ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

Átírás

1 Tartalom szám Tartalom: SZERKESZTŐSÉGI ROVAT JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK Jogszabályfigyelő Közösségi jogszabályváltozások Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások JOGÉRTELMEZÉS A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény értelmezése ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK A többcélú kistérségi társulások évi támogatásairól Az EU Önerő Alap és évi tapasztalatai TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS -ÜZEMELTETÉS Bővült a támogatható elemek köre a települési hulladék közszolgáltatás-fejlesztési pályázatokban A Magyarországi Falumegújítási Díj évi első meghirdetésének tapasztalatai PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A Nemzeti Fejlesztési Terv Pályázatai Közösségi kezdeményezések EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Közösségi programok Hazai pályázati lehetőségek szám 1

2 Tartalom Pályázati hírek SIKERES KISTÉRSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK Komplex tervezési modellkísérlet, a szentlőrinci kistérség példája JELENTÉSEK, TÁJÉKOZTATÓK Tájékoztató az iskolai körzetek felülvizsgálatának időpontjáról A Külügyminisztérium tájékoztatója konzuli képviselet létesítéséről AKTUÁLIS HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HÍREK Aktuális híranyagok ESEMÉNYNAPTÁR, KÉPZÉSEK Aktuális események, képzések Események, képzések előrejelzés KIADVÁNYAJÁNLÓ A Humánpolitikai Szemle személyügyi menedzser-folyóirat szám 2

3 Szerkesztőségi rovat SZERKESZTŐSÉGI ROVAT Tisztelt Olvasók! november 1-jét követően az Önkormányzati EU Információs Központ az újonnan alakult Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya keretében tevékenykedik tovább, már nemcsak uniós, hanem a helyi önkormányzatokat érintő egyéb kérdésekben is tájékoztat, és segítséget nyújt. Egyúttal a Belügyminisztérium Önkormányzati Helyettes Államtitkársága alá tartozó szakmai főosztályokkal (Önkormányzati Főosztály, Önkormányzati Gazdasági Főosztály, Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály, Településfejlesztési- és Üzemeltetési Főosztály) szorosan együttműködve szerkeszti az Önkormányzati Tájékoztató c. szakmai folyóiratot. Az elmúlt évben tovább növekedett az elérhetőséggel rendelkező önkormányzatok száma. A fővárosi/megyei közigazgatási hivatalok segítségével elkészült előzetes felmérésünk szerint, ma már több mint 2000 önkormányzattal lehet biztonsággal elektronikus úton levelezést folytatni. Így természetes, hogy a Tájékoztatót elsősorban elektronikus változatban kívánjuk eljuttatni olvasóinkhoz. Ezáltal Önök gyorsabban juthatnak információkhoz hazai és uniós önkormányzati hírekről, pályázatokról, a jogértelmezés aktuális kérdéseiről ugyanúgy, mint az önkormányzatok gazdálkodásával, a településfejlesztéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos kérdésekről. Az elektronikusan eljuttatott Önkormányzati Hírlevél felváltja az uniós hírlevelet, mivel a Tájékoztató rovataiba beépülnek az uniós hírek, események, képzések is. A Tájékoztatónak lesz nyomtatott változata is, amelyet postai úton, mintegy ezer Internet elérhetőséggel nem rendelkező kistelepülés önkormányzata kap meg havonta. Az Önkormányzati Tájékoztató nyomtatott változata is új szerkezetben és tartalommal jelenik meg. A lap elektronikus és nyomtatott verziója ( és Tájékoztató) egymásra épül, de a nyomdai változatba csak azok az anyagok kerülnek, melyek kézhezvételkor is aktuális információval szolgálnak, és hosszú távon tudják segíteni az önkormányzatok munkáját. Az elektronikus változat ugyanakkor közvetlen hivatkozásokat tartalmaz aktuális híroldalakra, a Belügyminisztérium és az Önkormányzati EU Információs Központ honlapjára, ahol a teljes anyag elérhető és letölthető. Szeretnénk, ha a formailag is megújult Önkormányzati Tájékoztató elnyerné tetszésüket, és segítségükre lenne a helyi ügyek intézésénél ugyanúgy, mint az uniós tagságunkból eredő feladatok végrehajtása során. A szerkesztők szám 3

4 Jogszabályváltozások JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK Jogszabályfigyelő Közösségi jogszabályváltozások A strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról A jogszabály címe és száma: a Bizottság 2035/2005/EK rendelete a strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló 1681/94/EK rendelet módosításáról A módosított jogszabály címe és száma: A strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló 1681/94/EK rendelet A módosítás indoka: Egyes, az eredeti rendelet által hivatkozott közösségi jogszabályok hatályon kívül helyezése, a rendelet hatályának megerősítése, a szabálytalanságok tájékoztatási rendszere hatékonyságának növelése és fogalmi pontosítások. A módosítás lényege: A rendelet hatálya kiterjed az egyes strukturális alapokra vonatkozó rendeletekben foglaltakra, a strukturális alapokra vonatkozó általános megállapításokról szóló közösségi rendeletben meghatározott INTERREG programokra, valamint minden más, több államot érintő programra. Az említett programok tekintetében felmerült szabálytalanság esetén annak a tagállamnak kell tájékoztatást adnia, amelyben a költségeket fedezték. A módosítás során a Bizottság a szabálytalanság, a gazdasági szereplő, a közigazgatási vagy jogi szempontból történő első ténymegállapítás és a csalás gyanúja fogalmakat határozta meg az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekében. A tagállamoknál a szabálytalanság esetén követendő új eljárási szabályok értelmében, amennyiben a szabálytalanság a közösségi költségvetést eurónál kisebb összeggel terheli, a tagállam a 3. és az 5. cikkben előírt adatokat csak akkor továbbítja a Bizottságnak, ha ez utóbbi kifejezetten kéri. Hatálybalépés: január 1. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való megjelenés: december 15. Az európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó értékhatárok tekintetében történő módosításáról A jogszabály címe és száma: A Bizottság 2083/2005/EK rendelete a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó értékhatárok tekintetében történő módosításáról A módosított jogszabály címe és száma: Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv A módosítás szükségessége: A kormányzati beszerzésekre vonatkozó megállapodásban (Uruguayi Forduló) meghatározott értékhatároknak és a közösségi közbeszerzési irányelvekben foglalt értékhatároknak meg kell egyezniük. A módosítás lényege: Az irányelvet olyan közbeszerzési szerződésekre kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték-adó (HÉA) nélküli becsült értéke eléri a következő értékhatárt: euró a nem központi kormányzati szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, valamint a távközlési szolgáltatások tekintetében; szám 4

