Nyírmihálydi Petőfi Sándor Általános Iskola

Átírás

1 Nyírmihálydi Petőfi Sándor Általános Iskola Nyírmihálydi, Zrínyi u Pedagógiai Program 2020

2 Tartalom BEVEZETŐ Bemutatkozás Szociokultúrális háttér, tanulói összetétel Az intézmény bemutatása Iskolánk szakmai alapdokumentuma Tárgyi feltételek Személyi feltételek Az iskola küldetésnyilatkozata Az iskola jövőképe NEVELÉSI PROGRAM... 9 Alapvetés Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink Fejlesztési területek nevelési célok a NAT szerint: Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek Az eredményes tanulás segítésének elvei Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, pedagógusok, osztályfőnökök feladatai Kiemelt feladataink A pedagógusok helyi intézményi feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, célok Az iskolai egészségvédelem főbb feladatai A teljes körű egészségfejlesztés megvalósulása, ellenőrzése, értékelése A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók Sajátos nevelési igényű tanulók Tehetséges tanulók fejlesztése - tehetséggondozás Képességkibontakoztatás A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

3 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A felvétel és az átvétel szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv AZ ISKOLA HELYI TANTERVE A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai Alapóraszámok tanulási területenként kétéves bontásban A kerettantervek bevezetésének ütemterve Tanévi óraterv es tanév Tanévi óraterv es tanév Tanévi óraterv es tanév Tanévi óraterv es tanév Választható tantárgyak, foglalkozások A cigány népismeret helyi tanterve A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: Értékelés

4 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az írásbeli beszámoltatás formái Oktatási eredményvizsgálatok A tanulók teljesítményének értékelése Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig Érdemjegyek és osztályzatok kritériumai A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Magatartás Szorgalom A tanulók továbbhaladása A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanuló átvétele Legitimációs záradék A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata A Pedagógiai Program kiegészítései Erkölcstan/Hit-és erkölcstan megnevezésének módosítása Etika/Hit-és erkölcstanra Lázár Ervin Program Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék Fenntartói és működtetői nyilatkozat 1. számú melléklet A Pedagógiai Program módosítása számú melléklet Osztályozó vizsga követelményei számú melléklet Iskola-Család Együttműködési Program számú melléklet Intervenciós Program számú mellékle A cigány nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei 3

5 Hatályos jogszabályi környezet - 5/2020.(I.31.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI.4.) Korm. rendelet módosításáról évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről - 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről évi CCXXXII. Törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról - 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagóguskézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 4

6 BEVEZETŐ A nevelő és oktató munka az iskolában pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai program a nevelőtestület alaptörvénye, valamint tájékoztató az iskolahasználók számára. Az intézmény pedagógiai tevékenységének alapelveit meghatározó dokumentum. 1. Bemutatkozás 1.1. Szociokultúrális háttér, tanulói összetétel A településen évek óta 2200 fő körüli a lakosságszám. A 0-18 éves korú gyermekek, fiatalok száma a lakosság számának közel 40%-a. Az előrejelzések alapján a népesség számában emelkedés várható a hátrányos helyzetű lakosság körében. A község többszörösen hátrányos helyzetű. Magas azoknak a száma, akik aluliskolázottak. A jelenlegi szabályozások miatt egyre több embert közvetít ki a munkaügyi központ, és közmunkára foglalkoztat az önkormányzat. A demográfiai mutatókat figyelemmel kísérve a jövőben egyre növekvő, gyermek illetve tanulói létszámmal kell számolnunk. A szociokultúrális háttér és tanulói összetétel igen speciális és komoly fejlesztő feladatokat ró az intézményre. 1.2.Az intézmény bemutatása Intézményünk 1992-ben vette fel a Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda nevet augusztus 16-án jogutóddal megszűnt, két intézménnyé alakult, egyrészt új intézményként jött létre a Nyírmihálydi Eszterlánc Óvoda, másrészt régi oktatási azonosítóval ( ) újult meg a Nyírmihálydi Petőfi Sándor Általános Iskola. Mindkettő élére új intézményvezető került től fenntartónk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett január 1-től fenntartónk a Mátészalkai Tankerületi Központ Iskolánk szakmai alapdokumentuma Hivatalos neve: Nyírmihálydi Petőfi Sándor Általános Iskola Feladat ellátási helyei: 4363 Nyírmihálydi, Zrínyi út Székhelye: 4363 Nyírmihálydi, Zrínyi út Alapító és a fenntartó neve és székhelye: 5

7 Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Mátészalkai Tankerületi Központ Fenntartó székhelye: 4700 Mátészalka, Kölcsey utca 10. Típusa: általános iskola OM azonosító: Köznevelési és egyéb alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás - alsó tagozat, felső tagozat - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) - nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar) - integrációs felkészítés egyéb köznevelési feladat - napközi otthon, tanulószoba iskola maximális létszáma: 350 fő iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Helyrajzi száma: 6 Hasznos alapterülete: nettó 2852 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Fenntartó jogköre: vagyonkezelői jog Vállalkozási tevékenységet nem folytat Tárgyi feltételek Az ÉÁOP EU-s pályázat eredményeként 2009/10-es tanévtől egy teljesen felújított, kibővített, modern iskolai épület biztosítja a tanulók nevelését-oktatását. 6

8 Az iskolában 13 tanterem, 1 logopédiai foglalkoztató és 1 fejlesztő szoba, 1 jól felszerelt, 25 fő befogadására alkalmas informatikai szaktanterem és könyvtár áll rendelkezésünkre. Az utóbbi tanítási órák megtartására is alkalmas. Továbbá tornaterem és öltözők, mosdók, tanári szoba, igazgatói és igazgató helyettesi iroda, orvosi szoba áll rendelkezésre. A felújítás során az iskolához épült egy új, korszerű konyha és 150 férőhelyes ebédlő, amit jelenleg a Nyírmihálydi Eszterlánc Óvoda és Konyha üzemeltet. Az intézmény épületbeli feltételei ideálisnak mondhatók, bár fontos lenne egy iskolai létszámot befogadó aula, egy vizes blokk az alsós termeknél, és legalább egy tanterem. A taneszköz ellátottság a folyamatos fejlesztés, pályázati források eredményeként jó színvonalú. Az iskolában, a tantermekben biztosítottak az infokommunikációs eszközök, 8 tanteremben van interaktív tábla, valamint hordozható projektorok is rendelkezésre állnak. Minden helyiségünkben biztosított az internetkapcsolat. A tantestület minden tagja az EFOP azonosítószámú Digitális kompetencia fejlesztése kiemelt projekt keretében notebookot kapott. A korszerű eszközökkel berendezett számítástechnikai terem, valamint a kompetencia alapú oktatást segítő, az egyéni fejlesztésben használható fejlesztő eszközök segítik a nevelő-oktató munkát, az újszerű tanulásszervezési eljárásokat Személyi feltételek Az iskolában a személyi feltételek jogszabályi előírásoknak nem felelnek meg. Hiányzik: Német, rajz (vizuális kultúra), biológia, ének, technika, matematika, kémia, tanító szakos, amit egyrészt tankerületen belüli áttanítással, másrészt óraadókkal illetve tantestületen belül túlórában teljesítünk. Tantestületünk 14 teljes munkaidőben foglalkoztatott kollégából áll, a 260 tanulói létszámhoz ez kevés. Sajátos nevelési igényű tanulóink rehabilitációját a Tutor Alapítvány és a Nyírbátori Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei végzik. A tantestületi közösség elkötelezett, s megfelelően nyitott az új ismeretek, módszerek befogadására. Ezt igazolja, hogy az elmúlt években sok és sokféle továbbképzésen vettünk részt. A továbbképzések természetszerűleg - zömmel az intézmény speciális szakmai-pedagógiai problémáinak megoldására - megfelelően alakult. Munkánkat egy pedagógiai asszisztens és egy iskola titkár segíti. Technikai dolgozóink: három takarítónő és egy karbantartó 7

9 2. Az iskola küldetésnyilatkozata " Fogj tollat és írj, hogyha van erőd Haladni, merre más még nem haladt " Petőfi Sándor Küldetésnyilatkozatunkban azt fogalmazzuk meg, hogy ismerjük és vállaljuk azt az igen nehéz feladatot, ami településünk, az iskolánk hátrányos helyzetéből hárul ránk. Vállaljuk továbbá az útkereső szerepet is, hiszen erősségünk éppen abban rejlik, hogy speciális problémáinkra magunk keressük a megoldásokat. Ennek érdekében képezzük magunkat. Figyelemmel kísérjük a pedagógiai- szakmai területen bekövetkező változásokat, a pályázatokat. A tantestület pedagógiai műhelyként dolgozik együtt, folyamatosan részt vesz a pedagógiai innovációkban. Igyekszünk egymástól és másoktól is tanulni, annak érdekében, hogy a hátrányos családi környezetből jött gyermekek, tanulók esélykülönbségeit csökkenteni tudjuk, társadalmi beilleszkedésüket segítsük. 3. Az iskola jövőképe Iskolánk feladata az esélyteremtés: célunk, hogy a kedvezőtlen szociokulturális háttér vagy az egyéni adottságok, sajátos nevelési igény, beilleszkedési, tanulási, viselkedési zavar miatti hátrányokat enyhítsük, hogy tanulóink egyenlő esélyekkel lépjenek a következő képzési szakaszba. Kiemelten alkalmazzuk az egyéni fejlesztést és a differenciálást. A tanítás-tanulás folyamatában a kompetencia alapú oktatásra, a használható tudásra fókuszálunk, hogy tanulóink elsajátítsák az önálló ismeretszerzés és tanulás technikáit, hozzászokjanak a kitartó munkavégzéshez, illetve fejlesszük azokat a kulcskompetenciákat, amelyek segítségével képesek lesznek megfelelni az élethosszig tartó tanulás kívánalmának. A korszerű tanítási módszerek, infokommunikációs eszközök alkalmazása egyben a tanulók személyiségfejlesztését is szolgálja, amelyet egyik legfontosabb pedagógiai feladatunknak tartunk. Nevelő munkánk elsődleges célja, hogy tanulóinkat segítsük a reális énkép és a pozitív értékrend kialakításában, hogy a közösségi együttélés szabályait elsajátítva cselekedeteiket a másik ember iránti tisztelet és tolerancia vezérelje. 8

10 Mindezekhez a tantestület mutat követendő, személyes példát gyermekszeretetével, empátiájával, őszinteségével. Fontos feladatunknak tartjuk a szülőkkel való kapcsolattartás elmélyítését, a közösségi szellem fejlesztését, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét. Az egészséges életvitelre, tudatos táplálkozásra, környezetvédelemre, balesetvédelemre, a káros szenvedélyek megelőzésére nagy hangsúlyt fektetünk. Tantestületünk képes a folyamatos megújulásra, felelősséggel vállalja, hogy a minőségi oktatáshoz szükséges szakmai feltételek biztosítva legyenek. Az igazi nevelés nem a szigorú büntetés és a szerető engedékenység pofozósimogató taktikáján múlik, hanem mindenekelőtt a példán! Gyermekünkre elsosorban a lényünkkel hatunk, azzal, akik vagyunk. Egész lényünkkel nevelünk. (Müller Péter: Ji king jóskönyv) 4. NEVELÉSI PROGRAM Alapvetés A Nat a magyar kulturális és pedagógiai örökség gyökereiből táplálkozik, annak hagyományaira épül.. A köznevelés szemléleti alapjainak meghatározásával kiegészíti a gyermekek, tanulók családban megvalósuló nevelését, erősíti ezzel a hazához és a nemzet történelméhez való kötődést, a generációk közötti kapcsolatot, a közös kulturális gyökereket, az anyanyelv használatát. Így rögzíti azt a minden magyar emberben közös tudást, amely megalapozza a nemzeti identitást. /NAT/ A köznevelés feladatai: A nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése. A tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. A családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. 9

11 4.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink Esélyegyenlőség elve: a gyermeknek, tanulónak joga van, hogy megkapja egyéni adottságainak és képességeinek megfelelő gondoskodást és nevelést. Bizalom elve: a személyiség fejlődésének alapja a megértés, a tisztelet, az óvó, gondoskodó szeretet, a befogadó környezet. A pedagógus segítőtanácsadó szerepe domináljon a nevelés-oktatás folyamatában. A külső hatások elve: A pedagógusoknak támaszkodniuk kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket növendékeik az iskolán kívül, mindennapi életükben (például a családban) szereznek. Szociális értékrend elve: szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése, a tolerancia, az empátia, a bizalom és egymás segítése. Erkölcsi, etikai normák ismerete, normakövetés. Differenciálás elve: a gyermek, a tanuló értelmi, érzelmi, pszichikai, szociális fejlesztését életkori sajátosságaihoz, fejlettségi szintjéhez, egyéni igényeihez kell igazítani. Komplexitás elve: annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk. Motiváció és szemléletesség elve: A tanulók érdeklődésének felkeltése és a tanulás iránti elköteleződés kialakítása. A befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások, új tanulási és tanítási technikák alkalmazása. Önállóság és aktivitás elve: lehetőség teremtése - az ismeretek befogadásának új módszereivel - a nevelő-oktató munka folyamatában a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. Multikultúralitás elve: a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók számára, biztosítani hagyományaik ápolását, a tágabb közösségbe való beilleszkedésüket. Magyarságtudat, hagyománytisztelet elve: A magyar kultúra értékeinek megismertetése, megszerettetése, hagyománytisztelet megteremtése, hazaszeretetre nevelés. 10

12 Európai, humanista értékrend elve: nyitottság a különböző kultúrák iránt, ismeretek szerzése az Európai Unió intézményrendszeréről, európai azonosságtudat erősítése. Partnerség elve: demokratikus tanár - diák viszony, partneri kapcsolat a szülőkkel, lakóhely és iskola együttműködése. A horizontális tanulási forma meghonosítása érdekében együttműködés a szakmai partnerekkel, intézményekkel Pedagógiai munkánkat meghatározó értékeink Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberierkölcsi értékeknek a kialakítása melyek birtokában növendékeink sikeresek lesznek a tanulásban, a szocializációban. Nyírmihálydi község megtartó erejét, fejlődését támogatva szeretnénk, ha intézményünk olyanná válna, melyben a gyerekek jól érzik magukat, olyan tudást és képességeket szereznének, mely által értékes életpályát futnának be", beilleszkedni képes, boldogulni tudó emberek lennének. Nevelő-oktató munkánk alapvető céljai összhangban állnak a Nemzeti Alaptantervben, valamint nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére-oktatására vonatkozó minisztériumi irányelvekben megfogalmazottakkal Fejlesztési területek nevelési célok a NAT szerint: Erkölcsi nevelés A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló 11

13 gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. A társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása során hangsúlyozzuk a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélését, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatását. Az iskolai közösség élete, a pedagógusok példamutatása támogatja a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulóinkkal megismertetjük nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzuk a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Gyakoroltatjuk azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Tanulóinkat tanítjuk a törvénytiszteletre, az együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és az alapvető jogok tiszteletére, az erőszakmentességre, a méltányosságra. Megismertetjük a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, ennek keretében biztosítjuk a honvédelmi nevelést. Fejlesztjük a kreatív, önálló mérlegelő gondolkodást, az elemzőképességet és a vitakultúrát. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Elősegítjük a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzásegítjük, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Fejlesztjük önismeretét, saját maga elfogadását. 12

14 A családi életre nevelés Feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Segítséget nyújtunk a családi életre való felkészülésre. Foglalkozunk a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Rávilágítunk arra, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. Megtanítjuk tanulóinkat az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására, a helyes táplálkozásra. Legyen igényük a napi mozgásra, lelki egészségük megóvására, a testi higiénia napi alkalmazására. Segítjük a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Célunk a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban. Fenntarthatóság, környezettudatosság Megtanítjuk az erőforrásokat tudatos, takarékos és felelősségteljes használatát. Ismerjék, szeressék és óvják a természetet, a környezetüket. Felkészítjük őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Pályaorientáció A tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet nyújtunk a munka világáról. Segítjük őket, hogy megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. Gazdasági és pénzügyi nevelés Célunk, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Médiatudatosságra nevelés Célunk, hogy a tanulók megismerkedjenek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas 13

