A környezeti gondolkodás fejlődése. 1. előadás

Átírás

1 A környezeti gondolkodás fejlődése 1. előadás

2 Tartalomjegyzék A környezet közgazdasági értelmezése. A környezet-gazdaságtan definíciója és fogalom rendszere. A környezeti problémák és a közgazdasági gondolkodás fejlődése.

3 A környezet közgazdasági értelmezése Környezet (Burdtland) természetes és művi elemekből álló, élő és élettelen alkotórészekből összetevődő tér, az embert körülveszi, benne él tevékenykedik Környezet Geo-biológiai egység Közgazdasági kategória

4 Környezet mint közgazdasági kategória Termelési tényezők, Használati értékek, Munkaerő újratermelési feltételeinek halmaza Általános értelemben - a társadalom létezésének, Közgazdasági értelemben - a termelésnek szükségszerű feltétele

5 Zavartalan környezeti folyamatok feltétele: meghatározott minőségű környezet Ha a rendszerben kár keletkezik környezeti kár gazdasági kár

6 A környezetgazdálkodás: komplexfogalom. Annak a sokoldalú, tudatos tevékenységnek a megjelölésére szolgál, amely a környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítását, hatékony védelmét és tervszerű fejlesztését együttesen szolgálja, a természet dinamikus ökológiai egyen-súlyának tartós fenntartásával, a társadalom reális - tehát nem eltúlzott és nem egyoldalú - igényeinek figyelembevételével.(madas,1986)

7 A környezet szabályozott hasznosítása nem más, mint a természeti erôforrásoknak a környezetvédelmi követelmények érvényesítésével történô igénybevétele a társadalom reális szükségleteinek kielégítésére, az ökológiai törvényszerűségek maximális mértékű figyelembevételével. Ennek érdekében az emberi tevékenység ésszerűen korlátozott." A környezetvédelem maga is része a környezetgazdálkodásnak. Olyan érv- és követelményrendszer, amely a természeti környezet védelmét szolgálja az emberi tevékenységek által okozott, illetve okozható minôségrontások, szennyezések káros hatásaival szemben, részint a már okozott károk felszámolásával, a káros hatások megszüntetésével, részint a károkozás mindenkori megelôzése révén.

8 A környezetvédelem lehet: Passzív, pl. magasítják a kéményt (E 1 =E 2 ; I 1 >I 2 ); extenzív (csővégi) (E 1 >E 2 ; I 1 >I 2 ); intenzív (E 1 >>E 2 ; I 1 >>I 2 ); ahol E: emisszió, kibocsátás, I:immisszió, szennyezettségi szint A környezetfejlesztés, a környezetvédelemnél szélesebb fogalomkör - a természeti erőforrások és az ökoszisztémák fenntartása, helyreállítása, egészséges arányaikról, illetve zavartalan működésükről való tudatos gondoskodás. Továbbá a kedvezőtlen természeti adottságok javítása, egyrészt a környezeti károkat nem okozó termelés, másrészt a természeti értékek hosszú távú megóvása érdekében. A természeti erőforrások kitermelésének és hasznosításának korszerűsítése, a természeti környezet művi környezettel való tarkítása a környezetvédelmi vonatkozások figyelembe- vételével.

9 A környezetgazdálkodás néha keveredik a környezetgazdaság kifejezéssel, pedig ez a közgazdaságnak, mint tudománynak és szakterületnek a környezettel, a környezetgazdálkodással, illetve szűkebb értelemben a környezetvédelemmel összefüggô része. Gyakran előforduló fogalmak: Környezettudomány Környezetpolitika Környezetügy A környezetgazdaságtan fogalomrendszere is folyamatosan fejlődik, újabb és újabb fogalmakkal találkozhatunk: (lsd.harmonikus fejlődés, majd fenntartható fejlődés, stb.)

10 A környezet-gazdaságtan definíciója és fogalom rendszere. A környezetgazdaságtan a környezet és a gazdasági élet kölcsönhatásaival, illetve a környezetgazdálkodással ökonómiai szempontból foglalkozik. László (1988) szerint: "A környezetgazdaságtan olyan, a környezeti tényezőket a gazdasági elemzések immanens változójaként kezelő tudományterület, amelynek célja annak vizsgálata, hogy a gazdasági - környezeti rendszerek dinamikus összhangja milyen gazdasági feltételek mellett valósulhat meg."

11 A környezetgazdaságtan tanulmányozza: hogyan és miként döntenek az egyének és csoportok a humán és nem humán erőforrások elosztásáról és hasznosításáról, milyen analitikai eszközökkel tudják elemezni a gazdasági egyensúlyt befolyásoló tényezőket, hogyan viselkednek a nonprofit szervezetek, a kormányhivatalok és a fogyasztók A környezetgazdaságtan lehet: mikro- és makroökonómiai szintű Pozitív (mi van, piaci reakciók) és normatív szemléletű (mit kellene csinálni milyen szabályozás lenne szükséges) Közelítheti a problémákat a profit és az etika oldaláról

12 A környezetgazdaságtan családfája A természeti környezet kezelése alapján: Coase és Pigou zárt rendszer diszciplina Daly: nyitott rendszer Source: Szlávik, 2004

13 Fiziokraták A fiziokraták kiszélesítették a gazdasági életnek Montesquieu-nél meglevő társadalmi megközelítését. De míg Montesquieu szeme előtt a középkor organikus koncepciójában kifejezett társadalmi egység lebegett, addig Quesnay organikus koncepciója lényegében biológiai volt. A fiziokraták társadalomfilozófiai elvekre alapozott szektát alkottak, a Természet törvényeiben és a Természet uralmában (vagy Fiziokráciában) hittek. Azért nevezték magukat économistes-nak, mivel véleményük szerint a közösség és az állam egészsége természeti törvényeken nyugszik, melyek hasonlóak az állati test háztartását szabályozó törvényekhez.

14 Smith Adam Smith a Nemzetek gazdaságtana című művében fogalmazza meg állítását a gazdaságot irányító láthatatlan kézről. Ennek értelmében minden egyén elsősorban a saját és nem a közösség érdekeit akarja előremozdítani, és ebben is, mint sok más esetben a láthatatlan kéz vezeti őt egy cél felé, melyet nem is keresett.... A környezet saját érdekét ugyanis felülmúlja a gazdasági érdek senki sem kerüljön kedvezőbb helyzetbe egy gazdasági átrendeződés során úgy, hogy ezzel más piaci szereplő előnytelen helyzetbe kerül.

15 Ricardo Ricardo a természeti javakat kimeríthetetlennek hitte, ezért nem elemezte a természet értékét a termelés vagy a fogyasztás szempontjából. Néha ellentmondások keletkeztek, amit elméletükkel nem tudtak összhangba hozni. Ezek közé tartozik például az úgynevezett csökkenő hozadék, A csökkenő hozadék törvénye nem általános érvényű, de igaz olyan esetekben, amikor a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás, mint például a termőföld egységéhez egyre több munkát, vagy műtrágyát használunk fel változatlan technológia mellett.

16 Maltus Malthus, Ricardo-hoz hasonlóan klasszikus közgazda aki egy olyan agrártársadalomról szerezte tapasztalatait, melyben technológiai fejlődés alig volt tetten érhető. Nem véletlen tehát, hogy felismerésük lényege az volt, hogy a természeti erőforrások felhasználásának lehetősége korlátozott.

17 Menger & Jevons Carl Menger ( ) az osztrák iskola alapítója. Walras-sal és Jevonsszal együtt a határhaszon elmélet kidolgozója. Gazdaságelmélete az evolúciós közgazdaságtan bázisát jelentette. William Stanley Jevons ( ) - a szintén marginalista forradalmárok - nak nevezett közgazda - teremtette meg munkásságával az evolúciós közgazdasági szemléletmódot.

18 Walras A természettudományok területén végbement igen látványos fejlődés, az ott elért eredmények rendszeresítése, valamint a tudományoknak ebből kialakult axiomatikus felépítése hatott a közgazdaságtan művelőire Ökonometria felé való elmozdulás figyelhető meg

19 Coase, Pigou Coase- a tulajdonviszonyok melletti externália optimális szint kialakítás tranzakciós költségek Pigou - Externáliák adón keresztüli internalizálása

20 Schumacher Leghíresebb könyve, A kicsi szép kulcsfontosságú szerepet tölt be a világszerte kibontakozott környezetvédelmi mozgalom bibliográfiájában. A föld megfelelő használata című fejezetben Schumacher megjósolta a vegyszereken és energia-felhasználáson alapuló belterjes mezőgazdaság széthullását, miközben helyette a talajkonzerváló és szerves módszereket használó megoldást szorgalmazta. Szavait mindig tettekkel követte, s megalapította Nagy- Britannia központtal a Talajtársaságot, ugyanúgy, mint a londoni Köztes Technikai Fejlesztés Csoportját.