5 Jogszabályváltozások euró az építési beruházásra és az építési koncesszióra irányuló közbeszerzési szerződések esetében euró a tervpályázatok tekintetében bizonyos szolgáltatásokat kivéve a nem központi kormányzati ajánlatkérő szerveknél. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: december 20. Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: dr. Zöld-Nagy Viktória Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok A jogszabály címe és száma: A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 295/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet A jogszabály lényege: A decentralizált programok pályázati rendszerének közös szabályai alapján a megyei területfejlesztési tanácsok, illetve a regionális fejlesztési tanácsok már közzétették a támogatásokra vonatkozó pályázati felhívásokat (a felhívások megtalálhatóak az Országos Területfejlesztési Hivatal, valamint az egyes területfejlesztési tanácsok honlapjain). Az önkormányzatok számos fejlesztési cél megvalósításához igényelhetnek támogatást, így többek között termelő infrastrukturális beruházásokhoz (vagy ezek korszerűsítéséhez); felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztéséhez; közfürdők korszerűsítéséhez; turizmushoz, környezetvédelemhez kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekhez; településrendezési tervek elkészítéséhez; települési hulladékközszolgáltatás fejlesztéséhez; szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújításához. A pályázatokat folyó év február 28-ig lehet benyújtani. A megyei területfejlesztési tanácsok, illetve a regionális fejlesztési tanácsok a határidőben benyújtott és befogadott pályázatokról folyó év március 31-ig dönt (amennyiben a tanácsok nem használják fel előirányzat-keretüket, új pályázati kiírásokra kerülhet sor). Kiemelendő, hogy címzett és céltámogatással megvalósuló fejlesztések kivételével a pályázat benyújtása előtt megkezdett fejlesztés nem támogatható. Az elbírálás során előnyben részesülnek azon pályázatok, amelyek területfejlesztési, illetve településfejlesztési koncepcióban foglalt fejlesztésekhez igazodnak. A támogatási döntésről szóló értesítő átvételét követő 90 napon belül a támogatási szerződést meg kell kötni. A támogatási szerződés kötelező tartalmi elemei közé tartozik többek között a fejlesztési cél, hely; a megvalósítás összköltsége, megkezdésének és befejezésének időpontja; a támogatás összege, folyósításának ütemezése; a kedvezményezett beszámolási kötelezettségének meghatározása, a szerződésszegés jogkövetkezményei. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: december 23., MK 167. szám. Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya Bővebb információ: Horváth Katalin szám 5

6 Jogszabályváltozások A közbeszerzésekről A jogszabály címe és száma: CLXXII. törvény a közbeszerzésekről A módosított jogszabály címe és száma: CXXIX. törvény a közbeszerzésekről A módosítás szükségessége: A nemzeti értékhatárok emelése és két új közösségi irányelvvel való harmonizáció megteremtése. A módosítás lényege: A jogszabály az általános közbeszerzési eljárás nemzeti értékhatárait kisebb mértékben, míg az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait jelentős mértékben megemelte. Az értékhatárokat a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény a határozza meg. A jogszabály pontosítja az in-house beszerzés szabályait úgy, hogy a közszolgáltatói árbevételbe beszámítani rendeli a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített szolgáltatást is, továbbá a szerződés időbeli hatályát 3 évre hosszabbítja meg. (2/A. ) A törvénymódosítással új eljárási formák is bevezetésre kerültek, mint a versenypárbeszéd (5/A cím) és a sorsolás (90. ), emellett az elektronikus árlejtés július 1-jétől, a dinamikus beszerzési rendszer január 1-jétől alkalmazandó. Módosult a különös közbeszerzési eljárás alá tartozó kiemelt ágazatok köre, kikerült az elektronikus hírközlési szolgáltatás, de kiterjed a közösségi rezsim a postai szolgáltatásokra (4. ). Bővült az eljárásban résztvevőkre vonatkozó kötelező kizárási okok [60. (1) g) pont] köre, és módosultak az elfogadható igazolások is. Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: Az éves közbeszerzési terv elkészítésének határideje április 15. Hatálybalépés: néhány kivételtől eltekintve január 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: december 27., MK 170. szám A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A jogszabály címe és száma: évi CLXX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A módosított jogszabály címe és száma: évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A módosítás szükségessége: A kormány a 100 lépés programjában a családtámogatási rendszer átfogó átalakításával egyidejűleg döntött a szociális segélyezési rendszer működésének hatékonyabbá tételéről is. Ez különösen két vonatkozásban fogalmazódott meg: 1. a segély jogosultsági feltételeiben és összegszerűségében figyelembe kell venni a családi körülményt; és 2. érvényesülni kell a segélyből élők munkavállalásának, aktivitásának ösztönzésének. A módosítás lényege: A módosítás két ellátási formát érint, egyrészt a legjellemzőbb rászorultsági típusú pénzbeli ellátást, a rendszeres szociális segélyt, (37/A. ); másrészt a természetben nyújtott leggyakoribb támogatási formát, a közgyógyellátást ( ). A jogszabály bevezeti a fogyasztási egység fogalmát, mely azt jelenti, hogy a jogosultság elbírálása nem az egy főre, hanem a fogyasztási egységre vetített jövedelem alapján történik, és a támogatási összeg is eszerint kerül megállapításra. A segély nem fix összegű, hanem a jogosultsági jövedelemhatárig (ez a nyugdíjminimum 90%-a) egészíti ki a család tényleges jövedelmét. Helyi rendeletalkotással, -módosítással kapcsolatos feladatok: A jogszabály a következőkben írja elő vagy teszi lehetővé a rendeletalkotást: szám 6

7 Jogszabályváltozások A képviselő-testület az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segély csökkentett összegben történő folyósításának időtartamát rendeletben szabályozza. (37/D. ) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza. (92. (2) bek.) A települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti, valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében. (37/D. ) Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: A jogszabály az adósságkezelési szolgáltatás új formáját is bevezeti, ennek keretében a jogosult részére előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy az ügyfél legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. (55/A. ) A 40 ezernél több állandó lakossal rendelkező települési önkormányzat köteles adósságkezelési szolgáltatást nyújtani. (55/C. ) A főnél több állandó lakosú település esetén az alapszolgáltatások mellett támogató szolgáltatást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, közösségi alapellátást és idősek átmeneti elhelyezését, nél több állandó lakos esetén szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátást köteles biztosítani a helyi önkormányzat. (86. (2) bek.) Hatálybalépés: fő szabály szerint január 1. (emellett április 1., július 1., illetve január 1.). Magyar Közlönyben való megjelenés: december 27., MK 170. szám. A luxusadóról A jogszabály címe és száma: CXXI. törvény a luxusadóról A jogszabály szükségessége: A vagyonarányos közteherviselés alkotmányos követelményének fokozottabb érvényre juttatása érdekében volt szükség a jogszabály megalkotására. A jogszabály lényege: A jogszabály szerint a luxusadó az önkormányzati adóhatóság kezelésében lévő központi adónem, nagy értékű lakó- és üdülőépületek utáni tárgyi adó. A luxusadóból származó bevétel teljes összegében az önkormányzatot illeti. A jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget ír elő az önkormányzatok számára. Helyi rendeletalkotással, -módosítással kapcsolatos feladatok: március 31-ig a megalkotott rendeletet ki kell hirdetni, amelyben meg kell határozni az ingatlan alapértékét (11. ). Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: november 15., MK 150. szám. A vasúti közlekedésről A jogszabály címe és száma: évi CLXXXIII. a vasúti közlekedésről A jogszabály szükségessége: jogharmonizációs kötelezettség. A képviselő-testület hatáskörébe utalt feladatok: szám 7

