Lapja. Zűrzavar és türelem 2015/1 2. Interjú prof. dr. Poór Gyulával. IntelliMed-KonzíliuMOK

Átírás

1 OL Orvosok Lapja A magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóirata Interjú prof. dr. Poór Gyulával IntelliMed-KonzíliuMOK Zűrzavar és türelem 2015/1 2.

2

3 Orvoskamara Zűrzavar és türelem Kedélyborzoló, mondhatni aggasztó hírek járják a médiát, netán a média is generálja őket? Nem tudom, de sorra jönnek az aggódó telefonok, a megválaszolhatatlan, borúlátásban bővelkedő kérdések. S az aggodalom nyilván nem alaptalan. A bizonytalanság, az alul- vagy félretájékozottság mindig rossz, és további károk okozására képes, melyek végezetül akár a jó szándékkal indított folyamatokat is vakvágányra küldhetik. A tavaly tavaszi kormányváltást követő időszakban a mai napig több szempontból gyökeresen változott az ágazatvezetés helyzete. Egyrészt sok-sok év után olyan személy kapott bizalmat a Kormányfőtől, akiben megfelelő szakmai tudás, tapasztalat és politikai beágyazottság egyesül. Ez pozitív. Köztestületünk és az államtitkárság között a kommunikáció nemcsak helyreállt sajnos az előző ciklusban nem is volt, hiába igyekeztünk, de új távlatokat kapott. Az eszmecsere lehetősége bármikor adott, ésszerű és lényegre törő, az együttműködési szándék az államtitkárság részéről számos alkalommal határozottan kifejezésre jutott. Ez feltétlen pozitív. A tárca kommunikációja koherens és konzekvens. Ez is pozitív. Ugyanakkor rendkívül sajnálatos, de ha tetszik prepotensnek is mondható az a folytonos bizalmatlanság, amellyel a pénzügyi döntéshozatal az egészségügyre tekint. Ez rendkívül negatív. Következik belőle egy hosszas, már-már javíthatatlan késedelem, ami ágazatunk finanszírozását illeti, s ez úgyszintén rendkívül negatív. A szakmai és gazdasági evidenciákra törekvő ágazatvezetés e sok-sok éves késedelem miatt igen beszorított helyzetben van. Evidenciákra és konkrét adatokra alapozva lenne kénytelen bizonyítani a fehérre, hogy az valóban fehér, azaz hogy amint azt már évek óta szajkózzuk az ágazatra fordított GDP-részarány nemzetközi összehasonlításban példátlanul, a működést tekintve pedig lehetetlenül alacsony. A bizonyítékok feltárása és egységes rendszerbe szervezése lenne az a remélt kulcs, amely talán végre megnyithatná a kasszát. Az ehhez vezető út azonban nemcsak rögös, de a tájékozatlan szemlélő számára zűrzavarosnak látszik. Amikor e sorokat papírra vetem, épphogy megkezdődtek az úgynevezett megyei kapacitáselosztó egyeztetések. A résztvevők nemcsak tanácstalanok, de rendkívül divergens módon önérdekűek is. Ráadásul számos helyen nyilvánvalóan lehetetlen helyzet elé állítják őket, hisz a kapacitások eddig sem voltak elégségesek, azokat a legtöbb helyen inkább bővíteni kellene. A helyzet rémhíreket generál, melyeket a sajtó boldog izgalommal turbóz kedve és pártállása szerint. S mind e közepette az örök kérdés, mit tesz, mit tehet a Kamara? A helyzet bonyolult, a válasz mégis viszonylag egyszerű. Türelmesnek kell lennünk, nem pazarolhatjuk a muníciót. Az egyre képtelenebb helyenként 8 10 ezer orvos és szakdolgozó elbocsátását, tízmilliárdok ágazatból történő kivonását vizionáló újságírói kérdésekre higgadt türelemmel, és a vad állítások iránti kétkedésből indítva újra és újra kitartóan hangoztatjuk a szerintünk sürgető teendőket, különösen a kétségbeejtő munkaerőhelyzet okán haladéktalanul szükséges további bérfejlesztést, mindenekelőtt a túlmunkadíjak, mozgóbérek befagyasztásának azonnali feloldását. E nyilatkozatokkal igyekszünk az ágazat vezetését támogatni a forrásokért folytatott küzdelmében. Hosszú idők óta először működik az érted haragszom, nem rád módszer, s a hasadék végre nem a szakma és vezetése között húzódik. Meggyőződésem, hogy az egyetlen járható út, és a hosszú ideje csak vágyott és remélt siker egyik fő, ha nem legfőbb záloga éppen az, hogy ne tudjanak éket verni közénk, hogy szakszerű és hiteles kritikánk hasznos, támogató eszköz legyen a ránk partnerként tekintő ágazatvezetés kezében. Ezért érdemes és célszerű most egy kicsit türelmesnek lennünk, és különösen nem adni talajt a zűrzavart keltőknek. Senki ne higgye, hogy nem vagyunk tisztában a betegellátás folyamatos ellehetetlenülésével. Jelen írásom éppen annak megjavítása reményéből, nem pedig valamiféle szervilitásból táplálkozik. TESZ-vezetőink ott ülnek minden egyeztető fórumon, előbb megfigyelőként, adatokat gyűjtve. Az egyeztetés további fordulójában pedig már hivatalos meghívottként jelenünk meg, határozott, s az előbbiekre alapozott álláspontunkat kifejtve. Senkinek ne legyen kétsége, hogyha a folyamatok nem a remélt irányba haladnak, ellenvéleményünket, kifogásainkat egy percig sem rejtjük véka alá, ahogy eddig sem tettük. Addig azonban higgadtság, türelem! Dr. Éger István 2015/1 2. Orvosok Lapja 1

4 Orvoskamara Tartalom Orvoskamara 1 Zűrzavar és türelem 3 Választunk 4 Intellimed-KonzíliuMOK 6 Állásfoglalás a sürgősségi ellátásról 8 A MOK álláspontja a sürgősségi ellátásról 10 Újabb jótékonysági akció Kárpátaljára SZAKMAPOLITIKA 12 Zombor Gábor markánsan átszervezi az egészségügyet 14 Az orvosok veszik a lapot 16 Magyar Orvostudományi Napok 2014 JOG ÉS ETIKA 20 Ismét lezárult egy jogi eljárás 20 És megint az etika 22 Fennakadtak a GVH hálóján a hiszékenységet kihasználók Szakmai oldal 24 Elvándorlás, hazatérés mindez csak pénz kérdése? 26 Tudományosan megalapozott féltő gondoskodás 28 Nem új keletű a kórházak eszközellátásának eróziója FÓRUM 31 Besztercebányai emlék... MEDICINA 34 Régi értékek, új lehetőségek AUTÓZÁS 38 Hogyan vesznek autót az orvosok? ORVOSTÖRTÉNET 40 Aki 55 évet várt a Nobel-díjra: Francis Peyton Rous-portré KULTÚRA 42 Együttműködési megállapodás a kamara és az operaház között KÖNYVAJÁNLÓ 45 Olvasnivalók ANNO 46 Január-februárban történt HIRDETÉS 47 Apróhirdetés TAGI KEDVEZMÉNYEK 48 MOK-megállapodások Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Éger István Tagok: prof. dr. Banai János, dr. Szatmári András Főszerkesztő: dr. Szepesi András Felelős szerkesztő: Bene Zsolt Lapmenedzser: Zöldi Péter Hirdetési vezető: Kiss Judit Rovatvezetők Kamarai ügyek: Niczky Emőke Egészségügyi gazdaság: dr. Gilly Gyula Gyógyszereink: prof. dr. Blaskó György Gyógyszerpiac: Fekete Tibor Tanácsadó testület Vezető: prof. dr. Banai János Tagok: dr. Magyar Anna, prof. dr. Ludwig Endre, dr. Pápai Zsuzsa, dr. Demeter János, dr. Korponay-Szabó Ilma, dr. Pfliegler György Kiadja: Magyar Orvosi Kamara Felelős kiadó: dr. Éger István elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1068 Budapest, Szondi u Telefon: (06-1) , Fax: (06-1) orvosoklapja@mok.hu, Web: Az Orvosok Lapja folyóirat aktuális tartalma a weboldalon és a portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft., felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató ISSN Az Orvosok Lapja utcai terjesztésre nem kerül. A Magyar Orvosi Kamara megbízásából terjeszti a Magyar Posta. A lap minden kamarai tag részére ingyenesen jár. Előfizethető a Magyar Orvosi Kamaránál, Ft/év. Előfizetéssel, kézbesítési problémákkal kapcsolatos kérdésekben további információ: Losonci Ildikó, telefon: (1) /100 m. Fax: (1) terjesztes@mok.hu Lakcím és levelezési cím változásának bejelentése: A MOK illetékes területi szervezeteinél írásban ( en v. postai úton) MOK tagdíjjal kapcsolatos információ: Bedenszky Zsuzsanna: (1) /128 m., bede@mok.hu Hirdetésszervezés Hirdetési vezető: Kiss Judit, telefon: (06-1) , orvosoklapja@mok.hu Szaklapunk évenként tíz alkalommal, példányban jut el olvasóinkhoz. A szerzők véleménye nem feltétlenül tükrözi a MOK hivatalos álláspontját. Információ a MOK-tagdíj befizetéséről Tisztelettel tájékoztatjuk a kedves Kollégákat, hogy a MOK éves tagdíja január 1-jétől Ft. A Magyar Orvosi Kamara közös tagdíjszámlája: CIB Bank: A közleményben kérjük feltüntetni a tagdíjfizető orvos nevét és pecsétszámát! A tagok a tagdíjat a MOK közös tagdíjszámlájára fizethetik be havonta átutalással vagy bérlevonással, havi egyenlő részletekben az esedékes hónap 10. napjáig félévente átutalással, két egyenlő részletben a tárgyév március 31. és szeptember 30. napjáig évente egy összegben átutalással, a tárgyév március 31. napjáig. 2 Orvosok Lapja 2015/1 2.