15 érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása Alapvető feladatunk a tanulás tanítása. Kötelességünk felkelteni a tanulók érdeklődést, motiválnunk kell őket. Megtanítjuk őket a különböző információforrások tudatos használatára, a különböző tanulási módszerekre, a tantárgyak közötti kapcsolatrendszerre, a használható tudásra, az értékelésre, ezen belül is az önértékelés képességére Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek Az aktív tanulás: A tanulónak a tanulási tevékenységekben történő részvétele olyan tanulói kompetenciák fejlesztésével, amelyek lehetővé teszik az ismereteknek különböző helyzetekben történő kreatív, tevékenységekre épülő alkalmazását, kihasználva a tanulás társas természetéből adódó előnyöket és a differenciált egyéni munka adta lehetőségeket. Probléma-megoldás, jelenségértelmezés: A tanuló szükségleteinek megfelelően - közvetett, illetve közvetlen eszközökkel, iskolán kívüli szakemberek bevonásával, a külső helyszínek nyújtotta pedagógiai lehetőségek felhasználásával, a pedagógus együttműködik más tantárgyakat tanító pedagógusokkal Az eredményes tanulás segítésének elvei Tanulási környezet A tantermek átrendezhetők a különböző tevékenységközpontú tanulásszervezési eljárásokhoz, valamint lehetőség van IKT és digitális eszközök, internet használatára. Egyénre szabott tanulási lehetőségek A tanulók képességeiknek, szükségleteinek megfelelő, egyénre szabott tanulási lehetőségek, módszertani eljárások biztosítása, a hátrányok enyhítése. Az eltérő kulturális és nyelvi elsajátítási lehetőségekhez köthető, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókhoz illeszkedő fejlesztő tevékenység alkalmazása. 14

16 Különleges bánásmódot igénylő tanulóknak szakemberek biztosítása, a különböző tantárgyakat tanító pedagógusok tudásmegosztásra épülő, egymást segítő szakmai tevékenysége. Együttműködés a külsős szakemberekkel, szülőkkel a hátránykompenzálás erősítése érdekében. Képesség-kibontakoztatás támogatása. Az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használhatnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmazhatnak különböző cselekvésformákban. Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése. A tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén. A hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek tanulók esélykülönbségének csökkentése, folyamatos felzárkóztatásuk. Tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel rendelkeznek, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az önmegvalósításra. Felkészítjük őket az esetleges kudarcok elviselésére is. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. Az ökotudatos magatartásformák kialakítása a tanulóban. A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, az értékes alkotások iránti igény megalapozása. 15

17 Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és az életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő készségeit kimunkáló pedagógiai tevékenység Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, pedagógusok, osztályfőnökök feladatai Iskolánk nevelési célja a tanulók személyiségének formálása, esélyeinek növelése, kibontakozásuk támogatása Kiemelt feladataink Minden tanulónk számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez, a további ismeretszerzéshez és az önmegvalósításhoz szükségesek. Iskolai lemorzsolódás visszaszorítása, csökkentése érdekében megelőzést támogató intézkedéseinket a 4. mellékletben található Intervenciós módszertan tartalmazza, melyet az EFOP pályázaton belül dolgoztunk ki. A tanulók problémamegoldó gondolkodásának, az összefüggések felismerésének fejlesztése az osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, a tantárgyak tananyagának elsajátítása során. A tanulók igényének kialakítása az egyéni ismeretszerzésre. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal az egyéni képességek kibontakozásának támogatása. A munkafolyamatok megszervezése során a tanulók egyéni képességeinek figyelembevétele, egyéni, hatékony tanulási módszerek kifejlesztése. Elő kell segíteni az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás. A diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzetek teremtése. Ismert és elismert személyiségek által követésre méltó példák felmutatása. 16

18 A személyes meggyőződés és világkép kialakítása, és érzelmi-szellemi megerősítésének elősegítése személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. Azon hátrányoknak a csökkentése, amelyek a tanulók szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (inkluzivitás). A feladatok megvalósítását szolgáló eszközök, módszerek. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése. Önálló intézményi innovációk megvalósítása, folyamatossá tétele. Az infokommunikációs technológia alkalmazásának folyamatos fejlesztése (internet, e-tananyagok, digitális projektmunkák). Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességének és kreativitásuknak a fejlesztése A pedagógusok helyi intézményi feladatai Nevelési céljaink megvalósítása érdekében: Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban saját élete példájával nevel. Az iskolai élet egészére figyelve segíti a közösség tagjainak emberi kibontakozását. Személyi ügyekben a szeretetről és diszkrécióról se feledkezik meg. Rendszeres önképzéssel és továbbképzéseken való részvétellel fejleszti szakmai és pedagógiai műveltségünket. Rendszeres kapcsolatot tart diákjaink osztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, többi tanárával. Tantárgyanként, osztályonként, illetve csoportonként megtervezi az egész tanévi munkát, a megvalósulás dokumentálását, a reflexiók beépítését a munka minőségének emelése és mind tudatosabbá tétele érdekében. 17

19 Pedagógusaink szakmailag és módszertanilag alaposan felkészültek. Munkánkat pontosság jellemzi. Saját órájáról indokolt esetben az intézményvezetővel folytatott megbeszélés után tanulót elengedhet. Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggondozás és felzárkóztatás teendőit. Ismeri és alkalmazza az iskola nevelési dokumentumaiban megfogalmazott elveket az ellenőrzés-értékelés feladataiban. Ezek szerint cselekszik. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő elfoglaltságokba bekapcsolódik. A munkatervben előirt tanulmányi kirándulásokon, iskolai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben, szertárban, tornateremben rendet biztosít, a leltározásban részt vesz. Az egységes iskolai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A szaktanárok minden tanév első tantárgyi óráján ismertetik a tanulókkal (és az első szülői értekezleten, illetve a fogadóórákon a szülőkkel) a tantárgy követelmény- és értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. A pedagógus a tanuló értékeléséről a tájékoztató füzeten keresztül rendszeresen értesíti a szülőket. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt bejegyzések beírását pótolja. Felhívja a figyelmet a KRÉTA e-napló használatára Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az azonos évfolyamra járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák - foglalkozások - túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az intézményvezető helyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. 18

20 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: A pedagógia elvei és gyakorlata szerint neveli tanítványait. Célzatosan összehangolja osztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hogy osztálya jó közösségé váljon, amelyben minden tanuló otthon van. Tanítványai családi hátterének és személyiségének alapos megismerésére törekedve, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azokkal mélyen azonosulva, formálja személyiségüket, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődését (szünetekben, kirándulásokon, iskolai rendezvényeken való részvételével). Az osztályfőnök alaposan ismeri tanítványait, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, segíti a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógy testnevelő, gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus), figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, szünetekben felügyeli osztályát, kivizsgálja az esetleges rongálásokat, magatartásbeli problémákat, amiről az intézményvezetést és a szülőt is tájékoztatja, minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv/tájékoztató füzet útján rendszeresen informálja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, felügyeli az e- naplót. nyomon követi a tanulók hiányzását, igazolatlan mulasztás esetén intézkedik (családlátogatás, felszólítás) 19

21 gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról, osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására és büntetésére, részt vesz az iskolai munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét széles körűen fejlessze. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket. Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére. Kulcskompetenciák fejlesztése a Nemzeti Alaptanterv alapján Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A 20

22 matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést az alkalmazásra. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását tekintjük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen az önálló, hatékony tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, 21

23 amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan vegyen részt a közügyekben. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, amely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá az egészségmegőrzést is szervesen magában foglalja. 22

24 Környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása (szociális kompetencia). Tanulásirányítás önálló tanulás képessége. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), amelynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák), elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok diszkriminációjára A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgálja, amelynek célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan problémakezelési módszer, amely az iskola közösségének aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálójában szereplők ésszerű bevonásával: egészséges táplálkozás megvalósítása mindennapi testnevelés/testedzés minden tanulónak a tanulók érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); 23

25 számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési tematika oktatása. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: Az egészség fogalma A környezet egészsége Az egészséget befolyásoló tényezők A jó egészségi állapot megőrzése A betegség fogalma A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata Balesetek, baleset-megelőzés A lelki egészség A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái: illem és etika, erkölcs A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés) A média egészséget meghatározó szerepe Fogyasztóvédelem Iskola-egészségügy igénybevétele Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, célok A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden tanuló részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban, rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Kiemelt felelősséggel tartozik az iskola, mint olyan intézmény, amely a tanulók ismereteinek, képességeinek és viselkedéseinek fejlesztésére hivatott. Az egészséges életmódra nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni és az 24

26 életfordulókon - serdülőkor - fokozottabban megerősíteni. A nevelési folyamatban nélkülözhetetlen - az alapvető értékek mellett a testi-lelkiszociális egészség közvetítése, az élet egészségvédelme. Az egészségkulturáltság maga az életmód. Az egészségvédelem szoros kapcsolatban áll az erkölcsi értékekkel, magatartással. Már korai gyermekkortól kezdve számos befolyás éri a gyermeknek az egészségről alkotott fogalmát, de számos hatás éri viselkedésüket, magatartásukat is. Sokszor nincsenek tisztában a befolyásokkal, amelyek érik őket. Ezért fontos része az egészségnevelési programnak az is, hogy segítsen a tanulókban kialakítani olyan készségeket, amelyek lehetővé teszik saját magatartásuk kedvező irányú befolyásolását. Az egészségfejlesztési program hozzásegíti a tanulókat az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez, az egészségvédelem kérdéseinek megismeréséhez, az életmóddal kapcsolatos - biológiai-pszichés - tennivalók elsajátításához a képességek erősítéséhez, fejlesztéséhez, az egészségre káros szokások megismeréséhez, kiküszöböléséhez. Mindennek legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló szerepe az egészség-érték tudatosításában. Ezek birtokában képesek lesznek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, az egészséges személyiség kimunkálására, a helyes egészségmagatartás kialakítására. A programba beépül a folyamatkövetés és az eredményvizsgálat. Ehhez idő kell, fontos a többszintűség, a célok, feladatok követhetősége. Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, 25

27 a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné területére terjednek ki. Az egészségvédő életvitelhez szükséges képességek kialakítása hosszú folyamat, ezért elválaszthatatlan a nevelési folyamat egészétől. Alapelve: az egészségkulturáltság emelése, olyan tulajdonságok kifejlesztése, amelyek hozzásegítenek a tudás hasznosításához, a tanulók segítése a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában, az életvezetési képességek fejlesztése, a tanulók felelősségérzetének fejlesztése egészségük megőrzéséért, a tanulók felkészítése a stressz-hatások feldolgozására, a környezeti- és egészség-tudatosság erősödésének előkészítése, a mindennapi testedzés megvalósítása a tanulók számára, a mentálhigiénés nevelésre való kiterjedése. Kapcsolódó szakanyagok: módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának méréséhez és minősítéséhez, módszertani anyag a mindennapos testneveléshez, Az egészségnevelés fő jellemzői: az egészség megtartása, fokozása, az egészség visszaszerzésére irányuló és a személyiség formálását elősegítő tevékenység. Területei: Egészségmegőrzés, a helyes életmód kialakítása. Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség. Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében. Öltözködés. 26

28 Higiénia, tisztálkodás. Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, cigaretta, egyéb szenvedélybetegségek és függőségek) megelőzése. Ésszerű napirend kialakítása. Szűrővizsgálatok Iskolánk minden tanulóját a védőnő és a gyermekorvos, egy általuk elkészített, az iskola vezetőségével egyeztetett terv szerint szűr a következő területeken: Hallás Látás Gerinctartás Lúdtalp Fogászat Ennek eredményeképpen a tanulók időben szakorvosi ellátáshoz jutnak Az iskolai egészségvédelem főbb feladatai Ismertesse meg az emberi szervezet működésének és a természeti, társadalmi, pszichés környezet kölcsönhatásának törvényeit. Fejtse ki az egészséges táplálkozásra, életmódra, valamint az egészséges környezet megteremtésére vonatkozó tudnivalókat, buzdítson azok megtartására. Valósítsa meg a személyes testi és lelki higiénia követelményeit. Szorgalmazza a testmozgás, aktív életmód, a sportolás rendszeressé tételét. Szolgáltasson módszereket (döntési helyzetmegoldásokat) a stresszhelyzetek megelőzésére és feloldására, a konfliktusok kezelésére. Ismertesse a szexuális kultúrával és a családtervezéssel, a nemi úton terjedő betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat. Tudatosítsa a szenvedélybetegségek káros hatásait és a rászokás elkerülésének módját. Ismertesse meg a tanulókkal az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit. 27

29 Adjon gyakorlati tanácsot, az egészséget és a testi épséget veszélyeztető tényezők, balesetveszélyek elkerülésének módjára, a lehetőségekhez mérten tanítsa meg az elsősegélynyújtás elemi tennivalóit. Fejlessze ki a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Az iskolai teljes körű egészségfejlesztés színterei Életviteli feladatok Tanórai feladatok Tanórán kívüli feladatok Életviteli feladatok Az iskolai élet a nevelés-oktatás színtere. A nevelés dimenziói közt az egyik, meghatározó tényező az egészség iránti igényre nevelés. A szó tartalmának meghatározása sugallja a feladatokat. Az általános iskoláskorú gyermek és kamasz iskolában eltöltött idejét számtalan tevékenysége közt jellemezhetjük az egészsége megóvása érdekében végzett tevékenységekkel is. A napi rutinban a tanító/tanár folyamatosan neveli, megszólítja a gyermeket az elvárt higiéniai szokások betartására, az életviteli szokások kialakítására, azoknak mögöttes tartalmára. Az életkori sajátosságok figyelembevételével ezeknek a szokásoknak, elvárásoknak a beépítése a gyermek személyiségébe elsődleges feladatunk. Tanórai feladatok Az egészséges életmódra nevelés tananyagának tervezésénél megfogalmazott célok és feladatok: járuljon hozzá a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez, életmódjuk, szokásaik értékekkel történő kialakításához, eddze akaratukat mentálisan, fizikálisan, szociálisan, bővítse ismereteiket. Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés: Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológiaóra, természetismeret, irodalom, technika stb. 28

30 Egészségóra (a védőnő vagy meghívott előadó foglalkoztató előadása) Tanórán kívüli feladatok Szakkörök Egészségnevelési akciók (előadás, témahét, projekt, egészségnap) Nyári táborok Előadások, csoportfoglalkozások, kiállítások Mindennapi testedzés megvalósítása: Testnevelés órákon Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében Sportversenyek lebonyolítása Egészségfejlesztést segítő hasznos módszerek: Foglalkoztató előadások Közösségépítés Művészetek Programok Projektek Játékok Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, osztályfőnökök, szaktanárok, iskolaorvos, védőnő. Külső partnerek: családsegítő szolgálat, szakszolgálati intézmény, egészségügyi szolgáltatók (fogászat). Egészségnevelés az iskolánkban: Fontos szabály: a tájékozottság, a tanulók életkori jellemzői, adottságai, az évfolyamonkénti egymásra épülés. A témák részletezése: Az egészség fogalma Az egészség, mint érték Az egészségkultúra kialakítása, fejlesztése Testkultúra, testápolás, testünk felépítése, serdülőkori változások Lelki egészségvédelem 29

31 Az egészséges fiatal életmódja az iskolában, a családban Az egészséget veszélyeztető tényezők: helytelen életmód, kockázatos viselkedés, veszélyes környezet Egészségellenőrző vizsgálatok A betegségek megelőzései Orvoshoz fordulás Megelőzés Táplálkozás mozgás Étkezési kultúra ízlés, szokások, rendszeresség Az étrend szerepe az egészséges táplálkozásban Az élelmiszerek összetevői: szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok A napi táplálkozás aránya Teljesítmény és táplálkozás Testsúlyellenőrzés Az energiaigény (pihenés, tanulás, olvasás, mozgás) Az egészséges táplálkozás kritériumai: mértékletesség, kiegyensúlyozottság, változatosság Aktív és passzív pihenés A fittség paraméterei: egészséges táplálkozás, optimális testsúly, a szervezet napi edzése Testedzés eredmény: légzésjavulás, erő- és állóképesség-növelés, személyiségfejlesztés. Szabadidő helyes felhasználása a helyes napirend Az alvás, étkezés, tanulás, testedzés, szabadidő egységes összehangolása, rendszere Rendszeresség A tanulás egészségtana (időbeosztás, hely, testtartás stb.) Kifáradás, jelzőrendszer A pihenés szerepe aktív-passzív Vakáció, szabadidő hasznos eltöltése Testápolás öltözködés személyi higiéné Testünk felépítése és védelme Változások a serdülőkorban 30

32 A külső megjelenés: ápoltság, tisztaság, esztétikum Testünk tisztántartása: testrészek higiéniája, fehérnemű szerepe, testápolószerek, napozás és veszélyei Öltözködés, divat, egészség Társas kapcsolatok A serdülés hatása a személyiségre Érzelmi problémák: jó-rossz, öröm-káröröm, gonosz, harag, rémület, félelem, szeretet-szerelem, bátorság Értékrend: önértékelés fejlődése, igazságérzet Fiúk, lányok barátsága Kirívó magatartás, utánzás Nemi érés tudatosulása Káros szenvedélyek helyes döntések Élvezeti szerek hatásai Alapjelentések tudatosítása: szenvedély, szorongás, mérték, mértékletesség, hozzászokás, hiánytünetek, függőség Dohányzás: hatóanyag, aktív, passzív, hatása, megelőzés Alkohol: az ivás kultúrája, szokások, hatása a szervezetre, megelőzés Kábító hatású szerek: legális és illegális, a függőség fajai, következményei, Drogfogyasztó magatartás kialakulása, hatása Egyéb függőségfajták: élvezeti szerek (kávé, csokoládé), szerencsejátékok, gyógyszerfogyasztás, PC, TV, videó rabsága, internet Szexuális kultúra Érzelmek, barátság, változások kora Személyiségfejlődés Érettség Kapcsolati kultúra Felelősség, erkölcs Fogamzásgátlás, abortusz veszélyei Nemi egészség, harmónia Nemi betegségek: szifilisz, AIDS 31

