoport megkezdte egy új, sókristályosító üzem építését. Az új üzem a meglévő technológiát fogja alkalmazni némi módosítással, az új MDI üzem, a VCM üzem, valamint a TDI üzem által termelt sós ipari szennyvíz újrahasznosítására, és így lehetővé válik az MDI termelés tervezett növelése eredményeképpen megnövekedett mennyiségű sós ipari szennyvíz kezelése június 30-án 337 munkavállaló állt az MDI üzletág alkalmazásában. Nyersanyagok Az MDI gyártásához szükséges fő nyersanyagok az anilin, a formaldehid, a klór és a szén-monoxid. Anilin A Csoport MDI termeléséhez szükséges anilint a BC-MCHZ szállítja a telephelyre, az erre a célra fenntartott expressz tehervonattal. A BC-MCHZ az anilint egy januárig hatályban lévő három évre szóló szerződés alapján szállítja, a nyugat-európai piaci árakhoz igazított áron ban a BC-MCHZ 40 kt anilint szállított a Csoport részére. Jelenleg a BC-MCHZ valamennyi, a Csoport által belső felhasználásra nem igényelt anilint külföldre értékesíti, de a Csoport anilin-igényeit mindenképpen köteles kielégíteni. Formaldehid Az MDI gyártásához szükséges formaldehidet a BC-KC Formalin Kft. ( Formalin ) szállítja, amely a Csoport (2004. június 30-án 66,7 %-os tulajdonosi részesedéssel) és a Dynea Austria GmbH (2004. június 30-án 33,3 %-os tulajdonosi részesedéssel) közös vállalata, és amelynek üzeme a Csoport fő telephelyén, Kazincbarcikán található. A releváns formaldehid szállítási szerződések több mint 10 évre szólnak, és a 10

11 metanol piaci árához igazított ármeghatározó mechanizmust tartalmaznak. A lehetséges alternatív formaldehid beszállítók Magyarországon kívül találhatóak, többek között Szlovákiában. A formaldehid gyártásához szükséges metanolt a Formalin elsősorban Oroszországból és Szerbiából szerzi be, könnyen elérhető alternatív forrásokkal. Klór Az MDI üzletág az MDI gyártásához szükséges klórt a Csoport Klór-Vinil üzletágától kapja. Ld.: Üzletágak Klór-Vinil Üzletág. Szén-monoxid A szén-monoxidot a Linde-nek a Csoport fő telephelyén található üzeméből szállítják, egy nemrégiben megújított 15 évre szóló szállítási szerződés alapján, amely évente felülvizsgálandó szerződési árról rendelkezik. A Linde jelenleg egy második szén-monoxid gyártósort épít, egyrészt azért, hogy a növekvő TDI és MDI termelés által igényelt további szén-monoxid mennyiséget szolgáltatni tudja, másrészt az ellátás - valamely gyártósor ideiglenes leállása esetén történő - biztosítása érdekében. Értékesítés és a vevők A Csoport MDI termékeit olyan cégeknek értékesíti, amelyek saját felhasználás vagy harmadik feleknek történő értékesítés céljából poliuretán rendszereket gyártanak, a legnagyobb végfelhasználók az építőipar és az autóipar. Az MDI viszonylag magas árának köszönhetően az MDI szállításának költsége kevésbé korlátozza a termék forgalmazását mint a Csoport más termékei, például a PVC és a nátronlúg esetében. Ez lehetővé teszi a Csoport számára az MDI nagyobb földrajzi területen történő értékesítését. Az MDI üzletág mennyiség szerinti értékesítéseinek földrajzi megoszlása 2003-ban: 83% Nyugat-Európába (első helyen Olaszország és Németország), 12% Közép-Kelet-Európába (első helyen Lengyelország és Ausztria), és 5% a Közel-Keletre (első helyen Szíria) és Észak-Afrikába ban az MDI üzletág mennyiség szerinti öt legnagyobb vevője az összes eladott MDI mennyiség 26%- át jelentette, míg a tíz legnagyobb vevő ezen mennyiség 42%-át. Piacok és verseny A Nemzetközi MDI-kereslet, amely 2003-ban kt volt, az utóbbi 10 évben évente kb. 7%-kal növekedett. Az SRI Consulting szerint az MDI iránti kereslet növekedése várható, 2003-tól 2008-ig évente 5,8%-kal Közép-Kelet-Európában és évente 3,4%-kal Nyugat-Európában. A keresletet főleg az autóipar és az építőipar határozza meg. Az MDI piac növekedésében közreműködő fő tényezők egyrészt az MDI alkalmazásainak növekedése, valamint azok a környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági követelmények, amelyek szükségessé tették az MDI alkalmazását olyan területeken, ahol korábban más vegyi anyagokat használtak. Egyes felhasználások esetében az ESD-, PP-, és HDI-alapú anyagok az MDI-alapú poliuretán helyettesítői lehetnek, de az átfedés általában minimális, és a Csoport az MDI-kereslet további növekedésére számít. A Csoport 60 kt/év mennyiségű MDI termelőkapacitása a teljes európai MDI termelőkapacitás kb. 5%-át teszi ki, és a teljes európai MDI termelés kb. 5,5%-át jelenti, ami várhatóan növekedni fog a tervezett MDI kapacitásnövelés megvalósulásával. Kilenc jelentős MDI termelő van világszerte, ebből öt rendelkezik termelőkapacitással Európában (a Csoport, a Bayer, a BASF, a Huntsman és a Dow Chemical). Európában a Bayer teljes termelőkapacitása 420 kt/év, a BASF-é 320 kt/év, a Huntsman-é 300 kt/év, és a Dow Chemicals-é 280 kt/év. 11

