T A R T A L O M J E G Y Z É K

Átírás

1

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. Bevezető rendelkezések Az iskola honvédelmi jellege és a nevelés irányultsága Jogszabályi háttér A házirend megalkotásának és módosításának rendje Jogforrások a házirend elkészítéséhez, felülvizsgálatához, módosításához Az intézmény adatai... 5 II. A GDEMSZK egységes szerkezetbe foglalt házirendje A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások Hiányzások igazolása Szülő kötelessége Igazolatlan hiányzások kezelése Tartós hiányzások igazolásának rendje Késések szabályozása Hiányzások a kollégiumban Tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályok A diákok jogai és kötelességei Általános alapelvek Tanulói viselkedés a tanórákon és szünetekben Étkezési rend A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve az elosztás rendje Tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának a rendje és formája A véleménynyilvánítás általános keretei A véleménynyilvánítás hivatalos formái Tanulók tájékoztatása Dolgozatok javítása Tanulók jutalmazásának elve és formái Tanulók jutalmazásának elve és formái a szakközépiskolában Tanulók jutalmazásának elve és formái a kollégiumban Magatartás jegyek Szorgalom jegyek Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések a szakközépiskolában Igazolatlan hiányzások és büntetési formák A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések a kollégiumban Kártérítési kötelezettség Elektronikus napló szülői hozzáférhetősége Tanulmányok alatti vizsgák rendje és követelményei Osztályozóvizsga tartalmi és tantárgyi követelményei Osztályozóvizsgára való jelentkezés módja és határideje Munkarend Szakközépiskola munkarendje Kollégium munkarendje Kollégiumi foglalkozásokon való részvétel szabályai A tantárgyválasztás jogának és módosításának sajátosságai Helyiség és terület használat rendje Eszközök, felszerelések behozatalának engedélye és védelme Általános alapelvek Elektronikai és egyéb tárgyi eszközök behozatala a kollégiumba Intézményi óvó-, védő előírások Alapelvek Egészségvédelem Munka- és balesetvédelem Vagyonvédelem Elvárt tanulói magatartás Honvédelmi nevelésben és katonai alapismeretek tantárgy oktatásában résztvevőkre vonatkozó külön szabályok Alapelvek Iskolai és kollégiumi foglalkozásokon való részvétel, katonai alapismeretek érettségi Rendezvényeken, ünnepségeken való részvétel, külső megjelenés... 20

3 16.3. Kötelező kollégiumi bentlakás szabályozása Tanulók megnevezése Elvárt viselkedési formák Kártérítési felelősség Térítési díj és tandíj befizetésének és visszafizetésének szabályai Intézményi étkeztetés szabályai Mellékletek számú melléklet SZÁMÍTÓGÉPTERMI REND számú melléklet TANMŰHELYI- ÉS LABORREND számú melléklet Rendkívüli esemény, Bombariadó menekülési terve... 26

4 I. Bevezető rendelkezések A házirend az intézmény mindennapos tevékenységét szolgáló fontos alapdokumentum. Rögzíti a szakközépiskolai és kollégiumi tanulók jogait és kötelességeit, valamint a nevelő-oktató munkával kapcsolatos szabályokat. Elsősorban a tanulókra vonatkozó magatartási normákat tartalmazza, de kitér a pedagógusok és a nem pedagógus közalkalmazottak körében érvényesülő szabályok meghatározására is. A házirend megalkotásának, rendszeres felülvizsgálatának, aktuális módosításának célja a szakközépiskola és a kollégium törvényes működéséhez a feltételek biztosítása. A jogszabályi előírások gyakorlása érdekében a házirend betartása és betartatása az intézmény minden tanulójának, valamennyi dolgozójának joga és kötelessége. 1. Az iskola honvédelmi jellege és a nevelés irányultsága A Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium azoknak a tanulóknak az iskolája, akik elköteleztettek mind a honvédelmi értékek, katonai pályaválasztás, mind a civil és szakmai értékek iránt. A 2012/2013-as tanévtől kezdve, az érettségire felkészítő nappali szakközépiskolai képzésben résztvevők számára kötelező a katonai alapismeretek tantárgy felvétele, a honvédelmi programokon és oktatáson való részvétel. A 2014/2015-ös tanévtől kezdve pedig felmenő rendszerben a kötelező kollégiumi bentlakás. Az intézménybe való beiratkozással, tanulói jogviszony létesítésével a tanuló szülője elfogadja és tiszteletben tartja az iskola nevelési alapelveit és honvédelmi nevelését. A honvédelmi oktatásban résztvevő tanulók számára kötelező, hogy betartsák a honvédelmi és iskolai etikai és viselkedési szabályokat az iskolán belül és kívül egyaránt. 2. Jogszabályi háttér 2.1. A házirend megalkotásának és módosításának rendje A házirendet: az iskola igazgatója a kollégium vezetőjének közreműködésével készíti el, és az intézmény nevelőtestülete fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az intézményi szék és az iskolai-, valamint a kollégiumi diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. A házirend a évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 25. (4) bekezdése alapján lép hatályba: A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 4

5 2.2. Jogforrások a házirend elkészítéséhez, felülvizsgálatához, módosításához A házirend a szeptember 1-jén érvényes törvények, jogszabályok, rendeletek alapján került megalkotásra. A házirend területi hatálya kiterjed az intézmény területének egészére, valamint az intézmény területén kívüli a házirendben szabályozottak szerint. Személyi hatálya az intézmény valamennyi, tanulói jogviszonnyal és kollégiumi tagsági viszonnyal rendelkező tanulójára, tanárára, alkalmazottjára és a tanuló törvényes képviselőjeként jogokat gyakorló, illetve kötelezettségeket teljesítő szülőre terjed ki. A házirendet minden tanév szeptember 30-ig az érdekelt felek felülvizsgálják, és szükségszerint módosítják. A módosítást kezdeményezheti diák, szülő és pedagógus Az intézmény adatai Neve: Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Székhelye: 4027 Debrecen, Füredi út 69. Felügyeleti szerve: Honvédelmi Minisztérium Parlamenti Államtitkárság Típusa: Közös igazgatású közoktatási intézmény (szakközépiskola és kollégium) Telefonszáma: 52 / ; Fax-száma: 52 / OM azonosító:

