Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS 1. Név: Nagy Dóra Szakdolgozat száma: Vi/38-11/ Képzés megnevezése: BSc nappali 3. Szak: Nemzetközi gazdálkodás szakirány: Nemzetközi vállalkozások tankör: GT3NV 4. Illetékes Intézet: Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet 5. A szakdolgozat címe: A szállítmányozás és a logisztikai központok szerepe Magyarországon és az Európai Unióban 6. Bázisszervezet neve, postai címe: Kidolgozandó kérdések: 1. Elemezze statisztikai mutatószámokkal a közlekedési hálózatokat az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra! 2. Vizsgálja meg a szállítási formák és részarányok alakulását az Európai Unióban és Magyarországon! 3. Vizsgálja meg a logisztikai központokat és szerepüket, tegyen javaslatot a kombinált szállítmányozás jövőbeni lehetőségeire! 8. Belső konzulens neve, beosztása: Dr. Győrffy Ildikó, egyetemi adjunktus 9. Külső konzulens neve, beosztása, vállalati/szervezeti postai címe: A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: január A szakdolgozat beadásának határideje: április 30. Miskolc, január 31. Dr. Kocziszky György intézetigazgató

2 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar A konzultációk időpontja: Belső konzultációk időpontja Belső konzulens aláírása Külső konzultációk időpontja Külső konzulens aláírása A szakdolgozat beadható: Dátum Belső konzulens aláírása Dátum Külső konzulens aláírása Dátum.. Intézetigazgató aláírása

3 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar NYILATKOZAT Név: Nagy Dóra Képzés megnevezése: nappali tagozatos /BA/ alapképzés Szak: nemzetközi gazdálkodás Tankör: GT 3NV Szakirány: nemzetközi vállalkozások Fent nevezett kijelentem, hogy a szakdolgozatban foglaltak a saját munkám eredménye, a dolgozat semmilyen formában nem tartalmazza korábbi szakdolgozatom/diplomamunkám szakmai részeit. Miskolc, április 25.. Nagy Dóra

4 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar A szállítmányozás és a logisztikai központok szerepe Magyarországon és az Európai Unióban Nagy Dóra 2013

5 TARTALOMJEGYZÉK 1.Bevezetés A szállítmányozás és a logisztika kialakulásának rövid története A szállítmányozás és a logisztika fogalma A szállítmányozás és a logisztika kialakulásának rövid története Szállítási formák és a részarányok alakulása az Európai Unióban és Magyarországon Szállítási formák Szállítási részarányok alakulása A szállítás szerepe a gazdaságban Közlekedési hálózatok az Európai Unióban A hálózatok jövője Magyarországon Logisztikai központok és szerepük vizsgálata, a kombinált szállítmányozás jövőbeni lehetőségei Logisztika szerepe, célja Logisztikai központok típusai Logisztikai központok Magyarországon A BILK rövid bemutatása A BILK szerepe Logisztikai központok az Európai Unióban A Fraport rövid bemutatása A logisztikai központok és a kombinált szállítmányozás jövője Összegzés IRODALOMJEGYZÉK IDEGEN NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK... 49

6 1. Bevezetés Napjaink gazdaságában és a hétköznapi élet egyik legmeghatározóbb folyamata a szállítmányozás és a logisztika. Hiszen például, hogy juthatnánk hozzá kedvenc ételünkhöz, italunkhoz, ha azt a gyártó nem juttatja el a forgalmazónak? Személy szerint engem mindig is érdekelt ez a témakör, ezért is esett erre a választásom. Tanulmányaim során, pedig a Nemzetközi szállítmányozás című tantárgy keretein belül még többet megtudtam erről a folyamatról. Egy többnapos, logisztikai szolgáltató központ meglátogatása folyamán, pedig betekintést nyerhettem, hogy mindez a gyakorlatban hogyan is történik. Dolgozatomban ezeket a tapasztalatokat és az ott szerzett tudást, új információkat is megosztom. Mivel Magyarországon élek, ezért egyértelmű volt, hogy erre az országra esik a választásom. Hazánk számos előnnyel rendelkezik, logisztika és szállítmányozás szempontjából, hiszen több TEN (Trans European Network) - és Helsinki- folyosó is áthalad országunkon. Ebből adódóan egyik legfontosabb tranzit ország a keletinyugati és a déli-északi szállítási útvonalakon. Azonban ezt az adottságot gazdasági helyzete miatt nem tudja kellőképpen kihasználni. Az Európai Uniót, ezen belül is a logisztikai nagyhatalmakat - mint például Németország, Hollandia és Franciaország- összehasonlításképp mutatom be, hogy Magyarország mit tudna fejleszteni és elérni a közeljövőben. Szakdolgozatom első részében ismertetem a legalapvetőbb szakmai fogalmakat, melyek által a dolgozat többi fejezete érthetőbb lesz egy nem hozzáértő számára. Továbbá bemutatom a szállítmányozás és a logisztika kialakulásának történetét is. Ezt követően részletesebben foglalkozok az Európai Unióban lévő közlekedési hálózatokról, különösképp a Magyarországot érintő folyosókkal, ezeket különböző mutatószámokkal és a Bennett- féle módszerrel elemzem. Majd pedig a szállítási formák és részarányok alakulását vizsgálom a fentebb is említett területeken. Itt bővebben ismertetem a szállítási formák típusait mind a közútit, vasútit, vízit, légit, csővezetékest és a kombinált szállítást is. 1

