BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM DOBOS C. JÓZSEF VENDÉGLÁTÓIPARI TECHNIKUM és SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZAKMAI PROGRAM OM: /

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM DOBOS C. JÓZSEF VENDÉGLÁTÓIPARI TECHNIKUM és SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZAKMAI PROGRAM OM: /

2 Általános adatok 1. Az iskola neve: Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Dobos C. József Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola OM azonosító száma: / Az iskola fenntartója: Innovációs és Technológiai Minisztérium 3. Az iskola jogállása: önálló ügyvitellel rendelkező feladat ellátási hely 4. Az iskola földrajzi, működési területe: az iskola Budapest XIII. kerületében működik. Beiskolázási körzete Budapest és Pest megye. Esetenként távolabbi régiókból, sőt külföldről is érkeznek tanulók. A távolabbi állandó lakhelyű tanulók a XIII. kerület Pannónia utcai, Szél utcai kollégiumban kapnak elhelyezést. 5. A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum főigazgatója: Domján Zsuzsanna 6. Az iskola igazgatója: Juhász Zoltán 7. Feladatellátási hely címe: 1134 Budapest, Huba utca Az iskola telefonszáma: +36-1/ , +36-1/ , fax: +36-1/ A maximális tanulói létszám az Alapító Okiratban meghatározott 1200 fő nappali tagozaton, ill. 500 fő felnőttoktatásban.

3 Bevezetés A Dobos C. József Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskola a XIII. kerületben, jól megközelíthető helyen a Dózsa György úti metrómegálló közelében található. A jelenlegi iskolaépület korábban is a vendéglátós alapoktatásnak adott helyet; a szakmai képzés komoly hagyományokra épül az intézményben. A Dobos Iskola a hazai vendéglátóipari szakemberképzés egyik legnagyobb intézménye; méretét és múltját és jelenét tekintve is. Az intézmény épülete az utóbbi 10 évben teljesen megújult. Két új szárnnyal és egy nagyméretű tornacsarnokkal bővült. Az épület külseje új vakolattal impozáns látványt nyújt az új irodaházak között is. Belseje is megújult, több tantermet modern eszközökkel szereltünk fel, melyek biztosítják a megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazását a tanórákon. Kiépült a belső informatikai hálózat a gyorsabb és célzottabb információ áramlás érdekében, melyben az egyes csoportok saját mappákba kapják új üzeneteiket. A 2011/2012-es tanévben átálltunk az elektronikus napló alkalmazására, melyhez részben WIFI hálózatot építettünk ki. Neves magyar cukrászok segítségével újította fel iskolánk Dobos C. József sírját. Az eredeti fejfa mását időálló márványból szobrász készítette. A sír ma már zarándokhellyé vált, rendszeresen látogatjuk, ápoljuk. Az eredeti fejfát az intézmény udvarán helyeztük el. Iskolánk a legrégibb alapítású szakképzési intézmények közé tartozik. Több mint 100 éves múltra tekint vissza, május 1-jén alapították, akkor a "Budapesti Vendéglőstanoncok Szakirányú Iskolája" nevet kapta. Névadónkhoz kapcsolódnak az iskolában megrendezésre kerülő szakmai napok és a Dobos. C. József verseny. Az intézmény az alapítás 100. évfordulóján vette fel Dobos Carl József szakács és cukrászmester - a hungarikumok gyűjteménye közé emelt Dobos torta megalkotójának nevét, kijelölve ezzel az iskola helyét a vendéglátóipari szakmák oktatásában. A vendéglátóipari szakmák pozitív irányba változó társadalmi megbecsültsége, a versenyképes fizetési lehetőségek, illetve a folyamatos szakemberigény miatt jelentős a túljelentkezés az iskolánkba, az elmúlt években ez kb. háromszoros létszám túlfutást jelentett. Az előző évek tanulói létszámát, ami átlagosan 1000 fő körül volt, a jövőben is tartani szeretnénk, technikumi képzésben 5 osztályt, a szakképző iskolában szintén 5 osztály beiskolázását tervezzük. Az iskola épületének nagy mérete, tágas terei miatt kiválóan alkalmas a nagyobb létszámú osztályok befogadására is, mind az elméleti, mind a gyakorlati foglalkozásokat zökkenőmentesen tarthatják oktatóink. A tantermeket folyamatosan fejlesztjük, a XXI. századi elvárásoknak megfelelően: tévéket szerelünk fel a tantermekbe, hordozható projektorokat igényeltünk, ehhez kapcsolódva folyamatban van a termek

4 tisztasági festése, függönyök felhelyezése. Igyekszünk nemcsak korszerűvé, élményközpontúvá, hanem komfortossá is tenni a tantermeket A tantermekben folyó elméleti képzés mellett kiemelten fontosnak tartjuk az iskolai tankonyhai gyakorlati oktatást. A cukrász,-és szakács tankonyhák teljes körű felújítása a nyári szünetben ért véget. Modern, korszerű, a dinamikusan változó gasztronómiai igényeknek és elvárásoknak is megfelelő, gépesített, jól felszerelt tankonyhákban tudjuk magas színvonalon biztosítani a cukrász és szakács szakma gyakorlati oktatását. Az előzetes tervek alapján 2020 decemberére elkészül az iskolán belül egy demonstrációs tanüzem, ami modern, multifunkcionális térként tud majd helyszínt biztosítani az ágazati képzésben működő vendéglátóipari szakmáknak. Ez a bemutató tankonyha egyaránt alkalmas lesz az elméleti és gyakorlati oktatásra is, IKT eszközökkel lesz felszerelve, a konyhai berendezések, felszerelések könnyen mobilizálhatók, a termet úgy tudjuk alakítani, hogy az oktatási igényeknek leginkább megfeleljen. A cukrász, pincér, szakács szakmát tanuló diákok egyaránt tudják majd használni ezt a helységet. Küldetés nyilatkozat: A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók. Németh László elveit vallva hisszük, hogy a pedagógia eszköztára komoly személyiségalakító eszköz és értékes szakemberek kiművelését teszi lehetővé. Az optimizmus, amely áthatotta Németh László gondolkodásmódját, hit a pedagógiában. S mi az, ami összeköti az iskola névadójával, Dobos C. Józseffel? Az ő pályafutása a szakmába vetett hitről szól, arról, hogy az emberi kéz és ész leleményes, alkothat olyat, ami kellemesebbé teszi az emberek életét, alakítja életmódjukat. A fenti pedagógusi és szakmai hit tükrében fogalmazzuk meg újjáalakított Pedagógiai Programunkat, ez a mi hitvallásunk

5 Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) A szakképzésről szóló évi LXXX. törvény A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről A felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.) 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM-rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről A 2020-as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók (ITM, OH) Képzési és Kimeneti Követelmények Programtentervek

6 SZAKKÉPZÉS 4.0 A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája 1168/2019. (III. 28.) Korm. határozat A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)

7 Az iskola környezete Intézményünk a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum egyik iskolája. A túljelentkezés iskolában évek óta több mint 5-6-szoros. A jelentkezők fele fővárosi, a többi tanuló a főváros ún. agglomerációs vonzásköréből kerül hozzánk. Iskolánk a közeli metró- és troli megállónak köszönhetően nagyon jól megközelíthető a város bármely pontjáról. A szűkebb körzetből, kerületből jelentkező tanulók aránya nem nagyobb a többinél. Az intézmény az ITM és középirányító szerve az NSZFH fenntartása alatt működik. Az oktatónevelő munka színvonalának javítása érdekében sikerült kiépítenünk egy szponzori hálózatot, melynek tagjai rendezvényeinket és versenyeinket támogatják. Az intézmény mellett működő, Dobos Alapítvány támogatja elsősorban a tehetséges tanulók tanulmányait ösztöndíjjal, vizsgadíjak átvállalásával, külföldi csereprogramjaik finanszírozásával és segít a szociális hátrányok leküzdésében, a versenyekre való felkészülésben. Az intézményünkben tanuló tanulók nagy többsége el tud helyezkedni az általa végzett szakmában. A kor követelményeinek megfelelően a vendéglátóipari egységek elsősorban érettségivel rendelkező szakképzett fiatalokat alkalmaznak, és egyre magasabb és naprakészebb szakmai és nyelvtudást várnak el a pályakezdő fiataloktól. Több vállalat, kisebb üzlet szakembere a tanév végén megkeresi intézményünket állásajánlataival. Sok olyan tanulónk van, aki a gyakorlati helyén helyezkedik el, de arra is van példa, hogy a külföldön, elsősorban Németországban eltöltött 3 hónapos szakmai gyakorlat helyszínére dolgozni mennek vissza 1-2 évre.

8 Az iskola kapcsolatrendszere: Kapcsolat a szakképzési centrummal: Iskolánk a BGSZC vezetőségével rendszeres, szinte napi kapcsolatban áll. Ez egyrészt a tanévkezdéssel, illetve zárással kapcsolatos teendők, másrészt a tanév folyamán felmerülő feladatokat, gondokat és azok közös megoldását érinti. A BGSZC értesíti intézményüket a különféle jogszabály-változásokról, illetve az azokkal kapcsolatos teendőkről, rendszeresen kapunk tájékoztatást a különféle pályázati lehetőségekről. Figyelemmel kísérjük a centrum által küldött feladatokat, adatszolgáltatásokat. Értekezletek alkalmával egyeztetünk az iskolát érintő személyi és szakmai kérdésekben. Kapcsolat a rendvédelmi szervekkel: Szoros és sok éve gyümölcsöző együttműködést tartunk fenn a XIII. Kerületi rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Főosztályával, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal. Prevenciós- és bűnmegelőzési órákat tartanak iskolánkban osztályfőnöki órák keretében, valamint az osztályfőnökök és érdeklődő pedagógusok számára rendszeresen térítésmentes tanfolyamokat is biztosítanak. Kapcsolat más közoktatási intézménnyel: Szoros kapcsolatunk elsősorban az azonos profilú, közös centrumhoz tartozó iskolákkal van. Kapcsolatunkat az együttműködés, kölcsönös segítés, folyamatos egyeztetés jellemzi. Közös értekezleteinken rendszeres megbeszéléseket tartunk, nagyobb rendezvényeinken kölcsönösen látogatjuk egymást. Az említett iskolák azonos tantervek, óratervek szerint működnek, melyeket közösen állítunk össze. Az intézmény nevelőtestületéről elmondható, hogy valamennyi tagja igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy az ismereteket sokoldalúan, sokszínűen, érdeklődést felkeltően, emellett korszerű módszerek és eszközök alkalmazásával közvetítse a tanulók felé. A színvonalas munka bizonyítéka, hogy a BGE szakoktató jelöltjei közül, akik nálunk teljesítették tanítási gyakorlatukat, többen a mi iskolánkat választották fő- vagy másodállásként, ami komoly segítséget jelent a szakoktatóhiány leküzdésében. Kapcsolat a szülőkkel: Intézményükben jól működő és együttműködő szülői közösségi szervezet van. Az éves SZMK értekezletet, melyen az egyes osztályok szülői közössége képviselteti magát, évek óta kellemes, párbeszéd- centrikus keretek között tartjuk. A szülők a jogszabály által biztosított jogaikat ismerik, és élnek is velük. Szülői értekezletet évente 2-3 alkalommal tartunk. A szülők az igazgató és a szaktanárok fogadóóráinak időpontjait ismerik, igénybe is veszik. A szülők ehhez minden információt megtalálnak az iskola honlapján.

9 Külföldi kapcsolataink: ERASMUS+ Intézményünk hosszú évek óta részt vesz az Erasmus+ Mobilitási programban. A program keretein belül minden évben tanuló jut ki külföldi szakmai gyakorlatra. Évente több turnusban juthatnak ki a diákok Németországba a bajor kastélyok környékén 4-5 csillagos szállodákba, Finnországba egy hangulatos tó melletti városkába Kuopioba, (ahol magyarul is tanítjuk a partner diákokat) Spanyolországba Mallorcára, a gyönyörű tengerparti üdülőrész 4-5 csillagos szállodáiba, Angliába Plymouthba. Fontosnak tartjuk, hogy a külföldi szakmai gyakorlat során a résztvevők szakmai és nyelvi ismereteiken kívül szociális, kulturális, kommunikációs és vállalkozói kompetenciája is fejlődjön. Az önálló munkavégzés és önképzés erősíti a tanulók vállalkozó szellemét és előremozdítja elhelyezkedési esélyeit a hazai munkaerő piacon. A szakmai kerettantervben meghatározott kompetenciák és feladatok szempontjai alapján, és az Európai Szakoktatási és Szakképzési Kreditrendszer (ECVET) elveit követve elkészített, partnerekkel egyeztetett felkészítési és munkaterv biztosítja, hogy a hazai szakképzéshez szorosan kapcsolódó készségeket és kompetenciákat fejlesszük a külföldi gyakorlatok során. A külföldi gyakorlatok komoly szakmai és idegen nyelvi fejlődést biztosítanak tanulóinknak, akik a szerzett tapasztalatokat magabiztosan és kreatívan tudják alkalmazni pályafutásuk során. A külföldi szakmai gyakorlatoknak célja az, hogy tágítsa a diákok látókörét, megerősítse bennük az egész életen át tartó tanulás iránti igényt, motiválja őket szakmájukban a további fejlődésre. A mobilitási programokon való részvétel segítségével a jövőben is igyekszünk meglévő kapcsolatainkat ápolni és újakat felkutatni. Külföldi kapcsolataink fenntartásával valamint a külföldi gyakorlatok és programok támogatásával célunk az élethosszig tartó tanulás szellemiségének beépítése iskolai kultúránkba és stratégiánkba.

10 Szakmai program A szakmai programot a szakképző intézmény dolgozza ki, és a szakképző intézmény honlapján teszi közzé. A szakmai program részei A Képzési Kimeneti Követelmények és a programtantervek alapján a szakképző intézmény elkészíti a szakképző intézményre vonatkozó szakmai programot. Mivel az ágazati alapoktatásra és a szakirányú oktatásra nem készül külön szakképzési kerettanterv, a szakképző intézmények maguk kell elkészítsék a szakmai programjukat lehetőség szerint egyeztetve a duális képzőhellyel. Fontos hangsúlyozni, hogy az új szakképzési rendszer eredményes működtetésében rendkívül jelentős a szakképző iskola és a duális képzőhely szoros és tényleges együttműködése. A kerettantervi szabályozásról áttérünk a kimeneti szabályozásra, amely egyszerre jelent szabadságot és felelősséget a szakképző intézmények és a gyakorlati képzőhelyek számára. A tanulási eredmények eléréséhez vezető utat a szakképző intézménynek és a gyakorlati képzést biztosító vállalatnak közösen, egymással együttműködve, lehetőség szerint projekt alapon kell megterveznie, és olyan tanulási környezetet kell teremteniük, amely lehetőséget ad arra, hogy a tanulók hatékonyan el tudják sajátítani a kívánt tanulási eredményeket. A szakmai program részei: Szakmai program nevelési program egészségfejlesztési oktatási képzési program NP program program KP EP OP

11 Nevelési program A szakmai oktatás pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai: Iskolánkban a vendéglátóipari szakmák elkötelezett oktatása mellett igyekszünk versenyképes közismereti tudásanyagot is átadni. Fontosnak tartjuk, hogy fejlesszük tanulóink képességeit, készségeit, hogy a középiskolát elhagyva megfeleljenek a XXI. századi felsőoktatás vagy munkaerőpiac dinamikusan változó igényeinek. A szakmai és közismereti nevelés komplex egészet alkot az iskolai, a szakmai gyakorlati, a családi és társadalmi nevelési hatásfokkal. Célunk, hogy a vendéglátásban tanuló fiatalok korszerű gondolkodású, a piacgazdaság kihívásait ismerő, annak megfelelően cselekvő, ugyanakkor szilárd erkölcsű, korszerű szakképzettséggel rendelkező munkavállalók legyenek. Ehhez nélkülözhetetlen a szakmaszeretet, a hivatástudat kialakítása, megszilárdítása. Egyik legfontosabb nevelési feladatunk a szakmai munka presztízsének visszaállítása. Törekszünk arra, hogy az intézményünkből kikerülő tanulók saját szakmájuknak megfelelően vagy legalább a vendéglátóipar valamely szegmensében helyezkedjenek el, legyen természetes számukra a folyamatos önképzés, az élethosszig tartó tanulás igénye. Szolgáltatóiparról levén szó még fokozottabb hangsúlyt kell adni a tanulók jelenbéli értékeinek. Ma a munkaerőpiaci verseny, az európai normákhoz való igazodás, szakmailag magasan kvalifikált munkaerőigény, a versenyszféra által elvárt színvonal arra kötelez minket, hogy tanulóink az oktatás során megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, melyek elengedhetetlenek a gyorsan változó környezethez való reziliencia tekintetében. Célunk, hogy udvarias, jó megjelenésű, toleráns, nyitott személyiségű, magyarul és idegen nyelven is jól kommunikáló, kritikus gondolkodású fiatalokat neveljünk, akik büszkék arra, hogy a választott szakmájukban megfelelő tudásra támaszkodva, becsületesen pontosan, precízen, az elvárásoknak megfelelően végzik munkájukat. Valamennyi vendéglátóipari szakmában, illetve szakterületen fontos a logikus gondolkodás, a rendszerető és áttekintő képesség, a jó szemmérték, a kézügyesség, a kulturált esztétikai érzék kialakítása. Az értékesítő szakterületen kiemelkedő jelentősége van a megfelelő kifejező és beszédkészségnek, a szakmában elvárható mozgáskultúrának, illetve képességnek. Célunk olyan jellemvonások kialakítása, mely a munkatársak megbecsülését, az önzetlen, jó munkatársi kapcsolatok, kialakítását teszik lehetővé. Mindezt a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő értelmi, érzelmi, esztétikai és testi neveléssel érhetjük el. Iskolánk másik fontos célja a végzettség nélküli iskolaelhagyás és a lemorzsolódás csökkentése, az alapkészségek fejlesztésének támogatása, mindezek érdekében a sérülékeny, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének elősegítése, a befogadó oktatás, együttnevelés

12 megteremtése. Az intézmény kiemelt célként határozza meg a korai iskolaelhagyók számának csökkentését, a korai iskolaelhagyás megelőzését és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzését. A korai iskolaelhagyás és a lemorzsolódás megelőzéséhez igyekszünk a képzési kínálatot az iskolaelhagyással leginkább veszélyeztetett tanulók igényeihez igazítani. Helyi tantervünk, óraterveink elkészítésekor figyelünk arra, hogy differenciált, személyközpontú oktatást tudjunk kínálni tanulóinknak, alapkészségeiket és kulcskompetenciáikat fejlesszük, pl. projektoktatással, modulszerű tananyagok kialakításával. Fenti céljaink megvalósításában segít az E-Kréta ESL modulja. Ezek iskolai megvalósításához felkészült, elkötelezett, cselekvőképes és szakmailag elismert oktatókat foglalkoztatunk, akiknek alapvető igénye a folyamatos szakmai-mentális fejlődés. Innovatív és kreatív eszközökkel igyekszünk megakadályozni a gyengébb képességű tanulók lemaradását. Oktatóink munkáját prevenciós szakemberek is segítik, akik a már bekövetkezett probléma lehetséges kezelésére vonatkozóan is hatékony intervenciót képesek eszközölni. Az idő előtti iskolaelhagyást és lemorzsolódást elősegíti iskolánk szolgáltatási színvonalának növelése és kapacitásaink, lehetőségeink bővítése. A rendszeres pályaorientáció segíti a tanulók felelős életpálya-építését, egy reális jövőkép kialakítását segíti elő. Összefoglalva: célunk olyan vendéglátó szakemberek képzése, akik a korszerű vendéglátóipar sokoldalú követelményeivel mind emberi magatartásuk, mind szakmai tudásuk tekintetében megfelelnek, képesek ismereteik önálló bővítésére, a vendéglátás kultúrájának, színvonalának emelésére a szakma hírnevének öregbítésére idehaza és külföldön egyaránt. A szakmai oktatás pedagógiai eszközei, eljárásai: Az iskola oktatási-nevelési programjának céljai csak a mindennapi munkában következetesen alkalmazott eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. A tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztése lényeges eleme ennek a célrendszernek. Szükséges megismertetnünk tanulóinkat az írott, beszélt és képi kommunikáció legfontosabb elemeivel, a szabatos és világos érvelés és önkifejezés eszközeivel. Mindenkinek biztosítani kell tudása és személyisége egyéni fejlődését figyelve egyedi és sajátos képességeire, motivációira a pedagógiai és tanítási módszerek minél szélesebb differenciálásával. A tanulóknak a passzív befogadó attitűd kialakulásának elkerülése és a manipulációk elleni védekezés céljából meg kell tanulni a feléjük irányuló kommunikáció kritikai szemlélését, elemzését, értelmezését. A fiataloknak fokozatosan alkalmassá kell válniuk a gondolatok és fogalmak elemzésére, azok összerendezésére, a racionális gondolatmenet kialakítására. Fontos a logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodás, a különböző információk közötti eligazodás képessége. Képessé kell válniuk az egész világra kiterjedő információáramlásba való bekapcsolódásra, a legújabb információszerzési, - feldolgozási és átadási technikák használatára. Tanulóink számára biztosítjuk, hogy

13 a foglalkozásokon IKT és egyéb digitális eszközöket tudjanak használni. Az iskola az oktatók segítségével lehetővé teszi külső helyszínek, külső szakemberek bevonását az aktív tanulási tevékenységbe. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, fenntartani a motiváltságot, lehetőséget biztosítani az egyéni munkamódszereknek és hozzásegíteni a tanulót egyéni tanulási stratégiájának kialakításához. Az iskolában zajló nevelési munkát segítik a különböző mérések, melyek adott szempont szerint releváns információkat közvetítenek számunkra, így tudjuk fejleszteni pl. a lemorzsolódási veszélyeztetettségnek kitett tanulóinkat. Rendszeresen részt veszünk országos mérésekben, pl. kompetencia, médiahatás-vizsgálat. Pontos, fegyelmezett, kitartó, önálló munkára, feladataik elvégzésének megszervezésére és munkájuk ellenőrzésére kell szoktatni a tanulókat akár egyedül, akár csoportban dolgoznak az autonómia és a felelősségtudat kialakítása érdekében. A jogok és kötelességek tudatosítása a társadalomba való zökkenőmentes beilleszkedést segíti elő. Fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, a tudatos állampolgári létre felkészítés, a természeti és mesterséges környezet felelős használata. A gyakorlati életben felmerülő kérdésekre választ találni: pl. a tudatos fogyasztóvédelem elsajátítása és a különböző élethelyzetekben a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására törekedni. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Iskolánk pedagógiai munkájának egyik fontos összetevője a tanulók személyiségfejlesztése és megfelelő önismeretük elősegítése. A tanulói önismeretet, az önértékelés igényét segítjük kialakítani a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon is. A komplex személyiségfejlesztésében célunk, hogy a tanuló felismerje saját erősségeit, gyengeségeit, legyen fejlett az önreflexiós képessége, rendelkezzen egészséges önbizalommal, legyen kezdeményező és vállalkozó szellemiségű. Fontos, hogy rendelkezzen józan, életkorának megfelelő ítélőképességgel, pontosan tudja mik a jogai és kötelességei, értelmi és érzelmi intelligenciája egyaránt fejlett legyen. Intézményi szinten ügyelünk a hátrányos, halmozottan hátrányos, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulóink személyiség fejlesztésére, igénybe véve az osztályközösség, segítő szakemberek és egyéni foglalkozások, tréningek adta lehetőségeket Az iskolai foglalkozásokon belül a hatékony kommunikáció, a véleménynyilvánítás, a kapcsolatteremtés, a konfliktuskezelés képességeinek fejlesztéseire nagy hangsúlyt fektetünk. Arra biztatjuk tanulóinkat, hogy ne csak az iskolai környezetben, magánéletükben, családjukkal szemben, munkahelyükön is törekedjenek a resztoratív kommunikációra. Érzékenyítjük őket elfogadásra, embertársaikkal, élethelyzetekkel szembeni toleranciára. Tiszteletben tartjuk tanulóink intimszféráját, magánéletét, párkapcsolatát, ezzel a diszkrécióval is igyekszünk jó példát mutatni nekik. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy felelős, hiteles, tudatos fiatalként mutassák meg magukat a médiában vagy a

14 világhálón. Változatosan, élményszerűen edukáljuk őket arra, hogyan fogadják be és értelmezzék a tömegkommunikációból áradó információkat, helyesen meg tudják ítélni, hogy mi valódi és mi hamis.. A személyiségfejlesztésben meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre. Erősítjük a hagyományok tiszteletét, a nemzettudat elmélyülését, ebben nagy segítségünkre van iskolánk névadójának Dobos C. Józsefnek az életútja, munkássága. Igyekszünk tudatosítani a tanulókban, hogy mit jelent egyszerre magyarnak és európainak is lenni, minden kötöttségével és a választás szabadságával együtt. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskolánk azt az álláspontot képviseli, hogy egészséges környezetben, egészséges testben tud egészséges szellem kialakulni. Ennek érdekében igyekszünk a modern egészségnevelés eszközeinek segítségével fejleszteni, stabilizálni diákjaink egészségi állapotát. Vendéglátóipari szakképző intézményként kiemelten hangsúlyozzuk az egészséges élelmiszerek, ételek rendszeres és felelős fogyasztását, pl. a tanulók nemcsak a tananyag részeként, hanem iskolai plakátokon is találkozhatnak az ún. okostányér fogalmával, sőt több iskolai projektet is összeállítottunk egészséges életmód, diéta, megfelelő élelmiszerbiztonság témakörökben. Mindezek mellett ide tartozik még a mindennapos testmozgás, a mentális egészségvédelem, kedvező családi élet és párkapcsolat kialakítása, fenntartása, felelős családtervezés. Évek óta kampányolunk az egészségkárosító élvezeti cikkek fogyasztása, a túlzott cukor- és energiaitalfogyasztás, a kábítószer, dohányzás ellen. Eredményes és hatékony együttműködést alakítottunk ki a kerületi pedagógiai, egészségügyi, prevenciós és gyermekvédelmi szervezetekkel, segítő szakemberekkel, annak érdekében, hogy intézményünk egészséges környezetet biztosítson a tanuláshoz. Az egészségfejlesztési feladataink iskolai szintű megvalósítása nemcsak a tanulókat, hanem oktatóinkat és az iskola minden dolgozóját érinti. A közösségfejlesztéssel, a szakképző intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskolai közösségfejlesztés egyik legfontosabb feladata, hogy a diákok, oktatók, szakemberek, iskolai dolgozók képesek legyenek egymással kapcsolatba lépni, azt a kapcsolatot hatékonyan használni és fenntartani. A mindennapi életben tapasztalhatjuk, hogy kisebb-nagyobb csoportok kialakulhatnak véletlenszerűen, egy közös feladat vagy cél által vezérelve, de irányított formában is létrejöhetnek közösségek. Az iskolai közösségek legkisebb egysége az osztály, ahol a tanulónak tudnia kell elfogadnia másokat, a többiekkel elfogadtatni önmagát, tisztelni és segíteni kell egymást, rendszeresen feladatokat kell vállalni és gyakran konfliktusokat is kell tudni megnyugtató módon rendezni. Az osztályközösségek fejlesztését elsődlegesen természetesen az osztályfőnökök végzik, kiegészülve a prevenciós