6 II. A GDEMSZK egységes szerkezetbe foglalt házirendje 1. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások 1.1. Hiányzások igazolása Ha a tanuló a kötelező tanórai, gyakorlati foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását követő három munkanapon belül igazolnia kell. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Igazolást csak ellenőrző könyvben fogadunk el! A mulasztás igazolható, ha a tanuló: előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra (pl. szülő írásbeli kérelme), beteg volt, és azt megfelelően igazolta, hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni Szülő kötelessége A szülő (gondviselő) kötelessége, hogy a hiányzás okáról és várható időtartamáról időben értesítse a tanuló osztályfőnökét. Bármilyen előre látható hiányzást előzetesen be kell jelenteni az osztályfőnöknek. 1-2 napos távolmaradásra az osztályfőnök adhat engedélyt. Hosszabb mulasztáshoz az igazgató engedélye szükséges. A szülő - nagyon indokolt esetben - egy tanévben összesen három tanítási napot igazolhat, melyet köteles előre bejelenteni. Hosszabb hiányzást csak orvos és/vagy hatóság, illetve hivatalos szervezet dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia Igazolatlan hiányzások kezelése Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. Ha a tanuló három napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt levélben értesítenie kell. Ha a tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban - mérlegelve az összes körülményt - dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét. A szakképző évfolyam a gyakorlati órákról történő hiányzás gyakorlati tárgyakként kell számítani, amennyiben a tanuló hiányzása meghaladja a törvényben meghatározott százalékot, tanulmányait nem folytathatja Tartós hiányzások igazolásának rendje Az egy hetet (5 tanítási napot) meghaladó mulasztásokkor, tartós kórházi- és egyéb gyógykezelés esetében a szülőnek a mulasztás megkezdésétől számított 10. tanítási napon kötelessége írásos igazolást bemutatni a mulasztásról, ellenkező esetben a hiányzás igazolatlan mulasztásnak minősül. 6

7 1.5. Késések szabályozása Ha a tanuló a tanítási nap kezdetekor 7:40 után érkezik a tanulmányi épületbe, vagy 7:15 után a tanműhelybe, az késve érkezés -nek számít. Az ügyeletes tanár az erre a célra rendszeresített füzetben rögzíti a későn érkezők nevét. A késések az ellenőrző könyvbe is bejegyzésre kerülnek. A késés igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Az igazolatlan késések fegyelmező intézkedések kiszabását vonják maguk után, melyek a következők: 3 késve érkezés osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, 5 késve érkezés osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, 10 késve érkezés osztályfőnöki intés. A fegyelmező intézkedések kiszabásával egyidejűleg a szülő értesítése is megtörténik. Amennyiben a diák csengetés után megy be a megkezdett tanítási órára, az késésnek minősül, azt a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. A késés igazolására a hiányzások igazolásánál alkalmazott eljárást kell alkalmazni az osztályfőnöknek. A késések ideje összeadódik, így 45 perc késési idő esetén írható be egy igazolt vagy igazolatlan óra. A késő tanuló az órát nem zavarhatja. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! Az első óráról történő késés egyben késve érkezés -nek is minősül Hiányzások a kollégiumban A szülő kötelessége, hogy értesítse a tanuló kollégiumi nevelőtanárát, annak akadályoztatása esetén az ügyeletes kollégiumi nevelőtanárt és/vagy kollégiumvezetőt a tanuló hiányzásáról. Amennyiben a kollégista tanuló 2 tanítási napon nem jelenik meg a kollégiumban és sem a tanuló szülő/gondviselője, sem osztályfőnöke nem élt jelzéssel a hiányzás okáról a kollégium csoportvezető köteles azonnal felvenni a kapcsolatot a szülői házzal és osztályfőnökkel. A szülő feladata és kötelessége, hogy a tanuló hiányzáskor az intézmény felé az étkezés igénybevételét a megadott módon, elérhetőségen lemondja és az étkezési jegyeket átadja az iskola étkezés szervezésével megbízott ügyintézőjének. A szülő/gondviselő tájékoztatási kötelezettségének hiánya, valamint a lemondott étkezési jegyek gondatlan kezeléséből adódó bármilyen következményért az iskola felelősséget nem vállal. 7

8 2. Tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó szabályok A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 3. A diákok jogai és kötelességei 3.1. Általános alapelvek A köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei ré szeletesen tartalmazzák a diákok egyéni és kollektív jogait. Az iskola pedagógiai programja, SZMSZ-e és házirendje az iskola honlapján bármely érdeklődő rendelkezésére áll. A pedagógiai programról tájékoztatását munkaidőben az iskola vezetőitől lehet kérni. A tanulók legfontosabb egyéni joga: a véleménynyilvánításhoz, a jogorvoslathoz való jog, a kérdéshez és érdemi válaszhoz való jog, a nyilvánossághoz való fordulás joga, a teljes bizonyossághoz való jog és a tájékoztatáshoz való jog. Tanulóközösségeinknek joguk van az iskolai életet érintő bármely kérdésben a szervezett véleménynyilvánításra. A szervezett véleménynyilvánítást kezdeményezheti: az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, egy osztály diákbizottsága, tanulók nagyobb közössége. A szervezett véleménynyilvánítás terveit a kezdeményező egyeztetni köteles az iskola igazgatójával. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekben. Az intézmény diákönkormányzata jogainak gyakorlása során az iskola igazgatójával tart kapcsolatot, problémáival és kérdéseivel közvetlenül az iskola igazgatóját keresheti meg. Tanulóink kötelessége, hogy pedagógus felügyelete mellett részt vegyenek az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények tanítási órák előkészítése. 8