8 Jogszabályváltozások A jogszabály értelmében települési önkormányzat, valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet (5. ): a helyi közforgalmú vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó az országos, a térségi és az elővárosi közforgalmú vasúti közlekedéssel, valamint az épített és természeti környezet védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott koncepciók jóváhagyása, valamint azok végrehajtásának megszervezése; az önkormányzat tulajdonában lévő vasúti pályák, valamint a helyi vasúti közszolgáltatás fejlesztése, működtetése; helyi közforgalmú vasúti társaság alapítása; a helyi vasúti közszolgáltatás hatósági árainak a megállapítása; a helyi vasúti közszolgáltatás menetrend jóváhagyásával történő megállapítása, valamint a 27. (8) bekezdése szerinti szerződés megkötése. Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: Az önkormányzatok vagy társulásaik és a miniszter (5. ) a helyi vasúti közszolgáltatásból a helyi érdekű vasúti közszolgáltatásnak a térségi vasúti közszolgáltatás keretében történő lebonyolítása; a helyi vasúti közszolgáltatásnak az önkormányzat közigazgatási határán kívülre történő kiterjesztése; a térségi vasúti közszolgáltatás közös működtetése; feltételeinek biztosítására vonatkozóan írásban együttműködési megállapodást köthetnek. A megállapodásban meg kell határozni a közszolgáltatásra, így különösen a közszolgáltatási menetrendre, annak módosítására, a díjrendszerre és a közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállítást végző vállalkozó vasúti társaság kiválasztására, illetve annak esetleges veszteségei ellentételezésére vonatkozó rendelkezéseket. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: december 29., MK szám. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról A jogszabály címe és száma: 6/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról Jogszabály szükségessége: A családtámogatási rendszer változásának következménye. Jegyzői hatáskört érintő feladatok: A kiegészítő támogatásra való jogosultságot a gyám lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője határozatlan időre állapítja meg (1. (2) bek.); beszerzi a gyámrendelő határozat másolatát (2. (3) a.); az évi IV. törvény 61. -a értelmében megvizsgálja a kérelmező tartási kötelezettségét; nyilatkoztatja a kérelmezőt a gyermekek számáról, akik után családi pótlékot folyósítanak, az egyedülállóság tényéről, a családi pótlékra jogosító gyermek tartós betegségéről, súlyos fogyatékosságáról (2. (3) c.); a tárgyhónapra esedékes kiegészítő támogatás összegét a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig utólag folyósítja (3. (2) bek.); a jogosultság feltételeit évente egyszer felülvizsgálja (3. (4) bek.); amennyiben a támogatásra jogosult lakóhelye a folyósítás időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó támogatást a korábban folyósító jegyző teljes összegben folyósítja (4. (1) bek.); a keletkezett iratokat haladéktalanul meg kell küldeni a jogosult új lakhelye szerinti illetékes jegyzőnek (4. (2) bek.); szám 8

9 Jogszabályváltozások a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a tudomásra jutástól számított 3 hónapon belül rendeli el (5. (4) bek.); a visszafizetést méltányosságból elengedheti, illetve annak összegét csökkentheti (5. (5) bek.); minden hónap 10-éig értesíti a Magyar Államkincstár illetékes területi Igazgatóságát a kiegészítő támogatás összegéről. Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: A támogatási kérelmeket a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni (2. (1) bek.). Hatálybalépés: a kihirdetést követő 3. napon. Magyar Közlönyben való megjelenés: január 13., MK 3. szám A szociális törvény végrehajtási rendeletéről A jogszabály címe és száma: A szociális igazgatásról és ellátásról szóló évi III. törvény egyes végrehajtási rendeleteinek módosításáról 322/2005. (XII. 27.) Korm. rendelet A módosított jogszabály címe és száma: Az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet Jegyzői hatáskört érintő feladatok: A jogszabály értelmében a jegyző a teljesítés hónapjának 10. napjáig értesíti a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságát az időskorúak járadéka alapösszegéről, valamint az e jogcím alapján igényelt előleg összegéről, a kifizetett ápolási díj összegéről és az utána fizetendő nyugdíj-biztosítási járulék összegéről, valamint az e jogcím alapján igényelt előleg összegéről, továbbá a kifizetett szakértői díj összegéről (2. ). A jegyző a szakértői vélemény beérkezését követő 5 munkanapon belül gondoskodik a szakértői díjnak a módszertani intézmény számlájára történő átutalásáról (4. (11) bek.). Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: december 27., MK 170. szám. A gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról A jogszabály címe és száma: A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet A módosított jogszabály címe és száma: A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet A módosítás szükségessége: A Kormány a 100 lépés programjában a családtámogatási rendszer átfogó átalakításával egyidejűleg döntött a szociális segélyezési rendszer működésének hatékonyabbá tételéről is, mely változásokat eredményez egyéb jogszabályokban is. Jegyzői hatáskört érintő feladatok: A jogszabály értelmében a végrehajtás foganatosításáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik, ha első fokon a városi gyámhivatal jár el, valamint az eljárási bírság behajtásáról is a jegyző gondoskodik (16. (4) bek.). Ha a jegyző vitatja az ingatlan vagy a jármű becsült forgalmi értékét, intézkedik annak értékének megállapításáról (65. (5) bek.) szám 9