15 szakemberekkel. Minden tanévben igyekszünk a bejövő, kilencedikes évfolyam minden osztályába és DÖK-be játékos, csoportdinamikát fejlesztő csapatépítő tréninget szervezni. A diákönkormányzat már egy nagyobb, lazábban kapcsolódó közösség, ami a tanulókat képviseli, egységbe tömöríti őket, modellálja és felkészíti őket a demokratikus állampolgári létezésre. A diákönkormányzat működését súlyponti tényezőként kezeljük, mivel azt szeretnénk, hogy a fiatalok tanulják meg az érdekképviselet, az együttműködés, véleménynyilvánítás, joggyakorlás felelősségét. Elengedhetetlennek tartjuk az oktatói, dolgozói közösségek fejlesztését is, legyen megfelelő és gördülékeny az egymás közötti kommunikáció, alakuljon ki érdemi diskurzus az iskolai élet valamennyi szegmense tekintetében, sikerüljön az érdekérvényesítés, tudjuk közelíteni álláspontjainkat, törekedjünk kompromisszumos megoldásokra. A rendszeres egyeztetést, a mind szorosabb együttműködést segíti a hétfő reggeli értekezleti sáv, a közösen szervezett iskolai ünnepségek, rendezvények, versenyek, az iskolán kívüli képzési, fejlesztő programok, kirándulások, csapatépítő tréningek. Iskolánk szorosan együttműködik a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum központi munkaszervezetével, valamint a Centrumon belül és attól függetlenül működő vendéglátóipari társintézményekkel. A szakképző intézmény oktatóinak feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai Az oktató pedagógus elsődleges és legfontosabb feladata a képzésben részt vevő tanuló közismereti képzése és szakmai oktatása, a képzési és kimeneti követelményekben, programkövetelményekben meghatározott törzsanyag átadása, elsajátításának koordinálása és ellenőrzése. Emellett az oktatónak törekednie kell a sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére, felzárkóztatására, számukra a tanórai tananyagok differenciálására. Az oktató feladata: a szakképző intézmény pedagógiai, szakmai programjában; szervezeti és működési szabályzatában előírt feladatait elvégezni; aktívan részt venni az oktatói testület értekezletein, fogadóórákon, iskolai rendezvényeken, ünnepségeken; részt venni a számára előírt továbbképzéseken; felzárkózni a digitális oktatás elvárásaihoz; napi szinten követni az iskolai elektronikus levelezést, helyettesítések rendjét; hivatásához méltó, etikus magatartást tanúsítani; tanóráit az órarendnek megfelelően rögzíteni;

16 tanügyi elektronikus (KRÉTA) rendszerben adminisztrálni; betartani az aktuális intézményi előírásokat. Az oktatók további feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Az osztályfőnök feladatai: pontosan vezeti az E-Naplót, törzslapot és bizonyítványt állít ki; minden tanév első hetében ismerteti az osztályával a házirendet, tűz-és balesetvédelmi előírásokat; nyilvántartja és vezeti a közösségi szolgálattal kapcsolatos tanulói tevékenységeket az iskola és a munkaközösség éves tervében meghatározott feladatokat előkészíti és végrehajtja; vezeti a tanulók beírásait, feljegyzéseit; az iskolai tanterv alapján saját tanmenetet készít; kapcsolatot tart az osztályába járó tanulók szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az iskolai diákönkormányzat delegáltjával; előkészíti és lebonyolítja a szülői értekezleteket; közreműködik a tankönyvrendelési folyamatban; kapcsolatot tart fenn az osztályában tanító oktatókkal. Ezek mellett kiemelt felelőssége, hogy tiszteletben tartsa a tanulói és szülői személyiségjogokat; bizalmasan és diszkréten kezelje a kollégáival és az osztályával összefüggő információkat, betartsa az adatkezelésre vonatkozó szabályokat; kompetenciáját meghaladó problémákat jelzi az igazgatóhelyetteseknek vagy az igazgatónak. A kiemelt figyelmet igényló tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet fordítunk a gyengébb tanulók felzárkóztatására, differenciálásukra, oktatóink kapacitásuk szerint korrepetálják a hiányos ismeretekkel, készségekkel rendelkező diákokat. Az iskolai lemorzsolódás csökkentését, a tanulási kudarcok megakadályozását hosszú távú célkitűzésként fogalmaztuk meg, ehhez biztosítanak megfelelő struktúrát a VEKOP és GINOP programok, amik jelenleg is, több csoporttal futnak az intézményben. Természetesen a szakmai, tanulmányi szinten kiemelkedő, tehetséges tanulókat is folyamatosan fejlesztjük, támogatjuk, mentoráljuk. Minden évben képviseltetjük magunkat mindhárom vendéglátóipari szakmában számos rangos szakmai- közismereti versenyen (SZKTV, ÁSZÉV ) A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

17 Az iskolánk mindennapi életével kapcsolatos fontosabb döntések az oktatói testület hatáskörébe tartoznak. A szakképzési intézményekre vonatkozó hatályos törvények és jogszabályok kimondják, hogy bizonyos döntések a fenntartó, míg mások az igazgató hatáskörébe tartoznak. A tanulói közösségnek döntési joga a diákönkormányzat szervezésében, működésében van, iskolai döntésekkel, dokumentumokkal kapcsolatban véleményezési jogkörük van. Így tehát az iskolán belül biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a diákönkormányzat véleményezze a házirendet, a pedagógiai programot, szervezeti és működési szabályzatot, éves munkatervet. Lehetőséget biztosítunk a diákönkormányzatnak, hogy a tanulók iskolai működésével kapcsolatos fontos döntéseket megelőzően részt vegyenek az oktatói testület értekezletein, megbeszélésein. A szakképző intézmény szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, a tanuló, a kiskorú tanuló törvényes képviselője, az oktató és a szakképző intézmény partnerei kapcsolattartási formái Az iskolán belüli kapcsolattartás a digitális oktatási, de a jelenléti tanítási rendszerben is elengedhetetlen. Ennek alapja iskolánkban az, hogy minden tanuló, oktató, vezetőségi tag, technikai dolgozó domain alapú Gmailes címmel. A tanulók számára az elektronikus levelezés, a KRÉTA rendszer; osztályfőnökük, oktatóik és az iskolavezetés tájékoztatása az elsődleges. A tanulót a fejlődéséről, egyéni értékeléséről az oktatók rendszeresen tájékoztatják szóban és írásban egyaránt. A tanulók kérdéseiket, kérvényeiket, javaslataikat elsősorban írásban egyénileg, delegáltak útján közölhetik a diákönkormányzattal, az iskola vezetőségével, az oktatói testülettel. Ezekre legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon írásban érdemi választ kell kapniuk. A szülőkkel való kapcsolattartásnak több bevált fóruma is van iskolánkban. A szülő elsődlegesen az E- KRÉTA felületén tud tájékozódni gyermeke iskolai előrehaladásával, magatartásával, szorgalmával kapcsolatosan, E-KRÉTA Üzenet felületén kap értesítést igazolt és igazolatlan mulasztásokról, egyéb iskolai információkról. A szülők kérdéseiket, véleményüket elsősorban írásban egyénileg, illetve a szülői munkaközösség képviselőin keresztül közölhetik az iskola vezetőségével, az oktatókkal. A szülőket iskolánk életéről, az éves munkatervről, aktuális feladatokról, hírekről az iskola igazgatója, az osztályfőnök kolléga az E-KRÉTÁN keresztül rendszeresen tájékoztatja. Lehetőség szerint az iskola vezetősége részt vesz a szülői munkaközösség értekezletein, legalább félévente egyszer. A már hozzánk

18 járó és a leendő tanulóink szülei számára az év folyamán több alakalommal is bepillantást engedünk az iskolai életbe, pl. Dobos Nyílt Napok. A szülői értekezlet hagyományos kapcsolattartási formának számít az iskolai életben, általában az osztályfőnök tartja, tanévenként legalább két-három alkalommal. Ezen túl felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. A szülői értekezlet elsődleges feladata a szülők és a pedagógusok közötti együttműködés, illetve a szülő tájékoztatás az iskola céljairól, feladatairól, az oktatási, szakképzési változásokról, tantervi követelményekről, az osztály tanulmányi munkájáról, szervezni kívánt eseményekről. Szintén a hagyományos kapcsolattartási fórumok közé sorolható a fogadóóra, mely személyes találkozó a szülő és oktató között, kifejezetten egy tanulóról számol be a pedagógus. A fogadóórán keresztül tud az oktató kolléga javaslatot tenni a tanuló fejlesztésére, tanulmányainak javítására, magatartásának, szorgalmának változásáról beszámolni. Ha a szülő a fogadóóra időpontján kívül is szeretne konzultálni az oktatóval, akkor telefonon vagy ben, egyeztetést követően ezt megteheti. Iskolánk a fenntartóval a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum központi szervezetén és munkatársain keresztül tartja a kapcsolatot, a Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint. Elsősorban elektronikus formában tartunk kapcsolatot más tagintézményekkel, vendéglátóipari iskolákkal. Kapcsolatban állunk főleg a mérések, vizsgaszervezés kapcsán az Oktatási Hivatallal és az NSZFH-val valamint más szakképző központokkal is. Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a fenntartó biztosítja, a szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi el. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel. Odafigyelünk a diákok mentális egészségére is, szorosan együttműködünk a XIII. Kerületi Prevenciós Központtal, havonta tartanak különböző tematikájú tréningeket, heti rendszerességgel tart egyéni fogadóórát az iskola szociális segítője. Élő és folyamatosan megújuló kapcsolatot tartunk fent a XIII. Kerületi Rendőrkapitánysággal bűnmegelőzési előadásokat szervezünk az osztályoknak, elsősorban a korai iskolaelhagyás és a fiatalkori kriminalizálódás elkerülése a célunk. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a tanulók ne csak a tantervi keretek között tanulják a szakmát, készüljenek az ágazati szintvizsgákra, érettségire, hanem tanterven kívüli fejlesztési lehetőségeket is biztosítunk nekik. Szakmai ismereteiket elmélyíthetik, választott szakmájukban gyakorlatot szerezhetnek a hazai vendéglátóiparban, ami a fellendülő belföldi turizmusnak köszönhetően évről évre egyre keresettebbé és megbecsültebbé válik. Igen szoros munkakapcsolatot ápolunk a külső

19 gyakorlati képzőhelyekkel vendéglátó üzletekkel, elsősorban éttermekkel, cukrászdákkal, szállodákkal. Jelenleg száztizennégy partnerrel állunk kapcsolatban, melyek között a hazai gasztronómia legszínvonalasabb képviselői is helyet kaptak. A külföldi programok közül a legfontosabb az ERASMUS program és a nyelvi mobilitás pályázatok, melyekben iskolánk az utóbbi években is aktívan részt vett, tanulóink Finnországba, Németországba, utazhattak, nyelvet és szakmát tanulni. A felvétel és az átvétel helyi szabályai, a tanulmányok alatti vizsga szabályai A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik; a felvételről és az átvételről az intézmény igazgatója dönt. Általános iskolai tanulónak iskolánkba felvételi eljárás keretében történő felvételére 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet át, kivéve, hogy vendéglátóipari szakképző intézményként további felvételi követelményként a sikeres alapfokú általános iskolai végzettség mellett, foglalkozásegészségügyi alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgát is tartunk. A felvételről az igazgató a központi írásbeli vizsga eredménye, az általános iskolai bizonyítvány és az alkalmassági vizsgálatok eredménye alapján dönt. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot az iskolaorvos (háziorvos) közreműködésével végezzük el. A beutalt vizsgálatok eredményei alapján a tanulók egészségügyi könyvet kapnak, melyet évente szükséges megújítani. A pályaalkalmasságot az iskolai felvételi eljárás keretén belül vizsgáljuk, írásbeli felmérés és/vagy orientációs elbeszélgetés formájában. A pályaalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a turizmus-vendéglátás ágazat tanulásához szükséges kompetenciákkal. A tanuló átvételére a tanév megkezdését követően akkor van lehetőség, ha az általa tanult közismereti és szakmai tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban, adott évfolyamon tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, ami a tanulót súlyosan hátráltatná iskolai tanulmányai előmenetelében. Az átvételkor figyelembe kell venni a tanulói tantárgyi eredményein kívül a magatartás és szorgalom érdemjegyeit, szakmai előképzettségi szintjét is. A tanuló az átvételkor különbözeti vizsgát köteles tenni, ha a tanult tananyagban jelentős eltérés állapítható meg. Tanuló átvételekor lehetőség van arra is, hogy a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére, évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák.

20 Egészségfejlesztési program 1. Jogszabályi háttér A szakképzésről szóló év LXXX. törvény A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendelet Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) április 7-n hatályba helyezett Alkotmánya WHO Ottawai Charta, Az egészségfejlesztés fogalma, fontossága Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) április 7-n hatályba helyezett Alkotmánya szerint: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya. A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget. Miért fontos az egészségfejlesztés? A magyar lakosság egészségi állapota jelenleg elmarad a Magyarország társadalmi gazdasági fejlettsége alapján elvárható szinttől. A 2016-os hazai Egészségjelentés (Varsányi, P., Vitrai, J.: 2016) alapján: A magyar lakosság egészsége a legtöbb egészségmutatóban elmarad az EU fejlettebb tagországaihoz képest. Egyes keringési és rosszindulatú daganatos betegségek halálozásában egyre nő a lemaradásunk. Igen jelentős a hátrányunk az egészségügyi ellátással elkerülhető és a népegészségügyi beavatkozásokkal megelőzhető halálozásban. A halálozás mellett a csökkent életminőséget is tükröző elvesztett egészséges életévek számában is jelentősen kedvezőtlenebbek a magyar értékek, mint az EU más tagállamaiban. Számos felnőttkori egészségügyi probléma gyerek- illetve serdülőkorban alakul ki. Példaként említhetők a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, a stroke, a rák egyes fajtái és a mentális rendellenességek. A serdülőkorú gyerekek leginkább veszélyeztettek az alkohol- és az illegális drogfogyasztás, a dohányzás és a nem biztonságos szex, illetve az erőszak és a sérülések tekintetében. A WHO (Ottawai Charta, 1986) meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, mely képessé teszi az embereket arra, hogy felügyeljék és javítsák saját egészségüket. Az egészségfejlesztés nem csupán az egészségügy feladata, átfogó társadalmi és politikai tevékenység, mely magában foglalja az egyének ismereteinek és készségeinek fejlesztését, a közösségek aktív részvételét, valamint az egészséges, illetve egészséget támogató környezet kialakítására irányuló társadalmi, jogszabályi és gazdasági háttérfeltételek biztosítását, kialakítását.

21 Az egészségfejlesztés olyan egészségjavító módszereket jelent, amelyek kívül esnek a kifejezetten gyógyító tevékenységeken. Ilyenek például az egészséggel kapcsolatos szervezetfejlesztések, az egészségnevelés, az elsődleges megelőzés, a mentálhigiénia, az önsegítés, a felelős részvétel a környezet egészségesebbé tételében stb. Az egészségfejlesztés nyomán az emberek saját egészségüket és a rájuk ható környezeti tényezőket képesek felügyelni és javítani. De nem csak az egyének képességeinek, jártasságainak erősítésére irányuló cselekvéseket foglalja magába, hanem olyan társadalmi és politikai döntéseket is, amelyek a közösség és az egyén egészségére ható körülmények, környezeti feltételek javítására irányulnak. Az egészségfejlesztés, mint politika, az egész lakosságra irányul, és cselekvő együttműködésüket feltételezi. Érinti az oktatást, az egészségügyet, a környezetvédelmet, a kultúrát, a gazdaságot, és ezek szereplőivel együttműködve tárja fel a helyzetet, teremt jobb feltételeket. A WHO szerint az egészségfejlesztő iskola elősegíti, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást; Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, együttműködik ilyen célú más programokkal, az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek, és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy elősegítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, a helyi közösség vezetőinek segít megérteni, miképpen járulhat hozzá, hogyan segítheti a közösség az egészség fejlesztését, a tanulást. 3. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai

22 3.1. Céljaink A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az intézményünkben eltöltött időben minden diák részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az iskolánk mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A teljes körű egészségfejlesztés megvalósítása során kiemelt célkitűzésünk, hogy oktatóink a szakképző intézményben végzett tevékenységet és a tanuló, illetve kiskorú tanuló törvényes képviselője részvételét a szakképző intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. További fontos céljaink a következők: az iskolai egészséges környezet kialakítása; megfelelő egészségügyi és prevenciós szolgáltatások biztosítása; a szakemberek, szülők, diákok, oktatók és hivatalos szervek együttműködésének elősegítése. Az egészségfejlesztés során figyelembe vesszük a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait. Arra törekszünk, hogy a teljes körű egészségfejlesztési program koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon valósuljon meg. Az iskolánkban folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra Feladatok Iskolánk mindennapos működésében kiemelt figyelmet fordítunk a tanulók egészséghez, biztonsághoz való joga alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra. Az intézményi, teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok legfontosabb területei: kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, testmozgás, a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, a személyi higiéné.

23 További egészségfejlesztési feladatok: egészséges mozgásfejlődés biztosítása, krízis prevenció, harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés, családi életre, társsá, szülővé válásra nevelés, a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, rendszerszemléletre nevelés, holisztikus szemléletmód kialakítása, az önismeret, a tolerancia és az empátia fejlesztése, a személyes felelősség tudatosítása, a problémamegoldó gondolkodás, a döntésképesség fejlesztése, ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével a tanulók képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát, az életminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése, a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztési szemléletmódjának formálása. 4. Az egészségfejlesztés, -nevelés színterei iskolánkban Tanórai keretek: Osztályfőnöki óra Mindennapos testnevelés Gyógytestnevelés Természetismeret tanórák Kötelező komplex természettudomány tantárgy Szakmai elméleti órák Iskolai szakmai gyakorlati foglalkozások: tanüzem, tankonyhák Tanórán kívüli keretek, lehetőségek: Az intézmény egészségügyi ellátása: iskolaorvos, iskolai védőnő, szűrővizsgálatok Iskolai ebédlő, büfé Tájékoztató fórumok

24 Prevenciós előadások Iskolán kívüli rendezvények, kiállítások Üzem-, üzlet-, szálloda- és gyárlátogatások Az NNK programjai Mindennapos testmozgás, verseny- és tömegsport Természetjárás, túrázás Diáknap Sportnap Vérvételi napok Egészségnap / hét szervezése projekt alapú oktatás keretében 5. Helyzetjellemzés, feltételek 5.1. A program megvalósításának iskolán belüli személyi feltételei Iskolaorvos, védőnő Szociális munkás Fejlesztő pedagógus Oktatók Iskolaőr Szülők Szülői munkaközösség Diákönkormányzat 5.2. Iskolán kívüli személyi feltételek, kapcsolatok Magyar Vöröskereszt Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Országos Mentőszolgálat Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A főváros, illetve a XIII. kerület intézményeinek egészségfejlesztési szakemberei Kábítószerügyi egyeztető fórumok, drogambulancia Rendvédelmi szervek, BRFK XIII. kerületi Prevenciós Központ Híd Család és Gyermekjóléti Központ Mályvavirág Alapítvány Duális képzőhelyek foglalkozás-egészségügyi szakorvosai

25 Háziorvosok 5.3. A program megvalósításának tárgyi feltételei 6. Az egészségnevelés módjai, kiemelt területei Módszertani elemek Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ-feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. Ajánlott módszerek az egészségnevelés számára: interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások, kortárssegítők képzése, problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, interaktív, saját élményen alapuló szituációs játékok, részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése, az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, érveléstechnikai gyakorlatok: hatékony kommunikáció elsajátítása, környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés), a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése. Az iskola egészségfejlesztési programjában kiemelt szerepet kapnak az alábbi témák: egészséges táplálkozás mindennapos testmozgás prevenció fontossága, egészségvédelmi szűrővizsgálatok bemutatása, önvizsgálati módszerek családi életre való nevelés, érett személyiséggé válás elősegítése elfogadás nemet mondás lelki egészség

26 szociális ügyek intézése függőségek: étkezési zavarok, kémiai függőségek bántalmazások mentorálás (diák-diák, tanár-diák) kortárs-segítés vírus fertőzés esetén a higiénés szabályok ismertetése,. betartása, védőoltások ismertetése elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása

27 Oktatási Program Iskolánk oktatási programja 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről, a as NAT-hoz illeszkedő tartalmi szabályozók (ITM, OH), a Képzési és Kimeneti Követelmények, a Programtentervek valamint a SZAKKÉPZÉS 4.0 előírásai alapján készült. A kötelező és a nem kötelező foglalkozások Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Technikumi tantárgyi struktúróraszámok Kötelező tantárgyak a technikum évfolyamán A technikumi óraterv tartalmazza: szakmai elméleti és gyakorlati óraszámokat, továbbá az összefüggő szakmai gyakorlat óraszámait is A technikum óratervei - alapja a technikumi kerettanterv Tantárgyi kerettantervek technikumban: Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol, német) Matematika Történelem, társadalomi és állampolgári ismeret Komplex természettudományos tantárgy Etika Informatika Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki A szakképző iskola óraterv tartalmazza: A közismereti óraszámok mellett a szakmai elméleti és gyakorlati óraszámokat, továbbá az összefüggő szakmai gyakorlat óraszámait is.

28 Az óratervben követhetők a csoportbontásban tanított tantárgyak is, amelyet oszlopban szerepeltetünk. A helyi tantervi és a csoportbontási óraszámok együtt adják ki a teljes óraszámot, A szabad órakeret felhasználása során ügyelni kell a szakmai elmélet/szakmai gyakorlat arány betartására a teljes képzési időre számítva, a szabad órakeretet ezen szabály szerint használtuk fel. A gyakorlati óraszám számításánál a duális szakképzés gyakorlata alapján a 9. évfolyamon iskolai tanműhelyi gyakorlatot tervezünk, a évfolyamon külső képzőhelyi gyakorlatot. Az összes óraszámnál az óraterv tartalmazza az osztály kettő, illetve három gyakorlati csoportra bontása esetén az óraszámokat. Kötelező kerettantervek a szakközépiskolában (szakképző): Magyar - kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés és sport Informatika Osztályközösség-építés A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról intézményünk döntött, melyet az óratervek tartalmaznak. A közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógiai feladatok fejlesztése szervesen illeszkedik az iskola nevelő-oktató munkája különböző színtereinek feladataihoz. Az egyes területek fejlesztési feladatai a tantárgyi keretben és az iskola tantárgyközi és nem foglalkozási keretei között valósulnak meg. NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tanórán kívüli Tantárgyi fejlesztési feladatok

29 Az erkölcsi nevelés Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati tantárgyak tantervi feladataihoz kapcsolódóan: a felelősségtudat elmélyítése, az önállóság, az önfegyelem, az érdeklődés, a kötelességtudat, a munka megbecsülése, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség fogalmai és kapcsolódó kompetenciái dolgozhatók fel. Osztályfőnöki órák keretében: erkölcsi, életvezetési értékek, problémák, konfliktusok kezelése, türelem, megértés, elfogadás területei. fejlesztési feladatok Az iskolai szabadidős programok, rendezvények kapcsán az erkölcsi nevelés feladatainak érvényesülése: osztálykirándulások, projektnapok, sportnap, iskolai ünnepélyek, kiállítások rendezése és látogatása, közösségi programok során. Fejlesztési területek: a felelősségtudat, felelős életvitelre történő felkészülés, közösségi élet, segítőkészség, intellektuális érdeklődés.

30 NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Tanórán kívüli fejlesztési feladatok Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati tantárgyak tantervi feladataihoz kapcsolódóan: nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai, jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkássága. Kiemelten fontos tantárgyi keretben: történelem, társadalomismeret: a szülőföld, a haza, a nemzet és népei megismerése, a nemzet történelme, a haza védelmének szükségessége; testnevelés: híres magyar sportolók, a haza védelme; magyar irodalom: közösséghez tartozás, a hazaszeretet, sokszínű kultúra. Iskolai ünnepélyek: nemzeti és állami ünnepek, kiállítások rendezése és látogatása, múzeumi órák. Iskolai és osztálykirándulások alkalmával nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismerése, a közösséghez tartozás és hazaszeretet érzelmi megalapozása. A magyar kultúra megismerése, a magyarságtudat kialakítása, a magyarság helye az európai kultúrában. Kiemelt iskolai ünnepélyek, a nemzeti öntudat és a hazafias nevelés színterei: Aradi vértanúk napja (okt. 6.), Október 23-a, Hűség napja (dec. 14.), Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (febr. 25.), Nemzeti ünnep (márc. 15.), Holokauszt áldozatainak emléknapja (ápr. 16.),

31 Összetartozás Napja (jún. 4.) Állampolgárságra, demokráciára nevelés Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati tantárgyak tantervi feladataihoz kapcsolódóan a korszerű tanítás-tanulásszervezési eljárások alkalmazásával fejlődik a tanulók önszerveződése, együttműködése, részvétele a közös feladatok megoldásában, a vitakultúra, a kreatív, önálló mérlegelő gondolkodás, az elemzőképesség, a felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítása. Kiemelt szerepe van a történelem, a társadalomismeret tantárgyaknak, az osztályfőnöki Diák-önkormányzati működés és rendezvényeik keretében, osztálykeretben és iskolai keretben gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a tanulók a demokrácia működéséről. Az évente megrendezésre kerülő diákközgyűlés lehetőséget ad a demokratikus jogok gyakorlására. Iskolai rendezvények biztosítják a tanulói önszerveződések kialakulását, az önkormányzatiság gyakorlását. Ilyen rendezvények: diákközgyűlés, kulturális csoportok, sportcsapatok,

32 órának, a gazdaság és a társadalom működésével foglalkozó szakmai tantárgyaknak az állam és a közélet működésével kapcsolatos ismeretek megszerzésében. szakkörök, projektnapok, osztályrendezvények.

