Vasúti létesítmények tervezésének tanúsítási és kivitelezési vonatkozásai

Átírás

1 Dudás István Vasúti létesítmények tervezésének tanúsítási és kivitelezési vonatkozásai XVI. Vasúti pályák tervezésétől a kivitelezéséig Szakmai továbbképzés és kiállítás Budapest,

2 Témák A. Érkezéstől indulásig akadálymentesen B. Tervezés és szabályozási környezet 2

3 A. Érkezéstől indulásig akadálymentesen 1. Parkoló és útvonal 2. Az utasperon megközelítése 3. Peronok kialakítása 4. Peronbútorok 5. Peronok vége 6. Vizuális utastájékoztatás és piktogramok 3

4 Miért akadálymentes? 4

5 1. Parkoló és útvonal 5

6 1. Parkoló és útvonal 6

7 1. Parkoló és útvonal A 7

8 2. Az utasperon megközelítése A megközelítés lehet: szintbeli vagy különszintű. Ha a szintbeli vágányátjárókat az akadálymentes útvonal részeként, valamennyi utas számára egyetlen megoldásként alkalmazzák, azoknak(azokat): felügyelni kell, vagy pedig a nemzeti szabályok szerint biztosítani kell a vak vagy látáskorlátozott személyek biztonságos áthaladását szolgáló berendezést, és/vagy szintbeli átjárót kell üzemeltetni a látáskorlátozott személyek biztonságos áthaladása érdekében 8

9 2. Az utasperon megközelítése 9

10 2. Az utasperon megközelítése 10

11 2. Az utasperon megközelítése 11

12 3. Peronok kialakítása A peronon a legalább két 80cm szélességű (160cm) akadálymentes sávnak kell lennie, ami a peron végén, ha a peron megközelítés nem innen történik, 90cm-re csökkenhet. A 160 cm akadálymentes közlekedősávon belül megengedettek az alábbi akadályok: a) kismértékű akadály (ha az akadály rövidebb, mint 1m), akkor lehet, ha a biztonsági sávtól a legkisebb távolsága 80cm. b) nagyméretű akadály (ha 1 az akadályméter és 10m között) akkor lehet, ha a biztonsági sávtól mért legkisebb távolsága 120cm. 12

13 3. Peronok kialakítása 13

14 4. Peronbútorok 14

15 5. Peronok vége 15

16 6. Vizuális utastájékoztatás és piktogramok 16

17 B. Tervezés és szabályozási környezet 1. Peron, oldaltávolság, űrszelvény-bővítés, ívpótlék 2. Vágány használható hossza 3. Negatív túlemelés 17

18 Jogi környezet /164/EK határozat (hatályát vesztette) /2014/EU rendelet /2014/EU rendelet 4. OVSZ I. (103/2003) 5. OKVPSZ (1983) 6. MSZ-EN 15273/2013 szabványsorozat 7. MSZ /1981 szabványsorozat 8. D11 (2016) 18

19 1. Peron, oldaltávolság, űrszelvénybővítés, ívpótlék 19

20 Peronmagasság szabályozó OVSZ I. OKVPSZ 1299/2014/EU D11 II. peronmagasság 7,50m vg. tengelytávtól min. sk+30 7,50m vg. tengelytáv alatt sk+15 alacsony peron: sk+0, sk+15 emelt peron: sk+30, sk+60 sk+55 vagy sk+76 új építés sk+30, sk+55 mellékvonalon sk+15 is lehet 20

21 Peron oldaltávolság (sk+55 esetén) szabályozó 2008/164/EK 1299/2014/EU MSZ EN :2013 D11 II. peron oldaltávolság b pq = R + T q; 0 T q 50mm EN :2013 szerint b pq = R L = S; S = 3750 R építési tűrés: mm 21

22 Peron oldaltávolság íves vágányoknál szabályozó MSZ EN :2013 űrszelvénybővítés OVSZ, OKVPSZ ívpótlék D11 II. űrszelvény-bővítés peronoknál D11 II. de 150<R<4000 között ívpótlék kell 3750 R R S = 3750 R Δ = R peron oldaltávolság 22

23 Két példa a peron oldaltávolsághoz R=1300m és R=300 ívsugár esetén szabályozó MSZ EN :2013, D11 II. űrszelvénybővítés OVSZ, OKVPSZ, D11 II. ívpótlék peron oldaltávolság R=1300m peron oldaltávolság R=300m = = 1663 = = 1770 Látható a markáns különbség az űrszelvénybővítéssel és ívpótlékkal meghatározott peron oldaltávolság között: minél kisebb az ívsugár, annál nagyobb az eltérés! 23