12 A Társaság menedzsmentje szerint a Csoport versenyképes pozícióját eredményező egyik tényező a Csoporton belül biztosított anilin-szállítás a BC-MCHZ-től, különös tekintettel arra, hogy az anilin beszerzése a piacon nem könnyű. Ezen felül, az MDI piacára történő bejutás akadályai és költségei magasak, különös tekintettel a technológiai követelmények komplex természetére. A Társaság menedzsmentje szerint a Csoport jelenleg az egyetlen olyan MDI termelő, amely az MDI termelőképesség Közép-Kelet-Európában történő növelésébe fektet, míg más MDI termelők a termelőkapacitásnak a világ más részein (főleg Ázsiában) történő növelését tervezik. Végül, a Társaság menedzsmentje úgy gondolja, hogy a Csoport a tervezett MDI termelőkapacitás növelésének megvalósítását követően továbbra is hasonló árszinten tudja majd beszerezni a nyersanyagokat PVC ÜZLETÁG Bevezetés A PVC üzletág PVC gyantát termel, amely a Csoport hagyományosan legnagyobb és legjelentősebb terméke, mind az eladott mennyiség, mind pedig az árbevétel alapján. Annak ellenére, hogy a PVC gyanta értékesítése a Csoport MDI és TDI termelőképességének növelése eredményeként százalékosan csökkent a Csoport össz-értékesítési mutatójában, a PVC üzletág várhatóan a Csoport üzleti struktúrájának kulcsfontosságú része marad, különös tekintettel egyrészt a PVC iránti kereslet várható megnövekedésére Közép-Kelet-Európában, másrészt tekintettel arra a szinergiára, amely a TDI és az MDI termelés egyik melléktermékének, a megnövekedett mennyiségben rendelkezésre álló sósavnak a PVC termelésben történő felhasználásából adódik és amely a Csoport termelőkapacitásának növekedése miatt várható ban a PVC üzletág a Csoport külső eladásaihoz 26,9 %-kal járult hozzá. A PVC üzletág teljes PVC gyanta termelése 2003-ban tonna volt. A PVC-n kívül az üzletág kis mennyiségben EPS-t is termel, ami a Csoport nettó eladásaihoz kb. 1%-kal járult hozzá a december 31-én zárult évben. Termékek és felhasználásuk A PVC a világon a harmadik legszélesebb körben alkalmazott műanyag, alternatívaként szolgál a hagyományos építő- és csomagolóanyagokkal, például az üveggel, a fémmel és a fával szemben sokoldalúságának, tartósságának, és viszonylag alacsony árának köszönhetően. A PVC fő végfelhasználása az építőiparban történik, amelyet viszonylag nagy ciklikusság jellemez. A PVC-t kevésbé ciklikus felhasználásokban is alkalmazzák, például kábelek, filmek, illetve lemezek gyártásához. Az EPS-t főleg az építőiparban használják, szigetelőanyagként. A Csoport által termelt PVC gyantát az ONGROVIL védjegy alatt értékesítik. Működés és technológia A PVC gyanta gyártása a VCM vizes oldatban, kiegészítő vegyszerekkel történő polimerizálását foglalja magában. Különböző kategóriájú PVC gyanta gyártása lehetséges a felhasznált vegyszerek és a hőmérséklet polimerizálási eljárásban történő változtatásával. A Csoport első 6 kt/év termelőkapacitású PVC gyáregységét 1961-ben helyezték üzembe; az Uhde- Hoechst technológia 1969-es bevezetésével a kapacitás 24 kt/év mennyiséggel növekedett. A Csoport 1978-ban a PVC termelőkapacitását 150 kt/év mennyiséggel növelte. A PVC kapacitást 1996 és 2000 között több szakaszban tovább bővítették. A Csoport jelenlegi 330 kt/év termelőkapacitásával a legnagyobb PVC termelő Közép-Kelet-Európában. A Társaság menedzsmentje szerint a Csoport rendelkezik a legnagyobb, egységes telephelyű PVC gyártóüzemmel Közép-Kelet-Európában. Mivel a Csoport tovább bővíti izocianát-termelő kapacitását, a melléktermék sósav termelése is emelkedni fog, növekedést eredményezve a Csoport sósavat felhasználó VCM és PVC termelőkapacitásában. A Társaság menedzsmentje a Csoport PVC termelőkapacitásának 365 kt/év mennyiségre történő növelését tervezi 2005 végére, és 400 kt/év mennyiségre történő növelését 2006 végére. 12