33 NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Tanórán kívüli fejlesztési feladatok Önismeret és a társas kultúra fejlesztése Közismereti, szakmai-elméleti és gyakorlati tantárgyak keretében alkalmazott ellenőrzési, értékelési rendszer jelenti az alapját a tanulói önértékelés fejlesztésének. A szisztematikus pedagógusi értékelés, a tanulók, iskolai csoportok egymásra vonatkozó értékelése alapozza meg a helyes önértékelés kialakítását. A társas kapcsolatok fejlesztésének alapja a korszerű módszertan alkalmazása az elméleti és a gyakorlati oktatásban. A korszerű tanulásszervezés keretében a csoportmunka, a kooperatív csoportmunka, a projektmódszer alkalmazása támogatja az önismeret és a társas kompetenciák fejlesztését. A gyakorlati oktatás keretében sajátíthatják el a munkaerőpiac elvárásai között is megjelenő kulcskompetenciákat: az együttműködési képességet, a Az iskola tanórán kívüli lehetőségeinek kínálatával lehetőséget nyújtunk a tanulók képességének kibontakoztatására, fejlesztésére. A közösségi élmény lehetőséget teremt a társas kapcsolatok gyakorlásra. Szakkörök, sportcsoportok, iskolai rendezvények, kirándulások segítik a társas kultúra fejlesztését.

34 hatékony kommunikációt, a toleranciát, a vezetői, a vezetett szerepeket. Az osztályfőnöki órákon tematikusan is feldolgozzuk az önismeret és a társas kapcsolatok témakörét. A családi életre nevelés Tanórai keretekben csaknem minden A pedagógusok és a közismereti és szakmai tárgy család kapcsolati lehetőségét kihasználva fejlesztjük. Irodalmi példákon keresztül lehet rendszerében: fogadóórákon, szülői vizsgálni a különböző értekezleteken, iskolai családmodelleket, családmintákat és rendezvényeken, emberi osztálykirándulásokon, kapcsolatokat. iskolabálon, ünnepélyeken A művészeti ábrázolásokkal, a jelenik meg a család mint az történelmi példákkal a család iskola együttműködési összetartó erejét, a családi háttér szerepét mutathatjuk be. A biológia, az osztályfőnöki órákon a családi élet, a rendszerének fontos partnere. Az egészségnevelési heteken (november, március) a családi életre nevelés, a párkapcsolatok, szexualitás, a gyermeknevelés a fiziológiai és érzelmi alapjait szexuális ismeretek, a ismerhetik meg a

35 tanulók. Matematika, informatika, gazdasági ismeretek tantárgyban a család mint gazdálkodó egység, mint hierarchikus szervezeti rendszer jelenik meg. gyermekvállalás, gyermeknevelés, az idősek szerepe és a helye a családban előadások során és kiscsoportos munka keretében dolgozzuk fel. a NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Tanórán kívüli fejlesztési feladatok A testi és lelki egészségre nevelés Minden tantárgyi munkában fontos szerepet tölt be. A helyes táplálkozás, a mozgás szerepe, a testi higiéné, az egészséges életmód az osztályfőnöki, a biológia-, kémia-, fizika-, testnevelés órákon építendő be a tanulási-tanítási folyamatba. A társas viselkedés szabályai, a konfliktuskezelés, a stresszhelyzetek kezelése, az egészséges életmód követelményei kompetenciaelemként és módszertani feldolgozás folyamán alakítható ki és fejleszthető. Az iskolai egészségnevelési heteken, az iskolai sportnapon, az osztály projektnapokon ez a fejlesztési terület kiemelten jelenik meg. Az egészségnevelési hetek rendezvényein a káros szenvedélyek elleni programokra kerül sor külső előadók, kortárs előadók bevonásával. kiállítások Filmek, feldolgozása is segíti a testi és lelki egészségre nevelést.

36 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Az osztályfőnöki órákon tematikusan feldolgozhatók ezek a területek a tanulók saját élményeire alapozva. A módszertani megvalósítás kiváló lehetőséget jelent a fejlesztésre. Csoportmunkában, a kooperatív tanulásszervezési eljárásokkal szervezett tanulási tevékenységgel fejleszthetők a szükséges kompetenciák. A gyakorlati oktatásban a közösen végzett munka szépsége, az együttműködés, a problémamegoldás, a felelősségvállalás kiemelt kompetenciaterületek. Az iskolai közösségi szolgálat megszervezése és lebonyolítása nyújt lehetőséget a terület kompetenciáinak fejlesztésére. Az kirándulások, osztályprogramok, segítőprogramok tudatosítják a tanulókban ezt a fontos területet. Az évenként megrendezésre kerülő iskolai véradás, az arra való felkészülés, lebonyolítás jó példa az egymásért való áldozat, a felelősség bemutatására. A csoportokban végzett tevékenységek: iskolai sportcsapatok, kulturális csoportok, a csapatban végzett munkák mind fontos gyakorlati tapasztalatot jelentenek. a Fenntarthatóság, környezettudatosság Erőforrások tudatos, takarékos és Az egészségnevelési hetek, az felelősségteljes, megújulási képességre iskolai projektnapok, az tekintettel való felhasználása a iskolában megszervezett szakmai, környezetvédelmi órákon, szelektív szakmai gyakorlaton, fizika, kémia és hulladékgyűjtés a földrajzórákon tantervi elemekhez fejlesztés színterei. A kötődően dolgozhatók fel. Irodalmi és környezetünk történelmi feldolgozások jól tisztaságáért szervezett iskolai és mutathatják be a felelősség, illetve a osztályprogramok a további felelőtlenség szerepét ezen a színterei ennek a fejlesztési területen. területnek.

37 Pályaorientáció Minden szakmai-eleméleti és gyakorlati tantárgy feladata a munkába állás előkészítése, a munka világának bemutatása. A szakközépiskolai oktatás előkészítő éveiben gyakorlati ismereteket kell nyújtani a megalapozott szakmai specializáció választásához. Az iskola pályaorientációs munkája, a szakképzések bemutatása a tanulók bevonásával. Szakmai bemutatók vállalkozások bevonásával. Működő gazdálkodószervezetek látogatása tanórai és tanórán kívüli keretekben. NAT fejlesztési területek Pedagógiai fejlesztési feladatok és megvalósítási keretek Tantárgyi fejlesztési feladatok Tanórán kívüli fejlesztési feladatok Gazdasági és A tanórák keretében sok lehetőség Meghívott előadók, pénzügyi nevelés van a gyakorlati ismeretek, banki szakemberek tapasztalatok megszerzésére: segítségével osztályfőnöki órákon a gazdálkodási projektnapokon is lehetőség van alapok, a család mint az ismeretek bővítésére. A diák- gazdálkodó egység jelenik meg. önkormányzati programokon, A matematika és informatika pályázati projekteken, órákon a gazdálkodás, a csereprogramokban, pénzügyi fogalmak osztályprogramok szervezésén megismerésére van lehetőség. A keresztül gyakorolják a vállalkozások és a családok pénzügyi tervezést és gazdálkodási szabályai lebonyolítást. gyakorlati példákon keresztül taníthatók osztályfőnöki és szakmai órákon. Ezeken az órákon ismerik meg a

38 tanulók a pénzügyi tervezés legfontosabb fogalmait és gyakorlatát. Médiatudatosság ra nevelés Az irodalom, a vizuális kultúra, az informatika tantárgyak tantervi elemként dolgozzák fel a média nyelvi jelrendszerét; megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Iskolai szabadidős programokon vizuális és IT tartalmak bemutatásával, tudatos, értelmes és értékelvű használatával formálhatók a tanulók ismeretei. Az iskolai honlap, az iskolarádió, az iskolai filmek, az iskolai művészeti kiállítások további gyakorlati tapasztalatokat nyújtanak a tanulók számára.

39 A tanulás tanítása Minden tantárgy és pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. A felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások a sajátos nevelési igényű tanulók számára szervezett fejlesztő foglalkozások a tanórán kívüli színterei a tanulás megtanításának.

40 bc) a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, Választható tantárgyak, foglalkozások A 9. évfolyamra beiratkozó tanulók választhatnak, hogy melyik idegen nyelvet szeretnék tanulni. Iskolánkban egy idegennyelv tanulás a kötelező. Ezek az angol nyelv vagy a német nyelv, azonban, ha az arányok az egyik idegennyelv irányába eltolódnak, akkor az iskola nem minden esetben tudja figyelembe venni a tanulók kérését. A kötelező tanítási időn túli választható foglalkozások lehetnek: vizsgafelkészítések, tehetséggondozás-versenyfelkészítések. felzárkóztatás (korrepetálás) Választható érettségi vizsgatárgyak Technikum képzés esetén: Az érettségi vizsgán öt (négy kötelező és egy kötelezően választható) tantárgyból kell vizsgázni. A tanuló e mellett szabad választása szerint további tantárgyból, illetve tantárgyakból is tehet érettségi vizsgát. Az érettségi vizsgatantárgyakból emelt szintű vizsgára is lehet jelentkezni. A vizsga jellegét (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) a vizsga szintje és az érettségi vizsga szabályzata határozza meg. Kötelező tantárgy: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. ágazati szakmai tantárgy A technikumi képzés keretében a tanulók a 12. évfolyam végén ez első három tantárgyból tehetnek érettségi vizsgát. A 13. évfolyam elvégzése után angol nyelvi érettségit és az ötödik tantárgynak megfeleltethető technikusi vizsgát tesznek. Érettségire felkészítő (csak közismereti) képzés esetén: A képzés bemeneti követelménye (szükséges előképzettség) szakmai végzettség Kötelező tantárgy: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika

41 4. idegen nyelv Az érettségi vizsgán 5. tantárgyként elfogadható a szakmai vizsga eredménye. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei 1. magyar nyelv és irodalom Kommunikáció A magyar nyelv története Ember és nyelvhasználat A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerző: Ady Endre Arany János Babits Mihály József Attila Kosztolányi Dezső Petőfi Sándor Művek a magyar irodalomból II. Választható szerző Balassi Bálint Berzsenyi Dániel Csokonai Vitéz Mihály Illyés Gyula Jókai Mór Karinthy Frigyes Kassák Lajos Kertész Imre Kölcsey Ferenc Krúdy Gyula Márai Sándor Mikszáth Kálmán Móricz Zsigmond Nagy László Nemes Nagy Ágnes Németh László Ottlik Géza Örkény István Pilinszky János Radnóti Miklós Szabó Lőrinc Szilágyi Domokos Vörösmarty Mihály Weöres Sándor Zrínyi Miklós Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerző Színház és dráma Szophoklész egy műve Shakespeare egy műve Molière egy műve Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Egy 19. századi dráma: Ibsen, Csehov Örkény István egy drámája Egy 20. századi magyar dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom 2. történelem Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban ( ) Magyarország a kora újkorban ( )

42 A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora ( ) A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon ( ) A világháborúk kora ( ) Magyarország a világháborúk korában ( ) A jelenkor (1945-től napjainkig) Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek 3. matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Függvények, az analízis elemei Geometria, koordinátageometria, trigonometria Valószínűség-számítás, statisztika 4. idegen nyelv Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Gazdaság 5. Ágazati szakmai vizsgatárgy, vendéglátóipari ismeretek Vendéglátó gazdálkodás elmélete Vendéglátó gazdálkodás gyakorlata Általános élelmiszerismeret és élelmiszerek a gyakorlatban Élelmiszerbiztonság alapjai és vendéglátás higiénéje Felszolgálási alapok és felszolgáló szakmai ismeretek Értékesítés elmélete és gyakorlata Marketing és kommunikáció a gyakorlatban

43 Termelés elmélete és gyakorlata Jogszabályok a vendéglátásban, szervezés és irányítás a vendéglátásban Az érettségi vizsga témakörei alapján elkészített tételsort (húzótételeket) az érettségi vizsgaidőszakot megelőzően elkészítjük, aktualizáljuk és vizsgaidőszakonként minimum 20 %-ban változtatjuk. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése, fejlesztő formái Értékelés megnevezése Téma Alkalmazhatóság Megjegyzés (módja) Órai munka / feladat Aktuális tananyag Bármikor Házi feladat Aktuális tananyag Bármikor Szóbeli felelet Aktuális tananyag Bármikor Írásbeli felelet Aktuális tananyag Bármikor Röpdolgozat/szódolgozat Aktuális fejezet Bármikor Témazáró dolgozat 1 vagy több Egyeztetett időben Egy tanítási napon lezárt legfeljebb 2 fejezet számonkérés alkalmazható Félévi nagydolgozat 1. illetve 2. Egyeztetett időben Egy tanítási napon félév legfeljebb 2 tananyaga számonkérés alkalmazható Vizsga szintű dolgozat Az addig tanult teljes Egyeztetett időben Egy tanítási napon tananyag legfeljebb 2 számonkérés alkalmazható Házi dolgozat Kijelölés szerint Egyeztetett időre Egy tanítási napon legfeljebb 2 számonkérés alkalmazható

44 Gyakorlati feladat Aktuális tananyag Bármikor Projektmunka Aktuális tananyag / Egyeztetett időre Egy tanítási napon fejezet önálló legfeljebb 2 feldolgozása számonkérés alkalmazható Írásbeli / online egyeztetett témakör Bármikor tesztfeladat Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az iskolai életben központi helyet foglal el a foglalkozási tanulás, valamint a másnapi tanórákra való felkészülés. Az oktatók a tananyag elsajátítása érdekében szóbeli és írásbeli tanórán kívül elvégzendő feladatokat adhatnak a diákoknak. A gyakorlati oktatás során indokolt esetekben adható otthoni feladat, ilyen lehet például gyűjtőmunka, kutatási feladat, kiselőadásra való felkészülés, rajzi feladat stb. A tanulók tanulási képessége eltérő, feladataikat nem végzik azonos intenzitással, különböző a munkavégzésük üteme, gondolkodásuk, emlékezőképességük, figyelemösszpontosításuk, fáradtságuk. Figyelemmel kell lenni a tanuló aznapi, másnapi terhelésére. Tekintetbe kell venni a tanuló képességeit, mentességeit, korlátait. A tanuló tanulásban való bármely képességbeli akadályozottsága, az emiatti lassabb haladási tempója nem lehet ok az önálló tanulásra fordítható idő megnövelésének, sőt az szükség szerint csökkentendő. Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, ezzel kapcsolatos feladatok: Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése. Minden tanuló számára a legoptimálisabb életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása. A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása. A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása. Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés. A foglakozási keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése. A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás.

45 A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése. Önképzésre nevelés. Önálló gyűjtőmunka végzése. Csoportos feladat elvégzése a tanítási időn kívül. Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés. A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok. Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai: Az írásbeli feladat legyen változatos, legyen előkészített, segítse az elmélyítést, gyakoroltasson, szoktasson csoportos munkára, az összes házi feladat kevesebb, mint felét tegye ki. fejlessze a szövegértést, fejlessze a beszédkészséget, teremtsen lehetőséget együttműködésre, fejlessze a verbális memóriát, tegye eredményessé a csoportos/kooperatív órai munkát, az összes házi feladat több mint felét tegye ki. Hétvégére és az iskolai szünetekre csak annyi házi feladat adható fel, mint általában egyik tanóráról a másikra. A tanulók heti átlagos otthoni tanulmányi munkája nem haladja meg a tantárgy heti óraszámának felét. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az intézményben csoportbontásban tanított órákat az egyes technikumi ágazatok és szakképző iskolai szakmai képesítések óratervei tartalmazzák. Csoportbontások szervezési elvei: Az egyes tantárgyakra vonatkozó elveket a munkaközösségek határozzák meg. Iskolánkban a csoportbontás alapja általában a nyelvi előképzettség. Csoportbontások: A kerettantervhez igazodó képzésben: Technikum: - Matematika - Idegen nyelv - Informatika

46 - Szakmai gyakorlatok Szakképző iskola: - Idegen nyelv - Matematika - Informatika - Szakmai gyakorlatok

47 Tervezési keretek Foglalkozási keretek 1. Minden tantárgyba beépítve komplex módon; az adott témához hozzárendeljük a környezetvédelmi vonatkozásokat. 2. A természettudományos tantárgyakban kiemelt szerepet kap a környezeti problémák és lehetséges megoldásaik beépítése a tananyagba. 3. Osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák. Nem hagyományos foglakozási keretek között Tantárgyközi tevékenységformák Projekt módszer Témanapok a jeles környezet- és természetvédelmi napok köré csoportosítva Témahetek pl. egészség hét, fenntarthatóság hete Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések: A választott programok és az alkalmazott módszerek fejlesszék a tanuló szociális képességeit. Adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés). Szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta ismereteket. Az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar fölötte. Lehetőségeink: 1. Jeles környezet és természetvédelmi napok programsorozat pl. Föld Napja, Víz Világnapja, Környezetvédelmi Világnap, stb. 2. Tanulói pályázatok- adott környezetvédelmi probléma önálló kutatása, feldolgozása pl. szakmai dolgozat, rajz, fotó, kisfilm, interjú, irodalmi alkotás formájában. 3. Üzemlátogatások- az adott szakmai látogatás során ismertessük meg tanulóinkkal az üzem környezetterhelési és környezetvédelmi feladatait. 4. Szelektív hulladékgyűjtés és annak továbbfejlesztése- hulladélpapír, PET palack,

48 PET kupak, szárazelem, aludoboz, adományruha. 5. Idősek Otthona látogatása (Olajág Idősek Otthona) 6. Kórházi meseolvasás 7. Állatmenhelyre gyűjtések ( Szent Ferenc Alapítvány) Kiemelt célok: a dohányzás visszaszorítása, az alkohol- és drogprevenció, az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése, az élelmiszerbiztonság fejlesztése, egészségmegőrzés, munkavédelem, aktív napi testmozgás kialakítása, a közegészség- és járványügyi biztonság fokozása, az egészséges fizikai környezet kialakítása, környezet ápolása és védelme, környezettudatos szemlélet, magatartásformák kialakítása. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Valamennyi tanulónak joga van képességei maradéktalan kibontakoztatására, személyiségfejlődésének támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, mely biztosíthatja iskolai sikerességüket. Az esélyegyenlőséget biztosítani kell a szakképzéshez való hozzáférés esetében, a gyakorlati képzőhelyek kiválasztásában, a választható szakmai képesítések vonatkozásában, a hátrányos helyzetűek támogatásában. Iskolánk többek között az alábbi segítséget nyújtja számukra az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: kulcskompetenciák fejlesztésében, az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák alkalmazásával, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítésével, méltányos és egészséges tanulási környezet kialakításával, az oktatók módszertani kultúrájának fejlesztésével, tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulással, a differenciáló módszerek alkalmazásával, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésével, a mindennapos testedzés, a mozgás, sportolás biztosításával, környezettudatos szemléletű oktatás-neveléssel, egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakításával,

49 hatékony, új tanulási módszerek elsajátíttatásával és alkalmazásával a tanórákon, a tanulói aktivitás növelésével a tanítási órákon, a tanulási attitűd pozitív átformálásával, pályaválasztás segítésével, a továbbtanulás támogatásával, személyiségfejlesztéssel és közösségépítéssel, a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítésével, partnerközpontú neveléssel. Megvalósítás: - Ingyenes tankönyvellátás - Út a szakmához és - Út az érettségihez pályázatokon történő folyamatos részvétel - Határtalanul pályázatokon ingyenes a részvétel. - Felzárkóztató foglalkozások szervezése - A tanuló jutalmazásával összefüggő szabályok A magatartás és a szorgalom osztályzatokra a tanuló osztályfőnöke tesz javaslatot az osztály DÖK véleménye alapján, és azt a félévi illetve év végi osztályozó értekezleten az oktatói testület hagyja jóvá. Az osztályfőnöknek a javaslat megtételekor tehát figyelembe kell venni a tanulót tanító oktatók, a gyakorlati képzőhely és az osztály véleményét. Ha az osztályfőnök által javasolt valamelyik minősítéssel nem minden oktató ért egyet, az osztályozó értekezleten a végleges minősítést nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel kell megállapítani. A szavazásban a tanulót tanító oktatóok vesznek részt. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye dönt. A jutalmazás formái Hagyományosan tanulóink kimagasló teljesítményeit a tanévzáró ünnepélyeken értékeljük. Ennek formája bizonyítvány, oklevél, könyv, szóbeli dicséret. Itt tanulói közösségeket is kiemelhetünk. Ennek szempontjai a tantestület döntése szerintiek: tanulmányi munka, sportteljesítmények, közösségi munka, kulturális és közéleti tevékenység Egyéni jutalmazási formák: I. Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:

50 II. oktatói, szakoktatói, osztályfőnöki, igazgatói, oktatói testületi. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók, tantárgyi szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Az osztályfőnökök, a munkaközösségek, a gyakorlati képzőhelyek javaslatára a legkiemelkedőbb megyei, országos eredményekkel rendelkező tanulók oklevélben részesülnek. Közösségi munkáért a DÖK is javasolhat tanulókat az elismerésre. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, szakmai és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Az oktatói testület által szükségesnek tartott további elvek 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. bp pontja alapján: - A rendszeres osztályértekezletek hasznossága a tanulók előmenetele érdekében - Vendéglátás és kereskedelem szakmacsoportban képezünk szakembereket, ezért ha tanulónkat lopáson érik, a tanuló nem maradhat, nem tanulhat tovább az iskolában. - A kiemelkedő képességű, tehetséges tanulókkal történő egyéni foglakozások lehetőségének a megteremtése. Az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Ellenőrzés - értékelés Az ellenőrzés, értékelés feladata és célja: Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységekről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről. Az ellenőrzés célja, hogy a feltárt adatok, tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatóak. Ehhez kapcsolódik az értékelés, amely az ellenőrzés eredményeinek elemzését jelenti. Az ellenőrzés módszerei: Megfigyelés Írásos kikérdezés (kérdőív)

51 Interjú (lehet egyéni vagy csoportos) Tanulók által készített produktumok vizsgálata, ezek között kiemelt jelentőséggel a tanulók gyakorlati feladatai Tanulói projektek értékelése Tanulói teljesítmények felmérése (mérés) Dokumentumok elemzése Az írásbeli beszámoltatás Tantárgytól függetlenül fontos a szép, helyes magyar beszéd tanítása, a kifejezőkészség fejlesztése. A tanulók tudásának értékelése A tantárgyi követelményeket a helyi tanterv határozza meg. A tanulók értékelése az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek ismerete ezen belül is kötelezően az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendeletben szabályozott kerettantervi anyag és a 14/2013. (IV. 5.) NGM-rendelet a szakképzési kerettantervekről rendelet alapján történik. Az értékelés az adott tantárgyat tanító oktató tanügy-igazgatási jogköre, amelynek szabályait a szakmai munkaközösség határozza meg és ellenőrzi. Az értékelésnél figyelemmel kell lenni a tanuló általános állapotára, fejlesztés esetén egyéni haladására, képességeire. Nagyon fontos a minimumszint pontos meghatározása, melynek a tanuló és a szülő számára is egyértelműnek és teljesíthetőnek kell lenni. Minden tanár és szakoktató a tanév első óráján, foglalkozásán a tanuló füzetében rögzíti a tantárgy minimális követelményeit, az értékelés legfontosabb szabályait. Az értékelés a tanítási-tanulási folyamat minden mozzanatára kihat. Az oktatók értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pozitívumokra való támaszkodás, az elért sikerek, eredmények megerősítése.