5 Orvoskamara Választunk 2015-ben kamarai választások lesznek. Az idei év lesz az, melyben egy teljesen új választási rendszerben kell a tisztújítást részben az országos hivatalnak, és nagyobb részt a megyei területi szervezeteknek lebonyolítaniuk. Írásomban az alapvető szabályokat kívánom röviden összefoglalni, figyelemmel az Alapszabály és kamarai törvény módosításaira. Ez év január 1-jén léptek hatályba az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló évi XCVII. törvény (Ekt.) 13/C. (2) és (3) bekezdései, melyek megadták a kamarai választások végleges érvényességi kereteit. A korábbi szabályozás az első forduló érvényességéhez 50% + 1 fő, míg a második forduló érvényességéhez 25% + 1 fő részvételét írta elő. Ilyen érvényességi szabály az egészségügyi szakmai kamarákon kívül egyetlen más szakmai kamarában nem volt és ma sincs, de az országgyűlési választások alkalmával sem A társkamarák összefogásával sikerült közelítenünk a többi kamarához érvényességi szabályainkat, így január 1-jétől a hatályos szabályok szerint az első forduló esetében 25% + 1 szavazat szükséges, míg az esetleges második forduló alkalmával nincs érvényességi korlát. Bízom benne, hogy egyetlen választókerületben sem kell második fordulót tartani, így a döntéshozóknak, a nagypolitikának meg tudjuk mutatni, hogy igenis erős legitimációval, komoly támogatottsággal tudja majd az újonnan felálló vezetés képviselni az orvostársadalom érdekeit. Éppen ezért biztatok is mindenkit, hogy vegyen részt a választásokon, szavazatával fejezze ki a köztestület orvoskari beágyazottságát. A novemberi OKGY döntései megteremtették annak lehetőségét, hogy a megyei TESZ döntése alapján elektronikusan, interneten keresztül is le lehessen a szavazatokat adni. A hatályos Alapszabály a területi és országos küldöttek, illetve választókerületi elnökök választásának két módját ismeri: választási időszakban papír alapon, urnás módszerrel, vagy távválasztás útján. A választási formát választókerületenként az adott TESZ elnöksége dönti el azzal, hogy egy választókerületben csak egyféle választási forma alkalmazható. Előzetes tájékozódásom alapján azt mondhatom, hogy sok TESZ élni fog az internetes szavazás lehetőségével. Ugyancsak a megyei elnökségek hatásköre a választási időszak meghatározása, mely időszak 8 és 30 nap közötti időszak lehet. A választási időszakot a jelölés, jelöltállítás időszaka előzi meg, melyre március második felétől április végig lesz előreláthatólag lehetőség. A jelölés és választás pontos menetéről minden kamarai tagnak postai úton értesítést fogunk kiküldeni. A jelöltlistákat a választás előtt 1 héttel kell lezárni és közzétenni. Itt is biztatok mindenkit, hogy vállaljon jelöltséget, alakítsa, formálja a kamara döntéseit, legyen aktív részese a köztestületnek. A területi, országos küldötti és választókerületi elnöki választások a megyei döntésektől függően május és június hónapokban zajlanak majd, majd a nyári szabadságolási szezon után október, november táján kerül sor a tisztújító küldöttgyűlések és országos küldöttközgyűlés összehívására. Remélem e néhány sorral sikerül a figyelmet a most még talán távolinak tűnő választások felé fordítanom, és célunk, hogy folyamatosan tájékoztassuk az Orvosok Lapja hasábjain is a tagságot a választás részleteiről. Dr. Farkas Gergely országos hivatalvezető A VERSYS CLINICS HUMÁN REPRODUKCIÓS INTÉZET BUDAPEST ÉS A VERSYS CLINICS LONDON MUNKATÁRSAKAT KERES A Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet egy olyan új, modern meddőségi központ, ahol több szakterület együttműködésében végzik a meddő párok kezelését. Klinikánk bővülése kapcsán a Versys Clinics Budapest, valamint a Versys Clinics London munkatársakat keres az alábbi munkakörökre: szülész-nőgyógyász szakorvos immunológus szakorvos endokrinológus szakorvos sebész szakorvos onkológus szakorvos belgyógyász szakorvos egészségügyi manager Jelentkezés: office@versysclinics.com /1 2. Orvosok Lapja 3

6 Orvoskamara Intellimed-KonzíliuMOK Benczúr Bélával, a Magyar Artériás Stiffness Társaság elnökével, az Intellimed-KonzíliuMOK továbbképző előadássorozat szerkesztőbizottságának elnökével beszélgettünk egy új, internetalapú kamarai szolgáltatás elindításáról. Mit jelent pontosan az Intellimed- KonzíliuMOK továbbképző előadássorozat? A tavalyi év tavaszán adódott az ötlet, hogy életre hívjunk egy olyan internetalapú továbbképzést, amelyben számos szakterület érintett és képviselteti magát. Létrejött egy szakmai grémium, egy szerkesztőbizottság, amelybe a résztvevő orvosszakmai társaságok egy-egy tagot delegáltak, sokszor a legmagasabb, főtitkári, sőt elnöki szinten képviselve társaságukat. A szerkesztőbizottsági tagok örömmel láttak munkához, hiszen a gyógyítás, az orvostudomány legnemesebb része, amikor a beteg gyógyulása érdekében a társszakmákkal, az olykor távol eső diszciplínák képviselőivel egy asztalhoz ülhetünk, kérdéseinket, Dr. Benczúr Béla, dr. Éger István és dr. Mező Tibor Közös elektronikus tér Mára a betegek számára információdömping található az interneten. Az ember bolyong az információk tengerében, de nem tud eligazodni, mert ezek egy része nem hiteles. Az IntelliMed-KonzíliuMOK világítótorony funkciót kíván betölteni, mivel az orvosszakmai társaságok garantálják a hitelességet. A technológia lehetővé tenné a kábeltelevíziós társaságok számára is a közvetítést. Az a cél fogalmazódott meg a szerkesztőbizottságban, hogy amennyiben sikerül megfelelő minőségű műsorokat, rövid előadásokat előállítani, akkor a partner Origó a tulajdonos Telekom révén a jövőben rendelkezésre állnak a kábelcsatornák is. Az IntelliMed nagyon büszke arra, hogy immár 15 esztendeje a Kamara és a szakmai társaságok kommunikációs partnere, az IntelliMed- KonzíliuMOK mintegy harmadik pilléreként modern technikai hátteret tud biztosítani, és ezzel a szakmai társaságok és az orvoskamara számára egy közös elektronikus térbe tudja helyezni ezt a továbbképző tanfolyamot. Dr. Mező Tibor, ügyvezető, IntelliMed Hungária Kft. gondolatainkat, tudásunkat megoszthatjuk egymással, tanulhatunk egymástól. Mi ebben az Orvosi Kamara szerepe? A Kamara túl az ötletadáson szakmai tekintélyénél, súlyánál fogva a kezdetektől a hátteret, a támogatást biztosította, sőt az első szerkesztőségi ülésekre is a Kamara székházában került sor. A Kamara befolyása és kapcsolatrendszere nagymértékben segíti, hogy az általa elért több tízezer orvos minél gyorsabban bekapcsolódhasson a továbbképzéseken való aktív részvételbe. Óriási a jelentősége annak, hogy éppen a MOK segítségével sikerült létrehozni egy olyan szakmai továbbképző fórumot, amelynek a lényege a különböző szakterületek párbeszéde. 4 Orvosok Lapja 2015/1 2