13 A Csoport PVC gyártási technológiáját piacvezető, és a világ PVC gyártói által legszélesebb körben alkalmazott technológiának tartják. A Csoport a technológia alkalmazására eredetileg a japán Shin Etsu-tól kapott felhasználási engedélyt 1973-ban, és jelenleg a Csoport által kifejlesztett saját technológiát alkalmaz június 30-án 423 munkavállaló állt a PVC üzletág alkalmazásában (beleértve 77 alkalmazottat a környezetvédelmi részlegről, és 62 alkalmazottat a finom vegyszereket fejlesztő részlegről). Nyersanyagok A PVC gyártásához szükséges fő nyersanyag a VCM. Az EPS gyártásához szükséges fő nyersanyag a sztirén. A jelenlegi PVC gyártáshoz szükséges VCM kb 70%-át a Klór-Vinil üzletág termeli (ld: Üzleti tevékenység - Üzletágak - Klór-Vinil üzletág ), míg a fennmaradó 30%-ot egyéves szállítási szerződések alapján a VCM-et gyártó ukrán ZAO Lukor egy leányvállalatától ( Lukor ) szerzik be. A sztirént havonta, az aktuális piaci áron cseh, bulgár, francia és holland szállítóktól vásárolják. Értékesítés és vevők 2003-ban a Csoport által gyártott PVC gyanta 12%-át a Kompaund üzletágon belül, 1%-át a műanyagot gyártó leányvállalatok, a BC-Ongropack Kft. és a BC-Ablakprofil Kft. használták fel. A Csoport által ban harmadik felek részére eladott összes PVC gyanta mennyiség 11%-át Magyarországon, 89%-át Magyarországon kívüli vevőknek értékesítették. A Csoport által külföldi piacokra eladott PVC gyanta 49%- át siló tartályban, nagy tételben értékesítik, míg a fennmaradó 51%-ot kamionok által szállított zsákokban értékesítik. A 90-es években a Csoport PVC termelésének kb. 60%-át az építőiparban történő felhasználásra adták el. Tekintettel arra, hogy az építőipar érzékenyen reagál a gazdasági ciklusokra, a Csoport megkísérelte növelni eladásait a kábel- és csomagolóanyagiparban, amelyek hagyományosan kevésbé vannak kitéve a ciklikusságnak ban ezek az iparágak a PVC üzletág eladásainak 17%-át és 8%-át tették ki, 48%-ot értékesítettek az építőiparnak és a maradékot más iparágaknak ban a PVC üzletág mennyiség szerinti öt legnagyobb vevője az összes külföldre eladott PVC mennyiség 29%-át jelentette, míg a tíz legnagyobb vevő a PVC üzletág külföldi eladásainak 42%-át adta ugyanebben az időszakban. A PVC üzletág tíz legnagyobb vevőjének fele az építőiparból került ki. A Csoport tipikusan egy éves szállítási szerződéseket ír alá legnagyobb PVC gyanta vevőivel. A PVC gyanta áráról a vevőkkel havonta egyeztetnek, és az általában összhangban van a bruttó árindexszel. A PVC üzletág mennyiség szerinti értékesítéseinek földrajzi megoszlása, 2003-ban: 50% Közép-Kelet- Európába (első helyen Lengyelország és Magyarország), 31% Nyugat-Európába (első helyen Olaszország és Németország), 13% Törökországba, és 6% a világ más részeire (főleg Kínába). Piacok és verseny Az CMAI szerint a Nemzetközi PVC-kereslet 2003-ban 26,5 millió tonna volt és a kereslet évi kb. 2,7%-kal történő növekedése várható. A CMAI szerint 2008-ig az átlagos növekedés évente várhatóan egy millió tonna körül lesz, ami Közép-Kelet-Európában várhatóan eléri majd az évi 7,3%-ot, és Nyugat-Európában kb. évi 0,5 %-ot. A PVC termelőkapacitás kihasználására vonatkozó Nemzetközi adatok valamelyest helyreálltak, a közelmúltbeli mélységekből a teljes termelőkapacitás kb. 88%-ára. A Társaság menedzsmentjének véleménye szerint a Csoport jelenlegi 330 kt/év mennyiségű PVC termelőkapacitása mennyiség alapján a teljes európai PVC termelőkapacitás kb. 3,9%-át teszi ki, továbbá a teljes európai PVC termelés kb. 3,7%-át, és a teljes Közép-Kelet-Európai termelés kb. 20,0 %-át. Ezek a piaci részesedések várhatóan növekedni fognak a tervezett PVC kapacitás-bővítés eredményeképpen. 13

14 A PVC piacán, amelynek a Csoport is piaci szereplője, meglehetősen nagy a verseny, nagy számú európai gyártóval. A Csoport fő európai versenytársai a PVC üzletágban a European Vinyl Corporation ( EVC ) (1400 kt termelőkapacitással), a Solvin (1290 kt), az Atofina (960 kt), a Vinnolit (650 kt), a Limburgse Vinyl Maatschappij N.V. ( LVM ) (440 kt), és a Shin Etsu (440 kt), valamint a Central and Eastern Europe Anwil (300 kt), az Oltchim (170 kt), a Spolana (130 kt) és a Novacke Chemicke Zavody a.s. ( NCHZ ) (80 kt). A Társaság menedzsmentjének álláspontja szerint a Csoportnak az európai PVC piacokon meglévő erős, versenyképes pozícióját eredményező tényezők egyike a jelentős költséghatékonyság, ami egyrészt a