9 3.2. Tanulói viselkedés a tanórákon és szünetekben A tanuló köteles időben és felszereléssel együtt megjelenni a tanítási órán. A tanuló a tanárt az órai becsengetést követően amennyiben a saját osztálytermében van az órája - az osztályteremben kell várnia. A tanulók kötelesek az általuk használt tantermek rendjét megtartani, fokozottan ügyelniük kell a tisztaságra és annak megtartására. A tanuló az órai kicsengetést követően köteles a tantermet tiszta szemétmentes állapotban elhagynia. Minden tanuló köteles az iskola egész területének, a saját és más osztályok termének tisztaságát megőrizni. A tanítási idő előtti és az órák közötti szüneteket a tanulók kötelesek kulturált formában, egymás emberi méltóságát tiszteletben tartva eltölteni. Szigorúan TILOS minden olyan tevékenység, amely a tanuló saját-, vagy társának testi épségét, személyiségi jogait sérti, vagy az intézmény, osztálytermek, folyosók berendezéseinek épségét veszélyezteti. Szigorúan TILOS az iskola berendezéseinek rongálása és az intézmény területén való dohányzás Étkezési rend A szakközépiskola tanulói az ebéd igénybevételekor csak az utolsó tanítási órát követően tartózkodhatnak az étteremben. Ettől eltérni csak tanári engedéllyel és a gyakorlati foglalkozások kötelező ebédszünetében lehetséges. 4. A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve az elosztás rendje. A szociális támogatás megállapításnak elveit az iskola igazgatója a fenntartó előírásai szerint érvényesíti. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra fordítható összeg legalább 25%-át a könyvtárból kölcsönözhető tartós tankönyvek vásárlására kell fordítani, a fennmaradó összeget az ingyenes biztosított tankönyvekkel ellátott tanulók kivételével a tanulók között egyenlően elosztva tankönyvtámogatásként kell biztosítani. 5. Tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának a rendje és formája 5.1. A véleménynyilvánítás általános keretei Minden tanuló nem megfeledkezve a tisztelettudás és tapintat belső kötelességéről megkeresheti azon alkalmakat, amikor másokat és a közös munkát nem megzavarva véleményének hangot adhat. Ilyen alkalom lehet a tanárral vagy igazgatóval történő személyes beszélgetés, vagy a tanuló véleményének írásban történő megfogalmazása is A véleménynyilvánítás hivatalos formái osztályfőnöki órák iskolai és kollégiumi diák-önkormányzati értekezletek éves iskolai és kollégiumi diák-önkormányzati közgyűlések rendkívüli megkeresések. 9

10 5.3. Tanulók tájékoztatása A diákokat a rájuk vonatkozó ügyekről az iskolai hirdetőtáblákon, iskolarádióban és az osztályfőnökön keresztül tájékoztatja az iskola Dolgozatok javítása Az írásbeli dolgozatok és szóbeli feleletek eredményeit a diákokkal közlik a szaktanárok, az ellenőrzőbe a diák írja be az érdemjegyet. A dolgozatot a szaktanár a megírás után 15 munkanapon belül kijavítja, és a dolgozatokat kiosztja a tanulóknak. Ellenkező esetben a tanuló elállhat az érdemjegy beírásától. 10

11 6. Tanulók jutalmazásának elve és formái 6.1. Tanulók jutalmazásának elve és formái a szakközépiskolában Kiemelkedő teljesítményéért, munkájáért, közösségi tevékenységéért, önmagához mért fejlődéséért, kreatív gondolkodásáért, ötletért dicséretben részesíthető a tanuló. A jutalmazások, formái fokozatai: a) szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi, nevelőtestületi dicséret, b) Gábor Dénes ösztöndíj vagy egyéb jutalom, c) versenyeken való szereplésért: szaktanári dicséret megyei és országos verseny első fordulójában való szereplésért, osztályfőnöki dicséret 2. fordulóba jutásért, igazgatói dicséret kimagasló eredményért, országos döntőbe jutásért. d) nevelőtestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható az iskolaközösség érdekében folyamatosan kifejtett és az intézmény hírnevét öregbítő kiváló teljesítményért. A dicséretek kihirdetése iskolai közösségek előtt történik, és arról a szülő illetve gondviselő értesítést kap. (A dicséretek dokumentálása az ellenőrző könyvben és az iskolai okiratokban történik.) Közösségek jutalmazása: a tanulói közösségeket a kiemelkedően végzett együttes munkáért, példamutató helytállásért lehet jutalmazni. a) Jutalmazásban az alábbi közösségek részesülhetnek: osztályok, diákkörök, ISK közösségek, csoportok, csapatok. b) Közösségek elismerései: oklevél, pénzjutalom, pénzben kifejezhető jutalom (mozi-, színház-, hangversenyjegy, kirándulás, táborozás, stb.). Csoportos vagy egyéni jutalmazást kezdeményezhetnek: a nevelő- vagy tantestület tagja, a DÖK, a Szülői Munkaközösség, az intézményi szék, az alapítvány kuratóriuma Tanulók jutalmazásának elve és formái a kollégiumban Kiemelkedő teljesítményért (tanulmányi munkáért, közösségi tevékenységért, eredményes sporttevékenységért) dicséretben és jutalomban részesíthető a tanuló, illetve a kisebb közösségek. Az elismerések fokozatai: csoportvezetői dicséret, kollégiumvezetői dicséret, kollégiumi nevelői testületi dicséret, intézményvezetői dicséret. A dicséreteket csoportközösségek előtt ismertetik Magatartás jegyek példás (5) a tanuló magatartása, ha magatartásával, kötelességteljesítésével és kulturált viselkedésével példát mutat társainak; munkájával, jó kezdeményezéseivel hozzájárul a közösség erősítéséhez, fejlődéséhez; az iskola, az osztály érdekében aktív közéleti, vagy az iskolai hírnevét öregbítő tevékenységet folytat (pl. verseny); társaival toleráns; a házirend előírásait betartja, másokat annak betartására figyelmeztet; hetesi teendőit maximálisan ellátja; igazolatlan órája, szaktanári figyelmeztetője nincs; jó (4), ha viselkedése általában kifogástalan (jó); kötelességeit teljesíti; a rábízott feladatot kifogástalanul látja el, ő maga azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat (megbízható, de passzív); a házirend előírásait betartja; 1-2 óránál nem több az igazolatlan hiányzása; maximum 1 szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetése, illetve 2 szóbeli figyelmeztetése van; 11

