Mezei nyúl (Lepus europaeus)

Átírás

1 Mezei nyúl (Lepus europaeus) Felismerés jegyei: Testszíne barnásvörös, hátsó lábai hosszabbak az els knél. Fülei hosszúak, hegyük fekete, el re hajtva túlérnek az orrhegyen. A farok fels része sötét vagy fekete. A lábak elüls oldala sárgásbarna. Szemei nagyok, oldalállóak, így szinte 379 o-ban látnak. Az ivarok sem a sz r színezete, sem testtömeg alapján nem különíthet k el egymástól. A sz rváltás február-márciusban és szeptember-októberben játszódik le. Nyoma jellegzetes Y lépés, amely elnyújtott hamis Y-ná válik futás közben. A mezei nyúl nyoma Csapája a hóban

2 Hullatéka rostos, kb. 12 mm átmérj bogyó. Hullatéka A mezei nyúl koponyája Fogképlete: =

3 Elterjedése: Élhelye: A jégkorszak eltt Eurázsia sztyeppei területein elterjedt faj volt. Közép-Európában a jégkorszak idején kiszorult, csak a felmelegedést követen telepedett újra vissza. Napjainkban Nyugat-Európától a nyugat-szibériai síkságig és Délnyugat- Ázsiáig terjed elfordulási területe. Európában hiányzik Izlandról, Írországból, Skandinávia és az Ibériai-félsziget nagy részérl, a Földközi-tenger legtöbb szigetérl. Betelepítették a Távol-Keletre, Ausztráliába és Új-Zélandra, Észak- és Dél- Amerikába. Magyarországon az összefügg erdtömbök belsejét kivéve kisebb-nagyobb állománysrséggel mindenütt elfordul, fként az Alföldön, a Kisalföldön és a Mezföldön. Minden élhelyen elfordul, magas állománysrséget azonban csak a mezei élhelyeken tapasztalhatunk. Az eredetileg sztyepplakó mezei nyúl jól alkalmazkodott a kultúrsztyeppéhez. A mezei nyúl a legnagyobb állománysrséget ott érheti el, ahol a sokféleséget biztosító vetésszerkezet kisparcellákon jelenik meg, fennmaradtak a természetes és mesterséges gyepek, továbbá erdsávok, erdfoltok váltogatják egymást. A mezei fás vegetáció lényegesen több nyulat tart el, mint a mezgazdasági terület. A nyulak különösen a keskeny erdsávokat kedvelik. Télen a szántások mély barázdái is jobb takarást nyújtanak, mint az alacsony gabonák. A napszakos élhelyváltás ugyancsak közismert a mezei nyúlnál. Az éjszakai táplálkozás során elszeretettel látogatja a szántóföldi növények által borított táblákat, míg nappal pihenhelyre behúzódik az erdszélekbe, erdsávokba, vagy bebújik a barázdákba. Mezei nyúl vacka Különösen kedveli a pillangósokat és a repcét. A hasznosított legelk negatívan hatnak nyúlállományra, minél nagyobb a legeltetett állatlétszám, annál kisebb a megfigyelt nyulak srsége.

4 Szaporodása: Azok a mezei nyulak, amelyek az év els felében születnek, ivarérettségüket 3 hónapos korban elérik. Azok a példányok, amelyek május-július között születnek, elhúzódó ivarérés (6-7 hónap) következtében csak az idsebb példányokkal azonos idben, decemberben (bakok), januárban (nstények vállnak termékennyé. A fiatalok igen csekély arányban (2 %) vesznek részt a szaporításban. A mezei nyúl esetében territoriális magatartás nem figyelhet meg, otthonterületei is átfedik egymást, közöttük csupán úgynevezett egyedi távolságtartásról beszélhetünk. Vannak bizonyos mértékig elkülönült párzási területek, amelyek jól belátható terepen, megfelel táplálkozóés búvóhelyekkel, valamint talajviszonyokkal jellemezhet. A párzási idszakban a baknyulak mozgásra akarják bírni a nstényeket úgy, hogy felkeresik búvóhelyükön. A nstények kezdetben elhárítják a közeledést, de végül elhagyják vackaikat. Ilyenkor fokozódik az állatok aktivitása, egyre több nyúl kapcsolódik be a kergetzésbe. A mozgás kulcsingerként szerepel a párzási játék elkezdésében. Egy-egy kergetz csapatban több hím és több nstény is található. A csoportos eljáték a párok kialakulásáig tart. Az udvarlás egy óráig is eltarthat. A nstény többször szembefordul a bakkal, és vereked-pofozkódó mozdulatokkal hárítja el annak közeledését. Pofozkodás A ceremónia végén a nstény ellenállása csökken, egyre közelebb engedi a bakot. A végén a nstény is kezdeményezvé válik, nem védekezik. A borítás akkor következhet be, ha a nstény mells lábait elrenyújtva lelapul. A kopuláció mintegy 10 másodpercig tart, a végén a nstény a hátsó lábaival lerúgja a bakot. Az els párzást több is követheti. A mezei nyúl szezonálisan párzó állat, a bakok szaporodási ciklusa