7 Orvoskamara Orvostovábbképzés a neten Egy újonnan megjelenő igényt kívánunk kamarai szolgáltatásként teljesíteni: a szükséges szakmai szint eléréséhez folyamatos orvostovábbképzést szeretnénk nyújtani. Elhatározásunkba bevontunk tudományos társaságokat is, melyek informális megállapodásunk alapján ehhez szakembereket biztosítanak. Terveink szerint olyan webes továbbképző video-előadások készülnek majd rövid blokkok formájában, amelyeket számítógépen és okostelefonon egyaránt meg lehet tekinteni. Kollégáink főleg a fiatalabb generáció weborientáltak, magabiztosan használják a XXI. századi technikákat. Ugyanakkor mindenki időszűkében van. Az előadásokat akkreditáljuk, tehát ezek pontszerzők is lesznek. A szerkesztőkkel és a tudományos társaságokkal közösen úgy gondoljuk, hogy a közeljövőben az előadásokkal azok szerkesztett változatával akár a nagyközönség felé is nyitnánk, egyfajta betegedukációként. A programsorozat anyagai hátterét elsősorban a kamara biztosítja. Dr. Éger István Mit takar a webinar kifejezés? Az előadásfolyamot interneten, online fogjuk közvetíteni (web-alapú képzés), és a lebonyolítása szemináriumszerű, interaktív jellegű lesz, innen a kifejezés: webinar. A szerkesztők tervei szerint egy-egy adásban egy konkrét témát járnak körül 3 rövid prezentáció formájában a különböző társaságok képviselői, pl. a gyógyszerhűség (adherencia) problematikáját, majd ezt követően stúdióbeszélgetés keretében megvitatják a felvetett kérdéseket. Nagyon fontos eleme, hogy az elhangzottak alapján kérdezni lehet az előadóktól, és a beérkezett nézői kérdésekre a stúdióban ülők válaszolnak. Egy-egy adás perces lesz, majd az adás után online kérdőívet válaszolhatnak meg a nézők. Kinek szólnak a web-közvetítések, ki a célközönség? A közvetítések nem csak az adott adásban érintett szakterületeket érintik, hiszen minden felvetett téma multidiszciplináris jelentőségű. Az a célunk, hogy a szakemberek minél szélesebb spektrumát tudjuk megszólítani, továbbképzésünk a teljes háziorvosi réteghez, de még tágabb értelemben az egész orvostársadalomhoz szól. Hiszen ha a dohányzás megelőzéséről fogunk beszélni, az nemcsak kardiológiai, pulmonológiai vagy onkológiai vonatkozásokat jelent. Természetesen mielőbb tervezzük a laikus adásfolyam megszervezését is, amely a lakossághoz szól majd, és a betegségek megelőzésére helyezi a fő hangsúlyt, ennek óriási népegészségügyi jelentősége lehet. Milyen gyakran terveznek újabb élő adásokat elkészíteni, közvetíteni? A szerkesztőbizottság tele van ötletekkel, így egyelőre nem kell attól félnünk, hogy hamar kifogynánk a témákból. Terveink szerint kéthetente készülnek új adások, de az élőben leadott webinarok később ismét megtekinthetőek lesznek, ha valaki lemaradt volna az élő adásról vagy egy-egy témát újból meghallgatna. Hogyan szolgálja az adásfolyam az orvosok továbbképzését? A szerkesztői grémium az orvosi kamara szigorú etikai elveit betartva objektív, magas színvonalú, támogatói befolyástól mentes előadásfolyamot kíván létrehozni. Erre garanciát jelent a kamara delegáltjainak a jelenléte a szerkesztőbizottságban, de a grémium tagjainak eddigi szakmai életútja, valamint az előadók személye és tudása is. Ezenkívül a továbbképzések akkreditáltak, tehát pontszerzőek lesznek, és az adásokat követően mód nyílik egy-egy ellenőrző kérdőív online kitöltésére is. A szakmai színvonal mellett fontos kiemelni az Intellimed munkatársai által biztosított magas színvonalú kommunikációs, informatikai és technikai hátteret is, mely szintén elengedhetetlen feltétele a sikeres adásfolyam létrehozásának. Melyek a résztvevő szakmai társaságok? A szakmai grémiumot jelenleg 6 orvosszakmai társaság képviselői alkotják: a Magyar Diabetes Társaság, a Magyar Hypertonia Tár saság, a Magyar Pszichiátriai Társaság, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság és a Magyar Artériás Stiffness Társaság. Természetesen örömmel várjuk más szakmai társaságok csatlakozását is a programhoz. 2015/1 2. Orvosok Lapja 5

8 Orvoskamara Állásfoglalás a sürgősségi ellátásról A magyar sürgősségi orvoslás ismétlődő válságjelenségei, a diszciplína helyének kórházrendszeren belüli tartós megtalálása céljából a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesülete (MSOTKE) közös állásfoglalást fogalmaz meg. A mentőszolgálat tradicionális kiemelkedő szerepe, az egészségügyi infrastruktúra ez irányban megkezdett fejlesztése, és az elmúlt évtizedek szakmai és emberierőforrás-változásai egységes, erős sürgősségi betegellátási modell kialakítását alapozzák meg. A gyakorlatban ugyanakkor sem a pre- sem az intrahospitális folyamatok alakításában a sürgősségi rendezőelv nem jelenik meg kellő hangsúllyal. Ennek változtatása céljából a legfontosabb tennivalóknak a két szervezet az alábbiakat látja: 1. Prehospitális sürgősség Egységes alapellátási ügyeleti rendszer kialakítása szükséges. Ahol csak lehetséges, célszerű az alapellátási ügyeletet a kórházakban, a sürgősségi betegellátó osztály mellett üzemeltetni. Az autóval helyszínre kijáró háziorvosi ügyelet (kijáró ügyelet) megszüntetendő luxusszolgáltatás. Fenntartását sem a hatékonyság, sem a betegek és az ellátók biztonsága, sem korszerű szakmai szemlélet nem indokolja. Megszüntetése indokolt, ennek során a kapcsolódó dokumentációs tevékenységek (pl.: exitus megállapítása) átadásáról is gondoskodni kell. Az alapellátási ügyelet emberi erőforrásának biztosítása céljából a háziorvosi praxis folytatásához az ügyeleti kötelezettséget elő kell írni. Az akut ellátási kompetenciákat az előírások szerint rögzíteni szükséges. Az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítása akkor vezethet eredményre és a betegbiztonság javítására, ha a sürgősségi betegellátó osztályok rendszerének megerősítésével jár együtt. A mentőszolgálat további megerősítésre szorul. Kiemelendő a mentésirányítási rendszer további javítása, kompetenciák ésszerű leosztása, ennek megfelelő szervezeti forma bevezetése. A gyermekmentő szolgálatok országos lefedettségét el kell érni. 2. Emberi erőforrás Magyarországon kritikusan kevés a sürgősségi szakorvosok száma. 6 Orvosok Lapja 2015/1 2.

9 Orvoskamara Az évente kiképzett és külföldre távozó sürgősségi orvosok száma közel egyforma, így a hosszú távú szakorvos-utánpótlás nem biztosított. A központi szakorvosképzés bevezetésekor kiemelt keretszámot kell adni a sürgősségi szakorvosjelölteknek. jelenleg évente kb. 50 sürgősségi szakorvos képzése megoldható és indokolt. Az egyetemi képzőhelyek graduális és posztgraduális képzési programjainak harmonizálása szükséges. A rezidensképzés kötelező sürgősségi gyakorlati képzését követően sürgősségi licence adandó, melyhez meghatározott kompetenciák és kötelezettségek rendelhetők a sürgősségi orvoslásban. A kötelező szakorvosi továbbképzésekbe minden szakma esetében kötelezően megszerzendő sürgősségi orvostani pontok határozandók meg. Ezzel a szakorvosok sürgősségi kompetenciája biztosítható. A sürgősségi ellátásban dolgozó munkatársak esetében az életpályamodell kidolgozása egészségügy-életpálya pilotprogramként ajánlott. Az állami egészségügyi rendszerben meghatározandó a szolgáltatók által minimálisan és maximálisan adható sürgősségi szakorvosi és szakdolgozói óradíj. 3. Hospitális ellátásszervezés A kórházi rendszer tervezett átszervezése, a megyei kooperáció erősítése, és az alapellátás kapuőri funkciójának javítása szükségessé teszik a sürgősségi ellátás szerepének hangsúlyozását. A kórházi sürgősségi betegellátó osztályokon sürgősségi team dolgozik. A team vezetője sürgősségi szakorvos, mellette speciális szakvizsgákkal dolgozik a többi diszciplína szakorvosa. Ők a rezidensképzésük során kapott sürgősségi licence és a kötelező sürgősségi továbbképzési kompetenciák alapján a sürgősségi osztályra vezényelhetők. Ennek jogszabályi rögzítése szükséges. A kiégés elkerülése céljából célszerű a kórházakban a szakemberek változatosabb munkáját biztosító mátrixrendszerek létrehozása. Erre példa lehet az átfedő kompetenciákat igénylő sürgősségi-intenzívaneszteziológus egységek kialakítása. A sürgősségi ellátásban részesülő betegek prehospitális és hospitális betegút menedzsmentjére irányelvek és helyi protokollok alakítandók ki, melyeknek betartását szigorúan számon kell kérni. A kanadai alapú, mára magyar triázs rendszer (Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer) használatának rendszerszintű befogadása szükséges mind a hatósági tevékenységek, mind az osztályos gyakorlat, mind a szakemberképzés során. TÁMOP-program támogathatja a rendszer széleskörű befogadását, obligát elterjesztését Kórházmenedzsmenti és fenntartói beavatkozásokkal el kell érni, hogy a fekvő- és járóbeteg-ellátás és a diagnosztika is szükséges mértékű szabad kapacitásokkal rendelkezzen a sürgősségi betegek fogadására. A kórházi biztonsági szolgálatoknak kiemelt szerepe van a sürgősségi ellátás nyugodt feltételeinek támogatásában. Ugyanez vonatkozik a hygiénés és transzportszolgáltatásra is. A sürgősségi ellátás jelenleg súlyosan alulfinanszírozott. A járó-, egynapos és fekvőbeteg-ellátás finanszírozásának korrekciója során a sürgősségi betegellátást kiemelt finanszírozásban kell részesíteni. A prehospitális, kórházi sürgősségi vagy akut ellátáshoz fordulás kiválasztásában, új panaszok megjelenése esetén a sürgős vagy halasztható teendők felőli döntésben a lakossági tájékoztatást, a betegedukációt célzottan kell javítani. Erre TÁMOP- programból lehet keretet biztosítani. A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesülete (MSOTKE) az egészségpolitikai vezetés kérésére készséggel részt vesz a részletek kimunkálásának munkájában. Budapest, december 15. Dr. Berényi Tamás elnök, MSOTKE Dr. Velkey György elnök, Magyar Kórházszövetség 2015/1 2. Orvosok Lapja 7