12 változó (3), ha a kötelességeit hiányosan teljesíti, magatartásával zavarja a tantárgyi órákat, óraközi szünetekben fegyelmezetlen; a házirendben leírtakat nem mindig tartja be; nyegle, megbízhatatlan, hetesi teendőit nem megfelelően látja el; maximum 12 óra igazolatlan hiányzása van; több szaktanári figyelmeztetést, vagy osztályfőnöki intést, illetve igazgatói figyelmeztetést kapott; rossz (2), ha rossz példát mutat társainak, ha súlyos, illetve gyakori fegyelmezetlenségével a közösség pozitív fejlődését veszélyezteti; tudatosan mások ellen vét, az iskola hírnevét negatívan befolyásolja; 12-nél több igazolatlan órája van, fegyelmi büntetést kapott, vagy több fegyelmező intézkedésre került sor vele kapcsolatban Szorgalom jegyek példás (5), a tanuló szorgalma, ha a tanítási órákra való felkészülése, rendszeres tanulmányi teljesítménye képességeihez mérten kifogástalan; plusz feladatokat vállal, vagy egyes területeken kiemelkedő teljesítményt nyújt (OKTV, OSZTV); a tanítási órákon aktív; ösztönzi, segíti társait, taneszközeit rendben magával hozza; jó (4), ha iskolai munkáját igyekezettel teljesíti, de a benne rejlő plusz energiákat nem hasznosítja; az órai munkában részt vesz, taneszközeit rendben magával hozza; változó (3), ha képességeihez mérten változó teljesítményt nyújt; iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti; kötelességeit ismételt tanári figyelmeztetésre teljesíti; a tanórákon passzív, állandó nógatásra szorul; felszerelése gyakran hiányos; valamilyen tárgyból megbukott, de másból megfelelően teljesít; hanyag (2), ha a követelményeknek képességeihez mérten sem tesz eleget, vagy keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; munkájában megbízhatatlan (valamely tárgyból bukásra áll és a többi tárgyból is nagyon gyenge); több tárgyból bukott; iskolai felszerelésére nem fordít gondot, rendszeresek a hiányosságai. A szorgalom értékelésénél domináns kiindulópont, hogy képességeihez mérten a két értékelés között mennyit fejlődött vagy hanyatlott a tanuló teljesítménye. 7. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 7.1. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések a szakközépiskolában A fegyelmezés nevelési eszköz és nem lehet megtorló jellegű, illetve megalázó. Fegyelmi kérdésekben a DÖK-nek véleményezési joga van. Amennyiben a tanuló szándékosan, illetve gondatlanul kötelesség- vagy normaszegést követ el, fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetések általában fokozatosak, de az egyszeri súlyosabb vagy kisebb, de ismétlődő vétségek szigorúbb elbírálásúak. Az intézmény területén dohányzó, nem tanköteles tanulóval szemben az iskola a legsúlyosabb fegyelmi intézkedést alkalmazhatja. Büntetési fokozatok: a) fegyelmező intézkedések a szóbeli és írásbeli: szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, igazgatói figyelmeztetés, intés. b) fegyelmi büntetések: (1) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 12

13 13 (2) Fegyelmi büntetést csak a fegyelmi eljárás szabályszerű lefolytatásával lehet kiszabni. (3) Fokozatai: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények megvonása, áthelyezés másik osztályba vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából Megjegyzés: az eltiltás és a kizárás tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható. c) A tanulóval szemben megindított fegyelmi eljárás alkalmával egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség, amelynek célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, az érintettek közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás előkészítése az igazgató feladata, feladatának ellátásába bevonhatja az érintett pedagógusokat, diákönkormányzatot, szülői munkaközösséget. Az előkészítő munkálatok után külön-külön meghallgatja a kötelességszegőt és a sértettet, majd közös részvételükkel egyeztetést tart. Az egyeztető eljárásban az intézményvezetőnek az érintettek közötti megállapodás létrehozására kell törekednie. Az egyeztető eljárás közös részvétellel készült részéről jegyzőkönyvet kell vezetni Igazolatlan hiányzások és büntetési formák Egy (1) igazolatlan óra osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés és egyidejűleg a szülő értesítése. Igazolatlan hiányzás 1 tanítási napról, vagy 5 óráról osztályfőnöki intés és a szülő értesítése. 10 vagy több igazolatlan óra igazgatói figyelmeztetés. Tanköteles tanuló esetén 10 igazolatlanul mulasztott óra után értesíteni kell a szülőt és a lakóhely szerinti kormányhivatalt, nem tanköteles korú esetén a szülőt. 21 igazolatlan óra igazgatói intés és egyben a szülő behívása. Ha az igazolatlan mulasztás 30 óra felett van, tanköteles korú tanuló esetében fegyelmi eljárást kell kezdeményezni, nem tanköteles korú tanuló esetében a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések a kollégiumban Amennyiben a tanuló mások jogait, saját kötelességeit a kollégium házi és napirendjét szándékosan vagy gondatlanul megszegi, felelősségre vonják. A tanulóval szemben megindított fegyelmi eljárás alkalmával egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség, amelynek célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, az érintettek közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás előkészítése a kollégiumvezető feladata, feladatának ellátásába bevonhatja az érintett pedagógusokat, diákönkormányzatot, szülői munkaközösséget. Az előkészítő munkálatok után külön-külön meghallgatja a kötelességszegőt és a sértettet, majd közös részvételükkel egyeztetést tart. Az egyeztető eljárásban az érintettek közötti megállapodás létrehozására kell törekednie. Az egyeztető eljárás közös részvétellel készült részéről jegyzőkönyvet kell vezetni. A büntetési fokozatok: a) fegyelmező intézkedések, szóbeli, írásbeli nevelőtanári figyelmeztetés, intés kollégiumvezetői figyelmeztetés, intés kollégiumi nevelőtestületi figyelmeztetés, intés lehetnek. b) fegyelmi büntetések

