Vajszlói Kodolányi J ános Általános Iskola. Pedagógiai program 2021/2022

Átírás

1 Vajszlói Kodolányi J ános Általános Iskola Pedagógiai program 2021/2022

2 Tartalom Bevezetés... 1 A Pedagógiai Program törvényi háttere... 3 Törvényi alap: Alapító okirat... 4 PP. hatályba lépése, ellenőrzése, felülvizsgálata... 5 PP. Nyilvánosságra hozatala... 7 Iskolánk földrajzi- és szociokulturális környezete... 8 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai Értékek Célok Feladatok Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció, Pályaválasztási Program Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Iskolánk további feladatai Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Arizona Program Az Életrevaló más néven 7 szokás életvezetési program megvalósítása Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások A tanári együttműködés formái, értékelő megbeszélések A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 41

3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség SNI nevelése és oktatása Az integráció intézményi története Általános elvek Célok, feladatok: Meghatározó tényezők: Megvalósulás: Az ellátott gyermekek a sérülés típusa szerint Sajátos Nevelési Igényű tanulók Tanulásban akadályozott tanuló Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek alapfokú iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai Az integrált oktatás-nevelés megvalósulása Kéttanáros modell Megvalósulási formája Értékelés Dokumentáció Habilitációs, rehabilitációs tevékenység Személyi feltételek A gyógypedagógus kompetenciája A gyógypedagógus feladatai, kötelességei az együttnevelés során Tárgyi feltételek Tehetséggondozás Emelt szintű oktatás Nem tanórai keretben zajló tehetséggondozó programok A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az osztályozó-, javító, különbözeti vizsga Egész napos iskola Az iskolaotthonos oktatás törvényi háttere: Fonomimika Napirend Az oktatási forma pedagógiai előnyei... 63

4 Szabadidős foglalkozások fejlesztési feladatai, kompetenciák Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Elméleti alapvetés Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok Feladatok: Résztvevők: Feltételek: Készségfejlesztés: Tantárgyi kapcsolódások: Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei Kiemelt stratégiai céljaink A környezeti nevelés színterei Az egészségnevelés elvei: Szomatikus nevelés Pszichohigiénés nevelés Szociálhigiénés nevelés Az egészségnevelés várható eredményei Komplex intézményi mozgásprogram Közlekedésre nevelés Célunk: Feladatunk: Nincs gyerek KRESZ! A biztonságos közlekedés tapasztalatszerzésének módjai: A fejlődés várható eredményei: Társadalmi bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzési programja Kompetencia alapú oktatás Miben más a kompetencia alapú oktatás a hagyományos oktatásszervezési eljárásoktól a hagyományos óravezetési modellel szemben? A pályázatnak köszönhetően az új oktatási formák a következő területen valósulhatnak meg: a, Kompetencia alapú oktatás: Projektek, témahetek, moduláris oktatási program Karácsony projekt Termés ünnep Ormánság projekt, Beás projekt Egészségnevelési program... 85

5 Kulcskompetenciák Kommunikációs kompetenciák: anyanyelvi és idegen nyelvi Matematikai, gondolkodási kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia A tanulás kompetenciái Személyes és társas kapcsolati kompetencia Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák Kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái További releváns kompetenciaterületek A Vajszlói Kodolányi János Általános Iskola pedagógusokkal szembeni elvárásai Módszertani felkészültség: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz tartozó önreflexió Tanulás támogatása A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése A kommunikáció, a szakmai együttműködés, problémamegoldás Elkötelezettség és szakmai felelősség vállalás a szakmai fejlődésért Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok Fogyasztóvédelemmel összefüggő célok Fogyasztóvédelem tartalmi elemei Fogyasztóvédelem színterei az iskolában Módszertani elemek A Pedagógiai Program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések Helyi tanterv Helyi tanterv alapdokumentumai Az iskola tantárgy és óraterve Általános tantervű oktatásban részesülő csoportok heti óraterve Általános tanterv: matematika/magyar képzésben részesülő csoportok óraterve: Emelt szintű matematikai képzésben részesülő csoportok heti óraterve: Emelt szintű angol képzésben részesülő csoportok heti óraterve: Emelt szintű testnevelés képzésben részesülő csoportok heti óraterve: Délutáni foglalkozások A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

6 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Tartalmi szempontok: Formai szempontok Mindennapos testnevelés A mindennapi testnevelés céljai: Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési- mérési- értékelési- rendszere A tanulók osztályba, csoportba sorolásának, szervezésének elvei Multikulturális tartalmak Cigány kisebbségi oktatás Cigány népismeret Fejlesztési követelmények Szociális hátrányok enyhítését segítő, esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek Integrációs és képesség kibontakoztató program Általános célok Konkrét célok A projekt célcsoportjai Feladataink: Várható eredmények: A tanulást segítő eszközrendszer Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Projekt bemutatása A felzárkóztatás, a hátrányos helyzetű tanulók gondozásának egyéb formái, színterei: Felelősök Várható eredmény Csodaszarvas Iskolai Közösségi Program Kooperatív tanulásszervezés Átfogó cél Konkrét cél Célcsoport

7 Alkalmazott módszerek A felhasználható eszközök Várható eredmények A drámapedagógia alkalmazása az oktató-nevelő munkában A referencia-intézmény Jó gyakorlat A referencia-intézmény alapfeltételei Napközi Célja Konkrét célok Célcsoport Alkalmazott módszer A sikeres tanulás objektív-szubjektív feltételei A tanóra feladatai A tanóra felépítése, szervezése A nevelő feladatai: Számonkérés Értékelés Várható eredmények A napközi által szervezett tanórán kívüli programok, rendezvények Művészeti körök A projekt témája: A projekt átfogó célja Konkrét célkitűzések A projekt célcsoportjai Mentálhigiénia/ lelki egészség A projekt témája A projekt átfogó célja Konkrét célkitűzések A projekt célcsoportjai A program a következő programok keretében valósul meg Útravaló Háttér: A pályázat célja: A pályázati program tartalma: A pályázatra jogosultak köre

8 Jutalmazás és annak formái A jutalmazás formái: Dicséret Jutalmak Magatartás és szorgalom Az osztályozó vizsgák követelményei tantárgyanként és évfolyamonként Alsó tagozat Első osztály Második osztály Harmadik osztály Negyedik osztály Angol nyelv: Felső tagozat Ötödik osztály Angol nyelv: Hatodik osztály Angol nyelv: Hetedik osztály Angol nyelv: Nyolcadik osztály Angol nyelv: Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, felvétel, átvétel A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony: Tanulók ellenőrzése és értékelése Ellenőrzés: Értékelés: Az alsó tagozaton használt szöveges értékelés Tantárgyi osztályzat Tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérése alsó tagozatban Mini Hungarofit-felmérés A tanulók fizikai állapotának mérése felső tagozatban Az iskolai könyvtár alapfeladatai Etika/Hit- és erkölcstan Mellékletek, délutáni foglalkozások Magyar középiskolai előkészítő Matematika középiskolai előkészítő Angol tehetséggondozás Német tehetséggondozás

9 Fizika tehetséggondozás Biológia tehetséggondozás Földrajz tehetséggondozás Drámapedagógia Énekkar Labdarúgás SNI DSK Képességkibontakoztató tehetséggondozás 1-4. évfolyam Tehetséggondozás magyar Történelem tehetséggondozás Természetismert tehetséggondozás Fiú,- és lánykosárlabda Elsősegélynyújtás alsótagozat Elsősegélynyújtás felsőtagozat Informális és nem formális tanulási alkalmak az 1-7. évfolyamokon A fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi kerete Atlétika Aerobic Szabadidős foglalkozások Emelt óraszámú angol csoport A Vajszlói Kodolányi János Általános Iskola programjai KOMPLEX ALAPPROGRAM A Vajszlói Kodolányi János Általános Iskola programjai

10 Bevezetés Küldetésnyilatkozat Senki nem gyújt gyertyát azért, hogy aztán az ajtó mögé zárja: a fény célja hogy még több fényt gyűjtsön maga köré, hogy felnyissa a szemeket, hogy megmutassa a körülötte rejtőző csodákat (Paulo Coelho) Valljuk, hogy egy iskolakoncepció csak akkor lesz eredményes, ha az intézmény falai közül olyan gyermekek kerülnek ki, akiknek erkölcsi magatartása kifogástalan, akik alkalmazzák a társadalmi együttélés szabályait, akik segítőek és toleránsak másokkal szemben, akik becsülik a magyar és más népek értékeit, tisztelik hagyományait, kultúráját. Iskolánkban olyan légkört alakítunk ki ahol tanár, diák, szülő egyaránt jól érzi magát. Fontosnak tartjuk a széleskörű kapcsolatrendszerek kialakítását, és azok ápolását. Előtérbe kerül a komplex személyiségfejlesztés, a szociális és kognitív kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A kompetenciaalapú oktatással, olyan képességrendszert alakítunk ki, amely meghatározó a tanulók személyiségének kiteljesedésében, az egész életen át tartó tanulás képességének megszerzésében. Tanulóinkat érdeklődésüknek, képességeiknek, tehetségüknek megfelelően készítjük fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre, a munkaerőpiacon való sikeres érvényesülésre. Biztosítjuk az egyenlő hozzáférést, az esélyegyenlőséget a tanulásban a kulcskompetenciák szilárd megalapozásával, a tanulási nehézségek feltárásával, az arra rászorulók egyéni felzárkóztatásával, valamint a tehetség felismerésével és kibontakoztatásával. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai szintű rendezvényeink, ünnepélyeink egyaránt hassanak az értelemre és az érzelemre, maradandó élményt nyújtsanak diákoknak, vendégeknek, pedagógusoknak. Az egészséges életmódra nevelés érdekében célunk a pozitív életmódminták megismerése és alkalmazása. A pedagógus személyisége, viselkedése, külső megjelenése, szavainak és tetteinek összhangja az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb minta. Személyes példamutatással neveljük tanítványainkat toleranciára, empátiára az emberi jogok tiszteletben tarására. 1

11 Az intézmény adatai Az intézmény neve: Vajszlói Kodolányi János Általános Iskola OM azonosító: Az intézmény székhelye: 7838 Vajszló, Iskola u.1. Tel / Fax. : 73/ vajszlosuli@gmail.com Telephelye: 7836 Bogádmindszent, Kossuth u. 22. Tel/ Fax : 73/ bogadsuli@gmail.com Az intézmény alapító szerve: Emberi Erőforrás Minisztériuma 1054 Budapest Akadémia utca 3. Az intézmény fenntartó szerve: Szigetvári Tankerületi Központ7900 Szigetvár Deák Ferenc tér 16. Az intézmény felügyeleti szerve: Baranya Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály 7623 Pécs, József Attila u. 10. Intézményünk beiskolázási körzete: Vajszlói Kodolányi János Általános Iskola OM: Vajszló, Iskola u. 1. Vajszlói Kodolányi János Általános Iskola Bogádmindszenti Általános Iskolája OM: Bogádmindszenti Általános Iskola 7836 Bogádmindszent, Kossuth u. 22. Vajszló, Adorjás, Baranyahidvég, Hirics, Kemse, Kisszentmárton, Kórós, Lúzsok, Páprád, Piskó, Sámod, Vejti, és Zaláta községek közigazgatási területe Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Ózdfalu községek közigazgatási területe 2

12 Férőhelyek száma: 1-8. osztályos általános iskola (Vajszló) maximális tanulólétszám: 525 fő, Általános iskola (Bogádmindszent) Férőhelyek száma: 125 fő Vállalkozásként végezhető tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet az Alapító Okirat keretei között nem végez. Alaptevékenységeket, kiegészítő tevékenységeket, valamint kisegítő jellegű tevékenységeket az Alapító Okirat részletesen tartalmazza. Alapításának éve: Az iskoláról az első írott adat 1784-ből származik, amikor az addig tanító lelkész helyett főállású tanítót bíznak meg. Tehát ekkor már működött iskola Vajszlón. A Pedagógiai Program törvényi háttere A évi CXC. törvény 26. (1) szerint A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezeti be. A 20/2012. ( VIII. 31.) EMMI rendelet II. fejezetét a nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok tartalmára, elkészítésére, alkalmazására vonatkozó szabályokat alkalmaztuk pedagógiai programunk módosítása készítésekor: Módosítva: 7. (1) az iskola pedagógiai programjának meghatározásakor a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet, 3

13 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet, 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet, NAT módosításáról szóló 7/2014. (I.17.) Kormányrendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet, A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet - a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet Az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 45/2014. (X.27.) EMMI rendelet (módosító rendelet) - 5/2020 (I. 31.) a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló Korm. rendelet Törvényi alap: Alapító okirat Az alapító okiratok tartalmi követelményeit 2012 januárjától az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. -a valamint a szakfeladat-rend évi módosulását a szakfeladat-rendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII.31.) NGM rendelet tartalmazza. A fenti jogszabályok előírják a változások alapító okiratba történő átvezetését, amelyet az egyéb okból szükségessé váló soron következő módosításkor, de legkésőbb december 31-ig kell az irányító szervnek kellett végrehajtani. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. ( VIII. 31. ) EMMI rendelet 123. ( 1 ) bekezdésében leírtakra Alapító Okiratunk mindazon elemeket tartalmazza, melyet a hatályos törvényi jogszabályok előírnak. 4

14 PP. hatályba lépése, ellenőrzése, felülvizsgálata A PP az iskola vezetőjének, illetve a tankerület igazgató jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Felülvizsgálata: Nkt. 97. (14): Felülvizsgálat határideje március Életbe lépés: szeptember 1-jén - Határozatszám: 99/923/ helyi tanterv választása a kerettantervek alapján 7/2014. (I.17) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet módosításáról: Felülvizsgálat határideje március Életbe lépés: szeptember 1. - Határozatszám:118/1118/2014. Fenntartói egyetértés csak a fenntartóra háruló többletkiadások vonatkozásában van. Bevezetése felmenő rendszerben évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: iskolaigazgató hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnök. Az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 45/2014. (X.27.) EMMI rendelet (módosító rendelet) - Hatályba lépés: 2014.november Határozatszám: 5/49/ Pedagógia Program módosítás Szokás Program bevezetése, TEIS program folytatása - Határozatszám: 31/299/ Hatályba lépés: Pedagógiai Program módosítás kötelező táncoktatás bevezetése az első és második évfolyamon - Határozatszám: 74/731/2016 5

15 - Hatályba lépés: Pedagógiai Program módosítása: Határozatszám: 2019/2/19 - Hatályba lépés: Hatályba lépés: Határozatszám: 17/167/ Hatályba lépés: Pedagógiai Program módosítása: Határozatszám:36/369/ Hatályba lépés: A PP. személyi hatálya kiterjed: - az iskolával jogviszonyban álló minden pedagógusra és a pedagógiai munkát közvetlenül segítőkre - azon személyekre akik a az intézménnyel jogviszonyban nem állnak, de részt vesznek az iskola feladatainak megvalósításában. - a szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek) A PP. területi hatálya kiterjed: - az iskola területére - az iskola által szervezett- a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli programokra. 6

16 PP. Nyilvánosságra hozatala 20/2012. ( VIII. 31. ) EMMI rendelet a nevelési intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (1). Az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2). Az óvoda, iskola kollégium vezetője, vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók, részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3.) Az SZMSZ-t, a házirendet, a pedagógiai programot a nevelési intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 7

17 Iskolánk földrajzi- és szociokulturális környezete Intézményünk az Ormánság szívében, Vajszlón található. A település az elmúlt évszázadokban a térség fontos kulturális, gazdasági és kereskedelmi központja volt. Kincsestára annak a gazdag néprajzi kultúrának, mely a tájegység sok évszázados hagyományaiból táplálkozott. Kiss Z. Géza így ír az egykor virágzó településről: "A fejlődést meghatározó természeti viszonyok, a közösségek életét formáló történeti kihívások, de a kielégítésre vágyó egyéni szükségletek is arra figyelmeztetnek, hogy Vajszlót az uradalom községein kívül mindenkor kitapintható szálak fűzték távolabbi szomszédaihoz, a Nyugat - Ormánság községéhez." Kiss Z. Géza: A régi Vajszló Kiadó: Vajszló Nagyközség Önkormányzata Pécs, 1994 (18. o.) Az egykor jó hírű település fénye mára jelentősen megkopott. A munkát adó üzemek zöme bezárt. Ezt a falut sem kerülte el a rendszerváltás óta egyre erőteljesebben kibontakozó munkanélküliség, a szociális ellehetetlenülés, egyes családok már-már depresszióssá válása, a kilátástalanság. Sokkal kegyetlenebb a valóság azon a húsz kistelepülésen (helyenként %-os munkanélküliségi aránnyal), ahonnan tanulóink több mint fele naponta érkezik iskolánkba, hogy itt végezze el általános iskolai tanulmányait. Az önkormányzatok elszegényedésével, s az iskoláskorú gyerekek számának csökkenésével a térségben működő 1-4. osztályos összevont kisiskolák bezárták kapuikat. Így egy egyre növekedő létszámú, nehéz körülmények között élő diákság mindennapjait hivatott szervezni tantestületünk közössége és az iskola vezetése. Ennek a nem mindennapi feladatnak a folyamatos munkálkodásában számítunk külső segítségre is: a szülők, szakmai szervezetek, üzemek, társadalmi szervezetek, magánszemélyek, alapítványok, külföldi kapcsolataink segítségével olyan pedagógiai program alakítása a célunk, mely: - tartalmazza egy igényes nevelő-oktató munka feladatait - új oktatási formák bevezetését - nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtését, amelyben a gyermeki játék elsődlegessége hangsúlyozott formában jelenik meg - segíti a jelentős számú cigány, döntő többségű hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeink boldogulását, hátrányaik enyhítését, felzárkóztatását - programjai által csökkenhető a falu és a város közti leszakadás mértéke - széles skáláját nyújtja a tehetséggondozásnak - lehetővé teszi a szegény tanulók helyben történő továbbtanulását - biztosítja Vajszló és a környező települések kulturális életében való tevékeny részvételt - törődik a tanulók és családjaik test-lelki egészségével és a felnőttek "újraszocializálódásának" segítésével 8

18 - olyan gyermek nevelését, aki érzelmileg gazdag, a településhez kötődő, környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, együttműködő Ez az intézmény évtizedek óta olyan pedagógusi közösséggel rendelkezik, ahol meghatározó erő a tenni, fejleszteni akaró, újító pedagógus. Innovációs törekvéseinket folyamatosan az iskola, az óvoda és a települések szolgálatába állítjuk, melyeket hol segítik, hol újításra kényszerítik az oktatási törvény elég sűrűn elénk táruló változásai. Alapító tagként 1996-tól a Siklós Körzet Alapfokú Oktatási Intézményeinek Szakmai Egyesülete tagjaként tevékenykedünk. Idén már 10. alkalommal kerül megrendezésre egy olyan szakmai nap, melyen az elmúlt években már több mint 400 pedagógus vett részt. Az Ormánság központjában elhelyezkedő intézményünk mára már jelentős helyi és térségi feladatokat is ellátó oktatási intézménnyé nőtte ki magát, mely sajátos pedagógiai programjával várja a településekről idesereglő diákokat. 9

19 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai A nevelés funkciói: - individuális fejlesztés, mert elősegíti az egyén fejlődését; - közösségfejlesztés, mert hozzájárul az emberi (mikro, makro) közösségek fejlődéséhez. A nevelés társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer. A lényege értékközvetítés és értékteremtés. Alapelveink: - tevékenységközpontúság - problémaközpontúság - felfedeztető tanulási-tanítási gyakorlat - módszertani sokszínűség - változatos munkaformák alkalmazása - koordináló, segítő, támogató tanári attitűd - differenciálás, egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében - gyakorlat közeli ismeretek közvetítése - fokozatosság, folyamatosság elve - a tudáshoz való egyenlő hozzáférés - a horizontális tanulás elfogadása, egymástól való tanulás - kompetencia alapú oktatással kapcsolatos elvek, képességfejlesztés, készségfejlesztés Értékek Az érték tevékenység eredménye. Feladatunknak tekintjük megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül képesek művelt, kulturált emberként helytállni, tanulmányaikat folytatni, érvényesülni felnőtt életükben. Ezek az értékek a következők: - becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság 10

20 - kíváncsiság és tudásvágy - tolerancia és szolidaritás - a másik ember tisztelete és a szeretni tudás - a szűkebb és tágabb környezet szeretete és védelme - kötődés a családhoz és az iskolához - magyarság- és európaiság-tudat - önfegyelem és a másokra figyelés képessége - szorgalom és türelem a munkában - törekvés széles körű műveltségre - reális önismeret és erre alapozott döntésképesség - vitakészség és kifejezőkészség - innovatív készség, kreativitás - törekvés az egészséges életmódra - a valós értékek felismerésének képessége. Célok - a tanulók kompetenciáinak fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása - a pozitív tanulási attitűd kialakítása - egyéni képességek optimális fejlesztése - az értelmi és gondolkodási képességek fejlesztése - idegen nyelvek magas szintű oktatása - a tanulók kreativitásának fejlesztése - a magyar kulturális örökség mellett a kisebbségi kultúra megismertetése - a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése, hh és hhh tanulók fejlesztése, integrációja - a sok helyről érkezők szintre hozása, alapképességek fejlesztése - beszédkultúra fejlesztése - egészséges életmód, rendszeres testmozgás igényének kialakítása - káros szenvedélyek megelőzése - számítástechnika oktatása - pályaorientációs program 11

21 - tanulók felelősségvállalásának megalapozása, fejlesztése - demokratikus légkör megvalósítása, a jogok biztosítása és kötelességek betartásának elérése - a másság elfogadása, együttműködési képesség kialakítása a sajátos nevelési igényű vagy - másként gondolkodó társakkal - pedagógusok, szülők és diákok közötti harmonikus kapcsolat kialakítása és fenntartása - olyan szakmai szolgáltatás nyújtása az érdeklődő intézmények számára, amely iskolánk jó - hírnevét erősíti, az általunk kipróbált, kifejlesztett jó gyakorlatok hasznos segítséget nyújtanak más intézmények megújulásához. Feladatok - Valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztése. - Megfelelő szövegértési készség és beszédkultúra elsajátíttatása, az anyanyelv minél teljesebb értékű megismertetése. - Logikus, rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra nevelés. - Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A tanulók bevonása a saját tanulási folyamataikba. Új tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása. - Az akaraterő, a munkában, tanulásban való kitartás fejlesztése. - Egészséges életmódra való felkészítés, megfelelő testi, lelki, szociális nevelés. - Változatos oktatásszervezési és munkaformák alkalmazása a tanulók aktivitásának érdekében (projektek, témahét). IKT eszközök alkalmazása. - Egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés. Befogadó iskolai környezet kialakítása. - A nemzeti műveltségi anyag és a világörökség részét képező egyetemes emberi kultúra elemi szintű megismertetése. - Családi életre nevelés. - Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése. - Káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése. 12

22 - Környezettudatos életvitelre nevelés: ismerjék az emberi tevékenység okozta környezetkárosító folyamatokat, azok megelőzésének és megszüntetésének lehetőségeit. - A tanulókban alakítsuk ki azt a tudatot, hogy a sportolásnak fontos szerepe van az egészséges életmódban. - A tanulókkal ismertessünk meg legalább egy idegen nyelvet olyan fokon, hogy azt a hétköznapi helyzetekben használni tudják. - A mindenoldalú kommunikációs képesség fejlesztése. - A számítógép-kezelés alapjainak az elsajátíttatása. - Szerezzenek tapasztalatokat a hagyományos és új technológiákon alapuló informatikai eszközök és információhordozók használatában. - Legyenek képesek eligazodni és tájékozódni a különböző információs anyagokban (lexikon, internet világa ), és ezek gyűjteményeiben (múzeum, könyvtár ). - Tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat alkalmazása. Ön-és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása, szerepének növelése a tanulók értékelésében. - Életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységszervezés, módszerválasztás. - Egyéni fejlesztés - az intézményünk által kifejlesztett, jó gyakorlatok - a tapasztalatok, eredmények bemutatása érdekében műhelymunka és/vagy hospitáció szervezése ingyenes és költségtérítéses formában. - Új jó gyakorlat kidolgozása a referencia intézményi működés/szolgáltatás megvalósítása érdekében. - Az erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka me00gbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. 13

23 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Feladatunk valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztése. A tanulóknak legyen megalapozott önismeretük, ami hozzájárul az egyéni és közösségi élethez, a pedagógusok, szülők és diákok közötti harmonikus kapcsolat kialakításához és fenntartásához. A családi életre nevelés Intézményünk fő feladatának tekinti a harmonikus családi minták közvetítését, a családi közösségek megbecsülését. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolánk foglalkozik a szexuális kultúra kérdéseivel is. 14

24 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célunk a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. Fontos feladatunknak tartjuk a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését, integrációját. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való 15

25 hatékony alkalmazhatóságához. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. Pályaorientáció, Pályaválasztási Program Iskolánk olyan feltételeket, tevékenységeket biztosít, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Helyzetelemzés: A Vajszlói Kodolányi János Általános Iskola az Ormánság szívében található. A dél-baranyai Ormánság napjainkban a legsúlyosabb gazdasági és társadalmi problémákkal küszködik, sőt érzékelhető térségi szinten a gettósodás is. A munkaerőpiacon való érvényesülés alapvető feltétele az eladható tudásmegszerzése. A halmozottan hátrányos helyzetben élők iskolázottsága, motiváltsága messze elmarad a magyarországi átlagtól. A sikeres pályadöntéshez több kulcstényező szükséges: megfelelő önismeret, kellő pályaismeret, inspiráló környezeti hatások, munkaerő-piaci ismeretek. Az iskolai pályaorientációs program megvalósítása során törekedni kell arra, hogy a tanuló megismerje erőforrásait, korlátait, személyiségének előnyeit, hátrányait. Fejleszteni kell a diákok önismeretét, azt hogy honnan hová tart, melyek a fő célkitűzései. Fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy képesek legyenek rugalmasan reagálni a változásokra. A reziliens személyek gyorsan, nagyobb pszichés sérülések nélkül képesek alkalmazkodni a gyorsan változó kihívásokhoz. Az önismeret fejlesztése segít abban, hogy olyan pályát válasszon a tanuló, amely megfelel a személyiségének, képességeinek. A Pályaválasztási Program célja: Életpálya tervezés A továbbtanulás és a munkába álláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése A tanuló ambícióinak és lehetőségének megfelelően tudatos, tervszerű pályaválasztás Reális énkép, önismeret A szülő és a tanuló folyamatos és széleskörű tájékoztatása a pályaválasztás lehetőségeiről é menetéről 16

26 Pedagógusok számára átlátható, tervezett szakmai tevékenység, a tanulók pályaválasztásának segítése érdekében Munkavállalói létbe való átlépés megalapozása 17

27 Pályaorientációs tevékenység a 7-8. évfolyamon Időpont Tevékenység Cél Feladat Bevont partnerek Felelős 7. évfolyam Szülők tájékoztatása a Megismerjék a A tájékoztató Szülők Igazgatóhelyettes szeptember pályaválasztást segítő tevékenységről. lehetőségeket, tudják, hogy mikor milyen segítséget nyújt az iskola. megszervezése, amit az osztályfőnök és az iskola pályaválasztási felelőse tart. Osztályfőnökök, az iskola pályaválasztási felelőse Osztályfőnökök 7. évfolyam Tanulók tájékoztatása a A lehetőségek A tájékoztató Osztályfőnökök Osztályfőnök november pályaválasztással kapcsolatos megismertetése, megszervezése tudnivalókról figyelem felkeltés, motiváció 7. évfolyam Pályaválasztási tanácsadás Tanulók önismeretének Biztosítjuk a tanulók Szakszolgálat Igazgatóhelyettes november fejlesztése részére egyéni igény alapján a tanácsadáson tanácsadója, pszichológus való részvételt 21

28 7. évfolyam Pályaorientációs témahét: Tűzoltó Pályaválasztási A program Szülők Igazgatóhelyettes november - december legyek vagy katona!? Pályaválasztási kiállításokon, nyíltnapokon való részvétel megszervezése ismeretek átadása, bővítése Szakmák bemutatkozása megszervezése, bonyolítása Középiskolák képviselői Munkaügyi központ munkatársai Vállalkozók 7. évfolyam Diáktalálkozó Középiskolás diákok Információnyújtás a Volt diákok, tanulók Osztályfőnökök november - meghívása (volt környező december tanítványok) középiskolákról 8. évfolyam Diákok tájékoztatása a Megismerjék a A tájékoztató Osztályfőnökök, tanulók Osztályfőnökök szeptember pályaválasztást segítő lehetőségeket, hogy megszervezése tevékenységről mikor milyen segítséget nyújt az iskola 8. évfolyam Szülők tájékoztatása a Megismerjék a A tájékoztató Osztályfőnökök, szülők Osztályfőnökök szeptember pályaválasztást segítő tevékenységről lehetőségeket, hogy mikor milyen segítséget megszervezése Igazgatóhelyettes nyújt az iskola 22

29 8. évfolyam Pályaválasztási kiállításokon, A tanulók szervezett Utaztatás Osztályfőnökök Igazgatóhelyettes október - november nyíltnapokon való részvétel eljuttatása a rendezvényekre megszervezése Igazgatóhelyettes Középiskolák, diákok, szülők 8. évfolyam Pályaorientációs témahét: Tűzoltó Pályaválasztási A program Szülők Igazgatóhelyettes november legyek vagy katona!? ismeretek átadása, bővítése megszervezése, bonyolítása Középiskolák képviselői Szakmák bemutatkozása Munkaügyi központ munkatársai Vállalkozók 8. évfolyam Központi felvételire jelentkezések A tanulók figyelmének Jelentkezési lapok Diákok, szülők Osztályfőnökök december a felhívása, hogy kiosztása és egyetlen tanuló se begyűjtése, beküldése. mulassza el a lehetőséget Segítségnyújtás a kitöltésben. 23

30 8. évfolyam Jelentkezések előkészítése A szülők és tanulók Papíralapú Osztályfőnökök Igazgatóhelyettes január felkészítése a megfelelő adatszolgáltatásokhoz jelentkezési lapok, tanulói adatlapok Szülők kiosztása Diákok 8. évfolyam Jelentkezési lapok, tanulói Pontos adminisztráció Tájékoztatás, Osztályfőnökök Igazgató február adatlapok elektronikus kitöltése segítségnyújtás Szülők Osztályfőnökök Diákok 8. évfolyam Felvételi eredmények értékelése A központi felvételi Az eredmények Osztályfőnökök, tanulók Igazgató február eredményeinek megismerése és összegyűjtése, elemzése Igazgatóhelyettes elemzése Osztályfőnökök Szaktanárok 8. évfolyam Nyomon követés A tanulók naprakész, Tájékoztatás, Osztályfőnökök Osztályfőnökök márciusáprilis folyamatos tájékoztatása segítségnyújtás Szülők Igazgatóhelyettes Diákok 24

31 8. évfolyam Beiratkozás segítése Pontos információ Tájékoztatás, Osztályfőnökök Osztályfőnökök május - június átadás segítségnyújtás Szülők Diákok Családsegítő szolgálat 8. évfolyam Beiskolázási kimutatások Adatgyűjtés a Adatok összegyűjtése, Iskolatitkár Osztályfőnök június elkészítése továbbtanulókról, elemzés feldolgozása és leadása a Igazgatóhelyettes vezetőségnek 25

32 Pályaorientációs témahét: Tűzoltó legyek vagy katona!? Iskolatípusok, beiskolázás rendje, határidők interaktív előadás (plakát a hallottakról) Szakmabemutató filmek Pálya kalauz (pályaorientációs tesztek kitöltése) Előadás: Humánerőforrás a munkaerő piacon Pályaválasztási ankét középiskolák bemutatkozása Várható eredmények: o Választás, mint krízis krízishelyzet megoldásának segítése o Pozitívan hat a tanulási motivációra o Szolgálja a tanulók életpálya- építését o Széleskörű partneri kapcsolataink ápolása Gazdasági és pénzügyi nevelés Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A fenntarthatóság gazdaságiüzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. Médiatudatosságra nevelés A tanulók ismerkedjenek meg a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 26

33 A tanulás tanítása Pedagógusaink feladata, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Fontos a megfelelő szövegértési készség és beszédkultúra elsajátíttatása, az anyanyelv minél teljesebb értékű megismertetése és a tanulók kreativitásának fejlesztése. Az akaraterő, a munkában, tanulásban való kitartás fejlesztése. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Iskolánk további feladatai Jó gyakorlatok kidolgozása a referencia intézményi működés/szolgáltatás megvalósítása érdekében. Olyan szakmai szolgáltatás nyújtása az érdeklődő intézmények számára, amely iskolánk jó hírnevét erősíti. Az általunk kipróbált, kifejlesztett gyakorlatok nyújtsanak hasznos segítséget más intézmények megújulásához. Ennek érdekében műhelymunkát és/vagy hospitációt szervezünk ingyenes és költségtérítéses formában. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység A kívánt célok elérése érdekében feladatunk a tanulók személyiségének mind teljesebb kibontakoztatása. E feladat megvalósítása során számolnunk kell: - a tanulók eltérő szintű adottságaival - a tanulók eltérő ütemű, mértékű fejlődésével - életkori sajátosságokkal - iskolai és iskolán kívüli tanulással - szociális és egyéb környezeti tényezőkkel, hatásokkal A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak: 1. A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése 27

34 2. A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok 3. A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye 4. Szakmai képzés alapozása 5. Speciális kompetenciák fejlesztése Az intézmény teljes tevékenységével, az iskolai élet minden megnyilvánulásával nevel. Hatékonyság növelése érdekében alkalmazott módszerek: - Tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat alkalmazása: kooperatív technikák alkalmazása - Életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységszervezés, módszerválasztás: alapozó időszak megnyújtása, óvoda- iskola átmenet. Érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás a kezdő és alapozó szakaszban. - Egyéni fejlesztés: differenciálás, korrepetálások, felzárkóztató- és tehetséggondozó foglalkozások. A célok megvalósítása érdekében a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos főbb feladataink a következők: 1. Valamennyi tanítási órán, tanórán kívüli foglalkozáson az értelmi képességek, és a szociális kompetenciák fejlesztése. 2. Az anyanyelv minél teljesebb ismerete, használata érdekében minden tantárgy keretében szükséges a szövegértés-szövegalkotás-, beszédkultúra fejlesztése. 3. Logikus-problémamegoldó gondolkodásra nevelés. 4. Társadalmilag hasznos szokások kialakítása. 5. Akarati tulajdonságok (kitartás, tűrőképesség...) kialakítása, fejlesztése. 6. Testi-, lelki-, szociális-egészségre nevelés. Nevelési feladatok: - Higiénés magatartásra nevelés - Egészséges táplálkozásra nevelés - Egészséges mozgásra nevelés - Baleset megelőzésre, egészség megóvására nevelés 28

35 - Függőséghez vezető szokások megelőzése - Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés 7. Felkészítés a családi életre. 8. Más értékek elfogadására, egymás megértésére, megbecsülésére nevelés. 9. Kulturális örökségünk elemi szintű ismerete, gyűjtése, gyarapítása. 10. Erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése. 11. Környezetvédelemre nevelés. 12. Idegen nyelv (nyelvek) ismerete, idegen nyelvi kompetencia fejlesztése. 13. Kommunikációs képességek fejlesztése. 14. Tanulók felkészítése a pályaválasztásra. Arizona Program A program eredete A programot Edward E. Ford vezette be 1994-ben egy Phoenixi iskolában, Arizonában (innen az elnevezés). Sikere miatt széles körben elterjedt. Németországban dr. Stefan Balke (német pszichológus alkalmazta először), Magyarországon először 2006 őszén vezették be a pápai Weöres Sándor Általános Iskolában. A program nem a büntetésre, sokkal inkább a tanulók felelősségére épül. Megtanulják, hogy cselekedeteiknek következménye van, s a döntéseiért mindenki maga felel. Megértik, hogy csak a kölcsönös tisztelet alapján tud együttműködni tanár és diák. Mindkét félre vonatkoznak az alapvető jogok és kötelezettségek. A program bevezetésének indoklása Mindenki előtt ismeretes, hogy az oktatási intézményekben egyre szaporodnak a nevelési, fegyelmezési problémák. Egyik gyakori probléma a mi intézményünkben is, hogy néhány diák rendszeresen és tartósan zavarja a tanórák nyugalmát, a tanóra menetét, társait és tanárát. Reményeink szerint a program egy olyan eszközt ad a kezünkbe, mellyel képesek leszünk e konfliktusok eredményes kezelésére, a beilleszkedési nehézségek leküzdésére és a normák alkalmazására a diákok körében. Célunk, hogy nyugodt körülmények között dolgozhasson tanár és diák. A tanuló megtanulja, hogy cselekedeteinek következménye van. 29

36 A program rövid leírása A diákokkal, a szülőkkel és a pedagógusokkal ismertetjük és elfogadtatjuk az alábbi alapelveket: Minden tanulónak joga van a zavartalan tanuláshoz. Minden tanárnak joga van a zavartalan tanításhoz. Mindenkinek tisztelnie kell mások jogait. Ezeket a feliratokat kifüggesztjük az összes felsős tanterembe. Ha a gyermek ezeket a szabályokat megszegi, lehetőséget kap, hogy az órát elhagyja, s az Arizona szobába távozzon. Itt a tanulónak lehetősége van (felügyelet mellett) átgondolnia a történteket, s azt, hogyan kíván változtatni magatartásán, hogy viselkedésével ne sértse meg az alapelveket. Ez a program nem kiküldő program és nem a büntetésre épül. Elsősorban olyan pedagógiai megoldás, amely a belátásra épít és célja a fejlődés. Segítséget nyújt azokban a szituációkban, amelyek során a tanuló szándékosan zavarja az órát, a többiek figyelmét magára vonja és ezzel kárt tesz a tanórában, megsérti a többi jelenlévő jogait és konfliktust idéz elő ezzel. A tanuló távozása pedig megszünteti ezt a helyzetet és a tanóra megfelelő módon folyhat tovább. Mivel a problémát nem a tanórán kell rendezni, így a többi diák tanuláshoz való joga nem sérül, és a rendbontó diákot sem szégyenítjük meg az osztály előtt, sőt az órát tartó kollégát sem tesszük ki ennek a helyzetnek. Többszöri alkalom után egyre több résztvevőt bevonva (osztályfőnök, szülő, igazgató, Családsegítő Szolgálat munkatársa, rendőrség ifjúságvédelmi felelőse) a diák úgynevezett segítő megbeszéléseken vesz részt. A program megvalósulását állandó monitorozás kíséri, a tapasztalatokat összegyűjtjük, értékeljük. Az Arizona szoba helyszíne: 6-os tanterem Felügyelő: az intézmény pedagógiai asszisztense Monitorozás Az osztályfőnökök heti rendszerességgel ellenőrzik diákjaik dokumentációit és szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket a megadott fokozatok alapján. A gondolkodószobában lévő naplóbejegyzéseket a e- naplóban is közzé teszik a szülők számára. Az Arizona csoport a helyi program kidolgozása után megszerkeszti az űrlapokat. A programot ismerteti és 30

37 elfogadtatja a tantestülettel, a szülőkkel és a diákönkormányzattal, majd beépíti az iskola pedagógiai programjába. A program megkezdése utána részt vesznek a segítő beszélgetésekben. Félévente értékelést készítenek az adatok alapján (pl. tanulók száma, statisztikák készítése), valamint felmérést végeznek a program hatásáról (pl. a program hatása az órai légkörre, a tanár diák viszony). A program működése 1. Az óraelhagyás menete Ha valaki zavarja az órát, a tanár leállítja az óra menetét és felszólítja a renitens tanulót vagy a rendetlen csoport hangadóját, hogy vesse össze viselkedését a 3 alapelvvel. Majd felteszi a kérdést, tud-e /akar-e tovább dolgozni az osztály többi tagjával. Ha a válasz igen, akkor a tanóra folytatódik tovább. A következő rendetlenkedés után már viszont nincs választási lehetősége, el kell hagynia a termet. Ha nem hajlandó elhagyni a termet, igazgatói figyelmeztetésben részesül. Nemleges válasz esetén távozik a Gondolkodószobába. Távozás esetén a tanuló összepakolja holmiját és megkapja az űrlapot tanárától, mellyel a Gondolkodószobába kell mennie. 2. A gondolkodószobában Átadja az űrlapot a felügyelő, pedagógiai asszisztensnek, aki azt dokumentálja a naplóba. A felügyelő pedagógiai asszisztens pár szóban szembesíti a tanulót viselkedésével (házirend megsértése, nincs joga ahhoz, hogy mások jogait akadályozza ). A diák kap egy problémafeltáró feladatlapot, melyet önállóan kell végig gondolnia, majd kitöltenie. Kérhet segítséget a felügyelőtől, de önállóan kell kitöltenie. Mással itt nem foglalkozhat. Ha úgy érzi kész van, megmutatja a lapját a tanárnak, aki kérheti bármelyik rész újra gondolását. A tanóra vége előtt 2-3 perccel a tanuló összeszedi felszerelését, átadja a felügyelőnek a lapját és visszamegy a terem elé. 3. Egyéb szabályok A tanuló köteles az adott óra anyagát pótolni, a Gondolkodószobában való tartózkodás nem mentesít senkit a tanulás, készülés, házi feladat megírás alól. Az óra utolsó 10 percéről nem küldhető ki a tanuló. Dolgozatíráskor a tanuló szintén kiküldhető az óráról, de ebben az esetben a dolgozatát nem folytathatja a Gondolkodószobában. A dolgozatából annyit értékel a szaktanár, amennyit az osztályban tartózkodva megírt. Ugyanarról az óráról 1, maximum 2 tanuló küldhető ki, de egyszerre ne küldjünk ki 2 tanulót. 31

38 A Gondolkodószobában való tartózkodás csak az adott órára szól, a következő órán már jelen kell lennie a tanulónak. A program nem vonatkozik a délután foglalkozásokra. 4. A dokumentumok kezelés, vezetése A Gondolkodószobába érkező űrlapokat és a tanulók által kidolgozott kérdőíveket a felügyelő tanár lefűzi a megfelelő helyre és minden esetet feljegyez a naplóba. Ezekhez csatolva kerülnek az esetmegbeszélések jegyzőkönyvei. Ezeket a dokumentumokat a tanáriban, a naplótartó szekrényen helyezzük el. 5. A segítő beszélgetés fokozatai Kicsöngetés után vagy a tanárral egyeztetett időpontban a tanuló megbeszéli tanárával az órán történteket. 3. alkalom után segítő beszélgetést tart az érintett tanuló osztályfőnöke és a szaktanár, valamint egy a diák által választott pedagógus a diákkal. 5. alkalom után az intézmény vezetője, a tanuló osztályfőnöke, a tanuló és a szülő esetmegbeszélést tart, melyről a szülőt hivatalos levélben értesítjük, időpontot egyeztetünk vele. A megbeszélésről jegyzőkönyv készül! 10. alkalom után a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé jelezzük az ismétlődő problémát (a nevelési tanácsadó szakembereit is bevonjuk a probléma megoldásába). Közös beszélgetésre kerül sor, melyről jegyzőkönyv készül. 15. alkalom után értesítjük a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályának képviselőjét. Amennyiben a szülővel nem tudjuk felvenni a kapcsolatot, a problémát jelezzük a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé. Az Életrevaló más néven 7 szokás életvezetési program megvalósítása A program célja Diákjaink legyenek képesek önmaguk megismerésére, elfogadására, megbecsülésére. Ismerjék az önfejlesztés módjait, lehetőségeit, és alakuljon ki bennük ennek igénye. Rendelkezzenek egészséges önbizalommal. Képessé váljanak bármilyen helyzetben önállóan dönteni, döntéseikért, tetteikért felelősséget vállalni. Diákjaink ismerkedjenek meg az emberi érintkezés és a kommunikáció elfogadott és helyes normáival, 32

39 formáival, ezeket alkalmazni is tudják. Tanulóink rendelkezzenek olyan készségekkel, melyeket a jövő munkaadói igényelnek: Tisztesség Motiváció Jó munkamorál Kapcsolatteremtési készség Csapatmunka Jó kommunikációs készség Elemző képesség Technológiai jártasság Szervezettség Kreativitás. A program segítségével a diákok megismerhetik és elsajátíthatják azokat a jellembeli és életvezetési kompetenciákat, melyek a magas szintű tanulmányi előmenetelt elősegítve és kiegészítve maximalizálják személyes tehetségük kibontakoztatását és biztosítják eredményességüket egy előre nem ismert világban is. A program megvalósítása minden évfolyamon, az osztályfőnöki órán az osztályfőnök vezetésével, szakórákon a helyi tantervben megfogalmazottak alapján történik. Az iskolánkban töltött idő végére szeretnénk eljutni oda, hogy: Tanulóinkat pozitív magatartásforma, kapcsolattartás jellemzi. Helyes és társadalmilag elfogadott lesz viselkedési és öltözködési kultúrájuk. Képesek lesznek a konfliktusok kezelésére, megoldására, mert e nélkül a környezetükben élő emberekhez való viszonyukat nem tudják megfelelően alakítani. Tudatosan alakítják sorsukat, céltudatosak, kitartóak, következetesek lesznek. Toleránsak lesznek, mentesek az előítéletektől, a másságot elfogadók. Mire kikerülnek iskolánk falai közül, segítőkész, együtt érző emberekké válnak. Tartalmas emberi kapcsolatokat tudnak kialakítani, tisztelik embertársaikat, képesek lesznek alkalmazkodni másokhoz. A családot tisztelő, a valahová tartozás fontosságát érző felnőttek lesznek. Gyermekeink egymás problémái iránt nyitottakká válnak, egymás egyéniségét elfogadják 33

40 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az egészséges közösség a tagok szeretetén és egymás iránti figyelmén épül fel. (Millard Dean Fuller) A közösségi nevelés területei: - a család - az iskola - az iskolán kívüli közösségek. A közösségfejlesztés színterei az intézményen belül: - a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) - a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon - a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon - a szabadidős tevékenységek keretében Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - a toleráns magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai Közösséggé formálás több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végez. Az osztály közösséggé formálásában meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Feladatai: - a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.) 34

41 - ismerje régiónk sajátosságait, értékeit - a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással - oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről - segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában - személyes példamutatás - diákvezetők nevelése, munkájuk segítése - a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása - jutalmazás és elmarasztalás alkalmazása - a másság elfogadása - váljon érzékennyé környezete állapota iránt - ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módját. - Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. - Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - Szülői értekezletet tart, rendszeresen tájékoztatja a szülőt a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzásokkal kapcsolatos teendők, adminisztráció - Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. - Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. - Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, elmarasztalására, segélyezésére. - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. - Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 35

42 - A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatait, pl. családlátogatás az osztályfőnök látja el. Törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a pedagógusok az alábbi módon segítik: - segítsék a tanulók kezdeményezéseit - járuljanak hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez - a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel - biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának segítésére - alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet - ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre - tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, - tevékenysége során alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, - irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában, - fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét, - adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülése, az egészség megőrzésére és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják, - fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást, - fordítson figyelmet a családi életre, a felsős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, - tanítványai kapjanak átfogó képet a munka világáról, 36

43 - változatos munkaformák erősítsék a közösségért és az egymásért való felelősség érzését. Ötödik évfolyam: - Balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás (osztályfőnöki órák 10%-ban) - Személyi, környezeti higiéné, egészséges táplálkozás, helyes napirend alakítása, egészségügyi szolgáltatások (osztályfőnöki órák 10%-ban) - Rólunk szól! Identitás és lokalitás az Ormánságban társasjáték (az osztályfőnöki órák 10%- ban Hatodik évfolyam: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; (osztályfőnöki órák 10 %-ban) - egészséges táplálkozás, egészségügyi szolgáltatások, személyi, környezeti higiéné (osztályfőnöki órák 10%-ban) - Rólunk szól! Identitás és lokalitás az Ormánságban társasjáték (az osztályfőnöki órák 10%- ban Hetedik évfolyam: ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; (osztályfőnöki órák 10 %-ban) egészséges táplálkozás, személyi, környezeti higiéné, egészségügyi szolgáltatások (osztályfőnöki órák 10 %-ban) - Rólunk szól! Identitás és lokalitás az Ormánságban- társasjáték (az osztályfőnöki órák 10 %-ban) 37

44 Nyolcadik évfolyam: - elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja (osztályfőnöki órák 10 %-ban) - egészséges táplálkozás, személyi, környezeti higiéné (osztályfőnöki órák 10%-ban) - Rólunk szól! Identitás és lokalitás az Ormánságban- társasjáték (az osztályfőnöki órák 10 %-ban) Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások A közösségfejlesztésben nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik: - Kirándulások, túrák, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére. Iskolánk régóta testvériskolai kapcsolatot ápol a horvátországi Klostár település iskolájával. Intézményünk nagyon közel van a horvát határhoz. Fontos törekvésünk és célunk, hogy iskolánk tanulói megismerjék a szomszédos ország kultúráját, nyelvét a további jó kapcsolat ápolása érdekében. A klostári iskola tanulóit, pedagógusait évente hívjuk intézményünk hagyományos programjaira. - A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását. - A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását. - A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködő-készség fejlődését. - Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. (Pl. a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére.) - Levelezős, egyéb versenyek. 38

45 A tanári együttműködés formái, értékelő megbeszélések A tanári együttműködés kereteinek, a tantestület tagjai közti tapasztalat és információcsere lehetőségeinek a feltárása; a kooperációra való készségnek és az innovatív magatartásnak a serkentése. A szocializáció más-más fokon álló, különböző családi hátterű és eltérő személyiségjegyekkel rendelkező tanulók együttnevelésének elősegítése; a különféle részfeladatokat ellátó pedagógusok tevékenységének jobb összehangolása révén az oktató-nevelő munka hatékonyságának és minőségének minél magasabb szintre emelése. Konkrét célkitűzések - A pedagógusok együttműködésének megszervezése: a közös gondolkodás és cselekvés kereteinek kialakítása, a megfelelő fórumok megteremtése - A nevelők kooperációja váljék mindennapi gyakorlattá: a konkrét problémák és az elméleti kérdések megvitatásának alkalmain túl legyen általános a pedagógusok informális együttműködése, szakmai célú információcsere lépjen a pletykaszintű anekdotázgatás helyébe. - A tantestület belső szellemi tartalékainak mozgósítása; sem szakmai irigység, sem pedig helytelenül értelmezett szerénység ne legyen akadálya annak, hogy egy-egy sikert ígérő módszertani ötlet minél rövidebb idő alatt közkinccsé váljék. Alakuljon ki olyan közhangulat, mely a tapasztalatok átadását és átvételét egyaránt értéknek tekinti. Célcsoportjai: - az alábbi munkaközösségek és tagozatok tagjai: - alsó tagozatos munkaközösség - osztályfőnöki munkaközösség - humán munkaközösség - reál munkaközösség - napközis munkaközösség - SNI munkaközösség Az ugyanazon tanulócsoporttal foglalkozó pedagógusok: - az osztályfőnök és az osztályában tanító tanárok 39

46 - napközis csoportvezető és a csoportjába tartozó tanulók osztályfőnökei - és szaktanárai - kibővített iskolavezetés - a tantestület egésze Az együttműködés a következő tevékenységek keretében valósul meg: - munkaközösségi foglalkozások - munkaértekezletek - félévi és év végi értekezletek - nevelési értekezletek - vezetőségi gyűlések - eseti megbeszélések - osztályozó értekezletek - problémamegoldó fórumok Várható eredmények A pedagógiai folyamat tudatosabbá és egységesebbé válása; a megoldandó problémák gyorsabb és jobb felismerése, adekvát terápia alkalmazása; a tantestület módszertani kultúrájának elmélyülése, az iskolai eredmények javulása, a fegyelem megszilárdulása. Felelősök Igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök, szaktanárok stb. 40

