ALAPOZÁS KEDVEZŐTLEN ALTALAJON

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALAPOZÁS KEDVEZŐTLEN ALTALAJON"

Dóra Kerekes
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 ALAPOZÁS KEDVEZŐTLEN ALTALAJON

2 1. Alapozás térfogatváltozó talajon Kis terhelésű (l-2 szintes) épületeknél Nagyobb nyári szárazság után Külső falakon a sarkok felé emelkedő és függőleges repedések alakulnak ki. A falak kifelé dőlnek. Épülettoldalékok: lépcsők, teraszok elválnak a főfalaktól. Altalj: kövér, mozaikos agyag (felszíne száraz időben repedezett) A talajvíz mélyen van.

3 A térfogatváltozó agyagok jellemzői: Ip > 25%; magas montmorillonit, illit (agyagásvány tartalom); zs l > 5%; max térf.változás > 15%; duzzadási nyomás > 100 kpa; fajlagos duzzadás, d > 0,04. A károk 83%-a egyszintes; 13%-a kétszintes; 4%-a háromszintes épületeknél jelentkezik.

változás > 15%; duzzadási nyomás > 100 kpa; fajlagos duzzadás, d >

4 A duzzadás (épületemelkedés) általában tavasszal, a zsugorodás (süllyedés) pedig ősszel jelentkezik.

5 Betartandó tapasztalatok és szabályok: az alapsík ne legyen a terepszinthez 2-2,5 m-nél közelebb; kis terhelésű építményeket teljesen alá kell pincézni (részleges alápincézés a legrosszabb megoldás); három szintesnél magasabb épületeknél nem tapasztalunk károkat; talaj teherbírását minél teljesebben ki kell használni (kis alapszélesség); az alap vegye fel a térfogatváltozásból származó hajlítást, húzást; vagyis ne a felszerkezetet hanem az alapokat erősítsük (vasaljuk) elsősorban; rendezni kell az építmény körüli terepet, el kell vezetni a csapadékból származó vizeket; tetővíz gondos elvezetése; épület köré l,0-l,5 m széles, kifelé lejtő járda kell; kerülni kell az épület fő tömegéből kinyúló kis terhelésű épületrészeket; ne legyen az épület közelében nagy vízigényű növényzet (pl. nyárfa, tölgyfa); - az ún. "vizes" közművek bekötései merőlegesek legyenek az építmény falára, és biztosítani kell a relatív elmozdulás lehetőségét a vezeték és a fal között.

húzást; vagyis ne a felszerkezetet hanem az alapokat erősítsük (vasaljuk) elsősorban; rendezni kell az építmény körüli terepet, el kell vezetni a csapadékból származó vizeket; tetővíz gondos

6 2. Alapozás roskadékony talajon Három tényező kell: - roskadékony talaj - terhelés - víz Roskadásveszélyes talajok: - lösz (makroporózus) - laza finomhomok és átmeneti talaj - laza, friss feltöltés Veszélyes, ha i r 0,01. Átázott lösz már puszta terhelés hatására roskad

(makroporózus) - laza finomhomok és átmeneti talaj - laza, friss

7 Károk elleni védekezés: - felszíni vizek távoltartása - tetővizek elvezetése - közművezetékek gondos tervezése és kivitelezése - nedves üzemű alsó szinti helyiségbe vízzáró padozat - emeletenként falsüllyedésre méretezett vb koszorú - vasalt sáv-, szalag- vagy gerendarács alap - építéskor az alapgödör ne ázzon át! Talajjavítás: - felszíni tömörítés ejtett döngölőlapokkal - mélytömörítés (vibroflotációs) - talajszilárdítás (vízüveges) - talajégetés - elárasztás+előterhelés

- vasalt sáv-, szalag- vagy gerendarács alap - építéskor az alapgödör ne ázzon át!