52 A pedagógiai program értékelési koncepciójának célja, hogy az értékelés: ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be; számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött; a tanuló számára adjon egyértelmű visszajelzést erősségeire és fejlesztendő területeire; jelenjék meg, hogy a tanuló saját lehetőségeit mennyire használta ki. tárgyi követelmények elsajátítását napi szinten, témakörök mentén, szabálytiszteletét, felelősségvállalását, korábbi teljesítményéhez képest fejlődési törekvéseit. Értékelésünknek a következő kritériumoknak kell megfelelnie: ösztönző hatású, folyamatos, rendszeres, segítő szándékú legyen, céljai és követelményei világosak és előre ismertek. A szóbeli értékelés: a tanulói tevékenység folyamatos megerősítése, korrigálása, segítés, tanácstanórán és azon kívül, feleletek, dolgozatok érdemjegyéhez fűzött indoklás, a tantestület illetve a diákság előtti igazgatói értékelés. Az értékelés technikái Az értékelés az 5 fokú értékelési skálával (érdemjegyek) történik. Szóbeli ellenőrzés-értékelés Célja az aktuális tudásszint mérése és a tanulók folyamatos tanulásra ösztönzése. Ez történhet az aktuális tananyagot (l-3 óra) számon kérő rövid kérdésekre adott válaszok formájában, vagy egy-egy tematikus egység lezárásakor összefüggő szóbeli számonkérés formájában. A tanulók felkészülését előre megadott kérdésekkel célszerű segíteni. A tanár a feleletek meghallgatása után értékeli az elhangzottakat, kiemeli a pozitívumokat, rámutat a hiányosságokra, javaslatot tesz a hiányosságok pótlásának módszereire, majd megállapítja az érdemjegyet. Írásbeli ellenőrzés-értékelés Felmérődolgozat Év elején - különösen 9. osztályban - alkalmazható. Célja annak megállapítása, hogy a tovább

53 haladáshoz szükséges ismeretekkel rendelkeznek-e a tanulók. Értékelése pontozással történhet. A felmérés alapján lehet megszervezni a foglakozási vagy foglalkozáson kívüli felzárkóztató foglalkozásokat. A röpdolgozat az aktuális tananyag elsajátításának szintjét méri a teljes osztályra vagy egy kisebb tanulócsoportra vonatkozóan. Előzetes bejelentést nem igényel. Értékelése pontozással és/vagy érdemjegy adásával történik. A dolgozat kiosztásakor a szóbeli minősítésre is időt kell szakítani. A témazáró dolgozat egy-egy nagyobb témakör elsajátításának osztályszintű mérésére szolgál. A kimeneti követelményeket figyelembe véve akár egy tanítási óránál hosszabb időre is tervezhető. Íratása előzetes bejelentést igényel. Egy napon kettőnél több témazáró egy osztályban ne legyen. Az értékelés pontozással és/vagy érdemjegy adásával történik. Pontozás esetén meg kell határozni minden egyes feladat pontértékét. Az értékelések elkészítése két tanítási hétnél csak indokolt esetben tarthat tovább. Az értékelések elvégzése után a tanár az osztály egészének teljesítményét szóban összegzi, és az elvárt teljesítményt figyelembe véve minősíti. Az értékeléssel ellátott dolgozatot a tanulóknak legalább betekintésre átadja. Évfolyamonként kidolgozhatók olyan szintfelmérő tesztek, amelyek az osztályok közötti szintkülönbségek mérésére alkalmazhatók. A gyakorlati feladatmegoldások célja, hogy a tanulók képessé váljanak a különböző elméleti tárgyak keretén belül elsajátított ismeretek komplex alkalmazására, lehetőségük nyíljon az önálló ismeretszerzési technikák elsajátítására. (pl. számítástechnika, szakmai elméleti tárgyak). Ha a tananyag jellege lehetővé teszi, akkor beszámolókat, házi dolgozatokat is készíttethetünk. Ezzel a tanulókat önálló gyűjtőmunkára, szakmai szövegek, témakörök önálló feldolgozására ösztönözhetjük. A választható témaköröket, tartalmi követelményeket és az értékelési szempontokat előre tisztázni kell. A feladatok elkészítéséhez elegendő időt kell biztosítani, figyelembe véve az osztály felkészültségét, a többi tantárgy követelményeit. A dolgozatokat, beszámolókat minősíteni kell. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. Megtartsa a tanórán és tanórán kívüli foglalkozások során az iskola belső szabályzatainak (SzMSz, Házirend) előírásait. Az ellenőrzési-értékelésirendszer alapelvei Az ellenőrzés funkciója a tanulók személyiségének, tudásszintjének alakulásáról információk szerzése. Ez történhet megfigyeléssel, illetve különböző eszközök alkalmazásával. Értékeléskor az ellenőrzés során gyűjtött információk alapján meghatározzuk a tanulók elért teljesítményét, és ezt viszonyítjuk a tantervi követelményekben rögzített, elvárt teljesítményhez. A szóbeli és írásbeli feleletek arányát a tantárgy jellege és heti óraszáma befolyásolja, a tanulóknak

54 félévente, legalább évente egy szóbeli felelete legyen. A témazáró dolgozatok, a szóbeli feleletek, a házi dolgozatok, beszámolók, házi feladatok az értékelésnél azonos súllyal szerepelnek. Testnevelés tantárgy esetében a felszerelés hiánya elégtelen érdemjegyet von maga után, mivel a tanuló az órai munkában nem tud részt venni, teljesítménye nem értékelhető. Az értékelés menete Az oktatók megállapítják szaktárgyukra vonatkozóan a tanuló félévi/ év végi osztályzatát. Ennek alapját az év közben szerzett jegyek képezik. A reális értékelés biztosítása érdekében minden tanulónak félévente legalább egy érdemjeggyel több kell, hogy legyen tantárgyanként, mint a heti óraszáma, (1,5 óra/hét esetében is legalább három, 2,5 óra/hét esetében négy osztályzat szükséges) magasabb óraszám esetén (pl. 6 óra) - tanártól függően de legalább 5 jegy. A félévi/év végi osztályzatokat megállapítása tendenciák figyelembevételével történik. Ha a félévi/év végi osztályozó értekezlet előtti utolsó hétre a tanulóknak megfelelő számú jegyük van, és ezek alapján egyértelműen megállapítható az összegző osztályzat, a tanár nem köteles javítási lehetőséget biztosítani. Évközben a javítási lehetőséget meg kell adni. Ha a tanuló (igazolatlan mulasztás, a törvényben meghatározott mértékű mulasztás) nem szerez elég érdemjegyet, ezért osztályzata nem állapítható meg, a javaslata alapján osztályozó vizsgát vagy beszámolót köteles tenni, feltéve, hogy igazolatlan mulasztása nem haladja az igazolt mulasztások számát, illetve nem tanköteles tanuló esetén igazolatlan mulasztása nem haladja meg a 30 órát. A nevelő testület akkor tagadhatja meg az osztályozó vizsga letételének engedélyezését, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát és az intézmény eleget tett a törvényben előírt értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tantestület az osztályozó értekezlet keretében osztályonként minden tanulóra vonatkozóan az oktatók értékelése alapján elkészíti az összesítő értékelést. Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanuló személyiségének fejlődését, embertársaihoz való viszonyát a magatartásjegyek fejezik ki. A

55 tanuláshoz, munkához való viszonyát a képességek figyelembevételével a szorgalomjegyek fejezik ki. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítések követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselik, kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása,

56 b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, nincs írásbeli intője vagy megrovása, c) Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, feladatait nem teljesíti minden esetben, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki intője van. d.) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több oktatóii figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése. Három oktatóii figyelmeztetés után a tanuló a Házirendben rögzített büntetés fokozatot kapja. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.a) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,

57 - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik. - a tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek, c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait folyamatosan nem végzi el, - felszerelése - hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Ezeket a jegyeket a tanulók önértékelésének és az osztályközösség véleményének figyelembevételével az osztályfőnök állapítja meg. Szakképző évfolyam tanulója esetén, ha a gyakorlati képzés nemcsak az iskolában folyik a gyakorlati munkahely értékelését is figyelembe véve kell megállapítani a tanuló magatartás és szorgalom érdemjegyét félévkor és a tanév végén. Az osztályozó értekezleten az osztályban tanító tanárok véleményt nyilváníthatnak, és eltérő javaslatot tehetnek. Vitás kérdésekben a többség véleménye irányadó. Az érintettek tájékoztatásának formái: A tanulókat az általános követelményekről az osztályfőnök, a tantárgyi követelményekről az oktatók tájékoztatják minden évfolyamon az oktatási folyamat kezdetekor és folyamatosan. A szülőket a szülői értekezleteken, fogadó órákon és ellenőrző útján tájékoztatjuk. Szükség esetén levélben. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki a helyi tantervben előírt, a tovább haladáshoz szükséges követelményeket teljesítette, beleértve a szükséges készségek meglétét és az elvárt kimeneteli

58 követelményeket valamennyi tantárgyból. A szakképzésben alkalmazni kell a szakképzési törvény szabályait is. A magasabb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő gyakorlat eredményes teljesítse is. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányokhoz kapcsolódó vizsga) alapján kell megállapítani. Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a pontban felsorolt esetekben. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére az oktatói testülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Szakképző iskolai végzettséggel a tanuló, amennyiben teljesítette a technikum felvételi követelményeit, a technikum 10. évfolyamán folytathatja tanulmányait. Szakképző iskolai tanuló szakképző iskolai végzettséggel a közismereti és szakmai tanulmányainak beszámításával a folytathatja tanulmányait a kétéves kötelező érettségi felkészítő képzésben. A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően tovább tanul-e a technikum szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. A tanuló, döntése alapján a technikumi ágazathoz tartozó bármelyik szakképzésben is folytathatja tanulmányait iskolán belül vagy másik intézményben. Erre az általános átvétel szabályai az érvényesek. A tanuló szakképző iskolai végzettséggel bekapcsolódhat az érettségire felkészítő kétéves képzéssel párhuzamosan az érettségi végzettséghez kötött szakmai képesítésre történő felkészítésbe azzal a feltétellel, hogy a 13. évfolyam már csak a középiskola befejező évfolyamának elvégzése után kezdhető meg. Az érettségi vizsgát legkésőbb a 13. évfolyam első félévének utolsó napjáig kell megszereznie. A középiskola befejező évfolyamának elvégzésével a tanuló bekapcsolódhat az érettségi végzettséghez kötött szakmai képesítésre történő felkészítésbe azzal a feltétellel, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. A tanulók felvételének, átlépésének, vizsgára bocsáthatóságának feltételei, felmentések, beszámíthatóságok A köznevelési intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. Felvétel Iskolánk a felvételi kérelmekről az alábbiak szerint dönt:

59 Technikum esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye; továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerinti egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítése. Szakképző iskola esetén az általános iskolai tanulmányi eredmények és az egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítése. A jelentkezés rendjét és a felvételi eljárást a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet szabályozza. Szakképző iskolánk felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerében október 20-áig elhelyezi. A felvételi tájékoztató tartalmazza: - az iskola OM-azonosítóját, telephelyenként a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat, - a felvételi eljárás rendjét, - a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül különösen a teljesítmények értékelésének módját és figyelembe vételének arányait, - ha az iskola szóbeli vizsgát vagy az Nkt. 27. (5) szerinti képesség-, készségfelmérést szervez, a vizsga vagy a felmérés követelményeit, időpontját és helyét, - szakképzésre vonatkozó szabályok alapján az egészségügyi, pályaalkalmassági követelményeket. Felvételi eljárásunk során az általános iskolából hozott pontszámok (7. osztály év végi és 8. osztály félévi eredményeket veszi figyelembe magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből, kémiából) és a szakmai alkalmassági elbeszélgetés eredménye alapján számítunk felvételi pontszámot. Iskolai előképzettség: érettségi vizsga, valamint pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági vizsgálat. A felvételt a tanulmányi eredménytől függően biztosítjuk az iskolánkban és más iskolában érettségizett tanulók részére is. Az 1 évfolyamos technikusi képzés előfeltétele a szakirányi érettségi vizsga, míg a két évfolyamos technikusi képzésre bármely más szakirányú érettségi vizsga is megfelel Másik intézményből történő átvételről az igazgató dönt az alábbiak szerint: Átvétel: A felsőbb évfolyamra jelentkezéskor az iskola vizsgálja a: tanuló megelőző tanulmányait, a választandó osztály befogadóképességét, az osztály struktúráját. Az átvételt megelőzően az iskola különbözeti

60 vizsgát ír elő a jelentkezőnek egyéni elbírálás szerint. Az átvétel feltétele: az egészségügyi, illetve vendéglátó szakmák esetén a pályaalkalmassági vizsgálatok eredményessége is. A vizsga idejét az iskola igazgatója határozza meg. Az átvétel igazgatói határozattal engedélyezhető: - előzetes tanulmányok beszámításával, továbbá: - különbözeti vizsgával,egyéni segítségnyújtással - türelmi idő biztosításával - évfolyamismétléssel A szakképzésre vonatkozó további átvételi szabályokat az iskola szakmai programja tartalmazza.

61 A kimenet minőségének mérése (vizsgák) A szakmai évközi mérések, értékelések Általános rendelkezések formái Téma Íratható 1.) Röpdolgozat/szódolgozat Aktuális fejezet Bármikor 2.) Témazáró dolgozat 1 vagy több lezárt Egyeztetett időben fejezet 3.) Félévi nagydolgozat 1. illetve 2. félév Egyeztetett időben tananyaga 4.) Vizsga szintű dolgozat Az addig tanult teljes Egyeztetett időben tananyag 5.) Házi dolgozat Kijelölés szerint Évente max. 2 Megjegyzés: Értékelés: munkaközösségi szabályozás szerint. Olyan tantárgyakból íratható, amelyekből írásbeli vizsgarész is van az érettségi, illetve a szakmai vizsgán. Értékelés: a vizsgaszabályzat, illetve a szakmai és vizsgáztatási követelményekben megfogalmazottak szerint. Az 1. félévben írt dolgozatok érdemjegyei nem vihetők át a 2. félévbe. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az iskolai életben központi helyet foglal el a foglalkozási tanulás, valamint a másnapi tanórákra való felkészülés. Az oktatók a tananyag elsajátítása érdekében szóbeli és írásbeli tanórán kívül elvégzendő feladatokat adhatnak a diákoknak. A gyakorlati oktatás során indokolt esetekben adható otthoni feladat, ilyen lehet például gyűjtőmunka, kutatási feladat, kiselőadásra való felkészülés, rajzi feladat stb. A tanulók tanulási képessége eltérő, feladataikat nem végzik azonos intenzitással, különböző a munkavégzésük üteme, gondolkodásuk, emlékezőképességük, figyelemösszpontosításuk, fáradtságuk. Figyelemmel kell lenni a tanuló aznapi, másnapi terhelésére. Tekintetbe kell venni a tanuló képességeit, mentességeit, korlátait. A tanuló tanulásban való bármely képességbeli akadályozottsága, az emiatti lassabb haladási tempója nem lehet ok az önálló tanulásra fordítható idő megnövelésének, sőt az szükség szerint csökkentendő. Azoknál a szakmáknál, ahol a szakmai gyakorlat iskolai, illetve tanulószerződéses gyakorlatból áll, a szakmai gyakorlat végső minősítése e két gyakorlatból tevődik össze. Az értékelésnél a súlyozást

62 alkalmazzuk az óraszám arányában. Ha bármely gyakorlati osztályzat elégtelen, akkor a végső szakmai gyakorlat osztályzat is elégtelen. Az összefüggő szakmai gyakorlaton elsajátított követelményeket érdemjeggyel minősítik a gazdálkodó szervezetek, iskolai tanműhelyi oktatás esetén a szakoktatók az alábbiak szerint: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése a magasabb évfolyamba lépés feltétele, melynek teljesítése vagy nem teljesítése, valamint minősítése - záradék formájában - beírásra kerül a bizonyítványba. A pályázatok keretében külföldi szakmai gyakorlaton szerzett gyakorlati jegy, illetve nyelvi jegy beleszámít az éves értékelésbe A szakmai vizsga - A szakmai vizsgára jelentkezés ideje a május-júniusi vizsgaidőszak esetén február hónap 15. napjáig, - A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati, és szóbeli részekből áll, illetve KKK szerint központi interaktív és projekt feladat. A vizsgarészeket és tantárgyakat szakképzésenként a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott követelményrendszer tartalmazza. - A gyakorlati, szóbeli, központi interaktív és a projekt feladat vizsgarészek lefolytatására, rendelkezésre álló időszak a Tanév rendjében, iskolánkban a tanév Ütemtervében kerül meghatározásra és kihirdetésre. Az írásbeli és a központi interaktív vizsgák időpontjai a tanév rendjében, illetve a szakképzésért felelős minisztérium közleményében kerülnek meghirdetésre. - Szakmai vizsgára az jelentkezhet, aki az OKJ-ban valamint a SZVK-ban és a KKK-ban előírtakat teljesíti. Az előzetes szakképesítéssel megegyező tartalmú tanulmányokat a szakmai követelmények teljesítésébe, a vizsgáztatási előírásoknak megfelelően egyéni kérelem alapján a szakmai vizsgabizottság beszámíthatja, és azt írásba foglalja. - A javító- vagy pótló vizsgára való jelentkezés határideje megegyezik a szakmai vizsgára való jelentkezésével. - Szakmai vizsgát a vizsgázó a képzés megkezdésekor érvényes szakmai és KKK vizsgakövetelmények szerint köteles tenni A vizsgázó a szakmai vizsga követelményeit akkor teljesíti, ha a szakmai írásbeli és szakmai gyakorlati és szóbeli vizsgák eredményei az elégséges szintet elérték. A minimálisan elérhető eredményeket, az értékelést a szakmai képesítéshez kiadott SZVK és KKK tartalmazza. A szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek a szakképzési kerettanterv szerinti elsajátítását

63 egységes eljárás keretében méri. Szakmai képesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A szakmai vizsga vizsgatevékenységei alól - a vizsgaszabályzatban foglalt kivételekkel - felmentés nem adható. A szakmai vizsga állami vizsga, amely Magyarország területén szervezhető. A szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A szakmai vizsgabizottság a vizsgázó szakmai vizsgán nyújtott teljesítménye alapján rész szakmai képesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a vizsgázó csak a szakmai vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, és a vizsgázó által teljesített követelmények megfelelnek valamely részszakma és vagy részszakma követelményeinek. A szeptembertől induló képzések esetében a szakmai vizsga a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott számítógép alkalmazását igénylő központi vizsgatevékenységből (interaktív vizsgatevékenység) és projektfeladat megvalósításából áll. Az interaktív vizsgatevékenység feladatainak és javításiértékelési útmutatójának elkészítéséről a szakképzésért felelős miniszter - a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével - a szakmai vizsga nyelvén gondoskodik. A projektfeladat az akkreditált vizsgaközpont által - a képzési és kimeneti követelményekre tekintettel - a vizsgázó gyakorlati felkészültségének átfogóbb felmérése céljából meghatározott vizsgatevékenység, amelyet a szakmai vizsgára vagy a szakmai vizsgán kell elkészíteni és szóban az adott szakma folytatásához szükséges ismeretek ellenőrzésére is kiterjedően megvédeni. Projektfeladatként - a képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően - gyakorlati vizsgamunka, vizsgaremek, vizsgamű vagy egyéb vizsgaprodukció megvalósítása vagy záródolgozat vagy portfólió elkészítése vagy határozható meg. A szakmai vizsga lefolytatása a évi LXXX. a szakképzésről szóló és a 12/2020. (II.7) kormány végrehajtási rendeletében meghatározottak alapján történik. A szakmai érettségi vizsga Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint szakmai érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát kell tennie, amely mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepel, és a vizsgaszabályzat 2. számú melléklete szerint a vizsgatárgyból létezik emelt szintű érettségi vizsga. Szakmai érettségi vizsga a Vendéglátás, turisztikai szakmacsoport esetén Vendéglátói ismeretek tantágyból kell szakmai érettségi vizsgát tenni. Szakmai gyakorlat

64 Az iskola a szakmai képzés gyakorlati helyeinek biztosítása érdekében a szakmai szervezetekkel és a vállalkozókkal az eddig kialakított jó kapcsolatot fenn kívánja tartani. A szakmai képzőhelyek kiválasztásának szempontjai: - a munkahely szakmai munkája és választéka, felszerelése, a dolgozók szakmai ismerete, végzettsége igazodjék a szakmai központi programok követelményéhez és a jogszabályi előírásokhoz pl.: ha kell, az oktató rendelkezzen mestervizsgával; - a gyakorlóhely biztosítsa a tanulók részére a törvényben előírt juttatásokat. Az intézménynek a képzési idő alatt a következő követelményeknek kell megfelelni: - a fenntartó elvárásainak - a keresleti oldal elvárásainak / tanulók, szülők / - a munkaerő piaci elvárásoknak - a szakmai gyakorlati képző helyek elvárásainak. Alapvető követelmény: - a megfelelő elméleti, lexikális tudás megszerzése - készség szintjén - valamennyi szakmai tárgyból, - a szakmai gyakorlatokon a team munkában végzett csoportos gyakorlatokon el kell érni, hogy az alapvető munkaszervezési és technológiai folyamatok ismerete mintegy rutinná váljon. - értékelni. Az iskolai írásbeli értékelése két héten belül kell, hogy megtörténjék, míg a kiscsoportos szakmai gyakorlatok minősítése a gyakorlat értékelésekor történik.

65 A 2020-as NAT-hoz illeszkedő kerettantervek, a kötelező és a nem kötelező foglalkozások Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Technikumi tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak a technikum évfolyamán A technikumi óraterv tartalmazza: A szakmai elméleti és gyakorlati óraszámokat, továbbá az összefüggő szakmai gyakorlat óraszámait is. Az óratervben követhetők a csoportbontásban tanított tantárgyak is, amelyet (B) oszlopban szerepeltetünk. A helyi tantervi és a csoportbontási óraszámok együtt adják ki a teljes óraszámot, amelyet a táblázatban összevetünk az Nkt. 6. mellékletében meghatározott finanszírozott órakerettel, így a finanszírozási többletigény is megjelenik a táblázatban. Nem kötelező érettségi tantárgyból az emelt szintű érettségire való felkészítést más intézménnyel való együttműködés keretében biztosítjuk amennyiben szükséges. Ezen kívül az óraterv tartalmazza az Ágazati alapozó oktatás és a Szakirányú oktatás óraszámait is. A technikum óratervei - alapja a technikumi kerettanterv Tantárgyi kerettantervek technikumban: Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol, német) Matematika Történelem Állampolgári ismeretek Kötelező komplex természettudományos tantárgy Digitális kultúra Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Testnevelés Osztályfőnöki Pénzügyi és vállalkozási ismeretek A szakképző iskolai óraterv tartalmazza: A közismereti óraszámok mellett a szakmai elméleti és gyakorlati óraszámokat, továbbá az összefüggő

66 szakmai gyakorlat óraszámait is. Az óratervben követhetők a csoportbontásban tanított tantárgyak is, amelyet (B) oszlopban szerepeltetünk. A helyi tantervi és a csoportbontási óraszámok együtt adják ki a teljes óraszámot, amelyet a táblázatban összevetünk az Nkt. 6. mellékletében meghatározott finanszírozott órakerettel, így a finanszírozási többletigény is megjelenik a táblázatban. Testnevelés órákat csak az elméleti oktatási napokon tartunk, felszabaduló heti egy, másfél, két órával a szabad órakeretet növeltük meg. Minden szakképző iskolai szakmai képesítésre megadjuk a 3 éves ( évfolyam) óraterveket, a 2 éves ( évfolyam) óraterveket a szakmai program tartalmazza. A szabad órakeret felhasználása során ügyelni kell a szakmai elmélet/szakmai gyakorlat arány betartására a teljes képzési időre számítva, a szabad órakeretet ezen szabály szerint használtuk fel. A gyakorlati óraszám számításánál a duális szakképzés gyakorlata alapján a 9. évfolyamon iskolai tanműhelyi gyakorlatot tervezünk, a évfolyamon külső képzőhelyi gyakorlatot. (Ágazati oktatás és Szakirányú oktatás) Az összes óraszámnál az óraterv tartalmazza az osztály kettő, illetve három gyakorlati csoportra bontása esetén az óraszámokat. Kötelező kerettantervek a szakközépiskolában: Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem és társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Informatika Osztályközösség-építő program Pénzügyi és munkavállalói ismeretek A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak

67 felhasználásáról intézményünk döntött, melyet az óratervek tartalmaznak. A közismereti kerettantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása - az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig - hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A legfontosabb a nevelő magával hozott emocionális kínálata: a jóakarat, jóindulat, érzelmi melegség. A gyerekek alapvető szükséglete az elfogadás, a bizalom, a gondoskodás, a gyerekekért való aggodalom érzése. Az erkölcsi nevelés főbb színterei: - osztályfőnöki óra - óraközi szünetek - osztálykirándulás - tanítási órák A tudás elsajátítása igaz, hogy egyéni, de az iskolában közösségben, csoportban zajlik, ezért soha nem szabad figyelmen kívül hagyni a nevelés társas jellegét. Az erkölcsi nevelés során ki kell alakítani a gyermekekben a példakép és eszménykép szükségességét. A példaképben és eszményképben meghatározott minőségű, részletesen kimunkált magatartási minták testesülnek meg. A példaképben ez a minta viszonylag konkrét, míg az eszményképben elvontabb és általánosabb formában adott. Elfogadtatásuk esetén szükségletként funkcionálnak. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a példaképeket, eszményképeket elsősorban saját környezetükből (család, iskola) illetve (irodalmi, történelmi, tudománytörténeti, művészettörténeti)

68 olvasmányaikból válasszák, ne pedig médiumokból. Az iskolában átélt, látott felnőtt-felnőtt, felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek kapcsolatok modellként szolgálnak a tanuló későbbi életére is. Az erkölcsi nevelés vagy segítő életmódra nevelés során megoldandó feladatok: - Megfelelő szociális szokások, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Az egyéni szociális értékrend fejlesztése: - Olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. Szociális szokások - Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Szociális minták - Feladat: élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. A segítőképesség fejlesztése: - Feladat: az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét, módját; olyan segítő légkört alakítson ki és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység; az oktató feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelje, azokat úgy ossza el az évfolyamok között, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek. Feladat még a segítő versengés képességének fejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, a szimulatív versengésben rejlő lehetőségek gazdagításával, jobb kihasználásával. A közösségi szolgálat lehetőséget ad a fenti képességek fejlesztésére. A közösségi szolgálat: 9. osztálytól folyamatosan teljesíthető a kötelező 50 órás közösségi szolgálat. Olyan munkahelyekkel állunk kapcsolatban, ahol ténylegesen megtapasztalható a személyes segítség jobbító hatása (tűzoltóság, honvédség, bölcsődék, óvodák, kórház) Nemzeti öntudat, hazafias nevelés (NAT)

69 A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Szinterei: - Lakóhelyünk megismerése - Történelmünk megismerése - Nemzetünk nagyjainak megismerése - Osztálykirándulások szervezése országhatáron belül és országhatáron kívüli magyar lakta területekre. (Határtalanul pályázatok)

70 Állampolgárságra, demokráciára nevelés (NAT) A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Kiemelt szerepet kap a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és kötelességek tudatosítását. Színterei: - történelemóra - osztályfőnöki óra - ünnepségek pl.: Nemzeti Összetartozás Napja iskolai megemlékezés - múzeumlátogatás - honismereti verseny - honismereti séta Cél: Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Feladat: Megismertetjük diákjainkkal a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. El kell érnünk, hogy tanulóink jól ismerjék hazánk földrajzát, irodalmát, történelmét, valamint nyitottak legyenek az itt élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére és megbecsülésére. Tanítványainkban fejlesztjük a nemzettudatot, a hazaszeretetet, ösztönözzük a szűkebb és a tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására és ápolására. Eszközök és eljárások: - az egyes tantárgyak helyi tanterve alapján, tanórákon; - a lakóhely bemutatása, a szülőföld, nemzeti parkjaink, a Világörökséghez tartozó helyek, a helytörténet, a néprajz, népzene, megismertetése, ehhez kapcsolódó vetélkedők és kiállítások

71 szervezése; - nyelvjárások, - tanulmányi kirándulásokon e fenti célokat szolgáló múzeumlátogatások, kiállítások megtekintése. - Holocaust Múzeumban kiállítás megtekintése és rendhagyó órák megtartása Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (NAT) Az önismeret - mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség - a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Színterei: minden tanítási óra, de különösen az osztályfőnöki óra és a testnevelés óra versenyek diákkörök Cél: a helyes önkép kialakítása A családi életre nevelés (NAT) A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok

72 kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A családi életre nevelés területén fokozott felelősség hárul az iskolára, mert a családi környezetben egyre több negatív példát lát a tanuló. A családi életre nevelés iskolánkban a 9. évfolyamon elkezdődik. A védőnő rendszeresen tart minden osztályban az osztályfőnöki órákon előadásokat, bemutatókat. Az osztályfőnöki órák rendszeres témája a családi élet valamilyen területe. A családi életre nevelés lehetősége jelentkezik még egyéb tanórákon is, pl. magyar irodalom, történelem, természetismeret, stb. A nevelés eszközei: - bemutatók, - videofilmek, - beszélgetés, - kirándulás, - az egészségnevelés összes formája. A testi és lelki egészségre nevelés (NAT) Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Az oktatók ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Az oktatók motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A testi nevelés leggyakoribb színterei: - mindennapos testnevelés - sportköri tevékenység - versenyekre való felkészülés, a verseny - túrák, osztálykirándulás - egyéb diákkörök A sport a megfelelő gyűjtőfogalom a testedzésre. A sport magában foglal minden testgyakorlatokkal végzett test-kulturális tevékenységet, függetlenül attól, hogy azt milyen céllal és milyen szervezeti