7 A dolgozat legfontosabb részében, pedig a logisztikai központokat és szerepüket vizsgálom, valamint a kombinált szállítmányozás jövőbeni lehetőségeit analizálom hazánk területén. Ebben a fejezetben részletesebben is bemutatok 1-1 logisztikai központot, melynek célja a fejlesztési tendenciák meghatározása. Dolgozatom fő célja Magyarország szállítmányozási és logisztikai lehetőségeinek bemutatása, összehasonlítása más Európai Uniós tagállammal, majd ezek alapján javaslatok tétele a jövőbeni fejlesztési alternatívákra. 2

8 2. A szállítmányozás és a logisztika kialakulásának rövid története A szállítmányozás és a logisztika mára már a mindennapjaink részévé vált. Hiszen pl.: a tömegközlekedés, a postai szolgáltatások és a hulladékszállítás is ennek a folyamatnak a részei. Ezért egyre inkább jelentőssé válik ez a terület a gazdaságban, véleményem szerint már az egyik legfontosabb ágazat. Ebben a fejezetben a szállítmányozást és a szállítási típusokat és részarányok alakulását fogom röviden bemutatni Magyarországon és az Európai Unióban. 2.1 A szállítmányozás és a logisztika fogalma Először néhány alapvető fogalmat kell tisztázni, mivel a szállítmányozás és a logisztika nem ugyanazt jelenti. A szállítmányozás az a széleskörű szolgáltatás, amely a fuvaroztatót és a fuvarozót kapcsolja össze és a küldemények továbbításával kapcsolatban, a megbízót tehermentesíti, a sok utána járást igénylő munkától. 1 Feladatai közé tartozik: az árutovábbítás optimális módjának megszervezése, azaz hogy a leggazdaságosabb útvonal, jármű és közlekedési ág kiválasztása a megbízás végrehajtása, vagyis a szerződés megkötése és a kapcsolt okmányok kitöltése a küldemények követése a károkkal kapcsolatos jegyzőkönyvek vezetése Különböző szállítási formákat ismerünk. Ezek: a közúti, vasúti, vízi (belvízi és tengeri), légi és csővezetékes szállítási formák. Fontos még megemlíteni a kombinált szállítást is, amellyel később részletesebben fogok foglalkozni. A 1 3

9 kombinált szállítás nem más, mint különböző szállítmányozási formák összekapcsolása. A leggyakoribb fajtái a közúti-vasúti (Ro-La), a közúti-vízi (Ro- Ro), a vasúti-vízi (Ro-Ro) és a folyami-tengeri (Si-So). A logisztika ennél azonban sokkal összetettebb folyamat. Ez kiderül a rövid fogalmából is: A logisztika magában foglalja az anyagáramlást és a hozzá kapcsolódó információ-, érték-, energia- és munkaerő áramlást. 2 Céljait és alapelveit legrövidebben az úgynevezett 7M modell foglalja össze: a megfelelő minőségű anyag a megfelelő mennyiségben a megfelelő helyről a megfelelő helyre a megfelelő módon és eszközzel a megfelelő időben a megfelelő költséggel A szállítmányozás és a logisztika kialakulásának rövid története Valójában a logisztika magába foglalja a szállítmányozást, ezt a fogalmakból is megtudhattuk. Viszont a szállítmányozás előbb alakult ki, mint a logisztika. Az első írásos feljegyzés a szállítmányozásról a babiloni kereskedőkről szól, akik saját költségükre és kockázatukra tevekaravánon és hajón küldeményeket küldtek a Vörös-tengeren keresztül. Maga a szállítmányozó fogalom kialakulása a középkorra tehető. Szülőhelye pedig Észak-Olaszország volt. Ekkor jelent meg a spedire szó, magyarul: küldeni. Ebből a szóból ered a mostani speditőr kifejezés is ami, magát a szállítmányozót és fuvarozót, vagyis a közvetítőket testesíti meg. Magyarországon azonban jóval később jelent meg a szállítmányozási folyamat, mivel a nyugati országokhoz képest sokkal elmaradottabb volt Dr. Kovács György Logisztika c. tantárgy jegyzet 4

