1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, adjunktus

Átírás

1 Dr. Poór Judit 1 - Ábel Ildikó 2 A magyar tejágazat helyzete a világpiacon különös tekintettel a tejkvótával kapcsolatos változásokra Position of Hungarian milk sector in world market with especial regard to milk quota abolition in 2015 pj@georgikon.hu 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, adjunktus 2 Pannon Egyetem Georgikon Kar, adjunktus 1. Bevezetés A tejtermelésre vonatkozó, 30 éve működő kvótarendszert az EU március 31-től megszünteti. A kvótarendszer eltörlése megváltoztathatja Európa tejtermelését, érvényesítve egy kiélezettebb piaci versenyt és egy ehhez kapcsolódó területi átrendeződést. Valószínűleg a tejtermelés jelentős része a költséghatékony termelési övezetekbe kerül át, a feldolgozás meghatározó része pedig a szervezett piaci működéssel rendelkező régiókba fog koncentrálódni (Udovecz et. al, 2013). 2. Célkitűzés Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy a megváltozott gazdasági körülmények között a magyar tejágazatnak milyen lehetőségei vannak a nemzetközi piacon. A 2008-as tejpiaci válság után gyenge fejlődésnek induló tejtermelésre milyen hatással lehet a kvóta eltörlése. Fel tudjuk-e venni a versenyt olyan országokkal (pl. Lengyelország, Németország), ahol a kapacitások jelentősen meghaladják a kvóta szerinti mennyiséget, valamint a termelési költségek tekintetében is kedvezőbb helyzetben vannak, mint a hazai tejágazat. Jelen elemzés a külkereskedelem érték-, ár- és mennyiségi adatai alapján vizsgálja a magyar tejtermékek külkereskedelmének pozícióját statikus és dinamikus versenyképességi mutatókkal és módszerekkel. Tanulmányunkban több szempontból elemezzük a tejtermékek külkereskedelmének alakulását. Megvizsgáljuk a külkereskedelmi specializáció mértékét, a külkereskedelem szerkezetét, szerkezetváltozását, a tejtermékek ágazaton belüli kereskedelmét, ehhez kapcsolódóan a termékek export és import ár arányát, a termékek külkereskedelmi pozíciójának alakulását, a számszerűsített cserearányok, nettó export értékek mellett az egyedi ár- és volumenindexeket, valamint a termékszintű exportrészesedéseket és azok változásait. 3. Anyag és módszer Hazánk tejpiacának tendenciáit, a külkereskedelem elmúlt 10 évet jellemző a versenyképesség alakulását is befolyásoló különböző aspektusait két adatbázis adatai alapján vizsgáljuk. Előbbihez a Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO) FAOSTAT rendszerének adatait, míg utóbbihoz az International Trade Center Trade Map adatbázisát használtuk. 4. Elemzés és értékelés Az EU-hoz való csatlakozás óta az állattenyésztő gazdaságok helyzete kedvezőtlenül alakult, jelentős részük teljes egészében feladta a termelést vagy az állattenyésztési ágazatát számolta fel. 352

2 1. ábra: Magyarország tehénállományának alakulása (ezer darab) és a hazai tehéntej termelés tendenciája (millió liter) Állatállomány ,0 2000,0 1800,0 1600,0 1400,0 1200,0 1000,0 800,0 600,0 400,0 200,0,0 Tejtermelés Gazdasági szervezet Egyéni gazdaság Tejtermelés Forrás: KSH adatok alapján Hazánkban a tehénállomány 60 %-a tej, 28 %-a hús, 12 %-a kettőshasznosítású. A legnagyobb változás (30%-os csökkenés) a vegyes hasznosítású állományt jellemezte. A tejhasznú tehenek 82 %-a gazdasági szervezeteknél, 18 %-a egyéni gazdaságoknál található. A tehénlétszám változása regionális szinten változatos képet mutat. Legnagyobb 18%-os növekedés Észak-Magyarországra, 1,5 %-os az Alföldre, 1%-os a Dunántúlra jellemző. Közép-Magyarországon viszont 2 %-os csökkenés volt tapasztalható az elmúlt évben. Számottevően mérséklődött a tejtermelők száma. Az alacsony árak és a kereslethiány következtében 2009 nyarára kritikus pontra jutott a tejágazat. A szarvasmarha állomány csökkenése azonban 2013-ra megállt (1. ábra), számuk 23 ezer darabbal nőtt előző évhez képest. A külső piacok keresletnövekedése a tehénállomány 6 %-os bővülését eredményezte. Ez a változás az egyéni gazdaságokat érintette, a társas gazdaságok tehénállománya nem változott (Béládi Kertész, 2013). 2. ábra: A hazai tehéntej termelés (millió liter) és fogyasztási színvonal (liter/fő) viszonya

