HEREND Város ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK. Településrendezési terv felülvizsgálat ELFOGADVA: február 23.

Átírás

1 HEREND Város Településrendezési terv felülvizsgálat ALÁTÁMASZTÓ SZAKÁGI MUNKARÉSZEK ELFOGADVA: február 23. 1

2 Herend Településszerkezeti terv Készítette Herend Város önkormányzata megbízásából a Planteus Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft ben Generál tervező: Felelős tervező: Településtervezés: Planteus Kft Monoszló, Fő u. 23. Németh Ferenc okl. építészmérnök vezető településtervező TT /2001 Planteus Kft. Németh Ferenc okl. építészmérnök vezető településtervező TT /2001 Varga Orsolya településmérnök Planteus Kft. Auer Jolán vezető terület- és településtervező K1, TT-1, TR1-5001/01 Jaczenkó Judit okl. tájépítész mérnök K /03 TÁJOLÓ-TERV KFT. Építészet: Tájrendezés, Zöldfelület-rendezés, Környezetalakítás: Környezeti értékelés: Gáz közmű tervezés: Németh Ferenc okl. építészmérnök Auer Jolán Jaczenkó Judit Schrett Andrea okl. tájépítészmérnök Sigmond Katalin okl. tájépítészmérnök TÁJOLÓ-TERV Kft Jaczenkó Judit okl. környezetvédelmi szakmérnök TT1, TK/ Schrett Andrea Sigmond Katalin Petrika László okl. gépészmérnök, BSZFG/ Villamos közmű tervezés: Szurmai Zoltán okl. villamosmérnök V-1/ , HSz-2/ , HTr-2/ , HK-2/ , HV-2/ Vízi közmű tervezés: Közlekedéstervezés: Sturcz Mihály okl. építőmérnök TR-k-T/

3 1. TÁJRENDEZÉSI, ZÖLDFELÜLET-RENDEZÉSI JAVASLAT, TÁJI, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉNEK BIZTOSÍTÁSA A településrendezési tervek jelen felülvizsgálata során kijelölt fejlesztési területeinek többsége a település egyes területein a jelenlegi használat és a terület szabályozásának összhangba hozását, illetőleg a magasabb rendű tervekkel való összhang megteremtését célozza. Jelentős új fejlesztés a 2., 4., 5., 6., 7., 10.,13., 17., 20,, 21. és 23. sz. fejlesztés beruházási programja, amely jelenlegi beépítésre nem szánt területen lakó- illetve gazdasági terület kijelölését irányozza elő Herend elhelyezkedése, táji, természeti és zöldfelületi adottságai A település Veszprém vonzáskörzetében, attól 14 km-re nyugatra fekszik. Herend két kistáj, az Öreg- Bakony és a Veszprém-Devecseri árok kistájak határán helyezkedik el. A település közigazgatási határának északi részét dombok és alacsonyabb hegyek foglalják el, míg a déli részt a Séd-patak völgye határozza meg, itt fekszik a település belterülete is. A település és környezetének domborzatára jellemző, hogy a Veszprém-Devecseri árok kelet-nyugati irányú, törések mentén süllyedt szerkezeti árok, amelynek mozaikos elrendeződésű sasbércek az alapjai. Ezek a sasbércek jelenleg több száz méter mélyen a talajfelszín alatt találhatók. A terület a gyengén tagolt medencék domborzattípusát képviseli. A kistáj területének túlnyomó része dolomitkopár, vagy vékony rendzinatakarós felszín, néhol löszfelhalmozódással, sekély termőréteggel. Az Öreg-Bakony területét árkos-sasbérces szerkezet jellemzi északnyugat-délkeleti irányú szerkezeti tagolással. A terület jellemző talajképző kőzetei a dolomit és a mészkő, illetve a lösz. A kistáj szélein, ahogyan Herend területén is, előfordul kitermelhető szénvagyon (Herend esetében lignit). A terület mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlatú, a napsütéses órák száma közötti. Az évi középhőmérséklet 9,0 C körüli. Az éves csapadékösszeg a Veszprém-Devecseri árok területén kevéssel 700 mm fölötti, míg az Öreg-Bakony kistájra eső részen kevéssel meghaladja a 750 mm-t. Az uralkodó szélirány a Veszprém-Devecseri árokban északnyugati-nyugati, míg az Öreg- Bakony területén észak-északnyugati. A jellemző átlagos szélsebesség3,5 km/h körüli. A terület talajait tekintve jellemzőek a mészkövön kialakult rendzinák, valamint a löszös üledéken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok. A Séd-patak mentén főként réti talajok jellemzőek. A területen állandó vízfolyás a Séd-patak, amely az Öreg-Bakony felől érkezik és a Veszprém- Devecseri árok területén folytatja útját Veszprém felé. Herend közigazgatási területén is több mellékága ered. Állóvizek a területen a kistájhatár közelében található horgásztavak, amelyek egykor bányatavak voltak. Összefüggő talajvíz a területen nem jellemző. Kémiai jellege kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos. Herend és környéke botanikai szempontból két flórajárás határán terül el: a Dunántúli-középhegység (Bakonyicum) flóravidékén belül a Balatoni flórajárásba (Balatonicum) és a Bakonyi-Vértesi flórajárásba (Vesprimense) tartozik. A terület potenciális erdőtársulásai a következők: a gyertyánelegyes bükkösök (Melico-Fagetum hungaricum), a cseres kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris pannonicum), a gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae- Carpinetum), a gyertyános kocsányos tölgyesek (Querco robori-carpinetum), a bükkös karsztbokorerdők (Fago-Ornetum), és a hegyvidéki égerligetek (Alnetum glutino-incanae). A terület híres, őshonos fája a tiszafa (Taxus baccata). Jellemző lágyszárúak a szagosmüge (Asperula odorata), a gombernyő (Sanicula europaea), a közönséges varázslófű (Circaea lutetiana), a holdviola (Lunaria rediviva), a gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium), a nádtippan (Calamagrostis varia), a magyar bogáncs (Carduus collinus) és a korai kankalin (Primula acaulis). A tájszerkezet tekintetében Herend közigazgatási területe két részre oszlik, a kistájakkal többékevésbé megegyezően. Az északi, Öreg-Bakony kistájhoz tartozó részen a tájat középhegység jellegű területek, tagolt térfelszín, erdőgazdálkodás, valamint a lepusztultabb, vékonyabb rétegű rendzina talajjal rendelkező részeken (ahol erdő csak nehezen él meg) cserjésedő, gyepes területek jellemzik. A közigazgatási terület ezen része még viszonylag természetközeli. 3

