Lapja. Összeáll majd rendszerré? 2015/3. Interjú Albert Istvánnal

Átírás

1 OL Orvosok Lapja A magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóirata Összeáll majd rendszerré? Interjú Albert Istvánnal 2015/3.

2

3 Orvoskamara Összeáll majd rendszerré? Zeng-bong a média. Biztosnak tűnő hírek és még biztosabb álhírek özöne árasztja el napjaink sajtóját. Az örök jól értesültek sejtelmes mosollyal, avagy az állításukhoz mért gyászos ábrázattal súgnak sejtelmes félmondatokat a csodás jövőről, és a borzalmas végkifejletről egyaránt. Közben az idő könyörtelenül halad, és valójában semmi új nem történik. A rendszer törvényszerűségei ugyanis amint azt számtalanszor leírtuk már sokkal nagyobb tehetetlenségi nyomatékkal bírnak, semhogy egyik pillanatról a másik évre alapvetően változni tudnának. Vegyük hát sorjában azt, amit valóban tudni lehet. Az alapellátás átfogó törvénye készül. Koncepcionális kérdésektől egészen a szakmai részletekig menően komplett, a jogokat és kötelezettségeket egyensúlyban tartó rendszerleírásra törekszik. A szakmai vezetés elkötelezett, az érintett partnerekkel az intenzív konzultáció folyik. Nagy lehetőség előtt állunk, amely akár jó végkifejletet is hozhat. Kérdés: mit szól mindehhez a politika? Válasz: majd a parlamenti végszavazás után! A pre- és intrahospitális sürgősségi rendszer ezer sebből vérzik, sürgős orvoslásra szorul(na). Nem véletlenül nyitottunk teret e lap hasábjain is a szakmai vitának, és kezdeményeztük a MOTESZ közreműködésével sürgősségi interdiszciplináris fórum megrendezését. Ki kell mondani: áldatlan állapotok uralkodnak, számos helyen és időben törvénysértő a munkaerőhiány, az ellátás biztonsága egyértelműen veszélyeztetett. Nemkülönben nehéz a helyzete a mentőknek is. A fekvőbeteg-ellátás elsőkörös megyei egyeztetései lezárultak. Kamaránk ezeken megfigyelőként képviseltette magát. Nem sok örömteli benyomásra tehettünk szert. A szakmapolitikai vezetés jó szándékú helyzetfelmérése a területi tárgyalásokon direktívaszerű beavatkozói megnyilvánulásokká degradálódott és egyben keményedett. A kórházvezetők csak a fejüket kapkodták, hogyan teljesítsék a lehetetlent, a közvélemény pedig harsogott az április 1-jén minden megváltozik hírtől. Hiába magyaráztuk, hogy ez még tréfának is rossz volna. Azóta miniszterünk is nyilatkozott, érdemi változás legkorábban az ősz folyamán várható. Az új budapesti központi nagykórház gondolata széles körű szakmai támogatásnak örvend. Kérdés, hogy az immár egyes források szerint akár 150 Mrd-osra taksált költség szerintem megérné, és forrás is lenne rá mikor veri ki a politikai biztosítékot. Mert egy ilyen tervet megalkotni csak jól, a legjobban szabad, és valljuk meg őszintén: a hazai kórházépítések terén eddig nem sok igazán jó tapasztalatra tehettünk szert. Mindeközben a legnagyobb kérdés: ki fog itt gyógyítani? A statisztikák egyértelműen a migrációs trend csökkenését cáfolják. A beharangozott bérfejlesztési terv pedig kifejezetten kontraproduktívnak bizonyult, mondhatni kiverte a szakorvosok körében a biztosítékot. Érdemes lett volna e témában is előbb egyeztetni. Merthogy sürgős és jelentős, de különösen kiszámítható és folyamatos jövedelemfejlesztésre haladéktalan szükség van, és szerintem erre is megvan a forrás. Illetve meglenne, ha a politikai akarat lenne. Magyarországnak biztonságos európai színvonalú betegellátó rendszerre, egészségügyre van szüksége. Ez tény. A szakmapolitikai vezetés ennek érdekében legjobb igyekezetével próbál ténykedni, ez is tény. Hogy azonban az előbb vázoltak összeállnak-e egy rendszerré, és ha igen, miképpen, az bizony nagy kérdés. És biztosan nem a szakmán múlik. Ez is tény. Dr. Éger István 2015/3. Orvosok Lapja 1

4 Orvoskamara Tartalom Orvoskamara 4 Ülésezett a Területi Szervezetek Tanácsa 5 Állásfoglalás 6 Gondolatok a sürgősségről 7 Kötelező határidő a betéti társaságok esetében 8 Választások 2015! 8 Szabályzat A nem orvosi diplomával rendelkezők területi szervezete szervei megalakításának átmeneti szabályairól 10 Szabályzat A évi területi, országos küldötti és választókerületi elnöki választások végrehajtásáról JOG ÉS ETIKA 14 Kártyacsaták, toborzások 15 Szakmai elismerés 16 Kiégett orvosok és megélhetési betegek 18 Újabb lépés a revitalizáció során SZAKMAI OLDAL 20 Elvándorlás, hazatérés mindez csak pénz kérdése? 22 AIDS elleni küzdelem 24 Minden tudását szeretné átadni a tüdőtranszplantációról 27 Férfiegészség és fővárosi ellátás 32 Regöly pályázat 2015 KONFERENCIA 34 Egészségügy-politikai helyzetkép a Kamara nézőpontjából 35 Fogyó pénzből bővülő feladatkör MEDICINA 36 A gyógynövény-terápia hanyatlóban ORVOSTÖRTÉNET 38 Egy szenvedélyes kísérletező: Sir John Robert Vane-portré KULTÚRA 40 A hivatalos operabarát 41 Jazz, a fülsimogató zaj 44 Mert a bél igenis menő! 45 Olvasnivalók 46 Anno Márciusban történt Apróhirdetés MOK-megállapodások Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Éger István Tagok: prof. dr. Banai János, dr. Szatmári András Főszerkesztő: dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Lapmenedzser: Zöldi Péter Hirdetési vezető: Kiss Judit Rovatvezetők Kamarai ügyek: Niczky Emőke Egészségügyi gazdaság: dr. Gilly Gyula Gyógyszereink: prof. dr. Blaskó György Gyógyszerpiac: Fekete Tibor Tanácsadó testület Vezető: prof. dr. Banai János Tagok: dr. Magyar Anna, prof. dr. Ludwig Endre, dr. Pápai Zsuzsa, dr. Demeter János, dr. Korponay-Szabó Ilma, dr. Pfliegler György Kiadja: Magyar Orvosi Kamara Felelős kiadó: dr. Éger István elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1068 Budapest, Szondi u Telefon: (06-1) , Fax: (06-1) orvosoklapja@mok.hu, Web: Az Orvosok Lapja folyóirat aktuális tartalma a weboldalon és a portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft., felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató ISSN Az Orvosok Lapja utcai terjesztésre nem kerül. A Magyar Orvosi Kamara megbízásából terjeszti a Magyar Posta. A lap minden kamarai tag részére ingyenesen jár. Előfizethető a Magyar Orvosi Kamaránál, Ft/év. Előfizetéssel, kézbesítési problémákkal kapcsolatos kérdésekben további információ: Losonci Ildikó, telefon: (1) /100 m. Fax: (1) terjesztes@mok.hu Lakcím és levelezési cím változásának bejelentése: A MOK illetékes területi szervezeteinél írásban ( en v. postai úton) MOK tagdíjjal kapcsolatos információ: Bedenszky Zsuzsanna: (1) /128 m., bede@mok.hu Hirdetésszervezés Hirdetési vezető: Kiss Judit, telefon: (06-1) , orvosoklapja@mok.hu Szaklapunk évenként tíz alkalommal, példányban jut el olvasóinkhoz. A szerzők véleménye nem feltétlenül tükrözi a MOK hivatalos álláspontját. Információ a MOK-tagdíj befizetéséről Tisztelettel tájékoztatjuk a kedves Kollégákat, hogy a MOK éves tagdíja január 1-jétől Ft. A Magyar Orvosi Kamara közös tagdíjszámlája: CIB Bank: A közleményben kérjük feltüntetni a tagdíjfizető orvos nevét és pecsétszámát! A tagok a tagdíjat a MOK közös tagdíjszámlájára fizethetik be havonta átutalással vagy bérlevonással, havi egyenlő részletekben az esedékes hónap 10. napjáig félévente átutalással, két egyenlő részletben a tárgyév március 31. és szeptember 30. napjáig évente egy összegben átutalással, a tárgyév március 31. napjáig. 2 Orvosok Lapja 2015/3.

