A tanulási stílus vizsgálata

Átírás

1 A tanulási stílus vizsgálata Készítette: Heinrich László november

2 A tanulási stílusokkal való ismerkedést a mellékelt tanulási stílus kérdőív ( Szitó Imre (1987): A tanulási stratégiák fejlesztése. Iskolapszichológia 2 ) kitöltésével, majd a kérdőívekből nyert adatok elemzésével kezdtem. Ez a módszer annak megismeréséhez nyújt segítséget, hogy a diákok melyik tanulási stílust részesítik előnyben, milyen módon tudnak a legeredményesebben tanulni. A stílus ismeretében hatékonyabban tudunk segítséget nyújtani a tanuláshoz. A kérdőív 34 itemből áll,/ minden itemre 1-5-ig kell a válaszokat bekarikázni, ahol az 1= azt jelenti, hogy nem jellemző rád, az 5= igen, jellemző rád/,mely az alábbi stílusokat vizsgálja: Az auditív stílus a verbális ingereket figyel elsősorban, önálló tanuláskor gyakran a hangos feldolgozásra épít. Hangosan szoktam olvasni a tananyag szövegét, amikor felkészülök. Gyakran előfordul, hogy szóban elismételem, felmondom magamnak a leckét. Jól tudok tanulni néma olvasással. Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha a könyvből kellene megtanulni. Ha valaki szóban elmondja nekem a leckét, könnyebben megértem, mintha csak elolvasom. A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvből mindent meg tudok tanulni. A vizuális stílusú tanuló a látottakra támaszkodik elsősorban, s nemcsak a memorizálás, hanem a rögzített anyag felidézése is először képileg történik. Nagyon hasznos számomra, ha a tanár ábrákat mutat be a táblán, vagy írásvetítőn, amikor magyaráz. Ha ábrákat készítek, jobban megértem a leckét, mintha csak olvasom. Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás. Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha bemutatják, mit kell csinálnom, mintha csak szóban elmondják. Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni, minthogy elmagyarázzam. A mozgásos stílusban a cselekvés, a motoritás játszik vezető szerepet, az ismeretelsajátítást gyakran mozdulatokkal, leírással segíti a gyerek.

3 Szívesebben töltöm az időmet sportolással vagy testmozgást igénylő játékokkal, mint rajzolás, vagy festéssel. Ha leírom magamnak a szöveget, akkor könnyebben megjegyzem, mintha csak látom, hallom. Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzel fogható dolgokkal kell foglalkozni, mint ahol csak rajzok, ábrák, vagy szövegek vannak. Ha ábrákat készítek magamnak, jobban megértem a leckét, mintha más által készített rajzot nézegetek. Mozdulatokat könnyebben megjegyzem, mint képeket, vagy ábrákat. A társas stílus igényli a barátok, szülők, tanárok segítő jelenlétét, kedveli a tanuló, ha az anyagot megbeszélheti másokkal. Szívesebben tanulok barátommal, mint egyedül. Szeretem, ha kikérdezik tőlem, amit megtanultam. Hamarabb megtanulom az anyagot, ha megbeszélem mással. Társaságban szeretek tanulni. Az egyéni/csend stílus igényli a nyugalmat, csendet kedveli, zavarják a környezet ingerei, a körülötte levő emberek. Nyugtalanít, ha tanulás közben zaj van körülöttem. Teljesen csendben tudok csak tanulni. Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem. Az impulzív stílusra jellemző, hogy az ilyen tanulók válaszaikat inkább intuitív módon közli, gyakran előbb beszélnek, minthogy mérlegeltek volna. Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulattal kell megtanulni, mint ahol szövegeket. Amikor a tanár felszólít, gyakran előbb válaszolok a kérdésére, minthogy átgondolnám mit is mondok. Amikor egy matematikapéldát megoldok, nem tudom indokolni, hogy az egyes lépéseket miért tettem.