10 Orvoskamara A MOK álláspontja a sürgősségi ellátásról A Magyar Kórházszövetség és a Magyar Sürgősségi Orvostani Táraság Közhasznú Egyesülete 2014 decemberében közös állásfoglalást tett közzé a sürgősségi ellátásról. A Magyar Orvosi Kamara részletesen tanulmányozva és megvitatva a dokumentumban foglaltakat, a következő álláspontot alakította ki és teszi közzé. Prehospitális sürgősség: Mentés Az Országos Mentőszolgálat az egységes magyar mentés tradicionális letéteményeseként méltán vívott ki magának nemzetközi tekintélyt a múltban. Tevékenysége a prehospitális sürgősségi ellátás legfontosabb pilléreként biztonságot nyújtott valamennyi bajbajutottnak. Szakmai műhelye az oxyológia bölcsője, a sürgősségi orvostani tudásbázis kialakításának elsődleges helyszíne volt. Az utóbbi évtized szerencsétlen, nemegyszer egymásnak ellentmondó intézkedései, a bennfoglaló környezet meggyengülése, a szükséges fejlesztések, eszközpótlások elmaradása, a kapacitások átgondolatlan redukciója megrendítette a szolgálatot, lehetetlen helyzetek sora elé állította az egymást egyre sűrűbben váltó vezetőket. Különösen elhibázottnak tartjuk a betegszállítás, és ezzel annak eszközparkja kivonását az állami mentés szervezett keretei közül. Ezzel nemcsak legfőbb puffer-kapacitását veszítette el az OMSZ, de az intézkedés úgy a mentés, mint a betegszállítás területén máig orvosolatlan szervezési és kapacitásbeli problémákat generált. Mindhiába jeleztük annak idején, hogy az önálló mentés fajlagos költségei lényegesen magasabbak lesznek. Fentiek miatt, és a még az egészségügyön belül is nem kellő anyagi megbecsültség miatt óriási a szakemberhiány, szinte kezelhetetlen a fluktuáció. Ennek elemzése külön megbeszélést és egyeztetést, sürgős, hathatós beavatkozást igényelne. Hangsúlyozni kívánjuk, a kialakult helyzetről nem azok tehetnek, akik még a lehetetlen körülmények között is próbálnak helytállni! Feladat: Mentőszolgálat megerősítése, hosszú távú szakmai koncepció elfogadása és támogatása, a gyermekmentés országos lefedettségének elérése, melyhez szükséges az infrastruktúra és a humán erőforrás maradéktalan és haladéktalan biztosítása. Alapellátási-háziorvosi ügyelet Az orvosi ügyelet jelenlegi rendszere, szakmai tartalma, irányítása és finanszírozása egyértelműen sürgős feladatot jelent. Hangsúlyozzuk, hogy nem azonos a kórházi sürgősségi ellátással! Lehet a kórház mellett elhelyezni, ahol erre mód van, de feladata teljesen eltér a mentéstől és a kórházi sürgősségi ellátástól is, egységes, független háziorvosi ügyeleti rendet kell kidolgozni. Fenntartása mindenképpen szükséges és indokolt nemcsak a lakosság egészségügyi edukációs szintje miatt, de azért is, mert a hospitális sürgősségi rendszer, humánerő-kapacitás elégtelensége miatt, képtelen lenne a rázúduló és egyébként kórházi ellátást egyáltalán nem igénylő nagy számú eset ellátására, ami ráadásul elvonná a valóban magasabb szintű ellátást igénylő feladatoktól a figyelmet, a szükséges erőforrást. Nem értünk egyet a kijáró háziorvosi ügyelet megszüntetésével, luxusszolgáltatásként kezelésével. A megszüntetés a jelen hazai helyzet mellett nemcsak politikai feszültséget okozna, de számos valóban indokoltan rászoruló beteg ellátatlanságához vezetne. A hatósági feladatok ellátása szintén nem oldható meg az ország legnagyobb részén a háziorvosok közreműködése nélkül, mely munkaidőn túl következményesen az alapellátó ügyeletek feladata. Háziorvosi praxis folytatásához ügyeleti kötelezettség: Alapvetően elvárható, hogy a háziorvos folyamatos ellátási kötelezettségét a területét érintő ügyeleti rendszerben történő közreműködés útján teljesítse. Ugyanakkor az egyre idősebb háziorvosi kar számára különösen a nyugdíjkor körül, illetve azon túl dolgozók esetében komoly fizikai kihívást jelentő teherrel jár. Ráadásul a háziorvosok számára az ügyelet utáni egyéb területeken kötelező pihenőidő kivehetetlen, jórészt nem egyéb puszta illúziónál. Megoldandó: Az alapellátó ügyeletek egységes OMSZ általi irányítása. Az ügyelet utáni kötelező pihenőidő biztosítása. Az orvosi 8 Orvosok Lapja 2015/1 2.