5

6 Orvoskamara Ülésezett a Területi Szervezetek Tanácsa február 25-én, ebben az esztendőben első ízben ülésezett a Magyar Orvosi Kamara Területi Szervezeteinek Tanácsa (TESZT). A Tanács meghallgatta a MOK elnökének részletes tájékoztatását az elmúlt hetek szakmapolitikai történéseiről, majd megvitatva az elhangzottakat állásfoglalás közzétételéről hozott egyhangú határozatot. A döntés nyomán az állásfoglalás haladék nélkül a különböző médiumok útján közzétételre került. A tagok az Országos Hivatalvezető előterjesztésében ismerték meg a 2015-ös évre javasolt költségvetés tervezetét. Ennek lényege, hogy takarékos gazdálkodással, ám a fontos feladatokra fordítandókat nem csökkentve lehet lényegesen javítani a költségvetés egyensúlyát az elmúlt évek kedvezőtlen bírósági és testületi döntései nyomán keletkezett, nem jelentéktelen veszteségek felszámolását mint fő célt szem előtt tartva. A költségvetést a TESZT rövid konzultáció után egyhangúlag elfogadta. Döntés született továbbá arról, hogy az idei esztendőben ismét megnyílik a lehetőség célzott eszközberuházások finanszírozását szolgáló pályázati alap létesítésére. A pályázatok benyújtási határideje március 31. A TESZT megválasztotta tagjai közül a bíráló bizottság döntnökeit. Részletesen és több napirendi pontban foglalkozott a Tanács az év folyamán lebonyolítandó teljes körű kamarai választások, tisztújítás szabályaival. Ajánlást fogadott el a küldöttállítás időperiódusairól, hangsúlyozva, hogy valamennyi területi szervezet törvény adta joga a pontos terminusok kijelölése. Ugyanakkor egyidejűleg határozatban rögzítette a választói névjegyzék lezárásának időpontját, amely egységesen március 9-e. A tanácskozás helyszíne az Egis Tudományos és Technológiai Központja volt Mint ismeretes, 2011 óta az egészségügyben dolgozó számos nem orvosi diplomával rendelkező egyetemi diplomás végzettségű munkatárs tevékenysége MOK-tagsághoz kötött. Egy tavaly született Országos Küldöttközgyűlés Alapszabályt módosító határozata önálló területi szervezet létesítését irányozta elő számunkra. Erre a soron következő választási folyamat során nyílik mód. A nem orvos diplomás TESZ kialakításához nélkülözhetetlen átmeneti szabályokat a TESZT megalkotta, és külön határozatban fogadta el. A TESZT-ülésnek ezúttal az Egis Tudományos és Technológiai Központja adott otthont, ahol az értekezlet után a résztvevők érdekfeszítő, interaktív, a XXI. század technológiáját felvonultató prezentáción vehettek részt. 4 Orvosok Lapja 2015/3.

7 Orvoskamara Állásfoglalás A Magyar Orvosi Kamara az egészségügyi kormányzat szakmai együttműködő partnereként igyekszik tevékenykedni, az ágazat helyzetének javítása céljából e kapcsolat fenntartásában és a kitűzött népegészségügyi célok megvalósulása érdekében továbbfejlesztésében egyértelműen érdekelt. Mindennek érdekében azonban szükségesnek látja leszögezni a következőket: 1. Az intézményi adósságkonszolidáció nem merülhet ki a költségérzéketlenül alulfinanszírozott gyógyító tevékenység nyomán újra és újra felhalmozódó adósság rendezésében. Annak újratermelődését csak hiteles szakmai alapokon nyugvó, reális költségelemzésre alapozott ráfordításokkal lehet megakadályozni, melyet régóta és újólag szorgalmazunk. 2. A költségek tervezésénél a maximális betegbiztonság a legfőbb szempont, ezért a szakmai minimumfeltételek bárminemű fellazítása megtakarítási vagy egyéb gazdasági céllal nem jöhet szóba. 3. Haladéktalanul meg kell szüntetni azt a külön törvény által fenntartott negatív diszkriminációt, melynek nyomán az egészségügyben dolgozók a hazai munka világában egyedülállóan hátrányosan kapják meg mozgó bér elemeiket (ügyeleti díj, műszakpótlékok, túlmunkadíj stb.). A gyógyítás során a legtöbb, legnehezebb feladatokat vállalók számára ügyeleti díjaik 2011-es szinten befagyasztásának megszüntetése nem jelentéktelen jövedelemnövekedést eredményezve hozzájárulhatna pályán és itthon tartásukhoz. 4. Az ágazati munkaerőhelyzet sajnálatosan tovább romlik, a statisztikák úgy a migrációs trend, mint a bérszínvonal különböző szakmák közötti elhelyezkedése tekintetében kedvezőtlen képet mutatnak, ami egyértelműen jelzi a as bérintézkedések átmenetileg pozitív hatásának kifulladását. Ezért haladéktalanul folytatni kell a valamennyi orvosra és egészségügyi szakdolgozóra kiterjedő bérfelzárkóztatási programot. 5. Hazánk örvendetesen javuló gazdasági eredményeit folyamatosan megismerve meggyőződésünk, hogy megfelelő politikai döntéssel a szükséges források rendelkezésre állnak! 6. Nem tartjuk elfogadhatónak a bérfelzárkóztatást bármilyen egyéb feltételhez kötni. Tisztelt MOK! Tisztelt Kollégák! 7. Köztestületünk továbbra is egyértelműen kiáll a hálapénzrendszer megszüntetésének szükségessége mellett, és készen áll az ehhez szükséges feltételek kidolgozására, érdemi egyeztetésre. Mindez azonban nem akadályozhatja, és különösen nem várathatja az orvosi életpályaterv, javadalmazási rendszer bevezetését, mivel annak eddigi halogatása is igen súlyos károkat eredményezett. A MOK Területi Szervezetének Tanácsa Budapest, február 25. Úgy vélem, sok hasonló helyzetű kolléga nevében is szólok. Most, hogy az orvosok bérezése újra napirendre kerül, kívánatos lenne, hogy ez mindenkire vonatkozzék. A rezidensek és a már tapasztalt szakemberek itthon tartása nyilván mindennél előbbre való nemzeti érdek. Ám szerényen meg kell jegyeznem: akik a pályán több, mint 4 évtizedet ledolgoztak, de életkoruk, vagy egészségi állapotuk miatt már nem teljes értékű munkaerők nem tagjai-e ugyanúgy ennek a közösségnek, nem illetné meg őket valamilyen szakmai szolidaritás? A fiatalok (pl. akik nem 40, de 4 év munkáját sem tették még le az asztalra) erre könnyen mondhatják: az öreg álljon a sor végére! És ez fölvetésem lényege mi nem is kívánnánk többet, pontosan csak ennyit: hadd álljunk be mi is legalább a sor végére! Érthető általános igény, hogy az orvosok javadalmazása egyre inkább felzárkózzék, igazodjék az európai normákhoz. Ugyanakkor véleményem szerint az életpályájuk végén lévőket is megilletnék az orvoshoz méltó életfeltételek, azok európai normához való közelítése. Ennek egyedüli eszköze pedig az lehetne, ha az egészségügyi költségvetés újraelosztásánál minket is figyelembe vennének, ha nem is arányosan, de legalább valamilyen szimbolikus, gesztusértékű nyugdíj-hozzájárulás formájában. Ha netán bárki az ifjabb generációból sajnálná tőlünk ezt az életpályából adódó sorsközösséget, kérem, gondoljon arra, hogy egyszer ő is kerülhet a sor végére. Dr. Kecskeméty Péter 2015/3. Orvosok Lapja 5