8 3. Alapozás feltöltésen Anyaguk vegyes: - talaj - építési és ipari törmelék - meddőhányó, ipari hulladék - salak, hamu - házi szemét és hulladék Feltöltés kora lényeges (10 évnél fiatalabb és a kommunális hulladék nagyos veszélyes). Hazai károsodási statisztika: - szerkezeti elemek 40 %-a - válaszfalak 57 %-a - padozatok 70 %-a A károk 87-át víz váltotta ki! Mérges gázok (cián) és robbanásveszélyes gázok (metán) képződhetnek.

9 Irányelvek: - talpfeszültség kisebb, mint kpa - víz távoltartása - kerülni a melléépítést - alapok alatt azonos vastagságú feltöltés maradjon - éptmény térbeli merevségének fokozása Feltöltések javításának módjai: - felszíni tömörítés a) vibrolappal b) vibrohengerrel c) ejtett döngölőlappal - mélytömörítés (laza és vastag feltöltés esetén) a) vibroflotációs b) cölöpökkel való tömörítés c) robbantásos - talajcsere (tvsz felett) a) teljes b) részleges - injektálás a) cementtel+bentonittal b) vízüveggel

vibrolappal b) vibrohengerrel c) ejtett döngölőlappal - mélytömörítés (laza és vastag feltöltés esetén) a) vibroflotációs b)

10 4. Alapozás szerves talajon Felismerés: - sötét szín - kis térfogatsúly - nagy víztartalom (w %) - szálas, rostos szerkezetű Sajátosságok: - kicsi E s ( kpa) - lassú konszolidáció, k kicsi - szerves bomlás, másodlagos kompresszió - hőhatásra érzékeny - zsugorodik - változó vastagságú

kicsi E s (500-2000 kpa) - lassú konszolidáció, k kicsi - szerves bomlás,

11 Sok esetben felette jó teherbírású réteg (pl homok). Ne jusson rá kpa-nál nagyobb feszültség. Ha felszínközelben van, akkor talajcsere. Gondos közműcsatlakozás. Kerülni a részleges alápincézést, melléépítést. Térbelileg merev szerkezet. Süllyedésre nem érzékeny épület.

Ha felszínközelben van, akkor talajcsere. Gondos közműcsatlakozás.

12 SÍKALAPOKAT ÉRŐ HATÁSOK

13 1. Dinamikus hatások Elsősorban ipari épületeknél nemcsak statikus terhek, dinamikus is. Pl. a gépalapok Építményeket érő dinamikus hatások: robbantás; cölöpözés; közlekedés; földrengés; széllökések; stb.

14 Különösen a telített finom szemcsés talajok érzékenyek. Közvetlen károk az építményben Talaj tömörödése által a > 100 cm/s 2 rezgésgyorsulás veszélyes önrezgésszáma nem egyezhet a gerjesztő rezgésszámmal! Többlet-igénybevétel dinamikus tényezővel pl. a Franki cölöpöző berendezések 20 m-en túl már nem veszélyes Érdekesség: rakétakilövő-tornyok (pl. űrkutatás) alapozása.

veszélyes önrezgésszáma nem egyezhet a gerjesztő rezgésszámmal!

15 Földrengések - Az esetek 85%-ában tektonikus (szilárd földkéreg hirtelen törése, a törés vetődése); 15% -ában vulkánikus. - Richter, amerikai szeizmológus a felszabadult energiát (M) mérte. - A Kárpát medencében elképzelhető rezgés legnagyobb energiája: 12 E J. k - A hirosimai atombomba robbanásakor felszabadult energia: 12 E J, vagyis: E 2.35 E H k H - Az évi, San Franciscóban bekövetkezett földrengés energiája 2920 E H -nak megfelelő volt! - Az 1985-ben Berhida környékén észlelt földrengés energiája 0,013 E H -nak felelt meg. - A mérnöki gyakorlat korábban az MSK (Medvegyev - Sponhauer - Karnik) skála alapján vizsgálja. A 12 fokozatú skála a rezgés vízszintes gyorsulásának (a) nagyságán alapul:

k - A hirosimai atombomba robbanásakor felszabadult energia: 12 E 60 10 J, vagyis: E 2.35 E H k H - Az 1906.