47 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az integrációs rendszer a heterogén összetételű tanulócsoportok és iskolák kialakítását jelenti, melyben nagy szerepet kap a differenciált munkamódszer alkalmazása. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése és tanítása. Hinni kell abban, hogy a leggyengébb képességű tanuló is fejleszthető megfelelő tanulásszervezéssel. A tananyag ugyanolyan szintű elsajátításához az egyes tanulóknak különböző időre van szükségük. Minden ép értelmű tanuló elérheti az előre meghatározott követelményt, ha annyi időt biztosítunk a tanuláshoz, amennyi neki szükséges az adott tananyag biztos elsajátításához. A megfelelő haladási ütem biztosítását szolgálja a felzárkózató differenciálás. Ez a módszer a lassabban haladók fejlesztése mellett lehetővé teszi a jó képességű tanulók továbbfejlesztését is. A differenciálás hatékonyságát elősegítheti az osztályok kis létszámú csoportokra való felbontása, majd az ezeken belül történő csoportmunka végzése differenciált feladatokkal. A csoportok beosztásánál végezhetünk minőség és mennyiség alapján is differenciálást. A minőség alapján történő differenciálásnál a feladatok nehézségi fokában teszünk különbséget, míg a második esetben a munkavégzés gyorsasága alapján szervezzük a csoportokat és látjuk el őket megfelelő mennyiségű és nehézségű feladattal. A feladatokat úgy kell összeválogatni, hogy a különböző nehézségi fok mellett a lassabban haladók feladatai se legyenek csak sulykoló, begyakorló jellegűek, hanem ösztönözzenek problémamegoldó gondolkodásra is. Figyelni kell arra is, hogy ne csak könnyű feladatokat adjunk a gyengébbeknek, mert ebben az esetben nem fejlődnek megfelelően és mindig gyengék maradnak. Felzárkóztató differenciálásra a tanítási órákon kívül is van lehetőség. Differenciálhatunk a házi feladatok feladásánál is. A tanulók adott tudásához méretezett házi feladat megnöveli a gyakorlás idejét és a felzárkóztatás esélyét. A házi feladatok hibáinak rendszeres javításával pontosabb munkavégzésre ösztönözzük tanítványainkat. A differenciált órák megszervezése, lebonyolítása fárasztóbb munka a tanár számára, de csak így érhetünk el megfelelő eredményt. Ha a tanár munkáját a szülői ház is segíti, a tanulás megkövetelésével, házi feladatok elkészíttetésével, akkor ép értelmű gyerekeknél biztosan várható pozitív eredmény. A pedagógus számára pedig az egyik legnagyobb öröm, ha fejlődést lát tanítványainál. 41

48 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Az ellátás megvalósulása A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek intézményünkben heti egy, illetve két alkalommal részesülnek gyógypedagógiai fejlesztésben a Nevelés Tanácsadó javaslata alapján, kiscsoportos formában. Az ellátás menete: Amikor felmerül a fent említett nehézség gyanúja egy-egy tanuló esetében, a tanítók/tanárok észrevételei alapján, az osztályfőnökkel, a szülőkkel, és a gyógypedagógussal egyeztetve vizsgálati kérelem írására kerül sor, melyet továbbítanak a Nevelési Tanácsadó felé. A Nevelési Tanácsadó ezután behívja és megvizsgálja a gyermeket, majd felállítja diagnózisát. Amennyiben fennáll a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség, illetve a Nevelési Tanácsadó javasolja a gyermek rendszeres fejlesztését, a tanuló jogosult az iskolában folyó fejlesztőórákon való részvételre. Személyiségfejlesztés: Az érintett tanulók esetében fontosnak tartjuk a tanulási nehézségek korrekciója mellett a személyiségfejlesztést, melynek alapelvei és fontos feladatai: - A hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés. - A tanulók ismerjék meg az emberi viselkedés alapvető személyiség- és szociálpszichológiai törvényszerűségeit. - Pozitív magatartásformák kialakítása, gyakoroltatása. - Fejlett szociális és kommunikatív képesség kialakítása. - Az empátia és a metakommunikatív képességek kibontakoztatása. 42

49 - Tolerancia erősítése. - Konfliktuskezelések erősítése. - A közösségi és az egyéni értékrend összeegyeztetése. Mindezek mellett fontosnak tartjuk a tanítókkal, szaktanárokkal, osztályfőnökökkel, szülőkkel, illetve a Nevelés Tanácsadóval való szoros kapcsolattartást. Csoportbontás: A gyermekek csoportokba sorolása elsősorban évfolyamonként történik, de függ a tanulók létszámától is, illetve hogy heti hány órában részesül a gyermek fejlesztésben. Dokumentáció A gyógypedagógusok minden év elején tájékozódnak a tanulók állapotáról, és egyéni fejlesztési tervet készítenek, melyet a gyermekek egyéni szükségleteihez igazítanak, a fejlesztés során indokolt esetben módosítanak. A tanév során Haladási Napló vezetésével dokumentálják a fejlesztő foglakozások témáját, tartalmát, módszereit, eszközeit, illetve feljegyzik a tanulók hiányzásait. e-napló Az osztálynaplóba szintén feljegyzésre kerül minden fejlesztőfoglalkozás tartalma és a tanulók hiányzása. Indokolt esetben kötelező kontroll, illetve felülvizsgálati kérelmet írnak a Nevelési Tanácsadó felé, melyről értesítik az érintett pedagógusokat és a gyermek szüleit. SNI nevelése és oktatása Az integráció intézményi története Intézményünkben 1974-től működött Kisegítő Tagozat szeptemberétől a tagozat az EÁI (Enyhe Fokban Értelmi Fogyatékosok Általános Iskolája), 2001 szeptemberétől az SNI (Sajátos Nevelési Igényűek) nevet kapta. Tanulóink a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága javaslata alapján kerültek a tagozatra. Az SNI tagozaton sajátos nevelési igényű tanulókat neveltünk, mely meghatározta a tagozat Pedagógiai Programját és Helyi Tantervét is szeptember 1-től az SNI Tagozat beintegrálódott a normál tagozatba. Így a szegregált oktatás megszűnt. Az intézményünk, mint inkluzív iskola minden gyermeket elfogadó és befogadó, minden gyermek 43

50 nevelési-oktatási szükségletét kielégítő megoldás, nyitott, gyermekközpontú és a lakóhelyéhez legközelebb eső intézményt jelenti. Minden tanulónk optimális fejlesztése a cél, ennek érdekében az egyéni sajátosságokat, szükségleteket maximálisan figyelembe vesszük. Előnyben részesítjük a kooperatív módszereket. Lehetőséget adunk az egyéni képzési utaknak és módoknak. Biztosítjuk speciális fejlesztésüket, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Iskolánk a speciális fejlesztést és segítséget igénylő gyermekeket szociálisan is befogadja, a közösségnek ők egyenrangú, azonos értékű és jogú tagjai. Fontosnak tartjuk a szülőkkel való szoros együttműködést és azt is, hogy a tanulóink is el- és befogadják az integrált gyermekeket. Általános elvek A NAT a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: - a köznevelési törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a szülők elvárásait és - a tanulók egyéni sajátosságait. Az irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az irányelv meghatározza: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és a fejlesztés, szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. Az irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulónak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. Az irányelvek tantárgyai: 44

51 - Magyar nyelv és irodalom 1-8. évfolyam - Matematika 1-8. évfolyam - Etika1-8. évfolyam - Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5-8. évfolyam - Hon- és népismeret 6. évfolyam - Informatika 3-8. évfolyam - Környezetismeret 1-4. évfolyam - Természetismeret 5-8. évfolyam - Földrajz 6-8. évfolyam - Idegen nyelv 7-8. évfolyam - Technika, életvitel és gyakorlat 1-8. évfolyam - Vizuális kultúra 1-8. évfolyam - Ének - zene 1-8. évfolyam - Osztályfőnöki 5-8. évfolyam - Testnevelés és sport 1-8. évfolyam A sajátos nevelési igényű tanulók iskolánk mindegyik szakkörén részt vehetnek. Lehetőségük van heti 1 alkalommal SNI-s diáksportköri foglalkozáson való részvételre, melyen a számukra rendezett versenyekre célzottan készülnek fel, melyek a Fogyatékkal Élők Baranya Megyei Sportszövetség szervezésében valósulnak meg (pl.: atlétika, labdarúgás, sor- és váltóverseny, melyen általában kiváló eredményeket érnek el). Célok, feladatok: A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja a tanulásban akadályozott fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. Cél a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentése, illetve: - A fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása - A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. 45

52 - A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. - A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. - Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. - maradandó élményt nyújtó közösségi programok szervezése, melynek célja a befogadó szemlélet, a toleráns magatartás, a fogyatékosságból eredő különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítására való érzékenység továbbfejlesztése. (Kerékpártúra az erdei iskolába a mindenkori hatodik évfolyam tanulóival. A kidolgozott program szerint.) Meghatározó tényezők: - a fogyatékosság típusa, súlyossága; - a fogyatékosság meghatározásának ideje; - a sajátos nevelési igényű tanulók: o életkora, pszichés és egészségi állapota; o rehabilitációs műtétei; o képességei, készségei; - a társadalmi integráció kívánalmai: o lehetséges egyéni életút megalapozása; o továbbtanulás lehetőségének, esélyének megteremtése; - a másság elfogadása; - szociális, kognitív, orientációs, motoros, kreatív és kommunikációs készségek, képességek fejlődése; alkalmassá tenni őket az élethosszig tartó tanulásra. Megvalósulás: A sajátos nevelési igényű tanulóknak járó pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokat iskolánkban 3 gyógypedagógus látja el. A gyógypedagógusok által összeállított mérőanyag segítségével, egyéni fejlesztési tervek készülnek tanulóinknak. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer mikét tud hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, a funkcionális 46

53 képességek csökkenéséből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. A habilitációs tevékenység az osztálytanítókkal, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága és gyógypedagógusokkal történő kooperációban valósul meg, mely az egyes tanulók, ill. a tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását foglalja magába. Az ellátott gyermekek a sérülés típusa szerint Sajátos Nevelési Igényű tanulók Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Tanulásban akadályozott tanuló Az intézmény Alapító Okirata alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek köréből a tanulásban akadályozott gyermekek, illetve az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók kerülnek ellátásra nálunk. A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézséget, tanulási képességzavart mutatnak. Egyéb pszichés fejlődési zavar: pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek alapfokú iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai 1. szakasz: 1-4. évfolyamon nagyobb hangsúlyt kap a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztése. A tanulók közötti nagyobb eltérés miatt differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal kell alkalmazkodni a képességeikhez.. Az alapozó időszak különösen fontos a későbbi iskolai pályafutásukban. Javasolt a köznevelési törvény által biztosított lehetőséggel élve egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni, így a tanulók nagyobb esélyt kapnak az alapvető kultúra-technikák eszközszintű elsajátítására. 47

54 Gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Ezt a szakaszt két alszakaszra oszthatjuk: a) bevezető szakasz: 1-2. évfolyam; b) kezdő szakasz: 3-4. évfolyam. Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységeknek. A tanulók fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. 2. szakasz: az 5-8. évfolyam az előző szakasz eredményeire a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, elsajátított tanulási szokásokra kell építeni. Ebben a szakaszban az önálló tanulás hangsúlyosabbá válik és előtérbe kerül a közvetlen érzéki tapasztalat, tárgyi cselekvéses megismerés mellett a verbális tanulós, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon a manipulációs és képi szint is jelen van. Az integrált oktatás-nevelés megvalósulása Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladás tekinthető, melynek eredményes megvalósulását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító intézmény pedagógusainak és a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent, a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek, tanításitanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésben, oktatásban, fejlesztésen részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: 48

55 a tanagyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak- az egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaikra jellemző módosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési terveket készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén megváltoztatja eljárásait az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet probléma megoldásához alternatívákat keres; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Kéttanáros modell Megvalósulási formája A kéttanáros modell egy olyan integrációs oktatási forma, amelyben a sajátos nevelési igényű tanulók a többségi osztálytermekben, ép társaikkal együtt vesznek részt a tanórákon, egy tanító/tanár, illetve egy gyógypedagógus egyidejű jelenlétében. A két pedagógus egymással együttműködve, egyéni differenciálásra alapozott tudásközvetítésre törekszik, mindemellett célként tűzik ki a szociális kompetenciák tudatosabb fejlesztését. Intézményünkben a magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret/természetismeret, földrajz, történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek keretén belül valósul meg ez az integrációs forma. A készségtárgyakat (ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés, technika, életvitel és gyakorlat, informatika) tanulóink többnyire direkt gyógypedagógiai támogatás nélkül tanulják. A kéttanáros modell négy megvalósulási formája közül a Differenciálás, támogatással és a Kooperatív tanítási formát részesítjük előnyben. Ezek mindegyikében helyt kapnak a differenciáláson alapuló kiscsoportok, vagy tanulópárok, előbbiben homogén, utóbbiban pedig heterogén csoportbontással. A tanító/tanár minimum heti egy alkalommal konzultációt tart a gyógypedagógussal egyeztetve a tanulási célokat, a didaktikai elemeket, az értékelés módját, az aktuális segítségnyújtás formáját, és a fejlesztőeszközök kiválasztását. A pedagógusok és a gyógypedagógusok a tanórán kívüli tevékenységben is együtt dolgoznak pl.: vizsgálati kérelmek kitöltése stb. A sajátos nevelési igényű tanulók hetente, heti óraszámuk 15%-val megegyező számú pedagógiai és 49

56 egészségügyi habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokban részesülnek, melyet kiscsoportos formában a gyógypedagógus tart meg nekik. Értékelés A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése gyógypedagógusok javaslata alapján az eltérő tantervű követelményeknek megfelelően történik, érdemjegyeik egyenértékűek a többségi tanulók érdemjegyeivel. Az értékelésnél figyelembe kell venni az állapotukból fakadó hátrányokat, teljesítménycsökkenést. A teljesítményüket az önmagukhoz viszonyított fejlődés és a helyi tanterv által meghatározott követelmények alapján értékeljük, figyelembe véve az egyén eltérő képességeit. Fontosnak tartjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek folyamatos, napi szintű, tanórai, és tanórán kívüli tevékenységeikhez kapcsolódó, személyre szabott értékelését: az énképük, az önértékelésük, az önbizalmuk, az önkontrolljuk, az anyanyelvi kommunikációjuk, a társas kapcsolataik, szocializációjuk, az önálló életvezetésük megvalósulása, fejlődése érdekében. A 2. évfolyam 1. félévéig szöveges értékelést használunk. Félévente részletes jellemzést adunk a tanuló ismereteiről, fejlődéséről. A szöveges értékelés tartalmazza az egyén különböző készségterületeinek változását, állapotát, magatartását, beilleszkedését is. A 2. évfolyam 2. félévétől osztályozással történik a tanulók értékelése, melyet a gyógypedagógus és a szaktanár/tanító együtt határoz meg. Az ebben a fejezetben fel nem tüntetett területeken a Pedagógiai Program általános része érvényesül. Dokumentáció A kéttanáros órák vezetése az e-naplóban történik. A Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Baranya Megyei Bizottsága, kötelező felülvizsgálatára a gyógypedagógusok kontrollkérő papírt írnak, továbbá, a kapott kontrollvizsgálati időpontról az e-naplón keresztül tájékoztatják a tanuló szüleit. Ezen kívül egyéni fejlesztési terv készül minden tanév elején a sajátos nevelési igényű tanulókról. 50

57 Habilitációs, rehabilitációs tevékenység A fejlesztés a sajátos nevelési igényű tanulók számára a nekik megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg, törekszik segíteni a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedését. Az iskola fejlesztési követelményei figyelembe veszik a tanuló speciális, egyéni igényeit a tanulók ennek megfelelő fejlesztésben részesülnek egyéni fejlesztési terv alapján. Az egyéni fejlesztés kiterjed az iskoláskort megelőző iskola előkészítő, felzárkóztató évére is. A tanulók fejlesztése nem megterhelő számukra, mert egyéni igényekhez igazodik, és elegendő idő áll rendelkezésre a fejlesztés megvalósítására. Ennek érdekében a tartalmak kijelölése, illetve egyes részterületeinek módosítása, elhagyása vagy egyszerűsítése, új területek bevonása, mindig igazodik az adott tanuló, tanulócsoport igényeihez, képességeihez. Ez a tevékenység megjelenhet tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, de beépülhetnek a tanítási órán kívüli programba is. A gyógypedagógus, a terapeuta- esetenként más szakember véleményének figyelembevételével készíti el a fejlesztő programot, amely az adott tanuló különleges gondozási igényét, valamint egyedi tulajdonságainak kibontakoztatását szolgálja. A fejlesztések témáját az e-naplóban rögzíti. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában mutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Ez szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, és megelőzheti a további- másodlagos- tünetek megjelenését. Személyi feltételek A gyógypedagógus kompetenciája - A tanulásban akadályozott, a tanulási zavarral és tanulási nehézséggel küzdő gyermekek és fiatalok állapotának és élethelyzetének javítására irányuló gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós, habilitációs és rehabilitációs feladatok megtervezésére és ellátására, együttműködve a nevelésben, ellátásban, gondozásban érintett partnerekkel; továbbá - a gyógypedagógiai folyamat eredményeinek értékelésére, differenciált egyéni és csoportos fejlesztésre; 51

58 - a fejlesztő tevékenység területeinek és eszközeinek meghatározására. A gyógypedagógus feladatai, kötelességei az együttnevelés során A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során: - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; - javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő eszközök alkalmazása, stb.); - segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában; - javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; - figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; - együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; - terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglakozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben - ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek biztosítása érdekében jól felszerelt fejlesztőszobákat alakítottunk ki. Könnyen mobilizálható, állítható, természetes anyagból készült bútorok /asztalok, székek, polcrendszer/, a tároláshoz, kosarak, mappák, különböző méretű textilzsákok, kétféle méretű tükör, 5-6 fő részére szőnyeg, párnák. Továbbá 3 db CD-lejátszó, 2 laptop, projektor, 1 db televízió, 1 db video combo, 2 maxi mozgáskotta készlet, gumilabdák különféle méretben, memóriajátékok, konstrukciós játékok, puzzle, építőkocka. Bábok, gyöngyök különböző méretben, logico piccolo keret és feladatlapok. Illetve fejlesztő társasjátékok, kártyák, színesrúd-készlet, korongok. pálcikák, logikai lapok, írólap, rajzlap, csomagoló papír, fénymásoló papír, füzetek, gyurmaragasztó, zsírkréta, grafitceruza, alkoholos filctollkészlet, színes ceruza, gyurma, ragasztó, jobb és balkezes tanulói olló, szakkönyvek stb. 52

59 Tehetséggondozás E tevékenység első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy nevelőink minél előbb felismerjék a tehetségeket. Ehhez ismerni kell azokat a tulajdonságokat, amelyek a tehetségígéretre utalnak (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, affektív, emocionális stb.). Fontos tehát, hogy a pedagógusok ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzenek (önképzés, továbbképzés, munkaközösségi foglalkozások stb.). A felismerést tetteknek kell követnie, amely során mindenekelőtt a tehetségkibontakoztatásának környezeti feltételeit kell megteremteni. A szülőkkel történt megbeszélés, egyeztetés során a helyi, körzeti, megyei és országos lehetőségeket kell számba venni. A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon (szakkör, önképzőkör, kiscsoport stb.) túl, biztosítanunk kell a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését, versenyre történő (egyéni) felkészítését. A hagyományokhoz híven mind tanulmányi, kulturális, művészeti és sportversenyekre fokozott figyelemmel kell felkészíteni a tehetséges tanulókat. A nehézségek ellenére oktató-nevelő munkánk eredményességét bizonyítják a tantárgyi, kulturális, sport és egyéb versenyeken elért eredmények, a középiskolába történő beiskolázás és a már felnőtt, volt diákjaink későbbiekben elért sikerei. Tanulóink rendszeresen sikeresen szerepelnek különböző körzeti, megyei és országos versenyeken: magyar nyelv, matematika, kémia, biológia, vöröskereszt, sport stb. Valamint kulturális és művészeti vetélkedők, pályázatok (vers- és prózamondás, népdaléneklés, néptánc, rajz, mese, ballada, novellaírás, színjátszás) egyéb területein. A 2020/21-es tanévtől kezdődően, az első évfolyamtól felmenő rendszerben heti 1 tehetséggondozó óra valósul meg. Emelt szintű oktatás - Emelt szintű matematika képzés (5-8. évf.) kifutó rendszerben a 2022/23-as tanévig heti 4+1 órában - Emelt szintű angol nyelvi oktatás (5-8. évf.) a 2020/21-es tanévtől felmenő rendszerben heti 3+2 órában - Emelt szintű testnevelés oktatás (5-8. évf.) a 2020/21-es tanévtől felmenő rendszerben heti 5+2 órában 53

60 Nem tanórai keretben zajló tehetséggondozó programok - Magyar középiskola előkészítő, heti 2 óra, 8. évfolyamon az első félévben - Matematika középiskolai előkészítő, heti 2 óra, 8. évfolyamon az első félévben - Angol tehetséggondozó, heti 2 óra, évfolyamon - Német tehetséggondozó, heti 2 óra, évfolyamon - Fizika tehetséggondozó, heti 1 óra, évfolyamon - Biológia tehetséggondozó, heti 1 óra, évfolyamon - Földrajz tehetséggondozó, heti 1 óra, évfolyamon - Drámapedagógia, heti 1 óra, évfolyam - Énekkar, heti 1 óra 1-8. évfolyam - Ifjúsági vöröskereszt, heti 1 óra 1-4. évfolyam - Aerobic, heti 1 óra 1-4. évfolyam - Labdarúgás, heti 2 óra 1-2. és 3-4. évfolyam - Korrepetálás, heti 4 óra, 1-4. évfolyam - DSK SNI-nek 5-8. évfolyamnak heti 1 óra összevonva - Magyar tehetséggondozó, 5. évfolyam heti 1 óra, 6. évfolyam heti 1 óra - Történelem tehetséggondozó, 5. évfolyam heti 1 óra, 6. évfolyam heti 1 óra - Természetismeret tehetséggondozó, 5. évfolyam heti 1 óra, 6. évfolyam heti 1 óra - Elsősegélynyújtás, alsó tagozat heti 2 óra, felső tagozat heti 2 óra - Képességkibontakoztató tehetséggondozás, alsó tagozat heti 1 óra 54

61 A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A diákok által kezdeményezett tevékenységek irányítója iskolánkban a diákönkormányzat. Az iskolai diákönkormányzat élén háromfős vezetőség áll, munkájukat egy segítő tanár közreműködésével végzik. A működés módja: minden osztály két képviselőt választ a tanév kezdetén, aki képviseli társait a diákönkormányzat megbeszélésein. E megbeszélésekre havi rendszerességgel kerül sor. Évente diákparlamentet hívnak össze. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladat: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, - a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, fejlesztése, - a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése. - programok szervezésével tartalmas diákélet biztosítása, - diákok képviselete a tantestület és az iskolavezetés felé, 55

62 - iskolai diákparlament összehívása évente, - jó hírnevű iskolai közélet kialakítása. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 56

63 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Iskolánk nevelési - oktatási céljainak, feladatainak megvalósításában építünk a szülői, gyermeki igényekre. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése elsősorban a pedagógiai feladatokra épül. A gyermeknevelés a pedagógus és a szülő közös feladata, ezért - Állandó párbeszéd szükséges. - Az együttműködés elsődleges színtere az osztály - A nevelés és az oktatás tartalma és formája a párbeszéd része legyen - A hátrányos helyzetű gyermekek szülei különleges bánásmódot igényelnek. Iskolánkban a következő módon segíti a szülő az iskolai nevelőmunkát, ill. az iskola ilyen módon és formában nyújt segítséget a szülőnek gyermekük helyes neveléséhez. - Alapítvány adta lehetőségek (Nyári táboroztatás, színházi programok) - Műsoros bemutatók a szülők és meghívottak előtt - Évzárón könyvjutalom a sikereket elért tanulóinknak - Szülők-nevelők BáljaAktuális rendezvények (Pl. Farsang) Közös tevékenységek: - Szülői Munkaközösség - Szülői értekezletek - Egyéni fogadó órák - Szülői levél (év eleji tájékoztató az első osztályos tanulók szülei számára) - Családlátogatások - Pályaválasztási tanácsadás, segítség - Ünnepek, rendezvények, hagyományos alkalmak - Nevelési - tanulási problémák esetén "külső" szakember segítségének igénybevétele szülő együttműködésével. A pedagógiai munka irányvonalának meghatározásaiban jelentős feladata van a Szülői Munkaközösségnek. Tanácsaikkal, szervező munkájukkal segítik az iskolai rendezvények lebonyolítását. 57

64 Tagjait a tanév első szülői értekezletén választják a szülők. A munkaközösségbe minden osztályból 2 főt ajánlanak, akik kéthavonta üléseznek, ahol: - tájékoztatót hallanak az oktatás és nevelés helyzetéről, aktuális feladatairól, elképzeléseinkről - elmondják saját, ill. a többi szülő véleményeit, javaslatait - véleményezik az iskolai Házirendet - segítik a tanórán kívüli programok, kulturális és sportrendezvények lebonyolítását (pl. Gyermeknapi rendezvények) - projektfeladatokban, témaheteken és a záró rendezvényeken segítséget nyújtanak és részt vesznek, véleményt nyilvánítanak a projekt eredményességéről - igény szerint tanulmányi kirándulásokra kísérik a tanulókat - segítik a Szülők-nevelők jótékonysági bál szervezését - figyelemmel kísérik az "Együtt a gyermekekért" Alapítvány munkáját 58

65 A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanulói felvétel, átvétel az NKT. keretei közötti helyi szabályozás alapján történik. (NKT. 50. ) A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Keletkezése: - a felvétel az első osztályos beíratás rendje szerint, a beiskolázási körzet alapján. A beiratkozásnál figyelembe vesszük a törvényi szabályozást, a hatályos jogszabályokat, az alapító okiratban meghatározottakat, az iskola befogadó képességét. Az osztályok létszámának, összetételének kialakításánál figyelembe vesszük a hh és hhh tanulók arányát. A tanulók csoportba, osztályba sorolásáról a szülői igények figyelembe vétele mellett a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az iskola igazgatója dönt. Más oktatási intézményből hozzánk érkezett tanuló esetében vizsgáljuk a tanuló csoportok megengedett maximális létszámát, a gyermek által tanult tárgyakat, illetve óraszámot. Hiányosság esetén féléves türelmi idővel különbözeti vizsga letétele mellett vehető át a tanuló. A különbözeti vizsga letételéhez a szaktanári segítséget biztosítjuk. SNI-s tanuló felvétele, átvétele a Baranya Megyei Pedagógia Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságának szakvéleménye alapján történik. A tanulói jogviszony az intézményben megszűnik: - ha a tanuló befejezte általános iskolai tanulmányait a bizonyítvány átvételének napján - beiratkozik más intézménybe - fegyelmi tárgyalás útján, ha a fegyelmi bizottság a tanuló eltanácsolása mellett dönt - az intézmény jogutód nélkül megszűnik 59

66 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata (1) A tanuló vizsgára történő felkészítése a kötelező tanórai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történő felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti. Az osztályozó-, javító, különbözeti vizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Az 1 illetve 2 tantárgyból bukott tanuló javítóvizsgát köteles tenni. A javítóvizsga időpontja tanévkezdés előtt augusztusban van, melyről a szülő és a tanuló írásbeli értesítést kap. Az év végi osztályzat a Nemzeti Köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozó vizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, aki hiányzásai miatt nem osztályozható és a tantestület határozata alapján engedélyt kapott az osztályozó vizsga letételére vagy egyéni munkarendben teljesíti tanulmányait.. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Ha a tanuló az osztályozó vizsgán indokolatlanul nem jelenik meg, a tanévet megismételheti. Az osztályozó vizsga részletes követelményeit az 5.2-es melléklet tartalmazza. A vizsgák pontos időpontját az iskolaigazgató jelöli ki. A félévi osztályozó vizsga időpontjának január 5. és január 15. közé kell esnie. Az év végi osztályozó vizsga időpontja június 15. és június 30. közé esik. A pótvizsgák időpontja augusztus 20. és 31. közé esik. A vizsgázókat az iskola, írásban kiértesíti az osztályozó vagy pótvizsga pontos helyéről és idejéről. A hiányzások miatt nem osztályozható tanuló félévkor osztályozó vizsgát köteles tenni. Tanulóév végén tantestületi döntés alapján osztályozhatatlanként évet ismétel, vagy osztályozó vizsgát tehet. Az egyéni munkarendben oktatott tanulók félévenként osztályozó vizsgát tesznek. 60

67 Egész napos iskola Iskolaotthonos oktatás Az iskolakezdés, a váltás a családi életet biztosító óvodából az iskola felé, sosem volt egyszerű feladat. Ezt a folyamatot minden iskola igyekszik megkönnyíteni kisiskolásai számára. Térségünkben, így iskolánkban is sok a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, akiknek a szülők megfelelő iskolai végzettségük hiányában nem mindig tudnak segítséget nyújtani. Szeretnénk, ha ezek a gyerekek is olyan esélyekkel indulnának, mint azon társaik, akiknek több lehetőségük nyílik az ismeretszerzésre, ha számukra is elérhetővé válna az a hasznosítható tudás, amit az iskola keretein belül és azon kívül szerezhetnek meg. Hogy levegyük a terhet a szülők válláról intézményünk a 2012/2013-as tanévtől, az alsó tagozat első osztályában, bevezette az iskolaotthonos oktatási formát. Iskolánk nevelőtestülete és vezetősége egyhangúan úgy határozott, hogy ez az innováció, felmenő rendszerben az 1-4 évfolyamon tanuló diákokat fogja majd e nevelési évtől érinteni. A 2017/2018-as tanévtől a negyedik évfolyamon megszűnt az egésznapos oktatás. A délelőtti tanítási órákat követően napközis foglalkozáson vesznek részt a tanulók. Az iskolaotthonos oktatás törvényi háttere: évi CXC. törvény (Nkt) (2). az általános iskolában 16 óráig megszervezendő foglalkozások tekintetében. 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet III. fejezetének 19.. (1) (5) bekezdése alapján szerveztük meg az iskolaotthonos oktatási formát. Melyek az előnyei ennek az oktatási formának? Minden elsős kisgyerek két tanítóval kezdi tanulmányait, akik a tantárgyakat szakmai tapasztalataik, tudásuk, és hajlandóságuk szerint- egymás között megosztva tanítják. Ez a tantárgyak tekintetében úgy realizálódik, hogy egyikük a humán blokkért (magyar nyelv irodalom, ének-zene, rajz), míg kollégája a matematika és természettudományos blokkért (matematika, környezet- vagy természetismeret, technika, testnevelés) felelős. Ez a szisztéma lehetőséget ad a tanítóknak arra, hogy saját tantárgyaikat professzionálisan, a korszerű tartalmakat és formákat megismerve, magukat folyamatosan tovább képezve tanítsák. Az iskolaotthonos munkaforma felépítésének és pedagógiai programunk célkitűzésének harmóniája ad 61

68 lehetőséget arra, hogy a felzárkóztatás, és tehetséggondozás, mint alapvető tanítói feladat valósuljon meg, hogy évismétlésre csak a legritkább esetben kerüljön sor. A tantárgyak blokkokra való felosztásának nagy előnye lehet a jövőben még az is, hogy a különböző programok szerint és más- más évfolyamokon tanító pedagógusok szakmai műhelyként működjenek, tapasztalataikat egymásnak átadják, tartalmi és módszertani egységességre törekedve őrizhessék meg sajátos pedagógiai arculatukat. Iskolaotthonos osztályainkban mivel a gyerekek óráig az iskolában vannak házi feladataikat is az iskolában végzik el. Matematika és magyar óráikat önálló tanulás nevű órarendi egység követi, amikor a gyerekek önállóan, ha szükséges tanítói irányítás mellett végzik el készségfejlesztő, gyakorló, felzárkóztató vagy tehetségfejlesztő feladataikat. Ilyen módon levesszük a családokról az otthoni gyakorlás terhét, megelégedve azzal és el is várva azt, hogy a szülők folyamatos figyelmet tanúsítsanak kisgyerekük iskolai mindennapjai, beilleszkedése, társas kapcsolatai és tanulmányai iránt. Fonomimika Intézményünkben a 2009/2010 es tanévtől kezdődően az olvasás szövegértés írás helyesírás tanítása fonomimikai eszközök segítségével történik. A fonomimika mint neve is mutatja a hangot és a mozgást kapcsolja össze: a hanghoz egy kézmozdulatot rendelünk, a kézmozdulatot mindig jobb kézzel kell végezni, s az összeolvasáskor is alkalmazzuk. Az olvasástanításnak tudniillik két kritikus pontja van: a hang-betű kapcsolat kialakítása és rögzítése, valamint az összevonás/kapcsolás vagy összeolvasás. (Adamikné 2006) A hanghoz társított kézmozdulat beviszi a cselekedetést a tanításba s együttmozgással segíti az összeolvasást. Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy a tanulók több csatorna együttes használatával sajátítják el a hangok és betűk rejtelmes világát, és ezen eszközök alkalmazásával kevesebb esély nyílik a diszlexia, diszgráfia kialakulására. Úgy véljük a fonomimika lehetőséget nyújt a betűk játékos tanítására-tanulására, ami záloga az állandó figyelemnek és az élményszerű tanulásnak, megszeretteti az írást és az olvasást. Ennek következményeként a tanulók olvasóvá válnak, javul a szövegértési - szövegalkotási - helyesírási kompetenciájuk, megalapozva ezzel a felsőbb évfolyamok tanulmányait. Iskolánk a fonomimikai eszközrendszer bevezetését az első osztályban kezdte el, majd felmenő rendszerben a 2013/2014-es tanévben az alsó tagozat már minden évfolyamán alkalmazták az ott tanító kollégák. Alsós munkaközösségünk nemcsak a magyar órákon hasznosítja e jelrendszer alkalmazását, hanem a többi tanórán is segítséget nyújt a tananyag elsajátításában. 62

69 Napirend Iskolánkban az iskola otthonos osztályba járó kisgyerek órarendje eltér hagyományos keretek között tanulótársaiétól. Az eltérés oka az, hogy az órarend összeállításakor figyelembe vesszük a gyerekek napi terhelhetőségét. Ezért tanórái nem sűrű egymásutánban követik egymást, hanem közbeiktatott rövidebbhosszabb szünetekkel megszakítva tartanak délutánig. A szünetek összes időtartama egy elsős osztály esetében 240 perc, azaz 4 óra. Ezt az időt rugalmas határokkal a tanító maga osztja be, és minden esetben a gyerekek érdeke szerint kell döntenie. Az eltérő tanulási tempó miatt ebben az esetben a differenciált feladat adásával lehet a szinkront megteremteni. A napi időkereten belül csoportbontással és a normál órákon belüli intenzív differenciált foglalkozásokkal valósul meg a készségfejlesztés. Az étkezésnél a kulturált étkezési szabályok, szokások, illemtudó kommunikáció kialakítása a feladat. Kiemelt célok: - A képességek differenciált fejlesztése különösen a kommunikációs készségek fejlesztését illetően. - Alapvető higiénés-, társas-, magatartási-és munkaszokások fejlesztése, különösen az alapvető normák elfogadtatása és követésükre ösztönzés. Hangsúlyozottan: az egészséges, kulturált életmód szokásainak gyakorlati elsajátíttatására, a társas kapcsolatok kialakítására való képességre, a társas magatartás szabályainak elsajátíttatására, a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra, a tanulók személyiségfejlődése számára a legkedvezőbb szabadidős program kiválasztására és örömmel művelésére irányuló nevelő-oktató munka. - Pozitív életmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése. Az oktatási forma pedagógiai előnyei Intézményünkben a nap folyamán, mivel a tanítás és a szabadidő váltja egymást, egyenletesebb a tanulók terhelése. Iskolánkban az alsó tagozaton a késleltetett olvasás-írás tanítás tematikája szerint dolgozunk, így a gyerekek első osztály végére sajátítják el az olvasás és írás minden csínját- bínját. A magyar nyelv tanítása fonomimikai jelek segítségével történik, mely lehetőséget nyújt a helyesírási készségek fejlesztésére, a tevékenykedtetésre, és a játékos tanulásnak is teret ad. Több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére. Fontosnak tartjuk, hogy: 63

70 - a tanítók között a felelősség- megosztás kiegyensúlyozottabb, hiszen mindkét tanító tanít és napközizik is. - a házi feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti, ami nagyon sok előnnyel jár, hiszen a tanító azonnal visszajelzést kap az elsajátítás mértékéről, az estleges hibákról, és ezek alapján azonnal korrigálhat. - mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidőben a társai között, látja a különböző szabadidős foglalkozásokon, így a nevelés is lényegesen hatékonyabb lehet. - reggel a tanítás megkezdése előtt, lehetősége van beszélgetésre, a hírek meghallgatására, a napi gondok felvetésére. Ez azért fontos, mert a ki nem beszélt gondok gátolják a tanulót figyelmének összpontosításában. - az iskolaotthonos oktatás esetén nem szorít annyira az idő, mint a hagyományos oktatási formában, így megvan a beszélgető körök szervezésének feltétele. A gyermek hét közben nem viszi haza a táskáját, ami főleg az első osztályban- a táska súlyát tekintve megterhelő lehet. Szabadidős programjaink az alábbiakat szolgálják: - a tanulók iskolai közérzete a mindennapi munkát pozitívan befolyásolja - az életkori sajátosságokhoz igazodó programok álljanak a gyerekek rendelkezésére - a programok egyszerre legyenek tantárgysegítőek és szabadidős jellegűek - belső biztonságot nyújtó társas életet teremtsenek a gyerekek és a pedagógusok számára - a tanulók tanórán kívüli programok, tevékenységek megtervezésének és megszervezésének részeseivé váljanak - a szabadidő tartalmas eltöltése a tanulók tartós igényévé váljon - a nevelőtestület kreativitását erősítse, mely által az iskola szakmai színvonala fejlődik Iskolánkban a szabadidő eltöltésének számosak a lehetőségei. A levegőn való mozgás, a táncórák, melyet a Kapronczai Művészeti Iskola tánctanára vezet, foci, könyvtárlátogatás, játék, rajz, hangszeres tanulás (furulya, zongora), rövid kirándulások megalapozzák a tanulók tanórai aktivitását. Az iskolaotthonos oktatási forma ezen elemei a szocializációs és kulturális hátrányok kiegyenlítésének gyakorlati színtere. A testnevelés tanítás sajátos céljai közé tartozik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztése. Az esztétikai élmény átélése, a kifejezőkészség kinyilvánítása kiváltja és fokozza a testnevelés iránti pozitív attitűdöt. A 2016/2017-es tanévtől az első és második évfolyamon bevezetésre kerül heti két órában a kötelező táncoktatás a testnevelés órák terhére. A táncoktatást a Kapronczai Művészeti Iskola 64

71 tánctanárával együttműködve valósítjuk meg. Továbbra is kiemelten foglalkozunk a tehetséggondozással, valamint a lassabban érő részképesség zavarokkal küzdő gyermekek felzárkóztatásával. Az idegen nyelvek tanulásának növekvő igénye már kisiskoláskorban megjelenik, ezért a nyelvek tanítására megkülönböztetett figyelmet fordítunk. A 2016/2017-es tanévtől az alsó tagozat első, második, harmadik évfolyamán heti két órában angol nyelvi előkészítő foglalkozáson vehetnek részt a tanulók, hiszen ebben az életkorban a diákok mozgásos feladatokkal, játékokkal, dalokkal könnyebben motiválhatók. A 2021/2022-es tanévig kifutó rendszerben történik a nyelvi előkészítő foglalkozás megvalósulása. 2020/2021-es tanévtől az 1-3. évfolyamon heti 1 órában felmenő rendszerben valósul meg az angol nyelv oktatása. Ezek állandó, rendszeres foglalkozások. Az osztálytanítók munkáját szakképzett gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus segíti. Szabadidős foglalkozások fejlesztési feladatai, kompetenciák - tájékozódás a térben, időben - megismerés - tapasztalatszerzés - emlékezet - képzelet - gondolkodás fejlesztése - ismeretek rendszerezése - ismeretek alkalmazása - problémakezelés-és megoldás - kommunikáció - együttműködés, egymás elfogadása - motiváltság - önismeret - önértékelés - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakításának elősegítése - esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az első, második, és harmadik évfolyamon bevezetésre kerülő szabadidős foglalkozások lehetőséget teremtenek arra, hogy a pedagógusok játékos formában építsék be az órák anyagába azokat a tartalmakat, melyeket az életkori sajátosságoknak megfelelően tartalmaznia kell a tantervnek. 65

72 Az emberi társas viselkedés, a szerepjátékok, a különböző munkaformákban megvalósuló kézműves tevékenységek, az improvizációs játékok is maradandó élményekkel gazdagítják a kisdiákokat. A különféle memória és koncentrációfejlesztő tevékenységek alkalmazása az általunk elkészített tanmenetben jól előkészítik a későbbi memoriter tevékenységeket, és a tanulási technikákat is fejleszti. Hasonló a hatásuk a különféle mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékoknak. A csoportos improvizációs játékok, a verbális gyakorlatok úgyszintén előkészítik későbbi viselkedésminták kialakulását. A sok-sok színezés, festés, rajzolás, a gyurma használata, a szabadidős foglalkozásokon nemcsak a gyerekek esztétikai érzékét hivatott fejleszteni, de összhangot teremt a kéz intelligenciájának fejlesztésével, illetve a vizuális nevelésben a szem és kézérzékelő-kivitelező apparátusának összehangolásával is. A régmúlt hagyományok felelevenítése a foglalkozásokon, az ezekkel való megismerkedés, szélesítik a gyerekek látókörét és alapul szolgának más műveltségi területek tartalmának eredményes elsajátításához. 66

73 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Elméleti alapvetés Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a Nat kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan ez az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül az osztályfőnöki, egészségtan, biológia tematikához is köthető, így onnan is átemelhetőek a konkrétumok. Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 67

74 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása a biológia, kémia, fizika és testnevelés tantárgyakban valósul meg. az ötödik nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap), tehetséggondozó foglalkozások szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. 68

75 Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok Célja: Az egészségmegőrzés, a káros szenvedélyek elkerülése, környezetünk megóvása. Vannak olyan programok, amelyeket iskolai szinten, és vannak, amelyeket alsós osztályok tanulóinak tartunk, másokat a felsős és szakiskolás diákoknak, illetve szülőknek terveztünk. A filmvetítéssel egybekötött drog, dohányzás, alkohol, AIDS prevenciós előadások, valamint az anabolikus szteroidok hatásait bemutató prezentáció a felső tagozatos és szakiskolás tanulóinknak szólnak. A rendőrség bevonásával a szülők figyelmét szeretnénk felhívni a fiatalok körében egyre terjedő káros szenvedélyekre. A Föld napja és az egészségnevelő nap színes programjait az iskola összes diákja élvezheti, illetve az összeállított feladatok helyes megoldásáért értékes díjakat kapnak az osztályok. Ezeken a programokon új ismereteket szerezhetnek az egészséges táplálkozásról, megkóstolhatnak egyszerűen elkészíthető, tápanyagokban gazdag finomságokat, kipróbálhatnak többféle sportágat. Feladatok: - A tanulók egészséges életmódra nevelése - A hátrányos helyzetű tanulók szociokulturális körülményeiből adódó nehézségek leküzdésének elősegítése és a hátrányos helyzetű tanulók integrálása - Az intézmény egészségnevelési és környezeti nevelési programjának megvalósítása - A tanulók: tudják tisztázni az egészség fogalmát ismerjék fel a leggyakoribb egészségkárosító szokásokat és tudjanak védekezni ellene tudjanak az egészségmegőrzés alapvető szabályairól ismerjék az egészség és a táplálkozás szabályait ismerjék az egészség és a mozgás kapcsolatát mozgásműveltségük növelése nyilvánvalóvá váljon az életmód és az egészség közti kapcsolat váljon számukra értékké az egészség a projektmunka sajátosságaiból adódóan gyakorolják az együttműködést és ennek minden lépését A szülők legyenek tisztában a gyermekeikre leselkedő veszélyekkel, ismerjék azok egészségügyi és jogi következményeit, tudjanak ezek ellen helyesen fellépni és megvédeni gyermekeiket Résztvevők: évfolyamos tanulók - Tantestület 69

76 - Szülők - Rendőrség - Védőnők - Dietetikus szakember - Sportolók Feltételek: - mozgásműveltség - jártasság egyéni gyűjtő-munkában, lényegkiemelésben - csoportmunkában való jártasság Készségfejlesztés: - Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése - Ok-okozati összefüggések megláttatása - Együttműködő készség fejlesztése - Szociális kompetencia - Figyelem - Szabálykövetés - Manuális készségek fejlesztése - Mozgásműveltség fejlesztése - Kreativitás Tantárgyi kapcsolódások: - Biológia - Testnevelés, sport - Rajz - Osztályfőnöki óra Munkaformák: egyéni gyűjtőmunka, kollektív osztálymunka, csoportmunka, páros munka Iskolánk 2004-óta a Vöröskereszt Bázisiskolái közé tartozik. 70

77 Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei A környezeti nevelés olyan pedagógiai folyamat, amely a társadalom fejlődése és a természet fenntarthatósága céljából elősegíti és erősíti az emberek környezettudatos magatartását, életvitelét. A környezeti nevelés átfogja a személyiség kognitív és nem kognitív tartományait, alakítja az érzelmi viszonyulásokat, értékrendet, megismerési, cselekvési és döntési képességeket fejleszt, az embert képessé teszi az együttműködésre, altruizmusra és életvitelének tudatos hangolására, beleértve az önkorlátozást is. Kiemelt stratégiai céljaink - Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. - A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban. - Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. - Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése. - Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. - A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése. - A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a természettel. - A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. - Szelektív hulladékkezelésre szoktatás. - A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése. - A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. - A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének megmutatása. - A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése. - Településünk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése. Módszerek, tanulásszervezési formák: - A tanítási órák klasszikus módszerei - Kooperatív tanulási technikák - Tanítási órán kívüli környezetben megvalósuló egyéni, páros és csoportos tevékenységformák 71

78 A környezeti nevelés színterei - Tanítási órák - Egyéb foglalkozások, kiemelten az egész napos iskolai foglalkozások szabadidő-szegmense, valamint a napközis és tanulószobai foglalkozások - Erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok - Iskolai, kerületi, fővárosi, országos versenyek - ÖKO-hét - Projektnapok iskolán kívüli helyszínei Az egészségnevelés elvei: A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit az életkorral járó biológiai-pszichohigiénés tennivalókat; az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait; a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; az egészségre káros szokások biológiai élettani pszichés összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás); a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. Cél: Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására. Szomatikus nevelés o higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés) o profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés o kondicionálás (testedzés, sport) 72

79 o baleset megelőzésre nevelés Pszichohigiénés nevelés o önismeretre, önfejlesztésre nevelés o fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés o környezeti hatások feldolgozására nevelés o emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés o abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés o érzelmi nevelés Szociálhigiénés nevelés o kedvező társas miliő működtetése o kommunikációs nevelés o családi életre nevelés o az iskola, mint munkahely pszichoklímájának alakítása o szerepfeszültségek felismerése, feloldása o a stressz- és feszültségoldás metódusai o társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés o egészségpropaganda Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása. Az egészségnevelés várható eredményei 1. A család szerepének megértése 2. A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. 3. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása 4. A közösségben az én-szerep felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. 5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése 6. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása 7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. 8. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. 9. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. 73

80 10. A testi higiénia iránti igény kialakítása. 11. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. 12. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. 13. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. 14. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. 15. Az egészségtudatos, fizikailag aktív egészségmegőrzésre épülő motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. 16. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítás A környezeti nevelés részleteit a Helyi Tanterv tartalmazza. 74

81 Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek alsó és felső tagozatban is beépülnek a kötelező iskolai programokba tanórán kívüli foglalkozások keretében és kampány jellegű események szervezésekor. Ezek olyan területre fókuszálnak, amelyek a gyermekek aktivitási szintjét növelik. Tanórán kívüli foglalkozások: diáksportköri foglalkozások aerobic, kosárlabdázás, labdarúgás, SNI képességfejlesztő foglalkozás. TEIS program. A TEIS program célja olyan szemléletváltozás megalapozása, amely elősegíti a társadalmi befogadás, és az informális tanulásra épülő különböző készségek, képességek fejlesztését, tanórán kívüli testmozgás által. Szeretnénk a program segítségével a halmozottan hátrányos helyzetű, aktív, önkéntes, önszerveződő tanulók bevonásával a testmozgást, a sportot népszerűsíteni. Kampány jellegű események: egészségnevelő projekt, sportnap, gyermeknap, Magyar Diáksport Napja, Jégcsap Kupa. 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően, a szenzitív időszakokat figyelembe véve beépülnek az óratervi órákba. Más tantárgyak, tevékenységformák mozgáson keresztüli feldolgozása a tantárgyi koncentráció, illetve a komplexitás jegyében is megvalósul (pl. zenei nevelés, külső világ tevékeny megismerése, matematika, idegen nyelv, környezetismeret) 3. Az egész napos oktatás keretében résztvevő 1-3. évfolyamok szabadidős programjaiban az alábbiakban felsoroltak szerint valósul meg a mozgásprogram: körjátékok, ugróiskola, ügyességi játékok, fogójátékok, labdajátékok, népi játékok. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, a szabadidős tevékenységek időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái dominálnak, amelyek igazodnak a tematikai-tárgyi jelleghez. A napközis foglalkozások szerves részét képezi a mozgás. A diákok nagy része igényli a rendszeres délutáni mozgást az egész napos iskolai oktatásban. Frissítően hat rájuk a tanulószoba megkezdése előtti mozgás, nehéz koncentrálniuk, ha rossz idő esetén nem mozoghatnak a szabadban. A tanulók kedvenc tevékenységei közé tartozik labdarúgás, kosárlabda, tollaslabda, használnak frízbit és bumerángot is. Az ősz folyamán többször tesznek egészségügyi sétát, ilyenkor a Termésünnepre végeznek gyűjtőmunkát és olykor szemétszedő akció is szerepel a programban. A tavasz beköszöntével ismét előtérbe kerülnek az egészségi séták, növényfelismeréssel egybekötött hosszú 75

82 teljesítmény túrákat tesznek. Rendszeresen látogatják az utánpótlás csapatok mérkőzéseit, ilyenkor többen kedvet kapnak a rendszeres sporthoz, és jelentkeznek különböző sportszakkörökre. A napközis foglalkozások a tanulószobai foglakozás lezárulta után Udvari játékokkal zárulnak. Ilyenkor újra labdajátékokkal űzik az időt a tanulók. 4. Az egyéb foglalkozásokon a tantárgyfelosztás keretei között nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében sportfoglalkozásokat tartunk hetente több alkalommal az alábbiak szerint: Tevékenység Évfolyam Labdarúgás 1-4. évf. Aerobic 1-8. évf. Kosárlabda Atlétika lány 5-8. évf. fiú 5-8. évf. 4-6.évf évf. SNI képességfejlesztő foglalkozás vegyes Tánc alsós évfolyamok 5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához az évszak sajátosságainak megfelelően egy-egy kiemelt mozgásos tevékenységet valósítunk meg, amely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya. 76

83 HÓNAP TEVÉKENYSÉG Szeptember Október November Kerékpár túra a Dráva parton, Utánpótlás labdarúgó mérkőzések megtekintése a községi sportpályán (U-11, U-13, U-15 őszi mérkőzések) Magyar Diáksport Napja, Utánpótlás labdarúgó mérkőzések megtekintése a községi sportpályán (U-11, U-13, U-15 őszi mérkőzések) Asztaltenisz-kupa December Hógolyózás, szánkózás (időjárástól függően). Január Látogatás a pécsi Műjégpályán Február Kosárlabda házibajnokság (fiú-lány) Március Erdei iskola, kirándulások, sorversenyek, ügyességi versenyek. Április Május Június Atlétika versenyek, Sportdélután, Utánpótlás labdarúgó mérkőzések megtekintése a községi sportpályán (U-11, U-13, U-15 tavaszi mérkőzések) Gyereknapi sorversenyek, Tanár-diák kosárlabda mérkőzés, Utánpótlás labdarúgó mérkőzések megtekintése a községi sportpályán (U-11, U-13, U-15 tavaszi mérkőzések) Görkorcsolya versenyek, Streetball 6. Az intézmény részt vesz a Magyar Labdarúgó Szövetség által létrehozott Bozsik Intézményi Programban. Ezáltal az MLSZ központi irányelveinek, stratégiájának megfelelő képzésben részesülnek az intézmény tanulói. A program célja : - A nevelési-közoktatási intézmények pedagógiai programjához igazodva, a kisgyermekek egészséges életmódra nevelésének, testi-lelki fejlődésének, és a mindennapos testedzési programjának elősegítése. - A labdarúgás népszerűsítése, sportág alapjainak szélesítése, a játék megszerettetése. 77

84 7. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. Az osztályfőnöki tanmenetekben megjelenik: Az egészséges életmódra nevelésre fordított órák számán kívül az osztályfőnökök sportversenyekkel egybekötött kirándulásokat, kerékpártúrákat, gyalogtúrákat szerveznek éves szinten legalább egy alkalommal. 8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus programban jelenik meg a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is magába foglal. Az órákon előadások, beszélgetések keretében a következő témákat dolgozzák fel: Egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog), A mozgás szerepe az egészségmegőrzésben Tiltott és megengedett teljesítményfokozók, energiaitalok, Az egészséges táplálkozás. 9. Központi költségvetési forrásból támogatott Szivacskézilabda oktatáson és versenyen vehetnek részt az évfolyam tanulói. A költségvetési források felhasználásával valósul meg a Jégcsap Kupa, valamint az SNI sportversenyei: Kapkodd a lábad, atlétika, labdarúgás. 10. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus programban jelenik meg a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is magába foglal. Az órákon előadások, beszélgetések keretében a következő témákat dolgozzák fel: Egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog), A mozgás szerepe az egészségmegőrzésben Tiltott és megengedett teljesítményfokozók, energiaitalok, Az egészséges táplálkozás. 11. Központi költségvetési forrásból támogatott Szivacskézilabda oktatáson és versenyen vehetnek részt az évfolyam tanulói. A költségvetési források felhasználásával valósul meg a Jégcsap Kupa, valamint az SNI sportversenyei: Kapkodd a lábad, atlétika, labdarúgás. 12. A tanulók fizikai állapotának mérését alsó tagozatban minden tanév elején és végén, felső tagozatban január április közti időszakban el kell végezni. A mérések értékelése és elemzése során kapott eredmények és az azokból fakadó tapasztalatok alapján javaslatot készítünk, amelyek beépülnek a szabadidős és sporttevékenység tartalmába. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra. 78

