A fenntartható fejldés feltételeinek megjelenése a nagykör"i lakosság értékrendjében: egy Q-módszeres kutatás eredményei

Átírás

1 %svnyi Marjain! Szer!nyi Zs ka: A fenntarthat fejl d!s felt!teleinek megjelen!se Ásványi Katalin, Marjainé Szerényi Zsuzsanna, Zsóka Ágnes A fenntartható fejldés feltételeinek megjelenése a nagykör"i lakosság értékrendjében: egy Q-módszeres kutatás eredményei Katalin Ásványi Zsuzsanna Marjainé Szerényi Ágnes Zsóka: The appearance of the conditions of sustainable development in the values of the population of Nagykör": The results of a Q- methodology research Abstract One of the aims of sustainable development is to keep the local communities, to ensure their local welfare, which is essential to eliminate or mitigate negative consequences. In our research, we looked for the answer, how the local population relate to sustainable development. What preferences do they have regarding the place of residence? Do they see any inherent risks, threats? How long horizon they think and what problem solving techniques do they see? How do they think about sustainability issues? The responses were looking for with Q-methodology for which we have defined 46 claims in eight topics: local attachment; local cooperation; willingness to act; management; horizon; threats; solutions The Q methodology handles the respondents into factors, according to which claims they prefer more or less. The results are very well suited to understand the attitudes to the sustainability problems. Keywords: sustainable development, Q-methodology, values ÖSSZEFOGLALÓ A fenntarthat fejl d!s egyik c!lja a helyi k z ss!gek megtartsa, helyi boldogulsnak biztos$tsa, amelyhez elengedhetetlen a kros k vetkezm!nyek enyh$t!se vagy kik#sz b l!se. Kutatsunk sorn t bbek k z tt arra kerest#k a vlaszt, hogyan viszonyul a helyi lakossg a fenntarthat fejl d!shez. Milyen preferencikkal rendelkeznek a lak hely#k meg rz!s!vel, fejleszt!s!vel kapcsolatban, ltnak-e k#l n s vesz!lyeket, fenyeget!seket? Milyen id tvon gondolkodnak!s milyen megoldsi technikkat ltnak a probl!mkra? Mennyire tartanak szem el tt fenntarthat sgi szempontokat? A vlaszokat Q-m dszerrel kerest#k, melyhez 46 ll$tst fogalmaztunk meg nyolc t!mak rben: helyi k t d!s; helyi egy#ttm"k d!s; cselekv!si hajland sg; gazdlkods; id tv; vesz!lyek; megoldsok. A Q m dszer a vlaszad kat faktorokba rendezi, aszerint, mely ll$tsokat preferljk jobban, melyeket kev!sb!. Az eredm!nyek rendk$v#l j l alkalmazhat ak a fenntarthat sgi probl!mkhoz val viszonyulsok meg!rt!s!hez. Kulcsszavak. fenntarthat fejl d!s, Q-m dszer,!rt!krend BEVEZETÉS A kl$mavltozs szmos k vetkezm!nye!rinti az emberek mindennapjait, az egy!nek boldogulst. Az ennek hatsra kialakul sz!ls s!ges v$zjrsi helyzetek (rv$z, belv$z, aszly) is komoly krokat okozhatnak p!ldul a mez gazdasg vagy a turizmus stb. ter#let!n. A fenntarthat fejl d!s fontos szerepet t lt be a helyi k t d!sek!s egy#ttm"k d!sek kialakulsban, ugyanakkor a krok megel z!s!ben!s az esetlegesen kialakult probl!mk megoldsban is seg$ts!get ny jt. A lakossg v$zig!ny!nek vltozst, a j v beli magatartst!s elvrsait f kuszcsoportos vizsglattal (Q-m dszerrel) m!rt#k fel. 68 ECONOMICA szm

2 Alkalmazott kutatsok eredm!nyei a gazdasg-!s trsadalomtudomnyok ter#let!n Faktorelemz!s seg$ts!g!vel az egyes faktorokat jellemezt#k az alapjn, hogy mely ll$tsoknak adtak az egy!nek magas!s melyeknek alacsony!rt!ket. A Q-m dszerrel!szlel!seket,!rz!seket tudunk megragadni. A v$zig!nyek szmos t!nyez t l f#ggnek, k zt#k a lakossg k rnyezettudatossgt l, a helyben maradsi hajland sgukt l, att l, milyen id tvban gondolkodnak. Mindezen t!nyez k j v beli vltozsainak feltrshoz alkalmaztuk a konkr!t kist!rs!gi adatokat. 1. ELMÉLETI HÁTTÉR A fenntarthat fejl d!s fogalmt el sz r az 1987-es Bruntland-jelent!sben (K z s j v nk) ismerhett#k meg, az ta pedig szmos szerz, k zt#k magyarok is igyekeztek a defin$ci t a gyakorlati!lethez k zelebb hozni, annak!rdek!ben, hogy a jelszavak hangoztatsa helyett a mindennapi!let#nkben is tenni tudjunk j v nk!rdek!ben. Manapsg nagyon gyakran hallhat a k vetkez mondat: Gondolkodj globlisan, cselekedj loklisan&. A mondatb l arra a k vetkeztet!sre juthatunk, hogy m!g a globlis probl!mk elleni v!dekez!sben is a kisebb k z ss!gek, egy orszg, egy r!gi, egy jrs, de leginkbb egyegy telep#l!s lak i is rendk$v#l sokat tehetnek. A nemzetk zi k rnyezetpolitika mr r!g ta felismerte a helyi k z ss!gek szerep!t a fenntarthat fejl d!sben, lsd p!ldul az EU 6. K rnyezetv!delmi Akci programjt vagy az ENSZ 1992-es Rio de Janeiro-i vilgkonferencijnak egyik hozad!kak!nt kiadott Agenda 21 elnevez!s" dokumentumot [Harangoz - Zilahy, 2012: 45-62]. Az Agenda 21 a fenntarthat fejl d!s megval sulsnak ad egyfajta keretet az!let minden ter#let!re kiterjed en, kit!rve a c!lokra, a sz#ks!ges teend kre ltalnosan, valamint az int!zm!nyi felt!telekre, azokra az eszk z kre, amelyek a megval s$tshoz sz#ks!gesek (pl. a finansz$rozs k!rd!seire). 