3 Tehéntej Egy főre jutó tejfogyasztás Forrás: KSH adatok alapján A tejtermelés 1986 ( millió liter) óta folyamatosan csökken közötti időszak közel millió literes termeléséhez képest az utóbbi években millió liter között ingadozik. Jelenleg Magyarország tejkibocsátása az Európai Unió kibocsátásának 1 %-át adja. Sajnos a termeléssel azonos tendenciát mutat a tejfogyasztás is. Tejegyenértékben számolva az egy főre jutó tej- és tejtermék-fogyasztás az ideális kg-mal és az 1987-ben már elért 200 kg-mal szemben a kg körül ingadozik. Mindemellett, mint az az 1. ábrán is látható, míg a termelés szoros együttmozgást mutat az állományi adatokkal, addig a literben meghatározott egy főre jutó fogyasztással nem és 2011 között a meghatározó árutermelő gazdaságok átlagában a tehéntej önköltsége 6%-kal nőtt, ami 73 Ft/l-t jelentett. Ennek oka egyértelműen az input áremelkedés, mivel az említett gazdaságokban az egy tehénre jutó hozamok nem változtak. A kvóta eltörlése után csak akkor maradhatunk versenyképesek, ha a termelési költségeket csökkentjük. Legnagyobb költségtényező a felhasznált takarmány értéke. Jelenleg az abrak és a tömegtakarmány aránya %. Cél az abrak arányának 40 %-ra való csökkentése. A tejtermelés magas fehérjeigényét Kínából származó szójával elégítjük ki. Kutatások folynak gabonaszilázsok alkalmazására, amellyel a kedvező téli csapadékbőséget lehetne kihasználni. A költségek csökkenthetők még az energia és a víz takarékos felhasználásával, illetve a hulladékhő hasznosításával. 3. ábra: A felvásárlás és a felvásárlási ár alakulása 354

4 Forrás: Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács A felvásárlási ár a 2008-as kiugró érték után 2009 közepére jelentősen csökkent majd kisebb nagyobb ingadozásokkal növekedésnek indult. Ez a tendencia az idei év közepén bekövetkező megtorpanás ellenére tovább folytatódik. Azok a gazdaságok értek el magasabb 143 Ft/l árat, amelyek közvetlenül a fogyasztók felé értékesítettek. Ez az értékesítési forma azonban már nemcsak a néhány tehenet tartó gazdaságokra jellemző. A tej felvásárlási árával kapcsolatban ki kell hangsúlyozni, hogy ez az ágazat egy relatív zárt értékesítési csatornával rendelkezik. Mindezek ellenére a tapasztalható jövedelemnövekedés egyik oka a rosszabb jövedelmezőségű állattartók kivonulása a szektorból (Kapronczai et al., 2014). 4. ábra: Export-import mennyiségének alakulása

5 Jelmagyarázat: 0401 Tej és tejszín (nem édesített) 0402 Tej és tejszín (édesített, sűrített) 0403 Író és joghurt 0404 Tejsavó és természetes tejtermékek 0405 Vaj és egyéb zsírok olajok 0406 Sajt, túró Forrás: ITC adatok alapján A tej és tejtermék külkereskedelmünk szerkezetére a nyerstej export túlsúlya jellemző (4. ábra). A évi mélypont (39-49 ezer tonna) után 2012-re a nyerstej export 393 ezer tonnára nőtt. Az Uniós csatlakozás tehát leginkább a nyerstej kivitelnek kedvezett. A cukrozott és sűrített tej, valamint a feldolgozott tejtermékekre (író, joghurt, vaj, sajt) vonatkozó kivitel mennyisége nem mutat jelentős változást az Uniós csatlakozást megelőző időszakkal összehasonlítva. Célországok: Románia, Olaszország, Horvátország és Szlovákia. Az export értékét tekintve a helyzet árnyaltabb. A vezető termékünk ebben az esetben is a feldolgozatlan és cukrozatlan nyerstej. A vizsgált időszakban a feldolgozott tejtermékek közül a sajt kivitele, mennyiségben 356