16 2 1. fokozat: a = 0,002 m /s (csak műszerrel mérhető); fokozat: a = 0,025-0,05 m /s (ébreszt, ablaküveg reped); 2 6. fokozat: a = 0,05-0,1 m /s (ijedtség, a max. szélerővel azonos); 2 7. fokozat: a = 0,1-0,25 m /s (kémény ledőlés); 2 8. fokozat: a = 0,25-0,5 m /s (házak 25%-ánál súlyos kár); fokozat: a = 1-2,5 m /s (épületek általános pusztulása); 2 11.fokozat: a = 2,5-5 m /s (katasztrófa, minden tönkremegy); 2 12.fokozat: a = 5-10 m /s (tárgyak felrepülnek, domborzat változás).

fokozat: a = 0,25-0,5 m /s (házak 25%-ánál súlyos kár);. 2 10.fokozat: a = 1-2,5 m /s (épületek általános pusztulása); 2 11.

17 Az 1990-es évek elején az Európai Szeizmológiai Bizottság (ESC) az MSK- 64 skálában megfogalmazott számos elvet felhasznált az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) kidolgozása során. Jelenleg az intenzitás fokozatát három tényező alapján határozza meg az EMS 1998, ezek: a) az emberi szervezetre gyakorolt hatás; b) a tárgyakra és a természetre gyakorolt hatás; c) az épületek károsodása. Mindhárom, összefüggésben van a rezgéserősségi tényezővel ( ), az egyszerű intenzitási fokozat tartalmazza a rázkódás hatását. Az intenzitás 12 fokozatát határozta meg az Európai Geodinamikai és Szeizmológiai Központ (CEGS) (pl. I. Nem érezhető; V. Erősen érezhető; XII. Teljesen megsemmisítő).

Jelenleg az intenzitás fokozatát három tényező alapján határozza meg az EMS 1998, ezek: a) az emberi szervezetre gyakorolt hatás; b) a tárgyakra és a természetre

18 A létesítmény szeizmikus hatásokra való tervezését a vonatkozó EC8 szabvány szerint kell elvégezni az 50 éven belül 10 %-os valószínűséggel bekövetkező rengésre, mint rendkívüli hatásra. Magyarország szeizmikus aktivitását bemutató térkép az adott területi egységekre jellemző a GR vízszintes talajgyorsulási értékeket mutatja be.

19 Az MSZ EN :2008 (EC 8) hét talajosztályt különböztet szeizmikus viselkedés szerint.

20 1. Földalatti üregnyitás hatása Mesterséges üregek (alagút, bánya, pince) Hazánk egyes településein (Eger, Pécs, Szekszárd, Szentendre, Ostoros, Velence, Nagymaros, Hőgyész stb.) számos pincepincerendszer található. Sokszor jelentős méretűek; két,- három,- négyszintes összefüggő rendszerek is találhatók m-es hosszúságú ágakkal. Egerben km, Pécs belvárosa alatt km össz-hosszúságú pince van feltárva. Az igen jelentős számú alábányászott területen bekövetkezett épületkárok gazdasági vonatkozása sem elhanyagolható.

Sokszor jelentős méretűek; két,- három,- négyszintes összefüggő rendszerek is találhatók 50-300 m-es hosszúságú ágakkal.

21 3. Talajvíz kimosó hatása Élővizek partján, szemcsés talajra emelt építmények esetén - gyors apadásnál a magasabb talajvízszint miatt erős áramlás jön létre a folyó irányába, s az magával ragadja a szemcséket. Üregek keletkeznek az épület alatt. Példa: Közgazdaságtudományi Egyetem (régi Vámház). Folyós homoknál a pincevíztelenítést sok esetben zsompból való szivattyúzással oldják meg; amikor is a vízzel együtt a homokot is kiszívják, s az építmény alatti talaj fellazul, üregek keletkeznek, ami jelentős mértékű süllyedések kialakulásához vezethet.

Hasonló dokumentumok

Amit a Hőátbocsátási tényezőről tudni kell

Amit a Hőátbocsátási tényezőről tudni kell Úton-útfélen mindenki róla beszél, már amikor épületekről van szó. A tervezéskor találkozunk vele először, majd az építkezéstől az épület lakhatási engedélyének