33 Egészséges környezet védelme Környezetünk tisztasága: iskola, otthon, utca, természet Víz, levegő, talaj, növény- és állatvilág védelme Környezetvédelmi előírások: környezetkímélő, energiatakarékos Új technológiák káros következményei Hulladék csoportosítása Hulladék gyűjtése: fedett, szelektív, fertőzésveszély Egyéni felelősség a természeti környezetünk iránt Balesetvédelem elsősegélynyújtás Az emberi test felépítése Az elsősegélynyújtás fogalma, célja, feladatai Tennivalók vészhelyzetben: balesetek, tűzesetek, sebellátás Mindennapos betegségek előfordulása: otthon, szabadidőben, iskolában, utazás közben Korunk veszélyforrásai: AIDS, alkoholizmus, kábítószer Elsősegélykészlet Az iskola egészségfejlesztési stratégiájának kimunkálása hosszú távú előrejelzés lehet a tanulók életminőségében, a romló tendenciák megfékezésében, a javulás feltételeinek megteremtésében. Célunk az, hogy megtanítsuk gyermekeinket arra, hogy törődjenek magukkal, fejlesszék magukban a teljes ember igényét. Ápolják érzelmeiket, ne váljon örömnélküli kötelességgé mindennapi munkájuk. Tudjanak örülni egymásnak, családjuknak, barátaiknak. Több megértéssel és elfogadással éljenek együtt másokkal, így biztosan egészségesebb életet élhetnek A teljes körű egészségfejlesztés megvalósulása, ellenőrzése, értékelése A program megvalósulása a tanévek során, az iskola munkatervében megtervezetten történik. Az osztálytanítók, szaktanárok és osztályfőnökök, a diákönkormányzat és más alkalmanként felálló munkacsoportok a napi munka tervezésekor figyelemmel kísérik a program megvalósulását. A megvalósítás során a folyamatokat tervezzük, nyomon követjük, ellenőrizzük és értékeljük a megfogalmazott módszerek, értékek mentén. 32

34 A teljes körű egészségfejlesztési program megvalósításáért az iskola minden pedagógusa, dolgozója felelős. Életvitelszerűen megvalósuló tevékenységek: A napi iskolai élet során folyamatosan végzett és irányított tevékenységekkel szemben az elvárás az, hogy beépüljenek a tanuló magatartásformái sorába, és spontán végzett cselekedetekké váljanak. A tanítók, később a tanárok a tanulók közt élve érzékelik a folyamat fejlődését, érését, és szükség szerint korrigálják azt. Tanórai keretben megvalósuló fejlesztés: A tananyaghoz kapcsolódóan elsajátítandó ismeretek ellenőrizhetők, mérhetők. Részei a tanulási folyamatnak. A tananyag számonkérésének folyamatában ellenőrizhető, hogy az életvitelszerűen rögzítendő elemek valóban beépültek-e a tanuló viselkedési kultúrájába. Tanórán kívüli tevékenységek (egyéb foglalkozások) során megvalósuló fejlesztés: A munkaterv szerint megszervezett témanapok, témahetek, projektek egyrészt a fejlesztési folyamat előre tervezett elemei, másrészt a hiányosságok észlelését követő korrekciók. Az átadott ismeretek, a megtapasztalt egészségnevelési elemek a programok során be kell épüljenek a tanuló és adott esetben a családja napi életviteli kultúrájába, annak szerves részévé kell váljanak. Ezek a programok igen gyakran versenyeztetéssel együtt valósulnak meg, így az eredmények követhetőek. Visszacsatolás Az adott események, a tanév értékelése során elért eredmények reális feltérképezése adja a következő tervezési időszak szakmai alapját. Az elsajátítandó ismereteknek spirálisan fejlődniük kell, el kell, hogy mélyüljenek. Ezt az iskola és a tanárok az éves munkatervben, a program- és a foglalkozási tervekben tervezik meg. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az 33

35 általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A jogszabály által megszabott kötelezettség végrehajtására a tanulók fizikai képességének mérésére egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk, amelyek mutatják a tanulók fizikai felkészültségének mértékét. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése, motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is. 1. Egészséges életmód tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. A napközis foglalkozásokon a foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok időkeretének minimum 40%-ában a testmozgás különféle formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan. 4. Az egyéb foglalkozásokon a tantárgyfelosztás keretei között változatos programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások 5. A tanulmányi kirándulások egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 6. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain kiemelten szerepeljenek az egészségfejlesztés elemei. 7. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése tantestületi értekezleten A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Pedagógiai rendszerünk kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, és nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a 34

36 felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. Nevelésünk, oktatásunk igazodik a tanulóhoz, és ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek tanulóink részesei. Alapelveink: Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át nyitottak a folyamatos tanulásra, információk szerzésére. A tanulókkal szemben az egyéni fejlődésnek megfelelő elvárásokat és ezzel harmonizáló feladatokat szükséges megfogalmazni, biztosítani. A tanulókat alapvető, korszerű kompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai) birtokába kell juttatni. Általános céljaink: Az iskolai program egy olyan nyitott iskolamodellt vázol fel, amely alapvetően fontosnak tartja a tanuló szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira való reagálást, illetve érdekeltté, motiválttá akarja tenni őt saját nevelődési, tanulási folyamataiban. Az egyén fejlesztésén keresztül, azzal kölcsönhatásban fejleszti a befogadó közösséget, s a közösen végzett tevékenységek, együttes élmények, az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik. A program a mások iránti nyitottságot és elfogadást, a szorgalmat kiemelt értéknek tekinti. Az egész személyiséget fejlesztve tanít. Meghatározó benne a gyermekközpontúság, a pedagógus és a tanuló kapcsolata. A tanulókon keresztül az iskolába járó gyermekek családjaira is hat. Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési- és oktatásszervezési keretünket mihamarabb az alábbi kívánalmak jellemezzék: Biztosítjuk minden gyermek számára a lehetőséget képességei kibontakoztatásához. Az előzetes, otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti. 35

37 Tudatosan figyeljük és fejlesztjük a gyermekek csoport-szociális készségeit. A szülő, a család (mint partner) résztvevője az iskolai folyamatoknak, erős a család iskola - gyermek közötti kommunikáció. Együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli környezetben dolgozunk. Megvalósul az oktatásban, nevelésben érintett intézmények szervezett, tudatos együttműködése. Az iskolai hatékonyság visszajelzésére tanulókövetést végzünk. Pedagógusaink állandóan gazdagítják az ebben felhasználható pedagógiai, módszertani repertoárjukat Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés, valamint a tanulási képességek zavara. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Elvárt az együttműködés a gyógypedagógusokkal, pedagógiai szakszolgálatok szakembereivel és az egészségügyi intézményekkel. A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarok enyhítését az alábbi pedagógiai tevékenységekkel kívánjuk elérni: fejlesztőpedagógus támogatásával egyéni fejlesztés, tanulmányi támogatás, többségi órákon támogató légkör kialakításával, békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával, a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz, személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával, teljesíthető, reális követelmények támasztásával, a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással), a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással, 36

38 az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek alkalmazásával; az osztályközösség segítő erejének mozgósításával, a közös iskolai és iskolán kívüli programokkal következetes a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakításával, szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével. A tanulók fejlesztése a rendelkezésre álló törvényi óraszámok és lehetőségeink alapján történik Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánk szakmai alapdokumentuma alapján fogadja a beiskolázási körzet sajátos nevelési igényű tanulóit, kiemelt feladatunknak tekintjük az iskola életébe való maradéktalan integrálásukat. Az SNI tanulók nevelése-oktatása állapotuknak megfelelően a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti speciális tanterv szerint történik. A használt módszerek igazodnak hiányosságaikhoz, fogyatékosságukhoz. Értékelésük, fejlesztésük egyéni elbírálás alapján, a vonatkozó szabályozók által megfogalmazott metódusnak megfelelően folyik a szakértői véleményben foglaltak figyelembe vételével. Azoknak az SNI tanulóknak kerül sor a többségi tanulókkal történő együttnevelésére, akiknek nevelését-oktatását a szakértői bizottságok integrált osztályban javasolják. Ezek a tanulók többségi társaikkal együtt végzik iskolai feladataikat, de a szükséges területeken támogatást kapnak. Ez jelenti a fokozott toleranciát, az egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását, speciális tankönyv használatát, az ellenőrzés és értékelés szigorú igazítását a tanuló képességeihez, s az egyéni foglalkozásokat. A tanulók fejlesztése a törvényben rendelkezésre álló időkeretek (habilitációs és rehabilitációs órakeret) és csoportszervezési előírások megtartásával speciális szakemberek igénybevételével folyik. 37

39 Tehetséges tanulók fejlesztése - tehetséggondozás Kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése. Minden pedagógus, de elsősorban az osztálytanító, szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt, együttműködést tételez fel a családdal és a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban: Differenciált tanórai munka Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre Szakkörök Felkészítés középiskolai tanulmányokra Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése Versenyeztetés: tantárgyakhoz köthető, sport, művészeti és komplex versenyek megszervezése, és azokon való részvétel intézményi, illetve területi szinten Képességkibontakoztatás A törvényi előírásoknak megfelelve, - ha pályázat lehetővé teszi,- intézményünk biztosítja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, hátrányaik enyhítését a kidolgozott képesség kibontakoztató programunk alapján, aktualizálva azt A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségi nevelés területei iskolánkban: tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) egyéb foglalkozások (napközi, szakkörök, kirándulások,), diák önkormányzati munka. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. 38

40 A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése és a másság elfogadása a tanulói közösségben. A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek a támogatása. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése kooperatív együttműködéssel. Szociális kompetencia (empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodóképesség) fejlesztése. Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny, projekt) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt elvárásaival és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A tanulók önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére való nevelése. Átgondolt játéktervvel és a játéktevékenység pedagógiai irányításával a közösséghez való tartozás érzésének erősítése. A sokoldalú és változatos foglalkozásokkal járulunk hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, a kirándulások, tevékenységeivel a természetszeretetet és a környezet iránti felelősség elmélyítése. A közösségben végzett munka, a közösség szabályainak megismerésével a tanulók értékek iránti fogékonyságának erősítése. A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. Alakítsa ki a tanulóban a felelősségteljes közszereplés igényét, a demokratikus kommunikáció rutinját. 39

41 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulót megilleti az a jog, hogy életkorának megfelelő mértékben részese legyen az őt érintő döntések meghozatalának. Ezt a jogát személyesen, illetve választott képviselőin, valamint szülőjén/gondviselőjén keresztül gyakorolhatja. Joga van megismerni az őt érintő döntés tartalmát, okát, következményeit. A döntési folyamat során joga van véleményét elmondani. A nevelési-oktatási intézmény a tanulóval kapcsolatos döntéseit jogszabályban meghatározott esetben és formában írásban közli a tanulóval, a szülővel. A tanuló, ezen jogai gyakorlásának módját a házirend tartalmazza A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskolai nevelés-oktatás, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola intézményvezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az intézmény vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a diákokat. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőjével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 40

42 A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztálytanítók és a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: Családlátogatás (önállóan, illetve a családsegítő szolgálattal együtt is) Egyéni beszélgetés Szülői értekezlet Fogadóóra Nyíltnap Írásbeli tájékoztató Előadások szervezése Közös programok Pályaválasztási tanácsadás Az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás Az EFOP pályázaton belül kidolgoztuk az Iskola család együttműködési programot, melyet a 3. melléklet tartalmaz. Az intézmény rendszeresen tartja a kapcsolatot az alábbi szakmai szervezetekkel: gyermek és ifjúságvédelmi szervezetek, gyámhatóság, szakmai szolgáltató szervezetek, szakszolgálatok, iskola-egészségügy, A kapcsolattartás rendjét az SZMSZ tartalmazza A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Tanulmányok alatti vizsgák Tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet által előírt esetekben szervez az iskola (magántanulók, tantestületi döntés alapján kötelezettek esetében). 41

43 A vizsgák időpontjáról a javítóvizsga kivételével a vizsgára történő jelentkezéskor írásban kell tájékoztatni a tanulót és a szülőt, legalább 10 nappal a vizsga kezdő időpontja előtt. Tanulmányok alatti vizsgát az e rendeletben meghatározottak szerint független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A tanulmányok alatti vizsgán vizsgabizottság ellenőrzi és értékeli a vizsga-kötelezettséggel érintett időszakra vonatkozó követelmények elsajátítását. A bizottság az összesített részeredmények és a kérdező tanár véleményezése alapján dönt a minősítésről. Ha a tanuló a tanulmányok alatti vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kap, a halasztott időpontig úgy folytathatja tanulmányait, mintha sikeres vizsgát tett volna. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló- és javítóvizsga) követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A vizsga tantárgyi/évfolyamonkénti követelményei megegyeznek a kerettantervek alapján készült, helyi tanterv adott tantárgyra és évfolyamra vonatkozó követelményeivel. Az intézmény három időszakot biztosít a tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására: augusztus, január és június folyamán. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megállapításához, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, tankötelezettségét egyéni munkarend szerint teljesíti, hiányzása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. (7) bekezdésében előírt mértéket meghaladja, és ezért nem osztályozható, amennyiben a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a hiányzás mértéke a tanévben meghaladja a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanév 42

44 végén nem osztályozható, magasabb osztályba való lépése csak sikeres osztályozó vizsga tétele mellett lehetséges. Ha hiányzásai ellenére rendelkezik az adott tantárgyból vagy tantárgyakból elégséges számú osztályzattal, a minősítését minden tantárgyból a tanítási évben szerzett osztályzatai alapján kell megállapítani. Iskolánkban minden tanulónak minden tantárgyából félévenként legalább a tantárgy heti óraszáma + 1 osztályzattal, de minimum három osztályzattal kell rendelkeznie. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszerezni. Különbözeti vizsga A tanulót jogszabály értelmében megilleti az a jog, hogy a választható tantárgyak esetében a május 20-i határnappal, a következő tanévre más választható tantárgyat válasszon. Ennek feltétele a sikeres különbözeti vizsga. A különbözeti vizsga a tantárgyi követelmények optimumát kéri számon. A vizsgára a szülő jelentkezteti és készíti fel a tanulót. Különbözeti vizsgát tehet a tanuló, ha: írásbeli határozat alapján engedélyezték, átvétellel tanulói jogviszonyt kíván létesíteni és az előző iskolájából eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. Különbözeti vizsgát a tanév során folyamatosan lehet szervezni. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott. (osztályozó vizsgán is) b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. 43

45 Amennyiben a javítóvizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket, vagy nem jelenik meg, köteles évet ismételni. A javító vizsga időpontjáról a szorgalmi időszak lezárásakor az iskola, írásban értesíti a szülőt. A tanulót a vizsgára a szülő készíti fel. A javítóvizsgán elégséges osztályzatot kapott tanuló magasabb évfolyamba léphet. Pótló vizsga Amennyiben a tanuló neki fel nem róható okból nem jelent meg a vizsgán, vagy a vizsga letétele előtt engedéllyel távozott, a vizsgát megismételheti. Pótló vizsgát az igazgató döntése alapján az adott vizsganapon vagy az iskola által megszervezhető legközelebbi vizsganapon kell megtartani A felvétel és az átvétel szabályai Az iskola első évfolyamára felvételt nyer minden olyan tanköteles és iskolaérett gyermek, aki: o az iskola beiskolázási körzetében állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakásban él, o a fenntartó által előírt létszámkeretig minden gyermek, akinek szülei az intézményünket választották. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a hátrányos helyzetű tanulók. Magasabb évfolyamon felvételt nyerhet minden tanuló, o aki beiskolázási körzetünkbe költözött, o körzeten kívüli tanuló abban az esetben, ha az osztályok létszáma ezt lehetővé teszi Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók o ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; o ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, o ismerjék fel a vészhelyzeteket; o tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; 44

46 o sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; o ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: o a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; o a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit; o a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és egyéb foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: o támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják, így a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó elsősegély-nyújtási ismeretek a következő tantárgyakba épülnek be: o Biológia: rovarcsípések, légúti akadály, artériás és ütőeres vérzés, komplex újra élesztés. o Kémia: mérgezések, vegyszer okozta sérülések, savmarás, égési sérülések, forrázás, szénmonoxid mérgezés. o Fizika: égési sérülések, forrázás. o Testnevelés: magasból esés. Az egészségnevelést szolgáló egyéb foglalkozások: o szakkörök, o egészségvédelemmel kapcsolatos előadások, versenyek 45