10 infrastruktúra terén is. A XIX. század második felétől jelent meg hazánkban a folyamat, köszönhető ez Széchenyi Istvánnak, aki sokat tett az infrastruktúra fejlesztéséért (gőzhajó, vasút, utak és folyamszabályozás). Az első kereskedelmi törvényünk 1875-ben jött létre, amiben már szállítmányozásra utaló rész is van: áruk továbbküldésének elvállalása: szállítmányozási ügylet. Ha valaki fuvarosok, hajósok nevében, de más rovására alkalmazza és ilyen ügylettel iparszerűleg foglalkozik, szállítmányozó (1875. évi XXXVII. tv.) Külön megemlítendő, hogy a Polgári Törvénykönyv korábban sem és jelenleg sem különíti el a belföldi és külföldi szállítmányozást. Azonban 1948-ban létrehozták a MASPED-et, ami egy olyan monopol vállalat volt, ami a nemzetközi szállítmányozáshoz fűződő devigazdálkodási és behozatali-kiviteli ellenőrzéseket végezte el, tehát kizárólagos hatósági és vállalati jogokat kapott ben létrejött ennek belföldi megfelelője a BELSPED. Ezek idővel átalakultak, monopolista jellege január elsején megszűnt, amikor a speditőri tevékenység végzése alanyi joggá vált. Ezzel pedig fellendült a szállítmányozás Magyarországon. A logisztika már a Kr. e. I. században megjelent, de ekkor még a gyerekek teljes körű ellátását jelentette (Marcus Terentius Varro - Logisticon). Azonban a mai jelentéshez hasonló formájában VI. Leó, bizánci császár említette meg Harcászat c. művében, Kr. u. 900 körül, amely így szólt: A logisztikához tartozik, hogy a hadsereg tagjainak zsoldját kifizessék, a hadsereget megfelelően felfegyverezzék és megszervezzék, lövegekkel biztosítsák, a hadjárat minden mozzanatát megfelelően előkészítsék, azaz gondoskodjanak a szükséges térről és időről, a terepet a hadsereg mozgáslehetőségei, valamint az ellenség ellenálló képessége figyelembevételével helyesen becsüljék meg és rendeljék el, egyszóval irányítsák saját fegyveres erőik mozgását és szétbontakozását.. A logisztikai alapelveket, az az a logisztikai 7M modellt, már ő is felismerte. Tehát eleinte a hadászatban használták a logisztikát anyagellátás és csapatellátás céljából. Az első változás 1955-ben történt, az Egyesült Államokban, amikor megjelent az első olyan publikáció, mely a gazdasági- szervezési kérdésekben próbálta meg alkalmazni. Európában, viszont csak az 1970-es évek elején jelentek meg az ilyen publikációk. A logisztika gyors fejlődése és világméretű elterjedése az 1980-as években 5