8 Orvoskamara Gondolatok a sürgősségről A Magyar Kórházszövetség és a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesületének sürgősségi betegellátással kapcsolatos állásfoglalása, a Magyar Orvosi Kamara ugyanezen tárgyban megfogalmazott álláspontja arra késztetett, hogy reflektáljak a szervezetek által közreadott gondolatokra. Immáron 27 éve dolgozom a prehospitális ellátásban beosztottként, vezetőként egyaránt, oktattam és oktatok a graduális és posztgraduális orvosképzésben, 1996 óta részt veszek központi orvosi ügyeleti rendszerek szervezésében, koordinálásában. A hospitális sürgősséget és annak gondjait is jól ismerem korábbi megyei szakfelügyelő főorvosként, azonban megmaradok a kaptafánál, és elsősorban a prehospitális sürgősségre fókuszálok. Mielőtt rátérnék a részletes javaslataimra, le kell szögeznem azt, hogy mielőbbi ágazati rövid-és középtávú program szükséges a problémák hatékony megoldására, az érintett valamennyi szakterület képviselőinek a bevonásával. Konszenzuson alapuló, racionális elképzeléseket megfogalmazó, statisztikailag alátámasztott döntés-előkészítő anyag összeállítása sürgető, mely tartalmazza a szükséges erőforrásokat és azok biztosításának a módját is. Nem kis iróniával állítható, hogy a rendszer Pareto-hatékony, tehát egyetlen szereplő hasznossága, illetve elégedettsége sem növelhető az erőforrások átcsoportosítása, vagy a javak cseréje révén anélkül, hogy valaki más hasznossága vagy elégedettsége ne csökkenne. Ugyancsak fontos leszögeznem azt, hogy a prehospitális sürgősségi betegellátásban a mentőszolgálaton kívül részt vesz az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás is alkalmanként, viszont utóbbiak elsődleges feladata nem ez. A társadalom egészségügyi edukációjának hatékony megvalósítását követően számolhatunk csak azzal, hogy a beteg tudja, mikor mit kell tennie. Több évtizede csak beszélünk az előbbiről. Egyelőre a jelen helyzetre adaptálható rövid távú, későbbiekben a sikeres változtatáson alapuló közép- és hosszú távú tervezésre van szükség. Az Országos Mentőszolgálat hatékonyságának javítása elsősorban a kapacitások ésszerű allokálásán, a humánerőforrás biztosításán, a jól felkészült szakembereken és megfelelő tárgyi feltételeken múlik. A kapacitáshiány oka a lakosság képzetlensége mellett az orvostársadalom sokszor meggondolatlan mentőfeladat-indikációjában, az intézeti átvételek indokolatlan elhúzódásában, a kórházstruktúrából adódó őrzött egészségügyi intézmények közötti szállítások nagy számában keresendő. Nem mellékesek a humánerőforrás hiányából adódó kényszerű kapacitáscsökkentések sem. Utóbbiak a kvalifikált munkaerő elvándorlása miatt napjainkban kritikussá váltak, megoldásuk nem halogatható. A mentőtiszti és mentőorvosi életpályamodellről nem csak beszélnünk kell. A korszerű egészségügyi menedzserképzések kiemelt témája az ágazatban dolgozók motiválása. A szervezeti magatartástudomány több ösztönző tényezőt említ. Azonban mindannyiunk előtt ismert tény, hogy a magyar egészségügyben tapasztalható kiégés és fluktuáció elsődleges oka az anyagi megbecsülés súlyos hiánya. A munkavállalók jogszabályokat megszegve kénytelenek több munkahelyről biztosítani a megélhetésüket. Ugyancsak komoly anyagi források bevonását igényli a szolgálatnál foglalkoztatottak folyamatos képzése is, melyek jelenleg nem állnak elégséges mértékben rendelkezésre. A munkakörnyezet javítása, a korszerű mentőállomás-hálózat fejlesztése szintén a megoldandó feladatok egyike. Az alapellátás sürgősségi ellátásban betöltött szerepe nem elhanyagolható. A háziorvosi szolgálatok elsősorban vidéken gyakori közreműködői a helyszíni sürgősségi betegellátásnak, az alapellátási ügyeletek úgyszintén. Azonban sem előbbinek, sem utóbbinak nem kizárólagos feladata. Az ügyeleti szolgálatok elsődlegesen a prehospitálisan megoldható, de nem halasztható kórképek ellátására szerveződtek. Az Országos Mentőszolgálathoz integrált diszpécserszolgálattal előbbi funkció többnyire biztosítható. A Magyar Kórházszövetség és a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesülete közleménye A Magyar Kórházszövetség és a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesülete állásfoglalásában kizárólag a sürgősségi ellátás kérdéseivel, annak legfontosabb problémáival foglalkozott, és erre vonatkoztatva fogalmazott meg beavatkozási javaslatokat. A Magyar Orvosi Kamara a sürgősségi ellátás apropóján sok más, az orvosokat érintő általános kérdésről is nyilatkozik reakciójában. A rendszerszerű béremelést, az életpályamodell kidolgozását, az egészségtan-oktatás bevezetését és több más javasolt lépést természetesen mi és szervezeteink is támogatjuk, de ezek a kérdések nem tartoznak szorosan egy sürgősségi ellátásról szóló állásfoglalásba. 6 Orvosok Lapja 2015/3.

9 Orvoskamara Nem értek egyet a kivonuló ügyeletes orvosi szolgálatok megszüntetésével. A kiiktatásukkal megnövelnénk az indokolatlan mentőhívásokat és intézeti beszállításokat, másrészt súlyosan sérülne a valóban rászorulók orvosi szintű ellátáshoz jutása. Gondoljunk csak a fekvőbeteg-intézetektől távol eső, tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető vidéki területekre. Az ambuláns ügyeletek sürgősségi betegellátó osztályhoz történő integrálása több szempontból is kérdéses. A jelenlegi kubatúrák a legtöbb helyen nem rendelkeznek szabad kapacitásokkal. Az integrálás megnövelné az SBO-k indokolatlan betegforgalmát, elveszne az alapellátási ügyeletek szűrőszerepe. A Szegedi Kistérségi Többcélú Társulás az Országos Mentőszolgálattal együttműködve biztosítja 14 település 210 ezer lakosának központi orvosi ügyeleti ellátását ben orvos-beteg találkozás kapcsán az esetek 5,2%-ban történt intézeti beutalás a rendelőből, valamint a helyszínről összesen. Le kell szögeznem azonban azt, hogy az országban jelenleg tapasztalható kaotikus állapotot fel kell számolni. Személyi és tárgyi feltételek tekintetében egységes, az OMSZ-hoz integrált diszpécserszolgálattal működő központi orvosi ügyeletek létrehozása támogatandó. Jogszabályban kell meghatározni a területi és népesség korlátokat azon célból, hogy a helyi érdekek ne kényszerítsék az önkormányzatokat 5 10 ezer főt ellátó, fenntarthatatlan rendszerek működtetésére. A nagyobb ügyeleti agglomerációk könnyebben biztosítják az erőforrásokat. Jogosan felvetődik a kérdés az ügyeletes orvosok létszámának folyamatos biztosításával kapcsolatban. A háziorvosi korfa ismeretében meg kell határozni a felső életkori határt, melynek ismeretében, valamint a jogszabályban előírt pihenőidők biztosítása érdekében állami alkalmazású anyagilag megbecsült orvosokat kell foglalkoztatni. A sürgősségi szakmaiság pedig egységes eljárásrendek kidolgozásával és kötelezővé tett rendszeres képzésekkel biztosítható. Az előttem szólók elismert képviselői szakterületüknek, komoly tapasztalattal rendelkeznek az egészségügy szervezésében, működtetésében és szakmai koordinálásában. Mindannyian érezzük a változtatás szükségességét. Megfelelő párbeszédet követően a téma minden részletét érintő elképzelés kidolgozásával képviselhetjük a magyar sürgősségi betegellátás érdekeit. dr. Zentay Attila regionális igazgató, Országos Mentőszolgálat Dél-alföldi Regionális Mentőszervezet Kötelező határidő a betéti társaságok esetében Tapasztalataim szerint sok kamarai tag dolgozik, vállalkozik (sokszor kényszerből) betéti társaság keretében, mely bt.-k jellemzően családi tulajdonban vannak. Tavaly március 15-ével civil jogunkban jelentős változások következtek be az új Polgári Törvénykönyv, a évi V. törvény hatályba lépésével. Ez a változás érinti a Ptk. hatályba lépése előtt már működő (a cégjegyzékbe bejegyzett) valamennyi betéti társaságot. A Ptk-t hatályba léptető jogszabályunk (rövidítve: Ptké.) kimondja, hogy a március 15-én már a cégjegyzékbe bejegyzett betéti társaság köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi (tagok gyűlése) határozatot a cégbírósághoz benyújtani legkésőbb március 15-ig. A helyzet azonban koránt sem ilyen egyszerű. A Ptké. ugyanis kimondja azt is, hogy a társasági szerződést az új Ptk. okán nem kell módosítani, és erre vonatkozóan társasági határozatot sem kell csatolni, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a társasági szerződés általános hivatkozásként a korábbi jogszabály (Gt.) rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Röviden összefoglalva, ha a betéti társaság korábbi társasági szerződése az új Ptk. rendelkezéseinek megfelel, azzal ellentétes rendelkezések abban nincsenek, nem kell véleményem szerint a cégbírósághoz semmit benyújtani, míg ha az új Ptk-val ellentétes szabályokat tartalmaz a létesítő okirat, akkor azt rendezni kell és a cégbírósághoz be kell nyújtani. Annak megítélése, hogy adott társasági szerződés átmegy-e az új Ptk. szűrőjén, komoly jogi szaktudást igényel, minden esetben szakember bevonását javaslom. Dr. Farkas Gergely országos hivatalvezető 2015/3. Orvosok Lapja 7