28. fejezete k#l n foglalkozik a helyi fenntarthat sggal, amelyet az ta Local Agenda 21 vagy LA21 n!ven is ismer#nk. Ennek szellem!ben haznkban is egyre t bb telep#l!sen k!sz#l el a Fenntarthat Fejl d!s Helyi Programja, amelynek alapvet c!lja az nkormnyzat!s a lakossg akt$v k zrem"k d!s!vel!s tmogatsval egy olyan program kidolgozsa!s v!ghezvitele, amelynek eredm!nyek!ppen olyan telep#l!s alakul ki, ahol a lakossg otthon!rzi magt, mindezt gy, hogy a fenntarthat fejl d!s elvei!rv!nyes#ljenek, vagyis a k rnyezeti!s trsadalmi folyamatok a gazdasgi fejl d!sb l profitlni tudjanak, a hrom ter#let egys!ge!s egyens lya val suljon meg [Szlvik - Turchany, 2002: 129]. Teht a helyi k z ss!gek tagjainak cselekv!sei, gondolkodsm dja, a j v j#k figyelembev!tele elengedhetetlen a globlis eredm!nyek el!r!s!hez. (A globlis!s a helyi fenntarthat sg k z tti kapcsolat egy lehets!ges trgyalst lsd Kocsis [2014: ] munkjban.) Mi sz#ks!ges ahhoz, hogy egy helyi k z ss!g fenntarthat m don!ljen? Nyilvn a trsadalmunk, a gazdasgunk!s a k rnyezet#nk is vltozik, ez!rt abban kulcsszerepet jtszik a reziliencia, magyarul alkalmazkod k!pess!g, amely alatt a k rnyezet!s a trsadalom alkalmazkod k!pess!g!t is!rthetj#k. Kerekes [2011: 4-13] megfogalmazta a rugalmas, alkalmazkodni k!pes trsadalmi!s kol giai rendszer jellemz it, melyek az albbiak: a diverzits fenntartsa!s meg rz!s!nek tmogatsa (biol giai, tjk!pi, gazdasgi!s trsadalmi!rtelemben is), az kol giai sokf!les!g ember ltali»kontrolljnak«korltozsa [v. Kocsis, 2010: 3-52], a modularits tisztelete (a csatlakoz rendszerek jobban viselik a sokkhatst), a tanuls, a trsadalmi hl zatok!s a helyileg kifejlesztett szablyok fontossgnak felismer!se!s hangs lyozsa [id!zi Bndi, 2013: ]. Gyulai [2012: 109, ntarthato_fejlodes.pdf] felh$vja a figyelm#nket arra, hogy a fenntarthat sg kulturlis k!rd!s, egy viszonyrendszer, amely meghatrozza viszonyunkat a k rnyezet#nkh z, trsadalmi!s ECONOMICA szm 69

3 %svnyi Marjain! Szer!nyi Zs ka: A fenntarthat fejl d!s felt!teleinek megjelen!se term!szeti k rnyezet#nkh z egyarnt. 'rdemes lehet mintegy kulturlis begyazottsgk!nt tekinteni a k!rd!sre, mely t!mt Kocsis [2002: 209] sajtos emberi gy kerek megl!tek!nt vagy hinyak!nt elemzett. A helyi lakossg, illetve helyi k z ss!gek fenntarthat fejl d!shez val viszonynak vizsglata az!rt is kiemelten fontos, mert szorosan kapcsol dik ms ter#letek (a vllalati szektor, illetve a teljes gazdasg) fenntarthat sghoz [Harangoz, 2008: 38-50]. A tanulmny!ppen egy kist!rs!g lak inak, a nagyk r"iek k rnyezet#kh z val viszonyulst k$vnja bemutatni, amelyet a Q-m dszer alkalmazsval trtunk fel. A kutatst az n. WateRisk projekt keret!ben hajtottuk v!gre, amely k z tt zajlott azzal a f c!llal, hogy egy, a trsadalmi, k rnyezeti vltozsokat is figyelembe venni tud, a globlis kl$mavltozsra vlaszol modellt alak$tson ki, els sorban a sz!ls s!ges v$zjrsi jelens!geket k z!ppontba ll$tva, de kit!rve a globlis!ghajlatvltozs lehets!ges gazdasgi!s trsadalmi hatsaira is (a projektet az NKTH finansz$rozta (TECH-08-A4/ ), le$rsa!s eredm!nyei megtallhat k a k vetkez szakirodalomban: Koncsos (szerk.), 2011). A cikk alapjul szolgl elemz!s sz!lesk r"en, a globlis kl$mavltozs k vetkezm!nyeinek!s az azokhoz t rt!n alkalmazkods m djainak k!rd!sk reit is vizsglja a telep#l!sen!l k szemsz g!b l. 2. A Q-MÓDSZER MÓDSZERTANI HÁTTERE A kutatshoz az n. Q-m dszert hasznltuk, amelyet Stephenson fejlesztett ki (Stephenson, 1953) az emberi szubjektivits szisztematikus vizsglatnak c!ljb l. A Q-m dszert az attit"d k!s v!lem!nyek szubjekt$v jelleg!nek hangs lyossga miatt a kvalitat$v m dszerek k z! soroljk [Hofmeister-T th, 2005: 2],!s els sorban v!lem!nyek, attit"d k/bell$t dsok,!s!rt!krendszerek felder$t!s!re hasznljk (id. m", 3.o.). A m dszer els sorban az angolszsz orszgokban terjedt el [ld. t bbek k z tt: [Brown, 1996: ; Brown, 1993: ]. Az International Society of Scientific Study of Subjectivity trsasg 1985 ta!vente rendez Q-konferencikat, amelyek igen hasznosak az alkalmazsi lehet s!gek megismer!s!re, megvitatsra. A Q-m dszertan f c!lja, hogy egy adott t!mval kapcsolatos v!lem!nyekb l t$pusokat k!pezzen, amihez kvantitat$v elemz!si technikkat vesz ig!nybe. Voltak!ppen egy ford$tott faktoranal$zist v!gez, amelynek sorn nem vltoz kb l hoz l!tre ltens vltoz kat, hanem a vlaszad k ker#lnek faktorokba n. v!lem!nycsoportokba v!lem!ny#k hasonl sga!s k#l nb z s!ge alapjn. A m dszer kvalitat$v jelleg!t ugyanakkor az adja, hogy nem k vetel meg a kvantitat$v elemz!sek megb$zhat sghoz sz#ks!ges mintanagysgot, illetve reprezentativitst. A m dszer nem alkalmas reprezentat$v t$pusk!pz!sre, csak