14 A vétkes vagy súlyos kötelességszegéskor fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetés szabható ki. Ezek: megrovás, szigorú megrovás, kizárás. Nem alkalmazható a kollégiumból való kizárás fegyelmi büntetésként akkor, ha a kollégiumi tagsági viszony megszűnése a diákot olyan helyzetbe hozza, hogy nem tudja teljesíteni tankötelezettségét. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a kollégiumi nevelőtestület hozza. A kollégiumi diákönkormányzat vezetőségének véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. Fegyelmi büntetést csak a fegyelmi eljárás szabályszerű lefolytatása esetén lehet kiszabni Kártérítési kötelezettség Ha az iskolának, vagy a honvédelmi neveléshez és oktatáshoz kapcsolódó bármilyen foglalkozáson a Magyar Honvédség tulajdonában lévő eszközben, gépjárműben, formaruházatban a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt.-ban meghatározott keretek között - az okozott kár megtérítésére. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek, Magyar Honvédségnek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállnia. Az előző bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egy havi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öt havi összegét. Az iskola, illetve a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak a tanulói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A nevelési-oktatási intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 8. Elektronikus napló szülői hozzáférhetősége A szülők a tanév elején az általuk megadott elektronikus levelezési címre elektronikusan megkapják az elektronikus napló szülői felületéhez tartozó személyes azonosítójukat és jelszavukat. Azon szülők, akik nem rendelkeznek elektronikus hozzáféréshez az iskolatitkár fogadó idejében tekinthetik meg az elektronikus naplót. 14

15 9. Tanulmányok alatti vizsgák rendje és követelményei 9.1. Osztályozóvizsga tartalmi és tantárgyi követelményei Az adott szakon tanító pedagógusok a munkaközösség vezető és igazgatóhelyettes koordinálásával kötelesek minden tanév szeptember 30-ig elkészíteni, felülvizsgálni elektronikusan és írásban leadni az általuk tanított tantárgyak tantárgyankénti évfolyamonkénti követelményeit, melyet jelen házirend mellékleteként nyilvánosságra kell hozni Osztályozóvizsgára való jelentkezés módja és határideje Osztályozó vizsgára csak indokolt esetben lehet jelentkezni. Az első félév osztályozói vizsgáira minden tanév szeptember 30-ig, a második félév osztályozói vizsgáira minden év február 15-éig lehet jelentkezni. A jelentkezést írásban, indoklással ellátva kell benyújtani az intézmény vezetőjének a tanuló és annak gondviselőjének aláírásával. 10. Munkarend 10.1 Szakközépiskola munkarendje A szakközépiskola munkarendje. Az iskola szorgalmi időben egyedi esetektől eltekintve - hétfőtől péntekig reggel 6:00 órától este 20:00 óráig tart nyitva. A nyitvatartási időben tanulók csak az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített foglalkozások (kötelező és választott tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, iskolai rendezvények, stb.) idején tartózkodhatnak az intézmény területén. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítás 7:45-kor kezdődik, a szakmai gyakorlat kezdési időpontja 7:20. Minden diák a tanítás kezdete előtt legalább 5 perccel vagy korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el helyét a tanteremben, vagy a szaktantermek előtt várja fegyelmezetten tanárát. A tanítási órák időtartama 45 perc, a szakma gyakorlati foglalkozásoké 60 perc. A tanórák között 10 perces, a 3. óra után 20 perces nagyszünet, a 6. óra után 5 perces szünet van. A gyakorlati foglalkozásnál 4 órát meghaladó foglalkozás esetén egy 20 perces szünetet kell tartani. Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben - kivétel a szaktantermek -, jó időben az udvaron tartózkodhatnak. Indokolt rendkívüli és egyedi - esetben (iskolai ünnepség, nevelőtestületi értekezlet, stb.) a tanítás szervezhető ún. rövidített órákkal is. A rövidített órákat a tantestület egyetértésével az igazgató rendeli el. A szakközépiskola általános csengetési rendje: Óra Becsengetés Kicsengetés 1. 7:45 8: :40 9: :25 10: :40 11: :35 12: :30 13: :20 14:05 A szakmai gyakorlati órák 60 percesek, melyek a fentitől eltérő időintervallumban kerülnek megtartásra. 15