4 A település belterülete, illetve a közigazgatási terület déli része a Veszprém-Devecseri árok kistáj területén fekszik. A terület lankásabb, medenceszerű, mélyebb fekvésű, kisebb szintkülönbségekkel. Ezen a részen a talajok (pl. agyagbemosódásos barna erdőtalajok) jobb lehetőséget teremtenek a mezőgazdasági műveléshez, így a területen megjelennek a kiterjedtebb szántóterületek, valamint itt is jellemző a gyepes vagy parlagon hagyott mezőgazdasági terület. Ezen a területen a táj ember által okozott átalakulása jóval nagyobb mérvű. Nagyjából a két kistáj határán húzódik a vasútvonal, ezzel és a Séd-patakkal többé-kevésbé párhuzamosan, kelet-nyugati irányban pedig a 8. sz. főút. Ezek az infrastruktúra-elemek mintegy közrefogják a település beépített területeit. Jellemzőek az utak, patakágak és vasút menti növénytelepítések, illetve az itt fennmaradt, többé-kevésbé természetes növényzet. A települési zöldfelületi rendszerek meghatározzák egy település képét, környezeti állapotát és a településen tartózkodók komfortérzetét. A település belterületén található zöldfelületnek mindenkor kondicionáló hatása van, a természetes növénytakaró látványa megnyugtatja, felüdíti az embert, emellett nagy szerepe van a környezeti elemek szennyezettségének mérséklésében is, hiszen mérsékli a légszennyezést, a belterületen tartja a lehulló csapadékot, ezáltal párásítja a levegőt, segíti a település átszellőzését és csökkenti a zajártalmakat. Ezen feladatokat egy település zöldfelületei hatékonyan akkor tudják ellátni, ha a belterületi és külterületi zöldfelületek rendszert alkotnak. Egy település zöldfelületi rendszerét az elsősorban kondicionáló hatású zöldfelületek szerkezeti és funkcionális kapcsolatban álló összessége képezi bel- és külterületen. A település zöldfelületeiről általánosságban elmondható, hogy jó állapotúak és a település nagyságához viszonyítva megfelelő területűek. A térség zöldfelületi arculatában meghatározó a város körüli nagy kiterjedésű, összefüggő erdőterület. Az erdő nem nyúlik le egészen a településig, közéjük rétek, legelők, szántók ékelődnek. A település kondicionálásában fontos szerepet képeznek a Séd melletti ligeterdők, gyepfelületek és a belterületi zöldterületek. Ezek a zöldterületek az év nagy részében a bő vízellátottságból adódóan dús vegetációval rendelkeznek, magas párolgási mutatóval. A belterületi zöldfelületek rendezettek. A családi házas övezeten belüli területek magas zöldfelületi részaránnyal bírnak, a társasházas beépítés esetén is tágas a zöldfelület. A település területén található összes belterületi zöldfelület m 2, ebből az összes belterületi parkterület m 2. A belterületi és külterületi zöldfelületek rendszere összefüggő, legfőképpen a Séd menti ligetes állományoknak és az utak menti zöldfelületeknek, zöldsávoknak köszönhetően Herend táji, természeti értékei: Természetvédelmi szempontból Herend közigazgatási területe értékes, de kiemelkedő természeti vagy táji értékekről nem beszélhetünk. Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek NATURA 2000 területek a területen nem találhatók. Országosan védett természeti terület, vagy helyi védelem alatt álló természeti érték a térségben szintén nem található. A település közigazgatási területén a természet védelméről szóló évi LIII. törvény alapján ex lege védett barlangok, illetve a 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet alapján hozzájuk tartozó felszíni védőterületek találhatók, a belterülettől északra, a Szolimán-tető közelében. Az Országos ökológiai hálózat területei közül magterület és pufferterület is található Herenden. A magterülettel, illetve pufferterülettel érintett területek zömmel erdőterületek, vagy gyepes, esetleg felhagyott, cserjésedő-erdősülő mezőgazdasági területek. A magterületek főként a település közigazgatási területének északi részét, valamit a belterülettől nyugatra eső néhány foltot érintik. A pufferterületek a település belterületétől északra, a magterületekhez csatlakozva, valamint a belterülettől délre, a Séd-völgy 8. sz. főúttól délre eső területén helyezkednek el. A település területén, főként a közigazgatási terület északi részein az OTrT alapján kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek találhatók. Ezek a területek jelenleg is erdőművelés alatt állnak. A település és környezete kedvező tájképi adottságokkal rendelkezik: az Öreg-Bakony kistáj Herend közigazgatási területére eső részén található váltakozó erdős és gyepes foltok, valamint a horgásztavak környéke különösen figyelemre érdemes. A temető környékéről észak-északkeleti irányba, valamint a település ún. Szolimán-tető nevű területéről nyíló kilátás igen szép. A közigazgatási terület északi 4

5 fele, valamint a Szentgál felé eső, déli részen egy-egy folt a Veszprém Megyei Területrendezési Terv Tájképvédelmi övezetébe tartozik A fejlesztési területek elhelyezkedése, természeti, táji adottságai A fejlesztési területek A fejlesztéssel érintett területek közül az 1., 2., 3., 15. (részben), 16., 22. és 23. sz. fejlesztések belterületen, míg a 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15. (részben), 17., 18., 19., 20., 21. és 24. sz. fejlesztési területek külterületen helyezkednek el. Az 1., 2., 3., 15. (részben) 16., 22. és 23. sz. belterületi fejlesztések esetében a táj-, és zöldfelület-rendezési munkarész a település klimatikus adottságainak javítását, a településképi értékek megőrzését, értékes lakó- és üdülőkörnyezet kialakulását célozzák. A többi fejlesztési terület esetén tekintettel arra, hogy a tervezési területek környezete természeti értékekben gazdag a tájrendezési javaslat egyrészt a táji, természeti értékek védelmének biztosítására, továbbá a fejlesztésekkel kapcsolatos zöldfelületi fejlesztési feladatok megfogalmazására irányul. A tervezett fejlesztések belterületen a 2. és 22. sz. fejlesztési terület kivételével a jelenlegi állapothoz képest jelentős zöldfelületi változást nem okoznak. Külterületen a 4., 5., 6., 7., 10., 13., 17., 20. és 21. sz. fejlesztési területek esetében jelentős méretű, eddig beépítésre nem szánt területek válnak beépítésre szánttá. A fentiekből következően a fejlesztési területeken a tervezett beruházások megvalósítása során a természeti, tájképi értékek megtartása a fő célkitűzés, a tervezés során olyan feltételek meghatározása szükséges tehát, amelyek révén a térség biológiai sokfélesége megőrizhető. A természeti értékek megőrzése érdekében olyan építési szabályok kerültek megfogalmazásra, amelyek a természeti értékek védelmét célozzák, e szerint az érintett területeken: növénytelepítés csak az adott termőhely adottságainak megfelelő őshonos fa- és cserjefajokkal történhet, az új épületek, építmények kialakítása során a helyben hagyományos építészeti formavilágot, és anyaghasználatot, illetve a természetes anyagok használatát kell előnyben részesíteni Az egyes fejlesztési területek táj- és természetvédelmi, zöldfelületi adottságai Az alábbiakban ismertetjük, hogy az egyes fejlesztési területeken milyen táj- és természetvédelmi, illetve zöldfelületi szempontból kiemelendő adottságok, övezeti érintettségek fordulnak elő. Az 1. sz. fejlesztési terület jelenleg belterületi ipari gazdasági terület, amelyet délről ipari gazdasági terület, nyugatról kertvárosias lakóterület, északról zöldfelület, keletről pedig különleges sportterület határol. (A területet keletről határoló sportterület a 3. sz. fejlesztési terület, amely jelen módosítás értelmében településközponti vegyes területbe sorolandó, az északi oldalon található sportterület a 2. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben kertvárosias lakóterületbe sorolandó.) A területen jelenleg ipari épületek, valamint gyepes udvar található. A 2. sz. fejlesztési terület jelenleg belterületi zöldfelület, amelyet délről ipari gazdasági terület, a többi irányból lakóterületek határolnak. (A déli ipari terület jelen módosítás szerint a 1. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben kertvárosias lakóterületbe sorolandó.) A területen jelenleg rendezetlen zöldfelület található. A 3. sz. fejlesztési terület belterületen helyezkedik el, jelenleg sportpálya. Északról, keletről lakóterületek, délről központi vegyes területek határolják, míg nyugatról ipari gazdasági terület mellett fekszik. (A nyugati ipari terület jelen módosítás szerint a 1. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben kertvárosias lakóterületbe sorolandó.) A terület jelenleg jól karbantartott, öntözött, gyepes sportpálya. A 4. sz. fejlesztési terület külterületen található, jelenleg gyepterület. Északról a vasút mentén cserjésedő gyepterület, keletről kertvárosias lakóterület, délről erdősülő gyepterületek, nyugatról 5