73 keretben végzik. Annak, hogy valaki sportol-e, tehát az az egyetlen kritériuma, hogy bizonyos rendszerességgel valamelyik sportágban kifejt-e fizikai aktivitást bizonyos ideig és bizonyos intenzitással. Feladatok: - a sportági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása; - a testnevelési órák, a minél gazdagabb diáksportköri élet, a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása; - a kézügyesség fejlesztése a tanórákon és a tanórán kívüli különféle tevékenységek során. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (NAT) A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. A segítőképesség fejlesztése: Feladat: Az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét, módját; olyan segítő légkört alakítson ki és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység; Az oktató feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelje, azokat úgy ossza el az évfolyamok között, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek Feladat még a segítő versengés képességének fejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, a szimulatív versengésben rejlő lehetőségek gazdagításával, jobb kihasználásával. A közösségi szolgálat lehetőséget ad a fenti képességek fejlesztésére. A közösségi szolgálat: 9. osztálytól folyamatosan teljesíthető a kötelező 50 órás közösségi szolgálat olyan munkahelyekkel állunk kapcsolatban, ahol ténylegesen megtapasztalható a személyes segítségjobbító hatása (tűzoltóság, honvédség, bölcsődék, óvodák, kórház) Fenntarthatóság, környezettudatosság (NAT) A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett

74 magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Az ember biológiai és társadalmi lényként él a Földön. Mint biológiai lény, része a bioszférának. Olyan élőlény, aki képes a környezetét tudatosan megváltoztatni! A környezeti nevelés már régen felismerte, hogy a környezeti problémák okainak és megoldásának összetettsége miatt az ökológiai kérdéseken túlmutatóan tudatosítani kell azok társadalmi, gazdasági rendszerrel való összefüggéseit. Felismerte, hogy a természeti környezet rohamos romlását csak úgy tudjuk elkerülni, ha kialakítjuk a környezeti terhelést, károkat csökkentő környezetharmonikus magatartási és életviteli mintákat. Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása: Napjainkban a fogyasztói magatartás kutatásának egyik fontos területe a fogyasztók tudatosságának vizsgálata. A tudatos fogyasztó előzetes információgyűjtést követően előre megfontolt vásárlási döntéseket hoz, érvényre juttatva bizonyos, általa fontosnak tartott szempontokat. ismeretnyújtás, szemléletformálás, magatartásalakítás Az ismeretnyújtás és szemléletformálás nélkül a cselekedtetés azonban csupán hatástalan idomítás, miként a helyes, a megfelelő értékek szerint rendezett szemléletmód híján az ismeretnyújtás is csupán üres verbalizálás marad. A tanulónak meg kell tanulnia gondolkodni, hogy ismereteit felhasználva helyesen tudjon cselekedni. (Rókusfalvy) Az előttünk álló kihívás tehát, hogy a gyermekek szemléletmódját a kezdetektől olyan irányba tereljék, mely gondolkodásukban és megnyilvánuló cselekedeteikben is a fenntarthatóságot szolgálják. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha maguk is tisztában vannak a fogalom jelentésével és összefüggéseivel. A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet, s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma világszerte, így Magyarországon is kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk,hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni,

75 megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezet-védelmi problémákról és tennivalókról, képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. Ezzel párhuzamosan erősödik egy szintetizáló, összefoglaló tantárgy iránti igény is. A környezeti nevelés általános, hosszú távú céljai: elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT) kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé,érzékennyé tenni a környezet állapota iránt bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása: váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés, képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása az ökológiai egyensúly fenntartása

76 a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása, minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez, képessé válni az élethosszig tartó tanulásra.

77 Pályaorientáció (NAT) Az iskolának - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Iskolánk tanításmentes Pályaorientációs napot szervez a tanév során, amely napon a nálunk tanulható szakmákat mutatjuk be üzemlátogatással és meghívott vállalkozók segítségével. Az általános iskolák számára pályaorientációs nyílt napokat szervezünk, hogy képet adjunk azokról a szakmáról, amelyre hozzánk jelentkezhetnek az általános iskolai tanulók. Gazdasági és pénzügyi nevelés (NAT) A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Médiatudatosságra nevelés (NAT) Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A médiatudatosság kialakítása kiemelt fejlesztési cél, például a reklám hatásmechanizmusának elemzésével út nyílik a kritikus, értelmező gondolkodás és aktív állampolgárság megalapozására. Oktatás színterei az informatika és az osztályfőnöki órák.

78 A tanulás tanítása (NAT) A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden oktató teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Az értelmi nevelés része az oktatás, amely elsősorban a tudást közvetíti. Az oktatásban is kölcsönhatás van a tanárok és a tanulók között, és sem a felnőttek, sem a gyerekek nem csupán ésszel vesznek részt benne, hanem jelentősek érzelmeik, motivációik, kapcsolataik. Az ismeretek, a kialakuló képességek a gyerekek egész személyiségét formálják, és egész életére hathatnak. Az iskolai oktatásban különösen nagy jelentőségű: - a teljesítményorientáció, - az értékelés, - a siker és kudarc lehetőségeinek felmérése. A hatások eléréséhez fel kell kelteni az érdeklődést, a kíváncsiságot. Az inger csak akkor motivál tevékenységre, ha találkozik a gyerekek meglévő tapasztalataival. A tapasztalatszerzés lehetőségei, színterei: A nevelés formájának és céljának megfelelően ezekből érdemes válogatni. A tanórákon: - magyarázat - szemléltetés (képek, videofilmek, cd-romok, számítógépes animáció stb.) - kísérletek bemutatása - külső előadó meghívása - Internet Egyéb lehetőségek: - múzeumlátogatás - séták - osztálykirándulás - iskolai ünnepségek

79 - kortárs kapcsolatok - könyvtárlátogatás - versenyek - a tömegkommunikáció lehetőségei A tanórákon, foglalkozásokon fontos feladat a differenciálás, a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez való igazodás. Az értelmi nevelés vagy Nagy József szerint az értelem kiművelése terén fontos feladat: - a megismerési vágy fejlesztése, ehhez meg kell tanítani tanulni a gyerekeket; - fejleszteni kell: az érdeklődést, a felfedezési vágyat, - a játékszeretetet és az alkotásvágyat. A tanulási életprogram fejlődésének segítése: - a tanulás gyakorlati értéke, mint motívum - a továbbtanulási szándék, mint tanulási motívum - az önfejlesztési igény, mint tanulási motívum A kognitív (értelmi) képességek fejlesztésének lehetőségei: - felismerés és kivitelezés - gondolatképzés és igazságértékelés - összevonás - összehasonlítás és csúsztatás - azonosítás és besorolás - sorrendfelismerés és sorképzés - belátás (összefüggés-felismerés) - kombinálás - tapasztalati következtetés - megismerés - megfigyelés - átkódolás - értékelés - értelmezés - bizonyítás - gondolkodás - viszonyítás - általánosítás és osztályozás

80 - tanulás - a tanulási módok optimalizálása - tapasztalati és értelmező tanulás - önálló és szociális tanulás Esztétikai nevelés Lehetőségek, színterek: környezetükkel szembeni igényesség fejlesztése (szekrény, osztály és folyosók tisztasága, teremdíszítés), ápoltságra való törekvés igényének hangsúlyozása, ünnepek alkalmával a külsőségekre való fokozottabb figyelés (alkalomhoz illő öltözet) írásbeli munkák külalakja, a tanulók felszerelésének külső formája. Az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, amiben a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket. A segítőképesség fejlesztése: Feladat: az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét, módját; olyan segítő légkört alakítson ki és tartson fenn, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység; az oktató feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelje, azokat úgy ossza el az évfolyamok között, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az iskola mindennapos testnevelési órákról szóló programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A program figyelembe veszi a helyben felkínálható iskolán kívüli lehetőségeket is. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. Célunk: Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének alapfokú tudnivalóit. A testnevelés, a sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető

81 tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, céltudatosság stb. A mindennapos testnevelés tematikáját a testnevelés helyi tantárgyi programja tartalmazza. A testnevelés foglalkozási keretei mellett a tanulóknak biztosítjuk az iskolai tornaterem mindennapos használatát, az iskolai kondicionáló terem egyéni használatát, amelyekhez testnevelői tanári felügyeletet biztosítunk. Támogatjuk a tanulók sportegyesületekben való sportolását. A tanulók fizikai állapotának mérése, a mérés módszerei Edzettség mérése: A Nkt. 80. (9) bekezdése alapján, országos mérés, értékelés keretében a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát az iskoláknak - az 1-4. évfolyamon, valamint a felnőttek szakmai oktatásban tanulók kivételével - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében kell megszervezniük. A mérés eredményeit az érintett nevelési-oktatási intézmények töltik fel a NETFIT rendszerbe. A megfelelő szintű fizikai erőnlét, edzettség elérése, majd megtartása nemcsak a sport, hanem az egészség, az általános jólét szempontjából is igen fontos tényező. A fizikai aktivitás jellemzője, az egészséges testsúly, az állóképesség és az izomerő. A vonatkozó jogszabályok a tanulók fizikai állapotának mérését tanévenként április-május hónapra írják elő. A mérésre egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk. El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is.

82 Választható tantárgyak, foglalkozások 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. bf). pontja, továbbá ezek esetében az oktatóválasztás szabályai: A 9. évfolyamra beiratkozó tanulók választhatnak, hogy melyik idegen nyelvet szeretnék tanulni. Iskolánkban egy idegennyelv tanulás a kötelező. Ezek az angol nyelv vagy a német nyelv, azonban, ha az arányok az egyik idegennyelv irányába eltolódnak, akkor az iskola nem minden esetben tudja figyelembe venni a tanulók kérését. A kötelező tanítási időn túli választható foglalkozások lehetnek: vizsgafelkészítések, tehetséggondozás-versenyfelkészítések. A 9-es tanulóknál a tanév elején bemeneti mérést csinálunk magyar nyelv és irodalom matematika idegen nyelv tantárgyakból. Választható érettségi vizsgatárgyak Az 5 éves technikusi szakmai oktatás: Először ágazatot választ a tanuló, 2 évig ismerkedik az ágazati alapokkal, illetve közismereti tárgyakat tanul, az első két évfolyamon ágazati alapoktatás folyik, a 10. évfolyamot követően, a sikeres ágazati alapvizsga után történik a szakma-, vagy szakmairány választás matematikából, magyarból, történelemből, valamint egy idegen nyelvből ugyanaz a tananyagtartalom és az óraszám, mint gimnáziumban. Ezekből a tárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás, matematikából, magyar nyelv és irodalomból, valamint tör-ténelemből előrehozott érettségi lehetőséggel a 12. év végén a szakmai vizsga lesz az ötödik érettségi tárgy idegen nyelvből 13. évfolyamon tesz érettségi vizsgát a tanuló a technikusi vizsga emelt szintű érettségi tantárgynak számít Az 5 év elvégzése után a tanuló egyszerre kap érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet A vizsga jellegét (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) a vizsga szintje és az érettségi vizsga szabályzata határozza meg. Kötelező tantárgy: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. ágazati szakmai tantárgy: kereskedelmi ismeretek és vendéglátóipari ismeretek

83 Szabadon választható tantárgy Szabadon választható tantárgy lehet az általános vizsgakövetelményekre épülő, a kötelező vizsgatantárgyak közé nem tartozó vizsgatantárgy. Az iskola a következő nem kötelező érettségi tantárgyakból tudja biztosítani a középszintű érettségi felkészítést. - informatika - földrajz - testnevelés Helyi tantervi követelmények: 100/1997 (VI. 13) Korm. rendelet 6. (4) Ha a középiskola központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyból érettségi vizsgára történő felkészítést kíván biztosítani, akkor a felkészítésre a helyi tantervében középszintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén legalább százharmincnyolc órát, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés esetén pedig legalább kettőszázhetvenhat órát kell biztosítania. Az R (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése, fejlesztő formái Általános rendelkezések formái Téma Íratható 1.) Röpdolgozat/szódolgozat Aktuális fejezet Bármikor 2.) Témazáró dolgozat 1 vagy több lezárt fejezet Egyeztetett időben 3.) Félévi nagydolgozat 1. illetve 2. félév Egyeztetett időben tananyaga 4.) Vizsga szintű dolgozat Az addig tanult teljes Egyeztetett időben tananyag

84 5.) Házi dolgozat Kijelölés szerint Évente max. 2 Megjegyzés: 1. Napi korlát nélkül íratható, előzetes bejelentés nem szükséges. 1.és 5. Értékelés szempontjai: oktatóii eljárás szerint a dolgozat megíratása előtt vagy a tanév kezdetekor közölni kell. A munkaközösségek egységes eljárást alkalmaznak Az időpontot a tanulókkal 2 héttel előbb egyeztetni kell, egy napon maximum 2 tantárgyból íratható Értékelés: munkaközösségi szabályozás szerint. 4. Olyan tantárgyakból íratható, amelyekből írásbeli vizsgarész is van az érettségi, illetve a szakmai vizsgán. Értékelés: a vizsgaszabályzat, illetve a szakmai és vizsgáztatási követelményekben megfogalmazottak szerint. Ha az említett dokumentumok az értékelésről nem rendelkeznek, akkor az utolsó vizsgán alkalmazott eljárást kell követni. Az idegen nyelvi szintmérő dolgozatokat a munkaközösség szabályozása szerint kell értékelni. A dolgozatok értékelési szempontjait a feladatlapokon írásban vagy a dolgozatírás előtt szóban közölni kell a tanulókkal. A dolgozatokat a megíratástól számított két héten belül ki kell javítani, az eredményeket a tanulókkal közölni kell. Az 1. félévben írt dolgozatok érdemjegyei nem vihetők át a 2. félévbe. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az iskolai életben központi helyet foglal el a foglalkozási tanulás, valamint a másnapi tanórákra való felkészülés. Az oktatók a tananyag elsajátítása érdekében szóbeli és írásbeli tanórán kívül elvégzendő feladatokat adhatnak a diákoknak. A gyakorlati oktatás során indokolt esetekben adható otthoni feladat, ilyen lehet például gyűjtőmunka, kutatási feladat, kiselőadásra való felkészülés, rajzi feladat stb. A tanulók tanulási képessége eltérő, feladataikat nem végzik azonos intenzitással, különböző a munkavégzésük üteme, gondolkodásuk, emlékezőképességük, figyelemösszpontosításuk, fáradtságuk. Figyelemmel kell lenni a tanuló aznapi, másnapi terhelésére. Tekintetbe kell venni a tanuló képességeit, mentességeit, korlátait. A tanuló tanulásban való bármely képességbeli akadályozottsága, az emiatti lassabb haladási tempója nem lehet ok az önálló tanulásra fordítható idő megnövelésének, sőt az szükség szerint csökkentendő. Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, ezzel kapcsolatos feladatok: Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése. Minden tanuló számára a legoptimálisabb életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása. A figyelem,

85 akarat fejlesztése, irányítása. A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása. Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés. A foglalkozási keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése. A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás. A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése. Önképzésre nevelés. Önálló gyűjtőmunka végzése. Csoportos feladat elvégzése a tanítási időn kívül. Önellenőrzésre, önértékelésre nevelés. A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok. Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai: Az írásbeli feladat legyen változatos, legyen előkészített, segítse az elmélyítést, gyakoroltasson, szoktasson csoportos munkára, az összes házi feladat kevesebb, mint felét tegye ki. fejlessze a szövegértést, fejlessze a beszédkészséget, teremtsen lehetőséget együttműködésre, fejlessze a verbális memóriát, tegye eredményessé a csoportos/kooperatív órai munkát, az összes házi feladat több mint felét tegye ki. Hétvégére és az iskolai szünetekre csak annyi házi feladat adható fel, mint általában egyik tanóráról a másikra. A tanulók heti átlagos otthoni tanulmányi munkája nem haladja meg a tantárgy heti óraszámának felét. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontás Az intézményben csoportbontásban tanított órákat az egyes technikumi ágazatok és szakképző iskolai szakmai képesítések óratervei tartalmazzák. Csoportbontásban szervezünk egyes emelt és a középszintű érettségire felkészítő foglalkozásokat. Célunk

86 ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Az emelt és közép szintű érettségire való felkészítést a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI-rendelet szerint szervezzük meg. A csoportok csak kellő számú jelentkező esetén indulnak (minimum 12 fő). Az emelt szintű érettségire való felkészítést intézmények közötti egyeztetés alapján több középiskolával közösen látjuk el, biztosítjuk a jogszabályban előírt órakeretet. A csoportok szervezésénél irányadó a évi CXC. törvény 6. melléklete, mely a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét tartalmazza. Csoportbontások szervezési elvei: Az egyes tantárgyakra vonatkozó elveket a szakmai munkaközösség határozza meg. Iskolánkban a csoportbontás alapja általában a nyelvi előképzettség. A kerettantervhez igazodó képzésben: Technikum: - Matematika - Idegen nyelv - Informatika - Szakmai gyakorlatok Ágazati érettségi vizsgára történő felkészítés Szakképző iskola: - Idegen nyelv - Matematika - Informatika - Szakmai gyakorlatok - Egyéb foglalkozás Egyéb foglalkozások szervezeti formáit, időkeretét az intézmény SZMSZ-e tartalmazza. A tanévben indított egyéb foglalkozásokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A tanuló (és kiskorú tanuló esetén szülője) jelentkezés útján kérheti részvételét az egyéb foglalkozáson, a jelentkezés a teljes tanévre vonatkozik. Az egyéb foglalkozások minimális csoportlétszáma 10 fő. Egyéb csoportbontások: Az oktatói testület az éves tantárgyfelosztás tervezetének megtárgyalásakor, az egyes munkaközösségek javaslatai alapján, a pedagógiai szempontok mérlegelésével - a rendelkezésre álló iskolai kereteken belül - további csoportbontásokat is jóváhagyhat.

87 A fennmaradó órákat szakkörök szervezésére, felzárkóztató foglalkozásokra, korrepetálásokra, versenyekre, nyelvvizsgára való felkészítésre, tömegsport foglalkozásokra, sportcsoportok működtetésére, egyéb célokra fordítjuk. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programok, tevékenységek Általános célok Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés. A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. A testi-lelki egészség megőrzése. Az iskola hitvallása: A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. A turizmusvendéglátóipar ágazat szempontjából a környezettudatosság kiemelten fontos, hiszen az idegenforgalom (utazás) és a vendéglátás (hulladékkezelési és nyersanyaggazdálkodási aspektus) nagy környezeti terhelést jelent világszerte. Fentiek tükrében a tudatos termelés és fogyasztás szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket. Ehhez kapcsolódva a minden tanév munkarendjébe beiktatjuk a központi és iskolai szervezésű környezettudatosságra edukáló programokat. Pl. fenntarthatósági témahét, Föld napja, Krókusz projekt, energiatakarékossági világnap, víz világnapja. A szakmai üzemlátogatások alkalmával külön felhívjuk a tanulók figyelmét az adott szállodában, üzemben a jó gyakorlatokra (pl. szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladék kezelése, víz- és energiagazdálkodási gyakorlatok) Az oktatási munkarendbe beépített módszerek: 1Minden tantárgyba beépítve komplex módon; az adott témához hozzárendeljük a környezetvédelmi vonatkozásokat. A természettudományos tantárgyakban kiemelt szerepet kap a környezeti problémák és lehetséges megoldásaik beépítése a tananyagba. Osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák.

88 Tanórán kívüli lehetőségek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések: A választott programok és az alkalmazott módszerek fejlesszék a tanuló szociális képességeit. Adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés). Szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta ismereteket. Az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar fölötte. Lehetőségeink: 1. Jeles környezet és természetvédelmi napok programsorozat pl. Föld Napja, Víz Világnapja, Környezetvédelmi Világnap, stb. 2. Tanulói pályázatok- adott környezetvédelmi probléma önálló kutatása, feldolgozása pl. szakmai dolgozat, rajz, fotó, kisfilm, interjú, irodalmi alkotás formájában. 3. Üzemlátogatások- az adott szakmai látogatás során ismertessük meg tanulóinkkal az üzem környezetterhelési és környezetvédelmi feladatait. 4. Tanulmányi versenyek- városi, megyei, országos szakirányú tanulmányi versenyeken való részvétel pl. Kitaibel Pál Környezetvédelmi és Természetvédelmi Verseny. 5. Szelektív hulladékgyűjtés és annak továbbfejlesztése- hulladélpapír, PET palack, PET kupak, szárazelem, aludoboz, adományruha. Múzeumlátogatások pl. Természettudományi Múzeum. 6. Védett természeti értékek és műemlékek felkeresése és megismerése a városunkban és hazánk területén. 7. Kapcsolattartás a felelős szervekkel, pl. Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztály. 8. Rendhagyó tanórák pl. az Agorában, az Atommagkutató Intézetben, a Debreceni Egyetem Ökológia Tanszékén, a Hortobágyi Nemzeti Park területén. 9. A közösségi szolgálat teljesítése a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságoknál. Kiemelt célok: a dohányzás visszaszorítása, az alkohol- és drogprevenció, az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése, az élelmiszerbiztonság fejlesztése, egészségmegőrzés, munkavédelem, aktív napi testmozgás kialakítása,

89 a közegészség- és járványügyi biztonság fokozása, az egészséges fizikai környezet kialakítása, környezet ápolása és védelme, környezettudatos szemlélet, magatartásformák kialakítása. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. Céljaink: az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése együttműködés a szülői házzal A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak az oktatók, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat. A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók a szociális segítő gondozásába kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és kérjük a vizsgálatukat a Nevelési Tanácsadónál vagy a Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál. A véleményezésük alapján az iskolánkban dolgozó gyógypedagógus vezetésével fejlesztjük az érintett tanulókat, figyelembe véve a szakvéleményben tett javaslatokat. A tanulók lelki segítségnyújtásában az iskolai pszichológus és az iskolai szociális segítő szakember is besegít. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. A Társadalomismeret tantárgy illetve osztályfőnöki órák keretében a tanárok különös

90 hangsúlyt fektetnek az etnikai és egyéb diszkrimináció társadalmi ellentmondásaira, ezek leküzdésére. Felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is, valamint részt veszünk a VEKOP lemorzsolódást csökkentő programban. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált foglalkozási és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka. A tanulmányi munka segítése mellett a szociális és anyagi hátrányok csökkentése is feladataink közé tartozik. 9. szakiskolai és technikumi évfolyamon tanuló diákjaink szakképzési ösztöndíjban részesülnek. Amennyiben rendelkezésre áll az önkormányzati forrás a Trambulin pályázatra, igyekszünk minél több tanulónak biztosítani a támogatás lehetőségét. Az iskola mellett működő Dobos Alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése szintén a hátrányos helyzetű és rászoruló, de megfelelő szorgalmú és tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulók támogatása. Megismertetjük tanulóinkkal az Útravaló ösztöndíjprogramot és mindkét programban ( Út az érettségihez, Út a szakmához ) pályázunk tanulóinkkal. A tanuló jutalmazásával összefüggő szabályok A magatartás és a szorgalom osztályzatokra a tanuló osztályfőnöke tesz javaslatot. A félévi illetve év végi osztályozó értekezleten az oktatói testület hagyja jóvá a tanulók lezárt érdemjegyeit. A tanulmányi átlag alapján az osztályfőnök tehet javaslatot a kiemelkedő teljesítményt elért tanulók jutalmazására. Az osztályfőnöknek a javaslat megtételekor figyelembe kell venni a tanulót tanító oktatók, a gyakorlati képzőhely véleményét. A tanulmányi eredményen kívül a tanulók az osztályfőnök vagy a szaktanár javaslata alapján jutalomban részesülhetnek sportteljesítményükért, közösségi munkájukért, iskolai kulturális tevékenységéért iskolán belüli és kívüli rendezvényeken való részvételéért és munkájáért diákönkormányzaton belül végzett önkéntes munkájáért A jutalmazás formái lehetnek: I. könyvjutalom ajándékutalvány tárgyi ajándék

91 oklevél egyéb: felterjesztés alapítványi támogatásra II. Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: oktatói, szakoktatói, osztályfőnöki, igazgatói, oktatói testületi. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: vizsgaszabályzat) 61/A. -a szerint emelt szintű érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehető, amely mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepel, és a vizsgaszabályzat 2. számú melléklete szerint a vizsgatárgyból létezik emelt szintű érettségi vizsga.