21 Constanza Az ökológiai közgazdaságtan arra a felfogásra alapozza vizsgálatait, amely szerint az emberek által működtetett gazdaság a földi ökoszisztémák összességének (a bioszférának) egy alrendszerét képezi.

22 Boulding ( ) Energiarendszereket tanulmányozta Szerinte a jövőben a zárt Földön új közgazdasági elvek válnak szükségessé, melyeknek különbözniük kell a múltbeli zárt Földön érvényesektől. A szemléletesség kedvéért, a nyílt gazdaságot cowboy gazdaságnak nevezte el. A cowboy a határtalan sík jelképe, társul hozzá az a vakmerő, kizsákmányoló, romantikus, heves magatartás, amely a nyílt társadalmak sajátja. A jövőbeli zárt gazdaságot ennek megfelelően űrhajós gazdaságnak hívhatjuk. A Föld egyedül haladó űrhajóvá válik: sem alapanyagokból, sem szennyezés számára nem rendelkezik korlátlan méretű gyűjtőbázisokkal. Itt kell az embernek a helyét ama ciklikus ökorendszerben megtalálnia, amely képes az anyagok folyamatos reprodukálására, de nem tudja elkerülni az energiainputot.

23 Daly Fizikai értelemben a gazdagság a Föld véges, nem növekvõ és anyagilag zárt ökoszisztémájának nyílt alrendszere. A gazdasági alrendszer növekedése során a teljes ökoszisztéma egyre nagyobb részére terjed ki, és 100 százaléknál (de inkább hamarabb) határokba ütközik. Ennek folytán növekedése nem tartható fenn. A "fenntartható növekedés" olyan hibás paradoxon, mely a gazdaságra nem alkalmazható

24 A közgazdasági irányzatok csoportosítása

25 Forrás: C. Gendron Beyond environmental and ecological economics: Proposal for an economic sociology of the environment/ Ecological Economics 105 (2014)

26

27 A környezeti gondolkodás... felváltja a hagyományos gondolkodást holisztikus, rendszerek rendszerét tekinti, minden minden mással kapcsolatban van rendszerekben gondolkodó, többszörösen összetett okok és visszacsatolások, a folyamatra, a kapcsolatokra és a hálózatra koncentrál, minden tettünk esetleg előre nem látott következményekkel jár egyesítő, tudja, hogy a stabilitás titka a sokféleség és az összetettség bonyolít, hogy a valóságot tükrözze a részek egyenlőek az egésszel aprólékos analízis, elemezgetés lineáris, mechanikus, a közbenső okokra és hatásokra koncentrál, nem érdeklik a többszörös következmények, nem keresi a kapcsolatokat, nincs tisztában a diverzitással, túlegyszerűsíti a rendszert -- könnyű kibúvókat keres

28 A környezeti gondolkodás... felváltja a hagyományos gondolkodást jövő-orientált perspektíva a régmúlttól a távoli jövőig a múlt alapján óvatosan jósolja meg a jövőt, mindig megkérdezi "És akkor mi történik?"éber és előre mérlegel probabilisztikusan gondolkodik reflektív tudat tudatában van annak, hogy hogyan ismeri a világot elfogadja a termodinamika I. főtételét ismeri az entrópia hatásait jelen-orientált egyszerre egy nappal foglalkozik, feltételezi, hogy a jövő a múlthoz hasonló lesz nemtörődöm, közönyös pontosságra és abszolút értékekre törekedik dinamikus tudat tudatában van a gondolkodásnak nincs tudatában a TD I. Főtételének nem ismeri az entrópia hatásait

29 A környezeti gondolkodás... felváltja a hagyományos gondolkodást korlátozza az átbocsátást és a népességnövekedést, meg tudja különböztetni a növekedést a fejlődéstől, óvatos a növekedéssel, tudatában van az időmegkétszerezés veszélyének az időmegkétszerezés óvatos a köztulajdon tragédiájával óvatos a túllövéssel és a visszahanyatlással meg tudja különböztetni a magántulajdont a köztulajdontól tudatában van, hogy az ózonréteg vékonyodik ismeri az üvegházhatást tudatában van, hogy az ökoszisztéma integritása csökken visszautasítja a korlátozásokat összekeveri a növekedést a fejlődéssel, imádja a növekedést nem tud arról, hogy milyen veszélyes nem tud a fenyegető veszélyről nincs tudatában a korlátoknak összekeveri a magántulajdont a köztulajdonnal nincs tisztában az UV-B sugárzás veszélyeivel nincs tisztában a klimatikus változás veszélyeivel tudatában van, hogy az ökoszisztéma nem tudja, milyen veszély fenyegeti az ökoszisztéma integritását E. O. Wilson (Szabó) 1996

30 Ökológiai közgazdaságtan Az ökológiai közgazdaságtan olyan értékelkötelezett tudomány, amely környezeti témákat vizsgál és konstruktívan segíti a fenntarthatóbb fejlõdési pályára állást től nagyobb teret kapott. Az ökológiai közgazdaságtan jól kiforrott tudományterületté kezd válni. Létezik az Ecological Economics folyóirat, számos könyv hivatkozik az Ökológiai Közgazdaságtan Nemzetközi Társasága (International Society for Ecological Economics) és a regionálisabb jellegû Európai Társaság (European Society) által tartott konferenciákra. Kísérleteket tettek az ökológiai közgazdaságtan "korlátainak" feltárására (Krishnan et. al. (1995); Costanza (1997)), s megjelentek az ökológiai közgazdaságtan alapelveinek ismertetését célzó elsõ tankönyvek

31 Ökológiai közgazdaságtan Másik jellemzõje az a készség, amelyet olyan alapvetõ témák tárgyalása iránt mutat, mint az elvi keretek és az értékek. Ez az elsõ jellemzõbõl következik. A környezet védelme fontosabb, mint a neoklasszikus paradigma védelme. Ha növekednek esélyeink egy fenntartható társadalom irányába történõ elmozdulásra az értékek, az elvek és a paradigmák újragondolásával, akkor meg kell tennünk ezt a lépést. A harmadik jellemzõ összefügg az elsõ kettõvel, s ez nem más, mint a más tudományterületek kutatóival való együttmûködés hasznosságába vetett hit. A közgazdászok együttmûködésen alapuló tanulási folyamatba bocsátkozhatnak az ökológusokkal, és viszont.

32 Ökológiai közgazdaságtan A közgazdaságtannak az a területe, amely kölcsönös függőséget és együttes fejlődést tételez fel a természeti környezet és az ember építette gazdaság között,. Hasonló a zöld gazdaságtan és az emberi fejlődés elméletéhez. Ezek az iskolák integrálják a különböző intellektuális gondolkodást, a neoklasszikus közgazdaságtant rövidlátónak tartják, az ökológiai közgazdaságtan transzdiszciplináris kapcsolatokban keresi az emberiség problémáinak megoldását.

33 Ökológiai közgazdaságtan célja Az ökoszisztéma és a társadalom fenntartható fejlődésének megtervezése, A neoklasszikusokkal szemben a gazdaságot az ökológia alrendszerének tekintik, amelyben az ökológia leosztja az anyagot és energiát az élet és a föld tranzakcióinak és az emberi gazdaság definitíve ebben a rendszerben van.

34 Ökológiai közgazdaságtan Visszautasítja, hogy a jólét növekedés közvetlen kapcsolatban van az energia kínálattal, ezzel szemben elsősorban a biodiverzitásra és a kreativitásra fókuszál, Az életminőségére és növekedés nem gazdasági jellegű kérdéseire összpontosít

35 Az ipari ökológia Az ipari ökológia a természeti környezetet és az ipari termelést egyazon rendszer egymással kölcsönhatásban álló részeinek tekinti, és az egész rendszer költséghatékonyságának, teljesítményének és környezeti hatásának optimalizálására (Beck, 1988) törekszik. dinamikus, rendszeralapú keretet nyújt a fenntartható emberi tevékenység számára.

36 Az ipari ökológia: (i) az anyag- és energiafelhasználás minimalizálásával, (ii) az elfogadható emberi életminőség biztosításával, (iii) az emberi tevékenység környezeti hatásának a természeti környezet fenntarthatóságát biztosító szintre történő korlátozásával, (iv) a rendszerek gazdasági életképességének megőrzésével dinamikus, rendszeralapú keretet nyújt a fenntartható emberi tevékenység számára.

37 Az ipari ökorendszer alapvető sajátossága (Garner,1995): az ipari és környezeti rendszerek kölcsönhatásainak rendszerszemléletű vizsgálata; az anyag- és energiaáramok, és ezek átalakulásainak együttes figyelembe vétele; a technológiai és környezeti problémák multidiszciplináris megközelítése; lineáris (nyitott) rendszerek átalakítása ciklikus (zárt) rendszerekké, úgy, hogy az egyik technológiában képződő hulladék egy másik technológiában alapanyagként hasznosul; törekvés az ipari folyamatok környezeti hatásainak csökkentésére; az ipari rendszerek és a környezet működésének összehangolása; az ipari rendszereknek a fenntartható környezeti rendszerekhez való hasonlatossá tétele.