16 a) A tanulók - kivéve a kollégistákat - az udvar felőli bejáraton érkeznek az iskolába. A tanítás után ugyanitt távoznak. Napközben csak a főbejáratot használhatják. b) Tilos az iskola területén kerékpározni, motorkerékpárral közlekedni. A tanuló a járművét az iskola kapuin belül a kijelölt helyre tolhatja. Személygépkocsival a tanuló nem hajthat be az iskola területére. c) Becsengetéskor a tanuló a foglalkozás helyén, munkára készen várja a tanárt. d) A tanítási idő alatt beleértve a gyakorlati órákat is - az iskola elhagyása csak engedéllyel történhet. Engedélyt adhat: az osztályfőnök, az igazgatóhelyettes vagy az igazgató, illetve az ügyeletes vezető. Az engedélyt a tanuló ellenőrző könyvében kell rögzíteni és a portai szolgálatnál távozásnál felmutatni. e) A tanítási idő alatt a tanuló látogatót nem fogadhat. f) A tanórát bármilyen módon zavarni tilos! g) Minden órán kötelező az előírt felszerelés használata. Testnevelés órákon a tanulók (csak erre a célra használt) sportfelszerelést kötelesek viselni. h) A mindenkori heteseket az osztályfőnök jelöli ki. i) A kollégista tanulók a tanítási idő végéig csak betegség és rendkívüli helyzet miatt mehetnek fel a kollégiumba. j) A dandár területére engedély nélkül nem lehet átmenni az intézmény tanulóinak. Szigorúan TILOS a laktanya kerítésén történő átugrás. k) A tanórákon TILOS a mobiltelefon bármilyen használta, kép- illetve hangfelvétel készítése Kollégium munkarendje A kollégiumban folyamatos portai szolgálat működik, rendszeres nevelői jelenlét vasárnap 16:00 órától pénteken 16:00 óráig biztosított. A tanulók ébresztése 6:00-tól 7:00 óráig tart. 7:00 7:30 között a tanuló köteles szobájában elpakolni, rendet rakni. A kollégiumi nevelőtestület minden tanév elején felméri a délutáni oktatásban résztvevő kollégisták számát és létszámuktól függően biztosítja a délelőtti szilenciumi felügyelet. A délelőtti és a délutáni szilenciumok közötti szünetben az intézmény területét nem lehet elhagyni. A kollégiumvezető saját hatáskörben eltérő szilenciumi és foglalkozási időt állapíthat meg, mely nem érintheti tanuló pihenéssel és az oktatással érintett idejét. A foglalkozások és szünetek rendje ig szilencium a termekben és szobákban ig szünet ig fakultáció, egyéb foglalkozás ig fakultáció, egyéb foglalkozás a) A kollégisták kortól és évfolyamtól függetlenül csak engedéllyel távozhatnak a kollégiumból. A csoportvezető nevelőtanárok saját hatáskörben, indokolt esetben állandó kimenőt adhatnak. b) Vacsora után 19:00 órától 21:00 óráig, illetve az érettségi utáni szakképzésben résztvevőknek 21:30-ig kimenő adható, melyet nevelőtanár, ügyeletes tanár engedélyez. A kollégium munkarendje alkalmazkodik azoknak az iskoláknak a munkarendjéhez, amelyekben a kollégiumi felvételt nyert tanulók folytatják tanulmányaikat. c) A tanulók kötelessége, hogy rendben tartsa fekhelyét, szekrényét, az ahhoz tartozó környezetet. Óvja a kollégium létesítményeit, közösségi helyiségeit, szobáját, a rábízott berendezési tárgyakat. 16

17 d) Tanítási napon a kollégiumban maradás, hazautazás, egyéb ügyintézés tényét és okát az ügyeletes tanárnak 8:00-ig bejelenti. e) Este 21:30-től a tanulók szobájukban tartózkodnak. Ettől eltérni az ügyeletes tanár előzetes engedélyével lehet (pl. TV nézés, tanulás). f) A munkaszüneti napokon a kollégiumban maradt tanulók 8:00-21:00 között tanulással, sporttal ill. a szabadidő hasznos eltöltésével foglalkoznak. Ezeken a napokon a kimenő megegyezik a napirendben leírtakkal. g) A dandár területére engedély nélkül nem lehet átmenni. Szigorúan TILOS a laktanya kerítésén történő átugrás Kollégiumi foglalkozásokon való részvétel szabályai A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kollégiumi szintű rendezvényeken (közgyűlések, ünnepi megemlékezések, stb.). A napirendben megadott időben és helyen, a szilenciumon (kivétel a kollégiumi címmel rendelkező tanuló, valamint a 4,00 átlagot elért diák). A csoportfoglalkozáson hetente 1 alkalommal, a csoportvezetővel egyeztetett időpontban. A kötelezően választható szakköri foglalkozáson heti 1 alkalommal, a szakkörvezetővel egyeztetett időpontban, ez alól mentesülnek az érettségi utáni szakképzésben résztvevők. A felsorolt foglalkozásokról csoportvezetői vagy szakkörvezetői engedéllyel lehet távol maradni. Igazolatlan hiányzás fegyelmi felelősségre vonást vonhat maga után. 11. A tantárgyválasztás jogának és módosításának sajátosságai A tanulók tanulmányi kötelezettségeiket kötelező, kötelezően választott és szabadon választott tanórai foglalkozásokon való részvétellel teljesíthetik. A választott tanórai foglalkozásra ugyanazok a tanulói jogok és kötelességek vonatkoznak, mint a kötelező tanórákra. A kötelező és a választott tanórai foglakozás összes heti óraszáma nem lépheti túl a mindenkori hatályos törvényben rögzített maximumot. A Pedagógiai Program 9. és 10. évfolyamának óratervei tartalmazzák a helyi tantervben előírt követelmények teljesítéséhez szükséges tanórai foglalkozások (kötelező illetve választott) óraszámait, melyeket a szülők és a tanulók a beiratkozással egyidejűleg tudomásul vesznek és vállalnak. A 11. és 12. (13.) évfolyamon a választható tanórai foglalkozások elsősorban az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést szolgálják. Így valamennyi érettségi vizsgatárgyból választhatnak a tanulók heti 2-2 óra plusz foglalkozást. Egy tanuló maximum két (2) tantárgyat választhat. 12. Helyiség és terület használat rendje Az intézmény diákjai és pedagógusai az intézmény eszközeit, tantermeit, sportpályáit az intézmény helyi tantervében szereplő nevelési-oktatási célból térítésmentesen használhatják. Az intézménnyel munkaviszonyban és tanulói jogviszonyban nem állók, külső személyek az intézmény tantermeit, sportpályáit, eszközeit csak külön engedéllyel vehetik igénybe. Az intézmény pedagógusai csak a saját szobájuk és tantermük, műhelytermük, informatika termük kulcsát vehetik fel. Minden egyéb más kulcs felvételéhez külön engedély szükséges. A tanév órarendjében szereplő terem, műhelyterem, informatika terem kulcsát a tanóra időpontjában külön engedély nélkül felveheti a szorgalmi és az érettségi, szakmai vizsga időszak végéig. 17