10 Jogszabályváltozások Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: Ha a képviselő-testület a Cstá. tv ának (9) (10) bekezdése szerint továbbfolyósítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, akkor erről nem kell határozatot hoznia (78. (3) bek.). A képviselő-testület a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megszüntetéséről hozott határozatával egyidejűleg a jegyző tájékoztatja az érintett személyt a július 1. előtti és utáni időpontokra vonatkozó szabályokról. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: december 25., MK 168. szám. Szociális intézmények engedélyezéséről A jogszabály címe és száma: 296/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet és a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról A módosított jogszabály címe és száma:a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet és a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás szükségessége: A szociális törvény módosításából adódó követelmények. A módosítás lényege: A rendelet alkalmazásába új meghatározások kerültek, mint a decens férőhely, időszakos férőhely és külső férőhely, továbbá hatálybalépésével változnak a működési engedéllyel kapcsolatos szabályok. Jegyzői hatáskört érintő feladatok: A jogszabály értelmében jegyző soron kívül ellenőrzi a szolgáltató működését, ha a szolgáltató tevékenysége az ellátottak életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, vagy más alkotmányos jogait sérti. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak és a szolgáltatónak, egyházi és nem állami szolgáltató esetén az igazgatóságnak (6. (1) bek.) A működési engedély kiadásához beszerzi az adóhatóság igazolását arról, hogy a nem állami fenntartónak nincs lejárt köztartozása (4. (4) bek.). A Ket. hatálybalépésével a jegyző a szolgáltatóval hatósági szerződést köthet az előnyös rendezés érdekében a hiányosságok megszüntetésére. A nem helyi önkormányzat, társulás vagy helyi kisebbségi önkormányzat által fenntartott, tanköteles korú vagy annál fiatalabb fogyatékos személyeket is ellátó ápolást, gondozást nyújtó intézmény esetén a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, valamint a fejlesztő felkészítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását a működési engedélyeztetésben szakhatóságként közreműködő megyei, fővárosi főjegyző ellenőrzi. Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: A jogszabály értelmében a könyvvizsgálatra köteles fenntartó a évi könyvvizsgálat költségeihez nyújtott állami hozzájárulást szeptember 15-éig igényelheti a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságnál szám 10

11 Jogszabályváltozások Ha az e rendelet hatálybelépésekor működési engedéllyel rendelkező, emelt szintű férőhelyeket biztosító tartós bentlakásos szociális intézmény emelt szintű férőhelyeinek számát a működési engedély nem tartalmazza, a fenntartó január 31-éig köteles kérelmezni a működési engedély ismételt kiadását. Ha az e rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkező, alapellátást nyújtó szociális szolgáltató ellátási területe több településre, fővárosi kerületre terjed ki, a fenntartó az elsődleges ellátási területnek a működési engedélyben történő feltüntetése érdekében február 28-áig köteles kérelmezni a működési engedély módosítását. Ha a fenntartó e rendelet hatálybalépését megelőzően ellátási szerződést kötött, a fenntartó április 30-áig köteles kérelmezni a működési engedély módosítását. Ha a fenntartó a határidőt elmulasztja, az ellátási területhez tartozó települések, fővárosi kerületek közül a legtöbb állandó lakossal rendelkezőt kell elsődleges ellátási területnek tekinteni, és a működési engedélyt ennek megfelelően kell módosítani. Hatálybalépés: január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: december 23., MK 167. szám. Az országgyűlési képviselő-választásról A jogszabály címe és száma: 3/2006. (I. 19.) BM rendelet a április 9. és 23. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról A jogszabály szükségessége: A Magyar Köztársaságban 2006-ban országgyűlési és önkormányzati választások lesznek. A jogszabály lényege: A rendelet a választók nyilvántartásáról, a választási szervek létrehozásáról, a választási kampányról, a külképviseleti szavazásról, a jelölésről és a szavazatok összesítéséről tájékoztat bővebben. Jegyzői hatáskört érintő feladatok: A jegyzőt a helyi választási iroda vezetőjeként az alábbi feladatok érintik: a külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a választópolgár március 17-éig kérheti a helyi választási iroda vezetőjétől (1. (4) bek.); a külképviseleti névjegyzék adatait március 24-én ig küldi meg az Országos Választási Iroda részére (1. (5) bek.); a közszemlére tett névjegyzék másolatát a jelölt, a jelölő szervezet kérésére március 21-étől adja át (3. (1) bek.) A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban július 22-éig kell megőrizni (6. (6) bek.). A jegyzőkönyvek első példányát július 22. elteltével az Országos Levéltárnak át kell adni (6. (7) bek.). Hatálybalépés: a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: január 19., MK 5. szám. Az anyakönyvekről A jogszabály címe és száma: 2/2006. (I. 13.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről A módosított jogszabály címe és száma: 6/2003. (III. 7.) az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről A módosítás szükségessége: Az elektronikus rendszer mind szélesebb körben terjedt el a közszférában is, annak használatát mindenképpen szabályozni kell szám 11

12 Jogszabályváltozások A módosítás lényege: A jogszabály a külföldi házasságok és válások hazai szabályozásáról és az anyakönyvi szolgáltató rendszer (ASZA) kialakításáról rendelkezik új elemként. Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: A jogszabály értelmében külön-külön anyakönyvet kell vezetni abban a községben, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületben, ahol több házasságkötő terem is működik, továbbá, ha az anyakönyvvezető a hivatali helyiségén kívül is rendszeresen közreműködik házasságkötéseknél (1. ). Helyettesítő anyakönyvvezetőt lehet kijelölni a 4. (3) bekezdése szerint a házasság megkötésére, ha a település anyakönyvvezetője az érintett kisebbségi nyelvet nem beszéli. Az anyakönyvvezető kikéri az Igazságügyi Minisztérium nyilatkozatát a rendelet 9. (2) bekezdése szerint, ha a magyar állampolgár házasságának felbontását külföldi bíróság határozatával igazolja, kivéve ha a 2201/2003. EK rendelet irányadó. Az eddigiektől eltérően a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatról 4 példányban kell jegyzőkönyvet felvenni, ha a nyilatkozatot nem a születést nyilvántartó anyakönyvvezető előtt teszik (14. (2) bek.). A rendelet bevezeti az anyakönyvek és anyakönyvi kivonatok felhasználásának elektronikus nyilvántartására szolgáló anyakönyvi szolgáltató rendszert (ASZA) [21. (2) bek.]. Hatálybalépés: a kihirdetést követő 8. napon. Magyar Közlönyben való megjelenés: 206. január 13., MK 3. szám. A nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról A jogszabály címe és száma: 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról A módosítás lényege: A rendelet az egyedi elnevezésről, névhasználatról rendelkezik bővebben. Egyéb önkormányzati tevékenységét érintő feladatok: A jogszabály értelmében a már működő intézmények esetében a névhasználatot a fenntartónak július 1-jéig felül kell vizsgálnia, szükség esetén módosítania kell az intézmény alapító okiratát (5. (2) bek.). Hatálybalépés: a kihirdetést követő 8. napon. Magyar Közlönyben való megjelenés: december 22., MK 166. szám. Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: Zsezserán Anikó Jogszabályismertető Új hulladékstratégia: Európa újrahasznosító társadalommá tétele Az Európai Bizottság december 21-én új stratégiát javasolt a hulladék keletkezésének megelőzésére és újrahasznosítására, amely hozzájárul ahhoz, hogy Európa olyan újrahasznosító társadalommá váljon, amely a hulladék keletkezésének elkerülésére törekszik, és a hulladékot erőforrásként hasznosítja. Az új, erőforrás-gazdálkodási stratégia tekintetében a Bizottság elsőként a hulladékokról szóló 75/442. tanácsi (keret)irányelv felülvizsgálatát javasolja az újrahasznosítási előírások megállapítása, valamint a tagállamok számára nemzeti hulladék-megelőzési tervek kidolgozására vonatkozó kötelezettség bevezetése érdekében szám 12