5 decembertl szeptemberig tart, melyet a fotóperiódus szabályoz. A nstények szaporodási ciklusa januártól októberig terjed. Ezen idszak alatt több szaporodási cikluson esnek keresztül. Az els fialás február közepén kezddik és március végéig tart, a második április elejétl június végéig, míg a harmadik, illetve negyedik, egymással összefolyó fialási ciklus júliustól szeptember végéig húzódhat el. A párzás után órával leválnak a petesejtek és a petevezetékbe jutva készek a megtermékenyítésre. Sikeres megtermékenyítés után vemhesség, sikertelen után álvemhesség alakul ki A vemhességi id 41 nap, ennek ellenére 38 naponként ellik, mivel ennél a fajnál ketts vemhesség vagy szuperfötáció figyelhet meg. Az ellés eltt a nstény ismét párzik a bakkal. Ez az inger megindítja a peteleválást, tehát a következ vehem is kialakul, a petevezetben megtörténik a megtermékenyítés. A 41. napon megtörténik az ellés, míg a megtermékenyített petesejtek a 4. napon ágyazódnak be a méh falába. A nyúlféléknél a ketts vemhesség csak a mezei nyúlra jellemz, de az állatvilágban is viszonylag ritka. A mezei nyúl a szaporodási ciklusban 3-4 alkalommal ellik. Utódait száraz, védett helyen hozza világra, fészket nem készít. A nstényenkénti alomnagyság Európában 3-4 egyed. A fialás álló testhelyzetben történik, az anya a magzatburkot elfogyasztja, majd átmenetileg elhagyja a fialó helyet. A kisnyulak szrösen, nyitott szemmel jönnek a világra. Születésük után szinte azonnal szopnak. Életük els napjaiban a vacokban maradnak, összebújva, szinte mozdulatlanul fekszenek. A sötétedés beállta után jelenik meg az anyanyúl szoptatni. A szoptatás mintegy 5 percig tart. Az id elrehaladtával csökken a szopás idtartalma, ezzel együtt n a fiatalok mozgáskörzete. Az elválasztást az anya kezdi, azzal, hogy nem jelenik meg a szoptatás helyén. Kifejlett korukig a születési helyük 1 km-es körzetében tartózkodnak, osztoznak szüleik otthonterületén. Egyedfejldés: Táplálkozás: Az újszülött nyulak g-os testtömeggel jönnek a világra. A napi növekedés üteme a nap között éri el maximumát, a kifejlett állatra jellemz testtömeget 8 hónapos korra közelíti meg. A magzatok ivararánya 1:1. A mezei nyúl populációkban 5-7 együtt él generáció található. A korszerkezet évrl-évre, területrl területre változhat. A kisnyulak mintegy 14 napig csak tejet fogyasztanak, azt követen egyre több a zöld növényi rész táplálékukban. A negyedik héttl már a tej nem létfontosságú számukra. Vakbelének térfogata többszöröse a gyomor térfogatának. A vakbélben olyan baktériumok élnek, amelyek képesek a cellulóz lebontására. E mikroszervezetek feladata az életfontosságú vitaminok elállítása. A vakbél utáni bélszakaszban már lényeges felszívódás nincs, a feltárt anyagok csak úgy hasznosulhatnak, hogy a végbélen keresztül a kijutva külvilágra,