11 kezdődött el. Mára központi szerepe van a gazdaságban, hiszen összeköti a legfontosabbnak tartott ágazatokat egy vállalatban, azaz a marketinget, a pénzügyet és a termelést. Napjainkban, a vállalatok gazdálkodásában jelentős változások mentek és mennek végbe, melyek előtérbe helyezték az ellátási, elosztási feladatokat. Ennek alapján jött létre, a logisztika modern irányzata, az ellátási lánc menedzsment (SCM= Supply Chain Management), mely felöleli az alapanyag beszerzéstől a végtermék elosztásig terjedő folyamatokat. A logisztika fejlődése szerteágazó. Ennek a fejlődésnek a fontosabb kiváltó okai a következők, pl.: fokozódik a percre kész (Just-In-Time) elvű beszállítás, növekszik a szükséges információ igény, a fejlett logisztikai rendszer versenyelőnyt jelent, a vállalati logisztika vevő-orientálttá válik, egyre jobban elterjed a lean production, a modern kommunikációs rendszerek és az elektronikus úton történő adat- és információ cserék általánossá válnak (EDI= Electronic Date Interchange), egyes feladatokat külső vállalkozásba adnak (outsourcing),valamint a termék egész életútjára kiterjed a logisztika. 4 4 Prof. Dr. Illés Béla Logisztika c. tantárgy jegyzete (Miskolci Egyetem- Anyagmozgatási és Logisztika Tanszék) 6

12 3. Szállítási formák és a részarányok alakulása az Európai Unióban és Magyarországon 3.1Szállítási formák Az előzőekben már említettem, hogy különböző szállítási típusok vannak azaz közúti, vasúti, vízi, légi, csővezetékes és kombinált. Azonban mindegyik forma nem érhető el mindegyik országban, a földrajzi adottságok és a gazdasági helyzet miatt. A legelterjedtebb szállítási forma a közúti áruszállítás. Elsősorban a rövidebb távú helyi és körzeti (regionális) forgalomban gazdaságos, viszont hosszabb távon (belföldi és nemzetközi szállítás) is szívesen alkalmazzák számos előnye miatt. Az előnyök közé tartozik többek közt: mindenhol elérhető, legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik és Európa szerte igen fejlett már az infrastruktúrája (1. ábra). A kontinenst számos közlekedési folyosó szövi át pl.: Helsinki folyosók és a TEN-T (Trans European Network). Ebből következik, hogy a szállítási idő is rövid és szinte minden árufajta szállítása lehetséges. Viszont hátrányai is vannak, hiszen ez a forma sokkal környezetszennyezőbb és energiaigényesebb, mint például a vasúti vagy vízi szállítás és sokkal balesetveszélyesebb is és nagyban befolyásolják az időjárási viszonyok is. 1. ábra: Autópálya hálózatsűrűség az EU-ban (Forrás: 7

13 A második legnépszerűbb forma a vasúti szállítás. Elsősorban a nagy tömegű áruk távolra való szállításánál használják. Előnyei közé tartozik, hogy független a külső környezeti hatásoktól és minden árufajta szállítható és persze nem utolsó sorban ennek van a legkisebb környezetkárosító hatása. Hátrányokkal is rendelkezik, mint pl.: elég hosszú az áruk átfutási ideje az alacsony hálózatsűrűség miatt. Az utóbbi években, hazánkban ez a mód nagy mértékben visszaesett, mert a vasútvonalak és az állomások állapota nem megfelelő szállítási célokra. De ez a jövőben megváltozhat, ugyanis a napokban egy kínai cég megállapodást kötött a MÁV-val, melyben megegyeztek, hogy a külföldi partner technológiai, építési és finanszírozási eszközökkel vesz részt a MÁV korszerűsítésében. Az együttműködés területei közé tartozik a meglévő vasútvonalak korszerűsítése, az új vasútvonalak felmérése, tervezése és megépítése. Az EU többi országában viszont hiába kisebb a vasúthálózat sűrűsége, mint hazánkban (2. ábra), sokkal jobb a hálózat állapota és minősége így jóval kihasználtabb ez az áruszállítási forma ilyen például Franciaország. 2. ábra: Vasúti hálózatsűrűség az EU-ban (Forrás: 8

14 A vasúti és közúti áruszállítás alakulása Magyarországon ( ) 1. Táblázat Szállított áruk Ebből tömege, ezer Árutonnakilométer, Ebből Év tonna Vasúti Közúti millió Vasúti Közúti Forrás: A másik két szállítási forma a vízi és a csővezetékes áruszállítás. A vízi szállítmányozásnak két típusa van: belvízi vagy folyami és tengeri. A legnagyobb és legfejlettebb tengeri kikötők az Unióban: Rotterdam (Hollandia), Antwerpen (Belgium), Rostock és Hamburg (Németország). A legnagyobb forgalmat Európában a hollandiai Rotterdam érte el, viszont a világ legforgalmasabb kikötője címet elvesztette, még 2005-ben. Az éves teljesítménye kb.: 430 millió tonna. Az EU egyetlen vízi közlekedési útvonala a Duna- Majna-Rajna csatorna, mely Európa legforgalmasabb belföldi vízi útja. A vízi szállítás előnyei közé sorolható a költségtakarékosság (hiszen a szállítási költség 1/3-a a vasúthoz és 1/8-a a közúthoz képest), legkisebb a környezetkárosító hatása és alacsony az üzemanyag szükséglete. Viszont alacsony a hajók sebessége ezért hosszú az áruk eljutási ideje és az időjárás is nagyban befolyásolhatja a szállítást. 3. ábra: A Duna- Majna Rajna víziút rendszer (Forrás: 9