13 Jogszabályváltozások Az EU környezetvédelmi jogszabályai hozzájárultak a hulladékártalmatlanítás és az olyan hulladékáramok újrahasznosítási módjainak javításához, mint a települési hulladék, a csomagolóanyagok, gépjárművek, illetve az elektromos és elektronikus berendezések. A stratégia intézkedéscsomag formájában jelenik meg, amely a hulladékokról szóló tanácsi keretirányelv átdolgozására vonatkozóan többek között - az alábbi jogalkotási javaslatokat tartalmazza: a különböző nemzeti, regionális és helyi állapotokat figyelembe vevő kötelező nemzeti hulladék-megelőzési programok, amelyeket az irányelv hatálybalépése után három évvel kell véglegesíteni; a hulladékokra vonatkozó jogszabályok egyszerűsítése a fogalom-meghatározások pontosításával. A teljes stratégia a következő címen érhető el: Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: dr. Zöld-Nagy Viktória Parlament előtt az ifjúsági törvény tervezete december 19-én vette tárgysorozatba a parlament az ifjúsággal kapcsolatos egyes állami feladatokról szóló törvény tervezetét, amelyet az Önkormányzati Bizottság január 23-án tárgyalt, és megállapította az általános vitára való alkalmasságát. A törvény az ifjúsággal kapcsolatban több feladatot határoz meg a helyi önkormányzatok részére is. Így a törvény rendelkezése alapján a megyei és fővárosi önkormányzat, valamint az a települési önkormányzat, amelynek illetékességi területén a 7. -ban meghatározott ifjúsági szolgáltatás (ifjúsági közösségi tér, ifjúsági információs pont, ifjúsági információs és tanácsadó iroda, közterületi ifjúsági szolgáltatás, ifjúsági tábor) működik, helyi ifjúsági cselekvési tervet alkot. Az önkormányzat a cselekvési tervet kétéves időszakra, határozattal fogadja el, a tervezetével kapcsolatban pedig annak a képviselő-testület vagy a közgyűlés elé terjesztését megelőzően az önkormányzat közmeghallgatást tart. A megyei és fővárosi önkormányzat, valamint az a települési önkormányzat, amelynek a területén legalább ötezer állandó lakos él, ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottságot is alakít. Amennyiben az önkormányzat az ifjúság helyi szintű közügyekben való képviselete érdekében helyi ifjúsági tanácsot hoz létre, a tanács tagjainak számát, a jelölés, illetve a választás szabályait, helyét és időpontját, valamint a helyi ifjúsági tanács feladatait, továbbá az önkormányzat ifjúsággal kapcsolatos döntéshozatali folyamataiban való részvételének kereteit rendeletben állapítja meg. Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: dr. Zöld-Nagy Viktória Az árvizek kialakulásának megelőzését és káros hatásaik csillapítását célzó közösségi irányelvtervezet Az Európai Bizottság január 18-án terjesztette elő Az árvízi kockázatok kezelése, árvízmegelőzés, -védelem, az árvízkárok enyhítése irányelvtervezetet. A bizottsági számítás szerint ugyanis 1998 és 2004 között több mint száz jelentősebb áradás károsított kisebb-nagyobb területeken Európában, amelyek mintegy 700 ember halálát okozták. A 2002-es árvizek után elfogadott állásfoglalásban (COM(2004)472 final) szereplő elképzeléseket 2005 folyamán mind a Régiók Bizottsága, mind az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményezte. A Régiók Bizottsága felhívta a figyelmet, hogy az árvízi kockázatok kezelése fontos kérdés az európai régiók és önkormányzatok számára, miután számos regionális és helyi önkormányzatnak kell szembenéznie a folyókból vagy a tengerből eredő áradások kockázatával. A folyók és a tengerek nincsenek tekintettel a határokra, ezért a tengerparti területeken és a folyók teljes vízgyűjtő területein határokon átnyúló együttműködésre kell törekedni a lakosok és a köztisztviselők között szám 13

14 Jogszabályváltozások Az irányelvtervezet jelenlegi formájában három lépésből álló folyamatot javasol. Elsőként a tagállamoknak előzetes árvízkockázati felmérést kellene készíteniük a folyóvölgyekre és a hozzájuk kapcsolódó tengerparti területekre. Ahol az árvízkárok valódi kockázata fennáll, ott második lépésként kockázati térképeket kell rajzolni. Végül árvízkockázat-kezelő terveket kell alkotni. Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: dr. Zöld-Nagy Viktória Kohéziós politika: a városok, mint a növekedés és munkahelyteremtés motorjai (Nyilvános vitára bocsátott munkaanyag) A regionális politikáért felelős miniszterek informális találkozóján (2005. december 6., Bristol, Egyesült Királyság) Danuta Hübner, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa a Kohéziós politika és a városok című munkaanyagot terjesztett elő, amely munkaanyag kifejti, hogy a munkahelyteremtés és -növekedés motorjai a városok, így mind a nemzeti, mind az uniós szintű politikának kell hogy legyen egy városi dimenziója. A munkaanyag szerint a városi politikának az európai városokban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében számos területre kell figyelmet fordítania, mint például: 1. Vonzó városok: a hozzáférés és városi környezetvédelem által a városok vonzóbbá tehető. 2. Tudásalapú gazdaság: a városoknak jobban kell támogatniuk az innovációt, a vállalkozói tevékenységet, valamint a kis- és középvállalkozásokat. 3. Szociális kohézió: a városoknak biztonságosabbnak és befogadónak kell lenniük. 4. Kormányzás: a városoknak jobban együtt kell működniük a regionális partnerekkel, ösztönözni a polgárok tevékenységét, és tapasztalataikat megosztani más városokkal. 5. Pénzügyek: a városokat ösztönözni kell, hogy használják ki a köz- és magánszféra együttműködésének (PPP) előnyeit december 6-án ezen bizottsági munkaanyagot nyilvános vitára bocsátották, amely keretében a Bizottság felhívja az érintetteket, hogy vegyenek részt a konzultációban és az anyaggal kapcsolatos véleményüket, javaslataikat legkésőbb február 17-ig küldjék meg az alábbi címre: cityconsultation@cec.eu.int A munkaanyag az alábbi webcímen érhető el: Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya.Bővebb: dr. Zöld-Nagy Viktória szám 14