6 szintén gyepterületek határolják. (A déli cserjésedő gyepterület a jelen terv szerint 18. fejlesztési terület része, amely a későbbiekben turisztikai erdőterületbe sorolandó.) A területen jelenleg gyepes, felhagyott szántóterület, parlag található. Az 5. sz. fejlesztési terület a külterületen helyezkedik el, két részből áll. Az egyik rész jelenleg szántóterület, a másik gyepterület. Nyugatról szántóterület, északról fás cserjés gyepterület, keletről a belterület, délről a temető területe határolja. A területen jelenleg gyepterület, illetve néhány épület nélküli, elkerített kiskert található. A 6. sz. fejlesztési terület jelenleg szántó-, illetve gyepterület, amelyet északról szántóterület, keletről mocsaras terület, délről a vasút területe, nyugatról pedig ipari gazdasági terület övez. A terület jelen terv szerint a későbbiekben ipari gazdasági területbe sorolandó. A terület és a vasút között többnyire akácfák (Robinia pseudoacacia) találhatók. A 7. sz. fejlesztési terület jelenleg szántóterület, amelyet délről ipari gazdasági és gyepterületek, a többi irányból pedig gyepes és erdősülő területek határolnak. (A területet délről részben határoló mezőgazdasági terület a jelen terv szerinti 6. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben ipari gazdasági területbe sorolandó. A területet a többi irányból övező területek pedig a 8. sz. fejlesztési terület részei, amely a későbbiekben védelmi erdőterületbe sorolandó.) A területen jelenleg nincs állandó zöldfelületi borítottság. A 8. sz. fejlesztési terület jelenleg cserjésedő-erdősülő mezőgazdasági terület, amelyet délről és nyugatról mezőgazdasági területek, északról gazdasági erdőterületek, keletről a közigazgatási határ határol. (A terület által közrefogott mezőgazdasági terület a 7. sz. fejlesztési terület, amely jelen módosítás értelmében kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe sorolandó.) A területen jelenleg cserjés-fás sáv húzódik főként kökény (Prunus spinosa), vadkörte (Pyrus pyraster), és egyéb Prunus-fajokkal. A 9. sz. fejlesztési terület, az ún. Szolimán-tető a belterülettől északra helyezkedik el, jelenleg mezőgazdasági terület, amelyet északról gazdasági erdőterület, keletről és délről mezőgazdasági, nyugatról pedig vízmű és mezőgazdasági üzemi terület határol. A területen jelenleg főként gyepterület, illetve cserjésedő, erdősülő területek találhatók. A 10. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület, amelyet északról mezőgazdasági telephely, keletről és nyugatról gyepterületek, délről pedig vasúti terület határol. (A területet keletről határoló gyepterületek egy része a 21. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben, jelen terv részeként kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezetbe sorolódik.) A tényleges területhasználat szántó művelés, a tábla és a vasút között fák (Robinia pseudoacacia és Pinus nigra) és cserjék találhatók. A 11. sz. fejlesztési terület jelenleg felhagyott mezőgazdasági terület, amelyen néhány nyárfa áll. A területet délről szintén nyárfákkal tarkított gyepterület, nyugatról ipari gazdasági, északról fás-gyepes rekreációs terület, keletről gyepterület övezi. A terület a későbbiekben a rekreációs területhez (különleges beépítésre nem szánt sport terület) fog csatlakozni. (A területet keletről határoló gyepterület a jelen terv szerinti 12. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben védelmi rendeltetésű erdőterületbe sorolandó. A területet délről határoló gyepterület a jelen terv szerinti 13. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben ipari gazdasági területbe sorolandó.) A terület jelenleg gyepterület, amelyen néhány nyárfa áll. A 12. sz. fejlesztési terület jelenleg gyepterület. Keletről és északról különleges beépítésre nem szánt sport terület, nyugatról gyepterület és vízműterület, délről pedig vasúti terület határolja. (A területet nyugatról határoló gyepterület a jelen terv szerinti 13. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben ipari gazdasági területbe sorolandó.) A terület jelenleg gyepterület, amelyen néhány nyárfa áll. A 13. sz. fejlesztési terület jelenleg gyepterület, amelyen néhány nyárfa áll. Északról és keletről szintén gyepterület, délről vízműterület és vasúti terület, nyugatról pedig ipari gazdasági terület határolja. (A területet keletről határoló gyepterület a jelen terv szerinti 12. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben védelmi rendeltetésű erdőterületbe sorolandó.) A terület jelenleg gyepterület, amelyen néhány nyárfa áll. 6

7 A 14. sz. fejlesztési terület a település területétől nyugatra, a Majolikagyár mellett helyezkedik el. Jelenleg lakóterület, keletről ipari gazdasági terület, délről vasúti terület, északról és nyugatról különleges beépítésre nem szánt sport terület határolja. A területen jelenleg egy épület áll, amelynek a bontása tervezett, itt zöldfelületi szempontból csak néhány fa (Tilia cordata, Acer negundo, Acer platanoides, Populus sp.) említhető. A 15. sz. fejlesztési terület erdősülő gyepes terület, illetve zöldterület, amelyet északról gyepterület, nyugatról és keletről erdősülő gyepterület, délről pedig kertvárosias lakóterület, valamint gyepterület határol. Részben belterületen fekszik. (A terület északi oldalán lévő gyepterület a 4. sz. fejlesztési terület, amely a későbbiekben kertvárosias lakóterületbe sorolandó.) A területen jelenleg fás-gyepes terület található, néhány épülettel. A 16. sz. fejlesztési terület belterületen található és jelenleg zöldterület. A területet nyugatról, északról és keletről kertvárosias lakóterület, délről erdősülő terület határolja. A terület északi határán fut a Séd-patak. A területet egy részén északkeleti irányból, a Séd-patak túloldalán érinti egy fásgyepes zöldterület is. A területen jelenleg erdős-gyepes zöldterület található. A 17. sz. fejlesztési terület a jelenleg mezőgazdasági terület (szántó, illetve gyep), amelyet északról, keletről és délről szántó- és gyepterületek, nyugatról pedig a közigazgatási határ és Szentgálhoz tartozó erdősávok és mezőgazdasági területek határolnak. (A területet északról, keletről és délről határoló mezőgazdasági területek a 18. és 19. sz. fejlesztési területek részei, amelyek a későbbiekben védelmi rendeltetésű erdőterületbe sorolandók). A területet jelenleg mezőgazdasági területként hasznosítják. A 18. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület (szántó- és gyepterület), amelyet északról mezőgazdasági területek, keletről a Szentgálra vezető főút, a többi irányból pedig szintén mezőgazdasági területek, a közigazgatási határ és Szentgálhoz tartozó erdősávok határolnak. (A területtől északra eső mezőgazdasági területek a 17. sz. fejlesztési területet képezik, amely a későbbiekben ipari gazdasági területbe sorolandó.) A területet jelenleg mezőgazdasági területként hasznosítják. A 19. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület (szántó- és gyepterület), amelyet északról a 8. sz. főút, keletről a Szentgálra vezető főút, a többi irányból pedig szintén mezőgazdasági területek határolnak. (A területtől délre és délnyugatra eső mezőgazdasági területek a 17. sz. fejlesztési területet képezik, amely a későbbiekben ipari gazdasági területbe sorolandó.) A területet jelenleg mezőgazdasági területként hasznosítják. A 20. sz. fejlesztési terület két részből áll. Mindkét terület jelenleg mezőgazdasági terület, ahol szántó- és gyepterületek találhatók. Az egyik részterületet két Séd-ág osztja fel, a másikkal közvetlen határosan fut. Az egyik részterületet keletről ipari gazdasági terület, délről és délnyugatról a közigazgatási határ, illetve mezőgazdasági területek, nyugatról mezőgazdasági terület (szántó), északról pedig szintén mezőgazdasági terület (erdősülő gyepterület) határolja. A másik részterületet keletről a közigazgatási határ és Bánd mezőgazdasági területei, délről a Séd-ág, illetve ipari gazdasági területek, nyugatról mezőgazdasági területek, északról pedig a 8. sz. főút határolja. A területen jelenleg kis kiterjedésben szántó, valamint főként erdősülő gyepterületek találhatók. A 21. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület (gyepterület), amelyet északról mezőgazdasági telephely, keletről gyepterületek, délről vasút menti erdőterület, nyugatról pedig mezőgazdasági terület (szántó) határol. (A területet nyugatról határoló szántóterület a 10. sz. fejlesztési terület, amely jelen terv értelmében kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezetbe sorolódik.) A terület jelenleg gyepfelülettel fedett. A 22. sz. fejlesztési terület jelenleg kivett terület, közlekedés céljára fenntartva (itt tervezték a régi 8. sz. út kihajtását az új 8. sz. főútra, de ez az elképzelés már nem él). A területet északról és keletről kertvárosias lakóterületek, délről a 8. sz. főút, nyugatról pedig a temető terület határolja. A területen jelenleg bozótos található. 7