11 Orvoskamara ügyelet sürgősségi ügyeletként való társadalmi igénybevétele. Hospitális sürgősségi ellátás SBO A sürgősségi ellátás SBO-k kórházi rendszerének angolszász mintájú bevezetése nem kellően átgondoltan, a magyar viszonyokra kellő figyelmet nem fordítva történt. A megfelelő emberi erőforrás nem volt, ma sincsen, sőt egyre kevésbé van biztosítva. Még a nagy, vezetőnek nevezett kórházak is krónikus sürgősségiszakorvos-hiánnyal küzdenek, míg a kisebb, ún. területi kórházak sürgősségi betegellátó helyei többnyire semmiféle humánerő-kritériumnak nem tudnak megfelelni, ki kell mondani, az idő legnagyobb részében kifejezetten törvénysértő módon működnek. Mi másnak nevezhető az, amikor szakorvosjelölt egyedül visz műszakot, amikor a műszakvezető jobb esetben más szakma szakorvosa egyedül, esetleg egy rezidenssel, sürgősségi szakorvos pedig a közelben sem található. Márpedig az ország számos helyén ez a mai gyakorlat. Így azután az SBO-k hasznaként felemlegetett gyorsabb ellátás, döntés a beteg érdekében helyett a korábbinál jóval hosszabb várakozás, késedelmes definitív ellátás várhat a betegekre. Az altató és az intenzív osztályokon dolgozó szakorvosok bevonása a sürgősségi egységekbe bizonytalanná teszi a hospitális ellátást az ő saját területükön, egy ember egy időben csak egy helyen képes beavatkozni. A betegút-menedzsment kérdésében a legnagyobb probléma ott van, hogy a sürgősség fogalma nincs a lakosság számára tisztázva. Így az SBO-k terhelése feleslegesen nagy és indokolatlan. Jogszabályban le van írva, hogy mi minősül sürgős szükségnek (52/2006 EüM rendelet melléklete). Ezt széles körűen tudatosítani kell! Az osztályozás fontos, de csak akkor jó, ha hatékony és eredményes. Feladat: A rendszer finanszírozási kérdései minden szakmát érintenek, ennek rendezése után és emellett lehet kiemeltséget biztosítani. Szinte minden ellátás veszteséges, mert alulfinanszírozott. Nem kiemelt, hanem megfelelő finanszírozás szükséges. Egyértelművé kell tenni az egészségügyi intézményeken belül a sürgősségi osztályok helyét és szerepét, ez jelenleg országosan heterogén, sokszor az intézményi és az osztályvezetők aktuális együttműködésétől, vagy annak hiányától függ. Emberi erőforrás Nem emelhetők ki a rendszerből a sürgősségi orvosok! A je lentős bérrendezés és életpályamodell kidolgozása minden egészségügyi dolgozóra kell, hogy vonatkozzon! Ma valóban kritikusan kevés sürgősségi szakorvos van, mert a sürgősségi osztályok megszervezése nem volt kellően előkészített, nem vették figyelembe a lehetőségeket. Nem 50 szakorvos oldja meg a kérdést, hanem a szükséges létszám határozza meg, hogy folyamatosan hány szakorvosra van szükség. A szakorvosképzésben minden szakma kizárólagos kompetenciája a saját területén a sürgősségi ellátás oktatása. A leírt javaslat nem egy-egy szakterület minőségének javítását célozza, hanem arra készül, hogy ennek alapján bármelyik kórházi orvos a sürgősségi osztályra vezényelhető legyen. Ez szakmailag sem elfogadható! Figyelembe veendő az is, hogy a jelenlegi szakorvosi létszám a saját szakmája ellátását sem tudja biztosítani, főleg ha mindenhol betartanák a munkaidőkorlát rendelkezéseit. Megoldandó: Az életpályamodell általános bevezetése, mert a javasolt formában diszkriminatív, inkorrekt, és lehetetlenné teszi a kórházi szakellátást is. Az óradíj meghatározása szintén nem történhet kizárólagosság alapján. Az orvostársadalomnak van független köztestülete, törvényben biztosított díjtétel-ajánlási joggal, a javaslat régen megszületett, az Egészségügyi Közlönyben is megjelent. Betegtájékoztatás Már kora gyermekkorban el kell kezdeni az egészségtudatos életmódra, öngondoskodásra való nevelést. A felmenő rendszerű, Nemzeti Alaptantervbe ágyazott egészségtan-oktatást évtizedek óta szorgalmazzuk, mindhiába! Márpedig ennek eredménye igaz csak egy emberöltővel később, de jelentős egészségnyereségben, az ellátórendszer csökkenő igénybevételében, végső soron jelentős anyagi megtakarításban lesz lemérhető. Csak meg kellene végre kezdeni! A felnőtt lakosságban tudatosítani kell, hogy mindenkinek van felelőssége saját magáért, és az alap-társadalombiztosítás jelen gazdasági helyzetben mire elég, mi jár minden magyar állampolgárnak. Feladat: Hatékony egészségügyi reform csak úgy képzelhető el, ha a betegút szabályozott, világos, hogy kinek mi jár. Az ellátás pedig a költségvetés útján valós árán kerüljön finanszírozásra. Összefoglalva Le kell szögezni, hogy jelentős befektetés és ráfordítás nélkül sem a megfelelő sürgősségi, sem az elektív ellátás nem valósítható meg! Tévedés volt az angolszász sürgősségi ellátás másolása úgy, hogy már kezdetben sem volt elég szakember. Elégtelen finanszírozás mellett, csak látszatmegoldásokat tákolhatunk, ami feltétlenül szakmai hibákhoz vezet. Ennek felelőssége nem hárítható az egészségügyi dolgozókra! Javaslat: Tűzoltás és egyes szakterületek ilyen módon történő kiemelt kezelése helyett a rendszer működésének higgadt áttekintése, és lépésről-lépésre, határozott döntések után a financiális és szakemberhiány megoldása a feladata. Ehhez a politika, a menedzsment, az adott szakterület és az orvostársadalom képviselőinek bevonása szükséges. Budapest, február 8. A Magyar Orvosi Kamara elnöksége 2015/1 2. Orvosok Lapja 9

12 Orvoskamara In Memoriam dr. Sipos József ( ) 1947-ben Zalaegerszegen született. Az orvostudományi egyetemet Summa cum laude minősítéssel végezte 1971-ben, Pécsett. Orvosi tevékenységét a zalaegerszegi kórház patológiai osztályán kezdte meg, július 1. és január 2. közt vezető főorvosa volt január 3-tól a Soproni Gyógyközpont Pathologiai Osztályát vezette nyugdíjba vonulásáig. Ezután is a szakmában dolgozott, napjainkig osztályunk aktív munkatársa volt óta dolgozott az immunpatológiai és a cytokémiai módszerek bevezetésén. Munkásságáért ban Megyei Alkotói Díjat kapott ban The Wellcome Trust ösztöndíjjal dolgozott és tanult Londonban a Kings College Hospital Liver Unit-nál, a Mc Farlane vezette biokémiai munkacsoportban. Kezdeményezője, szervezője és aktív résztvevője volt a Dunántúli Patológus Klubnak től 2006-ig tagja volt a hazai Patológus Szakmai Kollégiumnak óta a New York-i Akadémia tagja ben a Magyar Patológusok Társasága Romhányi György emlékéremmel tüntette ki ben vehette át a Pro Urbe Zalaegerszeg díjat. A patológia hírnevét öregbítette határainkon túl is, hiszen hazai és külföldi tudományos fórumokon több mint 250 előadással, tudományos közleménnyel szerepelt. Emberségével, nagy tudásával és magas színvonalon folytatott orvosi, tudományos munkásságával, klinikopatológiai szemléletével nagy elismerésre tett szert. Három gyermeket neveltek fel feleségével, dr. Wessely Judit genetikus főorvossal. Súlyos betegségével sokáig sikerrel megbirkózott. Végül január 2-án Isten magához szólította. Fájdalmasan éljük meg elvesztését. Tanítványainak tekintjük magunkat, akik elkötelezettjei vagyunk orvosszakmai, klinikopatológiai, etikai szemléletének. Emlékét hálával, szeretettel és tisztelettel őrizni fogjuk. Dr. Ringelhan Birgit Soproni Gyógyközpont Pathologiai Osztály osztályvezető főorvos In memoriam dr. Loránd László ( ) Dr. Loránd László június 6-án született sátoraljaújhelyi tanító család ötödik gyermekeként. Már gyerekkorában elhatározta hogy orvos lesz, és ezen az úton töretlenül haladt előre ben kiváló eredménnyel érettségizett a sátoraljaújhelyi piarista gimnáziumban. Származása miatt érettségi után nem mehetett egyetemre,ezért segédmunkásként helyezkedett el egy budapesti vasüzemben. Később a háború borzalmait is elszenvedte családtagjaival együtt,de sajnos már csak egyedül térhetett vissza ben végül beiratkozhatott a budapesti orvostudományi egyetemre, amit 1951-ben summa cum laude minősítéssel abszolvált. Kezdetben katonaorvosként teljesített szolgálatot, kutatómunkát végzett, publikációi jelentek meg itthon és külföldön ban alezredesként került tartalékos állományba. Ezután mint belgyógyász szakorvos háziorvosként dolgozott nyugdíjazásáig a VIII. kerületben, a Trefort utcai és Auróra utcai rendelőben. Betegei minden problémájukkal bizalommal fordultak hozzá. Nyugdíjazása után is állandóan képezte magát, figyelemmel kísérte az orvostudomány fejlődését november 3-án, rövid szenvedés után hunyt el. Lánya, unokája és tisztelői gyászolják. Tisztelt olvasóink! Lehetőséget szertnénk biztosítani elhunyt kollégáink rövid gyászközleményének (név, születési év, munkahely) megjelenetetésére. Az elhalálozott orvosok adatait az orvosoklapja@mok.hu címre várjuk. 10 Orvosok Lapja 2015/1 2.

13 Orvoskamara Újabb jótékonysági akció Kárpátaljára Zán Fábián Sándor refomátus püspök Mezőváriból (Kárpátalja) és Pál Sándor a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke Talán még emlékeznek az olvasók, hogy alig pár esztendeje 4 db használt, de jó minőségű magyar mentőautó megszerzésével és célba juttatásával segített a Magyar Orvosi Kamara kárpátaljai magyar testvéreinken. Annak idején erről fényképes cikkben számoltunk be. A 2014-es esztendő sem múlt el tétlenül. Köztestületünk az Orvosok Lapja könyvkiadókkal kialakult kapcsolata révén jelentős menynyiségű könyv kontingenshez jutott. Ennek terhére karácsony előtt közel egymillió forint értékben küldtünk új, az adományt fogadók elsősorban magyar nyelvű iskolák és óvodák válogatása szerinti összetételben könyveket a nálunk sokkalta nehezebb körülmények között élő honfitársainknak.