10 Orvoskamara Választások 2015! A kamara évi választásainak jogi előkészítését a TESZT február 25-i ülésén elfogadott határozataival megtette. Ez jelenti azt, hogy megalkotásra került a nem orvosi diplomával rendelkező kamarai tagok területi szervezetének tényleges felépítésének, létrehozásának eljárásrendjét rögzítő szabályzat, illetve az általános kamarai választásokat egységes mederbe terelő belső szabályozás. A legfontosabb változás egyrészt, hogy a nem orvosi diplomával rendelkező tagok a választás lebonyolítása szempontjából külön területi szervezetet alkotnak, azaz a megyei, fővárosi választási névjegyzékekben nem fognak szerepelni. Külön választási névjegyzéket alkotnak országos szinten, két választókerülettel: Keletmagyarországi és Nyugat-magyarországi. Kiemelendő másrészt, hogy a TESZT az Ekt. szabályaiból kiindulva pontosította a választási névjegyzék fogalmát. E szerint a kamarai választási névjegyzék a választásra jogosult kamarai tagok összességéből áll. Ezt azért fontos kiemelni, mert a választási névjegyzék nem azonos a tagnyilvántartással. A választási névjegyzék egy adott időpillanatot rögzít és mondja ki, hogy aki abban az időpontban része, az választhat és választható, szemben a tagnyilvántartás napról napra változó adattartalmával. Március hónap előttünk álló feladata, hogy a választási névjegyzéket hivatalosan is lezárjuk. Erre március 9-én kerül sor. Gyakorlatilag e naptól indul a hivatalos jelölési, választási eljárás mind jogi, mind technikai értelemben. A névjegyzék lezárását követő héten, nagyobb területi szervezetekben az azt követő héten postázásra kerülnek minden tag számára a választáshoz kötődő dokumentumok: tájékoztató levél, jelölő és jelölést elfogadó nyilatkozatok. Az adott területi szervezetben a választás legkorábbi időpontja csak a levél kiküldését követő 20 napon túli időpont lehet. Ennek pontos időintervallumáról, módjáról (papíralapon, mozgóurnával vagy interneten) a postázandó tájékoztató anyag részletes, de közérthető formában tájékoztatni fog mindenkit. A választás közös ügyünk! Dr. Farkas Gergely országos hivatalvezető Szabályzat A nem orvosi diplomával rendelkezők területi szervezete szervei megalakításának átmeneti szabályairól Annak érdekében, hogy a Magyar Orvosi Kamara (továbbiakban: MOK) Országos Küldöttközgyűlésének (továbbiakban: OKGY) 46/ OKGY számú határozatával önálló, országos illetékességi területű, a nem orvosi diplomával rendelkező tagok érdekeit egységes szervezeti formában képviselő területi szervezet szervei az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló évi XCVII. törvény (továbbiakban: Ekt.) és a MOK Alapszabálya (továbbiakban: Asz.) szerint érvényesen jogi, gazdasági, költségvetési, adózási, személyzeti szempontból létrejöjjenek, a Területi Szervezetek Tanácsa (továbbiakban: TESZT) az Asz. 42./ f) pont szerinti felhatalmazás alapján, az alábbi szabályokat alkotja: 1. (1) A Diplomások TESZ központi ügyintézésnek helye a MOK székhelye: 1068 Budapest, VI. ker., Szondi utca 100. (2) A Diplomások TESZ-illeté kessége az Asz. alapján Magyarország egész területére kiterjed. (3) A Diplomások TESZ az Ekt. szerint jogi személy, azt a törvényszék nem veszi nyilvántartásba. 8 Orvosok Lapja 2015/3.

11 Orvoskamara I. Kelet-magyarországi Választókerület A Dunától keletre lévő megyék, Budapest esetén a pesti oldal, Pest megye esetén a Dunától keletre lévő területek II. Nyugat-magyarországi Választókerület A Dunától nyugatra lévő megyék, Budapest esetén a budai oldal, Pest megye esetén a Dunától nyugatra lévő területek (3) A Diplomások TESZ szervei választásának előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos humánerőforrás-igény biztosításra az Országos Hivatal munka- és/vagy megbízási szerződéseket köthet. A választás megtörténte után jelen bekezdés szerinti munkavállalókat, megbízottakat új szerződéssel a Diplomások TESZ tovább foglalkoztathatja. 2. (1) A nem orvosi diplomával rendelkező tag az Ekt. és az Asz. alapján megillető választásokhoz fűződő alapjogait, azaz jelölheti és megválaszthatja a területi küldöttgyűlés, az OKGY küldötteit, valamint választókerületi elnökét (Asz. 45./) a Diplomások TESZ keretében, a többi területi szervezettől elkülönülten gyakorolhatja. (2) A nem orvosi diplomával rendelkező tagok külön kamarai választási névjegyzéket alkotnak a területi és országos küldöttek, illetve választókerületi elnök(ök) választása során. (3) A Diplomások TESZ-en kívüli területi szervezetek a területi és országos küldöttek, illetve választókerületi elnökök választása során a kamarai választási névjegyzékbe a MOK nem orvosi diplomával rendelkező tagjait nem vehetik fel. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott választáshoz fűződő alapjog gyakorlása során jelölt csak a MOK nem orvosi diplomával rendelkező tagja lehet. (5) Nem orvosi diplomával rendelkező tagot a Diplomások TESZ-en kívüli területi szervezetek érvényesen nem vehetnek jelöltlistára, az ilyen jelölés érvénytelen. (6) A Diplomások TESZ 2 választókerületből áll (a választókerületeket az 1. számú melléklet tartalmazza), a területi, országos küldöttek és a választókerületi elnök választása távválasztás útján, 15 napos választási időszakban történik. A választás első fordulójának érvénytelensége esetén, a választási időszak utolsó napjától számított 16. naptól kezdődően, 10 napos választási időszakkal, második választási fordulót kell tartani távválasztás útján. 3. A Diplomások TESZ tekintetében az országos hivatalvezető feladata a területi, országos küldött és választókerületi elnök jelölésének és választásának, valamint a területi és országos tisztségviselők, ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai jelölésének és választásának lebonyolítása. A jelen szerinti feladatok ellátása érdekében külön díjazás mellett az országos hivatalvezetőt a területi szervezet elnökének és elnökségének hatásköre illeti meg. 4. (1) A Diplomások TESZ önálló költségvetéssel rendelkezik, mely költségkeret a MOK közös tagdíjszámláján kerül elkülönítésre. Az országos hivatalvezető jogosult a jelen bekezdés szerinti költségkeret tekintetében, a 3. -ban meghatározott cél érdekében, önállóan rendelkezni a közös tagdíjszámla felett mindaddig, amíg önálló bankszámlával a Diplomások TESZ nem rendelkezik. (2) A Diplomások TESZ bankszámlája felett a Diplomások TESZ elnökségének megválasztása napjáig az országos hivatalvezető önálló aláírási és utalványozási joggal rendelkezik. 5. (1) A Diplomások TESZ elnökségének megválasztása napját követően valamennyi területi szervezet köteles haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül az általa nyilvántartott, nem orvosi diplomával rendelkező kamarai tag teljes személyi anyagát a Diplomások TESZ részére megküldeni. (3) Az Asz. 35./ f) pont alapján vezetett tag- és tagdíj-nyilvántartási rendszeren belül az (1) bekezdés szerinti időpontig ki kell alakítani a Diplomások TESZ-t. (4) A (1) bekezdés szerinti időpontot követően a nem orvosi diplomával rendelkező tagok tagsági jogviszonyához kapcsolódó valamennyi adminisztratív feladatot a Diplomások TESZ látja el. 6. (1) Az országos hivatalvezető jelen szabályzat alapján végzett tevékenységéről beszámol a TESZT-nek. (2) Az országos hivatalvezető a Diplomások TESZ elnökségének alakuló ülését követő 15 munkanapon belül átadás-átvételi jegyzékkel a jelen szabályzat szerinti tevékenységével összefüggésben keletkezett dokumentumokat és eszközöket átadja az elnöknek. 7. Jelen szabályzat az elfogadásának napján lép hatályba. Dr. Éger István elnök 2015/3. Orvosok Lapja 9