Csoport integrált termelési lehetőségeinek eredménye (ami lehetővé teszi néhány szükséges nyersanyag Csoporton belüli termelését), másrészt a Csoport gyártási eljárásába beépített működési szinergiáinak eredménye (mint például a klór dupla felhasználása ). A Csoport méretgazdaságos működését eredményezi a nagy, egységes telephelyű PVC termelési lehetőség. A további tényezők között találjuk Közép-Kelet-Európa földrajzi közelségét (egyrészt mint a Csoport legfontosabb PVC piaca, másrészt mint viszonylag olcsó nyersanyagok forrása), továbbá a Csoport világviszonylatban is vezető termelési technológiáját, és a Csoport által gyártott PVC gyanta magas minőségét KLÓR-VINIL ÜZLETÁG Bevezetés A Klór-Vinil üzletág klórt termel, amely a Csoport három legnagyobb gyártó üzletága (TDI, MDI, és PVC) által használt nyersanyag, és ezért kiemelkedő szerepet játszik a Csoport integrált termelési folyamatában. A Klór-Vinil üzletág VCM-et, a PVC gyártása során használt nyersanyagot is termel, és így technológiai alapját jelenti a Csoport három kulcsfontosságú termékének. Az integrált VCM termelési eljárás részeként a Klór-Vinil üzletág a TDI és MDI gyártása során nyert sósavat használja fel, így lehetővé teszi a Csoport számára, hogy az integrált termelési eljárásból származó költségmegtakarítások előnyeit élvezze ban a Klór-Vinil üzletág a Csoport külső eladásaihoz 5,4%-kal járult hozzá. A Klór-Vinil üzletág által termelt termékek teljes mennyisége, 2003-ban: Klór:. VCM:... Nátronlúg: tonna tonna tonna Termékek és felhasználásuk A Klór-Vinil üzletág két fő terméket, klórt és VCM-et gyárt, valamint nátronlúgot, szintetikus sósavat, és nátrium-hipokloridot mint köztes termékeket, míg a klór és a VCM nem külső, harmadik fél vevőknek értékesítendő végső termékek, hanem fő nyersanyagai a Csoport TDI, MDI és PVC termelésének. Klór A klór a Csoport mindhárom fő termékének, a TDI-nek, az MDI-nek és a PVC-nek a gyártásában használt fontos nyersanyag. Ezen felül a klórt sósav és nátrium-hipoklorit gyártására is használják. VCM A Klór-Vinil üzletág által termelt szinte valamennyi VCM-et a PVC üzletág használja fel, PVC gyanta gyártására. Nátronlúg és más termékek A csoport által termelt nátronlúg jelentős részét harmadik fél vevők részére értékesítik. Végső felhasználása elég változatos, magában foglalja kémiai szintézisben történő alkalmazását az alumínium-, a textil-, az üveg- és üvegszál-, az élelmiszer-, a cellulóz- és papír-, valamint a gyógyszeriparban. Belső felhasználásként a Csoport a nátronlúgot kémiai hatóanyagként alkalmazza a Csoport termelési eljárásában. 14

15 A sósavat a vegy-, az élelmiszer-, a gyógyszeriparban, valamint az atomenergia- és a vízenergia-iparban alkalmazzák. A nátrium-hipokloritot a vegy-, az élelmiszer- és a gyógyszeriparban, továbbá a mosószergyártásban és vízkezelésre használják. Működés és technológia Klór A Klór-Vinil üzletág elektrolízis üzeme higany-katód technológiát alkalmaz, amelyet az olasz De Nora szállít, és amelyet eredetileg 1978-ban helyeztek üzembe. Az elektrolízis üzem klórt, valamint két mellékterméket, nátronlúgot és hidrogéngázt termel, villamos áram vizes kősóoldatba vezetése során. A Csoport azon dolgozik, hogy az Európai Klórtermelők Egyesületének (Association of European Chlorine Producers ( Euro Chlor )) a jövőre vonatkozó higany-kibocsátási szintekre, valamint a meglévő higanyüzemek bezárására vonatkozóan kidolgozott önkéntes vállalásait teljesítse. A fajlagos higanyfogyasztást a technikailag megvalósítható minimumhoz közelire csökkentették, amely szint jóval alatta van a Magyarország és az EU által meghatározottnak. Ezt a szintet a működés gondos ellenőrzése valamint az üzem rendszeres karbantartása révén tartják fenn. A Csoport közelmúltbeli valamint tervezett növekedése megnövelte a klór iránti belső keresletet, aminek a Csoport egy új klórüzem felépítése által kíván eleget tenni, amely a legújabb, - a japán Chlorine Engineers Corporation Ltd. licence alapján alkalmazott - membrán cellás technológiát alkalmazza majd. Ez a technológia környezetbarátabb (nem igényli higany alkalmazását), és jobb az energiahatékonysága (kb. 30%-kal kevesebb elektromos áramot igényel), mint amilyen a jelenlegi higany-alapú technológiának, amelyet a Csoport az elektrolízis üzemben használ. Az új klórgyártó üzemet három lépcsőben