14 SZAKMAPOLITIKA Zombor Gábor markánsan átszervezi az egészségügyet Beszámoló a január 16-i sajtóbeszélgetés nyomán. A várólisták csökkentésére tavaly év végén címzetten egymilliárd forintot kaptak az ellátók a miniszteri keretből: az összeg 1500 nagyműtét elvégzésére elegendő, így a legrégebben listára került betegek csípő-, térdprotézis és gerincstabilizációt célzó operációjára fordíthatják a kórházak a forrást. Idén további, szintén címzett módon ötmilliárd forintot kapnak az intézmények a nagyműtétekre. Pontosabban kaphatnak, ha jelentkeznek a beavatkozások elvégzésére, és ebben az OEP egyetértésével találkoznak. Az eljárásrend is változik: az elképzelések szerint nem az egyes intézmények külön-külön fogják beszerezni a szükséges protéziseket, hanem az OEP országosan, egységesen szerzi be ezeket. A központosítás érinti a beavatkozásokra szánt pénzek felhasználását is, ugyanis a Pénztár fogja irányítani, melyik intézmény mekkora összeget kaphat. A várólistákkal azonban még mindig gondok vannak, sok valótlan adatot tartalmaznak, s nagy szórást mutatnak a várakozási időket tekintve a kórházak. Nemcsak ennek okát vizsgálják majd, hanem létrehoznak az OEP és a szakállamtitkárság munkatársaiból egy olyan grémiumot, amely felülvizsgálja a várólistákat, sőt: megkeresik egyenként a listán található betegeket pontosítás, egyeztetés céljából. Változások lesznek a nagyértékű képalkotó diagnosztikai eljárásoknál, erről azonban csak annyit árult el Zombor Gábor, hogy ezekre szakmaspecifikusan fognak megállapítani külön kontingenseket, és hogy az onkológia kiemelt szerepet fog kapni. A szakállamtitkárság el akarja érni, hogy csak akkreditált onkológiai ellátók fogadhassák a daganatos betegeket, ma ugyanis nagyjából kétszer annyi helyen végeznek ellátást, mint ahány szakosodott ellátóhely van. A nukleáris medicina szakembereit pedig arra próbálják inspirálni, hogy adjanak olyan irányelveket, amelyek az onkológiai terápiák sikerességét növelik. A fekvőbeteg-ellátás átszervezése, integrációja céljából először megyei egyeztetéseket folytatnak, amelyeken az érintett intézményvezetőkön kívül a GYEMSZI, az OTH, az OEP munkatársai vesznek részt, a találkozók kifejezetten szakmai megbeszélések. Az integrációs törekvések, a kapacitások újraelosztása a klinikákat is érinti, így az egyetemek is a meghívottak között vannak. Az egészségügyért felelős államtitkár elmondta, hogy megyénként egyetlen, míg egy másik egyeztetési folyamat után a fővárosban jelenleg hat nagy kórházban gondolkodnak, ezek alá tagozódnak be a kisebb városi, illetve a fővárosi kórházak például tagintézményként. A kórházirányítás szakmai kérdéseibe nem akarnak beleszólni, ám a gazdálkodás és a humánerőforrás területén jóval nagyobb szerepet kap az eddigieknél a GYEMSZI, pontosabban az utódjaként március elsejétől működő Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). A fővárosi, várhatóan hat nagy kórházcentrumot a sürgősségi ellátásra való alkalmasság alapján fogják kiválasztani. Az az intézmény számíthat vezető szerepre, amely egy megyei kórház adottságaival rendelkezik, vagyis multidiszciplináris és definitív ellátást tud nyújtani, ráadásul egy telephelyen. Egyelőre csak néhány ilyen intézmény található a fővárosi palettán: példaként említette a Szent István és Uzsoki kórházat. Az átalakítás nem egyszerre fog végbemenni, hanem lépésről lépésre, fokozatosan. Az alapszakmákkal kezdik, ami azért nem kis horderejű lépés, mert az összes ellátás jelentős részét ezek a teszik ki, s ráadásul éppen a magasabb szintű ellátást nyújtani képes klinikákon is magas a számuk. A kórházak kontingenseket kapnak az ellátási területükhöz tartozó lakosságszám arányában, a járó- és fekvőbetegkassza átjárhatóságát pedig megkönnyítik. Megemlítette, hogy az egynapos ellátás keretében elvégezhető beavatkozásokat nem fogják hagyományos módon finanszírozni (csak kivételesen indokolható esetekben), és az egynapos sebészetet tvk-mentessé kívánják tenni. Zombor Gábor hangsúlyozta, az átalakítást el kell indítani, és a csökkenő adósság irányába kell mutatniuk a változásoknak, sőt: akár az adósság lenullázódása felé. A ráfordításokban ugyanis jelentős egyenlőtlenségek mutatkoznak, ezért már a pénzek újbóli elosztása lendíthet az ágazat anyagi helyzetén. A teljes átalakítás kifutására hosszabb időben gondolkodnak, és az önálló járóbeteg-ellátók az integrációban a mostani elképzelések szerint érintetlenek maradnak. A kormány elfogadására vár a szakorvosképzésről szóló új jogszabály, amelynek értelmében minden rezidensre kiterjesztik az ösztöndíjat. Ennek feltétele, hogy a fiatal orvosok aláírják a szerződést, s ennek köszönhetően a képzés lejárta után sem fog csökkenni 12 Orvosok Lapja 2015/1 2.

15 SZAKMAPOLITIKA a fizetésük. Munkáltatásuk a szakorvosi képzésük idején központilag fog megvalósulni. Forradalmi és fontos változtatásnak minősítette a megjelenésre váró jogszabályt az államtitkár. A következő lépésként rendezni kívánják az ösztöndíjrendszerbe be nem kerülő fiatal szakorvosok bérét is, bár ez már inkább az orvosi életpálya kérdése lesz. Az ágazat többi szereplőjét illetően bérkérdésben további lépésekről az államtitkár nem nyilatkozott. Ismételten elmondta, hogy márciusra készül el az új alapellátási törvény, ennek meghatározó eleme lesz a háziorvosi rendszer részbeni újraszabályozása, annak meghatározása, hogyan kerülnek a rendszerbe a plusz pénzek, milyen formában, milyen motivációs rendszerben, milyen szakmai lehetőségekkel. A háttérintézményeket így szervezik át Az átalakítással a háttérintézmények rendszerét egyszerűsíteni és átláthatóbbá kívánják tenni, gyorsabb reagálást és jobb ügyfélkapcsolati munkát várnak az újraszervezéstől. Az átalakítás során az alapvető feladatok elvégzése nem sérülhet, és a folyamatos működés fenntartása, a kötelező állami feladatok ellátása is prioritás. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) az országos intézetek egymással való együttműködését megerősített koordinatív hatáskörrel fogja ellátni. Az OTH háttérintézményeként jön létre az Országos Közegészségügyi Központ, három feladatcsoporttal: a környezet- és település-egészségügy, sugáregészségügy, valamint a kémiai biztonság. Ebből következően az Országos Közegészségügyi Központ az OTH három háttérintézményének integrációjával jön létre (Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Országos Környezetegészségügyi Intézet). Az Országos Epidemiológiai Központ az OTH háttérintézményeként továbbra is fennmarad. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet az OTH háttérintézményeinek integrációja útján jön létre: az Országos Alapellátási Intézetet és az Országos Gyermekegészségügyi Intézetet az Országos Egészségfejlesztési Intézetbe olvasztják. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet módszertani intézet és egészségfejlesztési szolgáltatási központ lesz. Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) az OTH középirányítói jogkörébe kerül. Kiválik a GYEMSZI-ből az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), és a jelenleg az OTH középirányítása alá tartozó Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) összeolvadásával alakul meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). Az eddig a GYEMSZI által ellátott technológia-értékelési feladatok (a társadalombiztosítási támogatásba való bevonásokkal kapcsolatos kutató és előkészítő feladatokkal együtt) szintén átkerülnek az OGYÉI szervezetébe. Márciustól létrejön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a GYEMSZI-ből, amelyet jelentősen átalakítanak, karcsúsítanak. Az új szervezet kizárólagos feladata lesz a kórházak fenntartása, felettük a középirányítói, illetve állami tulajdonosi jogok gyakorlása. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) többletfeladatokkal erősödik. A kapacitástervezési, ellátásszervezési, valamint az ágazati adatszolgáltatási, informatikai fejlesztési feladatok az OEP-hez kerülnek át, továbbá az egészségbiztosító vesz át egyes, az egészségügyi finanszírozás területéhez kapcsolódó feladatokat. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) és a GYEMSZI-ből kiváló Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság beolvadásával jön létre az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK). A két szervezet integrációját az általuk ellátott feladatok hasonlóságával indokolja a szaktárca. A központ létrehozásával csökkenteni kívánják az ügyintézéssel járó terheket, ügyfélbarát szolgáltatást kívánnak nyújtani, bővíteni akarják az elektronikusan intézhető ügyek körét, és tovább emelni a közszolgáltatás színvonalát. Az erőforrások koncentrálása által a HR-támogatásra szánt költségvetési