18 A tanulók csak külön igazgatói engedéllyel vehetik a műhelytermek, hangstúdió, NYÁK labor, informatika termek kulcsát. Az osztály hetese, vagy a megbízott tanuló a saját osztályterem kulcsát a tanítási nap kezdetekor engedély nélkül felveheti. 13. Eszközök, felszerelések behozatalának engedélye és védelme 13.1 Általános alapelvek A szakközépiskolában és kollégiumban alapesetben csak az iskolai oktatás és kollégiumi neveléshez elengedhetetlenül szükséges eszközök hozhatók be. A tanulók nem hozhatnak be alkoholt, kábítószert, egymás testi épségét veszélyeztető szúró, vágó, lövő, vegyi, pirotechnikai eszközt. A tanulók és kollégisták nem hozhatnak be olyan tárgyat, nem viselhetnek olyan ruházatot, mely súlyosan sértheti a másik tanuló, vagy közösség személyiségi-, kisebbségi-, vallási jogait, különös tekintettel a gyűlöletkeltésre alkalmas bármilyen írott, elektronikus, tárgyi eszközre. Az intézménybe behozott bármilyen eszköz eltulajdonításából adódó gazdasági és jogkövetkezményre az intézmény semmilyen felelősséget nem vállal Elektronikai és egyéb tárgyi eszközök behozatala a kollégiumba A kollégium területére behozott bármilyen elektronikai eszköz (kivéve mobiltelefon, MP3, MP4 lejátszó) behozatalát a portai szolgálaton rögzíteni kell. Számítástechnikai és külső hangforrással működő hangtechnikai eszközt csak a kollégiumvezető külön engedélyével lehet behozni. Hajszárító, hajvas, szendvicssütő, vízforraló külön engedély nélkül behozható, de a kollégiumi nevelőtanárt tájékoztatni kell a behozott eszközökről. A fenti eszközök a tanulói szobákban nem használhatóak csak a mosdóban és a melegítő konyhában. Az engedélyeztetés és a nem megfelelő és szabályszerű használat kimeríti a fegyelmi vétség fogalmát. A kollégiumvezető bármely engedélyhez kötött elektronikai eszköz, vagy nem megfelelően használt bármely, a tanuló, vagy szülei magántulajdonát képező eszköz indoklás nélkül kitiltható a kollégiumból. A tanuló ebben az esetben köteles a következő hazautazáskor a kitiltott eszközt eltávolítani a kollégiumban, ellenkező esetben tette súlyos fegyelmi vétségnek minősül. 14. Intézményi óvó-, védő előírások Alapelvek Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az erre vonatkozó előírásokat valamint az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézmény munkavédelmi- és tűzvédelmi szabályzata és tűzriadó terve tartalmazza. Az intézmény egész területén és a bejárattól számított 5 méteres sugarú körben TILOS a dohányzás. 18

19 14.2. Egészségvédelem A tanulók részére - egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva kéthetente egy alkalommal iskolaorvosi és védőnői rendelés van Munka- és balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai órák, a gyakorlati és a testnevelési foglalkozások megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a tanulóknak. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának Vagyonvédelem A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek, szerszámoknak, berendezéseknek állagát megóvni. Gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. Az intézmény épületét, illetve helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. a) Az osztálytermek kulcsát a hetesek a portán aláírásukkal igazolva veszik át, adják le. A teremből való egy-két órás távozás esetén sem vihető el a kulcs. Azt a portán le kell adni, esetleg az ajtóban kell hagyni. Számítástechnika szaktantermet csak szaktanári felügyelettel lehet igénybe venni. b) A DÖK szoba kulcsát a DÖK vezetője, helyettese, valamint a patronáló tanár veheti fel aláírás ellenében. c) A stúdióban csak a stúdiós a portán is megtalálható - névsorban szereplők tartózkodhatnak, s a kulcsot is csak ők vehetik fel, illetve adhatják le. d) Az iskola létesítményeinek és eszközeinek a kötelező tanulmányi tevékenységen kívüli használatának szabályairól az érintettek állapodnak meg, e szabályokat az igazgató hagyja jóvá. e) Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. f) A járművel érkező tanulók a járművek biztonságos elhelyezéséről maguk gondoskodnak (kerékpár és motor tárolása csak az erre kijelölt helyen lehetséges). g) Nagyobb értéket a tanuló lehetőleg ne hozzon magával, de ha elkerülhetetlen, az iskola csak abban az esetben vállal felelősséget, amennyiben azt megőrzés céljából leadta az igazgatóhelyettesnél vagy a titkárságon. h) A tanulói jogviszony gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges műszaki eszközöket engedélyezés esetén hozhat be az intézmény területére. Az előírt szabályok megszegéséből eredő kárért a tanuló felel. i) A kollégiumhasználó kötelessége a munka-, tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályok megismerése és betartása. Veszélyhelyzet, baleset észlelése esetén minden kollégiumhasználó köteles azonnal intézkedni. A tanuló a legközelebbi felnőttet, pedagógust értesítse. Szükség esetén a portán keresztül kérhető segítség. j) Az intézménybe az intézmény dolgozói, tanulók, külső személyek által behozott bármilyen személyes tárgyért, technikai eszközért, elektronikai berendezésért az intézmény semmilyen felelősséget nem vállal. 19