8 A 23. sz. fejlesztési terület belterületen helyezkedik el, jelenleg sportpálya. Északról vegyes területek, keletről lakóterületek helyezkednek el, délről a 8. sz. főút határolja, míg nyugatról a sportterület további része fekszik. A terület jelenleg jól karbantartott, gyepes sportpálya, a terület szélein fás növényzettel. A 24. sz. fejlesztési terület a belterülettől távol, az északnyugati közigazgatási határhoz közel helyezkedik el. Az erdőterületek közrefogásában elhelyezkedő terület jelenleg részben erdő, részben legelő terület, ahol tó kialakítása tervezett. Az Országos ökológiai hálózat területei közül magterület a 9., 15. és 24. sz. fejlesztési területeket, pufferterület a 20. sz. fejlesztési terület második részterületét érinti. A Veszprém Megyei Területrendezési Terv Tájképvédelmi övezete a 17., 18. és 24. sz. fejlesztési területeket érinti Táj- és zöldfelület-rendezési javaslatok A kialakításra kerülő művi létesítmények tájba illesztése a táji adottságokhoz illeszkedő zöldfelület-kialakítás, valamint az épületek, építmények anyagainak, arányainak, színeinek, valamint az épületek helyének helyes megválasztása, illetve az épületek és egyéb művi elemek melletti növénytelepítés révén érhető el. A tervezett fejlesztésekkel érintett területeken kialakításra kerülő épületek, építmények kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással (tájba illő anyag- és formahasználat) és magastetővel létesíthetők. A nagyobb volumenű, a tájképre jelentősebb hatást gyakorló épületek tájba illesztését az engedélyezési tervhez csatolt látványtervvel kell igazolni. A tájba illesztés elősegítése miatt a meglévő növényzet minél nagyobb arányú megtartására kell törekedni. A növények az épületek helyenkénti eltakarásával elősegítik az épületek beilleszkedését a tájba, illetve megakadályozzák, hogy az épületek a tájat uraló elemmé váljanak. Ennek érdekében az épületek elhelyezésénél törekedni kell a meglévő fák különös tekintettel a honos növényegyedek védelmére. A közlekedési zaj és por elleni védelem, valamint a nagy, összefüggő mezőgazdasági táblák tagolása érdekében az utak és a vasút menti fasorok, erdősávok telepítése, pótlása nagyon fontos. Ezek a fasorok és erdősávok a csatornák mentén telepítendőekkel együtt ökológiai folyosó szerepet is betöltenének, átjárást biztosítva a különböző, egymástól messze eső és különálló élőhelyfoltok között. A fejlesztési területeken a tervezett létesítmények kialakításával egyidejűleg a zöldfelület rendezésre is gondot kell fordítani. A zöldfelület-fejlesztést az ökológiai szempontok, az esztétikai szempontok és a tájba illesztési szempontok alapján javasolt megvalósítani. Valamennyi építési övezetre vonatkozóan meghatározásra került a minimális zöldfelületi borítottság, egyes építési övezetekben a biológiai aktivitás érték szinten tartása miatt előírásra került a többszintű növényzet aránya is. Természetközelibb, a környezetébe jobban illeszkedő növényzet szabálytalan szegélyű, többszintes növényzetből, fa- és cserjecsoportokból alakítható ki. A táj karakterének megőrzése a táj jellegének megfelelő, a természetes növényzethez jobban illeszkedő honos fajok, illetve ezek fajtáinak alkalmazásával segíthető elő. A honos fajok alkalmazását az is indokolja, hogy a számukra kedvező életfeltételek között hamarabb elérik az emberi szemet gyönyörködtető kifejlett állapotukat, és gondozásuk során kevesebb idő- és költségráfordítást igényelnek, mint a hazánkban a természetközeli élőhelyeken nem élő, külföldről behozott, exóta fajok. A honos fajok alkalmazása a külterületi fejlesztések esetén különösen fontos. Belterületi növénytelepítés során a művi környezethez alkalmazkodva magasabb díszítőértékű, esetlegesen idegenhonos fajok, fajták alkalmazása is megengedhető Az egyes fejlesztési területekre vonatkozó részletes zöldfelület-rendezési, -fejlesztési javaslatok: 8

9 Az 1. sz. fejlesztési területen a jelenlegi iparterület megosztása és a terület északi részén kertvárosias lakóterület kialakítása tervezett. A területen jelenleg nem sok zöldfelület található, ezért a fejlesztések megvalósítása, épületek bontása, illetve újabbak felhúzása során zöldfelületek nem fognak károsodni. A kellemes lakókörnyezet kialakítása érdekében azonban mindenképpen javasolt növénytelepítés, magas díszítőértékű fajokkal/fajtákkal. A belterületi jelleg miatt idegenhonos fajok alkalmazása is megengedhető. A 2. sz. fejlesztési terület jelenleg zöldfelület, de kertvárosias lakóterületté sorolódik át. A területen jelenleg rendezetlen zöldfelület található, amely nem túl értékes, de a beépítéssel eltűnik, ezért annak pótlása érdekében és a kialakuló biológiai aktivitás-érték csökkenés ellensúlyozására javasolt a telkek min. 60%-át zöldfelületként kialakítani. A 3. sz. fejlesztési terület belterületen fekszik, sportpálya. A jelenlegi tervek szerint a településközponti vegyes terület kialakításával nem szűnik meg a sport-funkció, valamint a gyepes sportpálya sem kerül felszámolásra, mivel a pálya területe kötelezően zöldfelületként meghagyandó/kialakítandó területként került lehatárolásra. A tervezett településközponti vegyes területen a biológiai aktivitás esetleges csökkenését fák és cserjék telepítésével kell mérsékelni. A belterületi jelleg miatt idegenhonos fajok alkalmazása is megengedhető. A 4. sz. fejlesztési terület külterületen, mezőgazdasági területen (gyep) fekszik. A fejlesztések alapján kertvárosias lakóterületbe sorolódik, meglévő, többnyire beállt lakóterületekhez kapcsolódva. A területen jelenleg található gyepterület beépítése miatt kialakuló biológiai aktivitás-érték csökkenés ellensúlyozására javasolt a telkek min. 60%-át zöldfelületként kialakítani. Az 5. sz. fejlesztési terület mezőgazdasági területen fekszik, a belterülethez kapcsolódóan beépítésre tervezett. A területen jelenleg szántó-, illetve gyepes terület található, közepesen degradált állapotban, valamint néhány épület nélküli, elkerített kiskert. A fejlesztési területet északról ökológiai magterület határolja. A 6. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület szántó, illetve gyep hasznosítással. A tervezett területhasználat ipari gazdasági terület, ezért a területen a biológiai aktivitás-érték csökkenés ellensúlyozására a telken belül háromszintű növénytelepítés javasolt. A 7. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület, szántó műveléssel. A területen kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kiépítése tervezett. A beépítés következtében kialakuló nagy mértékű biológiai aktivitás-érték csökkenés ellensúlyozására a telken belül háromszintű növénytelepítés javasolt. A 8. sz. fejlesztési területen jelenleg mezőgazdasági területek találhatók, amelyek mentén cserjés-fás, út menti területek fekszenek. Ezek átsorolása javasolt védelmi rendeltetésű erdőterületbe. Az erdőtelepítéskor javasolt a honos fajok alkalmazása. A 9. sz. fejlesztési terület, a Szolimán-tető a belterülettől északra helyezkedik el, amely jelenleg gyepterület, néhány fával és cserjével. A terület beépítésre nem szánt, szociális-turisztikai erdőterületbe sorolódik. A terület déli részét ökológiai hálózat magterülete érinti. A területen jelenleg található fás-cserjés állomány és a gyepterületek megőrzése tájképvédelmi okokból szükséges (a település szemközti részéről nagyon szép kilátás nyílik a területre), az esetleges újabb telepítések pedig a terület magas természetvédelmi értéke miatt kizárólag őshonos fajok alkalmazásával végezhetők. A területet az OTrT kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területe, valamint külső védőövezet, illetve hidrogeológiai A és B védőidom is érinti. Az esetleges épületeket, építményeket a helyi építészeti hagyománynak megfelelő formavilággal, természetes anyagok használatának előnyben részesítésével kell kialakítani. A 10. sz. fejlesztési terület a belterülettől távolabb, a vasúti pálya és mezőgazdasági telephely között terül el. A fejlesztés célja itt az ipari gazdasági terület (mezőgazdasági telephely) bővítése. A területen jelenleg értékes növényzet nem található (szántóterületről van szó), így a jelenlegi állomány megtartása nem szükséges. Aközeli vasút káros környezeti hatásai (zaj, rezgés) elleni védelmet a tömb déli oldalán húzódó cca. 20 m szélességű véderdősáv biztosítja. Az épületeket, építményeket a helyi építészeti hagyománynak megfelelő formavilággal, természetes anyagok használatának előnyben részesítésével kell kialakítani. 9