15 Hazánkban, csak belvízi szállítás van jelen. Szinte csak a Duna mentén rendelkezünk árurakodásra és raktározásra alkalmas kikötőkkel. A legnagyobb kikötők Csepelnél, Bajánál és Győr-Gönyűnél találhatóak. Az utóbbi a legújabb és talán a legfontosabb magyar viszonylatban, hiszen ez az első és utolsó megálló Európa felé. A vízi áruszállítás alakulása Magyarországon ( ) 2. Táblázat Szállított áruk tömege, Ebből Árutonna-kilométer, Ebből Év ezer tonna Vízi millió Vízi Forrás: A csővezetékes áruszállítás szinte mindenhol megtalálható. Általában hosszabb távú szállításnál alkalmazzák, de rövid távú szállításnál sem kizárt ez a módszer. Rövid távon pl.: a közművek a települések víz- és gázellátását biztosítják, nagyobb távolságon pedig elsősorban az energiahordozókat (földgáz, kőolaj) szállítják, mivel folyamatos ellátást igényel. Előnyei, hogy az egyik legmegbízhatóbb szállítási mód, alacsony az üzemeltetési költsége, nem függ az időjárástól és minimális a környezetszennyezés esélye. Viszont ez is rendelkezik hátrányokkal, mint például a vezetékek telepítésének magasak a költségei, a rendszer hossza miatt hosszú az áru eljutási ideje is és csak azonos fajtájú árut szállíthatunk egy vezetéken. Ilyen csővezeték a Barátság I., Barátság II., Adria és a Testvériség. Ezek Magyarország számára a legfontosabb összeköttetések. Hazánkban kb.: 7500 km hosszú vezetékrendszer van kiépítve. Csővezetékes áruszállítás alakulása Magyarországon ( ) 3.Táblázat Szállított áruk tömege, Ebből Árutonna-kilométer, Ebből Év ezer tonna csővezetékes millió csővezetékes Forrás: 10

16 A következőkben a légi szállítást mutatom be. Ez az egyik szállítási mód, ami a kontinenseket összeköti. Elsősorban akkor célszerű igénybe venni, ha viszonylag kis mennyiségű, de nagy értékű árukat kell sürgősen eljuttatni a célállomásra. Ilyen termékek: gyümölcsök, vágott virágok, ékszerek, műszerek, gyógyszerek, finommechanikai és elektronikai termékek és postai küldemények. Előnyei közé sorolható, hogy az egyik leggyorsabb áruszállítási mód nagy távolságok esetén és a szállítási határidő betartását csak az időjárás befolyásolhatja. Az utóbbi akár a hátrányok közé is tartozhatna, úgy, mint a repülők zaj- és környezetszennyezése és talán a legnagyobb probléma, hogy csak bizonyos fajta árut szállíthatunk így. Végül a kombinált szállítást mutatnám be, ami nem más, mint egy szerződés keretében 2 vagy több szállítási alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában, az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig. Ezt szinte mindenhol lehet alkalmazni. Négy nagy csoportra bontható: közút-vasút, közút-vízi, vasút-vízi és folyami-tengeri. (4. ábra) Előnyei közé tartozik, hogy csökkenti a környezet- és zajszennyezést, illetve a közutak zsúfoltságát és lelassítja a közutak elhasználódását. Egyik legnagyobb hátránya pedig, hogy speciális szállítási eszközöket igényel, pl.: zsebes kocsi és konténerszállító kocsi, valamint speciális átrakodó eszközök szükségesek vagy pedig olyan intermodális logisztikai központok ahol megoldható a különböző szállítási módok közötti átrakodás, pl.: BILK (Budapesti Intermodális Logisztikai Központ). 11