tipikus v!lem!nyformk el ll$tsval seg$ti a kutat t az alakfelismer!sben. A vizsglatba viszonylag kev!s, ltalban szem!lyt vonnak be, akiket meghatrozott krit!riumok alapjn vlasztanak ki. Jellegzetess!gei miatt a Q- m dszer hidat k!pez a kvalitat$v!s a kvantitat$v kutatsi eljrsok k z tt, kombinlva mindk!t kutatsi forma el nyeit [Brown 1996: ]. A Q-m dszer specilis adatgy"jt!si eljrst alkalmaz, az n. Q-sort technikát, amelynek lnyege, hogy a kutat k rty kon jelen t meg ll t sokat, szavakat, esetleg kpeket, s a rsztvev szemlyeknek a vletlenszer en megsz mozott k rty kat kell egym shoz viszony tva egy el re megadott sk la alapj n, egyetrts!knek megfelel en rangsorolni. A vizsg lati szemlyek el sz"r megismerkednek a tm val s a k rty kon szerepl ll t sokkal, majd megkezd dik az oszt lyoz s. A rsztvev k el sz"r ltal ban h rom csoportba osztj k a k rty kat aszerint, hogy egyetrtenek-e a rajta szerepl ll t ssal, nem rtenek egyet vele, vagy azok k"z"mb"sek sz mukra. Ezut n az rtkel sk la kateg ri i szerint tov bb rangsorolj k az ll t sokat, egym shoz viszony tva, minden ll t s besorol s t k!l"n megfontolva. Az rtkel sk la a k rty k sz m t l f!gg en ltal ban 7 (-3 +3), 9 (-4 +4), vagy 11 (-5 +5) kateg ri t tartalmaz. Az ll t sok besorol s nak eredmnyeknt kialakul minden egyes vizsg lati szemly egyni 70 ECONOMICA szm

4 Alkalmazott kutat sok eredmnyei a gazdas g- s t rsadalomtudom nyok ter!letn rangsora, az #n. Q-osztályok. A kirtkelsi folyamat sor n a m dszer p ronknt "sszehasonl tja a preferencia-sorrendeket (vagyis a Q-oszt lyokat), s meghat rozza azok korrel ci j t. Eredmnyknt egy #n. interkorrel ci s m trix ad dik, amelyb l f komponens vagy centroid m dszer seg tsgvel ll that k el a faktorok, vagyis azok a tipikus Q-osztályok, amelyek az egyni vlemnyek k"z"s nevez jt tartalmazz k. A faktorokat ezut n clszer egyszer bb faktorstrukt#r ba tforgatni Varimax rot ci val vagy kzi rot ci val, mivel gy k"nnyebben rtelmezhet v v lik az eredmny. Termszetesen mindegyik preferenciasorrendnek k"ze van mindegyik faktorhoz, de ltal ban az egyes szemlyek v laszaik alapj n t"bb-kevsb j l kapcsolhat k valamelyik tipikus Q-oszt lyhoz. Ez azt jelenti, hogy a m dszer az egybknt l tens k!l"nbsgek s hasonl s gok alapj n a v laszad kat besorolja a lehet leghomognebb csoportokba. Az egyni vlemnyek gy struktur lt, statisztikailag j l interpret lhat form ban jelennek meg. A vgeredmnyknt kapott faktorok a nagyon hasonl preferenciasorrenddel rendelkez v laszad kat illetve azok rangsorait tartalmazz k. A Q-m dszer teh t olyan innovat v elj r s a t rsadalomtudom nyokban, amely mind a kvantitat v, mind a kvalitat v kutat sok kiegsz t je lehet [Brown, 1993: , idzi: Hofmeister-T th, 2005: 12]. Azrt kiegsz t je, mert kis mint val dolgozik, s nem k"veteli meg a reprezentativit st, gy nem helyettes theti a reprezentat v felmrseket. A Q-elj r s k!l"n"skppen olyan esetekben alkalmazhat, amikor a magatart s nehezen kommunik lhat, vagy mg nem llnak tudatos standard vlemnyek s nz pontok rendelkezsre [Hofmeister-T th, 2005: 12]. A Q-m dszer alkalmaz s n l kiemelt jelent sggel b r a rangsoroland ll t sok tgondolt megfogalmaz sa. Ez kt szempontb l is lnyeges. Mivel a vizsg lati szemlyeknek az ll t sokat egym ssal p ronknt "sszehasonl tva kell az egyetrtsi sk la k!l"nb"z rtkeihez besorolniuk, ezrt az ll t sokat #gy kell megfogalmazni, hogy egym ssal "sszevethet k legyenek, k"zt!k fontoss gi sorrend fel ll that legyen. A kutat nak a Q-sort technika alkalmaz sakor el kell d"ntenie, hogy kötött kiosztást, vagy nyílt kiosztást v laszt. K"t"tt kioszt s esetn a vizsg lati szemlyek el re meghat rozott sz m# k rty t sorolhatnak be az rtkelsi sk la egyes kateg ri iba, amivel biztos tj k, hogy preferencia-sorrendj!k a norm lishoz igen k"zeli, ann l kicsit laposabb eloszl st k"vessen. Ez a k"vetelmny kevs sz m# megkrdezett esetn is alkalmass teszi a m dszert az eredmnyek statisztikai feldolgoz s ra. K"t"tt kioszt st ltal ban akkor alkalmaznak, amikor a vizsg lati szemlyek nincsenek teljesen tudat ban saj t preferenci inak, gy a szort roz si (d"ntsi) folyamaton kereszt!l, amelyben a k!l"nb"z ll t sok rendezse t"rtnik, szil rdul meg saj t ll spontjuk [Hofmeister-T th, 2005: 8]. A k"t"tt kioszt sn l ugyanakkor!gyelni kell arra, hogy az ll t sok rangsorol s val k"vetni lehessen a k v nt lapos norm lis eloszl st. T#l sok pozit v, vagy t#l sok negat v form ban megfogalmazott ll t s pld ul nehez ti a d"ntsi folyamatot, elveheti a vizsg lati szemlyek kedvt az oszt lyoz st l, s mindenkppen torz tja az eredmnyeket. A p ros "sszehasonl t son alapul rangsorol sra alkalmas ll t sok kiv laszt s t kt lpsben vgezt!k el. A megfogalmazott 46 ll t st el sz"r kis mint s tesztelsnek vetett!k al, annak ellen rzse clj b l, hogy az ll t sok alkalmasak-e a vizsg latra, vagyis a rsztvev szemlyek kpesek-e a 46 ll t s egyni rangsorol s ra. A lehetsges problm k felt r s val alak tottuk ki ezut n a vgleges ll t sokat. A vgleges ll t sokb l ll #n. Q-minta megtervezsnl a struktur lts g krdse is felmer!l. A nem struktur lt Q-mint n l az ll t sokat interj#k, csoportos beszlgetsek, vagy htk"znapi vlemnyek seg tsgvel v lasztj k ki. A struktur lt Q-minta tervezse ezzel szemben el zetes elmleti megfontol sokon alapul, ahol ugyanannyi ll t st rendelnek minden elmleti kateg ri hoz. Az ltalunk tervezett Q-minta ECONOMICA sz m 71