92 Képzési Program A szakmai oktatás pedagógiai alapelvei, értékei, céljai évi LXXX. törvény 8. [A szakképzés fogalma] (1) A szakképzés felsőfokú szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges a) szakmára felkészítő szakmai oktatás és b) szakképesítésre felkészítő szakmai képzés. A szakmai nevelés lényege, egy adott szakmára vonatkozó szakmai műveltség elsajátítása, illetve annak gyakorlásához szükséges jártasságok, készségek, képességek kialakítása. E nevelési terület tartozik szorosan a szakképzés céljainak megvalósításának céljai közé. A szakmai nevelésnek három alapvető feladata különíthető el: szakmai műveltség, szakmai attitűd, és a szakma gyakorlásához szükséges képességrendszer kialakítása. A szakmai nevelés a közismereti tárgyakban rejlő nevelési céloknak egyenrangú partnere. A szakmai nevelés komplex egészet alkot az iskolai, a szakmai gyakorlati, a családi és társadalmi nevelési célokkal. Célunk, hogy a vendéglátásban tanuló fiatalok korszerű gondolkodású, a piacgazdaság kihívásait ismerő, annak megfelelően cselekvő, ugyanakkor szilárd erkölcsű, becsületes szakemberek legyenek. Nélkülözhetetlen a szakmaszeretet, a hivatástudat fejlesztése, illetve kialakítása. Elsőrendű nevelési feladat a munka becsületének visszaállítása. Nevelésünk tegye természetessé a folyamatos önképzés, a továbbképzés, a továbbtanulás igényét. Az intézményünkből kikerülő tanulók többsége saját szakmájában marad, a vendéglátóiparban szeretne elhelyezkedni, munkát vállalni. Szolgáltatóiparról levén szó még fokozottabb hangsúlyt kell adni a tanulók jelenbéli értékeinek. Ma a munkaerő-piaci verseny, az európai normákhoz való igazodás, az elvárt színvonal, és sokszor a harc 1-1 kiválasztott munkahely megszerzéséért arra kötelez minket, hogy tanulóinkat a rugalmasság és mobilitás, a változó környezethez való alkalmazkodóképesség jellemezze. Udvarias, jó megjelenésű, idegen nyelven is jól kommunikáló ifjakat kell nevelnünk, akik büszkék arra, hogy a választott szakmában megfelelő tudásra támaszkodva, becsületesen pontosan, precízen, az elvárásoknak megfelelően végzik munkájukat. A fenti célok elérése csak úgy valósítható meg, ha az eljövendő időszakban a nevelés területén a pályaalkalmasságra nevelés mellett kiemelt szerepet kap az egészséges életmód, testi, a környezeti nevelés is. Valamennyi vendéglátós szakmában, illetve szakterületen fontos a logikus gondolkodás, a rendszerető és áttekintő képesség, a jó szemmérték, a kézügyesség, a kulturált esztétikai érzék kialakítása. Az értékesítő szakterületen kiemelkedő jelentősége van a megfelelő kifejező és beszédkészségnek, a szakmában elvárható mozgáskultúrának, illetve képességnek. Célunk olyan jellemvonások kialakítása, mely a munkatársak megbecsülését, az önzetlen, jó munkatársi kapcsolatok kialakítását teszik lehetővé. Mindezt a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő értelmi, érzelmi, esztétikai és testi neveléssel érhetjük el. A szakképző intézményünkben a szakmajegyzékben meghatározott és az alapító okiratban rögzített szakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyik. A szakmai oktatás a képzési és kimeneti követelmények alapján:

93 a) ágazati alapoktatásban: technikumi-kifutó, technikumi-új b) szakirányú oktatásban: szakképzőiskolai-kifutó, szakképzőiskolai-új nevelés-oktatás és szakmai képzés folyik.. A szakmai oktatás keretében az ágazati alapoktatással és a szakirányú oktatással párhuzamosan a közismereti kerettanterv szerinti oktatás folyik. Intézményünk nevelési-oktatási feladata az általános műveltség megalapozása, az érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, továbbá a szakmai vizsgára való felkészítés. Célunk, hogy tanulóink olyan szakmai kompetenciákat szerezzenek, amelyek birtokában képesek a további ismeretszerzésre, a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal, hatékony tanítási-tanulási módszerekkel kialakítani a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. A társadalomba való beilleszkedés támogatása azzal, hogy felkészítjük tanulóinkat a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, alakítására, az alkalmazni képes tudás megszerzéséhez nélkülözhetetlen munka felvállalására Feladatunk, hogy előmozdítsuk a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, tovább építésére, integrálására. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony nevelő-oktató munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. A gyakorlati oktatás kapcsolódjon az elméleti képzéshez, a cél a gyakorlati alkalmazhatóság, a munkaerő-piaci környezet elvárásainak megfelelő, hasznosítható tudás biztosítása. A szakmai vizsgára a képzési és kimeneti követelmények szerinti felkészítésért a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanuló, illetve képzésben részt vevő személy tekintetében az e törvényben meghatározott feltételek szerint a duális képzőhely a szakképző intézménnyel közösen felel. Az oktatás rendje iskolarendszerű nappali, esti oktatásban felnőttképzés. Az Iskolánk helyi szakmai programja a hatályos jogszabályok, a megjelent szakmai és vizsgakövetelmények alapján, illetve az ehhez kapcsolódóan elkészült központi programok, szakmai kerettantervek figyelembevételével készült a kifutó képzéseknél szeptember 1- től induló képzéseknél a képzési és kimeneti követelményekben megjelenő kimeneti szabályozás és a programtervekben meghatározott tananyag tartalmak figyelembe vételével készült. A felnőttképzési programok ugyancsak a fenti előírásoknak megfelelően készülnek.

94 4.1. Általános alapelvek A tananyag tervezésének alapelvei: - a Szakmai és Vizsgakövetelmények előírásai alapján a Központi Programok, Kerettantervek ajánlásai szerint történjen a -kifutó képzésekre vonatkozóan szeptember 1-től induló képzéseknél a képzési és kimeneti követelményekben megjelenő kimeneti szabályozás és a programtervekben meghatározott tananyag tartalmak figyelembe vételével - ki kell alakítani a szakirányú oktatás tantárgyi struktúráját: évfolyamonként az egyes tantárgyak nevét, éves és heti óraszámát, az oktatandó tananyag elemeket - a tananyagelemeket a tanulási folyamatba horizontálisan és vertikálisan az adott szakmák logikája szerint kell elrendezni - az elmélet és gyakorlat a témaköröket illetően összhangban legyen - nagyobb szerepet kell kapnia a szaktanárok közötti kommunikációnak a tanítási folyamat megszervezésébe - a frontális osztálymunkát visszaszorítva nagy hangsúlyt kell kapnia a tanórákon a tanulók egyéni és kis csoportos foglalkoztatásának, az egyéni képesség- és készségfejlesztésnek A tanítási-tanulási folyamat megtervezésének alapja a tanulási eredmény. A tanulási eredményekre épül a teljes tanítási folyamat (beleértve a vizsgáztatást is). A tanulási eredmények nemcsak az adott tanulási szakasz (tanulási terület) követelményeinek pontosabb meghatározását teszik lehetővé, hanem a tanítási folyamatra, módszerek kiválasztására, értékelési kritériumok és feladatok meghatározására vonatkozóan iránymutatásul is szolgálnak az oktatók számára. A tanulási eredmény alapú szemléletnek a tanteremi és tanműhelyi munkára és a duális képzésben a felügyelet mellett és önállóan végezhető gyakorlati feladatokra is hatást kell gyakorolni. Ezért a tanítási stratégiát, a tanítás tartalmát, módszereit, eszközeit, értékelést a tanulási eredményekből kiindulva kell meghatározni. A tanulási eredmény alapú képzési program esetében a hagyományos tantárgyi rendszer mellett eredményesebb a tanulási terület alapú oktatás. Az ilyen jellegű képzési program egyben más tanítási módszertant is igényel. Minden szakmában alapvető követelmény: - a megfelelő elméleti, lexikális tudás megszerzése készség szintjén valamennyi szakmai orientáló és szakmai alapozó elméleti tárgyból (lásd oktatási program) - a szakmai gyakorlatokon a team munkában végzett csoportos gyakorlatokon el kell érni, hogy az alapvető munkaszervezési és technológiai folyamatok ismerete mintegy rutinná váljon

95 A szakmai vizsga követelmény minden szakképesítésnél előírja a kifutó képzéseknél, hogy szintvizsgát az iskola rendszerű képzés keretében szervezni kell az 1/9 osztályban. Megszervezésének és lebonyolításának anyagi és technikai feltételeit az iskola biztosítja. A szintvizsgán a kamara által összeállított központi feladatbankból a szintvizsga bizottság elnöke által kiválasztott gyakorlati feladatokat oldják meg a vizsgázók. A szintvizsga értékelése a kiválasztott feladathoz tartozó értékelési útmutató alapján történik, szakmai vizsgabizottság döntése alapján. Az új szakmai képzéseknél a kimeneteli követelmények rögzítik az ágazati alapoktatást követően a kötelező ágazati alapvizsgát, amelyet az ágazati képzésben, a technikumban a 10. osztályban, a szakképző iskolai részben a szakmai képzés 1/9. osztályában kell megszerezniük a tanulóknak. Az ágazati vizsga gyakorlati vizsga, amelynek leírását és értékeli szempontjait az adott szakma képzési és kimeneti követelményei tartalmazzák A Felnőttképzésre vonatkozóan, ahol kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítés folyik, az ágazati alapoktatáshoz tartozó tantárgyak oktatását a szakmai oktatás első félévében tervezzük megszervezni

96 4.2. Az intézmény feladata a következők szerint: Szakgimnáziumi nevelés-oktatás: - általános tantervű 4 évfolyamos kifutó (9-12.évf.) - nyelvi előkészítő évfolyammal induló, 5 évfolyamos-kifutó (9/Ny, évf.) Technikumi szakmai oktatás: 18. XXVII. Vendéglóipar OKJ szám ágazati technikumi képzés a évfolyamon (komplex szakmai vizsga + szakképesítés) az alábbi ágazatokban:-kifutó szakmacsoport ágazat szakmai érettségi vizsga keretében megszerezhető mellék-szakképesítés képzési idő évfolyam munkarend mellékszakképesítés megnevezése pincér 4 év 9-12 nappali A gyakorlati oktatás megszervezésének módja: - saját gyakorlati oktatásihely biztosításával (tanműhely) Technikumi szakmai oktatás érettségi utáni kizárólag szakképzési évfolyamokkal- kifutó szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az alábbi OKJ szakmákban: szakmacsoport ágazat OKJ szám szakképesítés megnevezése képzési idő évfolyam munkarend 18. XXVII. Vendéglóipar vendéglátásszervező 1 év 5/13 nappali A gyakorlati oktatás megszervezésének módja: - saját gyakorlati oktatásihely biztosításával (tanműhely) Technikumi szakmai oktatás-új - nyelvi előkészítő évfolyammal induló, 1+5évfolyamos (9/Ny évf.) technikumi szakmai oktatás - ágazati technikumi képzés a évfolyamon (érettségi + technikus szakképesítés) az alábbiak szerint:-új EU, Magyar képzési szint ágazat 5-5 Turizmusvendéglátás 5-5 Turizmusvendéglátás 5-5 Turizmusvendéglátás szakmai azonosító szám szakképesítés megnevezése Cukrász szaktechnikus Szakács szaktechnikus Vendégtéri szaktechnikus képzési idő évfol yam munkarend 5 év 9-13 nappali 5 év 9-13 nappali 5 év 9-13 nappali

97 A gyakorlati oktatás megszervezésének módja: - saját gyakorlati oktatásihely biztosításával (tanműhely) - gyakorlatiképzés munkakszerződéssel Szakközépiskolai oktatás kifutó Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az alábbi szakmákban: szakmacsoport ágazat OKJ szám szakképesítés megnevezése képzési idő évfolyam szakképzés munkarendje 18 XXVII. Vendéglóipar 18 XXVII. Vendéglóipar 18 XXVII. Vendéglóipar Cukrász 3 év 1/9-3/11 nappali Pincér 3 év 1/9-3/11 nappali Szakács 3 év 1/9-3/11 nappali Gyakorlati képzés megnevezésének módja: - saját gyakorlati hely biztosításával (tanműhely: 1/9 osztály) - gyakorlati képzés tanulószerződés alapján - Szakközépiskolai szakmai oktatás 10. évfolyamot végzett vagy érettségivel rendelkező diákok számára kizárólag szakképzési évfolyamokkal - kifutó Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az alábbi OKJ szakmákban: szakmacsoport ágazat OKJ szám szakképesítés megnevezése képzési idő évfolyam szakképzés munkarendje 18 XXVII. Vendéglóipar 18 XXVII. Vendéglóipar 18 XXVII. Vendéglóipar Cukrász 2 év 1/11-2/12 nappali/esti Pincér 2 év 1/11-2/12 nappali/esti Szakács 2 év 1/11-2/12 nappali/esti A gyakorlati oktatás megszervezésének módja: - saját gyakorlati oktatásihely biztosításával (tanműhely) - gyakorlatiképzés tanulószerződés alapján - Szakiskolai szakmai oktatás új

98 EU, Magyar ágazat képzési szint 4-4 Turizmusvendéglátás 4-4 Turizmusvendéglátás 4-4 Turizmusvendéglátás szakmai azonosító szám szakképesítés megnevezése Cukrász cukrászsegéd Szakács szakácssegéd Pincérvendégtéri szakember pincérsegéd képzési idő évfol yam munkarend 3 év 9-11 nappali 3 év 9-11 nappali 3 év 9-11 nappali A gyakorlati oktatás megszervezésének módja: - saját gyakorlati oktatásihely biztosításával (tanműhely) 1/9 évfolyam - gyakorlatiképzés munkakszerződéssel Szakiskolai szakmai oktatás 10. évfolyamot végzett vagy érettségivel rendelkező diákok számára kizárólag szakképzési évfolyamokkal - új Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az alábbi szakmákban: EU, Magyar ágazat képzési szint 4-4 Turizmusvendéglátás 4-4 Turizmusvendéglátás 4-4 Turizmusvendéglátás szakmai azonosító szám szakképesítés megnevezése Cukrász cukrászsegéd Szakács szakácssegéd Pincérvendégtéri szakember pincérsegéd képzési idő évfolyam 2 év 1/11-2/12 2 év 1/11-2/12 2 év 1/11-2/12 munkarend nappali/esti nappali/esti nappali/esti A gyakorlati oktatás megszervezésének módja: - saját gyakorlati oktatásihely biztosításával (tanműhely) az ágazati alapvizsga megszerzéséig - gyakorlatiképzés munkakszerződéssel Szakgimnáziumi-kifutó és technikumi új képrések közismereti kerettantervei A választott kerettanterv megnevezése, jellemzői:

99 Iskolánk helyi tanterve a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet mellékletei alapján a kifutó képzések, a től induló új képzések pedig a Kormány 5/2020. (I. 31.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása alapján elkészült kerettantervekre épül. - Kerettanterv a technikumok számára-kifutó - Kerettanterv a technikumok számára-új - Kerettanterv a szakképzőiskolák számára- kifutó - Kerettanterv a szakképzőiskolák számára-új - Kerettantervek a felnőttoktatás számára-kifutó - Kerettantervek a felnőttoktatás számára-új - Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12.évfolyama számára-kifutó Technikum-kifutó képzés tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a szakgimnázium évfolyamán: A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. Kereskedelem XXVI. Vendéglátóipar XXVII., Turisztika XXVIII. ágazatok esetében: Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf óraszám összesen 13. évf. 13. évf. óraszám összesen Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Fizika*, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy** Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés ( )

100 Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám *Amennyiben az iskola a Fizika tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia. ** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható. A kerettanterv alapján kialakított, iskolánkban alkalmazott óratervek évfolyamonként - kifutó: 12. évfolyam Szakgimnázium nyelvi előkészítő évfolyammal 2016/ / / / / / én indult 9. Ny 9. A 10.A. 11.A. 12.A Nyelvi előkészítő évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Tantárgyak heti csop. heti csop. heti csop. heti csop. heti csop. heti csop. 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 31 hét K elm gyak 31 hét K elm gyak órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. Osztályfőnöki Testnevelés * * * * Irodalom Magyar nyelv Képességfejlesztés (magyar nyelv) 1 Művészetek / ének Etika Történelem Idegen nyelv * * * * * * 4 Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete * 1 Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata 31 2,5 1 * 1 Foglalkoztatási I. (idegen nyelv) * 2 Pincér szakmai idegen nyelv * 1 - Matematika - * * * * Képességfejlesztés (matematika) 2 * Informatika * * * Alkalmazott számítástechnika * * 3 Kötelező komplex természettud. tantárgy Kémia Fizika Földrajz (Ágazathoz kapcsolódó tantárgy) Általános élelmiszerismeret ,5 1,5 1,5 36 0,5 1 0,5-46,5-1,5 1,5 - Élelmiszerek a gyakorlatban ,5 0,5 0, Élelmiszerbiztonság alapjai ,5 0,5 0, Vendéglátás higiénéje ,5 0,5 0, Vendéglátó gazdálkodás elmélete Vendéglátó gazdálkodás gyakorlata Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Jogszabályok a vendéglátásban Szervezés és irányítás a vendéglátásban ,5 1,5 1, Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Ügyvitel Foglalkoztatás II ,5 0,5 0,5 0,5 Termelés elmélete ,5 0,5 1,5 1, Termelés gyakorlata * ,5 1,5 * 1, * * 9 Felszolgálási alapok ,5 0,5 0, Felszolgálási alapok gyakorlat ,5 1,5 * 1,5 90 2,5 2,5 * 2, Felszolgálás ,5 1,5 1, Felszolgálás gyakorlat * * 1 - Értékesítés elmélete Szabad órakeret Szabad szakmai órakeret Összesen: ,0 30,0 27,0 3, ,0 35,0!<->! 27,5 6, ,5 35,0!<->! 26,0 8, ,0 35,0 26,5 8, ,0 35,0 29,0 6,0 945,5 30,5 30,5 12,5 18,0 Nyári gyakorlat évfolyam Szakgimnázium és nyelvi előkészítő évfolyam 2017/ /2019+I2:N / / / / én indult 9. Ny 9. A 10/A. 11/A. 12/A. 5/13V. Nyelvi előkészítő évf. 9/B. 9/C. 10/B. 10/C. 11/B. 11/C. 12/B. 12/C. 13. évf. Tantárgyak heti csop. heti csop. heti csop. heti csop. heti csop. heti csop. 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 31 hét K elm gyak 31 hét K elm gyak órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. Osztályfőnöki Testnevelés Irodalom Magyar nyelv Képességfejlesztés (magyar nyelv) 1 1 Művészetek Etika Történelem Idegen nyelv * * * * * 4 Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete * 1 Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata ,5 0,5 * 0,5 93 2,5 3 * 2, * 2 Foglalkoztatási I. (idegen nyelv) * 2 Pincér szakmai idegen nyelv * Matematika * * Képességfejlesztés (matematika) 2 * 2 Informatika * * * Informatika a vendéglátásban ,5 1 * 0,5 Kötelező komplex természettud. tantárgy Földrajz (Ágazathoz kapcsolódó tantárgy) Általános élelmiszerismeret ,5 1,5 1,5 1,5 Élelmiszerek a gyakorlatban ,5 1 0,5 - Élelmiszerbiztonság és vendéglátás higiéniája Vendéglátó gazdálkodás elmélete Vendéglátó gazdálkodás gyakorlata ,5 2,5 2, Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Jogszabályok, szervezés és irányitás a vendéglátásban Marketing és kommunikáció a vendéglátásban Ügyvitel Foglalkoztatás II ,5 0,5 0,5 0,5 Termelés elmélete ,5 0,5 0, Termelés gyakorlata * ,5 1,5 * 1, * 1 294,5 9,5 9,5 * 9,5 Felszolgálási alapok Felszolgálási alapok gyakorlata * Felszolgálás Felszolgálás gyakorlata * 2 - Értékesítés elmélete ,5 0,5 1 0,5 46,5 1,5 1,5 1,5 Értékesítés gyakorlata * * * 9 Szabad órakeret Szabad szakmai órakeret Összesen: ,0 30,0 27,0 3, ,0 35,0 29,0 6, ,0 36,0 29,0 7, ,0 35,0 26,5 8, ,0 35,0 25,5 5, ,0 32,0 6,5 25,5 Nyári gyakorlat évfolyam

101 Szakgimnázium és nyelvi előkészítő évfolyam 2018/ / / / / / én indult 9. Ny 9. A 10/A. 11/A. 12/A. 5/13V. Nyelvi előkészítő évf. 9/B. 9/C. 10/B. 10/C. 11/B. 11/C. 12/B. 12/C. 13. évf. Tantárgyak heti csop. heti csop. heti csop. heti csop. heti csop. heti csop. 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 31 hét K elm gyak 31 hét K elm gyak órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. Osztályfőnöki Testnevelés Irodalom Magyar nyelv Képességfejlesztés (magyar nyelv) 1 1 Művészetek Etika Történelem Idegen nyelv * * * * * 4 Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete * 1 Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata ,5 0,5 * 0,5 93 2,5 3 * 2, * 2 Foglalkoztatási I. (idegen nyelv) * 2 Pincér szakmai idegen nyelv * Matematika * * Képességfejlesztés (matematika) 2 * 2 Informatika * * * Informatika a vendéglátásban ,5 1 * 0,5 Kötelező komplex természettud. tantárgy Földrajz (Ágazathoz kapcsolódó tantárgy) Általános élelmiszerismeret ,5 1,5 1,5 1,5 Élelmiszerek a gyakorlatban ,5 1 0,5 - Élelmiszerbiztonság és vendéglátás higiéniája Vendéglátó gazdálkodás elmélete Vendéglátó gazdálkodás gyakorlata ,5 2,5 2, Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Jogszabályok, szervezés és irányitás a vendéglátásban Marketing és kommunikáció a vendéglátásban Ügyvitel Foglalkoztatás II ,5 0,5 0,5 0,5 Termelés elmélete ,5 0,5 0, Termelés gyakorlata * ,5 1,5 * 1, * 1 294,5 9,5 9,5 * 9,5 Felszolgálási alapok Felszolgálási alapok gyakorlata * Felszolgálás Felszolgálás gyakorlata * 2 - Értékesítés elmélete ,5 0,5 1 0,5 46,5 1,5 1,5 1,5 Értékesítés gyakorlata * * * 9 Szabad órakeret Szabad szakmai órakeret Összesen: ,0 30,0 27,0 3, ,0 35,0 29,0 6, ,0 36,0 29,0 7, ,0 35,0 26,5 8, ,0 35,0 25,5 5, ,0 32,0 6,5 25,5 Nyári gyakorlat Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára A 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 2019/2020. tanévtől a 15. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez szakközépiskolai kerettantervei veszik át. Célok és feladatok A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll, amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Célunk az, hogy olyan ismereteket nyújtsunk, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszünk, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt, hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt korábban nem nyílt lehetőségünk arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a Nat-ban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt fektetünk. A szakiskolások középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is legyen, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszünk a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúlyt fektetünk a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába.

102 Tantárgyak és óraszámok Évfolyam/ Tantárgyak I. (11.) Nappali tagozat II. (12.) Nappali tagozat Magyar nyelv és irodalom 6 6 Idegen nyelv 6 6 Matematika 6 6 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 4 5 Természetismeret 2 Informatika 2 2 Testnevelés és sport 5 5 Osztályközösség-építő program 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 3 5 Összesen (közműveltségi óraszámok) A szakközépiskolát végzettek számára indított érettségire való felkészítő évfolyamok óraterve kifutó: Szakközépiskolások érettségire felkészitő én indult Tantárgyak 36 hét K 2019/ /2021 Kk12/1,Kk12/2 Érettségire felkészitő heti csop. órasz. bont. elm gyak 32 hét K Kk13/1,Kk13/2 Érettségire felkészitő heti csop. órasz. bont. Osztályközösség-épitő program Testnevelés és sport * 5 Magyar nyelv és irodalom Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek Idegen nyelv * * 7 Matematika * * 7 Informatika * * 2 Természetismeret Szabad órakeret 3 5 Szabad szakmai órakeret - 0 Összesen: ,0 35,0 33,0 2, ,0 36,0 34,0 2,0 Nyári gyakorlat 0 0 Iskolában minden héten. A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban, a **-gal jelölt tárgyakat 3-as csoportbontásban tanítjuk létszámtól függően. Budapest, szeptember 1. elm gyak

103 Szakközépiskolások érettségire felkészitő én indult Tantárgyak 36 hét K 2020/ /22 Kk12/1,Kk12/2 Érettségire felkészitő heti csop. órasz. bont. elm gyak 32 hét K Kk13/1,Kk13/2 Érettségire felkészitő heti csop. órasz. bont. Osztályközösség-épitő program Testnevelés és sport * 5 Magyar nyelv és irodalom Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek Idegen nyelv * * 7 Matematika * * 7 Informatika * * 2 Természetismeret Szabad órakeret 3 5 Szabad szakmai órakeret - 0 Összesen: ,0 35,0 33,0 2, ,0 36,0 34,0 2,0 Nyári gyakorlat 0 0 Iskolában minden héten. A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban, a **-gal jelölt tárgyakat 3-as csoportbontásban tanítjuk létszámtól függően. Budapest, szeptember 1. elm gyak Technikum - új képzések tantárgyi struktúrája és óratervek Nyelvi előkészítő évfolyam óraszámai Tantárgyak Idegen nyelv 18 Testnevelés és sport 5 Digitális kultúra 3 Képességfejlesztés (helyi tantervben meghatározottak szerint) 3 Osztályfőnöki 1 Összesen 30 A 9/Ny osztályt a 2020.évi NAT alapján indítjuk. Kötelező tantárgyak: óraszám/hét Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Második idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Állampolgári ismeretek Digitális kultúra Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Komplex természettudományos tantárgy Testnevelés Technikum-új heti óraszámai

104 9. Tantárgyak évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam óraszá m összes en Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Állampolgári ismeretek Digitális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: pl.fizika, kémia, biológia, idegen nyelv Érettségire tantárgy felkészítő Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Összes közismereti óraszám Ágazati alapoktatás Szakirányú oktatás Szabadon tervezhető órakeret (közismeret) Tanítási hetek száma /36 31 Éves összes óraszám Rendelkezésre álló órakeret/hét

105 A technikum-új képzés esetén a következő kötelező tantárgyak esetében: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, állampolgári ismeretek, digitális kultúra valamint testnevelés a gimnáziumi kerettanterveket kell alkalmazni. A szabadon választható közismereti órakeret a második idegen nyelv oktatására fordítódig heti három órában. 4.4.Képzési programunk tantárgyi struktúrája kifutó és új technikumi képzéseinknél Technikumi képzések tantárgyi rendszere Turizmus-vendéglátás szakmacsoport: Vendéglátásszervező-kifutó Technikumi képzés-kifutó esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam heti óraszám éves óraszám 9. évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év 10. évfolyam 12 óra/hét 432 óra/év Ögy. 140 óra 11. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/év Ögy. 140 óra 12. évfolyam 12 óra/hét 372 óra/év 5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/év Összesen: 2729 óra A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. A kizárólag évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a technikumi kifutó képzés 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik! A kerettanterv szakmai tartalma a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám lefedi.