15 ? Jogértelmezés JOGÉRTELMEZÉS A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése A Pénzügyminisztérium véleménye az önkormányzati vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásáról Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 108. (1) bekezdése értelmében az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés többek között az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény 7. (1) bekezdése szerint a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot kivéve az ipari parkban lévő vagyontárgyat, amely esetében az 50 millió forintot meghaladja. Tekintettel arra, hogy a Belügyminisztériumhoz érkezett önkormányzati jelzések alapján a 20 millió forint forgalmi érték értelmezése nem egyértelmű, az Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya megkereste a Pénzügyminisztérium illetékes főosztályát a helyes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében. A Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztálya véleményében kifejtette, hogy mind a 20 millió, mind az 50 millió forintos értékhatár tekintetében a forgalmi érték bruttó módon, azaz általános forgalmi adóval növelt értékként határozandó meg. Amennyiben a jogalkotó szándéka ettől eltérően a nettó összeg meghatározására irányult volna, abban az esetben, pl. a közbeszerzési törvényhez hasonlóan kellett volna fogalmaznia, amely kifejezetten rögzíti, hogy közbeszerzési értéken a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált általános forgalmi adó nélkül számított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Ennek hiányában, az általános szabályok alapján a tényleges piaci árat, vagyis az áfával növelt összeget kell figyelembe venni. A versenytárgyalás mellőzését lehetővé tevő kivételek tekintetében a Pénzügyminisztérium egyetértett abban, hogy az értékesítési célt szolgáló dolog és a szokásos kereskedelmi kapcsolatok fogalmai nehezen határozhatók meg. Az értelmezés segítése érdekében néhány példát említett, amely szerint például kifejezetten értékesítési célt szolgáló dolognak minősülhet az önkormányzat költségvetési szerve, illetve az önkormányzati alapítású intézmény által előállított valamely termék (pl. tankönyv, élelmiszer stb.), így ezek vonatkozásában nem kell versenytárgyalást kiírnia az önkormányzatnak. Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium megítélése szerint nem tartozik e kategóriába az önkormányzat által kialakított építési telek, ebben az esetben a versenytárgyalás kiírása nem mellőzhető. Miután pedig az Áht (1) bekezdésében meghatározott kivételek értelmezéséhez kapcsolódóan a Pénzügyminisztériumhoz is számos megkeresés érkezett az elmúlt években, az Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztály vezetője az államháztartási törvény átfogó felülvizsgálata során kezdeményezni fogja a szabályozás pontosítását. Forrás: Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya. Bővebb információ: dr. Zöld-Nagy Viktória, Önkormányzati Kapcsolatok Főosztálya szám 15

16 ? Jogértelmezés A polgármesterek, alpolgármesterek megyei közgyűlési elnökök, alelnökök személygépkocsi használatára vonatkozó szabályok A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény (Pttv.) 1. (1) bekezdése szerint a polgármester foglalkoztatási jogviszonya képviselő-testület, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) és a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) között a (2) bekezdés b) pontja kivételével választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. Az 1. (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlési alelnök (a továbbiakban együtt: alpolgármester) foglalkoztatási jogviszonya a háromezernél több lakosú helyi önkormányzat képviselő-testületének a tisztség főállásban történő betöltéséről szóló döntését követően, az alpolgármester megválasztásával jön létre. A fenti rendelkezések alapján és a rendszertani értelmezés szerint eltérő szabályozás hiányában a megyei közgyűlés elnökére a polgármesterre vonatkozó szabályokat, míg a megyei közgyűlési alelnökre az alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Pttv a szerint az e törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit eltérő rendelkezés hiányában az alpolgármesterre is alkalmazni kell. A 18. (1) bekezdése értelmében a polgármesternek a polgármesteri tisztsége ellátásával összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a polgármestert, választása szerint az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke a képviselő-testület döntése alapján a polgármester illetménye, illetve tiszteletdíja 20 30%-ának megfelelő összeg. Az alpolgármester esetében a költségátalány mértéke az illetménye, illetve tiszteletdíja 10 20%-ának megfelelő összeg. Az alpolgármestert (megyei közgyűlés alelnökét) tehát a polgármesterhez (megyei közgyűlés elnökéhez) hasonlóan választási szabadság illeti meg abban a kérdésben, hogy tisztségével összefüggésben keletkezett kiadásait milyen formában térítse meg az önkormányzat: az általa megelőlegezett, számlával igazolt módon vagy költségátalány formájában. A költségátalány mértéke a képviselőtestület (közgyűlés) döntésétől függően eltérő lehet, azonban nem haladhatja meg a polgármester (megyei közgyűlési elnök) illetményének, illetve tiszteletdíjának 30%-át, illetve az alpolgármester (megyei közgyűlési alelnök) illetményének, illetve tiszteletdíjának 20%-át. A költségátalány a tisztség ellátásához fűződő személyes kiadásokat fedezi, ilyen például a személygépkocsi használatával kapcsolatos kiadások, utazási költségtérítés, mobiltelefon-használat, stb. Az önkormányzat természetesen szabadon határozhatja meg saját vagyontárgya használati módját,, ennek megfelelően szabadon rendelkezhet a tulajdonát képező személygépkocsi használati jogának átengedéséről is. Az önkormányzat ilyen irányú döntési szabadsága nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a megyei közgyűlés elnöke és alelnöke részére megítélt, személyes kiadásokat fedező költségátalányon felül a saját tulajdonát képező személygépkocsit rendelkezésre bocsássa, és hozzájáruljon az üzemeltetési költségek finanszírozásához. Ebben az esetben feltétlenül szükséges figyelemmel lenni a párhuzamos juttatások megítélésének elkerülésére, azaz arra, hogy ne legyen lehetőség a közgyűlés elnöke és alelnöke számára a saját tulajdonukban lévő gépkocsi használata utáni költségtérítés és a hivatali gépjármű részükre való egyidejű biztosítására. Emellett figyelembe kell venni még a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv.) polgármesteri jogviszonyra is alkalmazandó szabályait (pl. munkába járáshoz szükséges közlekedési bérlet és a hivatali gépjármű egyidejű megítélésétől való eltekintés), valamint a gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény adó viselésére vonatkozó rendelkezéseit szám 16