17 Kombinált szállítási rendszerek Tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszerek Konténeres szállítási rendszerek Közúti/Vasúti szűken értelmezett huckepack szállítási rendszerek Közúti/Vízi bimodális szállítási rendszerek Vasúti/Vízi Ro-Ro (Roll on- Roll off) Folyami/Tengeri Si-So (Swim in- Swim out) 4. ábra: Kombinált szállítás fő csoportjai (Forrás: Dr. Kovács György Szállításszállítmányozás- fuvarozás c. tantárgy jegyzet) A következő táblázatban az utóbbiakban leírtakat összegzem, azaz a főbb szállítási formák előnyeit és hátrányait foglalom össze. 12

18 Szállítási forma Előnyök Hátrányok - legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik - környezeti hatásoktól való függőség - rövid szállítási idő - energiaigényes Közúti - minden árufajta szállítható - magas környezetszennyező - gyors hatás alkalmazkodóképesség - kis árumennyiség szállítható - háztól házig fuvarozás - nagy élőmunka igény Vasúti Belvízi - nagy tömegű szállítmány, nagy távolságra való szállítása - független a külső környezeti hatásoktól - kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye - minden árufajta szállítható - alacsony környezetkárosító hatás - nagy tömegű és méretű áruk, nagy távolságra való szállítása - költségtakarékos - legkisebb környezetkárosító hatás - biztonságos - alacsony üzemanyag szükséglet - balesetveszély - kötött pálya/ útvonalhálózat - hosszú az áruk átfutási ideje - alacsony hálózatsűrűség - kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség - hosszú szállítási idő - kevés a kiépített kikötők száma - alacsony sebességű - időjárás befolyásolja - egyes szakaszok csak szezonálisan használhatók - átrakodási költségek és az ezzel járó időveszteség Csővezetékes Légi Kombinált - független a külső környezeti hatásoktól - alacsony üzemeltetési költség - minimális környezetszennyező hatás - személy- és áruszállítás összekapcsolható - nagy távolságra való szállítás leggyorsabb formája - határidőt csak az időjárás befolyásolhatja - csökkenti a környezet- és zajszennyezést - csökkenti a közutak zsúfoltságát - lelassítja a közutak elhasználódását - szállítható áruk köre korlátozott - alacsony szállítási sebesség - magas beruházási költségek - alacsony alkalmazkodóképesség - csak bizonyos áruk szállítása - áru átrakodása, tárolása szükséges - legnagyobb energiaigényű szállítási forma - magas fuvardíjak - zajhatás, emisszió - speciális szállítási eszközök (pl.: zsebes vasúti kocsi) - speciális átrakodó eszközök 13

19 3.2 Szállítási részarányok alakulása Ebben a rövidebb fejezetben szeretném bemutatni a szállítási részarányok alakulását Magyarországon és az Európai Unióban. A 2010-es adatok alapján elmondhatjuk, hogy a legnépszerűbb áruszállítási forma a közúti szállítás, ezt követi a vasúti, majd hasonló részarányokkal a csővezetékes és a belvízi hajózási mód, de ez csak az EU27 szerinti átlag. Magyarországon a közúti és vasúti szállítás hasonlóan alakul, mint az EU-ban, de a csővezetékes szállítmányozás sokkal elterjedtebb, mint a belvízi hajózás, hiszen csak a Dunán találunk nagyobb kikötőket, a Tiszán és más folyóinkon nem. Az áruszállításban Magyarországon és ez Európai Unió többi tagállamában is, a légi szállítás részaránya elhanyagolható. (5. ábra) 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Közúti Vasúti Belvízi Csővezetékes Magyarország EU ábra: Közlekedési munkamegosztás Magyarországon és az EU-27-ben, 2010 (forrás: A következő ábrán pedig az áruszállítási teljesítmény alakulását láthatjuk az Európai Unió 27 jelenlegi tagországában. (5. ábra) Ebből megállapítható, hogy az áruszállítás milyen mértékben változott 2008 és 2010 között. A közúti szállítás változatlanul az első helyen áll, viszont teljesítménye csökkent. Szintén csökkenés tapasztalható mind a vasúti, mind a csővezetékes áruszállítás területén. Viszont egyedül a belvízi szállítás teljesítménye nőtt a vizsgált 3 év alatt. A KTI 14