106 A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülni

107 /13. 1/13. 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy A fő szakképesítésre vonatkozóan: Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Élelmiszerbiztonsági alapismeretek Pincér szakmai idegen nyelv Felszolgálási alapok Felszolgáló szakmai ismeretek Vendéglátó kereskedelem Összesen 5,5 5, ,5 7, ,5 6, Összesen Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. 2 2 Vendéglátó gazdálkodás elmélete A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata Általános élelmiszerismeret ,5 0, Élelmiszerek a 1 0,5 1,5 gyakorlatban Élelmiszerbiztonság 0,5 0,5 alapjai Vendéglátás higiénéje 0,5 0,5 Pincér szakmai idegen 1 nyelv Felszolgálási alapok 0,5 1 Felszolgálási alapok 1,5 2,5 gyakorlat Felszolgálás 0,5 1 Felszolgálás gyakorlat 3 2 Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata 1 1, ,5 1

108 Vendéglátás marketingje Vendéglátó ételkészítés Idegen nyelv a vendéglátásban Üzletvezetés a vendéglátásban Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel 1 1 Termelés elmélete 1 1 0, Termelés gyakorlata 1 1, ,5 9 Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete 1 1 1,5 3 1,5 Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata Jogszabályok a vendéglátásban Szervezés és irányítás a vendéglátásban 1 1, ,5 1 1,5 1 A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 8. (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

109 A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. Az intézményben elfogadott alábbi óraterv tartalmazza a szabadon felhasználható óraszámok tantárgyi megoszlását Szakgimnázium nyelvi előkészítő évfolyammal 2015/ / / / / / én indult 9. Ny 9. A 10.A. 11.A. 12.A Nyelvi előkészítő évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. Tantárgyak heti csop. heti csop. heti csop. heti csop. heti csop. heti csop. 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 31 hét K elm gyak 31 hét K elm gyak órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. Osztályfőnöki Testnevelés * * * * Irodalom Magyar nyelv Képességfejlesztés (magyar nyelv) 1 Művészetek / ének Etika Történelem Idegen nyelv * * * * * * 4 Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete * 1 46,5 1,5 1,5 * 1,5 Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata ,5 1 * * 2 Foglalkoztatási I. (idegen nyelv) * 2 Pincér szakmai idegen nyelv * 1 - Matematika - * * * * Képességfejlesztés (matematika) 2 * Informatika * * * Alkalmazott számítástechnika * * 3 Kötelező komplex természettud. tantárgy Kémia Fizika Földrajz (Ágazathoz kapcsolódó tantárgy) Általános élelmiszerismeret ,5 1,5 1,5 18 0,5 0,5 0,5-46,5-1,5 1,5 - Élelmiszerek a gyakorlatban ,5 0,5 0, Élelmiszerbiztonság alapjai ,5 0,5 0, Vendéglátás higiénéje ,5 0,5 0, Vendéglátó gazdálkodás elmélete ,5 0, Vendéglátó gazdálkodás gyakorlata Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Jogszabályok a vendéglátásban Szervezés és irányítás a vendéglátásban ,5 1,5 1, Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Ügyvitel Foglalkoztatás II ,5 0,5 0,5 0,5 Termelés elmélete ,5 0,5 46,5 0,5 1,5 1, Termelés gyakorlata * ,5 1,5 * 1, * * 9 Felszolgálási alapok ,5 0,5 0, Felszolgálási alapok gyakorlat ,5 1,5 * 1,5 90 2,5 2,5 * 2, Felszolgálás ,5 1,5 1,5 - Felszolgálás gyakorlat * 5 - Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata * ,5 1,5 * 1,5 * * * 1 Szabad órakeret Szabad szakmai órakeret Összesen: ,0 30,0 27,0 3, ,0 35,0 27,5 7, ,0 36,0 26,0 10, ,0 35,0 26,5 8, ,0 35,0 29,0 6, ,0 35,0 14,0 21,0 Nyári gyakorlat A Vendéglátásszervező megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye: A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A Vendéglátásszervező a vendéglátásban vezetői, szervezői, gazdálkodási feladatokat ellátó szakember, aki magas szintű, korszerű szakmai és gazdálkodási ismeretekkel és tovább fejleszthető tudással rendelkezik. A vendéglátó vállalkozások és az étkeztetési, vendéglátóipari szolgáltatásokat nyújtó egységek üzemeltetéséhez szükséges tervezői, vezetői, szervezői, gazdálkodási feladatokat lát el. A vendéglátó egységekben végzi, irányítja, szervezi, ellenőrzi az árubeszerzést, a raktározást, a termelési, az értékesítési és szolgáltatási tevékenységeket. Összeállítja a vendéglátó egység kínálatát, bemutatja, népszerűsítse az egység szolgáltatásait, kialakítja az üzletpolitikát, a marketingstratégiát, a cégarculatot. Kapcsolatot tart, kommunikál magyar és idegen nyelven a vendégekkel, az egység üzletfeleivel és a hatóságokkal. Gondoskodik a vendéglátó egységekben a biztonsági-, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi, higiénia, élelmiszerbiztonsági előírások betartásáról. A szakképesítéssel rendelkező képes: - vállalkozást működtetni - anyagi felelősséggel gazdálkodni - megszervezni, és irányítani a vendéglátó üzlet napi munkáját - piackutatást végezni, felmérni a vendégek igényeit, meghatározni az üzlet választékát - reklámozni a vendéglátó üzletet és szolgáltatásait

110 - vendégpanaszokat kezelni - biztosítani a vállalkozás internetes jelenlétét - szóbeli kommunikációt végezni magyar és idegen nyelven - írásbeli kommunikációt végezni magyar és idegen nyelven - termelő tevékenységet végezni - értékesítő tevékenységet végezni - vendéglátó eladói tevékenységet végezni 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról Hatályos: től A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A.) A vizsgafeladat megnevezése: Termelő és értékesítő feladat végrehajtása A vizsgafeladat ismertetése: Egy vendég részére gyorséttermi, hidegkonyhai, reggeli, uzsonna étel, és reggeli, vagy uzsonna ital adagolása, tálalása, elcsomagolása. Az étkezés befejezésekor elkészíti a gépi nyugtát, és fizetteti a vendéget. Az üzletben található gépeket, sütő-főző berendezéseket üzembe, illetve üzemen kívül helyezi. A vizsgafeladat időtartama: 30 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya a gyakorlati vizsgatevékenységen belül: 10% B) A vizsgafeladat megnevezése: Üzleti előrendeléshez kapcsolódó ügyviteli, termelési és értékesítési feladat végrehajtása két csoportban párhuzamosan A vizsgafeladat ismertetése: Három fogasos menüt készít, amely hideg vagy meleg előétel vagy leves, főétel körettel, mártással, salátával és desszertet tartalmaz. Ez a vizsgaszervező vagy az elméleti képzést biztosító iskola által meghatározott menüsorokból tételhúzással végzi. Valamint 4 fogásos alkalmi menü összeállítása, a vizsgaszervező vagy az elméleti képzést biztosító iskola által megadott alkalmakra, italajánlattal. Menükártya megtervezése, elkészítése, nyomtatása Az összeállított menü díszasztalának megterítése Az vizsgaszervező által előkészített 20 db eszköz felismerése A másik csoport által elkészített három fogasos menüre az asztal átterítése, vendég fogadása, ültetése, vízzel kínálása, menü ismertetése idegen nyelven. A menü felszolgálása, italkínálással, kávékészítéssel és felszolgálással. A vendégek részére két adag sütemény becsomagolása elvitelre.

111 A vizsgafeladat időtartama: 450 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 50 % Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Egy vendéglátó üzlet gazdálkodási adatainak elemzése A vizsgafeladat ismertetése: Gazdasági elemzések végzése: egy melegkonyhás vendéglátóipari üzlet bruttó forgalmának megállapítása (férőhely, átlagfogyasztás, fordulatok számának ismeretében),a szükséges létszám megállapítása (a nyitvatartási idő és nyitvatartási napok számának ismeretében) a munkabér költségek közteherrel megállapítása, az ELÁBÉ meghatározása (átlaghaszonkulcs ismeretében), az árrés megállapítása, az egyéb költségek megállapítása (megadott % ismeretében) az adózás előtti eredmény megállapítása. A vizsgafeladat időtartama: 180 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Vendéglátó eladó feladatai és Vendéglátás gazdálkodás, szervezés, marketing A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység tételsora a következő témaköröket tartalmazza: Vendéglátó vállalkozások lényege és jellemzői, élelmianyag és italismeret, különböző kávékészítési, kávédíszítési eljárások, teakészítési, teaszertartási ismeretek, koktél, jégkása, frappé, és turmixital készítési ismeretek, cukrászdai és kávéházi felszolgálás szabályai, élelmiszerbiztonsági szabályok, vendégkommunikáció, etikett, protokoll szabályok. A vendéglátó gazdálkodás szabályai, a vendéglátó üzletek szervezésének jogszabályi háttere. Higiéniai, munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok. A vendéglátás marketing eszközei, a marketinggel kapcsolatos üzletvezetői tevékenységek. A vizsgafeladat időtartama: 35 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások a című weblapján érhetők el a Vizsgák menüpontban 4.5.Technikumi-új képzések tantárgyi rendszere -ágazati technikumi képzés a évfolyamon (érettségi + technikus szakképesítés) az alábbiak szerint:-új

112 EU, Magyar képesítési szint ágazat Szakmai azonosító szám szakképesítés megnevezése képzési idő évfolyam munkarend Turizmusvendéglátás Turizmusvendéglátás Cukrász szaktechnikus 5 év nappali Szakács szaktechnikus 5 év 9-13 nappali 5-5 Turizmusvendéglátás Vendégtéri szaktechnikus 5 év 9-13 nappali Technikumi képzések-új heti és éves szakmai óraszámai: évfolyam heti óraszám éves óraszám 9. évfolyam 7óra/hét 252 óra/év 10. évfolyam 9 óra/hét 324 óra/év 11. évfolyam 13 óra/hét 454 óra/év Egybefüggő 175óra szakmaigyakorlat 12. évfolyam 12 óra/hét 446 óra/év Egybefüggő 200 óra szakmaigyakorlat 5/13. évfolyam 17 óra/hét 620 óra/év Összesen: 2096óra

113 A technikumi - új képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik az 5 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati technikum-új képzés szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik az 5. évfolyamos képzés középiskolai évfolyamokra jutó ágazati technikum-új képzés szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. évfolyam heti óraszám éves óraszám 1/13. évfolyam 30 óra/hét 1066 óra/év Egybefüggő szakmaigyakorlat 200 óra 2/14. évfolyam 30 óra/hét 958 óra/év Összesen: 2024 óra A kizárólag évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a technikumi kifutó képzés 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik. Európai-Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti a szakma szintje: 5 Képzési idő:5 év A programtantervvel kitöltött időkeret megfelelően tartalmaz az iskola által szabadon felhasználható időkeretet, amit a közismereti tantárgyakra tervezzük felhasználni. Az elmélet és a gyakorlat aránya a programtervben nem kerül élesen elválasztásra. Így van lehetőségünk az adott témakör, tananyagtartalom igényeinek megfelelően a gyakorlat során is elméletet oktatni, hatékonyabbá téve ezzel az oktatást. Egyes tantárgyaknál központilag került meghatározásra a tantárgy teljes tartalmát tekintve az órakeretnek minimálisan hány százalékát kell gyakorlati körülmények között (tanműhelyben, termelőüzemben stb.) oktatni. Ez az adott tantárgy egészének gyakorlatigényességét mutatja, és minél magasabb ez az arány, annál inkább ösztönöz az elméleti tudáselemek gyakorlatba ágyazottan történő oktatására. A szakirányú oktatásban a tantárgyakra meghatározott időkeret és tartalom kötelező érvényű.

114 Cukrász szaktechnikus A tanulási területekhez rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Évfolyam A képzés összes óraszáma 1/13. 2/14. A képzés összes óraszáma Évfolyam összes óraszáma Munkavállalói ismeretek Álláskeresés Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Munkanélküliség Munkavállalói idegen nyelv Az álláskeresés lépései, álláshirdetések Önéletrajz és motivációs levél Small talk általános társalgás Állásinterjú A munka világa Turizmus Alapvető szakmai elvárások Kommunikáció és vendégkapcsolatok

115 Munkabiztonság és egészségvédelem

116 Termelési, értékesítési és turisztikai alapismeretek A cukrászati termelés alapjai Az ételkészítés alapjai A vendégtéri értékesítés alapjai A turisztikai és szálláshelyi tevékenység alapjai Tanulási terület összóraszáma Előkészítés Cukrászati anyagok technológiai szerepe, anyagok, eszközök előkészítése, anyaghányadok kiszámítása Munkafolyamatok előkészítése Cukrászati berendezések, gépek ismerete, kezelése, programozása Cukrászati berendezések, gépek és készülékek kezelése Cukrászati termékek készítése Töltelékek, krémek készítése, gyümölcsök, zöldségek tartósítása Tészták és uzsonnasütemények készítése Tészták és sós teasütemények készítése Krémes készítmények előállítása Édes teasütemények, mézesek készítése Felvertek és hagyományos cukrászati termékek készítése Nemzetközi cukrászati termékek készítése Bonbonok készítése

117 Hidegcukrászati termékek készítése Különleges táplálkozási igények figyelembevételével készülő cukrászati termékek előállítása Cukrászati termékek befejezése, díszítése Bevonatok készítése, alkalmazása Cukrászati termékek egyszerű díszítése, tálalása Cukrászati termékek tervezése, különleges díszítése Anyaggazdálkodásadminisztrációelszámoltatás Anyaggazdálkodás Cukrászati termékek kalkulációja Elszámoltatás Tanulási terület összóraszáma Üzleti menedzsment Gazdálkodás a bevételekkel A gazdálkodással összefüggő bizonylatkezelési ismeretek Anyag- készlet- és eszközgazdálkodás Létszám- és bérgazdálkodás Vezetés a gyakorlatban Vállalkozás indítása Marketing és protokoll Marketing Viselkedés és üzleti protokoll

118 Speciális szakmai kompetenciák Cukrászdai értékesítés Cukrászati munkaszervezés Tanulási terület összóraszáma Egybefüggő szakmai gyakorlat: A tanulási területek részletes szakmai tartalmát a Cukrász szaktechnikus szakképesítés központi programtanterve tartalmazza. A szakmai, üzemi gyakorlatot duális képzésben külső képzőhelyen tervezzük megvalósítani

119 Szakács szaktechnikus A tanulási területekhez rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Évfolyam A képzés összes óraszáma 1/13. 2/14. A képzés összes óraszáma Évfolyam összes óraszáma Munkavállalói ismeretek Álláskeresés Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Munkanélküliség Munkavállalói idegen nyelv Az álláskeresés lépései, álláshirdetések Önéletrajz és motivációs levél Small talk általános társalgás Állásinterjú A munka világa Alapvető szakmai elvárások

120 Kommunikáció és vendégkapcsolatok Munkabiztonság és egészségvédelem IKT a vendéglátásban Digitális eszközök a vendéglátásban Digitális tananyagtartalmak alkalmazása Digitális eszközök a turizmusban Termelési, értékesítési és turisztikai alapismeretek A cukrászati termelés alapjai Az ételkészítés alapjai A vendégtéri értékesítés alapjai A turisztikai és szálláshelyi tevékenység alapjai Tanulási terület összóraszáma Előkészítés és élelmiszer-feldolgozás Előkészítés Alapműveletek, fűszerezés, ízesítés Alaplevek, rövid levek, kivonatok és pecsenyelevek Alapkészítmények Sűrítési eljárások Bundázási eljárások Mártások Töltelékáruk (kolbászok, terrine-ek, pástétomok, galantinok) Pékáruk és cukrászati alaptészták

121 Savanyítás, tartósítás Konyhai berendezések, gépek ismerete, kezelése, programozása Kéziszerszámok Hűtő- és fagyasztóberendezések Főző- és sütőberendezések Egyéb berendezések és gépek Karbantartási és üzemeltetési ismeretek Ételkészítés-technológiai ismeretek Főzés Gőzölés Párolás Sütés I Sütés II Különleges technológiák Cukrászat Speciális ételek (mentes, kímélő) Ételkészítés árukosárból Ételek tálalása Alapvető tálalási formák, lehetőségek Szezonális alapanyagok használata Heti menük összeállítása Alkalmi menük összeállítása Rendezvényekkel kapcsolatos teendők Nemzetközi ételismeret Büfék összeállítása és tálalása

122 Kalkuláció összeállítása Anyaggazdálkodás, adminisztráció, elszámoltatás Áruátvétel Árugazdálkodási szoftverek használata Élelmiszer- és árukészlet ellenőrzése Az anyagfelhasználás kiszámítása Vételezés, rendelési mennyiség megállapítása Raktározás Árképzés Bizonylatolás Elszámoltatás Készletgazdálkodás Tanulási terület összóraszáma

123 Üzleti menedzsment Gazdálkodás a bevételekkel A gazdálkodással összefüggő bizonylatkezelési ismeretek Anyag- készlet- és eszközgazdálkodás Létszám- és bérgazdálkodás Vezetés a gyakorlatban Vállalkozás indítása Marketing és protokoll Marketing Viselkedés és üzleti protokoll Speciális szakmai kompetenciák Konyhavezetési ismeretek Élelmezésvezetői ismeretek Tanulási terület összóraszáma Egybefüggő szakmai gyakorlat: A tanulási területek részletes szakmai tartalmát a Szakács szaktechnikus szakképesítés központi programtanterve tartalmazza. A szakmai, üzemi gyakorlatot duális képzésben külső képzőhelyen tervezzük megvalósítani

124 Vendégtéri szaktechnikus A tanulási területekhez rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Évfolyam A képzés összes óraszáma 1/13. 2/14. A képzés összes óraszáma Évfolyam összes óraszáma Munkavállalói ismeretek Álláskeresés Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Munkanélküliség Munkavállalói idegen nyelv Az álláskeresés lépései, álláshirdetések Önéletrajz és motivációs levél Small talk általános társalgás Állásinterjú

125 A munka világa Alapvető szakmai elvárások Kommunikáció és vendégkapcsolatok Munkabiztonság és egészségvédelem IKT a vendéglátásban Digitális eszközök a vendéglátásban Digitális tananyagtartalmak alkalmazása Digitális eszközök a turizmusban Termelési, értékesítési és turisztikai alapismeretek A cukrászati termelés alapjai Az ételkészítés alapjai A vendégtéri értékesítés alapjai A turisztikai és szálláshelyi tevékenység alapjai Tanulási terület összóraszáma Rendezvényszervezési ismeretek Rendezvények típusai, fajtái Értékesítés folyamata Kommunikáció a vendéggel Rendezvény logisztika Rendezvény bonyolítása Elszámolás, fizettetés

126 Vendégtéri ismeretek Felszolgálási ismeretek Felszolgálás lebonyolítása Fizetési módok Étel és italismeret Konyhatechnológiai alapismeretek Ételkészítési ismeretek Betekintés a csúcsgasztronómia világába, fine dining Étterem értékelő és minősítő rendszerek a világban Italismeret és felszolgálásuk szabályai Italok készítésének szabályai Ételek és italok párosítása, étrend összeállítás Étel és ital érzékenységek, intoleranciák, allergiák Értékesítési ismeretek Étlap és itallap szerkesztésének marketing szempontjai A bankett kínálat kialakításának szempontjai A Séf (táblás) ajánlat kialakításának szempontjai Sommelier feladatának marketing vonatkozásai

127 Vendéglátó egységek online tevékenységének elemzése Gasztroesemények az online térben Hírlevelek szerkesztése és marketing vonatkozásai Gazdálkodás és ügyviteli ismeretek Beszerzés Raktározás Termelés Ügyvitel a vendéglátásban Százalék számítás, mértékegység átváltások Árképzés Jövedelmezőség Elszámoltatás Vállakozási formák Alapvető munkajogi és adózási formák Tanulási terület összóraszáma Üzleti menedzsment Gazdálkodás a bevételekkel A gazdálkodással összefüggő bizonylatkezelési ismeretek Anyag- és készlet- és eszközgazdálkodás Létszám- és bérgazdálkodás Vezetés a gyakorlatban Vállalkozás indítása

128 Marketing és protokoll Marketing Viselkedés és üzleti protokoll Speciális szakmai kompetenciák A vendég asztalánál készíthető ételek Munkaszervezés az értékesítés lehetséges helyszínein Tanulási terület összóraszáma Egybefüggő szakmai gyakorlat: A tanulási területek részletes szakmai tartalmát a Vendégtéri szaktechnikus szakképesítés központi programtanterve tartalmazza. A szakmai, üzemi gyakorlatot duális képzésben külső képzőhelyen tervezzük megvalósítani.

129 4.6. Szakképzőiskolai képzések tantárgyi rendszere Turizmus-vendéglátás szakmacsoport-kifutó képzései A 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet kerettanterve alapján a szakképzőiskolai-kifutó képzés tantárgyi rendszere. A szakképzőiskolai-kifutó képzés szakmacsoportos évfolyamainak kerettanterven alapuló tantárgyi rendszere. OKJ azonosító 18. szakmacsoport Vendéglátásidegenforgalom Szakképesítés megnevezése Évfolyamok száma Évfolyam jelölése Szakképzés munkarendje Cukrász 3 2/10,3/11 nappali Pincér 3 2/10,3/11 nappali Szakács 3 2/10,3/11 nappali Szakképzőiskola-. kifutó képzések-érettségi után OKJ azonosító 18. szakmacsoport Vendéglátásidegenforgalom Szakképesítés megnevezése Évfolyamok száma Évfolyam jelölése Szakképzés munkarendje Cukrász 2 KSZ12C nappali Pincér 2 KSZ 12P nappali Szakács 2 KSZ12SZ nappali Szakközépiskola kifutó képzések felnőttoktatás keretében OKJ azonosító 18. szakmacsoport Vendéglátásidegenforgalom Szakképesítés megnevezése Évfolyamok száma Évfolyam jelölése Szakképzés munkarendje Cukrász 2 KSZF12C esti Szakács 2 KSZF12SZ esti Az érettségire épülő szakképzések szakmai moduljai azonosak z szakmai képzések azonos számú és megnevezésű szakképesítések modultartalmával. Eltérés az évfolyamok számában és az óraszámokban van, amit a szakképesítések óratervei tartalmaznak. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai kifutó képzésben a heti és éves szakmai óraszámok: Évfolyam Heti óraszám szabadsáv nélkül Éves óraszám szabadsáv nélkül Heti óraszám szabadsávval Éves óraszám szabadsávval 9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év Ögy évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év Ögy

130 11. évfolyam 23 óra/hét 713 óra/év 25,5 óra/hét 791 óra/év Összesen: 2343 óra 2853 óra Évfolyam Heti óraszám szabadsáv nélkül Éves óraszám szabadsáv nélkül Heti óraszám szabadsávval Éves óraszám szabadsávval 1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy. 160 óra 160 óra 2. évfolyam 31,5 óra/hét 977 óra/év 35 óra/hét 1085 óra/év Összesen: 2271 óra 2505 óra Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Szakképzés közismereti oktatással (kifutó évfolyam kifutó) A szakképzésbe történő belépés feltételei Szakmánként részletezve Tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák: Személyes kompetenciák: Mozgáskoordináció (testi ügyesség), elhivatottság, elkötelezettség, önállóság, pontosság, felelősségtudat Társas kompetenciák: motiválhatóság, irányíthatóság, együttműködés Módszer kompetenciák: A környezet tisztántartása, módszeres munkavégzés, gyakorlatias feladatértelmezés, problémamegoldás, hibaelhárítás, rendszerező képesség Képzés célja: A képzés célja az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanulók közvetlenül történő szakképzésbe való beiskolázása. A cukrász, pincér és szakács szakképesítés megszerzése, a képzéshez tartozó kompetenciák elsajátításával. A kompetenciákat az egyes szakképesítések Szakmai és Vizsgakövetelményei tartalmazzák. A szakmai gyakorlat megvalósulása, a képzésen belül: Kihelyezett képzőhelyeken tanulószerződés keretein belül Szakközépiskola 3 éves cukrászképzés (2/10. és 3/11. évf. KSz 12 évf.kifutó) A szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése: Cukrász Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma 3 Rendelet: 29/2016 (VIII.26) NGM rendelettel módosított 27/2012 (VIII:27.) NGM Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában a bemeneti kompetenciáka képzés megkezdhető a hatályos rendeletekben a Vendéglátás-turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában.