47 5. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 5.1. A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői Az 5/2020.(I.31.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI.4.) Korm. rendelet módosításáról alapján intézményünkben, felmenőrendszerben történik a bevezetése a 2020/21-es tanévben az 1. és az 5. évfolyamokon. Helyi tantervünk alapjául szolgálnak az oktatásért felelős miniszter által közzétett kerettantervek. A rendelkezésünkre álló szabad időkeretet az iskola arculatára jellemzően alakítjuk és töltjük meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel. A helyi tantervünk külön dokumentációban található. Kulcskompetenciák 1.A tanulás kompetenciái 2. A kommunikációs kompetenciák (anyanyelvi és idegen nyelvi) 3. A digitális kompetenciák 4. A matematikai, gondolkodási kompetenciák 5. A személyes és társas kapcsolati kompetenciák 6. A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái 7. Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák 5.2. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok Etika tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. A hit- és erkölcstan oktatás tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg. A természettudomány oktatása a 7-8. évfolyamon a biológia, a kémia és a fizika, valamint hozzájuk kapcsolódva a földrajz tantárgyak keretében valósul meg. A mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük meg. Heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy - a tanuló kérelme alapján - sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. Lehetőség szerint a 6. évfolyamon, 9 alkalommal (9 hét), heti két órában úszással váltjuk ki a testnevelést. 46

48 A mindennapos művészeti nevelés tanórai keretben, és lehetőségeinkhez mérten (humán erőforrás) délutáni foglalkozás, valamint szakköri formában teljesítjük. Az első idegen nyelv oktatása intézményünkben a 4. évfolyamon kezdődik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok alapján végezzük. A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei: A nemzetiségi nevelés és oktatás célja a tanulók nemzetiségi közösséghez tartozásának erősítése. Munkánkat A nemzetiség iskolai oktatásának irányelve alapján végezzük Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai 1-4. évfolyam alsó tagozat első önálló képzési szakasz Az alsó tagozat első két évében, az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelése fontos. A 3-4. évfolyamon erőteljesebbé válnak - a negyedik évfolyam végére már meghatározóan - az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok évfolyam felső tagozat második önálló képzési szakasz A felső tagozat funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A 7-8. évfolyam alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási héten legfeljebb a) az első harmadik évfolyamon huszonnégy, b) a negyedik évfolyamon huszonöt, c) az ötödik és a hatodik évfolyamon huszonnyolc, d) a hetedik és a nyolcadik évfolyamon harminc óra lehet. 47

49 5.4. Alapóraszámok tanulási területenként kétéves bontásban Tanulási területek (tantárgyak) Nevelési-oktatási szakaszok évfolyamai 1-2. évf évf évf évf. Magyar nyelv és irodalom (irodalom, magyar nyelv) Matematika (matematika) Történelem és állampolgári ismeretek (történelem, állampolgári ismeretek, honés népismeret) 5 5 Etika / hit- és erkölcstan Természettudomány és földrajz (környezetismeret, természettudomány, integrált természettudomány, biológia, kémia, fizika, földrajz) Idegen nyelv (első és második idegen nyelv) Művészetek (ének- zene, dráma és színház, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) Technológia (technika és tervezés, digitális kultúra) Testnevelés egészségfejlesztés (testnevelés) Közösségi (osztályfőnöki) és nevelés Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret Maximális órakeret

50 Alapóraszámok tantárgyanként éves bontásban Tantárgyak műveltségi terület szerinti felosztásban Alapfokú képzés nevelési-oktatási szakaszai Magyar nyelv és irodalom Matematika - magyar nyelv és irodalom matematika Történelem és állampolgári ismeretek - történelem állampolgári ismeretek 1 - hon- és népismeret* 1 Etika / hit- és erkölcstan Természettudomány és földrajz - környezetismeret természettudomány kémia fizika biológia földrajz 2 1 Idegen nyelv - első idegen nyelv Művészetek - ének- zene vizuális kultúra dráma és színház* 1 Technológia - technika és tervezés digitális kultúra

51 Testnevelés és egészségfejlesztés - testnevelés közösségi nevelés (osztályfőnöki) Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret Maximális órakeret A hon- és népismeret tantárgyat az ajánlás szerint intézményi döntés alapján, a hatodik évfolyamon tanítjuk a szabadon tervezhető órakeret terhére. - A dráma- és színház tantárgyat a hetedik évfolyamon tanítjuk heti 1 órában intézményi döntés alapján Szabadon tervezhető órakeret cigány népismeret hon- és népismeret 1 - magyar nyelv és irodalom dráma- és színház A kerettantervek bevezetésének ütemterve Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: H2013: NAT-hoz kapcsolódó kerettanterv H2020: NAT-hoz kapcsolódó kerettanterv ÉVFOLYAM TANÉV Alsó tagozat Felső tagozat 2020/21. H2020 H2013 H2013 H2013 H2020 H2013 H2013 H /22. H2020 H2020 H2013 H2013 H2020 H2020 H2013 H /23. H2020 H2020 H2020 H2013 H2020 H2020 H2020 H /24. H2020 H2020 H2020 H2020 H2020 H2020 H2020 H

52 5.5.1.Tanévi óraterv es tanév Magyar nyelv és irodalom 1. H H H H H H H H magyar nyelv és irodalom 7 4 (2+2) Magyar irodalom 4+1* 4+1* 4+1* 2+1* 2 2 Magyar nyelv 3 2+1* 2+1* 2 1+1* 2 Matematika - matematika * 3+1* 3+1* Történelem és állampolgári ismeretek - történelem 2 - állampolgári ismeretek - hon- és népismeret*** Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika / hit- és erkölcstan Természettudomány és földrajz - környezetismeret természettudomány 2 - kémia fizika biológia - földrajz 1 2 Természetismeret 2 Biológia-egészségtan 2 1 Idegen nyelv - első idegen nyelv (német) 3 Német nyelv Művészetek - ének- zene

53 - vizuális kultúra dráma és színház**** Technológia - technika és tervezés digitális kultúra 1 Technika, életvitel és gyakorlat * Informatika 0+1* 0+1* 0+1* Testnevelés és egészségfejlesztés - testnevelés közösségi nevelés (osztályfőnöki) 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Dráma és tánc 0+1* 0+1* 0+1* Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret Cigány népismeret** Magyar nyelv és irodalom Informatika Dráma és tánc Technika, életvitel és gyakorlat 1 - Matematika Heti óraszám Egyéni fejlesztés A *-gal jelzett + órák a szabadon tervezhető órakeretből kerültek felhasználásra a , valamint a évfolyamokon a 2013-as helyi tanterv alapján. **A cigány népismeret oktatása az 1. és az 5. évfolyamon a szabadon tervezhető órakeretből, a , valamint a évfolyamokon a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás többlet tanórai foglalkozásainak óraszáma felhasználásával történik. 52

54 A magyar nyelv és irodalom tantárgyat 5.évfolyamon bontjuk magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyakra. Külön értékeljük és minősítjük. Két tanmenettel dolgozunk Tanévi óraterv es tanév Magyar nyelv és irodalom 1. H H H H H H H H magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika - matematika Történelem és állampolgári ismeretek - történelem állampolgári ismeretek - hon- és népismeret** Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 Etika / hit- és erkölcstan Természettudomány és földrajz - környezetismeret természettudomány kémia fizika biológia - földrajz 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Idegen nyelv - első idegen nyelv (német) 3 3 Német nyelv Művészetek - ének- zene

55 - vizuális kultúra dráma és színház**** Technológia - technika és tervezés digitális kultúra 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és egészségfejlesztés - testnevelés közösségi nevelés (osztályfőnöki) 1 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki 1 1 Dráma és tánc Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret Cigány népismeret** Magyar nyelv és irodalom Informatika Matematika Dráma és tánc Technika, életvitel és gyakorlat 1 - Hon- és népismeret*** 1 Heti óraszám Egyéni fejlesztés A *-gal jelzett + órák a szabadon tervezhető órakeretből kerültek felhasználásra. a 3.4., valamint a 7.8. évfolyamokon a 2013-as helyi tanterv alapján. **A cigány népismeret oktatása az 1.2. és az 5.6. évfolyamokon a szabadon tervezhető órakeretből, a 3.4., valamint a 7.8. évfolyamokon a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás többlet tanórai foglalkozásainak óraszáma felhasználásával történik. ***Hon- és népismeret tantárgy a 6.évfolyamon a szabadon tervezhető órakeretből valósul meg. 54

56 Tanévi óraterv es tanév Magyar nyelv és irodalom 1. H H H H H H H H magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika - matematika Történelem és állampolgári ismeretek - történelem állampolgári ismeretek - hon- és népismeret*** Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 Etika / hit- és erkölcstan Természettudomány és földrajz - környezetismeret természettudomány kémia fizika biológia 2 - földrajz 2 1 Biológia-egészségtan 1 Idegen nyelv - első idegen nyelv (német) Német nyelv 2 3 Művészetek - ének- zene vizuális kultúra dráma és színház**** 55

57 Technológia - technika és tervezés digitális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Informatika Testnevelés és egészségfejlesztés - testnevelés közösségi nevelés (osztályfőnöki) Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 Dráma és tánc 0+1 Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret Cigány népismeret** Magyar nyelv és irodalom Hon- és népismeret** 1 - Dráma és színház**** 1 - Informatika 1 - Dráma és tánc 1 - Matematika 1 - Technika, életvitel és gyakorlat 1 Heti óraszám Egyéni fejlesztés A *-gal jelzett + órák a szabadon tervezhető órakeretből kerültek felhasználásra. a 4., valamint a 8. évfolyamokon a 2013-as helyi tanterv alapján. **A cigány népismeret oktatása az és az évfolyamokon a szabadon tervezhető órakeretből, a 4., valamint a 8. évfolyamokon a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás többlet tanórai foglalkozásainak óraszáma felhasználásával történik. ***Hon- és népismeret tantárgy a 6.évfolyamon a szabadon tervezhető órakeretből valósul meg. 56

58 ****Dráma és színház tantárgy a 7.évfolyamon a szabadon tervezhető órakeretből valósul meg Tanévi óraterv es tanév Magyar nyelv és irodalom 1. H H H H H H H H2020 Matematika - magyar nyelv és irodalom matematika Történelem és állampolgári ismeretek - történelem állampolgári ismeretek 1 - hon- és népismeret** Etika / hit- és erkölcstan Természettudomány és földrajz - környezetismeret természettudomány kémia fizika biológia földrajz 2 1 Idegen nyelv - első idegen nyelv (német) Művészetek - ének- zene vizuális kultúra dráma és színház**** Technológia - technika és tervezés digitális kultúra Testnevelés és egészségfejlesztés 57

59 - testnevelés közösségi nevelés (osztályfőnöki) Kötelező óraszám Szabadon tervezhető órakeret Cigány népismeret Magyar nyelv és irodalom Hon- és népismeret** 1 - Dráma és színház**** 1 Heti óraszám Egyéni fejlesztés **Hon- és népismeret tantárgy a 6.évfolyamon a szabadon tervezhető órakeretből valósul meg. ****Dráma és színház tantárgy a 7.évfolyamon a szabadon tervezhető órakeretből valósul meg Választható tantárgyak, foglalkozások A roma nemzetiségi oktatást /kizárólag magyar nyelven szülői kezdeményezésre és nyilatkozata alapján vezettük be. A cigány népismeretet A cigány nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei követelménye alapján tanítjuk. (5.sz. melléklet) Értékelése és minősítése első évfolyamon félévben és év végén, második évfolyam első félévében szövegesen történik, év végén és a többi évfolyamon érdemjeggyel. Szakköröket biztosítunk választható foglalkozásként A cigány népismeret helyi tanterve A hazai cigány nemzetiség számára a kultúra az identitás fenntartásának és megerősödésének alapvető feltétele. Megnőtt a nemzetiségi nevelést és oktatást végző intézmények szerepe a kultúra közvetítésében, az identitás tudatosításában. A nevelés és oktatás feladatai éppen ezért nem korlátozódhatnak csak az ismeretek átadására és a készségek fejlesztésére. Gyakorlati és sokrétűen felhasználható tudásra és a képességek fejlesztésére kell törekedni, amelyek egyben feltételei az értékeken alapuló cselekvésnek. Az önmeghatározás, az ítélőképesség, a tudomány 58

60 és művészet iránti nyitottság és a mindenkori személyes adottságok és lehetőségek határain belüli teljesítmény elérése a cél. Ez a feltételrendszer nyit utat a felelősségteljes élet felé.. A szokások ápolása, a történelem és a jelen ismerete mindezek az identitás nélkülözhetetlen részét képezik. Modern világunkban az emberi kapcsolatokon keresztül történő tanulás éppoly fontos, mint a tudás és az információ megszerzése, valamint cselekvési stratégiák kifejlesztése. A tantárgy sajátosságából - miszerint a család érték- és hagyományközvetítő szerepét és azok tiszteletét egyre inkább át kell vállalnia - adódnak a célok és feladatok is. A népismeret tantárgy tanulása a tanulók számára lehetővé teszi, hogy toleránsak és nyitottak legyenek a mássággal szemben, amely alkalmassá teszi őket más nemzetiségek és népek elfogadására. A heti egy tanítási óra nyolc évfolyamon keresztül intenzív és alapos ismeretszerzést és képességfejlesztést tesz lehetővé A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban tanórákon nincs csoportbontás. Az egyéb foglalkozások esetén a foglalkozás jellegének és pedagógiai tartalmának megfelelő képességalapú differenciált csoportbontást alkalmazunk, a szubjektív és objektív lehetőségekhez mérten. A szakos ellátottság hiánya miatt évfolyamon belül osztályösszevonás történik az alábbi tantárgyak tanítási óráin: Etika, Dráma és tánc, Vizuális kultúra, Ének-zene, Testnevelés és sport, Technika, életvitel és gyakorlat, Cigány népismeret Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, és más felszereléseket. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. 59

61 A következő tanévben szükséges taneszközökről az iskola ablakában (porta) elhelyezett listán és az év végi bizonyítvány kiosztásakor írásban tájékoztatjuk a szülőket. A 2017/18-as tanévtől tanulóinknak térítésmentesen jár a tankönyv minden évfolyamon, ami az iskola tulajdonát képezi. Az első és a második évfolyam kivételével leltárba kell venni, és év végén visszaszedni. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a Könyvtárellátó (KELLO) által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátó felé küldjük el a megadott határidőig A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az alsó tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségeket pedagógiai szempontból kezeljük. Elsődleges feladat az elsős tanulóknál az iskolai szokásrend kialakítása, a viselkedési normák elsajátítása. Fokozatosan átvezetjük a tanulót az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Törekszünk a mozgásigény kielégítésére, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésére, a koncentráció képességének alapozására. Iskolánk egyik jó gyakorlata az óvoda iskola átmenetet dolgozta ki, amely lehetővé teszi, hogy az óvodás korú gyerekek minél kisebb töréssel kerüljenek iskolába. Több közös programot szervezünk az óvodával, ahol a leendő elsős tanítónak lehetősége nyílik megismerkedni leendő tanítványaival. Az óvónők és a tanítók közti esetmegbeszélések, 60

62 konzultációk szintén a sikeres beilleszkedést támogatják. gyerekprogramjaink kedveltek. Az óvodás, majd az elsős tanulóknál elvégzett DIFER mérések lehetőséget biztosítanak a képességek és készségek mérésére, a gyengébbek szűrésére, majd egyéni fejlesztési terv készítésével felzárkóztatásukra. Az osztálytanítók felkészültsége, a sokféle módszer használata és a különböző tanulásszervezési lehetőségek az egyéni fejlődésbeli különbségeket orvosolják. Iskolánknak a szakszolgálatok szakembereket biztosítanak, akik egyénileg vagy kiscsoportokban foglalkoznak a felzárkóztatásra szorulókkal. Tanulóink felzárkóztatására kihasználjuk a pályázatok nyújtotta lehetőségeket. /Tutor Alapítvány/ A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe helyezzük a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamatokat. Fontosnak tartjuk az önismeret alakítását, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztését, az együttműködés értékének tudatosítását a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempontnak tekintjük: az életkori jellemzők figyelembevételét, az ismeretek tapasztalati megalapozását és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatását. Kiemelt feladatként kezeljük a kreativitás fejlesztését, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvést, a tanulók egészséges terhelését, érési folyamatuk követését, személyre szóló, fejlesztő értékelésüket. Törekszünk a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatra és az alapvető képességek, készségek elsajátítására. Célirányosan fejlesztjük a mentális képességeket. 61

63 A felső tagozat pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Fontosnak tartjuk a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozását, helyes magatartásformák megismertetését és gyakoroltatását. Fejlesztjük a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot, az alapvető képességek, készségek elsajátítását, a mentális képességeket, az önálló tanulás és az önművelés alapozását. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése. Célunk az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. Nagy hangsúlyt fektetünk a pályaválasztásra, pályaorientációra A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állapotának mérése Az iskola mindennapos testnevelési órákról szóló programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. Célunk: 62