16 SZAKMAPOLITIKA források hatékonyabb felhasználására is lehetőség adódhat. Az Országos Igazságügyi és Orvostani Intézet (OIOI) a Semmelweis Egyetembe integrálódik. Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) a GYEMSZI jogutódjaként létrejövő ÁEEK irányítása alá kerül. Az intézet önálló költségvetési szerv marad, és a mentéshez hasonlóan kiemelten kezelt állami feladat lesz a vérellátás. Az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) további feladatokat kap: átveszi a GYEMSZI-től a minőségügyi szakfőorvosi rendszer működtetését. Az egészségügyi ellátók szakmai, valamint az azokat támogató működési folyamataira koncentráló támogatásával, a minőségértékeléssel és minőségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a betegbiztonságot segítik elő, ezáltal szorosan összefüggnek a betegjogi képviselők tevékenységével. Lapzárta után érkezett A Fidesz-KDNP frakció február 5-én bejelentette: új fővárosi kórház építését javasolják, ezért a frakció felkérte és felhatalmazta a kormányt arra, hogy az új fővárosi kórház létrehozásához szükséges anyagi forrásokat európai uniós pénzek felhasználásával is teremtse elő, döntsön az új intézmény helyszínéről és felépítésének ütemezéséről számolt be az MTI. A Medical Online-nak nyilatkozott dr. Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója, aki elmondta: öt kategóriába (A, B, C, D, E) sorolták a szakmákat. Minden megyében garantálni kell az A és a B kategóriába soroltakat, ugyanis ezek nagyszámú ellátások és a lakosságot széles körben érintik. A regionális vagy országos szintű egészségszervezésre a C és a D szakmák esetében, illetve az eredetileg A és B kategóriába sorolt, ám most kiemelt, úgynevezett csillagos HBCS-k esetében kerülhet sor. Összességében az intézmények területi ellátási kötelezettségével arányos, igazságosabb volumenkorlát kialakítása az OEP feladata. A főigazgató úgy látja, vannak tartalékok a rendszerben, amit folyamatos elemzéssel igyekeznek feltárni. Sándor Judit Az orvosok veszik a lapot Úgy néz ki, mint aki kicsattan az egészségtől, hiszen tele van energiával, szinte minden porcikája folyamatosan mozog, állandóan zizeg körülötte a levegő. Nem csoda, hogy az EgészségKalauz című műsor szerkesztője Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője mellett, rábízta a műsorvezetést. Az ismert tévésről, Dombovári Vandáról van szó, aki cserfes, mindig vidám személyiségével immár több mint 17 éve van jelen a képernyőn. Gondolom, sokat foglalkozik az egészségével, hogy ilyen remekül néz ki? Bevallom, nagyon sokáig egyáltalán nem figyeltem oda, hogy mit eszem, mennyit iszom, milyen vitaminokra lenne szükségem. Igaz, nem is volt erre szükség, mert szerencsére annyira jó immunrendszerem van, hogy szinte soha nem kaptam el semmilyen kórságot. Pedig amikor az utazási műsoromat forgattuk 25 olyan országban jártam, ahol kevesen ússzák meg legalább egy enyhe fertőzés nélkül. Nekem sikerült annak ellenére, hogy még a javasolt oltásokat sem adattam be magamnak. Azt azért hozzá kell tennem, hogy ha nem is voltam egészségtudatos, soha nem ittam, nem dohányoztam és mozogni már gyerekkoromban is imádtam. 33 éves koromtól például naponta kilométert bicikliztem, ha esett, ha fújt, mínusz 10 fokig voltam kalibrálva. Anynyira szerettem a kétkerekűeket, hogy még neveket is adtam a bringáknak. Múlt időben beszél, van ennek valami oka? Igen, néhány éve minden megváltozott. Bár az immunrendszerem a régi, de több olyan figyelmeztető jel volt az életemben, amelyek miatt rádöbbentem: vigyáznom kell magamra. Az egyik épp a bringázással függ össze. Volt ugyanis egy csúnya balesetem. A barátaimmal elindultunk körbekarikázni a Balatont, én a 80. kilométer után hatalmasat estem. Ez akkor történt, amikor szólni akartam egy idegennek, hogy vigyázzon, mert nem a bicikliúton megy, és épp egy kamion készül elütni. Ő megúszta, én viszont elveszítettem az irányítást, hatalmasat pereceltem, és végigszántottam a térdemmel a sóderes aszfaltos utat. A kórházban tértem magamhoz. Bár ez már több éve volt, ma is sokszor eszembe jut. A fő dolog azonban az, hogy két éve megszületett a kisfiam, és mellette végleg rájöttem, nem lehetek olyan felelőtlen magammal sem, mint korábban. Végül is min változtatott? 14 Orvosok Lapja 2015/1 2.

17 SZAKMAPOLITIKA Győrfi Pál és Dombovári Vanda Korábban nem ittam elég folyadékot, most odafigyelek, hogy a napi 3 liter meglegyen. Sokkal megfontoltabban vagyok az élelmiszerek terén is. A fiamnak úgyis egészséges ételeket főzök, így én is ezt eszem, legfeljebb magamnak egy picit fűszeresebben készítem el, hiszen mégis csak gyulai lány vagyok. De a legfontosabb, hogy most már odafigyelek, elolvasok, meghallgatok minden olyan híradást, ami az egészségmegőrzésről szól. Ezért is örültem nagyon, amikor felkértek az EgészségKalauz vezetésére, amelyben közérthető stílusban, szakavatott orvosprofesszorok segítségével mutatják be a betegségek megelőzésének, korai felismerésének lehetőségeit, a legmodernebb gyógyítási módokat, tudományos megoldásokat. Rengeteget tanulok a műsorból, szinte valamennyi témát hasznosítani tudom a saját életemben is. Tévés műsorvezető társa Győrfi Pál ebben a minőségében még nem túl gyakorlott. Nem volt nehéz összecsiszolódni? Dehogyis, szerintem tökéletesen illünk egymáshoz. Apukám gyerekkoromban azt mondta, annyi öröm van benned, hogy jut belőle másnak is. Pali is pont ilyen derűs, életvidám ember. Régen rám mondták, hogy milyen energikus, de Pali mellett kismiska vagyok, rá ugyanis erőműveket lehetne kötni. Ezeket a hasonlóságokat szúrhatta ki a szerkesztő, amikor kitalálta, hogy együtt vezessük a műsort. A témák kapcsán számos orvossal kell beszélgetnie, interjút csinálnia. Civilként nem volt ez, legalábbis eleinte, nehéz? Szerencsére nem, akikkel eddig találkoztam, mind nagyon segítőkész volt. Ami engem meglepett, inkább azt volt, hogy az orvosok többségében milyen fejlett a humorérzék. Bevallom, korábban azt gondoltam, hogy az orvostársadalom zöme nagyon komoly emberekből áll. A műsor során rá kellett jönnöm, hogy ha komolyak is, azért szeretik a tréfát, amikor humorizálok, veszik a lapot. Az EgészségKalauz minden vasárnap délelőtt 10 óra 5 perckor kezdődik az RTL Klub csatornáján. Bernáth Bea A szerkesztők várják azoknak az orvosoknak és gyógyszerforgalmazóknak a jelentkezését, akik vállalnák a szereplést a műsorban. Jelentkezésüket a műsor gyártójánál a Daylight PR és Marketing Kft. címén: info@ daylightmedia.hu vagy a as telefonszámán fogadják.

18 SZAKMAPOLITIKA Magyar Orvostudományi Napok 2014 Novemberben nagy sikerrel zajlott le Budapesten a Magyar Orvostudományi Napok háromnapos konferenciája. A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége által rendezett magas színvonalú tudományos seregszemle eredményeiről és a MOTESZ egyéb elvégzett feladatairól kérdeztük Poór Gyula professzort, a konferencia és a Szövetség elnökét. Professzor úr, hogyan értékeli szakmailag a lezajlott konferenciát? A Magyar Orvostudományi Napok konferenciája most is a novemberi Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat része volt, ami eleve kötelezett bennünket. A fővédnök Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, a megnyitón részt vett Freund Tamás akadémiai alelnök és Kosztolányi György, az MTA Orvosi Osztályának elnöke. Rajtuk kívül további tíz akadémikus vállalt előadást, és előadónak valamint üléselnöknek minden témában az adott szakterület nemzetközileg elismert kiváló képviselőjét sikerült megnyernünk. A magas tudományos színvonal mellett ugyanakkor célunk volt a közérthetőség megőrzése, hiszen a rendezvény elsősorban a legfrissebb klinikai gyakorlati ismereteket tekintette át. Úgy gondolom, hogy sikerült kielégítenünk a mintegy kétszázötven résztvevő igényeit, akik a részvétellel az új információk mellett magas kreditpontot is tudtak gyűjteni. Milyen célok vezették a MOTESZ-t a Magyar Orvostudományi Napok életre hívásával? A konferenciát 2013-ban azért hívtuk életre, hogy néhány napra szintetizálni tudjuk a részekre szakadt hazai medicinát. Ezt a modern klinikai orvostudomány multidisz- Poór Gyula professzor, a konferencia elnöke 16 Orvosok Lapja 2015/1 2.