38 Az ipari ökológiai rendszerek alapelemei nyersanyag és alapanyag termelés, az energiaforrás(ok), az anyagok átalakításával, feldolgozásával és a termékek gyártásával foglalkozó szektor, a hulladék feldolgozó szektor és a felhasználó/fogyasztó szektor.

39 Az ipari ökorendszerek közötti kapcsolat anyag és energiaáramlás

40 A környezeti problémák és a közgazdasági gondolkodás fejlődése. A teljesség igénye nélkül egy kis kronológiai áttekintés Nemzetközi kitekintésben A környezetgazdálkodással foglalkozó tudomány a környezetgazdaságtan 1974-től vált elismert tudománnyá, de a természeti erőforrások gazdaságtana a 70-es évektől ismert. Rendkívül dinamikusan fejlődik a világ minden táján bővül a környezet-gazdaságtannal foglalkozók száma és fejlődik a tudomány, újabb és újabb fogalmak születnek. Hufschmidt és munkatársai megalapították: the Journal of Environmental Economics and Management (JEEM),1974

41 Maler - természeti erőforrásokkal való ésszerűtlen gazdálkodással foglalkozva a piac zavaraira hívja fel figyelmet Nijkamp - Environmental Economics - Az előrelépés feltétele: az ökonómia és ökológia szintézise James, Jansen és Opsher a környezetvédelem közgazdasági megközelítésével foglalkoznak Dorney törekvése az, hogy megszűnjön hogy a világ 2 részből áll: jó ökológusok természetvédők rossz emberek :vállalkozók, mérnökök, közgazdászok

42 Journals and Newsletters Agricultural and Resource Economics Review American Journal of Agricultural Economics Choices Magazine Ecological Economics Environment and Development Economics Environmental and Resource Economics Environmental Damage Valuation and Cost Benefit News Journal of Agricultural and Applied Economics Journal of Environmental Economics and Management Land Economics Marine Resource Economics Natural Resources Journal Natural Resource Modeling Resource and Energy Economics Review of Agricultural Economics

43 Ecological EconomicsThe Transdisciplinary Journal of the International Society for Ecological Economics (ISEE) Szerkesztő Bizottság tagjai: R. Ayres Fontainebleau, France C. Azar Göteborg, Sweden D. Bromley Madison, WI, USA K. Chopra Institute of Economics Growth, University of Delhi Enclave, Delhi 11007, India M. Common University of Strathclyde, Glasgow, UK R. Cowling University of Port Elizabeth, South Africa G. Daily Department of Biological Sciences, 371 Serra Mall, Stanford University, Stanford, CA USA V. Dale Tennessee, USA H. Daly School of Public Affairs, Van Munching Hall, University of Maryland, College Park, MD , USA C. Folke Stockholm University, Department of Systems Ecology, SE Stockholm, Sweden J. Gowdy Troy, NY, USA T. Graedel Yale School of Forestry and Environmental Studies, Sage Hall, 205 Prospect Street, New Haven, CT 06511, USA

44 A gazdaság és környezet makro ökonómiai összefüggései 2. Előadás

45 Környezetgazdaságtan makroökonómiai összefüggései A gazdasági növekedés és a természetes környezet teherbírása közötti kapcsolat. A fenntartható fejlődés lényege, elméletének közgazdasági megalapozása. A fenntartható fejlődésre kidolgozott hatékonyság növelés (Faktor 4, faktor 10, faktor 20)

46

47

48

49 Az időjárást befolyásoló gázok részaránya az üvegházhatásban a világon (Forrás: Bizottság a Föld légkörének védelmére).

50 Az EU-tagországok 1998 júniusában üvegházhatást okozó gázkibocsátásuk megváltoztatása terén az alábbi kötelezettségeket vállalták:

51 A CO 2 -kibocsátás mértéke az erőművi technológiáknál (Forrás: SIEMENS/Stadtpunkte 1994.)

52 Az eltartóképesség és a gazdaság lehetséges kapcsolatainak modellezése a.) b.) c.) d.)

53 Termodinamika I. törvénye A termodinamika I. törvénye az un. megmaradási törvény, amely szerint minden termelésnövekedésnek két hatása van: energiát és anyagot igényel a környezettől és növeli a környezet hulladék asszimiláló kapacitásának terhelését. Ebből az következik, hogy a reciklálás csak enyhíti, de nem oldja meg sem a nyersanyagok szűkösségének, sem a hulladékok okozta környezetszennyezésnek a problémáját.

54 Fundamental balance - Termodinamics I and II. Law R p r M Producers R p Goods R p d Cosumers R d c R c R c r Natural Environment Source:Waste Our Planet, 2004 Nov 4

55 Anyag/energiamérleg M = R pd + R c d R pd + R cd = M = G+R p R pr -R c r 3 lehetséges út M és a környezeti hatások csökkentésére Csökkenteni a G-t Csökkenteni Rp-t Növelni a visszaforgatást R pr és R c r -t

56 Reduce G Some people have fasterned on this as the best long run answer to environmental degradation, reducing output, or at least stopping its rate of growth, would allow a similar change in the quantity of residuals discharged, Some have sought to reach this goal by advocating zero population growth. A slowly growing or stationary population can make it easier to control environmental impacts, but for two reasons it does not in any way ensure this control. First, a stationary population can grow economically, thus invreasing its demand for raw materials. Second, environmental impacts can be long run and cumulative, so that even a stationary population can gradually degrade the environment in which it finds itself.

57 Reduce Rp Reduce the intensity of production in all sector of economy by inventing and adopting new production technologies and practices that leave smaller amounts of residuals per unit of output produced. pollution prevention. Shift the composition of final output, that is, reduce those sectors that have relatively high residuals per unit of output and expand those sector that produce relatively few residuals per unit of output.

58 Increase R pr -R c r To increase recycling By substituting recycled materials for virgin materials, the quantity of residuals dscarged can be reduced while maintaining the rate of outputr of goods and services (G) In modern economies recycling offers great opportunities to reduce waste flows. But we rememeber that recycling can never be pergect, even if enormous resources were devoted to the task. Production processes usually transform the physical structure of material inputs, making difficult to use again. Rhe process of energy conversion changes the chemical structure of energy materials so thoroughly that recycling is impossible. In addition, recycling process themselves can create residuals.

59 Entrópia törvénye Az entrópia a tudomány (elsősorban a hőtan és az informatika) fontos fogalma, egy rendszer rendezetlenségi fokát jellemzi Spontán folyamatok akkor játszódnak le, ha az entrópia változás nagyobb mint 0, azaz ds 0 Produktív eszköz a társadalom számára a hagyományos gazdasági teljesítmény és a környezet minőségének kapcsolata Lehetséges termelési görbe Műszaki, technikai kapacitás Társadalmi választások

60 Termodinamika I. törvénye termodinamika II. törvénye, az energia áramlásának a törvénye az úgynevezett: entrópia törvény. Míg az első törvény a mennyiségi korlátot jelenti, a második törvény minőségi korlátot állít. Az entrópia az energia minőségét (felhasználható-e vagy sem) méri. Az entrópia a hasznosságnak a negatív mértéke. A környezet degradálódását az entrópia növekedésével jellemezhetjük. Mindebből az következik, hogy a Föld egy nagy entrópiájú, az emberi élet számára kedvezőtlen végállapot felé halad, ha zárt rendszernek tekintjük. Befolyásolni csak a haladás sebességét tudjuk, és ez a sebesség az, ami ma túlságosan sok aggodalomra ad okot.