17 ? Jogértelmezés Az Ötv. 35. (2) bekezdés e) pontja a polgármester önkormányzati jogkörébe utalja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. A rendszertani értelmezés szerint az egyéb munkáltatói jogokat a közgyűlési elnök gyakorolja az alelnök tekintetében. A 103. (1) bekezdés b) pontja az egyéb munkáltatói jogokat úgy definiálja, hogy tételesen felsorolja azokat a munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak az egyéb munkáltatói jogok körébe: a kinevezés, a vezetői megbízás, a felmentés, a vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és a fel nem sorolt, minden más munkáltatói jog az egyéb munkáltatói jogok körébe tartozik. A hivatali gépkocsi személyes használatra és annak magáncélú utazásra való engedélyezése ezzel szemben nem a munkáltatói jogok körébe tartozó kérdés, tekintettel arra, hogy a magáncélú utazás is üzemanyagköltséggel és a gépkocsi amortizációjával jár együtt. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a képviselő-testületnek (közgyűlés) a gazdálkodás biztonságáért való felelősségére tekintettel, a hivatali gépkocsi személyes használatra és magáncélú utazásra való engedélyezése mind a közgyűlés elnöke, mind a közgyűlés alelnöke vonatkozásában a közgyűlés hatásköre. A mobiltelefon használatának költségtérítésére vonatkozó szabályok értelmezése A mobiltelefon használatának költségtérítési módja annak függvénye, hogy kinek a tulajdona a telefon. Amennyiben a telefon a polgármester tulajdona, a polgármester költségtérítésével összefüggő szabályokat kell alkalmazni. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény (Pttv.) 18. (l) bekezdése szerint a polgármesternek a tisztsége ellátásával összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt szükséges költségét meg kell téríteni. A polgármestert választása szerint fentiektől eltérően költségátalány illeti meg. A költségátalány mértéke a képviselő-testület döntése alapján a polgármester illetménye 20 30%-ának megfelelő összeg. Ha a polgármester kéri a költségátalány megállapítását, annak mértékéről a képviselő-testület a következő ülésen köteles határozni. A törvény alapján tehát a polgármester döntheti el, hogy melyik költségtérítési formát kívánja igénybe venni. Döntésének megfelelően vagy a számlával igazolt költségtérítés vagy pedig költségátalány megállapítására kerülhet sor. Mindkét elszámolási mód egy időben történő alkalmazására a törvény nem ad lehetőséget. Ha a telefon az önkormányzat tulajdona, vagy azt a polgármester a képviselő-testület által a rendelkezésére bocsátott költségkeret terhére vásárolta, akkor a testület dönt a költségviselés mértékéről. Nem az a kérdés tehát, hogy vezetékes, vagy mobil telefont használ-e a polgármester, hanem, hogy azt milyen jogcímen használja, továbbá, hogy a használat költségei viseléséről hogyan döntött a testület. A társulási tanács elnöki és egyben költségvetési szerv vezetői tisztség, illetve a polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó szabályozás problematikájának rendezése A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) 33/A. (1) bekezdésének l) pontja szerint a polgármester nem lehet a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 10. (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a területfejlesztési önkormányzati társulásokra a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény (társulási törvény) szabályait kell alkalmazni szám 17

18 ? Jogértelmezés A társulási törvény 16. -a előírja, hogy két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal. A 17. szerint a jogi személyiséggel rendelkező társulás költségvetési szerv, létrehozásához alapító okirat szükséges. A jogi személyiséggel rendelkező társulás működésére a rendelkezéseit kell alkalmazni. A társulási törvény 10. (1) bekezdése szerint a társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése meghatározza, hogy a társulás tagjai megállapodhatnak abban, hogy a társulási tanács az általuk választott megállapodásban meghatározott számú helyi önkormányzati képviselőkből áll. A képviselő-testületek a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapodhatnak abban is, hogy a társulási tanácsban a társulás tagjait a polgármesterek képviselik, és a költségvetési hozzájárulás arányában rendelkeznek szavazati joggal vagy abban, hogy a költségvetési hozzájárulás arányában választanak képviselőt a társulási tanácsba. A 12. előírja, hogy a társulási tanács tagjai sorából elnököt választ, aki képviseli a társulást. A fenti jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve összeférhetetlenségi ok a társulásnál csak abban az esetben állhat fenn, ha a polgármester, aki a társulás elnöke, egyben a társulásnak mint költségvetési szervnek a vezetője is. A két funkció azonban (a társulási tanács elnöke és a jogi személyiségű társulásnak mint költségvetési szervnek a vezetője) szétválasztható, s ebben az esetben nincs összeférhetetlenség. A gazdasági társaság alkalmazottjaként a polgármester az orvosi praxisának ellátását párhuzamosan gyakorolhatja A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) 8. (4) bekezdése a települési önkormányzat kötelező feladataként említi az egészségügyi alapellátás biztosítását. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 152. (1) bekezdésének a) pontja szerint a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról. Az egészségügyről szóló évi II. törvény végrehajtására kiadott 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet l3/a. (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a gyógyító-megelőző ellátást amennyiben gyógyintézeti vizsgálat, illetőleg gyógykezelés nem szükséges a választott háziorvosok végzik. A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. (1) bekezdésének a) és b) pontja előírja, hogy a rendelet hatálya kiterjed azokra a működtetési joggal rendelkező háziorvosokra, házi gyermekorvosokra (a továbbiakban: háziorvos) és alapellátást végző fogorvosokra,, akik területi ellátási kötelezettséget vállalva az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban állnak, valamint az önkormányzattal kötött szerződés értelmében a feladatokat gazdálkodó szervezeti formában vagy magánorvosként végzik. Az Ötv. 33/A. (1) bekezdésének l) és m) pontja szerint a főállású és a társadalmi megbízatású polgármester nem lehet... olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja", továbbá aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervévei kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el". Az összeférhetetlenségi szabályok megállapításának célja, hogy biztosítsa a helyi önkormányzat képviselő-testületi tagjainak a nem kívánatos befolyásolásoktól való mentességét, a helyi önkormányzás közéleti tisztaságát, a lelkiismeretes képviselői munka végzését szám 18