12 Orvoskamara Szabályzat A évi területi, országos küldötti és választókerületi elnöki választások végrehajtásáról Annak érdekében, hogy a Magyar Orvosi Kamara (továbbiakban: MOK) évi területi, országos küldött és választókerületi elnökök jelölésének és választásának egyes, az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló évi XCVII. törvényben (továbbiakban: Ekt.) és a MOK Alapszabályában (továbbiakban: Asz.) nem szabályozott kérdéseit meghatározza, továbbá egységes értelmezést adjon az Ekt-ban és Asz-ban lefektetett szabályoknak a Területi Szervezetek Tanácsa (továbbiakban: TESZT) az Asz. 42./ f) pont szerinti felhatalmazás alapján, az alábbi szabályokat alkotja: 1. A területi szervezet elnökségének az Asz. 46./b pontja szerinti döntése (A választási forma meghatározása) irányadó a második választási fordulóban is, azaz az elnökség által elhatározott választási formáról, a második választási fordulóban, nem lehet áttérni másik választási formára. 2. (1) A választás lebonyolítása során a kamarai tag részére, a területi szervezetek által egyszerű postai küldeményként kiküldött választási tájékozatónak az alábbiakat feltétlenül tartalmaznia kell: a) tájékoztatás a választás formájáról, b) a választási időszakok első és második választási forduló időtartama, kezdő és befejező napja, c) jelölőívek, elfogadó nyilatkozat, d) a jelöltlista lezárásának időpontja, az arra való felvételhez szükséges dokumentumok beérkezésének határideje, e) távválasztási forma esetén az internettel nem rendelkező tagok tájékoztatása a szavazás lebonyolításának módjáról, f) távválasztás esetén tájékoztató az elektronikus választási felületről, g) tájékoztatás arról, hogy amenynyiben második választási fordulóra van szükség, arról külön postai küldeményt már nem kap a választásra jogosult, hanem az erről szóló információ a területi szervezet honlapján, ennek hiányában a MOK honlapján kerül közzétételre. (2) A választási tájékoztató levelet a választás megkezdése előtt legalább 20 nappal korábban meg kell küldeni. (3) A választási tájékoztató levél formája és tartalma tekintetében az Országos Hivatal (továbbiakban: OH) a területi szervezeteknek mintát biztosít, melyet a TESZ-ek döntéseiknek megfelelően aktualizálhatnak, módosíthatnak. 3. (1) A kamarai választási névjegyzék a választásra jogosult kamarai tagok összességéből áll (a továbbiakban: névjegyzék). (2) A névjegyzék lezárásának időpontja március 9. napja. A névjegyzék lezárása a választás lebonyolításának feltétele. (3) A (2) bekezdésben meghatározott időpontban az Asz. 35./ f) pont alapján vezetett tagnyilvántartási rendszerből kinyert névjegyzékről elektronikus formában másolatot kell készíteni, és azt négy évig duplikált példányban meg kell őrizni. A névjegyzék lezárása központilag, az OH által történik, és az elektronikus formában kerül megküldésre a területi szervezetek részére 2 munkanapon belül. A névjegyzék Ecxel formátumban tartalmazza: a) név, b) orvosi bélyegző száma, c) levelezési cím (mezőnkénti bontásban: irsz / város / utca házszám), d) cím (amennyiben ismert), e) területi szervezet és a választókerület megnevezése, f) a távválasztási program működéséhez szükséges egyéb azonosító adat. (4) A névjegyzéket területi szervezetenként, és azon belül választókerületenként kell szétbontani. A területi szervezet tagját az Ekt. 16. (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell választókerületbe sorolnia a területi szervezetnek. Amennyiben az Ekt. 16. (1) bekezdése valamely tagnál nem alkalmazható vagy aránytalan nehézséggel, indokolatlan költséggel, jelentős időmúlással járna, úgy az arányosság elve szerint, a területi szervezet ügyviteli vezetője sorolja választókerületbe a tagot. (5) A nem orvosi diplomával rendelkező kamarai tagok külön területi szervezetet alkotnak (a továbbiakban: Diplomások TESZ), így ezen tagok nem szerepelhetnek a Diplomások TESZ-én kívüli területi szervezetek névjegyzékeiben. A Diplomások TESZ esetében az országos hivatalvezető a (4) bekezdés szabályaitól, az arányosság figyelembevételével, eltérhet. (6) A lezárt névjegyzék irányadó mind az első, mind a második választási fordulóban, azaz az Asz. 45./ szerinti választásokhoz fűződő alapjogát az a kamarai tag gyakorolhatja, aki a lezárás időpontjában a névjegyzékben szerepel. 10 Orvosok Lapja 2015/3.

13 Orvoskamara 4. (1) A jelölés és a jelölés elfogadásával kapcsolatban az önjelölés érvénytelen. (2) Minden tag csak a saját választókerületébe sorolt tagra vonatkozóan adhat jelölést. (3) Az Asz. 46./c) pontja alapján lezárt és közzétett jelöltlista irányadó a második választási fordulóban is, azaz az első választási forduló érvénytelensége esetén nem kerül sor ismételt jelöltállításra. (4) Az Ekt. 13. (2) bekezdésében meghatározott huszonöt százalékos érvényességi határt választókerületenként kell érteni. 5. (1) Azon területi szervezetek esetében, melyeknél valamennyi választókerületben távválasztási formában kerül a választás lebonyolításra, a területi szervezet tagjaiból egy darab, 3-5 tagból álló bizottságot hoz létre a területi szervezet elnöksége, melynek feladatai: a) szavazategyenlőség esetén sorsolással döntés a mandátumról, b) a választás eredményének megállapítása az elektronikus választási felület tartalma, és az esetlegesen szükséges sorsolás eredménye figyelembevételével, c) a választás eredményéről aláírásukkal hitelesített jegyzőkönyv felvétele és eljuttatása a területi szervezet elnökségének. (2) Azon területi szervezetek esetében, ahol választókerületenként eltérő választási forma került meghatározásra, ott a távválasztás esetében választókerületenként összevontan az (1) bekezdés szerint kell eljárni, a többi választókerületben az Asz. 46/C./b. pontja szerint. (3) Az Asz. 46/C/c. pont alkalmazása során, a papíralapon kinyomtatott választókerületi névjegyzéket a szavazóurnák számának megfelelően meg kell bontani azért, hogy a kettős szavazást ki lehessen zárni. 6. A MOK bármely névjegyzékben szereplő tagja számára az ASZ 46/D/f) pontjában rögzített jog maradéktalan biztosítása érdekében a területi szervezeteknek ügyfélfogadási időben, előzetes telefonon történő bejelentkezés alapján internetkapcsolattal rendelkező számítógépet kell biztosítani a távválasztási felület eléréséhez. Jelen szabályzat az elfogadása napján lép hatályba. Elfogadta február 25-én a Területi Szervezetek Országos Tanácsa, 16/ sz. határozatával. Dr. Éger István elnök