85 Közlekedésre nevelés Célunk: - A gyerekek közlekedési veszélyeztetettségének csökkentése. - Olyan tapasztalatokkal, ismeretekkel történő megismertetése, melynek birtokában jól eligazodik a környezetében. - A biztonságos közlekedéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. Feladatunk: - A közlekedési környezet megismertetése évszakokhoz kapcsolódóan. - A közlekedési tapasztalat és ismeretszerzés lehetőségeinek megteremtése és biztosítása. - A közlekedéshez szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása. - A környezettel való ismerkedés az iskolai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyerekek az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. - Segíteni a gyerekek irányítottan és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását. - Fejleszteni a megfigyelőképességüket, gondolkodásukat, emlékezetüket. - Folyamatosan figyelemmel kísérni a gyerekek természeti és társadalmi környezetükből szerzett ismereteinek játékukban történő felhasználását úgy, hogy folyamatos gyakoroltatással munkatevékenységükben tudják azt alkalmazni. Nincs gyerek KRESZ! Azonos közlekedési helyzet minden életkorban azonos döntést, cselekvést kíván. A járművezetőket sem készítik fel arra, hogy mely életkorban általában mi jellemzi a gyermek-felnőtt közlekedési érettségét. Marad az egyetlen követhető, egyben a biztonságot is jelentő megoldás: a gyermek szerephelyzeteivel, érettségével összhangba hozott preventív közlekedési képességfejlesztés. Melynek az a célja, hogy a gyermek részképességeit olyan magasabb szintre hozza, amely segítségével a személyiség harmonikusabb módon képes a közlekedési jelek, jelzések észlelésére, feldolgozására és a megfelelő válasz alkalmazására. Tehát ha jól végezzük az egyes életkorokban a gyermek fejlesztését, akkor olyan képességek, készségek, attitűdök alakulnak ki, amelyek a biztonságos, kulturált közlekedés megvalósítására is alkalmasak lesznek. 79

86 A biztonságos közlekedés tapasztalatszerzésének módjai: Lakókörnyezetben: - kirándulás, séta - vizuális tevékenységek (pl.: barkácsolás). A gyalogos közlekedés szabályainak megismertetése, gyakorlása, melynek részei: - Közlekedési környezet megismertetése - Lakás, iskola környéke - Séták útvonala - Közúti jelzések - Helyes viselkedési modell nyújtása - Közlekedési készség, képesség fejlesztése Járművekről szerzett ismeretek, melynek részei: - Járművek sebességének, hangjának és mérete - Összefüggésük felfedeztetése - A gyermekekkel (valós helyzetben szerzett tapasztalatok, közlekedési park,), - Szituációs, szimulációs játékok (séta, közlekedési park,), - Valós helyzetek (autó kiállítás, séta, átkelés zebrán), - Spontán alkalmak (séta, kirándulás, úttesten való átkelés, kerékpározás) A fejlődés várható eredményei: - A gyermek életkori sajátosságainak megfelelően tájékozódjon és igazodjon el a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben. - Pozitív érzelmi viszonyulása megerősödik környezete iránt, - Különbséget tud tenni az évszakok között, ismeri azok közlekedésre gyakorolt hatását és jellemzőit. 80

87 - Rendelkezik a közlekedéshez szükséges alapvető ismeretekkel és képességekkel, a gyalogos közlekedés szabályainak megfelelően közlekedik. - Ismeri a járműveket, életkorának megfelelően a jelzőtáblákat, a rendőr jelzéseit és munkáját. 81

88 Társadalmi bűnmegelőzés és áldozattá válás megelőzési programja Iskolánk rendszeresen és hosszabb ideje végez bűnmegelőzési és áldozattá válást megelőző munkát. Rendszeresen kapcsolatot tartunk a Baranya Megyei Rendőr Főkapitányság bűnmegelőzési osztályán dolgozó tisztekkel. Bűnmegelőzést és az áldozattá válást megelőző előadásokat tartanak diákjainknak, dolgozóinknak. Az osztályfőnökök osztályfőnöki óráikba beépítik a bűnmegelőzés és az áldozattá válás megelőzésének témáit. Szükség esetén segítségül hívhatják ehhez a védőnőt, iskolarendőrt. Részt veszünk eseti programokban a pályázati és egyéb lehetőségek függvényében. 82

89 Kompetencia alapú oktatás A tanár minél többet tanít, a diák annál kevesebbet tanul. A tanítás zavarja az elsajátítást. (Carl Rogers) Az óvodai-iskolai nevelés, oktatás kiemelt célja, hogy felkészítse a gyerekeket, az egész életet átfogó tanulásra. Ennek fontos feltétele a kompetencia alapú oktatás meghonosítása és elerjesztése, melynek során ismeret, készség és a személyiség attitűd oldalának a kiegyensúlyozott, rendszerszerű fejlesztését valósítjuk meg a tanítás - tanulási folyamatban. Célja, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek, nem lemondva az ismeretek elsajátításáról sem. Fontos feladat a személyre szabott oktatás megvalósítása, amelyben differenciált programokra van szükség. Kiemelt szerep jut a tehetséggondozásnak, ugyanúgy, mint a hátrányos helyzetű gyermekek, illetve a sajátos nevelési igényű gyermek felzárkóztatása, az együttnevelési program kialakítása és megvalósítása. Előtérbe kerül az is, hogy a digitális kommunikáció korában minden gyerek birtokába jusson azoknak a képességeknek és ismereteknek, amelyekkel az IKT eszközöket használni tudja, s ezzel segítse megvalósítani az egész életet átfogó tanulás egyéni útját. Miben más a kompetencia alapú oktatás a hagyományos oktatásszervezési eljárásoktól a hagyományos óravezetési modellel szemben? - a tudást, a készséget helyezi előtérbe - a frontális óraszervezés helyett a csoport és differenciált tanulásirányítás kerül előtérbe, ahol az ismeretátadásról a különböző kompetenciák kialakítására, fejlesztésére helyeződik a hangsúly - a gyereket partnerként, együttműködő társként kezeli - a gyerekek nem csupán tömegként vannak jelen, hanem aktív részesei a tanítás- tanulás folyamatának - megváltozik a tanár szerepe: nem csupán tanítás árasztó lesz, elsősorban szervező, irányító munkát végez - a gyerekek megismerik a felelősség érzését, az egymásra utaltságot, és az egymás segítése, az 83

90 egymástól való tanulás lesz a fontos - nagyobb teret kap a gyerekek tapasztalataira való építkezés, a már meglévő ismeretek alkalmazása, hasznosítása, az összefüggések megláttatása - kiemelt szerepet kap az IKT eszközök használata (interaktív tábla, infokommunikációs eszközök) Intézményünkben a 2009/2010-es tanévtől kerül bevezetésre a kompetencia alapú oktatás, illetve a műveltségterületek tantárgyi bontás nélküli oktatása (magyar nyelv és irodalom). A módszer bevezetése a 2008/2009-es tanévben a sellyei kistérség által (TÁMOP 3.1.4/08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben) beadott és megnyert pályázata alapján történt. A pályázatnak köszönhetően az új oktatási formák a következő területen valósulhatnak meg: a, Kompetencia alapú oktatás: - Szövegértés - szövegalkotás kompetencia terület - Matematika kompetencia terület - Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák A felsorolt kompetencia területeken olyan oktatási programcsomagokat használunk, illetve olyan tankönyvcsaládokat választottunk a tanítás alapjául, amelyek alapjául szolgálnak és segítséget nyújtanak a kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez és megvalósításához. A programcsomagok moduláris felépítése szabadságot kínál az egyéni tervezéshez és a helyi adaptációk megvalósításához. Ez hatékony támogatást ad ahhoz, hogy az új tanulásszervezési keretekben pl. projektoktatásban, témahetek szervezéséhez, műveltségterületi integráció megvalósításához is felhasználható legyen. Projektek, témahetek, moduláris oktatási program Intézményünk 3 hetet meghaladó projektje a tanév során: Karácsony projekt Minden évben visszatérő rendezvényünk, melynek központi témája a szeretet, a béke. Nemcsak tanórákon, hanem napköziben különféle kézműves foglalkozásokon, beszélgető körökben, játszóházak rendezésével, műveltségi vetélkedőn való részvétellel készülünk az ünnepre. Iskolánk tanulói a katolikus templomban, tanulóink által megrendezett hangversenyen is részt vesznek, mely a meghitt hangulatot és a művészetet is közelebb hozza számukra. 84

91 Termés ünnep Iskolánkban már hagyomány az őszhöz kapcsolódó programok szervezése. A rendezvény szervezésének célja: - Az őszhöz kapcsolódó hagyományok, jeles napok bemutatása, megismertetés - Az időjárás változás, a természetben végbemenő változások megfigyeltetése - Környezettudatos magatartás fejlesztése - Ezen időszakhoz kapcsolódó mezőgazdasági munkákkal való megismerkedés - Kutató munka (játszó, fonók életének bemutatása) - Őszi dekoráció készítése (esetleg verseny), vásári hangulat megteremtése - Népdalokkal, versekkel, irodalmi alkotásokkal, zeneművekkel való ismerkedés - Képességfejlesztés - Kapcsolatteremtés A program szüreti mulatsággal és az ősz által biztosított finomságok kóstolásával zárul. Ormánság projekt, Beás projekt Szűkebb hazánk megismerésére irányuló rendezvénysorozat, mely hagyományainkat, az itt élő emberek múltját, kulturális örökségünket hivatott felidézni. Beás projekt rendezése a szakkörös gyerekek irányításával, az itt élő cigányság szokásairól ad kultikus képet. Egészségnevelési program Iskolánk tanulói megismerhetik az egészséges életmód minden fő jellemzőjét: sport helyét, szerepét, az ember életében, a helyes táplálkozási szokásokat, a megfelelő higiénés és a jó közérzet fontosságát. Iskolánkban a pályázatnak köszönhetően egyre inkább elterjed a digitális tartalmak, taneszközök használata, a digitális készségek fejlesztése.a tevékenységeket úgy tervezzük meg, hogy az érintett tanórák 25 %- a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg. Hogy munkánk még eredményesebb és hatékonyabb legyen, előnyben részesítjük az új pedagógiai eszközöket, módszereket, illetve, önálló intézményi innováció megvalósítására törekszünk. Ennek feltételeként létrejöhet az intézmények közötti szakmai együttműködés, jó gyakorlatok átvétele, így azokkal 85

92 az iskolákkal és óvodákkal vesszük fel a kapcsolatot, akik már kipróbált, bevált módszerekkel, eljárásokkal gazdagították módszertani repertoárjukat. 86

93 Kulcskompetenciák Kommunikációs kompetenciák: anyanyelvi és idegen nyelvi Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék 87

94 kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása Matematikai, gondolkodási kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát 88

95 meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés 89

96 kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök eszközök megismerése, használata szövegszerkesztési ismeretek információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás 90

97 A tanulás kompetenciái A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erıs és gyenge pontjait képes legyen megtalálni a számára elérhetı oktatási és képzési lehetıségeket, útmutatást/támogatást írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata saját tanulási stratégia kialakítása a motiváció folyamatos fenntartása a figyelem összpontosítása a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére Személyes és társas kapcsolati kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 91

98 Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek 92

99 kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés Kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az 93

100 egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is 2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál 3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása 4. Tanulásirányítás önálló tanulásra való nevelés 5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével 6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás 7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája 8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára. 94

101 A Vajszlói Kodolányi János Általános Iskola pedagógusokkal szembeni elvárásai Módszertani felkészültség: A pedagógusok szemléletváltozása révén (kompetencia alapú oktatás elterjesztése TÁMOP 3.1.4) intézményünkben a pedagógiai módszertani kultúra megújult. A kollégák ismerik és alkalmazzák az új tanulás szervezési módokat. Követelmény a tanulók folyamatos differenciált fejlesztése, fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló fejlesztő értékelés. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, többi tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség: Intézményünk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele a differenciálás, valamit a különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. A tanterv alapkövetelményeit szem előtt tartva mindenkor figyelmet kell fordítani a tanulási problémákkal küzdők felzárkóztatására, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jobb képességű tanulók tehetséggondozását sem. Mindennapi munkánk része a tanórán kívüli fejlesztő foglalkoztatások szervezése a hh illetve hhh, az SNI-s, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integrált formában folyik a kéttanáros modell alkalmazásával. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget iskolánk minden tanulója számára. Elfogadtatjuk tanulóinkkal a másságot. (Multikulturális program) Fontosnak tartjuk a családi háttér megismerését. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység. Közösséggé formálás több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végez. Tanulóinkban meg kell erősítenünk a humánus magatartásmintákat, szokásokat, a társas kapcsolatok fontosságát, az együttműködési készséget, a kulturált magatartást és kommunikációt. Célunk az, hogy nyílt, másságot toleráló, kompromisszumot kereső demokratikus személyiség kialakítását segítsük elő. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: - tanulói közösségek kialakítása 95

102 - együttműködés képességének fejlesztése - közösség egyéni arculatának, hagyományának kialakítása Osztályfőnök feladatai: Irányítsa, szervezze az osztályközösség közös tevékenységét. Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl.: karácsonyi ünnepség, egészségnevelő nap) iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megszervezése. (október 23., március 15.) Versenyek, műsorok összeállítása, a nevelő gyerekek, szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő programok. (Jótékonysági bál, Gyermeknap) Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz tartozó önreflexió A pedagógus a munkáját tervszerűen a Nemzeti Alaptanterv, az elfogadott Kerettanterv és a Helyi Tanterv alapján végzi. A tanítási órákra, foglalkozásokra rendszeresen és tervszerűen felkészül. (tanmenet, óravázlat) A pedagógus a tervező munkáját az adott tanuló csoport életkori sajátosságaira, a csoport összetételére, és a tanulók előzetes tudására építi. A pedagógus törekszik a módszertani változatosságra, előtérbe helyezi a tanulók tevékenykedtetését és az új tanulásszervezési eljárások alkalmazását. Félévente egy alkalommal más kollégájánál órát látogat és nála is hospitáláson vesznek részt. Reflexiójában folyamatos visszajelzést ad önmagának és a kollégáinak. A szakmai munkaközösségek az éves munkatervük összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat. Tanulás támogatása Intézményünk minden támogatást megad ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint az ehhez kapcsolódó kompetenciákat, készségeket és képességeket. Megalapozzuk a tanuláshoz való pozitív viszonyt, és mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat és probléma megoldáshoz. A tanórák folyamán kiemelt fontosságú feladat a tanulók motiválása, a tanulók aktivizálása, a tevékenykedtetés, a differenciálás. A ráhangolás fejleszti a gyermekben a kitartás képességét, a gyerekek érdeklődésére, kitartására épít. A hátrányos helyzet miatt fontosnak tartjuk a tanulóbarát környezet kialakítását, a pedagógus példát mutat az intézmény otthonosabbá tételében. Törekszünk arra, hogy gyermekeink elsajátítsák a digitális kompetencia alapjait. A tanórák és a szabadidős foglalkozások nagy részét IKT eszközök használatával színesítjük. 96

103 A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése A tanulók tantárgyi tudása (ismerete és tevékenysége) a teljesítményekben realizálódik. Az ellenőrzés sokféle módjai közül a leggyakrabban a köv. eljárásokat használjuk: Ellenőrzés: Osztálymunka beszélgetés frontális osztálymunka feladatlapos ellenőrzés Egyéni munka ábra kiegészítése és munka indoklása felelet válogatása szókártyákkal feladatlap megoldása szóbeli felelet A diagnosztikus, a formatív, a szummatív mérés-értékelés visszajelzést biztosít a tanár, a szülő, és a tanuló számára is. Célja: - a tanulócsoport eredményének viszonyítása az országos standardizált értékekhez - a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi eredményükhöz - a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése - következtetés a tanulás és tanítás hatékonyságára Pedagógusaink szorgalmazzák a méréseken alapuló számonkérés, valamint szóbeli értékelések egyensúlyát. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek folyamatos visszajelzést kapjanak a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről is. A kommunikáció, a szakmai együttműködés, problémamegoldás Az intézményben dolgozó pedagógus elfogadást, figyelmet, megértést sugároz a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Kapcsolata a szülőkkel a korrektség és a bizalom elvén működik. Kollégáival a zavartalan oktató-nevelő munka elősegítése érdekében folyamatosan információt cserél: hozzájárul az intézményen belüli zavartalan információ áramláshoz. Jóindulattal, segítőkészen fordul nevelőtársai felé. Aktívan részt vesz a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Megjelenik az iskola által szervezett rendezvényeken. Bekapcsolódik az iskolán kívüli programok, szervezetek tevékenységébe. Segíti az iskolai alapítvány működését. A pályázatok 97

104 összeállításában, azok részvételében aktívan részt vállal. Képes munkáját folyamatosan elemezni, fejleszteni és újratervezni az eredmények tükrében. Elkötelezettség és szakmai felelősség vállalás a szakmai fejlődésért Folyamatosan tájékozódik a pedagógiai eredményekről, önképzésben vesz részt. Munkájában felhasználja az új kutatások eredményeit. Képes a módszertani megújulásra. Intézménye érdekeit minden lehetséges fórumon képviseli. (szülői értekezlet) Mentorként vállalja az újonnan érkezett kollégák szakmai segítését. Konferenciákon, szakmai fórumokon, továbbképzéseken vesz részt. Fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: - az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog - a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga - a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga - a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga - a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog - az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog - a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga - a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. 98

105 Fogyasztóvédelemmel összefüggő célok A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. Fogyasztóvédelem tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(nat) A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. Iskolai programunkban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például - a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során - a tájékozódás képessége, - a döntési helyzet felismerése és - a döntésre való felkészülés. 99

106 Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. Fogyasztóvédelem színterei az iskolában Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: - Technika, áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései - Matematika; banki, biztosítási vagy üzemanyag fogyasztási számítások - Fizika; mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); - Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; - Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái - Biológia; génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás - Kémia; élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk. - Informatika; elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia - Történelem; EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. - Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai - Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) - Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) - Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) - Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) - Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások 100

107 Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyenek a készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői. Fontos hogy a diákok megismerjék a fogyasztási, módszertani elemeket. - Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól - Riportkészítés az eladókkal - Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika - Egyéni és csoportos döntéshozatal - Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása - Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában - Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel - Szimulációs játék, esettanulmány - Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző - piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) - Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) 101

108 A Pedagógiai Program végrehajtását segítő eszközök, felszerelések A nevelő- oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a fenntartó ütemterve alapján készítettük el. A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztása a szaktanárok javaslatára történik, mely javaslatot a munkaközösség megvitat, értékeli, és a közösen kialakított javaslatukat a tantestület elé viszi elfogadásra. Az eszközök és felszerelések jegyzékének összeállításánál figyelembe vettük a következő szempontokat: - Az egészséges munkakörülményekhez szükséges felszerelések biztosítása. - Az elavult felszerelések, eszközök folyamatos cseréje. - Az új technológiáknak megfelelő felszerelések beszerzése. 102

109 Helyi tanterv Helyi tanterv alapdokumentumai - Nemzeti Alaptanterv - Kerettantervi ajánlások (51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet - Kerettantervi ajánlások (5/2020. (I.31.) számú Korm. rendelet Az iskola tantárgy és óraterve Iskolánk a következő tantárgyi rendszerek alapján működik: - általános tanterv - egész napos iskola az 1-3. évfolyamon - Emelt szintű matematika képzés (5-8. évf.) kifutó rendszerben a 2022/23-as tanévig heti 4+1 órában - Emelt szintű angol nyelvi oktatás (5-8. évf.) a 2020/21-es tanévtől felmenő rendszerben heti 3+2 órában - Emelt szintű testnevelés oktatás (5-8. évf.) a 2020/21-es tanévtől felmenő rendszerben heti 5+2 órában A Köznevelési Törvény meghatározza a tanulók kötelező és választható tanórai foglakozásának időkeretét. Iskolánk tantárgy- és óraterve a törvényi előírások, valamint a szülők javaslatainak figyelembevételével készült. Általános tantervű oktatásban részesülő csoportok heti óraterve Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Eika/Hit- és Erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika

110 Kémia 1+0,5 2 Biológia 2 1 Földrajz 1+0,5 2 Ének-zene Hon és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Cigány népismeret* Osztályfőnöki Kötelező óraszám A 2020/21-es tanévtől kifutó rendszerben folyik az oktatás a fenti táblázat alapján. Évfolyamonként bizonyos tantárgyakból (matematika, idegen nyelv, magyar) csoportokat hozunk létre, ahol különböző óraszámban tudjuk biztosítani a felzárkóztatást, valamint a tehetséggondozást. Matematikából és idegen nyelvből egy-egy évfolyamon három csoportos bontásban folyik az oktatás. Emelt szintű képzésre csak az a tanuló jelentkezhet, akinek tanulmányi eredménye matematikából eléri a 4-es szintet. Túljelentkezés esetén írásbeli felvételi alapján döntünk a felvételről. *A cigány népismeret tantárgy szülői kérelem, nyilatkozat alapján, igény szerint valósul meg. Amennyiben a szülők nyilatkozata alapján a cigány népismeret tantárgy oktatása nem valósul meg, a szabadon választható órakeretet a fenti táblázat szerint szervezzük. Abban az esetben, ha a tanuló nem teljesíti az emelt szintű képzés követelményeit, szaktanári javaslatra, az igazgató döntése alapján, az alapóraszámú csoportba kerül áthelyezésre. Az áthelyezésről félévkor és év végén határozunk. 104

111 Általános tanterv: matematika/magyar képzésben részesülő csoportok óraterve: Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai, Heti óraszám/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Állampolgári ismeretek 1 Hon- és népismeret 1 Etika/hit és erkölcstan Környezetismeret 1 1 Természettudomány Kémia 1 2 Fizika 1 2 Biológia 2 1 Földrajz 2 1 Angol nyelv Első élő idegen nyelv Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és színház 1 Technika és tervezés Digitális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező alapóraszám Általános tanterv: matematika/magyar Szabadon tervezhető óra Összes tervezett óraszám Összesített óraszám Maximális órakeret

112 Az emelt szintű angol nyelvi (3+2 óra), és az emelt szintű testnevelés oktatással párhuzamosan, ( 5+2 óra) a 2021/22-es tanévtől felmenő rendszerben, az 5. évfolyamtól heti 2 órában általános tantervű csoportot szervezünk. A tanulók ezeken az órákon matematika, magyar nyelvtan és irodalom tantárgyakat tanulnak. A 2020/21-es tanévtől, a fenti tantárgyi keretek között, felmenő rendszerben végezzük az oktató-nevelő munkát. Emelt szintű matematikai képzésben részesülő csoportok heti óraterve: Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika/Hit- és erkölcstan Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1+0,5 2 Biológia 2 1 Földrajz 1+0,5 2 Ének-zene Hon és népismeret 1 Vizuális kultúra Informatika

113 Technika és életvitel Testnevelés és sport Cigány népismeret* Osztályfőnöki Kötelező óraszám *A cigány népismeret tantárgy szülői kérelem, nyilatkozat alapján, igény szerint valósul meg. Amennyiben a szülők nyilatkozata alapján a cigány népismeret tantárgy oktatása nem valósul meg, a szabadon választható órakeretet a fenti táblázat szerint szervezzük. A 2020/21-es tanévtől kifutó rendszerben folyik az oktatás a fenti táblázat alapján. 107

114 Emelt szintű angol képzésben részesülő csoportok heti óraterve: Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai, Heti óraszám/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Állampolgári ismeretek 1 Hon- és népismeret 1 Etika/hit és erkölcstan Környezetismeret 1 1 Természettudomány Kémia 1 2 Fizika 1 2 Biológia 2 1 Földrajz 2 1 Angol nyelv Első élő idegen nyelv Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és színház 1 Technika és tervezés Digitális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező alapóraszám Emelt szintű angol Szabadon tervezhető óra Összes tervezett óraszám Összesített óraszám Maximális órakeret

115 Emelt szintű testnevelés képzésben részesülő csoportok heti óraterve: Az 1-8. évfolyamok tantárgyai és heti óraszámai, Heti óraszám/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Állampolgári ismeretek 1 Hon- és népismeret 1 Etika/hit és erkölcstan Környezetismeret 1 1 Természettudomány Kémia 1 2 Fizika 1 2 Biológia 2 1 Földrajz 2 1 Angol nyelv Első élő idegen nyelv Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és színház 1 Technika és tervezés Digitális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező alapóraszám Emelt szintű testnevelés Szabadon tervezhető óra Összes tervezett óraszám Összesített óraszám Maximális órakeret

116 Délutáni foglalkozások Foglalkozás/évfolyam Magyar középiskolai előkészítő I. félévben 2 Matematika középiskolai előkészítő I. félévben 2 Matematika tehetséggondozás 1 Angol nyelvi előkészítő 2 2 Angol tehetséggondozás Német tehetséggondozás Fizika tehetséggondozás Biológia tehetséggondozás Földrajz tehetséggondozás Elsősegélynyújtás 2 2 Drámapedagógia

117 Énekkar 1 1 Aerobic 1 1 Atlétika 1 Labdarúgás 2 2 Korrepetálás Képességkibontakoztat ó tehetséggondozó óra 1 SNI DSK. 1 Magyar tehetséggondozás Történelem tehetséggondozás Természetismeret tehetséggondozás 1 1 Leány kosár 1 Fiú kosár 1 Cigány népismeret, kulturális tevékenység* *A cigány népismeret, kulturális tevékenység tantárgy szülői kérelem, nyilatkozat alapján, igény szerint valósul meg. A választható tantárgyak/foglalkozások esetében a pedagógusválasztás szabályai a szakos ellátottságnak megfelelően valósulnak meg. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 111

118 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében különösen fontos a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők mentén történik: o Fokozatosan átvezetjük a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; o Felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt figyelembe véve az életkori és egyéni jellemzőket is. A tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. o A tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a tanulók személyisége és gondolkodása. Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a célhoz. o Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint megtanítjuk a tanulókat tanulni. o Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. o Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások. o A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. o A tanulási részképességek fejlesztése (beszéd, olvasás, figyelem, memória, gondolkodás, logika, önművelés), tanulóink problémamegoldó képességének fejlesztése. o Lehetőséget adunk a tehetségek kibontakoztatására és lemaradók felzárkózására. o A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való értékelése. o A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.). o A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során. o Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. 112

119 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A beszédkészség a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése. Elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása és gyakoroltatása. Fontos a magyar kultúra hagyományainak megismerése, megszerettetése. Kiemelkedően fontos az önálló tanulás képességének kialakítása. A tanulási szokások, technikák tanulása, információszerzés lehetőségeinek, korlátainak megismerése. A figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék fejlesztése Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint az interperszonális kapcsolatokban. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak. 113

120 A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során. Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a fontos képesség-összetevők (együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés) is. Ezekre egész további életükben szükségük lesz. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem egyre inkább függetlenül, önállóan is dolgozni tudjanak. A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy a 12. évfolyam végéig az érettségi vizsga idejére a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás terén. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások kialakítása szükséges. Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi kompetenciaterületek fejlesztésén. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni a tanulók képességeinek kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti 114

121 megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül. A kompetencia alapú oktatás napjainkban olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. A hangsúly a tartalomról a tanulás kompetencia alapú koncepciójára helyeződött át. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amely a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlen. Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), az aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) és a foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők: o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai kompetenciák o természettudományos és technikai kompetenciák o digitális kompetencia o szociális és állampolgári kompetenciák o kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia o esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség o a hatékony, önálló tanulás A kritikus készségek, így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató munka fő feladata, melynek keretében: o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; o az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal, valamint az egészségnevelési programmal való 115

122 összhangját képes megjeleníteni a lelki egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok); o az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; o a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; o a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; o az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek, vallásinyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén; o a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már 1-6. évfolyamon megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe. A természettudományi tantárgyak oktatása terén az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodóan a következők jelentik a prioritást: természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; 116

123 a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára; természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola csak olyan tankönyveket használhat, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak, illetve amelyek szerepelnek a tankönyvjegyzékben, igazodik a tantárgyi tantervekhez. Az egyes tantárgyak tanítása során a pedagógus tankönyveket, munkafüzeteket és különféle tanítást segítő tanulmányi segédleteket alkalmazhat. A tankönyvek, segédletek kiválasztásakor szem előtt kell tartani a szülők anyagi lehetőségeit. Törekedni kell arra, hogy egyes tanulást segítő szemléltető anyagok (pl. szótárak) legalább egy osztályra való mennyiségben az iskolai könyvtár rendelkezésére álljanak. Az alkalmazandó tankönyveket, taneszközöket a munkaközösségek határozzák meg a következők figyelembe vételével: Tartalmi szempontok: - A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere idomuljon a tanterv tartalmához, célkitűzéseihez. - Vegye figyelembe az adott korosztály értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori sajátosságait. - A tankönyv nyelvezete, szerkezet legyen követhető, áttekinthető, érthető. - Adataiban legyen pontos, következtetéseiben logikus. - Törekedjen a tömörségre, tartalmilag legyen igényes. - Stílusa legyen magyaros, érthető, pontos fogalmazású. - Ne csak ismeretket közvetítsen, hanem fejlessze a képességeket és készségeket is, neveljen gondolkodásra. - Legyen sokoldalúan használható: az átlagos képességű tanuló sikeresen használhassa, de a kiváló képességűt is inspirálja újabb feladatok megoldására. - Lehetőleg önállóan, kevés tanári segítséggel is használható legyen. - Segítse elő a külső és belső vizsgákra való felkészülést. - Gondolkodtató feladatokat tartalmazzon. Formai szempontok - A tankönyv lehetőleg minél kisebb méretű legyen, lapminősége alkalmas legyen írásra, olvasásra. - A betűforma, - méret és távolság illetve az egy oldalra kerülő szöveg vagy feladat mennyiség feleljen meg a tanulók észlelési képességeinek. 117

124 - Legyen esztétikus, ízléses, megfelelően illusztrált, tartós és könnyen kezelhető. - A taneszközök jól áttekinthetőek, figyelemfelkeltőek, tisztán tarthatóak és esztétikusak legyenek. Ügyelni kell arra, hogy egyes tantárgyak azonos tankönyvcsaládból kerüljenek kiválasztásra, hogy alkalmazásuk felmenő rendszerben alkalmas legyen. A munkaközösségek javaslatát a tantestület hagyja jóvá. Mindennapos testnevelés A Köznevelési törvény egészségesebb társadalom megteremtésének célját szem előtt tartva nagy hangsúllyal kezeli a testnevelés és az egyéb iskolai sporttevékenységek szervezését. A heti öt testnevelés óra bevezetésével jelentős, döntő lépést tesz a minden napos testmozgás tényleges megvalósulása felé. Nkt 97. (6) bekezdés szerint: A 27. (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. A mindennapi testnevelés céljai: - Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat ismereteket. - Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének legalább alapfokú tudnivalóit. - A rendszeres és sokoldalú testmozgással növeljük, fejlesszük a kondicionális és koordinációs képességeiket, ízületi mozgékonyságukat, valamint a mozgáskészségüket. - A rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására a legmagasabb edzettségi, fittségi szint elérése. - A testnevelés, sport személyiségformáló hatása által kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság. - Megismertetni a tanulókat a, a megfelelő viselkedéskultúrával, az alapvető erkölcsi követelményekkel, az önvédelem alapjaival. A fenti célok elérése érdekében a következő egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell érvényesülniük, megjelenniük a tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon: - Minden tanuló minden tanítási napon részt vesz a testmozgás-programban. 118

125 - A testnevelési órákon és sportfoglalkozáson figyelünk a keringési és légző rendszer megfelelő terhelésére. - Minden testnevelési órán, foglalkozáson van gimnasztika, valamint a helyes testtartást szolgáló gyakorlatsor, légző torna. - A testnevelési tananyag egészében betartandóak a gerinc- és ízületvédelmi szabályok. - Fontos feladat a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése a* Hungarofitteszt alapján. Minden tanévben kétszer, október és május hónapban végezzük ezt el. - Fontosnak tartjuk, hogy minden testnevelési óra, sportfoglalkozás örömet, sikerélményt jelentsen az eltérő adottságú tanulóknak is. - Alapvető, hogy érvényesüljenek a sport személyiségfejlesztő hatásai. - Fontos, hogy minden foglalkozáson szerepeljenek életmód-sportok, amelyeket egy életen át lehet folytatni. Témakörök: rendgyakorlatok, képességek mérése, képességfejlesztő gyakorlatok, torna, téli foglalkozások, atlétika, labdarúgás, kosárlabdázás, floorball, tollaslabdázás, aerobic, görkorcsolyázás. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek a testnevelés órák 10 %-ban valósulnak meg. Az úszásoktatást a es tanév tavaszán indítottuk intézményünkben. Az infrastruktúra hiánya miatt a Siklósi Táncsics Mihály Gimnázium uszodája nyújtott lehetőséget arra, hogy ezt a mozgásformát az 5. évfolyamon tanuló diákjaink elsajátíthassák. Felmenő rendszerben a következő tanévekben folytatjuk az úszás oktatását, valamint 2016 őszétől a Nat.-nak megfelelően, a évfolyam is bekapcsolódott. 119

126 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési- mérési- értékelési- rendszere Az ellenőrzés a tantárgyak tanítás-tanulás folyamatában alapvető mozzanatként szerepel. A didaktikában az oktatási folyamat vezérlésénél, programozásnál, mint visszacsatolás fordul elő. A tanítónak nagy szüksége van arra, hogy az oktatási folyamata minden mozzanatában visszajelentést nyerjen a tanulóktól, hogy azok mennyiben sajátították el az ismereteket és készségeket. A tanulók tantárgyi tudása (ismerete és tevékenysége) a teljesítményekben realizálódik. E teljesítmény a tantárgyakban lehet szóbeli és írásbeli felelet, feladatmegoldás, különböző műveleteknek a végrehajtása vagy munkák elvégzése. Az ellenőrzés, viszonyítás. A tanulók teljesítményét viszonyítjuk a tantervi követelményekhez. E viszonyítás bipoláris jellegű. Egyrészt a tanulók számára jelent jelzést a tudásukról és segítséget a hiányosságaik javítására. Másrészt a tanító munkájának erős és gyenge oldalait tárja fel és ezzel jelzi további munkájának az irányát. Az e-dia (Elektronikus Diagnosztikai Rendszer) alsó tagozat 3. és 4. évfolyamának egy-egy osztályában valósul meg. A tanulók osztályba, csoportba sorolásának, szervezésének elvei Az iskolai osztályok kialakításánál a törvényben előírt létszámhatárokat, illetve átlag létszámokat vesszük alapul, illetve figyelembe vesszük a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók számát. Az emelt szintű testnevelés és angol csoportok kialakítása szintfelmérés alapján történik. Csoportbontásban oktatjuk - idegen nyelveket, 4-8. évfolyamon - matematika, 6-8. évfolyam - etika/hit-és erkölcstan Ha a tanuló a kívánt szintet nem teljesíti, alapóraszámban tanuló csoportba kerül. Az átjárhatóság a helyi tantervben biztosítva van. Az iskola helyi tanterve biztosítja az iskolaváltást, a más iskolából, külföldről érkező tanulók számára. 120

127 Multikulturális tartalmak Cigány kisebbségi oktatás Iskolánkba cigány kisebbséghez tartozó tanulók is járnak. A cigány/roma kisebbséghez tartozók aránya viszonylag magas, ez indokolja a cigány kisebbségi oktatás megszervezését. A magyar nyelven folyó cigány kisebbségi oktatás célja, hogy biztosítsa a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismertetését, történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól való ismeretek átadását. Ezen tartalmak tanórai keretben történő oktatása és projektekben történő feldolgozása hozzájárul egyben a magyar diákok ismereteinek bővüléséhez és az egymás iránti toleráns, elfogadó szemlélet kialakulásához. Résztvevői azon tanulók, kiknek szülei kérik gyermekeik számára ezt az oktatást, de a tanórákba beépített tartalmak révén a tanulócsoportok egésze részesül a programban megjelenő ismeretekben. A kisebbségi oktatás területei: - Cigány népismeret műveltségi terület oktatása - Az iskolai sikerességet elősegítő készségfejlesztés - Tehetséggondozás A népismeret műveltségi terület oktatása tantárgyakba integrált formában valósul meg. A témakörbe tartozó tartalmak az alsó tagozaton magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, ének-zene és rajz tantárgyakba beépítve jelennek meg. A felső tagozaton magyar nyelv és irodalom, ének-zene, rajz és vizuális kultúra tantárgyakba építve jelennek meg. Az osztályfőnöki órák témáiban hangsúlyosan jelennek meg a kisebbségi létből fakadó speciális problémák, melyek feldolgozását egyrészt a cigány tanulók egészséges önképének kialakítása, másrészt a magyar gyerekek toleráns magatartásának erősítése miatt tartunk fontosnak. A tehetséggondozás színterei az iskolai szakkörök, melyek közül a beás szakkör tanulói a már megszerzett ismereteiket tovább bővíthetik. A program tartalmi megvalósulásához hozzájárul a Beás projekt, melynek keretében cigány vonatkozású oktatási és kulturális intézményeket látogatnak tanulóink, hagyományőrző zenekarok lépnek fel, gyerekeink szerepelnek, és külső előadókat hívunk. Intézményünk kapcsolatban áll a környező falvak cigány kisebbségi önkormányzataival, akiknek fő feladata a kisebbségi nyelv, kultúra, művelődés segítése, előremozdítása. A kisebbségi önkormányzatok képviselőit meghívjuk iskolai rendezvényeinkre, és lehetőség szerint részt veszünk az általuk szervezett rendezvényeken. 121

128 Iskolánkban, arányaiban sok, más nemzetiséghez, etnikumhoz tartozó tanuló van. Nevelőtestületünk fontosnak tartja és célul tűzi ki, hogy: 1. Megismertesse iskolánk tanulóit a különböző etnikumok múltjával, történetével, kultúrájával, néprajzával. 2. Konkrét ismeretszerzés után illetve vele párhuzamosan az elfogadás, a tolerancia érzés kialakítása. Az ismeretlen kultúra, szokások elfogadása, elfogadtatása a cél. A más kultúra megismertetése, megismerése, elfogadása alapján a békés, elfogadó egymás mellett élés a multikulturális program fő-és végső célkitűzése. Cigány népismeret Célok, és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán nem az ismeretközlés fő cél. A cigány népismeret tartalmának átadása elsősorban cselekedtetésen keresztül történjen (dramatizálás, szituációs játékok, megfigyelés, ritmusgyakorlatok, különféle manuális tevékenységek ) A témakörökhöz tartozó tartalmak integrálhatóak az irodalom, a környezetismeret, az ének-zene tantárgyakba, de önálló tantárgyként is taníthatóak. Fejlesztési követelmények Legyen ismeretük a cigány gyermekirodalomra jellemző művekről (pársoros versek, kiszámolók, csúfolók, ördög, tündér, állat és tréfás mesék), a mesemondási szokásokról a cigány közösségben. Kapjanak indíttatást mesék, mondókák, dalok gyűjtésére, megtanulására, előadására önállóan vagy tanári segítséggel. Tudjanak tájékozódni a hagyományos cigány mesemondási szokásokban, legyen önálló véleményük eseményekről és tettekről. Ismerjék a cigányság kötődését a természethez, az autentikus és népies műzenét, a táncra jellemző ritmusokat, dallamokat, a hangszerpótlók hangzását. 122

129 1. évfolyam Éves óraszáma: 37 Belépő tevékenységek Mesékre jellemző szavak gyűjtése. Mesék dramatizálása, meseillusztrációk készítése szabadon választott technikákkal Dramatizálás, szituációs játékok Egyszerű gyermekdalok és tánclépések gyakorlása. Ritmusgyakorlatok. Állatok és gyógyító növények képekről való felismerése Ünnepi szokások megfigyelése, versek, mondókák, köszöntők memorizálása Témakörök Cigány gyermekirodalom Témakörök Tartalmak Kiszámolók csúfolók, pár soros versek Tartalmak Ördög-tündér, állat és tréfás mesék Népmesék, műmesék (pl. Szécsi Magda, Bari Károly meséi) Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek Újév: újévi köszöntők, hagyományok az újév napján Karácsony: karácsonyi köszöntők (pl. Choli Daróczi József, Karsai Ervin versei) 123

130 2. évfolyam Éves óraszáma: 37 Belépő tevékenységek A megismert növények, állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták, pl.: gyógyítás, hús - táplálkozás, bunda - melegedés stb. Hagyományos gyermekjátékok dramatizálása, mondókák, kiszámolók gyűjtése. Az asszimetrikus ritmusok felismerése a dalokban. Zenekarok, énekcsoportok meghallgatása során a hangszerpótlók hangzásának felismerése. Egyszerű tánclépésekből tánc kialakítása. Néhány dal memorizálása cigány nyelven is. Témakörök Cigány gyermekirodalom Tartalmak Kiszámolók, nyelvtörők, rövid versek mesék, történetek Ördög-tündér, tréfás és állatmesék, népmesék, műmesék. (pl. Szécsi Magda, Bari Károly) Kötődés a természethez Hagyományos és a helyi közösségekre jellemző cigánydalok A növények és állatok jelentősége a cigány ember életében. Az aszimmetrikus ritmusok Hangszerpótló eszközök (pl. kanna, kanál, szájbőgő) Ritmusgyakorlatok Magyar és nemzetközi cigánydalok A továbbhaladás feltételei Legalább 3 népköltés, 3 vers szöveghű felidézése, 2 mese saját szavakkal történő elmondása. Különböző típusú mesék felismerése, címük és írójuk megnevezése. Legalább egy, az adott ünnephez fűződő vers, köszöntő felidézése. Ritmusos szövegek pontos visszaadása, alkalmazása ünnepeken, szituációkban. A megismert növények és állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták, pl. gyógyítás, hús-táplálkozás, 124

131 bunda-melegedés. Egy csúfolódó, egy kiszámoló vers, egy altató és egy mondóka tökéletes ismerete. Egyszerű ritmusos szöveg visszamondása, alkalmazása szituációs játékokban. A hallott mese típusának, címének felismerése Részvétel közös dramatizálásban. A megismert mesterségek, a vándorlás tanult eszközeinek felismerése, felsorolása. Azon állatok és növények megnevezése, amelyek a vándorló cigányok életében fontosak voltak. Legalább 3 dal ismerete. Egyszerű ritmusok visszatapsolása, tánclépések gyakorlása. Hangszerpótló eszközök (kanna, kanál, szájbőgő, stb.) felismerése. A felismert szereplők neveinek felsorolása. Rövid mese előadása tanári segítséggel. 3. évfolyam Éves óraszáma: 37 Belépő tevékenységek Nép- és műmesék, történetek, mondák előadása, mesemondási szokások megjelenítése kulturális rendezvényeken is. Erdők, mezők növényeinek (gyógynövényeinek) felismerése. Az oláh cigány tánc egy fajtájának (pl. Szatmári táncok) alaplépései gyakorlása. Hangszerek és hangszerpótló eszközök hangjának felismerése, megkülönböztetése és összehasonlítása (hangszín magasság, ritmikusság). Témakörök Tartalmak Cigány gyermekirodalom Kapcsolat a gyógynövényekkel és az állatokkal Szólások, mondások, mesék, történetek, eredetmesék. Mesemondási szokások általában és a helyi cigány közösségben. (pl. Lakatos Menyhért, Rostás Farkas György, Szécsi Magda meséi) Mit jelentett a cigányok életében az orvoslás kuruzslás? Az autentikus és a népies műzene Az autentikus cigányzene fajtái (pergetők, hallgatók) Jellemző hangszerek, hangszerpótló eszközök. A helyi közösség legjellemzőbb dalai, ének- és táncszokásai, jellemző hangszerhasználata. 125

132 A továbbhaladás feltételei Az olvasott és a hallott művek értelmezése, fő- és mellékszereplőinek felsorolása. A mesetípusok felismerése, a típusjegyek kiemelése, rendszerezése. Tanulság levonása pedagógus segítségével, olvasott és megbeszélt eseményekről. Legalább1 cigány mesemondó megnevezése. Az aszimmetrikus ritmus felismerése, a hangszerpótlók szerepének megfigyelése. Néhány dal memorizálása cigány- nyelven is. A cigányzene autentikus elemeinek felismerése, a cigány tánc alaplépéseinek megismerése. Néhány gyógynövény nevének és azok hasznos hatásának megismerése. 4. évfolyam Éves óraszáma: 37 Belépő tevékenységek Egy, a régióban élő cigány származású művész meghívása (kötetlen beszélgetés). A cigány zászló, himnusz ismerete, tisztelete. Ismeretek gyűjtése más népekről, akiknek a cigánysághoz hasonlóan a XX. században született a himnuszuk. Témakörök Gyermekirodalom Tartalmak Mesetípusok: eredetmesék és műmesék. Hosszabb versek, mesék, történetek, novellarészletek, elbeszélések. Mondák, legendák, híres emberekről, történetekről. 126

133 Híres emberek, nevezetes események A helyi cigányközösségben élő vagy onnan elszármazó személyek felkutatása: akikre büszkék lehetünk család, nemzetség Az egy családba, egy nemzetségbe való tartozás elvei, szempontjai. A cigány család szerkezete, hierarchiája A cigányság emblematikus jelképei: a cigány zászló, a cigány himnusz A továbbhaladás feltételei Az azonos típusú cigány és nem cigány mesék összehasonlítása (azonosságok és különbségek) alapján. Eseményekről és tettekről. önálló vélemény nyilvánítása, tanulságok levonása, saját gondolataik alapján. A hallott vagy olvasott irodalmi mű hangulatának visszaadása. Néhány dal cigány nyelven való éneklése. A hangszerpótló eszközök (kanna, kanál, szájbőgő és pityegetés) hangzásának alkalmazása saját énekük kíséreteként. Az aszimmetrikus ritmusok felismerése, hangoztatása. A cigány himnusz éneklése cigány nyelven is. Legalább3 képzőművészeti alkotás felismerése téma és alkotó szerint. A szín- és formagazdagság megjelenítése önálló és csoportos alkotásokban évfolyam Célok és feladatok: A cigány népismeret célja megismertetni a tanulókat a cigányság kulturális, néprajzi, zenei, életmódbeli örökségének jellemző sajátosságaival, értékeivel. A zene és a tánc segítségével, az irodalmi és a képzőművészeti alkotásokon keresztül bemutatni a cigány emberek szokásait, belső lelki világát, ezáltal egyrészt segít megértetni a cigányságra jellemző érték- és normarendszert, a cigány kultúra európai kultúrában való elhelyezkedését, másrészt erősíteni identitástudatukat. Az 5-8. évfolyam feladata a már korábban megszerzett ismeretek elmélyítése és bővítése. Ismerkedjenek meg 1. évfolyamon: a cigányság különböző népcsoportjaival, a magyarországi cigány népzenével, a cigány 127

134 népviselettel, a cigányság életmódjára leginkább jellemző kézműves tárgyakkal. A 6. évfolyamon: a nemzetközi cigány népdalokkal, híres cigányzenészekkel, a képzőművészeti alkotásokra jellemző sajátos színhatásokkal, az elbeszélő irodalmi alkotásokkal. A 7. évfolyamon: a cigányság eredetével, vándorlásaival, a vándorlás hatásaival a nyelvi és kulturális jellemzők kialakulására, a Magyarországi cigány képzőművészet és irodalom történetével, kialakulásával és fejlődésével a cigány irodalomban. A 8. évfolyamon: a cigányság élethelyzetével Európa különböző országaiban, a cigányzenei elemeket felhasználó magyar zeneszerzőkkel, a cigányság életét, kultúráját feltáró kutatásokkal, a XX. századi magyar irodalom cigányságképével és a világirodalomban megjelenő cigány-ábrázolással ismerkedhetnek meg. A 8. évfolyam feladata továbbá a cigányság kisebbség jogainak, kulturális oktatási intézményrendszerének megismertetése. A cigány népismeret megismerése során alakuljon ki a tanulókban nyitottság és megértés a különböző szokások, életmódok, kultúrák, hagyományok iránt. Ismerjék a hagyományos cigány mesterségeket, a vándorlás tárgyi emlékeit, a helyi szokásokat tudják megjeleníteni egyszerű dramatizálással. A cigány népismeret témakörei és azokhoz tartozó tartalmak leginkább az ének-zene, irodalom történelem és rajz tantárgyakban integrálhatók, ugyanakkor önálló tantárgyi ismeretként is elsajátíthatóak. Fejlesztési követelmények Ismerjék meg a tanulók a cigányság eredetét, a család és a szűkebb környezet (lakóhely) hagyományait, sajátos ünnepeit, és az azokhoz kötődő szokásokat, hiedelmeket. Ismerjék fel a cigány népcsoportok főbb jellemzőit, tudják területi elhelyezkedésüket Magyarországon és Európára vonatkoztatva egyaránt. Ismerjék a cigányság magyarországi történelmét, főbb sorsfordulóit. Ismerjék a cigány népzene értékeit helyi, magyarországi, nemzetközi viszonylatban is. Ismerjék az irodalmi és képzőművészeti alkotásokat, ismerjék fel a cigány képzőművészet sajátos szín- és formavilágát. Ismerjék a cigányság és az anyanemzet kulturális életének kiemelkedő eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeit. Tudjanak különböző forrásokból tájékozódni. Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepeket és az ezekhez kapcsolódó helyi szokásokat, cigány tárgyú képzőművészeti alkotásokat. Az elsajátított ismeretek által tudatosuljanak a cigány népismeret értékei, mutassanak érdeklődést a helyi közösség hagyományainak megismerésére. 128

135 Szociális hátrányok enyhítését segítő, esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek Iskolánk halmozottan hátrányos helyzetű térségben van. Ebből adódik, hogy gyermekeink igen különböző adottságúak, képességűek, készségszintűek, motiváltságúak. Sokan élnek szegényes körülmények között, ingerszegény, olykor igénytelen környezetben, aluliskolázott szülőkkel a háttérben. Ezt tapasztaljuk a gyermek iskolába lépésének első pillanatától, sőt, már előbb is, hiszen pedagógusaink már az óvodában ismerkednek velük. Nekünk kell olyan hátrányokat leküzdeni, olyan dolgokat megtanítani nekik, amelyek alapvetően a család feladata lenne (pl. elemi illemszabályok, helyes étkezés, helyes higiénés szokások kialakítása, stb.), és ezek mind sok időt vesznek el a tanítási órákból. Fő problémaként azt érezzük, hogy sok gyermek nem iskolaérett, jelentős hányaduknál látunk idegrendszeri éretlenséget, amely a későbbi tanulási kudarcnak lehetnek okai. Ilyenek a feladattartás, feladattudat problémái, beszédhibák, kifejezési nehézségek. Olyan tanulóink is vannak, akik szociálisan éretlenek. Túl mozgékonyak, nagy bennük az agresszivitás. Hiányzik náluk a szabálytudat, én központúak, nem tudnak illeszkedni az iskolai élethez. Ezekkel a beilleszkedési problémákkal mind meg kell küzdenünk, ami nem kis energiát, figyelmet, sokoldalúságot, empátiát kíván pedagógusainktól. Egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki, tanórákon belül a módszertani változatosságra törekszünk. A szülők segítségét is kérjük a nehézségek leküzdéséhez, bár gyakran ez hiábavaló. Iskolánk törekszik a tanulók képességeiben fejlődési ütemében mutatkozó különbségek áthidalására, és megkülönböztetés nélkül minden tanuló egyéni adottságait, képességeit külön-külön a tanulók teljes kapacitásának megfelelő szintre szándékozik fejleszteni a tantestület. Ebből adódóan heterogén osztályokat alakítunk ki. beiskolázási területünk eléggé differenciált, gyerekanyagunk erősen heterogén. Főleg a kisebb falvakban élők szegényes körülmények között, ingerszegény, igénytelen környezetből érkeznek. Egyre növekszik a halmozottan hátrányos helyzetű kategóriába sorolhatók száma. A hátrányos helyzetet, mint társadalmi adottságot a gyermek (család) tágabb értelembe vett szociális körülményei alapján lehet meghatározni: - életmód - kultúra - iskolázottság (ill. annak hiánya) 129