19 ? Jogértelmezés A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló évi LXIV. törvény (Pttv.) 1. (4) bekezdése szerint a polgármestert kérésére foglalkoztatási jogviszonyának időtartamára a megválasztásakor fennálló munkaviszonya,, közalkalmazotti jogviszonya szerinti munkáltatója közalkalmazottak esetében az intézményvezetői megbízás egyidejű visszavonásával köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni". Amennyiben az orvos az önkormányzat fenntartásában álló egészségügyi intézménynél áll közszolgálati jogviszonyban, a polgármesteri tisztség ellátása idejére hivatását nem gyakorolhatja, azonban a munkáltatónak fizetés nélküli szabadságban kell részesítenie. Ez a törvényi előírás feltételezi az orvos polgármesteri tisztsége megszüntetése utáni közalkalmazotti jogviszonyba való visszaállítását. Abban az esetben, ha az orvos az önkormányzattal kötött szerződés útján, vállalkozói alapon végzi a gyógyító-megelőző tevékenységet, mérlegelnie szükséges, hogy vállalja-e a közéleti szereplést az orvosi praxis ideiglenes feladásának, a klientúra átadásának és újbóli kialakításának hátrányára. A bírói gyakorlat szerint (BH , EBH ), amennyiben az orvos gazdasági társaság alkalmazottja nem tagja!, vállalhat közéleti szereplést. A Legfelsőbb Bíróság ítéleteiben kimondta,, hogy a háziorvosi feladatok ellátásával megbízott betéti társaságnál munkaviszonyban foglalkoztatott orvos tevékenysége nem összeférhetetlen az önkormányzati képviselői megbízatásával. Annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság a települési képviselői tisztség és az orvosi hivatás egyidejű betölthetősége tárgyában hozott döntést, a kialakult bírói gyakorlatot egyértelműen alkalmazni kell a polgármesterre is. A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló évi XCVI. törvény (T) 5. e) pontja szerint az önkormányzati képviselő nem lehet a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokhoz hasonlóan, aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervévei kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el." A bíróság többek között azt vizsgálta, hogy a személyes közreműködésével működő kifejezés megkívánja-e a közreműködő tagi minőségét, vagy a személyes közreműködés alkalmazottként munkajogviszonyban is megvalósul-e. A Legfelsőbb Bíróság szerint tévedett a megyei bíróság, amikor az önkormányzati tisztség ellátására összeférhetetlennek tekintette egy olyan gazdasági társaság alkalmazottját, mely gazdasági társaság a képviselő-testülettel a T. 5. -ának e) pontjában említett szerződést kötött. A T. a gazdasági társaság fogalmára vonatkozóan nem tartalmaz szabályozást. Ebből éppen az következik, hogy a T. értelmezésével, illetőleg a gazdasági társaságokra vonatkozó joganyagban megjelölt fogalom segítségül hívásával kell megvizsgálni a betéti társaságnak a T. 5. e) pontja alanyi körébe tartozását. Abban az esetben tehát, amennyiben a polgármester gazdasági társaság alkalmazottja, orvosi praxisát polgármesteri teendői ellátásával párhuzamosan gyakorolhatja. A települési önkormányzati képviselő felsőfokú tanulmányaira vonatkozó költségeinek természetbeni juttatásként való megtérítése A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megállapításáról szóló évi LXIV. törvény (Pttv.) 16. (1) bekezdése taxatív módon felsorolja a természetbeni juttatások fajtáit. Ezt a kört nem bővíti a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló évi XCVI. törvény 12. -a, amely szerint az önkormányzati képviselők képzéséről,, továbbképzéséről a feladataik eredményes ellátása érdekében a képviselő-testület gondoskodik. Számos olyan államilag támogatott képzést szerveznek, amely kifejezetten önkormányzati képviselők képzésére irányul, ezekkel kapcsolatban az önkormányzat gondoskodása elsősorban a szervezési tevékenységben merül ki. E körbe tartozhat bele még a Pttv. 16. (1) bekezdés c) pontja is, amikor az önkormányzat szakmai folyóiratok stb. előfizetésével biztosítja a továbbképzést, de a polgármesteri hivatal infrastruktúrájának segítségével (pl. Internet-hozzáférés biztosítása) elősegíthetik az említett cél megvalósítását szám 19

20 ? Jogértelmezés A másik kistérségben létrejött többcélú kistérségi társuláshoz való csatlakozás jogszabályi feltételei Az Országgyűlés november 2-ai ülésnapján elfogadta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvényt (a továbbiakban: Kttv.). A törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását a belügyminiszter útján az érintett képviselő-testületet(ek) az önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül a társulási tanács, a megyei területfejlesztési tanács véleményének csatolásával kezdeményezheti(k). Ennek megfelelően a kezdeményezés benyújtására legkorábban 2006 őszén, az önkormányzati általános választásokat követően kerülhet sor. A jogalkotó szándéka a kistérségi rendszer kialakítása során a stabilitás megteremtése és a hosszú távú fejlődés biztosítása volt. Ez az oka annak, hogy a kistérségi határok megváltoztatására leghamarabb csak az önkormányzati általános választásokat követően van lehetőség. A Kttv. szabályai szerint a többcélú kistérségi társulás nem lépheti át a kistérségi határokat, valamint egy kistérségben csak egy többcélú kistérségi társulást lehet alakítani. A törvény szerint a többcélú kistérségi társuláshoz csatlakozni bármikor lehet, amelyhez a társulásban részt vevő képviselőtestületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges. A többcélú kistérségi társuláshoz való csatlakozást azonban csak a kistérségen belüli települések kezdeményezhetik. Mindaddig, amíg nem történt meg a kistérségi lehatárolás megváltoztatása, a települések nem csatlakozhatnak jogszabályszerűen a másik kistérségbe tartozó többcélú kistérségi társuláshoz. Ehhez először a kistérségi lehatárolást kell megváltoztatni, és csak azt követően kerülhet sor az átsorolás szerinti kistérségbe tartozó települések részvételével kialakított többcélú kistérségi társuláshoz való csatlakozásra. A kistérségen belüli többcélú társulás tagjává válni ekkor már határidő nélkül bármikor lehet. Tájékoztató (kiegészítő magyarázat) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) módosításáról szóló évi CXXXII. törvény lakbérszabályozásra vonatkozó egyes rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazásához Az Lt. új rendelkezéseiről közzétett tájékoztató kiegészítésének célja a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetsége és az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal közreműködésével január 26-án megtartott konferencián felmerült gyakorlati kérdések alapján az önkormányzati rendeletalkotáshoz történő segítség nyújtása. Az Lt. 34. (1) bekezdése 3-féle lakbér-kategória önkormányzati rendeleti szabályozására ad lehetőséget. A normaszövegből kitűnően, minden önkormányzat saját lakásállománya és lakossági öszszetétele függvényében önállóan dönthet arról, hogy mindegyik lakbér-kategóriára vagy közülük csak egy vagy két lakbérformára ad szabályokat. Az Lt. 34. (2) bekezdése összefüggésben a lakbérmérték belső tartalmáról rendelkező Lt. 13. (2) bekezdés előírásaival nem változtatott a szociális helyzet szerint bérbe adott lakások lakbérének belső tartalmán, tehát az önkormányzati rendeletben a szociális jellegű lakbér mértéke, mint eddig, az új törvényi szabályok szerint is teljesen azonos módon szabályozható. Azaz a lakáson belül minden kiadás a bérlőt terheli (lakásberendezések karbantartása, javítása, pótlása, cseréje), melynek ellentételezéseként a lakbér mértékét változatlanul alacsonyan kell tartani. Az Lt. 34. (4) bekezdése a költségelven megállapított lakbérmérték belső tartalma tekintetében a lakás és az épület szociális jellegű bérlettel azonosan meghatározott műszaki jellemzőin és a bérbeadó szerződés keretében nyújtott szolgáltatásain [Lt. 10. szerinti épülettel kapcsolatos feladatok] túlmenően a bérbeadó-bérlő az Lt. 13. (1) bekezdése szerinti megállapodáson alapuló költségek, ennek hiánya esetén a bérbeadónak a lakásberendezések pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek figyelembevételére is felhívja a figyelmet szám 20