fogják üzembe helyezni. A 2005 végén/2006 elején megvalósuló első szakasz 80 kt/év kapacitással fogja megnövelni a jelenlegi 130 kt/év klórtermelő kapacitást. Ezt követően, a második szakasz további 40 kt/év kapacitásnövekedést fog eredményezni, ezzel az új klór-részleg teljes kapacitása 120 kt/év mennyiségre emelkedik, és a 2006 végére/2007 elejére a Klór-Vinil üzletág teljes klórtermelő kapacitása 250 kt/év lesz. VCM A VCM-et az EDC nevű köztes termékből gyártják, amely maga is két különböző kémiai eljárás és technológia eredménye: a közvetlen klórozásé, valamint az oxihidroklórozásé. A csoport VCM termelése 1978-ban kezdődött, az Oxy Vinyl (korábbi nevén Goodrich) és a VinTec (korábbi nevén Hoechst) technológiájával eredetileg 160 kt/év VCM kapacitással. Az 1986 és 1989 között zajlott energiaracionalizálási program részeként, egy magas hőmérsékletű, direkt klórozó reaktort (HTDC) helyeztek üzembe, amely jelentős mértékben csökkentette a hőenergia felhasználását, valamint 10 kt/év mennyiséggel növelte a VCM kapacitást és 1999 között további beruházásokat hajtottak végre a VCM üzemben, ami tovább növelte a VCM kapacitást 220 kt/év mennyiségre. A VCM termelésben végrehajtott kapacitásnöveléssel párhuzamosan 1999-ben egy új oxigén-alapú oxiklórozó részleget helyeztek üzembe, az Oxy-Vinyl-től kapott technológialicenc alapján. A Csoport folytatja VCM termelésének korszerűsítését és növelését, amely várhatóan két szakaszban fog megvalósulni. Az első szakaszban egy új oxihidroklórozó üzem fogja megnövelni a kapacitást 250 kt/évre, 2004-ben, ennek az üzemnek az építése folyamatban van. A második szakaszban, amelynek tervezése belsőleg kifejlesztett technológia alkalmazásával folyamatban van a kapacitás várhatóan 350 kt/év mennyiségre fog növekedni negyedik negyedévében/2006. első negyedévében, amely ponton a Csoport VCM és PVC termelőkapacitása kiegyensúlyozottabb lesz, mint jelenleg, és ez csökkenteni fogja a Csoportnak a PVC gyártáshoz szükséges VCM külső beszerzési forrásoktól való függését június 30-án 335 munkavállaló állt a Klór-Vinil üzletág alkalmazásában. 15

16 Nyersanyagok A Klór-Vinil üzletág által használt fő nyersanyagok a kősó, az etilén és a klór. Kősó A Csoport a klórgyártáshoz szükséges kősót a román Salrom Societatea Nationalo A Sarii SA társaságtól veszi, egy decemberében lejáró, három évre szóló szállítási szerződés alapján, minden évre külön meghatározott, csökkenő áron. A Csoport a termelési szinergiák kihasználásával optimalizálni tudta sófogyasztását, illetve -felhasználását. A csoport az MDI termelés során keletkezett sós ipari szennyvizet párologtatás révén újrahasznosítja úgy, hogy tiszta kristályosított sót termel belőle, amelyet azt követően a Klór-Vinil üzletágban klór gyártására használnak ban az MDI üzletágból közel 30 kt kristályosított sót szállítottak a Klór-Vinil üzletágba, ami a Klór-Vinil üzletág sószükségletének 15%-át fedezte. Ezen felül egy új sólepárló egységet építenek a belső ellátás javítására. Etilén A Klór-Vinil üzletág etilén-szükségletét (ami az EDC a VCM gyártási láncban szükséges összetevő termék előállításához szükséges) egyrészt csővezetéken keresztül történő szállításra a TVK-val kötött 2013-ig hatályos hosszú távú szállítási szerződés alapján, másrészt, kisebb mértékben Magyarországon kívülről fedezi. Amikor a TVK-ban a tervezett kapacitásnövelés befejeződik, a Csoport várhatóan nem fog etilént Magyarországon kívülről beszerezni. Az etilén árát, a TVK-val kötött hosszú-távú szállítási szerződésben egy az etilén nyugat-európai piaci árán alapuló árképzéssel határozták meg a szerződési időszak első öt évében alkalmazandó prémiummal. A következő öt évben nem alkalmaznak prémiumot. A csővezeték, amelyen keresztül az etilént a TVK-ból a Csoport telephelyére szállítják, a Csoport tulajdonában áll és 1978-ban építették ban és 2004 elején a csővezetéket kibővítették, hogy megteremtsék a szükséges kapacitást arra, hogy a TVK etiléntermelő kapacitásának várható növekedése esetén szállítani lehessen a megnövekedett mennyiségű etilént. Klór A Klór-Vinil üzletág működéséhez szükséges klór szükséglet nagy részét belső termelésből fedezik, tekintettel arra, hogy a Csoport a teljes klórszükségletének kb. 70%-át belső forrásból szerzi be. Amennyiben a belső termelés nem képes fedezni a szükségletet, a