4 Mechanikus stílusra jellemző, hogy nem szereti azokat a feladatokat, amelyeken törnie kell a fejét. A szabályokat szóról szóra bevágja. Akkor biztos magában, ha szóról szóra megtanulja a leckét. Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokat is megtanul, amiket nem is nagyon ért. Felmerül a kérdés, miért is fontos, hogy mi, tanárok megismerjük tanulóink tanulási stílusát, illetve ők is felismerjék azt? A Nemzeti Alaptanterv egyrészt az alapvető kulcskompetenciák között említi a hatékony, önálló tanulás fejlesztését, másrészt pedig a kiemelt fejlesztési feladatok között foglalkozik a tanulás tanításának kérdésével. Éppen ezért fontos lenne a kérdőív segítségével megtalálni azokat a tanulási stílusokat, amivel a gyermek tanulását hatékonyabbá tehetjük. Vizsgálatomat iskolánk felső tagozatának 5. és 8. osztályos évfolyamán végeztem, összesen 44 tanulóval. Kapcsolatot kerestem: a) tanulási stílus nemek szerinti, b) tanulási stílus kor szerinti viszonyai között.

5 a) A tanulási stílus nemek szerinti összehasonlítása 5. a Osztály 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 Aud. Víz. Mozg. Társas Csend Imp. Mech. Fiú 3,4 3,9 3 2,9 3,2 2,4 2,5 Lány 3,7 3,8 3,3 3 3,7 2 1,6 Összességében megállapíthatjuk, hogy az 5.a osztályban végzett eredmények alapján a fiúk és lányok is a vizuális tananyag elsajátítást preferálják, ahol elsősorban a látottakra támaszkodhatnak, Ezek a vizuális tanulók kétféle típust alkotnak: néhányuk szavak formájában dolgozza fel az információt, míg a többiek azt őrzik meg, amit diagramok vagy képek formájában látnak. Azt lehet mondani, hogy az ilyen típusú tanulók szinte lefényképezik az olvasott, tanult anyagot. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy amikor emlékezetükből előhívják az anyagot, akkor arra is emlékeznek, hogy a lap alján vagy közepén található a felidézett anyagrész. Az egyéni stílust igénylik. vagyis a nyugalmat, csendet részesítik előnyben a tanulás során. Eltérés abban mutatkozott, hogy a fiúkra inkább a mechanikus tanulás, vagyis a magolás, míg a lányokra az impulzivitás jellemző.

6 b) A tanulási stílus kor szerinti összehasonlítása Összehasonlítások feltárták, hogy összességében véve a 14 évesek között, fiúk-lányok arányában megoszlik a vizuális és auditív stílus, mégpedig oly módon, hogy a fiúk a vizuális, míg a lányok az auditív tanulási stílust részesíti előnyben, addig a 11 évesek körében az vizuális tanulási stílust választották többen. Bár a lányok esetében itt is fontos az auditív csatorna csupán egy tized az eltérés a két terület között Mindkét korosztálynak a társas/ fizikai környezetben fontos a csend a tanulás folyamatában, igénylik a nyugalmat, zavarják őket a környezet ingerei. A 14 évesek egyértelműen a mechanikus módon tanulnak, ahol a sok tényszerű adat bemagolását választják, ezt sajnos a tananyag sok esetben szükségessé teszi, míg a 11 évesek esetében a lányok az impulzív, a fiúk a mechanikust részesítik előnyben. Bár ezen határok viszonylag közel vannak egymáshoz. Sok esetben rossz a gyerekek szövegértése és ezen a mechanikus tanulás nem segít. Sokszor nem értik, hogy mit olvasnak, amit olvastak pedig hamar elfelejtik.