64 Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének alapfokú tudnivalóit. A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság. 2015/16-os tanévtől minden tanítási napon minden osztálynak van testnevelés órája A tanulók fizikai állapotának mérése A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője az egészséges testsúly, az állóképesség és az izomerő. A vonatkozó jogszabályok a tanulók fizikai állapotának mérését tanévenként a felső tagozaton írják elő. A mérésre egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatók. Ehhez kapcsolódik az értékelés, amely az ellenőrzés eredményeinek elemzését jelenti. Az ellenőrzés módszerei: Megfigyelés órai munka 63

65 Szóbeli felelet Írásos kikérdezés Interjú (lehet egyéni vagy csoportos) Tanulók által készített produktumok vizsgálata Tanulói teljesítmények felmérése (mérés) Dokumentumok elemzése Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: Formája, rendje Korlátai Szerepe Tanév eleji diagnosztizáló (szintfelmérő) Félévi szummatív (minősítő) Tanév végi szummatív Témakörönkénti, formatív dolgozat Témazáró dolgozat Százalékos kiértékelés Nem osztályozható! Százalékos kiértékelés Százalékos kiértékelés Százalékos kiértékelés Százalékos kiértékelés Állapotfelmérés Összefüggő témakörök egymásra épülésének ellenőrzése Adott tanév tananyagának beépülése Az adott témakörben mennyire tájékozott a tanuló, hiányosság feltérképezése, javítása Egy témakör beépülésének kontrollálása Írásbeli felelet Értékelés osztályzattal vagy szövegesen Rövidebb szakasz (egy téma) teljesítettségének ellenőrzése Gyűjtőmunka A munkaközösség által meghatározott módon értékelve Az önállóság fejlődésének vizsgálata Órai munka Egyedi módszerrel Napi nyomon követés Témahét, projekt Írásbeli házi feladat A tanórai és a házi felkészülés során végzett tevékenységek osztályozhatók, a kooperatív technikák során alkalmazott módszerek a mértékadóak. Az értékelés egyedi módja szerinti módszerrel A tanuló egyéni és csoportos teljesítményének és tudásának értékelése, továbbá a csoportban végzett munkában való részvétel, az együttműködés szintjének értékelése. Az otthoni gyakorlás ellenőrzése, hibák javítása, szorgalom Értékelés A legfontosabb elvek a törvényből: Az értékelést a pedagógus végzi. A magatartást és szorgalmat az osztályfőnök értékeli, minősíti az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével. 64

66 A félévi és év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek határozzák meg. Érdemjegy és osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz Szöveges értékelés (első évfolyam, második évfolyam félév, szakértői vélemény alapján szöveges minősítés javasolt, egyéni fejlesztés) A szöveges, írásbeli értékelésekben jól nyomon követhető az iskola értékelési rendszerének négy alkotóeleme: a tevékenység, a produktum, a feltétel és a kritérium. Félévkor egyénre szabott fejlődési beszámolót kapnak a tanulók és a szüleik. Az értékelési szempontok összetettek, a tanuló egész személyiségére koncentrálnak. Év végén magatartásból és szorgalomból a minősítésen kívül (példás, jó, változó, rossz/hanyag) valamint minden tantárgyból (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul) részletes szöveges értékelést is kapnak a tanulók, mely bekerül a bizonyítványukba. A szöveges értékelés arra is lehetőséget kínál, hogy a pozitívumok kiemelésével buzdítsa a tanulókat, sőt, a lehetséges fejlesztési irányt is megmutassa. Fontos, hogy az integráltan oktatott, enyhe értelmi fogyatékos tanulók értékelésekor a rájuk vonatkozó, az adott évfolyamon feltüntetett csökkentett vagy módosított követelményrendszer a meghatározó. Nevelési eredményvizsgálatok Célja: megmutatja a tanulók neveltségi, fejlettségi állapotát, a nevelés hatékonyságának elemzésére ösztönöz, és mindezzel megalapozza a további nevelőmunka tudatos, célratörő irányítását, korrekcióját és továbbfejlesztését. A személyiség neveltségének mutatói: o Az egyén tevékenysége o A tevékenység folyamatában kialakuló erkölcsi tudata o A tevékenységben kialakuló tulajdonságok, készségek, képességek, attitűdök o A tevékenységre ösztönző motívumok o Az egyén életmódja A közösség fejlettségi állapotának mutatói: 65

67 o A közösség tevékenységrendszerének tartalma és kiterjedtsége o A közösség szerkezetének sajátosságai o Az önkormányzati tevékenység minősége o A közvélemény minősége o A közösség külső kapcsolatainak fejlettsége Eredményvizsgálati módszerek o Megfigyelés. o Beszélgetés. o Kérdőíves felmérés. o Pedagógiai helyzetteremtés. o A tanulói produktumok elemzése. o Az iskolai dokumentáció tanulmányozása. o A végzett növendékek helytállásának vizsgálata. o Az intézménybe érkező első osztályos tanulók neveltségi szintjének felmérése és a feladatok meghatározása. o A negyedik osztályba történő átlépéskor a neveltségi, fejlettségi mutatók vizsgálata. o Nevelési értekezletek témája (évente egyszer) valamelyik neveltségi szint széles körű vizsgálata. o A félévi és év végi osztályozó értekezleten részletes beszámoló az osztály neveltségi szintjéről, és a következő időszak feladatairól. o Félévenkénti magatartás és szorgalom nevelőtestületi értékelése. A neveltségi szint mérését 3 nagy csoportra bontjuk, amely az alábbi szakaszokhoz kapcsolódik: o 1-3. osztályban az iskolai életbe való integrálódást segíti, o 4-5. osztályban, amely a tagozatváltás okozta nehézségeket hivatott megkönnyíteni, o osztály komplex vizsgálata, melyben felmérjük, hogy a 8 éves képzés, nevelés milyen színvonalon valósul meg. A következő nevelési területeken kívánjuk erősíteni a minőséget: o Erkölcs: alapvető emberi értékek, melyet a pedagógiai program és a házirend tartalmaz (pl. szeretet, tisztelet, felelősségérzet stb.). o Környezetkultúra (vonatkozik a környezet kialakítására és jelenlegi állapotának, állagának megőrzésére, a fenntarthatóság elérésére). 66

68 o Fegyelem (önfegyelem, kollektív fegyelem) o Eddigi tapasztalataink alapján külön figyelmet fordítunk minden évfolyamon a tanulók és a felnőtt (gyermek-szülő, gyermek-pedagógus stb.) kapcsolat optimalizálására. o A kulturált kommunikáció terén kívánunk javítani. o Munkához való viszony és az önművelésre való igény fejlesztése. A tanulócsoportok vizsgálatának szempontjai és célja: o Milyen a csoporton belüli kapcsolatrendszer? A csoport szerkezeti hiányosságainak, az egyes tanulók esetleges kirekesztettségének feltárása. o Interjú a konfliktuskezelés, a közösség igényeinek felmérése tárgykörben szerepvállalás, szerepek felosztása. o A csoport külső és belső kommunikációs szokásai milyenek? o Milyen a gyermekek szocializációjának szintje? - Fejlesztési lehetőségeit számbavétele. o Miként tudjuk az osztályközösségeket iskolai közösségbe integrálni úgy, hogy arculatukat megőrizve önállóak maradhassanak? Vizsgálandó: o a tanulók egymáshoz való viszonya o szülő és pedagógus viszonya o gyermek és pedagógus viszonya o gyermek és szülő viszonya Vizsgálati eszközök: o beszélgetés, interjú (egyéni és csoportos) o kérdőív o rajz o szerepjáték A felmérések során szerzett információkat a következő évi osztályfőnöki és napközis munkatervekbe kívánjuk beépíteni. A felmérések idejét, értékelésének feldolgozását a tárgyévre vonatkozó éves programunk tartalmazza. A megvalósításért közösségenként az osztályfőnökök felelősek, az átfogó vizsgálat összegzését a munkaközösségvezetők, illetve az intézményvezető végzi. 67

69 Ezen ismeretek tudatában tudjuk a következő tanév kiemelt nevelési céljait meghatározni A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése az egyes évfolyamokon az egyes tárgyak jellegzetességeinek megfelelően történhet szóbeli felelet, írásbeli munka vagy gyakorlati tevékenység útján. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók tudásszintjének mérését minden évfolyamon elvégezzük: év elején, félévkor és év végén az alábbi tantárgyakból: A tanulók tudásszintjének mérése központi felmérés vagy a szaktanár által összeállított feladatsor alapján a tantervi követelmények figyelembe vételével magyarból és matematikából az alábbi bontásban: Év eleje Tanulási képesség vizsgálat Hangos olvasás Értő olvasás Íráshelyesírás Matematika Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtan Matematika Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtan Matematika Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtan Fogalmazás Matematika Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtan Fogalmazás Matematika Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtan Fogalmazás Matematika Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtan Fogalmazás Matematika Félév Hangos olvasás Értő olvasás Íráshelyesírás Matematika Hangos olvasás Értő olvasás Íráshelyesírás Matematika. Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtantollbamondás Matematika. Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtantollbamondás Matematika. Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtantollbamondás Fogalmazás Matematika. Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtantollbamondás Fogalmazás Matematika. Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtantollbamondás Fogalmazás Matematika. Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtantollbamondás Fogalmazás Matematika. Év vége Ugyanaz, mint félévkor. Kivétel: 2.évf.év végén nyelvtanból is, 4.évfolyam végén: fogalmazásból is. Az egyes témakörök végén a tanulók a téma tananyagából, követelményeiből témazáró dolgozatot írnak. A tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük el. 68

70 Teljesítmény Érdemjegy 0-30 % elégtelen (1) % elégséges (2) % közepes (3) % jó (4) % jeles (5) Az értékelés a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára kihat. A pedagógusok értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése. A pedagógiai program értékelési koncepciójának célja, hogy az értékelés: ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be; számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött; jelenjék meg, hogy a tanuló saját lehetőségét mennyire használta ki. Iskolai gyakorlatunkban háromféle értékelési funkciót különböztetünk meg: a minősítő értékelést (teljesítménymérést), a diagnosztikai értékelést és a fejlesztő értékelést. A jutalmazás formái Egyéni jutalmazási formák Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel, oklevéllel jutalmazhatók. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is 69

71 kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át Az írásbeli és szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei és korlátai Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése. Minden tanuló számára a legoptimálisabb életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása. A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása. A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és az egyéni képességek kibontakoztatása. Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés. A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése. A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás. A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése. Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának megismertetése, segítségnyújtó szerepének, hasznosságának felismertetése. Önképzésre nevelés. Önálló gyűjtőmunka végzése. Csoportos feladat elvégzése a tanítási időn kívül. Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés. A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok. Hétvégére és az iskolai szünetekre csak annyi házi feladat adható fel, mint általában egyik tanóráról a másikra. 70

72 Az írásbeli beszámoltatás formái A tanulókkal az év eleji ismétlések után az elméleti tantárgyakból szintfelmérő dolgozatot íratunk. Az 5. évfolyamon a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében az év eleji szintfelmérő dolgozat anyagát magyar nyelvből és matematikából a negyedik és ötödik évfolyamon tanító szaktanárok együttesen állítják össze. A témazáró dolgozat megíratására egy teljes tanórát biztosítunk. A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében a témazáró dolgozatok száma naponta kettőnél nem lehet több. A kisdolgozatok, szódolgozatok nem vesznek igénybe egy teljes tanórát, általában percesek, bármelyik tanítási órán írathatók Oktatási eredményvizsgálatok Bemenetkor az első osztályosok ismeretanyagának, képességeinek felmérése, a feladatok meghatározása, szükség esetén fejlesztőpedagógus segítségével. Átmenetkor a 4. és 5. osztályban tanítók és a szaktanárok közösen összeállított anyagon mérik az alapkészségek helyzetét (hangos és szövegértő olvasás, helyesírás, matematika) Országos mérések 6. és 8. évfolyamon minden tanév májusában A tanulók teljesítményének értékelése A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv határozza meg. Az értékelésnél figyelemmel kell lenni a tanuló általános állapotára, fejlesztés esetén egyéni haladására, képességeire. A vonatkozó jogszabályi előírások alapján, az alsó tagozaton, első évfolyamon és a második évfolyam első félévében szöveges értékelést végzünk, majd az ötfokozatú érdemjegy az osztályozás eszköze. A felső tagozaton a tanulók teljesítményének értékelése tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén osztályzatokkal történik. 71

73 A tanuló tudásának értékelése és Érdemjegyek, osztályzatok minősítése jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) A tantárgyi dicséretben részesülő tanulónak a tantárgyi dicséretet a megjegyzés rovatban kell feltüntetni a bizonyítványban, kitűnőt nem kaphat. Az első évfolyamon félévkor és Szöveges minősítés év végén, a második évfolyamon félévkor kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul Az értékelés kategóriái első osztálytól a második évfolyam félévéig Kiválóan teljesített A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti. Ismeretei biztosak, képes azokat az évfolyam követelményeinek megfelelő szinten alkalmazni. Szóban és írásban is képes gondolatai, véleménye és a tanultak pontos megfogalmazására. Életkorának megfelelő szinten képes az összefüggések meglátására, alkotó módon tudja a megszerzett ismeretanyagot hasznosítani. Jól teljesített A tantervi követelményeket általában jól teljesíti. Ismeretanyaga jó, alkalmazásában kissé bizonytalan. Szóban és írásban kevés segítséget igényel feladatmegoldásai során. Kevés segítséget igényel az összefüggések meglátásában, ismereteit önállóan is képes alkalmazni. Megfelelően teljesített 72

74 A tantervi követelményeket alapvető szinten teljesíti. Ismeretanyaga közepes szintű, alkalmazása során többször igényel segítséget. Szóban és írásban nehézkesen nyilvánul meg. Összefüggések meglátására csak segítséggel képes. Felzárkóztatásra szorul A tantervi követelményeket alacsony szinten teljesíti. Ismeretanyaga csekély, önálló alkalmazására is csak sok segítséggel képes. Szóban és írásban csak kérdések segítségével tud megnyilvánulni, fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni. Jeles Érdemjegyek és osztályzatok kritériumai A tantárgyi követelményeknek kifogástalanul megfelel. Ismeri, érti, önállóan képes alkalmazni a tananyagot. Szóban és írásban pontosan, szabatosan fogalmaz. Fogalmai pontosak, tiszták, összefüggésüket, rendszerüket átalakítja. A váratlan problémák nem riasztják vissza, hanem biztos ismeretei birtokában közelíteni képes a megoldáshoz. Jó A tantervi követelményeket megbízhatóan teljesíti. Fogalmai tiszták, az önálló alkalmazásban kissé bizonytalan. Szóbeli és írásbeli fogalmazásában nem követ el értelemzavaró pontatlanságokat. Az alapvető összefüggéseket tudja, a begyakorolt módszerekkel biztosan dolgozik. Közepes Csak az alapvető tantervi követelményeket teljesíti. Pontatlanul, nehézkesen nyilvánul meg szóban, írásban egyaránt. Fogalmai nem tiszták, az összefüggéseket csak segítséggel ismeri fel. Elégséges A tantervi követelményekből csupán annyit képes elsajátítani, amennyi a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges. Fogalmakat nem ért, önállóan egyszerű összefüggéseket sem tud felismerni. A legalapvetőbb feladatok megoldásához is tanári segítségre szorul. Elégtelen A tantervi követelményeknek nevelői segítséggel sem tud eleget tenni. 73

75 5.8. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Hagyományosan tanulóink kimagasló teljesítményeit a tanévzáró ünnepélyeken értékeljük. Ennek formája bizonyítvány, oklevél, könyv, szóbeli dicséret. Itt tanulói közösségeket is kiemelhetünk. Ennek szempontjai a tantestület döntése szerintiek: tanulmányi munka sportteljesítmények közösségi munka kulturális és közéleti tevékenység Egyéni jutalmazási formák: Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók, tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Az osztályfőnökök és a munkaközösségek javaslatára a legkiemelkedőbb eredményekkel rendelkező tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülnek. Közösségi munkáért a DÖK is javasolhat tanulókat az elismerésre. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át Magatartás A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) 74

76 A magatartási elvárásokat a házirend tartalmazza. Ezen elvárások teljesítése alapján az értékelési szempontok a következők: Példás A házirendet minden körülmények között betartja, és másokkal is betartatja. Órai és órán kívüli magatartása kifogástalan. A közösség alakításában aktívan részt vesz, kezdeményez. Iskolai feladatokat önként vállal, és maradéktalanul teljesít. Megnyilvánulásaiban őszinte, társaival, tanáraival szemben tisztelettudó, együttműködő és segítőkész. Fegyelmező intézkedés nem volt ellene. Jó A házirendet betartja, apróbb hibáit törekszik javítani. A közösségben a rábízott feladatokat ellátja. Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő. Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli figyelmeztető. Változó A házirendet több ízben megsérti, vét a közösségi szabályok ellen. A közösség alakításában nincs szerepe, munkájában vonakodva vesz részt. Társaival szemben közönyös, megnyilvánulásaiban durva, tanáraival szemben tiszteletlen. Fegyelmi fokozata: legfeljebb igazgatói figyelmeztetés. Rossz A házirendet nagyon hiányosan tartja be. A közösség munkáját hátráltatja, szándékosan árt a közösségnek. A nevelésére tett erőfeszítéseket rendre elutasítja. Társaival szemben durva, goromba. Tanáraival szemben tiszteletlen, udvariatlan, elutasító. Fegyelmi fokozata: igazgatói intés. 75