61 Energy economics What are appropriate rates for extracting onderground petroleum deposits? How sensitive is energy use to changes in energy prices? Resource flows to developing countries Source: World Bank 1997a /i9.htm

62 World energy demand by counties and by primer energy sources Source: World Energy Outlook, 2004

63 Water economics How do different water laws affect the way water is utilised by different people? What kind of regulations should govern the reallocation of water from, for example, agriculture to urban users? Growth rates, percent

64 A gazdasági növekedés A gazdaság és a környezet közötti kapcsolatok egyik legkritikusabb és egyben talán legvitatottabb pontja a gazdasági növekedés és annak hatása a környezetre. Energia szint Környezet teherbírása K Biztonsági sáv termelés T 1 T K T 0 idő Egyensúly beavatkozás hatásidő új egyensúly 7.ábra.Termelés növekedés és a környezet teherbírása közötti összefüggés exponenciális fejlődés esetén (Brezovits,1991)

65 A polgári közgazdaságtanban a növekedés 3 tényezőre vezethető vissza: munkaerő, tőke, technikai fejlődés (ez a leghangsúlyosabb) Alapvető feltétel, hogy a tőke mennyisége gyorsabban növekedjen, mint a munkaerő mennyisége, a termelés növekedése pedig termelékenység növekedés mellett valósuljon meg. A környezetet nem veszik számításba sem forrás oldalról, sem a gazdasági növekedésnek a környezetre gyakorolt hatásából kifolyólag. Legalább 5 %-os gazdasági növekedés szükséges

66 A fogyasztói társadalmak alapvető feltétele a gazdasági növekedés magas szinten tartása, ami a környezet állapotára kedvezőtlen hatást gyakorol. A neoklasszikus közgazdaságtan a piac szerepét hangsúlyozza (a piac szereplőinek, kereslet-kínálat viszonyának vizsgálata van középpontban) Bírálja a klasszikusok munkaérték elméletét, vagy a csökkenő hozadék törvényét. Az ő korukban a megújuló erőforrások helyett (szél, fényenergia) egyre inkább a koncentráltabb meg nem újuló erőforrásokat kezdték használni.

67 Visszafordíthatatlan változások megindultak - helyi, regionális szinten - Marshall és mások érzékelték, de optimisták voltak. Pigou felfedezte, hogy ezek a hatások másokat is érintenek a vevőn és eladón kívül. A neoklasszikus közgazdaságtan számára csak azok a termelési tényezők voltak fontosak, amelyeknek ára volt a piacon. Az alternatív közgazdaságtan képviselői (Schumacher, Daly) új gazdaságelmélet kidolgozását kísérlik meg. Tagadják a korlátlan gazdasági növekedés, a fogyasztás állandó, mértéktelen növelésének lehetőségét. A növekedés eszméjét megkérdőjelezik 2 kérdés miatt: Hozzájutunk-e az alapvető erőforrásokhoz? Meg lehet -e bírkózni a környezeti hatásokkal?

68 A fenntartható termelés és fogyasztás néhány definíciója és koncepciója Ökológiai lábnyom Valamely gazdaság vagy népesség fenntartásához egy adott életszínvonalhoz szükséges föld és víz terület. Az iparosodott országokban ez nagyobb földterületet jelent, mint amekkorával rendelkeznek, a kereskedelem, erőforrás felhasználás hatása más országokban is érződik. Ez úgy is ismert, mint eltulajdonított (felhasznált) teherbíró képesség, ez a koncepció magába foglalja a fenntartható fejlődés elosztási koncepcióját is. (Forrás:

69 Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés röviden olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését. (Közös Jövőnk 1987) Egy kissé továbbfejlesztett definíció szerint a fenntartható fejlődés az emberi életminőség javulását jelenti úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartóképességének határain belül maradunk. (World Resources Institute 1992) A fogalom tágabb értelmezés szerint jelenti a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést is, de szokás használni szűkebb jelentésben is, a környezeti értelemben (értsd időben folyamatos optimális erőforrás használat és környezeti menedzsment) vett fenntartható fejlődésre korlátozva a fogalom tartalmát. Ez utóbbi, szűkebb értelmezés szerint a fenntartható fejlődés érdekében fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minőségüket.

70 A természeti erőforrásoknak a fenntartható fejlődés szempontjából három csoportját szokás megkülönböztetni: megújuló természeti erőforrások /víz, biomassza stb./, nem megújulók /ásványok/, részben megújulóak (talajtermékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás). A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek: a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

71 Alapelvek Figyelem és gondoskodás az életközösségekről Az ember életminőségének javítása A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése Az életet támogató rendszerek megőrzése A biodiverzitás megőrzése A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását Lehetővé kell tenni, hogy a közösségek gondoskodjanak a saját környezetükről Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit Globális szövetséget kell létrehozni

72 A fenntartható termelés és fogyasztás néhány definíciója és koncepciója Ökológiai lábnyom Valamely gazdaság vagy népesség fenntartásához egy adott életszínvonalhoz szükséges föld és víz terület. Az iparosodott országokban ez nagyobb földterületet jelent, mint amekkorával rendelkeznek, a kereskedelem, erőforrás felhasználás hatása más országokban is érződik. Ez úgy is ismert, mint eltulajdonított (felhasznált) teherbíró képesség, ez a koncepció magába foglalja a fenntartható fejlődés elosztási koncepcióját is. (Forrás:

73 Öko-hatékonyság Az ökohatékonyság: Hatékonyabb anyag és energia felhasználás, sorrendben csökkenteni a gazdasági költségeket és a környezeti hatásokat. Ez egy széles körben tekintetbe vett pragmatikus megközelítés, részben az üzleti szférában, de figyelembe kell venni, hogy a kifejlesztett egységnyi hatékonyság nem szükségszerűen kapcsolódik alacsonyabb fogyasztási színvonalhoz. A gazdasági output emelkedhet állandó, vagy csökkentett erőforrás inputok mellett. Ökohatékonyság (eco-efficiency) az emberi szükségletek kielégítését versenyképes javak és szolgáltatások biztosítják, miközben javul az élet minősége és erőteljesen csökken a környezeti hatás és az életciklushoz kapcsolható erőforrás intenzitás- igazodva a Föld eltartó-képességéhez. Tiszta termelés a kevésbé szennyező és nagyobb erőforrás hatékonyságú ipari folyamatok folyamatos adaptálása

74 Választások a zöldebb jövőért Környezetünk ma Az EU akciói Klimatikus változás Természet és biodiverzitás Egészség és életminőség Természetes környezet menedzselése és a hulladékokkal való küzdelem Mit kellene az iparnak csinálni Bővítés és nemzetközi akciók Környezetvédelem alapja Partnerkapcsolatok építése

75 7 kulcsterület Levegőszennyezés Hulladék recycling Erőforrásgazdálkodás Talajvédelem Városi környezet Peszticidek fenntartható használata Tengeri környezet

76

77 Levegő 6. Környezetvédelmi akció program CAFE - Clean Air for Europe Minőség Szennyezés Szállítás és környezet ifjú európaiak

78 Biotechnológai 6,1 millió ember évente 77 millió növekedés, 2050-re 9,3 millió, bár már van olyan előrejelzés is, hogy csak 8,2 millió 2002 nyomonkövethetőség és címkézés GMO-k

79 Kémiai anyagok Fehér könyv 2001 febr. kapcsolódik a következőhöz Directive on the Classification, Packaging and Labelling of Dangerous Substances Directive on the Classification, Packaging and Labelling of Dangerous Preparations Regulation on the Evaluation and Control of the Risks of Existing Substances Directive on Restrictions on the Marketing and Use of certain Dangerous Substances and Preparations

80 Klimatikus változás The Kyoto Protocol European Climate Change Programme Emissions trading EU Greenhouse Gas Monitoring Mechanism Greenhouse Gas Emissions / Actual and Projected Progress Ozone layer protection Johannesburg Renewable Energy Coalition EU Documents Press Room Conference of the Parties to the Convention on Climate Change Studies Links What's New

81 Fenntarthatóság Forrás: Sustainable development.svg Forrás:

82 Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk hasonló igényeinek kielégítését. Forrás:

83 Fenntartható fejlődés Egy kissé továbbfejlesztett definíció szerint a fenntartható fejlődés az emberi életminőség javulását jelenti úgy, hogy közben a támogató ökoszisztémák eltartóképességének határain belül maradunk. (World Resources Institute 1992) A fogalom tágabb értelmezés szerint jelenti a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést is, de szokás használni szűkebb jelentésben is, a környezeti értelemben (értsd időben folyamatos optimális erőforrás használat és környezeti menedzsment) vett fenntartható fejlődésre korlátozva a fogalom tartalmát. Ez utóbbi, szűkebb értelmezés szerint a fenntartható fejlődés érdekében fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat és meg kell őrizni a minőségüket.

84 FF- természeti erőforrások A természeti erőforrásoknak a fenntartható fejlődés szempontjából három csoportját szokás megkülönböztetni: megújuló természeti erőforrások /víz, biomassza stb./, nem megújulók /ásványok/, részben megújulóak (talajtermékenység, hulladék-asszimiláló kapacitás). A fenntartható fejlődés követelményei a következőkben összegezhetőek: a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével; a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadó képességének mértékével, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg; a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

85 Fenntarthatóság értelmezése

86 Z mutató - mint a gyenge fenntarthatóság mérése

87 Z index alakulása

88 Erős fenntarthatóság Forrás: Kiss Gabriella, Gál Gabriella (2006)

89 Fenntarhatóság értékelése globális, regionális és lokális szinten, egy-egy ágazat tevékenységének megítélésével összefüggésben (közlekedés, energia, földhasználat, hulladékkezelés, ipar, szolgáltatás, túrizmus, háztartás) termelés és fogyasztás vonatkozásában, termék vagy termék rendszerekre fókuszálva, komplexen a három pillér teljesítményét elemezve (környezet, gazdaság, társadalom), egy-egy pillér fenntarthatóságának vizsgálatára koncentrálva (gazdaság, pénzügyi fenntarthatóság; nyugdíjrendszer fenntarthatósága, fenntartható energiagazdálkodás, fenntartható foglalkoztatás, környezeti fenntarthatóság) ex ante, ex post mérésekkel, ökonometriai megközelítések útján, indikátor alapú mérésekkel, életciklus alapú fenntarthatósági vizsgálatokkal ökolábnyom mérésével.