20 előrejelzései szerint, 2020-ra akár 3321,5 milliárd tkm-re (tonnakilométer), 2030-ra pedig 3717,2 tkm-re nőhet az áruszállítás mértéke az Unióban. Véleményem szerint ez az egyik legjobb, hogy a közúti áruszállítás részaránya csökkent, a belvízi hajózás pedig nőtt. Hiszen a hajóval történő szállítás sokkal gazdaságosabb és kevésbé károsítja a környezetet, mint a többi szállítási mód. Pl.: egy 1500 tonnás teherhez elegendő 1 db teherhajó, viszont ugyanehhez a mennyiséghez akár több mint 50 kamionra lenne szükségünk. Továbbá az EU teljes mértékben támogatja, hogy a Duna magyarországi szakaszán teljes egészében hajózható legyen az év minden napján, mivel a Duna- Majna-Rajna csatorna a világ leghosszabb belvízi útja és ez által az EU egyetlen és legfontosabb belvízi hajózási útvonala. Viszont a vasúti szállítás arányának nőnie kellene nem pedig csökkennie, mivel ez a másik leggazdaságosabb fuvarozási forma. 2 1,5 1 0, Közúti Vasúti Belvízi Csővezetékes 6. ábra: Az áruszállítási teljesítmény alakulása az Európai Unióban, (Milliárd tkm-ben) (Forrás: KSH, Jelentés a szállítási ágazat helyzetéről,2011) Magyarországon is hasonló a helyzet, mint az Európai Unió 27 tagállamában, de a csővezetékes szállítás aránya nagyobb, mint a többi tagállamé együttesen, köszönhető ez annak, hogy csak egy jelentős vízi utunk van, a Duna ról re országunk szállítási teljesítménye csökkent, majd 2011-ben egy kisebb arányú növekedés volt tapasztalható. Ugyanez elmondható az összes szállítási ágazatról is, hiszen a vizsgált időszak alatt a vasúti, közúti, vízi és csővezetékes szállítás teljesítménye csökkent. A legnagyobb visszaesés a közúti és vasúti ágazatban 15

21 történt. Mindez köszönhető Magyarország gazdasági helyzetének és a gazdasági válság hatásának. (4. Táblázat) Belföldi és nemzetközi áruszállítás Magyarországon, tkm alapján 4. Táblázat Év Árutonna- kilométer, millió Ebből vasúti közúti vízi csővezetékes Forrás: A szállítás szerepe a gazdaságban A szállítmányozásnak kulcsfontosságú szerepe van egy ország gazdaságának az életében. Magyarországon, azonban a jelentősége túlmutat azon az arányon, mint amit képvisel. Hazánk nemzetgazdaságában, 2011-ben, ezen ágazat bruttó hozzáadott értéke 5,6%-ot tett ki, ami 1324 milliárd forintot jelent. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 5,9% volt, amely közel főt takar. Végül, pedig a regisztrált vállalkozások 4-5%-a tevékenykedett ezen ágazaton belül, ami szám szerint különböző típusú vállalkozást képvisel. A nemzetgazdasági beruházások értéke a szállítási ágazatba viszonylag magas, a többi ágazathoz képest, mivel már évek óta a harmadik helyen áll a beruházásokra fordított összegek rangsorán. Ez a magas érték, valószínűleg az autópálya építésekből származhat, mivel az ilyen típusú út építésének költsége igen drága. Az állam beruházásokra fordított összege évről-évre nő, azonban a szállítási alágazatra fordított pénzeszközök aránya 2009 óta csökken, viszont országos szinten ez az arány még mindig igen magas a többi ágazathoz képest. (5. Táblázat) 16