77 Szorgalom A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) A szorgalom értékelésekor a tanuló iskolai és tanulmányi munkához való hozzáállását értékeljük. A szorgalom értékelése nem feltétlenül függ össze az eredményes, jó jeggyel értékelt tanulási eredménnyel, hiszen gyenge képességű tanuló is lehet kiemelkedően szorgalmas. Példás Jó Változó Hanyag Aki tanulmányi munkájában kitartó, a tanítási órákra képességeihez mérten pontosan és rendben, maximálisan felkészül. Tanulmányi munkájában többletfeladatokat végez, részt vesz versenyeken, pályázatokon. Az órai munkát érdeklődésével, aktivitásával segíti. A tanítási órákra lelkiismeretesen felkészül, feladatait elvégzi, de többletfeladatokat nem végez. Órai aktivitása a tőle elvárható, de különösebb érdeklődést nem mutat. Érdeklődése csak az iskolai tananyagra korlátozódik. Iskolai és otthoni munkájában csak időnként teljesít képességeihez mérten. Órai aktivitása hullámzó teljesítményt mutat. Házi feladatait hiányosan készíti el, felszerelése is többször kifogásolható. Gyakran szétszórt, figyelmetlen. Tanulmányi munkájában gyakran képességei alatt teljesít, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Felszerelése hiányos, így az órai tanulmányi munkát hátráltatja. Munkafegyelme rossz, érdektelenség, közömbösség jellemzi. Egy vagy több tantárgyból elégtelen a minősítése. 76

78 A magatartás és szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel. Az osztályfőnök és az osztály szükség szerint, de legalább kéthavonta értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát, a tapasztalatokról tájékoztatja a szülőket ( szülői értekezlet). Félévkor és év végén a tanulók magatartás és szorgalom minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatásával állapítja meg A tanulók továbbhaladása A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt, a továbbhaladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és az elvárt kimeneteli követelményeket valamennyi tantárgyból. Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 tanítási óránál többet mulasztott, ha a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja, és nincs elegendő érdemjegye magántanuló volt. Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Az évfolyamot megismételni köteles az a tanuló, aki az adott tanévben a javítóvizsgán nem felelt meg. 77

79 Az első évfolyamot megismételheti a tanuló szülői kérésre, ilyenkor bizonyítványt a tanuló a megismételt évről kap. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, vagy a szülő írásban ezt kéri A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Iskolánkban a roma nemzetiséghez tartozó tanulók járnak. Jelenleg nincs nemzetiséghez nem tartozó tanulónk. A nemzetiségekről szóló oktatás színterei A következő tanítási órák: történelem, ének-zene, magyar nyelv és irodalom, dráma és tánc és osztályfőnöki. Szabadidős tevékenységek: (projekt hetek, diákönkormányzati programok, vetélkedők, könyvtári programok). Lehetőség szerint a nemzetiségi önkormányzatok bevonása, közös iskolai programok szervezése A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Valamennyi tanulónak joga van képességei minél maradéktalanabb kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, amely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Iskolánk többek között az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: kulcskompetenciák fejlesztését, az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazását, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítését, méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítást, a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését, 78

80 tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulást, a differenciáló módszerek alkalmazását, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosítását, környezettudatos szemléletű oktatás-nevelést, egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítását, hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatását és alkalmazását a tanórákon, a tanulói aktivitás növelését a tanítási órákon, a tanulási attitűd pozitív átformálását, a továbbtanulás támogatását, személyiségfejlesztést és közösségépítést, a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítését, partnerközpontú nevelést A tanuló átvétele A székhely és tagiskola közötti átiratkozás elbírálása az igazgató jogkörébe tartozik. A felvétel során alkalmazott eljárás: Az iskola vezetése elbeszélget a leendő tanulóval és a szülővel az iskolaváltás okairól, az iskola elvárásairól, házirendjéről. Az első tanórákon, illetve dolgozatíráskor felmerülő hiányosságokat az osztálytanító, illetve szaktanár irányításával a tanuló egyénileg pótolja. A pótlás időtartama egyéni elbírálás alá esik - melyet a szaktanárok állapítanak meg -, de legkésőbb a tanév vége. Ezen idő letelte után a tanuló vizsgát tesz. Amennyiben a tanuló első félévben érkezik, a félévi osztályzat alól mentességet kaphat, s helyette a szaktanár szöveges értékeléssel értesíti a szülőt az eddig elért eredményről. Ha a tanuló a második félévben érkezik és valamelyik tantárgyat addig nem tanulta, indokolt esetben egy teljes tanévet is kaphat a felzárkózásra. Ha a tanuló külföldről érkezik, vagy előző iskolájában magántanuló volt, különbözeti vizsgát köteles tenni az igazgató által meghatározott tantárgyakból. 79

81 6. Legitimációs záradék 6.1.A pedagógiai program hatályba lépése, felülvizsgálata Iskolánk nevelői közössége a Pedagógiai Programot a vonatkozó jogszabályi előírások alapján felülvizsgálta és módosította. A módosítások bevezetése év szeptember hónap első napjától történik felmenő rendszerben. A bevezetésben nem érintett évfolyamokon a nevelő-oktató munka a év szeptember hónap első napjától elfogadott és jóváhagyott dokumentum szerint folyik. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: a dokumentumot a fenntartó székhelyén, az iskola könyvtárában, az intézményvezetői irodában lehet elolvasni, valamint megtekinthető a Köznevelés Információs Rendszer elektronikus felületén. ( 6.2 A Pedagógiai Program kiegészítései Erkölcstan/Hit-és erkölcstan megnevezésének módosítása Etika/Hit-és erkölcstanra Módosítás: január 23-án az alábbiakban: A Pedagógiai Programban szereplő Erkölcstan/Hit-és erkölcstan tantárgy megnevezését Etika/Hit-és erkölcstan megnevezésre módosítom a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 182/B (10) bekezdése alapján január 23-tól. A módosítás az alábbi tanügyi dokumentumokra terjed ki: osztálynapló: haladási és értékelő napló tanulói tájékoztató füzet bizonyítvány törzslap órarend tantárgyfelosztás e-napló e-kréta éves munkaterv A módosítás gyakorlati megvalósítása: erkölcstan/ hit-és erkölcstan helyett: etika/hités erkölcstan. Az órarendben az etika/hit-és erkölcstan tantárgyi megnevezést használjuk. 80

82 Lázár Ervin Program Készült: november 13. Az 1042/2019. (II.18.) Korm. határozat alapján, a Kormány szociális helyzettől és lakóhelytől függetlenül minden, 1-8. évfolyamon tanuló iskolai diák részére tanévenként egy alkalommal, a Lázár Ervin Program (LEP) keretében ingyenesen színházi, tánc- és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyeinek látogatást lehetővé teszi az alábbi bontásban: 1. évfolyam: Bábelőadás bemutatása oktatási intézményekben 2. évfolyam: Előadó-művészeti produkció bemutatása oktatási intézményekben 3. évfolyam: Színházi előadás bemutatása saját játszóhelyen (kőszínház) 4. évfolyam: Komolyzenei vagy népzenei koncert bemutatása oktatási intézményekben vagy koncerttermekben 5. évfolyam: Színházi előadás bemutatása saját játszóhelyen (kőszínház) 6. évfolyam: Cirkuszművészeti előadás bemutatása saját játszóhelyen (Fővárosi Nagycirkusz) 7. évfolyam: Előadó-művészeti produkció bemutatása oktatási intézményekben 8. évfolyam: Színházi előadás bemutatása Budapesten (kőszínház) Őshonos állatok bemutatóhelyeinek látogatása: évfolyamos diákok részére szervezett programok helyben, az iskola vagy az illetékes tankerület központ által biztosított, kijelölt helyszínen kell megvalósítani. A Program várható ideje: november április 30. A programokra jelentkezni és nyomon követni a KRÉTA felületen lehet. 81

83 6.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A pedagógiai programot az intézmény diákönkormányzata év 05. hó 18. napján véleményezte, melyet aláírásommal tanúsítok. Kelt: Nyírmihálydi, Kuzma Szántó Marianna diákönkormányzat képviselője A pedagógiai programot/módosítását a szülői szervezet (közösség) év május hó 19. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet (közösség) véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során, a jogszabályban előírtaknak megfelelően gyakorolta. Kelt: Nyírmihálydi, Kuzma Szántó Marianna szülői szervezet képviselője A pedagógiai programot/módosítását az intézményi tanács év május hó 19. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen pedagógiai program felülvizsgálata során, a jogszabályban előírtaknak megfelelően gyakorolta. Kelt: Nyírmihálydi, Szilágyi Lászlóné intézményi tanács képviselője 82

84 6.4. A pedagógiai program elfogadásáról és jóváhagyásáról szóló záradék A pedagógiai programot/módosítását az intézmény nevelőtestülete év május hó 22. napján tartott értekezletén elfogadta. Kelt: Nyírmihálydi, Lukácsné Bucskó Judit Tóth Péterné hitelesítő nevelőtestületi tag P.H. hitelesítő nevelőtestületi tag A pedagógiai programot jóváhagyom. Kelt: Nyírmihálydi, P.H. Szulyák Mónika intézményvezető 6.5. Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkozat Jelen pedagógiai programot a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 26. (1) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget jelentő rendelkezések vonatkozásában a Mátészalkai Tankerületi Központ, mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult szerve/vezetője a pedagógiai program fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Költségek tervezése, költségkalkuláció: Tanév során a 6. évfolyam úszás lebonyolításához járuló költségek, belépőjegy kifizetése, valamint az utazás megszervezése, kifizetése: Kb Ft Ft Évközben házi versenyek lebonyolítása, jutalmazása kb Ft Farsang (tombola tárgyak, helyezések jutalmazása): Ft 83

85 Gyermeknapi rendezvény: Ft Gyermeknapi ajándék: Ft Év végi jutalomkönyv: Ft Év végi tanulmányi kirándulás (oda-vissza:200 km távolság) utazás évfolyamonként: kb Ft Kirándulásokra belépőjegy, tanulónként: Ft Szakkörhöz anyagköltség tanévre: kb Ft Műsorokhoz dekorációs kellékek: Ft Földnapja, környezet szépítése: kb Ft Egészségnap megszervezése (gyümölcssaláta készítése, egészséges ételek kóstolása): kb Ft Kelt: Mátészalka, Pesti Béla László fenntartó képviselője 84

86 1. számú melléklet A Pedagógiai program módosítása A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - Az iskola igazgatója; - A nevelőtestület bármely tagja; - A nevelők szakmai munkaközösségei; - Az intézményi tanács; - A szülői munkaközösség; - Az iskola fenntartója. A Pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A Pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a Diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség véleményét. A Pedagógiai program azon rendelkezéseinek, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. A módosított Pedagógiai program a jóváhagyást követően lép hatályba. 85

87 2. számú melléklet Az osztályozó vizsga követelményei évfolyamonként és tantárgyanként 1. évfolyam MATEMATIKA - Számok sorba rendezése - Páros számok - Számok helye a számegyenesen - Számszomszédok - Sorozat - Összeadás - Kivonás - Pótlás - Több, kevesebb, ugyanannyi MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Hangos olvasás: Betűk felismerése, megnevezése Szavak olvasása Szöveg olvasása szótagolva 2. Írás: Szavak másolása írottról Szavak másolása nyomtatottról Mondat másolása írottról Mondat másolása nyomtatottról Tollbamondás KÖRNYEZETISMERET: - Sorold fel a hét napjait! - Hogyan követik egymást az évszakok? - Mi jellemző a télre? - Hogyan öltözködnek télen? - Sorolj fel tavaszi virágokat! - Sorolj fel költöző madarakat! - Mondj néhány emlősállatot! - Állatok a házban és a ház körül. a baromfiudvarban, az istállóban, az ólban. - Vadon élő állatok. - Állatkerti állatok. - Milyen madarakat ismersz? - Milyen érzékszerveink vannak, melyikkel mit érzékelünk? - Mutass a következő testrészeidre: fej, nyak, törzs, karok, lábak VIZUÁLIS KULTÚRA - Melyik állat a kedvenced? Rajzold le! - Rajzold le a legkedvesebb élményedet! TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 86

88 - Papírból fogunk madarat hajtogatni: Csináld utánam! - Milyen színei vannak a közlekedési jelzőlámpának, melyik mit jelent? ÉNEK-ZENE - Tanult dalok éneklése - Ritmusvisszhang ritmusmotívumok visszatapsolása - Ritmusértékek felismerése, megnevezése (tá, ti-ti, szün, ütemvonal, ismétlőjel, záróvonal) - Szolmizációs hangok kézjeleinek megnevezése - Kottaolvasás: lá, szó, mi hangok felismerése vonalrendszerben TESTNEVELÉS ÉS SPORT - Futás feladatokkal - Gimnasztikai gyakorlatok végzése - Talajgyakorlatok: guruló átfordulás előre, hátra - Kötélmászás - Ugrókötél áthajtása - Kislabda hajítás - Labdaátadások ETIKA - Közvetlen és tágabb közösségeim - A hétköznapi életet befolyásoló illemszabályok - Ünnepnapok, családi ünnepek - A szabadidő eltöltésének lehetőségei - Növények és állatok közvetlen és tágabb környezetünkben - A jó és a rossz szembeállítása CIGÁNY NÉPISMERET - A család és a rokonság életének fontos eseményei - A cigány családi ház és utca jellegzetességei - Az elődök élete, foglalkozásaik - Zászló, himnusz - Ünnepekhez kapcsolódó szokások, ételek, köszöntők - Cigánymesék, eredetmondák INFORMATIKA - A számítógép felismerése - Mivel foglalkozik az informatika? - Adattárolás, egyszerű rajz készítése 2. évfolyam MATEMATIKA 87

89 - Rajzról művelet írása - Számok pótlása - Egyszerű szöveges feladat - Nyitott mondat - Szorzás - Nyitott mondat - Műveletek sorrendje - Összetett szöveges feladat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM - Hangos olvasás - Értő olvasás /feladatlap/ - Nyelvtan helyesírás Szavak szótagolása, szótagszáma Ékezetek pótlása j vagy ly Mondat szavakra bontása Kiejtéstől eltérő szavak Tollbamondás KÖRNYEZETISMERET - Az erdő életközössége - Élőlények, élettelen dolgok megkülönböztetése - Életjelenségek felsorolása: légzés, táplálkozás, mozgás, növekedés, fejlődés - 2. félév - Anyagok a környezetben - Egészséges életmód kritériumai. öltözködés, táplálkozás, tisztálkodás, mozgás terén - 2. félév ÉNEK-ZENE - Tanult dalokból éneklés - Ritmusértékek felismerése: tá, ti-ti, tá-á, szün, szüün - Ritmusmotívum tapsolása - Kézjelek felismerése: lá, dó, ré, mi, szó, lá - 2. félév - Szolmizációs hangok felismerése vonalrendszerben: lá, szó, mi, ré, dó - 2. félév TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT - Papírhajtogatás - Sablon használta, nyírás, ragasztás - Papír, textil, fonal, képlékeny anyagok tulajdonságai VIZUÁLIS KULTÚRA - Élményrajz szabadon választott technikával TESTNEVELÉS ÉS SPORT 88

90 - Gimnasztikai gyakorlatok - Labdavezetés, feldobás-elkapás, kerülés - Gurulóátfordulás előre, hátra - Tarkóállás INFORMATIKA ismerje a számítógép alapvető részeit, képes legyen a számítógép be- és kikapcsolására, legyen képes a tanult programok indítására, bezárására, ismerje a számítógép kezdőképernyőjének és programablak felületét a tanult billentyűk megkeresése billentyűzeten legyen képes egyszerű rajzkészítésre a Drawing for children nevű programmal legyen képes egy számára ismert weboldalt elérni, azon tájékozódni. CIGÁNY NÉPISMERET - A cigány család szerkezete - Családtagok rokonok megnevezése - Cigány mesék történetek - Cigány jelképek - Cigányság származása eredete, vándorlása - Cigány mesterségek - Cigány és helyi szokások - A cigányság jellegzetes ételei ETIKA o Szűkebb és tágabb család, rokonság o Jó és rossz tulajdonságok o Osztálytársak, barátságok o Ünnepek, hagyományok 3. évfolyam MATEMATIKA 1. Sorozat 2. Rendezés csökkenő vagy növekvő sorba 3. Egyes, tízes, százas számszomszédok 4. Írásbeli alapműveletek I.félév: összeadás,kivonás II.félév: összeadás,kivonás, szorzás, osztás 5. Egyszerű szöveges feladat MAGYAR IRODALOM 1. Hangos olvasás (tankönyvi mese) 2. Értő olvasás: Kik a mese szereplői? Hol játszódik a történet? Események sorba rakása időrendben Szereplők jellemzése A mese tanulsága 3. Nyelvtan: Mondatfajták felismerése 89