90 Fenntartható fejlődés stratégiái A világ fenntartható fejlődésében kulcs kérdése az energia, az iparfejlesztés, a légkör és a légszennyezés, valamint az éghajlatváltozás, és különös figyelmet szentelnek a fejlődő világ gazdasági növekedésére. Az EU stratégia elvei és céljai - a gazdasági prosperitás, a társadalmi igazságosság, a környezet védelme és a nemzetközi felelősségvállalás. Prioritásai: az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiagazdálkodás javítása; a környezetkímélőbb közlekedés és szállítás; a termelés és a fogyasztás fenntarthatóbbá tétele; a természeti erőforrásokkal való körültekintő gazdálkodás; az emberi egészség védelme; a társadalmi befogadás erősítése, a demográfiai változások és a migráció kezelése; és végül a szegénység elleni küzdelem és a fenntartható fejlődés előmozdítása globális szinten. A magyar stratégia követi az EU stratégiát

91 FF stratégiái és Öko-hatékonyság Hatékonyabb anyag és energia felhasználás, sorrendben csökkenteni a gazdasági költségeket és a környezeti hatásokat. Kevesebből többet előállítani - egy széles körben tekintetbe vett pragmatikus megközelítés, részben az üzleti szférában, de figyelembe kell venni, hogy a kifejlesztett egységnyi hatékonyság nem szükségszerűen kapcsolódik alacsonyabb fogyasztási színvonalhoz. A gazdasági output emelkedhet állandó, vagy csökkentett erőforrás inputok mellett. Faktor x (4, 10, 20) megközelítések

92 Faktor x hatékonyság Faktor 4 - Az erőforrás termelékenységet kellene meg négyszerezni, úgy, hogy a jólét megduplázódjon, és az erőforrás felhasználás feleződjön. Röviden összegezve többet csinálni kevesebbel. Bizonyított, hogy ez valódi makrogazdasági hasznot eredményezne. Faktor 10 - Olyan ötlet, mely szerint az OECD országokban az egy főre jutó anyag áramot tizedrészére kellene csökkenteni. Globálisan az anyagfelhasználást kellene lecsökkenteni felére, de mivel az OECD országok felelősek az anyag áramért, amely ötször magasabb mint a fejlődő országokban, és a világ populáció elkerülhetetlenül növekszik az OECD országoknak túl kell lépni a konzervatívabb faktor 4-et.

93 Faktor 20 Abból az alapállásból indul ki, hogy 50 év múlva a jólét ötszörös lesz, a népesség megduplázódik, a föld eltartó képessége pedig feleződik, így a fenntarthatósághoz szükség van a mai környezetterhelések 20-ad részére való csökkentésére. Alapjában az IPAT formulára épül IPAT= I = P x A x T (Impact = Population Affluence Technology - (Commoner, 1972; Ehrlich and Holdren,, 1971),

94 A fenntartható fejlődés mérése Releváns indikátorok Ökológiai lábnyom (Ress c Wackernagel, 1995) Szénlábnyom Széndioxid lábnyom (Közvetlen CO2emisszió + LCA-hoz kötődő CO2 emisszió)

95 Az életcikluselemzés Az életciklus elemzés vagy bölcsőtől a sírig tartó elemzés az anyagok, termékek, vagy szolgáltatások teljes környezeti hatását vizsgálja, amely magába foglalja: azt az energiát, amelyet felhasználtak a kitermelés, a gyártás során és ami az anyagban megjelenik, a kitermelés helyi környezetre gyakorolt hatását, az erőforrás kimerülését, a földhasználatát, a környezeti elemekbe kibocsátott szennyezőanyagot, a szállítást a telje életciklus alatt a klimatikus elváltozásokat é az ózon károsítást, a használat és működtetés környezeti hatását, valamint az egészségre gyakorolt kockázatokat. R. Schenck (2007) az LCA, mint a fenntartható fejlődés indikátora IOLCA, LCM, LCC LCA tanúsítvány - új ISO szabvány

96 Ökológiai lábnyom Egy konkrét szám, amely kifejezi, hogy egy személy vagy csoport életszükségleteinek kielégítéséhez, a fogyasztott áruk előállításához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez a Földnek mekkora részét használja fel. Emberek, csoportok, régió, ország, tevékenység ökológiai lábnyoma is számítható.

97 Fenntartható fogyasztás Fogalma: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei és egészsége ne kerüljenek veszélybe.

98 Fenntartható fogyasztás Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.

99 Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

100 Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

101 A Dow Jones index

102

103

104 Gazdasági növekedés új mérőszámai NEW ISEW HDI GPI ESI WHI LPI

105 NEW NEW =/ nettó gazdasági jólét a nemzetgazdasági jövedelmet kiigazítják például a szabadidő, a saját haszonra elvégzett munka vagy a környezetvédelem tényezőivel.

106 ISEW A GNP-t kiigazítják a tartós fogyasztási cikkek és a jólétet befolyásoló tényezők hatásával (oktatás, egészségügy, nettó tőke pozíció, utak szolgáltatása, stb)

107 ISEW

108 ISEW Forrás:

109 GPI Új típusú mutató a (NEW és ISEW, HDI mellett) a GPI- Genue Progress Indicator (C.Cobb, T.Halstead, J.Rowe,1995) Személyes fogyasztásból indul ki, de módosítja azt a jövedelem elosztás alakulásával, majd hozzáadja vagy levonja a különböző társadalmi, ökológiai költségeket és hasznokat. Szemléletében a háztartási költségvetésre hasonlít. Összetevői között vannak + és vannak a jólétet - irányban elmozdítók.

110 GPI

111 A GPI-t befolyásoló főbb tényezők Jövedelemelosztás A háztartási munka és a gyermeknevelés értéke A szabadidő csökkenése Az önkéntes munka értéke A tartós fogyasztási javak szolgáltatásai A bűnözés költségei A környezetszennyezés védelem A GPI hiányosságai Nem veszi figyelembe a bidiverzitás csökkenését, a munkahelyi környezet értékét, az emberi tőke bizonyos szolgáltatásait - azoknak a képességeknek az értékét, amelyek növelik a hatékonyságot, a vízügyi beruházások által okozott környezeti károkat, a fekete gazdaságot. A számbavétel is pontatlan: az adatok elérhetősége nehéz, a környezeti károk pénzbeni kifejezése problémás

112 Emberi fejlődés indexe (HDI) A emberi fejlettségi index egy mutatószám, amely a világ országainak összehasonlítását teszi lehetővé a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. Értéke: 0-1

113 HDI=

114 HDI

115 Spanyolország példája Ecological Footprint (EF) Human Appropriation of Net Primary Production (HANPP) Emergy ; Environmental Performance Index (EPI) FEEM Sustainability Index (FEEM SI) City Development Index (CDI) Human Development Index (HDI); Environmental Vulnerability Index (EVI) Living Planet Index (LPI) Index of Sustainable Economic Welfare (ISEW) Genuine Progress Indicator (GPI); Genuine Savings (GS)

116 FEEM SI

117 Well-being azaz a jól-lét elemei

118 EPI környezeti teljesítmény indikátora Két területre fokuszál: Csökkenteni az ember egészségére gyakorolt környezeti stresszt. Elősegíteni az élhető ökoszisztémát és arősíteni erőforrás gazdálkodást 9 területen 20 indikátort használ

119 LPI 17 tonhal féle populációja 74 %- kal csökkent között Zátonylakó halak 34 %-kal csökkentek között Tengeri fű lakó halak 70 %-a csökken

120 Klimatikus változás hatása C hőmérsékletnövekedés Tengerszintnövekedés 9-88 cm a század végére

121 Figure 1: Total EU greenhouse gas emissions in relation to the Kyoto target

122 Table 1: Greenhouse gas emission trends and Kyoto Protocol targets for

123 Figure 2 - Distance-to-target (DTI) for EU Member States in 2000 (Kyoto Protocol and EU burden sharing targets)

124 Monitoring hálózat Council Decision 93/389/EEC for a Monitoring Mechanism of Community CO 2 and other Greenhouse Gas Emissions Mérési módszerek

125 Ózon réteg védelme

126

127 Védekezés Try to use products which are labelled "Ozone-Friendly" Ensure technicians repairing your refrigerator or air conditioner recover and recycle the old CFCs so they are not released into the atmosphere. Vehicle air conditioning units should regularly be checked for leaks. Ask about converting your car to a substitute refrigerant if the a/c system needs major repair Remove the refrigerant from refrigerators, air conditioners, and dehumidifiers before disposing of them. Help start a refrigerant recovery and recycling program in your area if none already exists. Replace halon fire extinguishers with alternatives (e.g. carbon dioxide or foam). Suggest school activities to increase awareness of the problem and to initiate local action.