5 $sv nyi Marjain Szernyi Zs ka: A fenntarthat fejl ds feltteleinek megjelense mindenkppen a struktur lt megold shoz ll k"zel, mivel alapj t el zetes elmleti megfontol sok kpezik. Az egyes tmak"r"kh"z (a kutat s cljaihoz) ugyanakkor nem pontosan ugyanannyi ll t st rendel!nk, hanem annyit, amennyit felttlen!l sz!ksgesnek gondolunk az adott tmak"r jellemzshez. Az ll t sok egyenletes eloszt s t az ll t sok sz ma sem teszi lehet v. 3. A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEI ÉS A Q-MÓDSZER ÁLLÍTÁSAINAK KAPCSOLATA A helyi kzss gek a v ltoz sokhoz, kzt k az ghajlatv ltoz s kvetkezm nyeihez elt r m don viszonyulnak. Alkalmazkod k pess g k, egy ni habitusuk elt r seib l fakad an m s- m s v lasszal reag lnak az esem nyekre. A fenntartat fejl d s egyik sokat hangoztatott aspektusa az emberek megtart sa eredeti lak hely kn. Ebb l kifoly lag a kutat s c lja az volt, hogy felm rje az rv!zzel, belv!zzel, illetve asz llyal s"jtott ter leteken l emberek: 1) kötdését a lakóhelyükhöz: a fenntarthat s g elvei alapj n az emberek helyben kell, hogy boldoguljanak, ennek elengedhetetlen felt tele az, hogy szeress k lak hely ket, tiszt ban legyenek a helyi rt kekkel, s hossz" t von tudjanak tervezni a megmarad suk rdek ben. 2) hozzáállását a helyi együttmködéshez, integrációhoz, a saját tulajdonhoz, megélhetéshez: fenntarthat m don csak akkor tud egy kzss g l tezni, ha az n rdekeket hajland ak az emberek h tt rbe szor!tani akkor, ha a kzss gi rdek ezt k!v nja. 3) véleményét a gazdálkodási kérdésekkel kapcsolatban: a helyi adotts gokra p l gazdas g megteremt se szint n fontos aspektusa a fenntarthat s gnak, hiszen csak az adott t rs gre jellemz specifikumokra p!tve s azok figyelembev tel vel biztos!that a term szeti krnyezet meg rz se hossz" t von. 4) viszonyulását az ket körülvev természeti környezethez: mivel t rsadalmunk s gazdas gi tev kenys geink alapj t a term szet adja, kifejezetten fontos, hogy a helyi adotts gokat ismerj k s elismerj k az ott l k, amely szempontokat a mindennapi let kbe is be p!tenek. A fenntarthat s g fontos eleme a term szeti krnyezet l s lettelen elemeinek a v delme, hiszen az l term szet sz mos hasznot ny"jt a t rsadalom sz m ra, amelyet kosziszt ma szolg ltat snak nevez a jelenlegi szakirodalom [Kov cs et al., 2011ab: 1-11]. C l tov bb megismerni az emberek v lem ny t arr l, 5) mit hajlandók személyesen tenni, miben látják a saját, illetve mások felelsségét az ltaluk fontosnak tartott v!z gyi probl m khoz kt d c lok teljes l se, illetve az ltaluk fontosnak tartott llapotok meg rz se rdek ben,!gy a felel s cselekv s k rd skre is fontos a fenntarthat fejl d s helyi megval sul s n l. 6) milyen veszélyeket fenyegetéseket érzékelnek a jv beli letfelt teleket s helyi term szeti llapotot illet en: ezen a t ren is elengedhetetlen az ismeretek megl te, a lehets ges kvetkezm nyekre val felk sz l s, ugyancsak a helyi adotts gokra alapozva. 7) milyen idtávon gondolkodnak: a fenntarthat s g rdek ben az ltal ban szok sos rvid t v" szeml let helyett hossz" t v" tervez s s cselekv s sz ks ges. 8) milyen megoldási technikákat látnak a v!zzel kapcsolatos, illetve a helyi egy b probl m kra. A kutat s c ljait sz nd kosan sz moztuk meg, mert a felm r shez sz ks ges ll!t sokat az al bbiakban ezeknek a c loknak megfelel en fogalmaztuk meg. A kutat s sor n kialak!tott 46 ll!t st a r sztvev szem lyek egy -5-t l +5-ig terjed sk l n rt kelt k aszerint, mennyire rtenek egyet az adott ll!t ssal (egym shoz viszony!tva az ll!t sokat). A kttt kioszt s m dszer nek megfelel en el re meghat roztuk, hogy a -5-t l +5-ig terjed sk la egyes rt keihez h ny ll!t s rendelhet hozz, hogy a kv zi-norm lis eloszl s teljes ljn (l sd 1. t bl zat). A v laszokat az "n. rendez s ma seg!ts g vel k doltuk, amely az ll!t sokat tartalmaz k rty knak az el!rt kioszt s alapj n ad d piramisszer# elrendez d s t kveti, s amelyre a sk la adott rt k hez sorolt ll!t sok sorsz mai ker lnek. Ily m don kialakult minden egyes v laszad preferencia-sorrendje azaz minden egyes Q-oszt ly. 72 ECONOMICA sz m