136 - lakás fogyasztás anyagi színvonal - etnikai hovatartozás - öröklött vagy organikus károsodás - környezeti ártalmak - káros személyi ráhatások - család szerkezetéből adódó ártalmak - a szülők kóros személyisége - hibás nevelési módszerek - civilizációs ártalmak Iskolánk már sajnos régóta szembesül ezekkel a problémákkal. Az integrált oktatási és nevelési szemlélet a hátrányaik miatt szegregálódó rétegek együttnevelését jelenti a többségi gyermektársadalommal. Az együttnevelés fontos kiegészítője az úgynevezett inkluzív nevelés, amely befogadó pedagógiát jelent. A befogadó pedagógia lényeges szerepet játszik a társadalmi elmaradottság, etnikai hovatartozás, kirekesztettség elleni harcban, továbbá elősegíti a szolidaritás erősödését. Elsődleges feladatunk, hogy az integrációra először mi, magunk pedagógusok felkészüljünk. Átfogóbb szemléletváltásra van szükség illetve gyermekközpontú és rugalmas tanulásszervezésre. Másodlagos feladatunk egy olyan értékelési módszer használata, amely erősíti a tanulók önértékelését, magabiztosságát, lendületét. (Ne legyen kudarcélményük!) A szummatív osztályzatokkal történő mérés nem igazán teszi lehetővé az alkalmazkodást az egyéni haladási ütemhez, az egyéni képességek fejlesztéséhez. Harmadlagos és nagyon lényeges feladat, hogy tanulóinkban is kialakítsuk tudatosan a befogadó szemléletet, így egymással is sokkal toleránsabbak lesznek, s nagyobb lesz az esélye annak, hogy az egymás közötti különbségek megszűnjenek. A KT évi változásakor intézményünk visszatér az érdemjeggyel való értékeléshez: első évfolyamon félévkor és év végén, illetve második évfolyamon félévkor szövegesen értékelünk. Ezt követően érdemjeggyel osztályozunk. 130

137 Integrációs és képesség kibontakoztató program Iskolánk a tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolákban az együttnevelés szempontját emeli ki, valamint kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés szükségességét. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Általános célok Magatartási és tanulási zavarok kialakulásának prevenciója, kompenzálása. Konkrét célok - Gyermekek viselkedésének a szociális követelményeknek való megfeleltetése - Toleranciaszintjük növelése - Tanulási érdeklődésük fokozása - Megismerő aktivitásuk szintjének növelése - Pozitív önértékelés kialakítása - Szorongás oldása - Érzelmi labilitás csökkentése - Társakhoz való viszonyuk javítása - Érzékelés-észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd, mozgás fejlesztése 131

138 A projekt célcsoportjai - Részképesség zavart mutató tanulók - Komplex tanulási zavaros tanulók - Viselkedési, énkép, önértékelési zavart mutató tanulók Feladataink: 1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése 2. Heterogén osztályok kialakítása 3. Együttműködés partnerségi kapcsolatok kiépítése - Szülői házzal - Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal - Szakmai és szakszolgálatokkal - Középfokú oktatási intézményekkel - Nemzetiségi önkormányzatokkal - Civil szervezetekkel. 4. Önálló tanulást segítő fejlesztés 5. Szociális kompetenciák fejlesztése 6. Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek szervezése 7. Differenciált tanulásszervezés 8. Értékelő esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok szervezése 9. Szöveges értékelés 10. Továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció Az e programban részt vevő tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban folyik, tehát az integrációs felkészítésben részt vevő tanulókat nem vonjuk össze. Évfolyamonként az egyes osztályokban integrációs felkészítésben részt vevő tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya lehet eltérő az osztályok között, de az eltérés nem haladhatja meg a 25%-ot. 132

139 Várható eredmények: A tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést és integrációs felkészítést szervezünk, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése folyik. A felkészítést a tanuló igényéhez igazodva oldja meg az iskola. Fontos a differenciálás egy-egy csoporton belül. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiség struktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit. Iskolánk tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. Mivel iskolánk tanulóinak nagy része hátrányos helyzetű, tudásuk, viselkedéskultúrájuk hiányos, ezért fő célunk e hátrányok leküzdése tanórai ill. tanórán kívüli tevékenységekkel. Fontos tanulóink olvasás- és íráskészségének javítása. Nagy hangsúlyt fektettünk egymás kultúráinak kölcsönös megismerése, a másság elfogadására, toleranciára nevelésre, egészséges életmódra és pályaorientációra. Ennek eredményeképpen évfolyamvesztés nélkül nő a továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményekben a tankötelezettségikor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. Nő a szülőkkel való kapcsolattartási lehetőségek száma (lásd: szülői klub, patrónusi rendszer). Ezen feladatok és várható eredmények részletes kidolgozása megtalálható az iskola integrációs programjában. 133

140 A tanulást segítő eszközrendszer Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Átfogó cél A tehetséges és a hátrányos helyzetű tanulókkal való egyenrangú törődést, esélyegyenlőséget biztosítani a nevelésben és oktatásban. Konkrét cél Az esélyegyenlőség megteremtésével, differenciált oktatási formában képességfejlesztés. A tudás alkalmazásával, megfelelő helytállás, a hátrányok leküzdésével esélyteremtés biztosítása. A szülők bizalmának megnyerése, tanulmányi átlag szinten tartása, illetve emelése. Célcsoport Tanulók, szülők. Projekt bemutatása A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az utóbbi években jelentősen gyarapodott azoknak a tanulóknak a száma, akik családi körülményeik miatt hátrányos helyzetbe kerültek, és segítségre szorultak. Feladataink 1) Az okok (a hátrányok eredetének) feltárása. 2) A segítségadás módjának megkeresése. A tanítási órákon alkalmazott módszerek: - eltérő nehézségű feladatok az együttes csoportos individuális munkaformák felhasználásával, - differenciált házi feladatok, - önálló otthoni kutatómunka, kiselőadás tartása, - a tanulói jellemzőhöz adekvát stratégiai módszer alkalmazása, 134

141 - differenciált motiválás, - differenciált értékelés Tanítási órákon kívül A tehetség és képesség kibontakoztatását és a felzárkóztatást a tanítási órákon kívül az alábbi tevékenységek szolgálják: - választható tanórai foglalkozások, - tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök létrehozása az érdeklődésnek megfelelően - Korrepetálások - önálló otthoni kutatómunka, kiselőadások lehetővé tétele - pályaválasztási tanácsadás, - tömegsport, - felkészítés iskolai és iskolák közötti versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra (tanulmányi, sport, művészeti) - diák-önkormányzati programok, vetélkedők, rendezvények, - szabadidős foglalkozások (színház-és múzeumlátogatás, stb.), - Nyári táborban való részvétel lehetősége. A felzárkóztatás, a hátrányos helyzetű tanulók gondozásának egyéb formái, színterei: - jutalmazási eljárásaink során figyelembe vesszük a tanulók relatív jó teljesítményét, a javulását, - nevelési tanácsadás igénybevétele (ezen belül logopédiai tanácsadás, pszichológiai segítségnyújtás), - pályázatok figyelése (helyi és regionális támogatások megszerzése, Útravaló program), - kapcsolattartás a Családsegítő Szolgálattal, a Pedagógiai Szakszolgálatokkal - együttműködés a Vöröskereszttel Felelősök Iskolánkban minden pedagógus köteles közreműködni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszűntetésében, továbbá feladatuk a szülőket és a gyerekeket érintő kérdésekről - a titoktartási kötelezettség szabályainak megtartása 135

142 mellett rendszeres tájékoztatást adni, és a szülőket figyelmeztetni, ha a gyermekek jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tartanak szükségesnek. Várható eredmény A tanulók tudásszintjének növekedése, továbbtanulási esélyeik növekedése. Csodaszarvas Iskolai Közösségi Program Az EFOP / VEKOP-7 kiemelt projekt keretén belül az EFOP során megvalósult pedagógiai fejlesztések vívmányaira épülve az EFOP szintén a nem formális, informális tudásszerzés pedagógiaimódszertani kultúrájának fejlesztéséhez járul hozzá. Az EFOP Csodaszarvas Iskolai Közösségi Program a Szigetvári Tankerületi Központban elnevezésű projekt előtérbe helyezi az élménypedagógia eszközrendszerével megvalósított pedagógiai kreativitást, a tantárgyak integrációját, a tanulói kulcskompetenciák nem formális és informális módszerekkel történő fejlesztését, az egymástól tanulás élményét, a kooperatív együttműködésen alapuló szociális tanulásban rejlő személy- és közösségformáló erőt. A projekt vívmányai hozzájárulnak az iskolai befogadó légkör megteremtéséhez, a kompetencia alapú oktatás eredményességéhez szükséges rendszerben való gondolkodáshoz, valamint az ismeretközpontú tudásátadáshoz. Hosszútávú hasznosulása megalapozza az életen át tartó tanulás kulcskompetenciáját, hozzájárul az iskolai lemorzsolódás és végzettség nélküli iskolaelhagyás mutatóinak javulásához, a befogadó iskolai környezet fejlesztéséhez. A bentlakásos és napközis táborok megvalósítása olyan élményszerzési lehetőséget kínál tanulóink számára, mely megalapozza a szabadidő hasznos eltöltését, hozzájárul hátrányos és halmozottan hátrányos tanulóink szociális hátteréből adódó hátrányainak kompenzálásához. 136

143 Kooperatív tanulásszervezés Átfogó cél A pedagógusközösség olyan tanulásszervezési módszereket alkalmazzon, amelyek segítségével integrált osztályokban eredményesen tud tanítani. Konkrét cél Megfelelő tanulásszervezéssel a tanítványok elsajátítják a kooperatív tanuláshoz szükséges készségeket: együttműködési készség, figyelem, elfogadás, megfelelő kommunikációs készség, tolerancia egymás iránt. Segítőkészség, figyelem, egymásért és önmagáért való felelősségérzet, felelősségvállalás készségét, csökkentve ezáltal a lemorzsolódás esélyét. A gyerekek egységes és eltérő szükségleteire figyelő tanulásszervezési módszerek lehetővé teszik és szolgálják az egyéni fejlődést, melynek következtében csökken a teljesítménykudarc, és a következményeként fellépő viselkedés- és magatartászavarok. Célcsoport Az iskola tanulói (alsó tagozat, felső tagozat, SNI tagozat, szakiskola) Alkalmazott módszerek A kooperatív tanulásszervezés maga is módszer, egyúttal módszerek együttese is. Módszerek véletlenszerű csoportalakításra: - Mozaik - Keveredj, állj meg, csoportosulj! Csoportösszetartást, csoporttudatot segítő tevékenységek: - Ablakok - Csoportplakát - Csoportpóló - Képtárlátogatás - Elvarázsolt csapat 137

144 Módszerek a bevezetést segítő fokozatok szerint: - Páros munka - Szóforgó - Kerekasztal - Füllentős A témafeldolgozás módszerei: - Mozaik - Csoportok közti mozaik - Szakértői mozaik - Fordított szakértői mozaik - Három megy, egy marad - Tárlatlátogatás - Beszámoló forgóban A felhasználható eszközök A hagyományos órákon alkalmazható bármely eszköz, kiegészítve a kooperatív tanulásszervezés szerepkártyáival (Csendkapitány, Bátorító, Eszközfelelős, Szóvivő, Jegyző, Feladatmester, Időfigyelő, Tapsvezér). Várható eredmények A kooperatív tanulás szituációiban a diákok erősebben motiváltabbak, és mivel tanulásuk aktivitáshoz, tevékenységhez kötődik, többet is tanulnak, mint a versenyhelyzetben tanuló legtöbb diák. Ez a tanulási mód jobban fejleszti a problémamegfogalmazás, a problémamegoldás, a fejlesztés, a kutatás képességeit. Ezek a képességek alkotó folyamatokat indítanak el és fejlesztenek. Mivel a kooperatív munka során a diákoknak az anyagot újra fel kell építeniük, nézeteiket össze kell hasonlítaniuk, sokkal mélyebben megértik a tanultakat. 138

145 A drámapedagógia alkalmazása az oktató-nevelő munkában A projekt átfogó célja A dráma sajátos eszközeivel minden nevelő munkáját gazdagíthatja. A dramatikus eljárások, akár tanítási órán, akár szabadidőben alkalmazzuk azokat, szervesen illeszkednek minden magyar iskola oktatónevelő munkájába, s a nevelési cél itt is az egész személyiség az értelem, a fizikum, a jellem - harmonikus és differenciált fejlesztése. Konkrét célkitűzések - A művészeti nevelésben - A különböző nevelési helyzetek értelmezésében, megközelítésében, a szocializáló folyamatok alakulásában - A tanítás-tanulás menetének korszerű értelmezésében A projekt célcsoportjai A tanítók, osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők, tanulók. A program a következő tevékenységek keretében valósul meg: - A kapcsolatteremtés gyakorlatai - A biztonság erősítését szolgáló munkaformák - A környezet megismerését segítő feladatok - Improvizációs gyakorlatok - Rövid mesék, történetek dramatizálása Várható eredmények A jól alkalmazott dramatikus nevelés elősegíti: - a közösségben, a közösségért tevékenykedő ember aktivitásának serkentését, - az ön és emberismeretének gazdagodását, - alkotóképességének, önálló rugalmas gondolkodásának fejlődését, 139

146 - mozgásának, beszédének tisztaságát, szép, kifejező voltát gazdagítja: - az oktatómunkát, a szabadidő eltöltését, - színesebbé teszi a korrekciós foglalkozásokat, - viselkedési bátorságot, biztonságot nyújt a társadalmi élet sok területén - (pályaválasztás, család, ügyintézés) - könnyed és természetes kapcsolatot teremt a nemek között. A projekt megvalósításáért felelős egyének - alsós tanítók, - osztályfőnökök, - szaktanárok: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, ének-zene, rajz- és vizuális kultúra, technika, testnevelés, hon- és népismeret, tánc és dráma, - napközis nevelők, - szabadidős tevékenységet szervező tanárok (pl. könyvtáros, DÖK - vezető). 140

147 A referencia-intézmény Egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező, és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes intézmény. A referencia-intézmény pedagógiai kultúrája és eszközrendszere egészében példaszerű, koherenciával bír, azaz tanulmányozható és elemeiben honosítható. Ez a jellegzetesség lehetővé teszi, hogy több, összefüggő, kidolgozott jó gyakorlatot is felkínáljon, vagyis a sokoldalúság eredendő tulajdonsága. Jó gyakorlat A közoktatás fejlesztésére vonatkozóan a "Jó gyakorlat" olyan innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amely az intézmény gyakorlatában és működésében megtapasztalható. Több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható. Az átvett innováció a továbbiakban a felhasználók által is elismert szolgáltatásként képes működni. A referencia-intézmény alapfeltételei - Befogadó, és az egyéni fejlődést biztosító oktatás-nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmaz. - Pedagógiai munkájában megjelenik a kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása. - Munkakultúráját nyitott nevelési-oktatási környezet jellemzi: a szülőkkel, a civil szervezetekkel, és a helyi társadalommal kiépített partnerkapcsolatai erősek. - Vezetése és tantestülete egyaránt elkötelezett a referenciaintézménnyé válás folyamatában, a szolgáltatás feladataiban. - Folyamatos önfejlesztésre kész, önértékelési rendszert működtet, vállalja a külső értékelésben való konstruktív részvételt. - Kidolgozott külső-belső szakmai kapcsolati formákkal rendelkezik. - Szervezeti kultúrájára, pedagógiai gyakorlatára jellemző a team-munka és a pedagógusok közötti aktív együttműködés. 141

148 - Az IKT eszközöket és módszereket a pedagógiai programjában foglaltak szerint alkalmazza. - A fenntartó biztosítja és támogatja a referenciaintézményi működés lehetőségét. - Az intézmény az általa megjelölt referenciaterületen minimum kétéves gyakorlattal rendelkezik. - Szolgáltatásaiban vállalja a továbbképzés, a mentorálás, a hospitálás lehetőségeinek biztosítását, valamint a partnerintézmény fejlesztési folyamatának igény szerinti támogatását. 142

149 Napközi Célja - A tanítási órákon szerzett tanulói ismeret másodlagos bevésése (házi feladat elkészítése, gyakoroltatás, készségek és képességek fejlesztése). - A tanulók szabadidejének tartalmas szervezése (sportfoglalkozások, kulturális és manuális tevékenységek, játékok, csoportos szórakozás, színház, mozi, tanulmányi séták stb.. ) Konkrét célok Az egész napos foglalkoztatásban részesülő gyerekek, életkoruknak megfelelő szinten. - sajátítsák el és gyakorolják az egészséges, kulturált életmód szokásait - legyenek képesek társas kapcsolataik alakítására, a társakkal való együttműködésre, fejlődjék kollektivitásuk - legyenek képesek a képességeiknek megfelelő önálló tanulásra, önművelésre - legyenek képesek szabadidejük személyiségfejlesztő, önálló felhasználására. Célcsoport Az egész napos foglalkoztatásban részesülő tanulók napközis csoportjai Alkalmazott módszer A napi programokon kívül minden hónapban egy-két alkalommal közös programra épül a napközis csoportok szabadidős tevékenységének szervezése. A közös foglalkozások megválasztásának szempontjai: - érdekelje a gyerekeket, a nevelőt - figyelembe kell venni a gyerekek életkorát, adottságait és tapasztalatait - a téma kapcsolódjon a tanulók tanulmányaihoz - tartalmazzon hasznos tudni és tennivalókat 143

150 - adjon lehetőséget új ismeretek elsajátítására - teremtse meg annak lehetőségét, hogy a gyerekek ne csak könyvekből és más segédeszközökből, hanem közvetlen forrásból is tanulhassanak - tapasztalatszerzés - a nevelők biztosítani tudják a megfelelő forrásokat és eszközöket - legyen kellően rugalmas, adjon teret a gyerekek fantáziájának A sikeres tanulás objektív-szubjektív feltételei A tanulmányi munkát, annak hatékonyságát több alapvető tényező befolyásolja. Az alábbiakban a legfontosabbakat emeljük ki. A, objektív tényezők, feladatok: - A tanuláshoz szükséges megfelelő, otthonos környezet biztosítása - Megfelelő világítás, hőmérséklet, levegő - A tanuláshoz szükséges eszközök megléte, rendezettsége B, szubjektív tényezők, feladatok: - Tanító szakmai felkészültsége, elhivatottsága - Pedagógus személyisége, nevelési stílusa, módszerei - Tanulmányi munkatervezése, tervszerűsége, melynek alapfeltétele az osztályban folyó munkával való összhang - Tanulás szervezése, vezetése, módszerei - Folyamatos, jó kapcsolattartás szülőkkel és az osztályban tanítókkal egyaránt - Tanulási motiváció megteremtése és annak ébren tartása - Megfelelő csoportlégkör biztosítása - Sikerélmény megteremtése az eltérő képességű és munkatempójú tanulók haladásának figyelembevételével - Tanuláshoz szükséges nyugodt, pihent állapot megteremtése 144

151 A tanóra feladatai - Az önálló, illetve szóbeli tanulás módszereinek megtanítása - A célszerű egyéni tanulási sorrend megtanítása - A tanulásra szánt idő meghatározása - Az önálló időbeosztásra és tanulásra való képesség kialakítása, folyamatos fejlesztése - Differenciálás az egyéni tempóban haladás érdekében - Az ellenőrzés, önellenőrzés képességének kialakítása, fejlesztése - Értékelés a gyerekek saját, egyéni teljesítményeihez igazodva, valamint az egész csoportot figyelembe véve A tanóra felépítése, szervezése Előkészítés A tanulás kedvező objektív és szubjektív feltételeinek biztosítása Objektív feltételek: - Szellőztetés, kézmosás - A szükséges eszközök, felszerelések előkészítése Szubjektív feltételek: - A nevelő előzetesen tájékozódik a házi feladatokról a leckefüzet alapján - Motiválás - A házi feladatok áttekintése, a felmerülő problémák tisztázása (esetleg előzetes közös feladatmegoldás, újbóli tudatosítás) - Tanulási terv, kezdetben a nevelő segítségével megtervezik a feladatok elkészítésének sorrendjét, a feladatokra fordítandó időt Egyéni tanulás A gyerekek önállóan, csendben tanulnak. Ez idő alatt kerül sor a lemaradókkal való differenciált foglalkozásra. 145

152 A nevelő feladatai: - biztosítja az önállói tanuláshoz szükséges csendet - tájékozódik az egyéni tevékenységről - segíti a megakadó tanulókat - felkészül az írásbeli feladatok ellenőrzésére - elvégzi az ellenőrzést Számonkérés - az írásbeli feladatok tartalmi számonkérése - lehetőség szerint a szóbeli feladatok felmondása, kikérdezése (szabályok, tartalom, vers) Értékelés A tanórai magatartás, teljesítmény megbeszélése. Az értékelés a gyerekek saját, egyéni teljesítményeihez való viszonyítás a döntő. A nevelő emelje ki a pozitívumokat, mutasson rá a hiányosságokra, adjon segítséget, miként lehet javítani a jelenlegi teljesítményen. Várható eredmények - Hozzájárulás a gyermek harmonikus életének megteremtéséhez, érzelmi, értelmi képességeinek gazdagításához. - A szociális hátrány kompenzálása, az iskolai élet megszerettetése. - A tanulók személyiségjegyeinek alaposabb megismerése és énképük, pozitív tulajdonságaik megerősítése. - Pihenés, kikapcsolódás. 146

153 A napközi által szervezett tanórán kívüli programok, rendezvények hónapok szeptember október december március április június program sportdélután Termésünnep Mikulás napi ünnepség Húsvét Ormánság témahét Sportdélután 147

154 Művészeti körök A projekt témája: Alapfokú képzőművészeti, valamint táncoktatás. A projekt átfogó célja A tanulók esztétikai érzékenységének alakítása mellett a képi műveltség, a képi emlékezet és képzelet bővítése. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek során a kézügyesség, technikai érzékenység és kreativitás fejlesztése. A művészetet szerető, értő és befogadó személyiség kialakítása. A tánc valamint a kultúra iránti érdeklődés elmélyítése. Táncokon keresztül megismerhetik a különböző nemzetiségek, kultúrák stílusait, hagyományait, táncait, jellegzetességeit, zenéit, népviseleteit. Konkrét célkitűzések - A gyermeki személyiség általános fejlesztése - Az emberi és természeti környezet esztétikumának megismertetése - Az egyetemes és a nemzeti kultúra értékeinek megismerése és megbecsülése - A kommunikáció művészi formáinak, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságainak megfigyelése - A tanulók felkészítése a látvány megfigyelésére, értelmezésére és analízisére; a vizuális információk megértésére; a képi gondolkodásra és a vizuális absztrakcióra; a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra; a legfontosabb kifejezési eszközök kompozíciós eljárások ismerete; az élmények, gondolatok, érzések vizuális kifejezésére - Gondolkodó és alkotó fantáziájú növendékek nevelése - Társművészetekkel való kapcsolattartás, együttműködés - Képzőművészet, művészet iránti igény felkeltése - A tanulók mozgásműveltségének sokirányú fejlesztése, fizikai állóképességének, ügyességének, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének gazdagítása; személyiségük formálása, a társas érintkezés viselkedéskultúrájának alapszabályainak megismerése - Kialakítani a rendszeres munka természetes igényét és a megfelelő munkafegyelmet 148

155 - Fejleszteni az esztétikai-, a stílus- valamint szépérzéket - Felkészíteni a közösségi, közéleti feladatokra - Egészséges, jó mozgású, szép tartású fiatalok nevelése - Esztétikum iránti igény kialakítása - Művészeti pályára való eredményes felkészítés A projekt célcsoportjai A képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó, a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók az általános iskola 1-8 évfolyamából. Alapfokú művészeti oktatásban résztvevő tanulók. A program a következő tevékenységek keretében valósul meg - Csoportonként heti 2 órában a különböző technikákkal való ismerkedés - Kiállítás- és múzeumlátogatás - Saját népművészeti gyűjtemény létesítése - Műalkotások elemzése, művészettörténeti jártasság, a stíluskorszakok megismerése - Képzőművészeti pályázatokon való részvétel - Társastánc-oktatás 149

156 Mentálhigiénia/ lelki egészség A projekt témája Közösségfejlesztő, közösségépítő programok A projekt átfogó célja - Az emberi kapcsolatok kialakítása, elmélyítése - Együttélési képességek: türelem tolerancia alkalmazkodás elfogadás kapcsolatkezelés empátia - Együttműködési képességek: fair játékra való képesség segítségnyújtás szabálykövetés Konkrét célkitűzések - Meg kell tanulnunk egymást tolerálni - Meg kell ismernünk a gyerek problémáit - Egy olyan értékelési módszer, amely erősíti a tanulók önértékelését, magabiztosságát, lendületét A projekt célcsoportjai - Tanulók - Tantestület 150

157 - Szülők A program a következő programok keretében valósul meg - Szakkörök - Versenyek, vetélkedők - Sport - Kirándulás - Színházlátogatás - Egészségmegőrző foglalkozások A gyermekek számos tanórán kívüli program közül választhatnak, melyek lényege a szabadidő értelmes, szervezett eltöltése, emellett a tanulási és magatartási zavarok kialakulását is megelőzi. A sportköri foglalkozásokon kiemelkedő szerepe van a játéknak, melynek nevelő hatása közismert. A játék tudatos tevékenység, értelmes cselekvések együttese, melyben a személyiség egésze vesz részt. A játékban tevékenykedő tanuló nem csak erősödik, edződik, fejleszti testét, hanem ezzel együtt pozitív irányban változik, alakul egész személyisége. - A gyerekek rajzkészségének, kézügyességének, fantáziájának, szépérzékének és koncentrálási képességének, valamint kitartásának fejlesztése - A foglalkozás a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazodjon, érdeklődésüknek megfeleljen - A jól végzett munka örömének biztosítása - A figyelem fejlesztése - Érdeklődés felkeltése - A rajzkészség és kézügyesség fejlesztése - Erezzenek ismeretet, tapasztalatot a természetben és a környezetben található, illetve az ember által alkotott anyagok tulajdonságairól, megmunkálhatóságáról - Helyes szerszám és eszközhasználat megkövetelése - Pontos munkavégzésre való törekvés - Kitartás fejlesztése (alkotói sikerélmény) 151

158 - Választási lehetőség biztosítása A foglalkozás felépítése 1. Foglalkozás eleji szervezés (mintadarab, anyag, eszközszükséglet biztosítása, baleset megelőzés) 2. Motiváció 3. Célkitűzés 4. A munkadarab elkészítésének megtervezése 5. Kivitelezés (folyamatos ellenőrzés, szükség esetén a munka leállítása, hibajavítás) 6. Használatba vétel 7. Értékelés 152

159 Útravaló Intézményünk részt vesz az EMMI által meghirdetett esélyegyenlőség ösztöndíj programban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (a továbbiakban: Támogatáskezelő) az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), alapján nyílt pályázatot hirdet a 2012/2013. tanévben az Útravaló - MACIKA Ösztöndíjprogram Út a középiskolába (pályázati azonosító: ÚTR-ÚK-12) és Út az érettségihez esélyegyenlőségi (pályázati azonosító: ÚTR-ÚE-12) alprogramjaiban való részvételre. Háttér: A 2005 óta működő Útravaló Ösztöndíjprogram célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a számukra elérhető ösztöndíjrendszer megújítása, valamint a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása. Intézményünk is 2005 óta vesz részt az ösztöndíj programban. A hátrányos helyzetű, kiemelten roma tanulók tanulási és továbbtanulási esélyeinek növelése érdekében az Útravaló Ösztöndíjprogram, valamint a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány (MACIKA) által finanszírozott programok áttekintésével az Útravaló Ösztöndíjprogram esélyegyenlőségi ösztöndíjait is magába foglaló új program indult ÚTRAVALÓ - MACIKA PROGRAM néven 2012-ben. A Program négy komponensből áll, az Út a középiskolába az Út az érettségihez, az Út a szakmához és az Út a felsőoktatásba alprogramokból, összefoglaló néven ÚTRAVALÓ - MACIKA esélyegyenlőségi ösztöndíjak. 2012/13-as tanévtől intézményünk is pályázott az Út az érettségihez alprogramba nyarán Európai Uniós pályázatkánt lett meghirdetve az Ösztöndíj pályázat. 43 tanulóval és 7 mentorral vettünk rajta részt. Az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében tekintettel a legrosszabb továbbtanulási esélyű gyermekek körében a roma, cigány származású gyermekek magas arányára, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött Keret-megállapodásra a programba újonnan belépő tanulók számának növelése mellett, valamennyi esélyegyenlőségi alprogramba a támogatottak legalább 50%-áig roma származású tanulót kell bevonni. 153

160 A pályázat célja: Az esélyegyenlőségi alprogramok célja a hátrányos helyzetű, kiemelten roma tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, tanulási és továbbtanulási esélyeinek növelése. A pályázati program tartalma: A tanuló a pályázat benyújtásával vállalja, hogy amennyiben a pályázaton nyer, az alábbi feladatokat látja el: - Közreműködik az egyéni fejlesztési terv elkészítésében, és aktívan részt vesz a háromhavonkénti értékeléseken, ahol saját munkájának, eredményeinek értékelésén túl a mentorral közös munkájukat érintő észrevételeket és javaslatokat tesz - Eleget tesz iskolalátogatási kötelezettségének, és az ösztöndíjas időszak alatt igazolatlanul nem mulaszt/ vagy a mulasztott kötelező óraszám nem haladja meg a 10 kötelező órát A mentor a pályázat benyújtásával vállalja, hogy amennyiben a pályázaton nyer, különösen az alábbi feladatokat látja el: - Az általa mentorált tanulóval kapcsolatosan vele egyeztetve egyéni fejlesztési tervet készít, ez alapján az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok bevonásával legalább háromhavonta értékeli a tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat. Az értékelésre meghívja a tanuló szülőjét, a tanulót, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. Az értékelés eredményét kitérve az értékelésen résztvevők észrevételeire is az egyéni előrehaladási naplóban írásban is rögzíti. - Az ösztöndíjas időszak alatt a mentorált tanuló tanulmányi előmenetelének nyomon követését, valamint a mentorálás során alkalmazott pedagógiai eszközök hatékonyságának vizsgálatát lehetővé tevő tanulónként eltérő tartalmú egyéni előrehaladási naplót vezet. Az egyéni előrehaladási naplót a Támogatáskezelő által előre megadott formátumban és tartalmi elemekkel készíti el. - A vonatkozó tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott tanítási szünetek kivételével rendszeresen és személyesen kapcsolatot tart az általa mentorált tanulóval, ezen belül legalább heti 2 órában önállóan vagy több tanuló esetén csoportosan a mentorált tanuló felkészítésével foglalkozik, amely foglalkozásokat folyamatosan dokumentálja a tanulóról vezetett egyéni előrehaladási naplóban. - Rendszeresen személyesen kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, illetve szükség esetén a szaktanárokkal. 154

161 - Családlátogatáson vesz részt. - Részt vesz azokon a találkozókon, szemináriumokon és egyéb rendezvényeken, amelyeket a pályázat kiírói a program sikeres lebonyolítása érdekében szerveznek. - Amennyiben a pályázaton nyertes tanuló nem rendelkezik adóazonosító jellel, segítséget nyújt az érintett tanulónak, illetve szüleinek az adóazonosító jel igénylése során. A pályázatra jogosultak köre Az Út a középiskolába és az Út az érettségihez esélyegyenlőségi alprogramok keretében tanulóként pályázhat Magyarország területén működő köznevelési intézménnyel tanulói jogviszonyban álló azon magyar vagy külföldi állampolgár, aki: - halmozottan hátrányos helyzetű; vagy - családba fogadott; vagy - átmeneti nevelésbe vett; vagy - védelembe vett; vagy - ideiglenes hatállyal elhelyezett; vagy - utógondozásban; vagy - utógondozói ellátásban részesül; vagy - hátrányos helyzetű. 155

162 Jutalmazás és annak formái A jutalmazás mind a nevelésben, mind az oktatásban fontos szerepet tölt be. Ennek formája lehet erkölcsi és anyagi is. Lehet egyéni és csoportos. A jutalmazás a helyes cselekvés hajtóereje legyen, ne váljon annak céljává. Megerősíti, a bizalmat, és a kialakuló pozitív kapcsolatot a nevelő és a tanuló között. Ez az alsó tagozatban még szükségszerűbb, mert irányt tud mutatni az erkölcsi ítélettel még nem rendelkező gyermekek számára. Az elismerésnek különböző eszközei és lehetőségei vannak. A jutalmazás formái: Dicséret Eredményes eszköz a teljesítmény fokozása érdekében. (A büntetés sokszor kevésbé eredményes). A dicséret legyen mindig megalapozott, igazodjon a gyermek életkorához, (alsó tag.) és fejlettségi állapotához is. (Alkalmazása ne legyen szélsőséges). A dicséret pedig ne legyen soha érdemtelen. Hiba lehet az is, ha a dicséret elmarad. A dicséretnek legyenek hagyományai és következetesen alkalmazott formái. - írásbeli dicséret: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi, napközis nevelői. - egyéni jutalmak lehetnek: könyv, oklevél, kis képek, matricák stb. - a projektek, témahetek, modulok jutalmazása az értékelésnél Szaktanári dicséret - egy vagy több órán nyújtott eredménye, kiváló teljesítményért, aktivitásért - a szaktárggyal kapcsolatos többletmunkáért (pl. pályázat) - sport és tanulmányi versenyeken való jó szereplésért - kitartó szorgalomért - szakköri aktivitásért Osztályfőnöki dicséret - ünnepélyeken való szereplésért - kitartó közösségi munkáért - három szaktárgyi dicséretért - házi versenyek 1-6. helyezettjei 156

163 - körzeti versenyek 4-6. helyezettjei Igazgatói dicséret - az iskolai közösség érdekében végzett jó munka - az iskola hírnevének öregbítése - huzamos ideig végzett kiemelkedő tanulmányi munka, sportmunka - közösségi munkáért - három osztályfőnöki dicséretért - körzeti versenyek 1-3. helyezettjei - megyei és országos versenyeken való eredményes részvételért Nevelőtestületi dicséret - aki huzamos ideig példamutatóan teljesíti feladatait, példamutató a magatartása - kiemelkedő tanulmányi munkáért a 8. osztály elvégzése után (ha végig kitűnő tanuló volt) Dicsérő vagy kitüntető oklevél - aki 5-8. osztályig kitűnő volt, az kaphatja a tanévzáró ünnepélyen Amennyiben az intézmény tanulója/tanulói az utóbbi három fokozatú dicséretben részesülnek, azt a tanulóközösség számára nyilvánosságra kell hozni. Jutalmak - szakköri munkáért - kitűnő tanulmányi munkáért - versenyeken való kiemelkedő teljesítményért - közösségi tevékenységért javasolhatja az osztályfőnök, szaktanár, igazgató A Diákönkormányzat javaslatai alapján - a hulladékgyűjtésen elért jó eredményért - kulturális tevékenységért - tisztasági versenyeken elért jó helyezésért 157

164 - az ügyeleti tevékenység kiváló ellátásáért - a műveltségi vetélkedőn elért kiváló helyezésért - sportversenyeken elért eredményekért kiváló közösségi munkáért Magatartás és szorgalom A magatartásjegy kialakításának elvei A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut: - az iskolába járási fegyelme (a Házirendben meghatározott bizonyos igazolatlan óraszám, amely mellett a tanuló magatartásjegye ha az egyéb feltételek teljesülnek lehet példás, jó, változó, rossz); - társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.); - a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság); - beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken; - a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás; - óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje) A tanuló szorgalomjegyében a következőket vesszük figyelembe: Szorgalom Példás Jó Változó Hanyag Tanulmányi munkájában igényes, önálló figyelmes figyelmetlen hanyag Ismeretszerzésben céltudatos kis ösztönzéssel nem önálló, nem tanórákra nem tanul rendszeres készül Kötelességtudata magas szintű fellelhető nem alakult ki fel sem fedezhető Munkavégzése általában megbízhatatlan, pontos, rendszertelen, rendszeres, felszereléseit rendszeres, pontatlan megbízható nem viszi órákra 158

165 megbízható, kitartó Feladatok megoldásakor mindent elvégez igyekszik, segítséggel megoldja feladatait csak kényszerítés hatására végzi el feladatait nem, ill. ritkán végzi el 159

166 Az osztályozó vizsgák követelményei tantárgyanként és évfolyamonként Alsó tagozat Első osztály Magyar nyelv és irodalom: A magyar ábécé betűinek ismerete: írott és nyomtatott, kisbetűk ismerete, összeolvasása, írása. Szótagoló olvasás, írásjelek felismerése. Értő olvasás: szavak értelme, egyszerű utasítások teljesítése. Vizuális kultúra: Vizuális élmények megfigyelése, kifejezése. Személyes élmény ábrázolása síkban, térben, különböző eszközökkel. Tárgykészítés, díszítés. A gyermek önmagához mért fejlődése. Technika és tervezés: Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma felismerése és megértése segítséggel. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése. Az egyszerű alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközzel. Az anyagalakítás örömforrásként való megélése. A tapasztalatra épülő forma-, anyag-, szerkezet és eljárási ismeretek. Testnevelés: A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál, a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál, egyéni, számszerűsített fejlődés. A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikussá váló külső kép, más-más gyakorlati variációban alkalmazhatóság. Helyes téri tájékozódás a hosszanti, és a kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban. Biztonságos, többnyire automatizált labdakezelés. A játékok elemi szabályainak megértése. 160

167 Matematika: Számfogalom a 20-as számkörben; biztos számlálás, mérés. Számok írása, olvasása. A számok kéttagú összeg- és különbségalakjainak ismerete. A számok szomszédjainak ismerete. Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján. Az összeadások és kivonások elvégezni tudása a 20-as számkörben; a felidézett eredmény ellenőrizni tudása. Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel, megoldása. Ének-zene: Gyermekdalok közös éneklése, ritmustapssal való kísérése. A dalok játékának játszása. Szolmizációs hangok kézjellel való mutatása (szó-lá-mi). Ritmusképletek eltapsolása. Második osztály Magyar nyelv és irodalom: Szóolvasás, mondatvégi írásjelek használata. Nagybetűk ismerete. Egyszerűbb helyesírási szabályok betartása: j-ly a szavakban, szóvégi ó-ő, ul-ül a szavakban. Értő olvasás: mondatok értelmezése, utasítások követése. Szókincsbővítés: rokonértelmű- és ellentétes jelentésű szavak. Az ábécé használata feladatmegoldáshoz. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb.20 - a tanulók által gyakran használt - szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Vizuális kultúra: Egyéni élményfeldolgozás. Kifejezőeszközök árnyaltabb használata. Ábrázolás közvetlen megfigyelés után. Második osztály végére a tanulók legyenek képesek kifejezni élményeiket, tudjanak megrajzolni egyszerűhelyzeteket, változásokat, tudják elrendezni a képelemeket, egyszerű tárgyakat tudjanak elkészíteni. Több színárnyalatot is használjanak, legyenek képesek mintaképzésre, sorolásra. Tudjanak megnevezni néhány műalkotást és művészt, s legyenek képesek felismerni és megfogalmazni a különbséget a használati és a dísztárgy között. Nemzeti és európai azonosságtudatának magasabb szinten való megnyilvánulása. Technika és tervezés: Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatának megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása feladathelyzetben. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek érvényesítése 161

168 a tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű ábra olvasása és értelmezése. Mérés centiméter pontossággal. A biztonságos gyalogosközlekedés és tömegközlekedési eszközhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása szituációs játékokban. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység bemutatása társaknak. Testnevelés: A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál, a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál, egyéni, számszerűsített fejlődés. A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikussá váló külső kép, más-más gyakorlati variációban alkalmazhatóság. Helyes téri tájékozódás a hosszanti, és a kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban. Biztonságos, többnyire automatizált labdakezelés. A játékok elemi szabályainak megértése. Matematika: Biztos számfogalom 100-ig. n. Az egyes, tízes fogalmának ismerete. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje. Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése tevékenységgel, kirakással, rajzzal, szöveges szituációkkal. A négy alapművelet elvégezni tudása a 100-as számkörben. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. Egyszerű szöveges feladatmegoldása. Ének-zene: Dalok közös és önálló éneklése, ritmustapssal való kísérése. Szolmizációs hangok elhelyezése a kottasorban. (ré- dó) Kézjellel való mutatás. Hangszerek felismerése. Ritmusképletek felismerése, eltapsolása. Harmadik osztály Környezetismeret: Vizek, vízpartok élővilága. Lakóhely környezete. A föld művelése, megóvása. Az emberi test felépítése, szerveink. Magyar nyelv és irodalom: Szólamolvasás, írásjeleknek megfelelő hangsúlyozás. Tanult helyesírási szabályok betartása. Szófajok felismerése, szavak szétválogatása: ige, főnév, melléknév. Értő olvasás: rövid szövegek értelmezése, szókincsbővítés. Rövid szövegek alkotása önállóan. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben. A j hang helyes jelölése újabb szóban. 162

169 Vizuális kultúra: A harmadikos tanuló legyen képes a jellegzetes formákat ábrázolni, színeket visszaadni, magyarázó rajzot készíteni, rendeltetésszerű tárgyat konstruálni. Tudja megfogalmazni műélményét, tudjon megnevezni 5-6 művet és művészt, ismerje lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát. Technika: Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatának megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása feladathelyzetben. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek érvényesítése a tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű ábra olvasása és értelmezése. Mérés centiméter pontossággal. A biztonságos gyalogos közlekedés és tömegközlekedési eszközhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása szituációs játékokban. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység bemutatása társaknak. Az egészséges táplálkozás ismeretei. A helyes táplálkozási szokások alkalmazása. Testnevelés: A tanult tanári terminológiához tartozó motoros válaszcselekvések előhívása az elvárásoknak megfelelően. A változatos térirányokban való tükrözés képessége. A megfelelő mozgástechnika alkalmazása. A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikus, gazdaságos izommunka. Helyes téri tájékozódás a hosszanti és a kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban. Biztonságos, automatizált labdakezelés. Matematika: Biztos számfogalom a 1000-es számkörben. Szóbeli és írásbeli alapműveletek eljárásainak ismerete, alkalmazása. Egyszerű szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel. Egyszerű sorozat folytatása, szabályának megállapítása. Át- és beváltások a tanul szomszédos mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva. Ének-zene: Dalok közös és önálló éneklése. Kottázás betűkottáról. Kánonéneklés. Hangszerek felismerése. Szolmizációs hangok (lá,szó,) tanulása. 163

170 Negyedik osztály Angol nyelv: A vizsga írásbeli és szóbeli számonkéréssel történik. Az Írásbeli dolgozat feladatai kiterjednek az adott évfolyam által elsajátított ismeretanyag tartalmi elemeire, nyelvezetük azokra a szókincselemekre épül, melyek ismerete elvárható az adott korosztálytól. A szóbeli számonkérés az adott évfolyam szintjének megfelelő kommunikációs készségek elsajátítását hivatott felmérni. Írásbeli: - számok 1-20-ig - testrészek - elöljárószók használata (in, on, under, over) - színek - állatok - családtagok - az osztályterem - a can, can t használata - a létige ismerete és használata Szóbeli - tudjon elmondani, elénekelni 2-3 a tanév során megtanult mondókát, éneket Környezetismeret: Térkép, égtájak. Magyarország földrajza. Lakóhelyünk. Háziállatok, hasznosításuk, tenyésztésük. Egészségünk védelme, egészséges életmód. Magyar nyelv és irodalom: Szólamolvasás, írásjeleknek megfelelő hangsúlyozás. Helyesírási szabályok betartása. Szófaji ismeretek bővítése: névmások, számnév. Értő olvasás: szövegek értelmezése, szókincs-bővítés önállóan. Szövegek alkotása a tanult szabályok betartásával. Rendezett, olvasható, a tanulás eszközeként használt írás. A mondatfajták és a tanult szófajok biztonságos megkülönböztetése szövegben, megnevezésük. A szótő és a toldalékok megkülönböztetése legalább az egyalakú szótövek esetében. Biztos helyesírás az iskolai munkafüzetek és feladatlapok begyakorolt szó- és szöveganyagának körében. Újabb szóban a j hang helyes jelölése. A tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt helyesírási hibák kijavítása. 164

171 Vizuális kultúra: Adott modelleket tudjon közvetlen megfigyelés alapján értelmesen ábrázolni jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Tudja felvázolni és értse a nézetek összefüggését. Rendelkezzék alapvető színismeretekkel, színhasználati jártassággal. Alkalmazza a vizuális kommunikációt a tanulásban, tájékoztatásban. Legyen képes megalkotni egyszerű képi közléseket. Technika: Épített környezet, korszerű építmények megnevezése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemutatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete és használata. A technológiai lépések helyes alkalmazása konkrét feladatokban. Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása a munkadarab elkészítésekor. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján. A közlekedés szabályainak felhasználása problémahelyzetek megoldásához, elemzéséhez. A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. Kulturált közlekedési magatartás modellezése szituációs játékokban, helyzetgyakorlatokban. Beszámoló egyszerű háztartási munkák elvégzéséről. A takarékosság fontosságának és lehetőségének felismerése konkrét helyzetekben. Testnevelés: A tanult tanári terminológiához tartozó motoros válaszcselekvések előhívása az elvárásoknak megfelelően. A változatos térirányokban való tükrözés képessége. A megfelelő mozgástechnika alkalmazása. A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikus, gazdaságos izommunka. Helyes téri tájékozódás a hosszanti és a kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban. Biztonságos, automatizált labdakezelés. Matematika: Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete. Műveletek értelmezése, értése. A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. A zárójel alkalmazása. Egyszerű és összetett szöveges feladathoz megfelelő matematikai modell készítése, választása. Mérések és számítások a kerület és terület megállapítására. Ének-zene: Dalok közös és önálló éneklése. Teljes szolmizációs hangsor tanulása (fá-ti). Kottázás betűkottáról. Zeneművek felismerése. Ritmuskíséret adása eszközzel. 165

172 Felső tagozat Ötödik osztály Angol nyelv: Írásbeli - számok ig - birtokos szerkezet - elöljárószók használata (in, on under, over, behind, in front of, at, to) - főnevek többes száma, rendhagyó többes számok - a létige használata - have got, has got használata - can, can t és must módbeli segédigék használata - a Present Simple és Present Continuous használata Szóbeli - tudjon 3-4 mondatban bemutatkozni (név, lakhely megnevezése, családtagok felsorolása) - tudja elmondani a hét napjait, megnevezni tantárgyakat, szabadidős tevékenységeket Magyar nyelv és irodalom: - Anyanyelvi ismeretek: Az ábécé és a betűrend, az elválasztás; A hangok világa: a beszélőszervek, magánhangzók, mássalhangzók és törvényeik; A magyar helyesírás alapelvei; A szavak felépítése; A szavak jelentése - Irodalmi ismeretek: Mesék, népdalok; Petőfi Sándor: János vitéz; Versek a családról, szülőföldről; Eredetről, teremtésről, mítoszokról; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - Helyesírás: tollbamondás - Szövegértési feladatsor Történelem: Az emberiség őskora, Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája. Az ókori görög-római világ. A középkori Európa világa. A magyarság történetének kezdete és az Árpádok kora. Természettudomány: -növények testfelépítése szervek, szervek funkciói, életciklus (egynyári, kétnyári, évelő) 166

173 termések fajtái -állatok testfelépítése madarak, emlősök jellemzői rovarok jellemzői -anyagok tulajdonságai halmazállapot, halmazállapot-változások, anyagok összetétele talaj, víz, levegő égés -térképek térképek fajtái, domborzati formák (alföld, síkság, dombság, hegység, fennsík) -légköri jelenségek a levegő felmelegedése, üvegházhatás, csapadékképződés, szél éghajlat, időjárás -az emberi szervezet működése táplálkozás, légzés, vérkeringés, szaporodás Ének-zene: Régi és új stílusú magyar népdalok tulajdonságai; 5 tanult népdal; Tinódi Sebestyén, Bakfark Bálint Vizuális kultúra: Írásbeli számonkérés: Őskor és ókor művészetéből. (feladatlap) 2db önálló alkotás: - Egyszerű természeti formáról tanulmányrajz (grafit, szén, szabadon választott technika) - Egy olvasott ókori monda illusztrációja (szabadon választott, színes technika pld: akvarell, pasztell) Technika és tervezés: - Az ember környezetátalakító tevékenysége - Kommunikációs rendszerek - Tanult kéziszerszámok használata Testnevelés: - Szekrényugrás: lányoknak három, fiúknak négy részes szekrényen kismacska és gurulóátfordulás 167

174 - Gurulóátfordulás előre- hátra különböző kiindulási helyzetekből - Tarkóállás - Mérlegállás - Zsugorfejállás - Labdaátadások helyben és mozgás közben - Labdavezetés akadálykerüléssel - Kislabda hajítás, ügyelve a helyes technikai végrehajtásra - Cooper- teszt, mellsőfekvőtámasz, törzsemelés, hanyattfekvésből felülés, helyből távolugrás (értékelés lásd. Hungarofit értékelő táblázat nemnek, életkornak megfelelő minimum értékék) Matematika - Alapműveletek természetes számokkal - 4 alapművelet az egész számok halmazában - Derékszögű koordináta rendszer - Törtek (közönséges és tizedes) - Téglalap, négyzet kerülete, területe - Téglatest, kocka felszíne, térfogata Digitális kultúra - Robotika, algoritmizálás, programozás - Bemutató készítés, multimédiás elemek készítése - E-világ és online kommunikáció - A digitális eszközök használata Hatodik osztály Angol nyelv: Írásbeli - a Present Simple és a Present Continuous ismerete és használata - a Past Simple ismerete és használata - rendhagyó igék múlt idejű alakjának ismerete 168

175 - jövő idő kifejezése going to szerkezettel - melléknevek fokozása - hasonlító mondatok alap, közép és felsőfokon - gyakoriságot kifejező határozók ismerete Szóbeli - tudjon bemutatkozni 5-6 mondatban - tudja bemutatni a családját - tudjon leírást adni egy általa kiválasztott személyről Magyar nyelv és irodalom: - Anyanyelvi ismeretek: A jelek; A névszók; Az igék és az igenevek; Egyéb szófajok - Irodalmi ismeretek: Mondák világa; Arany János: Toldi; Népköltészet, műköltészet: nép- és műdalok, nép- és műballadák; Művek a magyar múltból: Fazekas Mihály; Gárdonyi Géza: Egri csillagok - Helyesírás: tollbamondás - Szövegértési feladatsor Történelem: A Magyar királyság virágkora. Árpádok, Luxemburg Zsigmond, Jagellók, Habsburgok. A világ és Európa a korai újkorban. Magyarország a korai újkorban. A forradalmak és a polgárosodás a kora újkori Európában és Magyarországon. Természettudomány: -a Föld belső és külső felépítése hegységképződés, alföldek kialakulása kőzetek fajtái, csoportosításuk a felszín formakincsei -az energia fogalma, csoportosítása (fosszilis, megújuló) -a térkép fokhálózat, nevezetes szélességi körök helymeghatározás -hazánk nagytájainak jellemzői -az erdők élővilága élőhely, életközösség, az erdő szintjei 169

176 nyitvatermő, zárvatermő -rétek és mezők élővilága fűfélék, szélbeporzás, alföldjeink nemzeti parkjai -vizek, vízpartok élővilága felszíni és felszín alatti vizek plankton, zöldszemes ostoros, hínár halak Digitális kultúra: - Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. - Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. - Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. - Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. - Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. - Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat. - Szövegszerkesztés - Az E-világ és az online kommunikáció - Algoritmizálás, programozás, robotika - Multimédiás elemek készítése - Digitális eszközök használata Ének-zene: Beethoven Vizuális kultúra: Népzenegyűjtés története, 5 tanult népdal, barokk és klasszikus zene fogalmai, Haydn, Mozart, Írásbeli számonkérés: - A középkor művészetéből. (feladatlap) 2db önálló alkotás: - Egy gótikus üvegablak tervének elkészítése (szabadon választott technikával) - Egy szabadon választott honfoglalás kori magyar monda illusztrálása (színes rajzeszközzel, 170

177 pasztell, filc, festés, vegyes technika) Technika és tervezés: - Természetes energiák - Közlekedés fejlődése - Tanult kéziszerszámok használata Testnevelés: - Szekrényugrás: lányoknak három, fiúknak négy részes szekrényen kismacska és gurulóátfordulás - Gurulóátfordulás előre- hátra különböző kiindulási helyzetekből - Tarkóállás - Mérlegállás - Fejállás - Kézállás segítségadással - Labdaátadások helyben és mozgás közben - Labdavezetés akadálykerüléssel - Kislabda hajítás, ügyelve a helyes technikai végrehajtásra - Cooper- teszt, mellsőfekvőtámasz, törzsemelés, hanyattfekvésből felülés, helyből távolugrás (értékelés lásd. Hungarofit értékelő táblázat nemnek, életkornak megfelelő minimum értékék) Matematika: - Számelmélet: osztó, többszörös, oszthatóság, műveletek törtekkel, tizedes törtekkel - Tengelyes tükrözés, háromszögek, négyszögek - Egyenes arányosság, százalékszámítás - Sokszögek kerülete, területe. Testek felszíne, térfogata Hetedik osztály Angol nyelv: Írásbeli - a Present Simple és a Present Continuous ismerete és használata - a Past Simple és a Past Continuous ismerete és használata 171