6 jelentős változást nem mutat, ám értéke 2009-től növekszik. Ami azt jelzi, hogy jobb minőségű, nagyobb értékű termékeket értékesítünk külföldre. Sajt tekintetében kiemelt piacunk, Olaszország, valamint megnyíló és egyre fejlődő export lehetőségeket kínálnak a közel keleti országok: Libanon, Szaud Arábia, Jordánia és az Egyesült Arab Emirátusok. A feldolgozott tejtermék (tejszín édesített sűrített tej, író, joghurt, vaj) exportja értékben és mennyiségben a vizsgált időszakban számottevő változást nem mutat. A nyerstej után mennyiségben 2013-ban második helyen a tejsavó és a természetes tejtermékek kivitele áll (14 ezer tonna), majd az író és joghurt (6,9 ezer tonna), a legkisebb mennyiségben cukrozott, édesített tejet, tejszínt és vajat (907 tonna) értékesítünk külföldre. Értékét tekintve a termékek sorrendje hasonló képet mutat. Legjelentősebb célországok édesített sűrített tej esetében: Csehország, Szerbia; író, joghurt vonatkozásában: Románia Németország; míg a tejsavót illetően: Szerbia Románia; vaj: Izrael, Szerbia. A feldolgozott tejtermékek legjelentősebb felvevő piaca tehát a szomszédos Szerbia. 5. ábra: Export-import értékének alakulása Forrás: ITC adatok alapján Az import mennyiségét tekintve szintén a nyerstej a vezető termék (4. ábra) ben a behozott nyerstej még alig haladta meg a 700 tonnát. A behozatal rohamos növekedése 2003-ban indult meg és két év alatt, 2005-re megtízszereződött. A 2008-as tejpiaci válság idején visszaesés tapasztalható, majd az import ben érte el csúcspontját közel 174 ezer tonnával. A magyar tejet 18 % Általános forgalmi adó terheli, ami miatt nem lehet versenyképes a magyar piacon pl. a szlovák nyerstejjel szemben ra a behozatal a tejpiaci válság idejére jellemző szint alá (92 ezer tonna) csökkent

7 Elmondható, hogy az összes feldolgozott tejtermék behozatala esetében a vizsgált 10 évben enyhe növekedés tapasztalható. Második helyen áll a sajt (38,8 ezer tonna), sorrendben az író és a joghurt következik (35,5 ezer tonna), majd az édesített tejszín és sűrített tej (11,5 ezer tonna). Legkisebb mennyiségben tejsavót és vajat (5,4 ezer tonna) importálunk. Értékét tekintve a sajt áll az első helyen. Jól látható viszont, hogy jelentős hullámzást mutat. Az értéket vizsgálva a sajt esetében kimutatható a tejpiaci válság árcsökkentő hatása. Nyerstejet legnagyobb mennyiségben Szlovákiából, Lengyelországból és Németországból hozunk be. Sajt, író és joghurt Németországból, Lengyelországból, Hollandiából és Ausztriából érkezik. Legnagyobb importőrünk tehát Lengyelország, és Németország. Azok az országok, akik már két éve termelésnövelő beruházásokkal készülnek a tejkvóta-rendszer megszüntetésére tavaszán szlovák befektetők a berettyóújfalui tejporgyár újra indítását kezdték meg. A tervek között a Magyarországon termelt tej feldolgozása szerepel, azonban idén Németországból származó sűrített tejet dolgoznak fel (Braunmüller, 2014). A piaci ár csökkenése vagy a termelés növekedése felesleget eredményezhet, amelyből tejport, sajtot, vajat állítanak elő. A rendszerváltást követően a külföldi befektetők vásárolták meg a magyarországi feldolgozókat, amelyek nagy részét be is zárták. Egy lehetséges megoldás erre a problémára termelői tulajdonban lévő feldolgozó üzemek létrehozása. A legnagyobb magyar termelői tulajdonban lévő tejfeldolgozónk az Alföldi Tej csak friss tejet tud előállítani. 6. ábra: Külkereskedelmi egyenleg alakulása Forrás: ITC adatok alapján saját számítás 358