6 Alkalmazott kutat sok eredm nyei a gazdas g- s t rsadalomtudom nyok ter let n -5 (2 db) -4 (3 db) -3 (4db) -2 (5db) -1 (6db) 0 (6db) +1 (6db) +2 (5db) +3 (4db) +4 (3 db) +5 (2 db) 1. t bl zat: Az ll!t sok elrendez se a kttt kioszt s alapj n Forrás: Saját szerkesztés A Q-m dszer alkalmaz sa ezut n a m r megjelen se miatti elkltz s csup n a 2. ismertetett m don zajlik, sz m!t g pes faktorban priorit s, a tbbi csoportn l ez program seg!ts g vel (A program s a hozz h tr bb sorol dik, vagyis a tbbi csoport tagjai tartoz haszn lati utas!t s letlthet az kev sb gondolkodnak ezen a lehet s gen. Ez internetr l: az rt is rdekes, mert a helyi lehet s gekkel Peter val el gedetts g, a tisztess ges meg lhet s Schmolck interpret l s ban.) A program az lehet s g t ink bb a negat!v tartom nyba egy ni preferencia-sorrendekb l (Qoszt helyezt k, teh t ezzel az ll!t ssal nem igaz n lyokb l) hasonl s guk, illetve rtettek egyet, amely n mi el gedetlens get k lnbz s g k alapj n tipikus Q-oszt lyokat (faktorokat) k pez. Az eredm ny l kapott Q-minta (vagyis a takar, ennek ellen re itt k!v nnak maradni. Minden klasztern l pozit!van jelent meg a ter leten l s fontoss ga, amely ll!t sban az a rangsorol sra ker l k rtyak szlet) ll!t sai rem ny is benne volt, hogy az unok ik is itt t makrk (c lok) szerint r szletezve az eredm nyekn l ker lnek bemutat sra. 4. A KUTATÁS EREDMÉNYEI A nagykr#i t rs gben 39 f v laszai voltak rt kelhet ek a Q m dszeres lek rdez sn l. Az itt l embereket az ll!t sokra vonatkoz preferenci juk alapj n 6 faktorba osztottuk, mivel e faktorsz m eset n a variancia rt ke m r 62 % volt. Az egyes faktorba tartoz szem lyek l tsz ma igen v ltoz, jellemz en 5-7 f, kiv tel az 1. s a 3. faktor, ahol 12, illetve 3 f alkotja az adott faktort. E sz ls rt keket az elemz s sor n fontos figyelembe venni A helyi kötdés megjelenése a mintában A helyi kt d ssel kapcsolatban sszesen hat ll!t st fogalmaztunk meg. Ha az ll!t sok eredm nyeit ttekintj k, l that, hogy egyegy kiv telt l eltekintve az egyes ll!t sokhoz hasonl an lltak hozz a k lnbz faktorok tagjai. A t rs gben az asz ly gyakoribb maradnak. Igen er s helyi kt d st jelez szinte az sszes klasztern l az, hogy a foly t s krny k t sz!vesen haszn lj k kikapcsol d sra. Hasonl t, illetve az el z eredm nnyel egybehangz t mutat a szabads g alatti elv gy d s ll!t s nak eredm nye, amely azt mutatja, hogy ez is a kev sb fontos szempontok kz ker lt. $rdekes, hogy az az ll!t s, miszerint r lhet, aki ezen a vid ken l, a pozit!v s a negat!v tartom nyba egyar nt beker lt az egyes faktorokn l Helyi együttm"ködés, integráció A helyi egy ttm#kd st, integr ci t jelk pez ll!t sokb l is sszesen hat ker lt a mint ba. Az egyes ll!t sok rangsorban elfoglalt helye ebben a k rd skrben a legtbb ll!t sn l igen vegyes k pet mutat, sokkal kisebb az egyet rt s a faktorok kztt, mint a helyi kt d s ll!t sain l. A helyi term kek prefer l sa a 2. faktor kiv tel vel a pozit!v oldalon kapott helyet, de ltal ban a kzepesen fontosak kz tett k ezt az ll!t st. ECONOMICA sz m 73

7 &sv nyi Marjain Szer nyi Zs ka: A fenntarthat fejl d s felt teleinek megjelen se Nem igaz n rtettek egyet a v laszad k azzal, hogy a t rs gben a gazd k a munk ban s a bajban is seg!tik egym st. Am!g teh t a helyi kt d s ltal ban fontos k rd sk nt jelenik meg az itt l k sz m ra, addig az emberek kztti kapcsolatokkal m r sokkal kev sb el gedettek (ez azt is jelentheti, hogy a t jhoz, a term szethez kt dnek, a t rsadalmi kapcsolatok azonban sokkal gyeng bbek). A legegys gesebb k pet az az ll!t s mutatja a faktorok kztt, amely a meg lhet s s a termel s helyi adotts gokhoz trt n alak!t s nak fontoss g t hangs"lyozza, amely minden csoportn l a pozit!v oldalra ker lt. A helyiek bevon s t a helyi dnt sekbe egy kiv tellel nagyon fontosnak tartj k, r ad sul a kialakul tlag rt kek is el gg kzel esnek egym shoz, vagyis ebben a k rd sben nagy az egyet rt s az itt l k kztt. A kvetkez ll!t s szerint a falu hat ra legyen a falubeliek, amellyel kzepesen rtettek egyet a v laszad k Nagy a megosztotts g az etnikai probl m k s a t rs g eln ptelened s nek k rd s ben. H rom klasztern l a kzepesen fontos, pozit!v tartom nyba es eredm nyt l thatunk, m!g m sik h romn l az er sebb egyet nem rt s rv nyes l, k teh t nem tekintik probl m nak az etnikai gondokat, s att l sem tartanak, hogy emiatt a t rs g lak i m shov kltzn nek Gazdálkodási kérdések N gy ll!t st fogalmaztunk meg a gazd lkod ssal kapcsolatban. Egy ll!t s kiv tel vel a faktorok kztti k lnbs gek viszonylag nagyok. A legnagyobb egyet rt s abban ll, hogy a helyiek nem tartj k t"ls gosan fontosnak, hogy a legmodernebb technol gi t alkalmazz k munk juk sor n. Ugyanakkor ennek n mik pp ellentmond az az eredm ny, amely az utols ll!t sn l l that : n mely faktorban (3., 4.) azt gondolj k, a hitel n lk l v s rolt kisebb vagy r gi g pekkel olcs bban s ugyanolyan eredm nyesen lehet termelni, m!g m sik r sz k (2., 6., 1., 5.) ezzel ellent tesen helyezte el az ll!t