128 Environmental management Piac alapú szabályozó eszközök Eco-hatékonyság Adózás Környezeti ipar

129

130

131

132 The three corridors model

133

134 6. Környezetvédelmi Akció Program

135 Prioritások

136 Tematikus kérdések

137 Monitoring és bencmarking

138 Konvergencia kritérium

139

140

141 5.Externália környezeti kár, környezeti kockázat

142 Externáliák Az externáliák fogalma Az externáliák típusai Az externális hatások közgazdasági következményei Az externália gazdaságilag optimális nagysága Az externáliák internalizálása Pigou-i adó A Coase-elmélet A normák és az adók közötti választás

143 AZ EXTERNÁLIÁK FOGALMA Külső gazdasági, vagyis túlcsordulási hatás következik be, amikor a termelés, vagy a fogyasztás járulékos költségeket, vagy előnyöket okoz másoknak, mégpedig úgy, hogy azokat okozóik nem fizetik meg. Pontosabban, a külső gazdasági hatás a gazdaság egyik szereplőjének a magatartása által egy másik szereplő jólétében előidézett olyan hatás, amely nem jelenik meg dollár-, vagyis piaci tranzakciókban. /Samuelson-Nordhaus/ Külső hatás egy személy vagy vállalat törvényes tevékenységének véletlen mellékhatása egy másik személy, vagy vállalat profitjára, vagy jóléti szintjére. /Mischan

144 Az externáliák Hatás Fogyasztói Termelői Pozitív Negatív Védőoltás egy fertőző betegség ellen Rádió zaja egy parkban Méhészgyümölcsöskert Vegyi üzem által kibocsátott szennyezés

145 Az externáliák jellegzetességei Harmadik személy (vagy személyek) jóléti függvényét módosítja. Nincs ellentételezés. Az előidézett hatás nem szándékolt.

146 Externália megjelenése

147 Externália csoportosítása Termelői externália Termelő termelőre SO2 kibocsátó rézolvasztás savaseső mezőgazdaságra kedvezőtlen Termelő fogyasztóra SO2 kibocsátó rézolvasztás - TBC Fogysztó - fogyasztóra dohányzás Fogyasztó termelőre Személygépkocsi használat lelassítja a tömegközlekedést, és csökken az utasforgalom

148 Negatív fogyasztói externáliák Gépkocsi használat Alkohol és cigaretta fogyasztásnak Vandalizmus, Rádió bömböltetés (gépjárműben) Szemetelés,

149 Az energia használat és üvegházhatás mint negatív externália ( (Sub)sector 1990 Fuel Direct CO2 Indirect CO total 2010 frozen use emission emission CO2 technology emissions reference level EJ Mt Mt Mt Mt Iron and Steel 2, Non-ferrous metals Chemicals Building materials Paper, pulp and printing Food, drink, tobaco 1, , Others

150 Fajlagos externális költség EUR/kWh

151 Termelői externália

152 Az externális hatások közgazdasági következményei A szennyezést okozó tevékenység túlzó lesz. Túl sok szennyezést termelnek. Nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó szennyezés csökkentésére. A szennyezésért felelős termékek ára túl alacsony. Nincs ösztönzés a hulladékok újrahasznosítására.

153 A termelési externáliák matematikai kifejezése (a jólét maximalizálása) WQ=BQ (Q)-CQ (Q)-EQ (Q), BQ(Q) = CQ(Q) + EQ(Q)

154 A termelés magán és társadalmi Ár, költség Kereslet költségei* A kínálat (ha a költségek tartalmazzák az externális határköltségeket) p* p m b i A kínálat (ha csak a termelés határköltségeit vesszük figyelembe) h *Kerekes-Szlávik: Gazdasági útkeresés - környezetvédelmi stratégiák KJK, o. Q* Q m Termelés

155 Az externália gazdaságilag optimális nagysága Költségek, hasznok Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) Externális határköltségek MEC A D B C 0 Q* Q m Gazdasági aktivitás

156 Az optimális szennyezési szint közgazdasági tartalma B -az externália gazdaságilag optimális szintje, A +B -a tiszta magánhaszon társadalmi optimuma, A -a társadalmi tiszta haszon maximuma, C+D -az externália azon része, amit el kell kerülni, C -a tiszta magánhaszonnak az a része, amit a társadalom nem ismer el, Q* -a gazdasági tevékenység társadalmilag optimális szintje, Q m -a gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a magánhaszon.

157 Az externáliák internalizálása Arthur Pigou ( ) 1920: Jóléti gazdaságtan (Economics of Welfare) A társadalom ráfordításait a termelésre egységesen kivetett adókkal lehet internalizálni. Az optimális Pigou-i adó megegyezik az optimális szennyezési szinthez tartozó externális határköltséggel.

158 A Pigou-i adó optimális nagysága Költségek, hasznok Egyéni tiszta határhaszon MNPB Externális határköltségek MEC MNPB-t* t* 0 Q* Q m Gazdasági aktivitás

159 Szabályozás szennyezési díjakkal M [$] Elhárítás határköltsége (MCA) Társadalmi határkár (MSD) Szlávik János: Környezetgazdaságtan, környezetmenedzsment (Műegyetemi Kiadó, Bp. 1996) alapján Magánhatárkár (MPD) N Adó, díj (AD) V 0 Q * Q 0 Q [t]

160 A Coase-elmélet Ronald Coase (1910- ) 1960: The Problem of Social Cost (A társadalmi költség problémája) Coase-tétel: függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot.

161 Tulajdonjog: használat joga a jövedelmek megszerzésének és megtartásának joga a tulajdon lényeges tulajdonságának megváltoztatásához való jog az előbbi tulajdonjogok összességének vagy csak egyes elemeinek átruházási joga.

162 A jogok definiálása 1. mindenkinek joga van a környezetet használni 2. mindenkinek joga van a tiszta környezethez

163 Az optimális szennyezési szint kialakulása alku útján* Költségek, hasznok Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) b Externális határköltségek i MEC h c g *Pearce - Turner: Economics of Natural Resources and the Environment 1990, 72. o. 0 d e Q* j f Q m Gazdasági aktivitás

164 A Coase-elmélet kritikája tökéletes versenyt feltételez nehéz az alkuban résztvevők azonosítása nagyszámú érintett károkozók - a kárt elszenvedők azonosítása jövő generáció tagjai a tranzakciós költségek összege nem nulla

165 A normák és az adók egyformán célravezetők Költségek, hasznok MNPB (igaz) szabvány MEC MNPB (hamis) a c d b e adó 0 Q Q* Q Q m Gazdasági aktivitás

166 Meredek externális határköltség görbe esetén a szabványok alkalmazása a célravezetőbb Költségek, hasznok MNPB (igaz) szabvány d MEC MNPB (hamis) a c b e adó 0 Q Q* Q Q m Szennyezési szint

167 Lapos externális határköltség görbe esetén célravezetőbb az adók alkalmazása Költségek, hasznok MNPB (igaz) szabvány MNPB (hamis) a MEC b c d e adó 0 Q Q* Q Q m Szennyezési szint

168 termékforgalmazás, illetve adóbevétel A kőolaj a fogyasztás árrugalmassága ökoadó az eddigi ár %-ában

169 A környezetértékelés lehetőségei Erőforrás értékelés 6. Előadás

170 Környezetértékelés lehetőségei 1. A természeti tőke sajátos mérésének okai 1.1 Szabad javak 1.2 Extermáliák 1.3 Diszkontálás sajátosságai 2. A teljes gazdasági érték 3. A környezet és természeti tőke értékelés főbb módszerei 3.1 Utazási költség módszer 3.2 Hedonikus ármódszer 3.3 Feltételes értékelés

171 A természeti tőke sajátos mérésének okai Sok probléma abból adódik, hogy számos természeti erőforrásnak nincs reális ára, s az emberek nem fizetik meg a szennyezésük által okozott károkat. Ha az embereknek meg kellene fizetni azokat a károkat, amelyek az általuk okozott kellemetlenségek miatt következnek be, sokkal több erőforrást lehetne ezeknek a kellemetlenségeknek a megelőzésére fordítani (K. Boulding, 1993) Okok: szabad javak, közjavak Ár = 0 Haszonáldozat kts = 0 diszkontálási sajátosságok externáliák S i (1+r) i S i = összeg r = diszkontláb i = évek száma