91 KÖRNYEZETISMERET 1. Életfeltételek 2. Égtájak 3. A térkép színeinek jelentése 4. A víz körforgása 5. Az égés feltételei ÉNEK-ZENE Szófajkeresés szövegből (ige, főnév, melléknév) Toldalékolás kérdőszavak segítségével Igeragozás- II.félév Tollbamondás 1. A szolmizációs hangok kézjelei 2. Ritmusgyakorlat, ritmusírás 3. Három dal eléneklése: Árkot ugrott Sárga csikó Ettem szőlőt VIZUÁLIS KULTÚRA Kedvenc időtöltésem: szabadon választott technika I.félév Meseillusztráció: szabadon választott technika II.félév TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS SPORT Anyagismeret 1 db origami TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1. Guruló átfordulás előre, hátra 2. Kislabda hajítás 3. Labdaátadások 4. Rajtgyakorlatok INFORMATIKA ETIKA 1. A számítógép felépítése 2. Mivel foglalkozik az informatika? I.félév 3. Adattárolás 4. Egyszerű rajz készítése II.félév - Egészséges életmód, egészséges ételek - Pozitív - negatív érzelmek, érzelmek kifejezései - Önismeret: Pozitív - negatív tulajdonságok - Szokások, hagyományok, szabályok 90

92 - Családi kapcsolatok - Barátság CIGÁNY NÉPISMERET Lakóhelyed, utcád jellemzői Jellegzetes roma ételek Népviselet Hagyományok 4. évfolyam MATEMATIKA (feladatlap) 1. Számok helye a számegyenesen 2. Helyiérték 3. Alapműveletek írásban: összeadás, kivonás, szorzás egy és kétjegyűvel, osztás egy jegyűvel. 4. Szöveges feladat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Hangos olvasás 2. Értő olvasás: Feladatlap a fenti olvasmányhoz 3. Nyelvtan (feladatlap) - Főnevek, melléknevek, számnevek helyesírása - j vagy ly I.félév - Igemódok - Rokon értelmű szavak - Igék tulajdonságai - Szófajok jelölése - Mondatfajták NÉMET (feladatlap) - Utolsó betűk pótlása - Számok és betűkkel írt számok társítása - Főnevek csoportosítása - Igék végződései - Kérdésekre válasz - Szöveg kiegészítése Szóbeli: Kérdésekre válasz I.félév - Család, bemutatkozás, ház, állatok II. félév Iskola, étkezés, évszakok, hónapok KÖRNYEZETISMERET 91

93 o o o o o o o Növények életműködése Zöldségek, gyümölcsök Háziállatok Az ember életkori szakaszai Helyes viselkedés Környezetvédelem Hazánk nagy tájai TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS SPORT o o o o o Háztartási munkák Terítés A természet erői: víz, szél Gyakorlat: szélmalom készítése Tavaszi ünnepeink VIZUÁLIS KULTÚRA ÉNEK-ZENE - Egyéni élményrajz készítése, szabadon választott technikával - Éneklés a tanult dalokból - Ritmusértékek felismerése: egész, pontozott fél, fél, negyed, nyolcad, nyújtott ritmus, szinkópa, egész szünet, szünet, szün, szü - Ritmusmotívum tapsolása - Kézjelek felismerése - Szolmizációs hangok felismerése vonalrendszerben TESTNEVELÉS ÉS SPORT ETIKA - Helyből távolugrás - Hanyat fekvésből felülés - Hason fekvésből törzsemelés - Fekvő támasz - Cooper teszt 12 perces futás - Családi kapcsolataink, ünnepeink - Nemzet, állam, közösségi ünnepek, jeles napok - Közösségek, hagyományok INFORMATIKA ismerje a számítógép alapvető felépítését, és a hozzá kapcsolódó kimeneti/bemeneti eszközöket, a számológép alapvető ismerete, ismerjen és tudjon alkalmazni egyszerű szövegszerkesztési módokat, legyen képes rajzkészítésre a Paint programban, (mentés, megnyitás, lap tulajdonságai) a rajzeszközök ismerete, használata (görbe vonal, pipetta, nagyító), egyszerű ábra készítése alapvető utasítássorozattal (előre, hátra, jobbra, balra, tollatfel, tollatle, törölkép) Imagine Logo programmal, 92

94 egy tanult weboldalon való eligazodás, egyszerű keresés végrehajtása CIGÁNY NÉPISMERET - A cigány család szerkezete, hierarchiája - Az emberi élet fordulóihoz kötött szokások - Híres cigányok régen és ma 5.évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtan helyesírás: MATEMATIKA hangrend magánhangzók, mássalhangzók betűrend I.félév szótagolás helyesírási alapelvek a j hang kétféle jelölése - A természetes számok kivonása - Mérés, mértékegységek - Törtszámok összeadása - Űrmértékek - A tizedes törtek - Az egész számok I.félév INFORMATIKA számítástechnikai alapfogalmak (hardver, szoftver) a szövegszerkesztés alapjai a számítógépes hálózat fogalma rajzolás utasításokkal I.félév hétköznapi algoritmusok számítógépes hálózat fogalma böngésző programok, kereső rendszerek TERMÉSZETISMERET 1. Jellemezd a tölgyfát! 2. Mi jellemző az erdeifenyőre? 3. Mit tudsz a vaddisznóról? 4. Mi jellemző a ragadozó állatokra? 5. Sorolj fel bogarakat! 6. Jellemezd a látást és a szem felépítését! 7. Sorolj fel madarakat! 93

95 8. Sorolj fel vízben élő élőlényeket! 9. Sorold fel a világtájakat! 10. Sorold fel hazánk nagy tájait! 11. Mi a méretarány? 12. Mi a különbség és a hasonlóság a házi sertés és a szarvasmarha között? 13. Sorold fel a táplálék útját az emberi szervezetben? 14. Milyen csapadékok vannak? 15. Mit tudsz az időjárásról? TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1. Nevezd meg a történelmi korszakokat! 2. Jellemezd az őskor emberét! (lakóhely, életmód, eszközök, ruházat,) 3. Spártai állam 4. Jellemezd az ókori Rómát! 5. Lovagi életmód. Élet a középkori városokban. 6. A honfoglalás NÉMET 1.Írd le a tanult köszönéseket németül 2. Főneveket csoportosítása nemük szerint 3. Számok összekötése a leírt alakjukkal 4. Nevezz meg 10 iskolai eszközt! 5. Igeragozás 6. Bemutatkozás 7. Ételek, italok 8. Évszakok, hónapok ÉNEK-ZENE I.félév II.félév - Régi és új stílusú népdalok jellemzői - Őskor, ókor, középkor zenéje - Éneklés a tanult dalokból - Ritmusértékek felismerése, ritmusmotívum tapsolása - Reneszánsz, barokk zene jellemzői, zeneszerzők - Éneklés a tanult dalokból - Ritmusértékek felismerése, ritmusmotívum tapsolása TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Ember és környezete Sorolj fel természetes és mesterséges faanyagokat! 94

96 ETIKA Mit tudsz a műszaki ábrázolásról? Sorolj fel gyalogos közlekedési szabályokat! 1. Sorolj fel 5-5 negatív és pozitív tulajdonságot! 2. Nevezd meg főbb ünnepeinket! Csoportosítsd őket! (nemzeti ünnep, családi ünnep, egyházi ünnep) 3. Nevezd meg azokat a dolgokat, amelyek szükségesek az ünnephez! 4. Sorold fel, mit illik és nem illik az iskolában! DRÁMA ÉS TÁNC - A beszéd jellemzői - Szinonimák, ellentétek, hangutánzás - Kifejezési formák - Hagyományok - Egy szabadon választott mű (vers, szöveg, dal) előadása CIGÁNY NÉPISMERET Cigány zászló, himnusz A cigányság élete régen és ma Családi szokások, hagyományok Cigány zenészek TESTNEVELÉS ÉS SPORT 6. évfolyam ÉNEK-ZENE 1. Gyorsfutás 2. Helyből távolugrás 3. Kislabda hajítás 4. Talajgyakorlatok - Ritmusértékek felismerése, ritmusmotívum tapsolása - Éneklés a tanult dalokból - Ritmusértékek felismerése, ritmusmotívum tapsolása - Éneklés a tanult dalokból - Reneszánsz, barokk zenéje - Bécsi klasszicizmus jellemzői, zeneszerző NÉMET - lakás, ház - iskola, osztályzat 95

97 INFORMATIKA - házi munka - igealakok: jelen, múlt, jövő idő - kérdőszavak - névmások - napirend a szöveg egységei, lap részei elektronikus levelezés az algoritmus fogalma MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Hangos olvasás Értő olvasás Nyelvtan helyesírás: MATEMATIKA szófajok csoportosítása, helyesírása a tulajdonnevek helyesírása - Oszthatóság - Racionális számok I.félév - Arányosság - Százalékszámítás - Tengelyes szimmetria TERMÉSZETISMERET 1. Mi jellemző a nyitvatermő és a zárvatermő növény között? 2. Jellemezd az erdei fenyőt? 3. Mi jellemző a vaddisznóra? 4. Mit tudsz a szarvasbogárról? 5. Jellemezd a szélességi köröket a Földön! 6. A Föld forgása és keringése 7. Milyen éghajlati övezeteket ismersz? 8. Melyek a Föld éghajlatát alakító tényezők? 9. Jellemezd Magyarország éghajlatát! 10. Sorold fel hazánk nagy tájait! 11. Mi jellemző az Alföldre? 12. Mit tudsz Budapestről, 13. Állíts össze táplálék láncot a füves területek élőlényeiből! 14. Magyarázd el, mik azok a planktonok? 15. Mi a jelentősége a folyók partján található növényzetnek? 16. Hasonlítsd össze a ragadozó és az élősködő életmódot! 17. Mi a különbség a szitakötő és a szúnyog között? TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1. Gyorsfutás 60 m-en 96

98 2. Helyből távolugrás 3. Talajgyakorlatok 4. Kislabda hajítás TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1. Felfedezések és hódítók. A felfedezések hatása. 2. Jellemezd Mátyás király kül-és belpolitikáját! I.félév 3. Széchenyi és Kossuth programja a reformkorban 4. A reformkor TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Jellemezd a vasúti közlekedést! Hogyan lesz a lakásból otthon? Sorold fel! Személyes higiénia Egészséges táplálkozás ETIKA - Tartozás a családhoz és más csoportokhoz - Vallások - Népcsoportok - Szelektív hulladékgyűjtés - A média pozitív és negatív hatása DRÁMA ÉS TÁNC - Dramatikus tevékenységformák - Színpadi tér, színpadi idő - Díszlet, jelmez, kellék, jelenet, tánctípusok - Hagyományok: farsangi, húsvéti - Egy szabadon választott mű (vers, szöveg, dal) előadása CIGÁNY NÉPISMERET - A cigányság jelképei - Hagyományok - Régi mesterségek, foglalkozások - A múlt és a jelen lakókörnyezete 7. osztály FIZIKA - A testek mozgása - Dinamika alapjai - A nyomás - Hőtan 97

99 INFORMATIKA állományok és mappák kereső programok csoportosítása bemutató készítés lépései algoritmusok MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM - Hangos olvasás - Értő olvasás /feladatlap/ - Nyelvtan helyesírás: MATEMATIKA - racionális számok - Alany, állítmány keresése, fajtáik - Tárgy fajtái, átalakításuk - Mondatelemzés - Tollbamondás - Algebrai kifejezések - Egyenletek, egyenlőtlenségek - Síkidomok, testek TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1. Az osztrák-magyar kiegyezés, a dualizmus rendszere 2. A nagy gazdasági világválság 3. Az első világháborút követő békerendszer összeomlása 1. Magyarország a két világháború között 2. A második világháború NÉMET 3. Melléknév fokozása 4. Hasonlító szavak 5. Igeragozás 6. Igeidők 7. Időjárás FÖLDRAJZ 1. Sorold fel az óceánokat! 2. Sorold fel a kontinenseket! 98

100 3. Milyen a sivatag éghajlata? 4. Mit tudsz Afrika lakóiról? 5. Mit termelnekázsiában? 6. Sorold fel Ausztrália állatait! 7. Sorold fel Amerika részeit! 8. Mit termelnek Amerikában? 9. Mit gyártanak Kínában? 10. Melyik a legfejlettebb ország? 11. Melyik országban laknak legtöbben? KÉMIA - Az oxigén fizikai, kémiai tulajdonságai, vegyületei - A víz tulajdonságai, felhasználása - Az atom felépítése, elektronhéj-szerkezet, a periódusos rendszer - Az anyagmennyiség - Kémiai kötések ÉNEK-ZENE - Ritmusértékek felismerése, ritmusmotívum tapsolása - Éneklés a tanult dalokból - Barokk és klasszicizmus zenéje - Ritmusértékek felismerése, ritmusmotívum tapsolása - Éneklés a tanult dalokból - A romantika jellemzői, zeneszerzői TESTNEVELÉS ÉS SPORT m-es futás perces futás 3. Helyből távolugrás 4. Kötélmászás TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 1. Sorolj fel 5 darab háziállatot! 2. Milyen eszközzel valósítható meg a légi közlekedés? 99

101 3. Sorolj fel 3 darab tömegközlekedési eszközt! 4. Sorolj fel megújuló és nem megújuló energiaforrásokat! ETIKA - Önjellemzés, érdeklődési kör, tehetség - Kapcsolatok, azok ápolása - Saját és köztulajdon DRÁMA ÉS TÁNC - Érzelmek kifejezése - Drámajátékos technikák - Jeles napok - Egy szabadon választott mű (vers, szöveg, dal) előadása CIGÁNY NÉPISMERET Híres cigány művészek és alkotásaik A cigányság vándorló életmódja, népcsoportok Magyar és cigány szokások összehasonlítása Hagyományok BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN 1. Sorold fel a tanult élőhely típusokat! 2. MI jellemző az esőerdőre? 3. Milyen állatok jellemzőek a szavannákra? 4. Mi jellemző a mérsékelt övi lombhullató erdőre? 5. Mi jellemző a sarkvidékre? 6. Sorolj fel tengeri állatokat! 7. Hogyan épül fel egy tápláléklánc? 8. Sorolj fel gerinctelen állatokat! 9. Mi jellemző az ízeltlábúakra? 10. Jellemezd a halakat! Mely tulajdonságok különböztetik meg a két csoportot? 11. Mi a különbség a kétéltűek és a hüllők között? 12. Sorolj fel hazai kétéltűt és hüllőt! 13. Mi jellemző a madarakra? 14. Sorolj fel madarakat! 15. Mi jellemző az emlősökre? 16. Sorolj fel emlősöket! 100

102 8. osztály MAGYAR - Hangos olvasás - Érő olvasás /feladatlap/ - Nyelvtan helyesírás: - Mondatelemzés - Összetett mondatok fajtái, tulajdonságuk I.félév - Helyesírási hibák keresése, javítása - Összetett mondatok elemzése szófaj, alaktan - Nyelvhelyességi hibák javítása - Tollbamondás MATEMATIKA - Algebrai kifejezések - Egyenletek - Szöveges feladatok I.félév - Síkgeometria - Térgeometria - Függvények, sorozatok FIZIKA - Az elektromos áram, áramerősség - Fogyasztók ellenállása, Ohm törvénye I.félév - A fény tulajdonságai - Csillagászat: Égitestek látszólagos mozgása - A Naprendszer szerkezete INFORMATIKA betűformázás weblap készítés lépései I.félév 101

103 táblázat készítés alapjai függvények, diagramok TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 1. Hidegháborús konfliktusok, a két pólusú világ kiépülése 2. Magyarország a II. világháború végétől az 1956-os forradalom leveréséig A II. világháború. Szemben álló felek A Kádár rendszer Nevezd meg az 1956-os forradalom főbb eseményeit! Társadalmi és állampolgári ismeretek Médiaismeret NÉMET 1. Wie spät ist es? 20:00 16:30 16:15 06:45 02:02 07:57 2. Wo kann man? laufen: lesen: einkaufen: schwimmen: Musik hören: Film sehen: Eis essen: 3. Válaszolja az alábbi kérdésekre! Wo badest du? Wann gehst du in die Schule? Was machst du in der Schule? BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN 1. Milyen belső szervei vannak az embernek: Szerepük és működésük! 2. Mi a látás szerve? Melyek a részei? 3. Jellemezd az idegsejt felépítését! Hogyan történik az ingerületvezetés? 4. Magyarázd meg a reflexkör lépéseit! 5. Jellemezd az egyedfejlődés különböző szakaszait! ÉNEK-ZENE - Ritmusértékek felismerése, ritmusmotívum tapsolása - Éneklés a tanult dalokból 102