st a rangsorban, szerint k ez egy ltal n nem vagy ink bb nem igaz. A turizmus fejleszt s nek hat sait illet en is vegyes a k p: a 4. faktor tagjai nagyon nem rtenek ezzel egyet, m!g a 6. tagjain l m r a pozit!v tartom nyban van az eredm ny. A haj z s lehet s gei b v!t s nek t rs gfejleszt hat s val kapcsolatban a legegyntet#bb a kzmbss g, sem nem rtettek egyet vele, sem nem tartott k olyannak, amivel egy ltal n nem tudnak azonosulni. Kiv telt az 1. faktor jelent, tagjai pozit!van rt kelt k ezt a lehet s get A résztvevk viszonyulása az ket körülvev természeti környezethez A term szeti krnyezethez val viszonyul s kr ben h t ll!t st fogalmaztunk meg. Nagyon pozit!v az az eredm ny, hogy a megk rdezettek egyntet#en a fontosabb ll!t sok kz tett k azt, hogy a krny k ri si term szeti rt ket k pvisel. Term szetesen a faktorok kztt van n mi s"lyoz sbeli k lnbs g. A legtbb faktorn l kiemelked en jelent meg a krny k term szetes llapota meg rz s nek ig nye. A term szet rt nk van, min l nagyobb m rt kben ki kell haszn lnunk ll!t s a fenntarthat s g szempontj b l kedvez tlen, s csak k t faktorn l jelent meg az egyet rt s oldalon. K t faktorn l kapott er sebb t mogat st a term szetes vizek, morotv k fontoss ga a gazdag l vil g miatt, a tbbin l vagy gyenge az egyet rt s az ll!t ssal, vagy gyenge a nem egyet rt s, teh t a kzmbs tartom nyban szerepel legink bb. A mesters ges erd sz ps g t mindssze egy faktorn l tal ljuk a pozit!v oldalon, a tbbin l a kzmbshz kzeli, de negat!v rt k l tszik, az 5. faktor kiv tel vel, amely nagyobb m rt kben utas!totta el ezt az ll!t st. Az erd k, mint a t j legfontosabb r szeinek meg v s t s b v!t s t egy faktor (2.) kiv tel vel mindegyik tagjai ink bb a fontos k rd sek kz tette. A fenntarthat s g szempontj b l kedvez eredm ny, hogy a v laszad k a saj t ter let k alatt l v vizek saj t kutakon kereszt li kiakn z s t nem tekintik mag t l rtet d nek Cselekvés, felelsség, feladatok kiosztása Az egy ni cselekv si hajland s got, a felel ss g v llal s t els sorban v!zzel kapcsolatos 74 ECONOMICA sz m

8 Alkalmazott kutat sok eredm nyei a gazdas g- s t rsadalomtudom nyok ter let n ll!t sokban fogalmaztuk meg, melynek oka, hogy a WateRisk projekt a sz ls s ges v!zj r s hat sait k!v nta vizsg lni A csapad k s a tavaszi vizek ter leten tart sa rdek ben szinte minden faktor tenne valamit, kiv telt a 2. csoport tagjai k peznek. Ennek ppen ellentmond, hogy a hely jobb v!zgazd lkod sa rdek ben csak ez a faktor hozna ldozatok is. Er sebb negat!v hozz ll s jellemzi azt az ll!t st, hogy a v!zk rok ellen kiz r lag llami seg!ts ggel tudnak v dekezni, illetve azt is, hogy ez a helyi kzss g feladata lenne, ezzel bizonyos m rt kig elismerik, hogy a kzs cselekv s lehet c lravezet. Ugyanezt er s!ti annak jelent s h tra sorol sa is, hogy mindenkinek saj t mag nak kell megoldania az rv!zv delmi probl m kat. A v!z gyi probl m k megold sa rdek ben trt n ad kivet s t egyik faktor sem fogadja el. Nincs egyet rt s abban, hogy kiz r lag a szakemberek feladata lenne a foly s v!zrendszer nek m#kd s re vonatkoz k rd sek kezel se Veszélyek, fenyegetések Bizonyos m rt kig a felel ss gtudat megjelenik a vesz lyek, fenyeget sek c!msz val illetett ll!t sokban is. Mindssze egy faktor tagjai rtettek egyet azzal, hogy hossz" t von nem vesz lyezteti semmi a krny k v!zell t s t. A t rs g lak i ink bb "gy rzik, hogy nem csak k ls felt telekt l f ggenek a t rs g probl m i, a kzmbs vagy a gyeng n nem rt egyet tartom nyba ker lt ez az ll!t s. K t faktor szerint elengedhetetlen a m#tr gy k, vegyszerek alkalmaz sa. Az egy ni felel ss g jelenl t t jelzi, hogy tbbs g ben nem gondolj k "gy, hogy a h zukat oda p!tik, ahov akarj k, ak r m g az rt rre is, tov bb az is, hogy az ingatlanok biztos!t s t is k t faktor a fontosabbak kz helyezte. A bankhitelek meg!t l s n l m r nagyobb a k lnbs g: k t faktorn l er sebb az egyet rt s, kett n l ppen ellent tes v laszok sz lettek. Egyntet#en nem rtenek egyet abban, hogy a term sre felesleges biztos!t st ktni, valamint a faktorok tbbs g ben "gy rzik, az emberek nincsenek tiszt ban az rterek s foly k m#kd s vel, a kock zatok kezel s nek lehet s g vel Az idtáv kezelése A szeml letm d id t vj nak kider!t s hez sszesen k t ll!t s ker lt a Q-mint ba. A k t ll!t s kz l az els a hossz" t v", m!g a m sodik a rvid t v" gondolkod st t krzi. Az eredm nyekb l kiolvashatjuk, hogy a t rs gben l kn l mindkett jelen van, viszont a hossz" t v er sebb a rvidn l. Az egyet rt s intenzit sa ugyan elt r, de minden faktorban az egyet rt s oldal n kapott helyet az az ll!t s, miszerint akkor is meg ri erd t ltetni, ha a hasznait csak az unok ink lvezhetik. Mindemellett szeretn k lvezni munk juk rvid t v" gy mlcseit is, de ez az ll!t s minden csoportn l h tr bb ker lt az el z n l, ami a fenntarthat s g szempontj