172 Érték összetevők Teljes gazdasági érték Személyes használattal összefüggő érték (Personal Use Values) Nem használattal összefüggő érték (Non-Use Values) Közvetlen használat értéke (Direct Use Values) Közvetett használat értéke (Indirect Use Values) Választási lehetőség értéke (Options Values) Hagyomány vagy örökölhetőség (Bequest Values) Létezési érték (Existence Values) - élelmiszer - biomassza - rekreáció - egészség - ökológiai funkciók - árvízvédelem - viharvédelem - biodiverzitás - védett élőlények - - élőlények irreverzibilis folyamatok - élőlények -veszélyeztetett egyedek Csökken a személy érintettsége

173 Az utazási költség módszer A rekreációs érték mérésére Védett területek, nemzeti parkok Rekreációs területek Milyen költségek merülnek fel a terület meglátogatásakor? Az utazás közvetlen költségei Belépődíj, egyéb járulékos költségek Az utazási idő haszonáldozat költsége Keresleti görbe szerkeszthető

174 Az utazási költség módszer

175 Hedonikus ármódszer Kidolgozása: es évek Alapja: karakterisztika elmélet Egy jószág által az egyénnek nyújtott hasznosság a jószág jellemzőinek összességétől függ. Bizonyos feltételek mellett az egyes jellemzők hatásai elkülöníthetőek, meghatározható, hogy a különböző jellemzőkben bekövetkező változások hogyan hatnak az egyénnek nyújtott hasznosságra.

176 Ingatlan árát befolyásolja: Hedonikus ármódszer ingatlan jellemzői mérete, szobák száma építés ideje, típusa komfort stb. környék jellemzői környezetminőség közbiztonság közlekedés ellátottság stb. levegő szennyezettsége zajosság zöld terület közelsége stb.

177 A feltételes értékelés módszere Kérdőíves felmérésen alapuló eljárás, mekkora összeget fizetne a megkérdezett egy adott természeti jószágért, szolgáltatásért, vagy mekkora összeg, kompenzáció fejében mondana le róla. WTP - Willingness to Pay WTA - Willingness to Accept

178 Költség-haszon elemzés 7. Előadás

179 környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy Ber. Intézk. PROJEKTEK Éves Tény Terv Program tény Terv közvetve Az ÖSSZESEN Ft uránércbányászat Földalatti Külszíni Meddőhányók Perkolációs Zagytározók Bányavíz Villamosenergia Víz- Egyéb és infrastrukturális tevékenység Ft 502 csatornahálózat Ft létesítmények Ft kezelése Ft Ft dombok környezetük ércfeldolgozás és és környezetük szolgáltatás rekonstrukciója felhagyása területek rekultivációja felszámolása rekultivációja után a kármentesítési munkák ütemezését és költségeit (terv és tény adatokat) mutatja be a következő táblázat: bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;

180 Kár fogalma Először is a kár fogalmát kell tisztázni. A kár legáltalánosabban minden olyan hátrány, amely valakit, valamely károsító esemény folytán személyében, vagy vagyonában ér. Lehet vagyoni és nem vagyoni jellegű. Jelen esetben a vagyoni kárra kell szűkítenünk az elemzést. A kár: a felmerült kár (a beállott értékcsökkenés, damnum emergens) és az elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans) összessége. A felmerült kár körébe kell vonni azokat a költségeket is, amelyek a károsultat ért hátrány csökkentéséhez és kiküszöböléséhez szükségesek. A rendelet a tényleges kár megtérítését hangsúlyozza, és ezzel a kártalanításból kizárja az elmaradt vagyoni előny megtérítése iránti igények fellépését. Egyértelműbb lett volna az elmaradt vagyoni előny megtérítését a szövegben konkrétan kizárni. Ez utóbbi bizonyítása során csak hosszabb viszonyítási időszak figyelembevételével értékelhető. Vagyis az erdőgazdálkodási gyakorlatban nehézkes volna. Milyen igény érvényesíthető akkor a rendelt alapján? Mi tartozik a ténylegesen felmerült kárhoz ezek után? A ténylegesen felmerült kár így a vagyonban beállott értékcsökkenés. A vagyon értékcsökkenése a vagyonnak olyan értékvesztése, mely megnyilvánulhat egy dolog értékcsökkenésében, vagy értékteremtő képességének csökkenésében.

181 Kár a KVT-ben Az évi LIII. törvény nyomán a Btk-nak a környezeti kár okozására vonatkozó szabályai is átalakultak. A környezetkárosítás büntetőjogi törvényi tényállását a Btk a tartalmazza. Ennek értelmezésével a következők állapítható meg: A bűncselekmény elkövetési tárgya: A környezet (1995. évi LIII.törvény 4.. b./ pontja) Környezet és környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete. A környezet elemei: (Btk.286/A.. (1) bekezdés a./ pontja), amely szó szerint átvette az évi LIII. törvény 4.. a./ pontját, mely szerint környezeti elem a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői. A bűncselekmény elkövetési magatartása: 1./ Károsítás (1995. évi LIII. törvény 4.. j./ pontja) Az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következi be. Környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely elem igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg, mely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. (1995. évi LIII. törvény 4.. k./ pontja) (Btk. 286/A.. (1) bekezdés c./ pontja) 2./ Károsításra alkalmas jogellenes magatartás tanúsítása 3./ Szennyezés (1995. évi LIII. törvény 4.. g./ pontja) Btk. 286/A.. (1) bekezdés b./ pontja. A környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. 4./ Szennyezésre alkalmas magatartás jogellenes tanúsítása A szennyezés, illetve a károsodás jelentős mértékének megállapításánál irányadó szempontok: térbeli, időbeli kiterjedés felszámoláshoz szükséges ráfordítás nagysága a megengedett terheléshez képest figyelembe vehető mértéke Az (1) és (2) bekezdés két-két fordulata materiális, azaz eredmény-bűncselekményt, illetve veszélyeztetési bűncselekményt fogalmaz meg. A veszélyeztetési bűncselekményeknél a tényállásszerűségnek a tényleges károsodás vagy szennyeződés nem szükséges, elég ezek bekövetkezésének reális lehetősége. A bűncselekmény elkövetője: a./ az eredmény-bűncselekmény esetén bárki lehet b./ a veszélyeztetési bűncselekmény esetén azonban közvetlen egyedüli tettes csak az lehet, akit a környezet védelmével kapcsolatos, jogszabályban, vagy hatósági határozatban megállapított kötelezettség terhel. Minősített esetek: A (3) és (4) bekezdés jelentős mértékű károsodás vagy annak veszélye, illetve olyan mértékű károsodás, hogy a környezet, vagy a környezeti elem természetes, vagy korábbi állapota nem állítható helyre. Szándékosság: Annak tudata, hogy az elkövetési tárgy károsodni, vagy szennyeződni fog, illetve ennek a veszélynek lesz kitéve, s eziránti közömbösség. Gondatlanság: Az elkövető a tőle elvárható körültekintés elmulasztja és így nem ismeri fel a leendő károsodást, vagy szennyeződést, vagy felismeri ugyan, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.

182 2007. évi XXIX. törvény egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosítása 4.. környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása; megelőzési, illetve helyreállítási költség: minden olyan költség, amely a környezetkárosodás megelőzéséhez, illetve az eredeti állapot helyreállításához szükséges, ideértve különösen a környezetkárosodás, valamint annak közvetlen veszélyének felmérésével kapcsolatos költségeket, a lehetséges intézkedések felmérésének költségeit, az adatgyűjtés költségeit, a jogi költségeket (így például ügyvédi, illetve közjegyzői költség), valamint a monitoring és az ellenőrzés költségeit, továbbá a kártalanítás összegét;

183 Károk, kármentesítés ) Gyöngyösoroszi, Bence-völgyi tározó -átszivárgás február 20. (Fotó: Deseő Éva Az országban mintegy tízezerre becsülhető az olyan szennyezett területek száma, amelyeknél a károk elhárítása éveken, évtizedeken keresztül váratott magára 1996-tól a kormány elindította az Országos Környezeti Kármentesítési Pprogramot a szennyezett területek számbavételére, valamint ezek közül az állami felelősségi körbe tartozó károsodások feltárására és kárfelszámolására. Pereszteg A tevebőr-depónia az ártalmatlanítási munkálatok megkezdése előtt november 20.(Fotó: Berta Gabriella

184 18. Kiürített környezetvédelmi problémáinak megoldása november jan volt szovjet helyőrségből 115 helyen környezeti kár felmérése. Ezek közül egy 1991-es döntés értelmében 20 objektumnál a beavatkozást meg kell kezdeni. 2225/1995.(VIII.8.) Korm. határozat szerint a szovjet csapatok által okozott környezeti károk elhárítása az ÁPV Rt. felelőségébe tartozó feladat