10 A 11. sz. fejlesztési terület jelenleg gyepes terület, amely jelen terv szerint beépítésre nem szánt különleges sport területbe sorolandó. A terület zöldfelületi jellege nem fog megváltozni, de amennyiben a növényzet átalakításra kerül, a közeli horgásztavak és ökológiai magterület miatt csak őshonos fajok alkalmazása javasolt. Amennyiben épület is elhelyezésre kerül, akkor az épületeket, építményeket a helyi építészeti hagyománynak megfelelő formavilággal, természetes anyagok használatának előnyben részesítésével kell kialakítani. A 12. sz. fejlesztési terület jelenleg fás-cserjés terület, amely védelmi rendeltetésű erdőterületbe sorolódik. Az erdőben történő facserére és fapótlásra szintén vonatkozik, hogy kizárólag őshonos fajok alkalmazásával javasolt. A 13. sz. fejlesztési terület jelenleg gyepterület, a terv szerint ipari gazdasági területbe sorolódik, de kötelezően zölden hagyandóként lett szabályozva. A terület jelenleg gyepes-fás, szintén alacsony természetvédelmi értékkel. A természetközeli környezet (a közeli horgásztavak és ökológiai magterület) miatt a fejlesztések során kivágandó fák őshonos fajok alkalmazásával a telek területén pótolhatók. A 14. sz. fejlesztési terület külterületen helyezkedik el, jelenleg lakóterület, jelen fejlesztési elképzelések értelmében ipari gazdasági területbe sorolódik. A területen a lebontandó épület körüli fák nem túl értékesek, azonban a tervezett fejlesztések elvégzése után mindenképp pótolandók. A 15. sz. fejlesztési terület jelenleg fás-cserjés terület, amely egészségügyi-szociális erdőterület besorolású lesz, kapcsolódva a települést átszelő gyalogos és kerékpárúthoz. A fejlesztési területen keresztülfolyik a Séd-patak is. A területet ökológiai hálózat magterülete érinti, ezért az erdőtelepítéskor kizárólag a területen őshonos fajok alkalmazása engedélyezhető. A 16. sz. fejlesztési területen jelenleg erdős-gyepes zöldterület található. A terület belterületen fekszik. A tervezett besorolás egészségügyi-szociális erdőterület, amely kapcsolódik a települést átszelő gyalogos és kerékpárúthoz. Az erdőtelepítéskor javasolt az őshonos fajok ültetése. A 17. sz. fejlesztési területet jelenleg mezőgazdasági területként (szántó és gyep) hasznosítják. A tervezett hasznosítás ipari gazdasági terület. Amennyiben beépítésre kerül, a biológiai aktivitás-érték csökkenés elkerülése érdekében a területen belül háromszintű növényzet telepítése javasolt. A területen zavaró látványú ipari létesítmény elhelyezése nem javasolt, mivel a VMTrT tájképvédelmi terület övezete délről érinti. A 18. sz. fejlesztési területen jelenleg mezőgazdasági (szántó és gyepterület) található. A tervezett területhasználat védelmi rendeltetésű erdőterület, amely az újonnan kialakításra kerülő ipari gazdasági terület (17. sz. fejlesztési terület) körüli véderdő szerepét tölti be, illetve az iparterület és Szentgál külterületeinek elválasztását szolgálja. A területet teljes egészében érinti a VMTrT tájképvédelmi terület övezete. A 19. sz. fejlesztési területen jelenleg mezőgazdasági (főként szántó) terület található. A tervezett területhasználat védelmi rendeltetésű erdőterület, amely az újonnan kialakításra kerülő ipari gazdasági terület (17. sz. fejlesztési terület) körüli védő erdő szerepét tölti be. Erdőtelepítéskor a területen honos, környezettűrő fajok alkalmazandók. A 20. sz. fejlesztési terület két részterülete meglévő, működő gazdasági terület szomszédságában, illetve közelében helyezkedik el, jelenleg szántó-, illetve gyepterületek. Az első területet két Séd-ág osztja fel, a másodikat délről határolja. A tervezett hasznosítás ipari gazdasági terület, amely kapcsolódik a mellette lévő ipari területhez. Amennyiben beépítésre kerülnek, a biológiai aktivitásérték csökkenés elkerülése érdekében a területeken belül háromszintű növényzet telepítése javasolt. A 21. sz. fejlesztési terület jelenleg mezőgazdasági terület (gyep), amely kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezetbe sorolódik át. Amennyiben beépítésre kerül, a biológiai aktivitás-érték csökkenés elkerülése érdekében a területen belül háromszintű növényzet telepítése javasolt. A 22. sz. fejlesztési terület jelenleg kivett terület, amelyet a terv a későbbiekben védelmi rendeltetésű erdőterület övezetbe sorol. Ez a véderdő a település lakóterületeit védi a 8. sz. főútról érkező lég- és zajszennyezéstől. 10

11 A 23. sz. fejlesztési terület belterületen fekszik, sportpálya. A jelenlegi tervek szerint a településközponti vegyes terület kialakításával nem szűnik meg a sport-funkció. A tervezett településközponti vegyes területen a biológiai aktivitás esetleges csökkenését fák és cserjék telepítésével kell mérsékelni. A belterületi jelleg miatt idegenhonos fajok alkalmazása is megengedhető. A 24. sz. fejlesztési terület jelenleg erdő és gyep használatú terület, ahol tó kialakítása tervezett, mely ökológiai hálózat magterületébe sorolt. A területen a tópart rendezése, a növényzet gazdagítása kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajokkal történhet Javasolt alkalmazandó növényfajok Javasolt alkalmazandó honos fafajok: molyhos tölgy (Quercus pubescens), csertölgy (Quercus cerris), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), gyertyán (Carpinus betulus), virágos kőris (Fraxinus ornus), magas kőris (Fraxinus excelsior), mezei juhar (Acer campestre), korai juhar (Acer platanoides), hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), tatár juhar (Acer tataricum), vadkörte (Pyrus pyraster), vadalma (Malus sylvestris), kislevelű hárs (Tilia cordata), nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos), ezüsthárs (Tilia tomentosa), barkóca berkenye (Sorbus torminalis), mezei szil (Ulmus minor), madárcseresznye (Cerasus avium), zselnicemeggy (Padus avium), cseresznyeszilva (Prunus cerasifera), csepleszmeggy (Cerasus fruticosa), sajmeggy (Cerasus mahaleb), erdei fenyő (Pinus sylvestris). a vizek (tó) környezetében: kocsányos tölgy (Quercus robur), mézgás éger (Alnus glutinosa), gyertyán (Carpinus betulus), magas kőris (Fraxinus excelsior), nyír (Betula pendula), kecskefűz (Salix caprea), hamvas fűz (Salix cinerea), fehér fűz (Salix alba), fekete nyár (Populus nigra), közönséges mogyoró (Corylus avellana), vénic szil (Ulmus laevis), vadalma (Malus sylvestris), zselnicemeggy (Padus avium), mogyorós hólyagfa (Staphylea pinnata). Javasolt alkalmazandó honos cserjefajok: cserszömörce (Cotinus coggygria), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), cseregalagonya (Crataegus laevigata), fagyal (Ligustrum vulgare), ostorménbangita (Viburnum lantana), kányabangita (Viburnum opulus), varjútövisbenge (Rhamnus catharticus), kutyabenge (Frangula alnus), húsos som (Cornus mas), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), kökény (Prunus spinosa), mogyoró (Corylus avellana), gyepűrózsa (Rosa canina), ükörke lonc (Lonicera xylosteum), lonc (Lonicera korolkowii), közönséges boróka (Juniperus communis), mogyoró (Corylus avellana), fekete bodza (Sambucus nigra), vörös ribiszke (Ribes rubrum), hamvas szeder (Rubus caesius), borostyán (Hedera helix), erdei iszalag (Clematis vitalba). a vizek környezetében: hamvas fűz (Salix cinerea), törékeny fűz (Salix fragilis), mandulalevelű fűz (Salix triandra), csigolyafűz (Salix purpurea), fekete galagonya (Crataegus nigra). 11

12 2. BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK VÁLTOZÁS Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. tv évi márciusi módosítása a takarékos területgazdálkodás ösztönzése érdekében előírja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölése csak oly módon történhet, hogy az adott település közigazgatási területén az ú.n. biológiai aktivitás érték nem csökkenhet. A biológiai aktivitásérték változása a közigazgatási terület egészére, az Étv. 8. (2) bekezdés b) pontja értelmében új beépítésre szánt terület kijelölése miatt nem csökkenhet, illetve az aktivitásérték csökkenését más területen való aktivitásérték-növeléssel szükséges pótolni. A szabályozásra kerülő területeken újonnan beépítésre szánt terület (településközpont vegyes terület, kertvárosias lakóterület, ipari, illetve keredkedelmi, szolgáltató gazdasági terület) kerül kijelölésre, ezért a közigazgatási területen vizsgálandó, hogy a tervezett területfelhasználási módosítások során biztosításra kerül-e a közigazgatási területen a biológiai aktivitásérték szintentartása (esetleg növelése). A jelenlegi és tervezett területhasználatok esetén a vizsgált terület biológiai aktivitásértékét a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet 2. sz. melléklete alapján számítottuk ki. Az eredményeket a következő táblázat tartalmazza. fejlesztési terület sorszáma terület (ha) jelenlegi állapot jelenlegi területhasználat biológiai aktivitás érték mutató biológiai aktivitás érték terület (ha) tervezett állapot tervezett területhasznála t biológiai aktivitás érték mutató biológiai aktivitás érték 1. 1,1445 Gip 0,3 0,3434 1,1445 Lke 3 3, ,2797 Z 6 7,6782 1,2797 Lke 3 3, ,6288 Ksp 3,5 5,7008 1,6288 Vt 0,7 1, ,6006 Má (gyep) 6 39,6036 6,6006 Lke 3 19,8018 Má 3, , (szántó) 6,1648 Lke 3 18,4944 2,9692 Má (gyep) 6 17,8152 Má 0, , (szántó) 1,2819 Gip 0,3 0,3846 0,3518 Má (gyep) 6 2, ,6383 Má (szántó) 3 49, ,6383 Gksz 0,3 4,9915 Má 3, , (szántó) 6,4044 Ev 9 57,6396 2,9519 Má (gyep) 6 17, ,8819 Má (gyep) 6 77, ,8819 Ee 8 103, ,9773 Má (szántó) 3 2,9319 0,9773 Gksz 0,3 0, ,2832 Má (gyep) 6 1,6992 0,2832 Kksp 4 1, ,3896 Má (gyep) 6 2,3376 0,3896 Ev 9 3, ,0655 Má (gyep) 6 6,3930 1,0655 Gip 0,3 0, ,4781 Lke 3 1,4343 0,4781 Gip 0,3 0, ,3863 Má (gyep) 6 14,3178 1,6931 Z 6 10,1586 4,0794 Ee 8 32, ,8495 Z 6 11,0970 1,8495 Ee 8 14,7960 Má 23, (szántó) 3 70,566 27,8744 Gip 0,3 8,3623 4,3524 Má (gyep) 6 26,1144 Má 17, , (szántó) 18,442 Ev 9 165,978 1,0306 Má (gyep) 6 6,