20 15. Elvárt tanulói magatartás Az iskolai és kollégiumi pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó intézményen kívüli eseményeken a tanulóknak az intézményen belül elvárt magatartást és fegyelmet kell tabusítaniuk, attól függetlenül, hogy a rendezvény szorgalmi időszakban, vagy szünidőben kerül sor. A honvédelmi nevelésben résztvevő tanulók kötelesek betartani a katonai oktatás öltözködési és viselkedési szabályait. Az intézmény minden egyes tanulójától elvárt, hogy megfelelő megjelenéssel és tisztelettudó, példamutató magatartással képviselje magát és iskoláját. 16. Honvédelmi nevelésben és katonai alapismeretek tantárgy oktatásában résztvevőkre vonatkozó külön szabályok Alapelvek Iskolánk a 2010/2011-es tanévtől vezette be a katonai alapismeretek tantárgy oktatását. A 2012/2013-as tanévtől a belépő tanulók kötelezően vállalják a tantárgy felvételét és a honvédelmi nevelési programban való részvételt. A nevelés és oktatás során az iskola meglévő civil és szakmai értékeire és eredményeire alapozva kiemelt hangsúlyt fektet a honvédelmi és hazafias nevelésre, katonai pályára irányításra. A honvédelmi nevelési programban résztvevők és szüleik számára a házirend jelen pontjában külön rendelkezések kerültek megfogalmazásra Iskolai és kollégiumi foglalkozásokon való részvétel, katonai alapismeretek érettségi A honvédelmi nevelési programban résztvevő tanuló (a 2011/2012-es tanév 9. évfolyamától felmenő rendszerben belépő tanulók) köteles részt venni az iskola által meghatározott, kötelező és választható tanórán kívüli tevékenységen. A tanuló többszöri igazolatlan hiányzása figyelmeztetést és fegyelmi eljárást vonhat maga után. A tanulók a kilencedik évfolyamon kötelezően felveszik a katonai alapismeretek tantárgyat és vállalják, hogy legalább középszintű sikeres érettségi vizsgát tesznek Rendezvényeken, ünnepségeken való részvétel, külső megjelenés A honvédelmi nevelési programban résztvevő tanuló és annak szülője vállalja, hogy az iskola előzetes közlése és kérése alapján tanítási időszakban és azon kívül -, a honvédelemmel és iskolai neveléssel és oktatással összefüggő rendezvényen biztosítja a tanuló részvételét. Ebben az esetben tanuló pedagógiai felügyeletét, ellátását, szállítását és szükség esetén elhelyezését erőforrásaihoz mérten az intézménynek kell megoldania. A honvédelmi nevelési program résztvevő, formaruházattal rendelkező tanulók kötelesek az iskolai ünnepségeken és az iskola által meghatározott rendezvényeken a formaruhában megjelenni. 20

21 16.3. Kötelező kollégiumi bentlakás szabályozása A 2013/2014-es tanévtől a szakközépiskola 9. évfolyamára történő jelentkezéssel együtt, a sikeres felvételi eljárás lefolytatását követően a szülő és a tanuló kötelezően vállalja, hogy állandó lakcímétől függetlenül beköltözik a kollégiumba. Ebben az esetben a kollégiumi tagsági viszony megszüntetése, a tanulói jogviszony automatikus megszüntetésével jár Tanulók megnevezése A 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben résztvevő tanulók megnevezése: növendék Elvárt viselkedési formák A honvédelmi nevelési programban résztvevő diákoktól kiemelten elvárt a tiszteletteljes és példamutató viselkedés mind a civil és katonai tanáraik és diáktársaik felé. A katonai oktatóikkal és a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékosi állományában lévőkkel szemben kötelesek a Szolgálati- és Alaki szabályzatban katonai formák és szabályok szerinti viselkedés és kommunikáció betartása, melyet a katonai nevelők által sajátítanak el. A tanulók a tanítási és szorgalmi időszakon kívül is viselkedésükkel felelősséggel tartoznak mind az iskola, mind szüleik irányába Kártérítési felelősség A tanuló és annak gondviselője kártérítési felelőséggel tartozik az iskola és a honvédelmi neveléshez kapcsolódó foglalkozásokon és rendezvényeken a Magyar Honvédség által biztosított eszközök, ruházat épségéért és hiánytalan meglétéért. A szülők anyagi felelősséget vállalnak a növendékek tanulói formaruháinak hiánytalan meglétéért és állapotáért, melyet külön nyilatkozatban rögzítenek. 17. Térítési díj és tandíj befizetésének és visszafizetésének szabályai Térítési és tandíj befizetésére kötelezettek a szorgalmi időszak minden hónap 10-ig kötelesek az intézmény pénztárában befizetni a térítési és tandíjat. A tanuló az intézmény vezetőjétől írásban kérheti, hogy a megállapított térítési és tandíjat félévente egy összegben fizethesse be. Az intézménnyel fennálló tanulói jogviszony megszűnésekor a tanuló gondviselőjének írásban kell kérni a befizetett térítési és tandíj visszafizetését, melynek mértékét az intézményvezető határozatban állapítja meg. Havi térítési és tandíj befizetésekor nincs mód, annak visszafizetésére. A félévente egy összegben történő térítési és tandíj visszafizetése a tanulói jogviszonyt megszűntetése utáni már kifizetett- időszakra kérhető. 21