b l pozit!v Megoldási lehetségek a vízzel kapcsolatos problémákra A megold si lehet s geket is els sorban az rv!z, belv!z probl m j val sszef gg sben fogalmaztuk meg. Szinte teljes az egyet rt s a faktorok kztt abban ( s a k lnbs g eleny sz, egy kiv tellel), hogy a csatornah l zat fejleszt se nem csak a belv!z k rait cskkenten, de az ntz si lehet s geket is jav!tan. Minden faktorn l az elutas!tottak kz ker lt az az ll!t s, hogy ha ki tud menni a v!z az rt rre, akkor tbb halat lehet fogni. A v!z tlt s mgtti, m lyfekv s# ter leteinek v!z t roz s ra alkalmaz sa megosztotta a csoportokat, h rom ink bb egyet rt ezzel, m!g a m sik h rom ink bb elutas!totta azt. H rom faktor er teljesen t mogatta azt, hogy a telep l sek v delm t a g tak magas!t s val, v szt roz k p!t s vel kellene megoldani. Mindssze egy faktor rtett mark nsabban egyet azzal, hogy tavasszal a ter leteket mihamarabb ki kell sz r!tani a termel s rdek ben. 5. A FAKTOROK ÖSSZKÉPE A FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJÁBÓL Az egyes t makrk faktoronk nti vizsg lat t k t r szre bontottuk, k ln rt kelt k a pozit!v s a negat!v jelent startalommal b!r ll!t sokat. A 2. t bl zatban + s jellel jellt k, hogy az adott faktor hogyan viszonyul az egyes t makrkhz. ECONOMICA sz m 75

9 &sv nyi Marjain Szer nyi Zs ka: A fenntarthat fejl d s felt teleinek megjelen se A + jel a fenntarthat s g szempontj b l megfelel hozz ll st, a jel a nem fenntarthat viszonyul st jelenti. A jelek sz m val pedig az attit#d er ss g t fejezt k ki, vagyis +++ azt jelenti, hogy a faktor fenntarthat m don gondolkodik az adott t makrben. Az 1. faktor gondolkodik a legink bb fenntarthat m don a megadott t makrkben, azon bel l is a vesz lyekkel kapcsolatban rendelkezik er s fenntarthat s gi hozz ll ssal. A cselekv s az, amelyet legkev sb tart fontosnak, ami arra utal, hogy m g ez a csoport sem l tja t az egy ni felel ss g s cselekv s fontoss g t. Fontos megeml!teni, hogy ebbe a faktorba koncentr l dott a v laszad k kzel egyharmada. A fenntarthat s ghoz val igen er s hozz ll suk alapj n jövorientáltaknak nevezz k ket. Témakör/Faktor 1. faktor 2. faktor 3. faktor 4. faktor 5. faktor 6. faktor helyi kötdés (+) helyi kötdés (-) helyi együttm"ködés (+) helyi együttm"ködés (-) gazdálkodási kérdések (+) gazdálkodási kérdések (-) természeti környezet (+) természeti környezet (-) cselekvés (+) cselekvés (-) veszélyek (+) veszélyek (-) idtáv (+) idtáv (-) megoldás (+) megoldás (-) tblzat: A faktorok rt kel se az egyes t mak r kben fenntarthat sgi szempontb l Forrás: saját szerkesztés Az 5. faktorba tartoz k tekinthet!k a msodik leger!sebb csoportnak a fenntarthat gondolkods ter n, br nluk mr t bb helyen is el!fordul, hogy nem a fenntarthat sgi szempontok alapjn soroljk be az ll"tsokat a sajt preferencia sorrendj#kben. A helyi k t!d s szmukra az egyik legfontosabb t nyez!, ugyanakkor a v"zzel kapcsolatos probl mk megoldst is j l ltjk, illetve a vesz lyeket illet!en is fenntarthat a hozzllsuk. A t bbi t mak rben a pozit"v s negat"v jelent startammal b"r ll"tsokat vizsglva fenntarthat sgi szempontb l hol j l ltjk a helyzetet, hol rosszul, nincs egys ges, kiforrott v lem ny#k, sszess g ben az értékrzk elnevez st alkalmazhatjuk rjuk A 3. faktor nagyon hasonl an gondolkodik, mint az 5. faktor. Szmukra is a helyi k t!d s igen fontos, illetve szint n j l ltjk a vesz lyeket, ugyanakkor!k a term szeti k rnyezetet illet!en is egy rtelm$en fenntarthat m don gondolkodnak. Leginkbb a v"zzel kapcsolatos 76 ECONOMICA sz m

10 Alkalmazott kutatsok eredm nyei a gazdasg- s trsadalomtudomnyok ter#let n probl mk megoldsban t r el a v lem ny#k az 5. faktort l. Ez a faktor az egyetlen, amelyik a cselekv s t mak rben megfogalmazott ll"tsok alapjn fenntarthat attit$ddel rendelkezik. A cselekvk elnevez s illik a faktorra. A 2. s a 4. faktor az el!z! hromt l elt r!en, de egymshoz nagyon hasonl an gondolkodik. %rdekes, hogy!k soroltk leginkbb htra a cselekv shez kapcsol d, negat"v tartalm& ll"tsokat, vagyis elismerik, hogy k z s er!fesz"t sre s sszefogsra sz#ks g van, viszont az egy ni felel!ss gvllals kev sb fontos a szmukra (is). Mivel a 2. faktornl a helyi k t!s hez kapcsol d ll"tsok ker#ltek leginkbb a pozit"v tartomnyba, ez rt!ket helyi kötdés!eknek nevezz#k. A 4. faktor tagjai el gg hatrozottan de nem felt tlen#l fenntarthat an foglaltak llst t bb k rd sben is, ez rt!ket elképzeléseikhez ragaszkodóknak h"vjuk. A 6. faktor gondolkodik a legkev sb fenntarthat m don, br a helyi k t!d s s egy#ttm$k d s szempontjb l ez a csoport is a fenntarthat sgi elveket k veti, de minden egy b t mater#leten vagy ford"tva ltja a helyzetet, vagy nem egys ges a v lem nye a pozit"v s negat"v ll"tsok alapjn, ez rt!ket ambivalenseknek nevezz#k. (lsd 3. tblzat) Faktor száma Faktor megnevezése 1. faktor