13 19. 4,4569 Má (szántó) 3 13,3707 0,6871 Má (gyep) 6 4,1226 Má 2, (szántó) 3 8,2308 2,4717 Má (gyep) 6 14,8302 5,1440 Ev 9 46,2960 5,2153 Gip 0,3 1, ,3460 Má (gyep) 6 2,076 0,3460 Gksz 0,3 0, ,682 Köu 1 0,682 0,682 Ev 9 6, ,3234 Ksp 3,5 4,6319 1,3234 Vt 0,7 0, ÖSSZESE N BIOLÓGI AI AKTIVIT ÁS ÉRTÉK VÁLTOZ ÁS 0,1234 Eg 6 0,7404 0,2422 Má (gyep) 6 1, , , ,5402 0,3656 V 6 2, , ,65 95 A számítások alapján az újonnan beépítésre szánt területek kijelölése ellenére Herend közigazgatási területén biztosítani lehet a biológiai aktivitás érték szintentartását, akár növelni is lehet azt. A táblázatból látható, hogy a tervezett módosítást megelőző biológiai aktivitásérték a tervezett zöldfelületi elemek, illetve a HÉSZ-ben meghatározott zöldfelületi feltételek révén a tervezett módosítást követően is biztosítható. 13

14 3. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT A Környezetalakítási javaslat c. alátámasztó munkarész két fejezetből áll: az első rész a településrendezési terveket alátámasztó környezetalakítási javaslat, ez tartalmazza a jelenlegi állapotok bemutatását és a főbb javaslatokat (intézkedési javaslatokat, a környezetminőség megőrzését, a környezetszennyezés megelőzését szolgáló környezeti feltételeket), amelyek betartásával a környezeti elemek védelme biztosítható; a második rész a településrendezési tervek és HÉSZ felülvizsgálat környezeti értékelése, amely a terv megvalósulása során várható környezeti hatásokat tárja fel és értékeli környezeti szempontból, továbbá szükség esetén további javaslatokat fogalmaz meg a környezet károsodásának elkerülése, a negatív környezeti hatások megelőzése érdekében. A tervezett területhasználatok magas követelményeket támasztanak a terület környezetminőségével szemben. A kedvező környezetminőség biztosítása szigorú környezeti feltételek megfogalmazásával és betartásával érhető el A szabályozási tervet és a területre vonatkozó építési szabályokat alátámasztó környezetalakítási javaslatok Herend település környezeti elemek, rendszerek érzékenysége és a környezetterhelés szempontjából érzékeny, illetve kevésbé terhelt területként jellemezhető. Környezeti szennyezésről a településen és a fejlesztési területeken nincs tudomásunk. A fejlesztési területek a közigazgatási területen elszórtan helyezkednek el, egy részük belterületen, illetve annak közvetlen közelében, más részük a belterülettől távolabb található. Valamennyi érintett terület környezeti állapota kedvezőnek minősíthető Jelenlegi állapot: A levegő jelenlegi állapota A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján Herend az ún. 10. zónába (az ország levegőszennyezettség szempontjából külön kezelt térségein és városain kívüli területei) tartozik, ami a terület kedvező légszennyezettségi állapotát tükrözi, hiszen a 10. zóna az ország olyan területrészeit foglalja magában, ahol a légszennyezettség egyik főbb légszennyező anyag tekintetében sem haladja meg az immissziós határértékeket (az alsó vizsgálati küszöb alatt, vagy az alsó és a felső vizsgálati küszöb között van). Az alábbi táblázat Herend légszennyező anyagonkénti besorolását 1 mutatja be. SO 2 NO 2 CO PM 10 Benzol Talajközeli ózon PM10 Arzén PM10 Kadmium PM10 Nikkel PM10 Benz(a) pirén Herend F F F E F O-I F F F D Herend levegőminőségét a közlekedés okozta szennyezés és az időjárási körülmények együttesen befolyásolják. Az ipari üzemek által okozott légszennyezés nem jellemző. A földgáz kimagasló aránya használatával a téli fűtési időszakban sem kell számolni a levegő porral és korommal való 1 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint: D: a légszennyezettség a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I: a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. 14

15 szennyezettségével. A gázár drasztikus emelkedése azonban egyre nagyobb arányú szilárd tüzelőanyag felhasználással jár együtt, mely a levegő minőségét rontja. A 14/2001. KöM-EüM-FVM együttes rendelet 2. sz. melléklete szerinti légszennyezettség szempontból ökológiailag sérülékeny területek, nagy kiterjedésű erdőterültek találhatók a településen. Ilyen területeket a fejlesztési területek nem érintenek, a 9. sz. fejlesztési terület azonban határos légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területekkel, a turisztikai erdő kialakítását követően maga is ilyen területnek minősül majd A felszíni és felszín alatti vizek jelenlegi állapota A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján felszín alatti víz szempontjából Herend fokozottan érzékeny területen fekvő település. A 9. sz. fejlesztési területet érinti az OTrT kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete. A település közigazgatási területén belső, külső, hidrogeológiai A és B vízbázis-védőterületek is találhatók. A belső védőterületek a település belterületétől északra elhelyezkedő két forrás, a Kétbírókút és a Szolimán-forrás területét érintik, amelyek egyben vízmű területek is. A külső védőterületek ezek körül helyezkednek el. A hidrogeológiai A védőidom ezeket a területeket magukban foglalják, ezt pedig körülveszi a hidrogeológiai B védőidom. A település közigazgatási területének mintegy negyede, a település belterületétől északra eső része vízvédelmi szempontból kiemelt terület. A fent említetteken kívül a Majolikagyár mellett, az ún. Bányatelep nevű részen is található egy vízműtelep. A fejlesztési területek közül a 9. sz. terület érint vízbázis-védőterületet. A talajvíz kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Herend területének északkeleti részén nyílt karszt területek is találhatók, ezeket azonban a fejlesztési területek nem érintik. A felszíni vizeket tekintve (a 21/2004. kormányrendelet alapján) a 4. Általánosan védett befogadók területi kategóriába tartozik. Herend közigazgatási területének északi része vízfolyásokban viszonylag gazdag, a hegyek felől több ér és patak is érkezik, amelyek végül a Séd-patakban egyesülnek. Felszíni vizek tekintetében kiemelendő még a belterülettől északnyugatra, a Majolikagyár mellett található horgásztavak területe (ezek az egykori felszíni lignitkitermelés miatt kialakult bányatavak). Ezeket jelenleg horgásztóként használják. Herend ivóvíz ellátását a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. szolgáltatja. A város ivóvíz hálózata Bánd község hálózatával egyesített. A csapadékvizek befogadója a Veszprémi Séd, illetve a település keleti részén húzódó Pap-árok A földtani közeg, talaj jelenlegi állapota Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület az OTrT és a VMTrT alapján a közigazgatási területen nem található. A terület talajai nem túl jó minőségűek, a legjobb szántóminőségi osztály Sz-3. Herend teljes közigazgatási területe az OTrT ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetébe esik. Régebben gyenge minőségű lignitet bányásztak a területen, külszíni fejtéssel és mélyműveléssel. A Bányakapitányság nyilvántartása szerint bányatelek, vagy bányakutatási engedéllyel rendelkező terület jelenleg a közigazgatási területen nem található. Szintén a teljes közigazgatási területet érinti a VMTrT csúszásveszélyes, illetve földtani veszélyforrás területének övezete, valamint a VMTrT vízeróziónak kitett területek övezete. Az érdekelt államigazgatási szervek adatszolgáltatása alapján e területek a terveken tényleges kiterjedésüknek megfelelően kerültek feltüntetésre. E szerint aktív felszínmozgásos területként tartják nyilván a közigazgatási terület DNy-i részét, a 8. sz. főút térségében, potenciálisan felszínmozgás-veszélyes területnek számít továbbá a közigazgatási terület nagy része: a belterület északi részei, továbbá az ettől északra fekvő külterületi területrészek kivéve a közigazgatási terület ÉK-i határrészeit. Aktív 15