Csoport klórigényét főként két romániai beszállító, a Chimocomplex S. A. és az Olthim S. A. segítségével fedezi, három évre szóló szerződések alapján, valamint egy bolgár beszállítótól, a Polimeri AD-tól. Ezek a beszállítók a klórt folyékony halmazállapotban szállítják. A szállítás biztonságának növelése érdekében a Csoport osztrák és lengyel forrásokból történő beszerzésbe kezdett. A Csoport évente kt klórellátást képes biztosítani, ami fedezi a Csoport belső klórtermelését meghaladó klórigényét. Értékesítés és vevők Míg a Klór-Vinil üzletág termékei (a klór és a VCM) főként belsőleg kerülnek felhasználásra, addig az üzletág nátronlúg-termelésének 80%-a harmadik fél vevőknek kerül eladásra. A Csoport kívülre történő nátronlúg-értékesítésének több mint 30%-a egy magyar alumíniumgyártó részére történt 2003-ban. A Csoport nátronlúg-termelésének többi vevői között találhatók textil és vegyipari cégek Ausztriában, Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában, valamint üveg- és élelmiszergyártók Magyarországon, továbbá energia-termelő vállalatok Magyarországon és a szomszédos országokban. A viszonylagosan magas szállítási költségek miatt, a Csoport nátronlúg-piaca legnagyobb részben egy 500 kilométeres sugarú körre korlátozódik. 16

17 A Klór-Vinil üzletág kevésbé jelentős kívülre eladott termékei között szerepel a sósav oldat (amely főként a magyar piacon kerül értékesítésre és kis mennyiségben kerül exportra) és a nátrium-hipoklorit (amelyet főként a Henkel és az Unilever magyar leányvállalatai részére értékesítenek). A nátronlúg tíz legnagyobb vevője vásárolja az összes értékesítési mennyiség 65%-át. A Csoportnak hosszú távú értékesítési szerződései vannak a legnagyobb vevőivel. Az árakat negyedévente rögzítik minden nagyobb vevővel ármegállapodások vagy árazási formulák alapján ban az üzletág összes értékesítésének 73%-a a tíz legnagyobb vevő részére történt. A Klór-Vinil üzletág eladási mennyiségének földrajzi megoszlása 2003-ban a következő volt: nátronlúg megközelítőleg 100%-ban Közép- és Kelet-Európába (Magyarországgal és Ausztriával az élen) és egy elhanyagolható százalék Németországba és Olaszországba; sósav 97%-ban Közép és Kelet-Európába (Magyarországgal az élen) és 3% Nyugat-Európába, a nátrium-hipoklorit 96%-ban Magyarországra került eladásra. Piacok és verseny A Klór-Vinil üzletág egyetlen olyan terméke, amely jelentős mértékben kívülre kerül értékesítésre, a nátronlúg. A Társaság menedzsmentjének véleménye szerint a nemzetközi nátronlúg-fogyasztás 2003-ban kt/év volt és 2015-ig várhatóan megközelítőleg 2%-kal növekszik évente, Közép- és Kelet-Európában a növekedés általánosságban összhangban van a nemzetközi növekedési rátával. Az árhoz képest viszonylagosan magas szállítási költségek miatt a nátronlúg-piac általában regionálissá válik. A Csoport az egyetlen nátronlúggyártó Magyarországon. A Csoportnak nátronlúg vonatkozásában 38%-os piaci részesedése van Közép- és Kelet-Európában és 65%-os Magyarországon. A Csoport fő versenytársai Közép- és Kelet-Európában az NCHZ, Spolana, a Spolchem, az Oltchim és a Chimocomplex KOMPAUND ÜZLETÁG Bevezetés A Kompaund üzletág képezi a Csoport nagymértékben integrált termelési modelljének egyik további elemét. Ez a Csoport PVC gyártásának jelentős részét a telephelyen kínálja, felhasználva a PVC üzletág által gyártott PVC gyanta 12%-át nyersanyagként a PVC kompaundok gyártása során. A Kompaund üzletág 2003-ban a Csoport összes külső értékesítésének 3,8%-át tette ki. A Kompaund üzletág által gyártott termékek összes termelése 2003-ban a következő volt: tonna Porkeverék Granulátum CPE Termékek és felhasználásuk A Kompaund üzletág a saját gyártású PVC gyantát kétfajta PVC kompaund gyártásához használja: porkeverékekhez és granulátumokhoz (kemény és lágy). Az üzletág CPE-t is termel, külső forrásból vásárolt PE gyantát használva. A Kompaund üzletág a PVC kompaundok többségét az építőiparba, a kábelező, lemezelő és a fóliagyártó szektorba adja el. A porkeverékeket főként az ablakprofilok, műanyag lapok és fóliák gyártásához használják. A kemény granulátumokat általános célú profilok gyártására, egyes építőipari kiegészítő elemek fröccsöntésére és kozmetikai csomagoláshoz használják fel. A lágy granulátumokat tömlők, profilok és kábel bevonatok gyártásához valamint különböző cipőipari és kábelipari alkalmazásokhoz használják. 17