J v!orientltak 2. faktor Helyi k t!d s$ek 3. faktor Cselekv!k 4. faktor Elk pzel seikhez ragaszkod k 5. faktor %rt k!rz!k 6. faktor Ambivalensek 3. tblzat: A nagyk r$i t rs g lak inak csoportjai Forrás: Saját szerkesztés 1. bra: A kit lt!k sszes"tett vlaszai a pozit"v s negat"v jelent s$ ll"tsok t mak r k szerinti rt kei alapjn Forrás: saját szerkesztés KÖVETKEZTETÉSEK, ÖSSZEGZÉS A nagyk r$i lakossg fenntarthat sghoz val hozzllsnak sszk p t az sszes kit lt! ltal kialak"tott sorrend alapjn mutatjuk be. Az sszes vlaszad preferencia sorrendje alapjn a program k sz"t egy sszes"tett sorrendet, melyb!l az egyes t mak r kre vonatkoz an a pozit"v s negat"v tartalm& ll"tsokhoz tatoz rt keket tlagolva megvizsgltuk, hogy milyen a kit lt!k viszonyulsa a ter#letekhez a fenntarthat sg szempontjb l. Az 1. bra szeml lteti ennek eredm ny t, melyen vilgos sz#rk vel jel lt#k, amennyiben a lakosok ECONOMICA szm 77

11 'svnyi Marjain Szer nyi Zs ka: A fenntarthat fejl!d s felt teleinek megjelen se hozzllsa a fenntarthat sgi szempontoknak megfelel volt s s t t sz rk vel, ha azzal pont ellenkezett.!sszess g ben teht az llap"thatjuk meg, hogy a nagyk r#i lakossg a helyi k t d s s egy ttm#k d s tekintet ben egys gesen pozit"v hozzllst mutat, az ehhez kapcsol d ll"tsokat fenntarthat sgi szempontb l megfelel helyre helyezt k. Szint n egys ges, viszont nem fenntarthat elveket mutat a v"zzel kapcsolatos probl mk megoldsval kapcsolatos viszonyulsuk, a gazdlkodsi k rd sekhez val hozzllsuk s az egy ni cselekv si hajland sguk. Jellemz en nem rzik az egy ni felel ss get, inkbb hr"tjk msra azt, s jobban hisznek az egy ttm#k d sben. A term szeti k rnyezet rt k t ltjk, de ugyanakkor sajt c ljaikra is felhasznljk. Felismerik, hogy a v"z okozta krok igen s$lyos k vetkezm nyekkel jrhatnak, ugyanakkor annak megel z s rt m gsem tesznek igazn. Tudjk, hogy hossz$ tvon kell gondolkodni, viszont r vid tvon is fontosnak tartjk a megt r l st. A nagyk r#i lakossg fenntarthat sghoz kapcsol d viszonyr l a Q-m dszer egy igen tlthat k pet mutat. Fel tudtuk m rni, mely t mak r kben gondolkodnak fenntarthat m don az emberek, s melyek azok, amelyekben nem rtenek egyet a fenntarthat sgi elvekkel. Jelen tanulmny lehet s get biztos"tott a t ma feltrsra, a k s bbiekben azonban sz ks g lenne tovbbi kutatsra is arra vonatkoz an, milyen m don lehetne jav"tani a lakossg fenntarthat gondolkodsn. IRODALOMJEGYZÉK [1.] Bndi Gyula (2013): Hozzsz ls a t$l l s szellemi k r zenet hez egy jogsz szem vel. Magyar Tudomny, 2013/ p. let lt s dtuma: okt ber 10. [2.] Brown, S.R. (1993): A primer on Q Methodology. In: Operant Subjectivity, p. [3.] Brown, S.R. (1996): Q Methodology and Qualitative Research. In: Qualitative Health Research, p. [4.] Gyulai Ivn (2012): A fenntartat fejl d s.!kol giai Int zet a Fenntarthat Fejl d s rt Alap"tvny, Miskolc. 109 p. let lt s dtuma: okt ber 10. [5.] Harangoz Gbor (2008): A k rnyezeti teljes"tm ny rt kel s m dszerei. Vezet studomny, 2008/2. szm, p. [6.] Harangoz Gbor, Zilahy Gyula (2012): A civil szervezetek szerepe a vllalatok tev kenys g nek fenntarthat bb vlsban. Civil Szemle. 9. vf. 1. szm, p. ISSN [7.] Hofmeister-T th, %. (2002): Application opportunities of Q methodology in marketing research. (In Hung.) Study workshop, Budapest: Corvinus University of Budapest, Department of Marketing Research and Consumer Behavior, 8-12 p. [8.] Kerekes Sndor (2011): Fenntarthat sg s trsadalmi felel ss g A globalizl d vilg megoldatlan probl mi. Magyar Bioetikai Szemle. 1, p. [9.] Kocsis Tams (2002): Gy kereink:!r mr l s gazdagsgr l egy vilgm ret# fogyaszt i trsadalomban. Budapest: Kairosz, 209 p. [10.] Kocsis Tams (2010): L tk rd sek -!nk nyuralom s n pesed s a bioszf rban. Kovsz 14 (1 4) p. 78 ECONOMICA szm

12 Alkalmazott kutatsok eredm nyei a gazdasg- s trsadalomtudomnyok ter let n [11.] Kocsis Tams (2014): Is the Netherlands sustainable as a global-scale inner-city? Intenscoping spatial sustainability. Ecological Economics 101, p. [12.] Koncsos Lszl (szerk). (2011): J v k pt l a v"zk szlet-kockzatig. BME V"zi K zm# s K rnyzetm rn ki Tansz k, Budapest, ISBN: [13.] Kovcs, E., Kelemen, E., Pataki, Gy. (2011a)!kosziszt ma szolgltatsok a tudomnyter letek s a szakpolitikk metsz spontjaiban, Term szetv delmi K zlem nyek 17: p. [14.] Kovcs, E., Pataki, Gy., Kelemen, E., Kal czkai, %. (2011b): Az kosziszt ma-szolgltatsok fogalma a trsadalomkutat szemsz g b l. Magyar Tudomny 172 (7): p. [15.] Stephenson, W. (1953): The study of behavior: Q-technique and its methodology. Chicago: University of Chicago Press, p. [16.] Szlvik Jnos, Turchany Guy (szerk.) (2002): &tmutat a Fenntarthat Fejl d s Helyi Programjai (Local Agenda 21) elk sz"t s hez. K sz lt a Bel gyminiszt rium megb"zsb l. 129 p. [17.] let lt s dtuma: okt ber 10. ECONOMICA szm 79