14 Orvoskamara Intellimed-KonzíliuMOK az online továbbképzés! A MOK Területi Szervezeteinek Tanácsülésén február 25-én Éger Elnök úr beszámolt az Intellimed- KonzíliuMOK online továbbképző szeminárium sorozat eddigi előkészületeiről, kérve a küldöttek támogatását az ígéretes kezdeményezéshez. A jelenlevők egyhangúan támogatásukról biztosították Elnök urat, és rajta keresztül a KonzíliuMOK szerkesztőbizottságát. Mint ismert, a szerkesztőség tagjait a résztvevő orvosszakmai társaságok delegálták, ezáltal a tervezett továbbképző adások mindegyike interdiszciplináris jellegű, több szakmát érintő kérdésekkel foglalkozik, pl. a gyógyszermellékhatások illetve az ezzel szorosan összefüggő gyógyszeradherencia kérdése. A havi rendszerességgel vagy akár kéthetente jelentkező, szakembereknek szóló továbbképzések mellett a szerkesztőbizottság laikusoknak szóló adásfolyamot is tervez a lakosság egészséggel kapcsolatos ismereteinek javítása érdekében. In memoriam dr. Aranyosi János Dr. Aranyosi János 1953-ban szerzett orvosi diplomát a DOTE-n summa cum laude minősítéssel. Szigorlóként, mint kinevezett gyakornok dolgozott az Anatómia Intézetben. Végzés után a Tüdőgyógyászati Klinika mellkassebészeti osztályán helyezkedett el, ahol három szakvizsgát szerzett: tüdőgyógyászatból, sebészetből, intenzív terápiaés aneszteziológiából. Akadémiai ösztöndíjjal Münchenben, majd Stockholmban töltött egy évet az orvosi egyetemen. Visszatérése után védte meg disszertációját a Serum kolinesterase aktivitásának anaesthesiológiája címmel. Közben tevékeny részt vállalt a DOTE Szívsebészet részlegének építésében. Nevéhez fűződik a szívműtétek anesztéziájának, illetve a transzfúziót nem igénylő extrakorporális keringés alkalmazásának kidolgozása Debrecenben. A Szívsebészeti és Aneszteziológiai Európai Társaságban egyedül képviselte hazánkat. Vezetőségi tagja volt az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaságnak, s a Szakmai Kollégium Tudományos Minősítő Bizottságának munkájában, disszertációk értékelésében vett részt. A későbbiekben a Kenézy Gyula Kórház központi terápiás és aneszteziológiai osztályát vezette nyugdíjas koráig. Megyei szakfelügyelő főorvosként a Berettyóújfalui Kórház intenzív terápiás osztályának kialakításában is részt vállalt. Nyugdíj után további munkája a pulmonológia szakvizsgára épülve a tüdőgondozói tevékenység. Egyetemi oktatói, előadói munkája mellett vezette az aneszteziológiai szakasszisztens képzést is. Orvosi munkája elismeréseként Miniszteri Dicséretet, valamint Kiváló Orvos, Kenézy-emlékérem, Pro Sanitate, Bocskai-emlékérem kitüntetést kapott től 2002-ig, két cikluson át a Hajdú-Bihar Megyei Orvosi Kamara Elnökeként legfőbb célja: közös nevezőre jutni az orvosi érdekképviselet terén. Elnöksége alatt a vidéki megyei kamarák között elsőként alakított ki saját kamarai tulajdonú működési irodát, s elsőként indított saját kamarai lapot. Tervei között szerepelt orvosi klubok kialakítása. Harmonikus családban élt feleségével, két gyermekével és három unokájával. Emberi és közösségi magatartása, orvosi munkássága példaképül állítható valamennyiünk számára. Dr. Csepura Olga Tisztelt Olvasóink! Lehetőséget szertnénk biztosítani elhunyt kollégáink rövid gyászközleményének (név, születési év, munkahely) megjelenetetésére. Az elhalálozott orvosok adatait az orvosoklapja@mok.hu címre várjuk. 12 Orvosok Lapja 2015/3.

15 44% ENGEDMÉNY Minden a -on keresztül megkötött kötelező gépjármű felelősségbiztosításra Hogyan lehet igénybe venni? A vagy a honlapon megtalálható bannerre lépve elérhető tájékoztató végén, az újra megjelenő bannerre kattintva, a szolgáltató oldalán, a felső vízszintes menüben található szolgáltatások közül választva, a kérdésekre adott felelet formájában elkészíthető az igény szerinti kalkuláció, (ha valamelyik menüpont nem működik, az azt jelenti, hogy nincs megállapodás a szolgáltatóval) a Promóciós vagy kuponkód rovatba be kell írni a Kamara jelszavát: MOK24 a jelszó megadásával kerül érvényesítésre a kedvezmény, MOK engedmény = 29%, Supershop tagság esetén további 15%, összesen 44%, ha nincs Supershop kártyája, az oldalon azonnal megszerezheti, ezután a díjszámításra lépve látható a fizetendő díj, igény esetén a rendszerben továbblépve lehet az online díjfizetésig eljutni, fizetni a megnyíló banki kapun keresztül bankkártya azonosítók megadásával lehet Kérdéseit kérjük, jelezze a MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. elérhetőségein! Telefon: (06 1) vagy (06 1) / mokkomplex@mok.hu A MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. a Magyar Orvosi Kamara tagjainak kiszolgálására létrehozott vállalat

16 JOG ÉS ETIKA Kártyacsaták, toborzások Etikai eseteket bemutató sorozatunkban most a háziorvosi ellátás átalakításának kezdeteihez nyúlunk vissza Sepp Csaba budapesti etikai bizottsági tag segítségével től lehetővé vált, hogy háziorvosát mindenki szabadon választhassa meg. A kezdeti időkben, ahol erre ok és lehetőség volt, kisebb-nagyobb jövés-menést lehetett tapasztalni a páciensek körében. Az orvosok részéről is több helyütt megindultak azok a folyamatok, amelyeket jobb híján kártyacsatának, betegtoborzásnak nevezhetünk. Bár a rendelkezésre álló dokumentumok szerint a kártyacsaták már nem olyan hevesek, az etikai bizottságokhoz időnként mégis érkezik egy-egy, orvosválasztással kapcsolatos panaszbeadvány. Ezek egy részében orvos panaszol orvost, más esetben a panaszos maga a páciens. És most lássunk néhány ügyet! Egy egészségügyi kft.-nek korábban háziorvosi alapellátás végzésére is volt OEP-szerződése, de a betegek alacsony száma miatt a pénztár ezt egy idő múlva visszavonta. (A történetben szereplő páciensek eddig az ellátást itt vették igénybe.) A kft. átalakulását követően a panaszlott orvos, aki újonnan került a cég alkalmazásába, a már átalakított egészségügyi szolgáltató alkalmazottjaként megkapta a háziorvosi praxis újraindításának engedélyét. Betegei a korábbi Dr. Sepp Csaba kft. és egy elhunyt háziorvos listája alapján kerültek hozzá. A páciensek nyilatkoztatása csak részben történt meg, ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatónál korábban nyilvántartásban lévő betegek nagy része időközben más orvoshoz jelentkezett be, anélkül, hogy erről a szolgáltató értesítést kapott volna. Az orvos ellen egy másik doktor panaszt nyújtott be, mondván: több pácienst az érintett megkérdezése nélkül jelentett be saját praxisába. A bizottság azonban A háziorvos/házi gyermekorvos választásának rendjét a jelenleg is érvényes 16/1972. Mt. rendelet az egészségügyről szóló évi II. törvény végrehajtásáról című, többször módosított rendelet (13.. A, B, C, D pont) szabályozza. A beteg elutasításának szabadságáról az Egészségügyi Törvény és 133 -a és az Etikai Kódexben foglaltak rendelkeznek. Az Etikai Kódex kimondja azt is, hogy a beteg orvosválasztása előrébb való, mint a beteg elutasítása az orvos által. Továbbá, hogy az ellátás visszautasításának joga nem vonatkozik az akut, sürgősségi ellátásra, amelyet az Orvos elsősegély-nyújtási kötelezettsége cikkely szabályoz az Etikai Kódex pontja szerint. elutasította a beadványt; indoklása szerint a panaszlottnak nem lehetett befolyása a történtekre, mert az események után fél évvel került csak az egészségügyi szolgáltató cég alkalmazásába. Egy másik ügyben a szülők panaszoltak be egy házi gyermekorvost. A család lakóhelyet változtatott, és emiatt a szülők a területileg illetékes házi gyermekorvost (a panaszlottat) keresték meg, kérték fel gyermekük egészségügyi ellátására. A doktor a gyermeket praxisába vette, és erről értesítette az OEP-et. Két év elteltével a szülők egy másik házi gyermekorvost választottak, ám az átjelentkezés szándékát az addigi gyermekorvosukkal nem közölték. Az újonnan választott orvos a kis páciens egészségügyi dokumentációját (annak másolatát, vagy kivonatát) nem kérte el kollégájától, így a korábbi orvos az átjelentkezésről csak hónapokkal később értesült, az OEP által küldött változásjelentésből. Mivel a szülők az orvosváltás tényét nem közölték, és az újonnan választott doktor sem gondoskodott a dokumentáció átkéréséről, ezért a korábbi házi gyermekorvos visszajelentette a gyermeket a saját praxisába. A szülők ezt csak több hónappal később tudták meg az új orvostól, ahol beteg gyermekükkel megjelentek. Bepanaszolták a korábbi orvost a gyermek szerintük etikátlan visszajelentéséért. Az Etikai Bizottság döntése szerint azonban a panaszlott orvos nem követett el etikai vétséget. Panasz adódhat a praxisvásárlás körülményeiből is. Dr. X területi ellátási kötelezettséggel bíró felnőtt praxisműködtetési jogot vásárolt Dr. Y-tól. A működtetési jog vételárának megállapításában meghatározó tényező volt az OEP-finanszírozás 14 Orvosok Lapja 2015/3.