18 A CPE-t adalékanyagként a PVC termékek ellenálló képességének javítására használják és a hőre lágyuló elasztomerként ( TPE ) való alkalmazása is elterjedtebbé válik főként a gumi és kábeliparban. A PVC porkeverékek az ONGROMIX, a PVC granulátumok az ONGROLIT a CPE pedig az ONGRO CPE védjegyek alatt kerülnek forgalomba. Működés és technológia A Kompaund üzletágnak három különböző gyártási egysége van. Az első egység, a keverőgyár a Csoport saját PVC gyantáját használja a porkeverékek és kisebb mértékben a granulátumok gyártásához. A második egység, a granuláló gyár hat, eltérő mennyiségű kemény és lágy granulátum gyártására alkalmas termelési sorból áll a kábel-, a cipő- és az építőipar számára. A Csoport várhatóan be fog zárni kettőt a meglévő régi termelési soraiból 2005-ben és 2006-ban. A harmadik egység, a CPE gyár, ami CPE-t gyárt a Csoport saját szabadalmazott technológiájának felhasználásával februárjában a Csoport megkezdte a gyártást egy új granuláló soron és 2005 végén várhatóan megnyitja a kemény granulátumokat gyártó új sort is. Az üzletág kutatási és fejlesztési osztálya azon dolgozik, hogy tovább fejlessze a számos saját fejlesztésű kompaund terméket, valamint hogy megfeleljen a vevők igényeinek testre szabott kompaund oldatokkal, továbbá technikai segítséget nyújt a vevőknek június 30-án a Kompaund üzletágnak 216 munkavállalója volt. Nyersanyagok A Kompaund üzletág fő nyersanyaga a PVC gyanta, amelyet kizárólagosan a PVC üzletág szállít. PVC gyanta, mint nyersanyag helyben történő termelése költség-megtakarítást eredményez, tekintettel a szállítási költségek hiányára és hatékonyan garantálja az állandó PVC ellátást. Lásd Üzletágak PVC üzletág. A kompaund gyártás során használt adalékanyagok könnyen beszerezhetőek különböző harmadik felektől, főként Európából. Értékesítések és vevők A Kompaund üzletág által termelt porkeverékek megközelítőleg 90%-át a Csoport műanyag-feldolgozó leányvállalatai az Ongropack és az Ablakprofil (lásd Üzleti Tevékenység Üzletágak Műanyagfeldolgozó Leányvállalatok ) használják fel, míg a fennmaradó rész kívülre, harmadik felek részére kerül értékesítésre. Az Ongropack évente megközelítőleg kt porkeveréket használ fel fóliák és lapok gyártásához, míg az Ablakprofil megközelítőleg kt porkeveréket használ fel az ablakprofilokhoz. A granulátumokat főként kívülre értékesítik, kábel-, cipő- és építőipari felhasználásra. A PVC kompaundok piacának meghatározásában a logisztika kimagasló szerepet játszik, mivel a szállítási költségek a nyereséges eladást a gyártási helytől számított 500 km-es sugarú körre korlátozzák. A Kompaund üzletág által termelt CPE nagy részét kívülre adják el és exportálják, elsősorban az európai piacokra ban a Kompaund üzletág mennyiség szerinti öt legnagyobb külső vevője részére értékesítette termelésének 48%-át, míg ugyanebben az időszakban a tíz legnagyobb külső vevő részére a termelés 63%-át. Piacok és verseny 18

19 A Társaság menedzsmentje szerint a PVC kompaundok piacán a Csoport legnagyobb versenytársai közé az Anwill, a Spolana és az NCHZ tartozik. A Társaság menedzsmentje szerint a csoport versenyképes helyzetéhez a PVC kompaundok területén hozzájáruló fő elem a formulációs kapacitás, amely lehetővé teszi a nagymértékben testre szabott kompaund termékek gyártását és a termékminőség állandó javítását. A Csoport a kompaund termékei egész skáláján célul tűzte versenyképességének javítását BC-MCHZ Bevezetés A BC-MCHZ az anilin elsődleges szállítója, amely az MDI termelés egyik legfontosabb nyersanyaga, a Csoport MDI üzletága részére. Ezen felül, a BC-MCHZ által termelt anilin és egyéb nyersanyagok külső értékesítése a Csoport konszolidált értékesítési bevételének 12,6%-át tették ki 2003-ban. Termékek és felhasználásuk A BC-MCHZ anilint valamint ciklohexil-amint, speciális aminokat és az anilin gyártás egyéb melléktermékeit állítja elő. Az anilint világszerte elsősorban MDI gyártáshoz használják ban a BC-MCHZ által termelt anilin megközelítőleg 40%-át a Csoport használta fel MDI gyártásához. További 44% harmadik fél vevők részére (ideértve az MDI színezők és a mezőgazdasági vegyszerek gyártóit) került eladásra,a fennmaradó 1% belső felhasználású termék. A ciklohexil-amint elsősorban ciklamátok (mesterséges édesítők) és gumi vegyületek (vulkanizáció gyorsítók) gyártásához használják. A BC-MCHZ speciális aminjait főként katalizátorként használják fel poliuretánok gyártásában továbbá közvetítő vegyületként az organikus színezőanyagok, kozmetikumok, műanyagok, gumi-vegyületek, gyógyszerek és mezőgazdasági kemikáliák gyártása során. Működés és technológia A BC-MCHZ anilin üzemének termelőkapacitása jelenleg 110 kt/év. A Csoport az üzem kapacitását 150 kt/évre tervezi kibővíteni 2005-ben, hogy eleget tegyen az MDI Üzletág várható anilin-szükséglet növekedésének, ahol kapacitás-növelést terveznek ban BC-MCHZ 40,2 kt anilint szállított a Csoportnak. Az anilint a benzol nitrációjával állítják elő, nitrobenzol közbenső termék előállításával, amelyet azután hidrogéneznek, hogy az anilint előállítsák. A BC-MCHZ a Csoport saját anilin termelési technológiáját használja, amely hatékony mind a termelés energiafogyasztása, mind a hőveszteség tekintetében. A ciklohexil-amin egység termelési kapacitása 18 kt/év, a Csoport saját technológiáját használja. A speciális amin termékeket az amin-üzem gyártja, amelynek kapacitása 2,5 kt/év és ami a Csoport saját technológiáját használja június 30-án a BC-MCHZ üzletágnak 593 munkavállalója volt. Nyersanyagok Az anilin gyártás fő nyersanyagai a benzol, az ammónia és a hidrogén. Benzol A BC-MCHZ-nak három fő benzol szállítója van: a DEZA, a.s., amely a Cseh Köztársaságban a BC-MCHZ telephelyétől körülbelül 60 km-re található gyártó, és amelynek gyártási kapacitása kétszerese a BC-MCHZ 19

20 benzolszükségletének; Petrochemia-Blachownia S.A., amely Lengyelországban a BC-MCHZ telephelyétől körülbelül 40 km-re található gyártó; és a Chemopetrol a.s., amely Litvinov-ban, a Cseh Köztársaságban a BC-MCHZ telephelyétől körülbelül 450 km-re található petrolkémiai gyártó. Kis mennyiségű benzol szükségletet a MOL is beszállít. Ammónia A BC-MCHZ által felhasznált ammónia egyharmadát a Csoport MDI üzletága szállítja és a Csoport saját (külön) vonata szállítja a BC-MCHZ telephelyére. A fennmaradó kétharmadot külső forrásból vásárolják, többek közt a Duslo a.s. szlovák társaságtól és az Azotowie lengyel társaságtól. Az ammónia a műtrágyagyártás mellékterméke és könnyen beszerezhető a piacon. Hidrogén A hidrogént a BC-MCHZ helyben termeli. Értékesítések és vevők Az üzletág elsődleges vevője a Csoport MDI üzletága, amely részére anilin termelésének 44%-át szállítja. A BC-MCHZ anilin és más termékeinek összes külső értékesítésnek földrajzi megoszlása a következő: 49% Magyarországon, 31% Szlovákiában, 5% Svájcban, 4% Európán kívül, 4% Belgiumban, 3 % Olaszországban, 1% Németországban és 3% más európai országokban MŰANYAG-FELDOLGOZÓ LEÁNYVÁLLALATOK Bevezetés A műanyag-feldolgozó leányvállalatok üzletág a Csoport viszonylagosan kis üzletága és a Társaság három leányvállalatát foglalja magában: a BC-ONGROPACK Kft.-t ( Ongropack ), amely PVC fóliákat és lapokat gyárt, a PANORÁMA Kft.-t ( Panoráma ), amely ajtókat, ablakokat és üvegfalakat gyárt és a BC- ABLAKPROFIL Kft.-t ( Ablakprofil ), amely PVC csöveket és ablakprofilokat gyárt. Együttesen, a műanyaggyártó leányvállalatok a Társaság külső értékesítésnek körülbelül 9,5%-át tették ki 2003-ban. Termékek és felhasználásuk Az Ongropack PVC fóliát (mind merev, mind hajlékony fóliát) és PVC lapokat állít elő. A merev fóliát az élelmiszeripar és a gyógyszeripar hasznosítja, míg a hajlékony fóliát az élelmiszeripar élelmiszerek csomagolására használja fel. A PVC lemezeket a reklámipar hasznosítja hirdetőtáblákhoz és jelzésekhez, valamint az építőipar ajtók és ablakok gyártásához. A Panoráma ablakokat, ajtókat és üvegfalakat gyárt, amelyek elsősorban az építőiparban kerülnek felhasználásra. Az Ablakprofil PVC csöveket és ablakprofilokat gyárt elsődlegesen építőipari felhasználásra. Működés és technológia Az Ongropack technológiák egész sorát használja fel a merev és hajlékony fólia és a PVC lapok gyártásához, így használja az úgynevezett calendaring technológiát a merev fólia gyártásához és az extrudálási eljárást is a hajlékony PVC fóliák és PVC lapok gyártásához. Az Ongropack gyártó üzemei Kazincbarcikán találhatóak, a gyártókapacitás fóliából 10,7 kt/év, lapból 8 kt/év. A Panoráma gyártó üzemei a Csoport fő telephelyén, Magyarországon Kazincbarcikán és Szegeden vannak, a teljes kapacitásuk évi 80 ezer négyzetméter. 20