19 SZAKMAPOLITIKA ciplináris elemeinek összegzésével és népegészségügyileg jelentős határterületi betegségek tárgyalásával próbáltuk meg, immár második alkalommal, 2014-ben is elérni. A be tegellátás különböző területein tevékenykedő kollégák általános és szakirányú tudását egyidejűleg igyekeztünk naprakésszé tenni, hogy még eredményesebben végezhessék gyógyító munkájukat. A célunk tehát hasonló volt, mint a MOTESZ elődszervezetének, a MORTESZ-nak a két világháború között rendezett Magyar Orvosi Nagyhét kapcsán, melyet alapító elnökként 1931-ben Korányi Sándor professzor neve fémjelzett. Mik azok a multidiszciplináris elemek, melyek a modern klinikai orvostudományt jellemzik? A legfontosabb az összes klinikai szakterületet átható molekuláris szemlélet és tudás térhódítása, a rendszerbiológián alapuló rendszerszintű orvostudomány, valamint a kutatást és klinikumot összekötő transzlációs gondolkodás megjelenése. Ide sorolhatjuk a korai diagnosztikára, szűrésekre és a prognosztikai markerek alkalmazására való általános törekvést, vagy a gyógyszeres terápián belüli új irányvonalat. Ez a célzottan kifejlesztett molekulák, például a biológiai szerek alkalmazását, a prediktív géndiagnosztikát követő személyre szabott gyógyszerrendelést, vagy a célértékek kitűzésével járó centrumszintű kezelések elterjedését egyaránt jelenti. A manuális területeken mindenütt minimálinvazív műtéti technikákra törekszünk, elterjedt a protetika, az orvosi beavatkozások eredményességét állapotfelmérésekkel és egészséggazdasági számításokkal igazoljuk, és mindehhez hozzáadódik az egész medicinát átható digitális forradalom. A konferenciánk három napja alatt, elsősorban a tudományos nyitóelőadások révén ezen kérdések nagy részét sikerült érintenünk. Ezeket a referátumokat Falus András, Kovács L. Gábor, Baranyai Tibor, Fürst Zsuzsanna és Gulácsi László professzorok tartották. A határterületi kérdések közül melyeket érintettek a különböző szekciókban? A programban helyet kaptak a fejfájás gyakorlati kérdései (moderátor: Vécsei László és Szok Délia), a pszichiátria kapcsolódási pontjai (moderátor: Molnár Károly és Harmatta János), a gyermekgyógyászat XXI. századi kihívásai (moderátor: Tulassay Tivadar), a minimálinvazív műtéti technikák (moderátor: Dóczi Tamás és Hangody László), az idősgyógyászat lehetőségei (moderátor: Székács Béla és Kiss István), vagy a gyulladás különböző hátterű kórképek kialakulásában betöltött szerepe (moderátor: Poór Gyula és Ludwig Endre). Külön szekcióban (moderátor: Freund Tamás és Ertl Tibor) adtunk lehetőséget a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjában résztvevő fiatal kutatóknak azon eredményeik bemutatására, melyek multidiszciplináris klinikai jelentőséggel bírnak. A tudományos szekciókhoz milyen kerekasztal-beszélgetések csatlakoztak? Két fontos kerekasztal-megbeszélésre került sor. Az egyik a szakemberek széles rétegét érintő genetika klinikai és jogi vonatkozásaival foglalkozott (moderátor: Molnár Mária Judit és Tímár József), aminek aktualitását a genetikai törvény végrehajtásának közeli realitása adja. A másik kerekasztal beszélgetés (moderátor: Poór Gyula és Oberfrank Ferenc) az egészségügy megoldandó feladatait tárgyalta, itt a nyitóelőadást Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár tartotta. Az államtitkár előadásában többek között elmondta, hogy a kormányzat az egészségügyi rendszer alapjának a háziorvosi ellátást tekinti, ezért olyan jogszabályokat szeretnének elfogadtatni, melyeknek köszönhetően ez a szakterület szakmailag és anyagilag egyaránt sokkal vonzóbb lehet. A népegészségügyi feladatokat előtérbe helyező programban a prehospitális ellátás és a szűrések külön hangsúlyt kapnak. Önálló népegészségügyi intézet létesül, megerősítést nyernek az országos intézetek, és az OEP a finanszírozás mellett az ellátásszervezési feladatokat is átveszi a GYEMSZI-től. A változások bevezetését 2015 áprilisától tervezi az egészségügyi kormányzat. Ezt követően Oberfrank Ferenc, a MOTESZ alelnöke ismertette a Szövetség által a 128 tagegyesület körében nemrég végzett felmérés eredményét. Ez alapján a MOTESZ fontosnak tartja a szakfelügyeleti rendszer megerősítését, az 2015/1 2. Orvosok Lapja 17

20 SZAKMAPOLITIKA A szakmapolitikai kerekasztal résztvevői akkreditációhoz kötött minőségügyi rendszerek bevezetését, de a legfontosabb a magyar társadalom prevenciós hajlandóságának fokozása és a negatív életmódbeli tényezők hatásának csökkentése. Ennek érdekében a MOTESZ felelősen vállal részt a szakmapolitikai döntések előkészítésében és végrehajtásában. A megbeszélésen hasznos volt tájékozódni a várható szakmai irányvonalakról, és azokat az egészségügy országos irányítóinak, így az OEP, a GYEMSZI, a Magyar Orvosi Kamara, az Innovatív Gyógyszergyártók Szövetsége és a MOTESZ jelenlévő vezetőinek a hallgatósággal együtt megvitatni. A konferencia ismételt megrendezésén túl a MOTESZ leköszönő elnökeként Ön hogyan tekint vissza a szervezet közelmúltbeli tevékenységére? A MOTESZ az elmúlt években a megújuláshoz szükséges számos szervezeti és személyi változáson, illetve iránymódosításon ment keresztül, ami szakmailag és gazdaságilag egyaránt átmenetileg nehéz helyzetet teremtett. A szakterületek feletti tudományos és integratív szerepünk középpontba helyezésével visszatértünk a gyökerekhez, hiszen 1966-ban a Szövetséget az akkori egészségügyi minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia közösen alapították. A koncepcióváltás része volt a Magyar Orvostudományi Napok és más multidiszciplináris rendezvényeken túl az egyes társaságok hatékonyabb szolgálata is. További kiemelt feladatként vállaltunk szerepet a hazai népegészségügyi helyzet javításában, valamint az orvostársadalom és a civil társadalom közötti kapcsolatok elmélyítésében. Hogyan szolgálja a MOTESZ a hozzá tartozó tagegyesületeket? A jogos igénynek eleget téve megújult cselekvésünk alapját a tagegyesületekkel szorosan együttműködő vezetői szemlélet képezte. Tehát amikor a Szövetség nemrég állást foglalt az egészségügy aktuális feladatairól, az államtitkárságnak megküldött és a Magyar Orvostudományi Napok kerekasztalán is előadott véleményünket a tagtársaságok megkérdezése alapján alakítottuk ki. A különböző szakterületek párbeszédét és információval való ellátását segíti a MOTESZ honlapján kezdeményezett network is, amit folyamatosan fejlesztenünk kell, hiszen az ilyen orvosi fórum hiánypótló a szakmai közéletben. Társaságaink nemzetközi képviselete az UEMS-ben is állandó feladatot jelent számunkra, amit a hazai medicina általános európai, tengerentúli és kínai megjelenítése egészít ki. Konkrétan milyen népegészségügyi programokban vettek részt? A MOTESZ népegészségügyi programokban való részvétele nem új keletű. Példának csak az anyagi támogatás híján mára háttérbe szorult kardiovaszkuláris programunkat említeném. Idén az ÁNTSZ-szel együtt mi szerveztük meg a Nyári Egészségtábort, a szűrések és a betegfelvilágosítás sok embert vonzott a Velencei-tó és a Balaton partjára. Ugyanez mondható el a Szűrések Éjszakájáról, ami elsősorban az emlődaganatok felderítésére koncentrált. Összeállítottuk az Egészség tízparancsolatát, mely az egészségünk szempontjából legfontosabb életviteli tanácsokat foglalja össze, tömören és közérthetően. Jó lenne ezt a kiadványt széles körben, iskolákban és kis közösségekben országosan terjeszteni, hiszen egészségtudatos életmóddal és a betegségek megelőzésével nagyon sok orvos-beteg találkozás lenne kivédhető. Milyen lehetőségei vannak egy orvosszövetségnek a civil társadalom és a betegegyesületek felé történő nyitásban? Meggyőződésünk, hogy orvosaink és általában az egészségügy társadalmi megbecsülése nálunk anyagilag és erkölcsileg egyaránt messze van a letisztult értékrendű európai államokban tapasztaltaktól. Ennek okai a szocializmusban gyökereznek, és a kérdésnek csak következménye a senki által nem helyeselt paraszolvencia. A jövedelmek érdemi rendezésén túl ugyanakkor az izolálódott orvosi 18 Orvosok Lapja 2015/1 2.