17 JOG ÉS ETIKA Tisztelt Olvasó! A személyiségi jogok fokozott védelmére tekintettel, a sorozatunkban ismertetett eseteket azonosításra alkalmatlan módon, általános jelleget adva mutatjuk be. Ezért fordulhat elő, hogy a bizottság által hozott határozat az ismertetés folytán nem feltétlenül találkozik az Ön véleményével. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a grémium a konkrét ügyet a panaszos és a panaszlott kikérdezésével is mindig alaposan vizsgálja, határozatát gondos mérlegelés után hozza meg. jelentős részét alkotó létszám. Az adásvételi tárgyalás során viszont szó sem volt arról, hogy a praxist eladó orvos rövid időn belül területi ellátási kötelezettség nélküli háziorvosi tevékenységet kíván kialakítani és folytatni ugyanezen az ellátási területen. Azt sem említette, hogy az induláshoz szükséges beteglétszámot ebből a praxisból kívánja elvonni. Megtörtént az adásvétel és a szerződéskötés az OEP-pel. A praxis működtetését azonban dr. X, a későbbi panaszos családi okok miatt nem tudta megkezdeni, ezért betegei ellátására szabályszerűen dr. Y-t kérte fel. Tudomására jutott azonban, hogy kollégája a helyettesítési feladatok ellátása mellett területi ellátási kötelezettség nélküli orvosi tevékenység kiépítését folytatja intenzíven. Egyrészt a praxishoz tartozó ellátási területen belül magánrendelőt alakít ki, másrészt a panaszos szerint házról házra járva a betegeket arra veszi rá, hogy aláírásukkal nyilatkozzanak arról, továbbra is az ő orvosi ellátását kívánják igénybe venni. A panaszos szerint a panaszlott orvos a már elidegenített praxisból előzetes tájékoztatás nélkül kívánja az OEP- finanszírozáshoz szükséges betegszámot elvonni. Dr. Y viszont a szabad orvosválasztás elvére hivatkozott. Az etikai bizottság a panaszlott orvost figyelmeztetésben részesítette, mert sérült az Etikai Kódex 97. pontja: az orvosnak tartózkodnia kell az olyan magatartástól, vagy nyilatkozat adásától, amely a beteg kezelésének megszerzését célozza. Az egyik etikai bizottságnál a panaszbejelentés tárgya az volt, hogy a háziorvos a panaszosok kartonjait azok postaládáiba helyezve hozta tudomásukra, hogy a továbbiakban nem kíván a háziorvosuk lenni. Ezzel az eljárással azonban megszegte az adatvédelemre, valamint a betegdokumentumok áthelyezésére vonatkozó szabályokat, ezért megrovásban részesült. A panaszügyek felhívják a figyelmet arra, hogy a szabályok ismeretével és betartásával sok esetben elkerülhetőek lennének az etikai panaszok. Niczky Emőke Szakmai elismerés Örömmel számolunk be lapunk rendszeres külső szerzőjének, dr. Pfliegler György tanár úrnak legújabb szakmai elismeréséről. A Thrombosis Research, az egyik legrangosabb véralvadási folyóirat, magas impakt faktorral rendszeresen felkéri cikkeket bírálni dr. Pfliegler Györgyöt. Az elismerés részben ennek, részben annak szól, hogy az általa javasolt megoldás (elfogadás, átdolgozás, elutasítás) az esetek 80%-a felett egyezett a szerkesztőség végső döntésével, tehát támaszkodtak rá. (Két bíráló van egyébként). Dr. Pfliegler György a DE OEC Belgyógyászati Intézet, II. Belklinika, Ritka Betegségek Tanszékének vezetője úgy gondolja, hogy az elismerés a magyar haemostasis-szakembereknek, a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaságnak is szól. 2015/3. Orvosok Lapja 15

18 JOG ÉS ETIKA Kiégett orvosok és megélhetési betegek Szinte már nincs olyan orvosi szakma a fővárosban sem, amelyikben elegendő orvos dolgozna. Budapest több szempontból is lemaradt, ráadásul nyakunkon egy újabb strukturális reform. Albert István urológus-andrológus-klinikai onkológussal, a MOK budapesti területi szervezetének elnökével beszélgettünk. A politika most ismét egyeztetésre, egyfajta osztozkodásra kérte a kórházak vezetőit megyei szinten. A fővárosi megbeszélésen a kamara területi vezetőjeként ön is jelen volt. Összegzésképpen mit tudna mondani? Ott voltam, figyeltem, de nem szólhattam hozzá, mert nem vagyok főigazgató. Erről a megbeszélésről természetesen mindenkiben kialakult valamilyen kép. Nekem az volt a benyomásom, hogy a tárgyalás főképpen a forráskivonást célozza, kevésbé szól arról, milyen szakmai irányban kellene a struktúrát átalakítani, hogy az mindenki számára előnyösebb legyen. Ha megkérdezik, mit javasolt volna? Határozottan az a véleményem, hogy a forráskivonás nem jelent megoldást semmire. Ellenkezőleg, a rendszerbe pénzt kell betenni. Nem végeztem számításokat, de reálisnak tartom a már többször, több helyen elhangzott százmilliárd forint összeget. A kórházak vezetői már megtakarították azt, amit lehetett, nem tudják tovább szorítani a nadrágszíjat. Az egyeztetésen viszont az olcsóbb, nem pedig a nívósabb működtetésre vártak javaslatokat a főigazgatóktól, legalábbis én így érzékeltem. Forrás nélkül nem megy, hiszen az állami egészségügyet nem az értékén finanszírozzák, ami jól látszik, ha összevetjük a privát ellátás költségeivel. Az utóbbinál a tényleges költségek mutatkoznak meg, amelyek adott esetben az állami finanszírozás sokszorosát jelentik. Most éppen az az irány, hogy a kettő ne keveredjen az állam által fenntartott intézményekben. Szerintem pedig nem érdemes kitiltani a privát ellátást a közellátási körből. Főképpen egyes diagnosztikai, valamint járóbeteg-ellátásra jelentős a kereslet, hiszen már a fővárosban is várólista van a szakrendeléseken. A betegeknek sokszor hónapokat kell várniuk, mire bekerülnek az állami ellátásba, s végre megtudhatják, mi a bajuk, vagy megkapják a segítséget. De veszélyes lehet, ha a magánellátásban induló beteg később sem vehetné igénybe a közellátást, hiszen egy műtétet már nem tudna megfizetni. Az egyik érv szerint a közvagyonnal közellátást szabad csak adni. A közvagyonban azoknak a pénze is benne van, akik privát ellátást szeretnének kapni, amelyért ráadásul újra fizetnek a járulékukon kívül. Nem szólva arról, hogy ezzel nem foglalják a várólistát, az intézmény pedig használhatja a szabad kapacitásait. Mit szól a fővárosban építendő új kórház elképzeléshez? Valóban szükség lehet egy modern, jól felszerelt és komplex új intézményre. A létrehozása viszont óriási összegbe kerül, hiszen föl is kell szerelni. A kérdés az, hogyan teremtenek forrást hozzá, a pénzt honnan veszik el, amire aztán nem költenek eleget a továbbiakban. Budapest egyébként jelentős hátrányba került a vidékhez képest, mert ide nem érkeztek uniós források. Nagyon kevés műszerbeszerzés történt, a fővárosi kórházak helyzetét pedig az ellátandó terület legalább egymillió beteggel való bővülése is nehezítette, amihez viszont nem kapták meg a kellő finanszírozást. Szinte törvényszerű, hogy Budapesten a legnagyobb az eladósodottság mértéke. A betegforgalom növekedésével járó terhelés és a jövőkép hiánya miatt az itt dolgozó szakemberek kiégtek, ezért sokuk másutt keresi a boldogulást. Milyen lehetőségeik vannak? Mivel Budapesten magasabb az átlagkereset, ezért többen a privát ellátásban találják meg a számításukat. Emellett vonzó lehetőség a külföldre járás is a repülőtér közelsége miatt. Nem egy orvos rendezi be úgy az életét, hogy havonta néhány napot valamelyik külföldi kórházban dolgozik, s gyakorlatilag az ott szerzett pénzből él. Megint mások évekre vagy akár végleg külföldre távoznak, ami fokozza az itthoni létszámhiányt, a rendszerben maradók leterheltségét. Ez csökkenhet a párhuzamosságok felszámolásával. Én viszont attól tartok, hogy a szakemberhiányt a párhuzamosságok felszámolása nem pótolja. Ha a rendszerben nincs elegendő gyógyító, és itt a szakápolókról is beszélni kell, akkor az ellátást a meglévő létszámmal nem lehet térben és időben megoldani. 16 Orvosok Lapja 2015/3.