16 felszínmozgásos területen fejlesztési terület nem került kijelölésre, potenciálisan felszínmozgásveszélyes területként nyilvántartott területen található viszont Herend érintettségéből adódóan a fejlesztési területek nagy része, a 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 21. és 24. sz. változással érintett területek. A fejlesztési területek közül közepesen erózióérzékeny terület érinti kis területrészen a 7., 9. és 17. sz. változással érintett területeket. A közigazgatási terület északkeleti részén több foltban nyílt karsztterületek találhatók. Ezek a területek erdő művelési ágúak. Nyílt karsztterületet egyik fejlesztési terület sem érint. A település közigazgatási területén a természet védelméről szóló évi LIII. törvény alapján ex lege védett barlangok, illetve a 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet alapján hozzájuk tartozó felszíni védőterületek találhatók, a belterülettől északra, a Szolimán-tető közelében. A barlangok felszíni védőzónáját a 9. sz. fejlesztési terület érinti, azonban a területen nem tervezett beépítés vagy egyéb, a barlangok fennmaradását veszélyeztető tevékenység Települési környezet, művi értékek Az épített környezet legértékesebb emlékeinek és értékeinek megtartása a műemlékvédelem feladata. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV sz. törvény rendelkezik. A tervhez készült külön örökségvédelmi hatástanulmány, a művi értékek védelméről részletesebben ez rendelkezik. A településen a KÖH nyilvántartása szerint 18 régészeti lelőhely, valamint 1 db országos jelentőségű műemlék található. Az országos műemlék: Név: Porcelángyár főépülete Törzsszám: 5497 Helyrajzi szám: 589 A település területén találhatók régészeti lelőhelyek. A 4., 5., 10., 11. és 13. sz fejlesztési terület, illetve a 20. sz. fejlesztési terület egy része érint régészeti lelőhelyet. A település értékeinek védelme érdekében javasolt az egyedi tájérték kataszter elkészítése Környezeti zaj Herend területén a jelenlegi környezeti zajhatások főként a közlekedésből származnak (közúti és vasúti forgalomból egyaránt). A területet leginkább szennyező zajforrás a 8. sz. főút, ez azonban a lakóterületeket déli irányból elkerüli, így a lakók zajterhelése viszonylag alacsony. A vasúti pálya a település belterületét északi irányból határolja, az innen származó zajterhelés sem érint közvetlenül lakóépületeket. A területen ipari eredetű zajterhelés a Majolikagyár és a Porcelán Manufaktúra területeiről származik Hulladékkezelés Herenden a kommunális hulladékok intézményesített gyűjtése és elszállítása a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. útján megoldott. Az összegyűjtött kommunális hulladékot a Veszprém Cseri Murvabánya hulladéklerakó telepre szállítják. A hulladék gyűjtése vegyes jellegű, a lakosság a kommunális hulladékot saját gyűjtőjébe válogatás nélkül helyezheti el, de hulladékgyűjtő szigetek a város különböző pontjain rendelkezésre állnak, ahonnan elszállítják a szelektíven gyűjtött települési hulladékot. A településen újabb 4 szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása tervezett. Évente egyszer lomtalanításra is sor kerül. A lomtalanítások közti időszakban azonban problémát jelent a lakosság számára a kisebb mennyiségű, nem kommunális hulladék elhelyezése, valamint a hulladékudvar hiánya miatt a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok teljes körű helyi kezelése sem megoldott A környezeti elemek védelme, javasolt környezetvédelmi intézkedések, környezeti feltételek 16

17 Levegőtisztaság-védelem A tervezési területeken jelentősebb levegőterheléssel járó tevékenység, létesítmény megjelenésével nem kell számolni. Az esetleges levegőterheléssel, zajterheléssel járó tevékenységek, létesítmények elhelyezésekor a vonatkozó jogszabályokban - 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet foglalt, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében meghatározott kibocsátási határértékeket kell figyelembe venni Felszíni és felszín alatti vizek védelme A szennyvízcsatorna-hálózat a teljes belterületen kiépült, a lakossági szennyvízkezelés potenciális környezetkárosodást nem jelent. A fejlesztések környezeti feltételeként a HÉSZ meghatározza a csatornahálózatra való rákötést, a szennyvizek közcsatornába való vezetését. A belterülettől távolabbi területeken, ahol a közcsatorna-hálózat kiépítése gazdaságtalan, bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, ill. egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén létesíthető, a létesítményekben keletkező szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. A közeljövőben szükség lesz szennyvíztisztító telep kapacitásának bővítésére, ugyanis három település szennyvizét fogadja (Herend, Bánd, Szentgál), és ezen településeken évek óta nő a lakosságszám. Erre vonatkozóan a Bakonykarszt Zrt. rendelkezik érvényes vízjogi létesítési engedéllyel. A Bányatelepen a csatornahálózat a városi rendszertől független, saját tisztítóval. Felszín alatti víz szempontjából Herend teljes közigazgatási területe fokozottan érzékeny területen fekszik. A módosításra kerülő területeken a vízminőség védelme érdekében a vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos, hulladék, illetve szennyvizek a felszíni vizekbe nem vezethetők. A 24. sz. fejlesztési területen a tópart rézsűinek megerősítése, helyreállítása csak természetes anyagokkal történhet. A vizek öntisztulásának elősegítése érdekében a felszíni vizek környezetében lévő ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák megőrzését telken belül is biztosítani kell, sőt elő kell segíteni, hogy a vízpartokon ilyen természetközeli társulások kialakuljanak. Egyes fejlesztési területeken nagyobb parkolási igény jelentkezésével kell számolni. A felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a 20 gépkocsiállást meghaladó méretű parkoló esetén, a parkolót vízzáró burkolattal kell kivitelezni, amelyről a csapadékvíz összegyűjthető és az összegyűjtött csapadékvizeket olajfogó műtárgyon átvezetve szabad csak továbbvezetni. Ún. zöld parkoló ezeken a területeken környezetvédelmi szempontból nem létesíthető! A településen a csapadékvíz elvezetése nagyrészt megoldott. A közelmúlt rendkívüli csapadék mennyisége azonban nem egyszer gondot okozott. Ügyelni kell az elvezető árkok folyamatos karbantartására, és hogy a gépkocsi beállóknál legyen biztosított az átfolyás, a tisztítás, illetve a megfelelő átbocsátó keresztmetszet Földtani közeg, talaj védelme Érzékenységéből adódóan a módosításra kerülő területeken kiemelt figyelmet érdemel a földtani közeg védelme. A területek igénybevétele, épületek, létesítmények elhelyezése esetén a terület előkészítése során a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról a beruházónak gondoskodnia kell. A humuszt a lehetséges mértékig a zöldfelületek kialakításánál helyben kell felhasználni. Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy szabványosított termék vagy anyag alkalmazható. A földtani közeg és a felszín alatti vizek védelme érdekében alapvető környezetvédelmi elvárás a megfelelő szennyvíz- és hulladékkezelés. A területen található barlangok védelme külön intézkedéseket nem igényel, mivel a barlangok felszíni védőzónáját érintő fejlesztés nem veszélyezteti azok fennmaradását Települési környezet, művi értékek védelme A gazdasági területeken kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek nem okoznak a lakóterületeken negatív környezeti hatást. Ennek érdekében védelmi övezetet igénylő, illetve 17