8 A külkereskedelmi egyenlegünket vizsgálva elmondható, hogy 2000-ben egyetlen termékcsoport az író és a joghurt volt negatív. A többi termék, ha kis értékkel (22 ezer alatt) is, de pozitív egyenlegű volt ben a csatlakozás évében csak egyetlen termékcsoport a tejsavó és természetes tejtermékek zárta az évet pozitív egyenleggel. A vizsgált időszak utolsó évében mindössze két termék: a cukrozatlan nyers és sűrített tej (101,8 ezer ), és a tejsavó, természetes tejtermékek (5,7 ezer ) esetében pozitív (6. ábra) az egyenleg. Ezek a termékek a kevésbé feldolgozottak közé tartoznak. A negatív egyenlegű termékek közül a legrosszabb a sajtnak a pozíciója (- 52,8 ezer ). A os időszakot vizsgálva látható, hogy a legkedvezőtlenebb külkereskedelmi pozícióban lévő termékeink az édesített tej, tejszín, vaj, sajt, túró, vagyis a feldolgozott tejtermékek. Az elmozdulás ra ezen termékek esetében a kedvezőbb cserearány irányába történt, bár az egyenlegük negatív maradt és sok estben ha nem is jelentősen, de romlott. Jelentősen romlott a cserearánya a tejsavónak és a természetes tejtermékeknek miközben az egyenlege nem változott, pozitív maradt. Javult a cserearánya a nyerstejnek jelentősen - közel 40 millió euróval - javítva mindeközben a külkereskedelmi egyenlegét is. Összefoglalva elmondható hogy a tejsavó és a természetes tejtermékek kivételével az összes tejtermék esetében pozitív elmozdulás figyelhető meg a cserearány változása tekintetében. A külkereskedelmi egyenleg azonban a nyerstej kivételével romlott. 7. ábra: Külkereskedelmi pozíció változása Forrás: ITC adatok alapján saját számítás 5. Következtetések, javaslatok

9 Nyerstejből nettó exportőrök, feldolgozott tejtermékekből egyre inkább nettó importőrök vagyunk. A magyar tejszektor külkereskedelmi egyenlege 2003-ban 22 millió aktívum, 2010-ben pedig 118 millió passzívum volt. Tejegyenértékben kalkulálva megközelítőleg ugyanannyi (mintegy 600 ezer tonna) tejet viszünk ki, mint amennyit behozunk! Sajnos a tejszektor egyik fázisában sem realizálható elegendő jövedelem a piaci és technológiai fejlesztések megvalósulásához. A különböző felmérések azt mutatják, hogy a kvótájukat kihasználó esetlegesen túllépő nagy tejtermelő tagállamok tejgazdaságainak mintegy 70 %-a növelni szándékozik termelését. Németország, Franciaország, Dánia, Nagy Britannia, Hollandia, Belgium, Írország termelése várhatóan növekedni fog. Elkezdődtek a feldolgozó ipart érintő beruházások. Zömében olyan országok, amelyek fiatal, jól képzett vezetőkkel és elegendő szálastakarmánnyal rendelkeznek. Azoknak az országoknak lesz versenyképes a tejtermelése, amelyek a hektikus piaci helyzet változásaihoz képesek lesznek alkalmazkodni. 6. Forrásjegyzék Béládi K. Kertész R. (2013): A főbb mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete 2011 AKI 40 p. Braunmüller (2014): Megtorpanó tejárak. Magyar Mezőgazdaság 69. évf. 16. szám 38. p Kapronczai I. - Keszthelyi Sz. - Takács I. (2014): gazdaságok jövedelmezőségének és hatékonyságának változása Gazdálkodás 58. évf. 3. szám pp. Udovecz G. et al. (2013): A magyar tejágazat helyzete és fejlődésének lehetséges iránya a közötti költségvetési tervezési időszak aktualitásainak tükrében. Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Központi Statisztikai Hivatal és International Trade Centre adatbázisa 360