19 JOG ÉS ETIKA Dr. Albert István A kórházak integrációja milyen megoldást jelenthet? Érdemi változást nem hoz szerintem. Az az intézmény, amelyik egy másiknak a függelékévé, telephelyévé válik, óhatatlanul tovább pusztul, mert nem ő kapja a jobb, újabb műszereket. Lényeges megtakarításra sem ad lehetőséget az integráció, hiszen minden telephelyhez kell egy vezető, egy gazdasági szakember. Sőt, nehézséget is okozhat, ha a két telephely esetleg távol esik egymástól, és a beteget az egyikből a másikba kell szállítani. Ki szállítja, mikor szállítja, és főleg hogyan szállítja a közúti forgalomban? Ez betegbiztonság szempontjából igen érzékeny kérdés. Mely szakmák kezdenek kiüresedni Budapesten? Nincs elegendő aneszteziológus, érsebész, patológus, szájsebész, radiológus. De tulajdonképpen lassan mindegyik szakma létszámhiánnyal küzd, mert nincs utánpótlás. Mennyiben segíthet a tervezett béremelés? A rezidenseknél még elfogadhatónak tartom, hogy a magasabb bérért valamennyi ideig itthoni munkát kérnek cserébe. Annál az orvosnál azonban, aki már eleget tett le az asztalra, megalázónak tartom az ilyen feltételt. Mégis fölvetődik a közérdek elsőbbsége azért is, mert az orvosok képzésére fordítjuk a legtöbb pénzt. Csakhogy mi azt már többszörösen visszafizettük. Ha megnézzük a nyugati béreket, látható, hogy nagyjából az egytizedét kapjuk. Ezért tartom elfogadhatatlannak a jobb híján röghöz kötésnek nevezhető feltételt egy tapasztalt, hosszú ideje szolgáló orvos esetében. A kérdésről a területi szervezet szavazást is kezdeményezett. Milyen eredménnyel? Már csaknem kétezer tag válaszolt a feltett két kérdésre. A válaszadóknak megközelítőleg a kilencven százaléka szerint a tervezett béremelés nem tartja itthon orvosainkat, hetvenöt százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy nem írná alá a röghöz kötést. Támogatná a területi szervezet a rezidensek figyelemfelkeltő akcióját? Igen. Lassan nem lesz, aki gyógyítsa a betegeket, de a bérhelyzeten kívül az említett körülményeken is javítani kell, mert az elvándorlásnak az a másik oka. Ön is útra kelt egyszer. Miért? A nyugodtabb, kiszámíthatóbb munka vitt ki. Tudtam, hogy műtétes napon nem kell majd ambuláns beteget ellátnom, s mivel egy betegre lényegesen több időt fordíthatok, mint itthon, a hibázás lehetősége is sokkal kisebb. Magyarországon egész üzletág épült rá az orvos valós vagy vélt tévedéseire. Ráadásul nem a betegnek kell bizonyítania a hibát, hanem az orvosnak az ellenkezőjét. Nehezen lehet elfogadni ezt a fordított a logikát. Megfigyeltem, hogy sajnos egyre több az úgynevezett megélhetési beteg, aki csak azért keresi föl az orvost, hogy azután pénzhez jusson egy leendő per révén. Miért vonzó mégis a hivatás sok fiatal számára? Még mindig látnak benne perspektívát, a külföldi munka lehetőségét is. Vagy egyszerűen csak nem látják, mivel jár a hivatásunk. Amikor a fiam kicsi volt, urológus szeretett volna lenni, mint én. Néhány év elteltével már az elegáns idegsebészet vonzotta, később pedig azt mondta, bármilyen orvos szívesen lesz, csak ne kelljen ügyelnie, mert látta az életemet. Végül a gyógyszerészeti karra adta be a jelentkezését. Vannak tehát olyanok is, akik a családi tapasztalat miatt meggondolják magukat. Ön vezeti a legnagyobb területi szervezetet. Gondolom, nincs könnyű dolga. Több mint tizenkétezer tagot nagyon nehéz mozgósítani. Persze próbálunk olyan összejöveteleket szervezni, amelyeken a családjukkal együtt vehetnek részt. Rendszeresek a sportnapok, túrák, kulturális rendezvények. Tény azonban, hogy nagy az érdektelenség, elektronikus hírlevelünket is legfeljebb háromezren nyitják meg, és az utóbbi szavazástól eltekintve, nem igazán akarnak véleményt nyilvánítani. Mit gondol, miért? Az orvostársadalom sem egységes, sokféle nézet, attitűd, viszonyulás jellemzi. Az orvosok sokat és sokáig tűrnek, mert a legtöbbjükben ott a felelősségtudat, és féltik a betegeiket és a társadalmi presztízsüket. Ezt azonban nem lenne szabad kihasználni. Niczky Emőke 2015/3. Orvosok Lapja 17

20 JOG ÉS ETIKA A revitalizáció újabb lépése Tőkeemeléssel szakértői befektető került bevonásra a MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. növekedésének támogatására. A törzstőke emelését teljes egészében a kisebbségi tulajdonosként belépő Balogh-Auer Gábor teljesíti. Balogh-Auer Gábor a MOK elnökség felkérésére szeptember 1-je óta ügyvezetőként irányítja a vállalkozást. Az eltelt időszak alatt a cég veszteségeit sikerült lefaragni, így a 2015-ös üzleti évet az ügyvezető már nyereségesre tervezi. Az emlékezetes évi küldöttgyűlés és az ott keltett hullámok egyik témája volt a MOK által a kft. részére nyújtott tagi kölcsönök ügye. Amikor a Kamara elnöksége megszavazta, hogy a december 31-ig terjedő időszakban állítsam pályára a vállalkozást, egyúttal azt is kategorikusan közölte, hogy a MOK ehhez nem kíván semmiféle anyagi hozzájárulást nyújtani. Szó szerint az hangzott el, hogy a MOK egy fillért nem ad a cég talpra állításához, ha így működtethető, akkor folytatjuk, ha nem, akkor a cég bezárásra kerül. Világos beszéd. Azóta hathavi megbízási ciklusokban építjük tovább a céget, és a Kamara ehhez valóban egy fillérrel sem járult hozzá. Új szolgáltatások felépítése és piaci elhelyezése, a profitcenter-építés a specialitásom, méghozzá nemzetközi környezetben és a nulláról. Itt csak takarításról, újrapozícionálásról és újraindításról volt eredetileg szó. Ahogy haladtunk előre, egyre világosabbá vált, hogy a Magyar Orvosi Kamara tagsága olyan látens erő, amely hosszú távon pénzügyi hatalommá konvertálható. Ez a cél. Milyen stratégia támogatja e cél elérését? A célokat és a stratégiát már az általam fémjelzett időszakban sikerült meghatározni. Célunk a Kamara tagjainak komplex pénzügyi kiszolgálása a biztosítás, telekommunikáció, befektetés, finanszírozás, e-sales, diszkont, pihenés/szabadidő üzletágakban. A szolgáltatások után keletkező jutalékbevételekből olyan tőkefelhalmozás eredhet, amely alapja lehet MOK pénzintézetek, pénzügyi szolgáltatók létrehozásának az az év, amikor a múlt végképp lezárható, és a cég Balogh-Auer Gábor kizárólag a fenti célkitűzés teljesítésén dolgozhat. Természetesen a MOK anyagi hozzájárulása nélkül. A tagság számára, csak a pénzügyi szolgáltatási piac nem orvos vásárlói által egyáltalán nem, vagy a Kamara részére nyújtott kondícióknál kedvezőtlenebb feltételekkel elérhető szolgáltatásai számítanak. Vagyis, a MOK tagok részére, csak általuk elérhető MOK szolgáltatási csomagokat, vagy csak általuk igénybe vehető MOK kondíciókat kell összerakni és felkínálni. A MOK tagság igazán igényes, alacsony az ingerküszöbe, ezért minden érdekli, de rendkívül hosszú a reakcióideje, ami nyilván abból fakad, hogy mindenkinél mindent jobban tud, viszont mivel rendkívül pragmatikus költségszemlélettel rendelkezik, ezért nem könnyű vele partnerségre lépni. A bizalom kialakítása a legnehezebb. Erre jó példa az a csoportos élet- és 18 Orvosok Lapja 2015/3.