18 védőtávolság-igényes tevékenységek kizárólag abban az esetben folytathatók, ha védőövezetük lakóterületet, rekreációs, sportolási célú különleges területet nem érint. A lakó- és különleges területek védelme érdekében egyes területeken (pl. a vasút és a 8. sz. főút mentén) az esetleges zavaró hatások (pl. zaj, rezgés, légszennyezés) csökkentése végett védő zöldsávok, véderdők kerültek lehatárolásra Környezeti zaj elleni védelem A tervezési területek környezeti zaj szempontjából a belterületi fejlesztések kivételével többnyire kevéssé terheltek. Környezeti zajterhelés a településen közlekedésből származik, jelentősebb környezeti zajjal érintett a vasút közelsége miatt a 4., 6., 10., 12., és 21. sz. fejlesztési területek, a 8.-as sz. főút miatt pedig a 17., 20. és 23. sz. fejlesztési területek. A 27/2008. KvVM-EüM rend. 3. sz. melléklete A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken meghatározza az egyes területfelhasználási egységeken megengedhető legmagasabb zajterhelést: A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a módosításra kerülő területek zajtól védendő területein Sorszám 2. Zajtól védendő terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei és a temetők, a zöldterület Határérték (LTH) az LAM kö megítélési szintre* (db) az országos közúthálózatba tartozó főutaktól, belterületi másodrendű főutaktól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától származó zajra Nappal (06-22 óra) Éjjel (22-06 óra) Vegyes terület Gazdasági terület * Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1. pontja szerint. A zaj ellen védelmet igénylő területek közlekedéstől származó zajterhelés elleni védelmét a zajforrás (közlekedési elemek) és a védendő létesítmény közötti meglévő, illetve tervezett védő erdő biztosítja Hulladékkezelés A belterületi módosításra kerülő területekről a keletkező kommunális szilárd hulladékot a település szervezett hulladékszállítási rendszerén keresztül rendezetten kell gyűjteni és környezetvédelmi engedéllyel rendelkező kijelölt hulladéklerakó helyre kell elszállítani. A külterületi létesítményekben a terület tulajdonosának, illetve üzemeltetőjének a feladata a hulladékok környezetet nem veszélyeztető módon történő gyűjtése és kijelölt hulladéklerakó helyre történő megfelelő időközönkénti elszállítása. A fejlesztési területek mindegyike bekapcsolható a szervezett hulladékgyűjtésbe. Javasolt továbbá a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése elsősorban a nagyobb látogató-forgalmat vonzó fejlesztéseknél, a 3. és 23. sz. területeken. Veszélyes hulladék keletkezésére az ipari gazdasági területbe átsorolt területeken lehet számítani, így a 6., 13., és 20. sz. fejlesztési területeken. A településen a fejlesztési koncepció alapján újabb 4 szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása tervezett. Középtávon a Királyszentistvánon létesülő lerakóval megoldódni látszik a régió hosszú távú hulladékelhelyezési problémája. A regionális lerakó átadásának tervezett határideje december

19 3.2. Herend településrendezési tervei és HÉSZ felülvizsgálata c. terv környezeti értékelése (a terv tartalmának és részletezettségének megfelelően, a 2/2005. (I.11.) Korm. rend. 4. sz. melléklete alapján) A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése Előzmények Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban Rendelet) 1. sz. melléklete értelmében a település egészére készülő településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv esetében a környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező. A környezeti értékelés tervezett tematikája a Rendelet 3. sz. mellékletének II. pontjában meghatározott valamennyi környezet védelméért felelős szervnek áprilisában megküldésre került véleményezés céljából. A környezeti értékelés az OTÉK 3.. (3) bekezdés 2. pontja előírása értelmében a szabályozási terv környezetalakítási kötelező alátámasztó munkarésze részeként került kidolgozásra, a Rendelet 4. sz. mellékletében, a környezeti értékelés általános tartalmi követelményeire előírtak és a környezet védelméért felelős államigazgatási szervek véleménye alapján. A felesleges ismétlések elkerülése végett a táji-, természeti-, környezeti állapot értékelését a 7.1. Táj- és zöldfelület-rendezési javaslat - Jelenlegi állapot értékelése és a Környezetalakítási javaslat - Jelenlegi állapot értékelése c. fejezetek tartalmazzák. A környezeti értékelés az alábbi tematika szerint kerül kidolgozásra: A településrendezési tervek és HÉSZ felülvizsgálata környezeti értékelése 1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának ismertetése Előzmények (a környezeti értékelés tematikája, a tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása) A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés késztése során történő figyelembe vétele A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai 2. A terv (és változatainak) rövid ismertetése A terv célja, tartalma környezeti vonatkozásainak ismertetése A terv kidolgozásakor vizsgált változatok és a választás indokainak rövid ismertetése (ha lesz ilyen) A terv összefüggései más releváns tervekkel 3. A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembe vétele a tervben A terv megvalósítása esetén várható, környezetet érő közvetlen és közvetett hatások, környezeti következmények feltárása, különös tekintettel o a környezeti elemekre a környezeti elemek rendszereire (táj, település, ökológiai rendszerek) o az emberek egészségi állapotára, életminőségére, társadalmi, gazdasági helyzetére A környezeti következmények összefoglalása: o azon környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre jelentős hatással vannak a fejlesztések o azon fejlesztések, tervi elemek azonosítása, amelyek környezeti szempontból negatív hatást gyakorolnak, illetve valamilyen intézkedést igényel a negatív hatás csökkentése 4. A hatások elkerülésére vagy csökkentésére vonatkozó, a tervben szereplő intézkedések hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre 5. A terv megvalósulása következtében fellépő környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése 6. Közérthető összefoglaló 19

20 Az általános követelmények figyelembe vételével a tervezési feladat sajátosságait szem előtt tartva a vizsgálat általános szempontjait a következők szerint rögzítjük: A környezeti alapállapot és a jellemző környezetterhelések vizsgálata a hatályos előírások, követelmények tükrében. A vizsgálatok során megállapításra kerülnek a településrendezés eszközeivel való elvárt intézkedések köre és egyéb környezetvédelmet érintő javaslatok. A tervezési folyamat követi az évi LXXVIII. törvényben meghatározott településrendezési tervezési folyamatot, nevezetesen az önkormányzat által határozatban elfogadott településfejlesztési koncepció alapján a szerkezeti terv előkészítését, majd a továbbtervezés során a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat kimunkálását. A településrendezési tervek államigazgatási eljárásban történő egyeztetése és a lakosság, valamint civil szervezetek tájékoztatása, bevonása után a képviselőtestület a településszerkezeti tervről határozatot hoznak, a Szabályozási tervekről és HÉSZ-ről önkormányzati rendeletet alkotnak. Jelen településrendezési tervek és helyi építési szabályzat és ezen tervek kötelező alátámasztó munkarésze, a Környezetalakítási javaslat munkarészen belül kidolgozásra kerülő környezeti értékelés az OTÉK 3. (3) bek. 2. pont alapján a évi tv. 9. -a szerint kerül egyeztetésre. Az Étv. szerinti egyeztetési folyamat és a környezeti vizsgálat 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti egyeztetési folyamata összekapcsolva, együtt kerül lefolytatásra. A környezeti értékelés során az államigazgatási szervek, az érintett lakosság, és a szervezetek módosíthatják, javíthatják a terv minőségét, amelyet a szakági tervezők integrálnak az egyes dokumentumokba. Az egyeztetési folyamatban esetleg bekövetkező véleményeltéréseket egyeztető tárgyalás keretében kompromisszumra törekedve kell tisztázni. A tervet készíttető önkormányzat illetve a tervező az eltérő vélemények fenntartása esetén indokolni köteles döntését. A környezeti értékelés készítésénél az önkormányzat meglévő és környezetvédelmet érintő, területfelhasználásra hatással bíró tervei, statisztikai adatok, helyszíni ellenőrző vizsgálatok tapasztalatai, az államigazgatási szervek és közüzemi szervek előzetes véleményei vehetők figyelembe. A tervkészítésre rendelkezésre álló időszak nem teszi lehetővé kutatások, ciklusok monitorizálását, így ezek bizonytalanságával készíthetők el a településrendezési tervek környezeti értékelése A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés késztése során történő figyelembe vétele A Rendeletben meghatározott környezet védelméért felelős szervek véleményének kikérésére a környezeti értékelés tematikájával kapcsolatban került sor. A településrendezési tervek készítői számára egyértelmű volt a környezeti vizsgálat szükségessége, ezért a környezet védelméért felelős államigazgatási szervek erről külön nem kerültek megkérdezésre. Kidolgozásra került a környezeti értékelés tartalma, amely a Rendelet 3. sz. mellékletének II. pontjában felsorolt valamennyi környezet védelméért felelős szervnek megküldésre került véleménykérés céljából. A környezeti értékeléssel kapcsolatban az alábbi szervek fogalmaztak meg véleményt: - Közép-dunántúli KTVF a környezeti vizsgálat lefolytatását, a környezeti értékelés elkészítését szükségesnek tartja tekintettel arra, hogy a településrendezési eszközök a város teljes közigazgatási területére készülnek. A környezeti értékelés tematikájával kapcsolatban megállapítja, hogy részletezettség tekintetében megfelelő, alkalmas arra, hogy az alapján kidolgozásra kerüljön a környezet értékelési dokumentáció. - Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság: a környezeti értékelés tematikájának meghatározásánál javasolja figyelembe venni, hogy a tervezett fejlesztések milyen módon érintik az országos ökológiai hálózatot és arra milyen hatást gyakorolnak. Pufferterületen új beépítésre szánt területek a szomszédos magterületek természeti és táji értékeire való tekintettel jelölhetők ki. A környezeti vizsgálat folyamán értékelni kell a magterületre gyakorolt hatásokat, mert a fejlesztés 20