178 - jövő idő kifejezése going to és will szerkezetekkel - módbeli segédigék használata (can, could, shall should, may, must, would) - a have to szerkezet alkalmazása - a Present Perfect ismerete és alkalmazása - a Past participle alakok ismerete Szóbeli - tudjon bemutatkozni 6-7 mondatban - tudja bemutatni kedvenc tevékenységét - tudjon szituációs párbeszédben részt venni (vásárlás, éttermi rendelés, útbaigazítás, tanácsadás) Magyar nyelv és irodalom: - Anyanyelvi ismeretek: Kommunikációs alapismeretek; Az egyszerű mondat: alany, állítmány, tárgy, határozók, jelzők; A szóalkotás módjai - Irodalmi ismeretek: A reformkor irodalma: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője; Mikszáth Kálmán novellái - Helyesírás: tollbamondás - Szövegértési feladatsor Történelem: A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei. Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon. Nagyhatalmak versengése és az első világháború. Európa és a világ a két világháború között. Magyarország a két világháború között. Földrajz: - A földtörténet eseményei - Afrika és Ausztrália felszíne, kialakulása, éghajlata, gazdasági jellemzők - Amerika felszíne, kialakulása, éghajlata, USA, Latin-Amerika - Ázsia felszíne, kialakulása, éghajlata (monszun!), Kína, Japán, India, Közel-Kelet - Európa kialakulása, felszíne, éghajlata, Nyugat, Észak és Dél-Európa országainak jellemzői Biológia: - Témakörök: Távoli tájak életközösségei (éghajlat, növény és állatvilág jellemzése). Élőlények rendszerezése (törzsek, osztályok megnevezése, az egyes növények, állatok besorolása, jellemzése.) 172

179 - Fogalmak: - élő- és élettelen környezeti tényezők, bioszféra, tűrőképesség, főbb rendszertani csoportok (törzs, osztály), fotoszintézis, egyszikűek-kétszikűek főbb jellemzői. Informatika: Ének-zene: - A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. - Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. - Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. - Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang). - Tudja használni az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. - Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). - Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. A verbunkos fogalma és története, 5 tanult népdal, romantikus zene fogalmai, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Wagner Vizuális kultúra: Írásbeli számonkérés: 2db önálló alkotás: - Az újkor művészetéből. (XVI-XIX. sz.) - Tanulmányrajz geometrikus testcsoportról (grafit, szén, pittkréta) - Látvány utáni tájábrázolás a perspektíva szabályait követve (szabadon választott technika) Fizika: - Tanult fizikai mennyiségek jele, mértékegységének neve és jele: idő, hőmérséklet, tömeg, térfogat, hosszúság, út, sebesség, erő, energia, felszín, nyomás, munka teljesítmény - Egyszerű számításos feladatok: sebesség, munka kiszámítása, feladatmegoldás lépései - Törvények ismerete: Newton I. és III. törvénye, Arkhimédész törvénye - Természettudományos szöveg szövegértése, azaz adott szöveg alapján kérdések megválaszolása 173

180 Kémia: - Fizikai és kémiai változások - Az atom felépítése - Periódusos rendszer Testnevelés: - Szekrényugrás: lányoknak négy, fiúknak öt részes szekrényen kismacska és gurulóátfordulás - Gurulóátfordulás előre- hátra különböző kiindulási helyzetekből - Fejállás - Kézállás - Labdaátadások helyben és mozgás közben - Magas és mély labdavezetés, labdavezetés akadálykerüléssel - Kosárra dobás helyből és mozgás közben - Kislabda hajítás, ügyelve a helyes technikai végrehajtásra - Cooper- teszt, mellsőfekvőtámasz, törzsemelés, hanyattfekvésből felülés, helyből távolugrás (értékelés lásd. Hungarofit értékelő táblázat nemnek, életkornak megfelelő minimum értékék) Matematika: - Műveletek a racionális számok körében - Középpontos tükrözés - Arányok, összefüggések - Sokszögek, kör - Algebra Technika: - Csoportosítsd és jellemezd az anyagokat! - Technológiák csoportosítása, felsorolása, ezek közül egyről részletesen beszélj! - Műszaki ábrázolásban használt eszközök, jelölések, egyszerűsített ábrázolási módok. - Közlekedés alapvető szabályai, közlekedési lehetőségek. - Ruházkodás, textilfajták. 174

181 Nyolcadik osztály Angol nyelv: Írásbeli - a Present Simple és Present Continuous ismerete és használata - a Past Simple és Past Continuous ismerete és használata - a jövő idejűség kifejezése going to, will szerkezetekkel - módbeli segédigék használata ( can, could, shall should, may, must, would) - a Present Perfect ismerete és használata - a First Conditional ismerete és használata - a szenvedő szerkezet ismerete és használata Szóbeli - tudjon bemutatkozni 8-10 mondatban - tudja röviden bemutatni jövőbeli terveit - tudja bemutatni kedvenc tevékenységét és megindokolni, hogy miére szeret azzal foglalkozni Magyar nyelv és irodalom: - Anyanyelvi ismeretek: Az összetett mondat; Kommunikációs ismeretek; A nyelv élete; Nyelvtörténet - Irodalmi ismeretek: A Nyugat első nemzedéke: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes; Írók a két világháború között: például József Attila, Radnóti Miklós; Újabb irodalmunk: írók, költők a II. világháború után; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig - Helyesírás: tollbamondás - Szövegértési feladatsor Történelem: A második világháború. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése. Magyarország a második világháború végétől az l956-os forradalom és szabadságharc leveréséig. A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása. A Kádár-korszak jellemzői. Az egységesülő Európa. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon. Társadalmi szabályok, állampolgári ismeretek, pénzügyi és gazdasági 175

182 kultúra, családi gazdálkodás, médiakörnyezet, médiamodellek és intézmények. Földrajz: - Közép-Európa természeti képe, országai (Németország, Lengyelország, Csehország alpi országok, Szlovákia, Románia) - Hazánk a Kárpát-medencében; földtörténet, éghajlat, vízrajz, természeti erőforrásaink - Magyarország társadalmi jellemzői; magyar népesség száma, elhelyezkedése, népesedési folyamatok, településhálózat - Nagytájaink kialakulása, jellemzőik; Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúliközéphegység, Északi-középhegység - A magyar gazdaság; a nemzetgazdaság jellemzői, közlekedés, régiók, idegenforgalom Biológia: - Témakörök: Az emberi test felépítése (szerveződési szintek, kültakaró.) Szervezetünk anyagcseréje (táplálkozás, keringés, légzés, kiválasztás.) Szabályozás (reflexek, érzékelés.) - Fogalmak: sejt, szövet, szerv, szerves-, szervetlen tápanyagok, csontváz felépítése, tápcsatorna, légzés folyamata, feltétlen-, feltételes reflex, szem felépítése. Informatika: - A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. - Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. - Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. - Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. - Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes - segítséggel - a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni. Ének-zene: századi zenei irányzatok, Kodály és a Psalmus Hungaricus, Bartók és a Concerto, - 5 tanult népdal Vizuális kultúra: Írásbeli számonkérés: 176

183 - A XX. század művészetéből (feladatlap) 2db önálló alkotás: - Kétiránypontos mértani konstrukció tervezése (grafit) - Önálló kompozíció bármely XX. századi művészeti irányzat jellemzői szerint (fauvizmus, kubizmus, futurizmus, expresszionizmus stb.) Fizika: - Tanult fizikai mennyiségek jele, mértékegységének neve és jele: elektromos töltés, áramerősség, feszültség, ellenállás - Egyszerű áramkörök rajzolása, felismerése - Elektromos energia fogyasztása, takarékossága - Fényvisszaverődés törvénye, alkalmazása - Természettudományos szöveg szövegértése, azaz adott szöveg alapján kérdések megválaszolása Kémia: - Nemfémes elemek és vegyületek - Fémek és vegyületeik Testnevelés: - Tudjon önállóan, helyesen bemelegíteni - Szekrényugrás: lányoknak négy, fiúknak öt részes szekrényen kismacska és gurulóátfordulás - Összefüggő talajgyakorlat, melynek kötelező elemei: gurulóátfordulás, előre- hátra, tigrisbukfenc, fejállás, kézállás, mérlegállás, tarkóállás, cigánykerék - Labdaátadások helyben és mozgás közben - Magas- mély labdavezetés, labdavezetés akadálykerüléssel - Fektetett dobás - Kislabda hajítás, ügyelve a helyes technikai végrehajtásra - Cooper- teszt, mellsőfekvőtámasz, törzsemelés, hanyattfekvésből felülés, helyből távolugrás (értékelés lásd. Hungarofit értékelő táblázat nemnek, életkornak megfelelő minimum értékék) 177

184 Matematika: - Algebrai kifejezések - Pitagorasz-tétel - Függvények - Térgeometria - Geometriai transzformációk Technika: - Energiahordozók tárolása, szállítása. - Közmű és energiaellátó hálózatok ismertetése. - Teendők ismertetése baleset esetén. Érintésvédelmi megoldások ismertetése. - Információs rendszerek ismertetése. - A közlekedés káros környezeti hatásai. 178

185 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei, felvétel, átvétel A szülőnek joga, hogy szabadon válasszon iskolát gyermekének. A szabad iskolaválasztás lehetővé teszi a körzethatáron kívüli gyermekek felvételét is. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján születik döntés. Iskolánk segítséget ad az óvoda és az iskola közötti átmenethez: - Foglalkozások kölcsönös látogatása - Nagycsoportos óvodások iskolalátogatása - Tájékoztató szülői értekezlet a leendő első osztályos gyermekek szüleinek. - Iskola hívogató nyílt nap A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. Az iskolaköteles tanulók beiratkozása a kormányhivatal által meghatározott időpontban történik. Intézményünk a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesít, előnyben részesíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. A további felvételi kérelmekről az osztályfőnök, és az adott osztályban tanító pedagógus véleménye alapján az igazgató dönt. történik. A felvételi eljárás és a fellebbezési lehetőség a mindenkor érvénybe lépő törvényeknek megfelelően Más iskolából érkező tanulók szülői kérés alapján folytathatják tanulmányaikat az emelt szintű csoportokban is, amennyiben elfogadják annak programját, óraszámát és képesek a követelmények teljesítésére. Az iskola helyi tanterve biztosítja az iskolaváltást, a más iskolából, külföldről érkező tanulók számára. A 2020/21-es tanévtől az emelt szintű testnevelés és angol csoportok kialakítása szintfelmérés alapján történik. Az iskolán belül magasabb évfolyamra lépés feltétele az adott évfolyam helyi tantervében rögzített minimumkövetelményeinek legalább elégséges szintű teljesítése. A tanévnek megfelelően, folyamatos értékelések alapján kialakított tanári osztályozás, illetve a periódus végén átfogó diagnosztikus értékelés. 179

186 Írásbeli dolgozatok érdemjegyeinek javasolt százalékos meghatározása: Általános Iskola jeles 5 90% - 100% jó 4 75% - 89% közepes 3 50% - 74% elégséges 2 32% - 49% elégtelen 1 0% - 31% Tovább haladásról a tanulót tanító tanárok csoportja, illetve a tantestület dönt. A tanár időben köteles tájékoztatni a csoportváltás szükségességéről a tanulót, a szülőt és egyeztetnie kell a fogadó tanárral. Ha a tanuló a tanév végén kettőnél több elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület dönt a javítóvizsga engedélyezéséről. Ebben az esetben a tanuló szorgalma, hozzáállása, akaratereje, mindenképpen az engedély megadása mellett szól. 180

187 A tanulói jogviszony megszűnése A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola 1 vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket 1 tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanuló, a tankötelezettségét az Oktatási Hivatal engedélye alapján egyéni munkarendben is teljesítheti. Megszűnik a tanulói jogviszony: - Az átvétel napján, ha a tanulót másik iskola átvette. - Amennyiben a 6. évfolyam végén felvételt nyert valamely 6 osztályos gimnáziumban. - A 8. osztály sikeres elvégzése után. - Annak a tanévnek a végén, mikor tankötelezettsége megszűnik. - Fegyelmi tárgyalás során eltanácsolt A tanulói jogviszony megszűnése esetén a tanulóközösséget nyilvánosan tájékoztatni kell. 181

188 Tanulók ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés sokféle módjai közül a leggyakrabban a köv. eljárásokat használjuk: Ellenőrzés: Osztálymunka beszélgetés frontális osztálymunka feladatlapos ellenőrzés Egyéni munka ábra kiegészítése és munka indoklása felelet válogatása szókártyákkal feladatlap megoldása szóbeli felelet Az ellenőrzés, beszélgetéssel történő formájában a kérdések az osztálynak szólnak melyekre a tanító által jelölt tanuló ad választ. Ezt a többiek kiegészítik, esetleg kérdéseikkel bővítik. Lényeges feladat a helytelen feleletek hibáinak korrigálása. Nem elégséges a nem, nem jó, helytelen szavakkal helyteleníteni a tanulók munkáját, hanem fel kell tárni, hogy miért hibás a tanuló felelete. A frontális osztálymunkánál a feladatot az egész osztály kapja, melyre minden tanuló válaszol. Ez lehet cselekvéssel, név- és szókártyákkal, tanulói applikációs képekkel történő visszajelzés. A feladatlapos ellenőrzés célja, hogy rövid idő alatt, minél több tényismeretről számoljanak be a tanulók. Minden tanuló részére készíthetünk feladatlapot, de megoldhatjuk úgy is, hogy a feladatlapokat a táblára írva vagy írásvetítővel fóliáról kivetítve közöljük a tanulókkal, akik a feleletet üres lapra írják. A projektek és témahetek esetében az osztályközösségek munkája szóban kerül értékelésre, a kiemelkedő teljesítményt nyújtók érdemjeggyel is értékelve vannak. Az érdemjegy a tantárgyi osztályozásba teljes értékben is bekerül. A szóbeli értékelésnél osztályzatot nem kapók aktivizálása a következő projektekben fontos feladata az osztályfőnöknek és a szaktanároknak. Az ellenőrzés egyénre szabása alkalmával egy tanuló ismereteiről győződhetünk meg. Az egyéni ellenőrzés mind tartalmában, mind formájában, mind pedig időtartalmában igen nagy fejlődést mutat az 1. osztálytól az 5. osztályig. Amíg az 1. osztályos tanulótól 1-2 mondatos, néhány másodperces feleletet igénylünk, addig az 5. osztályban már 1-2 perces összefüggő feleletet is igénylünk. 182

189 Az 1. osztályban ellenőrzés alkalmával egy időben egy tanuló teljesítményét vizsgáljuk, az 5. osztályban már azonos időben több tanuló különböző módon számolhat be tudásáról. A tanulók egyéni teljesítményét ellenőrizhetjük folyamatos megfigyeléssel, a rajzos feladatokkal, szókártyákkal és mérőlapokkal. A folyamatos megfigyeléssel történő ellenőrzés egyike a legnehezebb ellenőrzési módoknak. Kiterjed az egész tanítási folyamatra. Megfigyeli a tanító egy tanuló figyelmét, érdeklődését, aktivitását, ismeretszerző tevékenységét, ismereteinek pontosságát. Mind időtartamban, mind a teljesítmény sokrétűségében igen átfogó figyelmet kíván a tanulóktól. Értékelés: Az értékelés során három értékelési fajtát használunk a tanév során: - Diagnosztikus értékelés célja: helyzetfeltárás, az egyénre, csoportra szabott nevelési-oktatási stratégia kialakítása. - Formatív értékelés célja: a folyamat közbeni irányítás, segítés, korrekció szöveges formában, mindig a gyermek konkrét tennivalóját jelöljük ki. - Szummatív értékelés célja: összegzés, adott téma, tantárgy, időszak vagy tanév Mire adható osztályzat? eredményességének megállapítása. - Szóbeli felelet - Írásbeli felelet teszt, kiselőadás, esszé jellegű dolgozat, témazáró, röpdolgozat. - Egyéb tanulói tevékenységek olvasmánynapló, házi dolgozat, projektekben való részvétel, otthon végzett tevékenység vagy gyakorlat. - Projektekben, témahétben, modulokban való részvétel esetén közösségi munkáért, szereplésért osztályfőnöki dicséret tantárgyi tevékenységért érdemjegy 183

190 versenyben való részvételért, kiemelkedő teljesítményért tárgyi jutalom adható.(oklevél, könyv, édesség) - Fejlesztő foglalkozáson résztvevő tanulók esetében, a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak szerint történik az értékelés. Az alsó tagozaton használt szöveges értékelés A 2010/2011. tanévtől a szöveges értékelés a hatályban lévő jogszabály adta lehetőség szerint történik. A tanulókat a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni. Kivételt képeznek ez alól az 1. osztályosok, akiket félévkor és évvégén is, illetve a 2. osztályosok, akiket félévkor szövegesen értékelünk. A törvényben meghatározott szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, ill. felzárkóztatásra szorul. A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó meg-állapításokat kell tartalmaznia. A szöveges értékelést az OM által ajánlott forma szerint, valamint szabadon választott szövegforma szerint végezzük. A felzárkóztatásra szoruló minősítés estén a szülő bevonásával lépéseket teszünk a gyenge teljesítmény okainak feltárására és a felzárkóztatás módjának kidolgozására. (Az okokat feltáró és a felzárkóztató munkába különböző segítő szakembereket fejlesztő pedagógusokat is bevonunk.) Tantárgyi osztályzat - jeles 5 - jó közepes elégséges 2 - elégtelen 1 Írásbeli dolgozatok érdemjegyeinek javasolt százalékos meghatározása: Valamennyi e-naplóba kerülő érdemjegyről a szülő az e-ellenőrző útján értesülhet, külön kérésre ellenőrző könyvet biztosítunk. Tantárgyi osztályzataik mellett, az integrációs programban résztvevő tanulók negyedévente szintén szöveges értékelést kapnak, az erre rendszeresített nyomtatványon, amit egy közös találkozás után a szülőknek is alá kell írni. A szöveges értékelésre vonatkozó elvek az Integrációs programban kerültek részletes kidolgozásra: 184

191 Az értékelésnek tartalmaznia kell: - megfelelt-e a tanuló az elvárásoknak, - miből szorul felzárkóztatásra, - szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét, - fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, s azt is, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola vagy mit javasol a pedagógus. 185

192 Tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának a mérése az iskola valamennyi nappali rendszerű munkarendben neveltoktatott tanulójára kiterjed. A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tantárgyat tanító és egyéb e feladattal az igazgató által megbízott pedagógusai tanévenként elemzik, és meghatározzák az adott tanulók fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából szükséges intézkedéseket, melynek alapján az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai tanévenként javaslatot tehetnek a nevelőtestület részére a pedagógia program részét képező iskola egészségfejlesztési program módosítására. A fittség mérés jelentősége és lehetőségei: - Az egyén fizikai fittségének színvonala az öröklött adottságokra épül és tevékenység közben, gyakorlás során fejlődik. - A fizikai állapot mérése nem cél, hanem eszköz, kiindulási alap az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. - Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők a tanulók egyes képességeinek területén mutatkozó hiányosságok, gyengeségek, fejlesztendő feladatok. - Felszínre kerülnek a tanulók kiemelkedő, átlagon felüli képességeik. A tanulók fizikai állapotának mérése alsó tagozatban A tanulók fizikai állapotának (fittségének) mérésére alsó tagozatban a Mini Hungarofit rendszer mérési és értékelési rendszerét alkalmazzuk. A Hungarofit tesztrendszert a nemzetközi és hazai kutatási eredményeket figyelembe véve, a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő fizikai fittség műszerek nélküli objektív, megbízható mérésére fejlesztették ki. A próbarendszert alkotó motorikus próbák természetes mozgásra épülnek. A próbarendszer gyermekbarát, a motorikus próbák helyes végrehajtása különösebb előképzettséget nem igényel, ezért mindkét nem valamennyi korosztálya számára alkalmas. A méréseket a tanév folyamán két alkalommal kell elvégezni. Ősszel, szeptemberben, tavasszal pedig májusban kerül rá sor, maximális időkeret osztályonként 2X6 tanóra. A vizsgálat során felvett paraméterek: 1. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek: a., aerob kapacitás b., azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a 186

193 leggyakrabban használunk, és amelyek nagyfokú gyengesége például állandó fáradtságot, tartási rendellenességeket és sérüléseket okoz. 2. Az optimális testtömeget, illetve az attól való estleges eltérés mértékét (BMI meghatározása) A mérések általános szempontjai: - A tanulók valamennyi tesztet testnevelési sportfelszerelésben hajtják végre. - Valamennyi tesztet az iskola tornatermében illetve a szabadtéri vizsgálatokat az iskola sportudvarán mutatják be a tanulók. - Minden tesztre vonatkozóan külön utasítások vannak, melyet minden tanulóval pontosan ismertetünk. - A tesztek között a tanuló pihenhet. - A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre. - A vizsgálati módszert az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján végezzük. - Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása táblázat alapján történik. - Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előz meg. - Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül a dinamikus erő mérésére alkalmazott próbákra több kísérleti lehetőséget biztosítunk. Mini Hungarofit-felmérés A Mini Hungarofit rendszer mérési és értékelési útmutató az egyének fizikai állapotának méréshez. Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az eredményére, és az egész felmérés végén az össz- pontszámával egy értékelésben megtudhatja, hogy milyen a fizikai állapota. 1. Aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt,12 perc futás A tanulóknak a bemelegítést és nyújtást követően 12 percig olyan gyorsan kell futnia a kijelölt pályán, amilyen gyorsan csak tudnak. A felmérés során a futáson kívül a sétálás is megengedett, ha szükséges, a cél a megtett táv maximalizálása. 2. Az alsó végtag robbanékony erejének mérése helyből távolugrás teszttel: Az elugrást páros lábról páros lábra kell végrehajtani, melyet a kar lendítése segít. A tanuló vállszéles terpeszben áll pontosan az elugró vonal mögött. Lendületet vesz, majd elugrik. Az elugró vonal és a leérkezés helyén a tanuló sarkának vonala közötti távolságot mérjük. 187

194 3. A hasizom erő-állóképességének mérése hanyattfekvésből felülés térdérintéssel teszttel: A tanuló hanyattfekvésben helyezkedik el, lábait térdben hajlítja, karjai a tarkóján helyezkednek el. A tanulónak fel kell emelnie a törzsét olyan mértékben, hogy a könyökével érintse a térdét. A tesztet kifáradásig vagy 3 percig kell végeztetni. 4. A törzsfeszítő izomzat erejének mérése törzsemelés és leengedés teszttel: A vizsgálati személy hason fekszik, lábak összezárva, karok tarkón, a homlok érinti a talajt. A tanuló törzsemelést végez négy ütemen keresztül: 1. ütem: törzsemelés 2. ütem: könyök összeérintése az áll alatt 3. ütem: könyök emelése kiinduló helyzetbe 4. ütem: törzsleengedés kiinduló helyzetbe A tesztet kifáradásig vagy max.3percigkell végeztetni. 5. A felsőtest erő-állóképességének mérése mellsőfekvőtámasz karhajlítás és nyújtás teszttel: A teszt során fekvőtámasz helyzetben 90 o os könyökszögig végzett karhajlítást-karnyújtást kell végezni folyamatosan. A vizsgálati személy leereszkedik vállszéles fekvőtámasz helyzetbe, tenyere nyitott, ujjakkal előre mutat, háta egyenes, törzse feszes, lába nyújtott, lábujjakon támaszkodik, tekintete lefelé néz. A tanuló karhajlítást végez, majd karnyújtást. A tesztet kifáradásig vagy max.3percigkell végeztetni. A tanulók fizikai állapotának mérése felső tagozatban A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, vagyis a NETFIT a fizikai fittség mérésére és értékelésére létrehozott, megbízható, tudományos igénnyel kifejlesztett tartalmait, módszereit, értékelő rendszerét a Magyar Diáksport Szövetség és a nemzetközileg elismert amerikai Cooper Intézet közös kutató- fejlesztő tevékenysége segítségével alakította ki. A Magyar Közlöny október 27-én tette közzé a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet módosítását (45/2014. (X. 27.) EMMI), amely nevesíti a NETFIT-et, mint a tanulók fizikai fittségi mérésének rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit. Ennek köszönhetően a 2014/15.tanévtől a felső tagozaton a NETFIT rendszer segítségével mérik fel a testnevelők a diákok fittségi állapotát az adott tanévben a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) által kijelölt időpontban, majd a mért eredményeket az MDSZ honlapjára töltik fel. Az iskolai testnevelés kiemelt feladata az egészségmegőrzés mellett az egészségfejlesztés, így a NETFIT 188

195 azon fittségi összetevőket méri és értékeli, amelyek az egészség szempontjából meghatározók. A tesztek elvégzéséhez az MDSZ minden közoktatási intézmény számára azonos eszközcsomagot biztosított, amellyel a mérések pontosan, azonos módon elvégezhetőek. 1. Antropometriai paraméterek mérése: Testmagasság, testtömeg, testzsírszázalék, BMI 2. Kézi szorítóerő mérése kézi-dinamométerrel A vizsgált személy álló helyzetben az eszközt maga mellett, leengedett karral tartja, és teljes erővel megszorítja az eszköz markolatát. Mindkét kézzel elvégeztetjük a feladatot és kétszer megismételtetjük. Az ismétlések között egy perc pihenőidőnek kell eltelnie. 3. Aerob állóképesség mérése 60m-es ingafutás teszttel: A vizsgálat során folyamatosan oda-vissza kell futni egy kijelölt 20m-es pályán. A végrehajtás tempóját egy rögzített hanganyag sípoló jelei szabják meg, amelyek a mérés kezdetén lassabban, majd egyre gyorsabban követik egymást. A vizsgálati személyeknek a két sípjel között kell megtenniük a 20m-es távot. A kezdődő sebesség 8 km/h, amely minden 2 percben 0,5 km/h-val növekszik. Ha a vizsgált személy két egymást követő alkalommal nem éri el a táv végét, vagy önszántából kiáll, véget ér a teszt. 4. A hasizom erő-állóképességének mérése ütemezett hasizom teszttel: A teszt végrehajtásának állandó sebességét folyamatos hangjelzés, a törzs elmozdulásának mértékét pedig az erre szolgáló, a talajon rögzített távolságjelző csík biztosítja. A tanuló hanyattfekvésben helyezkedik el, lábait térdben hajlítja, karjai a törzs mellett nyújtott helyzetben helyezkednek el, középső ujjai a jelző csík közelebbi felét érintik. A vizsgálati személynek a hangjelzéseknek megfelelő ütemben kell a törzsét felemelnie olyan mértékben, hogy a távolságjelző csík távolabbi széléig kinyújtott karral csúsztatja a középső ujját, majd visszafekszik a kiinduló helyzetbe. A tesztet kifáradásig vagy a második technikai hibáig kell végeztetni. 5. A törzsfeszítő izomzat erejének mérése törzsemelés teszttel: A próba során egy lassú, kontrollált törzsemelést kell végezni, amelynek magassága max.30cm. A vizsgálati személy hason fekszik, lábak összezárva, karok kinyújtva, kezek a combok alatt felfelé néző tenyérrel helyezkednek el, a homlok érinti a talajt. A tanuló törzsemelést végez úgy, hogy a fej a gerinccel neutrális helyzetben van, tekintete lefelé néz, a lábfeje végig a talajon marad. A talaj és az áll közti távolságot mérjük. 189

196 6. A felsőtest erő-állóképességének mérése ütemezett fekvőtámasz teszttel: A teszt során fekvőtámasz helyzetben 90 o os könyökszögig végzett karhajlítást-karnyújtást folyamatos hangjelzésre kell végezni. A vizsgálati személy leereszkedik vállszéles fekvőtámasz helyzetbe, tenyere nyitott, ujjakkal előre mutat, háta egyenes, törzse feszes, lába nyújtott, lábujjakon támaszkodik, tekintete lefelé néz. A tanuló az adott hangjelzésre karhajlítást végez, majd karnyújtást. A tesztet kifáradásig vagy az első technikai hibáig kell végeztetni. 7. Az alsó végtag robbanékony erejének mérése helyből távolugrás teszttel: Az elugrást páros lábról páros lábra kell végrehajtani, melyet a kar lendítése segít. A tanuló vállszéles terpeszben áll pontosan az elugró vonal mögött. Lendületet vesz, majd elugrik. Az elugró vonal és a leérkezés helyén a tanuló sarkának vonala közötti távolságot mérjük. 8. A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése hajlékonysági teszttel: A vizsgálat során a tanuló az erre a célra kifejlesztett mérődobozzal szemben nyújtott ülésben helyezkedik el. Egyik lábát a doboz oldalához, másik lábát térdben behajlítva a nyújtott lába mellé teszi. A karok nyújtva, kezek egymáson, tenyérrel lefelé a mérődoboz tetején helyezkednek el. A tanuló törzsdöntést végez háromszor, majd negyedszerre két másodpercre megtartja a pozíciót úgy, hogy a nyújtott láb térde végig nyújtva marad. Lábtartás cserével a feladatot megismételtetjük. 190

197 Az iskolai könyvtár alapfeladatai A könyvár feladata A könyvtár alapfeladata az oktató-nevelő munka segítése. Biztosítja az intézmény nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat és ismerethordozókat. Feladat ellátásából adódóan ezért gyűjtőkörébe az oktató-nevelő munkát elősegítő információhordozók tartoznak. A gyűjtőköri szabályzat alapdokumentumai - KNT szeptember - KNT 2013 január - A 20/2012 (08.31.) EMMI rendelet Az intézmény pedagógia programja A könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők - A környezet: Vajszló kb lakosú település. A községben könyvtár működik, amely segíti az intézmény könyvtárának működését, állománya kiegészíti az intézmény könyvtárának állományát. - Az intézmény szerkezete: 8 évfolyamos általános iskola. Az intézmény tagiskolájában, Bogádmindszenten is működik helyi könyvtár. Az állománygyarapítás módja: Készpénzes vásárlással, átutalással. Könyvtári állományrészek - Kézikönyvtári állomány - Pedagógiai gyűjtemény - Ismeretközlő irodalom - Szépirodalom 191

198 Fő gyűjtőkör: Ide tartoznak a könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok: az oktatáshoz, az iskolai nevelőmunkához szükséges, illetve a könyvtári tájékoztató munkát segítő egységek. - Általános és szaklexikonok, enciklopédiák, szótárak, kézikönyvek, adattára, atlaszok - A helyi tantervben meghatározott tankönyvek, munkafüzetek, módszertani segédletek - Az oktatással kapcsolatos statisztikai, jogi és szabálygyűjtemények - Pályaválasztási útmutatók - Ünnepélyek rendezéséhez, tanulmányi versenyekhez szükséges irodalom - Ismeretközlő irodalom - A helyi tantervben szereplő, kötelező és ajánlott szépirodalmi olvasmányok - A tananyaghoz kapcsoló antológiák, verseskötetek, népköltészeti alkotások, mesegyűjtemények Mellék-gyűjtőkör - A tananyagon túli tájékozódást elősegítő művek - Az egyéni művelődési, szórakozási igényeket kielégítő szórakoztató és szépirodalom Dokumentumtípusok: - Írásos dokumentum típusok: könyv, tankönyv, tartós tankönyv, módszertani segédtelek - Audio-vizuális dokumentumok: CD, CD-ROM, videokazetta, hangkazetta, interaktív anyagok Az állomány nyilvántartása: Végleges nyilvántartás: A tartós megőrzésre szánt dokumentumok egyedi leltárkönyvbe kerülnek. Időleges nyilvántartás: tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek, tervezési és oktatási segédletek, tartós tankönyvek (brosúraleltár). Állományapasztás: - Természetes elhasználódás: állományból való törlése - Az elavult dokumentumok selejtezése - Az elveszett dokumentumok törlése - A fölösleges dokumentumok kivonása Az intézmény könyvtára a hét 4 tanítási napján, a megállapított és a könyvtárajtóra kifüggesztett nyitvatartási rend szerint üzemel és áll az olvasók rendelkezésére. A nyitva tartás szerinti kölcsönzési időben a jogosultak a korábban meghatározott módon vehetik igénybe a könyvtár szolgáltatásait, kölcsönözhetnek a 192

199 könyvtár állományából. A tartós tankönyveket a könyvtáros brosúraleltárba veszi a tanév elején. Onnan a szaktanár a szükséges példányszámot kölcsönzési időben felveszi és a jogosultak rendelkezésére bocsátja. A jogosult tanuló a tankönyveket a könyvtár állományából un. tartós tankönyvként, tanév elején a szaktárgyat tanító szaktanártól veszi át. Aláírásával igazolja az átvételt szaktanáránál. A tanév végén köteles a könyvtári állományba visszaszolgáltatni a kapott tankönyveket. Elvesztés, vagy túlzott megrongálás esetén a tankkönyv értékét köteles kifizetni. A tanév folyamán érkező tanuló amennyiben erre lehetőség van a könyvtár állományából tankönyveket kaphat. Ezeket a könyveket a tanév végeztével köteles visszaszolgáltatni a könyvtár állományába. Intézményünk könyvtára katalógussal nem rendelkezik. 193

200 Etika/Hit- és erkölcstan Az Erkölcstan/Hit- és erkölcstan tantárgy as tanévtől kerül bevezetésre felmenő rendszerben, kötelezően választható tantárgyként. Értékelése és minősítése az Ntk. 54 (2)-(3) bekezdésének megfelelően történik. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 182/B. (11) bekezdés alapján a hit- és erkölcstan órákra vonatkozó csoportnaplót a hitoktató, hittantanár vezeti, az iskola egyéb tanügyi dokumentumaiban a hit-és erkölcstan oktatással kapcsolatos adminisztrációt a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény 35. (4) bekezdése szerint foglalkoztatott hitoktató, hittantanár tájékoztatása alapján minden tanítási órát követő tanítási nap végéig az érintett tanulók osztályfőnöke végzi el. 194

201 Mellékletek, délutáni foglalkozások Magyar középiskolai előkészítő Magyar középiskolai előkészítő Résztvevők: 8. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 32 Témakörök Tartalmak és fogalmak Sikerkritérium Hangtan (5) Líra Szótan, szófajtan (10) Epikai műfajok: novella Magánhangzó, mássalhangzó fogalma Lírai műfajok Szövegértés Szófajok ismerete Szóelemek, toldalékok Nyelvtani fogalmak pontos ismerete Lírai műfajok felismerése Szófajok pontos ismerete, helyesírás Epikai művek szerkezete Mondattan(10 óra) Epikai műfajok: regény Mondattan: Összetett mondat Dráma (7) Egyszerű mondat fogalma, részei Mondatelemzés Összetett mondatok fajtái, szerkesztése Dráma műfajai és jellemzői A novella és a regény összehasonlítása Íráskészség fejlesztése Összetett mondat szerkesztése Íráskészség fejlesztése Eddig tanult műfajok felismerése 195

202 Matematika középiskolai előkészítő Matematika középiskolai előkészítő Résztvevők: 8. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 32 Témakörök Tartalmak és fogalmak Sikerkritérium Számok Algebra Függvények, sorozatok Valós számok Racionális számok Irracionális számok Egész számok Természetes számok Prímszám, összetett szám Oszthatósági szabályok Algebrai kifejezések Műveletek algebrai kifejezésekkel Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása Szöveges feladatok megoldása egyenletek segítségével Lineáris függvény Abszolútérték- függvény A másodfokú függvény A résztvevő tanulók 60%-a sikeres felvételi vizsgát tesz. 196

203 1 x függvény x Számtani és mértani sorozatok: n-edik tag meghatározása, n tag összege Alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Körök Síkgeometriai számítások (Kerület, terület kiszámítása) Térgeometriai számítások (hasáb, henger) Transzformációk Egybevágósági transzformációk Tengelyesen és középpontosan szimmetrikus alakzatok A középpontos hasonlóság Előző évek felvételi feladatsorainak megoldása 197

204 Angol tehetséggondozás ANGOL TEHETSÉGGONDOZÁS RÉSZTVEVŐK: 7. évfolyam HETI ÓRASZÁM:1 TÉMAKÖRÖK Family ÉVES ÓRASZÁM: 36 TARTALMAK ÉS FOGALMAK Tenses SIKERKRITÉRIUM: Halott szöveg értése Daily Routine Képleírás Rövid szöveg olvasása, fordítása, tartalom Szókincsfejlesztés Comparison of adjectives, Superlatives of adjectives Képleírás Rövid szöveg olvasása, fordítása, tartalom Szókincsfejlesztés A tanuló megérti az utasításokat, azokra válaszol. Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri, ill. kikövetkezteti. Beszédkészség Egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel. Eseményeket mesél el. Megértési probléma esetén segítséget kér. Housing Passive Voice Képleírás Szókincsfejlesztés Olvasott szöveg értése Ismeretlen szöveget képes elolvasni, információt megtalálni. 198

205 Rövid szöveg olvasása, fordítása, tartalom Képes a szöveg lényegét megérteni, kikövetkeztetni. Hobbies and jobs Could/ was able to Íráskészség Should, shouldn t Képleírás Szókincsfejlesztés Rövid szöveg olvasása, fordítása, tartalom Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír. Egyszerű közléseket írásban megfogalmaz. Egyszerű strukturált szöveget létrehoz. Ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. Meals and Services A lot of/ a little/ a few Képleírás Szókincsfejlesztés Rövid szöveg olvasása, fordítása, tartalom Health and Sport Relative pronouns Used to Képleírás Szókincsfejlesztés Rövid szöveg olvasása, fordítása, tartalom 199

206 Weather and Clothing Question Tag Képleírás Szókincsfejlesztés Rövid szöveg olvasása, fordítása, tartalom Traffic and Travelling Will/ going to Képleírás Szókincsfejlesztés Rövid szöveg olvasása, fordítása, tartalom Entertainment Conditional- type 1 Képleírás Szókincsfejlesztés Rövid szöveg olvasása, fordítása, tartalom Information Technology Tenses Képleírás Szókincsfejlesztés Rövid szöveg olvasása, Fordítása, tartalom Felhasznált irodalom: Némethné Hock Ildikó: Társalgás, szituációk, képleírások Peggy Alptekin- Rob Nolasco : Wow Short stories 200

207 Tales Murphy: Essentional Grammar in Use ANGOL TEHETSÉGGONDOZÁS RÉSZTVEVŐK: 8. évfolyam HETI ÓRASZÁM: 1 TÉMAKÖRÖK ÉVES ÓRASZÁM: 36 TARTALMAK ÉS FOGALMAK SIKERKRITÉRIUM Family Conditional Type 2 Beszédkészség Szókincs fejlesztése Képleírás Rövid történet olvasása, tartalma A tanuló képes legyen az adott témakörrel kapcsolatban folyékony kommunikációra. Képes legyen az adott képről beszélni. Képes legyen az angol nyelvtan helyes használatára. A kérdésekre rendezett mondatokban válaszol. Új témát kezdeményez. 201

208 Daily Routine Tenses Szókincs fejlesztése Képleírás Rövid történet olvasása, tartalma Hallott szöveg értése A tanuló képes megérteni az utasításokat. Kb 100 szavas szöveg lényegét megérti. Housing Indirect Speech1 Szókincs fejlesztése Képleírás Rövid történet olvasása, tartalma Olvasott szöveg értése A szöveg lényegét megérti, kikövetkezteti. A lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Hobbies and jobs Indirect Questions Szókincs fejlesztése Képleírás Rövid történet olvasása, tartalma Íráskészség Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget létrehoz. Egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz, Kb 50 szavas szöveget ír. Kb 50 szavas jellemzést ír. Meals and Services Conditional-Type 2 Szókincs fejlesztése Képleírás 202

209 Rövid történet olvasása, tartalma Health and Sport Comparison of Adverbs Szókincs fejlesztése Képleírás Rövid történet olvasása, tartalma Weather and Clothing Phrasal Verbs Szókincs fejlesztése Képleírás Rövid történet olvasása, tartalma Traffic and Travelling Szókincs fejlesztése Képleírás Rövid történet olvasása, tartalma Entertainment Revision Felhasznált szakirodalom: Némethné Hock Ildikó:1000 Questions 1000 Answers Short stories Tales and novels Peggy Alptekin Rob Nolasco: Wow 203

210 Német tehetséggondozás Német nyelv tehetséggondozás Résztvevők: 7. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör Tartalmak és fogalmak Sikerkritérium Én és a családom (személyi adatok, foglalkozások, otthoni teendők, családi ünnepek) Az otthon (a lakás, lakószoba bemutatása) Emberi kapcsolatok (barátság, emberek külső és belső jellemzése) Az iskola világa (az iskola bemutatása, órarend, tantárgyak, iskolai tevékenységek) Egészség és betegség (a leggyakoribb betegségek, sérülések) Öltözködés (ruhadarabok télen, nyáron) Vásárlás (mindennapi bevásárlás, ajándékozás) Igeragozás (Präsens, Präteritum, Perfekt) Módbeli segédigék (können, müssen, dürfen, mögen, wollen, sollen) Visszaható igék (sich- Verben) Főnévragozás (Akkusativ, Dativ, Genitiv) Elöljárószavak (Präpositionen mit Akk. und Dativ) Szövegértés: Ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség: A tanuló beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasásértés: Ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség: Ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. 204

211 Német nyelv tehetséggondozás Résztvevők: 8. évfolyam Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Témakör Tartalmak és Sikerkritérium Étkezés (ételek, italok, étkezési szokások nálunk és máshol, ételreceptek, éttermek) Utazás (utazási előkészületek, nyaralás) Szabadidő és szórakozás Időjárás, természeti környezetünk (évszakok, nevezetes tájak, természet megóvása, állatok) Tudomány és technika (tudomány és technikai eszközök a mindennapokban, számítógép) Tágabb környezet (falu, város, ország; lakóhely bemutatása) Országismeret (célország kultúrája) Melléknévragozás Mellékmondatok Zu + Inf. szerkezet Jövő idő Országnevek, nyelvek, emberek Szövegértés: Ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti; ugyanilyen jellegű szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség: A tanuló fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasásértés: Egyszerű történetet megért, ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben kikövetkezteti. Íráskészség: Ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ill. kb szavas jellemzést, beszámolót ír. 205

212 Fizika tehetséggondozás FIZIKA TEHETSÉGGONDOZÁS RÉSZTVEVŐK:7. és 8. évfolyamosok akik többet szeretnének tudni, szeretnének többet kísérletezni HETI ÓRASZÁM:1 óra ÉVES ÓRASZÁM: 36 óra TÉMAKÖRÖK TARTALMAK ÉS SIKERKRITÉRIUM FOGALMAK Mérések végzése (7 óra) Különböző mérőeszközök Fizikai jellemzők mérése adott - hosszúság megismerése, hibahatáron belül - tömeg összekapcsolása fizikai - hőmérséklet tulajdonságokkal, - térfogat Mérések táblázatba foglalása, - idő összehasonlítás, következtetések levonása Fogalmak: mérés, mértékegység, átlag, becslés, tömeg, térfogat Optika (8 óra) A fény tulajdonságai, Tanulókísérleti eszközökkel - fényforrás fényvisszaverődés, fénytörés, kísérletek elvégzése, - tükrök képalkotása egyszerű optikai eszközök bemutatása, törvények - lencsék képalkotása Fogalmak: egyenes vonalú magyarázata társai számára terjedés, tükör, lencse, fénytörés, visszaverődés, fényszennyezés Hőtan (8 óra) Hőmérséklet változásával Halmazállapotok - a víz különböző állapotai, ezek létrehozása kapcsolatos megfigyelések, változások, csoportosítása, megváltoztatása 206

213 - Halmazállapotok jellemzői, azok megváltoztatása, és következménye Mozgások (8 óra) - mozgások megfigyelése, csoportosítása - sebesség út, -idő kapcsolata - mozgásállapot változása - erő mérése Hőátadási módok különböző halmazállapotoknál Fogalmak: hőmérséklet, halmazállapot, halmazállapot-változás, olvadáspont, forráspont, termikus egyensúly Elmozdulás, út, menetidő mozgás pályája Sebesség kiszámítása Mozgásállapot fogalma, ~változás megfigyelése, tapasztalatok levonása Különböző erők együttes hatása Fogalmak: Viszonyítási pont, mozgásjellemző (sebesség, átlagsebesség, periódusidő, fordulatszám) erő, gravitációs erő, súrlódási erő hatás-ellenhatás, egyszerű egyensúly Halmazállapot és változás megfelelő modellezése Mozgások felismerése, megfelelő kísérleti eszközökkel azok létrehozása egyszerű kísérleti eszközök létrehozása (rakéta elv) tapasztalatok gyűjtése, rendszerezése 207

214 Biológia tehetséggondozás Biológia Tehetséggondozás Résztvevők: 7. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Témakörök Tartalmak és fogalmak Sikerkritérium I. Távoli tájak életközösségei (3 óra) Egyenlítői-, szavanna-, trópusi sivatagi éghajlathoz való alkalmazkodás bemutatása növény és állat példáján; táplálkozási láncok; esőerdők csökkenésének problémája; elsivatagosodás megakadályozásának lehetőségei, trópusokról származó gyümölcsök, fűszerek fogyasztása és a környezetszennyezés kapcsolata. Látogatás az akváriumba, terráriumba. Fogalmak: bioszféra, környezet, tűrőképesség, elsivatagosodás, versengés, együttélés. Diagramok, ábrák, videók elemzése. Ismerje a tanuló az egyes környezeti tényezők hatását a növényzet, állatvilág kialakulására. Ismerje az egyes földrajzi övek jellegzetes biomjait, képes legyen azok ismertetésére. Tudja a fajok közötti kölcsönhatásokat a tanult életközösségekben. Ismerje a környezet eltartó képességét, befolyásoló tényezőit. 208

215 . Mérsékelt övezet életközösségei (8 óra) Mérsékelt övi fás életközösségek összehasonlítása; növénytakaró természetes változása, környezetszennyezés jellemző esetei. Lakókörnyezet közelében lévő életközösség megfigyelése, terepgyakorlat. Nemzeti Parkjaink élővilágának ismerete, különösen a Duna-Dráva Nemzeti Park megismerése, gyűjtőmunka. Gyógy-, és allergén növények felismerése, felhasználásának ismerete. Ismeretterjesztő filmek hazai tájak élővilágáról. Globális és helyi környezeti problémák. Fogalmak: társulás, biológiai sokféleség, természeti érték, vizes élőhely, fás társulás, fátlan társulás, veszélyeztetettség, fenntartható fejlődés. Képes legyen a mérsékelt övezet jellemzésére. Ismerje és tudja a megismert állatok és növények főbb jellemzőit, csoportosítását különböző szempontok szerint. Lakóhely közelében lévő jellegzetes természetes és mesterséges összehasonlítása. életközösségek Ismerje és tudja a természetes élőhelyek pusztulásának okait (savas eső, fakitermelés, túlzott vadászat, legeltetés, turizmus). Képes legyen a fajismert bővítésére, a vizsgált élőhelyek jellegzetesen magyar növényeivel és állataival. Magyarországi nemzeti parkok területi elhelyezkedésének, jellegzetes tájainak és védett értékeinek ismerete. A természetes életközösségek, a helyes felelősségérzet, attitűd és értékszemlélet, szokásrendszer fejlesztése. III. A Föld globális Fenntarthatóságot támogató életvitel, Ismerje a környezeti károkat, az problémáinak egyéni és közösségi cselekvés ipari és természeti katasztrófák összegzése (3 óra) megalapozása. okait, képes legyen bemutatni az Élőhelyek pusztulása, időjárási elkerülési lehetőségeit. Ismerje az katasztrófák. Fogalmak: ember természeti folyamatokban globális játszott szerepét. környezetszennyezés, természeti Kutatómunka: nemzetközi katasztrófák, túlnépesedés problémája törekvések a környezetszennyezés megakadályozására. 209

216 A lokális és globális megközelítési módok közötti kapcsolat felismerése az ökológiai rendszerek tanulmányozása során. IV. Magyar tudósok és Magyar tudósok életének és Fontosabb, híresebb, főként munkásságuk (5 óra) munkásságának megismerése. magyar tudósok életének, Madarak és fák napja vetélkedőre munkásságának ismerete. felkészítés. A Madarak és fák napja Madárhangok. vetélkedőre felkészülés. Az év világnapjaira figyelemfelhívás, plakát. V. Élet a mikroszkóp alatt Mikroszkóp használata. Mikroszkóp működési elvének (7 óra) Papucsállatka tenyésztése, ismerete, képes legyen önállóan megfigyelése. használni. Moszatok. Növényi metszetek Egyszerű preparátumok elemzése, megfigyelése, készítése, készítésére, azok vizsgálatára és a Szemléltető eszközök, preparátumok sejtalkotók ismerete. megfigyelése, elemzése. VI. Növények Terepgyakorlat. Lakókörnyezet közelében lévő felismerése terepen (5 Virágtalan-, virágos növények és növényfajok felismerése. óra) gombák felismerése terepen növényhatározó segítségével. VII. Állatok felismerése Terepgyakorlat. Lakókörnyezetben élő állatfajok terepen (5 óra) Fontosabb gerinctelen-, és gerinces felismerése állatfajok felismerése képekről, főbb jellemzőik. Biológia Tehetséggondozás Résztvevők: 8. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám:

217 Témakörök Tartalmak és fogalmak Sikerkritérium VIII. Testfelépítés (5 óra) Mikroszkóp használata, sejtek, szövetek vizsgálata. Szerveződési szintek. IX. Táplálkozás (4 óra) Táplálkozási szervrendszer felépítése, betegségei. Vitaminok szerepe, egészséges táplálkozás. Az alkohol és az elhízás szerepe a betegségek kialakulásában. X. Kültakaró (3 óra) Bőr felépítése Bőrápolás, egészség. Kültakarót érintő betegségek. Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. XI. Légzés (3 óra) Légzőszervrendszer felépítése. Légző rendszert érintő betegségek. Káros szenvedélyek (dohányzás) hatása a szervezetre. Fogalmak: Légcsere, gázcsere, légút, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma XII. Mozgás, testünk Mozgási szervrendszer felépítése. váza (3 óra) A mozgássérült és mozgáskorlátozott emberek segítése. Elsősegélynyújtás gyakorlása mozgássérülések esetén. Fogalmak: reflex, ízület, csontsűrűség, izom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izomösszehúzódás, relaxáció Metszetek felismerése, a látott kép lerajzolásának képessége. Napi, heti étrend készítése. A táplálkozási szervrendszer felépítésének és betegségeinek ismerete. Bőr felépítésének, helyes bőrápolás, kültakarót érintő betegségek ismerete. Kozmetikai szerek hatásának ismerete. Dohányzás szerepének ismerete. Légzőrendszert érintő betegségek ismerete. Ok-okozati összefüggések megláttatása. Ok-okozati összefüggések megláttatása. Sport, mozgás szerepe a mindennapokban. Tanulói vizsgálatok során a pulzusszám és vérnyomás emelkedése és a fizikai terhelés, fittség közötti összefüggések megláttatása. 211

218 XIII. Vérkeringés (3 Keringési szervrendszer felépítése, óra) betegségei. Tanulói vizsgálatok, kísérletek. Fogalmak: Belső környezet, folyadéktér, szabályozott állapot, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés. XIV. Kiválasztás (3 óra) Kiválasztó szervrendszer felépítése, működése, betegségei. XV. Szabályozás (5 óra) Érzékszervek felépítése, betegségei. Idegrendszer felépítése, központi és környéki idegrendszer főbb részei. XVI. Szaporodás (6 óra) Szaporító szervrendszer felépítése, működése, betegségei. Vita: abortusz és korai gyerekvállalás. Biológiai és társadalmi érettség megértése. Tudatos családtervezés. Fogamzásgátló szerek működési elve. XVII. Magyar tudósok (1 Ismert magyar tudósok munkásságának óra) megismerése. A vér szerepének ismerete a szervezet védelmében és a belső állandóság fenntartásában. Vérzéstípusok, vérzéscsillapítás ismerete. A szív és érrendszeri betegségek tüneteinek és következményeinek ismerete. Energiaital szerepe. EKG görbe. Tanulói kísérlet során a szervrendszer felépítésének mélyebb ismerete. Ok-okozati összefüggések keresése, ismerete. Modellek megértése, tanulói kísérletek során a mélyebb ismeretek elsajátítása. Ok-okozati összefüggések megértése. Személyes felelősség tudatosítása, szülő, család, környezet szerepe a függőség kialakulásában. Vita a rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatok, az önvizsgálat, a védőoltások, és az egészséges életmód betegségmegelőző jelentőségéről. Ismeretek elmélyítése, önálló kutatómunka során. 212

219 Földrajz tehetséggondozás Földrajz tehetséggondozás Résztvevők: 7. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Témakörök Tartalmak és fogalmak: Sikerkritérium: A földtörténet eseményei - kőzetlemez típusok, kontinensvándorlás Tudjon tájékozódni az időben - kormeghatározás Logikai gondolkodás - földtörténet korok, ősidő, óidő, középidő, újidő, fejlesztése harmadidőszak, negyedidőszak, jégkorszak, ősföld Érdekességek Afrikából - a kontinens megismerése, magyar felfedezők - az éhező kontinens; AIDS, vízhiány, járványok, Száhelövezet, kizsákmányolás, gyarmati múlt, korfa, túlnépesedés Térszemlélet fejlesztése Fogékonnyá váljon a problémák iránt Forráselemzés Szociális kompetenciák fejlesztése 213