24 Még egy kis számolgatás a tűrések figyelembevételével szabályozó MSZ EN :2013, D11 II. űrszelvénybővítés OVSZ, OKVPSZ, D11 II. ívpótlék peron oldaltávolság R=640m Tűrés Szélsőérték = = Vagyis R<640m esetén nem felelhet meg az ívpótlékkal kialakított peron a TSI űrszelvénybővítés előírásainak. 640<R<1300m között megfelelhet (építési pontosság függvénye), R>1300m esetén pedig megfelel a TSI előírásainak. 24

25 Néhány szép példa 25

26 Miért gond? 26

27 Vélhetően leküzdhető az akadály 27

28 Peron oldaltávolság tengelyátszerelt kocsik által használt vonalakon szabályozó /2014/MÁV peron oldaltávolság b pq = R + T q ; T q = 50mm tűrés értéke: mm 28

29 2. Vágány használható hossza Biztos? 29

30 Mi is a használható hossz? OVSZ pontja szerint Országos közforgalmú vasutak új állomásainak építése vagy a meglevők korszerűsítése során a tehervonati fogadó-indító vágányok használható hossza a nemzetközi törzshálózathoz tartozó vonalakon 750 m-nél, az országos törzshálózathoz tartozó vonalakon 600 m-nél rövidebbre nem tervezhető. és I. Függelék 16. pont Használható vágányhossz: a vágány azon szakasza, amely járművekkel elfoglalható anélkül, hogy a szomszédos vágányokra a be- és kijárás akadályozva lenne. 30

31 Még részletesebben? OKVPSZ 15. melléklet, fontosabb fogalmak jelentése Használható hossz: a vágány ama része, amelyet járművekkel el lehet foglalni anélkül, hogy azok a szomszédos vágányokra a be- és kijárást akadályoznák. A használható hossz végét a biztonsági határjelző, a kitérő eleje, a kijárati jelző, a szigetelt sínillesztés, tengelyszámláló *, a vágányzáró sorompó, a kisiklasztó saru, a vágányzáró bak vagy földprizma közül az határozza meg, amelyik a vágány használható részét legjobban megközelíti. * saját kiegészítés 31

32 Mindig vita van pedig nem lehet! Az egyes szakágak (pálya, biztber, forgalom) különböző módon határozzák meg, pedig egy vágánynak csak egy használható hossza van! Pályás engterv Biztber előterv, engterv Pályás kiviteli terv A biztosítóberendezési terv nélkül nem lehet meghatározni a hasznos hosszt, hiszen hiába fér el a vonat fizikailag a vágányon: ha a vonat vége nem kerül a szigetelésen/tengelyszámlálón belülre, úgy a váltókörzet nem használható, nem teljesül az OVSZ-ben, OKVPSZ-ben megfogalmazott követelmény. 32

33 Hogy is néz ki a használható hossz? 33

34 A szabályozásra is szükség van Az 1299/2014/EU teljesítményparamétereket határoz meg, amelyben forgalomtípusnak megfelelően rögzíti a közlekedő vonatok hosszát. Az egyes vonalak kategóriákba sorolása és forgalmi típushoz rendelése nemzeti hatáskör. Praktikus lenne, ha az EU felé bejelentett és az itthon alkalmazott előírások (OVSZ, HÜSZ, forgalmi utasítás) ugyanazokat a vonalkategóriákat és forgalmi típus paramétereket tartalmaznák. 34

35 3. Negatív túlemelés? R=1400m m=40mm v=120km/h v k =40km/h 35

36 A túlemelés fogalma OVSZ I. FÜGGELÉK: FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Ad B. 1.1.: Vasúti pályák 36. Túlemelés: az ívben fellépő oldalgyorsulás csökkentésére a külső sínszál kiemelése. Megoldható úgy is, hogy a külső sínszál emelése mellett a belső sínszálat egyidejűleg süllyesztik. Kifuttatása az átmeneti ívben történik. 36

37 Ívsugár és túlemelés összhangja 37

38 Ívesített, túlemelt kitérők problémája Túlemelésben lévő ívesített vágánykapcsolatok esetén egy speciális eset állhat elő: mivel a teljes vágánykapcsolatnak egy síkban kell lennie, három forgalmi irány megfelelően lesz túlemelve, azonban ellenkező görbületű kitérő alkalmazása esetén a kitérő iránynak épp az ív külső külső sínszála lesz lejjebb a túlemelés mértékével. Vagyis itt nem hogy túlemelés nem lesz, de negatív túlemelés lesz kialakítva. Erre a problémára egy megoldás lehet: túlemelt vágánykapcsolatokban kerülni kell az ellenkező görbületű kitérő alkalmazását! 38

39 Konklúzió 39

40 Köszönöm a figyelmet! Dudás István i.dudas@railmasters.hu 40