131 Szakmai előképzettség nem szükséges Előírt gyakorlat nem szükséges Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama - 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra. - 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A cukrász a higiéniai és munkavédelmi előírások betartása mellett cukrászsüteményeket, fagylaltokat, és más hidegcukrászati készítményeket állít elő, figyelemmel azok ízbeli változatosságára, esztétikai megjelenítésére, a vásárlási, megrendelési igényekre. A B 4.1. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti 4.2. azonosító száma megnevezése Gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Élelmiszerbiztonsági alapismeretek Cukrász szakmai idegen nyelv Cukrász szakmai feladatok Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II. Szakképzési kerettanterv a CUKRÁSZ szakképesítéshez A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

132 A szabadsávok óráinak megoszlását a szakmai és a közismereti tantárgyak között a táblázat tartalmazza: Cukrász szakképesítés 2/10 évfolyam számára Szakközépiskola cukrász én indult 3 éves óraterv a i kerettantervekhez 2019/2020 1/9. C1, C2 2020/2021 2/10C1,2/10C2 2021/2022 3/11C1,3/11C2 1/9. évf. 2/10. évf. 3/11. évf. Tantárgyak heti csop. heti csop. heti csop. 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 32 hét K elm gyak órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. Osztályközösség- építő Program Testnevelés Komunikáció-magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret Idegen nyelv * * * 2 Cukrász szakmai idegen nyelv * * 1 Foglalkoztatás I. (Elhelyezkedést- munkavállalást segítő idegen nyelv) * 2 Matematika * Informatika * 1 Természetismeret: Általános élelmiszerismeret 54 1,5 1,5 1, Élelmiszerbiztonságról általában 18 0,5 0,5 0,5 - - Vendéglátó gazdálkodás ,5 3, Foglalkoztatás II. (alapismeretek) ,5 0,5 0,5 Vendéglátás higiéniája , Cukrász szakmai ismeretek Szakrajz 36 0, Cukrász szakmai gyakorlat ** Cukrász szakmai üzemi gyakorlat ,5 17,5 17, ,5 17,5 17,5 Szabad közismereti órakeret 1 0 1,5 Szabad szakmai órakeret 2,5 2 2,5 Összesen: ,0 35,0 29,0 6, ,0 36,0 18,5 17, ,0 35,0 17,5 17,5 Nyári gyakorlat Iskolában minden héten. Iskolában 2 hetente. Iskolában 2 hetente. A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban, a **-gal jelölt tárgyakat 2-es vagy 3-as csoportbontásban tanítjuk létszámtól függően. Budapest, szeptember 02. Összóraszám bontással ,5 4 17, ,5 23,5 Közismerettel 1/9 nyár 2/10 nyár 3/11 össz. Elmélet összesen: % Gyakorlat összesen: % Összesen: % Közismeret nélkül Összesen: 612 hét ,0 6, ,0 27,0 9,5 17, ,5 28,0 10,5 17,5 Nyári gyakorlat /9 nyár 2/10 nyár 3/11 össz. Elmélet összesen: % Gyakorlat összesen: % Összesen: %

133 A szabadsávok óráinak megoszlását a szakmai és a közismereti tantárgyak között a táblázat tartalmazza: Cukrász szakképesítés 3/11 évfolyam számára Szakközépiskola cukrász én indult 3 éves óraterv a i kerettantervekhez 2018/2019 1/9. C1, C2 2019/2020 2/10C1,2/10C2 2020/2021 3/11C1,3/11C2 1/9. évf. 2/10. évf. 3/11. évf. Tantárgyak heti csop. heti csop. heti csop. 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 32 hét K elm órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. Osztályközösség- építő Program Testnevelés Komunikáció-magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret Idegen nyelv * * * 2 Cukrász szakmai idegen nyelv * * * 2 Foglalkoztatás I. (Elhelyezkedést- munkavállalást segítő idegen nyelv) 64 Matematika * Informatika * 1 Természetismeret: Kémia Környezetvédelem Általános élelmiszerismeret 54 1,5 1,5 1, Élelmiszerbiztonságról általában 18 0,5 0,5 0,5 - - Vendéglátó gazdálkodás ,5 3, Foglalkoztatás II. (alapismeretek) ,5 0,5 0,5 Vendéglátás higiéniája , Cukrász szakmai ismeretek Szakrajz 36 0, Cukrász szakmai gyakorlat ** Cukrász szakmai üzemi gyakorlat ,5 17,5 17, ,5 17,5 17,5 Szabad közismereti órakeret 1 0 1,5 Szabad szakmai órakeret 2,5 2 2,5 Összesen: ,0 35,0 29,0 6, ,0 36,0 18,5 17, ,0 35,0 17,5 17,5 Nyári gyakorlat Iskolában minden héten. Iskolában 2 hetente. Iskolában 2 hetente. A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban, a **-gal jelölt tárgyakat 2-es vagy 3-as csoportbontásban tanítjuk létszámtól függően. Budapest, szeptember 02. Összóraszám bontással ,5 4 17, ,5 23,5 Közismerettel 1/9 nyár 2/10 nyár 3/11 össz. Elmélet összesen: % Gyakorlat összesen: % Összesen: % Közismeret nélkül Összesen: 612 hét ,0 6, ,0 27,0 9,5 17, ,5 28,0 10,5 17,5 Nyári gyakorlat gyak 1/9 nyár 2/10 nyár 3/11 össz. Elmélet összesen: % Gyakorlat összesen: % Összesen: % A közismereti oktatás nélküli, KSZ 12. évfolyam óraterve a szabadsáv óraszámaival együtt: Szakközépiskola cukrász, közismeret nélkül, én indult 2 éves óraterv a i kerettantervekhez Tantárgyak 36 hét 20% K 2019/ /2021 KSZ/11. C1, C2 KSZ/12C1. C évf. 12. évf. heti csop. heti elm gyak 32 hét 20% K órasz. bont. órasz. Osztályfőnöki 18-0,5 16 0,5 Testnevelés - - Cukrász szakmai idegen nyelv ,8 2 2 * 2 Foglalkoztatás I. (Elhelyezkedést- munkavállalást segítő idegen nyelv) 72 14,4 2 2 * 2 - Informatika - - Általános élelmiszerismeret ,6 1, , Élelmiszerbiztonságról általában ,4 0,5 1 1 Vendéglátó gazdálkodás , , Foglalkoztatás II. (alapismeretek) 18 3,6 0,5 0,5 0,5 - Vendéglátás higiéniája ,2 0,5 0,5 0,5 Cukrász szakmai ismeretek ,4 3,5 4,5 3, ,6 3,5 4 4 Szakrajz ,2 0,5 0,5 0,5 Vizsgára felkészítő szakmai gyakorlat - - Cukrász szakmai gyakorlat ,6 4,5 3 ** , Cukrász szakmai üzemi gyakorlat ,5 17,5 17, ,5 17,5 20,5 Szabad szakmai órakeret 3,5 3,5 Összesen: ,0 35,0 11,0 20, ,0 35,0!<->! 14,0 23,5 Nyári gyakorlat 160 Iskolában 2 hetente. A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban, a **-gal jelölt tárgyakat 2-es vagy 3-as csoportbontásban tanítjuk létszámtól függően. Budapest, szeptember 1. Összóraszám bontással 17,5 4 17,5 4 21,5 21,5 KSZ/11 nyár 2/12 össz. Elmélet összesen: % Gyakorlat összesen: % Összesen: % csop. bont. elm gyak

134 Cukrász szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A cukrász a higiéniai és munkavédelmi előírások betartása mellett cukrászsüteményeket, fagylaltokat, és más hidegcukrászati készítményeket állít elő, figyelemmel azok ízbeli változatosságára, esztétikai megjelenítésére, a vásárlási, megrendelési igényekre. A szakképesítéssel rendelkező képes: - saját munkáját megszervezni, a munkájához szükséges anyagmennyiséget felmérni - élelmiszer előállítás higiéniai alapkövetelményeinek betartásával korszerű táplálkozáshoz mindjobban igazodó cukrászati terméket készíteni - cukrásztechnológiai alapműveleteket végezni - cukorkészítményeket előállítni - bevonó anyagokat készíteni, felhasználni - cukrászati félkész- és késztermékeket készíteni - uzsonnasüteményeket készíteni - teasüteményeket készíteni - kikészített süteményeket készíteni, - hagyományőrző cukrászati termékeket eredeti technológiával készíteni - nemzetközi trend szerint cukrászati termékeket készíteni - fagylaltokat, fagylaltkelyheket készíteni - pohárkrémeket, készíteni - bonbonokat készíteni - tányérdesszerteket készíteni - alkalmi díszmunkákat a vendég kérésének megfelelően elkészíteni. Kapcsolódó szakképesítések A B C A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja Diétás cukrász szakképesítés-ráépülés Cukrászati részlegvezető szakképesítés-ráépülés Vendéglátó-üzletvezető szakképesítés-ráépülés

135 Fogadós azonos ágazat Pincér azonos ágazat Szakács azonos ágazat Vendéglátásszervező azonos ágazat SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A B 4.1. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti 4.2. azonosító száma megnevezése Gazdálkodási ismeretek Élelmiszerismeret Élelmiszerbiztonsági alapismeretek Cukrász szakmai idegen nyelv Cukrász szakmai feladatok Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai:

136 Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Cukrászati termékkészítés A vizsgafeladat ismertetése: Meghatározott darabszámban, három féle cukrászati késztermék és egy díszmunka készítése. A vizsgázónk, cukrászati késztermékekhez a félkész termékeket is el kell készítenie. - uzsonnasütemény vagy teasütemény készítése - kikészített sütemény készítése - fagylalt, vagy pohárkrém, vagy bonbon, vagy tányérdesszert készítése - díszmunka készítése 16 szeletes előzetesen betöltött tortára A vizsgafeladat időtartama: 420 perc A vizsgafeladat értékelési aránya: 60 % Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Cukrászati termékek technológiája, termeléshez kapcsolódó gazdasági számítások A vizsgafeladat ismertetése: Cukrászati félkész és késztermékek készítésének technológiája, a termékek előállításához alkalmazott gépek, berendezések munkavédelmi előírása. A cukrászati termeléshez kapcsolódó gazdasági és cukrász üzemi árugazdálkodással kapcsolatos számítások (anyaghányad, veszteségszámítás, kalkuláció, leltározási feladatok) A feladatlapban a feladatok aránya % A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Cukrász szakmai idegen nyelv, élelmiszerismeret, élelmiszerbiztonság A vizsgafeladat ismertetése: Központi tételsor alapján, mely az alábbi témaköröket tartalmazza - egy cukrászati termék anyaghányadának, a műveletekhez szükséges eszközeinek és készítésének, idegen nyelvű, ismertetése - a cukrászati termékkészítéshez alkalmazott nyersanyagok jellemzőinek, a nyersanyagok technológiai szerepének és, felhasználási lehetőségeinek magyar nyelvű ismertetése - a cukrászati termék előállítás élelmiszerbiztonsági követelményeinek magyar nyelvű ismertetése A vizsgafeladatban a feladatok értékelési aránya: 25%, 50%, 25% A vizsgafeladat időtartama: 40 perc (felkészülési idő 20 perc válaszadás 20 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20 % A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok:

137 A szakképesítéssel kapcsolatos előírások a weblapon érhetők el a Vizsgák menüpont alatt. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: A gyakorlati, írásbeli és szóbeli vizsga akkor eredményes, ha az előírt részfeladatok külön- külön legalább 51%-osra értékelhetők. Amennyiben az adott vizsga feladatban az egyik részfeladat 51 % alatt van az adott vizsgatevékenységet meg kell ismételni Szakközépiskola 3 éves pincér képzés (2/10. és 3/11. évf. KSz12 évf.) A szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése Pincér Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma 3 Rendelet: 29/2016 (VIII.26) NGM rendelettel módosított 27/2012 (VIII:27.) NGM Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában a bemeneti kompetenciáka képzés megkezdhető a hatályos rendeletekben a Vendéglátás-turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. Szakmai előképzettség nem szükséges Előírt gyakorlat nem szükséges Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama - 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra - 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A pincér a különböző vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el. A vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja, az udvarias és szakszerű felszolgálás előírásai szerint. Fogadja a vendégeket, ételeket, italokat szolgál fel. A 4.1. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti 4.2. azonosító száma megnevezése Élelmiszerismeret Gazdálkodási ismeretek B

138 Pincér szakmai idegen nyelv Felszolgálási alapok Felszolgáló szakmai ismeret Élelmiszerbiztonsági alapismeretek Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II. Szakképzési kerettanterv a PINCÉR szakképesítéshez A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

139 A szabadsávok óráinak megoszlását a szakmai és a közismereti tantárgyak között a táblázat tartalmazza: Pincér szakképesítés 2/10 évfolyam számára Szakközépiskola pincér én indult 3 éves óraterv a i kerettantervekhez 2019/2020 1/9. P 2020/2021 2/10P 2021/2022 3/11P 1/9. évf. 2/10. évf. 3/11. évf. Tantárgyak heti csop. heti csop. heti csop. 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 32 hét K elm gyak órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. Osztályközösség- építő Program ,5 0, ,5 0,5 Testnevelés Komunikáció-magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret Idegen nyelv * * * 2 Pincér szakmai idegen nyelv * * 1 - Foglalkoztatás I. (Elhelyezkedést- munkavállalást segítő idegen nyelv) * 2 Matematika * Informatika * 1 Természetismeret: Általános élelmiszerismeret 54 1,5 1,5 1, Élelmiszerbiztonságról általában 36 0, Vendéglátó gazdálkodás Foglalkoztatás II. (alapismeretek) ,5 0,5 0,5 Vendéglátás higiénéje , Felszolgálás alapok 162 4,5 4,5 4,5 - - Felszolgálás Felszolgálás alapok gyakorlat ** ** 2-2,5 ** 2,5 Felszolgálás üzemi gyakorlat ,5 17,5 17, ,5 17,5 17,5 Szabad közismereti órakeret 1 0 1,5 Szabad szakmai órakeret 2,5 2,0 2,5 Összesen: ,0 35,0 30,0 5, ,0 36,0 16,5 19, ,0 35,0 15,0 20,0 Nyári gyakorlat Iskolában minden héten. Iskolában 2 hetente. Iskolában 2 hetente. A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban, a **-gal jelölt tárgyakat 2-es vagy 3-as csoportbontásban tanítjuk létszámtól függően. Budapest, szeptember 1. Összóraszám bontással ,5 6 17, ,5 25,5 Közismerettel 1/9 nyár 2/10 nyár 3/11 össz. Elmélet összesen: % Gyakorlat összesen: % Összesen: % Közismeret nélkül Összesen: 612 hét ,0 5, ,0 27,5 8,0 19, ,5 28,5 8,5 20,0 Nyári gyakorlat /9 nyár 2/10 nyár 3/11 össz. Elmélet összesen: % Gyakorlat összesen: % Összesen: % A szabadsávok óráinak megoszlását a szakmai és a közismereti tantárgyak között a táblázat tartalmazza: Pincér szakképesítés 3/11 évfolyam számára 1/9. évf. 2/10. évf. 3/11. évf. Tantárgyak heti csop. heti csop. heti csop. 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 32 hét K elm gyak órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. Osztályközösség- építő Program ,5 0, ,5 0,5 Testnevelés Komunikáció-magyar nyelv és irodalom Társadalomismeret Idegen nyelv * * * 2 Pincér szakmai idegen nyelv * * 1 - Foglalkoztatás I. (Elhelyezkedést- munkavállalást segítő idegen nyelv) * 2 Matematika * Informatika * 1 Természetismeret: Kémia Környezetvédelem Általános élelmiszerismeret 54 1,5 1,5 1, Élelmiszerbiztonságról általában 36 0, Vendéglátó gazdálkodás Foglalkoztatás II. (alapismeretek) ,5 0,5 0,5 Vendéglátás higiénéje , Felszolgálás alapok 162 4,5 4,5 4,5 - - Felszolgálás Felszolgálás alapok gyakorlat ** ** 2-2,5 ** 2,5 Vizsgára felkészítő szakmai gyakorlat Felszolgálás üzemi gyakorlat ,5 17,5 17, ,5 17,5 17,5 Szabad közismereti órakeret 1 0 1,5 Szabad szakmai órakeret 2,5 2,0 2,5 Összesen: ,0 35,0 30,0 5, ,0 36,0 16,5 19, ,0 35,0 15,0 20,0 Nyári gyakorlat Iskolában minden héten. Iskolában 2 hetente. Iskolában 2 hetente. A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban, a **-gal jelölt tárgyakat 2-es vagy 3-as csoportbontásban tanítjuk létszámtól függően. Budapest, szeptember 1. Összóraszám bontással ,5 6 17, ,5 25,5 Közismerettel 1/9 nyár 2/10 nyár 3/11 össz. Elmélet összesen: % Gyakorlat összesen: % Összesen: % Közismeret nélkül Összesen: 612 hét ,0 5, ,0 27,5 8,0 19, ,5 28,5 8,5 20,0 Nyári gyakorlat /9 nyár 2/10 nyár 3/11 össz. Elmélet összesen: % Gyakorlat összesen: % Összesen: %

140 A közismereti oktatás nélküli, KSZ 12. évfolyam óraterve a szabadsáv óraszámaival együtt: én indult 2 éves óraterv a i kerettantervekhez Tantárgyak 36 hét 20% K KSZ/11. P KSZ/12 P 11. évf. 12. évf. heti csop. heti elm gyak 32 hét 20% K órasz. bont. órasz. Osztályfőnöki 18 3,6 0,5 16 3,2 0,5 Testnevelés - - Pincér szakmai idegen nyelv ,8 2 2 * 2 Foglalkoztatás I. (Elhelyezkedést- munkavállalást segítő idegen nyelv) 72 14,4 2 2 * 2 - Informatika - - Általános élelmiszerismeret ,2 1,5 3,5 3, , Élelmiszerbiztonságról általában ,2 0,5 0,5 0,5 Vendéglátó gazdálkodás , ,5 2,5 Foglalkoztatás II. (alapismeretek) 18 3,6 0,5 0,5 0,5 - Vendéglátás higiénéje ,2 0,5 0,5 0,5 Felszolgálási alapok , ,8 1 1 Felszolgálási alapok gyakorlat 72 14,4 4, ,5 2,5 Felszolgálás 96 19,2 3 3 Felszolgálás üzemi gyakorlat ,5 17,5 17, ,2 20,5 20,5 20,5 Szabad szakmai órakeret 3,5 3,5 Összesen: ,0 35,0!<->! 15,0 19, ,0 35,0 7,5 23,0 Nyári gyakorlat 160 Iskolában 2 hetente. A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban, a **-gal jelölt tárgyakat 2-es vagy 3-as csoportbontásban tanítjuk létszámtól függően. Budapest, szeptember 1. Összóraszám bontással 17,5 2 11,5 2 19,5 13,5 KSZ/11 nyár 2/12 össz. Elmélet összesen: % Gyakorlat összesen: % Összesen: % csop. bont. elm gyak Pincér szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye: A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A pincér a különböző vendéglátó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek hálózati egységeiben értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el. A vendégek által igényelt, illetve az ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat a tőle elvárható legmagasabb szakmai színvonalon biztosítja, az udvarias és szakszerű felszolgálás előírásai szerint. Fogadja a vendégeket, ételeket, italokat szolgál fel. A szakképesítéssel rendelkező képes: - az üzemeltetéssel kapcsolatos teendőket elvégezni - az árukészlet alakulását figyelemmel kísérni, részt venni az áru szakszerű minőségi és mennyiségi átvételében, előírásoknak megfelelő tárolásában és dokumentálásában - munkaterületét és a vendégteret nyitásra előkészíteni - felszolgálni, fogadni a vendéget, leültetni a protokoll-előírások szerint, ismertetni a választékot, ételeket és italokat ajánlani, a rendelést felvenni - a felszolgáláshoz szükséges eszközöket előkészíteni, a vendégek által választott ételeket és italokat szakszerűen felszolgálni - megszervezni a saját munkáját - a felszolgálandó ételek és italok minőségét, mennyiségét, hőmérsékletét, összetételét, az allergizáló anyagokat figyelemmel kísérni - számlákat készíteni

141 - átvenni a fogyasztás ellenértékét, pénztárgépet kezelni, zárás után a vendégek távozását ellenőrizni, elszámolást készíteni - HAACP dokumentációkat kitölteni - idegen nyelven rendelést felvenni - környezetvédelmi előírásokat alkalmazni Kapcsolódó szakképesítések A B C A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja Vendéglátó üzletvezető szakképesítésráépülés Cukrász azonos ágazat Fogadós azonos ágazat Szakács azonos ágazat Vendéglátásszervező azonos ágazat SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A B 4.1. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti 4.2. azonosító száma megnevezése Élelmiszerismeret Gazdálkodási ismeretek Pincér szakmai idegen nyelv Felszolgálási alapok Felszolgáló szakmai ismeret Élelmiszerbiztonsági alapismeretek

142 Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51 %-osra értékelhető. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Menü összeállítás és felszolgálás A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó egy ötfogásos menüt és hozzá illő italsort állít össze, egy meghatározott alkalomra és időpontra. A vizsgázó az általa összeállított étel- és italsorhoz 4 oldalas menükártyát készít, számítógépen. A vizsgázó az általa összeállított étel- és italsorra díszterítést készít 2 főre. Megterít a vizsgaszervező által összeállított 3 fogásos menüsorra 2 főre, mely nem képezi a vizsgatevékenység részét, a terítés munkafolyamatára fordított idő nem a vizsgatevékenység időtartamának része. Fogadja a vendégeket, leülteti, menüsort ismertet, háromfogásos menüsort szolgál fel angol felszolgálási módban, melyből egy fogás esetében a vendég asztalánál különleges éttermi munkát végez. Ezek lehetnek: saláták készítése, vagy halak filézése, vagy húsok szeletelése, vagy szárnyasok trancsírozása, vagy tatár beefsteak keverése, vagy flambírozás, vagy egyéb ételek készítése a vendég előtt. A menüsorhoz italfelszolgálást is végez (koktél, ásványvíz, pezsgő vagy bor, kávé), a koktélt és a kávét a pincér készíti el a vizsgán. A menüsor felszolgálása után kiállítja a vendég számára a számlát, melyet gépi vagy manuális számlázással készít el, a vizsgaszervező által megadott árak és számlázási adatok alapján. A felszolgálás befejeztével felméri a vendégek elégedettségét, elköszön a vendégtől A vizsgafeladat időtartama: 210 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 50 % Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: A pincér szakmai feladatai A vizsgafeladat ismertetése: A központi írásbeli az alábbi tématerületekből tartalmaz feladatokat: Gazdálkodás modul tárgyköreiből mindösszesen 35 %-os súllyal. A gazdálkodás modul témaköreinek beemelésével, egyenlő arányban a szakmai számítások, és a gazdálkodás elméleti témakörökből tartalmaz kérdéseket. Felszolgálás alapjai és Felszolgálás modulok tárgyköreiből mindösszesen 35%- os súllyal.

143 A felszolgálás általános szabályai, étrendek összeállítása, elemzése, hibák feltárása, étel ital ismeret témakörökből tartalmaz kérdéseket. Élelmiszer ismeret modul tárgyköreiből mindösszesen 20%-os súllyal. Az élelmiszerismeret modul témaköreinek beemelésével, általános élelmiszer ismeret, élelmiszerek fajtái, csoportosításuk, táplálkozás élettani jellemzésük, különös tekintettel az élelmiszerekben található allergének, a különböző élelmiszer érzékenységek, diétához alkalmazható élelmiszerek témakörökből tartalmaz kérdéseket. Élelmiszerbiztonság modul tárgyköreiből mindösszesen 10%-os súllyal. Az élelmiszerbiztonság modul tárgyköreinek beemelésével. A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25 % Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Étel- italismeret A vizsgafeladat ismertetése: a. Egy-egy ételcsoportot bemutat, tálalási módjait, tálaláshoz szükséges eszközöket, az ételekhez ajánlható italokkal. b. Egy-egy italcsoport bemutatása, felszolgálásuk és az ehhez szükséges eszközök ismertetése. Egyegy magyar borvidéket ismertet, jellemzi az ott található szőlő fajtákat, bemutat az adott borvidékről borászatokat, nevesebb borokat. A vizsgafeladat megnevezése: Pincér szakmai idegen nyelv A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgaszervező által összeállított idegen nyelvű étlap és itallap segítségével idegen nyelven kommunikál a vendégfogadás pillanatától a vendég távozásáig (köszöntés, helykínálás, ajánlás, étel- italmegrendelés felvétele, elégedettség felmérése, számlázás, elköszönés). A kommunikáció során a különböző igényekkel érkező vendég kívánságait megérti, ez alapján ajánl ételt és italt az étlapról (pl. vegetáriánus vendég, fogyókúrát tartó vendég, csak bizonyos húsféléket fogyasztó vendég, vallási felekezetekhez tartozó vendég, különböző betegségekben szenvedő vendég) A vizsgafeladat időtartama: 40 perc (felkészülési idő 20 perc, válaszadási idő 20 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 25 % A komplex szakmai vizsga akkor eredményes, ha teljesítése összességében legalább 51%-ra vagy legalább elégséges érdemjegyre sikerül. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások a weblapon érhetők el a Vizsgák menüpontban A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai:

144 4.6.3.Szakközépiskola 3 éves szakács képzés ( 2/10. és 3/11. évf.ksz12 évf.) A szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése Szakács Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma 3 Rendelet: 29/2016 (VIII.26) NGM rendelettel módosított 27/2012 (VIII:27.) NGM Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában a bemeneti kompetenciáka képzés megkezdhető a hatályos rendeletekben a Vendéglátás-turisztika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. Szakmai előképzettség nem szükséges Előírt gyakorlat nem szükséges Egészségügyi alkalmassági követelmények szükségesek Pályaalkalmassági követelmények szükségesek Elméleti képzési idő aránya 30 % Gyakorlati képzési idő aránya 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama - 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra - 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: A szakács feladata a korszerű vendéglátás követelményeinek megfelelő feladatok ellátása: a vendégek elvárásainak megfelelő ételválaszték kialakítása és elkészítése, valamint az elkészített ételek megfelelő minőségi színvonalon történő tálalása a vendégek számára éttermekben és egyéb helyszíneken lévő vendéglátó-ipari egységekben A 4.1 A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti 4.2. azonosító száma megnevezése Élelmiszerismeret Gazdálkodási ismeretek Szakács szakmai idegen nyelv Ételkészítési ismeretek alapjai Ételkészítési ismeretek Élelmiszerbiztonsági alapismeretek Foglalkoztatás I Foglalkoztatás II. B Szakképzési kerettanterv a SZAKÁCS szakképesítéshez A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

145 A szabadsávok óráinak megoszlását a szakmai és a közismereti tantárgyak között a táblázat tartalmazza: Szakács szakképesítés 2/10 évfolyam számára Szakközépiskola szakács én indult 3 éves óraterv a i kerettantervekhez 2019/2020 1/9. Sz1,1/9Sz2 2020/2021 2/10Sz1,2/10Sz2 2021/2022 3/11Sz 1/9. évf. 2/10. évf. 3/11. évf. Tantárgyak heti csop. heti csop. heti csop. 36 hét K elm gyak 36 hét K elm gyak 32 hét K elm gyak órasz. bont. órasz. bont. órasz. bont. Osztályközösség- építő Program ,5 0,5 Testnevelés Komunikáció-magyar nyelv és irodalom Viselkedéskultúra, etika Társadalomismeret Idegen nyelv * * * 2 Szakmai idegen nyelv * * 1 - Foglalkoztatás I. (Elhelyezkedést- munkavállalást segítő idegen * 2 Matematika * Informatika * 1 Természetismeret: Általános élelmiszerismeret 54 1,5 1,5 1, Élelmiszerbiztonságról általában 36 0, Vendéglátó gazdálkodás ,5 3, Foglalkoztatás II. (alapismeretek) ,5 0,5 0,5 Vendéglátás higiéniája , Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 162 4,5 4,5 4,5 - - Ételkészítési ismeretek elmélet ,5 3,5 Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat I ** Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat II ,5 15,5 15,5 - Ételkészítési ismeretek gyakorlat , ,5 17,5 17,5 Szabad közismereti órakeret 1 0 1,5 Szabad szakmai órakeret 2,5 2 2,5 Összesen: ,0 35,0 30,0 5, ,0 36,0 18,5 17, ,0 35,0 17,5 17,5 Nyári gyakorlat Iskolában minden héten. Iskolában 2 hetente. Iskolában 2 hetente. A *-gal jelölt tantárgyakat csoportbontásban, a **-gal jelölt tárgyakat 2-es vagy 3-as csoportbontásban tanítjuk létszámtól függően. Budapest, szeptember 1. Összóraszám bontással ,5 4 17, ,5 23,5 Közismerettel 1/9 nyár 2/10 nyár 3/11 össz. Elmélet összesen: % Gyakorlat összesen: % Összesen: % Közismeret nélkül Összesen: 612 hét ,0 5, ,0 27,0 9,5 17, ,5 28,5 11,0 17,5 Nyári gyakorlat /9 nyár 2/10 nyár 3/11 össz. Elmélet összesen: % Gyakorlat összesen: % Összesen: % A szabadsávok óráinak megoszlását a szakmai és a közismereti tantárgyak között a táblázat tartalmazza: Szakács szakképesítés 3/11. évfolyam számára