220 érdekességek Amerikából - a kontinens megismerése; indián kultúrák, aztékok, inkák, maják - a világgazdaság központja; szuperhatalom, kapitalizmus, multinacionális vállalat, űrkutatás, Hollywood - híres magyarok Amerikában; agyelszívás, brain drain Érdekességek Ázsiából - világvallások; iszlám, hinduizmus, kasztrendszer, buddhizmus, zsidó - a termékeny félhold Földrajz tehetséggondozás A világgazdaság működésének megértése Rendszerszemlélet fejlesztése Ábraelemzés képességének fejlesztése A világ sokszínűségének megismerése Logikai térképolvasás Résztvevők: 8. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra Témakörök Tartalmak és fogalmak: Sikerkritérium: Európai Unió - Európai Unió, Európai Parlament, Európai Tanács, Európai Bizottság, euró, Schengeni Szerződés Ismerje az Európai Unió kialakulását, működését, szervezeti felépítését Rendszerszemlélet fejlesztése 214

221 Mozaikok Európából - államforma, alkotmányos monarchia, köztársaság Szövegértelmező képesség fejlesztése Magyarság a Kárpát- medencében - természeti értékek a Kárpát-medencéből - kisebbség, autonómia, együttélés, identitás, asszimiláció, Erdély, Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Burgenland Ismerje meg nemzettársaink lakóhelyét, életkörülményeit Nemzeti identitástudat fejlesztése, erősítése Szociális kompetencia fejlesztése Magyarország - népesedés, korfa, elöregedés - nemzetiségek Magyarországon, etnikum - településtípusok; város, falu, tanya, urbanizáció, infrastruktúra Nemzeti identitástudat fejlesztése, erősítése Információkeresés információ felhasználás Szociális kompetencia fejlesztése Logikai gondolkodás erősítése - UNESCO Világörökség helyszínek Magyarországon - Szűkebb hazánk: Baranya megye, Ormánság természeti, gazdasági, kulturális jellemzők 215

222 Drámapedagógia Drámapedagógia tehetséggondozás Résztvevők: 1-4. évfolyam Heti óraszám: 1 óra TÉMAKÖRÖK: Éves óraszám: 36 óra TARTALMAK ÉS FOGALMAK: SIKERKRITÉRIUMOK: 216

223 1. Csoportos játék Készségfejlesztő gyakorlatok (11 óra) 2. Mesék, történetek, mítoszok dramatikus feldolgozása (8 óra) Szabályjátékok, helyzetgyakorlatok: (koncentrációt, megfigyelőképességet, érzékelést, memóriát, kifejezőképességet, kommunikációt, kreativitást, szabálytudatot fejlesztő gyakorlatok) Népmesék, műmesék, verses mesék, mítoszok feldolgozása a dráma eszköztárával. Egyszerűbb drámai konvenciók megismerése: kellékhasználat, állókép, gondolatkövetés, interjú, szerep a falon Játékbátorság kialakítása. Képességfejlesztés játékok és gyakorlatok során. Együttműködés fejlesztése párban, kiscsoportban, osztályközösségben A mesék ismerete. A történet helyszínének, szereplőinek, cselekményének megfigyeltetése. A mese lehetséges személyes tanulságainak összegyűjtése. Mese és valóság különbsége. Fogalmak: mese, cselekmény, szándék, felszültség, konfliktus, fordulópont. 3. Versmondó, mesemondó, színjátszó versenyekre és iskolai ünnepélyekre való felkészülés (9 óra) Artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok beszédgyakorlatok Ünnepélyeken, versenyeken sikeres szereplés. 217

224 4. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása (2 óra) 5. Ünnepi szertartáshoz kötődő dramatikus játék (4 óra) A szerkezet megfigyelése a csoporton belüli rögtönzésekben (a jelenet indítása, csúcspontja és befejezése, a kezdet és a vég megfogalmazásai, a színpadi tér és idő stb.). A valóság és fikció megkülönböztetése Fogalmak: szereplő és helyszín Ünnepi szertartások időbeli egymásutániságának, eseményrendjének ismerete. Drámamunka az egyes ünnepkörhöz Fogalmak: szokás, hagyomány, ünnep Mesék ismerete, mese és valóság különbsége. A mese alapvető szerkezeti elemeinek felismertetése. A történet helyszínének, szereplőinek, cselekményének megfigyeltetése. A színházi formanyelv megfigyeltetése. Részvétel a népszokásokat megismertető játékokban 6. Gyermekszínházi előadás megtekintése. (3 óra) A látottak feldolgozása dramatikus tevékenységekkel: ennek során a szereplők viszonyainak, jellemének kibontása Fogalmak: színházi előadás, díszlet, kellék. A színházlátogatás szabályainak ismerete. Bekapcsolódás a látottak feldolgozásába. 218

225 Drámapedagógia tehetséggondozás Résztvevők: 5. évfolyam Heti óraszám: 1 óra TÉMAKÖRÖK: Éves óraszám: 36 óra TARTALMAK ÉS FOGALMAK: SIKERKRITÉRIUM: 1. Készségfejlesztő gyakorlatok (9 óra) Szabályjátékok, helyzetgyakorlatok: (koncentrációt, megfigyelőképességet, érzékelést, memóriát, kifejezőképességet, kommunikációt, kreativitást, szabálytudatot fejlesztő gyakorlatok) Fogalmak: testtartás, gesztus, mimika, tekintet, hangerő, hangsúly, koncentráció, lazítás, egyensúly, Részvétel a játékokban, a gyakorlatokban, és az elemző beszélgetésekben. A gyakorlatok által a készségek, képességek fejlesztése. Tiszta, érthető, artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát nyelvhasználat fejlesztése; nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használata; 2. Készségfejlesztő gyakorlatok (5 óra) A bizalom fejlesztése, ön-, és társismeret mélyítése. Fogalmak: együttműködés, bizalom Részvétel a játékokban, a gyakorlatokban, és az elemző beszélgetésekben. Ön-, és társismeret alakulása, együttműködő képesség fejlesztése. 219

226 3. A görög mitológiai történetek feldolgozásának lehetőségei dramatikus formákkal. (3 óra) Prométheusz mítosz Dramatikus improvizációk irodalmi művek alapján. Eljátszás, kiegészítés, folytatás, fordulatépítés. Konvenciók alkalmazása: szerep a falon, állókép, fórum színház. A Prométeusz- mítosz cselekményének ismerete. A csoporthoz való tartozás, a mássággal való szembesülés. Saját élmény kötése mitológiai helyzetekhez. Dramaturgiai alapfogalmak megismerése: (mese, 220

227 Fogalmak: feszültség, improvizáció, cselekmény, jelenet, konfliktus. cselekmény, szándék, konfliktus, fordulópont) Konvenciók ismerete, alkalmazása. 4. János vitéz dramatikus feldolgozása (3 óra) Dramatikus improvizációk irodalmi művek alapján. Eljátszás, kiegészítés, folytatás, fordulatépítés. Konvenciók alkalmazása: térmeghatározás, állókép, belső hangok, interjú, forrószék, gondolatkövetés. Fogalmak: feszültség, improvizáció, cselekmény, jelenet, konfliktus. A János vitéz cselekményének ismerete. Döntéshozatal nehézségei, döntéseink következményei. Dramaturgiai alapfogalmak megismerése: (mese, cselekmény, szándék, konfliktus, fordulópont) Konvenciók ismerete. 5. Ünnepi szertartáshoz kötődő dramatikus játék (5 óra) Jeles napok. Ünnepi szertartások időbeli egymásutániságának, eseményrendjének ismerete. Drámamunka az egyes ünnepkörhöz kötődő mai tevékenységformák vizsgálata. A tradicionális értékek mai szerepéneki ismerete. A hagyományos ünnepi szertartásrend megismerése. Az egyes ünnepi szertartásokra rímelő mai helyzetek vizsgálata drámamunkában. 221

228 6. Versmondó, mesemondó, színjátszó versenyekre és iskolai ünnepélyekre való felkészülés (10 óra) Artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok beszédgyakorlatok egyszerű, könnyen tanulható, időmértékes és/vagy hangsúlyos szövegekkel Ünnepélyeken, versenyeken sikeres szereplés. 7. Dramatikus improvizációk a tanár által megadott és / vagy tanulók által létrehozott történetváz alapján. (6 óra) Tanítási drámaórák a csoport igényeihez viszonyított tanulási és nevelési területtel. A drámai konvenciók megismerése, alkalmazása. Az adott tanulási terület megismerése. Saját élmény megtapasztalása. Konvenciók ismerete, alkalmazása. 8. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása (3 óra) Alapvető dramaturgiai, műfaji fogalomkészlet bővítése. Egyes fogalmak felhasználása drámajátékos tevékenységekben és/vagy az elemző megbeszélésekben. (szándék, feszültség, konfliktus, jelenet, dialógus, monológ, típus, ellentét és párhuzam, ritmus) A cselekmény, jelentések, hatások, szerkezet megfigyelése saját játékokban. 9. Színházi előadás megtekintése. (3 óra) A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával. A színházlátogatás szabályainak ismerete. 222

229 Fogalmak: Szerkezet, szituáció, jelenet, felvonás, színházi és táncszínházi műfajok, színházi mesterségek. Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése. A befogadó/értelmező képességek fejlesztése. Drámapedagógia tehetséggondozás Résztvevők: 6. évfolyam Heti óraszám: 1 óra TÉMAKÖRÖK: Éves óraszám: 36 óra TARTALMAK ÉS FOGALMAK: SIKERKRITÉRIUM: 1. Készségfejlesztő gyakorlatok (9 óra) Szabályjátékok, helyzetgyakorlatok: (koncentrációt, megfigyelőképességet, érzékelést, memóriát, kifejezőképességet, kommunikációt, kreativitást, szabálytudatot fejlesztő gyakorlatok) Fogalmak: testtartás, gesztus, mimika, tekintet, hangerő, hangsúly, koncentráció, lazítás, egyensúly, Részvétel a játékokban, a gyakorlatokban, és az elemző beszélgetésekben. A gyakorlatok által a készségek, képességek fejlesztése. Tiszta, érthető, artikulált beszéd, világos kifejezés, adekvát nyelvhasználat fejlesztése; nonverbális kifejezőeszközök helyes és tudatos használata; 223

230 2. Készségfejlesztő gyakorlatok (3 óra) A bizalom fejlesztése, ön-,és társismeret mélyítése. Fogalmak: együttműködés, bizalom Részvétel a játékokban, a gyakorlatokban, és az elemző beszélgetésekben. Ön-, és társismeret alakulása, együttműködő képesség fejlesztése. 3. Arany János Toldi című művének dramatikus feldolgozása (4 óra) Dramatikus improvizációk irodalmi művek alapján. Eljátszás, kiegészítés, folytatás, fordulatépítés. Konvenciók alkalmazása: szerep a falon, térmeghatározás, állókép, egész csoportos improvizáció, hogyan történt, interjú, gondolatkövetés, az élet egy napja. Fogalmak: feszültség, improvizáció, cselekmény, jelenet, konfliktus. A Toldi cselekményének ismerete. Toldi és György kapcsolatának vizsgálata. Dramaturgiai alapfogalmak megismerése: (mese, cselekmény, szándék, konfliktus, fordulópont) Konvenciók ismerete. 6. Versmondó, mesemondó, színjátszó versenyekre és iskolai ünnepélyekre való felkészülés (9 óra) Artikulációs gyakorlatok, tempó-, hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok beszédgyakorlatok egyszerű, könnyen tanulható, időmértékes és/vagy hangsúlyos szövegekkel. Ünnepélyeken, versenyeken sikeres szereplés. 224

231 7. Dramatikus improvizációk a tanár által megadott és / vagy tanulók által létrehozott történetváz alapján. (6 óra) Drámaórák a csoport igényeihez viszonyított tanulási és nevelési területtel. A drámai konvenciók megismerése, alkalmazása. Az adott tanulási terület megismerése. Saját élmény megtapasztalása. Konvenciók ismerete, alkalmazása. 8. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása (3 óra) Alapvető dramaturgiai, műfaji fogalomkészlet bővítése. Egyes fogalmak felhasználása drámajátékos tevékenységekben és/vagy az elemző megbeszélésekben. (szándék, feszültség, konfliktus, jelenet, dialógus, monológ, típus, ellentét és párhuzam, ritmus) A cselekmény, jelentések, hatások, szerkezet megfigyelése saját játékokban. 9. Színházi előadás megtekintése. (3 óra) A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával. Fogalmak: Szerkezet, szituáció, jelenet, felvonás, színházi és táncszínházi műfajok, színházi mesterségek. A színházlátogatás szabályainak ismerete. Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése. A befogadó/értelmező képességek fejlesztése. 225

232 Énekkar Énekkar Résztvevők: 1-4. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra ÓRASZÁM TÉMAKÖRÖK TARTALMAK/ÓRA ANYAGA SIKERKRITÉRIUM 1.óra 2.óra 3.óra 4.óra 5.óra 6.óra Ismétlés Hangképzés Hangképzés Hangképzés Hangképzés Egyszólamú énekek / Hangképzés Egyszólamú énekek/ Hangképzés Ismert gyerekdalok éneklése Beéneklő gyakorlatok tanulása / egymás elfogadása Beéneklő gyakorlatok tanulása / egymás elfogadása A tanult gyakorlatok tökéletesítése/ egymás elfogadása A tanult gyakorlatok használata dalokban/ egymás elfogadása A tiszta énekhang kialakítása / vidám és bátor éneklés elősegítése A tiszta énekhang kialakítása 226

233 7.óra Gyerekdalok tanulása (Házasodk a tücsök) Egyszólamú énekek/ A tiszta énekhang 8.óra Hangképzés kialakítása Gyerekdalok tanulása (Házasodk a tücsök) Egyszólamú énekek/ Gyerekdalok tanulása 9.óra Hangképzés (Házasodk a tücsök) Egyszólamú énekek/ Gyerekdalok tanulása 10.óra Hangképzés (Házasodk a tücsök) Egyszólamú énekek/ Gyerekdalok tanulása 11.óra Hangképzés (Kiment a ház az ablakon) Egyszólamú énekek/ Gyerekdalok tanulása Iskolai rendezvényen 12.óra Hangképzés (kiment a ház az való részvétel ablakon) Tanulmányi Hangversenylátogatás 13.óra kirándulás Egyszólamú énekek/ Gyerekdalok tanulása 14.óra Hangképzés (Este van már, késő este) Ünnepi énekek Mikulás napi dalok 15.óra tanulása(hull a pelyhes, Hull a hó, hull a hó) 227

234 Egyszólamú énekek/ Gyerekdalok tanulása 16.óra Hangképzés (Este van már, késő este) Ünnepi énekek Karácsonyi dalok Karácsonyi 17.óra tanulása hangversenyen való részvétel Többszólamuság Több hang együtt 18.óra megjelenése a beéneklésben hangzásának megismerése Többszólamuság Több hang együtt 19.óra megjelenése a beéneklésben hangzásának megismerése Többszólamuság Kétszólamú(két 20.óra megjelenése a beéneklésben különböző hang)beéneklések Zenehallgatás A többszólam 21.óra hangzásának megismerése gyermek és felnőtt előadásban Többszólamuság: Gyerekdalok tanulása Farsangi műsoron 22.óra Két szólamú dalok (Ki nyilt a rózsa) való részvétel Többszólamuság: Gyerekdalok tanulása 23.óra Két szólamú dalok (Ki nyilt a rózsa) Többszólamuság: Gyerekdalok tanulása 24.óra Két szólamú dalok (Ki nyilt a rózsa) Többszólamuság: Gyerekdalok tanulása 228

235 25.óra Kánonok (Sárga csikó) Többszólamuság: Gyerekdalok tanulása 26.óra Kánonok (Sárga csikó) Többszólamuság: Gyerekdalok tanulása Húsvéti 27.óra Kánonok (Sárga csikó) hangversenyen való részvétel Többszólamuság: Gyerekdalok tanulása 28.óra Kánonok (Sárga csikó) Zenehallgatás Megismert dalok 29.óra meghallgatása más előadóktól Többszólamuság: Gyerekdalok tanulása 30.óra Kánonok (Szélről legeljetek) Többszólamuság: Gyerekdalok tanulása 31.óra Kánonok (Szélről legeljetek) Többszólamuság: Gyerekdalok tanulása 32.óra Kánonok (Szélről legeljetek) Ismétlés A tanéveben tanult Versenyen való 33.óra dalok felelevenítése részvétel 229

236 34.óra 35.óra 36.óra Ismétlés Ballagási énekek Ballagási énekek A tanéveben tanult dalok felelevenítése Dalok tanulása (Elmegyek, elmegyek; Elindultam szép hazámbúl) Dalok tanulása (Elmegyek, elmegyek; Elindultam szép hazámbúl) Ballagáson való részvétel Ének-zene tehetséggondozás (felsős énekkar) Résztvevők: évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 72 Témakörök Tartalmak és fogalmak: Sikerkritérium: Szolfézs I. szolmizációs hangok: sz, l, t, d r m f sz l t d r m f sz ; 2/4, 4/4, 3/4-es ütem; fél, negyed és nyolcad tiszta éneklés, hangvisszaadás, dallamformálás; ritmustaps, ütem tartása ritmusérték Karácsonyi ünnepkör magyar karácsonyi dalok, népszokások: lucázás, regölés, kánta, betlehemes és dalok felismerése stílusról és szövegről; karácsonyi hangverseny dalaik Szolfézs II. szolmizáció: fi, szi, di, tá; 6/8, 4/8 os ütem; tiszta éneklés, hangvisszaadás, 230

237 Húsvéti ünnepkör Gyermeknap egészhang, tizenhatod; hangközök: t1, k2, n2, k3, n3, t4, t5, t8. magyar nagyböjti és húsvéti énekek, népének, himnusz, zsoltár, nagyböjt, nagyhét, húsvét. európai népek gyermekdalai, hétfokú hangnemek, ritmikai és hangnemi érdekességek. Táncdal, szerepjáték-dal, párbeszéd a zenében, humor a zenében. dallamformálás; ritmustaps, ütem tartása; hangközök keresése. húsvéti hangverseny, éneklés hangszerkísérettel. Gyemeknapi hangverseny, dalcsokor, dalformálás. 231

238 Labdarúgás BOZSIK TEHETSÉGGONDOZÁS RÉSZTVEVŐK: 1-2 évfolyam HETI ÓRASZÁM: 2 ÉVES ÓRASZÁM: 72 TÉMAKÖRÖK: TARTALMAK ÉS SIKERKRITÉRIUM: FOGALMAK: Labdarúgás I. KOORDINÁCIÓ Labda nélküli koordináció: -Határozott formájú szabadgyakorlatok - Statikus (testhelyzetre vonatkozó) és kinesztétikus (testmozgással kapcsolatos utánzó gyakorlatok.) - Megindulások, megállások. - Tér-idő-testrész koordinációit fejlesztő gyakorlatok. Legyenek képesek egyszerű formájú szabadgyakorlatokat végrehajtani ütemezésre, ütemtartással. Legyenek képesek végrehajtani utánzó mozgásokat tükörmozgással, árnyékmozgással. 232

239 - Szökdelések, társ- és tárgykerüléssel. - Előre-hátra-oldalra történő mozgások tempó- és irányváltással. Legyenek képesek végrehajtani megállásokat, indulásokat, társ-és tárgykerüléseket. Ismerjék fel a tér irányait, a végtagok neveit azok mozgásának irányait. Ismerjenek játékos futó, sor-és váltóversenyeket.. Labdás koordináció: -Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, - Labdaérzékelő gyakorlatok járás közben, előre-hátra-oldalra - Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y) - Két, három, négy vagy több játékos együttműködése négyszög, téglalap és rombusz alakzatban amelyben változtatni lehet az átadások irányát, a célpont megváltoztatásáig. Legyenek képesek a labdát megszelídíteni, birtokolni kézzel és lábbal. Legyenek képesek a labdát kézzel gurítani, dobni, pattogtatni, járás és futás közben vezetni, hajtani. -Legyenek képesek érzékelni a különböző méretű és minőségű labdák közötti különbségeket, tulajdonságokat. Legyenek képesek érzékelni a labdát álló-és mozgás közben - talajon. Tudják a labdát vezetni ügyesebb lábbal a talajon járás, kocogás és futás közben. 233

240 - Feladatok négyszögben. - Feladatok téglalapban. - Feladatok rombuszban. Legyenek képesek labdát vezetni kézzel és lábbal különböző mértani alakzatokban. II. ÜGYESSÉG 1) Gyors koordináció - amikor időkényszer mellett kell végrehajtani gyakorlatot,feladatot: -futójátékok: sorban, körben, szétszórtan, egyénileg és csoportokban, egymást kerülgetve, szereppel és feladatokkal, - fogójátékok: egy és két fogóval,átfutásos feladatokkal, házzal és ház nélkül. - egyéni sor-és váltóversenyek: mes távon, tárgyat kerülgetve, különböző testhelyzetekből történő indulással és célba érkezéssel, tárgyak hordásával. Váltás helyben. - akadályversenyek: m- es távon, 3-4 akadállyal (pl. bújás, járás, csúszás, A saját mozgás érzékelésének pontossága térben és időben Ismerje az egyszerű, bonyolult gyors mozgásformákat. Az ÜGYES jól és pontosan tud különbséget tenni a távolságok és a sebességek között. A terhelés fokozása elsősorban a koordináció bonyolultsági szintjének emelésével történjen 234

241 mászás) 2) Differenciális mozgás- és egyensúlyérzékelés: - járások 20 cm széles vonalak között, 5cm-es vonalon, - járások padon, számoly magasságra emelt rézsútos padon bújás, járás,kúszás, csúszás, mászás stb.) Előkészítő labdás gyakorlatok: Helyben: Legyen képes: III. TECHNIKAI KÉPZÉS -Medicinlabdán rúgással, a a különböző méretű és láb rúgófelületeinek (belső, nagyságú labdák belső csüd,külső, külső csüd, megszelídítésére (kézzel és teljes csüd) érintése lábbal), - Labdagörgetés tappal, érzékelni a különböző méretű helyben előrehátra-oldalra és nagyságú labdákat - Bal-és jobb lábbal váltva (kemény, puha, lapos, gurul, talppal a labda visszahúzása, pattog, magas, alacsony ) majd belsővel előre. a mozgó, guruló, pattogó - Bal-és jobb lábbal váltva labdát megállítani, talppal a labda visszahúzása, a lapos, guruló labdákat lábbal majd csüdrúgással előre. megállítani, átvenni, 235

242 Járás közben: -Előre haladás közben a labda talppal való megállítása. - Előre haladás közben talppal befelé átgörgetés, majd a másik láb belsővel való megállítása. - Előre haladás közben a talpon keresztül a labda befelé való görgetése, majd vissza ugyanez a másik lábbal folyamatos előrehaladás közbe. -Oldalt haladás közben (mindkét irányban) talppal befelé átgörgetés,majd másik láb belsővel való megállítása az alapvető rúgások, átadások végrehajtására (ellenfél nélkül), járásban, kocogás és futás közben a labdavezetésre, a labda megállítására, álló és feléje guruló labdát belsővel és csüddel megrúgni, visszarúgni, pontosan célozni gurítással,átadással,célzással Lassú futás közben: -Labdával a lábak között (belső) érintve haladás előre - Labdavezetések közben labdamegállítások, irányváltoztatások, fordulatok, bójakerülések. Az alaptechnikai elemek fejlesztése: -Állított és mozgó labdával az Alapvető rúgásfajták oktatása (belsőrúgás,csüdrúgás) 236

243 - Paddal, rúgófal szembeni történő gyakorlás. - Társsal, társakkal, végzett gyakorlás - Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap,y) Játékhelyzetekben történő gyakorlás: -Érintő fogójáték. - Célzó játékok. Egyéni játék labdavezetéssel. - Egyéni és csoportos területváltó játékok labdavezetéssel - Sor- és váltóversenyek a tanult technikai elemek beépítésével Labdabirtoklás: 1. Támadás és gólszerzés: - Technikai elemek (cselezés, labdavezetés, átadás, lövés) alkalmazása. - Csapatformák: - játék 1:1 ellen, - kis játékok kapus nélkül (2:2,3:3, 4:4) Legyen képes: A távolság érzékelésére (a játékosok egymásközti helyezkedésére,szélességben és mélységben). A terület téri érzékelésére (gyakorlat-és játékformák alkalmazása meghatározott 237

244 IV. CSAPATJÁTÉK KIALAKÍTÁSA 2. Célzás: - Átadások (álló és mozgó) saját társhoz, mozgás közben. - Védett cél, védett terület kialakítása. -Célpont létrehozása, kitalálása, kilövése. 3. Egyéni labdabirtoklás javítása: - Labda fölötti kontroll. - Átvételek, cselezés mozgás közben. - Pozíció keresés az ellenféllel szemben,területen. kijelölt területen). A labda egyéni és együttes kihozatalára. Gól és pontszerzésre. Összjáték kialakítására Különbséget tenni a saját csapata(társai) és az ellenfél labdabirtoklása között. Az ellenfél védelmi vonalán áthaladni labdával, ismerje az ellenfék kapujára irányuló játékot. Megelőzni az ellenfél gólszerzését. Ismerje és tudja az 1:1, 2:2, 3:3, 4:4 elleni kis játékokat Ismerje a vonalfutballt 4. Az együttes labdabirtoklás gyakorlása: - Készenlét a labda továbbítására,fogadására, átvételére. - Az ellenfél átjátszása. - Pozíciójáték kialakítása. Az ellenfél labdabirtoklása: 1. Az ellenfél zavarása: - Labdabirtokló játékos feltartóztatása. -Az ellenfél feltartóztatása. 2. Labdaszerzés: 238

245 - Párharc a labdáért. - Alapszerelés tanulása. 3. A kapu megvédése: - Közelítés a labdához és az ellenfélhez. - Pozíciók ismerete. Gyakorlati feladatok: - Játék 1:1, 2:2, 3:3 és 4:4 ellen (kapus nélkül) - Vonaljáték 4:4 ellen. BOZSIK TEHETSÉGGONDOZÁS RÉSZTVEVŐK: 3-4évfolyam HETI ÓRASZÁM: 2 ÉVES ÓRASZÁM: 72 TÉMAKÖRÖK: TARTALMAK ÉS SIKERKRITÉRIUM: FOGALMAK: Labdarúgás I. KOORDINÁCIÓ 1. Labda nélküli koordináció: 1. Labda nélküli koordináció: Gimnasztika. - Statikus (testhelyzetre vonatkozó) és kinesztétikus (testmozgással kapcsolatos) utánzó gyakorlatok. - A figyelem fenntartása: Ismerjenek egyszerű gimnasztikai gyakorlatokat. Legyenek képesek a statikus és 239

246 könnyen érthető sokmozgásos játékok, - fogó játékok, - sor-és váltóversenyek, - Utánzó játékok (béka nyúl, fóka, gólya). -Megindulások, megállások. -Tér, idő, testrész koordinációit fejlesztő gyakorlatok. Egyensúlyfejlesztő járások padon, talajon lévő kötélen, zsámolyon. Egyensúlyfejlesztő játékok, fogók. -Szökdelések, társ- és tárgykerüléssel. -Előre, hátra, oldalra történő mozgások tempó- és irányváltással. 2. Labdás koordináció: -Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, - Labdaérzékelő gyakorlatok járás közben, előre, hátra, oldalra. - Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y). kineszttétikus testhelyzetek, testmozgások utánzó és önálló végrehajtására. Váljanak fokozatosan képessé a figyelem megosztását kívánó feladatok megoldására. Sajátítsák el az alábbi mozgásműveleteket: Futásban: gyors és kitartó futás, lépésnyújtás-és rövidítés, irány- és iramváltoztatás (fékezés, lassítás, gyorsítás) Ugrásban: helyből páros, nekifutással egy és páros lábbal elugrás, szökdelés. Sajátítsák el az elemi korrekciós mozgásokat, járásban, kúszásban, mászásban és bizonytalan egyensúlyi helyzetekben. Legyenek képesek játékos koordinációs versengésekben, játékokban egyszerű 240

247 -Két, három, négy vagy több játékos együttműködése négyszög, téglalap és rombusz alakzatban : a.) négyszögben: - jobb oldalra átvenni, ball lábbal tovább vezetni és ellenkezőleg, - az átadások jobb és bal belsővel, ill. külsővel, - a labdaérintések számának meghatározása (1-2-3), - bója kerülés felgyorsítással. feladatokat végrehajtani, mozgásokat az akadály térbeli jellemzőihez hozzáigazítani. 2. Labdás koordináció: Legyenek képesek a labdát megszelídíteni, birtokolni lábbal. Legyenek képesek mindkét lábbal a labdát - járás és futás közben vezetni, társat és tárgykerüléssel. Legyenek képesek érzékelni a labda irányát. Tudják a labdát vezetni ügyesebb lábbal a talajon járás, kocogás és futás közben, a lábfej különböző részeivel. Legyenek képesek labdát különböző sebességgel, tempóban - vezetni, átadni, váltani különböző mértani alakzatokban. 241

248 II. ÜGYESSÉG 1. Reakcióképesség - amikor időkényszer mellett kell végrehajtani gyakorlatot,feladatot: -futójátékok: az előző osztályokban megismert játékok szabálybővítéssel, elsősorban közlekedési szabályok beiktatásával (pl. kézfeltartás, állj, elkerülés, összeütközés) - fogójátékok: több fogóval, átfutásos feladatokkal, - egyéni sor-és váltóversenyek sípjelre: m-es távon, különböző feladatokkal: labdavetéssel, tornafeladatokkal (pl. gurulás a padon,átugrások) - akadályversenyek: m- es távon, 3-4 akadállyal (pl. bújás, járás, átmászás, ugrás) 2. Ritmusképesség: - lásd (I. koordináció) Tudjanak növekvő iramban,dinamikában (erőben) különböző labdanélküli és labdás tevékenységeket szabályozni, végezni. A saját mozgás érzékelésének pontossága térben és időben Ismerje az egyszerű, bonyolult gyors mozgásformákat. Az ÜGYES jól és pontosan tud különbséget tenni a távolságok és a sebességek között. A terhelés fokozása elsősorban a Koordináció bonyolultsági szintjének emelésével történjen Az alaptechnikai elemek fejlesztése: a. Labdabirtoklás 242

249 III. TECHNIKAI KÉPZÉS -labdavezetés és cselezés (álló és mozgó akadályok között) - cselezés (páros, csoportos és teljes csapatlétszámú gyakorlás) - átadás teljes csüddel, - átadás belső csüddel (ívelt átadások) - lövések célra, - a labda fedezése az ellenféllel szemben, - Paddal, rúgófal szembeni történő gyakorlás. - Társsal, társakkal, végzett gyakorlás - Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel mértani alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y) b. Ellenfél labdabirtoklása -labda megszerzése párharcban - az alapszerelés alkalmazása az ellenféllel szemben - a becsúszó szerelés alkalmazása, tanulása - a kapu megvédése - a szerelési lehetőségek irányai Legyen képes: járásban, kocogás és futás közben - kerüléssel, szlalom a labdavezetésre, a labda megállítására, mindkét lábbal folyamatosan adogatni átvétellel és átvétel nélkül - a rúgófallal szemben, folyamatosan adogatni átvétellel és átvétel nélkül a társsal, társakkal szemben a szembelévő társsal a folyamatos ívelt - átadásokra és átvételekre, a labda fedezésére az ellenféllel szemben, a labda megjátszására futás közben, a labda átvételére mozgás és helyezkedés közben, a labda megszerzésére alapszereléssel, becsúszó szereléssel, a tanult technikai elemek alkalmazásával mértani 243

250 Zavarás közben kiemelt szempont a mozgékonyság, egyensúly és testtartás. alakzatokban (csillag, háromszög, négyzet, téglalap, Y) a labdavezetésre. 3. Játékhelyzetekben történő gyakorlás: - Érintő fogójáték. - Célzó játékok. - Érintő játékok labdavezetéssel - Sor- és váltóversenyek a tanult technikai elemek beépítésével IV. CSAPATJÁTÉK KIALAKÍTÁSA 1. Labdabirtoklás: -A tér növelése szélességben és mélységben. - Pozícoójáték (háromszögek létrehozása). - A sorok és a vonalak kapcsolódása. -Átmenet védekezésből támadásba a. kapus: - helyezkedés a védőjátékosok mögött, - a játék kezdeményezése (labdakihozatal, kidobás, kirúgás). Legyen képes: Labdabirtoklásból megjátszani a saját csapattársát A labda fedezésére az ellenféllel szemben. A pozíciós játék(pozíciók keresése az ellenfél által leszűkített területen). A labda egyéni és együttes kihozatalára. 244

251 - a játék folytatása, bekapcsolódva a játékba (a büntetőterületen belül és kívül) mezőnyjátékosként. b. Védő: - Segítség a támadásban - Labdakihozatal, a támadók megjátszásával (mélységi átadások) c. Középső játékos: - Pozíciókeresés a védők és a támadók között - Segítség a támadásban. - A támadók megjátszása (mélységi felpassz ) - Szélső védők, támadók megjátszása (szélességi átadások). - Egyéni játék (előretörések). - Kapura lövések, gólszerzés. A labdák továbbítására és fogadására A helyzetteremtésre Gól és pontszerzésre. Összjáték kialakítására Különbséget tenni a saját csapata (társai) és az ellenfél labdabirtoklása között. Megelőzni az ellenfél Gólszerzését Ismerje és tudja az 1:1, 2:2, 3:3, 4:4 elleni kis játékokat Ismerje a vonalfutballt. készség szinten játszani a 5:5 elleni játékot d. Támadó: - Pozíció keresés mélységben, helyezkedés, megjátszhatóság keresése. - Egyéni támadó játéktevékenység (kapuratörés, párharc, kapuralövés, 245

252 gólszerzés, labdatartás, visszapassz ) 2. Az ellenfél labdabirtoklása: -A terület szűkítése. - Védekezés. - Egymás fedezése. a) Kapus: - A gól megakadályozása. b) Védők: - A gól megakadályozása. - Az ellenfél támadójátékának zavarása,megakadályozása. - A labda megszerzése, szerelés. - A csapattársak segítése. - A játéktér szűkítése. - Az ellenfél középső támadójának szerelése (párharc) c) Középső játékos: - A labda megszerzése, a csapattársak segítése. - Az ellenfél építkezésének, támadójátékának megakadályozása. 246

253 - A játéktér szűkítése. - Az ellenfél középső védőjének, középső játékosának szerelése (párharc megnyerése). - A csapattársak segítése (kollektív védekezés). d) Támadó: - Az ellenfél labdakihozatalának megakadályozása, zavarása. - A mélységi átadások megakadályozása, labdaszerzés. 3. Játék : - Egyéni, páros, hármas és négyes gyakorlatok. - 1:1 elleni párharcok. - 4:1, 4:2 elleni játékok (létszám azonos és Létszámhátrányos pozíciókból) - Pozíciós játék 4:2 ellen. - Játék 1:1, 2:2, 3:3 és 4.4 ellen (kapus nélkül) - Vonaljáték 2:2 és 4:4 ellen. - Játék a pálya meghatározott vonalain, behatárolt területen. 247

254 - 5:5 elleni játék 2 kapura kapussal: TÁMADÓ FELADATOK: - Elhelyezkedés a pályán - Szabad terület kialakítása szélességben és mélységben -Mélységi és szélességi átadások -Alkalomteremtés -Helyzetteremtés. - A labda megjátszása után új pozíciók keresése. -Kombinatív játék - Gólszerzés - Gyors lövőhelyzet kialakítása -Gólszerzés a tanult lövő technikákkal VÉDŐ FELADATOK: Labdaszerzés: - A labdabirtokló megtámadása, szerelése Az ellenfél felállásának megakadályozása: - Zavarás, feltartóztatás. - Támadás a labdára 248

255 SNI DSK RÉSZTVEVŐK: 1-8 évfolyam HETI ÓRASZÁM: 1 ÉVES ÓRASZÁM: 36 TÉMAKÖRÖK: Sorversenyek, Kapkodd a lábad játékos gyakorlat gyűjtemény Labdarúgás. SNI TEHETSÉGGONDOZÁS TARTALMAK ÉS FOGALMAK: 1. Szekrényépítés 2. Labdakirakó 3. Bombázó 4. Tollas a célba 5. Futás váltóbottal 6. Utazó labdák 7. Ügyességi váltó 8. Akadályváltó 9. Labdaadogató 10. Futás akadályon át 11. Tornabot zsámolyba 12. Átbújó váltó 13. Labdás váltó 14. Hurokváltó A legfontosabb alapelemek: futás, megindulás, megállás, irányváltoztatás, felugrás, leérkezés, esés, cselezés, a kapus alaphelyzete és helyezkedés, rúgás, SIKERKRITÉRIUM: Legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, és a versengés öröme A mozgáskultúra fejlesztése Önmagához viszonyított fejlődés A szocializáció folyamatainak elősegítése A cselekvési biztonság, a rendszeres fizikai aktivitás kialakulása A sportpályával, sportcsarnokkal, öltözővel, szertárral, sportszerekkel való találkozás és azok használatának, rendjének megismerése, A sportághoz való kötődés megszilárdítása. A higiéniai szokások kialakítása, 249

256 labdaátvétel, labdavezetés, fejelés, cselezés, szerelés, bedobás, kapus védő- és támadó tevékenysége Futószámok. 100m 200m 300m 400m 800m 1500m Keringési légzési bázis rendszerének fejlesztése, Az életkori sajátosságoknak megfelelő testi fejlődés megfelelő képzéssel, A játék megszerettetése, szoktatás a játékhoz, játéköröm. Az ellenféllel szembeni sportszerűség elsajátítása, a FAIR PLAY. A motoros tanulás kognitív fázisának, gyakorlása, elsajátítása. alapvető mozgáskultúra kialakítása. Atlétika Futások -Futás közben végzett ugrások, szökdelések gördülékeny összekapcsolása. -Folyamatos sorozatugrások, -Átlépő magasugrás, -Távolugrás. Egészségmegőrzés állóképesség-növelés Elvárható a sebesség növelése. Elvárható a távok terjedelmének növelése. Ugrások Kislabda hajítása -állásból, -nekifutásból. Legyenek képesek szökdelést végezni: -páros és egy lábon, Legyenek képesek ugrásgyakorlatot 250

257 Dobások végrehajtani erőteljes felfelé történő elugrással a nagy ívű ugrásoknál. A dobás távolságától és a szer súlyától függően a dobások erejének szabályozása. Dobásoknál haladás közben a figyelem célpontra irányítása. Távolba dobás helyes technikával. Célba dobás, állásból, járásból, futásból, vízszintesen és függőlegesen elhelyezett tárgyra. 251

258 Képességkibontakoztató tehetséggondozás 1-4. évfolyam Képességkibontakoztató tehetséggondozás TÉMAKÖRÖK: (magyar nyelv és irodalom, matematika) Írás, írásmozgás koordináció, tér és síkbeli tájékozódás 6 óra Résztvevők: 1. évfolyam tanulói Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra TARTALMAK ÉS SIKERKRITÉRIUMOK: FOGALMAK: Tapintás, érzékelés fejlesztése, finommotorika, kis és nagymozgások, íráskép, helyesírás Hang- és betűanalízis, analizáló képesség fejlesztése Fonémahallás fejlesztése Vizuális memória fejlesztése Ritmusfejlesztés (hosszúrövid hangok megkülönböztetéséhez, szótagoláshoz) Beszéd- és artikulációs képesség fejlesztése Helyesírási készség fejlesztése Aktív szókincs fejlesztése Szótagolás, elválasztás Fonomimika Elsajátítja az anyanyelvi írás jelrendszerét, olvashatóan ír, törekszik a rendezett írásképre, esztétikus füzetvezetésre; törekszik a tanult helyesírási ismeretek alkalmazására; írásbeli munkáját önállóan vagy segítséggel ellenőrzi, javítja. Beszéd és kommunkiáció Betűtanítás 8 óra Érzelmi fejlesztés Hallásfejlesztés beszédhallás fejlesztés Beszédfejlesztés: beszédlégzés, artikuláció fejlesztése, beszédritmus, beszédtempó, Ritmusérzék-fejlesztés Hangok, szótagok analízise, szintézise Szókincsfejlesztés, szókincsbővítés Beszédészlelés, beszédértés Kifejező, érthető beszéd Helyesejtés kialakítása Párbeszédek, szituációs játékok Fonomimikai jelrendszer Kifejezően, érthetően, az élethelyzetnek megfelelően kommunikál; biztosan ismeri az olvasás jelrendszerét; felismeri, értelmezi a szövegben a számára ismeretlen szavakat, kifejezéseket. a megismert szavakat, kifejezéseket alkalmazza a különböző nyelvi szinteken; részt vesz különböző műfajú és megjelenésű szövegek olvasásában és feldolgozásában; 252

259 Népmesék, műmesék, versek, mondókák, dalok, találós kérdések, versenyfeladatok 4 óra Válogatás, rendszerezés, számlálás, számok tulajdonságai 5 óra Alapműveletek Számolás fejben, írásban 8 óra Logikai gondolkodás, memória, figyelem fejlesztés, összefüggések, szöveges feladatok, szabályjátékok, térirányok, interaktív játékok 5 óra Verbális memória fejlesztése Népköltészeti alkotások, mondókák, népdalok, sorolók, kiszámolók stb Belső képalkotás Ritmusélmény Kreativitás, fantázia, képzelet, érzelmi intelligencia fejlesztése Kisebb, nagyobb, több, kevesebb, párosítás, bontás, becslés, számlálás Összeadás, kivonás, összeg, különbség, egyenlővé tevés Sorozatok, szabályjátékok, egyszerű szöveges feladatok, memóriajátékok Fejlett olvasástechnikák Szövegértés Fejlett memória, vizuális képalkotás Ritmusélmények Fejlett érzelmi intelligencia Versmondó versenyen részvétel Nagyság szerint sorba rendez számokat, mennyiségeket; megadja és azonosítja számok sokféle műveletes alakját; megtalálja a számok helyét, közelítő helyét egyszerű számegyenesen, számtáblázatokban, a számegyenesnek ugyanahhoz a pontjához rendeli a számokat különféle alakjukban a 20-as számkörben; Számolásaiban felhasználja a műveletek közti kapcsolatokat, számolásai során alkalmazza konkrét esetekben a legfontosabb műveleti tulajdonságokat; megold hiányos műveletet, műveletsort az eredmény ismeretében, a műveletek megfordításával is. Fejlett problémamegoldó képesség, összefüggések megismerése, IKT eszközök biztos használata, fejlett memória, figyelem 253

260 Képességkibontakoztató tehetséggondozás TÉMAKÖRÖK: (matematika, magyar nyelv és irodalom) Számolási rutin fejlesztése 100-as számkörben 2 óra Logikai gondolkodás fejlesztése Interaktív feladatok (Okosdoboz, Learningapps, Tudástár) 4 óra Szöveges feladatok 5 óra Versenyfeladatok 7 óra Szókincsfejlesztés Mondókázás Ritmikai gyakorlatok 2 óra Lényegkiemelés 2 óra Mesék feldolgozása Mesefajták, jellemzőik 4 óra Versenyfeladatok 7 óra Résztvevők: 2. évfolyam tanulói Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra TARTALMAK ÉS SIKERKRITÉRIUMOK: FOGALMAK: Fejszámolás Készségszintű számolás fejlesztése Válogatás, rendszerezés, sorozatok, kombinatorika, nyitott mondatok, szabályjátékok Szöveges feladatok megoldásának lépései, szövegértés, lényegkiemelés, fordított szövegezés Logikai gondolkodás fejlesztése, lényegkiemelés szövegértés Aktív és passzív szókincset fejlesztő gyakorlatok, játékok Találós kérdések Szólások, közmondások Szövegértés Irányított kérdések megfogalmazása Dramatizálás Szereplők jellemzése szóban Csodás elemek Szövegértés Tartalom Szövegértés Helyesírás Szépírás Szókincsfejlesztés Mondatfajták Memoriterek Számolási rutin fejlődése Logikai gondolkodás fejlesztése Ikt eszközhasználat Szöveges feladatok megértése, sikeres megoldása Házi verseny Területi versenyen való részvétel (Zrínyi Mat. Verseny) Levelező versenyek (Bendegúz) A szókincs bővülése Szövegértés fejlődése Mesék megismerése, olvasás szeretete Tanulságok levonása Meseillusztráció Dramatizálás Bábozás Háziverseny Mesemondó verseny Versmondó verseny Olvasási verseny Levelező versenyek Helyesírási, szépírási verseny 254

261 Rejtvények, képességfejlesztő játékok 3 óra szókereső, szódominó szólánc, akasztófa interaktív játékok Helyesírási ismeretek gyakorlása Játékok, játékszabályok megismerése Figyelem, emlékezet, szabálytudat fejlesztés Helyesírás tudatosabbá válása Szabályok betartása Rejtvényfejtés megszeretése A játék okozta öröm Ikt eszközhasználat Képességkibontakoztató tehetséggondozás TÉMAKÖRÖK: (Matematika, magyar irodalom, nyelvtan) Számolási rutin fejlesztése 1000-es számkörben 2 óra Logikai gondolkodás, memória fejlesztése, Sebran, Tudástár, Okosdoboz feladatai 4 óra Szöveges feladatok 5 óra Versenyfeladatok 7 óra Szókincsfejlesztés 2 óra Lényegkiemelés 2 óra Mesék feldolgozása Népek meséi, mesefajták Történelmi olvasmányok, mondák 4 óra Versenyfeladatok 7 óra Résztvevők: 3. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra TARTALMAK ÉS FOGALMAK: Fejszámolás, műveletek gyak. Készségszintű számolás fejlesztése Válogatás, rendszerezés, sorozatok, kombinatorika, nyitott mondatok, szabályjátékok Szöveges feladatok megoldásának lépései, szövegértés, lényegkiemelés Logikai gondolkodás fejlesztése, lényegkiemelés szövegértés Aktív és passzív szókincset fejlesztő gyakorlatok, játékok Szövegértés Tételmondat Kérdések megfogalmazása Dramatizálás Szereplők jellemzése Csodás elemek a történetekben Történelmi fogalmak, mondavilág Szövegértés Helyesírás SIKERKRITÉRIUMOK: Számolási rutin fejlődése Logikai gondolkodás fejlesztése Szöveges feladatok megértése, sikere megoldása Házi verseny Területi versenyen való részvétel Levelező versenyek A szókincs bővülése Szövegértés fejlődése Mesék megismerése Tanulságok levonása Meseillusztráció Dramatizálás Bábozás Háziverseny Mesemondó versen 255

262 Rejtvények, képességfejlesztő játékok 3 óra szókereső szólánc interaktív játékok Tudástár, Okosdoboz, Learningapps, Kahoot, Genially feladatok Szókincsfejlesztés Hangtan Szófajok Mondatfajták Szólások, közmondások, találós kérdések Helyesírási ismeretek gyakorlása Játékok, játékszabályok megismerése Figyelem, emlékezet, szabálytudat fejlesztés Versmondó verseny Olvasási verseny Levelező versenyek Helyesírás tudatosabbá válása Szabályok betartása Rejtvényfejtés megszeretése A játék okozta öröm Ikt eszközök használata Képességkibontakoztató tehetséggondozás TÉMAKÖRÖK: (Matematika, magyar irodalom, nyelvtan) Számolási rutin fejlesztése es számkörben 2 óra Logikai gondolkodás fejlesztése 4 óra Szöveges feladatok 3 óra Versenyfeladatok 10 óra Szókincsfejlesztés 2 óra Lényegkiemelés 1 óra Résztvevők: 4. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 36 óra TARTALMAK ÉS FOGALMAK: Fejszámolás, műveletek gyak. Készségszintű számolás fejlesztése Válogatás, rendszerezés, sorozatok, kombinatorika, nyitott mondatok, szabályjátékok Szöveges feladatok megoldásának lépései, szövegértés, fordított szövegezés lényegkiemelés Logikai gondolkodás fejlesztése, lényegkiemelés szövegértés Aktív és passzív szókincset fejlesztő gyakorlatok, játékok Szövegértés Kulcsszó technika SIKERKRITÉRIUMOK: Számolási rutin fejlődése Logikai gondolkodás fejlesztése Szöveges feladatok megértése, sikere megoldása Házi verseny Területi versenyen való részvétel Levelező versenyek A szókincs bővülése Szövegértés fejlődése Tanulási technikák fejlődése 256

263 Mesék és történelmi olvasmányok feldolgozása 4 óra Versenyfeladatok 6 óra Rejtvények, képességfejlesztő játékok 4 óra szódominó szókereső szólánc interaktív játékok Tételmondat Dramatizálás Szereplők jellemzése Csodás elemek a történetekben Történelmi fogalmak Szövegértés Helyesírás Szókincsfejlesztés Szófajok Mondatfajták Szólások, közmondások Helyesírási ismeretek gyakorlása Játékok, játékszabályok megismerése Figyelem, emlékezet, szabálytudat fejlesztése Mesék megismerése Tanulságok levonás Meseillusztráció Dramatizálás Bábozás Magyar történelem megismerése Háziverseny Mesemondó verseny Versmondó verseny Olvasási verseny Levelező versenyek Helyesírás tudatosabbá válása Szabályok betartása Rejtvényfejtés megszeretése A játék okozta öröm Tehetséggondozás magyar Magyar tehetséggondozás Résztvevők: 5. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Témakörök: Tartalmak és fogalmak: Sikerkritériumok: Otthon (14 óra) Arany János: Családi kör Petőfi Sándor: Füstbement terv Család fogalma, családtörténet Monológ, dialóg Nyelvtani szám, személy Kommunikációs képesség fejlesztése Összefüggő szóbeli szövegalkotás 257

264 Romhányi József: Mézga Aladár különös kalandjai Történetek az állatokról (22 óra) Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató Konrad Lorenz: Salamon király gyűrűje La Fontaine: A farkas és a kecskegida Romhányi József: Interjú egy farkassal, Darvasi László: A nagymamát nem eszi meg a farkas! És Piroskát A kérdések fajtái Vers és próza különbsége Időmértékes verselés Életkép, történet, jelenet, szereplők Kommunikációs helyzet Monológ és dialóg formái Párbeszéd létrehozása, és annak szerkezeti elemei Tegezés-magázás szabályai Hagyományos levél megkülönböztetése sms-től és az től Kiegészítendő és eldöntendő kérdések alkalmazása Verstani alapismeretek A kommunikációs helyzet megválasztása Monológ, dialóg megkülönböztetése Párbeszéd létrehozása, tegezés-magázás szabályainak ismerete Magyar tehetséggondozás Résztvevők: 6. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám:

265 Témakörök Tartalmak és fogalmak Sikerkritériumok Varázsbirodalmak 1 (14 óra) Tündérszép Ilona és Árgyélus Petőfi Sándor: János vitéz Arany János: Toldi A császár lánya és a kiskondás Varázsbirodalmak 2 (22 óra ) Petőfi Sándor: Úti levelek Kiss- Csapó Gergely: Kasmír, Ladakh, Magas- Himalája- India Erich Kastner: Május 35 (részlet) Voltaire: Candide ( részlet) Idő és tér viszonya Fantasztikum Író és elbeszélő megkülönböztetése Hasonlat és metafora Névszó és névszó fajtái Utópia, negatív utópia Felvilágosodás Eldorádó Kommunikációs készség fejlesztése Lényegkiemelő felolvasás. Dramatizálás Szóképek felismerése Kommunikációs készség fejlesztése Összehasonlítás Naplóbejegyzés Levél írása 259

266 Történelem tehetséggondozás Történelem tehetséggondozás Résztvevők: 5. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Témakörök Tartalmak és fogalmak Sikerkritérium Az Ókori Kelet Birodalmai Egyiptom Mezopotámia India Kína 7 óra Hellász Az athéni demokrácia kialakulása és működése Spárta 8 óra Görög kultúra Nagy Sándor Birodalma 10 óra Római Köztársaság kialakulása, működése Az Itáliai- félsziget meghódítása Hammurapi törvényei Folyam menti gazdálkodás Ősi kultúrák Demokrácia Népgyűlés Topográfia Idegen szavak szótára használata A hellén kultúra Hét szabad művészet Róma városának létrejötte A királyság létrejötte mondák olvasása Törvényalkotás jellemzői Nyitottság és kívánság Régmúlt iránti kíváncsiság Vizuális és verbális információ hordozók által közvetített tudás együttes értelmezésére irányuló képesség fejlesztése Ok-okozati összefüggések felismertetése A történelmi szakkifejezések megértése és használata Emberismert Magatartásformák megfigyelése 260