7 Tanulási stílus kérdőív Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat. Döntsd el, hogy az öt válasz közül melyik jellemző rád, és azt a számot karikázd be! 1 = azt jelenti, hogy nem jellemző rád 2 = azt jelenti, hogy inkább nem jellemző rád, mint igen 3 = nem tudod eldönteni, talán igen is, nem is 4 = inkább jellemző rád, mint nem 5 = igen, jellemző rád A hármas választ lehetőleg ritkán használd, csak akkor, ha semmiképpen sem tudsz dönteni. Jó munkát kívánok! 1. Ha látom is és hallom is a megtanulandó szöveget, nagyon könnyen megjegyzem. 2. Hangosan szoktam elolvasni a tananyag szövegét, amikor felkészülök. 3. Szívesebben tanulok az osztálytársammal vagy a barátommal, barátnőmmel, mint egyedül. 4. Nagyon hasznos számomra, amikor a tanár ábrákat mutat be a táblán vagy az írásvetítőn, amikor magyaráz. 5. Ha ábrát készítek, jobban megértem a leckét, mintha csak olvasom. 6. Jól tudok úgy tanulni, ha csupán némán olvasva átveszem a leckét. 7. Szívesebben töltöm az időmet rajzolással, festéssel, mint sportolással vagy testmozgást igénylő játékkal. 8. Gyakran előfordul, hogy szóban elismétlem, felmondom magamnak a leckét. 9. Ha leírom magamnak azt a szöveget, amit meg kell tanulnom, akkor könnyebben megjegyzem, mintha csak látom vagy hallom.

8 10. Nem szeretem azokat a feladatokat, amelyeken törnöm kell a fejem. 11. Nyugtalanít, ha tanulás közben csend van körülöttem. 12. Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzelfogható dolgokkal, tárgyakkal kell foglalkozni, mint ahol csak rajzok, ábrák vagy szövegek vannak. 13. Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulatot kell megtanulnom, mint ahol szövegeket kell megérteni. 14. Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha a könyvből kell megtanulni az anyagot. 15. A szabályokat szóról szóra bevágom. 16. Ha ábrát készítek magamnak, jobban megértem a leckét, mintha más által készített rajzot nézegetnék. 17. Amikor a tanár felszólít és kérdez tőlem valamit, gyakran előbb válaszolok, minthogy át tudnám gondolni, mit is mondok. 18. Szeretem, ha kikérdezik tőlem, amit megtanultam. 19. Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás. 20. Ha megbeszélem valakivel a tananyagot, akkor hamarabb megtanulom. 21. Teljes csendben tudok csak tanulni. 22. Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha bemutatják mit kell csinálnom, mintha szóban elmondják, mit kell tennem.

9 23. Ha valaki szóban elmondja nekem a leckét, sokkal könnyebben megértem, mintha egyszerűen csak elolvasom. 24. Egyedül szeretek tanulni. 25. Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem. 26. Akkor tanulok könnyen, ha közben szól a rádió vagy a magnó. 27. Akkor vagyok biztos magamban, ha szóról szóra megtanulom a leckét. 28. Gyakran előfordul, hogy megtalálom a matekpélda megoldását, de nem tudom elmagyarázni és bebizonyítani, hogyan jutottam el a megoldáshoz. 29. Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni, minthogy elmagyarázzam. 30. Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokat is megtanulok, amiket nem nagyon értek. 31. Amikor egy matekpéldát megoldok, szinte minden lépést meg tudok indokolni, hogy miért tettem. 32. A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvből mindent meg tudok tanulni. 33. Több olyan dolgot tudok csinálni, amit nehéz lenne szavakkal elmagyarázni. (Pl.: játékok és szerkezetek javítása, makramé stb.). 34. Mozdulatokat könnyebben megjegyzek, mint képeket vagy ábrákat. A kérdőív skálái: Auditív: 2, 6n, 8, 14, 23, 32n Vizuális: 4, 5, 19, 22, 29 Mozgásos: 7n, 9, 12, 16, 33, 34 Társas: 3, 18, 20, 24n Csend: 11n, 21, 25, 26n Impulzív: 1n, 13, 17, 28, 31n Mechanikus. 10, 15, 27, 30