185 Horváth Vera, 2005 OKKP

186 Az uránércbányászat és ércfeldolgozás felszámolása után a kármentesítési munkák ütemezését és költségeit (terv és tény adatokat) mutatja be a következő táblázat: PROJEKTEK Terv Tény Terv Éves tény Intézk. Terv Ber. Program Intézk. Terv Ber. Program Intézk. Terv 01 Földalatti létesítmények felhagyása 02 Külszíni létesítmények és területek rekultivációja 03 Meddőhányók és környezetük rekultivációja 04 Perkolációs dombok és környezetük rekultivációja 05 Zagytározók és környezetük rekultivációja 06 Bányavíz kezelése 07 Villamosenergia hálózat rekonstrukciója 08 Víz- és csatornahálózat rekonstrukciója 09 Egyéb infrastrukturális szolgáltatás 10 Egyéb tevékenység Ft Ft Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft Ft Ft Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft Ft Ft Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft ÖSSZESEN Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Forrás: KvvM füzetek 9

187 Környezeti károk csoportosítása Makro-, és mikrogazdasági károk Nemzeti jövedelemhez való kapcsolódás szerinti károk Hatáskategóriákhoz kapcsolódó károk (kémiai, biologiai, közlekedési, nehézipari, egészségi, stb.) Környezeti elemekben bekövetkező károk (emberek, növények, állatvilág, levegő, víz, talaj, épített környezet) Időhorizont alapján: rövid és hosszú távú károk Monetarizálhatóság szerint: megszámlálható és nem megszámlálhat

188 Károk keletkezésének lépcsői 1. E kibocsátások (SO2, CO2, NOx, Pb, Hg,..) pontosan ismert: hely, anyag, mennyiség 2. Szennyezettségi szint, I (imisszió = szennyezőanyag koncentráció) megmérhető, de?? 3. Hatások területe (növény, állat, ember, épített környezet) elemzések szükségesek???? 4. A károk pénzbeni kifejezése - Probléma: hogyan??

189 Újratermelési folyamathoz való kapcsolódás T Refining T E Processing T Waste T Waste treatment Trade T Consumtion T

190 Károk típusai makrogazdasági mikrogazdasági Rövid és hosszú távú

191 Károk számbavétele Makro szinten Kng = K human + K flora + K fauna + K water + K air + K soil + K building Vagy röviden n K ng = Ki i=1 i: környezeti elemek

192 Nemzetközi adatokból származtatva K= f (xi), ahol KL = KLN * á = f (T, h,l, Lv, Hi, Iq,U,A,k,ü, c, Kt, V, E) T: ország terület, H: GDP/fő, L: népesség ezer fő, Lv: városi népesség, Hi: ipari termelés aránya a GDP %-ban, Iq: vegyipar és energiatermelés részaránya az ipari termelésen belül, U: áru és személyszállítási szükségletek, A:autóbuszállomány, K: személygépkocsiállomány/ezer,fő Ü: üzemanyagfogyasztás l/km, C: katalizátorral ellátott gépkocsik száma Kt: teherszállítás V: dieselesítés aránya, E:fűtéstechnika KL = f (KLN T, h,l, Lv, Hi, Iq,U,A,k,ü, c, Kt, V, E) KL = f [KLN (A+B+C)] i=1-n üzemek

193 Microeconomic damage

194 Optimum and real abatetement cost

195 Microeconomic level

196 Micro level: D = Cost of optimum treatment cost of real treatment n K opt =Σ a i i=1 n K real =Σ b i i=1

197 Károk rövid és hosszú távon Az optimális tisztítás T1 időben: K1; T2 időben: K2 K1<K2 és Q1 < Q2

198 Környezeti kockázat témakörei Kockázat fogalma Kockázat fajtái, kvalitatív jellemzés vs. kvantitatív mérés A megelőzés elve A vállalat környezeti kockázata Kockázatmenedzsment folyamata, modelljei

199 A kockázat Számos nézőpont és def. Nyereséghez/haszonhoz/jóléthez Veszteséghez/kárhoz köthető»+/- definiálás Sokféle rendszerszempont:»gazd-i, pol-i, társ-i, kult., körny-i Nézőpontok: kockázat»egyéni-csoport-szervezeti-társadalmi-az egészére vonatkozó Figyelembevétel területei:» pénzügy, vegyipar, emberi egészségügy, üzemi működés, ipar, piac, szabályozás, környezet/természetvédelem, biztosítás, emberiség stb

200 A kockázat fogalma XVI-XVII. szd-tól Motívum: valószínűség és bizonytalanság Kockázat veszély véletlen szerencse (A. Giddens felfogása) Főként a jövőorientált társadalomban jellemző, hagyományos társadalmakban nem alakult ki a fogalom Számszerűsítése: R(x)=P(x)*D(x) P: bekövetkezés valószínűsége, D: a kár nagysága

201 A kockázat fogalma US EPA, Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség, 1992.: A károsodás, betegség, halál bizonyos körülmények között fennálló valószínűsége. Számszerűleg a kockázatot a 0 és az 1 közötti számmal fejezhetjük ki.

202 A kockázat fogalma Döntéselméleti megközelítés ( Kindler J., 1987): A kockázat cselekvéshez kapcsolódik: a következmény negatív ill. a következmény bizonytalan. A kockázat egy cselekvési változat lehetséges negatívan értékelt következményeinek teljes leírása, beleértve a következmények súlyának és bekövetkezési valószínűségének megmutatását is.

203 A kockázat típusai Külső (kívülről jövő, pl. természeti kockázat v. hagyomány adottságából) Kitermelt (az ember tudásán keresztül, erről kevés a tapasztalatunk)

204 Kockázatmértékek Ft/év Statisztikai haláleset/alkalom Haláleset/élethossz Baleseti kockázattöbblet Veszélyességi arány Veszélyes óránkénti hibavalószínűség Veszélyes események közti átl. időtartam

205 A kockázat nagyságának meghatározásának módja Kvalitatív jellemzés Fél kvalitatív-fél kvantitatív jellemzés Kvantitatív értékelés (Quantitative Risk Assessment)

206 Kvalitatív jellemzés Feltáró Akkor, ha P(x) és/vagy D(x) nem mérhető Skálát alkalmazunk a jellemzésre: Elhanyagolható-kicsi-közepes-nagykatasztrofális Általában megelőzi a kvantitatív elemzést Kockázati mátrix alkalmazása

207 A kockázati mátrix elemei Valószí -nűség Követke z-mény... Jelentéktelen Katasztrofális Az eseményekhez és lehetséges kimeneteikhez beavatkozási/megelőzési cselekvéseket rendelnek a kockázatmenedzsment során. Ritka.. Esemény x1,y1 Esemény x1,y2 Esemény x2,y2 Szinte biztos Esemén y xi,yj

208 Vállalatok környezeti kockázata Kockázatmenedzsmentre van szükség, hogy ne tegyük ki veszélynek a zavartalan üzletmenetet (döntéselméleti megközelítés) Milyen esetekben van szükség kockázatelemzésre?»a környezeti hatástól/kockázat mértékétől függ

209 A kockázatelemzés szükségessége A környezeti hatás előfordulási gyakorisága Alacsony Nagy Előidézett kár/ környezeti hatás mértéke Kicsi Nagy Ált. semmit sem teszünk Kockázatelemzés kötelező Környezeti kockázatelemzés ajánlott Nem elfogadható a projekt

210 Kockázatmenedzsment Def.: vezetési elvek, tapasztalatok, módszerek, eljárások tudatos és rendszeres alkalmazása a kockázatok azonosítására, megfigyelésére, elemzésére, felmérésére, kezelésére, csökkentésére ill. megelőzésére.

211 A kockázatmenedzsment folyamata és a megelőzés elve Tervezés, fejlesztés, áttekintés Szűrés Fenyegetés azonosítása Értékelés Kezelés, menedzsmt. alkalmazása

212 Vállalkozások környezeti kockázatai Az élőviláőgot érintő veszél/fenyegetettség valószínűsége és a következmény súlyossága 1. Endogén (benső) 2. Exogén (körülményekből fakadó) összetevők

213 Kockázatmenedzsment modelljei Modellekkel szembeni követelmény: Folyamatban gondolkodunk Ismerjük meg a lehetséges károkat, hatásokat, kockázatokat Valószínűség kezelhetősége Menedzsment szükségességi fokát meghatározzuk Környezetvédelmi szabályozás figyelembe vétele Eszköztár definiálása

214 Modellek típusai Kockázatmenedzsment 1. modellje Kockázatfelmérés Kockázatcsökkentés Veszély azonosítása Dózishatás görbe Kockázat jellemzés Szabályozási döntés Expozíció felmérése