6 újra bekerülnek az emésztcsatornába. A tápanyagok egy része, így kétszer halad át az emésztrendszeren. Második alkalommal szívódnak fel a vitaminok és a lebontott cellulóz. Ezt a másodszor fogyasztott, a vakbél által feltárt terméket cökotrófnak, a táplálkozási formát cökotrófiának hívjuk. A mezei nyúl igen változatos étrend, növényev állat, táplálékában mind lágyszárú, mind fás szárú növények részei megtalálhatóak. Termesztett növényeket fként akkor fogyaszt, ha a természetes növényfajokból hiány mutatkozik. Elssorban a pázsitfféléket kedveli. A téli idszakban a termesztett növények kerülnek túlsúlyba táplálékában. Állományviszonyok: Mozgáskörzet, migráció: Gazdasági jelentsége: A mezei nyúl terítéke az 1880-as években a történelmi Magyarországon évi mintegy példány volt. A századfordulóra egyedre emelkedett. Ezt ugrásszer növekedés követte. Az 1930/1931-es vadászati évben re becsülték állományát, terítéke egyed volt. Egyedszáma innentl kezdve folyamatosan csökken ban a terítéke példány, míg a 2007-es becslés példány volt. A mezei nyúl otthonterülete nem nagy, különösen ragaszkodik ahhoz a területhez, ahol vackolni szokott. Zavaráskor, vagy azt követen, igyekszik vissza erre a területre. Károkozása elssorban az erdben számottev, mezgazdasági kártétele eseti. Télen telepített gyümölcsösökben is károsíthat. Az apróvadas, fként alföldi vadászterületek egyik legfontosabb bevételi forrása a nyúlvadászatból és az élnyúlbefogásból származik. Hatékony vadgazdálkodás és bölcs hasznosítás mellett állománynagysága növekedhet a jövben. Vadászati lehetsége íjjal: Egyetlen, olyan apróvadfajunk, melynél a jelenleg hatályos jogszabályok engedményt adnak az íjászok számára, lehetvé teszik a mezei nyúl álló helyzetben történ meglövését. A helyi szabályok figyelembevételével, mind egyéni-, mind társasvadászat keretében vadászható faj. Ennek ellenére egyéni vadászaton aránylag ritkán kerül terítékre. Társasvadászat alkalmával a hagyományos U-, vagy körhajtást célszer alkalmazni, annyi különbéggel, hogy nem indokolt a kutyák használata, legfeljebb a megltt nyúl megkeresésére. A hajtásban mind az irányzék nélküli, mind a vadászreflex íjak használhatók. Az elállók esetében célravezet lehet az irányzékos íjak használata. A vesszket normál tollazással, pengés vadászheggyel szereljük. A hajtásban résztvevknek lehetleg lassan, csendben kell haladni, hogy a nyulak minél késbb vegyék észre az íjászt és legyen esély a lövés leadására. Jó lövéssel is képes nagy távolságra menekülni, ezért minden találatesetében fordítsunk megfelel idt az utánkeresésre.

7 Hangja a jellegzetes sírás, melyet végveszélyben hallat. Ezt a hangot utánozva jó eredménnyel hívhatjuk a ragadozókat. (Hangját letöltheted: A résztvevknek fokozottan kell ügyelni a lirányok betartására. A mezei nyúl vitális zónái: Szakirodalom jegyzék: 1. Bakonyi G. Juhász L. Kiss I. Palotás G. (1995) Állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest 2. Csek S. (1986): 500 kérdés a vadról és környezetérl Lapkiadó Vállalat, Budapest 3. Faragó S. (2002) Vadászati állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest 4. Khalmy T. (1994) Vadászati enciklopédia. Mezgazda Kiadó, Budapest 5. Országos Vadgazdálkodási Adattár 6. Preben B. Preben D. (2006) Állatnyomok és jelek. M-érték Kiadó, Budapest 7. Szederjei Á. Studinka L. (1962): Nyúl, fogoly, fácán. Mezgazdasági Kiadó, Budapest