267 11 óra Róma terjeszkedése a Földközi- tenger nyugati és a keleti medencéjében Vélemény-nyilvánítási készség Történelem tehetséggondozás Résztvevők: 6. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Témakörök Tartalmak és fogalmak Sikerkritérium A középkor társadalma Európa országai és kitekintés az Európán kívüli világra 6 óra Hűbériség. nemesség. jobbágyság Városok. kereskedelem. Kézművesség. céhek Fogalmak pontos ismerete Kronológia. Az időszámítás önálló alkalmazása Magyarország az Árpádok idején 12 óra Honfoglalás- államalapítás. Királyság Egyházszervezet. Vármegyerendszer trónviszály Eszmecserékre. vitákra késztetés. Disputák megszervezése A megfelelő következtetésre való képesség kialakítása Az Árpád-kor műveltsége 5 óra Forrásfeldolgozás Győrffy György: István király emlékezete A szöveg hangulati. érzéki jelentése Szövegszervező elvek felismerése és alkalmazása 261

268 Virágzó középkor Anjouk, Hunyadiak Jagellok Kora 8 óra László király emlékezete Intelmek Banderiális, zsinat, kormányzó, törvénykönyvek. Az ország három részre szakadása Szinkronkronológia.összefüggések felismerése Konfliktusok megértése Kompromisszumos és a konszenzusos megoldások megkülönböztetése Újkor kezdetén Nagy földrajzi felfedezések 5 óra Az Újvilág felfedezése Harc a tengerekért Az a világ első felosztása Kolumbusz, őslakosság. Világkereskedelem Bank és manufaktúra Egyértelmű következtetések. Személyes állásfoglalás, Problémaérzékenység Az új információk figyelembe vételével az első benyomás alapján kialakított kép pontosítása 262

269 Természetismert tehetséggondozás Természetismeret tehetséggondozás Résztvevők: 5. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Témakörök Tartalmak és fogalmak Sikerkritérium 263

270 1. Gyümölcseink, Fontosabb gyümölcseink, Ismerje fel őket. zöldségféleink és zöldségféléink. A lakóhelyhez iskolához károsítóik - környezetbarát közel található őstermelők növénytermesztés felkeresése,terményeik, - biogazdálkodás- módszereik megismerése. biotermékek - egészséges táplálkozás - élelmiszereink Kalóriaszámolás. tápanyag összetétele 2. Tájékozódás a térképen és a természetben - térképészet rövid története - térkép méretaránya vonalas aránymérték - irány, távolság meghatározása a térképen - keresőhálózat, kilóméterhálózat használata - Hogyan tervezzünk meg körültekintően egy túrát? - Mire kell odafigyelni a túra közben? - balesetvédelmi szabályok - tájékozódási gyakorlatok Tudjon egyszerű térképet rajzolni, szerkeszteni. (Akár az iskoláról és környékéről.) Iránytű, tájoló használata. Északi irány meghatározása a természetben számlapos óra segítségével. Útvonalterv készítése. Rövid túrán tudjon tájékozódni. Pl. Cseri erdőben kijelölt pályán végigmenni, kiindulási, érkezési pont: erdei iskola 264

271 3. Változások a környezetünkben Hőmérséklet és mérése Hőtágulás, hővezetés ezek előfordulása a mindennapi életünkben. Különböző hőmérők helyes használata: pl. víz, levegő, talaj, maghőmérő Kísérletek bemutatása a tanulók részéről a tanultak igazolására. pl. Szög melegítése, kiskanál a forró teában 4. Az időjárás és az Levegővel kapcsolatos Vákuumfóliás élelmiszerek éghajlat fogalmak bemutatása. Üvegházhatás Vákuum megszüntetése Időjárás elemei, azok megfigyelése Időjárás megfigyelésére szolgáló műszerek bemutatása pl. napfénytartam mérő, barométer stb. Ezek modellezése 5. Földfelszín változása - felszínformák, terepasztalon vagy domborzati elemek számítógépes animáció bemutatása - kőzetek és ásványok főbb csoportjai, típusai Ezek felismerése, elemzése, vizsgálata. 265

272 - szélsőséges időjárás okozta katasztrófák (jégeső, árvíz, orkán erejű szél, földrengés) Rövidfilmek elemzése, bemutatva. megtekintése, egymásnak 6. Testfelépítésünk és életműködéseink 7. Háziállatok, ház körül élő állatok - szervrendszereink, szerveink felépítése, működése - légzés, keringés, bőr, mozgásszervek, táplálkozás- emésztés kiválasztás - idegrendszer, érzékszervek szaporodás Ezek felsorolása, jellemzésük. Csoportokba rendezésük. Kalitkában, akváriumban, terráriumban tartható állatok ismerete. Testtömegindex mérése. Tüdő levegő befogadó képességének vizsgálata. Pulzus mérése. Vérnyomás mérése. Madárfelismerés kép ill. hang alapján. Madárodú készítése. Akvárium, terrárium bemutatása. 266

273 Természetismeret tehetséggondozás Résztvevők: 6. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Témakörök Tartalmak és fogalmak Sikerkritérium I. ERDŐ 1. Hazánk erdői 2. Cserjék és gyepszint virágos növényei, virágtan növények - erdőtípusaink és hasznosításuk - jellemző fafajok: tölgy, bükk, erdei fenyő - cserje fogalma - kökény, mogyoró, vadrózsa - hóvirág - zúznók, mohák, páfrányok jellemzése Lakóhely közelében lévő (pl. cseri erdő, erdei iskola) fás élőhely felkeresése, megfigyelése. Ezek felismerése a terepen (levél gyűjtése, kéreg darab gyűjtése, toboz gyűjtése. Ezek felismerése terepen. Hajtások, ágak, termések gyűjtése, felismerésük. 3. Szarvas, őz, vaddisznó - szarvas, őz, vaddisznó jellemzése Felismerésük a természetben (kirándulás) Esetleg háznál nevelt szelíd vad látogatása. 267

274 4. Róka, sün, mókus 5. Énekes madarak az erdőben - róka, sün, mókus tulajdonságai, jellemzése - harkályok, fakusz, csuszka, rigófélék, légykopók, poszátafélék jellemzése Szarvasagancs, vaddisznóagancs vizsgálata. Koponyák, fogazatok felismerése. Természetbeni megfigyelés. Felismerésük képről, hangról. Természeti környezetben való tanulmányozásuk (sumonyi madárvárta meglátogatása) - táplálkozásuk, élőhelyük, csőr és lábtípus 6. Ragadozómadaraink - héja, erdei fülesbagoly, csőr- és lábtípus Felismerésük terepen és képről. 7. Élet az erdő talajában, az avarban. Ízeltlábúak. - gyapjaslepke, szarvasbogár, koronás keresztespók jellemzésük - földigiliszta, százlábúak, erdei vöröshangya jellemzésük Felismerésük, fontosabb tulajdonságaik. Terepi munka:kisemlőscsapdák kihelyezése. A fogott kisemlősök határozása. 268

275 Dunsztosüveg-csapda - erdei egér, erdei pocok, törékeny gyík kihelyezése, a zsákmány meghatározása. jellemzésük Erdei iskola környékén. Gömb alakú égitest. II. A FÖLD BÖLYGÓ Csendes-óceán, Atlantióceán, Indiai-óceán Az óceánok és kontinensek Földrészek vaktérképen való elhelyezése, ábrázolása. 8. Kontinensek partvonala - tagolt, tagolatlan - apály, dagály - tölcsér és deltatorkolat Természetfilm (szemléltetés) Ezek lerajzolása. Filmen való megtekintése. 9. Tájékozódás a gömb alakú Földön szélességi és hosszúsági körök 10. Föld mozgásai - nevezetes szélességi és hosszúsági körök - forgás:ideje, következményei - keringési ideje, következményei Ezek berajzolása. Animáció készítése. Ezek jellemzése, meghatározása. Ezek elnevezése, jellemzésük. 269

276 - nevezetes dátumok: , , , III. A Föld éghajlata 11. Éghajlati övezetek - kialakulások: hideg, mérsékelt, forró - tengeráramlások: hideg-meleg Jellemzésük, berajzolni, kiszínezni. Animáció megtekintése. 12. Éghajlat alakító tényezők - földrajzi szélesség - óceántól való távolság - domborzat Ismerje és tudja e tényezőket és jellemezze. - az éghajlat vízszintes és függőleges Ezek elsajátítása. IV. Magyarország 13. Hazánk, Magyarország változása - elhelyezkedése, lakóinak száma, területe Nemzetiségek elhelyezkedése területileg. - szomszédos országok Vaktérképen tudják ábrázolni, - nemzetiségek majd jellemezni. 270

277 14. Tájai: Alföld - nagy tájai: jellemzésük - Tisza jellemzése 15. Dombvidékeink - Alföld, Kisalföld összehasonlítása - Dunántúli-dombság részei, kialakulásuk, jellemzésük Látogatás a Villányihegységben, Mecsekben. Jellemzésük ismerete. Videófilm megtekintése 16. Dunántúli- khg Kolontári katasztrófáról. Vörösiszap - részei, tagolásuk, jellemzésük Balatonról szóló kiselőadás készítése. 17. Balaton - keletkezése, fekvése, jellemzése - idegenforgalma 18. Északi-khg. Faszénégetés, bemutatása. mészégetés - részei, jellemzése 19. Fővárosunk:Budapest - ősi mesterségek Film megtekintése Budapestről. - részei, jellemzése 20. Világörökségünk Film megtekintése. 271

278 Kiselőadások készítése. V. Vizek és vízpartok élővilága - világörökség-lista magyar része 21. Folyók, tavak mikroszkópikus élőlényei 22. Lágy szárú növények vízben és vízparton 23. Vízparti fák - papucsállatka, zöld szemesostoros jellemzésük - fonalas zöldmoszat, békalencse, nád, gyékény Ezek gyűjtése, mikroszkópos megfigyelése. Gyűjtésük. Vízparti séta megfigyelésükre Fekete-víz, Mailáthi-tó. Ezek felismerése a terepen, levél, termés, kéreg gyűjtése. 24. Vízhez kötött élőlények 25. Vizek, vízpartok madarai - fűz-, nyár-, éger fafajok - orvosi pióca, folyami rák, szitakötő, szúnyog, csigák, kagylók - halaink - békaféléink - vízisikló, mocsári teknős jellemzésük Ezek megfigyelése terepen. Felismerésük képről. Horgászat. Békapete gyűjtése, majd a kikelt kisbékák elengedése. Látogatás a vajszlói lakott gólyafészeknél. 272

279 VI. Füves területek élővilága - fehér gólya, szürke gém, nagy kócsag, kormorán, tőkés réce, dankasirály, nádirigó, barna rétihéja Teremi jellemzésük. felismerésük, 26. Száraz és nedves rétek növényei - réti boglárka, mocsári zsurló, kosborfélék 27. Füves területek állatai Gyűjtésük, megfigyelésük. felismerésük, - sáskák, szöcskék, tücskök - fürge gyík, vakond - mezei nyúl, üregi nyúl - mezei pocok, hörcsög - egerészölv, vörösvércse 273

280 Fiú,- és lánykosárlabda Kosárlabda(fiú) RÉSZTVEVŐK: 5 8. évf. HETI ÓRASZÁM: 4 óra TÉMAKÖRÖK ÉVES ÓRASZÁM: 148 óra TARTALMAK ÉS FOGALMAK SIKERKRITÉRIUM I. ELŐKÉSZÍTŐ GYAKORLATOK: - Alapos bemelegítés a sérülések megelőzése érdekében. Különös tekintettel a boka, a váll, a lovaglóizom, az ujjpercekre. - Helyes testtartás kialakulása. -A gyakorlatok helyes, pontos végrehajtása. -A ritmusérzék kialakulása és fejlődése II. KOORDINÁCIÓ 1. Labda nélküli koordináció: Gimnasztika. - Statikus (testhelyzetre vonatkozó) és kinesztétikus (testmozgással kapcsolatos) utánzó gyakorlatok. - A figyelem fenntartása: 1. Labda nélküli koordináció: -Ismerjenek egyszerű gimnasztikai gyakorlatokat. -Legyenek képesek a statikus és 274

281 könnyen érthető sokmozgásos játékok, - fogó játékok, - sor-és váltóversenyek, - Utánzó játékok (béka nyúl, fóka, gólya). -Megindulások, megállások. -Tér, idő, testrész koordinációit fejlesztő gyakorlatok. Egyensúlyfejlesztő járások padon, talajon lévő kötélen, zsámolyon. Egyensúlyfejlesztő játékok, fogók. -Szökdelések, társ- és tárgykerüléssel. -Előre, hátra, oldalra történő mozgások tempó- és irányváltással. kineszttétikus testhelyzetek, testmozgások utánzó és önálló végrehajtására. -Váljanak fokozatosan képessé a figyelem megosztását kívánó feladatok megoldására. -Sajátítsák el az alábbi mozgásműveleteket: Futásban: gyors és kitartó futás, lépésnyújtás-és rövidítés, irány- és iramváltoztatás (fékezés, lassítás, gyorsítás) Ugrásban: helyből páros, nekifutással egy és páros lábbal elugrás, szökdelés. 2. Labdás koordináció: -Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, - Labdaérzékelő gyakorlatok járás közben, előre, hátra, oldalra. -Sajátítsák el az elemi korrekciós mozgásokat, járásban, kúszásban, mászásban és bizonytalan egyensúlyi helyzetekben. 275

282 - Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel. Két, három, vagy több játékos együttműködése. 1. Reakcióképesség - amikor időkényszer mellett kell végrehajtani gyakorlatot,feladatot: -Legyenek képesek játékos koordinációs versengésekben, játékokban egyszerű feladatokat végrehajtani, mozgásokat az akadály térbeli jellemzőihez hozzáigazítani. III. ÜGYESSÉG -futójátékok: az előző osztályokban megismert játékok szabálybővítéssel, elsősorban közlekedési szabályok beiktatásával (pl. kézfeltartás, állj, elkerülés, összeütközés) - fogójátékok: több fogóval, átfutásos feladatokkal, - egyéni sor-és váltóversenyek sípjelre: m-es távon, különböző feladatokkal: labdavetéssel, tornafeladatokkal (pl. gurulás a padon, átugrások) - akadályversenyek: m-es távon, 3-4 akadállyal (pl. bújás, járás, átmászás, 2. Labdás koordináció: -Legyenek képesek a labdát megfogni, birtokolni. -Legyenek képesek mindkét kézzel a labdát -járás és futás közben vezetni, társ és tárgykerüléssel. -Legyenek képesek érzékelni a labda irányát. 276

283 ugrás) 2. Ritmusképesség: - lásd (I. koordináció) -Tudják a labdát vezetni ügyesebb kézzel a talajon járás, kocogás és futás közben. Az alaptechnikai elemek fejlesztése: a. Labdabirtoklás -labdavezetés és cselezés (álló és mozgó akadályok között) - cselezés (páros, csoportos és teljes csapatlétszámú gyakorlás) - átadás kétkezes mellső dobással, - átadás fej felett (ívelt átadások) - dobások célra, - a labda fedezése az ellenféllel szemben. Társsal, társakkal, végzett gyakorlás - Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel. -Legyenek képesek labdát különböző sebességgel, tempóban - vezetni, átadni, váltani különböző mértani alakzatokban. -Tudjanak növekvő iramban, dinamikában (erőben) különböző labdanélküli és labdás tevékenységeket szabályozni, végezni. -A saját mozgás érzékelésének pontossága térben és időben -Ismerje az egyszerű, bonyolult gyors mozgásformákat. -Az ÜGYES jól és pontosan tud 277

284 b. Ellenfél labdabirtoklása - labda megszerzése párharcban különbséget tenni a távolságok és a sebességek között. Zavarás közben kiemelt szempont a -A terhelés fokozása elsősorban a Koordináció bonyolultsági szintjének emelésével történjen mozgékonyság, egyensúly és testtartás. IV. TECHNIKAI KÉPZÉS 3. Játékhelyzetekben történő gyakorlás: - Érintő fogójáték. - Célzó játékok. - Érintő játékok labdavezetéssel - Sor- és váltóversenyek a tanult technikai elemek beépítésével 1. Labdabirtoklás: -A tér növelése szélességben és mélységben. - Pozícoójáték (háromszögek létrehozása). Legyen képes: -járásban, kocogás és futás közben - kerüléssel, szlalom a labdavezetésre, megállásra, -a szembe lévő társsal a folyamatos ívelt - átadásokra és átvételekre, -a labda fedezésére az ellenféllel szemben, -a labda átvételére mozgás és helyezkedés közben, 278

285 - A sorok és a vonalak kapcsolódása. -a labda megszerzésére - Átmenet védekezésből támadásba - a játék folytatása, bekapcsolódva a játékba Legyen képes: Védő: - Segítség a támadásban - Labdakihozatal, a támadók megjátszásával (mélységi átadások) d. Támadó: -Labdabirtoklásból megjátszani a saját csapattársát -A labda fedezésére az ellenféllel szemben. -A pozíciós játék(pozíciók - Pozíció keresés mélységben, helyezkedés, megjátszhatóság keresése. - Egyéni támadó játéktevékenység keresése az ellenfél által leszűkített területen). -A labda egyéni és együttes kihozatalára. -A labdák továbbítására és fogadására -Kosár és pontszerzésre. -Összjáték kialakítására 2. Az ellenfél labdabirtoklása: -A terület szűkítése. -Különbséget tenni a saját csapata (társai) és az ellenfél labdabirtoklása között. - Védekezés. 279

286 - Egymás fedezése. 3. Játék : - Egyéni, páros és hármas gyakorlatok. - 1:1 elleni párharcok. -Ismerje és tudja az 1:1, 2:2, 3:3, elleni kis játékokat -készség szinten játszani a 5:5 elleni játékot - 2:1, 3:2 elleni játékok - Játék 1:1, 2:2, 3:3 és 4.4 ellen) - 5:5 elleni játék TÁMADÓ FELADATOK: - Elhelyezkedés a pályán - Szabad terület kialakítása szélességben és mélységben V. CSAPATJÁTÉK KIALAKÍTÁSA -Mélységi és szélességi átadások -Alkalomteremtés -Helyzetteremtés. - A labda megjátszása után új pozíciók keresése. -Kombinatív játék - kosárszerzés - Gyors dobóhelyzet kialakítása - kosárszerzés a tanult dobó 280

287 technikákkal VÉDŐ FELADATOK: Labdaszerzés: Cél: - - A labdabirtokló megtámadása, szerelése Az ellenfél felállásának megakadályozása: - Zavarás, feltartóztatás. - Támadás a labdára -megszerettetni a gyerekekkel a sportágat -a szabadidő helyes eltöltése, a mozgás, a sportág megismertetése, megszerettetése -technikai elemek készség szintű alkalmazása versenyszituációban -a helyes testtartás kialakítása -a megismert gyakorlatelemek alkalmazása -az ugróerő fejlesztése Követelmény: -képes legyen a mozgásfeladatok végrehajtására -képes legyen figyelni és javítani mozgását -rendelkezzen a tanuló a mozgássorozat végrehajtásához szükséges fizikai képességgel 281

288 Témakörök Órakeret felbontása Koordináció Ügyesség Technikai képzés Csapatjáték kialakítása 30 óra 10 óra 70 óra 38 óra LEÁNY KOSÁRLABDA RÉSZTVEVŐK: 5-6évfolyam HETI ÓRASZÁM: 2 ÉVES ÓRASZÁM: 74 TÉMAKÖRÖK: TARTALMAK ÉS SIKERKRITÉRIUM: FOGALMAK: I. KOORDINÁCIÓ 1. Labda nélküli koordináció: Gimnasztika. - Statikus (testhelyzetre vonatkozó) és kinesztétikus (testmozgással kapcsolatos) utánzó gyakorlatok. - A figyelem fenntartása: könnyen érthető sokmozgásos játékok, - fogó játékok, - sor-és váltóversenyek, - Utánzó játékok (béka nyúl, fóka, gólya). -Megindulások, megállások. -Tér, idő, testrész koordinációit fejlesztő 1. Labda nélküli koordináció: Ismerjenek egyszerű gimnasztikai gyakorlatokat. Legyenek képesek a statikus és kineszttétikus testhelyzetek, testmozgások utánzó és önálló végrehajtására. Váljanak fokozatosan képessé a figyelem megosztását kívánó feladatok megoldására. 282

289 gyakorlatok. Egyensúlyfejlesztő járások padon, talajon lévő kötélen, zsámolyon. Egyensúlyfejlesztő játékok, fogók. -Szökdelések, társ- és tárgykerüléssel. -Előre, hátra, oldalra történő mozgások tempó- és irányváltással. 2. Labdás koordináció: -Labdaérzékelő gyakorlatok helyben, - Labdaérzékelő gyakorlatok járás közben, előre, hátra, oldalra. - Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel. Két, három, vagy több játékos együttműködése. Sajátítsák el az alábbi mozgásműveleteket: Futásban: gyors és kitartó futás, lépésnyújtás-és rövidítés, irány- és iramváltoztatás (fékezés, lassítás, gyorsítás) Ugrásban: helyből páros, nekifutással egy és páros lábbal elugrás, szökdelés. Sajátítsák el az elemi korrekciós mozgásokat, járásban, kúszásban, mászásban és bizonytalan egyensúlyi helyzetekben. Legyenek képesek játékos koordinációs versengésekben, játékokban egyszerű feladatokat végrehajtani, mozgásokat az akadály térbeli jellemzőihez hozzáigazítani. 283

290 2. Labdás koordináció: II. ÜGYESSÉG 1. Reakcióképesség - amikor időkényszer mellett kell végrehajtani gyakorlatot,feladatot: -futójátékok: az előző osztályokban megismert játékok szabálybővítéssel, elsősorban közlekedési szabályok beiktatásával (pl. kézfeltartás, állj, elkerülés, összeütközés) - fogójátékok: több fogóval, átfutásos feladatokkal, - egyéni sor-és váltóversenyek sípjelre: m-es távon, különböző feladatokkal: labdavetéssel, tornafeladatokkal (pl. gurulás a padon, átugrások) - akadályversenyek: m-es távon, 3-4 akadállyal (pl. bújás, járás, átmászás, ugrás) 2. Ritmusképesség: Legyenek képesek a labdát megfogni, birtokolni. Legyenek képesek mindkét kézzel a labdát - járás és futás közben vezetni, társ és tárgykerüléssel. Legyenek képesek érzékelni a labda irányát. Tudják a labdát vezetni ügyesebb kézzel a talajon járás, kocogás és futás közben. Legyenek képesek labdát különböző sebességgel, tempóban - vezetni, átadni, váltani különböző mértani alakzatokban. Tudjanak növekvő iramban, dinamikában (erőben) különböző labdanélküli és labdás tevékenységeket szabályozni, végezni. 284

291 - lásd (I. koordináció) A saját mozgás érzékelésének pontossága térben és Az alaptechnikai elemek fejlesztése: a. Labdabirtoklás időben Ismerje az egyszerű, bonyolult gyors mozgásformákat. -labdavezetés és cselezés (álló és mozgó akadályok között) - cselezés (páros, csoportos és teljes csapatlétszámú gyakorlás) - átadás kétkezes mellső dobással, - átadás fej felett (ívelt átadások) - dobások célra, - a labda fedezése az Az ÜGYES jól és pontosan tud különbséget tenni a távolságok és a sebességek között. A terhelés fokozása elsősorban a Koordináció bonyolultsági szintjének emelésével történjen ellenféllel szemben. Társsal, társakkal, végzett gyakorlás - Labdás koordinációs gyakorlatok labdavezetéssel. b. Ellenfél labdabirtoklása III. TECHNIKAI KÉPZÉS - labda megszerzése párharcban Zavarás közben kiemelt szempont a mozgékonyság, egyensúly és testtartás. Legyen képes: járásban, kocogás és futás közben - kerüléssel, szlalom a labdavezetésre, 3. Játékhelyzetekben történő megállásra, gyakorlás: 285

292 - Érintő fogójáték. - Célzó játékok. - Érintő játékok labdavezetéssel - Sor- és váltóversenyek a tanult technikai elemek beépítésével 1. Labdabirtoklás: -A tér növelése szélességben és mélységben. - Pozícoójáték (háromszögek létrehozása). - A sorok és a vonalak kapcsolódása. - Átmenet védekezésből támadásba - a játék folytatása, bekapcsolódva a játékba Védő: a szembe lévő társsal a folyamatos ívelt - átadásokra és átvételekre, a labda fedezésére az ellenféllel szemben, a labda átvételére mozgás és helyezkedés közben, a labda megszerzésére - Segítség a támadásban - Labdakihozatal, a támadók megjátszásával (mélységi átadások) Legyen képes: d. Támadó: - Pozíció keresés mélységben, Labdabirtoklásból megjátszani a saját csapattársát A labda fedezésére az ellenféllel szemben. 286

293 IV. CSAPATJÁTÉK KIALAKÍTÁSA helyezkedés, megjátszhatóság keresése. - Egyéni támadó játéktevékenység 2. Az ellenfél labdabirtoklása: -A terület szűkítése. - Védekezés. - Egymás fedezése. 3. Játék : - Egyéni, páros és hármas gyakorlatok. - 1:1 elleni párharcok. - 2:1, 3:2 elleni játékok - Játék 1:1, 2:2, 3:3 és 4.4 ellen) - 5:5 elleni játék TÁMADÓ FELADATOK: - Elhelyezkedés a pályán - Szabad terület kialakítása szélességben és mélységben -Mélységi és szélességi átadások A pozíciós játék(pozíciók keresése az ellenfél által leszűkített területen). A labda egyéni és együttes kihozatalára. A labdák továbbítására és fogadására A helyzetteremtésre Kosár és pontszerzésre. Összjáték kialakítására Különbséget tenni a saját csapata (társai) és az ellenfél labdabirtoklása között. Ismerje és tudja az 1:1, 2:2, 3:3, elleni kis játékokat készség szinten játszani a 5:5 elleni játékot -Alkalomteremtés -Helyzetteremtés. - A labda megjátszása után új 287

294 pozíciók keresése. -Kombinatív játék - kosárszerzés - Gyors dobóhelyzet kialakítása - kosárszerzés a tanult dobó technikákkal VÉDŐ FELADATOK: Labdaszerzés: - A labdabirtokló megtámadása, szerelése Az ellenfél felállásának megakadályozása: - Zavarás, feltartóztatás. - Támadás a labdára 288

295 Elsősegélynyújtás alsótagozat Témakörök Tartalmak és fogalmak Sikerkritérium 1. Ismerkedés az elsősegély dobozzal 2. Elsősegélynyújtás meghatározása Ismerkedés Az elsősegély doboz tartalma Elsősegélynyújtás fogalma A gyerekek ismerjék az elsősegélydoboz jelentőségét, tartalmát, otthonukban is legyenek képesek az összeállítására. A bajba jutott embernek mindenki a saját tudásának megfelelően segítséget kell, hogy nyújtson, fontos, hogy 289

296 3. Az Országos Mentőszolgálat Elsősegélynyújtó Mi a sürgősség? ez tudatosuljon a gyerekekben. 4. Balesetek, sérülések OMSZ szervezete, működése Mentőegységek és felszereltségük A mentőhívás A tanulók ismerjék a mentők (104), illetve az általános segélyhívó (112) számot. Ismerjék a mentőhívás szabályait, tudják, hogy esetlegesen életet menthetnek, e tudás birtokában ők biztosan soha nem tekintik játéknak, jó heccnek a mentőhívást. A sérülések keletkezési helyszínei Sérülések fajtái Sebek fajtái Vérzések fajtái Vérzéscsillapítás Sebellátás, kisebb sérülések ellátása Fontosnak gondoljuk, hogy a gyerekek tudják mi a teendő vérzés, törés, ficam, illetve gerincsérülés gyanúja esetén. Tudjanak helyesen ragtapaszt felhelyezni, kötözni, nyomókötést készíteni. Ismerjék fel az életveszélyt nagyvérzés esetén, merjenek belenyúlni a sebbe, ha erre van szükség. Tudják azt is, hogy gondot kell fordítaniuk saját testi épségük védelmére is. Elsősegélynyújtóként megtanulták, hogy sérültet magára hagyni nem szabad. Szükség esetén segítségért kell kiáltani. Tanulják meg azt is, hogy a bámészkodókat hogy tudják 290

297 5. Betegvizsgálat Nagyvérzések ellátása Törés, ficam ellátása A sérült sérüléshez igazodó optimális testhelyzetbe történő elhelyezése Gumikesztyű használata bevonni a segítségnyújtás folyamatába, illetve szükség esetén kulturáltan eltávolítani. Tudják megszámlálni a saját szívverésüket, pulzust számlálni. Legyenek képesek a gyerekek önállóan légzést vizsgálni, tudják kivitelezni a stabil oldalt fektetést. Legyenek tisztában azzal, hogy az ájulás tulajdonképpen öngyógyító, az ájult embert, nem ültetjük fel, fekvő helyzetben a lábát emeljük meg. 6. Égési sérülések Kommunikáció Bemutatkozás Kikérdezés Eszméletlenség megállapítása A gyerekek tudják, hogy védekezzenek a káros napsugárzás ellen. Tudják mi a teendő napégés és napszúrás esetén. Tartsanak otthon égési sérülés ellátásához szükséges gélt. Tudják megkülönböztetni az égéstípusokat, mikor elég a hűtés, mikor kell szakellátást igénybe venni, mentőt hívni. Jegyezzék meg, hogy sav és lúgmérgezés eseté nem érvényes az általános szabály, nem szabad 291

298 7. Mérgezések Légzés, keringés vizsgálata Átlagos légzés, pulzusszám Eszméletlen sérült ellátása Ájulás és eszméletlenség hánytatni. Iváspróbát alkalmazzanak, itassák a sérültet. Ne ijedjenek meg, a sérülések megelőzésére törekedjenek. 8. Görcsroham 9. Áramütés Napégés, napszúrás ellátása Égési sérülések csoportosítása Égett terület kiterjedése Égési sérülések ellátása Tudják, hogy saját testi épségük érdekében első lépés az áramtalanítás. Minden esetben mentőt kell hívni. Legyenek képesek gyors, lényegre törő információszerzésre. Legyenek felkészülve az egyénnél található antihisztamin bevételének segítésére, szükség esetén mentőhívásra. 10. Allergia, Rovarcsípés Ételmérgezés tünetei Gombamérgezés Sav, lúgmérgezés ellátása Gyógyszermérgezés Gázmérgezés Ismerjék annak a két betegségnek a tüneteit, ami hazánkban a halálozás két legfőbb okozója. A gyerekek legyenek képesek az újraélesztés kivitelezésére. 292

299 11. Életet veszélyeztető tünetek 12. Újraélesztés Epilepszia Teendők Áramtalanítás Bemeneti, kimeneti égési sérülés Allergia fogalma Allergiás reakció Teendő allergiás reakció esetén Agyvérzés tünetei Szívinfarktus tünetei Kommunikáció Betegvizsgálat 293

300 Légzésvizsgálat Újraélesztés ABC-je Elsősegélynyújtás felsőtagozat Témakörök Tartalmak és fogalmak Sikerkritérium 1. Ismerkedés az elsősegély dobozzal 2. Elsősegélynyújtás meghatározása Ismerkedés Az elsősegély doboz tartalma Elsősegélynyújtás fogalma Elsősegélynyújtó Mi a sürgősség? A gyerekek ismerjék az elsősegélydoboz jelentőségét, tartalmát, otthonukban is legyenek képesek az összeállítására. A bajba jutott embernek mindenki a saját tudásának megfelelően segítséget kell, hogy nyújtson, fontos, hogy ez tudatosuljon a gyerekekben. 3. Az Országos Mentőszolgálat A tanulók ismerjék a mentők (104), illetve az általános segélyhívó (112) számot. Ismerjék a mentőhívás szabályait, tudják, hogy esetlegesen életet menthetnek, e tudás 294

301 4. Balesetek, sérülések 5. Betegvizsgálat OMSZ szervezete, működése Mentőegységek és felszereltségük A mentőhívás A sérülések keletkezési helyszínei Sérülések fajtái Sebek fajtái Vérzések fajtái Vérzéscsillapítás Sebellátás, kisebb sérülések ellátása Nagyvérzések ellátása Törés, ficam ellátása A sérült sérüléshez igazodó optimális testhelyzetbe történő elhelyezése Gumikesztyű használata birtokában ők biztosan soha nem tekintik játéknak, jó heccnek a mentőhívást. Fontosnak gondoljuk, hogy a gyerekek tudják mi a teendő vérzés, törés, ficam, illetve gerincsérülés gyanúja esetén. Tudjanak helyesen ragtapaszt felhelyezni, kötözni, nyomókötést készíteni. Ismerjék fel az életveszélyt nagyvérzés esetén, merjenek belenyúlni a sebbe, ha erre van szükség. Tudják azt is, hogy gondot kell fordítaniuk saját testi épségük védelmére is. Elsősegélynyújtóként megtanulták, hogy sérültet magára hagyni nem szabad. Szükség esetén segítségért kell kiáltani. Tanulják meg azt is, hogy a bámészkodókat hogy tudják bevonni a segítségnyújtás folyamatába, illetve szükség esetén kulturáltan eltávolítani. Tudják megszámlálni a saját szívverésüket, pulzust számlálni. Legyenek képesek a gyerekek önállóan légzést vizsgálni, tudják kivitelezni a stabil oldalt fektetést. 295

302 Legyenek tisztában azzal, hogy az ájulás tulajdonképpen öngyógyító, az ájult embert, nem ültetjük fel, fekvő helyzetben a lábát emeljük meg. A gyerekek tudják, hogy védekezzenek a káros napsugárzás ellen. Tudják mi a teendő napégés és napszúrás esetén. 6. Égési sérülések Tartsanak otthon égési sérülés ellátásához szükséges gélt. 7. Mérgezések Kommunikáció Bemutatkozás Kikérdezés Eszméletlenség megállapítása Légzés, keringés vizsgálata Átlagos légzés, pulzusszám Eszméletlen sérült ellátása Ájulás és eszméletlenség Tudják megkülönböztetni az égéstípusokat, mikor elég a hűtés, mikor kell szakellátást igénybe venni, mentőt hívni. Jegyezzék meg, hogy sav és lúgmérgezés eseté nem érvényes az általános szabály, nem szabad hánytatni. Iváspróbát alkalmazzanak, itassák a sérültet. Ne ijedjenek meg, a sérülések megelőzésére törekedjenek. Napégés, napszúrás ellátása 296

303 8. Görcsroham 9. Áramütés Égési sérülések csoportosítása Égett terület kiterjedése Égési sérülések ellátása Tudják, hogy saját testi épségük érdekében első lépés az áramtalanítás. Minden esetben mentőt kell hívni. Legyenek képesek gyors, lényegre törő információszerzésre. Legyenek felkészülve az egyénnél található antihisztamin bevételének segítésére, szükség esetén mentőhívásra. 10. Allergia, Rovarcsípés Ételmérgezés tünetei Gombamérgezés Sav, lúgmérgezés ellátása Gyógyszermérgezés Gázmérgezés Ismerjék annak a két betegségnek a tüneteit, ami hazánkban a halálozás két legfőbb okozója. A gyerekek legyenek képesek az újraélesztés kivitelezésére. 11. Életet veszélyeztető tünetek 12. Újraélesztés Epilepszia Teendők 297

304 Áramtalanítás Bemeneti, kimeneti égési sérülés Allergia fogalma Allergiás reakció Teendő allergiás reakció esetén Agyvérzés tünetei Szívinfarktus tünetei Kommunikáció Betegvizsgálat Légzésvizsgálat Újraélesztés ABC-je 298

305 Informális és nem formális tanulási alkalmak az 1-7. évfolyamokon A tanulói esélyegyenlőség, az értékközpontú és élményalapú nevelés, az egész életen át tartó tanulás iskolai megalapozása, az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése, a köznevelés hátránykompenzációs szerepének erősítése és az iskolai lemorzsolódás csökkentése érdekében informális és nem formális tanulási alkalmakat szerveztünk az 1-7. évfolyamokon, melyek az EFOP /VEKOP-7 kiemelt projekt keretében fejlesztett oktatási és képzési tartalmakra épülnek. A kidolgozott témamodulok, valamint módszertani segédanyagok, tananyagok használatát intézményünk pedagógusai továbbképzés keretében sajátították el. A nem formális és informális tanulási programot intézményünk pedagógusai az EFOP azonosító számú Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazását segítő Iskolai Közösségi Program kísérleti megvalósítása a Szigetvári Tankerületi Központban elnevezésű projekt keretében és június utolsó két hetében bentlakásos és napközi formában megvalósuló tematikus tanulási alkalmak megvalósítása során alkalmazták és tesztelték. Az EFOP /VEKOP-7 projekt által biztosított oktatási, képzési anyagok és módszertani támogató dokumentumok ismeretében, az intézményünk által kiválasztott tematikus programelemek és azok módszertanának alkalmazásával szervezzük a diákok szabadidejét, a tanórán kívüli gyakorlati tapasztalatszerzés és a tanulás közösségi élménnyé formálása során. A projekt tapasztalatai alapján a nem-formális tanulási módszerekkel és tematikus programelemekkel olyan tanulási módokat és szervezési megoldásokat valósítunk meg, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak fejlesztését, az osztályközösségek megerősödését, melynek a színtere nemcsak az iskola lehet. A fizikai fittségi mérések iskolai évfolyamokra vonatkozó tartalmi kerete 4. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez A NEMZETI EGYSÉGES TANULÓI FITTSÉGI TESZT (NETFIT) 1. A NETFIT célja A NETFIT elsősorban diagnosztikai jelleggel méri és követi nyomon a tanulók fizikai fittségét, a köznevelési intézmények rendelkezésére bocsátott útmutató szerint [ Kézikönyv a Nemzeti Egységes 299

306 Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához ]. Célja az egészséghez szükséges fittségi állapot elérése, megőrzése, javítása (fejlesztése) a tanulók fizikai aktivitási szintjének növelésén keresztül. 2. A NETFIT tartalmi területei A NETFIT a fizikai fittségi mérés során három tartalmi területet, azokhoz kapcsolódóan pedig négy fittségi profilt különböztet meg az alábbiak szerint. A NETFIT tartalmi területei és a kapcsolódó fittségi profilok Tartalmi területek Fittségi profilok Leírás A NETFIT testösszetétel és A tanulók testösszetételére tápláltsági profilja 2.1. vonatkozó mérések - az antropometriai paraméterek mérése és a testösszetétel Testösszetétel és tápláltsági profil tartalmazza a testtömeg és testmagasság értékekből számított testtömegindexet becslése (BMI) és a testzsírszázalék értéket. A NETFIT tesztek közül a vázizomzat fittségével az 2.2. A tanulók vázizomzatának fittségére vonatkozó (pálya)tesztek Vázizomzat fittségi profil ütemezett hasizom teszt, a törzsemelés teszt, az ütemezett fekvőtámasz teszt, a kézi szorítóerő mérés és a helyből távolugrás teszt foglalkozik. A hajlékonysági teszt megbízható eredményekkel Hajlékonysági profil szolgál a térdhajlító izmok nyújthatóságáról. 300

307 Az aerob fittségi profil a 20, vagy 15 méteres állóképességi ingafutás teszt eredménye alapján becsült aerob kapacitás minősítését 2.3. A tanulók aerob kapacitására vonatkozó (pálya)tesztek Aerob fittségi (állóképességi) profil tartalmazza, vagyis a légzőszervrendszer és a keringési rendszer állapotának, a szervezet oxigénszállító és oxigén- felhasználási képességének mutatója. 3. A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozó mérések típusai 3.1. Testtömeg mérése 3.2. Testmagasság mérése 3.3. BMI (az előző két érték alapján számítva) 3.4. Testzsírszázalék mérése 4. A tanulók aerob kapacitására és vázizomzatának fittségére vonatkozó mérések, tesztek A B 1. Mérés megnevezése Mérés célja 2. Ütemezett hasizom teszt Hasizomzat erejének és erő-állóképességének mérése. 3. Törzsemelés teszt A törzsfeszítő izmok erejének mérése. 4. Ütemezett fekvőtámasz teszt A felsőtest izomerejének és erő-állóképességének mérése. 5. Kézi szorítóerő mérés Az alkar izmainak maximális izometrikus erőkifejtő képességének mérése. 301

308 6. Helyből távolugrás teszt Alsó végtag dinamikus erőkifejtési képességének mérése. 7. Hajlékonysági teszt A térdhajlító izmok nyújthatóságának mérése. 8. Állóképességi ingafutás teszt 15 m, ill. 20 m Maximális oxigénfelvevő-képesség becslése. Atlétika RÉSZTVEVŐK: évf. HETI ÓRASZÁM: 1 óra ÉVES ÓRASZÁM: 37 óra TÉMAKÖRÖK 1. Elkészítő gyakorlatok: ATLÉTIKA TARTALMAK ÉS FOGALMAK - Gimnasztika, általános és sportágspecifikus bemelegítő gyakorlatok - Célirányos, versenyszám specifikus bemelegítés. -Játékos rávezető gyakorlatok: célba dobó versenyek,váltóversenyek SIKERKRITÉRIUM - A bemelegítés fontosságának ismerete. -A gyakorlatok helyes, pontos végrehajtása. 2. Képességfejlesztés: - A sportág mozgásanyagára jellemző állóképesség, ízületi mozgékonyság, gyorsaság fejlesztése, erőfejlesztés, koordinációs képességet fejlesztő gyakorlatok. -Köredzés formájában végzett komplex képességfejlesztés -A gyakorlatok fegyelmezett, pontos végrehajtása, a fokozatosság elvének betartásával. Állóképesség: - Hosszútávfutások - Futások feladatokkal, ritmusváltások, iramfutások - Futások lépcsőn - Szökdeléses gyakorlatok akadályok felhasználásával, lépcsőn, ugróiskola páros, váltott egy lábon. - Ugrókötél gyakorlatok - Páros lazító gyakorlatok ülésben, állásban, bordásfalnál -A mozgásfeladatok végrehajtása huzamosabb ideig, pihenő nélkül -Az ugrások, szökdelések mozgásösszetevőinek elsajátítása -A mozgásfeladatok végrehajtásához szüksége ízületi mozgékonyság kialakulása 302

309 Ízületi mozgékonyság: -Nyújtó hatású gimnasztikai gyakorlatok - A nyújtás fontosságának ismerete. Erőfejlesztés: Gyorsaságfejlesztő gyakorlatok: Általános erőfejlesztés játékos formában: - Padgyakorlatok - Támasz, és függőgyakorlatok talajon, bordásfalon, kötélen - Az alsó végtag, a törzs statikus és dinamikus erejének fejlesztése gimnasztikai gyakorlatokkal. - Játékos futóversenyek, fogójátékok -Futások: -futások m-en -futóiskola gyakorlatok -futófeladatok -A statikus és dinamikus erő fejlődése -A futógyorsaság és a mozdulatgyorsaság megfelelő szintjének elérése Koordinációs képességek fejlesztése Játékok 3. Versenyszámok: - Rövidtávfutás m-es síkfutás - Magasugrás lépő technikával - Kislabdahajítás -Az adott versenyszámok helyes technikai végrehajtása -A futószámok szintidejének javulása -A technikai versenyszámok eredményeinek mérhető javulása Felhasznált szakirodalom: 303

310 Cél: A szabadidő helyes eltöltése, a mozgás, a sportág megismertetése, megszerettetése A koordinációs és kondicionális képességek mellett a mozgásműveltség fejlesztése A megismert technika alkalmazása A bátor magabiztos mozgás kialakítása Az ugróerő fejlesztése Koordinált mozgás kialakítása Mérhető teljesítménynövekedés Követelmény: Képes legyen a mozgásfeladatok végrehajtására huzamosabb pihenő nélkül Erejét tudja megfelelően beosztani Képes legyen egyszerű és összetettebb gimnasztikai elemek kivitelezésére Alakuljon ki a statikus, dinamikus izomerő Ismerje az atlétika mozgásanyagát, versenyszámait Képes legyen figyelni és javítani mozgását Tudja a láb-és karmozgást összekapcsolni Rendelkezzen a tanuló a mozgássorozat végrehajtásához szükséges fizikai képességgel, a motoros képességek megfelelő szintje Témakörök Képességfejlesztő gyakorlatok Kislabdahajítás Magasugrás Rövidtávfutás Hosszútávfutás Órakeret felbontása 15 óra 5 óra 7 óra 5 óra 5 óra RÉSZTVEVŐK: évf. HETI ÓRASZÁM: 1 óra ATLÉTIKA 304

311 ÉVES ÓRASZÁM: 37 óra TÉMAKÖRÖK 1. Elkészítő gyakorlatok: TARTALMAK ÉS FOGALMAK - Gimnasztika, általános és sportágspecifikus bemelegítő gyakorlatok - Célirányos, versenyszám specifikus bemelegítés. -Játékos rávezető gyakorlatok: célba dobó versenyek,váltóversenyek SIKERKRITÉRIUM - A bemelegítés fontosságának ismerete. -A gyakorlatok helyes, pontos végrehajtása. -Önálló bemelegítés végzése 2. Képességfejlesztés: - A sportág mozgásanyagára jellemző állóképesség, ízületi mozgékonyság, gyorsaság fejlesztése, erőfejlesztés, koordinációs képességet fejlesztő gyakorlatok. -Köredzés formájában végzett komplex képességfejlesztés -A gyakorlatok fegyelmezett, pontos végrehajtása, a fokozatosság elvének betartásával. Állóképesség: Ízületi mozgékonyság: - Hosszútávfutások - Futások feladatokkal, ritmusváltások, iramfutások - Futások lépcsőn - Szökdeléses gyakorlatok akadályok felhasználásával, lépcsőn, ugróiskola páros, váltott egy lábon.+ társsal, súllyal,nehezített feltételek mellett. - Ugrókötél gyakorlatok - Páros lazító gyakorlatok ülésben, állásban, bordásfalnál -Nyújtó hatású gimnasztikai gyakorlatok -A mozgásfeladatok végrehajtása huzamosabb ideig, pihenő nélkül -Az ugrások, szökdelések mozgásösszetevőinek elsajátítása -A mozgásfeladatok végrehajtásához szüksége ízületi mozgékonyság kialakulása - A nyújtás fontosságának ismerete. Erőfejlesztés: Általános erőfejlesztés játékos formában: - Padgyakorlatok - Támasz, és függőgyakorlatok talajon, bordásfalon, kötélen - Az alsó végtag, a törzs statikus és dinamikus erejének fejlesztése gimnasztikai gyakorlatokkal. -Társas, súllyal végzett gyakorlatok. -A statikus és dinamikus erő fejlődése 305

312 Gyorsaságfejlesztő gyakorlatok: -Lökések, dobások, vetések medicinlabdával - Játékos futóversenyek, fogójátékok -Futások: -futások m-en -futóiskola gyakorlatok -futófeladatok -A futógyorsaság és a mozdulatgyorsaság megfelelő szintjének elérése Koordinációs képességek fejlesztése Játékok 3. Versenyszámok: - Rövidtávfutás m-es síkfutás - Magasugrás lépő technikával - Kislabdahajítás - Súlylökés -Az adott versenyszámok helyes technikai végrehajtása -A futószámok szintidejének javulása -A technikai versenyszámok eredményeinek mérhető javulása Felhasznált szakirodalom: Cél: A szabadidő helyes eltöltése, a mozgás, a sportág megismertetése, megszerettetése A koordinációs és kondicionális képességek mellett a mozgásműveltség fejlesztése A megismert technika alkalmazása A bátor magabiztos mozgás kialakítása Az ugróerő, dobóerő, futógyorsaság fejlesztése Koordinált mozgás kialakítása Mérhető teljesítménynövekedés Követelmény: Képes legyen a mozgásfeladatok végrehajtására huzamosabb pihenő nélkül Erejét tudja megfelelően beosztani Képes legyen egyszerű és összetettebb gimnasztikai elemek kivitelezésére Alakuljon ki a statikus, dinamikus izomerő Ismerje az atlétika mozgásanyagát, versenyszámait Képes legyen figyelni és javítani mozgását 306

313 Tudja a láb-és karmozgást összekapcsolni Rendelkezzen a tanuló a mozgássorozat végrehajtásához szükséges fizikai képességgel, a motoros képességek megfelelő szintje Témakörök Képességfejlesztő gyakorlatok Kislabdahajítás Súlylökés Magasugrás Rövidtávfutás Hosszútávfutás Órakeret felbontása 13 óra 2 óra 5 óra 7 óra 5 óra 5 óra Aerobic TÉMAKÖRÖK AEROBIC RÉSZTVEVŐK: évf. HETI ÓRASZÁM: 1 óra ÉVES ÓRASZÁM: 37 óra TARTALMAK ÉS FOGALMAK SIKERKRITÉRIUM 307

314 1. Elkészítő gyakorlatok: 2. Képességfejlesztés: Állóképesség, dinamizmus: Ízületi mozgékonyság: - Gimnasztika zenére - Lábfej kidolgozó gyakorlatok - Aerobik alaplépések zenére, követéssel - Egyszer táncos mozgásformák - A sportág mozgásanyagára jellemző állóképesség, dinamizmus, ízületi mozgékonyság, ruganyosság fejlesztése, erőfejlesztés, egyensúlyérzék fejlesztő gyakorlatok. - Futások feladatokkal, ritmusváltások - Futások lépcsőn - Aerobik alaplépések (7 alaplépés): high impact, low impact gyakorlatsorok felváltva, követéssel, zenére is. - Páros lazító gyakorlatok ülésben, állásban, bordásfalnál - Csípőízület lazítás zsámolyok, bordásfalnál - Helyes testtartás kialakulása. -A gyakorlatok helyes, pontos végrehajtása. -A ritmusérzék kialakulása és fejlődése -A gyakorlatok fegyelmezett, pontos végrehajtása, a fokozatosság elvének betartásával. -A mozgásfeladatok végrehajtása huzamosabb ideig, pihenő nélkül -Az aerobic alaplépések elsajátítása -A mozgásfeladatok végrehajtásához szüksége ízületi mozgékonyság kialakulása 308

315 segítséggel Ruganyosság: Erőfejlesztés: Egyensúlyérzék fejlesztő gyakorlatok: 3. Talajtorna: - Szökdelés variációk egy és páros lábon, ugróiskola - Szökdelés szereken át, fel és leugrások páros lábra, sorozatugrások. - Ugrókötél gyakorlatok Általános erőfejlesztés játékos formában: - Állatkerti séta : pókjárás, rákjárás, fókajárás, sánta róka, stb. - Padgyakorlatok - Támasz, és függőgyakorlatok talajon, bordásfalon, kötélen, rúdon - Helyes fekvőtámasz oktatása - Járások, fordulatok egy és páros lábon, lábujjhegyen, csukott szemmel is. - Egyszerű tartásos elemek egy lábon (bal, jobb) kitartással, lábemelések - Járások padon és gerendán - Gimnasztikus elemek: lépések, járások, futások,szökdelések, ugrások, fordulatok -Az ugrások, szökdelések mozgásösszetevőinek elsajátítása -A mozgáslehetőségek ismerete az egyes sportszereken -A saját testtömeg érzékelése, a kar-és vállöv támasztóerejének kialakulása -A statikus és dinamikus egyensúlyozó képesség kialakulása -A gyakorlatok helyes végrehajtása, összefüggő gyakorlatsor előadása 309

316 4. Tornaszerekkel végzett gyakorlatok: - Preakrobatikus elemek: gurulások - Akrobatikus elemek: emelések, fellendülések, átfordulások -Labdával, karikával végzett gimnasztikai gyakorlatok zenére -A gyakorlatok helyes végrehajtása Szabadidős foglalkozások 1-2. évfolyam Éves óraszám: 370 óra Fejlesztési feladatok, kompetenciák tájékozódás tájékozódás a térben tájékozódás az időben megismerés tapasztalatszerzés emlékezet képzelet gondolkodás fejlesztése ismeretek rendszerezése ismeretek alkalmazása problémakezelés-és megoldás kommunikáció együttműködés, egymás elfogadása motiváltság önismeret 310

317 önértékelés kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakításának elősegítése esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az első és második évfolyamon bevezetésre kerülő szabadidős foglalkozások lehetőséget teremtenek arra, hogy a pedagógusok játékos formában építsék be az órák anyagába azokat a tartalmakat, melyeket az életkori sajátosságoknak megfelelően tartalmaznia kell a tantervnek. Az emberi társas viselkedés, a szerepjátékok, a különböző munkaformákban megvalósuló kézműves tevékenységek, az improvizációs játékok is maradandó élményekkel gazdagítják a kisdiákokat. A különféle memória és koncentráció fejlesztő tevékenységek alkalmazása az általunk elkészített tanmenetben jól előkészítik a későbbi memoriter tevékenységeket, és a tanulási technikákat is fejleszti. Hasonló a hatásuk a különféle mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékoknak. A csoportos improvizációs játékok, a verbális gyakorlatok úgyszintén előkészítik későbbi viselkedésminták kialakulását. A sok-sok színezés, festés, rajzolás, a gyurma használata, a szabadidős foglalkozásokon nemcsak a gyerekek esztétikai érzékét hivatott fejleszteni, de összhangot teremt a kéz intelligenciájának fejlesztésével, illetve a vizuális nevelésben a szem és kézérzékelő-kivitelező apparátusának összehangolásával is. A régmúlt hagyományok felelevenítése a foglalkozásokon, az ezekkel való megismerkedés, szélesítik a gyerekek látókörét és alapul szolgának más műveltségi területek tartalmának eredményes elsajátításához. Hónap óra SZEPTEMBER Témák ÚJRA ITT AZ ISKOLA Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok 311