22 Beruházások értéke Magyarországon (folyó áron) 5. Táblázat Nemzetgazdaság összesen, milliárd Ft Szállítás, milliárd Ft A szállítási alágazat beruházásainak aránya az összes beruházásból, % 20,97 19,58 13,82 Forrás: KSH- Jelentés a szállítási alágazat helyzetéről, 2011 A szállítási ágazatban foglalkoztatottak száma, viszonylag alacsony Magyarországon és az EU 27 országaiban is. A munkaerő csupán 6, illetve 5 %-a dolgozik ebben a szektorban. Hazánkban és a többi tagállamban a legtöbb embert alkalmazó vállalatok a közúti áruszállítással foglalkozó cégek. Az Európai Unióban több mint 1 millió vállalat van, ami a szállítási szektorban tevékenykedik. Ezeknek a száma is hasonlóan alakul, mint a foglalkoztatottaké, mivel a legtöbb vállalkozás a közúti áruszállítással kapcsolatos. A legmeglepőbb, hogy hazánkban található olyan cég, mely a tengeri szállítással foglalkozik. ( 6. Táblázat) A szállítási ágazat foglalkoztatottjainak és vállalkozásainak száma Magyarországon és az EU 27-ben (2009) 6. Táblázat Foglalkoztatottak száma (1000 fő) Vállalkozások száma Magyarország EU 27 Magyarország EU 27 Közúti (áru) 64,4 2951, Közúti (személy) 49,4 2110, Vasúti 12,1 712, Csővezetékes 0,6 22, Belvízi 0,9 41, Tengeri 0,1 179, Légi 2,1 379, Raktározás 54,9 2379, Postai és egyéb szállítási tevékenységek 40,2 1803, ÖSSZESEN 224, , Forrás: EU Transport in figures- Statistical Pocketbook,

23 4. Közlekedési hálózatok az Európai Unióban Európa szerte számos közlekedési folyosó található, amelyek behálózzák az egész kontinenst. Ilyen például: TEN-T, TINA, ERTMS szállítási korridor és a Helsinki-folyosók. TEN-T célja, hogy a közlekedési hálózatok koordinációja révén segítse a gazdaság működését és fejlődését. A Páneurópai hálózat (Helsinki folyosó) 1994-ben jött létre. Lényegében a Helsinki-folyosó része a TINA és a TEN egy része is, hiszen a Helsinki-folyosó elér még a balkáni országokig és egyes szovjet utódállamokig is. Ez 10 folyosót foglal magába (7. ábra): 1. Helsinki Tallinn Riga Kaunas Varsó és Riga Kalinyingrád - Gdansk 2. Berlin Poznań Varsó Brest Minszk Smolensk Moszkva - Nyizsni Novgorod 3. Brüsszel Aachen Köln Drezda Wrocław Katowice Krakkó Lviv - Kijev 4. Drezda Prága Bécs Pozsony Győr Budapest Constanţa Szófia - Thessaloniki Isztambul 5. Velence Trieszt Ljubljana Maribor Budapest - Ungvár - Lviv Kijev 6. Gdansk Varsó Katowice Zsolna 7. Duna - Rajna Majna csatorna 8. Durres Tirana Szkopje Bitola Szófia Dimitrovgrad Burgasz Várna 9. Helsinki Vyborg Szt. Pétervár Pskov Moszkva - Kaliningrad - Kijev Ljubasevka - Chişinău - Bukarest - Dimitrovgrad Alexandroupoli 18

24 10. Salzburg Ljubljana Zágráb Belgrád - Niš - Szkopje - Veles Thessaloniki 7. ábra: Helsinki folyosók (Forrás: Több folyosó is érinti Magyarországot, ezek pedig: 4., 5., 7. és a 10. folyosó, mely kb.: 1639 km vasutat, 1365 km közutat és 378 km belvízi közlekedési csatornát (Duna) tesz ki. Fontos még megemlíteni, hogy a Transz-Európai Közlekedési Hálózat elmeihez tartoznak még a repterek és kikötők is. Hazánkban található három nemzetközi repülőtér: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (Ferihegy), Debrecen, Sármellék és 7 kikötő: Győr-Gönyű, Komárom, Budapest- Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács és Szeged. A következő táblázatban láthatjuk Magyarország országos közútvonalainak és a működtetett vasútvonalainak hosszát. (7.Táblázat) Megállapítható, hogy közútjaink alig több, mint 4 %-a, a vasútvonalaink közel 23 %-a tartozik a nemzetközi hálózatokhoz. Továbbá elmondhatjuk, hogy az állami közútjaink hossza nőtt 2009 és 2011 között, igaz elég alacsony szinten, viszont a vasúthálózatunk aránya csökkenni látszik, mivel az elmúlt években több vasúti szárnyvonalat - mely közel 1000 km pályaszakaszt takar- bezártak, a kihasználatlanság miatt. Közúthálózatunk évről-évre bővülni fog, hiszen számos autópálya szakasz még építés alatt áll, valamint tervbe van véve megépítésük. 19