104 - Zenetörténeti korszakok jellemzői: őskor, ókor, középkor, reneszánsz - Ritmusértékek felismerése, ritmusmotívum tapsolása - Éneklés a tanult dalokból - Zenetörténeti korszakok jellemzői: barokk, klasszicizmus, romantika FÖLDRAJZ 1. Németország gazdasága 2. A legfontosabb ipari központjait sorold fel! 3. Franciaország természeti viszonyai, nagy tájai, éghajlata 4. Magyarország gazdasága, ipari központok, ipartelepítő tényezői KÉMIA I.félév - Az oxigén fizikai, kémiai tulajdonságai, vegyületei - A víz tulajdonságai, felhasználása - Vizes oldatok kémhatása - A klór előállítása, felhasználása. A hidrogénklorid - Kémiai reakciók II. félév - Fémek fizikai, kémiai tulajdonságai - Mindennapok kémiája: tápanyagok, háztartási vegyszerek - Környezetvédelmi ismeretek TESTNEVELÉS ÉS SPORT perces futás 2. Kislabda hajítás 3. Talajgyakorlatok 4. Magasugrás TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 1. Sorolj fel 5 darab elektromos háztartási eszközt! 2. Milyen energiaforrásokat ismersz, írj 3 példát? 3. Írj 2 példát közmű szolgáltatásaira! 4. Készíts egy egyszerű villanykapcsolási rajzot! 5. Rajzold le a házatok alaprajzát! ETIKA - Helyünk a világban - A társadalmi együttélés normái - Káros szenvedélyek - A média hatása, szerepe DRÁMA ÉS TÁNC - Korok, táncok 103

105 - A színház története - Ünnepek, jeles napok - Egy szabadon választott mű (vers, szöveg, dal) előadása CIGÁNY NÉPISMERET - Híres cigány művészek és alkotásaik - A cigányság történelme - Cigány hagyományok (ünnepek, ételek, ruhák,) - Hiedelmek, babonák 104

106 3.számú melléklet NYÍRMIHÁLYDI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ISKOLA CSALÁD EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM EFOP NYÍRMIHÁLYDI, június

107 Tartalom I. A program célja: II.1. Szülői értekezletek II.2.Családlátogatások II.3.Iskolai nyílt nap II.4. Iskolai Szülői Szervezet foglalkozásai II.5. Családi nap III. Iskolai ünnepségekre meghívás III.1. Hagyományos iskolai ünnepségek III.1.1.Tanévnyitó III.1.2. Tanévzáró III.1.3. Ballagás III.1.4. Karácsonyi ünnepség III.1.5. Farsang III.1.6. Iskolai bál III.1.7. Föld Napja III.2. Nemzeti ünnepeink III.2.1. Október III.2.2. Március

108 I. A program célja: A pedagógusok és a szülők kapcsolata azoknak a felnőtteknek az egyenrangú szövetsége, akik egymást kiegészítve felelősen fáradoznak gyermekek és fiatalok, a felnövekvő nemzedék szellemi és testi fejlődésén. Összefogásuk, közös gondolkodásuk és harmonikus együttműködésük fontos tényezője a nevelésnek. Különféle alkalmakat kell, szervezzünk, ahol találkozhat a pedagógus a szülőkkel, de a szülő is a többi szülővel. Köztudott, hogy a szülők szülőtársként számítanak a pedagógusra, igénylik az érzelmi kötődést. Az iskola a munkájában épít a szülők hathatós közreműködésére, ebben a szülői munkaközösség tölt be döntéshozó és szervező funkciót. Ahhoz, hogy a szülők és az iskola nevelői közötti együttműködés valóban eredményes legyen, kívánatos, hogy: A kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra épüljön. Az érintkezés közöttük legyen elfogadó, nyílt, őszinte, szívélyes, jóindulatú. A tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, kinek-kinek a feladatából fakadó sajátosságokra, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást. A szülők minél nagyobb bevonása az iskolai életbe nagyon fontos elem. Ismerjék meg nevelési-oktatási és szabadidős tevékenységeinket, pedagógiai programunkat. Vállaljanak abban lehetőségeikhez mérten segítő, együttműködő szerepet. A tudást tekintsék értéknek. Figyeljenek gyermekeik előmenetelére. Ha szükségét érzik, bátran kérjenek segítséget a nevelő testülettől. Alkossanak véleményt, tegyenek javaslatokat jobbító szándékkal a minél hatékonyabb együttműködés érdekében. Aktívan vegyenek részt szabadidős tevékenységeinkben, színvonalas ünnepi műsorainkat tekintsék meg, legyenek részesei gyermekeik szereplésének, közösségi munkájának. 107

109 PROGRAM TARTALOM CÉL ÜTEMEZÉS FELELŐS VÁRHATÓ EREDMÉNY II.1. Szülői értekezletek 1.osztály év eleji: Ismerkedés. Az iskola és az iskolai napirend bemutatása: viselkedési normák. Tantárgyak, pedagógusok. Házirend. Az éves programok ismertetése. További szülői értekezletek: Magatartás, szorgalom, tanulmányi eredmények, aktualitások. Az első évfolyamon az első szülői értekezlet célja az, hogy a szülők megismerjék a pedagógusokat, akik a gyermekét tanítják, egymást, megismerjék intézményünk házi rendjét, követelményeit. A pedagógus ismertesse elvárásait, kéréseit a szülők felé. A további szülői értekezleteken általában a tanulók tanulmányi eredményeit, magatartását és szorgalmát beszélik meg a nevelők a szülőkkel, válaszolnak a szülők kérdéseire, és az aktuális teendőket, programokat ismertetik. Célunk ezen kívül, hogy minél több szülő jelenjen meg ezeken az alkalmakon, hiszen csak a szülőkkel közösen, velük együttműködve tudunk eredményeket elérni. első osztály évi 3 alkalom: - szeptember első hete - szeptember vége - félév - február eleje felső tagozat évi 2 alkalom: - szeptember vége - a félév lezárása után február eleje osztályfőnökök A követelmények és elvárások jobb megismerése 108

110 PROGRAM TARTALOM CÉL ÜTEMEZÉS FELELŐS VÁRHATÓ EREDMÉNY II.2.Családlátogatások A családok megismerése. A felmerülő kérdések tisztázása. Problémamegoldás, segítségnyújtás. Pályázati elvárásoknak megfelelés: Útravaló, EFOP. Nagyobb probléma esetén a Család-és Gyermekjóléti Szolgálattól segítségkérés közös látogatással. A tanuló életkörülményeiről, családi helyzetéről képet alkothassunk, megfigyelhessük, milyen körülmények között készül, tanul a tanuló az otthonában, megvan-e a tanuláshoz szükséges nyugodt környezte. Ezen kívül a szülőkkel is alkalom nyílik egy kevésbé formális beszélgetésre. alkalomszerűen, de évente minimum 3 alkalom osztályfőnökök Pontosabb tájékozódás a tanulók helyzetéről. Esetleges problémák korai feltérképezése, elhárítása. 109

111 PROGRAM TARTALOM CÉL ÜTEMEZÉS FELELŐS VÁRHATÓ EREDMÉNY II.3.Iskolai nyílt nap Aktuális tanítási órák reggel 8 órától 13 óráig, szabadon válogatva a tanítási órák között A szülők nyerjenek rálátást iskolánk életére, megfigyelhessék egy tanítási óra menetét, s főként lássák gyermeküket munka közben, aktivitásukat, magatartásukat, motiválhatóságukat. Célunk továbbá, hogy erre a napra is minél több szülőt tudjunk bevonzani iskolánk termeibe, hiszen, ez visszajelzés lehet számunkra, hogy a szülő érdeklődik gyermeke előmenetele, iskolai tevékenysége iránt. alsó tagozat: évente egy alkalom, áprilisban felső tagozat: évente egy alkalom, áprilisban iskolavezetés és a tantestület minden tagja A szülők bevonzása az iskolai életbe, segítségnyújtás az otthoni tanulmányi munkába, közvetlenebb, aktívabb kapcsolat a szülői házzal. 110

112 PROGRAM TARTALOM CÉL ÜTEMEZÉS FELELŐS VÁRHATÓ EREDMÉNY II.4. Iskolai Szülői Szervezet foglalkozásai Az osztályokban a tanév első szülői értekezletén megválasztott szülői munkaközösségi tagok (osztályonként 2 szülő) ezeken a megbeszéléseken értesülnek az intézményünkkel kapcsolatos aktualitásokról, rendezvényekről. Az ISZSZ munkáját segítő pedagógus a szülőkkel közösen éves munkatervet készít figyelembe véve az iskola éves munkatervét. Tolmácsolhatják a szülői közösség javaslatait, ötleteit, kéréseit az iskola vezetősége felé. negyedévente 1alkalom ISZSZ segítő pedagógus + iskolai vezetés Közös döntések, a jobbítás érdekében. Vélemények, ötletek. Közvetlenebb, aktívabb, együttműködő szülők létszáma nő. 111

113 PROGRAM TARTALOM CÉL ÜTEMEZÉS FELELŐS VÁRHATÓ EREDMÉNY II.5. Családi nap Ezen a napon szülők, diákok és nevelők közösen töltenek el egy vidám napot az iskola kapuin belül. Hagyományteremtés: régi roma mesterségeket mutatnak be a szülők, nagyszülők: seprűkötés, kosárfonás. A szülők és gyerekek a nevelők közreműködésével és irányításával egy kellemes, játékokkal, sportversenyekkel, ügyességi feladatokkal, kézműves foglalkozásokkal tarkított napon élvezhessék egymás társaságát. A szülői munkaközösség tagjainak a segítségét is kikérjük a rendezvények lebonyolításához, s a felajánlásokat, az önkéntes segítséget is szívesen fogadjuk. Évről évre ez azon rendezvényeink egyike, amelyik a legnagyobb népszerűségnek és látogatottságnak örvend. Lehetőség szerint udvari játékokkal csúszda, ugráló vár, bika, falmászás bővítjük tanulóink szórakozási lehetőségét. Szívesen látjuk a szülőket, nagyszülőket. Őket is bevonjuk a versenyekbe: kötélhúzás, sorversenyek, labdajátékok. A cigányság kultúrájának megőrzése évente 1 alkalom júniusban Diákönkormányzat, iskolavezetés A szabadidő hasznos eltöltésének megismerése, egymás segítése, versenyszellem, egymásra figyelés fejlődése. Régi mesterségek népszerűsítése. 112

114 PROGRAM TARTALOM CÉL ÜTEMEZÉS FELELŐS VÁRHATÓ EREDMÉNY III. Iskolai ünnepségekre meghívás III.1. Hagyományos iskolai ünnepségek III.1.1.Tanévnyitó Az új tanévet ünnepélyes keretek között indítjuk el. A leendő elsőosztályosok kis műsorral készülnek. Közös tanévnyitás a tanulókkal, szülőkkel. A tanulók és a szülők tájékoztatása az új tanévről. szeptember 1. Munkaterv szerint A szülők időben és közvetlenül értesülnek az iskola éves eseményeiről. III.1.2. Tanévzáró Ünnepség keretében a tanévzáró véglegesen lezárja a tanévet, a gyerekek megkapják a bizonyítványukat és elkezdődik a vakáció. A kimagasló eredményeket elért tanulók nyilvánosan könyvjutalomban részesülnek. Cél a közösségformálás, minél több szülő és tanuló jelenjen meg a tanévzáráson ünnepi öltözetben. Örüljenek egymás jó eredményének, gondolkodjanak el a sajátjukon. június harmadik hete Munkaterv szerint Fegyelmezett tanévzárás. A megjelentek száma 10%-kal nő. 113

115 PROGRAM TARTALOM CÉL ÜTEMEZÉS FELELŐS VÁRHATÓ EREDMÉNY III.1.3. Ballagás Hagyományos iskolai ünnepségünkön a ballagáson, végzős diákjainkat búcsúztatjuk el. Hagyomány, élmény, emlék a ballagás, amely minden végzős iskolás életében mérföldkő is egyben. Egy korszak lezárulta, valami újnak a kezdete. Meghívott vendégek, családtagok, rokonok osztoznak a ballagók örömében. A nyolcadikosokat méltóképpen búcsúztassuk el iskolájuktól családtagjaik, barátaik körében. utolsó tanítási napja a tanévnek Munkaterv szerint Az ünnepélyesség érzetének felkeltése. Egy kellemes, megható emlék maradjon a ballagás minden jelenlévő számára. III.1.4. Karácsonyi ünnepség A meghittség és az ünnepre való ráhangolódást szolgálja, hogy gyerekeink minden évben szép és meghitt karácsonyi ünnepséggel készülnek. Ilyenkor a szülőket, testvéreket, családtagokat is szívesen látjuk. A szeretet, a családi összetartozás fontosságának felismerése, egymásra figyelés, örömszerzés. Ismerjék meg a karácsony keresztény értelmezését. téli szünet előtti utolsó tanítási nap Munkaterv szerint A szeretet és az összetartozás érzése erősödjön. A Biblia ismeretének bővítése. 114

116 PROGRAM TARTALOM CÉL ÜTEMEZÉS FELELŐS VÁRHATÓ EREDMÉNY III.1.5. Farsang A farsangra való előzetes készülődés során, rajz, technika órák keretein belül a tanulók álarcokat készítenek. Az esemény fénypontja, amikor a gyerekek jelmezekbe bújhatnak, kis táncos bemutatóval bemutatkozhatnak a közönségnek, szülőknek. Közösségépítés. Kulturált szórakozás. február Munkaterv szerint, + a DÖK Jobb közösségi szellem kialakulása. Esztétikai érzék fejlődése. A szülők aktívabb hozzáállása. III.1.6. Iskolai bál Meghívott vendégeink, a szülők, és a tantestületünk tagjai is igyekeznek valamivel hozzájárulni, hogy a bál elérje célját. A tombolasorsolásból befolyó összeget az iskolánkra és a tanulóinkra fordítjuk. Tanulóink adnak műsort: ének, tánc. Megtapasztalni az együttlét örömét, jótékonykodni a gyerekek számára, előítélet mentesen szórakozni. évente egy alkalom a téli báli időszakban Munkaterv szerint Közös szórakozás, tolerancia, elfogadás erősödése, egymás jobb megismerése egy kötetlen helyzetben. 115

117 PROGRAM TARTALOM CÉL ÜTEMEZÉS FELELŐS VÁRHATÓ EREDMÉNY III.1.7. Föld Napja Már hagyomány, hogy minden évben megtartjuk a Föld Napját. Ez alkalomból, tanulóink a szüleik által vásárolt egyegy cserép virágot hoznak magukkal, amit közösen virágládákba és az iskolánk udvarán ültetünk el. A felsősök az iskola udvarát és környezetét rendezgetik, szemetet szednek, gyomlálnak. A gyerekek nagy örömmel és szeretettel szorgoskodnak, hisz ezzel kellemesebbé, szebbé varázsoljuk környezetünket. Környezettudatos nevelés erősítése. évente egy alkalom Munkaterv szerint osztályfőnökök 116

118 PROGRAM TARTALOM CÉL ÜTEMEZÉS FELELŐS VÁRHATÓ EREDMÉNY III.2. Nemzeti ünnepeink III.2.1. Október 23. Nemzeti ünnepeink megünneplése fontos szerepet játszik az iskolai oktatásban, nevelésben. Iskolánkban minden évben megemlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről. A felső tagozatos diákjaink színvonalas műsorral készülnek. Hagyomány, hogy ilyenkor meghívjuk a szülőket, nagyszülőket őket is bevonjuk a megemlékezésbe. A nemzet iránti tisztelet és identitástudat kialakítása. Közösségformálás. A tanulók ösztönzése a közösségi szereplésre. okt. 23. előtti utolsó tanítási nap Munkaterv szerint A tisztelet és identitástudat erősödik. A történelmi ismeretek mélyülnek. 117

119 PROGRAM TARTALOM CÉL ÜTEMEZÉS FELELŐS VÁRHATÓ EREDMÉNY III.2.2. Március 15. Olyan programokat szervezünk, amellyel érdekesebbé tudjuk tenni a gyerekek számára a megemlékezést. Tehát szervezünk filmnézést, ünnepi műsort és hirdetünk rajzpályázatot. Az is hagyományként szolgál, hogy ilyenkor meghívjuk a szülőket, nagyszülőket bevonjuk őket is az ünnepségsorozatba. A nemzet iránti tisztelet és identitástudat kialakítása. A tantárgyi ismeretanyag mélyítése. márc. 15. előtti utolsó tanítási nap Munkaterv szerint Erősödik a nemzeti hovatartozás. Méltó megemlékezés, őseink tisztelete. 118

120 4. számú melléklet NYÍRMIHÁLYDI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA INTERVENCIÓS PROGRAM EFOP Nyírmihálydi, 2018.június