318 1. hét de óra du óra 2. hét de óra du óra Ismerkedés/Újra együtt - Padok, szekrények, tantermek rendje - jelrendszer, felelősi rendszer kialakítása A tanulás - Tanulás rendje - Tanulási sorrend - Ismétlés, önellenőrzés fontossága Ha itt az ősz - Őszi jelenségek Mese, mese meskete - Mesék, versek mondókák hallgatása, illusztrációja, dramatizálás Jeles napok - Mária vagy Kisasszony napja - Bemutatkozás, bemutatom a családom - Nyári élményeim/rajz, beszélgetés - Mi volt a jelem az óvodában - Mi történt az óvodában - Az iskola és környékének bemutatása - Kipróbálom az eszközeimet - Zenehallgatás: Őszi dalok hallgatása - Ugróiskola, labdajátékok - Névkígyó - Ki nincs velünk - Bábok készítése mesékhez, versekhez - Bábjáték, dramatizálás - Őszi énekek - Mi változott? - Találós kérdések - Memóriajáték - Mihály nap 312

319 3. hét de óra du óra 4. hét de óra du óra Őszi gyűjtőmunka - Madarak vándorlása - Költöző madaraink - Falevelek, termések gyűjtése Játékkészítés - Termések, levelek felhasználásával Népmese napja - Népmesék hallgatása - Rajzverseny - Vetélkedő - Őszi jelenségek megfigyelése - Beszélgetés az őszről - Gyűjtött képek nézegetése, kihelyezése - Beszélgetés a költöző madarakról - Levelek préselése, Terméskép készítése - Puzzle - Körjátékok - Bábok, képek készítése termésekből - Témához kapcsolódó zenék hallgatása - Labdajátékok - Merről fúj a szél - Kirándulás az erdőbe: az őszi jelenségek Erdei megfigyelése OKTÓBER 5. hét de óra du óra HULLÓ LEVELEK HAVA Évszakok váltakozása - Az állatok készülődése a télre - Állatok Világnapja ( Okt. 4.) Teadélután - Állatmesék gyűjtése, hallgatása - Miért vad a Vadmacska, a házimacska? - A dinoszauruszok - Magyar népmesék - Játékos vetélkedők - Találós kérdések - Zenés-táncos játékok - Robotjáték - Állatok megfigyelése a szabadban 313

320 6. hét de óra du óra 7. hét de óra du óra Hulló levelek hava - A növényvilág változása - A szüret Jeles napok - Fehérbot napja (okt. 15.) - Dömötör napja (okt. 26.) Évszakok váltakozása - Az ősz Földünkért Világnap (okt.23.) - Az ősz kifejeződése a művészetekben - Festmények, versek - Szüret megtekintése - Beszélgetés a szüreti élményekről - Mi változott meg? - Megemlékezés a Fehér Bot Napjáról játékos formában - Gyümölcskosár készítés - Bizalomjáték - Az évszakokkal kapcsolatos találós kérdések, közmondások - Levélnyomat készítés - A szelektív hulladékgyűjtés jelentősége - Szemétszüret szűkebb környezetben - Hogyan takarékoskodjunk? - Ne nézz hátra jön a farkas! - Szembekötős játék NOVEMBER TÉLELŐ 8. hét Őszi szünet 314

321 9. hét de óra du óra 10. hét de óra du óra Egészséges életmód - Étkezési szokásaink - Helyes táplálkozás Az egészséges életmód - Zöldségek, gyümölcsök - A testmozgás fontossága - Beszélgetés a helyes táplálkozásról, a gyerekek étkezési szokásairól, a világ jellegzetes ételeiről - Enciklopédia gyerekeknek ide vonatkozó részek lapozgatása - Körülírás- Mi a kedvenc ételed? - Meseolvasás - Gyerekek által hozott, a témához kapcsolódó zene hallgatása, énekek éneklése - Körfogó - Húzd meg ereszd meg! - Találós kérdések - Keresztrejtvény - Vetélkedő - Képkirakó- Milyen étel képét takartam le a táblán? - Ötletvásár: egy napi étrend összeállítása - Mesetanulás, dramatizálás: Visszajött a répa- kínai népmese - Tűz, víz, gombóc - Labdajátékok 315

322 11. hét de óra du óra A télelő népszokásai, jeles napjai, időjóslások - Márton nap (nov. 11.) - Katalin nap (nov. 25.) - András nap (nov. 30.) Adventi készülődés - Márton napi lúd készítése papírból - Az ünnepet megelőző hagyományok felelevenítése - Adventi koszorú készítése - Beszélgetés az adventről - Adventi szokások - Mesegyűjtés, zenehallgatás a témával kapcsolatban - A négy gyertya története - Vetélkedő DECEMBER 12. hét de óra du óra Színházlátogatás/Mozi látogatás MIKULÁS ÉS KARÁCSONY Mikulásvárás - Sz. Miklós történetének felelevenítése - Mikulásvárás a nagyvilágban - Borbála napja (dec.4.) - Adventi koszorú készítése - Téli dalok éneklése - Verstanulás - Filmvetítés: Polar Expressz - Kézműves foglalkozás - Szt. Miklós története - Borbálanapi-búza ültetés - Teadélután 13. hét de óra du óra Karácsonyvárás - Luca napja (dec. 13) - Kirándulás Pécsre: Mozi, Adventi vásár megtekintése - A Luca szék története- gyűjtőmunka - Dalhallgatás: Halász Judit: A Luca babám - Körjáték: székfoglaló - Karácsonyi mesék gyűjtése - Karácsonyi kézműveskedés (karácsonyfadíszek és képeslapkészítés) 316

323 14. hét de óra du óra Karácsonytáji ünnepi népszokások - Kézműves délután - Jégcsapkupa - Ünnepi műsor - Karácsonyfa díszítés - Gyertyagyújtás a tanteremben - Karácsonyi énekek, dalok tanulása, hallgatása - Zenehallgatás - Betlehemezés - Mézeskalácssütés - Karácsonyi ételek - Ünnepi terítés, szalvétahajtogatás, szalvétagyűrű készítése - Sportvetélkedő - Karácsonyi műsor megtekintése 15. hét TÉLI SZÜNET AZ ÉVSZAKOK JANUÁR VÁLTAKOZÁSA 16. hét Jeles napok, népszokások de óra Január 1. du óra Vízkereszt napja (jan.6.) Vince napja (január 22.) 17. hét A természet változása A növényvilág de óra változása du óra Az állatok viselkedése A téli időjárás jellemzői - Népszokások gyűjtése - Zenehallgatás: Vivaldi: A tél - Karácsonyfabontás - Vince-napi vessző vízbe állítása - Téli kép készítése különböző technikákkal - Madáretető készítése - Madarak etetése - Interaktív játékok a téli időjárással kapcsolatosan - Téli mesék 317

324 18. hét de óra du óra 19. hét de óra du óra Egészségnevelő hét - Téli öltözködés - Test, haj, köröm, bőr ápolása - Fogápolás - Osztályok tisztasági vetélkedője - Szelektív hulladékgyűjtés - Téli játékok az udvaron Játék hete - Táblajátékok (Ki nevet a végén, malom ) - Kirakó játékok (puzzle, memóriajátékok ) - Újrahasznosított anyagokból játék készítése - Interaktív játékok - Téli játékok az udvaron (hógolyózás, hóember építése) FEBRUÁR 20. hét de óra du óra FARSANG HAVA Jeles napok, a télutó népszokásai - Gyertyaszentelő Boldogasszony napja (febr. 2.) - Balázs napja (febr. 3) - Jégtörő Mátyás napja - A tiszta élővilág emléknapja - A vizes élőhelyek világnapja (febr. 2.) - Gyűjtőmunka: jeles napokkal kapcsolatos képek, versek, gyűjtése - Zenehallgatás 21. hét de. 1-5.óra du óra Farsangi előkészületek - Farsangi dekoráció készítése - A fánk története és fánk sütés - Versek, mondókák tanulása - Zenehallgatás - Álarcok készítése 318

325 22. hét de óra du óra 23. hét de óra du óra A farsang hazánkban és más országokban - Képek a busójárásról, a busók története, legenda a busókról - A busók kellékei (kolomp, kerepelő) - Busóálarc készítése - Képek a velencei karneválról - Farsangi játékok tanulása Itt a farsang, áll a bál - Jelmezek tervezése, készítése - Jelmezbáli délután - Kiszebáb készítése, égetése - Farsang farka húshagyóhétfő, húshagyókedd - Étkezési szokások MÁRCIUS 24. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra 25. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra TAVASZ, NEMZETI ÜNNEPÜNK: MÁRCIUS 15. Tavasz - Képzeletbeli utazás a természetbe - Természet változásai a növény- és állatvilágban - A tavaszi időjárás jellemzői - Öltözködés - Népi hagyományok - Énekek, mondókák tanulása - Tavaszi képek készítése - Zenehallgatás Március Beszélgetés az ünnepről - Zenehallgatás, daltanulás - Verstanulás - Hajtogatás, színezés - Zászlókészítés - Interaktív játékok - Mozgásos játékok (Kapd el a lovacskát!) 319

326 26. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra 27. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra ÁPRILIS 28. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra A víz világnapja (márc.22.) - Beszélgetés a víz fontosságáról - Helyes táplálkozás - Természetes vizeink, környezetvédelem - Filmvetítés - Plakát készítése - Kézműveskedés Tavaszi növény-projekt - Séta a természetben: virágzó tavaszi növények megfigyelése - Alkalmazkodás az időjáráshoz - Magvak csíráztatása, ültetése - Gondoskodás a fejlődő növényről ( Felelős vagy a rózsádért ) - Felelősségvállalás környezetünk élőlényeiért JELES NAPOK: HÚSVÉT, FÖLD NAPJA, KÖLTÉSZET NAPJA, A CSALÁD Húsvét - Mit ünneplünk húsvétkor? - A nyúl, a bárány és a csibe, mint a húsvét jelképei - Húsvéti népszokások, népi játékok - Húsvéti kézműveskedés, tojásfestési technikák - Kifestők, rejtvények - Tojáskeresés - Nyulacskák, ki a bokorból! - Filmvetítés 320

327 29. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra 30. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra 31. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra MÁJUS 32. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra Költészet napja - Vershallgatás, versmondás, megzenésített versek - Olvasási verseny - Mondókák, nyelvtörők, ritmusgyakorlatok - Népi gyermekjátékok, körjátékok Föld napja (ápr. 22.) - Földünk védelme, környezetvédelem - Bolygóinkról játékosan - Újrahasznosítás ( Mire jó a PETpalack? ) - Közvetlen környezetünk tisztasága: Szemétkommandó - Képkirakó - Oktatófilmek, rajzfilmek - Faliújság és tabló készítése A család - Beszélgetés a családról, szeretetről - Családfa készítése - Családrajz - Családi fotóalbum - Ki a példaképed? - Szerepek a családban - Szituációs játékok, bábozás, mese dramatizálása ANYÁK NAPJA, MADARAK ÉS FÁK NAPJA, EGÉSZSÉGNEVELŐ PROJEKT, PÜNKÖSD Anyák napja - Verstanulás - Daltanulás - Zenehallgatás - Mesehallgatás és - olvasás - Ajándék készítése 321

328 33. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra 34. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra Madarak és fák napja - Erdei séta: Miről mesélnek a fák? - Erdei állatok - Madarak megfigyelése, felismerése - Madárhangok - Állatokkal kapcsolatos rejtvények, találós kérdések - Rajzverseny Egészségnevelő projekt - Helyes napirend - Helyes étkezési szokások - Tisztálkodás - Fogápolás - Testedzés - Gyógynövények - Finomságok növényekből 35. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra JÚNIUS 36. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra Pünkösd - Népi hagyományok - Pünkösdölő - Kézműves foglalkozás GYERMEKNAP, KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK ÉS BALESET- MEGELŐZÉS Gyermeknap - Kedvenc játékaink - Játékkészítés különféle anyagokból - Váltóversenyek az udvaron - Aszfaltrajz- verseny - Számháború - Zenehallgatás (Halász Judit, Judit és a Zenemanók) 322

329 3-4. évfolyam Éves óraszám: 370 óra Fejlesztési feladatok, kompetenciák tájékozódás tájékozódás a térben tájékozódás az időben megismerés tapasztalatszerzés emlékezet képzelet gondolkodás fejlesztése ismeretek rendszerezése ismeretek alkalmazása problémakezelés-és megoldás kommunikáció együttműködés, egymás elfogadása motiváltság önismeret önértékelés kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakításának elősegítése esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az első és második évfolyamon bevezetésre kerülő szabadidős foglalkozások lehetőséget teremtenek arra, hogy a pedagógusok játékos formában építsék be az órák anyagába azokat a tartalmakat, melyeket az életkori sajátosságoknak megfelelően tartalmaznia kell a tantervnek. Az emberi társas viselkedés, a szerepjátékok, a különböző munkaformákban megvalósuló kézműves tevékenységek, az improvizációs játékok is maradandó élményekkel gazdagítják a kisdiákokat. A különféle memória és koncentráció fejlesztő tevékenységek alkalmazása az általunk elkészített tanmenetben jól előkészítik a későbbi memoriter tevékenységeket, és a tanulási technikákat is fejleszti. Hasonló a hatásuk a különféle mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékoknak. A csoportos improvizációs játékok, a 323

330 verbális gyakorlatok úgyszintén előkészítik későbbi viselkedésminták kialakulását. A sok-sok színezés, festés, rajzolás, a gyurma használata, a szabadidős foglalkozásokon nemcsak a gyerekek esztétikai érzékét hivatott fejleszteni, de összhangot teremt a kéz intelligenciájának fejlesztésével, illetve a vizuális nevelésben a szem és kézérzékelő-kivitelező apparátusának összehangolásával is. A régmúlt hagyományok felelevenítése a foglalkozásokon, az ezekkel való megismerkedés, szélesítik a gyerekek látókörét és alapul szolgának más műveltségi területek tartalmának eredményes elsajátításához. Hónap óra SZEPTEMBER Témák ÚJRA ITT AZ ISKOLA Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok 1. hét Újra együtt Nyári élményeim/rajz, beszélgetés Hol jártunk a nyáron? Hogyan tanulunk? A tanterem otthonosabbá tétele, de óra dekorálás du óra Órarend készítése Praktikus iskolai taneszközök készítése 2. hét Mese, mese meskete Bábjáték, dramatizálás Diavetítés - Mesék, versek mondókák Mesehallgatás de óra hallgatása, illusztrációja, Találós kérdések dramatizálás du óra Memóriajáték Jeles napok Szüreti dalok - Mária vagy Kisasszony napja Papírmunkák: szőlőfürtök - Szüreti mókák Lipem-lopom a szőlőt - Körjátékok Magyar népdalok - Magyar népdal napja 324

331 3. hét Beköszöntött az ősz Őszi jelenségek megfigyelése, költöző madaraink Takarítási világnap Beszélgetés az őszről, hogyan de óra változik az időjárás? du óra Hogyan készítsünk levélgyűjteményt? Termésgyűjtés, terméskép készítése Szemétszüret Tisztasági plakát készítése Szelektív hulladékgyűjtés jelentősége 4. hét Hulladékgyűjtés Környezetünk rendjének, tisztaságának a megőrzése Népmese napja Újrahasznosítás de óra Környezetvédelem du óra (animációs kisfilmek) Mesehallgatás, meseillusztráció Hónap Ajánlott tevékenységformák, Témák óra módszertani javaslatok OKTÓBER HULLÓ LEVELEK HAVA 5. hét Jeles napok - Idősek Világnapja (Okt. 1.) de óra - Állatok Világnapja (Okt. 4.) du óra - Az Aradi vértanúk napja (Okt. 6.) Kedvenc állataink Háziállatok gondozása Állatvédelem Beszélgetés az ünnepről Találós kérdések Zenés-táncos játékok 325

332 6. hét de óra du óra 7. hét de óra du óra Hónap óra NOVEMBER Hulló levelek hava - A növényvilág változása Nemzeti ünnepünk - Takarékossági világnap - Nemzeti ünnepünk: Október Mindenszentek, Halottak napja, Halloween Témák TÉLELŐ Az ősz kifejeződése a művészetekben Festmények, versek Zenehallgatás Erdei séta, őszi termések gyűjtése Kézműves foglalkozás a gyűjtött termésekből Hogyan takarékoskodjunk? Beszélgetés az ünnepekről Vershallgatás Könyvtárlátogatás Zenehallgatás: Erkel: Hunyadi induló Kézműves foglalkozás Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok 8. hét Őszi szünet 9. hét de óra du óra 10. hét de óra du óra Egészséges életmód - Étkezési szokásaink - Helyes táplálkozás - Helyes fogápolás - A testmozgás szerepe A média veszélyei - Tévénézési szokások - Játék a számítógépen Beszélgetés a helyes táplálkozásról, a gyerekek étkezési szokásairól Zöldségek, gyümölcsök, fehérjék, szénhidrátok, vitaminok Animációs kisfilmek Totó, önismereti teszt Beszélgetés a kedvenc műsorokról, reklámokról Varró D.: Tanács a televíziózással kapcsolatban Az internet veszélyei 326

333 11. hét de óra du óra Hónap óra DECEMBER A télelő népszokásai, jeles napjai - Márton nap (nov. 11.) - Katalin nap (nov. 25.) Adventi készülődés Színházlátogatás/Mozilátogatás Témák MIKULÁS ÉS KARÁCSONY Közösségi oldalak, ismerkedés az interneten A nethasználat illemtana Beszélgetés a jeles napokról, adventről Az ünnepet megelőző hagyományok felelevenítése Adventi koszorú készítése Adventi szokások Mesegyűjtés, zenehallgatás a témával kapcsolatban Kézműves foglalkozások Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok 12. hét Mikulásvárás - Sz. Miklós történetének de óra felelevenítése - Mikulásvárás a nagyvilágban du óra Jeles napok: - Borbála napja (dec.4.) - Mikulás napja (dec.6.) 13. hét Karácsonyvárás Jeles napok: de óra - Luca napja (dec. 13) du óra Adventi koszorú készítése Téli dalok éneklése Verstanulás Filmvetítés témához kapcsolódóan Kézműves foglalkozás Szt. Miklós története Borbálanapi-búza ültetés Teadélután Kirándulás Pécsre A Luca szék története Dalgyűjtés Karácsonyi mesék gyűjtése Karácsonyi kézműves foglalkozás csoportszinten 14. hét Karácsonytáji ünnepi népszokások Karácsonyfa díszítés Gyertyagyújtás a tanteremben 327

334 - Kézműves délután - Jégcsapkupa de óra - Ünnepi műsor du óra 15. hét TÉLI SZÜNET Karácsonyi énekek, dalok tanulása, hallgatása Zenehallgatás Betlehemezés Mézeskalácssütés Karácsonyi ételek Ünnepi terítés Sportvetélkedő Karácsonyi műsor megtekintése Hónap óra JANUÁR Témák AZ ÉVSZAKOK VÁLTAKOZÁSA Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok 16. hét Jeles napok, népszokások Beszélgetés, élménybeszámolók Újévi fogadalmak Január 1. Népszokások gyűjtése de óra Vízkereszt napja (jan.6.) Zenehallgatás: Vivaldi: A tél du óra 17. hét A természet változása Karácsonyfabontás Élősarok kialakítása a tanteremben Téli csapadékfajták de óra Téli kép készítése különböző A téli időjárás jellemzői technikákkal du óra Téli mesék 18. hét A növényvilág változása Madáretető készítése Madarak etetése Az állatok gondozása (etetése) Hogyan gondoskodunk a de óra madarakról télen? du óra Vince-napi vessző vízbe állítása Jeles napok: 328

335 - Vince napja (jan.22.) 19. hét Téli öltözködés Test, haj, köröm, bőr ápolása Egészséges életmódra nevelés Fogápolás de óra Vitaminok szerepe, vitaminpótlás du óra fontossága Egészséges táplálkozás Fogyasszunk gyümölcsöt naponta Téli játékok az udvaron (hógolyózás, hóember építése) A mozgás fontossága Séta a friss levegőn Korcsolyázás Hónap óra FEBRUÁR Témák FARSANG HAVA Ajánlott tevékenységek, módszertani javaslatok 20. hét de óra du óra 21. hét de. 1-5.óra du óra Télutó Jeles Napjai Gyertyaszentelő Boldogasszony napja (febr. 2.) Balázs napja, Balázsolás (febr. 3) Jégtörő Mátyás napja A tiszta élővilág emléknapja A vizes élőhelyek világnapja (febr. 2.) Gyűjtőmunka: jeles napokkal kapcsolatos képek, versek, gyűjtése Zenehallgatás Itt a Farsang Farsangi dekoráció készítése Farsangi hangulat teremtése Lampionok, füzérek, boszorkánylépcső készítése A fánk története és fánk sütés Versek, mondókák tanulása Zenehallgatás Álarcok, jelmezek készítése 329

336 22. hét de óra du óra 23. hét de óra du óra Hónap óra MÁRCIUS Karneváli és Farsangi szokások Farsang,,farka Témák TAVASZ, NEMZETI ÜNNEPÜNK: MÁRCIUS 15. Képek a busójárásról, a busók története, legenda a busókról A busók kellékei (kolomp, kerepelő) Busóálarc készítése Képek a velencei karneválról Farsangi játékok tanulása Jelmezek tervezése, készítése Jelmezbáli délután Kiszebáb készítése, égetése Farsang farka húshagyóhétfő, húshagyókedd Étkezési szokások Ajánlott tevékenységek, módszertani javaslatok 24. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra Beköszöntött a tavasz - Beszélgetés a tavaszérkezéséről - Képzeletbeli utazás a természetbe - Természet változásai a növény- és állatvilágban - A tavaszi időjárás jellemzői - Öltözködés - Népi hagyományok - Énekek, mondókák tanulása - Tavaszi képek készítése - Zenehallgatás 330

337 25. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra 26. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra Emlékezés március 15-re Meteorológiai világnap (márc.23.) A víz világnapja (márc.22.) - Kokárda készítése - Beszélgetés az ünnepről - Zenehallgatás, daltanulás - Verstanulás - Hajtogatás, színezés - Zászlókészítés - Interaktív játékok - Mozgásos játékok (Kapd el a lovacskát!) - Csoportinterjúk kooperatív munkával - Beszélgetés a víz fontosságáról - Helyes táplálkozás - Természetes vizeink, környezetvédelem - Filmvetítés - Plakát készítése - Kézműveskedés 27. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra Ébred a természet - Séta a természetben: virágzó tavaszi növények megfigyelése - Alkalmazkodás az időjáráshoz - Magvak csíráztatása, ültetése - Gondoskodás a fejlődő növényről ( Felelős vagy a rózsádért ) - Felelősségvállalás környezetünk élőlényeiért Hónap óra ÁPRILIS Témák JELES NAPOK: HÚSVÉT, FÖLD NAPJA, KÖLTÉSZET NAPJA, A CSALÁD Ajánlott tevékenységek, módszertani javaslatok 331

338 28. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra Húsvét ünnepe - Mit ünneplünk húsvétkor? - A nyúl, a bárány és a csibe, mint a húsvét jelképei - Húsvéti népszokások, népi játékok - Húsvéti kézműveskedés, tojásfestési technikák - Tojásfestés maratással, rátéttel, természetes anyagok felhasználásával - Kifestők, rejtvények - Húsvéti asztalidísz - Tojáskeresés - Húsvéti csibék készítése - Nyulacskák, ki a bokorból! - Filmvetítés 29. hét Költészet napja - Vershallgatás, versmondás, megzenésített versek - Versillusztráció - Olvasási verseny délelőtt 1-5. óra - Mondókák, nyelvtörők, ritmusgyakorlatok délután 6-9. óra - Népi gyermekjátékok, körjátékok 30. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra Föld napja (ápr. 22.) - Földünk védelme, környezetvédelem - Bolygóinkról játékosan - Újrahasznosítás ( Mire jó a PET-palack? ) - Közvetlen környezetünk tisztasága: Szemétkommandó - Képkirakó - Oktatófilmek, rajzfilmek - Faliújság és tabló készítése - Kirándulás a közeli erdőbe 332

339 31. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra A mi családunk - Beszélgetés a családról, szeretetről - Családfa készítése - Családrajz - Családi fotóalbum - Ki a példaképed? - Szerepek a családban - Szituációs játékok, bábozás, mese dramatizálása - Szeretetfa - Türelemüveg Hónap óra MÁJUS Témák ANYÁK NAPJA, MADARAK ÉS FÁK NAPJA, EGÉSZSÉGNEVELŐ PROJEKT, PÜNKÖSD Ajánlott tevékenységek, módszertani javaslatok 32. hét délelőtt 1-5. óra Anyák napja - Verstanulás - Daltanulás - Zenehallgatás - Mesehallgatás és - olvasás - Ajándék készítése délután 6-9. óra - Textiltulipán - Szív alakú díszpárna - Ajándékdoboz 333

340 33. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra Madarak és fák napja (máj. 10.) Fagyosszentek (máj ) - Erdei séta: Miről mesélnek a fák? - Erdei állatok - Madarak megfigyelése, felismerése - Madárhangok - Állatokkal kapcsolatos rejtvények, találós kérdések - Rajzverseny - Fakopáncs, bagoly készítése - Színes mobilok papírból 34. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra 35. hét délelőtt 1-5. óra délután 6-9. óra Egészségnevelő projekt - Helyes napirend - Helyes étkezési szokások - Tisztálkodás - Fogápolás - Testedzés - Gyógynövények - Finomságok növényekből - Futóverseny Pünkösd - Népi hagyományok - Pünkösdölő - Kézműves foglalkozás - Élményrajz készítése - Tablókészítés: tavaszból a nyárba - Erdei séta - Tavasz színei 334

341 Hónap óra Témák GYERMEKNAP, Ajánlott tevékenységek, módszertani javaslatok JÚNIUS7 KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK ÉS BALESET- MEGELŐZÉS 36. hét Gyermeknap a - Kedvenc játékaink,,mi napunk - Játékkészítés különféle anyagokból délelőtt 1-5. óra - Váltóversenyek az udvaron - Aszfaltrajz- verseny délután 6-9. óra - Arcfestés - Számháború - Zenehallgatás (Halász Judit, Judit és a Zenemanók) - Gyöngyfűzés - Karaoke Emelt óraszámú angol csoport Szintfelmérő teszt A csoportba való felvétel követelménye: A tanuló birtokában legyen a táblázatban felsorolt képességeknek. A teszt megoldása során a minimum teljesítmény: 60%. Ha a tanuló eredménye ennél kevesebb, akkor az emelt óraszámú csoportba való felvétel engedélyezése az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A csoportba felvehető létszám: fő. Ettől a létszámtól való eltérés engedélyezése az intézményvezető, ill. az intézményfenntartó hatáskörébe tartozik. Fejlesztési egység Hallott szöveg értése 335

342 Előzetes tudás A korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek folytatása, minta alapján egyszerű szövegek alkotása. Az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése; A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai A mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavak, fordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek témájára; A megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; Néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. A fejlesztés tartalma A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők egyre biztosabb megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszélnek. Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Szóbeli interakció Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával. A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; Egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre; Rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; A fejlesztés tartalma Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra. 336

343 Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva. Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése). Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás). Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre,) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Összefüggő beszéd Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről; Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata; A fejlesztés tartalma Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután). Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Olvasott szöveg értése Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak, rövid szövegek elolvasása. A megértést segítő elemekre támaszkodva felismeri és megérti az Egyszerű szövegekben az ismert nevek, szavak és mondatok felismerése és megértése; Az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatok elvégzése; A fejlesztés tartalma Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. 337

344 Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás). Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Íráskészség Részvétel írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekben, s ezek során rövid szavak, mondatok másolása. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; Írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű A meglévő szókincs, tudás képes kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írásához. A fejlesztés tartalma Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása. Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése). Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, ). Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy fórumban. Leírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, , levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg. Témakörök és a hozzájuk kapcsolódó nyelvtani struktúrák Téma Nyelvtan Szókincs Kommunikációban használatos kifejezések Bemutatkozás a, an használata, felszólítás, szavak többes száma, there is, there are kifejezés használata angol ÁBC, Számok: Üdvözlési formák, Utasítások adása, megértése, Telefonszámok megadása, Képleírás 338

345 Család, barátok Az én világom to be ige helyes használata- állítás, kérdés, tagadás személyes névmások birtokos jelzős kapcsolata Igen/ nem kérdés have got, has got helyes használata családtagok megnevezése, hét napjai állatok nevei, melléknevek, iskolai tantárgyak Where are you from? Whose this? What s this? Intoduction The radio callers Birthday request Timetable, Have you got? Has she got? 339

346 A Vajszlói Kodolányi János Általános Iskola programjai Hónap Esemény/program Felelős augusztus Ráhangoló Nap alsós munkaközösségvezető, osztályfőnökök szeptember október november december Tanévnyitó ünnepély, Tantermek díszítése, EU Diáksportnap, Napközis sport délután Hulladékgyűjtés Termésünnep, Pályaválasztási börze, Okt.23.-i ünnepély, SNI labdarugó torna és Kapkodd a lábad váltóverseny Pályaorientációs program, Sakkverseny, SNI atlétika verseny, Janus Matematika verseny Mikulás ünnepély Karácsony projekt -zsibvásár, - Jégcsap Kupa, - Műveltségi Vetélkedő - Karácsonyi hangverseny -Karácsonyi ünnepély vezetőség, osztályfőnökök, reál munkaközösségvezető, napközis munkaközösségvezető diákönkormányzat munkaközösségvezetők végzős osztályfőnökök, osztályfőnökök, SNI munkaközösségvezető Igazgató helyettesek, reál munkaközösségvezető, SNI munkaközösségvezető osztályfőnökök, napközis munkaközösség 340

347 február március április május június Farsang-alsó-felső, Zrínyi Matematika verseny, Nyelvünkben élünk Nemzeti ünnepünk, Iskolahívogató-nyílt nap, Versmondó verseny Költészet napja-vers-próza Nyusziváró húsvét, Területi olvasási verseny, Osztályéneklési verseny, Vajszlói Pedagógiai Szakmai Nap Kihívás napja, Egészségmegőrző nap, Házi Matematika verseny Koszorúcska, Tanévzáró ünnepély, Ballagás osztályfőnökök, tanítók, reál munkaközösségvezető, humán munkaközösségvezető osztályfőnökök, alsós munkaközösségvezető, alsós munkaközösségvezető humán munkaközösségvezető alsós munkaközösségvezető, osztályfőnökök, ének szakos tanár, intézményvezető reál munkaközösségvezető, szaktanárok osztályfőnökök, vezetőség A táblázat nem tartalmazza azon programokon, versenyeken való részvételt, melyet a térségi iskolák hirdetnek meg. 341

348 KOMPLEX ALAPPROGRAM A Komplex Alapprogram az 1-8. osztályban kerül bevezetésre a 2020/2021-es tanévben. I. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK 1. Célok: A végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó országos és intézményi stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása; A lemorzsolódás megelőzése, tanulást támogató pedagógiai módszerek alkalmazása. Az iskolai nevelés-oktatás az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához. Segítse a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakulását. Biztosítsa a továbbtanuláshoz szükséges alapvető készségeket, az önművelés képességét. Transzverzális készségek fejlesztése (kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőkészség, problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal és az érzelmek kezelése). Tanulástámogató módszertan (tanítási stratégia) alkalmazása, melynek központi eleme a heterogén tanulócsoportokban folyó differenciált fejlesztés (Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban, DFHT), segítségével képessé váljanak a tanulók az önálló és a társas tanulásra, egyszóval: az eredményes tanulásra. 2. Alapelvek: A Komplex Alapprogram megvalósítása során kiemelt jelentőségű, hogy az a koherenciát biztosító, a célokkal egybevágó alapelvekre épüljön, ezzel megalapozva az alprogramok egységes rendszerét. A program legfontosabb alapelvei: 1) adaptivitás; 2) komplexitás; 3) közösségiség; 4) tanulástámogatás; 5) méltányosság 342

349 3. Komplex Alapprogram egységes rendszerbe ötvözi a pedagógiai gyakorlatban eddig használt differenciált fejlesztést támogató módszereket; alkalmazza a tanulók iskolai helyzetét, státuszát megváltoztató és ezzel a tanulási motivációt növelő Komplex Instrukciós Programot; különös hangsúlyt fordít a tanulók alapvető képességeinek, készségeinek kialakítására az alprogramok segítségével. A Komplex Alapprogram jelszava: Tanulni élmény! amely magával hozza az élményalapú tanulást. Programunk eleme a tanulók aktív tanórai részvételének támogatása, mely a pozitív élményeken keresztül valósul meg. Ennek mozgatórúgója az interaktív, a tanulók bevonásán alapuló kreatív feladatmegoldás, az együtt tanulás élménye. II. FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK 1. Fejlesztési feladatok: Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)! A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak 343

350 A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában Demokratikus alapokon álló, integratív tanár diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn. Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük, a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk én erős, jó komfortérzésű fiatalokat. Az szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése. Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése 2. Kiemelt fejlesztési feladataink: énkép, önismeret, hon-és népismeret, európai azonosságtudat egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, közösségnevelés gazdasági nevelés, környezettudatosság, fenntarthatóság művészeti nevelés, művészeti eszközökkel történő nevelés a tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt szerepekre, család szerepe testmozgás fejlesztése minden színterén az oktatásnak 344

351 3. További feladatok: A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a DFHT módszerét. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket! A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátíttatása. Az alprogramokkal, illetve gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez. A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket. Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés. Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani. 4. Komplex Alapprogramban megjelenő eszközök: A program szakmai anyagai: Nevelési- oktatási program - KAK 345

352 Tanítási stratégia - DFHT Alprogrami koncepciók (5 db.) Alprogrami eszköztár és feladatbank (5 db.) Tanítói- tanári kézikönyvek (10+16 db.) Óraillusztrációk, példák Foglalkozástervek Tankockák 5. További tanulást segítő eszközök: Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programok. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszere. Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási tanítási folyamatokat. A pozitív motivációs eszközei, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazása. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia alkalmazása. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása. A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszerek és eszközök; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformák alkalmazása. 6. Tanulásszervezés, alkalmazott módszerek 6.1. Tanulásszervezés folyamatában az alábbi elvek érvényesülnek: a rend és fegyelem fenntartása tanuló szabadságának biztosítása tanulói viselkedés szabályozása pozitív tanulási légkör biztosítása csoportfolyamatok elősegítése 346

353 6.2. Alkalmazott módszerek: A tanítás tanulási folyamatban a DFHT tanítási-tanulási stratégiát alkalmazzuk, mint a Komplex Alapprogram hangsúlyos elemét. A lenti ábra azt mutatja, hogy a kötelező tanítási órák 20%-ban a DFHT (differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban) szükséges alkalmazni. A DFHT célja: A tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoportok fejlesztése. A tanulói viselkedés pozitív befolyásolása. Az alulmotiváltság mérséklése. A kognitív, affektív, szociális képességek fejlesztése. A tanulók közötti együttműködés elősegítése. DFHT koncepciója, módszerei: Egyénre szabott differenciálás egyedül végzett munka rétegmunka teljesen egyénre szabott munka részben egyénre szabott munka Párban folyó munka páros munka tanulópárok munkája Csoportban végzett munka A kooperatív munka, kooperatív tanulás, kollaboratív munka KIP Ezenkívül a tanórák 80%-ban a pedagógus választ módszereket. 347

354 Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer szituációs játékok 348

355 III. A KOMPLEX ALAPPROGRAM SAJÁTOSSÁGAI: 1. A Komplex Alapprogram alprogramjai: Az Élménysuliban minden alprogram megjelenik, hetenként javasoltan, minimum egy órában. Az alprogramok aránya az iskola profiljához igazítható (pl. művészeti iskolák, sportiskolák stb.) Intézményünk kettő, a digitális alapú alprogramot és a testmozgás alapú alprogramot választotta a megadott lehetőségek közül és a 2020/21-es tanévtől, minden évfolyamban, egy-egy órában, ez alapján végzi az oktató-nevelő munkát. 1. A testmozgásalapú alprogram (TA) Az alprogram az iskolai testmozgásprogramok három területén kívánja bővíteni, sajátélményszerzést biztosító tanulási környezetben a pedagógusok módszertani repertoárját és szemléletét: testnevelés óra mozgásos tanulás osztálytermi környezetben szabadidős mozgástevékenységek A TA a testmozgás iskolai környezetben előforduló minden formájára támaszkodva, tanulástámogató eszközeivel vesz részt a tanulói komplex személyiségfejlesztésben. Az aktív, kreatív, felelősségteljes magatartást kialakító oktatási módszerek alkalmazásával teszi az alprogram a testmozgáson alapuló tevékenységeket a közösségi célok és az egyéni felelősség életgyakorlatává. Cél még az egészségtudatos, jövőorientált életmód kialakítása. Az alprogram tartalma: Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszttantervi tartalmak implementációjának támogatása testnevelés órai környezetben, a differenciálásra építve. Mozgásos tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő integrálása osztálytermi környezetben. 349

356 Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás testmozgás-alapú támogatása iskolai környezetben. 2. Az életgyakorlat-alapú alprogram (ÉA) Az Életgyakorlat-alapú alprogram egy olyan pedagógiai rendszert mutat be, amely hozzájárul az egyén és természeti, társadalmi környezete kölcsönhatásának tudatos és felelős alakításához. Az életgyakorlat koncepció egyrészt figyelembe veszi a tanulók szükségleteit, és ennek függvényében eltérő tanulási-tanítási egységeket tartalmaz. Minden egységen belül alternatív, a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez, tempójához igazítható tanítási eszközöket, munkaformákat ajánl. Az alprogram célja, hogy az életben hasznosítható ismereteket, tapasztalatokat szerezzen a gyermek, amely sikeres életvezetési kompetenciákkal vértezi fel. Cél továbbá, hogy megalapozza a vitakultúrát, kritikus gondolkodást és az önálló felelősségvállalást. Célunk még az életformák sokszínűségének tisztelete, a családi közösségek megbecsülése, az egészséges énkép kialakítása. A célrendszerben hangsúlyos, hogy az egyén és környezete között dinamikus viszony van, így az életgyakorlat témái komplexek és minden szinten - a rendszerszemléletnek megfelelően - kidolgozásra kerülnek. Az alprogram tartalma: egészséges életmód, életvezetés környezettudatosság (fenntarthatóság) állampolgári felelősség (közösségi szerepek) életút-támogató pályaorientáció család, párválasztás érzelmi intelligencia (szociális készségfejlesztés) 3. A művészetalapú alprogram (MA) 350

357 Az alprogram a művészeti nevelést célzó tanórák, a művészeteket pedagógiai eszközként felhasználó osztálytermi tanulás és a szabadidős művészeti tevékenységek terén nevelő/oktató pedagógusok metodológiai fejlesztésén keresztül hat a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklésének irányába. A művészettel nevelés sok és sokféle lehetőséget teremt a tanulástámogatás megvalósítására. Az alprogram célja művészeteket célként/eszközként használó tanórák, szabadidős foglalkozások biztosítása a tanulók számára. Indirekt célok: Személyiség- és társas készségek fejlesztése a művészeti tevékenység révén Tanulási motiváció, tanulás iránti attitűd alakítása Indirekt (kognitív képességeket célzó) tanulásfejlesztés művészeti keretek között tanulásfejlesztés a művészetek révén (Inter)diszciplináris ismeretátadás művészeteken alapuló, résztvevő központú gyakorlatokon keresztül Pályaorientáció: művészpályára irányítás, illetve pályaorientáció művészetek révén. A művészeti tevékenységbe ágyazott fejlesztés keretében lehetőség van a tanuló egyéni sajtságaihoz alkalmazkodó, esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai módszerek alkalmazására, ezáltal az adaptivitás biztosítására. Az alprogram tartalma: A művészeti tantárgyak és a mozgásra irányuló testnevelés tantárgy a készségtárgyak körébe sorolhatók, s ez arra is lehetőséget ad, hogy hasonló tartalmi elemek szerint épüljenek fel alprogramjaik is. Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszttantervi tartalmak megvalósításának támogatása a művészeti nevelést szolgáló tanórai környezetben, a differenciálásra épülve. Művészetekre épülő tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő integrálása osztálytermi környezetben. 351

358 Önkéntességre és befogadásra épülő informális és nonformális tanulás művészet-alapú támogatása iskolai környezetben. 4. A logikaalapú alprogram (LA) A Logikaalapú alprogram a tanulók gondolkodásának fejlesztését támogató módszerek és stratégiák megismertetésével szeretné növelni a pedagógusok módszertani repertoárját az iskolai élet területein. Az alprogram feladata megismertetni a pedagógusokat olyan logikai alapú játékokkal, (legyen az sakk, táblás, papír-ceruza, szituációs és egyéb játék), melyeket a pedagógus fel tud használni mind az általános képességfejlesztéshez, mind a közismereti tantárgyi órákhoz. Az alprogram keretén belül olyan szemléletváltás elindítását célozzuk meg, amelynek segítségével a tanítási és a tanulási folyamat egyaránt élményszerűvé, motiválóvá és egyben fejlesztő hatásúvá tehető. Az alprogram célja, a gyerekek egyik legfőbb tevékenységére, a játékra és a játékosságra építve, hogy a gyerekek a tanulást ne érezzék fájdalmas, fáradságos folyamatnak. A tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás ezzel a tanulók motivációja növelhető. Az oktatásban a különböző logikai játékok és technikák alkalmazása nem öncélúan történik, hanem a tanterv és a tananyag megfelelő részébe való integrálással, szorosan kapcsolódva a megtanulandókhoz és a tanulók életkori sajátosságaihoz. A játék lehetőséget nyújt a differenciálásra, és a gondolkodási képességeken túl a szociális képességek fejlődése is várható. Az alprogram tartalma A problémamegoldó gondolkodás fejlesztési lehetőségei a gyakorlatban stratégiák és algoritmusok. A vizualitás szerepe a gondolkodás fejlesztésében. Játék alapú megközelítések: 352

359 Térszemlélet, sík- és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése Dienes játékok és a matematikai gondolkodás fejlesztése Sakk játék alapjainak elsajátítása és beépítése az iskolai tanulásba Táblás játékok, társasjátékok, papír-ceruza játékok alkalmazása Játékstrukturált megközelítések: Kártyajátékok lapot kérünk!, logiccards, set, stb. Logikai játékok, logisztorik Barkochba és egyéb csoportos szituációs játékok Kreativitást és reflektivitást fejlesztő játékok 5. A digitális alapú alprogram (DA) A Digitális alapú alprogram az IKT-műveltség elemeit kereszttantervi, transzverzális megközelítésben értelmezi, és a digitális pedagógiai kultúra komplex, intézményi szintű fejlesztését tekinti feladatának. Az IKT-műveltség tekintetében a technológiai, a kognitív és a szociális aspektust tekintjük irányadónak. Az alprogram kidolgozásával a pedagógusok módszertani kultúraváltását segítjük elő, olyan korszerű digitális megoldásokkal, melyek hozzájárulnak az elektronikus tanulási környezet kialakításához, felgyorsítva az intézmények digitális átállását, mely lehetővé teszi, hogy a digitális eszközök alkalmazásával a tanulás élményszerűvé váljon. Az alprogram célja, hogy kialakítsa a pedagógusokban az oktatásba integrált IT-eszközöket értő és kritikus módon alkalmazó digitális állampolgár habitust, melynek révén az összetett problémák megoldása a technológia segítségét is igénybe veszi. Szeretnénk elérni azt is, hogy a tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás a digitális alkalmazások használatával, ezzel növelve a tanulók motivációját, kognitív képességeik színvonalát, tanulás módszertani repertoárjukat, pályaorientáció szempontjából releváns ismereteiket, (inter)diszciplináris ismereteik körét, és mindent egybevetve: a tanulók személyiségformálásához is hozzájáruljon. Az alprogram tartalma Az alprogram az alábbi tartalmi pontokból építkezik: Játékalapú megközelítések 353

360 Technológiai műveltség, felelősségteljes eszközhasználat IKT-műveltség Hálózati részvétel és együttműködés, problémamegoldás, kommunikáció és eszközhasználat Digitális írástudás IKT alapú óratervezés Személyes tanulási környezet menedzselése 2. Komplex óra Komplex órák bevezetése a program komplexitását a kognitív, affektív, szociális képességek együttes fejlesztése jelenti. A kötelező és szabadon tervezhető tanórákat fedi le, amelyekben a tantárgy tananyagának kb. 30%-át (új ismeret) hordozzák. Az éves óraszámhoz viszonyítva 10-30%-a dolgozza fel az új ismeretek 30%-át. A közismereti tantárgyak esetében a tantárgyi és keresztantervi tartalmat (tananyagot) az alprogrami tartalmakkal kapcsolja össze, a DFHT óraszervezési eljárásaival megvalósítva a tanórát. Ezen órák esetében a tantárgyakon átívelő transzverzális készségek (a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal és az érzelmek kezelése) fejlesztése is megjelenik. Tartalmi fejlesztési pontok: - legalább 1 alprogrami (max. 3 alprogrami) kapcsolat megjelenik benne - kapcsolódik az adott tantárgy adott évfolyamának tanmenetéhez, és a tanítói/tanári kézikönyvben megjelenített órához - minden alprogram (törekedve arra, hogy) egyenlő aránnyal (kb. 20%) jelenik meg (össz. komplex óraszám) 354

361 3. Ráhangolódás A Komplex órák felépítése A ráhangolódás biztosítja, hogy a tanulók lelkesen, motiváltan kezdjék el a napot az iskolában, és érzelmi biztonságban érezzék magukat az osztályközösségben. Heti 1-3 alkalommal javasolja a Komplex Alapprogram perces foglalkozás keretén belül. A tanulási környezetet célszerű átalakítani úgy, hogy a tanulók körben ülhessenek székeken vagy szőnyegen, így megkönnyítve a kommunikáció feltételeit. A foglalkozás felépítése ajánlottan a következő: Üdvözlés Beszélgetés Közös tevékenység/játék Zárás A Ráhangolódás megvalósítását javasoljuk a nap elején, javasolt időtartama perc, helye a nap kezdésekor vagy osztályfőnöki óra keretében vagy a délutáni foglalkozások elején. Témái megválasztásában segít a Tanítói kézikönyv. 4. Te órád Te órád - a diák érdeklődéséhez, igényéhez, saját választásához igazítható, amely órákon az osztálykeret nem feltétlenül kell, hogy érvényesüljön. Vagy az intézmény életében már meglévő, jól működő, már hagyományokkal rendelkező foglalkozások, szakkörök, 355

362 tehetséggondozó programok stb. továbbvitele, megtartása, de a foglalkozások középpontjába helyezve a tanulók szociális-emocionális fejlesztését. Az óra kiválasztását a pedagógus segíti. 5. Házi feladata Házi feladat: sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot nem ad a pedagógus a tanulóknak. Ez nem azt jelenti, hogy elmaradhat a szükséges gyakorlás és rögzítés, hanem azt, hogy a pedagógusnak az iskolai tanórákon kell a tanulókkal ezeket a feladatokat elvégezni. Úgy kell a mindennapokban terveznie és megvalósítania az óráit, hogy legyen elegendő idő a szükséges gyakorlásra és az új ismeretek rögzítésére az órák keretén belül. A pedagógusnak módosítania kell tervezési szokásain: legyen a tanórákon annyi gyakorlás és ismétlés, hogy ne legyen szükség otthoni tanulásra. 6. Értékelés Az értékelés az iskola nevelőtestülete által elfogadott értékelési rendszer szerint folyik. Nincs ötös fokozatú skálán történő értékelés a reggeli ráhangolódáson, a délutáni alprogrami foglalkozásokon, illetve azokon az órákon, amelyeken a DFHT módszert használják a pedagógusok. A Komplex Alapprogram értékelési rendszerében egyaránt jelen van 1. a helyzetfeltáró (diagnosztikus értékelés) 2. a minősítő (szummatív értékelés) 3. a fejlesztő (formatív értékelés). Fontos szerepe van a helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelésnek. Ennek eredménye feltárja a pedagógus előtt a tanuló előzetes tudását, amire építheti további munkáját. Ez határozza meg az oktatási tartalmat és a módszereket. A diagnosztikus értékelést nem csak a tanév elején javasoljuk, ajánlott a tanév közben is felmérni, mennyit fejlődött a tanuló tudása. A tanév közben végzett diagnosztikus értékelés eredménye alapján a pedagógus dönthet arról, hogy változtat-e tanítási stratégiáján. A tanév végi diagnosztikus értékelésnél a pedagógus arról kap visszajelzést, milyen szinten sikerült a tananyagot megtanítani, a tanuló pedig arról, hogy mennyire sajátította el a követelményeket. 356

363 A minősítő (szummatív) értékelés egy tanulási szakasz lezárásakor, például egy témazáró dolgozat írásakor jelenik meg. Azt minősíti, hogy a tanuló mennyire sajátította el a tananyagot. A minősítő értékelés igen gyakori a hazai iskolákban. A Komplex Alapprogramban kiemelt szerepe van a személyre szabott, differenciált, fejlesztő (formatív) értékelésnek. Ennek célja nem a minősítés, hanem a tanulás támogatása. A pedagógus, miután felmérte a tanuló tudását, és segített a tanulónak a tanulási cél kitűzésében, támpontokat ad a megteendő lépésekről. Majd nyomon követi a tanuló egyéni haladását, és személyre szabottan segíti a tanulási folyamatot. A fejlesztő értékelés alkalmazásánál a pedagógus a gyermek önmagához mért fejlődését veszi figyelembe. Folyamatos visszajelzést ad a tanulónak erősségeiről és hiányosságairól, megbeszéli vele a tanulási célokat, az értékelési szempontokat, a teendőket, és a teendők határidejét. A tanuló egyéni haladásáról és erőfeszítéseiről visszajelzést ad. A pedagógus visszajelzésének mindenképpen tartalmaznia kell a tanuló részéről sikeresen megoldott problémákat, a további fejlesztést igénylő területeket és a teendőket. Az értékelésnek fontos része legyen - az önértékelés - a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket. IV. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAINAK ÁTTEKINTÉSE, ILLESZTÉSE A KOMPLEX ALAPPROGRAMHOZ A pedagógusok feladata kiegészül a DFHT órák megszervezésével, a kapcsolódó dokumentumok (óraillusztrációk) elkészítésével. A választott alprogramokhoz kapcsolódó foglalkozások megszervezése, megtartása, foglalkozás illusztrációk készítése. Az elkészült óraillusztrációk, foglalkozás illusztrációk, tapasztalatok megosztása a kollégákkal. 357

364 Programhoz kapcsolódó további oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. V. A SZÜLŐK ÉS A TANULÓK TÁJÉKOZTATÁSA A szülőket és a tanulókat a programról, annak tartalmáról, megvalósításáról iskola életéről, az iskola igazgatója, és az osztályfőnökök tájékoztatják szóban és írásbeli tájékoztató füzet segítségével. VI. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ MUNKA IDŐKERETÉNEK 1. A Komplex Alapprogram a tanulók kötelező óraszámának a meghatározása tekintetében nem tér el a törvényben szabályozottaktól. Az iskolában folyó munka továbbra is két markánsan elkülönülő egységre oszlik: A kötelező és szabadon tervezhető időkeret: a Komplex Alapprogram a pedagógusok módszerbeli gazdagságát, korábbi gyakorlaton alapuló pedagógiai-módszertani kultúráját tekintve kb. 80 % -ban nem szabályozza. A tanítási órák 20%-ban azonban javasolt a Komplex Alapprogram tanítási-tanulási stratégiájának, a DFHT tanítási-tanulási stratégiának az alkalmazása (differenciált egyéni munka, rétegmunka, pármunka, kooperatív módszerek, csoportmunka, drámajáték és projektmunka). o A DFHT esetében a 20% fele a DFHT-KIP (10%), a másik fele (10%) az egyéb tanulásszervezési eljárások %-ban pedig a Komplex órák keretében a kereszttantervi tantervek feldolgozása történik. 358

365 A Komplex Alapprogram által innovált alprogrami foglalkozások és a Te órád többnyire a délutáni idősávban valósulnak meg. A Komplex Alapprogram tanítási-tanulási stratégiához kapcsolódó elemei 2. Időkeretek: Az egyes évfolyamok kötelező óraszámai alapján számított, a DFHT- módszertant alkalmazó órák arányait alsó tagozaton és felső tagozaton az alábbi táblázatok mutatják be. 3. Tantárgyfelosztás és a KAP által kínált módszertani elemek összehangolása A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát az Nkt. és a NAT 2020 határozza meg. A tantárgyfelosztás a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelő, de az intézmény sajátos helyzetét figyelembe vevő alapdokumentum. Alapjául az intézményre érvényes törvény által előírt, a közismereti tantárgyakra vonatkozó heti óraszám szolgál. Az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások ajánlottan tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Tehát e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. 359

366 VII. JELÖLÉSEK AZ OSZTÁLYNAPLÓKBAN A KRÉTA rendszerben az alábbi lehetőségek szolgálnak a program megvalósításának jelölésére: 360